Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. május 4., Hétfő - Strasbourg

24. Fogyasztók jogai (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont az Arlene McCarthy által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság nevében a Bizottsághoz intézett, a fogyasztók jogairól szóló irányelv iránti javaslatra vonatkozó szóbeli kérdésről szóló vita (O-0076/2009 – B6-0232/2009).

  Arlene McCarthy, szerző. − Elnök úr! Tudom, hogy Kuneva biztos asszony jelen van ma, és nagy örömmel fogadom a lehetőséget a Parlament megbízatásának utolsó ülésén – még ilyen késői órán is –, hogy véleménycserét tarthatunk a fogyasztók jogairól szóló bizottsági javaslattal kapcsolatban.

Munkadokumentumot készítettünk, és talán emlékeznek rá, hogy az IMCO elnökként és előadóként általam vezetett munkacsoportja úgy döntött, nem sürgetjük a javaslat elfogadását anélkül, hogy maradéktalanul figyelembe vennénk annak esetleges következményeit, különösképpen azért, mert a javaslatot az európai fogyasztói joggal kapcsolatos megközelítés hosszú távon legjelentősebb hatással bíró változásaként értékelték.

A bizottság véleményem szerint lelkiismeretesen elvégezte munkáját a nyilvános meghallgatásokkal, a számos véleménycserével, a hatástanulmánynak a Harbour úr által javasolt előterjesztésével és egy online konzultációval, amelyre mindössze három hét alatt mintegy 100 európai szervezettől érkezett vélemény.

A 27 nemzeti parlament képviselőivel is folytattunk véleménycserét, amelyre a biztos urat is meghívtuk. Biztos asszony! Tudom, hogy Ön és munkatársai tisztában vannak vele: egy igen ellentmondásos javaslatról van szó, amely számos területen további vizsgálatot igényel.

Elismerjük a belső piaci fogyasztói jogok védelmének javítására irányuló szándékot. Azzal is egyetértünk, hogy a határokon átnyúló kereskedelmet akadályozó tényezők megszüntetésével javítani kell a belső piac vállalkozások és fogyasztók közötti működését, mindeközben azonban arról is biztosítanunk kell a fogyasztókat, hogy továbbra is magas szintű védelemre számíthatnak.

Tanácskozásaink, vitánk és az érintettekkel folytatott megbeszélések során számos vélemény tükrözte a javaslat egyértelmű és pontos megfogalmazásának hiányából fakadó aggodalmakat. Arra biztattuk a fogyasztóvédelmi szervezeteket és az érintett vállalkozókat, hogy indítsanak saját párbeszédet arról, hogyan tehetnénk működőképessé a javaslatot, és tudom, hogy a Bizottság közösen írt levelet kapott az üzleti és fogyasztóvédelmi szervezetektől, amelynek másolata minden európai parlamenti képviselőhöz is eljutott. Ebből szeretnék idézni. A levél írói szerint „nagy jelentőséget tulajdonítunk a javaslat jogilag egyértelmű voltának és minőségének, valamint annak, hogy világosan kiderüljön belőle, milyen következményekre és változásokra lehet számítani a jelenlegi helyzethez képest. Véleményünk szerint a javaslat hatáskörével és következményeivel kapcsolatban nagyfokú bizonytalanság figyelhető meg, különös tekintettel annak a nemzeti jogrendekre gyakorolt hatását illetően.”

Aggodalmaik nyilvánvalóak. Végleges javaslatunkban egyértelmű megfogalmazással kell élnünk. Arra kérjük-e a fogyasztókat, hogy lemondjanak a nemzeti jog által garantált jogaik egy részéről? Ha így van, mire számíthatnak cserébe? Ha pedig nem kérjük őket, hogy feladják bizonyos szerződéses jogaikat, az egyesült királyságbeli és az írországi jogrendben például az elállás jogát, akkor az ágazatnak nem 27 különböző fogyasztóvédelmi szabályozással van-e még mindig dolga, amelynek az eltörlése éppen a javaslat fő célja lett volna?

Kollégáim és a magam véleménye szerint legfontosabb feladatunk annak értékelése, hogy a javaslat gyakorlati szempontból milyen következményekkel jár majd a fogyasztókra és az ágazatra nézve. Ezért a ma esti szóbeli kérdések meghatároznak néhány fő problémát, amelyeket meg kívánunk vitatni Önökkel, és amelyeket meg kell oldanunk annak érdekében, hogy valamennyi érintett számára kedvező, működőképes szabálycsomagot hozhassunk létre. Szóbeli kérdéseink ezért elsősorban azokkal a konkrét területekkel foglalkoznak, ahol további munkát szeretnénk látni.

A munkacsoport néhány tagja aggodalmát fejezte ki a hatástanulmányban észlelt hibák miatt, és több bizonyítékra tartanak igényt a fellépés elmaradása esetén bekövetkező jogi széttagolódás költségei tekintetében. Emellett az információkövetelmények hatásain túl a javaslat gazdasági hatásáról is további információkat szeretnének kapni.

Röviden, arra kérnénk a Bizottságot, hogy a Parlament júliusi újraalakulása előtti köztes választási időszakban szánjon némi időt a következők elvégzésére (mindez a szóbeli kérdésben is megtalálható): a javaslatnak az egyes tagállamokban a fogyasztók jogait érintő gyakorlati és jogi következményeinek elemzése; az irányelv teljes körűen harmonizált rendelkezései és a nemzeti szerződéses jog által biztosított általános jogorvoslatok közötti kapcsolat tisztázása; a javaslattervezet és a hatályos közösségi jog, különösképpen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, a szolgáltatásokról szóló irányelv, a Róma I. rendelet és természetesen a szerződésekre vonatkozó javasolt referenciakeret közötti kölcsönhatás tisztázása. További eredményeket szeretnénk látni a hatástanulmányban, amelyeknek segítségével elvégezhetnénk a javaslat, valamint bármely esetleges alternatív megközelítés költség-haszon elemzését, és azt szemléltethetnénk is.

Szeretnénk, ha segítenének nekünk ebben, mi pedig együttműködünk majd Önökkel, így biztosítva, hogy támogatjuk az érintettek közötti párbeszédet azt illetően, milyen intézkedések szükségesek a vállalkozások és a fogyasztók számára egyaránt kedvező gyakorlati megoldások kidolgozásához.

Biztos asszony! Meggyőződésem, hogy összeállítható egy, az összes érintett által támogatott működőképes gyakorlati javaslat. Biztosíthatom arról, hogy e Ház képviselői továbbra is készek együttműködni Önökkel e cél megvalósulása, illetve annak érdekében, hogy egy napon a Parlament elfogadhassa a fogyasztók jogairól szóló új irányelvet.

  Meglena Kuneva, a Bizottság tagja. − Elnök úr! Köszönetet mondok Arlene McCarthy asszonynak a felszólalásért, ugyanis valóban nagy munkát végeztünk az irányelvvel kapcsolatban. Ennek ellenére azt szeretném, ha az irányelvet – amelyen tovább dolgozunk – az érintettek nem csupán elfogadnák, hanem teljes mértékben támogatnák is. Mindent megteszünk majd annak érdekében, hogy ez megvalósuljon. Mivel ez itt az utolsó ülésünk, megragadnám az alkalmat, hogy hálás köszönetet mondjak mindannyiuknak, elsősorban Arlene-nek a bizottság elnökeként végzett munkájáért, valamint Harbour úrnak, és különösen Cederschiöld asszonynak. Remélem, valamilyen módon kapcsolatban maradunk majd, nagy örömömre szolgált ugyanis a közös munka, és remélem, hogy más formában ez a jövőben is folytatódni fog.

Most rátérnék az irányelv szempontjából fontos következő lépésekre, mivel úgy gondolom, hogy egy mindannyiunk számára meghatározó irányelvről van szó. A 21. századi belső piac kialakításához szükség van erre az irányelvre. Tisztázni szeretném, hogy a javaslat benyújtása előtt a Bizottság összehasonlító jogi elemzést végzett, elkészítette a „Kompendiumot”, amely megvizsgálta a tagállamoknak a fogyasztóvédelmi irányelvek átültetésére szolgáló jogszabályait. A Bizottság most a tagállamokkal együtt részletesen megvizsgálja a javaslat egyes rendelkezéseit annak érdekében, hogy jobban átlássa a nemzeti jogrendeket érintő gyakorlati következményeket.

Szolgálataim táblázatot készítenek, amelynek célja annak bemutatása, hogy a javaslat Unió-szerte milyen hatást gyakorol a fogyasztóvédelem meglévő szintjeire. A táblázat azokat a rendelkezéseket tartalmazza majd (például az elállási határidő és a jótállási időszak hossza), amelyeknél megállapítható, vajon a javaslat egyértelműen növeli vagy csökkenti-e a fogyasztóvédelem szintjét az egyes tagállamokban. A táblázat legkésőbb május végére rendelkezésre áll majd.

A javaslat értelmében a tagállamok továbbra is élhetnek a hibás termékekre vonatkozó általános szerződéses jogorvoslatokkal, amennyiben az e jogorvoslatok gyakorlására vonatkozó jogi előírások eltérnek a javaslat által szabályozott jogorvoslatokra vonatkozó előírásoktól. Elismerem, hogy a javaslat és az általános nemzeti szerződéses jogorvoslatok közötti kapcsolat jellegét tisztázni kell a szövegben. Ez azt jelenti, hogy az olyan jogorvoslatok, mint például az Egyesült Királyságban az elállás joga, illetve Franciaországban a rejtett gyártási hibákért való kellékszavatosság továbbra is alkalmazhatók. Kész vagyok azonban alternatívák elfogadására is, amelyeknek értelmében e nemzeti jogorvoslatok elemei beépíthetők a javaslatba, ha a Tanács és a Parlament szerint ez a megoldás kedvezőbb.

A javaslat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet egészíti ki. Míg ez az irányelv egységesen védi a fogyasztókat a tisztességtelen kereskedők által folytatott megkérdőjelezhető üzleti gyakorlattal szemben, a fogyasztók jogairól szóló irányelvtervezet egy adott kereskedővel szerződő fogyasztók számára biztosít olyan egyéni szerződéses jogokat, amelyeket polgári bíróságok előtt érvényesíthetnek. A szolgáltatásokról szóló irányelvet és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet illetően a bennük foglalt tájékoztatási követelmények a javaslat előírásaival együtt lesznek érvényesek, és a javaslattal való ütközés esetén is ezek lesznek az irányadók.

Végül pedig a Róma I. rendelet tekintetében a javaslat preambuluma egyértelművé teszi, hogy a javaslat nem sérti a rendeletet. Ennek következtében kizárólag a rendelet határozza meg az irányelvtervezet hatálya alá eső fogyasztói szerződésekre alkalmazandó nemzeti jogot.

A javaslat elkészítése során a Bizottság a szerződésekre vonatkozó referenciakeret eredményeit használta fel, például a tisztességtelen szerződési feltételek feketelistáját, a megtévesztő kereskedelmi eredetre és a szállításra vonatkozó előírásokat, valamint a szerződéskötést megelőző információs követelményeket illetően.

A jövőt tekintve fontos a referenciakeret és a fogyasztók jogairól szóló irányelv közötti következetesség biztosítása. Mivel a referenciakeret hosszabb távú projekt, gondoskodnunk kell arról, hogy a fogyasztók jogairól szóló irányelv végső meghatározásait és előírásait beépítsük a referenciakeret fogyasztói szerződésekkel foglalkozó részébe.

A fogyasztók jogairól szóló irányelvjavaslatot alapos hatástanulmány előzte meg. A hatástanulmány pénzügyi szempontból is meghatározta a javasolt módosítások nyomán keletkező adminisztrációs terheket, és összehasonlította ezeket a más tagállamokban értékesíteni kívánó kereskedőknél a fogyasztóvédelmi előírások különbségei és a Róma I. rendelet nyomán keletkező megfelelési költséggel. A tanulmány eredményei szerint a legfontosabb fogyasztói jogok teljes körű harmonizációja rendkívül pozitív hatást gyakorolna a belső piaci integrációra és a fogyasztói bizalomra. A jogalkotási folyamat kezdeti szakaszaiban úgy tűnt, hogy a fogyasztói magatartás és a kereskedelmi jogorvoslatokkal kapcsolatos preferenciák tekintetében további bizonyítékokra és nagyobb rálátásra lenne szükség. A közeljövőben ebben az ügyben kvalitatív felmérést szeretnék indítani azzal a céllal, hogy a fogyasztókkal és a kereskedőkkel folytatott mélyinterjúk során adatokat gyűjtsünk. A tervek szerint a vizsgálat eredményeit 2009 harmadik negyedévében tesszük közzé.

A Bizottság kötelezettséget vállalt arra – és ez az Önök iránti politikai kötelezettségvállalásom –, hogy a jogalkotási folyamat során fenntartsa az irányelvtervezet által leginkább érintett szereplőkkel folytatott építő jellegű párbeszédet. E célból 2009 júniusában közös megbeszélést tartok majd az érintett fogyasztókkal és vállalkozásokkal, hogy tisztázzuk a javaslat elemeit, és folytassuk az annak legfontosabb elemeiről szóló tárgyalásokat. A Parlamentet mindenről megfelelő tájékoztatást kap majd.

Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy az elmúlt héten találkoztam a BEUC fogyasztói szövetség által tömörített összes fogyasztóvédelmi szervezet képviselőivel, és ismét megbeszélést folytattunk a javaslatról. Két nap múlva a Lordok Házának legalább 10 képviselője Brüsszelbe érkezett az irányelv megtárgyalása érdekében. Ez rendkívül biztató jel, amely azt jelzi, hogy egyre nagyobb érdeklődés övezi a fogyasztók jogait, ami a belső piac szempontjából igen kedvező.

  Malcolm Harbour, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Először is hálás köszönetet szeretnék mondani Kuneva asszonynak a fogyasztóvédelem kérdésében végzett munkájáért, hiszen ez az utolsó alkalom, hogy itt a Parlamentben megvitathatjuk vele ezt az ügyet. Biztos asszony, részemről, és úgy gondolom, beszélhetek a bizottság nevében, nagyra értékeltem az Ön fokozott közreműködését.

Tudom, talán némi csalódást okozott, hogy úgy éreztük, nem tudjuk elég alaposan felülvizsgálni a javaslatot, és első olvasatra előterjeszteni még a Parlament megbízatásának lejárta előtt. Úgy gondolom azonban, az idő igazolja majd, hogy helyesen cselekedtünk, hiszen az Arlene McCarthy asszony által kiválóan irányított munka – a hatástanulmány vizsgálatának, a kérdések felvetésének – hatására a közvélemény felfigyelt a javaslatra, és sokan az ügy mellé álltak, ahogyan azt Ön is említette.

Úgy tűnik számomra – és ezek azok a lényeges pontok, amelyekről a ma este rendelkezésemre álló rövid időben említést szeretnék tenni –, hogy a javaslat egyik lényeges hiányossága az átfogó stratégiai keret, amelyet a Bizottság a fogyasztói vívmányok javítása során követni kíván.

A javaslat kitér a termékek problémájára, az év vége előtt azonban, mielőtt a javaslat életbe lép, hatályba lép a szolgáltatásokról szóló irányelv is, amellyel kapcsolatban számos fogyasztóvédelmi kérdés merül fel. Tudomásunk van arról, hogy Önök például a digitális termékekkel, a csomagolással, az utazással és egyéb kérdésekkel is foglalkoznak.

Úgy gondolom, látnunk kell, mi a szándékuk ezzel a termékekkel kapcsolatos csomaggal, amely a fogyasztói vívmányok irányának meghatározását célzó átfogó stratégia részét képezi. Ez nagyon fontos. Ellenőrizni kell, hogy a csomag a jövőben is megállja-e majd a helyét; egy átfogó folyamat részévé kell válnia. Ez az egyik olyan elem, amellyel kapcsolatban az eddig kialakított megközelítést illetően kifogásokkal élnék. Remélem, e téren előre tudunk lépni.

Örömmel hallottam, hogy említette a Lordok Házát, erre ugyanis én is szerettem volna utalni. Biztosítottuk őket arról, hogy jelentésük lényegi módon hozzájárul majd a végeredményhez, a rendelkezésünkre álló időre való tekintettel. Az európai fogyasztók és a belső piac szempontjából rendkívül kedvező eredményekre számítunk.

  Jacques Toubon (PPE-DE). – (FR) Elnök úr, biztos asszony! A McCarthy asszony és Wallis asszony által készített munkadokumentumra térnék ki. A következő Parlament érdekében felveti a teljes körű harmonizáció iránti javaslatban található kérdéseket, és rámutat: néhány tagállam szerint fennáll a kockázata, hogy saját fogyasztóik jogainak védelme gyengülni fog.

Másfelől a Bizottság helyesen jár el a határokon átnyúló kereskedelem kiterjesztésekor, amely egy belső piac igényeihez képest szinte természetellenesen alacsony. Nem ismétlem el tehát a háttérinformációkat – McCarthy asszony ezt már megtette –, de ha megengedik, néhány javaslattal szolgálnék a Bizottság számára.

Először is remélem, Kuneva asszony folytatja majd munkáját, és azt is, hogy el tudja fogadtatni a horizontális irányelv tervezetét. Erre azonban csak akkor lesz lehetőség, ha először is pontosan felmérik az összes tagállam jogrendjére gyakorolt hatást, ami eddig nem történt meg; másodszor, ha közösségi szinten pontosan meghatározzák a javaslatnak a meglévő és a javasolt rendeletek, irányelvek és megállapodások között elfoglalt helyét, ami eddig nem történt meg; harmadszor, ha igen pontosan kikötik, hogy egyes elvi, például a rejtett hibákra vonatkozó előírások érvénye a továbbiakban is biztosított lesz, ami eddig nem történt meg; és negyedszer, – és ez a legfontosabb feladat –, ha nem csupán a várható rendelkezéseket nevezik meg, hanem azt is jelzik, milyen szintű védelmet eredményez majd az irányelv végrehajtása.

E tekintetben a javaslat nem nevezhető világosan megfogalmazott dokumentumnak. Mégis erre van szükség: a védelem szintjét javító harmonizációra. Röviden tehát, Biztos asszony, eléggé elsiették a dolgot. Azt tanácsolnám, szánjanak időt erre – az Önök idejéről van szó – és gyűjtsék össze mindazokat az érveket, amelyekkel maradéktalanul meggyőzhetik a kormányokat, valamint az Európai Parlamentet.

  Charlotte Cederschiöld (PPE-DE). – (SV) A jelenlegi fogyasztóvédelmi szabályozást tökéletesíteni kell. A tárgyalások még nem kezdődtek el, a Parlament még nem adott ki nyilatkozatot, a tagállamok pedig a megbeszélések kezdetén járnak. A fogyasztóvédelem terén teljes körű harmonizációra van szükségünk.

Három dolog említésére van időm, amelyek véleményem szerint indokoltak. 1. Az irányelv hatályának tisztázása. 2. Jelenleg a gyártási hibás termékek két éven belül vehetők vissza; ennek három évnek kell lennie. 3. Az elállási időszakot egy évben kellene meghatározni, ami a tagállamok többségében fokozná a fogyasztók védelmét. Az egyértelmű, világos szabályok és a magas szintű fogyasztóvédelem egyaránt szolgálják a fogyasztók és a vállalkozások érdekeit. A nem egyértelmű szabályok hátrányosan érintik a tisztességes kereskedőket, valamint a kis- és középvállalkozásokat is. A Tanácsnak és a Parlamentnek e három központi témakört most egy teljes körűen harmonizált javaslatba kell beépítenie.

Mivel ez az utolsó vita, amelyben Meglena Kuneva asszonnyal együtt veszek részt, köszönetet szeretnék mondani neki a rendkívül kellemes együttműködésünkért.

  Meglena Kuneva, a Bizottság tagja. − Elnök úr! Elsőként válaszolni szeretnék Harbour úrnak. Jómagam világosan látom, miért van szükségünk a szolgáltatások kérdésének tárgyalására; a szolgáltatások a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó fogyasztóvédelmi stratégiának is szerves részét képezik. Teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy az európai gazdaság egy szolgáltatásalapú gazdaság.

Azzal kapcsolatban, hogy miért nem térünk ki például a digitális tartalomra, és miért nem terjesztjük ki ezekre a javaslat hatályát, azt mondhatom, hogy a zöld könyvvel kapcsolatos megbeszélések során felmerült a digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó fogyasztóvédelem kérdése. Számos érintett fél, elsősorban a fogyasztóvédelmi szervezetek tekintik ezt fontos kérdésnek. Üzleti berkekben azonban e téma komoly aggodalomra adott okot, és a hozzászólók egyetértettek abban, hogy a kérdés összetett jellege miatt további körültekintő elemzésre van szükség.

E célból a Bizottság vizsgálatot fog végezni, hogy meghatározhassa a probléma érvényességének körét, illetve azt, milyen mértékben károsítja a fogyasztókat az, hogy a javaslat nem foglalkozik a digitális tartalommal. Legközelebb megdönthetetlen érvekkel szeretnék visszatérni a digitális tartalmak kérdésére.

Anélkül, hogy a Parlament, a fogyasztók vagy a vállalkozások idejét pazarolnám, tájékoztatnám Önöket arról, hogy Reding biztos asszonnyal el fogjuk készíteni a digitális útmutatót. A jelenlegi szabályozás – mintegy 20 irányelv – alapján készített gyakorlati útmutatóról van szó, egyfajta összefoglalása annak, hogy jelen pillanatban mit tehetünk jogaink érvényesítése érdekében, mivel bizonyos esetekben a legfontosabb kérdés a jogszabályok végrehajtásának módja.

A Toubon úr által tett észrevételekkel kapcsolatban elmondanám, hogy a javaslat értelmében a tagállamok továbbra is élhetnek a hibás termékekre vonatkozó általános szerződéses jogorvoslatokkal, ami azt jelenti, hogy az egyesült királyságbeli elállási jog, illetve Franciaországban a rejtett gyártási hibákra vonatkozó kellékszavatosság a jövőben is megmaradhat.

Esetenként több időt kell szánnunk egy-egy irányelv tartalmának magyarázatára, és kollégáim a Tanácsban éppen ezt teszik. Legalább azt tisztáznunk kell, mit értünk az egyes szövegrészek alatt, és ebben a szakaszban egyértelmű megoldást találhatunk a kérdéses esetekre.

A Bizottság most a tagállamokkal együtt részletesen vizsgálja a javaslat egyes rendelkezéseit annak érdekében, hogy jobban átlássa a nemzeti jogokat érintő gyakorlati következményeket, pontosan úgy, ahogyan Ön, Toubon úr, és a Parlament kérte. Mindent megteszünk majd annak érdekében, hogy valamennyi kérdést tisztázzuk. Jogi szövegről, polgárjogi szövegről van szó; már magának a jogi szövegnek az értelmezési lehetőségei is kihívást jelentenek. Ezért folytatjuk annak magyarázatát, és ebből a szempontból továbbra is szorosan együttműködünk a Tanáccsal és a Parlamenttel.

Még egyszer köszönöm az utolsó hozzászólást, Cederschiöld asszony. Nem felejtem el a javaslatait. Igaza van, amikor azt mondja, hogy tárgyalásokat folytatunk az irányelvről. Figyelmesen hallgattam Önöket, azt azonban határozottan kijelenthetem, hogy egyetlen kérdésben, a teljes körű harmonizáció kérdésében nem hajlok a kompromisszumra.

  Elnök. − A vitát lezárom.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  Zita Pleštinská (PPE-DE), írásban. – (SK) A fogyasztóvédelem szintje tagállamonként különböző. Az IMCO bizottság meghallgatásai során a régi tagállamok önkéntes fogyasztóvédelmi csoportjainak képviselői nem számoltak be pénzügyi nehézségekről. Vásárlás előtt a fogyasztók gyakran igénybe veszik e csoportok díj ellenében nyújtott szolgáltatásait. Ennek köszönhetően e szervezetek függetlenek maradhatnak.

A szlovák fogyasztóvédelmi szervezetek 152 ezer eurót kapnak tevékenységük finanszírozására. Attól tartok, hogy e csekély összeg eltántorítja majd ezeket a szervezeteket a fogyasztók jogainak képviseletétől.

Az EU bővítését követően a fogyasztói lét a korábbiaknál is bonyolultabb és összetettebb feladat. A vásárolt termékek hibátlan állapotától kezdve a tranzakciók iránti bizalmon keresztül az online vásárlásig és hirdetésig számos különböző kérdés érinti közvetlenül is a fogyasztókat. Mivel ezek közül sok túlmutat az egyes országok határain, harmonizált szabályozásra és a megelőzésre való felhívást célzó, fokozott erőfeszítésekre van szükség, amelyeknek köszönhetően elég tudatosságra tehetünk szert, és elkerülhetjük, hogy a tapasztalt vállalatok az orrunknál fogva vezessenek bennünket. A fogyasztóknak ezért ismerniük kell a naprakész információkat biztosító portálok, például a veszélyes termékeket bemutató RAPEX, a belső piacra vonatkozó SOLVIT, a pénzügyi tudatosságot célzó DOLCETA, és számos más oldal használatát. Az Európai Fogyasztóvédelmi Központ és az Európai napló szintén jelentős mértékben segítheti a fogyasztókat.

Kuneva biztos asszony, a Bizottság nevében fel kell szólítania az új tagállamokat, hogy ne értékeljék alul a fogyasztóvédelem jelentőségét, és ne mulasszanak el megfelelő támogatást biztosítani a fogyasztóvédelmi szervezeteknek számára.