Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/0180(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0185/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0185/2009

Viták :

PV 05/05/2009 - 15
CRE 05/05/2009 - 15

Szavazatok :

PV 06/05/2009 - 6.11
CRE 06/05/2009 - 6.11
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0369

Viták
2009. május 5., Kedd - Strasbourg HL kiadás

15. Az állatok védelme leölésük pillanatában (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. A következő napirendi pont a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Wojciechowski úr által benyújtott jelentés (A6-0185/2009) az állatok leölésük során való védelméről szóló tanácsi irányelvjavaslatról (COM(2008)0553 – C6-0451/2008 – 2008/0180(CNS)).

 
  
MPphoto
 

  Janusz Wojciechowski, előadó. – (PL) Elnök úr, civilizációnk olyan civilizáció, amely használja az állatokat. Állatok milliárdjait öljük le a húsukért, bőrükért, vagy egyéb gazdasági szükségletek érdekében. Időnként gazdasági szükséglet nélkül is elpusztítjuk őket – sporttevékenységből, mint például vadászatok során, vagy szórakozás céljából, mint például a bikaviadalokban. Véleményem szerint az állatok leölését nem lehet sem sportnak, sem szórakozásnak, sem pedig kultúrának tekinteni, de most ebbe nem megyünk bele, mert a vita témája az állatok gazdasági okokból történő leölése.

Az állatok védelme leölésük pillanatában. Lehetséges ez? Lehetséges védenünk azt az állatot, amelyet éppen le akarunk ölni? Igen, lehetséges, főként azáltal, hogy megkíméljük a felesleges szenvedéstől. Azáltal, hogy megóvjuk az állatokat az embertelen bánásmódtól, saját emberségünket óvjuk. A rendeletjavaslat az állatok leölésük során való védelmét szolgáló előírások javítását célozza és magasabb szintű, jobb technikai követelményeket vezet be, valamint lehetővé teszi azok használatának hatékonyabb ellenőrzését. Nagyobb személyes felelősséget vezet be az állatokkal szembeni megfelelő bánásmód tekintetében, valamint előírja a vágóhidakon az állatok védelméért felelős különleges tisztviselő kinevezésének követelményét. Az új rendelet, amely az 1993-as korábbi irányelv helyébe lép, nyilvánvaló előrelépést jelent abból a szempontból, hogy felismeri az állatok védelmének szükségességét, és ezért előadóként támogatom a rendeletet.

Számos vitás kérdés merült fel. A legszembetűnőbb példa erre a rituális vágás kérdése. Az alapelv az, hogy az állatokat csak elkábítva és eszméletlen állapotban szabad leölni, de vallási okokból kivételt lehet tenni: vallási okokból – amennyiben ez előírás – előzetes kábítás nélkül is le lehet ölni az állatot. Ez az iszlám és a judaizmus híveire vonatkozik, akik előzetes kábítás nélkül ölik le az állatokat. Az Európai Unión belüli rituális vágások teljes körű betiltását célzó módosításokat elutasította a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság. A Bizottság tagjai azon a véleményen voltak, hogy egy ilyen tiltás megvalósíthatatlan lenne.

A bizottság egy olyan javaslatot is elutasított, amely felhatalmazta volna a tagállamokat arra, hogy saját jogalkotásukon keresztül betiltsák a rituális vágást. Ezt a 28. módosítás tartalmazza. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a módosítás megszavazása azt jelenti, hogy a tagállamoknak nem lesz lehetőségük arra, hogy saját területükön betiltsák a rituális vágást. A módosítás elutasítása az Európai Bizottság álláspontjához való visszatérést jelenti, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy nemzeti jogszabályok alapján betiltsák a rituális vágást.

A másik vitás kérdés a tagállamok által létrehozandó nemzeti referenciaközpontok kijelölése volt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság a 64. módosításban elutasította ezt az elképzelést. Én személy szerint úgy gondolom, hogy létre kellene hozni a referenciaközpontokat, és hogy azok az állatokkal szemben a leölés során tanúsított bánásmód ellenőrzésében is részt vehetnének.

Szeretném felhívni a figyelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésemben összefoglalt javaslataira. Először is, az állatok leölésük során való megfelelőbb szintű védelme érdekében bevezetendő intézkedések az Európai Unió pénzügyi támogatását igénylik. Az állatok védelmének nemes célkitűzése nem valósítható meg pénzügyi terv és a magasabb követelmények bevezetésére irányuló anyagi ösztönzők nélkül.

Másodszor, a jelentés javasolja, hogy a szigorított előírások ne csak az Európai Unión belüli termelőkre vonatkozzanak, hanem az Európába hústermékeket importáló termelőkre is. Biztosítani szeretnénk, hogy az Unió piacára csak olyan állati eredetű termékek terüljenek, amelyek az uniós törvények által előírt módon leölt állatoktól származnak.

Hölgyeim és uraim, az Európai Parlament utolsó ülése nagy részben az állatok védelmének kérdését tárgyalja. Ma határozatot hoztunk a kegyetlen módszerekkel leölt fókákból készült termékek importjának tilalmáról, a kísérleti állatok védelmének magasabb követelményeire vonatkozó előírások bevezetéséről, most pedig az állatok leölése során való védelmének magasabb követelményeit vitatjuk meg. Örömömre szolgál, hogy a Parlament ilyen sokat tesz az állatok védelme érdekében, és örülök, hogy részt vehetek benne. Assisi Szent Ferenc szelleme jelen van a Parlamentben. Legyen velünk a következő parlamenti időszakban is.

 
  
MPphoto
 

  Androulla Vassiliou, a Bizottság tagja. Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani az Európai Parlamentnek, és különösen az előadónak, Wojciechowski úrnak az állatok leölésük során való védelméről szóló bizottsági javaslat főbb pontjainak támogatásáért.

Különös örömömre szolgál, hogy az Európai Parlament elfogadta a jelentés átfogó megközelítését, melynek célja, hogy biztosítsa, hogy a vágóhidakra alkalmazandó állatjóléti jogalkotás összhangban legyen a 2004-ben elfogadott higiéniai csomaggal.

Az állatok levágásuk pillanatában való védelmére vonatkozó jelenlegi jogszabályok 1993-ban keletkeztek és egyértelműen nincsenek összhangban az élelmiszerbiztonság, az állategészségügy és az állatjólét terén történt fejlődéssel. A jelenlegi javaslat alapján a vágóhíd üzemeltetőinek szabványos működési eljárásokat kell létrehozniuk, figyelembe kell venni a jóléti mutatókat a kábításnál, valamint a személyzetnek állatjóléti képzésben kell részesülnie.

A rituális vágással kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy a Bizottság teljes mértékben osztja az Európai Parlament vallásszabadsághoz való ragaszkodását, valamint hogy a Bizottság szándéka a status quo megőrzése ebben az érzékeny kérdésben. A Szerződés egyértelműen kimondja, hogy a közösségi politika alakításakor a valláshoz kapcsolódó gyakorlatokat figyelembe kell venni. Egyértelmű, hogy az Unió tagállamaiban számos, a rituális vágással kapcsolatos különböző gyakorlat él.

A Bizottság azt javasolja, hogy továbbra is a szubszidiaritás elve érvényesüljön ezen a területen. Jól működött az elmúlt 15 évben és a jövőben is jól fog működni. E tekintetben átszövegezés után elvileg elfogadhatók azok a módosítások, amelyek a jelenlegi jogalkotás megközelítését tükrözik, mely a vallásszabadság megőrzésével egy időben lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy szigorúbb szabályokat vezessenek be, vagy alkalmazzanak továbbra is. Megjegyezném, hogy ebben a vonatkozásban úgy tűnik, hogy ehhez hasonló megegyezés alakult ki a Tanácsban.

Szeretnék pár szót ejteni a vágóhídon kívüli vágás gyakorlatáról. Ma az állatok saját fogyasztás céljából történő vágása megengedett a vágóhídon kívül is (kivéve a marha esetében), azonban a sertést, juhot és kecskét előzőleg el kell kábítani. A tagállamok egyes polgárai hagyományosan disznót vágnak karácsonykor és bárányt húsvétkor. A Bizottság számára fontos e hagyományok megőrzése, azonban ebben az esetben nincs szükség az állatok kábítására vonatkozó előírás könnyítésére és ezáltal az állatok jólétének figyelmen kívül hagyására. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a sertés és bárány vágóhídon kívül történő vágásakor minden esetben kötelező az előzetes kábítás.

A jelentés egy másik pontja a nemzeti referenciaközpontok létrehozására vonatkozik. Úgy véljük, ez a pont elengedhetetlenül fontos a javasolt intézkedések megfelelő végrehajtásának biztosítása szempontjából. A vágóhidakon a hivatalos ellenőrök élelmiszerbiztonsági ellenőrzéseket végeznek, főként a tetemeken. Korlátozott idővel és hatáskörrel rendelkeznek az állatjóléti paraméterek értékelésére. Manapság összetett és nehéz feladat a kábító eszközök állatjóléti hatékonyságának értékelése. A nemzeti referenciaközpontok az állatok levágásakor az állatjólétre vonatkozó technikai és tudományos információk iránti szükséglet kielégítését látnák el, és a Bizottság úgy véli, hogy az erre vonatkozó követelményt meg kellene őrizni a javaslatban.

A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a vágóhidak személyzete esetében előírt szakképesítési bizonyítványok kiállítását független vizsgához kell kötni. Ez a rendszer az állatjólét más területein mind az állami, mind pedig a magánszektorban létrejött már. Ahol a végrehajtás megfelelő volt, jó eredményeket hozott. Ezért ezeket valamennyi uniós vágóhíd esetében alkalmazni kellene.

A vágóhidakon kívül is nagyszámú állatot elpusztítanak betegségek terjedésének megakadályozása céljából. Igaz, hogy léteznek állategészségügyi követelmények, de a mai követelmények nem vonatkoznak az állatok jólétére. Általános vélekedés, hogy a betegségek terjedésének megakadályozása céljából végzett tömeges pusztításokat a lehető leghumánusabb módszerekkel kell végrehajtani. Az átláthatóság, amely a megfelelő jelentéstételi eljárásra vonatkozik, ezért elengedhetetlenül fontos. Ezen kívül a sürgősségi esetek során szerzett korábbi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy rendkívül fontos a bevált gyakorlatokra és az esetleges hibákra vonatkozó információk begyűjtése. A tömeges vágások esetén tehát kötelezővé kell tenni az állatjólétre vonatkozó megfelelő ellenőrzést és jelentéstételt.

Nagy örömmel venném, ha támogatnák a Bizottság javaslatát. Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, az Európai Unió globális vezető és innovatív szerepre tehet szert az állatjólét területén.

 
  
MPphoto
 

  Jens Holm, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményének előadója. (SV) Évente állatok millióit – sertést, marhát, juhot, csirkét, lovat és más állatokat – vágnak le és szállítanak Európán keresztül. Mindezeken felül 25 millió szőrmés állatot pusztítanak el. Ez elképzelhetetlenül nagy szenvedéssel jár az állatok számára. Természetesen a legjobb megoldás az lenne, ha nem fogyasztanánk őket, és nem viselnénk az állatokat szőrme formájában.

Ez a rendelet azonban nem igazán erről szól, hanem arról, hogyan enyhíthetjük az állatok szenvedését a vágóhidakon. A Bizottság javaslata előrelépés, de számos ponton szigorúbbá kell tenni. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban az általam képviselt álláspontot szavaztuk meg, melyben – többek között – a szállítási idő és a vágóhidakon töltött várakozási idő lerövidítését, mobil vágóhidakba történő befektetéseket, valamint azt szorgalmazzuk, hogy a rendelet terjedjen ki a szőrmés állatokra is, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen még szigorúbb előírások bevezetésére is, és hogy az állatjóléti felügyelők és az állatjólét elősegítését célzó javasolt nemzeti referenciaközpontok függetlenek legyenek és nagyobb hatáskörrel rendelkezzenek.

Örömömre szolgál, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság támogatja a mobil vágóhidakra és a szőrmés állatok bevonására vonatkozó javaslatunkat. Ugyanakkor meglehetősen aggaszt számos egyéb, az említett bizottság és más egyéni képviselők által előterjesztett módosítás. Sajnálatos, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság teljes egészében törölte a vágóhidakra történő szállítás és a vágóhidakon történő várakozás időtartamának korlátozására irányuló javaslatot. Kérem, szavazzák meg az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja által benyújtott 125 módosítást, hogy érvényesülhessenek ezek a követelmények. Azt sem értem, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság miért akarja törölni az állatjóléti nemzeti referenciaközpontokra vonatkozó javaslatot. Az is rendkívül fontos, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen az itt meghatározottaknál ambiciózusabb előírások bevezetésére. Kérem, szavazzák meg a 124. módosítást. Végezetül, mélyen aggaszt az a tény, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nem akarja lehetővé tenni azon tagállamok számára, melyekben a kábítás nélküli vágás teljes körű tilalma van érvényben, hogy ezt a tilalmat fenntartsák. Hazámban, Svédországban például ez a helyzet. Megtaláltuk azt az egyensúlyt a vallási hagyomány és az állatok jóléte között, mellyel a legtöbben elégedettek. Kérem, szavazzanak az előadó által javasolt 28. módosítás ellen.

 
  
MPphoto
 

  Sebastiano Sanzarello, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a szerencsés véletlennek köszönhetően én lehetek az, aki ma este utoljára szólalhat fel, legalábbis ebben a parlamenti időszakban, az ön elnöksége alatt, mely úgy hiszem, az ön utolsó elnöksége, hiszen úgy döntött, hogy nem indul újra az elnöki székért. Nagy örömömre szolgál, Cocolivo úr, hogy elismerésem fejezhetem ki a munka iránt, melyet itt a Parlamentben végzett, és azért a megbecsülésért, amely valamennyi képviselő – nem csupán az olasz küldöttség – részéről övezi önt. Ugyanannak a választókörzetnek vagyok a képviselője, mint ön; politikai ellenfelek vagyunk, azonban úgy érzem, tartozom önnek azzal, hogy mind hazám, mind pedig Európa érdekeiért tevékenykedő gyümölcsöző politikai jövőt kívánjak önnek.

Most rátérek a lényegre. Úgy vélem, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nagyszerű munkát végzett. Tanácsadók és különböző szakmai csoportok meghallgatása után megpróbáltuk tökéletesíteni a Tanácstól és a Bizottságtól érkező szöveget, megvalósíthatóbbá és konzisztensebbé téve azt, és védelmezve mindazt, ami a vallásgyakorlás kifejezéséhez és jogához szükséges, valamennyi szempontot figyelembe véve. Voltak ellentmondások, mivel a Bizottság és a Tanács azt állította, hogy megóvják a rituális mészárlást, azonban bizonyos kötelezettségek ezt a gyakorlatban lehetetlenné tették – a fejjel lefelé lógatásra és a kábítás sokat vitatott kérdésére utalok.

Dialektikus szempontból nézve kegyetlenségnek tűnik, azonban mivel is jár ez valójában: egy határozott vágás ugyanolyan szintű fájdalommal jár, mint a kábítás – melyet a homlokra irányított rögzített závárzatú pisztollyal végeznek –, és utána az állat már nem érez fájdalmat, ezért még nagyobb kegyetlenség lenne még el is kábítani, miután elvágták a torkát. Nem gondolom tehát, hogy kegyetlenség lenne az állattal szemben az, ha nem kábítják el őket, miután elvágták a torkukat.

Az Emberi Jogok Chartája kimondja, hogy amennyiben az állatok jogai összeütközésbe kerülnek az emberek jogaival, az emberek jogai a mérvadóak, vagyis a vallás gyakorlásához való jogot nem csak a muszlimok, vagy a zsidók, hanem a keresztények esetében is – ahogy a bizottságban ezt hosszasan megvitattuk – meg kell őriznünk, mégpedig teljes egészében kell megőriznünk. Nem utolsó sorban azért, mert kölcsönös kapcsolataink vannak nem uniós országokkal, és azok az emberek, akik bizonyos fajta vallást gyakorolnak, másképp nem ehetnének húst Európában, hiszen Európában nem lehet sem előállítani, sem pedig import útján hozzájutni. Nem hinném, hogy ez méltányos lenne.

 
  
MPphoto
 

  Rosa Miguélez Ramos, a PSE képviselőcsoport nevében. (ES) Elnök úr, hölgyeim és uraim, mint ahogy már elhangzott, a ma tárgyalt javaslat egy olyan irányelv helyébe lép, amely a technikai fejlődés következtében elavult, és egy olyan rendeletet vezet be, amely lehetővé tenné, hogy az állatjólétre vonatkozó közösségi előírásokat Unió-szerte egységesen alkalmazzuk.

Tekintettel a belső piacra és arra a tényre, hogy a rendeletek betartása a verseny sérüléséhez vezethet, ez lehetővé teszi, hogy valamennyi közösségi vágóhíd-működtető hasonló versenyfeltételekkel rendelkezzen. Valójában a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, amely úgy döntött, hogy a kisebb üzemeltetők mentesek az előírásoktól, a többi, nagy üzemeltető felelősségét növelte – ez az a szöveg, amelyet ma tárgyalunk –, valamint, ezen felül, a nagyvállalatoknál létrehozta az állatjóléti tisztségviselő pozícióját.

A ma tárgyalt jelentés alapvető kérdésekben tökéletesíti a Bizottság javaslatát. Például, nem próbálja meg a javaslaton keresztül módosítani az állatok teljes szállítási idejére vonatkozó jelenlegi előírásokat – amit teljesen felháborítónak ítéltünk –, és megtartja a jelenlegi szállítási tilalmat azokra az állatokra, melyek különleges jellemzői arra utalnak, hogy szállításra alkalmatlanok.

Ezen felül kiigazítja és egyértelművé teszi, hogy a vállalatok felelősek az állatjóléti szabályozások betartásáért – a működtetők és nem a dolgozók felelősek azért, hogy biztosítsák a szabályok alkalmazását.

Végezetül, biztos úr, szeretném emlékeztetni önt arra, hogy az Európai Unióban a különböző régiók és országok között nincs két egyforma jogi rendszer, mindegyik különböző. Amennyiben az ön által javasolt és imént említett nemzeti referenciaközpontok a Bizottság által javasolt formában kellene, hogy létrejöjjenek, azt jelentené, hogy Spanyolországban 17 nemzeti referenciaközpontot kell létrehozni, nem csupán egyet. Spanyolországban a központi kormányzati hatalom decentralizált, autonóm közösségek léteznek, így kénytelenek volnánk 17 nemzeti referenciaközpontot létrehozni, ami az ön vélekedése szerint megvalósítható. Nevetséges lenne azonban minden régióban külön központot létrehozni. Ezért javasoljuk, hogy az illetékes hatóság feleljen a szabályok megfelelő alkalmazásáért.

 
  
MPphoto
 

  Zdzisław Zbigniew Podkański, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, az állatok leölésük során való védelméről szóló tanácsi irányelvjavaslatra vonatkozó Wojciechowski-jelentés az állatjóléttel kapcsolatos rendkívül fontos kérdéseket érint. Közvetetten felveti a kérdést, vajon korunk emberi társadalma képes-e szakítani a kegyetlenséggel és egy új, értékalapú világot teremteni, ahol érzékenységet tanúsítunk a fájdalom, szenvedés, félelem és az élet elvesztése miatti szorongás iránt – nem csak az emberekkel, hanem az állatokkal szemben is.

Sajnálatos módon, a civilizáció és a technológia fejlődése ellenére évente állatok és madarak milliárdjait pusztítjuk el, gyakran kegyetlen módon és kábítás nélkül. Ez további kérdéseket vet fel, mint például, hogy intelligens és tanult emberek miért viselkednek úgy az állatokkal szemben, mint gyakran a primitív törzseknél tapasztalható, akik arra vannak kárhoztatva, hogy létükért küzdjenek. Mit tegyünk azért, hogy ezt megváltoztassuk?

A kérdéseket nagy részben megválaszolja a jelentés, amely azonban nem ad megoldást számos, azokhoz kapcsolódó problémára, például a jogalkotás, a rituális vágás és a társadalmi lelkiismeret alakítása tekintetében. E problémák megoldása tehát a Tanácsra, a Bizottságra és az új Parlamentre vár. Remélem, hogy az állatok jólétének javítására tett további erőfeszítések társulnak majd azzal a felismeréssel, hogy az állatok élőlények, melyek képesek a fájdalomérzetre és a szenvedésre, hogy nem tárgyak, és hogy az emberek tisztelettel, védelemmel és törődéssel tartoznak nekik.

 
  
MPphoto
 

  Alyn Smith, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. Elnök úr, a magam részéről szintén gratulálni szeretnék az előadónak, Janusz Wojciechowskinak, hogy ilyen magabiztosan kezelte ezt az igen összetett és érzékeny témát, és hogy számos, egymással ütköző állásponttal megbirkózott. Felszólalásomban, mely vélhetőleg utolsó felszólalásom a jelenlegi mandátumom alatt, érdemesnek tartom megjegyezni, hogy ez az, amit klasszikus értelemben európai parlamenti, európai dossziénak hívnak. Szakmai, összetett, kissé távol van a polgároktól, ugyanakkor azonban érdemes felidéznünk, hogy az állatok jóléte kulcsfontosságú a polgárok számára, illetve a méltányosság rendkívül fontos a termelők, a fogyasztók és a piac számára.

Különösen fontosnak tartom a 45. és 46. módosításokat, melyek azt próbálják biztosítani, hogy a területünkre importálni kívánó harmadik országok is betartsák az előírásainkat. Ez rendkívül fontos a termelőinkkel szembeni méltányosság és a piacaink iránti fogyasztói bizalom szempontjából, ezért örömmel üdvözlendő.

Hasonlóképpen, az Európai Unióban működő kisebb vágóhidak és kisebb működtetők számára különösen üdvözlendő a 65–67. módosításokban szereplő intézkedés arányossága, amely lehetővé teszi a munkahelyi képzéseket. Örvendetes továbbá a kisebb vágóhidaknak tett könnyítés is, mely szerint ott nem kell, hogy jelen legyen az állatjóléti tisztviselő.

A rituális vágással kapcsolatban véleményem szerint a biztosnak teljes mértékben igaza van. Nem gondolom, hogy ebben a csomagban kellene ezt szabályozni, úgyhogy ez jó hír a fogyasztóknak. Jó hír az uniós húspiacba vetett bizalom szempontjából, és az egész javaslat jól kidolgozott munka. Gratulálok.

 
  
MPphoto
 

  Maria Petre (PPE-DE).(RO) Először is szeretnék gratulálni az előadónak és megköszönni a barátságos hozzáállást, melyet tanúsított.

Egyetértek a biztos javaslataival, melyek előírják, hogy az állatokat csak olyan módszerrel lehet leölni, amely azonnali halált okoz, vagy kábítás után, megengedve azt a kivételt, amikor az állatot vallási rituálék részeként vágják le. Támogatom továbbá azt is, hogy a rendelet ne vonatkozzon arra az esetre, amikor az állatokat egyéni fogyasztás céljából, főbb vallási ünnepek hagyományainak megfelelően vágják le, mint például húsvétkor és karácsonykor, és csakis az ünnepeket megelőző tíz napos időszak alatt.

A vágásban és egyéb tevékenységekben részt vevő munkatársaknak a szokásos módon megrendezett megfelelő képzéseken kell részt venniük, melyek elvégzése után képesítési bizonyítványt kapnak.

Az állatok védelmére vonatkozó, Európában bevezetett rendeletek a világon a legszigorúbb rendeletek közé tartoznak. Magasabb termelési költségekhez vezetnek és torzítják a versenyt azon államokkal szemben, ahol ezen a területen kevésbé szigorú jogszabályok vannak érvényben. Ezért kérem arra a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a nem európai uniós országokból importált hústermékek, vagy más állati eredetű termékek megfeleljenek az európai előírásoknak. Szeretnénk elérni, hogy a Bizottság ellenőrzéseket végezhessen olyan vágóhidakon, amelyek engedéllyel rendelkeznek termékeik Európai Unióba történő importálására, megerősítve azt, hogy a megszerzett egészségügyi bizonyítványokon túl az állatvédelmi előírásokat is tiszteletben tartják.

 
  
MPphoto
 

  Neil Parish (PPE-DE). - Elnök úr, köszönetemet szeretném kifejezni Vassiliou asszonynak a Parlamentben végzett munkájáért. Csupán néhány éve kezdett dolgozni a dosszién, de rendkívül jó munkát végzett; gratulálok. Janusz Wojciechowskinak is gratulálni szeretnék a kiváló jelentésért és a Mezőgazdasági Bizottság alelnökeként végzett rendkívül jó munkájáért.

Meg vagyok győződve róla, hogy az állatjóléti előírások Európában elengedhetetlenek a jó minőségű hús előállítása szempontjából. Biztosítani szeretnénk, hogy az állatokat körültekintően és magas követelményeknek megfelelően vágják le, mind a higiénia, mind pedig az állatok jóléte érdekében. Én helyénvalónak tartom a mobil vágóhidak ötletét, mert úgy gondolom, rendkívül hasznosak lesznek. Ugyanakkor óvatosnak kell lennünk, mert rengeteg kisebb vágóhidat zártak be Európában az utóbbi években – hazámban is ez történt –, ezért gondoskodnunk kell róla, hogy megfelelő szabályozást vezessünk be, de ne legyen túlzott méretű a szabályozás, mert az bezárásokhoz vezet.

Vitás pontot fogok érinteni. Úgy gondolom, hogy az állatok ebbe a világba születtek, és mi, emberek döntjük el, hogyan vágjuk le őket. A Bizottságnak végre el kéne szánnia magát. Vagy elfogadjuk a rituális vágást, és akkor engedélyezzük a hasonló eljárást azon állatok esetében, melyeket más országokban karácsonykor akarnak levágni, vagy kiáll a Bizottság amellett, amit egyébként én helyesnek tartok, vagyis, hogy mi emberek döntjük el, hogyan vágjuk le az állatokat, és hogy az állatokat a leölés előtt el kell kábítani. Véleményem szerint egyértelműen ezt kellene tennünk. Néhány tagállamban a halal és a zsidó vágási eljárások előtt és után kábítást alkalmaznak. Nem tudom, miért ne lehetne ezt egész Európában bevezetni, hiszen biztosítanunk kellene, hogy valamennyi állat ugyanolyan bánásmódban részesüljön. Noha elfogadom a szubszidiaritás elvét, fontosnak tartanám, hogy a Bizottság nyomást gyakoroljon a tagállamokra annak érdekében, hogy a jövőben megfelelő vágási eljárást és kábítást alkalmazzanak.

A címkézéssel sem látok semmi problémát. Miért ne láthatnánk el az állatokat a vágás módjára vonatkozó címkével? Ha nincs probléma a halal vagy a zsidó vágási eljárással, akkor miért tartjuk aggályosnak a címkézést? Vezessük be a megfelelő címkézést, hogy az emberek pontosan tudják, mit vásárolnak, hiszen rendkívül fontos, hogy az európai mezőgazdaságban magas szintű követelmények uralkodjanak.

 
  
MPphoto
 

  Marios Matsakis (ALDE). - Elnök úr, a vallásszabadsághoz való jog alapján véleményem szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni az országainkban érvényben lévő szabályokat és rendeleteket, és nem lehet ilyen alapvető módon megsérteni a vágáskor betartandó higiéniai és állatjóléti előírások tiszteletben tartásának követelményét. Ezért nem látom be, hogy a vallás nevében miért kellene tolerálnunk az állatok anakronisztikus, nem higiénikus, sőt szadista módszerekkel történő leölését, melyet időnként fellengzős vallási szertartások keretében hajtanak végre felnőttek és gyerekek előtt egyaránt.

Úgy vélem tehát, hogy az állatok leölését csak engedélyezett és ellenőrizhető vágóhídi körülmények között kellene lehetővé tenni, és egyetlen állatot se lehessen levágni előzetes kábítás nélkül. A vallásszabadság az egy dolog, de hogy szükségtelen szenvedést okozunk az állatoknak és megsértjük a higiéniára vonatkozó előírásokat, az már egy másik. Az EU szabályai és törvényei vallástól függetlenül, mindenkire ugyanúgy kell, hogy vonatkozzanak,

 
  
MPphoto
 

  Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf (Verts/ALE).(DE) Elnök úr, biztos úr, a vitában az állatjólét kérdése túlságosan arra az egy kérdésre szűkült, hogy használjunk-e kábítást, vagy ne. Nem arról van szó, hogy a kábítás ellen lennék, de azt érdemes emlékezetünkbe idézni, hogy eredetileg a kábítást nem állatjóléti megfontolásból, hanem gazdasági okokból vezették be, annak érdekében, hogy kivitelezhetővé váljon az állatok levágása az iparszerű állattartásban is, ami tömeges vágóhídi mészárlásokkal jár, anélkül, hogy a vágás miatti stressz megváltoztassa és rontsa a hús minőségét.

A rituális vágás tehát a vágás magas művészetéről szól, ahol az állatoknak nem kell további szenvedéseket, illetve a vágóhídi kábításokat elviselniük, hiszen nem csak a kábítás alkalmazásának kérdéséről van szó, hanem az állatokkal szembeni, a szállítási és vágóhídi várakozási idő miatti bánásmódról is. Egyetértek Parish úr álláspontjával, miszerint a rituális vágást megfelelő címkézéssel kell ellátni, hogy a fogyasztók tudják, mit vásárolnak, és mit támogatnak.

 
  
MPphoto
 

  Androulla Vassiliou, a Bizottság tagja. Elnök úr, a Wojciechowski-jelentésről folytatott mai vita a Parlament, a Bizottság és a közvéleményt egyaránt foglalkoztató kérdésről, az állatok leölésük pillanatában való védelméről szól. A Bizottság javaslata fontos újításokat tartalmaz, melyeket remélem, hogy önök is támogatni tudnak.

Ma az uniós jogszabályok a harmadik országokban lévő, az Unióba exportáló működtetők számára is ugyanazokat a követelményeket írják elő. Ezen felül, a húsimportra vonatkozó bizonyítványoknak meg kell erősíteniük, hogy az exportáló létesítmények betartották az uniós előírásokat. Ezért a Bizottság javaslatával kapcsolatban azon a véleményen vagyunk, hogy továbbra is alkalmazni kell az egyenértékűség elvét.

Valamennyiük hozzászólását figyelmesen hallgattam, és úgy vélem ezek az észrevételek nagyon hasznosak a valóban hatékony, az állatjólétet figyelembe vevő termelés létrehozására irányuló erőfeszítéseinkben. A jelentés elfogadásával a megfelelő üzenetet küldjük a közvéleménynek: aggodalmaikat figyelembe véve modern követelményeket állítunk az állatok leölése pillanatában alkalmazandó globális állatjóléti intézkedésekre vonatkozóan. Köszönetet mondok a Parlamentnek és az előadónak a támogatásért.

Végezetül, mivel ez a legutolsó felszólalásom ebben a Házban, szeretném elmondani, hogy nagy örömömre szolgált önökkel együttdolgozni, a jövőre nézve pedig mindannyiuknak sok sikert és boldogságot kívánok.

 
  
MPphoto
 

  Janusz Wojciechowski, előadó. – (PL) Elnök úr, biztos úr, én is csatlakoznék a jókívánságokhoz, és örömömre szolgál, hogy a biztos úr utolsó parlamenti beszéde egy valóban jó tervezet és jó rendelet bemutatásáról szól, és a vitában ma felszólalók többsége teljes egyetértésben van efelől. Őszintén kívánom, hogy e munka, a Parlament, a Bizottság és a Tanács közös munkájának végeredménye lényegesen ne térjen el a Bizottság javaslataitól, mert a Bizottság valóban kiváló javaslatokat tett. Az állatvédelem, illetve az állatjólét javítására irányuló intézkedések megközelítésével kapcsolatban azonban két fontos dolgot említenék.

Az első ezek közül a pénz. Sajnálatos módon, nem fogjuk elnyerni a társadalom támogatását a követelmények szigorítására vonatkozóan, ha nem biztosítjuk hozzá a megfelelő finanszírozást. A közösségi források rendkívül fontosak a kitűzött célok elérése érdekében. Az ilyen magas szintű követelményeket nem lehet pénz nélkül bevezetni és az összes költséget áthárítani a szervezetekre, amelyeknek alkalmazni kell azokat.

A második az egyenértékűség kérdése, vagyis, hogy a szigorított követelmények ne rontsák az Európai Unión belüli termelők versenyképességét. Úgy gondolom, jó úton haladunk ennek megvalósítása felé. Örömömre szolgál, hogy a Parlament támogatja ezeket a javaslatokat.

Még egyszer köszönetet szeretnék mondani a biztos úrnak. Továbbá köszönetet mondok valamennyi képviselőnek, aki részt vett a vitában, és örülök, hogy az állatjóléti követelmények szigorítása általános elfogadásra talált itt a Parlamentben.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra 2009. május 6-án, szerdán kerül sor.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat