Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. április 24., Péntek - Strasbourg

3. A Közösségben történő, határokon átnyúló fizetések - Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenysége (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont a következők együttes tárgyalása:

- Starkevičiūtė asszony jelentése (A6-0053/2009) a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében a Közösségben történő, határokon átnyúló fizetésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról (COM(2008)0640 – C6-0352/2008 – 2008/0194(COD))

- Purvis úr jelentése (A6-0056/2009) a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (COM(2008)0627 - C6-0350/2008 - 2008/0190(COD))

  Margarita Starkevičiūtė , előadó. − (LT) Napjainkban, amikor az Európai Unió gazdasága válságban van, rendkívül fontos a gazdasági növekedés élénkítése. Az Európai Unióban a gazdasági növekedés egyik forrása a közös piac bővítése, amely továbbra is igen elaprózódott, különösen a pénzügyi szolgáltatások terén. Az előttünk lévő javaslat hozzájárulhat a probléma megoldásához és egy közös európai fizetési térség kialakításához. Ennek angol neve a Single Euro Payments Area (egységes eurofizetési térség).

Az említett dokumentum igen érdekes múltra tekint vissza. Amint az euroövezet országaiban bevezették az eurót, és eltörölték a valutaárfolyamokat, egyértelművé vált, hogy a határokon átnyúló fizetések díja még mindig eltér a helyi fizetések díjától. Éppen ezért elfogadták az Európai Parlament és a Tanács határokon átnyúló, euróban történő fizetésekről szóló 2560/2001/EK rendeletét, amely 2001 végén lépett hatályba. A rendelet a helyi, a nemzeti, valamint a határokon átnyúló fizetési műveletekre vonatkozóan egyenlő díjszabást írt elő, és megerősítette a fenti elvet. Mindennek célja az volt, hogy csökkentsék a fogyasztói árakat, és élénkebb versenyt biztosítsanak a fizetési szolgáltatások piacán.

A rendelet végrehajtásának köszönhetően csökkentek a fizetési díjak; 100 euró határokon átnyúló utalása korábban például átlagosan 24 euróba került az Európai Unión belül, ma ez az összeg 2,5 euró. Másrészt azonban a dokumentum bizonyos hiányosságokra is ráirányította a figyelmet, ezért vált szükségessé annak felülvizsgálata.

Az előttünk lévő dokumentum a 2560-as számú rendelet javított változata. Milyen újdonságokkal szolgál a dokumentum? Először is, a határokon átnyúló és a megfelelő összegű belföldi fizetésekre vonatkozó egyenlő díjak elvét kiterjeszti a beszedésekre is. Erre korábban nem volt lehetőség. Az egységes eurofizetési térség kialakítását és a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv elfogadását követően megváltozott az európai fizetési környezet; ezért fontos, hogy 2009 novemberétől kezdve lehetőség nyílik a népszerű elektronikus fizetési mód, a beszedés határokon átnyúló esetekben történő alkalmazására. A közös beszedési modell kialakításának elősegítése érdekében a rendelet előírja, hogy amennyiben a megbízó és a kedvezményezett fizetési szolgáltatói között nincs érvényben kétoldalú megállapodás, a 2012-ig tartó átmeneti időszakra vonatkozóan a beszedések alapértelmezett ideiglenes többoldalú bankközi díja 0,08 euró összegben kerül megállapításra.

A dokumentum ezenkívül azt is kiemeli, hogyan javítható a fogyasztói jogok védelme, és hogyan küszöbölhetők ki az ügyleteket akadályozó tényezők. Javaslatot tesz arra, hogy a rendelet végrehajtásának ellenőrzését a tagállamok által erre a célra kijelölt illetékes hatóságok végezzék, és hogy e hatóságok a határokon túl is aktívan együttműködjenek, ezáltal ugyanis csökkenthető az ügyleteket akadályozó tényezők száma; a hatóságok megfogalmazhatnak továbbá olyan iránymutatásokat is, amelyek az elvnek való megfelelés meghatározására szolgáló eljárások kidolgozásában nyújtanak segítséget.

A módosított dokumentum által kínált további újdonság az a javaslat, amelynek célja, hogy fokozatosan eltörölje azt az előírást, amely néhány tagállamban a bankokat fizetésimérleg-statisztikák készítésére kötelezi, illetve a fizetésimérleg-statisztikák biztosítását célzó másfajta eljárások kidolgozása.

Sajnálattal veszem tudomásul, hogy a Tanáccsal ebben a kérdésben nem jutottunk megegyezésre, ezért jelenleg a fizetésimérleg-statisztikák felülvizsgálati eljárásainak és a végrehajtási eljárásoknak a meghatározására még nem került sor. A Parlament és a Bizottság nyilatkozata szerint egy szigorú határidő kerül megállapításra.

  John Purvis , előadó. − Elnök asszony, ez az irányelv az elektronikus kereskedelem és az elektronikus pénz növekvő jelentősége, valamint az egyértelmű jogszabályi keret szükségessége nyomán született. Célja az, hogy elősegítse az elektronikus pénz használatát az online fizetési számlák, a feltöltőkártyás mobiltelefon-számlák, a feltölthető utazási kártyák és az ajándékutalványok esetében.

Az elektronikus pénz semmiben sem különbözik a pénz egyéb formáitól, hiszen fizetési értéket képvisel, és megfelelő fizetési eszközként szolgál. A számlaalapú fizetési eszközöktől, például a hitelkártyáktól és betéti kártyáktól eltérően azonban előre fizetett hordozóeszközként működik. Olyan – általában viszonylag kis összegű – fizetések fedezeteként szolgál, amelyeknek kedvezményezettje nem maga a felhasználó, hanem más vállalkozások, ilyen értelemben tehát különbözik az egycélú előrefizetett kártyáktól, például a telefonkártyáktól. Az elektronikus pénz használatához nincs szükség bankszámlára, ezért különösen fontos a társadalom azon tagjai számára, akik nem rendelkeznek, vagy nem rendelkezhetnek bankszámlával.

Már nyolc éve annak, hogy Benjamin Cohen az „Elektronikus pénz: új nap vagy csalóka hajnal?” című cikkében kijelentette: hamarosan ránk köszönt az elektronikus pénz korszaka. Sajnálatos módon előrejelzése egyszerre volt túl optimista és elhamarkodott, legalábbis, ami Európát illeti. Európában még sok időbe fog telni, amíg az elektronikus pénz mindazon előnyeit élvezhetjük, amelyekre az elektronikus pénzről szóló első irányelv 2001. évi elfogadásakor számítottunk.

Ennek okai valószínűleg az igen magas induló tőke követelmény, és más, túlzott óvatosságról tanúskodó korlátozások voltak. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények száma az egyes tagállamokban jelentős eltéréseket mutat. A Cseh Köztársaságban például több mint 40 EMI, vagyis elektronikuspénz-kibocsátó intézmény található, míg Franciaországban és Németországban összesen csupán 12. Két németországi elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek valójában az említett irányelv ellenére is fennálló jelentős jogszabálybeli különbségek miatt brit joghatóság alá tartozó területre kellett költöznie. 2007 augusztusában – két évvel ezelőtt – a forgalomban lévő elektronikus pénz összértéke 1 milliárd eurót tett ki, szemben a 600 milliárd euró összegű forgalomban lévő készpénzzel.

Világos tehát, hogy az elektronikus pénznek még hosszú utat kell megtennie, mielőtt a készpénz komoly alternatívájává válhatna. Ugyanakkor a korlátozások ellenére is jelentős ütemben fejlődik, az új irányelvnek köszönhetően pedig új, innovatív és biztonságos elektronikuspénz-szolgáltatások működhetnek majd, piaci hozzáférést biztosíthatnak az új szereplők számára, és valódi, hatékony versenyt eredményezhetnek a piaci szereplők között. Az új, kisebb szolgáltatók is lehetőséget kapnak a piacra történő belépésre, hiszen a szükséges kezdőtőke összege 1 millió euróról 350 000 euróra csökken. A Gazdasági és Monetáris Bizottság ennél mindenképpen alacsonyabb összeget javasolt.

A szolgáltatók kibővíthetik az elektronikus pénzzel történő fizetést lehetővé tevő létesítményeket, például a metrójegyét elektronikusan fizető vásárló kávét, újságot vagy egy csokor virágot is vehet az állomás standján, ahogyan az Hongkongban például már most is – igen sikeresen – működik.

A jogalkotási folyamatot sietve le kellett zárnunk egy első olvasatban történő megállapodással annak érdekében, hogy az intézkedés még az európai választások előtt hatályba lépjen. Hálás köszönetemet szeretném kifejezni a Gazdasági Bizottság két munkatársának, Ivónak és Melanie-nak, ,a szocialista és liberális árnyékelőadóknak, Pittella úrnak és Raeva asszonynak, a Bizottság szolgálatainak, valamint a cseh elnökségnek, név szerint Tomáš Trnkának és csapatának a nagyon pozitív együttműködésért. Egyikünk sem ért el mindent, amit szerettünk volna, de úgy gondolom, így is jelentős lépést tettünk előre, és nagy örömömre szolgálna, ha a Parlament támogatná a projektet.

  Antonio Tajani , a Bizottság alelnöke. − (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, először is el szeretném mondani, hogy a Bizottság nagyra értékeli a Parlamentnek e két igen fontos ügy irányításában tanúsított gyorsaságát, és itt szeretném megköszönni két előadónknak, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság elnökének, Berès asszonynak, hogy ilyen mértékben hozzájárultak a munka felgyorsításához.

Csupán néhány hónap választ el bennünket attól a naptól, ameddig a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelvet a tagállamoknak kötelezően át kell ültetniük saját jogalkotásukba. Ez a két intézkedés a fizetési ágazat által a SEPA termékek fejlesztésére tett figyelemreméltó erőfeszítésekkel együtt létfontosságú és időszerű lépést jelent az egységes fizetési térség kialakítása felé. Ezek az intézkedések az irányelvvel együtt kiegészítik a piac átláthatósága, biztonsága és stabilitása szempontjából nélkülözhetetlen jogalapot. Az elmúlt hetekben folytatott tárgyalások lehetővé tették, hogy e két kérdésben nagyon gyors megállapodás szülessen.

A határokon átnyúló fizetésekről szóló módosított rendelettel kapcsolatban örömmel jelentem be, hogy a Bizottság támogatja a kompromisszum eredményeként létrejött javasolt módosítást. A Bizottság különösen értékeli, hogy a módosításban helyet kapott eredeti javaslata, vagyis a beszedési tranzakciókra vonatkozó többoldalú bankközi díjakat tárgyaló cikkek. A piacnak nagy szüksége volt ezekre a rendelkezésekre, amelyek véleményünk szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy az európai bankok időben elindíthassák az egységes eurofizetési térségen belüli beszedési tranzakciókat.

Ezek a jogszabályok három évet biztosítanak a fizetési ágazat számára az automatikus beszedési ügyleteket érintő és a versenyre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő hosszú távú kereskedelmi modell kidolgozására. A kompromisszum jegyében a Parlament és a Tanács javaslatának megfelelően a Bizottság hajlandó felülvizsgálati záradékkal helyettesíteni a fenti kötelezettségek feltétel nélküli eltörlésére vonatkozó rendelkezését.

Ami az elektronikus pénzről szóló felülvizsgált irányelvet illeti, rendkívül átfogó jogszabályról van szó, amely kedvező fogadtatásban részesült második esélyt jelent majd egy valóban hasznos elektronikuspénz-piac kialakításához. Az irányelv célja, hogy egyértelmű és kiegyensúlyozott jogi és prudenciális keretet biztosítson a piac számára, megszüntetve a piaci belépésre vonatkozó fölösleges, aránytalan vagy túlzó korlátozásokat, és vonzóbbá téve ezzel az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységet.

Az új irányelv a tervek szerint elősegíti majd, hogy valódi és hatékony verseny alakulhasson ki az összes piaci szereplő között, ezzel egy időben pedig a magas szintű fogyasztóvédelem megvalósítása mellett egyenlő feltételeket biztosít minden fizetési szolgáltató számára. Az elért kompromisszum kiváló egyensúlyt teremt; maradéktalanul tartalmazza eredeti célkitűzéseinket, miközben az elfogadási folyamat során felmerült jogos aggodalmakra is megfelelő megoldást kínál. A javaslatot ezért teljes mértékben támogatjuk.

  Aloyzas Sakalas, a Jogi Bizottság véleményének előadója. − Elnök asszony, a Jogi Bizottság támogatja a Közösségben történő, határokon átnyúló fizetésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatot.

A bizottsági kezdeményezések célja a következő: először, a meglévő rendelet módosítása annak érdekében, hogy az jobban megfeleljen a piaci fejleményeknek; másodszor, a fogyasztói jogok védelmének erősítése, valamint egy korszerű és hatékony uniós fizetési rendszer kialakításához szükséges megfelelő jogszabályi keret biztosítása; harmadszor pedig, belső piac létrehozása az euróban történő fizetési szolgáltatások számára.

A Jogi Bizottság kapta a feladatot, hogy véleményt nyújtson be az illetékes Gazdasági és Monetáris Bizottsághoz. A véleményben javasoltuk, hogy a tagállamok meglévő intézményeket is kijelölhessenek, hogy azok mint illetékes hatóság járhassanak el, és felhasználhassák, vagy bővíthessék a határokon átnyúló fizetési szolgáltatásokkal kapcsolatos meglévő eljárásokat. Fontos, hogy már meglévő intézkedéseket alkalmazzunk vagy fejlesszünk tovább, és az egyes szerveket felkészítsük a jelen javaslattal kapcsolatos panaszok és viták hatékony kezelésére.

Lényeges kiemelni, hogy az arányosság, a szubszidiaritás, és mindenekelőtt a határokon átnyúló fizetésekre vonatkozó egyenlő díjak bővített elvének meg kell felelnie az EK-Szerződés 95. cikke 1. bekezdésének. A határokon átnyúló, euróban történő fizetések közösségi szintű megközelítést igényelnek, mert az alkalmazandó szabályoknak és elveknek minden tagállamban meg kell egyezniük ahhoz, hogy az európai fizetési piac minden érintett szereplője számára biztosítani lehessen a jogbiztonságot és az egyenlő feltételeket.

  José Manuel García-Margallo y Marfil , a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök asszony, csak a határokon átnyúló fizetésekről szóló rendelethez és a Starkevičiūtė asszony által készített jelentéshez szeretnék hozzászólni.

A rendelet, amint azt a képviselő asszony szemléletesen ismertette, az euró bevezetése nyomán keletkezett igényekre kínál megoldást, és egy meglehetősen egyértelmű elvet fogalmaz meg: a belföldi és a határokon átnyúló fizetések díjainak egyformának kell lenniük. Egy belső piacon ez igen ésszerű szabály, mégis, az említett rendelet létrejöttét megelőzően egyáltalán nem alkalmaztuk.

A rendelet így ugródeszkaként szolgál az egységes eurofizetési térség létrehozásához, amelyre az előadó is utalt, és ezért néhány további észrevételt szeretnék megfogalmazni.

Később a rendelet idejétmúlttá vált, és felül kellett vizsgálni annak érdekében, hogy megfeleljen a pénzügyi piacokon lezajlott változásoknak, valamint a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelvnek.

A Bizottság három célt fogalmazott meg a felülvizsgálat során: először, hogy a határokon átnyúló beszedésekre is kiterjessze a rendelet hatályát; másodszor, hogy kidolgozza a rendelet alkalmazásából esetlegesen fakadó problémák bíróságon kívüli rendezését lehetővé tevő eljárásokat; harmadszor pedig, hogy enyhítse a fizetésimérleg-statisztikákkal kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeket.

Az Európai Parlament egészében véve egyetértett ezzel a megközelítéssel, végrehajtott azonban három jelentős változást: a rendelet jogi fogalom meghatározásainak tisztázását, a tagállamoknak küldött figyelmeztetést vagy emlékeztetőt arra vonatkozóan, hogy a korábbiakhoz képest hatékonyabban kell megvalósítaniuk a rendeletnek való megfelelést, és harmadszor, felhívást a tagállamok közötti fokozott együttműködésre.

Számomra a fizetésimérleg-statisztikákkal kapcsolatos kötelezettségek adtak okot aggodalomra, amelyet azonban megoldott az egyes intézmények közötti megállapodás. Így tehát mondhatom, hogy teljesen elégedett vagyok az elért eredménnyel.

  Pervenche Berès , a PSE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, a Purvis úr által készített, az elektronikus pénzről szóló jelentésről szeretnék beszélni.

Először is, véleményem szerint, ha végiggondoljuk, miért kevésbé elterjedt nálunk az elektronikus pénz, mint Hongkongban, ez kétségtelenül azért van, mert az európai polgárok hozzászoktak, hogy jóval könnyebben használhatják bankkártyájukat.

A Parlament két fő fenntartást fogalmazott meg a jogszabály kidolgozása során: először is, akkor, amikor mindenki az ellenőrzés nehézségeiről beszél, nem szeretnénk csupán az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények lobbitevékenysége miatt végrehajtani ezek felügyeletének deregulációját. Ezért ragaszkodott az Európai Parlament mindenekfelett ahhoz, hogy az elektronikus pénz kibocsátásával és kezelésével foglalkozó intézmények hatékony ellenőrzés alá essenek, és úgy vélem, erre vonatkozóan számos garanciát kaptunk. Ezt örömmel veszem tudomásul.

Hasonlóképpen, feltétlenül figyelembe kívántuk venni a polgárok és az elektronikus pénzt használók érdekeit, különösen az általuk történő szerződésfelmondás esetében, hogy az elektronikus pénzt kezelő intézmények ne sújthassák őket véleményünk szerint túlzó korlátozásokkal és díjakkal.

Ebben a szellemben támogattuk a javaslatot, és remélem, hogy az elektronikus pénz használatával megkönnyíti majd polgáraink életét, de egyben azt is, hogy mindez nem vezet túlzásokhoz, különösen az ellenőrzési mechanizmusok terén.

  Mariela Velichkova Baevа , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (BG) A Közösségben történő, határokon átnyúló fizetésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslat, amelynek célja, hogy felváltsa a jelenleg érvényes rendeletet, összefüggésben áll az integrált európai fizetési piac létrehozásával. A javaslat céljai között szerepel a fogyasztói érdekek és jogok védelmének növelése, valamint a statisztikák jelentésére vonatkozó terhek csökkentése.

A fizetési mérlegekről szóló 5. cikk, illetve a felülvizsgálati záradékhoz kapcsolódó 12. cikk olyan kompromisszum tárgyát képezik, amelyet előadónk, Margarita Starkevičiūtė Bulgária támogatásával szorgalmaz. A kompromisszum lehetőséget nyújtana az időszerű és megfelelő értékelésre.

A jelenlegi világméretű pénzügyi válság nyomán előtérbe kerül a releváns statisztikai adatok fontossága. Bulgária támogatja, hogy 50 000 eurós értékhatár alatt töröljék el a fizetési szolgáltatókat érintő, a fizetésimérleg-statisztikákra vonatkozó teljesítésalapú jelentéstételi kötelezettséget.

Bulgária támogatja még az 5. cikk 2. bekezdésének eltörlését is, mivel az elhangzott fenntartások az esetleges információvesztés és a fizetésimérleg-statisztikák minőségi romlásának esetére vonatkoztak, illetve a közvetlen jelentési rendszerre történő átállás végrehajtásához szükséges átmeneti időszakot érintő igénnyel kapcsolatosak.

  Antonio Tajani , a Bizottság alelnöke. − (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, ismét elismerésemet szeretném kifejezni a Parlamentnek e két ügyben tanúsított fellépéséért. Ez azt jelenti, hogy a határokon átnyúló fizetésekről szóló új rendelet az ütemezésnek megfelelően ez év november 1-jén lép majd hatályba, így az elektronikuspénz-piac fellendülése újabb esélyt kap.

A fizetési szolgáltatásokról szóló irányelvvel együtt e két európai jogszabály lehetővé teszi egy, a közösségi fizetési piacra vonatkozó korszerű és átfogó jogszabályi keret létrehozását, valamint könnyebbé teszi az utat az európai fizetési ágazat számára az egységes eurofizetési térségre vonatkozó projekt maradéktalan kidolgozásához. Ez a projekt teljes körű integrált fizetési piacot biztosít majd az európai fogyasztók és vállalatok számára, amely költséghatékony, és egyben kiváló minőséget nyújt.

A Bizottság ezért köszönetet mond – magam is nagy örömmel teszem ezt – az Európai Parlamentnek, amiért ismét jelét adta az egységes eurofizetési térség iránti elkötelezettségének.

  Nils Lundgren , az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök asszony, a határokon átnyúló esetekben is használható elektronikus pénz jelentős haladást jelez. Fontos, hogy használatának elősegítésével az EU ilyen irányban fejlessze tovább belső piacát. Ugyanakkor meg szeretném ragadni az alkalmat, hogy emlékeztessem Önöket, mi is valójában a vita tárgya.

Amikor számos európai országban bevezettük az eurót, e lépést egy olyan elemzés alapján tettük meg, amely felmérte egy monetáris unióból származó értéket. Ez az érték valójában az, hogy csökkentjük a pénzváltások, illetve az egyéb tranzakciók költségét. A közös valutának köszönhetően csökkentjük az információs költségeket. Ezért azt az árat fizetjük, hogy gazdaságaink bizonytalanabbá válnak. Nehezebb fenntartani az egyenletes és magas foglalkoztatási arányt és a stabil államháztartást. Mindennek szemtanúi lehetünk most, hogy például Írországban, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban e téren igen negatív tendencia mutatkozik.

Felhívnám tehát a figyelmet, hogy ezek szerint a közös valutának köszönhetően alacsonyabb tranzakciós költségekből származó előnyöknek ellensúlyozniuk kellene az áldozatokat, ám az előnyök éppen a fizetési rendszert érintő fejlődés ilyen mértékű gyorsasága miatt egyre csökkennek. Hamarosan elérjük azt az állapotot, amikor olyan hatékony fizetési rendszerrel rendelkezünk majd, hogy a költségek elhanyagolhatóvá válnak. Ekkor a közös valuta már nem fog mást garantálni, mint az európai gazdaság bizonytalanságát. Erről már korábban is beszéltem, és most már a gyakorlatban is tapasztalhatjuk. Javaslom, hogy mihamarabb gondolkodjanak el ezen.

  Margarita Starkevičiūtė , előadó. − (LT) Elmondanám, hogy az előttünk lévő szöveg kompromisszum eredménye, amelynek létrejöttét a Tanács, a Bizottság és a Parlament között zajlott összetett tárgyalások előztek meg.

Ennek ellenére az eredmény pozitív, és köszönetet szeretnék mondani a Tanács képviselőjének, Trinka úrnak, illetve a Bizottság képviselőinek az együttműködésért, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság munkatársainak, akik közreműködtek a dokumentum elkészítésében. A szöveg választ ad a Lungren úr által felvetett kérdésekre, vagyis hozzájárul a teljes euroövezet fellendüléséhez, mivel megerősíti az euróban történő tranzakciókra vonatkozó eljárásokat. Egy euroövezeten kívül eső ország képviselőjeként örömömre szolgál, hogy amennyiben a nem euro övezeti tagállamok igényli, a rendelet a nemzeti valutában történő fizetésekre is alkalmazható – Litvániában például a litasra.

Egyelőre országainkban a határokon átnyúló fizetések és a belföldi, nemzeti valutában történő fizetések díja továbbra is eltérő. Ennek részben az az oka, hogy nem euroövezeti tagállamok vagyunk. Úgy gondolom, számunkra, az euroövezeten kívüli tagállamok számára az lenne az első lépés, és egyben az euroövezet felé tett egyik lépés is, ha ezt az elvet a nemzeti valuta esetében is érvényesítenénk. Az is lényeges, hogy a rendelet, azáltal, hogy elősegíti a határokon átnyúló fizetéseket, megnyitja az utat az európai bankszektor korszerűsítése előtt, hiszen a bankoknak hároméves átmeneti időszak áll rendelkezésükre az új üzleti modellre való felkészüléshez, amely hatékonyabbá tenné a fizetéseket.

Mindez nagyon fontos, tekintve, hogy gyakran szóba kerül az innováció, az új kezdeményezések és a korszerűsítés. Ez a dokumentum pontosan az ehhez szükséges megfelelő feltételeket teremti meg.

  John Purvis , előadó. − Elnök asszony, csak hogy eloszlassam a Berès asszony által említett prudenciális aggodalmakat, rámutatnék, hogy az irányelvben és a jelentésben is ragaszkodtunk ahhoz, hogy az elektronikuspénz-eszközök nem bankbetétek; nem képezhetnek hitelalapot. Csupán kicsit szélesebbre tártuk az ajtót az elektronikus pénz fejlődése számára.

Az alaptőke-követelmény 350 000 euróra csökkent; a Gazdasági és Monetáris Bizottság javaslata 200 000 euró volt. A szavatolótőkére vonatkozó követelmény a forgalomban lévő elektronikuspénz-eszközök 2%-a lesz; a mi célunk 1,6% volt, a 20%-os eltérést mindkét irányban megengedő rugalmasságnak köszönhetően azonban a liberálisabb tagállamok a követelményt 1,6%-ig csökkenthetik, míg a konzervatívabb szemléletű országok akár 2,4%-ra is emelhetik.

Nem kedvező, hogy továbbra is ilyen egyenlőtlen viszonyokra számíthatunk az Európai Unión belül, különösen akkor, amikor ragaszkodtunk ahhoz, hogy az elektronikus pénzt használók eszközei teljes körű védelmet élveznek majd, ezenkívül pedig egyéb fontos, a felhasználók érdekeit szolgáló védelmek is vannak, például a Berès asszony által is említett visszaváltás. A tőkekövetelmény szintje miatt a kizárólag nemzeti elektronikuspénz-szolgáltatók esetében a mentességi szintet is meg kellett határozni, 2 millió euró helyett 5 millió euró értékben.

Mindent egybevetve igen óvatos lépést tettünk előre. Ami nem tökéletes. A kompromisszumok ritkán azok. Szinte bizonyos, hogy három vagy négy éven belül felül kell majd vizsgálni, és akkorra reményeim szerint már több szolgáltató lesz jelen az ágazatban. A felhasználók és a kereskedők újabb lehetőségeket fognak követelni. Akkorra a kétkedő szabályozók, a bankok, Berès asszony – és még az Európai Központi Bank – is belátja majd, hogy előnyös, a felhasználók érdekeit szem előtt tartó szolgáltatásról van szó, amely semmilyen kockázatot nem jelent az európai gazdaság számára. Mi, európaiak pedig végre élhetünk majd az elektronikus pénz által nyújtott összes előnnyel.

  Elnök. – A közös vitát lezárom.

A szavazásra ma kerül sor.