Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. május 5., Kedd - Strasbourg

6. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

- Jelentés: Miguel Angel Martínez Martínez (A6-0201/2009)

  David Sumberg (PPE-DE). - Elnök úr, hálás vagyok Önnek, hogy felszólított. Támogattam ezt a jelentést, de mivel a közeledő választások alkalmával elhagyom e Parlamentet, szeretném megragadni ezt az utolsó lehetőséget, hogy kiemeljem azt a rendkívül nyomatékos üzenetet, amelyet a Cseh Köztársaság elnöke, a soros elnök nemrégiben küldött e Parlamentnek: „Új Parlamentet akarunk”. Az igazság azonban az, hogy az emberek nincsenek igazán képviselve ebben az ülésteremben. Ahogy a soros elnök mondta, az európai projektnek nincs ellenzéke.

Az emberek – a választókerületeinkben élő férfiak és nők, különösen Nagy-Britanniában – nem akarnak Európai Alkotmányt, egy rájuk erőltetett szerződést. Szavazati jogot akarnak, és bízom benne, hogy mihamarabb megkapják ezt a lehetőséget.

- Jelentés: Dimitrios Papadimoulis (A6-0208/2009)

  Richard Corbett (PSE). - Elnök úr, üdvözlöm e jelentés elfogadását. A képviselőcsoportommal mellette szavaztunk. Ez egy fontos jelentős jelzés a Parlament részéről. Ugyanakkor ezt most végig is kell vinnünk.

- Jelentés: Marie Panayotopoulos-Cassiotou (A6-0120/2009)

  Ewa Tomaszewska (UEN). – (PL) Elnök úr, a munkaadók társadalomellenes viselkedése kényszeríti rá a munkavállalókat arra, hogy vállalkozókká váljanak, beleértve azokat a gépkocsivezetőket és másokat, akik közlekedési szolgáltatásokat nyújtanak. A munkaadók spórolni akarnak a társadalombiztosítási költségeken és nagyobb rugalmasságra próbálnak szert tenni, ez azonban olyan szituációhoz vezetett, amelyben a társadalomellenes viselkedésből adódó nyomás miatt szavaznunk kell.

Ezért volt szükségszerű e jelentés visszautasítása, mert ez a társadalomellenes viselkedés hatalmas méreteket ölt. Ennek megléte nem csupán a dolgozók munkahelyi higiéniáját fenyegeti, de mindenek felett az utak biztonságát is, valamint érintheti jóformán mindegyikőnk helyzetét, mindenkiét, aki autósként vagy gyalogosként az utakon tartózkodik. Ez a nyilvánvaló oka annak, hogy miért kellene nagyon komolyan foglalkoznunk ezzel a problémával és újra visszatérni rá, mert a javasolt megoldás nem kínált nekünk kiutat ebből a helyzetből.

- Jelentés: Diana Wallis (A6-0118/2009)

  Michl Ebner (PPE-DE). - (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, el szeretném mondani, hogy e jelentés mellett szavaztam, annak ellenére, hogy két módosításunkat nem fogadták el.

Úgy hiszem, nagyon jó ötlet lett volna lehetővé tenni és segíteni az inuit embereknek kivívni a békét és a nyugalmat az életmódjukkal és a vadászati módszereikkel kapcsolatosan, valamint az Európai Uniónak a skandináv országokon belüli fókavadászattal kapcsolatos LEADER programjait jobban tiszteletben tartani. Továbbá szerettem volna élni az alkalommal, hogy elmondjam, hogy ami Kanadában folyik, és aminek semmi köze az inuitokhoz, az nem vadászat, ahogy mi értelmezzük, hanem az állatok lemészárlása, nem a szó valódi értelemben vett vadászat. Tehát azt gondolom, hogy e két dolgot külön kell kezelni, akármilyen intézkedés is fog ezután történni. Hiszem azt is, hogy jobb lett volna, ha ezzel az üggyel a választások utáni időszakban foglalkozunk, nem most, előtte.

  Zuzana Roithová (PPE-DE). - (CS) Elnök úr, én is örvendetesnek tartom, hogy az Európai Parlament azzal, hogy betiltotta a fókatermékek Európai Unióba történő importját, követte az Egyesült Államok és Oroszország példáját. Biztos vagyok abban, hogy ezzel egyértelmű üzenetet küldünk, hogy a kanadai kormánynak a jövőben meg kell változtatnia a törvények betartásának ellenőrzési módszereit, és ezzel emberségesebbé tenni a fókavadászat körülményeit. Ugyanakkor biztos vagyok abban is, hogy javaslatunk lehetővé teszi a jövőben, hogy a tradicionális szokásokat őrző emberek Európában és az EU-n kívül is a hagyományos módszereikkel folytathassák a fókavadászatot. Köszönöm mindenkinek, különösképpen a cseh elnökségnek, hogy lehetővé tették a Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy április 24-én egyezséget köthessenek, amelyet ma lehetőségünk nyílt elfogadni.

  Richard Corbett (PSE). - Elnök úr, nagyon boldog vagyok, hogy ez a jelentés ilyen nagy többséggel elfogadásra került, és örömmel várjuk a fókatermékek Európai Unióba történő importálásának betiltását.

El kell mondanom, hogy szomorúan láttam, hogy előadónk, a liberális demokrata Diana Wallis nem teljes mértékben támogatta ezt a munkafolyamatot. Előadóként a nyilvánvaló többséggel egyetértő bizottság véleményét kellett volna tükröznie, nem pedig számos módon megpróbálni megbuktatni azt, ami nyilvánvalóan a döntő többség akarata volt ebben a Házban. Mindenesetre örülök, hogy a Parlament ilyen eltökéltséget mutatott ilyen nyilvánvaló többséggel a kérdés olyan módon való megoldására, ahogy most megszavaztuk.

  Daniel Hannan (NI). - Elnök úr, egyfajta dilemma elé állított engem ez a jelentés. Nem tartom teljesen ésszerűnek azt, hogy a fókákkal kiemelten, külön foglalkozzunk. Nem veszélyeztetett fajról van szó – annak ellenére, hogy a WWF ezt mondja. Nyoma sincs a fókavadászathoz hasonló felháborodásnak akkor, amikor darazsakról, fatetvekről, rozsomákokról vagy gilisztákról van szó.

Viszont a demokrácia nem szigorúan racionális. Az emberek nem mindig számológépek. Lehet, ahogy az evolucionista biológusok is érvelnének, a bébi fókák gyermekies vonásai – a hatalmas szemeik stb. – ébresztik fel mély genetikai szinten bennünk a velük való együttérzést. Nem tudom. A lényeg az, hogy veszélyes ajtót nyitunk ki, ha azt mondjuk, hogy a szavazók egyszerűen tévedtek, mivel a fókavadászattal kapcsolatos tiltakozásuk inkább esztétikai, mint racionális vagy etikai. Ha ezen az úton elindulunk, akkor már csak egy lépés választ el attól, hogy azt mondjuk, hogy tévednek, ha nem értenek egyet az Európai Alkotmánnyal, a Lisszaboni Szerződéssel vagy bármi mással.

Így aztán hosszú gondolkodást követően az alábbi nézetet alakítottam ki a jelentéssel kapcsolatban: mivel nyilvánvaló milyen érzékeny és fontos ügy ez számos szavazó számára, ennek nem EU szinten kellene eldőlnie, hanem a tagállamok nemzeti, demokratikus, döntéshozó rendszerein és eljárásain keresztül.

  Neena Gill (PSE). - Elnök úr, büszke vagyok arra, hogy a ház elsöprő többséggel megszavazta ezt a jelentést. Azért voksoltam erre a jelentésre, mert boldog vagyok, hogy egy kibúvóktól mentes, határozott álláspontra helyezkedtünk az EU-n belül történő fókatermékek kereskedelméről.

A választókerületemből rengeteg ember felkeresett bennünket – milliók érdekeltek ebben a témában –, hogy elmondják, ez volt szeretetre méltó teremtmények legfelháborítóbb és legkegyetlenebb leölése. Tudom, hogy néhányan azt mondhatják, hogy ez csak azért történik, mert ezek az állatok bájosak, de ha valaki megtekinti a megszokott módszereket bemutató videókat, rájön, hogy a kereskedelemi mértékű fókamészárlás teljesen szükségtelen, ugyanis sok más alternatíva is rendelkezésre áll.

Rendkívül elégedett vagyok, hogy ekkora számban szavaztuk meg e kegyetlen kereskedelem megállítását.

  Peter Skinner (PSE). - Elnök úr, ez a tiltás hatalmas előrelépés és valóságos győzelmet jelent az Anglia délkeleti részén – ahogy képzelheti – és szerte az Európai Unióban kampányolók számára, akik közül sokan kértek már bennünket leveleikben, hogy szüntessük be ezt a kegyetlen kereskedelmet.

Az, hogy munkáspárti bizottsági elnök vezette ezt a kampányt e kegyetlen és visszataszító kereskedelem szereplőinek heves lobbizása ellenében, döntő a siker elérésében. Ez nem az eredeti, felvizezett példány volt – ahogy kollegám, Richard Corbett rámutatott –, hanem az Arlene McCarthy által javasolt kritikus módosításokat követő; a tiltást megszavazta a bizottság és most a Parlament is.

Meglepő volt számomra hallani az imént a konzervatív párti Hannan urat, miszerint ezzel az üggyel a nemzeti szintű demokratikus vitafórumoknak kellene foglalkozniuk. Ha ezt a különös utat követtük volna, akkor csupán nyolc ország fogadta volna el ezt a tilalmat, így azonban 27-nek sikerült megszavaznia az Európai Parlamenten keresztül. Ez azt mutatja, hogy a kereskedelem és az állatok jóléte összeegyeztethető fogalmak, és nekünk ennek örülni kellene.

  Cristiana Muscardini (UEN). - (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, (…) a Wallis-jelentés előrelépést jelent az állatok jogainak általános védelme felé, mivel jelentősen korlátozza a fókatermékek Unióba való importálását.

Az Unió civilizált döntést hozott ezzel kapcsolatban és bízunk benne, hogy más országok is követik majd, még akkor is, ha jobban szerettük volna, ha a bizottsági szöveg kerül benyújtásra a belső piac vonatkozásában, amely elég világosan azokra az esetekre korlátozta volna az ilyen termékek forgalmazása alóli lehetséges kivételeket, amelyek az inuit népek létfenntartási szükségleteiktől függenek. Hacsak nem ellenőrzik szigorúan a vámhatóságok, új kivételek veszélyes kibúvási lehetőségeket nyithatnak meg, amelyek lehetővé teszik, hogy kijátszható legyen az intézkedés, amely – hosszú harcot követően – büntet bizonyos kegyetlen és könnyelmű emberi szokásokat, amelyeknek többé nem lenne szabad engedélyezni, hogy sértsék a lelkiismeretünket.

Bízom benne, hogy a mai előrelépés nem egy elszigetelt intézkedés, és hogy több erőfeszítést tehetünk majd a hihetetlen mértékű szenvedések útján megölt állatokból származó termékek országunkba való behozatalának megfontoltabb megelőzése érdekében. Ezzel a témával kapcsolatban szintén emlékeztetem Önöket arra a mérhetetlen aljasságra, hogy Európában továbbra is támogatják ezt a szokást, miszerint az állatokat elkábítás nélkül, elvérezni hagyva mészárolják le.

- Jelentés: Neil Parish (A6-0240/2009)

  Hiltrud Breyer, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, míg a fókavadászat elleni szavazás ilyen mértékű sikeressége nagy örömmel töltött el, a Parish-jelentésről tartott szavazás különösen nagy csalódást okozott. Szerettem volna, ha itt is világos és progresszív álláspontot foglalunk az állatvédelem mellett, amely további utat mutat és nyilvánvalóvá teszi, hogy más lehetőségekre van szükségünk az állatkísérleteken kívül. Az állatokon végzett kísérletezés mára már a múlthoz kellene, hogy tartozzon. Ugyanakkor itt az iparág – főleg a gyógyszeripar – nyilvánvaló érdekeiről volt szó, és emiatt a képviselőcsoportommal rendkívül csalódottak vagyunk, hogy nem sikerült biztosítanunk az állatkísérletek és az állatok tartásának barbár körülményeinek múltba való száműzését.

Sajnos nem sikerült módosítanunk a térdhajtást, amit a Bizottság már megtett a nagytestű majmokon végzett kísérletezés betiltásával. Ez elszomorít, mert egy társadalmat mindig meghatároz az, hogy hogyan bánik az állatokkal, és az Európai Unió nem jelenthet egyet a felesleges állatkísérletekkel. Így szerettem volna, ha más állatkísérletek nélküli alternatívák is megvizsgálásra kerülnek ebben az irányelvjavaslatban, mert csak az állatkísérletek helyetti más lehetőségek egyértelmű támogatása fogja az Európai Unión belül folyó barbár és szükségtelen állatkísérletek végét eredményezni.

A célt nem szándéknyilatkozatokkal fogjuk elérni, hanem kizárólag az állatkísérletezés alternatívái fontosságának kiemelésével és a megfelelő kutatások finanszírozásával. Nem beszélhetünk az állatokon végzett kísérletezés alternatíváiról akkor, amikor elmulasztjuk a fejlesztésük és a mielőbbi elismerésük támogatását. Elegendő finanszírozást kell biztosítani az állatkísérletek nélküli lehetőségek számára. A Bizottság jó tervezetének nagyobb támogatást kívánt volna meg a Parlamentben.

  Kathy Sinnott (IND/DEM). - Elnök úr, nagyon boldog voltam, hogy az állatokon végzett kísérletezésekről szóló Parish-jelentés 170. módosítása elfogadásra került. Ez megtiltja az emberi embriók vagy a magzati sejtek felhasználását állatkísérleteken kívüli alternatívákként, az azonban csekély vigaszt nyújt számomra, hogy ez a módosítás az ilyen etikai döntéseket a tagállamokra hagyja, mivel az ír kormány és bíróságok következetesen elutasították az embriók védelmét, valamint meg vagyok győződve arról, hogy Írországban abortált magzati sejteket is importálunk kísérleti célokra.

Megvédtük a fókákat, ami helyénvaló. Tettünk néhány állatkísérleteket korlátozó és csökkentő intézkedést, és ennél tovább kell mennünk, de soha ne felejtsük el azt az alapelvet, miszerint nem használhatunk fel emberi lényeket a kísérletezések egyéb formái helyettesítésére. Csökkentenünk kell az állatokon végzett kísérleteket, de nem alkalmazhatunk emberi lényeket helyettesítő eszközként.

  Richard Corbett (PSE). - Elnök úr, noha a mai egy eredményes nap volt az állatok jóléte területén a fókák védelme szempontjából, kevésbé volt azonban jó az imént megszavazott állatokon végzett kísérletezések szempontjából.

A hónap elején volt szerencsém ellátogatni a választókerületemen belül egy Simcyp nevű céghez, amely nemrégiben nyert nemzetközi kitüntetést a Dr Hadwen Trust Alapítványtól az állatokon végzett kutatások területén való alternatív lehetőségek fejlesztéséért. Ez a vállalat megmutatta, hogy lehetséges működő alternatívák kifejlesztése. Valójában arra is rámutatott, hogy az állatokon végzett orvostudományi kutatások eredményei gyakran nem feltétlenül szolgáltatnak az emberi létezés vonatkozásában megbízható adatokat.

A Simcyp cég úttörő szerepet tölt be ezen a területen. Lehetséges a továbbfejlesztés. Messzebbre kellett volna eljutnunk ma ebben a kérdésben. Csak kis lépést tettünk. Még sok munka vár ránk.

  Neena Gill (PSE). - Elnök úr, tartózkodtam e szavazás során, mert hosszú távú állatjogi kampányt folytatok. Ha egyensúlyban akarjuk tartani az igazságot a belső piaccal akkor, fontos, hogy ez EU megfelelő mennyiségű figyelmet fordítson erre a témára, valamint meg kell követelnünk a piaci moralitást.

Számos levél érkezett hozzám ezzel az üggyel kapcsolatban, amelyekben a kerületemben élő választópolgárok kifejezik a döbbenetüket. Úgy gondolják, hogy alaposabb védelemben kellene részesíteni a tudományos célokra használt állatok számára.

Azért tartózkodtam a szavazáson, mert véget akartam vetni a majmok tenyésztési célokból történő elfogásának, és ezért támogattam a bizottsági szöveget. Azok a módosítások, amelyek eltörlik a felhasználó intézmények pontos nyilvántartásra vonatkozó kötelezettségeit, szintén nem kaptak támogatást. Továbbá, úgy hiszem, hogy azoknak a módosításoknak, amelyek csökkentik a kötelezettséget a három R felé (helyettesítés, csökkentés és tökéletesítés) támogatásra volt szükségük. Hiszem azt is, hogy az elhelyezési módot a kísérletekhez kell igazítani, és a projekt engedélyének tartalmaznia kellene azt. Szeretném elkerülni, hogy az állatoknak szenvedniük kelljen, valamint emberibb vagy legalább kevésbé fájdalmas módszereket biztosítani. Ez volt az egyik oka annak, hogy tartózkodtam a szavazásban, nem éreztem, hogy e jelentés eléggé messzire ment volna.

- Jelentés: Diana Wallis (A6-0118/2009)

  Inese Vaidere (UEN). – (LV) Köszönöm, elnök úr. Korábbi lett környezetvédelmi miniszterként hosszú ideje foglalkoztat, hogy mi történik ezen a területen, az állatokon elkövetett meghökkentő kegyetlenségek, valamint az, hogy ezt a meghökkentő kegyetlenséget ipari mértékben gyakorolják. El szeretném mondani, hogy ez egyáltalán nincs összefüggésben az inuit emberek hagyományos életformájával, mivel tradicionális életmódjuk nem vonja maga után az állatoknak az egész világ fókatermékekkel való ellátása érdekében történő ipari mértékű lemészárlása. Tartózkodtam a módosított javaslat elfogadásától, mert úgy érzem, ezzel az üggyel kapcsolatban szükségtelenek a kompromisszumok. Másrészt határozottan a jogalkotó állásfoglalás mellett szavaztam, és nagyon boldog vagyok, hogy a Parlament elfogadta az európai polgárok fókatermékek kereskedelmének betiltására vonatkozó, dicséretre méltó döntését. Köszönöm.

- Jelentés: Anni Podimata (A6-0146/2009)

  Inese Vaidere (UEN). - (LV) Köszönöm, elnök úr. Ami a Podimata-jelentést illeti, szeretném elmondani, hogy valójában a Bizottság mindkét javaslatát és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentését is támogathatjuk, valamint a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja és más képviselőcsoportok által benyújtott javaslatokat is, mivel – ahogy látom – a főbb érdekek, amelyekkel a jelentésben foglalkoznak, a fogyasztók érdekeit képviselik. A lényeg az, hogy a fogyasztóknak tudniuk kell, hogy az elektronikus készülékek között melyek a leggazdaságosabbak és a legkevésbé ártalmasak a környezetünkre. Ezért tehát a szavazás során megpróbálok szemléltetni egy kiegyensúlyozott viszonyt, jelen esetben kiemelni az európai fogyasztók érdekeit.

- Jelentés: Vladimír Maňka (A6-0275/2009)

  Richard Corbett (PSE). - Elnök úr, a mai beszédeinket egész reggel élőben közvetíti a brit 5 Live rádióállomás az Európai Parlamentről szóló műsorában. Az egyik általánosan feltett kérdés a betelefonálók részéről az Európai Parlament költségeit illeti. Mennyi ennek a Parlament költsége, és indokolt-e az?

Ahogy nemrég hangsúlyoztam, ha a költségeket a polgárok számához arányosítjuk, akkor az Európai Parlament polgáronként 1,74 angol fontba kerül évente, ez körülbelül egy pint sör ára. Ezzel szemben, a Lordok Háza 1,77 fontba, az Alsóház pedig 5,79 fontba kerül évente, ami sokkal több polgáronként. Természetesen ennek a Parlamentnek a választói bázisa sokkal szélesebb, így a költségeit is több ember között kell elosztani. Olyan költségeink vannak, amelyeket a tagállamok a három működési hely és a 23 nyelv miatt rónak ránk, és ilyen költségek egy nemzeti parlament sem kell kifizetnie a költségvetéséből. Ennek ellenére sikerül értéket adnunk a pénzért.

  Christopher Heaton-Harris (PPE-DE). - Elnök úr, nem vitatom a Corbett úr által imént felolvasott számokat. Nem különösen foglalkoztat az, hogy ennek a Parlamentnek kevesebbek-e az egy főre eső költségei a többinél – habár úgy gondolom, hogy egy-két emberrel több él az Európai Unióban, mint amennyi az Egyesült Királyságban.

A gondom ezzel a jelentéssel az, hogy ez egy kihagyott lehetőség. Rávilágít számos drága rendszerre, amelyet mindannyian megfigyeltünk az itt töltött időnk során – 10 éve vagyok itt, akárcsak ön, elnök úr. Érdekes például az, hogy az Európai Parlament főkönyvtára Luxembourgban van, ahol senki nem tudja megközelíteni, ugyanis a képviselők Brüsszel, Strasbourg és a székhelyük között ingáznak.

Számos lehetőséget hagyott ki ez a Parlament, és ez a jelentés a legkétségtelenebbül ezek közé tartozik. Amikor minden választópolgárunknak szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat, ebben a jelentésben jeleznünk kellett volna, hogy hajlandóak vagyunk mi is erre, de nem tettük. Ez egy kihagyott lehetőség.

  Elnök. − Köszönöm, Heaton-Harris úr, amennyiben itt lesz a következő időszakban is, segíthet nekünk jobbá tenni a dolgokat.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

- Jelentés: Ilda Figueiredo (A6-0223/2009)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Mellette szavaztam.

Az 1234/2007/EK rendelet értelmében baromfihús akkor is árusítható a nemzetközi piacon, ha antimikrobiális kezelésben részesült. 2008 júniusában az Európai Parlamentnek sikerült elfogadnia egy állásfoglalást, amely számos próbálkozás után végre megtiltja az ilyen cikkek értékesítését.

Mivel azonban az Egyesült Államok kizárólag olyan baromfihúst exportál az EU-ba, amit vegyi vagy antimikrobiális anyagokkal kezeltek, a Bizottság nem örült az állásfoglalásnak. Ez a stratégia ellentétben áll a baromfihús-ipari szakemberek által a területen eszközölt beruházásokkal a közösségi jog értelmében, amely kimondja, hogy csupán az EU által jóváhagyott védekezési módszerek, köztük a hűtőkezelés, alkalmazhatók az ételszennyeződés kockázatának csökkentése érdekében.

Ezért a következő javaslatokat támogatjuk az 1234/2007/EK módosítására: 1) az 5) bizottsági preambulumbekezdés visszavonása, amely kimondja, hogy „a «baromfihús» meghatározását a technológiai fejlődéshez viszonyítva túlságosan leszűkíti, hogy kizárólag a hűtőkezelés szerepel benne. Ezért a meghatározást ki kell igazítani.”; 2) az 5) preambulumbekezdést olyan preambulumbekezdéssel kell helyettesíteni, amely megköveteli a hús származásának ellenőrzését a fogyasztó tájékoztatása és az átláthatóság biztosítása érdekében; 3) a hűtőkezelés mint egyedüli védintézkedés megtartása.

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE), írásban. – (RO) Azért szavaztam erre a tervezetre, mert úgy gondolom, hogy a baromfihúsra vonatkozó értékesítési előírásokat ki kell terjeszteni a baromfi-készítményekre és -termékekre is, valamint a sós lében tartósított baromfihúsra, amelyet még szélesebb körben értékesítenek.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ha a baromfihúst „friss” húsként értékesítik, a fogyasztó arra számít, hogy előtte nem fagyasztották le, még gyorsfagyasztással sem, ami a minőség garanciája a fogyasztó számára. Következésképpen a jelenlegi elvet, amely kiköti, hogy a „friss” húsként árult baromfihús nem lehet lefagyasztva, meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni a pulykakészítményekre és -termékekre is.

Meg kell jegyezni, hogy ez a javaslat nem érinti a közösségi költségvetést.

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. – (LT) A pulykahúsra vonatkozó értékesítési előírások célja, hogy az ágazatban megőrizzék a piaci árak stabilitását, megkönnyítsék a termékek értékesítését és garantálják a fogyasztók biztonságát és a magas szintű élelmiszerminőségi előírásokat. A pulykahúsra vonatkozó értékesítési előírásokat a technológiai fejlesztések fényében felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni a pulykahús-készítményekkel, mivel a fogyasztói szokások az 1990-es évek óta megváltoztak. Javaslat született arra, hogy az elvet, amely szerint a „friss” húsként árult pulykahúst nem lehet előzetesen lefagyasztani, meg kell erősíteni, hogy az a pulykakészítményekre és -termékekre is vonatkozzon, és én egyetértek ezzel.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) A pulykahús értékesítésére vonatkozó javaslat mellett szavaztam. E javaslat célja a pulykahús értékesítésére vonatkozó 1990-es előírások frissítése az új piaci valósághoz való igazításuk révén. Ugyancsak célja, hogy megőrizze az ágazatban a piaci árak stabilitását, megkönnyítse a termékek értékesítését és garantálják a fogyasztók biztonságát és a magas szintű élelmiszerminőségi előírásokat.

Úgy gondolom, hogy a pulykahús szennyeződés eltávolítására szolgáló szerekkel való kezelése nem elfogadható, és ezért a fagyasztással történő kezelés mellett érveltem.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának módosítástervezetei mellett szavaztunk, mivel azok megerősítik a pulykahús eredetének címkézésére vonatkozó szövegezést. Úgy hisszük, ez jó.

Ugyanakkor a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság módosításai olyan szövegrészeket is tartalmaznak, amelyeket – szerintünk – igazgatási szinten kellene kezelni. Mivel mindenről egyetlen szavazással döntöttünk, nem tudtuk ellenezni ezeket a javaslatokat.

A származás címkézésére vonatkozó módosításokra általunk adott „igen” szavazat természetesen nem jelenti azt, hogy bármilyen módon támogatjuk a közös agrárpolitikát.

  Véronique Mathieu (PPE-DE), írásban. – (FR) Megfelelő kompromisszumot értünk el e jelentéssel kapcsolatban, amely olyan kiegyensúlyozott jogi szabályozást tesz lehetővé számunkra, amely megfelel az Európai Unió élelmiszer-biztonsági követelményeinek.

A fagyasztott pulykahús „friss termék” címke alatti értékesítésének megtiltása révén, a mérgező anyagok, például klór, szennyeződés eltávolítására történő használatának elutasításával, valamint a származás és a levágás időpontjának világos feltüntetésére vonatkozó döntéssel közös megközelítést alakítottunk ki, és az európai fogyasztók érdekeinek védelmét prioritássá tettük.

A 2008 júniusi állásfoglalás elfogadásával a Parlament már kifejezte erős ellenállását a „klórozott pulyka” európai piacon történő értékesítésének engedélyezésével szemben, és ebben a tavaly decemberi tanácsi ülésen a mezőgazdasági miniszterek is követték.

A mai szavazással megerősítettük azon kívánságunkat, hogy biztosíthassuk: az európai élelmiszer a gazdától az asztalig, mindenütt a lehető legbiztonságosabb a fogyasztók számára.

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN), írásban. – (PL) Az ügy egyértelműnek tűnik. A vitatott indítvány a második a sorban, amelynek célja az antimikrobiális kezelést kapott pulykahús emberi fogyasztásra történő értékesítésének engedélyezése. Ez alkalommal az indítványt az USA javaslatára nyújtották be, ami attól tart, hogy betiltják az onnan érkező európai húsimportot.

Egy olyan helyzetben, ahol a kutatások kimutatták, hogy az antimikrobiális anyagok nem járulnak hozzá a bakteriális fertőzési arányok csökkentéséhez, és amikor Európa az egészséges élelmiszerért küzd, egy hangot kell hallatnunk. Ahogy nyilvánvalóan a GMO-k esetében is tennünk kell. Kár, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek esetében ez nem mindenki számára ilyen nyilvánvaló.

- Jelentés: Reimer Böge (A6-0266/2009)

  Neena Gill (PSE), írásban. − Üdvözlöm ezt a jelentést, mert olyan kérdést érint, amelyen jó ideje dolgozom. Egy Stroke-on-Trentben, a Michelin gyárban tett látogatásom során a vezetőség és a szakszervezetek kifejtették, hogy támogatják az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálását.

Azóta levélben felkértem az Egyesült Királyság üzleti és vállalkozásügyi miniszterét, Lord Mandelsont, hogy vegyen fontolóra egy az EU-hoz benyújtandó, az alkalmazkodási alap aktiválására irányuló kérelmet. Úgy tűnik nekem, ahogy az embereknek is a Michelin-gyárban, hogy ezt az alapot a lehető leghamarabb működésbe kell hozni. Pontosan ilyen dolgokra lett létrehozva az EU – a nehéz időkben kölcsönösen segíteni a tagállamokat, és még inkább a munkásaikat.

Mert az alap nem csupán arra való, hogy pénzzel kimentse a vállalkozásokat – olyan stratégiát támogat, amely a jövőben fenntartható növekedést és foglalkoztatást idéz elő. Az, hogy a jelentés a kisvállalkozások gazdasági helyreállításának fontosságára összpontosít, és a képességekre és képzésekre helyezett hangsúly nagyban garantálja, hogy azok az emberek, akik elveszítik állásukat, újra visszajussanak a munkaerőpiacra.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Erősen kritikusak vagyunk a globalizációs alap létrehozása mögötti alapelvvel szemben. Először is, arra a gondolatra épül, hogy a globalizáció per se probléma. Nézőpontunk szerint a globalizáció a fejlődés növekedésének útja, különösen a szegény, fejlődő országok számára, feltéve, hogy a jelentős gazdasági szereplők, így az EU és az USA megreformálják protekcionista kereskedelmi politikájukat a Világkereskedelmi Szervezetben.

Az EU tagállamai végre tudnak hajtani azon iparágak támogatására irányuló nemzeti intézkedéseket, amelyekről úgy ítélik meg, hogy pénzügyi segítségnyújtásra szorulnak. Egy speciális uniós alap bizonyosan önkényességet, hatástalanságot, bürokráciát és igazolatlan költekezést hozna. Hogyan tudna a Bizottság megfelelően dönteni arról, hogy a globalizáció negatív hatása van-e egy adott iparágra? Ezenfelül a tárgyalt összegek azt mutatják, hogy ez inkább egy PR-húzásnak tekinthető az EU részéről.

A fenti okok miatt a kérdéses jelentés ellen szavaztunk.

- Jelentés: Dimitrios Papadimoulis (A6-0208/2009)

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. – (LT) A tisztább égbolt elérésének igényét már évtizedek óta elismerik nemzeti és uniós szintű fellépések, valamint nemzetközi egyezmények révén.

A környező levegő minőségének javítása továbbra is alapvető kihívást jelent. A légszennyezés problémáját csak hosszú távon és európai keretben lehet megoldani, különösen határokon átnyúló intézkedésekkel. A Bizottság javaslata elengedhetetlen, mivel szükség van az illékony szerves vegyületek kibocsátásának a helyi és a regionális levegőminőség és közjólét javítása érdekében történő további szabályozására, a VPR II rendszerek sikeres világszintű átvételére, valamint a tankolással járó kibocsátások 95%-kal történő csökkentését lehetővé tevő technológiákra.

  Martin Callanan (PPE-DE), írásban. − Ez a jogszabályi kérdés újabb példája annak, hogy az EU hogyan áll hozzá a gépjárműiparhoz, és hogyan próbál rendszeresen erősen aránytalan jogi szabályozást kikényszeríteni egy aránylag kis súlyú probléma megoldására.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság arra szavazott, hogy előrehozzuk azt a dátumot, amikortól a benzint is árusító autószerelő-műhelyeknek meg kell felelniük az új intézkedéseknek a gépkocsik feltöltésénél a légkörbe jutó üzemanyaggőz mennyiségét. A bizottság megszavazta a benzineladás küszöbének csökkentését annak érdekében, hogy sokkal több benzint is árusító autószerelő-műhely kerüljön a javasolt törvény hatálya alá.

A kis, független, benzint is árusító autószerelő-műhelyek ilyen célba vételének mellékhatása lesz az egyéb helyi vállalkozásokra is, és alig hoz majd környezeti hasznot, sőt, valószínűleg növelni fogja a kibocsátást, ha az autótulajdonosoknak messzire kell autózniuk, mert a helyi műhely bezárt. Jelentős lenne az eszközök fejlesztéséhez szükséges tőke mértéke és az ideiglenes bezárás miatti bevételkiesés is.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Megszavaztam a benzingőz visszanyeréséről szóló jelentést. A benzin illékony szerves vegyületeket tartalmaz, amelyek párolognak az üzemanyagtartály belsejében és kitöltik a tartályban az üzemanyag feletti üres teret. Amikor a gépjárművet feltöltik, ezeket a gőzöket a tankolt üzemanyag kiszorítja a tankból, és ha nincsenek visszanyerve, a légkörbe kerülnek.

A Bizottság javaslatának célja a személygépkocsik tankolása közben a légkörbe kerülő benzingőz visszanyerése. Nagyon fontos a töltőállomásoknak a levegőminőség javítása érdekében nagy hatékonyságú benzingőz-visszanyerő rendszerrel való felszerelése.

- Jelentés: Michael Cashman (A6-0077/2009)

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. – (LT) Az átláthatóság az Európai Unió alapelve. Ezt az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 255. cikke világosan kimondja: „Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz hozzáférni”.

A jelenlegi 1049/2001/EK rendelet jelentős lépés volt a nagyobb nyitottság felé. A végrehajtása óta eltelt hat évben hozzájárult egy átláthatóbb igazgatási kultúra kialakításához az európai intézményekben. Véleményem szerint a nyitottság hozzájárul ahhoz, hogy nagyobb jogosultságot kapjanak az intézmények az európai polgárok szemében, és javuljon az azokba fektetett bizalmuk.

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. – (PT) Az átláthatóság az Európai Unió alapelve. A döntéseket olyan nyitottan és a polgárokhoz olyan közel kell meghozni, ahogy csak lehet, ezáltal nagyobb jogosultságot kapnak az intézmények az európai polgárok szemében, ugyanakkor javul az azokba fektetett bizalmuk is.

A 2001-ben elfogadott rendelet kétségkívül jelentős lépés volt ebben az irányban, de ma már számos módosításra szorul. Ezek által az európai döntéshozatali folyamat érthetőbb lesz, nő az átláthatóság és fejlődnek az intézmények gyakorlatai.

E kezdeményezés célja ezért e javítások elérése. Ugyanakkor néhány pozitív javaslat ellenére ezek túlnyomó részét sajnálatos módon az Európai Parlament negatívan szemléli.

A Parlament által 2006. áprilisi állásfoglalásában kért módosítások többségét valójában nem vették figyelembe, ahogy például az arra irányuló javaslatok esetében történt, hogy az EP gyakorolhassa demokratikus ellenőrzési jogát a minősített dokumentumokhoz való hozzáférés révén.

Ezért támogatom Cashman előadó úr javaslatát, hogy utaljuk vissza ezt a kezdeményezést az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsághoz.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Miközben a költségvetésben előirányozzák a Lisszaboni Szerződésről minden nyelven folytatandó nyilvános vitákat, a megreformált EU Alkotmányra adott „nem” választ nem fogadják el és a népszavazásokat elkerülik. Miközben az EU honlapjai a többnyelvűség jelentőségét hangoztatják, weboldalaik jelenlegi formája ezt nem tükrözi. Nem következetesen használja a három munkanyelvet, a németet, az angolt és a franciát, amelyeken a népesség többségét meg tudnánk szólítani. Még a soros elnökség sem gondolja úgy, hogy ez megérné a fáradozást. Az EU most agonizál a dokumentumokhoz való hozzáférés felett, de ugyanakkor el akarja törölni az EU-tenderek nemzeti újságokban, és így valamennyi anyanyelven történő meghirdetését.

Mindazonáltal néhány jó megközelítés megjelenik a jelentésben a dokumentumokhoz való hozzáférés javítására, ezért mellette szavaztam.

- Jelentés: Marie Panayotopoulos-Cassiotou (A6-0120/2009)

  Guy Bono (PSE), írásban. – (FR) Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjához tartozó görög képviselőtársam, Panayotopoulos-Cassiotou asszony a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló jelentése ellen szavaztam.

Ellenszavazatomat az motiválta, hogy e jelentésnek, amelynek célja a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezése, az lett volna a hatása, hogy kiszorítja az egyéni vállalkozó gépjárművezetőket a munkaidő szervezéséről szóló európai jogszabályok alkalmazási köréből.

Szocialista kollégáim és én azt a nézetet osztjuk, hogy nem fogadhatunk el kétsebességű szociális jogszabályt: olyan jogszabályt, amely véd egyeseket, de útszélen hagyja a fuvarozási vállalkozókat.

A Bizottság javaslatának elfogadása azt jelentette volna, hogy az egyéni vállalkozó gépjárművezetőket elfogadhatatlanul megkülönböztetés érte volna a foglalkoztatott gépjárművezetőkhöz képest, akiket az európai jogszabályok védenek. A Parlament tudomásul vette fenntartásainkat. Most már a hamarosan összeülő új Parlament feladata lesz kimondani a döntést az új parlamenti ciklusban.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) A közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló bizottsági javaslat ellen szavaztam, mert úgy érzem, hogy elfogadhatatlan és diszkriminatív, hogy a javaslat kiszorítja az egyéni vállalkozó közúti fuvarozókat.

A heti munkaórák számát korlátozó közösségi szabályoknak minden közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyt védenie kell. Ezért itt e dolgozók egészségének és biztonságának védelméről és a közúti biztonság biztosításáról van szó.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Nagyon fontos volt, hogy a Parlament többsége a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló bizottsági javaslat elvetésére irányuló javaslatunk mellett szavazott. Az irányelv-javaslat visszalépést jelentett a jelenlegi helyzethez képest, mind a valódi egyéni vállalkozók és kényszervállalkozóként tevékenykedő gépjárművezetők, mind a jelenlegi munkaórák, különösen az éjszakai munka tekintetében.

Javaslatunkat már benyújtottuk a Foglalkoztatási és Szociális Bizottsághoz, ahol többséggel elfogadták. Ugyanakkor az (Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjának tagjaként működő) előadó ragaszkodott ahhoz, hogy a jelentés a plenáris ülés elé kerüljön, hogy további támadást intézzen a munkavállalók alapvető jogai ellen. Ezért volt olyan fontos a plenáris ülésen történt elutasítás és a hatályban maradt, az egyéni vállalkozók számára azonos munkajogi szabályokat követelő, jelenlegi irányelv.

  Mathieu Grosch (PPE-DE), írásban. – (DE) A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságban folytatott vita során két módosítást indítványoztam, amelyek a közlekedési ágazatban dolgozó valamennyi munkavállalót érintik. Véleményem szerint előnyt jelent a harmonizált európai szociális és foglalkoztatáspolitika számára, ha a munkafeltételek minden munkavállalót egyenlően érintenek. Az egyéni vállalkozóknak a munkaidőről szóló irányelvbe történő belefoglalásának gondolata irreális. Egész egyszerűen lehetetlen ellenőrizni az egyéni munkavállalók munkaóráit. A biztonság tekintetében minden gépjárművezetőre, köztük az egyéni vállalkozókra is, vonatkoznak a vezetési időre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok buszok és 3,5 tonnát meghaladó tömegű tehergépjárművek esetében. A vezetési időre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok 3,5 tonna alatti tehergépjárművekre történő kiterjesztése nagyobb biztonságot nyújtana. A Bizottságnak meg kellene ezt vizsgálnia, de még javaslatot kell benyújtani. Remélem, az új Parlament elfogadja majd ezeket a javaslatokat.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. – (PT) Üdvözöljük a Durão Barroso úr elnökölte Európai Bizottság javaslatának javaslatunk eredményeképpen megvalósult elutasítását, amelynek az volt a célja, hogy az egyéni vállalkozókat kirekessze a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló irányelvből.

Februárban a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságban benyújtottunk egy javaslatot az Európai Bizottságtól induló elfogadhatatlan kezdeményezés elutasítására.

Ez a lehető legjobb válasz egy, a verseny fokozására és a közúti fuvarozók kihasználására tett újabb kísérletre, amely veszélyezteti a közúti munkavállalók munkajogait és a közúti biztonságot.

A munkahely bizonytalanságának leküzdésével, a pihenőidő – bérveszteség nélküli – tiszteletben tartásával és az egyes tagállamokban meglévő munkajogi szabályok vagy kollektív megállapodások betartásának biztosításával védenünk és javítanunk kell a közúti fuvarozók jogait és munkakörülményeit.

Arra van szükségünk, hogy a munkaidőre, valamint a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályok minden hivatásos gépjárművezető – így az egyéni vállalkozók – esetében egyenlő mértékben legyenek alkalmazva biztonságuk és a közúti biztonság biztosítása érdekében, így megelőzve a túlzottan hosszú munkaórákat, nem megfelelő pihenőidőket vagy munkaritmust.

  Carl Lang (NI), írásban. – (FR) Panayotopoulos-Cassiotou asszony jelentése a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítására vonatkozó bizottsági javaslat elutasítását ajánlja.

Megszavaztam ezt a jelentést, amelynek célja elutasítani azt a bizottsági javaslatot, amely nem teszi lehetővé a biztonsághoz és a szociális jogokhoz közvetlenül kapcsolódó vezetési időre és pihenőidőre vonatkozó szabályok végrehajtásában és ellenőrzésében talált hibák orvoslását. Ezenfelül nem tisztázza ezen irányelv alkalmazási körét és a lehetséges ellenőrzési módokat. Bármilyen esetben a tagállamoknak kell vállalni a teljes felelősséget ezen a területen.

Végezetül ez a javaslat nem definiálja jobban az „utazó tevékenységet végző személyek” vagy az „önálló vállalkozó gépjárművezetők” fogalmát, és jó okkal nem teszi ezt, hiszen ebben áll ezen irányelv valódi kihívása. Minden önálló vállalkozó gépjárművezetőt ki kellene zárnunk ebből az irányelvből? A kérdés továbbra is nyitott marad, mert a probléma összetett.

Válójában széles körben létezik a kényszervállalkozóként való gépjárművezetői munkavégzés gyakorlata abban az esetben, ha olyan vállalkozások alkalmazzák őket, amelyek – jövedelmezőségi okokból – kikerülik a vezetési időre és pihenőidőre vonatkozó szabályokat.

  Mary Lou McDonald (GUE/NGL), írásban. − Számos oka van annak, hogy az egyéni vállalkozóknak ezen irányelvből való kirekesztésére irányuló bizottsági javaslat elutasításra került.

Azzal, hogy a bizottsági javaslat elutasítására szavaztam, az utak biztonságára szavaztam, hogy a gépjárművezetők egészségügyi, biztonsági, fizetési és munkakörülményeiben való megkülönböztetést száműzzem, és a közúti fuvarozás ágazatában fair play-t biztosítsak a munkáltatók és a munkavállalók számára.

  Dimitrios Papadimoulis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Az 54. módosítás mellett szavaztam, mert ez fontos üzenet a Bizottság és a Tanács számára. Az Európai Parlament támogatja a gépjárművezetők jogait, és elutasít minden nemű versenyt az alkalmazott és az önálló vállalkozó gépjárművezetők között. Ez a javaslat az egyéni vállalkozókat kirekeszti a meglévő irányelvből, és először az európai jogalkotás történetében, megpróbálnánk különbséget tenni a „valódi” és a „kényszerített” vállalkozók között. Ez ugyanakkor hibás megkülönböztetés, és utat nyithat a közösségi jog egyéb rendelkezéseinek értelmezéséhez. Győzelem ez a közúti biztonság és a szociális Európa számára.

  Bilyana Ilieva Raeva (ALDE), írásban. – (BG) A közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló EP-irányelv, amelyet az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja, a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja és a szélsőbaloldal elutasított, az egyéni vállalkozókat kevésbé versenyképessé fogja tenni.

Az Európai Bizottság javaslatának felelőtlen elutasítása azt fogja eredményezni, hogy nem lesz többé értelme egyéni vállalkozóként folytatni. Többé nem határozhatják meg maguk munkaóráik hosszát.

Ilyen szabályozás nincs más ágazatban. Ennek a döntésnek visszafordíthatatlan hatása lesz az európai gazdaság versenyképességére.

A szállítási ágazatban az alkalmazott gépjárművezetőktől eltérően az egyéni vállalkozók nem munkamegállapodás alapján dolgoznak, hanem szabadon meghatározzák vásárlóikat és szállítmányaikat. A keresetük nem a munkaóráiktól függ, mint a fizetést kapó gépjárművezetőknél, hanem a szállítások számától és típusától. A munkaóráiknak az új irányelv alapján történő meghatározása korlátozza „vállalkozói” szabadságukat.

A mai szavazás eredményeként a tagállamoknak lehetőségük volt visszavenni az éjszakai időszakot is meghatározó időkeret tőlük elvett meghatározásának lehetőségét, a különböző tagállamokban eltérő napfény-viszonyoknak megfelelő utas- vagy áruszállítás munkaórái száma maximalizálásának lehetőségét.

Az irányelv elutasítása veszélyezteti a versenyképességet. A kis szállítókat és az önálló kereskedőket érinti majd legsúlyosabban. Rá lesznek kényszerítve, hogy a nagy szállítócégek alkalmazottaira vonatkozó követelményeket betartsák, ami kétségkívül veszélyeztetni fogja piaci pozíciójukat.

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. – (EL) A Bizottság irányelvjavaslatának elutasítása az „európai egyirányú utca” erőinek manővere volt az európai választások hajrájában. A Görög Kommunista Párt a kezdetektől fogva ellenezte a bizottsági javaslatot, és ellene szavazott mind az európai szakbizottságban, mind a plenáris ülésen tartott szavazás során. Tájékoztatta a munkásokat és támogatta demonstrációikat. Az egyéni vállalkozók mentesítése csak a szállítási ágazat monopol vállalkozásait szolgálja; sérti a munkások és az egyéni vállalkozók érdekeit, és nagy veszélybe sodorja a közúti biztonságot. Még tovább nehezíti a gépjárművezetők munkakörülményeit, a munka-/vezetett órák számát kitolja 84 órára hetente, és tovább növeli a gépjárművezetők kizsákmányolását.

A dolgozók demonstrációi és az európai parlamenti képviselők félelme az európai parlamenti választásokon való kiesésüktől nagy többségüket arra sarkalta, hogy a javaslat elutasításában támogassák az európai egyirányú utcát. Ugyanakkor a dolgozóknak tudniuk kell, hogy a monopolcsoportok a tőkeéhes pártok fellelésével ki fogják kényszeríteni követeléseiket. Ez az eredmény megmutatja a munkások harcának erejét és jelentőségét. Ugyanakkor szeretnénk rámutatni, hogy rövid életű lehet, ha a tősgyökeres munkásmozgalom nem szervez ellentámadást és nem fekteti le a hatalmi és gazdasági szinten szükséges radikális változtatások feltételeit.

- Jelentés: Diana Wallis (A6-0118/2009)

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Mi, svéd szociáldemokraták úgy döntöttünk, a Tanáccsal kötött kompromisszum mellett szavazunk, mivel értelmezésünk alapján úgy gondoljuk, hogy a svédországi vadászatra gyakorolt – általunk aggályosnak tartott – negatív hatásokat a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt kivétel megszünteti. Mindannyian elborzadva néztük a kanadai fókavadászatról készített képeket.

A legtöbb fogyasztó ezért elutasítja azon fókavadászatból származó termékek megvásárlását, amelyek a svédországi vadászati ágazattal szemben támasztottakkal egyező követelményeknek nem felelnek meg, elkerülhető szenvedést okoznak az állatoknak, és amely nagyban folyatott tevékenységet ellenőrizetlen feltételek mellet végzik.

Elvben ellenezzük azt, hogy az EU közvetlenül vagy közvetve beavatkozzon vadászattal kapcsolatos kérdésekbe, amelyeket nemzeti ügyként kell kezelni, különösen abban az esetben, ha ez sértheti a jól működő svéd szabályokat. A jelen esetben úgy döntöttünk, hogy a kérdést az általános helyzet alapján ítéljük meg. Ilyen körülmények mellett, elfogadtuk a kompromisszumot, mivel az azt az egyértelmű üzenetet hordozza magában, hogy a Parlament nem tartja elfogadhatónak, hogy az emberek úgy bánjanak az állatokkal, ahogy akarnak.

  Šarūnas Birutis (ALDE), írásban. – (LT) Határozott meggyőződésem, hogy a fókavadászatot, egyes helyi közösségek számára nyújtott kivétellel, be kell tiltani. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy az EU különböző tagállamaiban végzett közvéleménykutatások szerint az EU állampolgárok nagy többsége ellenzi a kereskedelmi célú fókavadászatot és alkalmazott módszereit. Az állampolgárok egyértelmű többsége támogatja továbbá a fókatermékek kereskedelmének teljes tilalmát.

  Niels Busk, Anne E. Jensen and Karin Riis-Jørgensen (ALDE), írásban. – (DA) A magunk részéről a fókatermékek kereskedelmének tilalmára vonatkozó javaslat, valamint a Parlament és a Tanács között létrejött kompromisszum ellen szavaztunk. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a fókatermékek kereskedelmének tilalma nem fog javítani az állatjólét helyzetén; emellett sajnálatosnak tartjuk, hogy a javaslatot annak ellenére fogadták el, hogy a Szerződés arra vonatkozóan semmilyen jogalapot nem szolgáltat.

  Martin Callanan (PPE-DE), írásban. − Állatvédő csoportok és választók hevesen lobbiztak nálam e kérdéssel kapcsolatban, de én a magam részéről szkeptikus vagyok általában a tilalmak bevezetésével szemben. Végső soron a vásárlók fogják eldönteni, hogy megvásárolják-e a fókatermékeket, vagy sem. Büszke vagyok arra, hogy részt vettem a macska- és kutyaprémből készült termékek Kínából való behozatalának tilalmára irányuló kampányban, de a fókatermékek behozatala egészen más természetű probléma, amely századokra visszanyúló tradíciókon és szokásokon alapul.

A bikaviadalok és a kakasviadalok szintén visszataszító látványosságok, az EU azonban mégis elismeri, hogy e tevékenységek folytatását engedni kell az EU-n belül is azokon a területeken, ahol ezek hagyománya töretlenül él. Ezért álszent lenne az EU részéről, ha állatkínzásra hivatkozva betiltaná a fókatermékek behozatalát Kanadából. Ugyancsak nem tartom szerencsésnek, ha magunkra haragítanánk Kanadát, amely régi szövetségese az EU-nak és osztja közös értékeinket.

Elutasítom az állatkínzást, de véleményem szerint ezt a kérdést tudatosan eltorzítják annak érdekében, hogy érzelmi reakciókat váltsanak ki a parlamenti képviselők között. Az ilyen jellegű problémák megoldásához azonban kiegyensúlyozottabb és tárgyilagosabb megközelítést kell alkalmaznunk.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Én a fókatermékek kereskedelméről szóló jelentés mellett szavaztam, mivel az két szempont egyidejű figyelembe vételén alapul: az egyik szempont a bizonyos fókatermékek Európai Unión belüli kereskedelmének tilalma, a másik az északi sarkvidéken élő őslakosok hagyományainak és kulturális szokásainak tiszteletben tartása.

Évente mintegy 900 ezer fókát ejtenek el a kereskedelmi céllal folytatott vadászati tevékenység során (a szám nem tartalmazza az orvvadászat során elejtett állatokat, valamint az eltűnt vagy be nem jelentett leöléseket), amelynek 60%-át a Kanadában, Grönlandon és Namíbiában leölt állatok teszik ki. Ezen országokon kívül Norvégiában és Oroszországban folytatnak még kereskedelmi célú fókavadászatot. A Közösségen belül Svédország, Finnország és az Egyesült Királyság (Skócia) foglalkozik kisebb mértékű fókavadászattal, elsősorban a halállomány kezelése és a kártevők elleni küzdelem keretében.

Meggyőződésem, hogy ez a megállapodás védelmet nyújt a fókák számára az állatkínzással szemben, és egyben tiszteletben tartja az inuit közösségek kulturális szokásait is. Meggyőződésem továbbá az is, hogy ez a szabályozás véget vet a lelkiismeretlen kereskedelmi gyakorlatnak, és hogy olyan összehangolt szabályok születnek majd, amelyek az egész belső piacot meg fogják változtatni.

  Glyn Ford (PSE), írásban. − 25 évvel ezelőtt, 1983-ban, nem sokkal azelőtt, hogy először választottak be az Európai Parlamentbe, vezették be a fókatermékek kereskedelmének „első tilalmát”. Sajnálatos módon a problémát azóta sem sikerült megoldani, noha az számos alkalommal szerepelt már napirenden.

A helyzet az elmúlt negyed évszázadban alig javult valamit 1983-hoz képest. Fókák százezreit mészárolják le azóta is Kanadában, a legbrutálisabb és legkegyetlenebb módon. Remélhetőleg a mai elsöprő többségű szavazás révén végre sikerül megvalósítani azt, amiről 25 évvel ezelőtt azt hittük, megoldottuk. Sem én, sem a fókák nem akarják, hogy 2034-ben ismét ugyanerről a kérdésről tárgyaljunk.

  Mathieu Grosch (PPE-DE), írásban. – (DE) Személy szerint sajnálatosnak tartom, hogy a bizottsági javaslatokat, amelyek nagyon egyértelműek voltak, a képviselőcsoportok nem fogadták el. A fajmegőrzés – különösen a mészárlás ismert mértékének kitett fajok esetében – határozott intézkedések megtételét kívánja, kompromisszumok nélkül. Az ezen üzletághoz kapcsolódó munkák átcsoportosítása nem nehéz feladat.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. – (PL) A fókatermékek Európai Unión belüli kereskedelmének tilalmáról szóló európai parlamenti határozattal egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy véget vessünk az említett állatok leölésére néhány országban alkalmazott brutális módszereknek. A határozattervezet visszatükrözi a fókák levágása és megnyúzása során felmerülő állatjóléti problémákkal kapcsolatban a közvélekedésben általában megjelenő aggályokat.

A szabályozás szövege lehetővé teszi olyan kivételek alkalmazását, amelyekre bizonyos esetekben szükség van. Különösen érvényes ez a saját létfenntartásuk biztosítására, hagyományos módszerekkel vadászó inuit közösségek által készített fókatermékek tilalma alóli mentességre.

Örülök, hogy az Európai Parlament ily egyértelmű többséggel biztosította támogatásáról az említett szabályozás elfogadását. Egyértelmű jel ez az Európai intézmények részéről arra vonatkozóan, hogy az európai polgárok nem fogadják el az állatkínzást és az állatok ily módon történő meggyilkolását.

  Roger Knapman és Thomas Wise (NI), írásban. − Megértjük, és mi is osztjuk a fókatermékek kereskedelmével kapcsolatos aggályokat. Semmi problémánk nincs azzal, ha az egyes országok a fókatermékekkel szemben tilalmat vezetnek be, meggyőződésünk azonban, hogy ezt az egyes államok szintjén, és nem közösségi szinten kell kezelni. Ezért nem támogatjuk a javaslatot.

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN), írásban. – (PL) Az Európai Parlament jelenlegi ciklusában viszonylag nagy figyelmet szentelt az állatvédelemre.

A bizonyos fókatermékek Európai Unión belüli kereskedelmének tilalma kétségtelenül előmozdítja az állatok védelmét. Az intézkedés ugyancsak megelégedésére szolgál annak a 425 parlamenti képviselőnek, akik aláírták az e tárgyban kiadott írásbeli nyilatkozatot. Azt is meg kell jegyezni, hogy határozatában a Parlament kifejezte azon szándékát, hogy tiszteletben tartja az őslakos népek tradícióit és kulturális szokásait. Az, hogy a jövőben milyen irányba fejlődnek a fókák védelmét szolgáló intézkedések sok nemzetközi tényezőtől és a WTO-tól függ. Mindenesetre a parlamenti képviselők e kezdeményezése elismerésre és támogatásra érdemesnek minősül.

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Örülök, hogy a mai nap a fókatermékek EU-n belüli kereskedelmének tilalma érdekében szavaztunk.

  Marianne Thyssen (PPE-DE), írásban. − (NL) 2007 januárjában Belgium Európában elsőként vezette be a fókából készített termékek teljes tilalmát, amely kezdeményezést számos más tagállam is követett. A belga jogszabályok kivételként rendelkeznek az inuit közösségek által folytatott hagyományos vadászatról, és ezért örülök, hogy az Európai Parlament a mai nap e tekintetben is követi a belga példát. Nem támogatjuk azt a javaslatot, amely a címkézésre vonatkozó követelmények teljesítése mellett lehetővé tenné a fókatermékek behozatalát. Ha a kanadai, grönlandi, namíbiai és orosz prémkereskedők nem adhatnak el többé fókaprémből és bőrből készült termékeket a világ legnagyobb piacán, az hatalmas előrelépést jelentene e fajok jólétének biztosítása irányába. Mindemellett a tilalom a leghatékonyabb módszer arra, hogy véget vessünk annak az embertelen gyakorlatnak, amelynek évente több százezer fóka esik áldozatul.

Véleményem szerint a helyes stratégia a teljes tilalom bevezetése. Ezért én támogatom Mrs Wallis jelentését.

- Jelentés: Neil Parish (A6-0240/2009)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Én mellette szavaztam.

Egészen mostanáig a 86/609/EGK irányelv garantálta a tudományos célokra felhasznált állatok védelmét: közvetlenül kiadása után az irányelv végrehajtása ás alkalmazása eltérő módon valósult meg a különböző tagállamokban. Az irányelvhez azonban módosító javaslatot kell előterjesztenünk az Európán belüli egységes fellépés biztosításához, és egyben az emberi és állat-egészségügyi tudományos kísérleti célokból felhasznált tengerimalacok fokozottabb védelme érdekében.

A szükséges módosítások közül a legfontosabbak, amelyek reményeink szerint összhangban vannak a Parlament elképzeléseivel is, a következők: 1) egy állatjóléttel foglalkozó etikai bizottság létrehozása; 2) a tengerimalacokra vonatkozó koncepció kiterjesztése a különböző gerinctelen fajokra és a fejlődés utolsó harmadában lévő magzati létformákra, illetve a lárvákra és egyéb, az alapkutatások és képzések során használt állatokra; 3) az állatok csak olyan kísérletben történő felhasználása, amelyre tenyésztették őket; 4) az állatkísérleteket helyettesítő olyan alternatív módszerek vizsgálata, amelyek a felhasznált állatok számát a lehető legnagyobb mértékben visszaszorítják; 5) annak biztosítása, hogy a tagállamok legfőbb célja a tenyésztési módszerek javítása, annak érdekében, hogy az állatoknak a lehető legkisebb szenvedést okozzák; 6) részleges vagy teljes érzéstelenítés.

  Derek Roland Clark és Nigel Farage (IND/DEM), írásban. − Bár a javaslat több olyan pontot tartalmaz, amellyel pártom (UKIP) egyetért, a jelentést áthatja annak jogtalan és antidemokratikus jellege az EU gépezetében. Következésképpen nem áll módomban támogatni.

  Christine De Veyrac (PPE-DE), írásban. – (FR) Az Európai Bizottság javaslata képtelenség. Képtelenség a tudomány szempontjából, mivel hátráltatja és szankciókkal sújtja a kutatási tevékenységet, de képtelenség orvosi szempontból is, azon tudósok számára, akik állatokon megfigyelt tapasztalatok alapján dolgoznak nap mint nap olyan gyógyszerek és kezelési módok kidolgozásán, amelyek holnap új járványok gyógyítására lesznek alkalmasak.

Végül képtelenség gazdasági és társadalmi szempontból is. Amíg a gyógyszeriparban érintett csoportjaink számára megtiltják kutatások végzését, az Európai Unión kívül létesült laboratóriumok továbbra is folytathatják kutatási tevékenységüket! A Parish-féle jelentés szerencsére helyreállítja az egyensúlyt, mivel én a magam részéről semmi olyan kezdeményezést nem fogok támogatni, amely sérti saját iparunk versenyképességét, vagy amely az ágazat átcsoportosítására ösztönöz.

  Konstantinos Droutsas (GUE/NGL), írásban. – (EL) A tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló irányelvre vonatkozó javaslat jobban szolgálja az egységes belső piac kiépítését, a versenyképesség fejlődését és a költségek korlátozását a kutatás terén, mint az állatvédelmet.

A multinacionális vállalatok egyre több és több nyereséget várnak a kutatásoktól. A kutatásokban felhasznált állatokat általában feláldozzák vagy megkínozzák a növekvő profit oltárán, amely semmilyen tudományos célt nem szolgál. Senki nem várhat el állatbaráti hozzáállást a tőkétől, amely célja a gyarapodás, és amely embertelen és könyörtelen módszereket alkalmaz magukkal az emberekkel szemben is.

A kutatások sikeréhez kísérletekre van szükség a fontos közegészségügyi problémák megoldásához, és több gyógyíthatatlan betegség gyógyításához. Ezeket a kísérleteket gyakran állatokon kell elvégezni.

Mindazonáltal, az emberi egészség védelméhez hasonlóan, az állatok védelme érdekében is harcolni kell a monopóliumok ellen, a tőke hatalma ellen, amely szabadalmakkal védi a gyógyszerkészítményeket az egészségügy piacosításából remélhető nagy nyereség érdekében.

Harcolni kell azért, hogy a kutatást ki tudjuk vonni a tőke fojtogató szorításából, és hogy a kutatások során kifejlesztett tudományos eredmények révén ki tudjuk elégíteni az alapvető igényeket.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Én a tudományos célokból felhasznált állatok védelméről szóló jelentés mellett szavaztam. E javaslat a tudományos célokból az emberi és állategészségügyi, vagy állatjóléttel kapcsolatos kutatásokban felhasznált állatokra vonatkozik. Az EU területén évente megközelítőleg 12 millió állatot, köztük 12 000 főemlőst használnak fel tudományos célokra.

Az új irányelv kötelezővé teszi etikai vizsgálatok elvégzését, és engedélyhez köti azon kísérletek elvégzését, amelyben állatokat használnak. A javaslat az alapkutatásokban, oktatási és képzési célokból felhasznált meghatározott gerinctelen fajokra és a fejlődés utolsó harmadában lévő magzati létformákra, valamint a lárvákra és egyéb állatokra is kiterjeszti ezt a védelmet.

Úgy vélem tehát, hogy a javaslat a kísérletek során felhasznált állatok védelmének javítását szolgálja, és a tudományos kutatások fejlődése szerint erősíti az állatjóléti szabályokat.

  Martine Roure (PSE), írásban. – (FR) Az Európai Bizottság azon kezdeményezésének köszönhetően, amely lehetővé teszi a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó hatályos irányelv felülvizsgálatát, az Európai Unió meghatározó szerepet játszhat a kutatásokban, illetve olyan kísérletek és technológiák kifejlesztésében, amelyekben nem használnak állatokat. Az irányelv hatályát emellett ki kell terjeszteni. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság által előterjesztett néhány módosítás, amelyek sértik a laboratóriumi állatok védelmét, ellentétes ezzel a célkitűzéssel. Alapvető fontosságú, hogy ez ne okozzon károkat az európai kutatásban, amely területet inkább fejleszteni kellene. Mindazonáltal, ezt nem az állatjóléti szabályok, illetve az állatok felhasználásában teljesen új alternatívákat kínáló módszerek kifejlesztése és engedélyeztetése kárára kell végrehajtani. Az ilyen alternatív módszerek kifejlesztéséhez költségvetési ráfordítás szükséges. Emellett alapvető fontosságú a főemlősök kutatási célokra való felhasználásának fokozatos megszüntetése, az e célt szolgáló megfigyelési rendszer kiépítése, valamint az átláthatóság javítása.

  Lydia Schenardi (NI), írásban. – (FR) Itt volt az ideje annak, hogy az érintett partnerek figyelembe vegyék a kutatási célokra felhasznált állatok jólétére vonatkozó szabályokat, valamint a majmok tenyésztési célból történő erőszakos befogásának tilalmát; az elfogás majd az elzárás okozta sokkot; a családok szétválasztását; a társadalmi csoportok felbomlását; a környezetre gyakorolt hatásokat; a populáció természetes egyensúlyának megzavarását; valamint a nőstény egyedek elhúzódását.

A magunk részéről ezért támogatjuk azt a törekvést, hogy kizárólag az e célra tenyésztett állatokat használják fel kutatási célokra, akiknek genetikai és orvosi háttere ismert, és amelyek ezért megbízhatóbb és összehasonlíthatóbb adatokat biztosítanak.

Másrészről azonban, ha azt feltételezzük, hogy a kutatási célokra felhasznált állatokra vonatkozó állatjóléti előírások a kutatási tevékenységek kiszerveződését eredményezi, akkor ez a hatás még nyilvánvalóbb jelenne meg azokban az országokban, ahol ezek a tevékenységek már most is szigorú ellenőrzés alatt történnek, mint például Svájcban és az Egyesült Királyságban. Valójában azonban ezekben az országokban a gyógyszeripar annak ellenére folyamatosan virágzik, hogy 20 éve szigorú szabályozást vezettek be. A szabályozás tehát nem gátolta az iparág sikeres fejlődését. Az ellenőrzések még javítottak is a tudományos eljárások színvonalán. Így ezek a folyamatok nem támasztják alá azon félelmeinket, hogy az említett szabályozások bevezetésével a kutatás kiszervezése nagyobb mértéket öltene.

  Brian Simpson (PSE), írásban. − Csalódott vagyok az állatkísérletekre vonatkozó európai szabályok átdolgozására irányuló parlamenti állásfoglalás miatt. Végül is a tartózkodás mellett döntöttem a végleges jelentés elkészültéig. Noha teljes mértékben támogatom azokat az intézkedéseket, amelyek az állatkísérletek helyett alternatív megoldások kifejlesztését és előmozdítását, illetve a főemlősök felhasználásának kétévente történő felülvizsgálatát célozzák; ezek véleményem szerint alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a kutatások során csökkenteni lehessen az állatok, különösen a főemlősök használatát. A parlamenti állásfoglalás általános értelemben gyengíti a Bizottság által javasolt állatjóléti rendelkezéseket.

A Parlamentet az a félelem vezérelte, hogy a kutatási ágazat kivonul az EU-ból, ha túl sok elvárást támasztanak kutatási létesítményeinkkel szemben. Úgy gondolom azonban, hogy bizonyos elvárások alapvető fontosságúak ahhoz, hogy itt Európában biztosítani lehessen az állatok magas fokú védelmét, és attól tartok, hogy a mai eredmény ezzel ellentétes irányban hat. A számomra legfontosabb két kérdés egyrészt a tenyésztési célból befogott majmok használatának fokozatos megszüntetése Európában, másrészt az engedélyeztetési követelmény bevezetése valamennyi állatokat felhasználó kísérleti eljárásban, amely intézkedések révén erősíteni lehetne a kísérletekben felhasznált állatok számának csökkentésére vagy kiváltására vonatkozó kötelezettségvállalásunkat. Sajnálatos módon az Európai Parlament ma elmulasztotta a lehetőséget, hogy határozott iránymutatást adjon a állatvédelem területén.

  Roger Knapman és Thomas Wise (NI), írásban. − Elfogadjuk, hogy bizonyos esetekben szükség van az állatokon végzett kísérletekből származó tapasztalatokra, de azt is látjuk és elismerjük, hogy e kísérletek szükségessége bizonyos esetekben megkérdőjelezhető. Támogatjuk az alternatív kutatási módszerek előmozdítását célzó törekvéseket, és szeretnénk, ha az élő állatokon végzett kísérletek számát a lehető legnagyobb mértékben sikerülne visszaszorítani, és ha azokat a lehető leghumánusabb irányelvek szerint végeznék. Úgy véljük azonban, hogy ebben a kérdésben az egyes országoknak kell dönteniük, és ezért sajnos nem áll módunkban a kérdést európai összefüggésben kezelő javaslat mellett szavazni.

- Jelentés: Luis de Grandes Pascual (A6-0080/2009)

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) A hajók okozta szennyezésre vonatkozó javaslat mellett szavaztam, mivel véleményem szerint ez alapvető fontosságú a tengeri közlekedésben elterjedt káros gyakorlat, különösen a szennyező anyagok illegális tengerbe kibocsátása elleni közdelem szempontjából.

Úgy vélem, ez a módosított javaslat alapvető fontosságú a környezeti katasztrófák és a vízminőség további romlásának olyan büntetőjogi szankciók bevezetésével történő megakadályozása érdekében, amelyek elég szigorúak ahhoz, hogy elriasszák a potenciális környezetszennyezőket.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A jelentés a hajók által okozott szennyezésre vonatkozó hatályos irányelv módosítását javasolja. A javasolt módosítások szennyezés esetén lehetővé tennék büntetőjogi intézkedések alkalmazását. A júniusi jegyzék támogatja a hajók által okozott szennyezés megakadályozását célzó intézkedések meghozatalát. Véleményünk szerint azonban a büntetőjog teljes mértékben nemzeti szinten kezelendő terület. Emellett a nemzetközi vizeken közlekedő hajók általi kibocsátások kezelése az ENSZ hatáskörébe tartozik. Ezért a végleges szavazáson a javaslat ellen szavaztunk.

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. – (EL) Az a túlmagasztalt irányelv, amely állítólagosan büntetőjogi szankciókat alkalmazna a szennyezést okozó hajókkal szemben, miközben védi a környezetet, pontosan ellentétes hatást ért el. Az irányelv gyakorlatilag a hajózási tőkét védi az ellene kivetetett esetleges szankciókkal szemben. De még ez a pusztán célt tévesztett bizottsági javaslat is eltörpül az Európai Parlament azon javaslata mellett, amely nem büntetné a szennyező anyagok vízbe történő kisebb kibocsátását. Országunk lakói nagyon jól tudják, mik is ezek a kisebb kibocsátások, kik bírálják el azt és milyen kritériumok alapján. Santorini lakói például, akik a Sea Diamond nevű óceánjáró hajó elsüllyedése miatt tiltakoztak, már nagyon unják az EU és az újdemokrata kormány válaszait, amelyben hangoztatják, hogy a hajótörések állítólag nem okoznak szennyezést – a PASOK hasonló értelmű választ adott az Express Samina nevű komp és más hajók esetében.

A szennyező anyagok kisebb kibocsátásában rejlő kiskaput kihasználva, hajótulajdonosok, hajóüzemeltetők, vezetők, ügynökök, biztosítók, hajóbérlők rakománytulajdonosok és más, a tengeren elkövetett bűntettért és természeti katasztrófáért felelős személyek megússzák a büntetést. A szigorú szankciók ugyanakkor ismét csak a bűnbakként kezelt tengerészeket sújtják.

- Jelentés: Anni Podimata (A6-0146/2009)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Én mellette szavaztam.

Az energiafogyasztással kapcsolatos stratégiákat illetően nem ártana, ha az EU döntéseit az ismert brit közgazdász, Nicholas Stern azon megállapítása vezérelné, miszerint „gazdasági recesszió idején, illetve magas olajárak mellett nagyobb az energia hatékony felhasználásába történő befektetési kedv. A megújuló energiaforrásokat használó és egyéb alacsony szén-dioxid kibocsátással járó iparágakban eszközölt beruházások stimuláló hatással lehetnek a gazdaságra”.

Hasznos lenne egy olyan energiapolitika kidolgozása és megvalósítása, amely csökkenti az üvegházhatást okozó gázkibocsátások mértékét, eleget téve a Kiotói Jegyzőkönyv alapján kötött megállapodásokban vállalt kötelezettségeknek, és amely erősíti az EU vezető szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben. A Jegyzőkönyv végrehajtása jelentős mértékben hozzájárulna a foglalkoztatottság és versenyképesség javításához is a gazdasági és társadalmi élet területén.

Bár az energiafogyasztás címkézéséről szóló 92/75/EGK irányelv az ágazati szövetségek és fogyasztói szervezetek támogatását élvezi, azt nem igazán lehet elmondani róla, hogy lépést tartott volna a technológiai fejlődéssel és az energiapiaci innovációkkal, ezért az első és legfontosabb feladat az, hogy Európát ki kell mozdítani jelenlegi tehetetlenségi állapotából, új dimenziókat nyitva a felhasználók életében.

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE), írásban. − (RO) Én az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről (átdolgozás) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatra vonatkozó jelentés mellett szavaztam. Úgy vélem, részletesebb tájékoztatást kell nyújtani a termékek energiafogyasztásáról. A hűtőszekrények, mosógépek vagy háztartási sütők műszaki adatait feltüntető hirdetményen jelezni kellene az adott termék energiafogyasztását.

Az energiafogyasztásra vonatkozó címkézés az elektromos háztartási gépek, például hűtőszekrények, mosógépek, szárítók vagy sütők vásárlásakor segítséget nyújt a vásárlók számára, hogy fel tudják becsülni a járulékos energiaköltségeket. A gyártóknak fel kell tüntetniük a termék energiafogyasztását, függetlenül attól, hogy az adott termék energiafogyasztás szempontjából „hatékonyabbnak” (zöld) vagy „kevésbé hatékonynak” (rózsaszín) minősül.

A címkézést a kereskedelmi vagy ipari mértékű energiát fogyasztó termékekre, például hűtőtároló helyiségekre vagy hűtő-, fagyasztópultokra is alkalmazni kell. A termékhez kapcsolódó valamennyi hirdetményen fel kell tüntetni az energiafogyasztást és az energia-megtakarítást.

A tagállamok ösztönző intézkedéseket, például a rendkívüli energiahatékonysággal működő termékek esetében adójóváírásra vonatkozó szabályokat fogadhatnak el.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) A magam részéről az energiafogyasztásra vonatkozó címkézés elhelyezéséről szóló irányelv mellett szavaztam. A környezetvédelmi kérdések, és különösen az enegiahatékonyság új jelentőséget nyer és egyre inkább alapvető fontosságúvá válik a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az irányelv átdolgozása lehetővé teszi a háztartásokban, valamint a kereskedelem és ipar területén használt energiafogyasztó termékek címkézését.

Tekintettel arra, hogy a klímaváltozás elleni fellépés mind sürgetőbbé válik, illetve az Európai Unió azon tervére, hogy 2020-ra 20%-kal javítja az energiahatékonysági mutatókat, úgy vélem az egyszerű, világos és könnyen felismerhető címkézés meggyőzheti a vásárlókat, hogy fenntarthatóbb döntéseket hozzanak, és elősegíti az energiahatékonyabb termékek használatának előmozdítását.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A júniusi jegyzék szerint a határon átnyúló környezetvédelmi problémák megoldása az EU egyik legfontosabb feladata. Mi úgy gondoljuk, hogy a módosítások, az energiafogyasztásra és a termékek környezetre gyakorolt hatásaira vonatkozó tájékoztatás javításával a bizottsági javaslatnál hatékonyabban segítik elő azon feltételek megteremtését, amelyek segítségével a végfelhasználók bölcsebb döntést hozhatnak.

Mindazonáltal kritikusak vagyunk a módosítások egyes megfogalmazásaival szemben, amelyek az európai energiapolitika jóval részletesebb szabályozását célozzák. A módosítások pozitív hatásai azonban felülmúlják a negatívumokat, ezért úgy döntöttünk teljes egészében támogatjuk a módosításokat.