Daniel Cohn-Bendit (Verts/ALE). – (FR) Elnök úr, az Európai Parlament Becsületkódexe 1. cikkének értelmében saját képviselőcsoportom nevében szeretnék köszönetet mondani Önnek az Ön által elnökölt ülésekért. Ön volt az egyik legjobb. Köszönjük.
(Hangos taps)
Elnök. – Minthogy közeledünk a zárószavazáshoz – hadd szóljak néhány személyes szót, hadd köszönjem meg Önöknek a bizalmat és a barátságot, amelyet oly régóta mutatnak irányomban. Ebben a parlamenti ciklusban utoljára, és elnöki mivoltomban is utoljára, most arra fogom kérni Önöket, hogy szavazzanak. Aztán mindenki megy a maga útjára.
Meggyőződésem, hogy politikai véleménykülönbségeink és az általunk járt különböző ösvények dacára mindannyian hűek maradunk Európa eszméihez, ám tudniuk kell, hogy az én nézőpontomból az, hogy 10 éven át volt szerencsém elnökként részt venni ezekben a vitákban, ebben a kollegiális légkörben, mindig is nagy megtiszteltetésként marad majd meg az emlékezetemben.