Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/0011(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0259/2009

Viták :

PV 06/05/2009 - 2
CRE 06/05/2009 - 2

Szavazatok :

PV 06/05/2009 - 4.5
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0352

Viták
2009. május 6., Szerda - Strasbourg HL kiadás

2. A vidékfejlesztés támogatása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) - Energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program - A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás módosítása (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont a következők együttes tárgyalása:

– a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Petya Stavreva előadó (A6-0259/2009) jelentése az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról [COM(2009)0038 – C6-0051/2009 – 2009/0011(CNS)],

- az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében Eugenijus Maldeikis előadó (A6-0261/2009) jelentése az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról [COM(2009)0035 – C6-0049/2009 – 2009/0010(COD)] és

– a Költségvetési Bizottság nevében Reimer Böge előadó (A6-0278/2009) jelentése a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásnak a többéves pénzügyi keret tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló módosított javaslatról [COM(2009)0171 – C6-0508/2008 – 2008/2332(ACI)].

 
  
MPphoto
 

  Petya Stavreva, előadó.(BG) Ma az Európai Parlamentben fontos vitát indítunk, amelynek célja, hogy az Uniós költségvetésből többletforrásokat juttassunk a Közösség vidéki területei számára, ami segítséget jelentene ahhoz, hogy ezek a térségek megbirkózzanak a gazdasági válság következményeivel. Meg kell említenünk, hogy az e célra rendelkezésre álló 1,2 milliárd eurós támogatás ezekben a nehéz időkben segítséget jelent az Európai Unión beüli agrárágazatnak. Meggyőződésem, hogy a Közösség keretein belül tevékenykedő gazdák és a Közösség lakossága egyaránt megértik majd, mennyire fontos üzenet ez a további segítséget jelentő pénzügyi források előteremtése szempontjából. Az egyes tagországok rendelkezésére bocsátandó pénzösszeg részben a szélessávú internet-hozzáférés fejlesztését, részben pedig azon új kihívásokkal való szembenézést célozza, amelyek a 2008-ra érvényes közös agrárpolitika felülvizsgálata során kerültek meghatározásra. Meggyőződésem, hogy azok a beruházások, amelyek az internetes infrastruktúra és a tejipari ágazat fejlesztését, a megújuló energiaforrások jobb kihasználását, a biológiai sokféleség védelmét valamint a vízkészletek megóvását szolgálják, mind kulcsszerepet kapnak abban, hogy a szóban forgó térségek problémáinak jelentős hányadát képesek legyünk megoldani úgy, hogy megoldási alternatívákat kínálunk az ott élő emberek számára.

Jelentésemben arra teszek javaslatot, hogy a 2009-re elkülönített költségvetési alapok mellett további 250 millió eurót különítsünk el vidékfejlesztésre. E módosító javaslat értelmében tehát a 2009-re elkülönített források teljes összege megközelítené a 850 millió eurót. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi gazdasági válság megoldása gyors cselekvést tesz szükségessé, kezdeti lépésként jó ötletnek tűnik a 2010-re és 2011-re ütemezett kifizetések 2009-re történő előre hozása.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a források tagállamok közötti elosztásánál lehetőség van az országok konkrét igényeinek figyelembevételére. Ez a rugalmas megközelítés lehetővé teszi az egyes országok számára a rendelkezésre álló pénzügyi források oly módon történő elosztását, hogy ennek során mind a gazdálkodók, mind pedig a vidéken élő emberek igényeit figyelembe vegyék.

Tekintettel arra, hogy pénzügyi válság esetén csupán korlátozott mértékben állnak rendelkezésre hitelek, figyelembe véve továbbá azokat az akadályokat, amelyek nem teszik lehetővé a vidékfejlesztési programokra elkülönített alapok más célú felhasználását, úgy gondolom, ez jó alkalom arra, hogy ezek közül a források közül néhányat kölcsönnyújtási és hitelgaranciális célokra elkülönítsünk. Ezzel tényleges segítséget nyújthatunk az embereknek konkrét tervek megvalósításában olyan esetekben, amikor hiányzik az ehhez szükséges kezdőtőke.

Fontos, hogy a tagállamok betartsák a határidőket, valamint, hogy további tevékenységekkel bővítsék a vidékfejlesztési programok körét, ezáltal lehetővé téve a pénzalapok felhasználását. Minél gyorsabban jut el a pénz a termelőkhöz, valamint az egyes régiókhoz, annál hatékonyabb a pénzügyi segítség. A pénzügyi források sikeres felhasználásának egy további fontos feltétele, hogy az egyes országok a regionális és helyi testületeket, valamint a potenciális kedvezményezetteket mihamarabb ellássák lényeges, könnyen hozzáférhető, a felülvizsgált vidékfejlesztési programokon belüli új lehetőségekkel összefüggő információkkal.

Hangsúlyozni szeretném, hogy igen nagy örömmel vettem részt annak a jelentésnek a kimunkálásában, amely kiemelten foglalkozik az európai intézményrendszernek a Közösség agrárágazatára és vidéki térségeire irányuló aktív támogatásával. Mindig azt az álláspontot képviseltem, hogy a segítség akkor a leghathatósabb, amikor az emberek leginkább rászorulnak, jelenleg pedig a vidéki térségeknek több, a fejlesztést és modernizációt segítő forrásra van szükségük. Csak így lehetünk képesek arra, hogy megállítsuk a migrációt, óvjuk a természetet, és foglalkoztatást valamint új álláslehetőségeket biztosítsunk.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban dolgozó kollégáimnak, akik részt vettek a jelentés elkészítésében, továbbá az Európai Bizottság és a Tanács képviselőinek segítőkész együttműködésükért. Szeretnék továbbá köszönetet mondani az ágazati szervezetek javaslataiért. Felszólítom képviselőtársaimat, támogassák a jelentésben foglaltakat, hogy ezáltal új lendületet vehessenek az Európai Unió vidéki térségei.

 
  
MPphoto
 

  Eugenijus Maldeikis, előadó.(LT) A Bizottság az európai gazdaságélénkítési terv részeként az energiagazdálkodás területén újabb, rendkívül fontos csomaggal állt elő, tekintettel arra, hogy a gazdasági válság komoly kihívást jelent az európai energiaellátás területén.

A csomag három részből áll. Ezek közül az első a gáz- és villamosenergia-hálózatot, továbbá azokat a terveket foglalja magában, amelyek a villamosenergia- és gázrendszerek közötti összekapcsolásokkal foglalkoznak. Tudjuk, hogy ez egy igen érzékeny, régóta létező probléma. A jelenlegi válság ismeretében az összekapcsolási tervek finanszírozása sokat lendítene az energiaellátás regionális alapú fejlesztésén, valamint a régiók közötti együttműködés javításán, emellett jótékonyan befolyásolná a közös európai energiapiac megteremtését.

A csomag második része a tengeri szélerőműparkkal összefüggő terveket tartalmazza, harmadik része pedig a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást célozza meg; e tervek mindegyike számol az éghajlatváltozás és a megújuló energia kapcsán felmerülő igényekkel, mivel meggyőződésem, hogy a gazdasági válsággal összefüggő problémák szükségessé teszik az európai energiaágazat szerkezetének és rendszereinek alapvető átalakítását. Ez tehát valóban alkalmas pillanat a jelenlegi helyzet értékelésére és számos, meglévő energiagazdálkodási probléma újraértelmezésére.

Úgy vélem, hogy ez a csomag, ez a három program jelentős mértékben erősítheti az európai energiaágazatot, hatással lehet más ágazatokra, valamint nagyban hozzájárulhat az európai gazdaság élénkítéséhez.

Meggyőződésem, hogy ez a 3,9 milliárd eurós csomag igen nagy összeg, amely segíthet azon különösen sürgető probléma megoldásában, amit az európai energiabiztonság jelent. Az energiaválság és annak társadalmi-gazdasági következményei mellett igen komoly politikai kockázata lehet annak, ha az egyes európai országok gázszállítási problémákkal kerülnek szembe. E téren a mai napig komoly kockázattal kell számolni.

Az összekapcsolásokat célzó tervek finanszírozása jelentősen javítana Európa pozícióján, és további garanciákat jelentene az ellátás területén. Szeretném hozzátenni, hogy jelen dokumentum vitára bocsátásával egy időben az Európai Parlament javaslatot tett arra, hogy a csomag a következőkkel egészüljön ki:

Eredetileg a Parlament a tervezésnél fel nem használt pénzügyi források újraelosztására helyezte a hangsúlyt. Tekintve, hogy javaslatunk értelmében a tervek előkészítése és fejlesztése igen szigorú időkeretben történne, azon a véleményen vagyunk, hogy amennyiben előfordulna, hogy bármekkora pénzösszeg nem kerül felhasználásra, azt olyan tervek megvalósításához kéne átcsoportosítani, amelyek az energiahatékonyságot és a megújuló energiát célozzák.

Röviddel ezután háromoldalú megbeszélés kezdődött, amelynek során megállapodásra jutottunk a Tanáccsal. A Tanács megvizsgálta a Parlament javaslatait és azokat belevette a csomagba. Ennek nagyon örülök, és szeretnék köszönetet mondani a Tanács képviselőinek, a cseh elnökségnek és Piebalgs biztosnak az igen szoros és gyümölcsöző együttműködésért. Nagyon rövid idő alatt valóban sikerült igen jó eredményt elérnünk.

 
  
MPphoto
 

  Reimer Böge, előadó. (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, amint megállapodás született a 2009. évi költségvetésről, a Bizottság javaslattal állt elő a többéves pénzügyi keret kérdésében, amely javaslat célja a transzeurópai energiahálózatok és a szélessávú internet-hozzáférést célzó beruházási tervek európai gazdaságélénkítési terv részeként történő finanszírozása.

Visszatekintve, először is meg kell állapítanunk, hogy ehhez bonyolult eljárásokra van szükség, tekintettel arra, hogy elsőként úgy ítéltük meg, hogy nem lenne helyes és helyénvaló, ha alig néhány nappal a költségvetési megállapodás megszületése után új javaslatokkal állnánk elő; másodszor pedig a 2009. évi költségvetés végleges formába öntésekor gyakorlatilag lehetetlen lett volna megállapodásra jutni a Tanáccsal mind az élelmiszersegély kérdésében, mind pedig a gazdasági élénkítő csomag ezen elemeit illetően. Az eredeti javaslat kapcsán, amelynek értelmében az átdolgozott pénzügyi terv alapján 5 milliárd euró állt volna rendelkezésre, és két részletben lett volna lehívható – 3,5 milliárd euró 2009-ben és 2,5 milliárd euró 2010-ben – a Bizottság tanult az élelmiszersegély kapcsán elkészült javaslat katasztrofális költségvetési hatásaiból. A Bizottság által akkor előadott javaslat ugyanis nem volt összhangban a költségvetés kialakítása során megállapodottakkal. Nyilvánvalóan itt is erről van szó.

Örömmel nyugtázom, hogy a Bizottság átvette a Költségvetési Bizottság által az első vita során beterjesztett, a felülvizsgálat korlátozására vonatkozó javaslatokat, amelyek értelmében a vidéki térségekre, a szélessávú internet-hozzáférésre és a vidéki térségek struktúráinak modernizálására vonatkozó kérdések továbbra is a mezőgazdasági költségvetés 2. számú tételeként szerepeljenek, és nem kerülnek az 1a. számú tétel alá. Ez egy, a Ház által javasolt megfelelő javaslat volt, és ennek értelmében történtek a további lépések.

A második fordulóban tudomásunkra jutott, hogy eredetileg a Tanács állította, hogy a Bizottság nem tehet javaslatot az élelmiszersegély kérdésében, és hogy lényegét tekintve itt felülvizsgálatról van szó. A Tanács egész egyszerűen nem kívánta figyelembe venni a költségvetési feltételeket és megállapodásokat. A megbeszélések és az április 2-i háromoldalú tárgyalások során ezt a problémát annak rendje és módja szerint orvosoltuk. Meggyőződésem, hogy javaslatunkkal megtettük az első helyes lépést abba az irányba, amelynek során először hozzáférhetővé teszünk egy 2,6 milliárd eurónyi összeget, 2 milliárd euróval megemeljük az 1a. számú tételként szereplő 2009. évi közösségi kötelezettségvállalási előirányzatok felső határát, valamint ugyanannyival csökkentjük a 2. számú tétel szerinti összeget, valamint vidékfejlesztésre biztosítunk 600 millió eurót. A fennmaradó 2,4 milliárd eurót a 2010-re és 2011-re vonatkozó költségvetési eljárások összehangolásával, kompenzációként próbáljuk majd biztosítani – és most szó szerint idézem, mert a megfogalmazás fontos – „minden, a jogi kereteken belül rendelkezésre álló eszközzel, oly módon, hogy ez semmiképpen ne befolyásolja negatívan sem a közösen elhatározott programok végrehajtásának pénzügyi vonatkozásait, sem pedig az éves költségvetési eljárást.”.

Az is fontos volt számunkra, hogy az egyes tételekben szereplő, már elkezdett kötelezettségvállalásokat mindez ne érintse, és hogy azok ne szenvedjenek csorbát. Ezért döntöttünk olyan pénzügyi bontás mellett, amelyről a rendelkezésre álló időkeretben megállapodásra lehet jutni, mivel mindannyian tudatában vagyunk, hogy még ebben a parlamenti ciklusban hangsúlyos szerepet kell kapnia mind az energiaszolidaritásnak, mind pedig az infrastrukturális modernizálásnak, beleértve az állapotfelmérést is.

Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy még hamarabb napirendre kell tűzni mindazt, amit az Európai Parlament március 25-i plenáris ülésén a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata kapcsán elmondtunk. Felszólítjuk a Bizottságot, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatával összefüggő őszi tárgyalások során vegye figyelembe az éves és kétévenkénti költségvetési politika vonatkozásában a rugalmasságról és a hatékonyabb egyeztetésekről folytatott tárgyalásokat. Ezek az évenként lefolytatott tárgyalások a Tanáccsal – amelyek során évről évre ugyanazok a problémák lassítják a munkát, mert egyik fél nem hajlandó engedni – sehova nem vezetnek. Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni, mivel a kívülállók már nem is értik, hogy mi folyik itt. A többéves költségvetési eljárás során nagyobb rugalmasságra és nagyobb mozgástérre van szükségünk. Felszólítjuk a Bizottságot, tanuljon az elmúlt 2-3 év tapasztalataiból, és ennek megfelelően előkészített javaslatokkal álljon elő az ősz folyamán. Kevesebbel ugyanis nem érjük be!

 
  
MPphoto
 

  Andris Piebalgs, a Bizottság tagja. Elnök úr, a jelenlegi gazdasági visszaesésből következően az Európai Unió szintjén is ösztönző csomagra van szükség. Erről a válság tavalyi kezdete óta mindig is meg voltunk győződve.

2008 novemberében az Európai Bizottság átfogó európai gazdaságélénkítési tervvel állt elő, amelyet decemberben a tagállamok állam- és kormányfői is támogattak. Ennek alapján januárban megszületett egy azonnali, „ötmilliárd eurós gazdasági ösztönzőcsomagot” célzó javaslat. A csomag értelmében az ösztönző intézkedések olyan kulcsfontosságú célkitűzésekre irányulnak, amilyen például a szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése, az energiabiztonság valamint az alacsony CO2-kibocsátású technológiák.

A Bizottság elégedetten állapítja meg, hogy nehéz de konstruktív megbeszéléseket követően igen rövid idő alatt sikerült megegyezésre jutni a csomag tekintetében.

Szeretnék köszönetet mondani a Parlamentnek, amiért támogatta javaslatunkat, továbbá azért, amiért az intézményközi tárgyalások során rugalmasnak és kompromisszumra késznek bizonyult. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy az Európai Unió képes gyorsan reagálni, ha egy válság gyors beavatkozást tesz szükségessé.

Ami a probléma költségvetési oldalát illeti – és ebben az esetben Kallas alelnök úr nevében szólok – a Bizottság kész elfogadni a javaslatot abban a formában, amiben a három intézmény megállapodott, annak ellenére, hogy az abban kifejezésre jutó megközelítés eltér az általunk 2008 decemberében tett eredeti javaslattól. Bízunk benne, hogy a tervek ütemezés szerint kerülnek megvalósításra.

Szeretném továbbá megerősíteni, hogy a Bizottság igen komolyan veszi a Parlament költségvetés felülvizsgálatával, valamint az intézményközi megállapodás gyakorlati megvalósulásának értékelésével összefüggő elvárásait. Amint ezt Önök is tudják, dolgozunk ezeknek a problémáknak a megoldásán, és az ősz folyamán, de legkésőbb ez év végén Önök elé tárjuk következtetéseinket.

Most pedig rátérek felszólalásom tárgyára, az energiahelyzetre. Az energiagazdálkodással összefüggő tervekre vonatkozó szabályozás olyan fontos eszköz, amelynek segítségével két különböző cél elérése válik lehetővé: a kulcsfontosságú energiabiztonsági kérdések megoldása és az energiaágazatban meglévő környezetvédelmi kihívásokra történő válasz oly módon, hogy eközben segítjük a gazdaság élénkítését is. A csomag az Európai Unión belüli összefogást is jól példázza. Különösen a gázellátás kapcsán kialakult válságokra kellett gyorsan reagálni.

Az Európai Unió a mostanihoz hasonlóan jelentős összeggel eddig soha nem járult hozzá kulcsfontosságú energiagazdálkodási tervek megvalósításához.

Tudom, hogy vannak Önök között olyanok, akik szívesebben láttak volna több, a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó intézkedést a csomagban, ezzel együtt úgy vélem, hogy a témában végül sikerült jó kompromisszumot kialakítani. A Bizottság átfogó nyilatkozata biztosítékot nyújt abban az értelemben, hogy 2010-ben újraértékeli a helyzetet, és egyértelműen utal arra a megoldási alternatívára, amelynek értelmében a le nem kötött forrásokat az energiahatékonyság és a megújuló energia területén használnák fel. Az említett nyilatkozatot eljuttatták a Parlamenthez, és az a szabályozás szövegével együtt meg is fog jelenni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, így azt most nem kívánom felolvasni.

Örülök, hogy az új tervekre tett javaslatok elvére – abban az esetben, ha a jelenlegi tervek megvalósítása során komoly kockázati tényezők merülnének fel – a rendelet preambulum-bekezdéseiben és egyik cikkében egyaránt történik utalás.

Emellett biztosíthatom Önöket, hogy – amint arra utalás történt nyilatkozatunkban – késlekedés nélkül tovább dolgozunk a megújuló energia és az energiahatékonyság területén felmerült számos egyéb kezdeményezés megvalósításán is.

A jogalkotási eljárás sikeres és gyors befejezése után a Bizottság a csomag gyakorlati megvalósítására fog összpontosítani. Kijelenthetem, hogy az energiagazdálkodási tervek vonatkozásában május végén szándékozunk ajánlattételi felhívást közzétenni, év végére pedig, úgy vélem, számítani lehet a tervek végrehajtását támogató első határozatok megszületésére is.

Szeretnék köszönetet mondani elsősorban az előadóknak – Stavreva asszonynak, valamint Maldeikis és Böge uraknak – munkájukért, amelynek során e rendkívül fontos javaslat kérdésében sikerült gyors megoldást találni.

 
  
MPphoto
 

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. Elnök úr, felszólalásomban jelen csomagnak a vidékfejlesztéshez kapcsolódó részét kívánom érinteni. Először is, Piebalgs úrhoz hasonlóan szeretnék köszönetet mondani a Parlamentnek az együttműködésért, külön kiemelve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot. Az elmúlt hónapban igen jó, konstruktív párbeszédet folytattunk és nyilvánvalóvá vált, hogy a sikeres végrehajtáshoz az Önök támogatása elengedhetetlen.

A jogszabályokat a lehető legrövidebb időn belül el kell fogadni, hogy azután a rendelkezésre álló pénzösszegeket 2009 folyamán vidékfejlesztésre lehessen fordítani, és a pénzt ténylegesen el is lehessen költeni, tehát mind az ütemezés, mind pedig a tényleges felhasználás megoldható legyen.

A végső, kompromisszumos megoldást követően a tervezettnél valamivel kevesebb pénzünk maradt vidékfejlesztésre. Eredetileg 1,5 milliárd euróval számoltunk, amiből végül 1,02 milliárd euró lett. A szélessávú hozzáféréssel kapcsolatos vidéki beruházások mértékét növeltük, így a tagállamok rugalmasan járhatnak el annak mérlegelésében, hogy a szélessávú hozzáférés vagy az új kihívások terén kívánnak-e lépéseket tenni. Szerintem ez igen jó ötlet, mivel ezáltal nem kötjük meg azoknak az embereknek a kezét, akik az Európai Unió bizonyos térségeiben jelentkező új kihívások miatt különleges nehézségekkel kénytelenek megbirkózni.

A Bizottság ezen felül hangsúlyos figyelmet fordít a jogszabályok módosítására is. Önök azt kérik, hogy a szélessávval kapcsolatos megoldási formát terjesszük ki a „puha” intézkedések körére is, ilyen például az IKT képzés és az IKT beruházásokkal összefüggő szolgáltatások és berendezések köre. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezek a beruházások és tevékenységek jelenleg is széles körű támogatásban részesülnek mind a strukturális alapok, mind pedig a vidékfejlesztés finanszírozásának keretein belül. A hangsúly a szélessávon van, mivel az a vélemény alakult ki, hogy ennek segítségével lehet a leghatékonyabban hozzájárulni a technológiai fejlődéshez és a növekedéshez.

Ami a gazdaságélénkítési csomag támogatását illeti, a Bizottság egyetért azzal, hogy arra szükség van, ugyanakkor a szükséges lépések a vidékfejlesztéshez jelenleg is rendelkezésre álló eszközök segítségével végrehajthatóak. A jelenlegi eljárási keretek is lehetővé teszik a pénzek 2009 évi tervekkel összefüggésben történő elköltését.

Tanulmányoztuk azt a javaslatot is, amelynek értelmében a finanszírozás összegébe már most bele kellene foglalni azt a 250 millió eurót, amellyel a Parlament a tavaly év végi költségvetési végszavazáson kiegészítette a 2009-es költségvetésben meghatározott, vidékfejlesztési célokra szánt összeget. Ez a javaslat ugyanakkor nem szerepelt a gazdaságélénkítő csomag finanszírozása kapcsán a háromoldalú tárgyalások alatt létrejött megállapodásban. Annak érdekében, hogy a csomag végleges elfogadásának határidejében ne történjen semmiféle csúszás, véleményem szerint élni kell a lehetőséggel, hogy az év folyamán még valamikor visszatérjünk erre, amikor a gazdaságélénkítő csomag további elemeinek finanszírozását illetően meg kell egyeznünk.

Tekintettel arra, hogy a választások előtt ebben a parlamenti ciklusban ez az utolsó plenáris ülés, szeretném kifejezni őszinte köszönetemet a kitűnő együttműködésért és a vélemények ütköztetéséért – amely ugyan néha nem szűkölködött sem a hazafias vérmérséklet megnyilvánulásaiban, sem pedig a vita dinamizmusában – de amelyben részt venni ezzel együtt nagy örömöt jelentett. Azoknak, akik nem indulnak a következő ciklus parlamenti helyeiért, azt szeretném mondani, hogy nagy örömöt jelentett Önökkel dolgozni.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. − Nagyon köszönöm, Fischer Boel biztos asszony. Nagyon kedves Öntől, hogy ezt megemlítette. A múltban is és most is nagy örömöt jelentett és jelent, ha Önnel és kollégáival dolgozhattam a Bizottságban. Természetes, hogy vannak bizonyos nézetkülönbségek, de Önnel és Piebalgs biztossal mindig öröm volt együtt dolgozni, amiért a Parlament és a magam nevében egyaránt őszinte köszönetemet kívánom kifejezni.

 
  
MPphoto
 

  Mario Mauro, a Költségvetési Bizottság véleményének előadója. (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az április 2-i háromoldalú tárgyalás végén megállapodás született a Parlament és a cseh elnökség között. Mint a Költségvetési Bizottság véleményének előadója rendkívül elégedett vagyok, hogy sikerült megállapodnunk, és ez a megállapodás lehetővé tette, hogy a remélt időkereten belül folytatódjék a gazdaságélénkítő tervet előkészítő jogalkotási folyamat.

A 2009-es finanszírozási módszerek világos képet mutatnak: a teljes, 3,98 milliárd eurót kitevő összegből 2 milliárd eurót kompenzációs összegként a „Természeti erőforrások megóvása és kezelése” címet viselő 2. számú tétel szerinti energiagazdálkodási célokra teszünk félre. Az energiagazdálkodási célokra elkülönített teljes összegből fennmaradó 1,98 milliárd euró felhasználásáról a 2010-es költségvetés keretein belül születik majd döntés, és, amennyiben szükség lesz rá, a végső döntés a 2011-es költségvetés során születik meg.

Fontosnak érzem ugyanakkor, hogy az egyes tételekhez rendelt kompenzációs mechanizmusok ne veszélyeztessék sem a közösen elhatározott programok esetében alkalmazandó pénzügyi csomagot, sem az éves költségvetést. Az a véleményem továbbá, hogy a jelenlegi intézményközi megállapodás kapcsán napvilágra került deficit ismeretében komolyabban kell foglalkoznunk a témával, hogy ezáltal az egyezmény rugalmasabb legyen, és ennek megfelelően jobban megfeleljen a pénzügyi igényeknek.

 
  
MPphoto
 

  Vicente Miguel Garcés Ramón, a Költségvetési Bizottság véleményének előadója. (ES) Elnök úr, a Költségvetési Bizottság véleményének előadójaként közvetítem a Bizottság véleményét azzal a javaslattal kapcsolatban, amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló rendelet módosítására vonatkozik. A javaslat az európai gazdaságélénkítési terv részét képezi.

Az Európai Tanács 2009. március végén javaslatot tett arra, hogy az energiaágazat kapjon 3,98 milliárd eurót, a Vidékfejlesztési Alap pedig 1,02 milliárd eurót, amely részben új szélessávú infrastruktúra létrehozását lenne hivatott segíteni a vidéki térségekben, részben a meglévő infrastruktúra fejlesztését szolgálná, valamint az új kihívásokra történő választ jelentené: ezek az új kihívások az éghajlatváltozás, megújuló energia, a biológiai sokféleség és a tejipari ágazat fejlesztésének kérdése.

A Költségvetési Bizottság egyhangúan úgy döntött, hogy jogalkotási javaslatban szereplő referenciaösszeg összhangban van a jelenlegi, 2007 és 2013 közötti időszakot felölelő többéves pénzügyi keret 2. számú tételében szereplő összeg felső határával.

 
  
  

ELNÖKÖL: ROURE ASSZONY
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Rumiana Jeleva, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadója.(BG) A Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadójaként szeretném elmondani, mennyire elégedett vagyok az európai energiaipari gazdaságélénkítő program végleges változatával. A Parlament a Tanáccsal folytatott tárgyalások során erőteljesen képviselte álláspontját, ennek eredményeképpen sikerült az európai polgárok számára legelőnyösebb megoldást megtalálni.

Az európai energiaipari gazdaságélénkítő program kiemelkedően fontos szerepet játszik az európai gazdaságok jövője szempontjából. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság az energiabiztonság területén számos program megvalósítását veszélyezteti, ami a jövőre nézve káros hatással van sikeres gazdasági növekedésünkre.

Ennek következtében a helyes megoldás az, hogy további pénzügyi ösztönzőkkel segítjük az energiaszektorral kapcsolatos elképzeléseket, ezáltal ismét fejlődési pályára állítva gazdaságunkat, javítjuk az energiaellátás biztonságát, valamint csökkentjük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Az új program a Nabucco gázvezeték megépítését szolgáló finanszírozásnak köszönhetően hatékonyan növeli országom, Bulgária energiabiztonságát is, javítja továbbá a görögországi és romániai infrastrukturális hálózatokkal történő összekapcsolódásunkat is. Ezáltal kevésbé vagyunk kitéve az elmúlt tél folyamán bekövetkezett válsághelyzethez hasonló eseményeknek.

Tisztelt képviselőtársaim, az európai gazdaságok és infrastruktúra helyzetének alakulása a zökkenőmentes energiaellátás függvénye. Ennek megfelelően az európai energiaipari gazdaságélénkítő programra alapozva megteremthető egy hatékonyabb és hatásosabban működő energiagazdálkodási infrastruktúra Európában. Éppen ezért szeretném ismét hangsúlyozni, milyen nagy szükség van az Európai Unióban egy közös energiapolitika kialakítására. Csak együtt leszünk képesek nagyobb sikereket elérni, és egyúttal megadni az európai polgároknak az őket megillető energiabiztonságot. Végezetül szeretnék gratulálni az előadó asszonynak kitűnő munkájáért.

 
  
MPphoto
 

  Domenico Antonio Basile, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felszólította a Regionális Fejlesztési Bizottságot, hogy véleményezze a Tanácsnak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által nyújtandó vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó rendeletét, amely javaslat egy általánosabb, 5 milliárd eurós csomag részeként immár az üléstermi vita stádiumában van.

A szóban forgó intézkedés, amelyet a Tanács 2008 december 11-i és 12-i ülésén fogadott el, a Bizottságnak a határozattal kapcsolatban felmerülő igényekre időben adott válaszaként értelmezhető, és amelynek értelmében támogatják az európai gazdaságélénkítő tervet, amely a Közösség számos ágazatára vonatkozóan konkrét intézkedéseket tartalmaz, és amely lehetővé teszi, hogy az európai piacokon 2007 óta meglévő gazdasági és pénzügyi válság következményeit az egyes országok saját hatáskörükben kezeljék.

A vidékfejlesztési ágazattal összefüggésben a Bizottság által javasolt intézkedés értelmében megfelelőképpen módosítanák az 1698/2005 tanácsi rendeletet, amely módosítások célja az említett terv iránymutatásainak végrehajtása.

Egészében véve a Tanács javaslatát – amely lehetővé tenné, hogy az Európai Vidékfejlesztési Alapon keresztül minden tagállam hozzájuthasson egy 1,5 milliárd eurót kitevő költségvetési összeghez, amelynek segítségével a vidéki térségekben javítanák a szélessávú internet-hozzáférést és szembenéznének a középtávú közös agrárpolitikai reform 2008. novemberi értékelése során konkretizált új kihívásokkal – a Regionális Fejlesztési Bizottság teljes mértékben támogatja, és azon az állásponton van, hogy a javasolt intézkedések, amennyiben azokat késlekedés nélkül és teljes körben végrehajtják, az Unió különböző térségeiben minden kétséget kizáróan növekedési pályára állítják majd az egyes országok gazdaságát és visszaszerzik a fogyasztók rendszerbe vetett bizalmát ugyanakkor hatékonyan törekszenek a területi és társadalmi konvergenciával összefüggő célok elérésére. Mindez abban az esetben lehet elsősorban igaz, ha a szóban forgó intézkedések a Tanács által kifejezésre juttatott azon igények figyelembe vételével párosulnak, amely igények célja a kiadási tételek első években történő maximalizálása.

Amikor a bizottság hangot adott véleményének, nem pusztán az Európai Bizottság által javasolt intézkedések értékelését tartotta szem előtt, hanem saját javaslattal állt elő úgy, hogy a hozzá eljuttatott szöveget bizonyos módosításokkal egészítette ki. A Regionális Fejlesztési Bizottság elsősorban arra próbálta ráirányítani a figyelmet, hogy szükség van fokozott átláthatóságra, valamint a 2009-2011 közötti időszak alatt megszerzett eredményekkel összefüggő információkra és arra, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre az EMVA által finanszírozott intézkedések koordinálására, a szélessávú internet infrastruktúrájával összefüggésben pedig szükség van a strukturális alapokra.

Mindezt úgy tette, hogy arra kérte a Bizottságot, hogy az Európai Mezőgazdasági Fejlesztési Alaphoz szükséges éves ellenőrzésről szóló jelentésbe a javasolt intézkedés szövegének konkrét módosítása formájában illesszen be az ezzel a tevékenységgel kapcsolatosan kapott eredmények ellenőrzésének szentelt külön szakaszt.

 
  
MPphoto
 

  Romana Jordan Cizelj, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. (SL) Az európai egység és szolidaritás fontos mércéje a pénzügyi és gazdasági válság kezelésének mikéntje. Itt két területen kell bizonyítanunk: először, hogy készek vagyunk összehangolt cselekvésre, és képesek leszünk ebből tanulni, másodszor, hogy képesek vagyunk továbbvinni azokat a stratégiai prioritásokat, amelyeket az elmúlt néhány év során kitűztünk magunk elé; más szóval azokat a prioritásokat, amelyek megkönnyítik a tudásalapú és az olyan innovatív társadalomba való átmenetet, amelyben alacsony az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának szintje.

Örömmel látom, hogy Európa gyorsan és egységesen reagált erre a kihívásra. Felemeltük hangunkat a protekcionizmussal szemben, miközben az egyik legjelentősebb eredmény Európában a belső piac létrehozása volt, amely eredményt válság idején meg is kell őrizni. Ezáltal sikerült megőriznünk jövőképünket, és anélkül tudtunk lépni, hogy figyelmen kívül hagytuk volna a hosszú távon megoldásra váró problémáinkat, többek közt olyanokat, mint amilyen az éghajlatváltozás.

Hadd tegyek röviden említést az energiagazdálkodás területére vonatkozó tervekről. Viszonylag rövid idő alatt sikerült biztosítanunk azokat a pénzügyi forrásokat, amelyeket az új, tisztább technológiák kifejlesztésére és a megbízható energiaellátás biztosításának fokozására kívánunk felhasználni. Itt a lényeges momentum az, hogy ebben a csomagban megtalálhatóak a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolására szolgáló technológiák, a tengeren nyert szélenergia népszerűsítése valamint a gáz és a villamos energia szállításában részt vevő hálózatok összekapcsolása.

Ugyanakkor felhívnám a figyelmüket arra, hogy – annak ellenére, hogy számos, jó célt szolgáló terv létezik, amelyek kivitelezésére további forrásokat rendelünk – ebből az elképzelésből hiányzik néhány fontos terv. Ebből kiindulva az lenne a kérésem, hogy ezeket a terveket kellő körültekintéssel kísérjük figyelemmel, végrehajtásukat ellenőrizzük és keressünk további forrásokat, amelyek segítségével olyan tervek finanszírozása válik lehetővé, amelyek előmozdítják a hatékony energiafelhasználást és más megújuló energiaforrásokat.

Hadd tegyem hozzá, hogy a geotermikus energia is egy lényeges, eddig kihasználatlan lehetőség. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a következő parlamenti ciklus egyik legfontosabb elemének tekintem.

 
  
MPphoto
 

  Hannes Swoboda, a PSE képviselőcsoport nevében. (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az embernek olyan érzése támad, mintha a karácsony békét sugárzó hangulata lenne úrrá rajtunk – minden olyan békésen zajlik. Én azonban – sajnos – kénytelen vagyok kevésbé vidám hangon szólni.

A Tanács, amely itt ma nem képviselteti magát, több hónapon keresztül vizsgálta és véleményezte a Bizottság javaslatait, a megoldási javaslat pedig a jelenleg igen magas, egyre növekvő munkanélküliség közepette született meg. Ezért tehát a Parlament nem hibáztatható. Ebben az esetben azok, akikre a költségvetés elkészítésének a feladata hárul, az energiagazdálkodási kérdésekben gyorsabbak voltak, mint mi. Ettől persze nem lett egyszerűbb az életünk. Általában ők azok, akik hátráltatják a munkát. Mi viszont ebben az esetben próbáltunk valami megoldást találni, a biztos pedig rendkívül segítőkésznek bizonyult. A Tanács ezzel szemben hajthatatlan volt.

Azt szeretnénk – és ez tényleg magától értetődő kell, hogy legyen – hogy az összes ki nem fizethető költségvetési előirányzatot azokat a projektek kapják, amelyek új munkahelyeket hoznak létre, elsősorban pedig az energiabiztonságot, energiahatékonyságot és energiamegőrzést célzó projektek. Ez valóban magától értetődő kell, hogy legyen. Ha megkérdeznénk Európa polgárait, vajon támogatnák-e azt az elképzelést, amelynek értelmében a pénz nem erre a területre kerülne, az emberek nagy többsége igennel felelne. Csakhogy a Tanács eddig nem ismerte el, hogy pont erre lenne szükség. Jelen körülmények között mindnyájunknak – az új ciklusban működő Parlamenti képviselőknek is – ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy ez pontosan így történjen.

Nem tudom, hogy Piebalgs úr továbbra is biztos marad-e és ő felel-e majd ezért a területért, de remélem, hogy a Bizottság is azon a véleményen van, hogy biztosítanunk kell, hogy az összes ki nem fizethető költségvetési előirányzatot az energiahatékonysággal és energiabiztonsággal összefüggő, foglalkoztatás-centrikus projektek kapják meg.

Végül személyesen és frakcióm nevében egyaránt szeretnék köszönetet mondani mindkét biztosnak az együttműködésükért. Más kérdés, hogy ez mindig örömet okozott-e, de Önök mindig készek voltak a párbeszédre, és csak remélni tudom, hogy ugyanezt Önök is elmondhatják rólunk. Zajlik ugyan a választási kampány, de az Önök szempontjából a dolgok most kissé nyugodtabb mederben folynak. Mindenesetre úgy gondolom, azért meglesznek nélkülünk, parlamenti képviselők nélkül.

 
  
MPphoto
 

  Donato Tommaso Veraldi, az ALDE képviselőcsoport nevében. (IT)

Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a most tárgyalandó javaslat része az európai gazdaságélénkítési tervre szánt 5 milliárd eurós tervnek, amelyből 1,040 milliárd eurót a vidéki régiók szélessávú lefedettségéhez szükséges infrastruktúrák létrehozására és befejezésére, valamint a közös agrárpolitika „állapotfelmérése” kapcsán felszínre került új kihívásokkal összefüggésben szükségessé vált fejlesztésre különítettek el.

Ahhoz, hogy megfelelőképpen reagáljunk a jelenlegi pénzügyi válságra, mindenekelőtt a vidéki térségekkel összefüggésben kell lépnünk olyan eszközök bevonásával, amelyek segítséget nyújtanak e térségeknek abban, hogy kimozdulhassanak jelenlegi szerkezeti elszigeteltségükből. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy garantáljuk a közösségi alapok hozzáférhetőségét, egyaránt javítva ezáltal hatékonyságukat és hozzáadott értéküket. A vidékfejlesztés területén a nagyobb pénzügyi rugalmasság és hatékonyság érdekében minden lehetséges taktikai fogást latba kell vetni.

Úgy vélem, elengedhetetlen, hogy a Bizottság kivegye a részét abból a tevékenységből, amelynek célja a nemzeti szintű stratégiák és a foglalkoztatás ösztönzését célzó vidékfejlesztési programok kialakítása kapcsán a tagállamok megsegítése. Ugyanakkor azt kell mondjam, hogy a Vidékfejlesztési Alap előírásai szerint a szélessávú projektek végrehajtása elsősorban közigazgatási feladat – tartományi, önkormányzati és hegyvidéki lakott területek hatásköre – ezek a közigazgatási egységek viszont saját elszámolásukban nem használhatnak hozzáadottérték-adót. Más programok esetében ezzel a problémával nem találkozunk, ott a strukturális alapok működését más szabályozók biztosítják, és az ilyen jellegű kiadások támogathatók.

Pusztán arról van szó, hogy a gazdasági válság felszínre hozta azokat a nehézségeket, amelyek amúgy is gondot okoztak ezeknek a helyi hatóságoknak, így azután a különféle munkálatok megvalósításával összefüggő költségvetési tételekre rakódó hozzáadottérték-adó olyan magas, hogy ez veszélyezteti a hatóságok beruházásainak végrehajtását, a fel nem használt források így azután visszakerülhetnek a közösségi költségvetésbe. Végül pedig, ami a források elosztását illetik, meggyőződésem, hogy a Bizottság által javasolt történelmi kritériumokra kell összpontosítanunk.

 
  
MPphoto
 

  Guntars Krasts, az UEN képviselőcsoport nevében.(LV) Köszönöm, Elnök asszony. Meggyőződésem, hogy az Európai Unió hosszú távú energiapolitikája támogatását célzó azon megállapodás, amely rövidtávon gazdaságélénkítő ösztönzőkkel kívánja segíteni a gazdaságot, mindkét célnak megfelel. Az egyetlen kivételt azok a projektek jelentik, amelyek a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást finanszírozzák, és amelyek a gazdaság területén nem járnak rövid távú megtérüléssel. Ez a finanszírozási elképzelés azonban minden kétséget kizáróan megfelel a hosszú távú energiapolitikai kihívásoknak, mivel javítja az Európai Unión belüli vállalkozások technológiai versenyképességét a világpiacokon, ahol az alternatív energiaforrások az előrelátható jövőben nem képesek kiváltani a szén égetésén alapuló technológiát. Nagy örömömre szolgál, hogy a források zömét azok a projektek kapják, amelyek az európai energiahálózat összekapcsolását célozzák. Örülök annak is, hogy jelentős forrásokat biztosítottak a balti államok európai villamosenergia-hálózatokba történő integrálására, mivel ez a régió az Európai Unió legelszigeteltebb térsége. Jóllehet ezekkel a beruházásokkal nem megoldható a három balti állam piacainak az európai hálózatokba történő teljes körű integrálhatósága, ettől függetlenül azonban olyan lényeges, stabilizáló tényező ez, amely javítja az energiaellátás biztonságát. Remélem, hogy mindez ösztönzőleg hat a balti országokra abban a vonatkozásban, hogy folytassák azokat a strukturális reformokat, amelyek energiaellátó rendszereik átalakítását célozzák, és hogy olyan piaci viszonyokat teremtsenek, amelyek javítják a térség energiafogyasztóinak helyzetét.

Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Claude Turmes, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. Elnök asszony, az Európai Unió szavahihetősége szempontjából szomorú nap ez a mai. Az a gazdaságélénkítő csomag, amelyről szavazni fogunk, lényegét tekintve nem gazdaságélénkítő csomag, amely szinte egyáltalán nem tartalmaz azonnali gazdasági ösztönzőket. Hónapok óta folytatunk időnként intenzív tárgyalásokat az Európai Unió Tanácsával. Sajnálatos módon, ahelyett, szembe mentünk volna egyes országok – Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság – kormányainak álláspontjával, amely országok rövidlátó „vissza akarom kapni a pénzem” politikát folytatnak, a Ház többsége a Bizottsággal együtt engedett követeléseiknek.

Ez bizony igen negatív következmény, ami elkerülhető lett volna. Kialakíthattunk volna egy olyan szolidaritási mechanizmust, amelynek értelmében az alapok döntő többségét a leginkább rászoruló gazdaságok megsegítésére használtuk volna: kelet-európai barátainknak nyújthattunk volna segítséget. Innovatív pénzügyi eszközök segítségével, amilyenek például a hitelgarancia alapok, állami bankok vagy az Európai Beruházási Bank, javíthattuk volna a csomag gazdasági hatékonyságát. Ennek eredményeképpen az 5 milliárd euróból 50-80 milliárd eurót kitevő befektetések lettek volna, és ez az, amire e pillanatban szüksége lenne az európai gazdaságoknak. Azokra a befektetésekre összpontosíthattunk volna, amelyek segítségével azonnal munkahelyek teremthetőek, amikor például az európai városok beruháznak az épületek és a tömegközlekedés modernizálásába, vagy amikor független energiatermelő vállalkozások befektetései megújuló energiaforrásokra irányulnak, vagy amikor európai iparágaink befektetései az ökotechnológiákat célozzák meg. Ehelyett Önök úgy döntöttek, hogy az 5 milliárd euró nagy részét idejét múlt állami támogatásokra összpontosítják, amelyeket azok kapnak, akik legkevésbé vannak pénzszűkében: az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország nagy energia oligopóliumai.

Ahelyett, hogy egyértelmű jelzést küldtünk volna, az általunk küldött jelzés a politikai bátorság hiányáról szól: gerinctelen európai intézmények behódoltak a nemzeti érdekektől vezérelt, szemellenzős kormányok akaratának.

Sajnos nincs a Bizottságnak olyan elnöke, akiben meg lenne a bátorság és rendelkezne jövőképpel. A liberálisok és a szocialisták ebben a Házban nem voltak képesek a zöldekkel együtt küzdeni azért, hogy ez a gazdaságélénkítő csomag lehessen az első igazi lépés egy zöld „new deal” irányába. Mielőtt Európa változáson menne keresztül, a Bizottságnak új elnökre van szüksége. Azért, hogy ez a változás végbe menjen Európában, elengedhetetlen, hogy a Bizottságnak új elnöke legyen. A változáshoz az Európai Parlamentben új parlamenti többségre van szükség. „Állítsátok meg Barrosót – cél a zöld new deal”: most inkább, mint valaha, az európai parlamenti választások közeledtével ez az igazi jelszó.

 
  
MPphoto
 

  Pedro Guerreiro, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében.(PT) Ami az Európai Unió európai gazdaságélénkítési tervére szánt úgynevezett 5 milliárdos csomagot illeti, érdemes visszaidézni azt az állásfoglalást, amit az Európai Parlament a ciklus közepén lezajlott 2007-2013 időszakot felölelő pénzügyi keret felülvizsgálatával összefüggésben fogadott el. Az állásfoglalás megállapítja, hogy a saját források felső határa a kifizetéseket tekintve az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmének 1,24 százalékát teszi ki, és hogy ez ténylegesen 1 százalék alatt volt; hogy a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határ alatti maradványok összege minden évben igen jelentős, az elmúlt három évben a kifizetések összege elérte a 29 milliárd eurót; valamint, hogy jelentős a különbség a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határ és az Európai Unió saját forrásainak felső határa között, amely a 2010 és 2013 közötti időszakban 176 milliárd eurót tesz ki.

Ennek fényében fel kell tennünk a kérdést magunknak: a romló gazdasági helyzetben a többéves pénzügyi keretben biztosított alapokat vajon miért nem használjuk?

Miért a mezőgazdasági tartalékból vesz el 2 milliárd eurót az Európai Unió, miközben termelők ezrei kerülnek egyre nehezebb helyzetbe?

Vajon mi a fontosabb: segíteni az emelkedő termelési költségekkel és egyre alacsonyabb árakkal küszködő mezőgazdasági termelőknek, vagy fejleszteni a szélessávú internetet?

Az említett korrekció semlegességének biztosítása érdekében, vajon milyen egyéb költségvetési tételekből vonjuk le ezt a csaknem 2 milliárd eurónyi összeget? A kohéziós alapból?

Hogy fogják a csaknem 4 milliárd eurót az energia ágazat projektjeire és a – nyilvánvalóan – vidéki területek szélessávú internet-hozzáférésének támogatására szánt majdnem 1 milliárd eurót szétosztani? Hogy fogják ezt az igazságtalan helyzetet megoldani?

Végül pedig hol van az Európai Unió sokat hangoztatott szolidaritása? Lehet, hogy az elefántból végül ismét bolha lesz?

 
  
MPphoto
 

  Patrick Louis, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a gazdaságélénkítő terv jó szándékot tükröző ötlet. A ciklikus hanyatlásra a keynes-i gazdaságélénkítési modell a válasz, a jelenlegi válság azonban a szerkezetből adódik. A válság kezelését célzó eszköz tehát nem megfelelő.

Újabb forrásokat pumpálni egy továbbra is szabadjára engedett gazdaságba egyszerűen pénzkidobás. Mi több, oly módon próbálkozni a gazdaság ösztönzésével, hogy előbb nem állítottuk vissza határainknál az Európai Közösség preferenciáit, olyan, mintha nyitott ablaknál próbálnánk meleget csinálni a házban. A fűtés leáll, a fűtésszámla pedig az egekbe szökik.

Ezután a bevezetés után három megjegyzést szeretnék tenni. Először, az energiaágazatnak itt nincs jelentősége. Ebben az ágazatban a verseny valójában nem csökkenti az árakat, mivel azokat a termelőeszközök költségei határozzák meg. Ezért úgy gondoljuk, hogy érdemes igazán hatékony energiaforrásokba beruházni, hogy ezáltal elkerülhető legyen a szélenergiához hasonló, erősen támogatott energiaforrások csapdája, érdemes tehát a napenergia és az atomenergia irányába elmozdulni.

Másodszor, az egységes villamosenergia-piac nem tud hatékonyan működni. Nagy távolságok esetében az energiaveszteség arányos a megtett távolsággal. Az üzemzavarok és áramkimaradások valószínűsége a hálózat földrajzi összetettségével együtt nő. Ezért azután az európai villamosenergia-hálózat összekapcsolása terén az elsődleges célnak kellene érvényre jutnia, vagyis a határok mentén kölcsönös biztonsági tartalékként működne, amely emellett – kizárólag a háttérben – lehetővé tenné az energiacserét. Ezt kellene legfontosabb feladatunknak tekinteni.

Harmadszor, ami a mostani jelentésre vonatkozó Podima-jelentést illeti, javaslatunk szerint nem csak azt kellene figyelembe venni, mekkora energia szükséges valamely termék használatához, hanem a szóban forgó termék előállításához szükséges energia mennyiségével összefüggő információkat is.

Ennek az információnak a fogyasztókhoz történő eljuttatása a magas hozzáadott-érték és az alacsony energiaigény vonatkozásában javítani fogja a szóban forgó termékek pozícióját. Ez az információ az olyannyira szükséges versenyelőnyt biztosítja gazdaságainknak, amelyeket túlságosan is fenyeget a világszerte jelen lévő, tisztességtelen verseny.

 
  
MPphoto
 

  Sergej Kozlík (NI). – (SK) Elnök úr, hölgyeim és uraim, véleményem szerint az Európai Unió és a Tanács néhány különleges, ugyanakkor hatékony határozatot hozott, amelyek értelmében a 2008 és 2009 közötti időszakban 5 milliárd eurót csoportosítanak át a fel nem használt forrásokból egy olyan gazdaságélénkítő csomagra, amelynek célja a pénzügyi válság hatásainak tompítása, valamint egy 4 milliárd eurónyi összeget, amelynek célja az európai energiahálózat helyenként szűk keresztmetszetének felszámolása. Másfelől Turmes úr beszéde számos igazságot tartalmazott, elsősorban az alapkezelés vonatkozásában.

Fontosnak tartom, hogy a tagállamok kormányai rugalmasan reagáljanak, valamint, hogy a 2009 és 2010 közötti időszakra szánt forrásokat teljes egészében felhasználjuk, mégpedig a lehető leghatékonyabban. Az Oroszország és Ukrajna között kialakult vitás helyzetet követő év elejei válsághelyzet a gázellátás területén bebizonyította, Európa jelentős része milyen jelentős mértékben ki van téve a kritikus helyzetekből adódó következményeknek. Ennek megfelelően a csomag segítségével meghozandó és finanszírozandó intézkedések célja a válsághelyzet megismétlődésének megakadályozása.

 
  
MPphoto
 

  Agnes Schierhuber (PPE-DE). (DE) Elnök asszony, biztos asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, először is szeretnék köszönetet mondani Stavreva asszonynak az elénk tárt kitűnő jelentésért. Rendkívül fontos, hogy ez a gazdasági program – amelyet a mai nap folyamán teljes egészében elfogadtunk – a vidéki térségekkel is foglalkozik. A szélessávú hozzáférés a vidéki térségek számára, különösen Ausztriában, az új, modern munkalehetőségek és a gyors információáramlás szempontjából elengedhetetlen kommunikációs feltétel. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Európai Unió lakosságának több mint 50 százaléka vidéki térségekben él.

Hölgyeim és uraim, politikai pályafutásom végére értem. Szeretném legőszintébb köszönetemet kifejezni minden kollégámnak, a Bizottságnak és az Európai Unió minden intézményének, különösen a hivatali személyzetnek és munkatársaknak azért a segítségért és támogatásért, amelyet nekem nyújtottak. Örömömre szolgált, hogy együtt dolgozhattam Önökkel. Végezetül szeretnék köszönetet mondani a tolmács kollégáknak, akiknek az általam beszélt ausztriai német nyelvet kellett fordítaniuk.

Meggyőződésem, hogy a közös agrárpolitikát és a két pillért, amelyen ez a politika nyugszik, az Európai Unió társadalmai szempontjából továbbra is fontos tényezőként kell kezelni. A mezőgazdasági termelők természetesen tudatában vannak a társadalommal szembeni felelősségük súlyának. Én ugyanakkor elvárom az európai uniós társadalmaktól is, hogy tanúsítsanak felelős magatartást azokkal szemben, akik vigyáznak az Unió forrásaira. Ennek jegyében kívánom a legjobbakat az Európai Uniónak az elkövetkező időszakra.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Gábor Harangozó (PSE).(HU) Tisztelt biztos asszony, kedves kollégák! Elsőként szeretném megköszönni Stavreva asszonynak az együttműködését és szeretnék gratulálni a kiváló munkájáért, mely egyhangú támogatást kapott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban.

A Tanácsban lefolytatott vitát követően, mintegy 1 milliárd 20 millió euró összeg áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a válság vidéket sújtó hatásait enyhíteni tudjuk. Sikerült elérni, hogy az eredeti javaslathoz képest sokkal rugalmasabban, megfelelően tág keretek között lehet a pénzt fölhasználni a vidéki területek szélessávú Internet elérésének fejlesztésére, illetve a közös mezőgazdasági politika felülvizsgálata során meghatározott új kihívásokra.

A tagállami vidékfejlesztési terveket a lehető leggyorsabban kell fölülvizsgálni, hogy a most meghatározott összegek minél hamarabb elérhetővé váljanak. Talán ez a legfontosabb a vidéki lakosság számára, mivel ezen fejlesztések segítségével új állások, új képzések, új piacok válhatnak elérhetővé a költségek egyidejű csökkenésével, az új és innovatív technológiák alkalmazásával.

A vidéki lakosság a gazdasági válság legkiszolgáltatottabb áldozata, sőt a jövőbe tekintve kijelenthető, hogy fennáll a veszélye a további, a gazdasági válságon túlmutató területi és társadalmi kirekesztődésnek is. Már a válság kitörése előtt is a tagállamok jelentős részében a vidék folyamatos leszakadásával kellett szembenéznünk. A mi felelősségünk a lehető leghamarabb kidolgozni és alkalmazni a szükséges intézkedéseket vidéki értékeink megóvása érdekében.

Tisztelt kollegák, miután a választásokon várhatóan az én pártom nem fog olyan jól szerepelni, hogy Önök között tudjam folytatni a következő öt évet is, ezért én is szeretném megköszönni azt a rendkívül jó együttműködést, amit itt ebben a házban tapasztaltam, és fiatal politikusként csak azt tudom minden fiatal politikusnak kívánni, hogy egy ilyen nagyszerű közegben tanulja meg, hogyan működik az európai politika.

 
  
MPphoto
 

  Lena Ek (ALDE). - (SV) Elnök asszony, ma a világon és Európában egy időben három válsággal kell megküzdeni: a pénzügyi válsággal, ebből adódóan munkahelyek számához kötődő válsággal, valamint az éghajlatváltozásból adódó válsággal. Intézkedési csomagok kellenek ahhoz, hogy mindhárom válságra megoldást találjunk, de nem nagyon látom, hogy ez a csomag ezt a célt szolgálná. Marilyn Monroe egy alkalommal a következőt mondta: „ne engedjék a kísértést a közelembe, majd inkább én megyek az ő közelébe”. Valahogy így cselekedtek a tagállamok kormányai is, amikor azoknak a pénzeknek a felhasználásáról esett szó, amelyeket a gazdaságélénkítő csomag érdekében közösen szabadítottunk fel. A csomagot komoly kritika érheti amiatt, hogy a régi típusú energiafelhasználással foglalkozik, különösképpen pedig az időtényező okán. A csomag intézkedései olyannyira a jövőt célozzák meg, hogy valószínűleg inkább a következő recesszió alatt teremthetnek új munkahelyeket, mint a mostani alatt. Az volt a szándékunk, hogy mind az új technológiákat és új elképzeléseket, mind pedig a munkahelyteremtéshez szükséges intézkedéseket lehetőleg most, a jelenlegi európai recesszió során vezessük be. Ezért azután (abban a reményben, hogy ismét megválasztanak bennünket) folytatni kívánjuk azt az ellenőrző munkát, amelyre a Bizottság Piebalgs biztoson keresztül ígéretet tett, más szóval a megvalósítás nyomon követését és felügyeletét.

Végezetül, elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani Fischer Boel biztos asszonynak egészen kiemelkedően konstruktív munkájáért, valamint Piebalgs biztosnak, aki igen szoros együttműködésben dolgozott az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsággal, és aki az energiacsomag és a klímacsomag kérdésében személyesen is kiemelkedő szerepet játszott, és akinek személye meghatározó volt az elmúlt öt év során ezen a területen elért eredmények tekintetében is. Szeretnék köszönetet mondani a kiváló munkát végző előadónak, valamint képviselőtársaimnak. Végül pedig tényleg az a véleményem, hogy az Európai Parlament munkáját a továbbiakban nem kellene Strasbourgban folytatnunk, a jövőben az üléseket egy helyen kellene tartanunk.

 
  
MPphoto
 

  Andrzej Tomasz Zapałowski (UEN).(PL) Elnök asszony, a vidéki térségek támogatása nagyon fontos tevékenység, függetlenül attól, hogy ez a támogatás milyen formát ölt. Annál inkább fontos, ha ez a támogatás tömegesen bevezetésre kerülő új technológiák formájában érkezik meg a vidéki térségekre. Ugyanakkor a fontossági sorrend tekintetében vannak kétségeim. Vajon mi lehet fontosabb pillanatnyilag – a városi térségek fejlesztése szempontjából a szélessávú hozzáférés, a további modernizáció és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, vagy különösen válság idején a vidéki térségekben a munkahelyteremtéssel összefüggő intézkedések?

Számomra nyilvánvaló, hogy azt a pénzt, ami a szélessávú internet bevezetéséhez és a vidéki térségekben az éghajlatváltozással összefüggő problémák megoldásához szükséges, főképp az ilyen típusú munkálatokat végző vállalkozások és cégek kapják, nem pedig a vidéki térségek mezőgazdasági termelői és lakói. Nem arra kellett volna használni ezt a pénzt, hogy csökkentsük a mezőgazdasági termelők középvállalkozásai esetében a támogatások kapcsán főleg az új tagállamokban meglévő aránytalanságokat? Az Európai Unió jelenleg óriási összegeket költ arra, hogy szélessávú internet-hozzáférést biztosítson a mezőgazdasági termelőknek, ahelyett, hogy olyan, fontosabb feladatokra összpontosítana, mint amilyen a gazdaságok – nem pedig a mezőgazdasági konszernek – színvonalának emelése.

 
  
MPphoto
 

  Konstantinos Droutsas (GUE/NGL). - (EL) Elnök asszony, az 5 milliárd eurós gazdasági élénkítő csomag célja az, hogy a kapitalizmus válságát kihasználva a stratégiai ágazatok – ilyen az energiaágazat és az elektronikus hírközlés – átalakításának támogatásával segítsen a tőkének céljai elérésében.

A szélessávú internetre és a kapcsolódó hálózatokra szükség van a vidéki térségek fejlődéséhez, de nem ezek a legfontosabbak. Akkor, amikor a mezőgazdaságban a kis- és középvállalkozások jövedelme folyamatosan zsugorodik, és a tulajdonosok ki vannak téve annak, hogy elveszítik földjeiket és munkanélkülivé válnak, amikor a közös agrárpolitikának és a Kereskedelmi Világszervezet diktátumainak köszönhetően egész térségek küszködnek a gazdasági válság hatásaival – ebben a helyzetben nem a hálózatok fejlesztése fogja segíteni a vidéki térségeket. Komolytalan ez az egész, a számlát pedig a szegény mezőgazdasági termelők fizetik meg. 1,5 milliárd eurót különítettek el az elektronikus hírközlésben érdekelt vállalatok fejlesztésére ahelyett, hogy a pénzt a mezőgazdasági termelők és a vidékfejlesztés kapta volna.

Ugyanez érvényes arra a 3,5 milliárd euróra, amit az integrált villamosenergia-hálózat valamint az egységes villamosenergia-piac kiépítésére különítettek el, megkönnyítve ezáltal a harmadik liberalizációs csomag által támogatott privatizációt, a fúziókat és a vállalkozások átvételét, valamint a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást, ezt a rendkívül költséges és nem környezetbarát tervet, amelynek célja a környezetet tovább szennyező termelési egységek profitjának növelése.

A munkások és a mezőgazdasági termelők tudják, hogy mindezek az intézkedések a tőke és a monopóliumok további erősítését szolgálják, ezért visszautasítják azokat, küzdenek ellenük és az alapok megváltoztatását követelik, hogy ne ők legyenek a válság leginkább szenvedő alanyai.

 
  
MPphoto
 

  Helga Trüpel (Verts/ALE). (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, elmondhatjuk, hogy az Európai Unió saját eszközeivel próbál segíteni a jelenlegi komoly pénzügyi és gazdasági válságban. Az is igaz, hogy ami a szélessávú internet-hozzáférés vidéki térségekben történő javítását illeti, az Uniónak joga van ahhoz, hogy jelentősen hozzájáruljon a társadalmon belüli digitális szegregáció megszűntetéséhez és ahhoz, hogy még több ember kapjon lehetőséget a részvételre, valamint, hogy erősítse az Európai Unión belüli kohéziót.

A költségvetésért felelős politikusként ugyanakkor szeretnék rámutatni, hogy bár egy ilyen program bejelentése hatással lesz a nyilvánosságra, nem világos, honnan veszik az ehhez szükséges pénzt. E téren vannak bizonyos kételyeim. Nem tudom támogatni, és amennyiben a Tanács ilyen döntéseket hoz, és amennyiben a Bizottság Barroso úron keresztül valami ilyesmivel áll elő, komolyan ügyelnünk kell rá, hogy nyilvánvaló legyen, honnan veszik az ehhez szükséges pénzt. Ez a politizálás egyetlen, meggyőző formája, amellyel választópolgáraink elé állhatunk. Jelen pillanatban a tervhez szükséges pénz sajnos nem áll rendelkezésre. A tagállamoknak ismételten állást kell foglalniuk, így téve egyértelművé, hogy ezzel kívánunk jobb szerkezeti politikát kialakítani és erősebb szolidaritást létrehozni Európában. Ezután kell közösen kivenni a részünket a tervből, hogy az realitássá váljon.

 
  
MPphoto
 

  Andreas Mölzer (NI). (DE) Elnök asszony, bár az Európai Unió támogatást nyújt a vidékfejlesztéshez, ezzel egy időben a vidéki térségek Maastrichti Szerződés által kikényszerített feltételek miatti elnéptelenedése a liberalizáció – és a vidéki térségek infrastruktúrájának ezzel együtt járó széthullását okozó – iránti kendőzetlen lelkesedést váltott ki.

A Chrysler megszűnését és a rendőrőrsök valamint iskolák bezárását követően – hála az EU által jogszabályba foglalt deregulációnak – hamarosan a postahivatalok is bezárnak. A Bizottság egyértelműen további eutanázia tervbe vételére és kivitelezésére készül. Az átlag alatti gazdasági potenciál és az elnéptelenedő vidéki térségek esetében alkalmazott támogathatósági feltételek 2014-től kezdődő életbe lépése lehet a végső csapás jó néhány hátrányos helyzetű térség esetében. Véleményem szerint ez az összes vidéki térség elleni támadást jelentene, amelyet nem szabad engedünk. Egyenlő életfeltételekre van szükség városokban, nagyvárosokban és vidéken egyaránt. Máskülönben nem csak egyes területek, hanem egész völgyek fognak hamarosan elnéptelenedni Európában.

A támogatások megnyirbálása nyilvánvalóan rossz módszer, amennyiben meg akarjuk óvni az olyannyira fontos vidéki térségeket és az alsó középosztály társadalmi szerkezetét. Pusztán mezőgazdasági támogatásokkal ugyanakkor nem lehet életben tartani a vidéki térségeket. Mindez a mezőgazdasági termelés utóbbi években tapasztalt mélyrepülése során az eddigieknél nyilvánvalóbbá vált. A hátrányos helyzetű térségeknek nyújtott támogatást nem csökkenteni, hanem növelni kell. Biztosítani kell a kis és közepes gazdaságok, valamint a biogazdaságok további működését, valamint a táplálékellátás szuverenitásának fenntartását. Ha az EU-t nem lehet eltéríteni abbéli szándékától, hogy elsősorban a nagyüzemű élőállat-nevelést és a nagy területen gazdálkodó földtulajdonosokat támogassa – ilyen például a British Queen – akkor ideje újraállamosítani, vagy legalábbis részben újraállamosítani a mezőgazdaságot.

 
  
MPphoto
 

  Neil Parish (PPE-DE). - Elnök asszony, nagyon köszönöm a biztosnak a ma délelőtti előadását, jelentéséért pedig őszinte köszönetemet fejezem ki Stavreva asszonynak.

Rendkívül fontosnak tartom, hogy foglalkozzunk ezzel az „ötmilliárdos” csomaggal. A Bizottságnak talán annyit mondanék, mellőzve az udvariaskodást, hogy ha a jövőben ötmilliárdos javaslattal állnak elő, nem ártana, ha ezt megelőzően nagyobb mértékben próbálnák kikérni a Tanács beleegyezését, mielőtt az ügy ebbe a stádiumba jut. Én megértem, hogy nem mindig könnyű pénzügyekben a Tanács jóváhagyását megkapni, de mégis csak tudnunk kell, meg lesz-e végül a szükséges pénz. Úgy gondolom, talán igen, és szerintem igen jó célokra lehet majd felhasználni.

Ahhoz nem férhet kétség, hogy a mezőgazdaság a vidék szempontjából nagyon fontos tényező, de azért van vidéken számos egyéb vállalkozás is. Különösen a kistermelők esetében van szükség egyéb jövedelemforrásokra. Főleg a szélessávú hozzáférésnek köszönhetően a vidéki területeken számos kisvállalkozás működtetése válik lehetővé. Ha már hozzáférhetővé vált a szélessáv, lehetővé válik, hogy az Európai Unió néhány legtávolabbi vidéke igen jó összeköttetéssel rendelkezzen. A szélessáv fontos szerepet kaphat az üzleti vállalkozások mezőgazdaságban, turizmusban és mindazon üzletágakban történő előrelépésében, amelyek az internethez kötődnek.

Akkor, amikor az Európai Unió valóban a gazdasági visszaesés időszakát éli, ez olyan ösztönző csomag, amely – ha sikerül a pénzt eljuttatnunk, mégpedig időben, a megfelelő térségekbe – tényleg változást jelent majd, tekintve, hogy szükség van a vállalkozások ösztönzésére. A mezőgazdaság fontos ágazat, de a vidéki térségek szempontjából más típusú vállalkozások is fontosak, ez a csomag pedig segítséget jelenthet.

Jó kívánságaimat fejezem tehát ki a Bizottságnak az egész projekt kapcsán. Remélem, hogy meglesz a pénz, de – amint erről már szóltam – véleményem szerint a jövőben az ilyen ügyekben sokkal egységesebben kell majd eljárnunk.

 
  
MPphoto
 

  Catherine Guy-Quint (PSE). - (FR) Elnök asszony, 2008 novemberében a Bizottság olyan gazdaságélénkítő tervet mutatott be, amely sem terjedelmében, sem pedig tartalmát tekintve nem volt megfelelő. Azóta eltelt hat hónap, és el kell ismernünk, hogy a terv megvalósítása szinte sehol nem tart, én pedig tudni szeretném, mi történik a gazdaságélénkítésre szánt pénzalapokkal, amelyek mintegy 30 milliárd eurót tesznek ki.

Mi lett az új intézkedések kapcsán bejelentett, majd az Európai Beruházási Bankra bízott 15 milliárd euróval? Hogyan egyeztethető össze a strukturális alapokból és a kohéziós alapból lehívható 7 milliárd eurós gazdaságélénkítési terv a 2009-re bejelentett 10 milliárd eurós strukturális költségvetési alulköltéssel?

Végül pedig, ami a mai vitanap 5 milliárd eurós csomagját illeti, négy észrevételt szeretnék tenni. Az Európai Parlament felől érkező nyomás ellenére a Pénzügyminiszterek Tanácsa nem tudott 5 milliárd eurót biztosítani 2009-re, a felszabadított összeg mindössze 2,6 milliárd eurót tesz ki.

Ezért egyáltalán nem vagyunk biztosak afelől, hogy a Tanács 2010-re megtalálja a hiányzó 2,4 milliárd eurót. Szabályozási eszközök felhasználásával a Parlament kész bármely lehetséges megoldásra. Ugyanakkor semmilyen körülmények közt nem kérdőjelezhetők meg az egyéb politikai prioritások. Ezt a Parlament nem fogja engedni. Semmilyen átcsoportosítást nem fogadhatunk el. Ez olyan határ, amelyet nem szabad átlépnünk.

Nehéz lesz megtalálni ezt a 2,4 milliárd eurót, mivel a Bizottság előzetes költségvetés-tervezete alapján tudjuk, hogy legfeljebb 1,7 milliárd euró áll majd rendelkezésre. Mi több, a Tanácsnak még rá kell bólintania erre az összegre. Mindenképpen fontos tehát, hogy a rövid távú, konzervatív költségvetési szemlélet nevében és a költségvetési szabályozás jogi megközelítésére hivatkozva a tagországok ne tudják blokkolni az egész gazdaságélénkítési tervet.

Az Unió jövője szempontjából továbbra is szigorú költségvetésre lesz szükség, az pedig látszik – és ez lenne a negyedik észrevételem –, hogy a legújabb pénzügyi tervek megvitatása és elfogadása – akár annak mértékét, akár módszerét tekintjük – igen hátrányosan befolyásolja Európa jövőjét.

 
  
MPphoto
 

  Jan Mulder (ALDE). - (NL) Elnök asszony, a vitát hallgatva az az érzésem támad, hogy legtöbbünk elégedett a csomaggal, nekem ugyanakkor komolyan az a benyomásom, hogy ez egy gyengécske csomag. Meggyőződésem, hogy az elsődleges szempont Barroso bizottsági elnök és a Bizottság presztízsveszteségének elkerülése volt. A javasolt intézkedések nyilvánvalóan hasznosak lesznek, azok finanszírozása azonban még bizonytalan.

Bár a mezőgazdasági költségvetésnél az előre nem látható helyzeteket még költségvetési többlet esetén is figyelembe kell venni, nem teljesen tudok egyetérteni azzal, hogy bármilyen előre nem látott esemény kapcsán ezt a módszert folyamatosan fejőstehénnek használják. Azon az állásponton vagyok, hogy sem a Bizottság, sem az Európai Unió nemigen tanult a múltban bekövetkezett fertőző állatbetegségekből. Ha ilyesmi ismét előfordulna, a költségeket a mezőgazdasági költségvetésből kellene fedeznünk.

Tudni szeretném tehát, mi az, ami valóban elsőbbséget élvez? Azok az intézkedések, amelyek célja az állatbetegségek elleni küzdelem, vagy az előttünk lévő csomag, amely még mindig nem öltött végleges formát? Van itt egy meg nem szűnő, komoly bizonytalanság, de tudom, hogy bármi történjék is, jövedelem-támogatás mindig lesz, és ez megnyugtat.

Ami a konkrét intézkedéseket illeti, ezek az egyes tagállamok esetében változóak, viszont kétségtelenül hasznosak. Én is támogatom az energiabiztonság elvét és úgy gondolom, hasznunkra válik bármi, amit e téren teszünk. Végül szeretnék gratulálni a két biztosnak az elvégzett munkához, különösen pedig Fischer Boel asszonynak, akivel igen szoros munkakapcsolatot alakítottam ki az elmúlt öt év során.

 
  
MPphoto
 

  Inese Vaidere (UEN).(LV) Hölgyeim és uraim, az 5 milliárd eurós kezdeményezés hosszú távon egyaránt jó alapot biztosít az Európai Unió közös energiapolitikájának továbbfejlesztésére és a vidékfejlesztésre. A belső energiahálózatok megerősítése is fontos tényező, akárcsak a különálló egységekből álló hálózatok összekapcsolása. Véleményem szerint az energiahatékonyságra és energiadiverzifikációra nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tengeri szélenergia, geotermikus energia és egyéb megújuló energiaforrások felhasználását segítő valóságos ösztönzők kialakításával. Az egyes tagországok terveit – beleértve az olyan, nagyobb országokéit, mint Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – az Európai Unió közös energiapolitikájával összhangban kell kialakítani. A gazdasági válság által különösen súlyosan érintett országok esetében a társfinanszírozás felső határát 50 százalékban kellene megállapítani. Valóságos támogatást kell nyújtani a megújuló energiára és annak fokozottabb kihasználására irányuló helyi és regionális kezdeményezéseknek. A vidékfejlesztés kapcsán a figyelmet inkább a valóságos helyzetre, mint a történelmi múlthoz kötődő jellemzőkre kell fordítani. Nem kizárólag a szélessávú hozzáférés bevezetéséről beszélnek, hanem – például – a vidéki úthálózat fejlesztéséről is. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból elkülönítendő források hozzáférhetőségét elsősorban a gazdaságilag gyengébb tagországok számára kellene biztosítani. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf (Verts/ALE). (DE)

Elnök asszony, biztos asszony, biztos úr, az előttünk levő gazdaságélénkítési terv bizony nem mestermű. Mindenek előtt, nem sok minden jut a vidéki térségeknek. A terv emellett vidékfejlesztésre csoportosít át forrásokat a mezőgazdasági költségvetésből. Biztos úr, ebből nem lesz független vidékfejlesztés, itt ismét a kiegyensúlyozás logikája érvényesül.

A terv mindenekelőtt pedig a tagállamokra bízza a kompenzációs programok kidolgozását. Németországban ez a tejalapot érinti. A tej esetében a kilónkénti 15 cent veszteség csak a német tejtermelőknek 4,2 milliárd eurónyi kiesést jelent. Ehhez képest 100 millió eurónyi kompenzációt akarnak biztosítani. Biztos úr, szeretnék világosan fogalmazni. Ez alamizsna, nem pedig gazdaságélénkítő terv!

 
  
MPphoto
 

  Maria Petre (PPE-DE).(RO) Először is szeretnék gratulálni Stavreva asszonynak a színvonalas jelentéshez, amelyet ma megosztott velünk.

Támogatom az előadó által javasolt módosításokat, például 250 millió euró felszabadítását az új kihívásokkal összefüggő intézkedésekhez azzal együtt, hogy – mint azt a biztos asszony maga jelentette ki – itt azért futnunk kell még egy kört. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi gazdasági válságra gyorsan kell reagálnunk, segítene – amint ezt mindnyájan tudjuk – ha a felhasználható összegek már a 2009-es költségvetési év során rendelkezésre állnának. Ez a vélemény egyébként ténylegesen megfelel az Európai Tanács 2008. december 12-i ülésén kialakult elnökségi következtetéseknek.

A jelenlegi gazdasági válság egyik fontos tényezője az általános források és elérhető kölcsönök csökkenése és az, hogy a bankok által nyújtott hitelek felvételéhez szigorúbb feltételeknek kell eleget tenni. Ezért tehát támogatom az előadó azon javaslatát, amelynek értelmében a tagországok kölcsönök és hitelgaranciák segítségével elérhető forrásokhoz juthassanak, ami az érintettek számára ezekben a nehéz időkben lehetővé teszi a beruházásokat.

Tekintve, hogy vidéken a lakosság igen elszórtan él, valamint, hogy bizonyos vidéki településeken magas költségekkel kell számolni, nem minden állampolgár tud rákapcsolódni a szélessávú infrastruktúrára. Ezért az a véleményem, hogy a javasolt infrastrukturális intézkedések mellett biztosítanunk kellene a tagországok számára annak a lehetőségét, hogy a vidéki településeken támogassák a könyvtárakban és a városházán találhatóakhoz hasonló, nyilvános internetes hozzáférési pontok kialakítását.

Következésképpen egyetértek azzal, hogy a nyilvánosság és az internet-hozzáféréssel összefüggő új intézkedések végrehajtásáért felelős helyi hatóságok számára egyaránt tegyünk hozzáférhetővé konkrét információkat. A források lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében, továbbá annak érdekében, hogy a vidéki térségekben a szélessávú internet-hozzáférést célzó fejlesztések komoly lendületet kapjanak, véleményem szerint a tagállamok között a szélessávú lefedettség tekintetében meglévő különbségeket a források elosztásánál irányadóként kellene figyelembe venni.

 
  
MPphoto
 

  Jutta Haug (PSE). - (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, kevesebb, mint két óra múlva döntés születik az európai gazdasági fellendülési tervről. Öt hónapig tartott – mondanom sem kell, hogy a Tanács szőrszálhasogató módszerei miatt – öt hónapig tartott, amíg az előttünk lévő csomagról döntés születhet.

Ha tényleg komolyan vettük volna a csomag elnevezését, sokkal gyorsabban kellett volna cselekednünk. Maga a csomag jó, ehhez kétség sem férhet. Komoly kételyeim vannak ugyanakkor a tekintetben, vajon hoz-e valódi gazdasági fellendülést Európában a jelenlegi válság körülményei között. Megfelelő időben eljut-e a megfelelő pénzmennyiség a megfelelő projektekhez?

Jónak tartom, hogy az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tagjai is kétségeiknek adtak hangot e tekintetben és sikerült elérniük, hogy a Bizottság nyilatkozatban vállalta, hogy az energiahatékonysági projektbe nem teszi bele a fel nem használt források "maradékát". Van tehát esély rá, hogy a 2,6 milliárd eurót, amiről dönteni kell, ésszerűen fogják felhasználni. De vajon idén ősszel képesek leszünk-e az 5 milliárd eurós gazdasági fellendülési terv kapcsán a 2,4 milliárd eurós deficit vonatkozásában is megegyezni a Tanáccsal?

A két évre szóló 5 milliárd euró az európai szolidaritás megnyilvánulása. Ezzel nincs is semmi gond. Ugyanakkor az egész európai gazdaság hatékonyabb támogatása közös regionális és strukturális politikai keretre támaszkodik: 38 milliárd euróról van szó – csak az idén! Ezek a források jelentik az európai gazdaság igazi hajtóerejét.

 
  
MPphoto
 

  Roberts Zīle (UEN).(LV) Elnök asszony, biztos asszony, biztos úr, annak a kompromisszumos döntésnek, amelynek értelmében a szóban forgó 5 milliárd euró nem kerül vissza azokhoz az országokhoz, ahonnan az összeg származik, hanem az energiagazdálkodással és a szélessávú internettel összefüggésben vidékfejlesztési célra használjuk, a következő fontos politikai üzenete van. Azt jelzi, hogy az európai szolidaritás még válság idején sem tűnik el teljesen. Megértem, amit néhány képviselőtársam mondott, hogy tudniillik a pénz nagy része egyszerűen visszakerült ugyanazokhoz az országokhoz és energiaprojektjeikhez, de meggyőződésem, hogy ebben a javaslatban a szolidaritás elve egyértelműen kifejezése jut. Emellett az a véleményem, hogy az energiaszektort érintő, hosszú távú projekt-kezdeményezés – amilyen a balti államok bekötése az északi villamosenergia-hálózatokba – szintén jó üzenet, mivel a rövid távú válság megoldása elsősorban a tagállamok feladata, figyelemmel az egyes országokra jellemző adott helyzetre. Egy másik, véleményem szerint komoly körültekintést igénylő körülmény annak figyelembevétele, hogy a projekt beindításához rendelkezésre álló rövid határidők komoly elkeseredettséget okozhatnak abban az esetben, ha a javaslatban lévő projekteket nem sikerül időre befejezni. Ebben a kérdésben felelősségünk tudatában, együttesen kell fellépnünk. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Esther de Lange (PPE-DE). - (NL) Elnök asszony, pénzügyi tervünk harmadik éve ez, továbbá három éve annak, hogy ezen a helyen szó volt a terv közbeeső korrekciójáról. 2007-ben itt volt a könnyen elmagyarázható Galileo. 2008-ban itt volt az egymilliárd eurós élelmezésfinanszírozási eszköz, amelynek kapcsán a projekt finanszírozhatóságának érdekében minden költségvetési trükköt latba kellett vetnünk, mivel szűkös mozgásterünk ellenére a finanszírozást a meglévő kategóriák határain belül kellett lebonyolítanunk. Most pedig gazdaságösztönző csomagról beszélünk, amely az egyes országok önálló erőfeszítéseit kétségtelenül örvendetes módon segíti a gazdaság területén, és amely remélhetőleg országom északi részén ösztönzőleg hat majd az energiagazdálkodással és szélessávú internettel összefüggő projektekre.

Ugyanakkor két vonatkozásban ismét hangot kell adnom fenntartásaimnak. Örömmel látom, hogy ragaszkodunk a szabályokhoz és kiigazítjuk a pénzügyi tervet, ugyanakkor a 2010-es és valószínűleg a 2011-es költségvetés vonatkozásában ezúttal ismét trükkökhöz kellett folyamodnunk. Jó tudni természetesen, hogy ez nem befolyásolja az együttdöntési programokat, de mi lesz a mezőgazdasággal, amelynek kapcsán tudjuk, hogy a döntések még nem az együttdöntési mechanizmus keretein belül születnek? Mi történik – amint erre már történt utalás – újabb állatbetegség esetén, vagy ha egy komoly piaci válság során szükségessé válik a mezőgazdaság finanszírozása? Tud-e a Bizottság biztosítékot adni arra, hogy egy ilyen helyzet nem szűkíti le a kötelezettségek körét?

A második fenntartásom, hogy figyelemmel kell kísérnünk a közösen elhatározott kiadások menetét. Két héttel ezelőtt frakcióm felügyeleti vonatkozású és pénzügyi felelősséggel összefüggő problémák miatt nem fogadta el a 2007-es költségvetési visszatérítés engedélyezését. Aminek jelen csomag esetében semmiképpen nem szabad megtörténnie, az a felelősség és felügyelet lanyhulása. A britek úgy fogalmaznak ilyenkor, hogy „a puding próbája az evés”, én tehát úgy gondolom, hogy a terv csak akkor lehet sikeres, ha annak összes feltételét teljesítjük.

Tudom, hogy lejárt a felszólalásra rendelkezésre álló idő, de szeretnék még három másodpercet arra szánni, hogy köszönetet mondok a biztosnak azért a sok, éjszakába nyúló óráért, amikor a mezőgazdasággal foglalkozó parlamenti viták után megvitattuk a kialakult helyzetet. Köszönöm tehát a biztosnak, hogy mindig rendelkezésre állt és köszönöm az együttműködést.

 
  
MPphoto
 

  Costas Botopoulos (PSE). - (EL) Elnök asszony, a mai vita tárgyát képező jelentés és az ösztönző csomag általában véve egyaránt szükséges, de attól tartok, hatékonysága megkérdőjelezhető. Inkább fájdalomcsillapító, mint terápia. Európának tennie kellett valamit, mert a jelenlegi válság komoly, amelyben tenni kell valamit, de szerintem amit teszünk, az nem elég. Először is, ez a pénz nem elég a jelenlegi válság kezelésére, ezen kívül nincs rá garancia, hogy a pénz eljut azokhoz, akiknek a leginkább szükségük van rá. Az energia és a szélessávú internet egyaránt fontos ágazatok, de nem lehetünk biztosak abban, hogy ezek a legfontosabb ágazatok, és – ami ennél fontosabb – hogy ezek az ágazatok munkahelyeket teremtenek és növekedést hoznak majd.

Másodszor, amint erre már utaltak képviselőtársaim, még mindig nem tudjuk, lesz-e egyáltalán pénz, ha igen mikor és honnan – a szükséges pénz csaknem feléről van szó, 2,4 milliárd euróról. A napokban a Költségvetési Bizottságban Kallas biztos úrral beszélgettünk, aki jelenleg nem tud arra a kérdésre válaszolni, honnan biztosítják majd az előirányzatokat.

Harmadszor, és talán ez a legfontosabb, azok a megoldások, amelyek itt előkerültek, hosszú távon nem segítenek a problémák kezelésében. Nem az a megoldás, hogy hozzányúlunk az agrárpolitika során fel nem használt pénzhez; nem az a megoldás, ha „fű alatt” felcseréljük a mezőgazdasági politikához és a regionális politikához rendelt összegeket az Európai Unió egyéb szükségleteivel. A válság körülményei között Európának globális tervre van szüksége, amivel jelenleg nem rendelkezik. Attól tartok, ezt a lehetőséget az Európai Unió elvesztette, és attól félek, főleg a Bizottság hibájából.

 
  
MPphoto
 

  Salvador Garriga Polledo (PPE-DE).(ES) Elnök asszony, biztos asszony, biztos úr, soros tanácsi elnök úr (bárhol legyen is, mert itt ugyan nincs), a szavaknak ebben a Házban van jelentőségük: az Európai Bizottság viccel, amikor 5 milliárd euróról azt állítja, hogy az „európai gazdasági fellendülési terv”, ennek azonban nincs köze a valósághoz; igen szerény, korlátozott mértékű és hatású, egyszerű költségvetési változtatás ez.

Mégis üdvözölnünk kell, nem annyira azért, mert forrásokhoz juttat, hanem politikai és költségvetési üzenete miatt: elsősorban annak beismerését jelenti, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra elfogadott mostani pénzügyi keret nem rendelkezik megfelelő eszközökkel, amelyekkel a gazdasági válságot kezelni lehetne. Az 5 milliárd euró előteremtéséhez – Reimer Böge megfogalmazása szerint – utat kellett vágni a költségvetési eljárások útvesztőjében, szűkebb keretek közé kellett szorítani az intézményközi megállapodást és a három intézménynek hat hónapon át kellett dolgoznia; ezzel együtt – amint erről már sokszor esett szó – a finanszírozási összeg másik fele egy újabb egyeztetési eljárás kimenetelének függvénye.

Különös módja ez az Európai Unió mezőgazdasága védelmének is. Semmi kétség: nem másról van szó, mint arról, hogy a közös agrárpolitikához rendelt többletpénzből finanszírozzák az egyéb kiadásoknál tapasztalható, nem megfelelő módon kezelt juttatásokat. Közvetlen következménye ez a pénzügyi keret tárgyalása során elkövetett hibáknak. Meglátjuk, mik lesznek az eredmények, amikor 2013 folyamán újra tárgyalnunk kell a következő mezőgazdasági megállapodást.

Ezért tehát üdvözlöm azokat a célokat, amelyek a csomag kapcsán megfogalmazódtak, remélem ugyanakkor, hogy a jövőben nem kell majd hibáztatnunk önmagunkat az ennek során használt eszközök miatt.

 
  
MPphoto
 

  Glenis Willmott (PSE). - Elnök úr, országaink polgárai azt várják tőlünk, hogy ezekben a zavaros időkben igazi segítséget nyújtsunk nekik. Az előttünk levő európai gazdaságélénkítési intézkedésekről elmondható, hogy jelentős csomag, és üdvözlöm a zöld munkahelyek teremtésére és technológiák kialakítására fektetett komoly hangsúlyt, amely segít majd a széndioxid-kibocsátás csökkentésében és előmozdítja az energiaellátás biztonságát.

Természetesen annak is nagyon örülök, hogy saját országom hozzájut ahhoz az 500 millió eurós finanszírozási összeghez, amely a tengeren nyert szélenergia népszerűsítését, valamint a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást célzó projektek előmozdítását célozza meg. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a javaslatban szereplő csomag egésze sem annak mértékét, sem pedig célkitűzéseit tekintve nem elégséges. Szeretném, ha nagyobb hangsúlyt kapna a munkanélküli fiatalok helyzete. Fontos, hogy meghagyjuk a fiatal generáció reményben vetett hitét. Ezzel együtt az a csomag, amely ma az asztalon fekszik, kétségtelenül jobb annál, mintha semmit nem tettünk volna. A munkáspárti parlamenti képviselők tehát támogatják az intézkedéseket, bár számunkra egyértelmű, hogy új gazdasági fellendülési tervre van szükség.

Remélem, hogy a jelenlévő konzervatív európai parlamenti képviselők is megszavazzák ezeket az intézkedéseket, annak ellenére, hogy vezetőjük, David Cameron, aki az elszigetelődési politika híve, hozzáállását a „ne csináljunk semmit” elve jellemzi, és aki következesen ellenezte az Egyesült Királyságban, a Munkáspárt által bevezetett intézkedéseket, amelyek a leginkább kiszolgáltatottakon segítenek.

 
  
MPphoto
 

  Oldřich Vlasák (PPE-DE). – (CS) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az európai országok milliárdos nagyságú mentőcsomagokkal segítik pénzintézeteiket és az ipari szektort. Az Európai Unió egészét tekintve is látszik a gazdaságra irányuló befektetési szándék. A megvitatásra kerülő javaslat, amelynek értelmében a gazdaságélénkítés az energiaszektor projektjeinek az Európai Unió által nyújtandó pénzügyi segítség eszközeivel történne, része annak a gazdaságélénkítő tervnek, amely összesen 30 milliárd eurót állapított meg ilyen célokra. A mostani állami beruházásokra irányuló 5 milliárd eurós terv elsősorban az energiaipari infrastruktúrát, a nagysebességű internet-hozzáférést valamint a mezőgazdaság szerkezeti átalakítását célozza meg. Látni kell, hogy európai diplomaták heteken keresztül tárgyalták a csomag konkrét formáját. A Cseh Köztársaság által vezetett elnökség és a Bizottság felelős módon reagálva kísérelte meg, hogy a csomag segítségével – egyéb feladatok mellett – sikerüljön megoldani a gázválságot és ezáltal, főleg Kelet- és Közép-Európában, bizonyos érzékeny kérdésekben csökkenteni a feszültséget. A helyzet az, hogy bizonyos problémák továbbra is megoldatlanok. Bizonyos tagországokat, amelyek nem hívják le időben az európai uniós forrásokat, ez hátrányosan érinthet, ha emiatt jövőre nem készülnek el az összes projekttel. Vannak kételyek a csomag finanszírozása tekintetében is. Véleményem szerint ugyanakkor mindezek a tényezők nem jelentik azt, hogy ne kellene elfogadnunk a terv megszületése során nehezen kialakult kompromisszumot. Ha nemet mondunk a kompromisszumra, ez végül nem pusztán az energiatakarékos projektekhez szükséges pénzhiányt, hanem az otthonainkat érintő, megbízható gázellátáshoz szükséges források hiányát idézheti elő. Ezt pedig a szavazók egy elkövetkező gázválság esetén nyilván a mi számlánkra írnák.

 
  
MPphoto
 

  Margaritis Schinas (PPE-DE). - (EL) Elnök asszony, a mai vitát két fontos paraméter határozza meg. Először is az, hogy vitathatatlanul szükséges többet tennünk Európában a villamosenergia-hálózat összekapcsolása és a szélessávú internet területén. Másodszor, a mai vita közvetett módon felveti az Európai Unió költségvetése által meghatározott mezőgazdasági kiadások jelenének és jövőjének igen lényeges kérdését.

A pozitív üzenet természetesen az, hogy Európa az uniós költségvetést a válság elleni fellépés eszközeként használja. Ez mindenképpen pozitív, és ehhez ragaszkodnunk kell. Ötmilliárd euró nem sok, de az uniós költségvetés szervezett módon, az új problémák megoldása érdekében történő felhasználása helyes módszer, amelyet az állam- és kormányfők pontosan ezért hagytak jóvá legutóbbi csúcstalálkozójukon, ahol kiálltak e módszer mellett. Nem árt ugyanakkor az óvatosság. Ha ez a szervezett módszer arra a leegyszerűsítő következtetésre juttat bennünket, hogy a mezőgazdaságban mindig lesznek fel nem használt előirányzatok, amelyekből újabb szükségletek finanszírozhatóak, amiből pedig a mezőgazdaság 2013 utáni jövőjéről folytatandó fontos vitáink előtt arra következtetünk, hogy a mezőgazdaság többet kap, mint amire szüksége van, ez stratégiai szempontból igen komoly hiba lenne Európa számára. Más szóval ne gondoljuk, hogy „lejjebb kell adnunk” a mezőgazdasági támogatásokból, csak azért, mert a költségvetés tanúsága szerint a 2013-ig tartó időszakban mindig volt pénz, amelyből jutott a Galileóra, energiára és szélessávú internetre.

A mezőgazdasági termelés forrásigényes tevékenység és forrásokra 2013 után is szükség lesz. Ugyanakkor az Európai Unióban tisztáznunk kell valamit, ami egyébként magától értetődő: az új prioritásokhoz mindig új forrásokra lesz szükség.

 
  
MPphoto
 

  Lutz Goepel (PPE-DE). – (DE) Elnök asszony, Graefe zu Baringdorf úr, amit Ön „alamizsnának” nevez, abból az én kis 450 lelket számláló kis falumban gőzerővel folyik a munka, hogy megszűnjön a szélessávú internet hiánya miatt tátongó űr. Meggyőződésem, hogy három, legfeljebb négy hónap múlva lesz szélessávú hozzáférésünk.

Stavreva asszony, köszönetemet fejezem ki a jelentéséért. Szép munka.

Hölgyeim és uraim, 15 éve dolgozom a mezőgazdaság fejlesztésén ebben a tekintélyt parancsoló ülésteremben, segítek annak alakításában, a gazdaságok méretétől és jogi helyzetétől függetlenül. Most elérkezett az ideje, hogy valami mást csináljak. Szeretnék köszönetet mondani képviselő társaimnak, a munkatársaknak, Piebalgs úrnak és főleg Önnek, Fischer Boel asszony.

 
  
MPphoto
 

  Atanas Paparizov (PSE).(BG) Először is szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Maldeikis úrnak, és hangsúlyozni szeretném az energiabiztonsággal összefüggő projektek fontosságát. Ezek a projektek megfelelő körülményeket teremtenek ahhoz, hogy a gázbeszerzési források és a jelenlegi gázszolgáltatók diverzifikációján keresztül nagyobb legyen a tagországok közötti szolidaritás.

Szeretném megemlíteni, hogy a tárgyalásokat követően országom, amelyet az év elején a leginkább sújtotta az energiaválság, hozzájutott bizonyos energiaforrásokhoz és rácsatlakozott a görögországi és törökországi rendszerekre. A Nabuccóra és az ellenirányú gázellátásra elkülönített források egyaránt javítani fogják a biztonságot Délkelet-Európában.

Véleményem szerint ezek a Bizottság által megtett intézkedések és javaslatok csupán a kezdetét jelentik annak a folyamatnak, amelynek során kidolgozásra kerül egy, az energiaellátás biztonságát célzó új energiapolitika. Arra számítok, hogy a nagyon közeli jövőben elkészül egy, a gázellátásra vonatkozó stratégia, továbbá egy közös energiapolitikai tervezettel foglalkozó javaslatot is beterjesztenek.

 
  
MPphoto
 

  Margarita Starkevičiūtė (ALDE).(LT) A csomag makrogazdasági hatásáról szeretnék beszélni. Gyakran mondjuk, hogy meg kell oldanunk a bankokkal kapcsolatos problémákat, és hogy nagyobb likviditást és több forrást kell biztosítanunk a bankok számára. Ez a csomag azért fontos, mert fokozza a közös piac likviditását. Miközben a válság hatására a tőke áramlik az országok között – ami a gazdasági fejlődés természetes folyamata – számos országban a vállalatok forráshiány miatt beszüntették működésüket.

Egy ilyen csomagra nem valamiféle szubvenció vagy segély formájában van szükség. Azért van rá szükség, hogy megőrizhessük egységes európai piacunkat és integrációnkat, amelynek létrehozásán hosszú évekig dolgoztunk.

 
  
MPphoto
 

  Paul Rübig (PPE-DE). – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, először szeretnék köszönetet mondani Fischer Boel biztos asszonynak és Piebalgs biztos úrnak. Jó jel a mezőgazdaság és az energiaipar együttműködése. Ugyanez igaz Schierhuber és Karas képviselő urakra is, akik úgymond teljes vállszélességgel küzdenek a mezőgazdaságban működő kis- és középvállalkozásokért. Ez pedig jó jel. Az 5 milliárd euróról szóló mostani vita azt jelzi, hogy a megfelelő dolgokkal foglalkozunk, és hogy a vidéki térségekben erősítenünk kell a vásárlóerőt. Főleg gazdasági és pénzügyi válság idején az előttünk álló egyik legfontosabb kihívás az, hogy ahelyett, hogy az energiára költendő pénz az orosz oligarchiák és olajmágnások kezébe kerülne, inkább Európában maradjon és járuljon hozzá a vidéki térségek megerősödéséhez.

Szeretnék gratulálni e kezdeményezéshez, annak pedig külön örülök, hogy annak elfogadása ma megtörténhet.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE).(RO) Én is szeretnék gratulálni előadóinknak. Ez a dokumentum fontos lépés, tekintve, hogy az energiaszolgáltatás infrastruktúrájának összekapcsolására különös figyelmet kell fordítni.

Ezzel együtt az a véleményem, hogy nagyobb befektetésekre van szükség a villamos energia előállításához és szállításához használt infrastruktúra modernizálásához. Mindezt az a néhány évvel ezelőtti áramszünet mondatja velem, amely számos európai országot érintett. Mégis úgy gondolom, hogy a Nabucco projektre nagyobb összeget kell megállapítani. Ugyanakkor jó, hogy ez a dokumentum jelzi, a projekt ismételten jelentőségéhez mért figyelmet kapott.

Ami az épületeken belüli energiahatékonyságot illeti, a Bizottság októberi közleményéhez képest – amelyben erre a területre 5 milliárd eurót különítettek el – a jelen dokumentum semmilyen utalást nem tesz a forrásokra. A rendelkezés az intelligens városokhoz kapcsolódik, de a források csak akkor lesznek hozzáférhetőek, ha maradtak még fel nem használt források. Szerintem ez a helyzet elfogadhatatlan, mivel szükség van munkahely-teremtésre, ez az ágazat pedig hatalmas lehetőségeket rejt magában.

 
  
MPphoto
 

  Andris Piebalgs, a Bizottság tagja. Elnök asszony, úgy látom, javaslatunk széles támogatottságot élvez, és szerintem fontos visszaidézni, hol tartottunk a jelenlegi parlamenti ciklus elején.

Elmondható, hogy nagyjából 27 ország energiapolitikai elképzeléseivel és a liberalizáció különböző fokán álló 27 piaccal kell számolnunk. Az együttműködés a tagállamok között energia kérdésekben meglehetősen összetettnek bizonyul. A kulcsfontosságú közös mozgatórugók – nevezetesen az energiával és az éghajlatváltozással foglalkozó csomag – működése biztosítva van, valamint erősödnek az európai belső energiapiac európai dimenziói is. De az a probléma, hogy az ehhez szükséges pénzt honnan vesszük, végig jelen volt, és mostanáig ténylegesen nem szántunk jelentős összegeket az energiakérdés megoldására. A pénzügyi válságnak köszönhetően számos energia- és tőkeigényes projekt tekintetében késésben vagyunk. Emellett az év elejei gázválság ismét felhívta a figyelmet Európa sebezhetőségére az energiaellátás kérdésében, valamint arra, mennyire rosszul van megoldva a hálózatok összekapcsolása, ami megnehezíti az Európai Unió-szintű és mértékű energiafelhasználást. A csomag oroszlánrésze ténylegesen eljut a rég várt összekapcsolásig.

Paparizov úr említette Bulgáriát. Ha Bulgária három további kapcsolódási ponttal rendelkezne, kevesebb nehézséggel kellene megküzdenie, emellett ez nem is kerül sok pénzbe. Kérdés, miért nem került sor ezekre a fejlesztésekre. Számos tényező van itt. A kapcsolódási pontot nem egy tagállam hozza létre: legalább két tagállam kell ahhoz, hogy létrejöjjön. Emellett kivitelező vállalatokra is szükség van. A mostani csomag valóban biztosítja a politikai mozgatórugókat. A balti államok gyakran hozták szóba a kooperációt és az északi államokkal történő összekapcsolást, de egészen a jelenlegi csomag megalkotásáig valahogy nem sikerült valódi haladást elérni a balti térség összekapcsolódása kérdésében. A balti országok miniszterelnökeinek nemrégiben lezajlott találkozója és az ott meghozott kulcsfontosságú döntések értelmében a balti országok a továbbiakban nem lesznek elszigetelt energetikai rendszerek.

Meggyőződésem, hogy a csomag pontosan azokkal a funkciókkal rendelkezik, amelyekkel a Parlament három célt kíván elérni: az energiaellátás biztonságát, a fenntarthatóságot és az Európai Unió versenyképességének megőrzését. Ezért arra kérném a parlamenti képviselőket, támogassák a javaslatot, mivel az tényleg jelentős változást hoz az európai energiapolitikában.

 
  
MPphoto
 

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. Elnök asszony, figyelmesen hallgattam a mai vitában elhangzott jó néhány pozitív, konstruktív megjegyzést.

Mindenekelőtt, amint néhányan megjegyezték, egyértelművé kell tennünk, hogy nem kerülünk olyan helyzetbe, amelynek során a mezőgazdasági költségvetésnek semmiféle mozgástere nem marad. Azért van költségvetési felesleg, mert nem voltak különleges kiadások – intervenciós kiadásaink nagyon alacsony szinten voltak, továbbá igen alacsony szinten mozogtak az export-visszatérítések – ezért tudjuk kezelni a jelenlegi speciális helyzetet. De a Mulder úr által említett okok miatt nem hagyhatjuk, hogy a költségvetésnek ne legyen mozgástere. Ha olyan helyzettel találjuk szemben magunkat, amelyben valamilyen állatbetegséggel kell megbirkóznunk, itt ma garanciát adhatok afelől, hogy nem kerülünk olyan helyzetbe, amelynek során nincs pénz vagy nincs elég pénz az ilyen helyzetek megoldására.

A pénz elosztása kapcsán fontos kiemelni a szolidaritást. Ha megnézzük a vidékfejlesztést, nyilvánvaló, hogy a pénz újraelosztásánál a költségvetésben a különböző tagországok vidékfejlesztésére elkülönített pénzt vettük figyelembe, ami az új tagállamok számára tényleges előnyt jelent.

Fontos továbbá annak megértése, hogy itt egyszeri összegről van szó. A vidékfejlesztés vonatkozásában ez csak arra jó, hogy áthidaljuk vele a 2009-es hiányt, mivel az állapotfelmérés csak 2010. január 1-jén lép életbe, ezért olyan helyzetben találtuk magunkat, amelyben nem volt pénz az új kihívásokra. Ezek a kihívások egybevágnak kedves kollégámnak, Piebalgs úrnak a vidéki térségek megújuló energiájával kapcsolatos elképzeléseivel, amelyek új technológiák használatát, a mezőgazdasági ágazatból származó hulladék felhasználását tűzik ki célul, így járulva hozzá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, az éghajlatváltozással, az ivóvízzel, a biológiai sokféleséggel és azokkal a kihívásokkal kapcsolatos problémák megoldásához, amelyekkel ma Európában a tejipari ágazat szembe kerül.

Végezetül teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a szélessáv nem csak a mezőgazdasági ágazatnak jelent előnyt, hanem mindenki másnak is. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy legyenek olyan szélessávú kapcsolódási pontok a vidéki térségekben, amelyek ösztönzőleg hatnak a kis- és középvállalkozásokra, és megkönnyítik az emberek számára a helyváltoztatást úgy, hogy eközben – hetente egyszer-kétszer – azért használhatják számítógépüket, és tudnak olyan munkát végezni, amely esetleg a városhoz köti őket. Egyszóval a szélessáv a jövő egyik megoldandó kérdése.

Általánosságban véve, végezetül úgy gondolom, a terv széles támogatottságot élvez, és remélem, hogy ez az egyszeri kifizetés jó befektetésnek bizonyul majd.

 
  
MPphoto
 

  Petya Stavreva, előadó.(BG) Szeretnék köszönetet mondani Önöknek pozitív hozzáállásukért, valamint azokért az ajánlásokért és véleményekért, amelyeket itt előadtak. Szeretnék továbbá köszönetet mondani Boel biztos asszonynak azért a pozitív magatartásért és folyamatos segítségért, amelyet a mezőgazdasági termelőknek és a vidéki lakosságnak nyújt. Segítségükért és bizalmukért külön köszönetemet fejezem ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság elnökének, Parish úrnak, valamint koordinátorunknak, Groepel úrnak.

Ma, amikor a közös agrárpolitika jövőjéről és az e téren nyújtandó megfelelő támogatás lehetőségéről vitatkozunk, fontos annak kihangsúlyozása, hogy európai polgárok százmilliói élnek vidéki térségekben, amelyek az Európai Közösség területének igen nagy százalékát teszik ki. Ezeknek az embereknek szükségük van szolidaritásban megnyilvánuló segítségünkre.

Nagy örömmel tölt el, hogy minden olyan, a fő tematikus hangsúlyt a közös agrárpolitikára helyező jelentés, amelyet itt a strasbourgi Európai Parlamentben az elmúlt hónapokban vitattunk meg, azonos szellemben készült, és ugyanaz az általános irányvonal jellemző rá: nevezetesen, hogy figyelembe kell vennünk és fel kell ismernünk az összes tagország mezőgazdasági termelőinek és vidéken élő lakóinak szükségleteit és lehetőségeit.

Bulgária képviselőjeként, amely az egyike a legutóbb csatlakozott országoknak, úgy érzem, elengedhetetlenül fontos az európai intézmények, különösen pedig az Európai Parlament szempontjából, hogy olyan világos üzenetet küldjünk az Európai Unió lakosságának, amelyből nyilvánvalóvá válik a segítő szándék, és amely jelzi, hogy a nehéz időkben, gazdasági válság idején a helyünkön vagyunk. Az európai parlamenti választások előestéjén fontos, hogy az európai intézmények megmutassák, közel vannak az emberekhez, akiknek segíteni kívánnak a mostanihoz hasonló nehéz időkben.

 
  
MPphoto
 

  Eugenijus Maldeikis, előadó.(LT) Szeretnék köszönetet mondani összes kollegámnak segítségükért. A mostani vitából kiderült, hogy a csomag rendkívüli jelentőséggel bír, és egyszerűen nem felejthetjük el, milyen nehézségeket okozott a Bizottságnak a csomag elkészítése és annak biztosítása, hogy ez a megállapodás megszülessen. Szerintem értékelnünk kell, hogy a tagországok ilyen rövid idő alatt képesek voltak megállapodásra jutni, hogy ez a dokumentum a Parlament előtt van, és hogy szavazásra kerül.

Szerintem a projektek finanszírozásánál nagyon nehéz volt földrajzi egyensúlyt teremteni és felmérni a gazdaságösztönző intézkedések hatását (ez alatt azt értem, milyen mértékben befolyásolják majd a makrogazdasági folyamatokat és az egyes ágazatokat), valamint a finanszírozásnál felhasználni a különféle energia-alágazati projekteket. Ennek megfelelően az a véleményem, hogy az előttünk lévő, kész csomagnak eredményt kell hoznia, és ma nagyon örültem, amikor Piebalgs biztos említette, hogy május vége előtt le kell bonyolítani a pályázati felhívást. Ez azt jelzi, hogy stratégiai szempontból megfelelően reagálunk a helyzetre, és tudatában vagyunk az egész kérdéskör érzékenységének.

Úgy gondolom, a csomag abban a vonatkozásban is igen fontos, hogy a gazdasági válság hatására az Európai Unióban lassulnak a beruházások, a mostani csomag pedig igen jó ösztönző és jelzés lesz mind a tagországok, mind az energiatermelő vállalatok felé a tekintetben, hogy folytassák beruházási tevékenységüket, és ezáltal elérhessük stratégiai, energetikai célkitűzéseinket az Európai Unióban.

Még egyszer mindenkinek megköszönöm a segítséget és arra biztatom Önöket, hogy szavazzák meg és támogassák a csomagot.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A közös vitát lezárom.

A szavazásra ma kerül sor.

 
  
MPphoto
 

  Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf (Verts/ALE). (DE)

Elnök asszony, Ön nem vette észre, hogy a jelentkezés alapján történő szólítási eljárás alatt reagálni kívántam. Ehhez természetesen joga van, de az eljárási szabályzatnak megfelelően most személyes bejelentést szeretnék tenni.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Graefe zu Baringdorf úr, erre nincs lehetőség. A vitát lezártam. Ön nagyon jól tudja, hogy a jelentkezés alapján történő szólítási eljárás során öt perc áll rendelkezésre, és hogy ilyenkor azokat a képviselőket illeti az elsőbbség, akik a vitában nem szólaltak fel. Ezért most nem adhatok szót Önnek, a vitát lezártam. Sajnálom.

***

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Gierek (PSE), írásban. – (PL) A

A rendelet az Európai Unió számára segélyprogramot határoz meg a válság ideje alatt. A segély energiaprojektekre történő megállapítása elősegíti a gazdaság élénkítését, növeli az energiaellátás biztonságát és csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az elképzelés szerint legalábbis ez történik majd.

Erre a célra 3,5 milliárd eurót állapítottak meg.

Vajon hozzájárul-e a program a válság leküzdéséhez? Kétlem. Ebből a pénzből nem lehet azonnal sok új munkahelyet teremteni. Mindegyik projekt előkészítéséhez időre van szükség, a gazdaság helyzetének javulása tehát csak bizonyos idő után következik be. A projektek fontosságukat illetően különböznek egymástól. Azok a legjelentősebbek, amelyek az energiahálózatok összekapcsolásával foglalkoznak. Ez egyébként erősíteni fogja az Európai Unión belüli kohéziót.

Én ugyanakkor azon a véleményen vagyok, hogy a Lengyelország és Németország közötti csatlakozásokkal foglalkozó projektekre is szükség lenne.

A szén-dioxid-leválasztást és -tárolást célzó technológia területén túl szigorúak a támogathatósági feltételek, ami azon a feltételezésen alapul, hogy ez a technológia a feltételezett nagyságrendben, sok helyen hozzáférhető, miközben nem ez a helyzet.

Elgondolkodtató az a nemtörődöm könnyedség, amellyel a Bizottság szórja az Európai Közösség pénzét, ami véleményem szerint részben a gyenge ítélőképességből, részben a módszerüket befolyásoló doktrínából fakad. Nyilvánvaló pénzkidobás – ezalatt azt értem, hogy a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás célját szolgáló berendezésekre fordított pénzzel hatékonyabban lehetett volna kezelni a válságot, ha a pénzt nagy volumenű átalakításokra és az épületek szigetelésére vagy biogáz-állomások százainak felépítésére használták volna. Mindez a környezetnek is előnyére vált volna.

 
  
MPphoto
 
 

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN), írásban. – (PL) A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret összefüggésében a költségvetési fegyelemről, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló jelentés kapcsán folytatott vita részeként három szempontra szeretném felhívni a figyelmet.

1. Támogatni kell az 5 milliárd eurónyi pénzkeret energiaprojektekre történő felhasználását a 2009 és 2010 közötti időszakban, valamint az internetes infrastruktúra vidéki térségekben történő fejlesztésének finanszírozását. 3,5 milliárd eurót kell az energiahálózat és 1,5 milliárd eurót az internetes infrastruktúra vidéki térségekben történő fejlesztésére kiutalni.

2. Míg egyfelől támogatom az elképzeléseket, másfelől szeretnék hangot adni aggodalmamnak a tekintetben, hogy a kiegészítő támogatás fedezete a 2. számú költségvetési tételből származik, ami pedig a közös agrárpolitikához tartozik, ahol a 2007 és 2013 közötti időszak éves pénzügyi keret tervezett felső határa 2009-ben 3,5 milliárd, 2010-ben pedig 2,5 milliárd euróval csökken. Ez különösen olyan körülmények között nyugtalanító, amikor az Európai Unió élelmezésbiztonságát veszély fenyegeti.

3. Az is nyugtalanít továbbá, hogy egy ilyen, a 2007-2013 időszakra érvényes pénzügyi keretet érintő alapvető változás két hónappal a mostani parlamenti ciklus lezárása előtt, sebtiben zajlik, anélkül, hogy mód lenne a témáról tárgyszerű vitát lefolytatni.

 
  
MPphoto
 
 

  James Nicholson (PPE-DE), írásban. Az európai gazdasági fellendülési terv részeként az Európai Vidékfejlesztési Alapból további egymilliárd eurót különítettek el a szélessávú internetes infrastruktúra vidéki térségekben történő kifejlesztésére.

Az elsősorban mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekkel foglalkozó képviselőként szívből üdvözlöm a kezdeményezést. Számos tagországban, köztük a sajátomban is, a mezőgazdasági termelők és a vidéken lakó emberek számára a szélessávú hozzáférési szintek eltérőek, ami a nagyobb és kisebb városok lakóival történő összehasonlításban kifejezetten előnytelen helyzetet teremt a vidéken élők számára.

Nem szabad elfelejteni, hogy ez a kezdeményezés olyan csomag részét képezi, amelynek célja a gyengélkedő európai gazdaságok ösztönzése. Ebben az összefüggésben reményemnek adok hangot a tekintetben, hogy a jobb szélessávú hozzáférés ösztönzőleg hat majd a vidéki térségek kis- és középvállalkozásaira.

 
  
MPphoto
 
 

  Sirpa Pietikäinen (PPE-DE), írásban. (FI) Rendkívül jónak tartom, hogy végül elfogadásra került az az ötmilliárdos csomag, amelyet a Bizottság a válság kezdetén beígért. A pénzre nagy szükség volt, emellett úgy gondolom, a Bizottság által megjelölt prioritások, az energia és a vidéki térségek támogatása – ami főleg a szélessávú hálózatok kiépítését foglalja magában – jó választásnak bizonyulnak. Az Estlink 2 elnevezésű tenger alatti kábel-projekt kivitelezésére nyújtott 100 millió euró támogatásnak Finnország szempontjából komoly hatása lesz. Rendkívül jónak tartom, hogy az Estlink projekt változatlan támogatási összeggel továbbra is szerepel a támogatott projektek listáján, abban a formában, ahogy a Bizottság eredetileg ezzel kapcsolatos javaslatát beterjesztette.

Az energiagazdálkodással összefüggő ösztönző csomag prioritásai ugyanakkor tényleg rendkívül bosszantóak, az tudniillik, hogy a Bizottság eredeti elképzelése – amely egészen egyszerűen a nagyfeszültségű vezetékekkel, a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással, valamint a tengeren nyert szélenergiával összefüggő projektek támogatásáról szólt – eközben semmit nem változott. A nagyfeszültségű vezetékekkel és a tengeren nyert szélenergiával összefüggő projektek természetesen megérdemelték a pénzügyi többlet-támogatást. A szén-dioxid-leválasztásról és –tárolásról szóló elképzelés értelmetlen túlhangsúlyozását azonban semmi nem indokolja, különösen akkor, amikor az elképzelés a kibocsátásiegység-kereskedelemből származó bevételekből valószínűleg komoly pénzügyi támogatáshoz jut.

Egyéb, a szélenergiától különböző megújuló energiaprojekteknek is egyenlő eséllyel kellett volna pályázniuk a gazdaságélénkítés kapcsán meglévő külön forrásokra. A szén-dioxid-leválasztással és –tárolással összefüggő, bizonytalan kimenetelű technológiák helyett a megújuló energiaforrásokra kellene helyezni a hangsúlyt. Elsősorban a különféle napenergia-projektek érdemeltek volna pénzügyi támogatást.

A csomaggal egy időben adtak ki egy nyilatkozatot, amelynek értelmében a fel nem használt forrásokat az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal összefüggő projektekre lehet fordítani. A Bizottság eredeti tervei alapján a maradékok ilyen célú felhasználása helyett a forrásokat energiahatékonyságra különítették volna el. Fölöttébb sajnálatos továbbá, hogy az eredetileg „okos városok” elnevezésű komponensre vonatkozó elképzelés végül kimaradt a gazdaságélénkítő csomagból.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE), írásban. – (PL) Elnök asszony, az európai gazdasági fellendülési terv, amely 5 milliárdos csomag néven is ismert, az Európai Unió vidéki térségeinek fejlesztésével kapcsolatos elképzelés. További egymilliárd eurót különítünk el részben a vidéki térségek internet-hozzáférésének javítására, részben a közös agrárpolitika felülvizsgálatában megtalálható konkrét, új kihívások kezelésére. Sajnálatos módon a rendelkezésre álló pénzösszeg valamivel kevesebb a vártnál, most ugyanakkor a legfontosabb az, hogy a lehető leggyorsabban a teljes jogalkotási folyamat végére érjünk. Ez az eljárás lehetővé teszi számunkra a vidéki térségek és városi települések szélessávú internet infrastruktúrája, valamint az új technológiákhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlettségi szintje terén meglévő aránytalanságok csökkentését. Az internet nem egyszerűen különleges ablak a világra, sem pedig pusztán a véleménycseréhez és a tudás megszerzéséhez szükséges eszköz, hanem olyan eszköz is, amellyel számos, adminisztrációhoz kötődő ügy könnyebben intézhető.

E csomag elfogadásával az Európai Unió pozitív üzenetet küld a vidéki térségek társadalmának. A gazdálkodás fontos szerepet játszik a vidéki térségekben, emellett azonban a vidéki területeken sokféle kisvállalkozás – üzletek, műhelyek, raktárak – is megtalálható. Meggyőződésem, hogy ezekben a térségekben az internet fejlődése hozzájárul majd az oktatás és az olyan kisvállalkozások fejlődéséhez, amilyenek például a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások. Jövedelemnövelő szerepe is lehet, különösen a családi kisvállalkozások esetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimir Urutchev (PPE-DE), írásban.(BG) Hölgyeim és uraim, az európai gazdaságélénkítési terv időzítése – beleértve az energiaprojektekre elkülönített majdnem 4 milliárd eurós befektetésre szánt forrásokat – ideális, és legalább két pozitív hatása lesz: egyfelől a gazdaság fontos ágazataira élénkítőleg hat, másfelől megoldást jelent az alapvető energiaproblémákra.

A nemrégiben lezajlott gázválság egyértelműen igazolta, hogy az energiaellátás biztonsága közvetlen függvénye a tagállamok energia-infrastruktúrája összekapcsolásának, amely nélkül nem lehet segítséget nyújtani az érintett országoknak. Anélkül, hogy ezekben az országokban megbízható módon megoldanák a rendszerek összekapcsolását, az Európai Unióban sem az egységes energiapiac megteremtése, sem pedig a szolidaritás elvének érvényesítése nem lehetséges.

A gazdasági válság gyors megoldásokat tesz szükségessé. Ezért támogatom a javasolt programot, bár tökéletesen tudatában vagyok annak, hogy sem a projektek kiválasztásának, sem pedig a források elosztásának módja nem a legkorrektebb.

Külön szeretném felhívni a figyelmet a Nabucco gázvezeték támogatására, ugyanis elérkezett az ideje annak, hogy az Európai Unió nagyobb energiákat fektessen ebbe a projektbe, ha a Kaszpi-tengeri gázhoz kapcsolódóan nem akarjuk elszalasztani az energiaellátás diverzifikálásának lehetőségeit. Arra biztatom tehát a Bizottságot, aktívabban járjon közbe annak érdekében, hogy valódi eredmények szülessenek, a Nabucco kapcsán pedig tényleges haladást lehessen elérni.

Megköszönöm figyelmüket.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat