Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. május 6., Szerda - Strasbourg

6.13. A munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadása (A6-0263/2009, Jean Lambert)

⁂

  Elnök. − A kollégák, és azok, akkor arra várnak, hogy elmondhassák a szavazatok indokolását, kivételesen figyelembe fogják venni, hogy nagyon késő van. Mindannyian itt vagyunk már egy jó ideje, különös tekintettel a tolmácsokra. Nagyon sok indokolás van, és attól tartok, hogy nem fogjuk tudni az összest meghallgatni délután 3 óráig. Mivel ez a helyzet, azt a döntést hozom, ahogy azt már tettük korábban is, hogy az indokolásokat ma este hallgatjuk meg.

  Daniel Hannan (NI). - Elnök asszony, teljesen egyértelműek a szabályok, a szavazás után minden egyes képviselőnek joga van 60 másodpercben elmondania szavazata indokolását. Tisztában vagyok vele, hogy tolmácsaink régóta itt vannak. Tisztában vagyok vele, hogy sok embert megakadályozunk abban, hogy ebédelni menjen. Azt a kompromisszumot szeretném javasolni, amit korábban az alelnöke, Alejo Vidal-Quadras úr is tett, amikor ez legutóbb előfordult, hogy mindenki egymás után mondhassa el szavazata indokolását, amely jelentősen felgyorsítja az eljárást.

  Elnök. − Köszönöm, Hannan úr. Megfontoltuk ezt a lehetőséget. Annyi indokolás van, hogy nem hiszem, hogy ez a megoldás működne. A szavazás után elmondhatják szavazatuk indokolását, azaz ma este. Sajnálom, de valóban nagyon késő van – és tudják, hogy mennyire értékelem a hozzászólásaikat!

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

- Határozati javaslat (B6-0268/2009)

  José Ribeiro e Castro (PPE-DE), írásban. – (PT) Az Európai Bizottság COM(2007) 281 közleménye az összes európai intézményt kihívás elé állítja: „Eljött az ideje hogy stratégiai partnerként, valamint jelentős latin-amerikai gazdasági szereplőként és regionális vezetőként tekintsük Brazíliára”. Ez a partnerség 2007. július 4-én jött létre Lisszabonban az Európai Unió portugál elnökségének ideje alatt. 2009. március 12-én az Európai Parlament elfogadott egy Tanácshoz intézett ajánlást, amely kimondta, hogy „a stratégiai partnerségnek biztosítania kell a rendszeres strukturált párbeszédet a Brazil Nemzeti Kongresszus tagjai és az Európai Parlament képviselői között.”

Ezen elvi nyilatkozat és a Parlament elnökéhez intézett felhívásaim ellenére szomorúan veszem tudomásul, hogy a Parlament ragaszkodik ahhoz a korszerűtlen választáshoz, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, Kína és Dél-Afrika) közül Brazíliát teszi az egyetlen olyan gazdasággá, amelynek nincs független parlamenti küldöttsége. Ez ellentmond a Parlament saját döntésének, valamint sajnálatos tehetetlenséget és rövid távú szemléletet mutat, tekintve Brazília valódi jelentőségét a világban. Remélem, hogy e Parlament következő képviselői, különösképpen a portugál képviselők, segíteni fognak abban, hogy ez a sajnálatos helyzet megváltozzon, és hogy közvetlen és eredményes párbeszéd jöjjön létre a Brazil Nemzeti Kongresszussal.

Én ellene szavaztam.

  Francis Wurtz (GUE/NGL), írásban. − A GUE/NGL képviselőcsoport tartózkodott a parlamenti vegyes bizottságokba delegált küldöttségek számáról szóló szavazáson a „Koszovó”-ra való utalás miatt az „Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával, Montenegróval és Koszovóval való kapcsolatokért felelős küldöttség” létrehozásában.

Egy olyan, önmagát függetlenné nyilvánított országgal való kapcsolatokért felelős küldöttség létrehozása, amely a nemzetközi jog megsértésének eredményeképp jött létre, már önmagában a nemzetközi jog de facto megsértését jelenti.

Ez a tartózkodás nem vonatkozik az ugyanabban a határozatban említett, általunk támogatott többi küldöttségre.

- Jelentés: Philippe Morillon (A6-0203/2009)

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Örömmel szavazok ma erről a jelentésről, amely egy irányelv és 11 elavult határozat hatályon kívül helyezéséről szól és megjegyzem, hogy a következő, Morillon úr által készített jelentés (A6-0202/2009) 14 további elavult határozatot fog hatályon kívül helyezni.

Gratulálok képviselőtársamnak ahhoz a lépéshez, amelyet jól tennénk, ha újrafogalmaznánk minden bizottságunkban és minden kompetenciakörünkben. Mindenképpen helyeselném, hogy néhány rendeletnek és irányelvnek határozott élettartama legyen, amely megállítaná a törvények és rendeletek folyamatos elfogadását és megszüntetné azon terheket, amelyek eredményként folyamatosan ránk nehezednek.

- Jelentés: Petya Stavreva (A6-0259/2009)

  Katerina Batzeli (PSE), írásban. – (EL) A PASOK képviselőcsoport a Stavreva-jelentés mellett szavazott, mert ez biztosítja a tagállamok számára, hogy kiválasszák a vidékfejlesztési támogatási intézkedéseket, amikor a vidék és a mezőgazdasági termelők különösen kritikus időszakban vannak. A bizottsági javaslat eredeti szövege is fejlődött azon módosítások alapján, amelyeket én terjesztettem elő a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban.

Mindazonáltal, a közös agrárpolitika összeghatáraiban semmilyen körülmények között nem lehet megalkuvó csökkentéseket elfogadni azzal az ürüggyel, hogy felhasználatlan források vannak. A közösségi költségvetést nem lehet a rugalmassági mechanizmusokkal újrafelhasználni. E gyakorlat helyett, politikailag és fizikailag is célszerű lenne a közösségi költségvetés növeléséről vitát folytatni, annak érdekében, hogy ne érintsük a meglévő közösségi politikákat, beleértve a közös agrárpolitikát, amelynek feladata lesz, hogy a válsággal kapcsolatos új politikák finanszírozását ellássa, és növelje az EU versenyképességét.

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE), írásban. – (RO) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam.

Támogatom ezt a dokumentumot, mivel ez további 250 millió euró elosztásáról szól a 2009-re meghatározott alapok kiegészítésére, és nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a pénzügyi eszközök elosztására és felhasználására vonatkozóan a szélessávú internet vidéki területeken való fejlesztésére és a mezőgazdasági ágazat új kihívásainak kezelésére.

Az EMVA kiegészítése szükséges, főként a válság idején. Romániának megvalósítható projektek végrehajtásán keresztül hozzá kell férnie ehhez az alaphoz, azzal a céllal, hogy fejlesszük falvainkat és növeljük a vidéki térségekben lakók életszínvonalát.

  Zita Pleštinská (PPE-DE), írásban. – (SK) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról szóló jelentés.

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN), írásban. – (PL) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap remek lehetőséget nyújt a történelmileg elmaradott régiók számára. Az Alap továbbá lehetőség arra, hogy csökkentsük a régi és az új európai uniós tagállamok közötti egyenlőtlenséget.

Az Alap kezelésekor nem szabad elfelejtenünk, hogy a közös agrárpolitika tele van igazságtalanságokkal és egyenlőtlenségekkel. A támogatásokban, továbbá a mezőgazdasági termelők jövedelmében tapasztalható eltérések vezetnek ezeknek az egyenlőtlenségeknek a fennmaradásához, illetve azok növekedéséhez. Ezek az egyenlőtlenségek nem csak a vidéki területek lakóinak gazdasági helyzetére vannak befolyással, hanem az egész infrastruktúrára, beleértve az internet-hozzáférést. Éppen ezért, nem szabad elfelejtenünk, hogy például a német mezőgazdasági termelők kétszer akkora támogatást kapnak, mint a lengyel, és háromszor többet, mint a román mezőgazdasági termelők.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy azok a területek, amelyek leginkább rászorulnak a segítségre, Romániában, Bulgáriában és Lengyelország keleti határvidékein találhatóak.

- Jelentés: Richard Corbett (A6-0273/2009)

  Guy Bono (PSE), írásban. – (FR) A Parlament eljárási szabályzatának általános felülvizsgálatáról szóló jelentés mellett szavaztam, amelyet brit kollégám, az Európai Szocialisták Pártjának képviselője, Corbett úr adott elő.

Támogatom a szocialista képviselőcsoport elnökének, Schulz úrnak a kezdeményezését, aki ezzel a felülvizsgálattal azt akarja megelőzni, hogy egy szélsőjobboldali párt francia vezetőjének lehetősége legyen arra, hogy az új Parlament alakuló ülésének elnöke lehessen.

Az új rendelkezések értelmében, a Parlament július 14-én tartandó alakuló ülését a leköszönő elnök vezeti le, amennyiben újraválasztják, vagy a 14 alelnök egyike a rangsor szerint, újraválasztás esetén.

Valójában az európai demokrácia az egymás iránti tisztelet és tolerancia elveit hirdeti, amelyeket Le Pen úr szándékosan figyelmen kívül hagy azáltal, hogy revizionista megjegyzéseket tesz.

  Glyn Ford (PSE), írásban. − A jelentés mellett szavaztam, különös tekintettel annak 51. és 52. módosítására, amelyek „ideiglenes kiválasztás”-sal helyettesítik a korelnököt, aki az új Parlament megnyitását levezeti. Nem értem, hogy miért létezett egyáltalán ez a bizarr szabály. Talán a Parlament „apja vagy anyja” érti ebben a logikát. A szolgálati rangsor szerinti legrégebbi címmel rendelkező tag legalább egyéb tapasztalatra is támaszkodhat, nem csak az életkorára.

Le Pen és a Front National már visszaélt ezzel a rendszerrel, amikor 1989-ben Claude Autant-Lara berepült ide a Parlamentbe, és hosszadalmas és meglehetősen sértő közbelépéssel bohózatot csinált az intézmény megnyitásából. Hónapokon belül visszalépett, miután úgy töltötte be szerepét, hogy közben nevetségessé tette az Európai Parlamentet. Nem adhatunk második lehetőséget arra, hogy 20 évvel később Le Pen rossz hírét keltse Európának.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Corbett úr jelentésének célja, hogy a Parlament eljárási szabályzatát összhangba hozza a jelenlegi általános konszenzus gyakorlatával és kis csoportokban zajló előzetes tárgyalásokkal, amely eredményeképp a plenáris ülés nem lesz egyéb, mint egy olyan ülés, amely néhány szakértő által előzetesen kigondolt szövegeket vesz jegyzőkönyvbe. Ennek eredményeképp a minden egyes szövegről való végleges nyilvános szavazás intézményesítése éppen csak biztosítja az átláthatóság minimum szintjét, amit a polgárok elvárhatnak ettől a Parlamenttől.

Mindazonáltal, ez a jelentés legfőképpen váratlan lehetőség arra, hogy végső esetben elfogadjunk egy hatásos módosítást, annak ellenére, hogy a bizottság elutasította, és kizárólag azért fogalmazta meg, hogy megakadályozza, hogy egy bizonyos személy lásson el olyan feladatot, amelyet a világ összes parlamentjében elismernek: mégpedig azt, hogy a korelnök vezeti le az elnök megválasztását az alakuló ülésen. Ez egy valóban kivételes aktus, egy igazi politikai gazember által elkövetett bűn! Ez a demokráciában nem ismeretes!

A két aláíró fél nem más, mint Daul úr és Schulz úr, akiknek kétségtelenül arra kellene törekedniük, hogy Franciaország helyett inkább Németországban váljanak ismertté. Ez még egy bizonyíték, amennyiben erre szükség van, a folyamatos összejátszásra a puha jobboldal és a szektariánus baloldal között, amely szinte az összes szöveg esetében azonosan szavaz itt a Parlamentben.

  Jean-Marie Le Pen (NI), írásban. – (FR) Miután a korelnökről való módosítást elutasította az Alkotmányügyi Bizottság, Schulz úr és Dahl úr, a két liberális-szocialista-demokrata barát újra bemutatja ugyanazt a módosítást a plenáris ülésen.

A klasszikusok azt tanították, hogy tévedni emberi dolog, de a tévedésben kitartani ostobaság.

Nyilvánvalóan nem tanultunk a leckéből. Az Európai Parlament munkájának szerény személyemre való összpontosítása a patetikusság határát súrolja. Valójában saját eljárási szabályzatunk ilyen szintű figyelmen kívül hagyása a lappangó totalitarizmus magjának elvetését jelenti.

Mikor iktatják ki a kisebbségi csoportokat? Mikor iktatják ki az ellenszegülő képviselőket?

Claude Autant-Laratól Jean-Marie Le Penig teljes kört tettünk. 1989-ben, a kiváló filmkészítő rendkívüli beszédét követően, a korelnök beszédét eltörölték. Húsz évvel később azért kell megválni a korelnöktől, hogy megelőzzük, hogy az ördögi Le Pen elnököljön az Európai Parlament elnökének megszavazásakor

Micsoda demokratikus fejlődés, hölgyeim és uraim!

Schulz úr és Daul úr akaratlanul jelentős ingyen propagandát nyújtanak számomra, és nem fogom elmulasztani, hogy ezt kihasználjam. Egyedül a világgal szemben felveszem a kesztyűt, és tanúim az igaz demokraták és őszinte európaiak: ez a komédia és a demokráciának az ilyetén megtagadása nem Európát szolgálja, hanem a politikusok kis csoportjának partizánérdekeit.

  Patrick Louis (IND/DEM), írásban. – (FR) Mint az Európai Parlament egyik francia képviselője és a Függetlenség/Demokrácia képviselőcsoport tagja, nem támogatom Corbett úr jelentésének 51. és 52. módosítását.

Valójában ésszerűtlen megváltoztatni egy általános szabályt azért, hogy az megfeleljen egy konkrét esetnek.

Továbbá, ezek a manőverezések kétségtelenül ellentétes hatást fognak elérni, mint amit szeretnénk, más szóval, ki fogják hangsúlyozni azt a tiszteletlenséget, amellyel sok képviselő többi képviselőtársával és a jelöltekkel szemben viseltet.

Azonkívül, semmivel se lehet megakadályozni azt, hogy egy képviselőcsoport, amelyik nem elégedett a jelenlegi korelnökkel, egy idősebb jelöltet nevezzen meg.

  Astrid Lulling (PPE-DE), írásban. – (FR) A Parlament eljárási szabályzatának általános felülvizsgálata ellen szavaztam, mert, annak érdekében, hogy elkerüljük, hogy egy Le Pen nevű korelnök elnököljön, egy nem túl elegáns, valóban ellentétes eredményt kiváltó megoldást találtunk, annak ellenére, hogy létezik egy olyan megoldás, amely mindenki számára elfogadható lett volna, aki a nemek egyenlőségét előtérbe helyező politika híve.

Éppen ezért a 11. cikket helyettesíthettük volna a következő szöveggel: „Felváltva, a jelenlévő képviselők közül a legidősebb férfi vagy a legidősebb női képviselő fogja mint korelnök, betölteni az elnöki szerepet, amíg a Parlament nem hozza meg döntését. A váltakozó sorrendet a legidősebb női képviselő kezdi.”

Ily módon elkerülhettük volna, hogy Le Pen legyen az elnöklő korelnök, anélkül, hogy eltiportuk volna az eljárási szabályzatot, és egy olyan eljárást fogadtunk volna el, amely egyetlen demokratikus ország parlamentjében sem létezik.

Ez szégyen. Én személy szerint jobban bízom a francia választókban. Remélem, ez meg fogja akadályozni Le Pen megválasztását, és ezért ez a gyakorlat értelmetlennek fog bizonyulni.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Pont az Európai Unió, amely felkarolja a demokrácia, a tolerancia és a véleménynyilvánítás szabadságának ügyét, tűnik úgy, hogy nem veszi ezeket olyan komolyan. Legyen szó az emberek önrendelkezésre vonatkozó alapvető jogáról, csatlakozási kritériumokról vagy a jelenlegi problémák megoldásairól, két különböző uniós előírás kerül alkalmazásra attól függően, hogy melyik megfelelő.

Bárki, aki nem felel meg a politikai korrektség követelményeinek, aki kellemetlen az EU intézményének, aki az EU-n belüli kellemetlen valóságokat írja le, ki van zárva és hirtelenjében más szabályok vonatkoznak rá. Az idem ius omnibus – mindenki számára egyenlő igazság – elvét szigorúan be kell tartani, ha az EU nem akar a politikai korrektség képmutatásának csapdájába esni. Nem lehet a személyes konfliktusokra hivatkozni azért, hogy alátámasszuk a „válaszadó jogszabályozást.”

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. – (PL) Az előadó által javasolt módosítások még rugalmasabbá teszik az Európai Parlament dokumentumainak nyilvántartását, és egyszerűsítik az eljárási szabályzatot. Továbbá, néhány módosítás célja, hogy az eljárási szabályzatot adaptálja az új szabályokhoz és a jelenlegi gyakorlathoz.

Az egyik legfontosabb változtatás az, hogy az Európai Parlament elnökét azzal a jogkörrel ruházza fel, hogy felkérheti a nemzeti parlamenteket (olyan országokét, amelyek aláírták az államoknak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződést), hogy saját tagjaik közül jelöljenek ki annyi számú megfigyelőt, ahány képviselői helye lesz az adott államnak az Európai Parlamentben. Ezek a megfigyelők a csatlakozási szerződés hatályba lépéséig részt vesznek a Parlament ülésein, és joguk van felszólalni a bizottságokban és a képviselőcsoportokban. Nincs szavazati joguk és nem választhatóak pozíciókra a Parlamentben.

Az eljárási szabályzat egy másik változtatása szabályozza a vegyes bizottsági ülések és együttes szavazások folyamatát. Az adott előadóknak elő kell készíteni egy egységes jelentéstervezetet, amelyet megvizsgálnak, majd szavaznak róla azok a bizottságok, amelyek részt vettek az érintett bizottsági elnökök közös elnöksége alatt megtartott vegyes üléseken.

A parlamenti eljárások fejlődésének szempontjából fontos változtatás a felszólalási idő elosztása és a felszólalók listájának összeállítása, továbbá az egyes jogi aktusokról szóló végleges szavazásokra vonatkozó módosítások. A név szerinti szavazások növelik az európai parlamenti képviselők elszámoltathatóságát a polgárok felé.

- Ajánlás második olvasatra: Malcolm Harbour (A6-0257/2009)

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A hírközlési csomag európai parlamenti első olvasatakor a képviselők többsége megszavazta a 138. és a 166. módosítást, amelyekről vita folyt. Az Európai Parlament ezáltal egyértelművé tette, hogy bírósági határozatra van szükség ahhoz, hogy valakinek megtiltsák az internet használatát, valamint hogy a felhasználók rendelkeznek a véleménynyilvánítás jogával és a magánélethez való joggal. Ugyanakkor a Tanács figyelmen kívül hagyta az Európai Parlament kívánságait, és eltörölte a 138 és a 166. módosítást. Az Európai Parlament és a Tanács most megegyezett egy kompromisszumban. Ez a kompromisszum nem az eredeti formájában tartalmazza a 138. és 166. módosítást. Mi ezért ma a kompromisszum ellen szavaztunk.

A June List és a dán June Movement nagyon szeretné, ha a 138. és a 166. módosítás bekerülne a hírközlési csomagba, és ezért számos olyan módosítást terjesztett elő, amelyet számos internetes aktivista „Emberi jogi módosításoknak” nevez, és amelyek több más képviselőcsoport támogatását is élvezik az Európai Parlamentben. Amennyiben az európai parlamenti képviselők támogatták volna javaslatainkat, akkor jó esély lett volna arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács végül megegyezzen a hírközlési csomagról, amely erőteljesen védi az internet-felhasználók jogait és magánéletét.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Ma minden eszközzel megpróbáljuk támogatni a gazdasági érdekeket. Most a hírközlési szolgáltatásokra vonatkozóan hirtelen számos szerzői jogot vezetnek be egy kerettörvény keretében. Az EU számára elegendő egy olyan kötelezettség bevezetése, amely felhívja a vásárlók figyelmét a „szellemi tulajdonra vonatkozó szerzői jogok” megsértésére; a szankciókat pedig nemzeti szinten szabályozhatnák. Ezt követően pedig mindenki a másik embert okolhatná. Ebben a jelentésben a jelentős szoftverfejlesztők is megpróbáltak akadályokat állítani a kisebb fejlesztők elé.

Valóban történnek jogsértések az interneten, mint például a gyermekpornográfia, amely ellen fel kell lépnünk, de ez nem ölthet olyan méreteket, hogy az adatvédelmet feláldozzuk néhány nagyobb cég és multinacionális vállalat gazdasági érdekeinek oltárán. A hírközlési csomag eredeti célja teljes mértékben praktikus volt, azonban a sok módosítás miatt, egy-két, a csomagot kritizáló módosítás is majdnem elfogadásra került.

- Ajánlás második olvasatra: Catherine Trautmann (A6-0272/2009)

  Guy Bono (PSE), írásban. – (FR) A 138. módosítás mellett szavaztam, amelyet én terjesztettem elő tavaly szeptemberben, és amelyet az európai parlamenti képviselők 88%-a elfogadott.

Örülök, hogy ezt most a képviselők túlnyomó többsége ismételten megerősíti, akik ezáltal megerősítik az internet-felhasználók jogainak védelme iránti elkötelezettségüket.

Egy hónappal az európai választások előtt ez egy határozott jel. Ellentétben azzal, amit az UMP és annak kulturális minisztere láthatóan gondol, az Európai Parlament véleménye igenis számít.

Ez még egy csapás Sárközy úr és a francia kormány számára: a Parlament „nem”-et mondott Sárközynek mind a formátumra, mind a tartalomra vonatkozóan. Az európai parlamenti képviselők „nem”-et mondtak a rugalmas válaszadásra és „nem”-et mondtak a megengedhetetlen nyomásra, amelyet Franciaország gyakorol az európai kontinens elsőszámú demokratikus szervére!

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Mindennapjaikban európaiak milliói használják az internetet, akár közvetlenül akár közvetetten. Az internet használatára vonatkozó korlátozás, megszorítás vagy annak feltételekhez való kötése közvetlen és negatív hatással lenne a lakosság mindennapi életére, a mikrovállalkozásokra, valamint a kis-és középvállalkozásokra, amelyek közvetlenül ettől a forrástól függnek gazdasági tevékenységük során.

Éppen ezért fontos volt, hogy képviselőcsoportunk javaslatát elfogadják mellette szóló szavazatunk segítségével, mivel ez biztosítani fogja a felhasználók közötti információcsere szabadságát, anélkül, hogy ezt közvetítők ellenőriznék, vagy elősegítenék.

Mindazonáltal, úgy tűnik, hogy a Tanács nem áll készen a módosítás elfogadására, amelyet a Parlamentben egy olyan többség támogat, amely ellenzi a Tanáccsal folytatott tárgyalások során elfogadott, korlátozásra vonatkozó megállapodást. Ugyanakkor ez egy kis győzelem, mivel megakadályozta egy rossz javaslat elfogadását.

Mindazok, akik kiállnak az interneten való szabad mozgás, illetve a szabad szoftverek mellett, gratulációt érdemelnek. Ez egy olyan harc, amelyet folytatni fogunk annak érdekében, hogy biztosítsuk a polgárok jogainak védelmét és a végfelhasználók korlátlan hozzáférését a szolgáltatásokhoz.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Először is, a módosításokat, amelyek leginkább védik a polgárok jogait és szabadságát, nem fogadták el itt a Parlamentben a Harbour-jelentésben, amely kiegészíti ezt a jelentést.

Azután, a szavazási sorrenddel kapcsolatos kérdés, amelyet szerencsére megoldottunk, megkérdőjelezte azt a módszert, ahogyan egy jelentős politikai problémát itt meg tudunk oldani: alattomos, kicsinyes politikai manőverezéssel, majd ezt követően az adminisztrációt okoljuk azért, hogy semmit se tud tenni.

Végezetül, Toubon úr, a Hadopi-törvény láthatóan lelkes védelmezőjének visszatetszését az internet-felhasználók által „Bono” módosításként ismert 1. módosítás elfogadásakor az öröm és jóváhagyás váltotta fel, amikor Trautmann asszony elmondta, hogy a szöveg harmadik olvasatra kerül, az átfogó kompromisszum módosításával, és annak kockázatával, hogy a Parlament többségének egyértelműen kinyilvánított akaratát eltiporják, amit a népszavazások eredményeképp már megfigyelhettünk Franciaországban, Hollandiában, Írországban…

Sárközy úr és barátai a „nagyok” közül kapnak egy kis haladékot. A polgároknak továbbra is készültségben kell lenniük. A június 7-én megválasztott Parlament fogja megtárgyalni a harmadik olvasatot. Az nem biztos azonban, hogy amint a képviselői helyeik biztossá válnak, a szocialisták kitartanak-e a szabadság támogatása mellett.

  Dimitrios Papadimoulis (GUE/NGL), írásban. – (EL) A Bizottság és a Tanács által kért „hírközlési csomag” potenciális veszélyt jelent a polgári jogokra. Az általunk előterjesztett módosítások a polgári jogok, valamint az általános hozzáférés, átláthatóság és szabadság védelmére szólítottak fel az internettel kapcsolatban, amely egy olyan terület, ahol az emberek elképzeléseket osztanak meg egymással és nem egy olyan forrás, amelyet politikusok és üzletemberek ellenőriznek. Az internet-felhasználók vásárlók, de ugyanakkor polgárok is. Továbbra is harcolnunk kell az európai polgárok egyéni szabadságjogainak védelme érdekében.

  Vladimir Urutchev (PPE-DE), írásban. – (BG) Ma az elektronikus hírközlési csomagról folyó szavazás közben a Parlament bebizonyította, hogy a fogyasztók jogainak védelme valóban a legfontosabb prioritás.

Függetlenül attól a ténytől, hogy egy meglehetősen elfogadható kompromisszumot fogadtak el második olvasatra, a Parlamentben a többség nem félt attól, hogy szembe menjen a szabályozásokkal és meggyőzően ragaszkodjon eredeti álláspontjához, miszerint ellenzi az internet-hozzáférésre vonatkozó korlátozások bevezetését, kivéve, ha azt egy bírósági határozat mondja ki, vagy pedig a közbiztonság kerül veszélybe.

Valójában a teljes csomag egyeztetési eljárássá zsugorodott, és bevezetését elhalasztották. Mindazonáltal a mai parlamenti szavazást követően nem mulaszthatjuk el, hogy határozott jelzést küldjünk a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Ugyanakkor el szeretnénk ismerni, hogy ami ma itt történt, az az internetet képviselő emberek aktív bevonásának köszönhető, akik minden lehetséges eszközt felhasználtak arra, hogy kifejtsék álláspontjukat az európai parlamenti képviselőknek, és követeljék jogaik biztosítását.

Az ilyen magatartásra csak bíztatni lehet.

Ezért kell arra a következtetésre jutnunk, hogy mindig figyelmesen hallgatnunk kell arra, amit az emberek mondanak, így az uniós jogszabályok az ő szükségleteiket is figyelembe veszik, miközben biztosítják az európai polgárok érdekeinek lehető legteljesebb védelmét.

- Jelentés: Francisca Pleguezuelos Aguilar (A6-0276/2009)

  Carl Schlyter (Verts/ALE), írásban. − (SV) A jelentés ellen szavazok, mivel garantálni kellene, hogy a rendelkezésre álló spektrum egyes részeit non-profit célokra használják fel, és az nem a nagy távközlési cégeket szolgálja.

- Jelentés: Astrid Lulling (A6-0258/2009)

  Robert Atkins (PPE-DE), írásban. − A brit konzervatívok támogatják a férfiak és nők közötti bérszakadék megszüntetését és a nemek közötti megkülönböztetés minden egyéb formáját. Az egyenlő bánásmód a foglalkoztatás minden területén alapvető fontosságú egy igazságos és egyenlő társadalom létrehozásához. Ugyanakkor a konzervatívok úgy vélik, hogy a nemzeti kormányok és parlamentek általában olyan módon cselekednek, amely saját társadalmuk és gazdaságuk szempontjából a leghatékonyabb.

A konzervatívok támogatják azt a véleményt, hogy az önálló vállalkozók házastársainak biztosítani kell a táppénzt, valamint a nyugdíj- és anyasági jogokat. Mindazonáltal, úgy gondoljuk, hogy ezeket a döntéseket a tagállamoknak kell meghozniuk.

Mivel az EK-Szerződés 141. cikkének (3) bekezdése alapján az egyenlő díjazásra vonatkozó új jogalkotási javaslatra irányuló kérelmet a Konzervatív Párt azon ígérete biztosítja, hogy kimarad a szociális fejezetből, amit nem támogatunk, a tartózkodás mellett döntöttünk.

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Ez a jelentés javítja azt a módszert, ahogy az egyenlő bánásmód elvét az EU-ban az önálló vállalkozókra és segítő házastársaikra alkalmazzák. Mindazonáltal Írország már biztosítja, hogy az önálló vállalkozók házastársai saját jogon lehessenek önálló vállalkozói alapon a béreket terhelő szociális biztonsági járulékot fizetők, amennyiben a házastársak közötti kereskedelmi kapcsolatot bizonyítani tudják. Egy személy például dönthet úgy, hogy önkéntes hozzájárulást fizet, amely lehetővé teszi számára, hogy biztosítva legyen azt követően is, ha kilép a kötelező, a béreket terhelő szociális biztonsági járulékfizetési rendszerből. A társadalombiztosítás nemzeti hatáskör alá tartozik, ezért a 14. módosítás ellen szavaztam. Mivel a jelentés 6. cikkére vonatkozó módosítást elfogadták, PPE-DE-beli ír kollégáimmal a végleges szavazáson a tartózkodás mellett döntöttünk.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Astrid Lullingnak az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódról szóló jelentése mellett szavaztam, habár úgy gondolom, hogy nagyobb előrehaladást kellett volna elérnie a nők jogainak és az anyaság védelmének megerősítése érdekében. Az önálló vállalkozás továbbra is csak kis mértékben van jelen Európában, a gazdaságilag aktív lakosság mindössze 16%-a önálló vállalkozó. Az önálló vállalkozók mindössze egyharmada nő.

Ennek a javaslatnak meg kellett volna szüntetnie a nők önálló vállalkozáshoz való hozzáférése előtti akadályokat, olyan intézkedések vagy konkrét előnyök megteremtésével, amelyek könnyebbé teszik az önálló vállalkozó tevékenységek végzését.

Úgy gondolom, hogy a vállalkozói jogállásra és a szociális biztonságra vonatkozóan a segítő házastársaknak egyértelműen meghatározott, az önálló vállalkozókéval azonos védelmet kell biztosítani.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A szociális biztonsági rendszerek különbözőek attól függően, hogy hol vagyunk Európában. Ez sokak szerint nem jelent problémát. Sokkal inkább, ez a természetes következménye annak a ténynek, hogy az országok különbözőek, és a demokratikus szavazások eredményeképp különböző politikai rendszerek jöttek létre. Mint az Európai Unión belüli kormányközi együttműködés szószólóinak, természetes számunkra, hogy visszautasítsuk a Bizottság irányelvre vonatkozó javaslatának és az Európai Parlament jelentésének szövegét, amelyek a nemzeti szociális biztonsági rendszerek vonatkozásában szélesebb jogkört akarnak adni az EU-nak.

Mindazonáltal érdemes megemlíteni, hogy a szigorú javaslatok elsősorban a minimumszinteket kívánják biztosítani. Ily módon a szövegek nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy tovább menjenek, ha úgy kívánják. Ez egy pozitív dolog, nem utolsósorban Svédország szempontjából. Ez a rugalmasság és az a tény, hogy a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódot egyértelműen a jól működő demokratikus társadalom egyik alapelveként jelölték meg, arra vezetett minket, hogy a jelentés egésze mellett szavazzunk.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. – (PL) Az önálló vállalkozók jelenleg a gazdaságilag aktív lakosság mindössze 16%-át teszik ki. A 32,5 millió önálló vállalkozónak alig az egyharmada nő.

A javaslatot, amely a nők önálló vállalkozáshoz való hozzáférése előtti akadályokkal foglalkozik, többek között olyan intézkedések elfogadásával, amelyek speciális előnyöket biztosítanak annak érdekében, hogy az alulreprezentált nem számára könnyebb legyen az önálló vállalkozás, támogatni kell.

A 86/613/EGK irányelv kis fejlődést eredményezett az önálló vállalkozók segítő házastársai számára munkájuk elismerése, illetve a megfelelő szociális védelem terén.

Az új irányelvnek mindenekelőtt biztosítania kellene a segítő házastársak kötelező bejelentését, hogy ne legyenek többé láthatatlan munkavállalók, és arra kellene köteleznie a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a segítő házastársak egészségügyi ellátást és öregségi nyugdíjat fedező biztosítást köthessenek.

Annak ellenére, hogy a tagállamok messze nem vélekednek egyhangúan arról, hogy ezen a területen szükség van a jogi keret javítására, remélem, hogy gyorsan el fogunk tudni érni egy elfogadható konszenzust, így az irányelvet első olvasatra el lehet fogadni a 2009. júniusi európai választások előtt.

Támogassuk az egyenlőséggel kapcsolatos kezdeményezéseket. Azáltal, hogy az embereket helyezzük előtérbe, igazságosabb társadalmat tudunk létrehozni.

- Jelentés: Gabriele Stauner (A6-0242/2009)

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE), írásban. – (RO) Gabriele Stauner jelentése mellett szavaztam, mert szükségesnek érzem az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap hatáskörének kiterjesztését, hogy fedezze a gazdasági és pénzügyi válság okozta elbocsátások következményeit.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap célja, hogy hatékony támogatást nyújtson azon munkavállalóknak, akiket a globalizáció eredményeképp elbocsátottak. E jogi aktus elfogadását követően az ebben az alapban lévő pénzt a gazdasági és pénzügyi válság eredményeképp elbocsátottak problémájának kezelésére is fel lehet majd használni.

A társfinanszírozás aránya erre az alapra vonatkozóan 50%, ez az érték 2011-re 65%-ra emelkedhet.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap számára elérhető maximális éves pénzügyi csomag 500 millió euró, amelyet arra kívánnak felhasználni, hogy segítsék az álláskeresőket, vagy finanszírozzák a szakmai továbbképzéseket vagy a mobilitási támogatásokat.

Remélem, hogy Románia is hozzá fog férni az ebből az alapból származó pénzhez, hogy segíteni tudja azokat, akik elveszítik munkájukat.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap részleges fejlődése kisebb mértékű, mint amire a most tapasztalt komoly válság idején szükség van. Figyelmen kívül hagyja azon javaslatokat, amelyeket azért hoztunk, hogy munkanélküliek között kerül elosztásra kerülő közösségi hozzájárulást 85%-ra növeljük, vagy hogy akár megduplázzuk az említett Alap összegét azért, hogy minél több, a vállalatbezárások áldozatává vált embert tudjunk támogatni. Ezért döntöttünk a tartózkodás mellett.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap ma elfogadott, módosított szabályainak célja, hogy az Alap hatékonyabban avatkozhasson be a gazdasági válság miatt elbocsátott munkavállalók képzésének és elhelyezkedésének társfinanszírozásába. Az új szabályok kiterjesztik az Alap hatókörét és átmenetileg a társfinanszírozás arányának 50%-ról 65%-ra való növekedését biztosítják annak érdekében, hogy a pénzügyi és gazdasági válság idején további támogatást biztosítsanak az Alapból. Mindazonáltal a pénzügyi nehézségekkel küzdő országok kismértékben részesülhetnek az Alapból, mert ezen országoknak még mindig támogatniuk kell a társfinanszírozás magas arányát.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. – (PL) Egy eddig még soha nem látott válsággal állunk szemben. Ez nem csak a pénzügyekre, hanem a gazdasági és szociális ügyekre is kihat, továbbá nem csak néhány tagállamot érint, hanem az egész Európai Uniót és az egész világot.

Az Európai Szocialisták Pártjának vezetői elfogadtak egy együttes nyilatkozatot, amely arra szólítja fel a tagállamokat, hogy hozzanak létre „egy ambiciózus gazdaságélénkítési tervet a foglalkoztatás biztosítására és a tömeges munkanélküliség megelőzésére”. Az egyetlen módja annak, hogy valódi hatást gyakoroljunk a gazdaságra az, hogy olyan költségvetési ösztönzőket alkalmazunk, amelyek a velünk szemben álló probléma kezelésére megfelelőek és összehangoltak egész Európában. A legfontosabb dolog, ami irányítja mindazt, amit mondunk, és amit teszünk, a munkahelyek biztosítása és a munkanélküliség elleni küzdelem, miközben elősegítjük a hatékony ökológiai fejlődést is.

Ha nem teszünk újabb erőfeszítéseket a válság kezelésére Európában, a munkanélküliek száma 2010 elejére 25 millióra fog emelkedni és a közpénzek helyzete meglehetősen romlani fog.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot 2006-ban hozták létre és 2013-ig fog működni. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap célja a globalizáció miatt elbocsátott munkavállalók támogatása. Az Alap maximális éves költségvetése 500 millió euró, amit olyan aktív munkaerő-piaci intézkedések támogatására használnak, mint például az álláskeresőknek nyújtott segítség, további képzési támogatások és mobilitási támogatások formájában.

Támogatom az elbocsátottak számának csökkentést (500-ra), amely az intervenció elindításához szükséges.

- Jelentés: Eugenijus Maldeikis (A6-0261/2009)

  Laima Liucija Andrikienė (PPE-DE), írásban. – (LT) Eugenijus Maldeikis úrnak az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletről szóló jelentése mellett szavaztam.

Örülök, hogy a Parlament jelentős többsége (526 szavazattal) a jelentés mellett szavazott; ők támogatták ezt a dokumentumot.

Szeretném újra kiemelni döntésünk fontosságát.

Lettországhoz, Észtországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan politikai és gazdasági értelemben már öt éve az én országom, Litvánia is az Európai Unió része. Mindazonáltal energiapolitika szempontjából olyan volt, és ma is olyan, mint egy sziget, amelynek nincs kapcsolata a Közösség energiapiacával.

A mai döntés értelmében az Európai Parlament 175 millió eurót rendelt egy energiahíd megépítésére, amely Litvániát és Svédországot fogja összekötni.

Amint ezt a projektet megvalósítják, a régiónkbeli országok, amelyek 2004-ben váltak az EU tagjaivá, össze fogják kötni végre saját energiapiacaikat a skandináv államokéval, és így az uniós piaccal is.

Ez egy nagyszerű projekt, egy jó kezdet, és szeretnék köszönetet mondani minden kollégámnak, aki mellette szavazott.

  Călin Cătălin Chiriţă (PPE-DE), írásban. – (RO) Az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatról szóló jelentés mellett szavaztam.

Az európai gazdaságélénkítési terv 5 milliárd euró értékű támogatást nyújt az energiaügyi projektekkel, a szélessávú internettel és a vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatos beruházásokra. 3,98 milliárd eurót fognak fektetni a villamos energiával, a földgázzal, a szélenergiával, valamint a szén-dioxid-leválasztással és - tárolással kapcsolatos infrastruktúra kiépítésébe. Az Európai Parlament támogatja, hogy 1,02 milliárd eurót utaljanak ki a vidékfejlesztési projektekre.

A gazdaságélénkítési terv 200 millió euró támogatást ad a Nabucco földgázvezeték megépítésére, amely a Kaszpi-tengeri térségből fog földgázt szállítani az EU-ba. Románia támogatja ezt a projektet. A Romániát érintő kulcsfontosságú témák közé tartozik a Románia és Magyarország, valamint a Románia és Bulgária közötti gázvezeték-összeköttetési projektek támogatása (30 millió euró, illetve 10 millió euró), csakúgy, mint a rövid ideig tartó ellátási zavarok esetén a gázáram megváltoztatását lehetővé tevő berendezés-infrastruktúra kifejlesztésének támogatása (80 millió euró) a gazdaságélénkítési terv keretein belül.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Az energiaágazatbeli projektek pénzügyi támogatásán alapuló program mellett szavaztam. Az Európai Parlamentnek a beruházással kapcsolatos javaslata, a Tanáccsal közösen elért megállapodás alapján, három pilléren nyugszik, ezek: a gáz- és villamosenergia-hálózatok összekapcsolása; a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint a tengeri szélenergia hasznosítására irányuló projektek. Mint ilyen, a javaslat megállapítja az európai integrált energiahálózat kialakítására irányuló beruházások ösztönzésére szolgáló pénzügyi támogatás nyújtásával kapcsolatos eljárásokat és módszereket, miközben erősíti az Európai Uniónak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló politikáját.

Azonnali cselekvésre van szükség az európai gazdaság felélénkítése érdekében, ezért létfontosságú, hogy megfelelő földrajzi egyensúlyt és gyors végrehajtást biztosító intézkedések álljanak rendelkezésünkre. Portugáliában a gázhálózatok összekapcsolásával kapcsolatos projektek (infrastruktúra és berendezés) támogathatóak, csakúgy, mint a villamosenergia-hálózatok esetében a spanyolországi hálózatokkal való összekötés fejlesztésével kapcsolatos projektek.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Bizottság azon törekvése, hogy növelje az energiával kapcsolatos infrastruktúrába történő beruházást, a legújabb példa arra az arroganciára, amely megfertőzte a tisztviselőket Berlaymontban. A javasolt beruházások széleskörűek és költségesek is, és még hátra van annak bizonyítása, hogy mindezen beruházásokkal uniós szinten kell foglalkozni. Összességében 3,5 milliárd euró összegű beruházást javasoltak 2009-re és 2010-re – ez olyan pénz, amelyet a tagállamok költségvetéséből kell biztosítani. Ami Svédországot illeti, ez a tagdíjak jelentős, 1,4 milliárd svéd koronával való növekedését fogja jelenteni. A tény, hogy a Bizottság úgy gondolja, hogy egy ilyen átfogó javaslatról nem volt ideje alapos hatásvizsgálatot készíteni, rendkívül megdöbbentő.

Úgy tűnik, hogy az Európai Parlament jelentésének előadóját nem különösen zavarják ezek a kifogások. Sőt, azt javasolták, hogy a segítségnyújtás mértéket 3,5 milliárd euróról közel 4 milliárd euróra növeljék!

Megbízatásunk, hogy kevésbé költséges uniós együttműködéseket hozzunk létre, arra késztet minket, hogy visszautasítsuk az adófizetők pénzének könnyelmű kezelését. Mindazonáltal ki kell emelni, hogy nagyon jó oka van annak, hogy tovább kutassuk a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással kapcsolatos technikák javításának ás fejlesztésének módjait. A jelentés egésze ellen szavaztunk.

  Anders Wijkman (PPE-DE), írásban. − (SV) A javaslat, hogy az európai energiaipari gazdaságélénkítő programon belül tegyünk félre körülbelül 4 milliárd eurót energiaágazatbeli projektekre, nagyon jó. Mindazonáltal a javaslat túlságosan a fosszilis tüzelőanyagokra koncentrál. Továbbá teljes mértékben hiányzik belőle az energiafelhasználás hatékonyságának fejlesztésére irányuló projektek támogatása. Egy korábbi szakaszban a Bizottság azt javasolta, hogy 500 millió eurót tegyünk félre a „fenntartható városokra” – a javaslatot azonban visszavonták.

A „fenntartható városok” támogatása lehetővé tette volna a távhőellátó rendszer, a kombinált hő- és villamosenergia-termelés, valamint a lakhatás fejlesztésére irányuló széleskörű projektek létrejöttét. Ezek a projektek költséghatékonyak lennének, csökkentenék a kibocsátást és új munkahelyeket teremtenének. Rendkívül sajnálatos, hogy a gazdasági válsággal kapcsolatban nem használták ki annak lehetőséget, hogy új életet leheljenek az ilyen típusú intézkedésbe.

- Jelentés: Othmar Karas (A6-0139/2009)

  Udo Bullmann (PSE), írásban. − (DE) Az Európai Parlament PSE képviselőcsoportjának tagjai két okból utasították el a jelentést:

Először is, a visszatartás a hitelek értékpapírosítására fontos és megfelelő eszköz ahhoz, hogy bevonjuk a pénzügyi intézményeket a kérdéses hitelek üzleti kockázatába. Mindazonáltal ehhez jelentős mértékű visszatartásra van szükség. A háromoldalú egyeztetés során megbeszélt 5%-os visszatartás nem felel meg ennek a követelménynek. Az Európai Bizottság eredetileg 15%-os visszatartást akart a konzultációs folyamat során, de aztán engedett az ágazat nyomásának, és 5%-ot javasolt. A Gazdasági és Monetáris Bizottság konzervatív és liberális tagjai még ezt az üzleti kockázatban való alacsony részvételt is szükségtelennek akarták nyilvánítani egy, a pénzügyi intézmények által kiadott biztosíték benyújtásával. Az Európai Parlament PSE képviselőcsoportjának tagjai sokkal magasabb visszatartást támogatnak, és ezt a követelést a tőkekövetelményekről szóló irányelv jövőbeli reformja során is hangsúlyozni fogják.

Másodszor, az elsődleges tőkének a Karas-jelentésben megadott meghatározása sérti a rendelet versenysemlegességét. Meghatározza, hogy a jövőben a csendes tőkehozzájárulások nem fognak teljes mértékben elsődleges tőkének számítani, bár azokat teljes mértékben abszoerbálni lehet likviditás esetén. Ez megnyitja a zsilipet a németországi köztulajdonban álló bankok elleni tisztességtelen verseny előtt. Tudomásul vesszük, hogy a csendes tőke-hozzájárulások kipróbált újrafinanszírozási eszköz, amely összeegyeztethető az uniós joggal. Mivel a háromoldalú egyeztetés eredménye figyelembe veszi az általunk javasolt magyarázó módosításokat, elutasítjuk a jelentést.

  Astrid Lulling (PPE-DE), írásban. – (FR) Gratulálok az előadónak mind a szöveg lényegével kapcsolatos, mind a későbbi tárgyalások során tanúsított szorgalmas munkájához. A kivételes körülmények azt követelik tőlünk, hogy gyorsan és megfelelően cselekedjünk.

Az értékpapírosítás területén el tudom fogadni a számunkra javasolt eredményeket. Az egységes felügyeleti kollégiumok szisztematikus bevezetése nagy előrelépés.

Ősz óta a jelentéstervezet decentralizált európai ellenőrző rendszerre vonatkozó elképzelésével megnyitotta az utat egy. A de Larosière-csoport jelentése és a Bizottság március 4-i közleménye sikeresen kifejlesztette ezt az elképzelést. Örülök, hogy ezek az elképzelések általános elfogadásra találnak.

A hatókört illetően egy dolgot el kell mondanom. Ahelyett, hogy a határokon átnyúló tevékenységeket folytató bankok némileg leegyszerűsített kritériumát vesszük, esetleg bölcsebb lenne a pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített bankokat megcélozni.

Az utóbbi közvetlenül az új bankfelügyeleti hatóság alá tartozna. A többi bankot egy kollégium felügyelné, illetve a tisztán nemzeti bankok esetében, nemzeti felügyelő szervük. Válságkezelési célokból a rendszerkockázati tényezőknek minősített bankokat európai szintű pénzügyi stabilitási megállapodásoknak is alá kellene vetni.

  Peter Skinner (PSE), írásban. − Gratulálok Karas úrnak. A szavazás eredménye több okból is kitűnő.

Először is, ezek között szerepel az a tény, hogy ez egy olyan csomag, amelyet a Parlament ajánlott és tárgyalt meg. Én voltam ilyen tárgyalásokon, és tudom, milyen nehezek lehetnek az ilyen egyeztetések.

A második ok a mondanivalója, vagyis hogy ez a jogszabály nagyobb védelmet nyújt a briteknek és a többi uniós állampolgárnak is.

Az értékpapírosítás volt az a módszer, amellyel az úgynevezett „értékvesztett eszközök” elterjedtek a bankok között, hatalmas adósságokat hagyva sok magán és állami bankban.

Elengedhetetlen, hogy a hatásvizsgálatot követő felülvizsgálat és a nemzetközi változások alapján a tulajdonos eszközeinek esetében 5%-os mértékű visszatartást alkalmazzunk.

A „tőkeáttételként való használat” csökkentése és a bankok megfelelő tőkemegfelelésének biztosítása véd meg a bankok olyan viselkedése ellen, amely a pénzügyi katasztrófa szélére sodort minket.

Karas úr elégedett lehet az egyeztetések alatt folytatott munkájával. Tudom, hogy a Parlamentnek milyen nehéz elérnie, hogy javításokat illesszen a szövegbe, de ez az első olvasatbeli megállapodás egy értelmes megállapodás.

- Jelentés: Karsten Friedrich Hoppenstedt (A6-0246/2009)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ha bárkinek is kétségei lennének e javaslat igazi célkitűzésével kapcsolatban, csak hivatkozniuk kell a „belső piac gördülékeny működésének útjában álló megmaradt akadályok lebontásának” biztosításával kapcsolatban ma elfogadott szöveg szavaira. A 2. cikk tisztázza továbbá, hogy „az általános célkitűzés … a belső piac működéséhez szükséges körülmények fejlesztése”.

Ismételten, a legkevésbé sem szabad, hogy paradigmatikus legyen, hogy az úgynevezett „európai gazdaságélénkítési terv” és a szétkürtölt „európai szolidaritás” kudarcát követően az első, és mostanáig egyetlen, javaslat egy közösségi támogatási program létrehozására a pénzügyi szolgáltatásokat célozza! Szinte úgy tűnik, mintha nem is a kapitalizmus egyik legnagyobb válságával állnánk szemben, a munkavállalókat és a teljes lakosságot érintő növekvő munkanélküliséggel, a termelési kapacitás megsemmisülésével, növekvő egyenlőtlenségekkel és növekvő nehézségekkel.

Az általunk előterjesztett javaslatokat – mint például a közösségi költségvetés növelése, közösségi támogatási programok létrehozása a feldolgozóipar számára, jogokkal és közszolgáltatásokkal a munkahelyek védelmének biztosítása – visszautasították. Amikor azonban a pénzügyi piacok támogatásáról és a „belső piac gördülékeny működéséről” van szó, nincs hiány a közösségi támogatásban. Ez elfogadhatatlan. Ezért szavaztunk ellene.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Mi, euroszkeptikusok, mindig arra törekszünk, hogy kevésbé költségessé tegyük az uniós együttműködést. Az adófizetők pénzét bölcsen kell felhasználni. Fontos számunkra, különösen egy ilyen viharos időszakban, hogy óvatosan bánjunk közös erőforrásainkkal. A költségvetési korlátozás számunkra, választott képviselők számára, kötelező vezérelv.

Mindazonáltal, ez a jelentés teljesen más irányba vezet minket. A Bizottság eredeti finanszírozási javaslatát elégtelennek ítélték, és pillanatokon belül az Európai Parlament összes nagy politikai csoportja azt javasolta, hogy a pénzügyi ellenőrző testületeknek szánt előirányzatokat duplázzák meg. Milyen alapon, tehetnénk fel a kérdést. Teljes körű globális pénzügyi zuhanással állunk szemben, ezért nemzetközi erőfeszítéseket kell tennünk globális szinten.

Az EU-n belüli pénzügyi intézmények felügyelete jelenleg nem feladata az EU-nak. Ezt nem szabad elfelejteni. Mindazonáltal a jelenlegi javaslat a befolyásos politikai elit törekvéseit mutatja. Homályos utalásaival a pénzügyi válságra és annak a felügyeletre és ellenőrzésre tett elképzelhető következményeire, ez nem több mint szemtelen kísérlet az EU pozíciójának előmozdítására. Nekünk természetesen nincs más lehetőségünk, mint hogy a jelentés és az alternatív állásfoglalási indítvány ellen szavazzunk.

- Jelentés: Janusz Wojciechowski (A6-0185/2009)

  Martin Callanan (PPE-DE), írásban. − Bár az állatjólét határozott támogatója vagyok, hezitálok az olyan gyakorlatok megtiltásával kapcsolatban, mint például a fókatermékek exportja, feltéve, hogy bizonyítható, hogy az állatok a lehető legkevesebbet szenvedtek leölésük pillanatában.

Mindazonáltal sok olyan gyakorlat van, amely komoly okot ad az aggodalomra, nem utolsósorban a bizonyos vallásos célokból elkövetett rituális leölési hagyományok. Európa kulturális sokféleségéből adódóan ezen gyakorlatok némelyike, amelyek idegenek az állatok jólétének tiszteletben tartásának uniós hagyományaitól, gyökeret kezdett ereszteni. Ennek eredményeképpen szükségtelenül szenvednek állatok.

Elfogadom, hogy némelyik vallás alapvető jelentőséget tulajdonít annak, hogy hogyan ölnek le egy állatot abból a célból, hogy húsát elfogyasszák. Mindazonáltal az állatok jogainak és az állatjólét kultúrájának kifejlesztése nehéz küzdelem volt Európában az utóbbi 30 évben, és ezt nem lenne szabad feláldoznunk a politikai korrektség oltárán. A rituális leölési módszerekkel megölt állatokat először el kellene kábítani, hogy minimálisra csökkentsük szenvedésüket, és hogy előmozdítsuk az állatjólét értékeit, amely olyan fontos számunkra.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) Az állatok védelme leölésük pillanatában című jelentés mellett szavaztam. Az Európai Unióban állatok millióit ölik meg minden évben. Sok állat olyan bánásmódban részesül, amely szükségtelen szenvedést jelent számukra, nem csak tenyésztésük és szállításuk, hanem leölésük vagy levágásuk és az azzal kapcsolatos műveletek során is. Meg kell akadályozni, hogy az állatok szenvedjenek a vágóhídon, beleértve azokat az állatokat is, amelyeket élelmiszer, vagy egyéb termékek előállítása céljából tenyésztettek.

Véleményem szerint a jelentés kiegyensúlyozott, és összhangban van az állatok védelmével és jólétével kapcsolatos közösségi célkitűzésekkel. Egyetértek azzal, hogy az állatok nagymértékű leölését a humanitárius szabványok megfelelő figyelemben tartása mellett kell végezni, korlátozva az állatok szenvedését.

Következésképpen nem szavaztam meg a szarvasmarhákat megfordítással vagy más természetellenes helyzettel féken tartó rendszerek alkalmazása tilalmának megszüntetéséről szóló módosítást, mert véleményem szerint ez a gyakorlat veszélyezteti az állatok jólétét.

  Filip Kaczmarek (PPE-DE), írásban. – (PL) Hölgyeim és uraim, Az állatok védelme leölésük pillanatában című Wojciechowski-jelentés mellett szavaztam. Sokan nem értik, hogy hogyan lehet megvédeni az állatokat, miközben leölik őket. Ez ellentmondásosnak tűnhet, de lehetséges. Mindenki, aki jelen volt egy állat leölésénél, vagy figyelt már meg ilyen tevékenységet, tisztában van azzal, hogy milyen fájdalmas lehet egy állat halála. Új jogszabályok bevezetése ezen a területen csökkenteni fogja az állatok szükségtelen szenvedését, és ezért van szükség a jogszabályra.

  Carl Lang (NI), írásban. – (FR) Azáltal, hogy jóváhagyták, hogy az állatokat szükségtelen szenvedés okozása nélkül kell leölni, kivéve a vallási szertartások esetében, a Parlament többsége tanúbizonyságot tett mind képmutatásáról, mind gyávaságáról. A „vallási szertartások” főleg az Eid-al-Adha muzulmán ünnep alatt gyakorolt rituális leölésekre utal, amikor juhok százezreinek torkát vágják el.

Egy ilyen gyakorlat hivatalos elismerése egy sokkal szélesebb körű jelenség, vagyis társadalmaink iszlamizációjának része. Törvényeink és szokásaink fokozatosan változnak, hogy alkalmazkodjanak az iszlám saría joghoz. Franciaországban egyre több helyi önkormányzat támogatja közvetve mecsetek építését. Az iskolai menüket úgy állítják össze, hogy megfeleljenek az iszlám étrendi elvárásoknak. Néhány városban, mint például Lille-ben, az uszodákban vannak csak nők számára nyitva tartott időszakok. A Conseil français du culte musulman létrehozásával 2003-ban Sárközy úr, az akkori belügyminiszter, bevezette az iszlámot Franciaország intézményeibe.

Hogy véget vessünk az ilyen irányú fejlődéseknek, vissza kell utasítanunk az iszlám szempontjából elfogadhatót, vissza kell fordítanunk a nem európai bevándorlás irányát és egy új Európát kell létrehoznunk, egy szuverén államokból álló Európát, Törökország nélkül, megerősítve kultúrájának keresztény és humanista értékeit.

  Cristiana Muscardini (UEN), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, sajnálatos, hogy az Európai Parlament e ciklus végén skrizofrén megközelítést választott egy ilyen érzékeny kérdés kapcsán, mert ténylegesen skizofrén dolog, hogy egyrészről a jövőbe tekintünk még akkor is, amikor ez erőszakra és durvaságra tanító technológiákat vezet be, másrészről pedig a múltba merülünk vissza, hogy a törzsi szertartások és kiengesztelések felé fordítsuk azokat, akiknek az ömlő vér és az áldozatok szemében tükröződő értelmetlen szenvedés látványára van szükségük.

Szigorúan ellenezzük a törzsi mészárlást, amely nem veszi figyelembe a konszenzust és az egyes tagállamok szabad választását.

  Lydia Schenardi (NI), írásban. – (FR) Jóváhagyjuk azt az elképzelést, hogy az 1993. évi irányelvet oly módon dolgozzuk át, hogy az az egész Európai Unióban javítsa és szabványosítsa a leölés körülményeit.

Jóváhagyjuk továbbá azt az alapelvet, amely értelmében az állatokat csak olyan módszerekkel lehet leölni, amelyek biztosítják az azonnali halált vagy az elkábítás utáni halált, de teljes egészében elutasítjuk, hogy kivételeket tegyünk a vallási szertartások keretében.

A közvélemény nagyon érzékeny a szükségtelen, fájdalmas eljárásokra, és teljes mértékben ellenük van. Miért toleráljuk akkor ezeket a vallás nevében, függetlenül attól, hogy az állatokat megölésük előtt mozgásképtelenné tették-e?

Szigorú szabályozást kell bevezetni, amely biztosítja az eljárások ellenőrzését annak érdekében, hogy az állatokat elkábítsák és ne térjenek magukhoz mielőtt meghalnak, de még jobb lenne az ilyen gyakorlatok teljes megtiltása. Ezek egy másik korból erednek, és jogosan lehet barbárnak titulálni őket.

  Kathy Sinnott (IND/DEM), írásban. − Az állatok megvédése a kegyetlenségektől nagyon fontos felelősség. Mindazonáltal a javaslatok némelyike, amelyeket a kegyetlenségek megakadályozására tettek, úgy hiszem, valójában csak több kegyetlenséget eredményez.

Különösen arra a javaslatra utalok, hogy a levágásokat vágóhidakon hajtsák végre. A gazdálkodókat arra kényszerítenék, hogy berakodják és szállítsák az állatokat, akkor is, ha öregek és betegek, és ez fájdalmat és szenvedést okozna számukra.

Ez a javaslat továbbá a ragályos betegségek és a fertőzések szempontjából is veszélyeket rejt. Néha jobb a betegséget úgy visszatartani, hogy az állatot a saját helyén vágják le, amennyiben ezt humánus módon teszik. Nem tettem szóbeli magyarázatot.

- Jelentés: José Albino Silva Peneda (A6-0241/2009)

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Mi, svéd szociáldemokraták, úgy döntöttünk, hogy a megújított szociális menetrendről szóló jelentés (A6-0241/2009) mellett szavazunk, amely, többek között, megállapítja, hogy sem a gazdasági lehetőségek, sem a versenyszabályok nem lehetnek fontosabbak a szociális alapjogoknál.

Mindazonáltal a jelentés elvárásokat tartalmaz a minimálbérrendszerekkel kapcsolatban is. Mi, szociáldemokraták, hisszük, hogy mindenki számára fontos a megfelelő fizetés biztosítása, amelyből meg lehet élni, és úgy gondoljuk, hogy az EU-nak ezt támogatnia kell. Ez különösen fontos ahhoz, hogy kezelni tudjuk a „dolgozó szegények” problémáját. Azt, hogy a tagállamok aztán hogyan biztosítják a megfelelő fizetést állampolgáraik számára, és hogy ezt jogszabályokon keresztül teszik-e, vagy a szociális partnerekre bízzák, hogy kollektív szerződésekkel szabályozzák, továbbra is maguknak a tagállamoknak kell eldönteniük.

  Robert Atkins (PPE-DE), írásban. − A konzervatívok az Egyesült Királyságban támogatják a minimálbér elvét. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy a szociális biztonsági rendszereket és a minimálbért nemzeti szinten kell meghatározni.

A konzervatívok ezért tartózkodtak a jelentésről való szavazáson.

  Edite Estrela (PSE), írásban. – (PT) A megújult szociális menetrendről szóló Silva Peneda-jelentés mellett szavaztam. A jelenlegi gazdasági válság keretében létfontosságú, hogy a szociális politika, kéz a kézben a gazdaságpolitikával, az európai gazdaság fellendítését célozza. Az európai szociális modellek számos kihívással szembesülnek, nevezetesen a demográfiai változás és a globalizáció kihívásaival, amelyekkel szemben nem maradhatnak immúnisak. Ezért a hosszú távú perspektíva érdekében modernizálni kell azokat, miközben meg kell őrizni eredeti értékeiket.

Európának ambiciózusnak kell lennie a szociális politika tekintetében, különösen most, mikor komoly válsággal állunk szemben. Mindazonáltal úgy hiszem, hogy a Bizottság megújult szociális menetrendje nem ambiciózus, túl későn érkezett, és nem igazán tudja kezelni a pénzügyi és gazdasági válságból eredő kihívásokat. A szociál- és foglalkoztatáspolitikát meg kell erősíteni a munkahelyek elvesztésének csökkentése vagy elkerülése érdekében, továbbá hogy az európaiakat megvédjük a társadalmi kirekesztés és a szegénység veszélye ellen.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a jelentés több ellentmondást is tartalmaz. Mindazonáltal lényegében kitart a neoliberális kapitalizmus meglévő iránymutatásai mellett, és bár néhol enyhíti azokat, ezt anélkül teszi, hogy megváltoztatná az alappolitikákat, amelyekből a jelenlegi gazdasági és szociális válság ered. A vezérelv az, ami mindig is volt. A „válságot” ismételten arra használjuk, hogy „eladjuk” újra „ugyanannak” a receptjét: rugalmasság, belső piac, a köz- és magánszféra partnersége és a többi, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az EU politikái is a válság okai között szerepelnek és csak rontottak a helyzeten.

A jelentésben szereplő megfelelő „aggodalmak” nem birkóznak meg a meghatározott problémák főbb okaival, vagy nem adnak választ rájuk, különösen a gazdaságpolitikák, a munkaviszony bizonytalansága, a liberalizáció, a közszolgáltatások privatizációja és a többi tekintetében.

Nincsenek alternatív válaszok, különösen az államnak a gazdaságban, a stratégiai ágazatokban és a jó minőségű közszolgáltatások fejlesztésében, vagy akár a magasabb bérek és a nyugdíjak megvédésében betöltött szerepének megerősítése tekintetében. Mindazonáltal a jelentés figyelembe veszi a javak igazságosabb elosztásának szükségességét, anélkül azonban, hogy megmutatná, hogyan lehet ezt elérni, illetve hogy szakítana azokkal a politikákkal, amelyek növelték a szociális egyenlőtlenségeket.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Az Önök Európájának szociális bizonyítványa messzehangzó kudarc. Franciaországban szörnyű adatok kerültek napvilágra: a szegénység két év alatt 15%-kal nőtt, a szegény munkavállalók száma drámaian megemelkedett és a nagymértékben eladósodott háztartások száma, amelyek bevételei hosszú ideje nem elegek a napi megélhetési költségek fedezésére, emiatt exponenciálisan nőtt. Ráadásul ennek a mély válságnak még csak a kezdetén vagyunk.

Arra bíztatják az állampolgárokat, hogy legyenek „nyitottak a változásra”, amikor a munkavállalók számára a változás a munkahelyük elvesztésével és azzal a bizonyossággal azonos, hogy nem fognak újat találni, hála az Önök politikáinak. „Szociálisról” beszélnek, miközben a Bíróság a verseny és a szolgáltatásnyújtás szabadsága nevében átgyalogol a munkavállalók jogain. Ehhez hozzáteszik a rugalmasságot, amely csupán a „bizonytalanság” szinonimája az uniós szakzsargonban. Úgy tesznek, mintha különös figyelmet fordítanának a nőkre és az édesanyákra, amikor a „férfiak és nők közötti egyenlőséggel” foglalkozó ostoba politikájuk az olyan speciális szociális jogok elvesztését eredményezi, mint például amelyek Franciaországban léteztek a nyugdíjazással és az éjszakai munkával kapcsolatban.

Nem a szociális menetrend megújítására, hanem visszás rendszerük teljes megváltoztatására van szükség.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Ez a jelentés ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamoknak modernizálniuk kell és meg kell reformálniuk szociális biztonsági rendszerüket, minimálbéreket kell bevezetniük és felül kell vizsgálniuk az iskolai tantervet. Mi több, a munkavállalóknak pénzügyileg nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a vállalatok bevételeihez, és be fogják vezetni az önkéntesség európai évét. Ezek kivételesen szélsőséges példái annak, hogy hogyan szándékozik az EU átvenni a nemzeti önrendelkezést.

A jelentés továbbá két utalást is tartalmaz a Lisszaboni Szerződésre, amely még mindig nem lépett hatályba. Ez a hatalom arroganciájának pimasz kifejeződése! Azt sugallja, hogy a Szerződésről való demokratikus vita csupán a tömeg megnyerésére szolgál, és nem úgy tekintenek rá, mintha kimenetelének bármi jelentősége is lenne.

Ezért a végleges szavazáson a jelentés ellen szavaztunk.

  Carl Schlyter (Verts/ALE), írásban. − (SV) Általánosságban ez egy nagyon jó jelentés több helytálló vonatkozással, de az ismétlődő követelések következtében a növekedéssel és azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok vezessenek be minimálbéreket jogilag kötelező érvényű szociális körülményekkel együtt, amely a hatalom nagymértékű átruházását jelentené az EU-ra, tartózkodtam a szavazástól.

  Anja Weisgerber (PPE-DE), írásban. − (DE) Az európai szociális modellek a jelenlegi pénzügyi válság idején jelentős kihívásokkal állnak szemben.

A német konzervatív csoport (CDU/CSU) ezért egy szociális Európa érdekében szólal fel.

Ezért Silva Peneda úr jelentését a megújult szociális menetrendről jóváhagyjuk.

Üdvözöljük továbbá mind azt a tényt, hogy a munkahelyteremtést és a foglalkoztatás elősegítését prioritásként kezeljük a válság idején, mind azon szándékunkat, hogy folytassuk az oktatással és képzéssel kapcsolatos intézkedések meghozatalát.

Európának szociális keretet és európai szintű szabványokat kell létrehoznia.

Természetesen figyelembe kell vennünk a tagállamok hatáskörét ebben a tekintetben.

Ellenezzük ezért az azzal kapcsolatos általános felhívást, hogy minden tagállam vezessen be minimálbért, ahogy az eredetileg a jelentés 14. bekezdésében szerepelt.

A minimálbér bevezetése egy olyan döntés, amelyet a tagállamok kizárólagos mérlegelése alapján kell meghozni.

Örülünk ezért, hogy az erre a bekezdésre vonatkozó szóbeli módosítást elfogadták.

Biztosítani kell a megfelelő juttatásokat, hogy minden ember méltóságteljes életet élhessen, erre azonban a tagállamoknak különböző lehetőségeik vannak.

Szóbeli módosításunkban világossá tettük, hogy a minimálbérek bevezetése mellett a kollektív szerződéseket és az általánosan kötelező szabályozásokat, vagy egy állam által garantált minimáljövedelem bevezetését is megfontolás tárgyává kell tenni.

Ily módon eleget teszünk a szubszidiaritás elvének.

- Jelentés: Jean Lambert (A6-0263/2009)

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Mi, svéd szociáldemokraták a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásáról szóló jelentés (A6-0263/2009) mellett szavaztunk. Ez egy nagyon jó jelentés, amely különösen fontos a jelenlegi gazdasági válság tükrében, ahol aktív munkaerő-piaci intézkedésekre van szükség annak biztosítására, hogy a társadalom leggyengébbjei ne szoruljanak ki folyamatosan a munkaerőpiacról.

Mindazonáltal a jelentés elvárásokat tartalmaz a minimálbérrendszerekkel kapcsolatban is. Mi, szociáldemokraták, hisszük, hogy mindenki számára fontos a megfelelő fizetés biztosítása, amelyből meg lehet élni, és úgy gondoljuk, hogy az EU-nak ezt támogatnia kell. Ez különösen fontos ahhoz, hogy kezelni tudjuk a „dolgozó szegények” problémáját. Azt, hogy a tagállamok aztán hogyan biztosítják a megfelelő fizetést állampolgáraik számára, és hogy ezt jogszabályokon keresztül teszik-e, vagy a szociális partnerekre bízzák, hogy kollektív szerződésekkel szabályozzák, továbbra is maguknak a tagállamoknak kell eldönteniük.

  Robert Atkins (PPE-DE), írásban. − A brit konzervatívok támogatják a jelentés jó részét és a megfelelő jövedelemtámogatás, a befogadó munkaerőpiacok és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében hozott rendelkezéseket. Támogatjuk továbbá a mentális egészség, a fogyatékosság és az idősebb emberek munkához való jogának pozitív és befogadó megközelítését, csakúgy, mint az emberkereskedelem elleni harccal kapcsolatos szigorú hozzáállást.

Mindazonáltal a konzervatívok nem támogatják a megkülönböztetésről szóló uniós irányelv elgondolását. A konzervatívok nem támogatják továbbá jogi keret létrehozását a foglalkoztatás és a munka területén történő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében a foglalkoztatás körében való egyenlő bánásmóddal kapcsolatban, valamint a minimáljövedelem-rendszerekre és az olyan járulékalapú helyettesítő jövedelemrendszerekre vonatkozó uniós célkitűzésekkel kapcsolatban, amelyek jövedelemtámogatást nyújtanak azoknak, akiknek a nemzeti medián jövedelem legalább 60%-ánál alacsonyabb a jövedelmük. Ezen okok miatt tartózkodtunk. E kérdéseknek nemzeti hatáskörbe kell tartozniuk.

  Philip Bushill-Matthews (PPE-DE), írásban. − A PPE-DE képviselőcsoport általánosságban támogatja Jean Lambert eredeti jelentésének fő célját. Mindazonáltal a bizottságban egy másik képviselőcsoport olyan oda nem tartozó pontokat illesztett a jelentésbe, amelyek nemcsak a jelentés hatályán esnek kívül, hanem amelyek elfogadhatatlanok képviselőcsoportunk számára. Ezt szándékosan tették, ócska pártpolitikai okokból, hogy lehetetlenné tegyék számunkra, hogy támogassuk a jelentést abban a formájában, ahogy a plenáris ülésen benyújtották. Ezért alternatív állásfoglalást nyújtottunk be, amely tartalmazza a jelentés összes olyan elemét, amelyet támogatunk.

  Martin Callanan (PPE-DE), írásban. − Ez a jelentés az alábbi kérdést teszi fel: hogyan vonjuk be azokat az embereket a munkaerőpiacokra, akik jelenleg kiszorultak azokról? A válasz nyilvánvalóan egyértelmű. Több munkahelyet kell teremtenünk, és növelnünk kell munkaerőpiacaink kapacitását.

Maga a tény, hogy az EU-nak fel kell tennie ezt a kérdést, jól mutatja a Brüsszellel kapcsolatos egyik alapvető problémát. Túl sok figyelmet szentelnek a munkahelyek megőrzésének és közel sem eleget a munkahelyek teremtésének. Elsősorban az európai szociális modell felelős azért, hogy ilyen sok európai munkanélküli. Az európai szociális modell pont az ellenkezőjét teszi annak, amit tennie kellene: többszintű munkaerőpiac-gazdaságot hoz létre, előnyökhöz juttatva azokat, akik dolgoznak, és korlátozva azok munkavállalási lehetőségeit, akik állás nélkül maradtak. A véget nem érő uniós szabályozás költségei is rendkívül magasak, ami visszariasztja a munkáltatókat attól, hogy új munkavállalókat vegyenek fel. Ennyit az EU kérkedő tervéről, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasága legyen.

Ahhoz, hogy a munkanélküliek számára munkahelyeket teremtsünk, az európai gazdaságnak arra van szüksége, hogy az EU elvárásai teljesen más irányba haladjanak. A brit konzervatívok elkötelezettek ezen irányváltoztatás felgyorsítása iránt.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Ez a jelentés számos olyan fontos kérdéssel foglalkozik, amelyekkel elvileg a tagállamoknak kellene foglalkozniuk és nem az EU-nak. Az Európai Parlament például kitart amellett, hogy a minimáljövedelmekre adott garanciákkal és minimálbérekkel kapcsolatban szükség van uniós célkitűzések bevezetésére. A jelentés továbbá utal a Lisszaboni Szerződésre (amely még mindig nem lépett hatályba). Ezért mi a jelentés ellen szavaztunk.