Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. szeptember 17., Csütörtök - Strasbourg

5. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

Állásfoglalási indítványok RC-B7-0026/2009

  Tunne Kelam (PPE). - Elnök úr, én a Litvániát érintő állásfoglalás ellen szavaztam, mert úgy vélem, hogy ez az állásfoglalás korai és kiegyensúlyozatlan reakció egy olyan törvényre, amely még hatályba sem lépett, nem beszélve eredeti megfogalmazásáról.

Igaz, hogy az emberi jogi kérdések az Európai Unió hatáskörébe tartoznak, ez esetben azonban az Unió nagyon közel jár ahhoz, hogy megsértse egy tagállam szuverenitását. Én emiatt szavaztam az állásfoglalás ellen, nem feledkezve meg arról sem, hogy ez milyen kedvezőtlen hatással lehetne az ír népszavazásra, mint annak rossz példája, hogy hogyan kezelhetik egy tagállam szuverenitását.

  Bogusław Sonik (PPE). - (PL) Elnök úr, én azért szavaztam ez ellen az állásfoglalás ellen, mert Litvánia egyedül is boldogulni fog ezzel a problémával. A litván elnök rendkívüli csoportot hozott létre a jogszabály felülvizsgálata céljából, amely előreláthatólag csak 2010-ben lép majd hatályba. Úgy vélem továbbá, hogy az állásfoglalás nagymértékű beavatkozást jelentene egy szuverén állam, mint Litvánia belügyeibe. Mi több, ez az állásfoglalás tartalmaz egy arra irányuló kijelentést, hogy ki kell kérni az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének jogi véleményét. Nem tartozik az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének hatáskörébe, hogy értékelje az egyes országokat és véleményt mondjon az ehhez hasonló ügyekről. Ez túlságosan veszélyes precedenst teremtene.

  Bernd Posselt (PPE). - (DE) Elnök úr, én lelkes Európa-barát vagyok, és támogatom az európai alkotmányt csakúgy, mint a Lisszaboni Szerződést. Az emberi jogok harcosának is tartom magam. Ez az állásfoglalás azonban számos pontban veszélyt jelent Európára nézve, különösen most, az ír népszavazás előtti utolsó pillanatokban, és ideológiai célokból helytelenül használja az emberi jogok kérdését. A litván törvénynek semmi köze sincs az emberi jogokhoz, vagy ha mégis, hát valójában inkább védi a litván gyermekek jogait, mintsem hogy sértené azokat. Ezért én ideológiai szégyennek tartom ezt az állásfoglalást. E Ház baloldali és liberális képviselői ezzel az állásfoglalással súlyos károkat okoztak mind Európának, mind az emberi jogoknak.

  Philip Claeys (NI). - (NL) Elnök úr, litván barátaink egész biztosan valami más jövőt képzeltek saját maguk számára. Miután kiszabadították magukat a Szovjetunió igájából, amilyen gyorsan csak lehetett, annak a másik uniónak a tagjaivá szerettek volna válni, amely úgy szeret feltűnni, mint egy szabad nemzeteket összefogó különleges szövetség. Most azonban úgy tűnik, az a helyzet, hogy a gondnokság egyik formáját egyszerűen felváltotta egy másik, jóllehet kifinomultabb változatra. Litvánia mára ismét elveszítette szabadságát: amikor a litván parlament elfogad egy törvényt, amelynek célja a kiskorúak védelme, megszidják és megregulázzák. Egyetlen terület sem létezik már, amely mentes lenne az európai uniós beavatkozásoktól, ez pedig olyasvalami, ami bizonyosan nem javul majd a következő évek során sem. Sőt, valójában az emberi jogokért felelős új európai biztos – hogy is hívják? – még tovább fogja erősíteni ezt az európai gondnokságot. Köszönjük, Verhofstadt úr, és köszönjük a Bizottság többi mandarinjának is, hogy így szeretik megfojtani a szabadságot.

  Daniel Hannan (ECR). - Elnök úr, nézzék, hogyan sűrűsödik az uniós szabályozás rengetege. Nézzék, hogyan ereszti bele Brüsszel minden indáját egy-egy repedésbe, a nemzeti élet minden kis szegletébe.

A kiskorúak védelméhez hasonló kérdések számos választónk szemében érzékeny, etikai kérdések. Ha mi, ebben a Parlamentben bátorkodunk a nemzetállamok helyett jogszabályokat alkotni, akkor mi szükség rájuk? Nincs határa az elbizakodottságunknak?

Hadd tegyem teljesen világossá az ezzel kapcsolatos álláspontomat. Amikor az Egyesült Királyság meghozta az e jogszabály lehető legközelebbi megfelelőjét, amely a 28. bekezdésként volt ismert, gyakorlatilag én voltam az egyetlen konzervatív képviselő, aki ellenezte. Évekkel megelőztem pártom többi tagját, amikor teljes egyenlőséget szerettem volna elérni a melegek számára, ideértve a törvényes kor egyenlővé tételét és a civil partnerség kérdését is. Örömömre szolgál, hogy mára pártom többi tagja is ezen a véleményen van.

De én nem vagyok litván törvényhozó! Azoknak az embereknek kell meghatározniuk ezt a litván kérdést, akik annak az országnak a demokratikus mechanizmusai és eljárásai során elszámoltathatók. Ha nem vagyunk felkészülve arra, hogy ezt megengedjük nekik, sutba dobhatjuk saját nemzeti parlamentjeinket is, múzeumot csinálhatunk belőlük és bezárhatjuk a kapuikat.

Állásfoglalási indítvány RC-B7-0047/2009

  Peter Jahr (PPE). - (DE) Elnök úr, számos gazdaság túlélése komoly veszélyben van. Ezért örömömre szolgál, hogy ma elfogadtunk egy frakcióközi állásfoglalási indítványt a tejágazatban tapasztalható válsággal kapcsolatban. Mélységesen sajnálom, hogy a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja nem vett részt ezen indítvány kidolgozásában.

Világossá kell tenni, hogy kizárólag a Bizottság által javasolt intézkedésekkel nem küzdhetjük le ezt a válságot. Mindenekelőtt növelnünk kell a tejtermékek fogyasztását, hogy csökkenthessük a piac feszültségeit. E tekintetben az eladások előmozdítása fontosabb, mint a készletek felhalmozása. Már régen felmerültek olyan konstruktív javaslatok, mint például, hogy használják a tejport borjak etetésére, határozzunk meg minimális árat a sajtkészítményekre, címkézzék egyértelműen a sajthelyettesítő készítményeket, illetve használjuk fel a vajzsírt a fagylaltgyártásban vagy a pékáruk előállításában. Nem is értem, miért nem vezette be ezeket eddig a Bizottság.

Sürgetném a Biztos urat, hogy vegye figyelembe az állásfoglalási indítványban szereplő javaslatokat, és sürgős kérdésként kezelve hajtsa végre azokat.

  Oldřich Vlasák (ECR). - (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretném megindokolni, miért tartózkodtam a tej és a tejtermékek piacát érintő válsággal kapcsolatos szavazáson. Szomorú, hogy a tejágazat helyzete ennyire kritikus. Dacára annak, hogy a fogyasztói árak az elmúlt évek során 14%-kal emelkedtek, a tej felvásárlási ára majdnem 40%-kal esett vissza. Így most sok európai tejtermelőt a tönkremenés veszélye fenyeget. A Cseh Köztársaságban például, Teplý úr, a Madeta ügyvezető igazgatója szerint, 15 cseh tejüzem pénzügyi szempontból már a klinikai halál állapotában van. A helyzetet azonban szisztematikus alapon, az ágazat hosszú távú irányításán keresztül kell megoldani, és nem csupán olyan rövid távú támogatási intézkedésekkel, mint a szubvenciók, az intervenciós felvásárlások, vagy a magántárolás támogatása. Ezek ugyanis csak torzítják a piacot, ám nem akadályozzák meg az árak ingadozását. Ugyanakkor egyenlő részvételi feltételeket kell teremtenünk minden tagállam termelőinek, és ez nem csak a tejágazatra érvényes.

  Franz Obermayr (NI). - (DE) Elnök úr, a Bizottság e javaslata alapjában véve üdvözlendő, legalábbis gazdasági és reálpolitikai nézőpontból ésszerű. Mindemellett hozzá kell tenni, hogy ha minden szempontból megvizsgáljuk a helyzetet, az árak zuhanása nem kizárólag a kereslet csökkenésének eredménye.

Ugyancsak figyelembe kell vennünk az osztrák és az alpesi térségben élő tejtermelők problémáit. A kis, háztáji gazdaságok nem tudnak ténylegesen versenyezni az észak-német és holland óriásgazdaságokkal. Ez pedig egyensúlyhiányt teremt. A tej teljes mennyiségének felszabadítása arra bezárásra kényszerítené az osztrák tejgazdaságokat, és ennek súlyos és beláthatatlan következményei lennének, többek közt a megművelt földterületekre is.

Ez esetben néhány multinacionális vállalat uralná az európai piacot. El tudom képzelni, milyen következményekkel járna ez az élelmiszerminőségre nézve is.

  Mario Borghezio (EFD). - (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az elmúlt napokban Európa-szerte jogos tiltakozásokat tartottak a tejtermelők az árak, az európai uniós intervenció hiánya és a címkézés, különösen a mesterségesen előállított tejtermékek címkézésének – nem jövőbeli, hanem azonnali – engedélyezésével kapcsolatban.

Friss árukat szeretnénk a fogyasztók asztalán látni, olyan termékeket, amelyeknek ismerjük az eredetét, és nem azt a szemetet, amit más országoktól kapunk: porból készült tejet, amit saját termelőinktől származó friss tejként sóznak ránk. Padaniában és Európa más részein is holnap ki fogják önteni a tejet – és ez jelentős tiltakozás, mivel a termékeink minőségét védi. Mi itt Európában teljes értékű, saját régióinkból származó élelmiszert szeretnénk enni: jó minőségű, friss tejet, olyan tejet, amilyet nyilvánvalóan szívesen iszom. Mi, padaniaiak, a termelőink által hozott áldozatra emlékezve isszuk a tejet, a termelőinkre, akiket meg kell védenie Európának.

Az európai biztos kizárta a hosszú érlelési idejű sajtokat az intézkedések hatálya alól; azok csak a tejporos tej termelőit védik. Ez szégyen!

  Krisztina Morvai (NI). - (HU) Olyan időket élünk, kedves Elnök úr, amikor még a gazdag nyugati országokban is, mint Franciaországban is, nap mint nap lesznek öngyilkosok, tejes gazdák. Nagyon nagy tehát a tragédia: Azért szavaztam igennel De Castro úr mindkét jelentésére, mert azonnali, tűzoltásszerű beavatkozásra is szükség van. Tudjuk azonban, hogy az intervenciós raktárakban felhalmozott tejpor, illetőleg vaj, ki fog kerülni az intervenciós raktárakból és akkor fogja majd megint csak lenyomni az árakat. Ez az egyik problémám.

A másik pedig, hogy sokkal inkább a nagygazdákat segíti ez az intézkedés, mint a kicsiket, és nem szabad elfelejtenünk, hogy kisgazdáknak az alapvető megélhetéshez van szükségük azonnali segítségére, míg a nagyobbaknak inkább csak a nyereségüknek a biztosítására vagy növelésére. Alapvető változásokra van szükség, a WTO által diktált szabadkereskedelmi logika helyett végre az élelmiszer önrendelkezés biztosítására, ahogy az előttem szólók mondták, helyben megtermelt élelmiszerre, helyi gazdák által.

  Daniel Hannan (ECR). - Elnök úr, az előttem felszólalókhoz hasonlóan én is tisztában vagyok a mezőgazdaságunkat sújtó válság mértékével. A gazdákat képviselő minden képviselőtársam tudja ezt. A válság azonban a meglévő agrárrendszer terméke – a közös agrárpolitikáé –, amelynek szerencsétlen következményei vannak az Egyesült Királyság általam képviselt részén élő gazdák számára. És nem csak a gazdák számára: a fogyasztóink, az adófizetőink, sőt, még a harmadik világ szegényei számára is, akik azt tapasztalják, hogy piacaikat visszautasítják, ám a feleslegeket rájuk zúdítják.

Mi az Európai Unióban fokozatosan távolodtunk a közvetlen támogatás rendszerétől, amelynek oly káros környezeti és gazdasági hatásai voltak, ám most mégis ide rohanunk vissza. Kijelenthetem, hogy az Egyesült Királyság lakosai tisztán emlékeznek még arra, hogyan működött a tejkvóta-rendszer. Az országunknak kiosztott kvóta kevesebb volt, mint a nemzeti termelésünk, így tanúi lehettünk annak a rendkívüli látványnak, amikor a brit gazdák trágyaként használták a tejet, vagy éppen kiöntötték a csatornákba, majd ezt követően Hollandiából, Franciaországból, vagy az Európai Unió más országaiból kellett tejet importálnunk, hogy ki tudjuk elégíteni a keresletet. Végre kezdtünk ettől eltávolodni, erre most a tisztelt Ház megszavazta, hogy hozzuk vissza az egészet.

Ha valaki azt hinné, hogy az Európai Unió abba az irányba halad, hogy egyre kevesebbet tesz és átruházza hatalmát, nézze csak meg a mai szavazás eredményét.

  Syed Kamall (ECR). - Elnök úr, a múlt héten láttuk, amint a Beatles együttes néhány albuma digitálisan felújított formában ismét kiadásra került. Ezen a héten a tejkvóta-rendszer felújításáról vitázunk. Ezeknek első pillantásra talán nincs túl sok közük egymáshoz, amíg fontolóra nem vesszük az egyik Beatles-szám címét: Back in the USSR. Véleményem szerint ez mindent elmond. Itt van egy olyan rendszer, ahol az árakat és a kvótákat a bürokraták határozzák meg, és nem a fogyasztók szükségletei, vagy akár az eladók szükségletei. Itt egy olyan rendszer, ahol a fogyasztók még kétszer annyit fizetnek a magasabb árak és a magasabb adók révén egy olyan rendszer támogatásáért, amely nem panaszkodott, amikor magasak voltak az árak.

Emlékszem, hogy az előző parlamenti ciklus vége felé Martin Schulz azt mondta, hogy végre tanúja volt az Európai Néppárt szociáldemokratizálódásának. Nos, én azt hiszem, az ő álmán továbbhaladva most már az EU szovjetizálódását szemlélhetjük. Valóban egy „EUSSR” tanúi vagyunk?

  Jens Rohde (ALDE). - (DA) Elnök úr, mi, dán liberálisok nagyban szimpatizálunk azokkal a gazdákkal, akik napjaink óriási gazdasági kihívásaival kényszerülnek szembenézni, és tulajdonképpen szimpatizálunk azzal az elképzeléssel is, hogy rövid távú segítséget nyújtsunk a rászorulóknak. Az egyetlen probléma az, hogy a rövid távú, intézményesített támogatási rendszerek sosem maradnak rövid távúak, dacára annak, hogy számos alkalommal kifejezik az erre irányuló szándékot. Végül mindig állandósulnak, és ez olyasvalami, amit közülünk mindenki, aki részt vett valaha ilyen intézkedések bevezetésében, akár itt, akár a nemzeti parlamentekben, jól tud. Ezért félünk – és véleményünk szerint jogosan félünk – attól, hogy az állásfoglalásban javasolt intézkedések, és ennek fényében a Bizottság kezdeményezései is ténylegesen és tartósan el fognak téríteni minket a hatékony mezőgazdaság felé tartó kiváló reformfolyamattól, amelyért a Biztos asszony volt a felelős, ennél fogva úgy érezzük, hogy el kell utasítanunk ezt az állásfoglalást.

Állásfoglalási indítványok RC-B7-0040/2009

  Zigmantas Balčytis (S-D). - Elnök úr, én igennel szavaztam, mert az energiaszolgáltatás biztonságának kérdése napjainkban az Európai Unió minden tagállama számára kiemelkedő fontossággal bír.

A közelmúltbeli orosz-ukrán válság világosan rámutatott az energiaszektor létező problémáira, mégpedig különösen arra, hogy néhány tagállam teljes mértékben egyetlen földgáz-beszállítótól függ.

Az Európa többi részétől elszeparáltan elhelyezkedő balti országok a kelet-európai gázszolgáltatók könyörületességére vannak utalva. Még soha nem volt ennyire fontos, mint ma, hogy a szolidaritáson, az energiaforrások diverzifikálásán és a közös érdekek védelmén alapuló átfogó, közös energiapolitikát dolgozzunk ki.

Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a Bizottságnak, és különösen a svéd elnökségnek a balti-tengeri stratégia benyújtásáért, amely lehetővé teszi a strukturális alapok hatékony mobilizációját, hogy még eredményesebben használhassuk fel azokat közös céljaink elérése érdekében.

Meggyőződésem, hogy ha a stratégiát megfelelő módon alkalmazzuk, az a regionális siker példájává válhat.

Végezetül szeretném sürgetni a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet a balti-tengeri stratégia végrehajtásában, annak biztosítása érdekében, hogy bizonyos esetekben az egyes tagállamok érdekei ne élvezhessenek előnyt a közös stratégiai célok megvalósításával szemben.

  Bogusław Sonik (PPE). - (PL) Én igennel szavaztam erre az állásfoglalásra, mivel az energia kérdése az európai szolidaritás fontos próbáját jelenti. A tagállamoknak együtt kell működniük ebben az ügyben.

Az energiapolitikának össze kell kapcsolódnia a külpolitikával. A Bizottságnak azzal is foglalkoznia kell, hogy a különböző európai uniós tagállamokban több különböző lábon álljon az energiabiztonság. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem azt jelenti, hogy a széntől függő energiának szörnyű pénzügyi helyzettel kell majd szembesülnie. A hirtelen áremelkedések ki fog hatni a polgárokra. Itt az ideje, hogy az egész Európai Uniót átfogó közös politikát vezessünk be ezen a területen. A Bizottságnak határozottan ki kell jelentenie, hogy le fogja győzni azon tagállamok önző hozzáállását, amelyek nem látnak veszélyt az egyetlen szolgáltatótól való függés fenntartásában, mint például az orosz gázra való hagyatkozásban.

Cselekednünk kell. Az Európai Bizottságnak és az energiaügyi biztosnak világosan ki kell fejezniük politikai akaratukat.

  Iosif Matula (PPE). - (RO) Elnök úr, én az állásfoglalás mellett szavaztam, és azt is elmondom, miért. Az Európai Unió függ az energiabehozataltól. Az energiafogyasztás tovább növekszik, ám a természeti erőforrások korlátozottak. Az energiabiztonság ugyanakkor többféle erőforrást és szállítási útvonalat feltételez, csakúgy, mint a tagállamok rendkívül hatékony összeköttetését, amelyen jelenleg különféle projektek keretében dolgozunk; erre példa az európai finanszírozású gázvezeték kiépítése Románia és szomszédjai, Magyarország és Bulgária között. Itt tartunk jelen pillanatban – mondtam magamnak – de mit kell még tennünk ezen kívül?

Szeretnék egy talán merész, ám annál egyszerűbb párhuzamot vonni a villamos energiával. Jelenleg anélkül folyik áram házaink vezetékeiben, hogy tudnánk, honnan is érkezik. A földgázt biztosító többrétű hálózatnak és a számos szállítási hálózatnak ugyanennek a célnak az elérését kell lehetővé tennie számunkra: azt, hogy a körülményektől függetlenül minden helyzetben garantálhassuk a földgázszolgáltatást. Ezért támogattam és támogatom továbbra is a Nabucco-programot, és ugyanakkor azt is, hogy elmozduljunk a megújuló energiaforrások diverzifikálása felé.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

- Jelentés: Paolo De Castro (A7-0005/2009)

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Én igennel szavaztam a vajra és a sovány tejporra vonatkozó 2009-2010-es intervenciós időszakot érintő tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentésre, mert ezeket az intézkedéseket egy olyan kedvező intézkedés folytatásának látom, amelynek azonnali hatása volt a tej és tejtermékek piacán tapasztalható túlkínálat szabályozására. A világ tej- és tejtermékpiacain az elmúlt 12 hónapban tapasztalt árcsökkenés annak az eredménye volt, hogy bár a termelés általában véve növekedett, a gazdasági és pénzügyi válság hatására a kereslet világszerte csökkent. Ez alapot ad arra, hogy továbbra is állami intervenciót alkalmazzunk a vaj és a tejpor esetében.

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) Olasz képviselőtársam, Paolo De Castro jelentése alapján én igennel szavaztam a közös piacszervezésről szóló rendelettől a vajra és a sovány tejporra vonatkozó 2009-es és 2010-es intervenciós időszak tekintetében való eltérésről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra. Minden élelmiszer, így a tej esetében is a 2007-ben világszerte bekövetkező hirtelen áremelkedések után az elmúlt 12 hónapban visszazuhantak az árak. Támogatom a Bizottságot, amely 2009 elején magántárolási támogatást vezetett be a vajra, ezzel támogatva a piacot. Tekintettel a helyzet kivételes voltára, támogatom a jelenlegi, vajra és sovány tejporra vonatkozó állami intervenciós időszak 2010. február 28-ig pályázati eljárás keretében való meghosszabbítását. Továbbá, tekintettel a tejtermékpiac helyreállásához szükséges idő hosszának bizonytalanságára, támogatom a Bizottság arra való felhatalmazását, hogy ugyancsak pályázati eljárás keretében a 2010/2011-es intervenciós időszakot is kiterjessze, ha azt a piaci körülmények szükségessé teszik.

  David Casa (PPE) , írásban. − Ez a jelentés az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettől a vajra és a sovány tejporra vonatkozó intervenciós időszak tekintetében való eltérésről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslattal foglalkozik. Tekintve, hogy súlyos válság sújtja a tejágazatot, én a jelentés mellett szavaztam.

  Lena Ek , Marit Paulsen, Olle Schmidt és Cecilia Wikström (ALDE), írásban. − (SV) Teljes mértékben tisztában vagyunk azzal, hogy a tejtermelők helyzete tarthatatlan. Mindazonáltal annak is tudatában vagyunk, és meggyőződésünk, hogy nem az EU intervenciói jelentik a megoldást. Elérkezett az idő, hogy áttérjünk a piac- és biztosításalapú rendszerre, amely úgy szabadítja fel a gazdákat, hogy nem okoz zavart sem a hazai, sem a világpiacon. Legfőbb ideje, hogy áttekintés szülessen a helyzetről, tekintettel a nagyüzemi termelésben és a majdnem ugyanolyan nagy, a gazdák és a fogyasztók között álló élelmiszeriparban tapasztalható versenyre.

  Jarosław Kalinowski (PPE) , írásban. – (PL) A tejkvóták befagyasztását javasoló módosításokkal kapcsolatban a következőket szeretném elmondani: először is semmi alapunk nincs azt feltételezni, hogy a termelési kvóták javasolt (a KAP felülvizsgálatát követő) emelése hatással lenne az ágazatot sújtó válságra.

Másodszor, a kvóták növelésének befagyasztása – amit az európai parlamenti állásfoglaláshoz benyújtott módosítások javasolnak – azon országok gazdáit büntetné, amelyek jelenleg a kvótájuk felhasználásnak határán vannak. Nem lenne sportszerű, sem erkölcsös, ha a játék jelenlegi állásánál változtatnánk meg a szabályokat. Harmadszor, szeretném emlékeztetni Önöket, hogy a 2002-es koppenhágai csúcson – amelyen Lengyelország is részt vett – tárgyaltunk a tejkvóták kérdéséről, tudván azt, hogy ezek a kvóták 2007-ig lesznek érvényben. Luxemburgban ezután, részvételünk és szavazati jogunk nélkül, 2014-ig meghosszabbították a kvótarendszert.

A tejágazat problémáját nem oldhatjuk meg azzal, hogy néhány gazdának lehetőséget adunk arra, hogy más gazdák kárán javítson helyzetén. Elképzeléseinknek és cselekedeteinknek azt kell célozniuk, hogy mindenki lehetőséget kapjon, tekintet nélkül arra, hogy melyik országban él, a régi 15 tagállam, vagy a 12 új tagállam valamelyikében.

  Jörg Leichtfried (S&D) , írásban. − (DE) Egyetértek a Biztos asszony vaj- és tejporfelvásárlásra vonatkozó rövid távú megoldásával. Mindazonáltal, szeretnék felszólítani a tejágazat válságának hosszú távú megoldására is, például a rugalmas mennyiségi ellenőrzés alkalmazásával, hogy olyan tejár kerüljön meghatározásra, amely fedezi a költségeket. A tej túltermelését nemzeti szinten kell megakadályozni, az európai követelmények betartásával.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. − (DE) A tejpiaci válság eredményeképp a vaj és a tejpor ára is visszaesett. Üdvözlöm a Bizottság azon javaslatát, miszerint továbbra is támogatja a piacot, és hogy 2010. február 28-ig meghosszabbítja az intervenciós időszakot. Ezt követően remélhetőleg a piac helyreáll, és az árakat újfent a kereslet és a kínálat fogja meghatározni. Egy bizonyos ideig azonban, úgy vélem, szükség van erre az intervencióra, ennélfogva az előadó javaslatai mellett szavaztam.

  Cristiana Muscardini (PPE) , írásban. − (IT) A tejágazat súlyos válsága a tejtermelők puszta túlélését veszélyezteti. Ezért úgy vélem, helyes, ha továbbra is ellenezzük az egyéni kvótakezelést, mivel ez tulajdonképpen hatálytalanítaná az év végi ellentételezést, azt a mechanizmust, amely viszont életbevágó az olasz termelési ágazat számára. Ehelyett, támogatom az intervenciós ár átmeneti emelését, az ágazati egyensúly megteremtésére irányuló kezdeményezéseket és intézkedéseket, a fogyasztók tájékoztatásának javítását, valamint a tej és tejtermékek eredetcímkézésének bevezetését célzó fontos lépéseket.

Különösen a kereslet és kínálat egyensúlyának helyreállítása érdekében támogatnunk kell az egyes tagállamoknak járó kvóták egy részének időszakos befagyasztását célzó javaslatot, és ellentételezést kell biztosítanunk azoknak a termelőknek, akiknek a befagyasztott tejkvóta arányában ki kellett iktatniuk állományuk egy részét.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D) , írásban. – (RO) Az Európai Unió jelenleg a tejágazatban valaha tapasztalt egyik legsúlyosabb válságon meg keresztül, amely annak köszönhető, hogy míg a termelés növekedett, a világméretű kereslet jelentősen visszaesett. Tekintettel az európai tejtermelők súlyos helyzetére, folytatnunk kell az állami intervenciót (vagyis a sovány tejpor és a vaj felvásárlását és tárolását) legalább a jövő év februárjáig, illetve szükség esetén 2011-ig. Nem hinném, hogy megengedhetjük magunknak, hogy tétlenül végignézzük, amint gazdaságok zárnak be Európában, mert ez esetben egy év múlva a Közösségen kívülről kellene tejet importálnunk. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy az egészségügyi követelmények sehol nem lesznek olyan szigorúak, mint amilyet mi szeretnénk, nagyon sok a vesztenivalónk. E tekintetben üdvözlöm ezt a jelentést. Mindazonáltal a tejágazat problémájának valódi megoldásához további intézkedéseket kell elfogadnunk, mert a készletek raktározása jelentős erőforrásokat igényel, és bármelyik pillanatban előfordulhat, hogy a készletek használhatatlanná válnak. Egy későbbi élelmiszerválság megelőzése érdekében egy olyan fenntartható mezőgazdasági rendszerbe kell most befektetnünk – még akkor is, ha egy pénzügyi válság közepén vagyunk –, amely képes megfelelni az élelmiszerekkel szemben támasztott követelményeinknek.

- Jelentés: Paolo De Castro (A7-0004/2009)

  David Casa (PPE), írásban. − Ez a javaslat módosítja a gazdák számára biztosított, jelenleg érvényben lévő közvetlen támogatási rendszert. Mivel egyetértek azzal, hogy szükség van ezekre a módosításokra, a javaslat mellett szavaztam.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D) , írásban. – (RO) Egy új parlamenti ciklus elején vagyunk, most határozzuk meg az Európai Unió eljövendő politikáinak prioritásait. Tudom, hogy megvan a kísértés, hogy azokra a bizonyos kérdésekre összpontosítsuk figyelmünket, amelyeket különösen fontosnak tartunk, másokat pedig hanyagoljunk. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy bár sok mindent feladhatunk, az étkezésről nem mondhatunk le. Ezért kell, hogy a mezőgazdaság továbbra is prioritást élvező terület legyen az Európai Unió számára. Véleményem szerint a Bizottság által megszabott 15 000 eurós határ fölé kell emelni a gazdáknak adott támogatás minimum szintjét, valamint megnövelt összeget kell elkülöníteni a tej- és a tejtermékágazat számára. Nyomatékosan javaslom, hogy támogassuk a tej- és hústermelő gazdák támogatását, hogy ezáltal stabilizáljuk a piacokat, mégpedig úgy, hogy bevonjuk őket az állami támogatások átmeneti válságkeretébe.

Ráadásul a közvetlen támogatási rendszereknek az új tagállamok sajátos jellemzőit is figyelembe kell venniük, ahol a mezőgazdaság fontos szerepet tölt be a nemzeti gazdaságon belül, és biztosítani kell számukra a mezőgazdaság további támogatását annak érdekében, hogy leküzdhessék strukturális problémáikat, valamint a mezőgazdasági ágazat fejlődésének fokozásával és a régi tagállamhoz képest a hatékonyság és versenyképesség terén mutatkozó különbségek csökkentésével teljesíthessék a konvergenciakritériumokat.

- Állásfoglalási indítvány: SWIFT B7-0038/2009

  Zigmantas Balčytis (S-D), írásban. − A terrorizmus elleni küzdelem régóta e Ház prioritásai között szerepel. Mindazonáltal meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt a biztonsági intézkedések, valamint a polgári szabadságjogok és az alapjogok védelme között. Szintén biztosítanunk kell a magánéletnek és az adatok védelmének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartását. A terrorizmus elleni küzdelem alapjául szolgáló legfőbb elvnek az egyensúlynak és az arányosságnak kell lennie. Az Európai Unió mindig is bizonyította polgárai magánéletének védelme iránti szilárd elkötelezettségét, és ennek továbbra is így kell maradnia. A Közösség a jogállamiságon alapszik, így az európai személyes adatok harmadik országok számára történő továbbításakor minden esetben tiszteletben kell tartani az eljárási garanciákat és a védelemhez való jogot.

Mondanom sem kell, hogy bárminemű adatátadásnak eleget kell tennie mind a nemzeti, mind az uniós szintű adatvédelmi jogszabályoknak. A SWIFT egy kulcsfontosságú infrastruktúra, és biztosítanunk kell, hogy az adattovábbításra vonatkozó kérések mindegyike megalapozott legyen, a célzott esetekre vonatkozzon és szigorúan bírósági jóváhagyáshoz legyen kötve. A Közösségnek határozott álláspontot kell képviselnie az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során annak biztosítása érdekében, hogy a SWIFT-adatokat csakis a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban, és semmilyen más célból ne használhassák fel.

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson, Marita Ulvskog és Åsa Westlund (S&D), írásban. − (SV) Mi szociáldemokraták úgy döntöttünk, hogy tartózkodunk az 1. módosításról szóló szavazáson. A demokratikus ellenőrzés szempontjából alapvetően fontos, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek hozzáférhessenek a dokumentumokhoz és a tárgyalási irányelvekhez, mégpedig az Egyesült Államok hatóságaival a pénzügyi kifizetésekkel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférésről folytatott tárgyalások megkezdése előtt. Biztosítani kell, hogy az európai polgárok biztosak lehessenek abban, hogy banki adataik áthelyezése nem fogja sérteni a nemzeti, illetve az európai uniós jogszabályokat. Ugyanakkor, felismerjük annak fontosságát, hogy a jövőben hatékonyan fel tudjuk kutatni a terroristacselekményeket, ám ez nem mehet a demokrácia rovására.

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Én a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a fizetési üzenetekben szereplő adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló tervezett nemzetközi megállapodásról szóló közös állásfoglalás mellett szavaztam. Azonban a polgárok képviselőjeként és a kérdés érzékeny mivoltának tudatában, hiszen az alapvető jogokat érinti, meglehetősen szigorú garanciákat kérünk, mielőtt még aláírnánk bármilyen megállapodást a SWIFT-ről az Egyesült Államokkal. Ezek a garanciák a következők: az adatokat csakis a terrorizmus elleni küzdelem érdekében adják át; a kölcsönösségi mechanizmusok kötelezzék az Egyesült Államokat, hogy az európai hatóságok kérésére adják át a vonatkozó pénzügyi információt; az átmeneti megállapodás érvényessége legfeljebb 12 hónap legyen; valamint, hogy a későbbiekben, a Lisszaboni Szerződés életbe lépése után új megállapodás köttessék, az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek teljes részvételével.

Azt is szeretném, ha végre lehullna a titkolózás fátyla, amely nagymértékben beborítja e kérdés lényegi részét, és mi, európai parlamenti képviselők az eddiginél többet megtudhatnánk a megállapodásban meghatározott eljárásokról.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. − (DE) A tervezett nemzetközi megállapodás szerint a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a fizetési üzenetekben szereplő adatok elérhetőek lesznek az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma számára. A fizetési üzenetekben szereplő adatok idegen hatalmak számára történő átadása kimeríti a polgáraink alapvető jogainak súlyos megsértését, különösen, ha az adatok az Amerikai Egyesült Államok kezébe kerülnek.

Az Egyesült Államok számos esetben megmutatta már a múltban, hogy nem veszi komolyan az adatvédelmet, különösen, ha a kormányzat terveinek vagy céljainak megvalósításáról van szó. Bár ez az állásfoglalási indítvány tartalmazza az európai polgárok védelmének helyes szándékát, nem zárható ki teljes mértékben e fontos adatok nem megfelelő felhasználása.

- Állásfoglalási indítvány: EK/Tádzsikisztán B7-0025/2009

  David Casa (PPE) , írásban. − Tádzsikisztán fontos földrajzi pozíciót foglal el, mivel egy Európát és Ázsiát összekapcsoló fontos csomópontban helyezkedik el, ennélfogva lényegi szerepet tölt be a térség stabilitásának növelésében. Én ezen állásfoglalás mellett szavaztam, amelynek célja, hogy meghatározzon egy sor olyan fontos kérdést, amellyel Tádzsikisztánban foglalkozni kell.

- Jelentés: Alojz Peterle (A7-0007/2009)

  Zigmantas Balčytis (S-D) , írásban. − Nagy örömmel üdvözlöm a javasolt, az EK és Tádzsikisztán közötti partnerségi és együttműködési megállapodást, amelynek célja, hogy kereteket adjon az EU Tádzsikisztánnal folytatandó jövőbeni együttműködésének. A közép-ázsiai térség gazdasági és politikai szempontból nagyon fontos a Közösség számára, és ez a megállapodás segíteni fogja az EU Tádzsikisztánnal kialakított politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak, valamint általában véve közép-ázsiai jelenlétének konszolidálását és erősítését.

Ezenfelül elősegíti majd a gazdasági növekedést, a fenntartható fejlődés támogatását, a szegénység elleni fellépést, valamint a Tádzsikisztánban és a közép-ázsiai térségben tapasztalható instabilitás javítását. Örömmel látom, hogy ez a megállapodás olyan kérdéseket is felölel, mint a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek, a csempészet, a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni fellépés. Mostantól az EU és Tádzsikisztán szoros politikai párbeszédet fog folytatni, amely számos területen megnyitja majd az utat a mélyebb kapcsolatok kialakítása felé.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) 2007-ben, a német elnökség alatt, az EU elfogadott egy Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiát, amelynek célja egy új társulási forma létrehozása volt. A Tádzsikisztánnal kötendő megállapodás ennek a stratégiának a része, és a térség tekintetében a legfőbb célja köztudottan a természeti erőforrásokhoz, különösen a földgázhoz kapcsolódik. Én az Európai Unió és a Tádzsik Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló jelentés ellen szavaztam, mert az EU csakis a természeti erőforrásai és földrajzi elhelyezkedése miatt érdeklődik ez iránt az ország iránt, tekintettel arra, hogy Tádzsikisztán határos Afganisztánnal és Kínával.

Az EU harmadik országokkal való kapcsolatainak egyéb, kölcsönös érdekeken kellene alapulniuk, minden esetben tekintettel mindkét fél szuverenitására, és természetesen tiszteletben tartva természeti erőforrásaik kezelését.

- Közös állásfoglalásra irányuló indítvány: a kiskorúak védelme érdekében hozott törvény elfogadása utáni helyzet Litvániában (RC-B7-0026/2009)

  Robert Atkins (ECR) , írásban. − Én és a brit konzervatív kollégáim sok mindenben egyetértünk ezzel a jelentéssel kapcsolatban. Továbbra is szívből támogatjuk, hogy biztosítsunk egyenlő jogokat és lehetőséget mindenkinek, tekintet nélkül fogyatékosságukra, faji, vallási vagy szexuális hovatartozásukra, és megvetjük a megkülönböztetés minden formáját. Mindazonáltal súlyos kétségeink vannak az Alapjogi Ügynökség és az Európai Unió olyan ügyekbe való beavatkozásával kapcsolatban, amely véleményünk szerint az egyes tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Ezért úgy döntöttünk, hogy tartózkodunk ezen állásfoglalás kérdésében.

  Martin Callanan (ECR) , írásban. − Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselői határozottan támogatják a mindenkit megillető egyenlő bánásmódot faji, vallási vagy szexuális hovatartozásra és fogyatékosságra való tekintet nélkül, és határozottan elítéli a megkülönböztetés minden formáját.

Mindazonáltal, súlyos kétségeink vannak az Alapjogi Ügynökség és az Európai Unió olyan ügyekbe való beavatkozásával kapcsolatban, amely véleményünk szerint az egyes tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Demokratikus nemzetként úgy véljük, hogy e kérdésben a litván parlamentnek és a litván embereknek kell dönteniük.

Ezért úgy döntöttünk, hogy nem támogatjuk ezt az állásfoglalást.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Én a kiskorúakat a nyilvános információk káros hatásaitól védő litván törvényről szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam, mert véleményem szerint sürgősen felül kell vizsgálni a litván parlament által 2009. július 14-én elfogadott törvényt, amelynek értelmében tilos „a homoszexuális, biszexuális vagy poligám kapcsolatokra buzdító […] nyilvános információkat közvetlenül kiskorúaknak terjeszteni”, mert azok „káros hatást gyakorolnak a kiskorúak fejlődésére”. Az Európai Unió elvei szerint fel kell számolni a hátrányos megkülönböztetés minden formáját, különösen a szexuális beállítottságon alapuló hátrányos megkülönböztetést, ennélfogva az Alapjogi Ügynökségnek az EU Szerződéseinek és jogszabályainak fényében véleményeznie kell a szóban forgó törvényt és az arra irányuló módosításokat.

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) Az előttünk fekvő állásfoglalási indítvány igazán összezavarja az embert. Ujjal mutogatunk egy országra, mert annak demokratikusan választott Parlamentje éppen vizsgál egy törvényt, amely – a tagállamok többségében létező törvényekhez hasonlóan – a kiskorúak védelmét célozza, és amelynek célja különösen az, hogy megvédje őket bármely olyan propagandától, amely a homoszexualitást, a biszexualitást vagy a többnejűséget pártolja. Mi lehetne ennél természetesebb, ha gyermekekről van szó? Nos, nem, most úgy tűnik, hogy ez „diszkrimináció”, és hogy az egész Európai Unió megmozdul szegény Litvánia ellenében, amely „bűnös” abban, hogy betiltotta a térítést, és hogy támogatja a családi értékeket.

Ami még megdöbbentőbb, az az a tény, hogy az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportja, amely elvileg kereszténydemokratának vallja magát és bizonyos erkölcsi értékeket képvisel, szintén aláírta ezt az abszurd állásfoglalást, amelyet a baloldal kezdeményezett. Mint általában, a gyermekek jogai semmit sem számítanak a bizonyos érdekcsoportok felől érkező nyomással szemben. El kell mondani, hogy volt idő, amikor e Parlament tagjai közül néhányan a pedofíliát is pártolták az egyetemes szabadság, valamint annak a nevében, hogy mindenkinek joga van a szexualitáshoz, függetlenül attól, mennyire fiatal. Ez az állásfoglalás nem csupán jogsértő, de gusztustalan is!

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Én a kiskorúakat a nyilvános információk káros hatásaitól védő litván törvényt elítélő európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam, mivel a törvény célja, hogy betiltson minden homoszexualitásról szóló információt, ha az kiskorúak számára is elérhető. Ez a törvény teljes mértékben ellentmond az európai jogszabályoknak, különös tekintettel a szexuális beállítottságon alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre, és nagymértékben homofób tartalmú, továbbá akadályokat gördít a szabad véleménynyilvánítás elé. A nem kormányzati szervek is széles körben elítélik, köztük a Nemzetközi Meleg és Leszbikus Szövetség (ILGA), az Amnesty International és az Európa Tanács. Olyan társadalom képét kell kínálnunk a fiatalságnak, amely nyitott a másságra, és amely mások tiszteletének elvén alapul, akkor is, ha azok esetleg mások. Ami az Európai Bizottság részét illeti, neki mint a Szerződések őrének felelősségteljes módon kell fellépnie, és jogsértési eljárást kell kezdeményeznie Litvánia ellen, amennyiben az kitart e döntése mellett. E szavazás által felhívjuk a litván parlament képviselőit, hogy szedjék össze magukat, és utasítsák el ezt a szöveget, amely egy olyan múlthoz való visszatérést jelez, amelyet én személy szerint elítélek.

  Jim Higgins, Seán Kelly, Mairead McGuinness és Gay Mitchell (PPE), írásban. − Ez a Fine Gael párt európai parlamenti küldöttsége általi szavazás magyarázata. A Fine Gael párt európai parlamenti képviselői tartózkodtak a Litvániáról szóló szavazástól, mivel az ottani jogalkotási/jogi folyamat még nem fejeződött be. Amikor a litván jogi folyamat lezárul, megvizsgálható lesz a kérdés, hogy a törvény sérti-e az EU Szerződéseit vagy sem. Ez a normális és helyes eljárás. Megjegyezzük továbbá, hogy az állásfoglalás a hátrányos megkülönböztetés egy típusát a többi elé helyezi, ami már önmagában véve is hátrányos megkülönböztetés.

  Filip Kaczmarek (PPE) , írásban. – (PL) Az állásfoglalás ellen szavaztam, amely veszélyes precedenst állíthat az Európai Unió számára. Véleményem szerint az állásfoglalás tárgya és tartalma nem férnek össze a szubszidiaritás elvével. Az efféle állásfoglalások táplálhatják az euroszkepticizmust, mivel azt bizonyítják, hogy az EU hajlamos belefolyni a tagállamok belügyeibe. Az Európai Unió tagállamainak belügyeibe való be nem avatkozás elve nem egy abszolút elv, de semmi olyan nem történik Litvániában, ami beavatkozásra kényszerítene bennünket. Azoknak, akik egy jobb Európát szeretnének látni, ez ellen az állásfoglalás ellen kell szavazniuk. Ez az oka a döntésemnek. Nagyon köszönöm.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) A litván parlament módosításokat hagyott jóvá a kiskorúakat a nyilvános információk káros hatásaitól védő törvénnyel kapcsolatban. Ennek a törvénynek az a célja, hogy megelőzze az olyan nyilvános információk terjesztését, „amelyek homoszexuális … kapcsolatokra buzdítanak”, vagy amelyek „szembeszegülnek a családi értékekkel”.

A litván hatóságoknak ezért módosítaniuk vagy hatályon kívül kellene helyezniük ezt a törvényt, és tartózkodniuk kellene attól, hogy a büntetőjogi és közigazgatási perrendtartásra vonatkozó módosításokat fogadjanak el annak biztosítása céljából, hogy a törvények összeegyeztethetők legyenek az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal, amelyekről a nemzetközi és európai jogszabályok gondoskodnak.

Helyes irányba tett lépés volt, amikor Litvánia új elnöke arra kérte a litván parlamentet, hogy gondolja újra a törvényt annak biztosítása végett, hogy az megfeleljen a jogállamiság, a jogbiztonság és a jogi átláthatóság alkotmányos alapelveinek, és hogy ne sértse a nyitott társadalom és a pluralista demokrácia garanciáit.

Mindezen okokból és a törvény átdolgozásának sürgető szüksége miatt én igennel szavaztam az Európai Parlament közös állásfoglalási indítványára.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE) , írásban. – (FR) Én ez ellen az állásfoglalás ellen szavaztam, mivel ez veszélyes precedenst teremt abban a tekintetben, hogy az általa kifejezett nézőpont nem ragaszkodik a szubszidiaritás elvéhez, illetve egy tagállami parlament szuverén cselekvésébe való beavatkozás egy formáját jelenti, mégpedig olyankor, amikor a kérdéses törvény még hatályba sem lépett.

- Közös állásfoglalási indítvány: a tejtermelő ágazat válságáról (RC-B7-0047/2009)

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Helyeslem és megszavaztam a jelen állásfoglalásra vonatkozó 28. módosítást, amely arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy azonnal fogadjanak el kiegészítő intézkedéseket, amelyekkel beavatkozhatnak a közösségi termelés jelenlegi szintjébe a kvótaemelés időszakos befagyasztásán keresztül, amelyről a legutóbbi közös agrárpolitikai reformok során határoztunk, mert ez a módosítás figyelembe veszi minden portugál tejtermelő érdekét, és külön elnyerte az Azori-szigetek tejtermelőinek támogatását. Ezért sajnálom, hogy ez a módosítás nem nyerte el az európai parlamenti képviselők többségének támogatását.

  Zigmantas Balčytis (S-D), írásban. − Én e mellett a közös állásfoglalás mellett szavaztam, mert az Európai Bizottság előrejelzésével ellentétben, amely a tejtermékek árának jelentős növekedéséről beszél, szerintem a tejpiac drámai hanyatlást él át, amelynek során az intervenció és az exporttámogatások ellenére csökken a tej ára. Számos tagállam gazdasága nagymértékben függ a mezőgazdaságtól és a gazdálkodástól. És ma sajnos óriási a különbség a mezőgazdasági termékekért az élelmiszer-áruházakban fizetett fogyasztói ár és a termelői ár között. Jelenleg rengeteg uniós tejtermelő van veszélyben és kényszerül arra, hogy a bekerülési ár alatt értékesítse termékeit. A Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia rövid és hosszú távon egyaránt, hogy túléljük ezt a válságot, és megmentsük az EU tejpiacát. E tekintetben nagymértékben támogatom a kérést, miszerint hozzunk létre egy uniós tejalapot, ezzel támogatva a termelőket és a tejgazdaságokat érintő beruházásokat. Ha jól működő tejpiacot szeretnénk, támogatnunk kell a tejgazdaságok modernizációt célzó beruházásokat, a kistermelőket és a fiatal gazdálkodókat. És ami a legfontosabb, biztosítanunk kell, hogy a gazdák tisztességes és megfelelő árat kapjanak termékeikért.

  David Casa (PPE) , írásban. − Az elmúlt 12 hónap során a tejpiac olyan hanyatlásának lehettünk tanúi, amikor a tej ára a literenkénti 21 euro centes ár alá esett, ami sok gazdának nem hagyott más lehetőséget, minthogy veszteséggel adjanak túl termékeiken. Rendkívül súlyos a helyzet, ezért én e mellett az állásfoglalás mellett szavaztam.

  Ole Christensen, Dan Jørgensen, Christel Schaldemose és Britta Thomsen (S&D), írásban. − (DA) Mi a tejágazatnak nyújtandó megnövelt mezőgazdasági támogatásra vonatkozó javaslatok ellen szavaztunk. Képviselőcsoportunk következetesen annak érdekében szavaz, hogy csökkentsük a mezőgazdasági támogatásokat és folytassuk az EU agrárpolitikai reformját. E tekintetben a határozattal kapcsolatban az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének európai parlamenti képviselőcsoportja a 16., 17. és 19. módosítás ellen szavazott, mert ezek, annak ellenére, hogy tartalmuk kedvező, nem bírnak jelentőséggel a szóban forgó kérdés szempontjából.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Én a tejtermelő ágazat válságáról szóló közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert úgy vélem, sürgős intézkedésekre van szükség az ágazat által megtapasztalt súlyos válság feloldása érdekében, amelyekkel különösen a keresletet kell ösztönözni a piaci egyensúly helyreállítása végett. Sajnálatos azonban, hogy a Parlament által elért kompromisszum nem terjed ki a kvótaemelések időszakos felfüggesztésére vagy más termeléscsökkentő intézkedésekre, amelyek pedig igen fontos segítséget jelentenének ahhoz, hogy az európai gazdák szembe tudjanak nézni a válsággal.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A tejágazatot sújtó válság sürgőssé teszi, hogy még hatékonyabb intézkedéseket fogadjunk el a termelők támogatása érdekében, és hogy átgondoljuk azt, hasznos lenne-e 2015-ben eltörölni a tejkvótákat.

A tej- és tejtermékpiac stabilizálása nem csak egy-két olyan furcsa intézkedés révén fog megvalósulni, mint hogy nem emeljük a kvótákat, amelyek célja, hogy enyhítsék a válság azonnali, átmeneti hatásait. Sőt, ezzel ellentétben, a közép és hosszú távú megoldásokat kell átgondolnunk, és azt az okot kell kezelnünk, amiért ez a piac nem működik megfelelőképpen, ugyanakkor meg kell találnunk a legjobb módját annak, hogyan tudjuk megőrizni a fenntartható termelést, nem feledkezve meg a fogyasztók tisztességes árhoz való jogáról.

E tekintetben rá kell mutatnom a tejtermeléstől nagyban függő legkülső régiók – mint például az Azori-szigetek – különösen törékeny versenyhelyzetére. Sajnálom, hogy az Európai Bizottság bizonyos mértékű érzéketlenséget mutat ezzel kapcsolatban, csakúgy, ahogy nemzeti szinten a portugál kormány is erőtlenül kezeli ezt a folyamatot. Vezetőink abbéli képessége, hogy fellépjenek és támogassák a nemzeti érdekeket, különösen fontos a válság idején. Sajnálatos, hogy most nem ezt látjuk. Pozitívumként jegyzem meg azonban azon módosítások sikerét, amelyek társszerzője voltam, és amelyek támogatják a de minimis kifizetések emelését. Ez ugyan nem az ideális megoldás, de segít.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Én ezen állásfoglalás mellett szavaztam, bár szerintem nem megy elég messzire. Az árak jelenlegi stabilizálása érdekében a kvótán felüli éves emelés 2%-os bónuszát azonnal vissza kell vonni. A tejkvótarendszert 2015. után is folytatni kell, vagy más szabályozó mechanizmussal kell felváltani. Életbevágóan fontos, hogy a tejtermelést az európai belső kereslethez igazítsuk, hogy tisztességes árat garantálhassunk a termelőknek. A piac átláthatósága alapvetően lényeges, és e tekintetben javaslom, hogy hozzunk létre egy európai megfigyelőközpontot, hogy a termeléstől az elosztásig segítsük a piac felügyeletét és szabályozását.

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Az elfogadott állásfoglalás olyan pozitív intézkedéseket tartalmaz, amelyekre szükség van az ágazatot érintő jelenlegi súlyos válsághelyzetben. Ezért szavaztunk mellette. Ezek azonban csak egyszeri intézkedések, amelyek nem oldják meg az ágazat alapvető problémáit, különösen azon kis- és középméretű gazdaságok problémáit, akik helyzete várhatóan a közeljövőben még tovább romlik, tekintettel arra a bejelentett szándékra, miszerint el kívánják törölni a tejkvótákat.

A tejtermelők által vívott harc túlmutat azonnali céljaikon – vagyis, hogy olyan áron értékesíthessék termékeiket, amely biztosítja fennmaradásukat –, és tágabb jelentéssel és jelentőséggel is bír, amelynek a jövőben elérni kívánt mezőgazdasághoz van köze. A piacok nagyobb termelékenységű országokból származó árukkal való elárasztását, illetve néhány ország intenzív termelését, míg másokban a gazdálkodástól és az élelmiszer-előállítástól való függőség felszámolását támogató neoliberális mezőgazdasági modellt egy olyan modellel kell felváltani, amely az élelmiszer-szuverenitás és az élelmiszerbiztonság elképzelésén alapul – azon, hogy minden országnak joga van fenntartható módon termelni. Ebben a modellben alapvető fontossággal bírnak a termelés ellenőrzését célzó nyilvános mechanizmusok, úgymint a minden egyes ország szükségletéhez igazított kvóták.

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) Ha egy bizonyos fajta politika öngyilkosságba hajszolja a gazdákat, ha arra sarkallja az embereket, hogy szánt szándékkal tönkretegyék munkájuk gyümölcsét, mert ez sem rosszabb annál, amit e politika kínálni tud nekik, itt az ideje változtatni rajta. A mezőgazdaság általános liberalizációja, és ezen belül különösen a tejágazaté, katasztrófába torkollott. Hányszor kell még elmondani e Házban, hogy mivel ez nyújt táplálékot az embereknek, és mivel segít a vidék vonzóbbá tételében és a lakosság vidéki területeken való megtartásában, a mezőgazdaságot nem lehet ugyanolyan gazdasági tevékenységként kezelni, mint bármely másikat? Az élelmiszer nem olyan árucikk, amelyre a minden realitástól elszakadt piacokon spekulálhatunk. Abszurd olyan termékek behozatalát ösztönözni, amelyek még azokat a minőségi kritériumokat sem elégítik ki, amelyeket saját gazdáink elé támasztunk. Botrányos, hogy ezeket a gazdákat a nagy, központi felvásárló hivatalok feldolgozóinak és ragadozóinak kegyelmére bízzuk, akik a termelők és a fogyasztók kárára termelik saját profitjukat. A szövegben található gyáva, erőtlen javaslatok sem nem elegendőek, sem nem teljes mértékben kielégítőek, de legalább léteznek. Ezért szavaztunk mellettük.

  Pascale Gruny (PPE) , írásban. – (FR) A tejpiac állapota jelentősen romlott az elmúlt 12 hónapban: a tej ára egy éven belül 30%-kal csökkent, amely a legnagyobb árzuhanás, amelyre az elmúlt 20 évben sor került. Ezért sürgősen új európai szintű szabályozás bevezetésére van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a tejágazat ne csak függjön a piac szabályaitól, hanem valóban meg is tudjon felelni azoknak. Jelenleg a termelők jövedelmének instabilitása nem teszi lehetővé, hogy a legjobb módon különítsük el azokat az erőforrásokat, amelyek elengedhetetlenek a jövőbeni ágazati beruházásokhoz. Ezért az Európai Bizottság kötelessége, hogy elősegítse az agro-élelmiszerláncon belüli szerződéses kapcsolatokat, hogy ezáltal egyensúlyba kerüljenek az ágazat különböző szereplői közötti kapcsolatok, stabilizálódjanak a piacok és megelőzhetőek legyenek a piaci kockázatok. Ösztönöznie kell továbbá az ágazatokon belüli jobb szervezettséget. Ezenfelül mérlegelni kell, hogy a tejkvóták emelése kedvező hatással lenne-e a termelői árakra. Európának cselekednie kell. Nem várhatunk tovább. Ha nem cselekszünk, azt kockáztatjuk, hogy az európai tejágazat tartós károkat szenved, amivel gazdaságuk magjától fosztjuk meg törékeny vidéki területeinket.

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) A tejtermelők sztrájkja egyre nagyobb méreteket ölt Európa országaiban, amelynek során a tej mezőkön való kiöntése megrázó képeinek lehetünk tanúi. A tejtermelők aggodalmaival szembesülve az Európai Parlament elfogadott egy álláspontot. Ebben az összefüggésben én megszavaztam, hogy hozzunk létre egy 600 millió eurós alapot az EU 2010-re tervezett költségvetésében a tejtermelőknek nyújtandó támogatás céljából, akik jelenleg olyan súlyos válságot élnek át, amelyre nem volt még példa az ágazatban, és akik közelharcot vívnak a világ tejpiacán a kereslet-kínálat törvényeivel.

Szocialista kollégáim és én szintén benyújtottunk egy olyan módosítást, amely a jelenleg érvényben lévő tejkvóták felfüggesztésére szólít fel azzal a céllal, hogy elérjük az árak növekedését. A már elfogadott piacirányítási intézkedéseken kívül azonban időszakos intézkedéseket is el kellene fogadnunk, mivel az előbbiek nem bizonyultak hatékonynak az árfolyam-volatilitással szemben.

  Elisabeth Jeggle (PPE) , írásban. – (DE) A tejágazat jelenleg egy eddig nem látott mértékű válság kellős közepén van: a termelői árak nagymértékben csökkentek, a fogyasztói árak növekedtek, és az Európai Unió számos gazdasága a fennmaradásért küzd. A Bizottság túl sokáig csak állt és nézte az idevezető fejleményeket. A szinte az összes képviselőcsoport által támogatott állásfoglalási indítványunkban világossá tesszük, hogy a 2008 novemberében az állapotfelméréssel kapcsolatban hozott döntések nem elegendőek a jelenlegi helyzetben. Az általunk elfogadott átfogó mezőgazdasági reform túl kevés.

Ha az alapvető körülmények megváltoznak, a Bizottságnak meg kell ragadnia a kezdeményezést, és olyan intézkedést kell hoznia, amely segíti az uniós gazdákat. Állásfoglalásunkban átfogó intézkedések meghozatalára szólítunk fel, amelyek célja a piac stabilizációja, az értékesítés elősegítése, egy átfogó iskolatej program bevezetése, a mezőgazdasági termelés minden területén a minimális kifizetések maximális összegének 7500 euróról 15 000 euróra való emelése, a korkedvezményes nyugdíj/kvóta-visszavásárlási rendszer létrehozása, a termelői szervezetek megerősítése, a tejtermékek megfelelő címkézése, az Egyesült Államokéhoz hasonló exporthitel-biztosítás bevezetése, valamint bizonyos intézkedésekhez egy tejalap létrehozása. Ezen állásfoglalással készek vagyunk felelősséget vállalni a mezőgazdaságért. Ezért szavaztam igennel erre az állásfoglalásra.

  Marine Le Pen (NI) , írásban. – (FR) A tejágazat veszélyben van. A tejtermelők immár hónapok óta veszteséggel termelnek, míg a tej fogyasztói ára nem csökken: a nagykereskedők azok, akik ebből hasznot húznak. Több ezer francia termelőt fenyeget a csődbe jutás veszélye. A gazdák utolsó lépéseként megnyilvánuló általános tejtermelői sztrájk, hogy felhívják magukra a figyelmet, hogy ne a köz közönye közepette haljanak éhen, jelenleg országról országra terjed Európában, miközben számos munkahely kerül veszélybe a tejipar egyéb ágaiban. A francia és az európai mezőgazdaság e kulcsfontosságú ágazatában hatékony megoldásokra és a politika radikális megváltoztatására van sürgető szükség, mivel – ne kerülgessük a forró kását – egyedül az Európai Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament és az ő ultra-liberalizmusuk felelős ezért a tragédiáért. Azonnal cselekednünk kell: fenn kell tartanunk a kvótarendszert 2015. után is; azonnal csökkentenünk kell ezeket a kvótákat, hogy véget vethessünk a tejár zuhanásának; az árakat a független termelők valódi költségeihez kell igazítani; és teljes átláthatóságot kell teremteni a nagykereskedők árainak kialakításában. A gazdák határozott fellépést várnak.

  Astrid Lulling (PPE) , írásban. − (DE) Megmentettük a bankokat, mert meg kellett. Ezt minden felelős politikus felismerte és elfogadta.

Most egy olyan helyzettel állunk szemben a mezőgazdasági iparban, ahol a gazdák, különösen a tejtermelő gazdák küszöbön álló csődjét kell megakadályoznunk, hiszen az árak már a termelési költségeket sem fedezik. Mindazonáltal biztosítanunk kell, hogy termelési kapacitásunk elegendő legyen arra, hogy jó minőségű élelmiszerrel lássuk el az európai polgárokat.

Én egy olyan generációhoz tartozom, amely megtapasztalta az élelmiszerjegy-rendszert, és annak a szükségét, hogy felhalmozzuk az élelmiszert, hogy legyen mit ennünk. Remélhetőleg soha többé nem lesz annyira rossz a helyzet. Mégis, azok, akik sosem tapasztalták meg az éhséget, nem értik, milyen fontos Európának, hogy erős, közös agrárpolitikával rendelkezzen.

Az ellátás biztonságára van szükségünk, és nem csupán az energiaszektorban.

Arra kérem Önöket, fontolják meg azt a tényt, hogy ha túl sok régióban túl sok gazdaság kényszerül tevékenysége feladására, mert nem vagyunk képesek vagy készek arra, hogy megtegyük azokat a megfelelő rövid távú intézkedéseket, amelyekre ez az állásfoglalás felhív, az Európai Unió és a tagállamai annak többszörösét fogják megfizetni, mint amennyibe a megfelelő rövid távú intézkedéseknek a közös agrárpolitika keretében való meghozatala kerülne.

Már így is elég nagy a munkanélküliek serege. Megengedni, hogy a gazdaságok csődbe menjenek, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból is felelőtlenség lenne.

Remélem, meghallják figyelmeztetésünket.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Én a közös állásfoglalási indítvány mellett szavaztam, annak ellenére, hogy elégtelennek tartom. A javaslat, miszerint a tejkvótarendszert 2015-ben meg kell szüntetni, és addig évente 1%-kal növelni kell a kvótát, gyakorlatilag legalizálni fogja az olyan országokban már most létező felesleget, amelyek kvótájukat meghaladó mértékben termelnek, és ezért alacsony áron exportáltak, sok országban a termelési ár alá nyomva le ezzel a piaci árakat. A Bizottság által alkalmazni próbált intézkedések végső célja a dereguláció, ennélfogva az európai tejágazat liberalizációja.

Mi teljes mértékben ellenezzük ezeket az intézkedéseket, mivel ezek csakúgy, mint a közös agrárpolitika reformjai, a nagyvállalatok érdekeit szolgálják a kistermelők kárára. Mi a tejágazat szabályozására irányuló intézkedéseket támogatjuk.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Az elmúlt hónapokban olyan helyzet alakult ki a tejpiacokon, amely számos tejtermelő gazda fennmaradását veszélyezteti. Termékeik ára rohamosan csökken. A kis- és középméretű gazdaságokat ez különösen keményen sújtja, így ezeknek saját tartalékaikhoz kell nyúlniuk, hogy életben maradjanak. Ebből kifolyólag az EU gyors cselekvésére van szükség. A Bizottság eleddig túlzottan óvatosan próbálta megfékezni a válságot, amelyért a kvóták növelésére vonatkozó határozata révén részben ő maga a felelős.

Ezért még inkább üdvözlendők a Parlament kezdeményezései, amelyek különösképpen ebben az állásfoglalási indítványban is kifejezésre jutnak. Ide tartozik elsősorban egy tejalap létrehozása, amely számára 600 millió euró lesz elkülönítve, továbbá a tejtermékek iránti kereslet növelését célzó intézkedések, fokozottabb minőségi ellenőrzés és pontos címkézési kötelezettségek. Számomra magától értetődő volt, hogy a gazdáink támogatása érdekében a javasolt állásfoglalási indítvány és az abban foglalt intézkedések mellett szavazzak.

  Frédérique Ries (ALDE) , írásban. – (FR) Vészcsengő: ez állásfoglalásunk lényege; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a válságból kivezető út megtalálása érdekében hozzon sürgősségi intézkedéseket, amely válságot a tejtermelők teljes valójában a bőrükön érzik. Belgiumban tegnap ez a válság új formát öltött, amikor több mint kétezer termelő 3 millió liter tejet öntött ki Ciney-ben. Az, hogy ezért teljes egészében a kvóták eltörlését tegyük felelőssé, a kérdés túlzott leegyszerűsítése. Ezért elleneztem a 28. módosítást, amely a kvóták befagyasztására szólít föl. A főbb okok máshol keresendők: a kereslet visszaesésében, a világszerte tapasztalható kemény versenyben, és mindenekelőtt a nagykereskedelmi cégek elfogadhatatlanul magas haszonkulcsában, amelyet már számos fogyasztói egyesület is kifogásolt. Ez vezetett arra, hogy a 17. és 18. bekezdésben, amelyeknek szerzője vagyok, arra kérjem a Bizottságot, hogy folytasson vizsgálatot annak meghatározására, hogy működnek-e kartellek. A Bizottság hitelessége forog most kockán. Másfelől, támogattam az 1. módosítást, amely kiterjeszti a 16 tagállam kezdeményezését, és felszólít a különböző ágazati szereplők közötti egyensúly helyreállítására. Én személy szerint támogatom, hogy minden országban rögzítsük a tej minimális árát.

  Marc Tarabella (S&D) , írásban. – (FR) Előretekintve a tejtermelő ágazat válságára vonatkozó állásfoglalásról szóló szavazásra, benyújtottam és helyeseltem néhány, a tejpiac rövid távú, különösen a kvóták növelésének befagyasztása, vagy a kvóták átmeneti (3-5%-kal való) csökkentése általi szabályozását célzó módosítást. Ezen intézkedéseket azonban mind elvetette az Európai Parlament. A termelőknek joguk van azt várni a Parlamenttől, hogy olyan radikális intézkedéseket kezdeményezzen, amelyekre szükségük van. Bizonyos kedvező elemek dacára ez az állásfoglalás nem felel meg az elvárásoknak: ezért tartózkodtam végül a zárószavazáson.

- Közös állásfoglalási indítvány: Energiabiztonság (RC-B7-0040/2009)

  Maria da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Európa nagyban függ az energiabehozataltól. Energiafüggőségünk csökkentése érdekében lépéseket kell tennünk az energiahatékonyság, a megújuló energia felhasználásának fokozásával az energiaforrások diverzifikálása, valamint a származási és a tranzitországok diverzifikálása terén. A belső energiapiac konszolidációja Európa-szerte szintén lényeges az energiabiztonság növelése szempontjából. Az egész Európát behálózó gázvezetékeknek és elektromos hálózatoknak prioritást kell biztosítani. E tekintetben két olyan projekt van a gazdasági fellendülést célzó tervben, amely rendkívül fontos Portugália számára: a Portugália és Spanyolország közötti elektromos hálózat, amely segíteni fogja az ibériai villamosenergia-piac konszolidálását, valamint a Franciaország és Spanyolország közötti kapcsolat, amely megakadályozza, hogy az Ibériai-félsziget energiaszigetté váljon. Felszólítottuk a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyen meg minden erőfeszítést annak biztosítása érdekében, hogy ösztönözzék a megújuló energiával kapcsolatos projektek fejlődését a megújuló erőforrásokban gazdag dél-európai országokban. A sugáreloszlási térképek szerint a napenergia terén az Alentejo régió kiterjedt területei rendelkeznek egész Európa legnagyobb potenciáljával.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Én az energiabiztonság külső dimenziójáról szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam, mert véleményem szerint egy valódi, közös energiapolitika létrehozása döntő jelentőségű lesz az Európai Unió energiaellátásának biztosításában. Mindazonáltal egy megfelelően működő belső energiapiac és az energiaforrások diverzifikálása szintén rendkívül fontos lesz majd a jövőbeni válságok és az energiaellátás akadozásának megelőzése szempontjából. E tekintetben úgy vélem, hogy a megújuló energiákkal és energiahatékonysággal kapcsolatos beruházások növelésének az európai politika központi elemét kell képeznie.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Unió energiafüggősége, az, hogy ezt a függőséget stratégiai szempontból csökkenteni kell, és az, hogy az efféle törékenység az EU stabilitását fenyegeti, jól ismert és sokat vitatott kérdés.

E tekintetben az én országom az európai átlagot meghaladó mértékű függőségben szenved, ami felfedi több egymást követő kormány e területen elszenvedett kudarcát, és ami meglehetős félelemre ad okot az energiapiacok esetleges válságával kapcsolatban.

Tekintettel néhány főbb szállítóinkhoz fűződő bonyolult kapcsolatunkra, az energiaforrások sokféleségének korlátaira és a szolgáltatási kapacitás elégtelen mivoltára, úgy érzem, minden tagállam számára fontos, hogy az Európai Unió egységesen lépjen fel közös érdekei védelmében, és mutassa meg, hogy képes képviselni azokat a mégoly sokat kívánó tárgyalási közegben is.

Úgy vélem, hogy a tagállamoknak hasonlóképpen nem szabad kivonniuk magukat saját felelősségük alól, hanem dönteniük kell a változatos energiakosarakról, amelyekben minden lényeges alternatívát, így a nukleáris energiát is meg kell vizsgálni, elfogulatlanul értékelni kell, és amennyiben hasznosnak találtatnak, a gyakorlatban is be kell vezetni, prioritást biztosítva azok számára, amelyek a leghatékonyabban, legbiztonságosabban és a legtisztább módon állíthatók elő.

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) Európa, az energiaellátás terén, legalábbis rövidtávon nem lesz képes függetleníteni magát az Európán kívüli országoktól. Igaz, hogy e kényszer csökkentése érdekében változatosabbá kell tennünk függőségünk formáit, mind az energiaforrások, mind pedig az energiabeszállító országok szempontjából. Őszintén szólva azonban nem értem, miért jó az, ha Törökország szorításába vetjük magunkat, amely lépést láthatólag sokkal inkább az Oroszország-ellenesség motivál, semmint az energiaügyi megfontolások. Törökország a szükséges tranzitútvonal a maguk híres Nabucco földgázvezetékéhez, amely szép módszeresen minden más projekt elé helyeződött. Ez pedig jelentős eszköz lesz az ország kezében ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon ránk.

Ami a Desertec-kezdeményezést illeti, én ezzel kapcsolatban sem értem, miért váljunk függővé olyasvalamitől, amely jelen pillanatban egy magánkezdeményezés részét alkotó projekt. Valójában, úgy hiszem, ellentmondásos, hogy egyfelől központosított energiapolitikát akarunk folytatni, amely a Bizottság kezében összpontosul, másfelől viszont ezzel egy időben magánüzemeltetők kezébe adjuk az európai energiaágazatot, ami az árak emelkedését és a szolgáltatások csökkenését vonja maga után, és ami hátrányosan érinti az energiával kapcsolatos választásokat. Mindenekfelett azonban úgy vélem, hogy az energia túlságosan fontos kérdés ahhoz, hogy annak kezelését a Bizottság hivatalnokaira, vagy a Bizottságot teljesen mellőzve, néhány profitorientált vállalatra hagyjuk.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. − (DE) Az energiapolitika külső dimenzióiról szóló közös állásfoglalási indítvány Európa jövőbeni energiapolitikájának fontos választási lehetőségeit tartalmazza. Különösképpen úgy gondolom, hogy a jelenlegi energiaszerkezetben a megújuló energiák jóval nagyobb részaránya felé történő jelentős elmozdulás különösen fontos lenne, és ezért én a magánbefektetői csoportok által tervezett Desertec-projektre is igennel szavaztam.

Ez nem utolsósorban az EU-nak az egyes olyan államoktól való függőségét szándékozik csökkenteni, amelyektől mostanáig fosszilis tüzelőanyagainkat szereztük be. A tervezett Nabucco-projekt sajnos nem fog ehhez hozzájárulni, mivel az csak zsarolási helyzetet teremt Törökország számára, tekintettel az ország tervezett EU-csatlakozására. A törökországi iszlám rezsim közvetlen befolyását tekintve, a projektet jelenlegi formájában el kell utasítani. Ezért, dacára e szöveg számos pozitív elemének, tartózkodtam a szöveg egészére vonatkozó zárószavazáson.

  Geoffrey Van Orden (ECR) , írásban. − Elismerjük a különböző szövetségeseink által táplált különféle aggodalmakat. Brit nézőpontból nézve azonban az energiabiztonsággal kapcsolatos még következetesebb uniós megközelítés elérését célzó erőfeszítések nem igénylik a Lisszaboni Szerződést vagy az Európai Bizottság jogkörének kiterjesztését. Már most is alkalmazhatók a megfelelő mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik az EU-tagállamok számára, hogy egységesen lépjenek fel Oroszországgal szemben, ha a helyzet éppen úgy kívánja.

Az állásfoglalásban a Lisszaboni Szerződésre tett utalások rendkívül károsak. A brit konzervatívok hevesen ellenzik e Szerződés ratifikálását, és az EU politikai integrációját érintő további kísérleteket. Sajnálom továbbá, hogy a nukleáris energiáról semmiféle említés nem esik a fenntartható és sokszínű energiaszerkezet energiaforrásai közt, amelyekre nagy szükség lesz az elkövetkező években. Az energiabiztonság legelsősorban saját kormányaink felelősségi körébe tartozik.