Dibattiti

L-Erbgħa, 16 ta' Settembru 2009 - Strasburgu

14. Regolament ġdid dwar il-viżi għall-pajjiżi tal-Balkani tal-Punent (il-Montenegro, is-Serbja, l-eks Repubblika Jugoslava tal-Maċedonja) (dibattitu)

  Presidente. − L'ordine del giorno reca le dichiarazioni del Consiglio e della Commissione sulla nuova regolamentazione per quanto riguarda i visti per i paesi dei Balcani occidentali (Ex Repubblica jugoslava di Macedonia, Montenegro, Serbia).

  Cecilia Malmström, rådets tjänstgörande ordförande. − Herr talman! Vi går raskt vidare i geografin för att diskutera något som jag också är mycket glad över: utsikterna till visaliberalisering för vissa länder på Balkan. Det är mycket bra att Europaparlamentet så här tidigt i valperioden tar upp denna fråga. Det visar hur viktigt vi alla tycker att det är att folken på västra Balkan förs närmare Europeiska unionen. Det är utan tvivel den viktigaste frågan för medborgarna på Balkan när det gäller deras förbindelser med EU i dag.

Visaliberaliseringen kommer i första hand att göra det möjligt för människor att röra sig friare inom hela Europa och skapa öppnare samhällen. Många människor i regionen – särskilt de unga – har aldrig varit i Västeuropa, och en rad möjligheter till kontakter och utbyten kommer naturligtvis att skapas genom visaliberaliseringen. Det är den verkliga fördelen med detta initiativ.

År 2007 inledde EU en process som ska leda till att viseringskraven slopas för länderna på västra Balkan. Denna process har två sidor: Länderna själva måste göra betydande framsteg när det gäller dokumentsäkerhet, bättre migrationslagstiftning, starkare rättigheter för minoriteter och inte minst kampen mot korruption och organiserad brottslighet. I gengäld erbjuder EU viseringsfria resor. Redan i januari 2008 infördes viseringslättnader, kopplade till förpliktelser på återtagandeområdet. Endast genom en verklig viseringsliberalisering kommer dock de ekonomiska och byråkratiska hinder som följer av viseringsskyldigheten att försvinna.

En liberalisering av de visumbestämmelser som gäller för medborgarna på västra Balkan är en viktig åtgärd som stärker banden mellan denna region och Europeiska unionen. Vi kan förvänta oss att detta kommer att stimulera den proeuropeiska inriktningen hos såväl regeringarna som folken i regionen, för det kommer att visa att den europeiska integrationsprocessen har en verklig konkret fördel. Fortsatt isolering, däremot, skulle innebära en känsla av utanförskap och förhindra utbyte av idéer, och kan i värsta fall späda på trångsynt nationalism.

Målet för oss är naturligtvis det motsatta: att öppna EU, ge länderna tillträde till gemenskapsprogrammen, underlätta personkontakter och främja utveckling och utbyte mellan länderna på västra Balkan och mellan dem och EU. Inte minst kommer viseringsliberaliseringen att skapa nya möjligheter för handel, näringsliv och kunskapsöverföring. Detta är viktiga inslag för att minska konsekvenserna av den ekonomiska krisen.

Därför är kommissionens förslag, som lades fram den 15 juli, mycket välkommet. Där föreslås att viseringskravet som ett första steg slopas för medborgare i f.d. jugoslaviska republiken Makedonien, Montenegro och Serbien, som har biometriska pass. Målet är att vi den 1 januari 2010 ska liberalisera viseringsbestämmelserna för dessa medborgare och senare utsträcka detta till andra länder så snart de uppfyller villkoren. Kommissionens utvärdering visar att tre länder: Serbien, Montenegro och f.d. jugoslaviska republiken Makedonien i stor utsträckning är klara och i princip uppfyller villkoren för viseringsliberalisering. Utvärderingen av Serbien och Montenegro pågår fortfarande och under hösten väntar vi på bekräftelse från kommissionen om att alla villkor har uppfyllts, så att vi kan gå vidare.

Jag vill understryka att många av de villkor som vi ställer för liberalisering, t.ex. reform av polisväsendet och kampen mot korruption, också gynnar ländernas förberedelser inför EU-medlemskap och därigenom skapar en situation som vi alla vinner på när det gäller harmonisering av regelverket. Det är också ett bra exempel på att konditionaliteten fungerar på västra Balkan.

Albanien och Bosnien-Hercegovina kommer inte att omfattas av detta första beslut om viseringsundantag, men vi lämnar dem inte i sticket. Jag vet att många här i kammaren är oroliga för detta. Det är bara en tidsfråga innan även dessa länder uppfyller de nödvändiga villkoren i kommissionens färdplaner. För att processen ska kunna slutföras så snart som möjligt fortsätter vi att med eftertryck uppmana och stödja Albanien och Bosnien-Hercegovina att göra ytterligare framsteg med de återstående riktmärken som finns, så att de också förhoppningsvis kan dra nytta av viseringsliberaliseringen inom en nära framtid.

EU kommer att göra allt för att hjälpa och stödja dessa båda länder i ansträngningarna för att klara av sina riktmärken, särskilt när det gäller rättsstatsprincipen.

När det gäller Kosovo innebär kommissionens förslag inte någon förändring. Där kommer viseringskravet tills vidare att kvarstå. I framtiden måste vi titta på hur åtgärderna på bästa sätt kan utsträckas så att även medborgarna i Kosovo får samma rättigheter som de andra i regionen. Vi väntar här på ett meddelande från kommissionen i oktober om idéer om hur man kan främja djupare samarbete och förbindelser med Kosovo.

Rådet har bara påbörjat sina diskussioner om kommissionens förslag, men ordförandeskapet kommer att arbeta hårt och se till att vi kan nå en överenskommelse så snart som möjligt. Vi välkomnar att Europaparlamentet visar stort intresse för detta förslag och att inledande diskussioner redan pågår i era utskott. Med tanke på förslagets oerhört stora politiska betydelse är jag säker på att vi är överens om målen, nämligen att snarast slutföra denna process med tillfredsställande resultat, så att visaliberaliseringen verkligen kan komma till stånd så snart som möjligt.

  Jacques Barrot, Vice-Président de la Commission. − Madame la Présidente, je remercie Madame la ministre, Cecilia Malmström, de tout ce qu'elle nous a dit, et que je vais essayer de confirmer pour la Commission.

La Commission a proposé, le 15 juillet, la suppression des visas de court séjour pour les citoyens de l'ancienne République yougoslave de Macédoine, du Monténégro et de la Serbie. Comme vous l'avez souligné, Madame la ministre, c'est évidemment une étape historique dans nos relations avec les Balkans occidentaux.

Cette proposition de suppression des visas se base sur les progrès accomplis ces six dernières années dans les domaines de la justice et des affaires intérieures, conformément aux engagements pris à Thessalonique en 2003.

La proposition de la Commission a été présentée au Conseil. Les États membres soutiennent l'approche proposée par la Commission et confirment leur intention de travailler en étroite coopération avec le Parlement européen pour garantir l'adoption formelle du texte durant votre présidence, Madame la ministre, la Présidence suédoise.

Je remercie le Parlement européen d'avoir désigné les rapporteurs au sein de la commission LIBE et aussi d'avoir établi un calendrier indicatif prévoyant la présentation du rapport fin septembre, ainsi que les votes au sein de la commission LIBE, et ensuite en plénière, en octobre et novembre. L'objectif est en effet d'obtenir l'exemption de visa pour les citoyens de la Macédoine, de la Serbie et du Monténégro le 1er janvier 2010.

La proposition de la Commission se base sur les résultats du dialogue qui a été lancé au premier semestre 2008 avec les cinq pays des Balkans occidentaux. Des feuilles de route ont été établies, définissant des critères dont la réalisation implique l'adoption de réformes structurelles dans les domaines clés en matière JLS – justice, liberté, sécurité. Cette méthode s'est avérée une incitation très importante pour les pays de la région à progresser vers les réformes, notamment pour la sécurisation des documents, avec l'introduction de passeports et de cartes d'identité biométriques pour la gestion des frontières et les politiques globales en matière de migration, pour aussi les politiques d'ordre public et de sécurité: lutte contre la criminalité organisée, la corruption, le trafic des êtres humains, et enfin, évidemment, les droits fondamentaux, incluant les questions de citoyenneté.

Ayant analysé ces rapports, nous pouvons dire que l'ancienne République yougoslave de Macédoine remplit tous les critères de sa feuille de route.

Le Monténégro et la Serbie ont fait des progrès très importants. Toutefois, pour la Serbie, des conditions restent à remplir, liées notamment à la vérification des documents d'identité soumis par les résidents du Kosovo et aux personnes originaires du Kosovo résidant à l'étranger lorsqu'elles demandent un passeport biométrique serbe.

Deuxième condition pour la Serbie, la gestion des frontières avec le Kosovo et la coopération avec EULEX, et trois, l'élaboration d'une stratégie nationale en matière de migration.

Pour le Monténégro, une solution durable est à définir pour les personnes déplacées. Des mesures restent encore à prendre, visant à la mise en place effective de la loi sur les étrangers, ainsi que des mesures renforçant la capacité administrative et destinées à lutter plus efficacement contre la corruption et la criminalité organisée.

Voilà pour ces trois pays.

Malgré des progrès très significatifs accomplis au cours de ces derniers mois, la Bosnie et l'Albanie n'ont pas encore pu compléter les réformes nécessaires demandées dans la feuille de route, comme la suppression des visas. Sur la base de cette analyse, la Commission, répondant à l'invitation formulée par le Conseil "Affaires générales" de juin 2009, a donc proposé la suppression du visa pour les citoyens de la Macédoine, du Monténégro et de la Serbie. Pour la Serbie, seront exclues de la libéralisation et soumises à l'obligation de visa les personnes résidant au Kosovo ou les personnes originaires du Kosovo résidant à l'étranger, détentrices d'un passeport serbe émis par une autorité centrale à Belgrade. En effet, depuis 1999, la Serbie ne peut pas assurer la vérification des documents d'identité pour les personnes du Kosovo. La Commission a pris en considération le risque sécuritaire que cette catégorie de personnes représente pour la Communauté, ainsi que le fait qu'aucun dialogue en matière de libéralisation des visas n'a encore été lancé avec le Kosovo.

Donc, la décision d'inclure certains pays dans cette libéralisation d'obligation de visa est basée sur les mérites de chacun des pays individuellement.

Pour la Serbie et le Monténégro, nous allons suivre attentivement les mesures prises par ces deux pays pour bien compléter la mise en place de la totalité des critères. Au regard des progrès déjà accomplis par l'Albanie et la Bosnie-Herzégovine, la Commission est persuadée que ces deux pays seront en mesure de remplir l'ensemble des critères dans un futur proche. Au mois d'octobre, leurs autorités remettront à la Commission des informations supplémentaires sur les progrès réalisés au cours des derniers mois. Sur la base de ces informations, des missions d'évaluation seront organisées au début de l'année prochaine, et ensuite, la Commission élaborera de nouveaux rapports d'évaluation qui seront discutés avec les États membres. À la suite de cela, la Commission espère bien être en mesure de proposer la levée de l'obligation de visa en 2010.

Conformément aux procédures en vigueur, la proposition sera discutée au Conseil et fera l'objet d'un avis au Parlement européen. L'adoption formelle du texte par la majorité des pays Schengen est donc prévue durant la Présidence suédoise, ce qui permettra la mise en place effective de cette suppression des visas pour les citoyens de ces trois pays à partir de janvier 2010. Comme vous l'avez très bien dit, Madame la ministre, tout cela signifie, en effet, notamment pour la jeune génération de ces pays balkaniques, la possibilité de s'insérer beaucoup plus dans la vie européenne, de s'y intégrer, et nous pensons que tout cela peut être extrêmement bénéfique, à la fois pour ces pays et pour notre Europe.

Voilà. Je voulais donner ces précisions à la suite des excellentes observations faites par la Présidence.

  Manfred Weber, im Namen der PPE-Fraktion. – Frau Präsidentin, Frau Ratspräsidentin, Herr Kommissar! Der westliche Balkan braucht Europa, und wir, die Europäer, brauchen einen stabilen westlichen Balkan. Der westliche Balkan ist ein zentraler Teil Europas, und wir müssen alles tun, um diesen wichtigen Teil nach Europa heimzuholen. Deswegen sind die Vorschläge richtig und gut.

Die Lebenswirklichkeit in diesen Räumen wurde beschrieben: die langen, bedrückenden Schlangen vor den Visa-Ausgabestellen, die jungen Menschen, die keine Perspektive haben, einen Antrag stellen zu können, ausreisen zu können, europäisches Lebensgefühl zu erkunden, zu empfinden. Viele Menschen empfinden diesen Raum als Gefängnis, wo sie keinen Kontakt zur Außenwelt haben. Das wollen wir alle beenden – in meiner Fraktion sind es vor allem die Kollegin Pack, die Kollegin Corazza Bildt und auch der Kollege Posselt, die dies engagiert vorantreiben. Dazu stehen wir auch.

Uns bewegt die Sorge, dass es aufgrund der unterschiedlichen Behandlung der Staaten in diesem Raum zu Spaltungsbewegungen kommt, dass verschiedene Klassen von Bürgern in diesem Raum des westlichen Balkans entstehen, was sicher zu Problemen führen kann. Aber genauso erwarten die Bürger in der Europäischen Union Sicherheit. Das heißt, die Standards, die unser Kommissar Barrot heute beschrieben hat – also Sicherheitsstandards bei der Polizeizusammenarbeit, beim Kampf gegen illegale Migration und Wirtschaftsmigration, bei den biometrischen Daten – sind die vereinbarten Mindeststandards, die die Spielregeln darstellen. Unsere Bürger erwarten, dass diese Spielregeln auch eingehalten werden!

Damit komme ich zum zweiten Punkt: Es darf auch in der Frage der Visaerleichterungen keinen außenpolitischen Rabatt geben. Wir dürfen den Staaten nicht freie Hand lassen. Die Spielregeln sind klar, und wer sie einhält, hat alle Chancen, Visafreiheit zugestanden zu bekommen. Der Druck auf die Staaten, die bisher trotz EU-Hilfe nicht in der Lage waren, ihre Standards nachzubessern, darf nicht nachlassen.

Das sind die beiden Flanken, die wir als EVP für richtig halten. Wir vertrauen der Evaluation, die von der Europäischen Kommission durchgeführt wurde, und können daher den jetzigen Schritt billigen.

  Кристиан Вигенин, от името на групата S-D. – Г-жо председател, г-жо председател на Съвета, г-н Комисар, ние, разбира се, подкрепяме предложенията на Комисията, защото те са една много важна стъпка за страните от региона - споменатите три страни от региона, които от 1 януари 2010 г. ще могат да се радват на безвизов режим.

Аз самият съм от страна и от поколение, което посрещна с огромен ентусиазъм отмяната на визовия режим преди страната ни да стане член на Европейския съюз и бих казал, че това е първият и най-важен знак, че наистина нещата вървят в правилната посока и един ден крайната дестинация на тези страни е именно Европейският съюз.

В същото време не мога да не изразя своето в някакъв смисъл и учудване от твърде административния подход, който има Комисията по този въпрос, тъй като, от една страна, естествено техническите въпроси са важни - те трябва да бъдат спазени, тези страни трябва да изпълнят необходимото, за да бъдат част от Европейския съюз - съответно да получат този безвизов режим, но решението на Комисията, което изключва Албания и Босна и Херцеговина за нас в някакъв смисъл е непонятно. То не отразява чувствителността на този въпрос в региона. То подценява влиянието, което би имало върху бъдещото развитие на отношенията между страните в региона и отношението на обикновените граждани в този регион към това решение на Европейската комисия.

Ето защо ние смятаме, че решението на Европейската комисия би следвало да бъде ревизирано и в него да бъдат включени и Албания и Босна и Херцеговина с ясен план във времето, в който тези страни, при изпълнение на конкретни условия, биха могли да станат част от този безвизов режим.

В този смисъл особена е чувствителността и по отношение на населението в Косово и нашият въпрос е кога Европейската комисия има намерение да започне визов диалог с Косово и отчита ли какви биха били последствията за стабилността на Косово специално, ако този диалог не започне възможно най-скоро.

  Sarah Ludford, on behalf of the ALDE Group. – Madam President, the ALDE Group firmly and consistently supports the goal of EU accession for all the Western Balkan countries. We are aiming to equip their citizens to join an integrated free movement area with a single market and common values.

Freedom of short-term travel is a vital part of preparation for that. The Commission and the Council obviously share that goal, so why on earth has the Commission managed to put forward such an ill-judged and divisive proposal?

The Liberal Group certainly does not want to undermine the pressure for high standards of passport and border security and the rule of law more generally, but this exercise has to be fair, consistent and effective. It is not as if there are no anomalies at present. For instance, Serbia and Montenegro have been included in the July proposal: although they did not meet the benchmarks at the date of the proposal, they are expected to do so in the future. Then there is the requirement for biometric passports, of which Bosnia has now issued 40 000, by the way; but Croatians, who have benefited from visa-free travel for some time, do not need one.

We are saying that Serbia’s stabilisation and association agreement cannot be progressed while Mladić stays hidden, since it shows lack of control over the security services. But for visa waiver they are deemed to meet the requirements of Block 3: Public order and security – some contradiction here.

The way to keep Bosnia and Albania up to the mark would be to include them in the legal scope of this proposed regulation, but to make the actual implementation of visa waiver conditional on a Commission declaration of compliance – in fact, similar to that which the Commission needs to make this autumn about Serbia and Montenegro. The process would be exactly the same, though a bit later.

Any prolonged delay for Bosnia and Albania and the complete exclusion of Kosovo will have very divisive and detrimental consequences, encouraging the search for Croatian, Serbian or, in the case of Kosovans, Macedonian passports and undermining the integrity and governance of Bosnia and Kosovo in particular. I cannot believe the Commission and the Council intend to pursue this damaging path.

  Marije Cornelissen, on behalf of the Verts/ALE Group. – Madam President, I am in favour of visa liberalisation and I am also in favour of attaching certain criteria to visa liberalisation, but what I am more in favour of is peace and stability in the Western Balkans.

What do you think it will do, especially to young people, to Bosnian Muslims, to see their Croat- and Serb-Bosnian peers with double passports hopping in and out of the EU for a weekend? Do we really want to take the chance of fostering nationalist feelings and deepening the divisions in a country where stability is still so fragile? And for what? Bosnia and Herzegovina is really not that far behind Serbia in complying with the criteria. They are already issuing biometric passports and have made about the same amount of progress on the other criteria.

I therefore strongly ask you to include Bosnia and Herzegovina in the present proposal for the sake of those people living there who are working very hard for a better future – with the memories of war still too fresh in their minds.

  Ryszard Czarnecki, w imieniu grupy ECR. – Bardzo się cieszę, że dzisiaj w imieniu Rady występowała nasza koleżanka – do niedawna, pani minister Cecilia Malmström. Parlament Europejski stracił na tym, że odeszła od nas, ale z całą pewnością prezydencja szwedzka zyskała. Chciałbym za jej wystąpienie powiedzieć po szwedzku słowo „tack”, co znaczy „dziękuję”, a z kolei w moim języku, w języku polskim to słowo oznacza „yes” i rzeczywiście słowo „tak” bardzo dobrze pasuje ponieważ w pełni zgadzam się z tym, co dzisiaj zaprezentowała nam w imieniu Rady, chociaż mam tutaj pewne małe, ale istotne uwagi.

Po pierwsze, bardzo bym nie chciał, aby ta słuszna inicjatywa Rady wsparta przez Komisję była tak naprawdę, powiedzmy sobie wprost, pewną alternatywą dla szybkiego przyjęcia Serbii, Macedonii i Czarnogóry do Unii Europejskiej. Tego oczekują społeczeństwa tych krajów, społeczeństwa tych krajów na to zasługują. Uważam, że nie powinniśmy zastępować, poprzez fakt zniesienia wizy, tej szybkiej perspektywy akcesu do Unii Europejskiej tych państw.

Po drugie, uważam, że rzeczywiście również społeczeństwa Bośni i Hercegowiny, Albanii i Kosowa również zasługują, w jak najszybszym tempie, na ruch bezwizowy. Musimy im cały czas pokazywać pewną europejską perspektywę w tym względzie.

  Νικόλαος Χουντής, εξ ονόματος της ομάδας GUE/NGL. – Κυρία Πρόεδρε, εκ μέρους της Ευρωπαϊκής Ενωτικής Αριστεράς, πιστεύουμε ότι η πρόταση της Επιτροπής για να αρθούν οι θεωρήσεις για τους πολίτες της Σερβίας, του Μαυροβουνίου και της ΠΓΔΜ που διαθέτουν βιομετρικό διαβατήριο βρίσκεται σε σωστή κατεύθυνση και υλοποιεί τη δέσμευση της Ευρωπαϊκής Ένωσης απέναντι στους λαούς αυτής της περιοχής, προκειμένου να πραγματοποιούν ταξίδια και να επικοινωνούν με την υπόλοιπη Ευρώπη χωρίς την υποχρέωση της θεώρησης.

Πρέπει να τονίσω ότι, μιλώντας για τα Δυτικά Βαλκάνια, μιλάμε για μια τραυματισμένη περιοχή που πρόσφατα έζησε πολεμικές συρράξεις και εμφύλιες διαμάχες για τις οποίες η Ευρωπαϊκή Ένωση, αλλά και ορισμένα κράτη μέλη της, έχουν ευθύνες. Οι πληγές στην περιοχή αυτή επουλώνονται αργά. Γι' αυτό πιστεύουμε ότι η διαδικασία όσον αφορά την άρση των θεωρήσεων για τους πολίτες, όλων αυτών των χωρών, είναι ιδιαίτερα σημαντικό γεγονός και τους δίνει τη δυνατότητα να επικοινωνήσουν με τους λαούς της υπόλοιπης Ευρώπης.

Όμως, δεν μπορώ να μην επισημάνω τους όρους και τις προϋποθέσεις που καθιστούν ως ένα βαθμό αβέβαιη - εάν κατάλαβα καλά - την έγκριση από το Συμβούλιο της άρσης της θεώρησης για το Μαυροβούνιο και τη Σερβία τον ερχόμενο Οκτώβριο.

Πρώτον, για το Κοσσυφοπέδιο που -εάν δεν κάνω λάθος- ισχύει η απόφαση του Συμβουλίου Ασφαλείας 1244 και, ιδιαίτερα, για τη σερβική μειονότητα που ζει σε κατάσταση αγροτικών φυλακών φρουρούμενη μέσα σε γεωγραφικούς θύλακες, ουσιαστικά της αρνούμαστε την ελεύθερη επικοινωνία. Διπλή η τιμωρία: ούτε τους επιτρέπεται να κινούνται μέσα στην πατρίδα τους, ούτε τους επιτρέπει η Ευρωπαϊκή Ένωση να μετακινηθούν προς τις χώρες της Ευρωπαϊκής Ένωσης.

Δεύτερον, έχω πολλές επιφυλάξεις εάν ορισμένες από αυτές τις προϋποθέσεις που ζητάμε από τη Σερβία και το Μαυροβούνιο έχουν σχέση με το συγκεκριμένο θέμα και δεν εξυπηρετούν άλλες πολιτικές σκοπιμότητες. Γι' αυτό θεωρώ ότι τον ερχόμενο Οκτώβριο πρέπει να καταβληθεί προσπάθεια να αρθεί η θεώρηση και για τους κατοίκους του Μαυροβουνίου και της Σερβίας και για τις υπόλοιπες χώρες των Δυτικών Βαλκανίων.

  Αθανάσιος Πλεύρης, εξ ονόματος της ομάδας EFD. – Κυρία Πρόεδρε, κατ' αρχήν, η σταθερότητα και η ειρήνη στα Δυτικά Βαλκάνια πρέπει οπωσδήποτε να ενδιαφέρει ολόκληρη την Ευρώπη και, βέβαια, επειδή προέρχομαι από την Ελλάδα, είναι λογικό εμάς να μας ενδιαφέρει περισσότερο γιατί συνορεύουμε με κάποια από αυτά τα κράτη. Θα θεωρούσαμε ως εκ τούτου θετική την κατεύθυνση που λαμβάνεται.

Αλλά, επιθυμώ να αναφερθώ ιδιαίτερα στην ΠΓΔΜ. Η κυβέρνηση των Σκοπίων καλλιεργεί έναν άκρατο εθνικισμό προς ένα κράτος μέλος της Ευρωπαϊκής Ένωσης, την Ελλάδα, κυκλοφορώντας χάρτες που δείχνουν ένα ελληνικό τμήμα, τη Μακεδονία δηλαδή καθώς και τη Θεσσαλονίκη και πολλές άλλες πόλεις, να βρίσκονται υπό κατάληψη καλλιεργώντας ουσιαστικά ένα πνεύμα ότι πρέπει αυτά τα εδάφη -που υποτίθεται ότι έχει καταλάβει η Ελλάδα- να απελευθερωθούν.

Δεν επικεντρώνομαι στο ζήτημα του ονόματος, το οποίο εσάς μπορεί να σας αφήνει αδιάφορους, παρόλο που οι Έλληνες έχουν ιδιαίτερη ευαισθησία στην καπήλευση ενός ονόματος. Όμως θα πρέπει οπωσδήποτε να καταλάβετε ότι δεν είναι δυνατό να επιτρέπουμε τον εθνικισμό, την ανάπτυξη του εθνικισμού, σε αυτές τις χώρες ειδικά σε βάρος άλλων κρατών μελών της Ευρωπαϊκής Ένωσης.

  Andreas Mölzer (NI). - Frau Präsidentin! Dass nun die Visumspflicht für Serbien, Mazedonien und Montenegro fallen soll, zeigt, dass die Reformbemühungen dieser Länder offenbar fruchten. Zehn Jahre nach dem Ende des Konflikts sind die Gräben am Balkan aber nach wie vor tief. Es brodelt noch immer unter der Oberfläche. Deutlich wird dies auch daran, dass Albanien, Kosovo und Bosnien, die dieses Mal nicht zum Zug kamen, sich benachteiligt fühlen. Lieber kultiviert man dort aber offenbar alte Gegensätze, anstatt sich zu fragen, was die Nachbarstaaten besser gemacht haben und wie man Fortschritte erzielen kann, um die Visafreiheit sozusagen zu verdienen. Serbien jedenfalls sollte bald den Status eines Beitrittswerbers erhalten, da es sich in vielerlei Hinsicht in Richtung Europareife bewegt.

Die Wunden sind aber noch lange nicht verheilt, und jede Maßnahme der EU wird entsprechend gewertet. Deshalb müssen wir einerseits die Entscheidungsgründe besser kommunizieren und andererseits Albanien, Kosovo und Bosnien klarmachen, dass sie noch gewaltige Anstrengungen erbringen müssen, um ebenso europareif zu werden. Die Befriedung des Balkans im Vorhof der EU ist jedenfalls wesentlich wichtiger als etwa der von mancher Seite so heftig betriebene Beitritt der Türkei.

  Anna Maria Corazza Bildt (PPE). - Madam President, today we in the EPP say to the people of Bosnia, of Albania and of Serbia: you are not forgotten; we have not abandoned you. We understand, especially to the people of Sarajevo, your frustration. But at the same time we say to the people of the European Union, we will not bend the benchmarks. The rules have to be the same for everybody. Your security is important for us.

Mainly we say to the authorities of Bosnia and Herzegovina: take your responsibilities; put your house in order; do your homework. We appreciate the progress that has been achieved recently. We will ask the Commission to continue to support you but if I have learned anything in my six years of the wars and peace in the Balkans, and believe me this is an issue very close to my heart, victimism, the blame game and scapegoating belong to the past.

This is an issue of European integration. We have to look at this from a European perspective and, as Mrs Cecilia Malmström said, the best way to start the U-turn that is needed to go from dependence and victimism is for them to take the country into their hands, and to start those visa reforms which are badly needed and necessary anyway.

I hope we can agree on a clear message to the authorities in the region that we will support them but we will not compromise on the security of our citizens – that they have to take their responsibilities.

I think we should support the Commission proposal, and, to those who think that this could be destabilising, I would like to say that stability will come with European integration. It is very unfortunate that passports are issued in Zagreb and in Belgrade, and we should definitely try to reduce that as much as possible but we cannot make different rules for the Bosnian people. It is not in their interest.

What we can do is to do our part in this Parliament to accelerate the process and make a decision, make our policy so that the Council can take a decision within this year.

  Tanja Fajon (S-D). - Kot verjetno veste, sem poročevalka v odboru LIBE za vizumsko liberalizacijo za države Zahodnega Balkana.

Evropska komisija nam je julija posredovala predlog za odpravo vizumov za državljane Srbije, Makedonije in Črne gore. Makedonija je svoje obveznosti že izpolnila, medtem ko morata še preostale pogoje čim prej izpolniti tudi Črna gora in Srbija.

Kljub temu, da zelo pozdravljam predlog Evropske komisije, saj je bil proces, ki ga je izpeljala, izjemno zahteven, pa se ne morem strinjati, da je v dokumentu povsem izpustila preostale države, in to brez kakršne koli časovnice.

Bosna in Hercegovina in Albanija rabita jasen časovni načrt, kdaj bosta lahko odpravili vizume. Zavedata se nujnosti izpolnitve pogojev. Posebej Bosna in Hercegovina je na podlagi ugotovitev neodvisnih organizacij poleti dosegla velik napredek.

Odločitev, da tako Bosna in Hercegovina kot Albanija sta izpuščeni s seznama, je predvsem tehnične narave. In vsi dobro vemo, da imajo tudi najbolj tehnične odločitve močne politične posledice. V resnici so iz procesa vizumske liberalizacije izpuščeni Bošnjaki.

Vsi moramo prevzeti politično odgovornost za izvedbo tega procesa, ki bo pogoj za mir in stabilnost na Zahodnem Balkanu. Nujno moramo razmisliti tudi o začetku vizumskega dialoga s Kosovom, saj bo to spodbuda strukturnim reformam.

Dragi kolegi in kolegice, ne smemo si dovoliti, da bi stopili na zavoro pri odpravi vizumov za vse države Zahodnega Balkana, ki imajo jasno evropsko perspektivo. Vizumska liberalizacija na Zahodnem Balkanu ni sestavljanka, ki bi se jo lahko igrali. Gre za ljudi, za kvaliteto njihovih življenj, mobilnost in omogočanje še tesnejšega sodelovanja, nenazadnje gospodarskega.

  Jelko Kacin (ALDE). - Čestitam Makedoniji in upam, da bosta tudi Črna gora in Srbija hkrati dosegli isti cilj. To bi bilo dobro za vse tri države in za ves Zahodni Balkan.

Slabo pa je, da Bosne ni v tem paketu. Napori v Bosni so nezadostni in premalo uspešni. Naši napori in njihovi napori. Glavna ovira napredka v Bosni je stanje duha, občutek nemoči, ki paralizira ljudi in institucije. Le Bošnjaki v Bosni ne morejo dobiti prostega gibanja po Evropi. Nimajo rezervne države in zato so getoizirani. Oni edini ne morejo sanjati dvojnega državljanstva. To je poniževalno. Počutijo se spregledani, izbrisani in kaznovani s strani Evropske unije.

Politično moramo pomagati državi Bosni in Hercegovini, da bo lahko pomagala sebi in svojim državljanom. Evropska unija je soodgovorna za razmere v Bosni, za stabilnost regije. Soodgovorna sta Svet in Komisija in Parlament.

Bosna je blizu ukinitvi viz. Ves problem pa je v glavah, v njihovih in v naših glavah. Med njimi in nami raste zid, ki je višji od berlinskega zidu. Podrimo ta zid in pomagajmo jim ukiniti vize. Zdaj, čim prej, v paketu z drugimi tremi državami te regije.

  Ulrike Lunacek (Verts/ALE). - Frau Präsidentin, Frau Ministerin, Herr Kommissar! Von Seiten der Grünen begrüßen wir natürlich die Liberalisierung der Visa für Montenegro, Mazedonien und Serbien sehr. Das ist etwas, wofür auch ich mich – als ich noch Abgeordnete im österreichischen Nationalrat war – in den letzten Jahren sehr stark eingesetzt habe. Es ist ein wichtiger Schritt in Richtung der Erfüllung dieses Traums von einem vereinten und friedlichen Europa.

Aber dieser Schritt, den Sie jetzt setzen, ist auch mit einigen Stolpersteinen verbunden. Er wird nämlich dazu führen, dass sich vor allem die muslimischen Bürgerinnen und Bürger Bosniens diskriminiert fühlen. Dies war schon der Fall, als Sie nur angekündigt haben, dass es Liberalisierungen für die anderen Staaten geben wird. Sie argumentieren mit technischen Bedingungen, die Bosnien-Herzegowina noch nicht erfüllt hat. Aber Sie übersehen anscheinend, dass es auch in anderen Staaten, in denen jetzt liberalisiert wird, sehr wohl noch Probleme gibt. Bosnien hat schon 40 000 biometrische Pässe ausgestellt, hat schon eine Regelung für Vertriebene gemacht, die es in anderen Staaten noch nicht gibt, hat eine Antikorruptionsagentur eingeführt, die es z. B. in Serbien noch nicht gibt.

Ich habe den Eindruck, dass hier auch politisch diskriminiert wird, und das halte ich für sehr gefährlich für den Frieden in der Region und für ein multiethnisches Bosnien-Herzegowina. Um diese Gefahr also noch einmal zu benennen: Es besteht die Gefahr, dass hier auch ethnische Trennlinien formalisiert werden. Ich fordere Sie deshalb auf, ein gemeinsames Paket mit Bosnien-Herzegowina und Albanien zu machen und auch einen Visa-Dialog mit dem Kosovo aufzunehmen.

  Fiorello Provera (EFD). - Signora Presidente, onorevoli colleghi, alcune aree dei Balcani sono ancora oggi instabili e vie di comunicazione per traffici illegali sotto il controllo della criminalità organizzata. Particolarmente grave è il traffico di esseri umani che comporta spesso lo sfruttamento attraverso il lavoro nero o la prostituzione.

La liberalizzazione dei visti deve essere quindi accompagnata dalla rigorosa applicazione di norme di sicurezza, una delle quali è costituita dall'introduzione del passaporto biometrico. A quanto risulta, l'Albania e Bosnia-Erzegovina non hanno ancora completamente attuato queste misure tecniche. È fondamentale dunque che nei confronti di questi due paesi non vi sia la liberalizzazione dei visti fino a quando non vi sarà una piena collaborazione da parte dei governi e l'attuazione delle misure tecniche che garantiscano l'identità dei soggetti interessati. Mancanza di requisiti a mio parere non significa discriminazione.

  George Becali (NI). - Sunt fericit să vorbim astăzi aici despre ridicarea vizelor pentru unele ţări din Balcani şi am să vă spun de ce: bunicii mei s-au născut în Macedonia, tatăl meu s-a născut în Albania, bunica mea în Grecia, mama mea în Bulgaria, iar eu m-am născut în România. Dumnezeu a făcut ca astăzi să fiu aici şi să-l întreb pe domnul Olli Rehn: este posibilă ridicarea vizelor pentru Albania, aşa cum s-a promis, la jumătatea anului 2010? Este o întrebare la care vreau un răspuns pentru că ţine de sentimentele mele, de legăturile mele, de familie, rădăcinile pe care le am în aproape toţi Balcanii. Doamne ajută!

  Doris Pack (PPE). - Frau Präsidentin, Frau Ministerin, Herr Kommissar, liebe Kolleginnen und Kollegen! Wir haben uns alle über die angebotene Freigabe für Visa gefreut. Wir kämpfen in diesem Parlament schon seit langem dafür, jetzt gibt es einen ersten Ansatz. Das reicht uns nicht! Ich glaube, im Juni wurde ein falscher Wortlaut gewählt. Es gibt heute – wie wir gehört haben – auch noch Probleme in Serbien, in Montenegro. Warum hat man denn nicht auch Albanien und Bosnien in diesen Wortlaut aufgenommen und gesagt: Auch hier gibt es noch Probleme, die überwunden werden müssen? Man hätte viel Porzellan nicht zerschlagen.

Es ist natürlich eine Tatsache, dass die Politiker in Bosnien-Herzegowina wenig Interesse daran haben, die in jeder Hinsicht missliche Lage ihrer Landsleute zu verbessern. Warum auch? Sie selbst haben einen Job, sie können reisen, sie vertun ihre Zeit mit nutzlosen nationalistischen Streitigkeiten, anstatt zum Beispiel für ein gutes Schulsystem, für eine gute Infrastruktur, für ein gutes Gesundheitssystem zu arbeiten. Und sie haben auch nicht dafür gesorgt, dass jetzt die Benchmarks für die Visaerleichterung gegeben sind. Visafreiheit würde bedeuten, dass endlich frische Luft in diesen nationalistischen Mief in Bosnien-Herzegowina kommt und die junge Generation endlich Hoffnung schöpfen kann.

Seit der Bekanntgabe der Beurteilung durch die Kommission wurden in Bosnien-Herzegowina aber Maßnahmen zur Bekämpfung der Korruption getroffen und einige notwendige Gesetze auf den Weg gebracht, so dass im Herbst die technischen Voraussetzungen erfüllt sein können. Es geht aber nicht nur um die technischen Voraussetzungen, es geht auch um die politische Sicht der Dinge. Es ist eine Frage der biometrischen Pässe, das weiß ich, es sind noch nicht viele erstellt. Ich würde die Kommission und auch einige Mitgliedstaaten herzlich bitten, dabei zu helfen, diese biometrischen Pässe zu erstellen. Es liegt da wirklich viel an der technischen Hilfe.

Der Rat, die Kommission und die lokalen Politiker müssen wirklich etwas daransetzen, um die ethnische Teilung in diesem Land nicht noch zu vertiefen. Die Verweigerung der Visafreigabe für Bosnien-Herzegowina würde die Muslime ghettoisieren, da die Kroaten und die Serben einen Ausweg aus dem Land haben. Der bosnische Pass – normalerweise ist der Pass ein untrüglicher Beweis einer Nation – wird in den Augen seiner Besitzer wertlos, wenn er nicht die Tür zur EU öffnet.

Bitte, liebe Kommission, lieber Rat, helfen Sie den Ländern! Albanien wird es schaffen. Sie haben eine neue Regierung, sie werden es schaffen. Und Kosovo kann es nur schaffen, wenn Sie alle mithelfen. Sie haben unsere Unterstützung. Sie brauchen nicht die Augen zuzudrücken, aber Sie sollen auch politische Maßstäbe anlegen, nicht nur polizeiliche.

  Monika Flašíková Beňová (S-D). - Liberalizácia vízovej politiky vo vzťahu k západnému Balkánu je politicky, ale pre občanov týchto štátov a tohto regiónu aj mimoriadne ľudsky citlivá záležitosť. V súčasnosti hovoríme o Čiernej Hore, Macedónsku a Srbsku, čo je v historickom kontexte veľmi dôležité, ale nemali by sme na dlhú dobu zavádzať akúsi dvojrýchlosť na západnom Balkáne a mali by sme čo najskôr do tohto procesu vrátiť najmä Bosnu a Hercegovinu, ako samozrejme aj Albánsko.

Západný Balkán je geograficky, kultúrne aj historicky úzko spätý s Európskou úniou, s našimi členskými štátmi, a napriek tomu, že ešte nedávno prebiehali veľmi turbulentné udalosti v tejto časti, treba povedať, že reformy, ale aj naše očakávania sú postupne naplňované, a že skutočne politické reprezentácie týchto štátov vyvíjajú veľké úsilie, aby naše očakávanie splnili.

Možnože aj v tomto svojom vystúpení by som preto chcela požiadať nielen Radu, Komisiu, ale aj nás tu v Európskom parlamente, aby sme v tomto úsilí podporili predstaviteľov jednotlivých štátov a aby sme im boli nápomocní v tých otázkach, ktoré ešte nie sú doriešené. Netreba si tiež zakrývať oči predtým, že krajiny západného Balkánu sú pre nás mimoriadne geopoliticky dôležité z mnohých dôvodov.

Tak ako Srbsko a Čierna Hora majú teraz dôležité domáce úlohy, ktoré, ako všetci dúfame, čoskoro splnia, chcela by som ešte raz zdôrazniť, že by bolo veľmi vhodné, aby sa čo najskôr vytýčil termín aj pre tie krajiny, ktoré teraz boli z procesu vyradené a mám na mysli práve Bosnu a Hercegovinu a Albánsko.

  Gerard Batten (EFD). - Madam President, these measures allow visa-free access to the EU Schengen group Member States from Serbia, Montenegro and Macedonia as from January 2010. The Commission envisages giving Albania and Bosnia and Herzegovina visa-free access possibly by mid-2010. So within 12 months we could see another 20.7 million people given free access to the EU.

Strictly speaking, this should not affect the UK, which is not a member of the Schengen group, but in reality it will. Access to the EU for millions more people from some of the poorest and most corrupt countries in Europe will enable them to cross the first barrier in gaining illegal entry to Britain. These countries will eventually be full members of the EU anyway, with full legal access to the EU. These measures are yet another undermining of Britain’s ability to control her own borders, and yet another reason why Britain should leave the European Union.

  Димитър Стоянов (NI). - Г-жо председател, всички сме наясно с предимствата и недостатъците на свободното движение, но нека да разгледаме един друг аспект - дали въпросните споменати три страни действително спазват критерии, основни критерии, за да получат подобни привилегии в либерализацията на режима.

Българското малцинство в Сърбия в продължение на близо век вече е абсолютно неглижирано и дискриминирано. А Македония от момента на създаването си практически води една постоянна, последователна антибългарска политика.

Последното нещо, което направи Македония в това отношение беше арестуването на българската гражданка Спаска Митрова и нейното осъждане на безпрецедентно тежка присъда. Митрова е член на българското сдружение „Ратко”. Това сдружение беше забранено в Македония и затова Македония беше осъдена да плати глоба за нарушаване на човешките права.

За българското общество е неприемливо да бъдат давани отстъпки на страни, които нарушават правата на български граждани, т.е. на гражданите на Европейския съюз.

  Kinga Gál (PPE). - Fontosnak tartom, hogy elérkezett az a pillanat, amikor a nyugat-balkáni országok viszonylatában végre érdemben beszélhetünk a vízummentesség kérdéséről. Örvendetes, hogy ezek az országok az eddigi kötelezettségvállalásaikat teljesítve maguk részéről is hozzájárulnak ahhoz, hogy a határokon történő átkelés minél zökkenőmentesebbé váljon.

Magyar képviselőként ezért csak támogatni tudom ezeket az erőfeszítéseket, hiszen ennek révén, például Szerbiában, a vajdasági magyarok kapcsolata is közvetlenebbé válhat az anyaországgal. Azon polgárok esetében, akik a határok egyik vagy másik oldalán élnek, azonos nyelvet beszélnek, szoros családi, kulturális kapcsolatot ápolnak, nem lehet eléggé nyomatékosan kifejezni azt, milyen értéket jelent az akadálymentes, vízummentes határátkelés. Ebben az összefüggésben, ha nem is szorosan a vízummentességhez kapcsolódó, de előre mutató döntések azok is, mint például a közelmúltban elfogadott szerbiai törvény a kisebbségek nemzeti tanácsainak működéséről. Ezek komoly előrelépések a kisebbségek intézményes jogvédelmében.

A vízummentesség biztosításának kérdése nem tekinthető pusztán technikai kérdésnek. Ez egy nagyon világos politikai ügy. Ezen országok politikai stabilitásának elengedhetetlen része, hogy saját államaik útlevelével milyen jogosultságok járnak, milyen mértékben ismeri el ezt az Unió. Elfogadhatatlan lenne, ha a régió államai között hosszú távon fennmaradna a negatív megkülönböztetés.

Ezért szeretném felhívni a Bizottság, a Tanács kiemelt felelősségét ezekben a kérdésekben. Az Unió politikai felelőssége, hogy a nyugat-balkáni országoknak európai perspektívát kínáljon. Segítse ezeket az országokat felzárkózni, elősegítse, hogy kialakuljanak ezekben az országokban és megerősödjenek a demokratikus intézmények, ideértve a kisebbségi jogokat is.

  Kinga Göncz (S-D). - Köszönöm szépen, Elnök asszony! Én is szeretném üdvözölni Cecilia Malmström miniszter asszonyt és Barrot biztos urat, és nagyon örülök ennek az előterjesztésnek, javaslatnak. Volt magyar külügyminiszterként sokat dolgoztunk együtt azon, hogy a nyugat-balkáni országok közelebb kerüljenek az Európai Unióhoz és megtegyék a következő lépést a csatlakozás útján, és tudjuk, hogy ebből a szempontból a vízummentesség az, amit az emberek talán a leginkább értékelnek és leginkább éreznek, hisz számukra nyitja meg a szabad mozgás útját, az emberi kapcsolatok kialakításának, szorosabb kialakításának az útját, és segítenek talán abban is, amit azt hiszem, mindannyian fontosnak tartunk, hogy fenntartsa a motivációját ezeknek az országoknak abban a nagyon nehéz folyamatban, amit a csatlakozás jelent.

Tudjuk, hogy nagyon komoly lépéseket kell megtenni, sokszor olyan hagyományokat meghaladni, amelyekről tudjuk, hogy nem könnyű meghaladni ezeket. Nagyon fontos, hogy három ország megkapja most a vízummentességet. Én is szeretném felhívni arra a figyelmet, ami ma sokszor elhangzott, hogy tudjuk, hogy nagyon kényes az egyensúly a nyugat-balkáni országokban. Az etnikai feszültségek a háború előtt is már, de a háborút követően még inkább fennmaradtak, és mindenfajta lépést abból a szempontból is értékelnünk kell, hogy ezeket a feszültségeket csökkentik-e vagy növelik.

Bosznia esetében, ahogy ez többször elhangzott, nem csak azért érdekes ez a döntés, azért fontos, mert Bosznia most kimaradt, hanem azért is, mert a boszniai állampolgároknak nagy része, aki horvát, illetőleg szerb útlevéllel rendelkezik, ők vízummentességet fognak élvezni, miközben a többiek nem. Ugyanez a helyzet a koszovói állampolgárokkal is, hisz aki Szerbiában kaphatja meg az útlevelét, az vízummentességet fog élvezni.

Azt hiszem, hogy fontos hangsúlyoznunk újra, hogy a döntés politikai kell legyen és nem csak technikai, és emiatt felelősségünk, hogy segítsük ezeket az országokat, mihamarabb, nagyon záros határidőn belül hozzájutni a vízummentességhez.

  Bernd Posselt (PPE). - Frau Präsidentin, sehr geehrte Frau Ratspräsidentin, liebe Cecilia, Herr Kommissar! Auch ich teile die Sicherheitsbedenken des Kollegen Weber – ich war zehn Jahre lang im Ausschuss für Inneres. Doch diese Thematik hat eine tiefgreifende außenpolitische Dimension.

Ich entstamme einer Generation, die mit hunderttausenden von so genannten jugoslawischen Gastarbeitern aufgewachsen ist. In der Zeit der kommunistischen Diktatur konnten die Menschen Südosteuropas, sofern sie in den Grenzen Jugoslawiens lebten – trotz kommunistischer Diktatur! – frei reisen. Heute reden wir von Europäisierung, schicken Militär und Beamte hin, geben sehr viel Geld aus, und gleichzeitig sperren wir die jungen Menschen dieser Länder ein. Deshalb ist es dringend notwendig, dass jetzt die Liberalisierung dieses Visaregimes erfolgt.

Aber auch ich möchte einige kritische Anmerkungen machen: Erstens freue ich mich, dass Mazedonien dabei ist. Mazedonien ist vorbildlich in der Erfüllung der Kriterien. Aber wir dürfen dies Mazedonien nicht als Kompensation für seinen berechtigten Wunsch geben, dass endlich ein Datum für Beitrittsverhandlungen genannt wird.

Zweitens – Kosovo: Es wurde gesagt, Kosovo muss die Spielregeln einhalten. Aber ein Spieler kann sich nur dann an die Spielregeln halten, wenn er aufs Spielfeld darf. Den Spieler Kosovo hat man gar nicht aufs Spielfeld gelassen. Wir haben militärisch interveniert, um die Kosovaren aus der Unterdrückung zu befreien. Jetzt darf das Land der ehemaligen Unterdrücker Visafreiheit genießen – und ich begrüße das, weil es keine Kollektivschuld gibt –, und Kosovo darf sie nicht einmal anstreben. Auch wenn es dort Mängel geben sollte, müssen wir uns selbst an die Brust schlagen, denn wir verwalten dieses Land doch hauptsächlich. Das heißt, wir müssen Kosovo alle Chancen geben, denn wenn Serbien auf Dauer Visafreiheit genießt und Kosovo absolut ausgeschlossen ist, wird dies zu inakzeptablen Verzerrungen führen.

Drittens – Bosnien und Herzegowina: Ich habe – wie etliche Kollegen – den Protest gegen die Ausklammerung von Bosnien und Herzegowina unterschrieben. Dieses Land dreier Völker – fehlkonstruiert durch den Vertrag von Dayton, der endlich überarbeitet werden muss – mit einer internationalen Verwaltung, die genau so schuld ist an der Ineffizienz, muss endlich eine Chance bekommen, den Weg nach Europa zu gehen, ohne desintegriert zu werden. Desintegration für Kosovo oder Bosnien würde unsere Sicherheit mehr gefährden als irgendwelche technischen Details.

  Μαρία-Ελένη Κοππά (S-D). - Κυρία Πρόεδρε, πρέπει να αναγνωρίσουμε πως η πρόταση της Επιτροπής για την κατάργηση των θεωρήσεων για τη Σερβία, την πρώην Γιουγκοσλαβική Δημοκρατία της Μακεδονίας και το Μαυροβούνιο αποτελεί ένα σημαντικό βήμα στην ευρωπαϊκή ολοκλήρωση των δυτικών Βαλκανίων.

Όμως, θα έπρεπε να αφορά όλους τους λαούς των δυτικών Βαλκανίων, αποφεύγοντας τη δημιουργία νέων διαχωριστικών γραμμών στην περιοχή. Φυσικά, κανείς δεν υποστηρίζει βάσιμα πως η Ευρωπαϊκή Επιτροπή είναι προκατειλημμένη εναντίον των μουσουλμάνων πολιτών της Βοσνίας-Ερζεγοβίνης. Από την άλλη πλευρά, δεν πρέπει να ξεχνάμε την ιδιαιτερότητα του Κοσσόβου, η ανεξαρτησία του οποίου δεν αναγνωρίζεται από όλα τα κράτη μέλη της Ευρωπαϊκής Ένωσης.

Θέλουμε τους κατοίκους του Κοσσόβου να επωφεληθούν από την κατάργηση των θεωρήσεων, όμως η όποια λύση και αν βρεθεί, δεν πρέπει να προδικάζει την τελική διευθέτηση σχετικά με το καθεστώς. Η Επιτροπή πράττοντας σωστά, δεν έκλεισε την πόρτα στη Βοσνία-Ερζεγοβίνη και την Αλβανία. Πρέπει όμως να προχωρήσει γρήγορα, για να μην υπάρξουν νέες διαιρέσεις που απειλούν τη σταθερότητα στην περιοχή. Από την πλευρά τους, φυσικά, τα κράτη οφείλουν να πραγματοποιήσουν τις αναγκαίες μεταρρυθμίσεις, οι οποίες δεν πρέπει να ξεχνάμε πως άπτονται ζητημάτων ασφαλείας και καταπολέμησης του οργανωμένου εγκλήματος.

Το Κοινοβούλιο αυτό έχει εδώ και χρόνια τονίσει ότι η ευκολότερη επαφή με τον έξω κόσμο, η μεγαλύτερη δυνατότητα ταξιδιών θα ενισχύσει την ειρήνη, τις ανταλλαγές σε όλα τα επίπεδα, και τελικά τη σταθερότητα. Το ζήτημα των θεωρήσεων δεν απλώς είναι ένα τεχνικό ζήτημα, αλλά βαθιά πολιτικό, που αφορά το ευρωπαϊκό μέλλον της περιοχής. Και σε αυτό το μέλλον όλοι οι λαοί της περιοχής έχουν δικαίωμα.

  Anna Ibrisagic (PPE). - Fru talman! Jag tror att det i detta skede av debatten inte längre råder någon tvekan om hur viktig visaliberaliseringen är för medborgarna på Balkan. Att fritt kunna resa är, tillsammans med utbildning, det kanske viktigaste instrument som vi kan erbjuda de nya generationerna, av vilka vi förväntar oss ett stort engagemang i demokratiseringsprocessen i hela regionen.

Därför välkomnar jag förslaget om visaliberalisering för Serbien, Makedonien och Montenegro. Varje enskilt lands framsteg på vägen mot EU är ett framsteg för hela Balkan. Vissa av dessa länder har fått vänta länge, vissa kanske t.o.m. onödigt länge. Vi i Europaparlamentet och de två länder som fortfarande inte omfattas av visaliberaliseringen borde dra vissa lärdomar av detta.

Trots att det är en mycket känslig politisk fråga vill jag ändå påpeka att reglerna för en visaliberalisering är tydliga och universella för alla. De måste uppfyllas. Men låt oss nu inte politisera frågan mer än nödvändigt. Låt oss se vad som återstår att göra och hur vi så fort som möjligt kan se till att även Bosnien och Hercegovina och Albanien snart kan ansluta sig till familjen visumfria länder.

Bosnien och Hercegovina har under de senaste dagarna gjort stora framsteg och har snart uppfyllt de flesta av de kvarstående kraven från färdplanen. Jag vill därför uppmana aktörerna i Bosnien och Hercegovina att så fort som möjligt anta antikorruptionslagen och bestämma regler för informationsutbyte mellan de olika delarna av polisväsendet. Jag uppmanar dem också att se till att helst bli klara med detta arbete före slutet av september, innan avrapporteringen till kommissionen. Därefter förväntar jag mig att kommissionen i sin tur i en ny analys bedömer vilka faktiska framsteg som gjorts och, efter att EU:s krav uppfyllts, föreslår rådet att fatta beslut om en visaliberalisering för Bosnien och Hercegovina. Förhoppningsvis kan den träda i kraft i juli 2010.

  Marian-Jean Marinescu, (PPE). - Doamna Preşedintă, domnule comisar, eliminarea vizelor pentru o parte din ţările care aparţin pachetului Balcanilor de Vest reprezintă o primă confirmare a angajamentului Uniunii Europene pentru continuarea procesului european de integrare. Cred că propunerea Comisiei este, însă, din păcate, incompletă. Cetăţenii din Albania şi Bosnia-Herţegovina nu se vor bucura de acelaşi tratament, ceea ce va crea diferenţe între cetăţenii din Balcani.

Vă reamintesc că există deja o diviziune între generaţia anterioară, care s-a bucurat de deschiderea fostei Republici Iugoslave către Europa şi actuala generaţie, care nu a beneficiat de tratament egal din partea Uniunii Europene. Dar, ca să aplic această propunere, cetăţenii ţărilor fostei Republici Iugoslave care nu beneficiază de scutire de vize vor încerca să obţină un al doilea paşaport dintr-o ţară aparţinând fostei familii iugoslave şi pe care Uniunea Europeană îl acceptă fără viză. Ne-am mai întâlnit cu acest tip de scenariu în cazul paşapoartelor moldoveneşti sau georgiene versus paşapoarte ruseşti.

Cred că soluţia logică este de a aplica acelaşi tratament tuturor ţărilor din Balcani şi, totodată, cer Comisiei să analizeze şi includerea Moldovei în pachetul ţărilor din sud-estul Europei.

  Victor Boştinaru (S-D). - Ca parlamentar european şi ca socialist, salut Comunicarea Consiliului şi a Comisiei referitoare la regimul vizelor pentru cele trei ţări din Balcanii de Vest. Este un prim pas concret pentru integrarea lor în Uniunea Europeană, o primă realizare pentru viitorii cetăţeni europeni din Balcanii de Vest. Apreciez însă că lipsa unei perspective clare, a unui roadmap pentru Bosnia-Herţegovina, Albania şi Kosovo trebuie să ne îngrijoreze în cel mai înalt grad. Nu iau în discuţie doar dezamăgirea la nivelul opiniei publice, ci mai ales riscul asupra stabilităţii politice din cele trei ţări şi, mai ales, aştept ca Parlamentul European şi Comisia Europeană nou constituită să menţină o agendă predictibilă a integrării Balcanilor de Vest în Uniunea Europeană. Este singura cale ca noi să ne îndeplinim mandatul pentru care am fost aleşi pentru a uni Europa.

  Norica Niculai (ALDE). - Doamnă Preşedintă, nu este nevoie de mai mult de un minut pentru a saluta o decizie istorică atât pentru Balcani, cât şi pentru Europa. Cred că libertatea de mişcare este poarta spre democraţie şi spre cunoaştere. Aţi dat celor trei ţări o şansă, însă, în acelaşi timp, cred că Europa este şi o Europă a regulilor pe care, ca cetăţeni europeni, trebuie să le îndeplinim cu toţii. Aţi făcut această propunere pentru că aţi apreciat că regulile, condiţiile pe care le-am impus, au fost îndeplinite.

Sunt convinsă că veţi face o propunere de extindere şi pentru Albania, şi pentru Bulgaria, atunci când aceste reguli europene vor fi îndeplinite şi, cu siguranţă, în decizie veţi formula o recomandare pentru a accelera acest proces. Fac parte dintre aceia care nu cred că este o chestiune de discriminare ci, dimpotrivă, consider că acest proces va fi stimulat spre performanţă, spre atingerea acestor condiţionalităţi şi de celelalte două ţări, pentru că cele trei ţări, de la luarea deciziei, au dovedit că, atunci când îşi doresc pentru popoarele lor un alt statut, au fost gata să o facă.

  Antonio Cancian (PPE). - Signora Presidente, onorevoli colleghi, signor Commissario, signor ministro, premesso che io sono per la liberalizzazione e l'integrazione europea fino a completare quel mosaico dei Balcani occidentali, perché è stato detto prima abbiamo bisogno dei Balcani stabili. Quindi questa integrazione è indispensabile e deve arrivare al più presto.

Però, ieri quando parlavamo di immigrazione – il che significava sicurezza e diritti umani – bisogna stare molto attenti perché credo che le verifiche debbano essere fatte fino in fondo e non allentate. I tempi devono essere rispondenti a queste verifiche, accelerate possibilmente. Poi noto che c'è un buco in questa area, dove si è sentito parlare molto poco, ed è il buco del Kosovo. Voi mi capite benissimo che stante così il passaggio tra il Kosovo e la Macedonia per gli altri paesi diventa abbastanza semplice. So che è in corso una relazione che ci dirà qualcosa fra qualche giorno, però diteci di più qualche cosa questa sera sul Kosovo.

  Emine Bozkurt (S-D). - Voorzitter, de minister zei het zo mooi, visa-liberalisering is nodig om een band met de EU te versterken, opkomend nationalisme te voorkomen en een isolement te voorkomen. Hoe kan het dan dat door de voorstellen de Bosnische moslims in een isolement dreigen te komen? Er ontstaat grote ongelijkheid binnen één land, want Servische en Kroatische Bosniërs krijgen wel een paspoort. Moslims hebben helaas geen buurland dat ze een paspoort geeft. Wie komt op voor de Bosnische moslims? Is dat de Commissie, is dat de Raad? Kunt u mij concreet vertellen of de Commissie of de Raad gesprekken heeft gevoerd met Kroatië en Servië om ook terughoudendheid te betrachten bij het verstrekken van de paspoorten. Want dat dit veel onrust zal gaan creëren, dat mag duidelijk zijn.

  Надежда Николова Михайлова (PPE). - Искам да поздравя г-н Barrot за позицията на Европейската комисия в посока на либерализация на визовия режим за Западните Балкани. Като бивш външен министър, по чието време беше отменен визовия режим за България, знам какъв огромен емоционален ефект върху гражданите имаше отпадането на визите и преодоляването на униженията. Но същевременно, като европейски политик не мога да не се съглася с г-жа Doris Pack и г-жа Bildt, че истинската европейска солидарност се изразява в оказване на логистична помощ от Европейския съюз за покриване на критериите, а не в отстъпление от критериите, защото това действа деморализиращо за обществата и безотговорно за правителствата.

Промяната трябва да дойде като възнаграждение на усилията, а не като двоен стандарт. Обществата в Западните Балкани трябва да свикнат да изискват от своите правителства да си свършват работата. Те трябва да знаят, че визовият режим се бави не заради капризната Европа, а заради несвършената работа. Солидарността трябва да е в отговор на поемане на отговорност. Когато има принципна позиция, няма да има значение кой коя религия изповядва и от кой етнос е.

  Elena Băsescu (PPE). - Susţin decizia Comisiei Europene, prin care se concretizează angajamentul manifestat de ani de zile privind eliminarea vizelor pentru persoanele din regiunea Balcanilor de Vest. Însă consider că cetăţenii Republicii Moldova trebuie să se bucure de aceleaşi drepturi privind libera circulaţie în UE cât mai curând. Uniunea Europeană trebuie să dezvolte în continuare politica uşilor deschise faţă de aceste ţări, iar eliminarea vizelor este un pas important pe drumul integrării europene a acestor popoare.

În completarea acestei decizii, care va duce la dezvoltarea oportunităţilor de afaceri transfrontaliere şi a libertăţii de circulaţie a persoanelor, instituţiile europene trebuie să aibă în vedere programe culturale şi educaţionale care să facă cunoscute valorile europene în aceste ţări. În acest context, asigurarea securităţii frontierelor şi combaterea infracţionalităţii internaţionale trebuie să constituie în continuare o prioritate.

În final, doresc să reafirm că România nu a recunoscut independenţa Kosovo.

  Zoran Thaler (S-D). - Rad bi izrazil zadovoljstvo, do kje je prišel postopek vizne liberalizacije v zadnjih osemnajstih mesecih. To je velik dosežek in spodbujam vas, da tako hitro nadaljujemo.

Zadnje dni prihajajo poročila iz Sarajeva, da izpolnjevanje zahtev, kljub vsem težavam, zahtev iz „roadmapa“, teče pospešeno. Tudi na tako občutljivih področjih, kot je policijska koordinacija med Banjaluko in Sarajevom.

Pozivam Komisijo in Svet, da tekoče spremljata ta napredek in se nanj odzivata. Evropska unija mora biti sposobna vplivati na tiste politike v Bosni in Hercegovini, ki bi si upali sabotirati ta proces. Državljani Bosne in Hercegovine ne smejo trpeti zaradi neodgovornosti nekaterih njihovih politikov. In tu smo jim dolžni pomagati. Pozivam Komisijo, da takoj, ko je mogoče, vključi v „visa free“ režim tudi Bosno in Hercegovino.

  Alojz Peterle, Poročevalec. − Selektiven pristop k odpravi vizumov ne krepi evropske perspektive v vseh državah Zahodnega Balkana, ki imajo že sicer razdeljene družbe, in tak pristop vnaša novo delitev. Jaz pozdravljam vsak korak v tej smeri in sem prepričan, da bi odprava vizumov za vse te države gotovo prispevala k izboljšanju podobe Evropske zveze v očeh prebivalcev teh držav, ki po letih konfliktnega razvoja potrebujejo tudi odprtje v svet.

Rad bi opozoril tudi na sto tisoče mladih ljudi, ki v teh državah še nikoli niso mogli potovati v svet. Poznajo Evropo in svet samo s televizije. Tudi njim smo dolžni okrepiti evropsko perspektivo. Jaz se zavedam varnostnega vidika, vendar tisti, ki imajo slabe namene, kadar potujejo iz svojih držav, bodo našli pot. Sto tisoče drugih, ki pa imajo dobre namene, pa zadržujemo.

Torej, sem za to, da Svet in Komisija čim prej revidirata poziciji, sta pozorna na napredek v teh državah in odpravita vizume za države, ki jih ni sedaj v tej prvi skupini. Lepa hvala.

Vlade držav pa seveda pozivam, naj izpolnijo čim prej svoje zaveze v dobro svojih državljanov in evropske pristopne perspektive.

  Petru Constantin Luhan (PPE). - Madam President, the liberalisation of the visa regime for the Western Balkan countries is important, as this measure matters most to ordinary citizens in the region and it will clearly show the benefits of the EU rapprochement process. I am confident that the conditional inclusion on the white list of Albania and Bosnia and Herzegovina will prove to be a strong incentive for meeting the rest of the benchmarks on the road map. In our case, back in 2001, such a strong signal was sent, and in a couple of months we managed to fulfil all pending conditions.

It is essential that Albania and Bosnia and Herzegovina are included on the Schengen white list as soon as possible, and the Commission should provide all the necessary technical assistance to the authorities of these two countries in order to meet the necessary conditions in a short while.

  Cecilia Malmström, rådets tjänstgörande ordförande. − Fru talman! Det råder inget tvivel om att en visaliberalisering är oerhört viktig för människorna på Balkan. Jag har, precis som ni, träffat mängder med framför allt unga frustrerade människor som inte kan resa som de vill i Europa, inte hälsa på sina kompisar, inte åtnjuta de friheter som vi alla har. Att uppnå visumfrihet för dessa människor vore förstås bra för dem, för deras länder, för hela regionen och för EU.

Därför är jag väldigt glad att det idag finns förutsättningar för att vi redan vid årsskiftet kan ge den möjligheten till de tre aktuella länderna, alltså F.d. jugoslaviska republiken Makedonien, Montenegro och Serbien. Jag beklagar att inte alla länder på västra Balkan är med i förslaget idag, men inget tvivel ska råda om att det svenska ordförandeskapet är otroligt angeläget om att stärka integrationsprocessen och så småningom utvidgningsprocessen i Balkanregionen. Ni som känner mig vet vilket enormt engagemang jag har i den här frågan.

Men om det engagemanget ska bli verklighet och vara trovärdigt så måste vi värna om villkoren. Det måste vi göra för att slå vakt om människorna på västra Balkan och för våra medborgares skull. Vi måste se till att uppställda kriterier iakttas. Vi kan inte ge utrikespolitisk rabatt bara för att vara snäll som Manfred Weber sade. Detta gäller både visering och medlemskap.

Jag vet att människorna i Albanien och Bosnien och Hercegovina är besvikna. Jag förstår det. Men de är inte bortglömda. Vi kommer att göra vårt yttersta för att hjälpa dem och göra visumfrihet möjligt, även tekniskt. Vi ska vara tydliga med att ge en politisk signal om att de har möjlighet att vara med. Det gör vi gör redan idag. Men det är myndigheterna och politikerna i dessa länder som måste göra det sista jobbet.

Jag tror inte att en tids skillnad mellan de tre första länderna och Albanien och Bosnien och Hercegovina kommer att skapa instabilitet. Tvärtom visar det att EU står vid sitt ord och att om ni gör det ni ska, då uppfyller vi våra löften. Vi ska stötta dem och vi ska hjälpa dem. Jag tror att det är möjligt för dem att få en positiv rapport från kommissionen 2010. Det har även kommissionär Jacques Barrot sagt.

För Kosovos del inleddes viseringsdiskussionerna när Kosovo fortfarande var en del av Serbien, men vi arbetar på att hitta en lösning. Jag hoppas att kommissionen kommer visa på vägar framåt i sin rapport så att vi på sikt kan nå visaliberalisering även för människorna i Kosovo.

Den föreslagna visumliberaliseringen för F.d. jugoslaviska republiken Makedonien, Montenegro och Serbien är ett första väldigt viktigt steg. Jag hoppas att ni kan hjälpa oss att ta det. Jag hoppas också att vi mycket snart kan ta nästa steg för resten av regionen.

  Jacques Barrot, Vice-président de la Commission. − Madame la Présidente, je voudrais d'abord rappeler que cette démarche est très innovante. C'est la première fois qu'on a vraiment une approche régionale. J'ajoute que cette méthode de la feuille de route est une méthode basée sur des critères très objectifs, très précis, qui permettent aussi de stimuler ces futurs États membres à justement bien prendre conscience que nous avons une Europe des règles, une Europe des valeurs. J'insiste un peu sur ce point. Vous ne vous étonnerez pas que la Commission soit particulièrement attentive à tout ce qui contribue à la lutte contre le trafic des êtres humains et contre la corruption. C'est important, cette Europe des valeurs. Nous devons être très attentifs à cela.

Je ne sais pas si j'ai bien été entendu par certains d'entre vous: j'ai dit clairement que nous espérions, au cours de l'année 2010, faire des propositions pour la Bosnie-Herzégovine et pour l'Albanie. Il y a donc là, en effet, un processus en marche, qui ne vise à discriminer personne. Simplement, nous voulons que les critères objectifs de la feuille de route soient de mieux en mieux observés.

C'est vrai que dans le cas de l'Albanie, il faut encore améliorer la délivrance des passeports biométriques. Je suis moi-même allé en Albanie remettre le premier passeport biométrique dans ce pays et je peux vous dire que j'ai donné tous les encouragements possibles pour que l'Albanie, ses responsables politiques et ceux de Bosnie-Herzégovine prennent bien la mesure des efforts à faire. Nous les aidons, par exemple pour établir des registres civils, parce que vous pouvez bien essayer de donner des passeports biométriques, s'il n'y a pas de registre civil, ce n'est pas possible. Nous les aidons donc sur le plan technique. Il est bien évident que, dans tout cela, il faut que l'Albanie, notamment, mette en application le cadre existant pour la lutte contre la criminalité organisée et la corruption. Il faut aussi qu'en Bosnie-Herzégovine, il y ait une bonne gestion des frontières et une coopération plus étroite entre les agences de police. Voilà ce que nous voulons. Je pense que nous avons tout lieu d'espérer qu'en 2010, ces deux pays bénéficieront aussi de la suppression des visas.

Je voudrais aussi vous dire, très simplement, qu'il n'est pas question pour nous de discrimination ethnique ou religieuse. Nous avons d'ailleurs, dans l'ancienne République yougoslave de Macédoine, une minorité musulmane importante. Il n'est pas question de discriminer ces 25 ou 30 % d'Albanais musulmans en Macédoine. Je voudrais donc vraiment vous rassurer, vous dire que nous sommes en marche dans un processus que nous avons voulu et que le Conseil a bien voulu accepter.

Je vous réponds aussi sur le Kosovo. En mars 2009, une mission d'experts financée par la Commission a débouché sur des constats positifs. C'est vrai que la Commission encourage également les États membres à établir des pratiques consulaires efficaces à Pristina. Je confirme que nous aurons un rapport, qui sera incessamment déposé, sur la situation exacte au Kosovo. Il est bien évident que, dans tout cela, nous voulons ouvrir cette perspective européenne à tous les Balkans, et nous pensons en particulier à la jeune génération. Les uns et les autres, vous avez beaucoup insisté sur le fait que des voyages et des échanges beaucoup plus faciles avec les autres États membres de l'Europe sont évidemment très bénéfiques. C'est ainsi, encore une fois, que nous construirons une Europe des règles et une Europe des valeurs auxquelles nous sommes attachés, chers amis.

Je vous le dis très simplement, nous sommes sur le bon chemin, mais évidemment, il faut que deux États fassent encore les derniers efforts nécessaires. J'espère qu'en 2010, ils pourront aussi voir les visas supprimés.

Voilà ce que je peux vous dire, en vous donnant l'assurance, en tout cas, que la démarche de la Commission est une démarche qui se veut objective, qui se veut vraiment très attentive et pas du tout conduite dans un esprit de discrimination quelconque, mais dans un esprit de coopération. J'y suis très engagé personnellement.

  Presidente. − La discussione è chiusa.

Dichiarazioni scritte (articolo 149)

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), în scris. – Comisia Europeană şi Consiliul European sunt chemate să se pronunţe, în curând, asupra deschiderii spaţiului european pentru cetăţenii din Macedonia, Serbia şi Muntenegru. Momentul este foarte important pentru peste zece milioane de locuitori ai Europei care îşi doresc o viză pentru a trece graniţa Uniunii. Macedonia a fost alături de Europa atunci când Europa a avut nevoie de ea. Iar Serbia a înţeles că Europa o vrea alături, dar pentru asta trebuie să facă pace cu trecutul său apropiat. Serbia a colaborat îndeaproape cu instituţiile internaţionale, cum ar fi Tribunalul Penal Internaţional, şi şi-a asumat greşelile trecutului. A venit timpul ca Europa să răsplătească eforturile acestor state de a se alinia unor exigenţe democratice şi economice ce caracterizează uniunea celor 27. Drumul lor nu a fost uşor, iar eforturile pe care le-au făcut trebuie apreciate la justa lor valoare. Macedonia, Serbia şi Muntenegru s-au înscris definitiv pe turnanta europeană şi, de aceea, cred că UE trebuie să hotărască în favoarea ridicării vizelor impuse cetăţenilor celor trei state. Guvernele lor au demonstrat că împărtăşesc aceleasi valori ca şi noi, iar o decizie favorabilă ar da un nou avânt reformelor interne atât de necesare în Macedonia, Serbia şi Muntenegru.

  Cătălin Sorin Ivan (S-D), în scris. – Salut iniţiativa Comisiei de a elimina sistemul de vize pentru cetăţenii din regiunea Balcanilor de Vest, mai precis pentru Fosta Republică Iugoslavă Macedonia, pentru Serbia şi Muntenegru. Prin astfel de măsuri, care vizează apropierea dintre aceste state şi UE, în perspectiva integrării, potenţialul conflictogen al zonei va fi semnificativ redus. Pentru România, care are graniţa comună cu Serbia, un astfel de demers nu poate decât să reprezinte o garanţie în plus a unor relaţii transfrontaliere prieteneşti. Este o măsură care va contribui la o libertate mai mare de circulaţie pentru populaţia română din România şi din Serbia şi care va contribui la dezvoltarea relaţiilor comerciale dintre ţara noastră şi Serbia şi Muntenegru. Am încredere că liberalizarea sistemului de vize pentru cele trei ţări menţionate anterior, e doar începutul procesului, măsurile fiind mai târziu extinse şi către Albania şi Bosnia şi Herţegovina. Deşi ele nu îndeplinesc cerinţele Comisiei, consider că, prin eforturi coordonate, rezultatele vor deveni în scurt timp vizibile. Înainte de a încheia, aş vrea să subliniez faptul că liberalizarea vizelor şi libera circulaţie a persoanelor din Balcanii de Vest nu trebuie să provoace temeri, ci convingerea că spaţiul european de securitate se extinde în beneficiul nostru, al tuturor.

  Iuliu Winkler (PPE) , írásban. – Az Európai Unió minden bővítés után erősebb lett, nem csak azért, mert közel 500 millió állampolgár számára közös piacot hozott létre, hanem azért is, mert stabilitást biztosított Közép- és Kelet Európában. A Balkán országai Európa szerves részét képezik. A gazdasági válságnak vagy a Lisszaboni Szerződés ratifikálásának nem szabad késleltetnie ezeknek az országoknak az uniós csatlakozási folyamatát.

Meggyőződésem, hogy a bővítés kiterjesztése a Balkán felé létfontosságú folyamat, amelyet az Uniónak fenn kell tartani azért, hogy globális szerepét megerősítse. Nem szabad elfelejteni, hogy a Balkán országainak felzárkóztatása, a XX. század végi véres háborús sebek begyógyításával együtt, az Európai Unió stabilitását és a régió jólétét biztosítják. A vízumkötelezettség eltörlése Szerbia, Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében kiemelten fontos mozzanat ezeknek az országoknak a felzárkózási folyamatában, ugyanakkor az Unió felelősségvállalását is tükrözi a régió iránt.

A folyamatot céltudatosan folytatni kell. Ez majd lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina, Albánia és - megfelelő időben - Koszovó számára is, hogy - a feltételek teljesítése után - részesülhessenek a vízummentesség mihamarabbi alkalmazásában. Fenntartások nélkül csatlakozom azoknak az európai politikusoknak a véleményéhez, akik úgy vélik, hogy a balkáni országok csatlakozási törekvéseinek letörése beláthatatlan, káros következményekkel járna az Európai Unió számára.