Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. október 22., Csütörtök - Strasbourg

5. A pénzügyi és gazdasági helyzet Moldovában (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont a Bizottság nyilatkozata a moldovai gazdasági és pénzügyi helyzetről.

  Leonard Orban , a Bizottság tagja. – (RO) A Moldovai Köztársaságban július 29-én megismételt választások erőpróbáját jelentették az ország azon képességének, hogy képes-e megerősíteni demokratikus fejlődését és továbbhaladni az Európai Unióhoz való közeledés útján. Örülünk annak, hogy a választások nyugodt, fegyelmezett légkörben zajlottak, valamint annak, hogy az új kormány nemcsak hogy kifejezte azon határozott szándékát, hogy előnyben részesíti az Európa-barát utat, de elfogadott számos, ebbe az irányba mutató intézkedést is.

Másrészről, a Moldovai Köztársaság új hatóságai óriási nehézségekkel néznek szembe. Az egyik legsúlyosabb válságot és legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy meg kell birkózni a gazdasági és pénzügyi válság következményeivel. Az Európai Unió keleti szomszédjai közül valószínűleg a Moldovai Köztársaságban a legbizonytalanabb a gazdasági helyzet. A kereskedelem és az ipari termelés összeomlott, ami nemcsak a válságnak, de az áprilisi parlamenti választások által kiváltott politikai nyugtalanságnak is következménye.

A moldovai állampolgárok által külföldről átutalt pénz összege, amely egészen a múlt évig az ország GDP-jének több mint egyharmadát tette ki, jóval a szokásos szint alá esett. Az export és import is drámai mértékben csökkent. Ugyanez vonatkozik a hazai keresletre és az ipari termelésre. 2009-re erőteljes visszaesést jósolnak, amely akár a GDP több mint 10%-át is meghaladhatja.

Mivel a Moldovai Köztársaság már most is Európa legszegényebb országa, ez a visszaesés különösen erőteljesen fogja sújtani, és még tovább fogja súlyosbítani azokat a nehézségeket, amelyekkel a lakosságnak, különösen a társadalom legsérülékenyebb tagjainak meg kell küzdenie. Annak érdekében, hogy a Moldovai Köztársaság és lakossága támogatáshoz jusson, az Európai Unió készen áll arra, hogy makroszintű pénzügyi támogatást ajánljon fel az ország megsegítésére azon felül, amit a Nemzetközi Valutaalap biztosít, a Valutaalappal összehangolt erőfeszítés részeként. Ezen túlmenően szakértői segítséget fogunk nyújtani, az országnak rendszeresen nyújtott támogatás kifizetését pedig fel fogjuk gyorsítani.

Ami a makroszintű pénzügyi támogatást illeti, mint ahogy az ilyen támogatási formák esetében szükséges, a támogatás a Moldovai Köztársaság és a Nemzetközi Valutaalap között létrejött támogatási programról szóló megállapodás véglegesítésétől fog függni. Az IMF képviselői jelenleg Kisinyovban vannak, és érdeklődve várjuk jelentésüket. Nem folytathatjuk egy makroszintű támogatási program előkészítését az előtt, hogy ne indítanánk be a programot az IMF-fel. Ezért most még túl korán van ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, milyen formát fog ölteni az Európai Bizottság által nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatási program.

Számítunk arra, hogy az ország hatóságai devizatartalékuk konszolidálása mellett a költségvetési hiány fedezéséhez is segítséget fognak kérni. Azt is meg kell említenem, hogy a Moldovai Köztársaság egyaránt jogosult segélyekre és kölcsönökre is. Ennek a támogatási csomagnak a végső összetétele természetesen a majdan megállapított szükségletek függvényében fog kialakulni.

Időközben az Európai Bizottság már Kisinyovba küldött egy szakértőkből álló missziót a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság, a DG ECFIN vezetésével, hogy segítséget nyújtson a Moldovai Köztársaság hatóságainak gazdasági programjuk kidolgozásában. A missziónak a hatóságokkal a közelmúltban Kisinyovban tartott találkozóból következően az a célkitűzése, hogy segítsük őket annak felmérésében, hogyan reagáljon az ország a jelenlegi gazdasági helyzetre. Ennek kapcsán a bizottsági szolgálatokat arra használtuk fel, hogy összegyűjtsük a makroszintű pénzügyi támogatási program elkészítéséhez szükséges adatokat.

A Bizottság továbbra is kész arra, hogy a kisinyovi hatóságoknak folyamatos szaktanácsadást nyújtson ezen a területen. Ezzel egy időben igyekszünk felgyorsítani a költségvetési támogatási műveletek kifizetéseit, ami részét képezi az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközöknek. Szeptemberben az Európai Bizottság jóváhagyta az erre az évre szóló költségvetési támogatásra fordítandó kifizetések felső határának 30,5 millió euróról 34,5 millió euróra történő emelését. Természetesen a költségvetési támogatás formájában nyújtott támogatás célja mindenekelőtt az, hogy ösztönözzük a reformokat a vonatkozó ágazatokban, és ne csak a költségvetési lyukakat tömjük be.

Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben ez több mint pusztán egy eszköz a szűkös költségvetési források kiegészítésére. Ez annak is egy módja, hogy segítsük a Moldovai Köztársaság lakosságát az előttük álló valódi nehézségek leküzdésében.

Különösképpen üdvözöljük azt, hogy az Európai Parlament képviselői sürgős támogatást kértek a Moldovai Köztársaság számára. Az elkövetkező hónapokban arra fogjuk önöket kérni, hogy támogassák az ezen a területen tett erőfeszítéseinket. Biztosak vagyunk abban, hogy a Parlament haladéktalanul jóváhagyja majd a Moldovai Köztársaságnak szánt makroszintű pénzügyi támogatási csomagot, amint azt a Parlament elé terjesztjük. Ezzel lehetséges lesz annak biztosítása, hogy kellő időben nyújtsuk ezt a támogatást.

Mielőtt befejezném beszédem, hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy röviden érintsem a Dnyeszteren túli helyzetet. Először is szeretném hangsúlyozni, milyen fontos az, hogy ne feledkezzünk meg erről a problémáról a Moldovai Köztársaságban jelenleg végbemenő jelentős politikai változások miatt. A konfliktus megoldását célzó tárgyalásokat mielőbb folytatni kell az „5+2” formában. Optimisták vagyunk ezzel kapcsolatban, mivel az új kormány megerősítette programjában ezen elv támogatását. Az Európai Unió egyre nagyobb jelentőségű befolyással bír ebben a folyamatban.

Arra számítunk, hogy az új kisinyovi kormány proaktív megközelítést fog alkalmazni ennél a problémánál, ami elősegíti a konfliktus megoldását. Ami minket illet, a közelmúltban indítottunk el két projektcsomagot az Európai Bizottság finanszírozásával annak érdekében, hogy megerősödjön az egészségügyi, a környezetvédelmi, a társadalmi és gazdasági ágazatokba vetett bizalom. Ez a lépés részét képezi a konfliktus megoldását célzó folyamatos, szélesebb körű erőfeszítéseinknek.

Hölgyeim és uraim! A Moldovai Köztársaság válaszút előtt áll, mind politikailag mind gazdaságilag. Teljes egészében elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogassuk az ország jövőbeni fejlődését. Továbbra is minden tőlünk telhetőt megteszünk ebben a különösen kritikus helyzetben annak biztosítása érdekében, hogy támogatásunk jelentős és hatékony legyen és a megfelelő pillanatban érkezzen.

  Marian-Jean Marinescu , a PPE képviselőcsoport nevében. – (RO) A Moldovai Köztársaság súlyos gazdasági, pénzügyi és intézményi válságon megy keresztül, amely a globális gazdasági és pénzügyi légkör és főleg a nyolc éves kommunista kormányzás következtében alakult ki.

A 2009 júliusában tartott előrehozott választások és a Szövetség az Európai Integrációért győzelme fontos lépést jelent annak irányába, hogy teljesüljenek a moldovai polgárok európai törekvései. A győzelmet azzal sikerült a Szövetségben részt vevő pártoknak kivívnia, hogy felléptek a kommunista módszerek, valamint a Dnyeszteren túli helyzet befolyása és az Orosz Köztársaság befolyása ellen. Csodálattal kell adóznunk azok előtt, akik szinte segítség nélkül vívták ki ezt a győzelmet azzal, hogy sikeresen elnyerték a moldovai polgárok bizalmát.

Moldovának segítségre van szüksége. A kisinyovi új kormány stabilitása függ ettől, mint ahogy ettől függ ennek a korábbi szovjet államnak a nyugat vagy kelet irányában való jövőbeni fejlődése is. Határozottan hiszem, hogy Moldova számos irányból fog támogatást kapni. Nekünk is ezek között kell lennünk.

Az Európai Unió számára csak egyetlen lehetőség létezik, mégpedig az, hogy pozitívan reagáljon a moldovai Szövetség az Európai Integrációért erőfeszítéseire. Ez különösen azt jelenti, hogy mielőbb tárgyalásokat kell folytatni egy, az Európai Unió és Moldova közötti társulási megállapodásról, hogy sürgősen kezdeményezni kell egy olyan konstruktív párbeszédet, amelynek célja a moldovai állampolgárok vízummentességének bevezetése, valamint a Moldovai Köztársaságnak olyan pénzügyi támogatást kell nyújtani, amellyel fedezni tudja költségvetési hiányát. Az Európai Bizottságnak mielőbb meg kell adnia Moldovának azt a makroszintű pénzügyi támogatást, amelyre olyan nagy szüksége van.

Biztos úr, nagyon figyelmesen hallgattam végig mindazt, amit mondott, és elégedett vagyok azzal, hogy a Bizottság figyelmet szentel a Moldovai Köztársaságnak, és hogy kidolgoznak egy makroszintű pénzügyi csomagot, csak azzal nem, hogy mindez az IMF-fel folytatott együttműködéstől is függ. Azt szeretném öntől kérni, hogy a Bizottság és az IMF ne párhuzamosan, hanem egymással együttműködve foglalkozzon Moldovával, hogy végül ne alakulhasson ki egy olyan helyzet, amelyben az IMF a Bizottságtól várja azt, hogy lépjen és fordítva.

  Kristian Vigenin , az S&D képviselőcsoport nevében. – (BG) Különösen nagy élvezettel hallgattam Orban urat az Európai Bizottság Moldovával kapcsolatos szándékairól és hozzáállásáról. Úgy gondolom, hogy az európai intézmények és az egész Európai Unió részéről is nagyon egyértelmű jelzést kell küldenünk Moldovának, és biztosítanunk kell a szükséges pénzügyi és politikai támogatást is. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy politikai támogatásra is szüksége van a jelenlegi kormánynak, többek között azon célkitűzéseiben is, hogy megpróbálja kimozdítani Moldovát jelenlegi nehéz helyzetéből. Két egymást követő választás után ez a kormány nyilvánvalóan törekedni fog a lakosság valódi problémáinak megoldására, ami az elmúlt néhány hónapban, sőt akár években, szemmel láthatóan a háttérbe szorult. Ezen túlmenően nem szabad megfeledkeznünk arról, még ha pillanatnyilag stabilabbnak és kedvezőbbnek tűnik is Moldovában a politikai helyzet, hogy nagyon gyorsan irányt válthat. Úgy hiszem, még mindig egyáltalán nem világos, vajon Moldovának sikerül-e elnököt választania, és amennyiben ez nem történik meg, akkor jövőre nyilvánvalóan új választásokat fognak tartani az országban. Ez lenne a lehető legrosszabb fejlemény, nemcsak maga az ország, de Moldova lakossága szempontjából is.

Ezért támogatjuk a Bizottság erőfeszítéseit. Úgy gondolom, hogy képviselőcsoportunk és a Parlament is támogatni fogja az Európai Bizottság szándékait. Emellett világosan figyelmeztetnünk kell Moldovát, annak kormányát és a jelenlegi ellenzéket is arra, hogy itt az ideje annak, hogy Moldova szembenézzen a lakosság valódi problémáival, és nem lehet több politikai játszmát folytatni a polgárok rovására. Úgy tűnik számomra, hogy egy ilyen nyomatékos figyelmeztetést most a moldovai ellenzék is meg fog érteni. Támogatjuk továbbá a társulási megállapodás mielőbbi aláírásának gondolatát is, amelynek, ahogy azt Marinescu úr említette, tartalmaznia kell a vízummentességet – ez egy komoly probléma, amely feszültségekhez vezet Moldova és Románia között– és rendelkeznie kell egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról is. Úgy gondoljuk, hogy a Bizottság által javasolt sürgős intézkedések mellett hozzá kell látnunk az év közepén elindított keleti partnerség megfelelő működtetéséhez. Valódi eredményeket is fel kell mutatnunk, melyek összhangban vannak ezzel az európai uniós politikával.

  Cristian Silviu Buşoi , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (RO) A Moldovai Köztársaság rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van. Az Európai Unió pénzügyi válsága a velünk szomszédos országokat is érintette, és kötelességünk segíteni nekik.

A moldovai gazdasági válság nemcsak a globális válságnak, hanem elődlegesen annak a következménye, hogy elmaradtak azok az azonnali lépések, amelyekre akkor lett volna szükség, amikor a Moldovai Köztársaságban kirobbant ez a válság. Valójában, a választások miatt, a korábbi kommunista kormány szétzilálta a helyi költségvetéseket azzal, hogy kedvezményes támogatásban részesítette a kommunisták irányítása alatt álló hatóságokat. Ezen túlmenően döntés született arról, hogy a lej és az euro közötti mesterséges árfolyamot olyan szinten tartsák, amely biztosította, hogy ennek a szomszédunkban lévő országnak a lakosságát ne érintse a válság. Így most, a tél közeledtével a helyi hatóságokat az a veszély fenyegeti, hogy nem tudják kifizetni a hőenergiát, és a kormánynak is gondjai lesznek a fizetések és a nyugdíjak folyósításával.

Üdvözöljük a Moldovai Köztársaság kormánya, az IMF és a Világbank közötti tárgyalásokra tett kezdeményezést. Biztos vagyok abban, hogy ezek olyan megállapodással fognak zárulni, amely figyelembe veszi majd a Moldovai Köztársaság gazdasági, politikai és társadalmi körülményeit. A Moldovai Köztársaságnak nincs szüksége arra, hogy teljesíthetetlen feltételeket támasszanak vele szemben, ismerve az ország kényes politikai és gazdasági helyzetét.

Áprilisban néhány alkalommal lehetőségünk nyílt a Moldovai Köztársaságról beszélni az Európai Parlamentben. Valamennyien egyetértettünk abban, hogy az Európai Uniónak pénzügyi támogatást kell nyújtania. Ez még fontosabb most, amikor a liberális, Európa-barát erők vannak hatalmon. Ezért a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoportja nevében, egyértelműen arra kérem a Bizottságot, gondoskodjon arról, hogy az általa elkészítendő javaslat a makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó konkrét ajánlatokat tartalmazzon, mert a Moldovai Köztársaságnak azonnali segítségre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen a költségvetési hiány fedezésére, ami 2009 végére valószínűleg eléri az ország GDP-jének 14%-át.

Középtávon a keleti partnerség fontos eszközként szolgálhat, de mielőbb működőképessé kell tenni, és elegendő pénzeszközöket kell számára elkülöníteni. Kérjük továbbá, hogy egy olyan javaslat is kerüljön be a jövőbeni társulási megállapodásba, amely egy kiterjesztett, átfogó és közös szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányul, egy olyan javaslattal egyetemben, amely a moldovai állampolgárok vízummentességéről szól.

  Werner Schulz , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Talán holnapra lecsillapodik a moldovai politikai helyzet, ha egy olyan elnököt választanak meg, akit a Koalíció az Európai Integrációért támogat. Ellenkező esetben, ahogy azt hallottuk, új, előrehozott választásokat kell tartani, és amennyiben ez történne, akkor az EU-nak konstruktív segítséget kell nyújtania.

Ez természetesen nem korlátozódhat a választások megfigyelésére, és itt érinteni szeretném azt a problémát, hogy hogyan lehet a választási részvételt növelni, illetve az eredményeket átláthatóbbá tenni. Körülbelül egy millió moldovai dolgozik és él nyugaton, elsősorban Olaszországban, Portugáliában és Ausztriában. A legutóbbi választásokon való részvételi arányuk nem érte el a 10 százalékot, és ennek logikus okai vannak. Olaszországban például csak Rómában és Bolognában lehetett szavazni, és az országban szétszórtan élő moldovaiak nem éltek ezzel a lehetőséggel, az ezzel járó költségek miatt.

Nekünk, az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a moldovai kormánynak is gondoskodnunk kell arról, hogy több szavazóurnát és speciális szavazófülkéket állítsanak fel a következő választásokon, hogy a külföldön élő moldovaiak részt vehessenek ezeken, mert ők azok, akiktől egy Európa melletti egyértelmű elkötelezettségre számíthatunk, és ezért szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy nemcsak gazdasági és pénzügyi támogatást, de tudatos és konstruktív politikai támogatást is nyújtanunk kell.

  Charles Tannock , az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Moldova Európa legszegényebb országa, és nincs tengerpartja, viszont a közelmúltban volt egy sikeres demokratikus választása. Az új parlamentnek most bölcsen kell megválasztania elnökét.

Ugyanakkor vitathatatlanul sikeresebb és biztonságosabb lenne, ha nem szenvedne mesterséges területi megosztottságtól. Nagyon csekély előrelépés történt a Dnyeszteren túli befagyott konfliktus megoldása terén – amely egy 17 évre visszanyúló probléma. Ennek jelentős mértékben az az oka, hogy Oroszország pénzeli a tiraszpoli törvénytelen rezsimet és továbbra is csapatokat állomásoztat a Dnyeszteren túli térségben.

Oroszország őszinteségét általában annak alapján tudjuk megítélni, hogy milyen mértékben elkötelezett egy ehhez hasonló konfliktus megoldása mellett, valójában azonban sem a Dnyeszteren túlon, sem Grúziában, sem Ukrajnában nem képes lemondani arról, hogy beavatkozzon. Oroszország továbbra is fenntartja, hogy Moldova mint volt szovjet köztársaság az érdekszférájába tartozik. Az ilyen elképzelések elavultak. Moldova mint nyilvánvalóan szuverén és európai ország egy nap még csatlakozhat a NATO-hoz, sőt akár az EU-hoz is.

Az EU-nak most kétszer annyi erőfeszítést kell tennie a moldovai vitás kérdések megoldása érdekében, és olyan megfelelő pénzügyi támogatást kell nyújtania, amilyenre Moldovának szüksége van, de ne gondoljuk azt naiv módon, hogy ez pusztán a Kremllel való kapcsolat helyreállítása révén megvalósulhat.

  Jiří Maštálka , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (CS) Szeretnék mindkét problémáról, illetve az ezután következő, Grúziáról készült jelentésről is beszélni. Túl kevés időt kaptunk ahhoz, hogy ilyen átfogó kérdéseket értékeljünk. Kötelességemnek érzem elmondani, hogy a cseh államfő, Václav Klaus sem a moldovai helyzet, sem pedig a Grúzia és Oroszország közötti határkonfliktussal kapcsolatos nyilatkozata esetében nem tévedett. Ez már természetesen mind a múlté, miközben ma már új problémákkal szembesülünk, annak ellenére, hogy új bizottsági elnökünk van, de Bizottságunk még a régi.

Elismeréssel adózom a grúz-orosz konfliktusról szóló jelentés és azon törekvése előtt, hogy objektív értékelést adjon az egész helyzetről. Meghirdettük az ambiciózus keleti partnerségi programot, és néhány rövid javaslatot szeretnék tenni mind Moldova, mind Grúzia vonatkozásában. Először, a keleti partnerség projektje nem tekinthető egy Oroszország ellen irányuló politikai eszköznek, hanem olyan eszköznek kell tekinteni, amely által a problémák Oroszországgal közösen kerülnek megoldásra. Másodszor, mind Moldova, mind Grúzia területi integritásának kérdését a nemzetközi joggal összhangban kell megoldani, és nem az úgynevezett szaloniki-koszovói változat keretében. Harmadszor, mindkét ország kifejezésre juttatta az Európai Unióval folytatott szorosabb együttműködés iránti igényét, amelynek ki kell terjednie a megfelelő pénzügyi támogatásra, valamint a ténylegeses politikai támogatásra is, mint amilyen a vízumrendszer enyhítése. Negyedszer, mindkét országnak sok segítségre van szüksége a tanácsadás területén, különös tekintettel a közintézmények működtetésére, mint amilyenek az elnöki hivatalok, a parlament, az ügyészség és így tovább. Ötödször, mindkét országnak sürgősen szüksége van segítségre, különösképpen a szólásszabadság jogi kereteinek kialakításához és a szabad média megteremtéséhez, amelyek révén megerősíthetik saját állampolgáraik bizalomérzetét.

Annak érdekében, hogy mindez teljesüljön, az Európai Uniónak készen kell állnia és képesnek kell lennie azon feladat teljesítésére, hogy politikai és pénzügyi támogatáson és egyéb mechanizmusokon keresztül integrálja ezen országokat az új Európába. Amennyiben ezt nem tesszük meg, akkor a keleti partnerséget egyszerűen egy geopolitikai manővernek fogják tartani, és üres elképzelés marad. Amennyiben ezt nem tesszük meg, akkor fennáll annak a veszélye, hogy egyszerűen csalódást okozunk, és hogy a választási időszak lejártakor még több szó fog esni egy új narancssárga, rózsaszín vagy akármilyen más forradalom szükségességéről. Nyújthatunk ezekhez pénzügyi támogatást, de az nem fogja a helyzet valódi megoldását, vagy a lakosság életének javulását eredményezni.

  Bastiaan Belder , az EFD képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr! A moldovai pénzügyi és gazdasági helyzetet néhány szóban össze lehet foglalni. Az egy teljes katasztrófa, ahogyan azt tegnap Dr Aneli Gabani, Európa egyik vezető Moldova szakértője közölte velem. Jóllehet szeptember 25-én új kormánycsapat lépett hivatalba, ígéretes néven és programmal – Szövetség az Európai Integrációért – de a Kommunista Párt továbbra is erős, és új választások kikényszerítésével már készíti elő a hatalomra való visszatérését, mint ahogy az várható volt.

Amennyiben az Európai Unió támogatni kívánja a jelenlegi moldovai kormány európai felzárkózását, akkor Brüsszelnek nagyon gyorsan foglalkoznia kell ezzel. Éppen ezért, a Tanácsnak és a Bizottságnak arra kell az IMF-et ösztönöznie, hogy a lehető legrövidebb időn belül nyújtson segítséget Moldovának anélkül, hogy azonnali szociális megszorításokat követelne. Tegyük lehetővé a reformgondolkodású kormány számára, hogy politikai lélegzethez jusson. Magától értetődő, hogy magának az Európai Uniónak is nagyvonalú pénzügyi támogatást kell ez esetben nyújtania. Végül is, Moldova politikai jövője szerepel ma itt, az európai napirenden.

  Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) Én is üdvözölni kívánom a Bizottság azon szándékát, hogy támogatni kívánja a Moldovai Köztársaságot. A Moldovai Köztársaságnak olyan támogatásra van szüksége, amely az ország lakosságára irányul. Ez az egyetlen módja annak, hogy a Moldovai Köztársaság lakossága képes legyen megszerezni azt a bizalmat, amire szüksége van ahhoz, hogy megtalálja a stabilitáshoz és növekedéshez vezető utat.

Nyilvánvaló, hogy a makroszintű pénzügyi csomagot, amelyről itt megállapodtunk, a lehető legrövidebb időn belül össze kell állítanunk. Ezzel a lépéssel nem szabad tovább késlekedni, mert ha nem sikerül időben lépnünk, akkor azzal azt fogjuk elérni, hogy a bizalom helyett a csalódottság lesz úrrá Moldovában. Ezen túlmenően úgy gondolom, hogy politikailag is támogatnunk kell a kisinyovi kormányt, mert hosszú idő után az ország végre valóban nyit az Európai Unió felé. Biztos, hogy a kormánykoalíció által választott név sem véletlen. Olyan pártok alkotják, amelyek igazán másfajta lehetőséget akarnak, mint amit Moldova ez idáig választott.

Annál is inkább létfontosságú ez a politikai támogatás, mivel fennáll annak a veszélye, és ezt most nyomatékosan hangsúlyozom, hogy Moldovát helyi problémának, vagy az Európai Unión belül a románok problémájának fogják tartani. Ez még csak távolról sem igaz. Ez egy európai probléma, és örülök annak, hogy vannak olyan képviselők, akik a legkülönbözőbb perspektívából beszélnek erről a kérdésről. Végül is Moldova közel van Európához, és akkor kell támogatni, amikor kézzelfogható részükről ez a nyitás. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy visszakerülnek a halogatások és a késlekedések körforgásába, amely oly jellemző volt a Voronin-féle kormányra.

A demokratikus fejlemények és az EU-tól érkező támogatás valójában elvezethet a Dnyeszteren túli helyzet megoldásához is, mivel ez a térség patthelyzetben volt. Ennek az volt az oka, hogy a kisinyovi kormány vonakodott lépéseket tenni a patthelyzet feloldására, és ezzel kapcsolatban egy ellentmondásos, szembenálló álláspontra helyezkedett.

Végezetül pedig, Moldova polgárainak szükségük van vízumra. Az ottani helyzet semmilyen értelemben sem rosszabb, mint a nyugat-balkáni helyzet, és ezért a Moldovai Köztársaság állampolgárai számára is biztosítani kell a szabad mozgást.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D) . – (RO) Mint ahogy azt hétfőn is elmondtam itt az Európai Parlamentben, Moldovának konkrét intézkedésekre, nem pedig ígéretekre van szüksége. Pontosan ezért kell az Európai Unió intézményeinek megoldásokat kidolgoznia a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó azonnali makroszintű pénzügyi támogatásra.

A támogatás célja az, hogy fedezze a GDP 14%-ának megfelelő költségvetési hiányt. Már régóta szükség van arra, hogy tárgyalásokat kezdeményezzünk egy Moldovával kötendő új megállapodásról. Ezekre most megvan a lehetőség, és reméljük, hogy a lehető leggyorsabb ütemben le is fognak zajlani. Ugyanakkor a kisinyovi parlament nehéz helyzetben van. Az új választások veszélye még mindig fennáll. Az új elnök megválasztását, amit eredetileg holnapra tűztek ki, további 10 nappal el kellett halasztani.

Örülök annak a lelkesedésnek, amellyel a Bizottság bejelentette ezen tárgyalások megkezdését, és remélem, hogy ez a lelkesedés nem fog alábbhagyni. Nem engedhetjük meg, hogy csalódást okozzunk a moldovai embereknek. Szükségük van ránk, szükségük van Európára.

  Ryszard Czarnecki (ECR) . – (PL) Elnök úr! A Moldováról, itt ebben a Házban folytatott vitánk során nagy figyelmet szenteltünk az ország igen rossz gazdasági helyzetének, de őszintén szólva, a mai helyzet sokkal jobb, mint amilyen egy évvel ezelőtt volt. Látjuk, hogy Moldova egyértelműen egy olyan gazdaság irányába halad, amely biztosítani képes polgárai jólétét. Paradox módon Moldova most jobb helyzetben van, mint egy évvel korábban, miközben Ukrajna, amely mindenki számára követendő példaként szolgált, rosszabb helyzetbe került.

Előrelépést láthatunk abban, amit Moldova és kormánya tesz. Az Európai Uniónak egy világos európai perspektívát kell az ország számára felkínálnia, és szilárd támogatást kell nyújtania a jelenlegi hatóságoknak ahhoz, hogy megakadályozzuk a korábbi politikai rémálom visszatérését. Moldova jelenlegi helyzete a kommunisták nyolc éves uralmának a következménye, és ha nem akarjuk, hogy szerepünk legyen abban, hogy ez az alkalmatlan csapat újra hatalomra kerül, akkor segítsünk a jelenlegi moldovai kormánynak és a moldovai embereknek.

ELNÖKÖL: WALLIS ASSZONY
alelnök

  Lena Barbara Kolarska-Bobińska (PPE) . – Elnök asszony! Szeretném megköszönni a biztos úrnak és a Bizottságnak is a Moldovával kapcsolatban tett nyilatkozatokat, és azokat a lépéseket, melyeket a Bizottság a jövőben kíván tenni. Mivel Lengyelországból jövök, tudom, hogy mennyire fontosak az ilyen lépések és az átalakulóban lévő gyenge demokráciák megerősítését célzó nyilatkozatok az adott országokban. A moldovai fejlemények fontosak az ország népe, de nagyon fontosak az egész térség számára is. Ez az, amit nyomatékosítani kívánok.

Az átalakulási folyamat során a reformok több posztszovjet tagállamban is nagyon sérülékenyek, és a Moldovában elért sikerek fontos példáként és fontos jelzésként szolgálnak majd a posztszovjet térség reformokat támogató többi csoportja számára.

A kormány jelenlegi sérülékenységéről és a moldovai helyzetről beszélve nem szabad megfeledkeznünk az országban az 1990-es évek elején történtekről, amikor a nehéz gazdasági helyzet ahhoz vezetett, hogy nem fizették ki a nyugdíjakat és a fizetéseket, és a reformok megrekedtek. Most a gazdasági helyzet megsegítéséről beszélünk, de nem szabad megfeledkeznünk az intézmények megerősítésének szükségességéről sem. Minden demokrácia középpontjában az intézmények állnak: a politikai intézmények, a jogállamisággal, az igazságszolgáltatási rendszerrel, valamint a sajtószabadsággal kapcsolatos intézmények.

Lengyelország a közelmúltban sokat tett azért, hogy segítse Moldovát a választások alatt és azt megelőzően is, de úgy gondolom, hogy különösen a keleti partnerséget kell megfelelő eszközként felhasználnunk, mert sok lehetőséget rejt magában. Úgy gondolom, hogy nemcsak a Bizottság tesz fontos lépéseket, de nekünk itt a Parlamentben – amikor valamennyi dokumentumot kézhez kapunk – szintén fel kell gyorsítanunk a folyamatokat és döntéseinket, hogy elősegíthessük a helyzet megoldását.

  Monica Luisa Macovei (PPE) . – Elnök asszony! Nem engedhető meg, hogy a Moldovai Köztársaság Európa-barát kormánya a súlyos gazdasági helyzet áldozatául essen. Több jelentős támogatást kérek annál, mint amit a Bizottság által már jóváhagyott csomag tartalmaz, és ehhez ragaszkodom.

A pénzügyi segítségnyújtásnak a lakosságot és az ország által végrehajtandó reformokat kell támogatnia, amelyeket az Unió is ösztönöz. Ezekhez a reformokhoz fokozott és gyors pénzügyi támogatásra van szükség az Unió részéről, amelyhez egy ellenőrzési mechanizmusnak is társulnia kell, ami biztosítja és támogatja a pénzügyi alapok megfelelő kezelését. Végezetül pedig, a Moldovai Köztársasággal kötendő új megállapodásnak egy társulási megállapodásnak kell lennie, úgy, mint az európai szomszédságpolitika keretébe tartozó többi ország esetében. A vízumliberalizációról is tárgyalni kell, és elő kell segíteni annak megvalósulását.

  Elena Băsescu (PPE) . – (RO) A gazdasági válság a Moldovai Köztársaságban is erőteljesen érezhető. Románia és a Moldovai Köztársaság között különösen szoros gazdasági kapcsolat van. Hazám a moldovai export első számú rendeltetési helye és importjának második legnagyobb forrása. Ezt a kereskedelmi csereforgalmat komolyan sújtotta a korábbi kommunista kormány által bevezetett kártékony vízumrendszer. Ennek a vízumrendszernek az eltörlését követően azonban újraindult ez a csereforgalom.

A Bizottság által megígért 100 millió eurós hitel nyújtását fel kell gyorsítani. Mindezt szem előtt tartva lehetséges, hogy a közeljövőben egy IMF misszió fog Kisinyovba látogatni. Lengyelország is jelentős támogatásnyújtásra tett ígéretet. Az Európai Uniónak figyelembe kell vennie, hogy a Moldovai Köztársaságban júliusban tartott választások eredménye a polgárok szavazatai alapján megmutatta, hogy nyitnak Európa felé.

Jelentős beavatkozásra van most szükség az Európai Unió részéről, még a tél beköszönte előtt, hogy még csak esélyük se legyen az Európa-ellenes erőknek arra, hogy kihasználhassák a Moldovai Köztársaság jelenlegi nehéz helyzetét. Ez idáig egyetlen egy euro sem érkezett meg a Moldovai Köztársaságba.

  Victor Boştinaru (S&D) . – (RO) A moldovai polgárok akarata radikális változáshoz és egy olyan Európa-barát kormányhoz vezetett Kisinyovban, amely őszintén el kívánja magát kötelezni egy, a Moldovai Köztársaság számára megfelelő projekt mellett, egy európai projekt mellett.

Moldova jelenleg súlyos gazdasági és társadalmi problémákkal néz szembe, és az Európai Uniónak most kell megmutatnia, hogy az a szimbolikus szó, hogy „szolidaritás” nem csak a választási kampányok idejére vonatkozik. Meg kell mutatnunk, hogy mi, az Európai Unió képesek vagyunk megfelelni a polgárok elvárásainak ebben az országban. Tekintettel a katasztrofális helyzetre, melyet a Voronin rendszer hagyott maga után, a gazdasági válság hatásaira, nem beszélve a tél beálltáról, a Moldovai Köztársaságnak most van szüksége segítségre. Amikor az IMF-ről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy több európai uniós tagállam fontos szerepet tölt be a Nemzetközi Valutalapban, és a döntést most kell meghozni.

  Zigmantas Balčytis (S&D) . – (LT) Én valójában megfigyelőként követtem a választásokat Moldovában, és ismerem ezt a helyzetet. Ez egy meglehetősen bonyolult történelmi múlttal rendelkező állam – itt van a Dnyeszterentúl, Gaugazia, Moldova és sok más kérdés is. Szinte az összes posztszovjet államnak először egy bizonyos összegű pénzügyi támogatásra van szüksége. Ezért valóban arra szólítom fel önöket, hogy mielőbb kezdjék meg a tárgyalásokat és kezdeményezzenek tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal, mivel valamennyiünknek valóban támogatnia kell ezt az államot és ezt a kormányt, amely a választások óta alakult meg, és amely a demokráciához vezető úton halad. Úgy gondolom, hogy képviselőtársaimnak igazuk volt abban, amit a jövőre vonatkozó konkrét lépésekkel, azaz egy szabadkereskedelmi övezet lehetőségének megteremtésével és a vízumrendszerrel kapcsolatban mondtak. Ezek olyan mindennapos ügyek, amelyeket a jövőben szintén meg kell oldanunk.

  Agustín Díaz de Mera García Consuegra (PPE) . – (ES) Elnök asszony! Jegyzőkönyveztetni szeretném a szavazatom indokait.

Támogatom, hogy az Európai Unió támogatást nyújtson Moldovának egy kritikus helyzet megoldásához. Támogatom, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió pénzügyi támogatást, nevezetesen sürgős támogatást és pénzügyi segítséget nyújtson a moldovai lakosságnak. Támogatom, hogy politikai támogatást nyújtsunk a kisinyovi koalíciós kormánynak, mivel ezzel a lépéssel megnyílnak a reményhez vezető kapuk. Ezeket a kapukat pénzügyi támogatással kell nyitva tartani.

Lehetővé kell tenni, hogy Moldova lakossága elhagyhassa hazáját és utazhasson, ezért értek egyet egy megfelelő vízumpolitikával. Jelentős mértékben és határozotton támogatom, hogy a megállapodás társulási megállapodás legyen. Elnök asszony, a 100 millió euro nem tűnik elegendő összegnek. Mindenképpen szükség van arra, hogy azonnali és sürgős segítséget nyújtsunk.

  Ioan Enciu (S&D) . – (RO) Azokat az egyre bátorítóbb üzeneteket, melyeket az Európai Unió a közelmúltban Kisinyovnak küldött, óriási lelkesedéssel fogadták. Ennek az az oka, hogy az ország polgárainak többsége nagy reményeket fűz ahhoz, hogy Európa részévé váljon. Ezeket a törekvéseket könnyű megérteni.

Az Európai Unió több alkalommal is megmutatta, hogy képes kisegíteni tagjait a nehéz gazdasági helyzetekből, és hogy rendelkezik az ehhez szükséges mechanizmusokkal. Vannak azonban olyan tényezők is, amelyek bizonyos aggodalomra adnak okot azzal összefüggésben, hogy elképzelhető a moldovaiak lelkesedésének csökkenése. Ennek az az elsődleges oka, hogy a Moldovának javasolt megállapodás modellje nem nyújtja ugyanazokat az integrációval kapcsolatos garanciákat, mint amelyeket a stabilizációs és társulási megállapodás nyújtott a Nyugat-Balkán államainak. Másrészről, a megállapodással kapcsolatos tárgyalásokhoz hosszabb időre lesz szükség, amit már kezdettől fogva mondtunk.

Véleményem szerint az Európai Uniónak sürgősen javasolnia kell egy alternatív megoldást is, mint amilyen például egy nagyszabású gazdasági segítségnyújtásról szól terv, vagy akár egy mini Marshall-terv lenne Moldova számára.

  Leonard Orban , a Bizottság tagja. – (RO) Egy rendkívül fontos észrevételt tettem: a Parlamentben megvan a politikai támogatás arra vonatkozóan, hogy szorosabbra fonjuk kapcsolatainkat a Moldovai Köztársasággal, és hogy közelebb hozzuk ezt az országot az Európai Unióhoz.

Konkrétan kell válaszolnom néhány imént felvetett kérdésre. Ezek közül az egyik legfontosabb a makroszintű pénzügyi támogatásnyújtást érintő, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap közötti koordinációval függ össze. Ahogy azt a korábbiakban is elmondtam, az IMF-fel szoros együttműködésben végezzük a segítségnyújtási eljárások koordinálását. Még túl korai lenne megmondani, milyen formát öltenek majd ezek a megállapodások, de úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió biztosítani kívánja majd, hogy a kiigazítási program egy sor olyan reformot is tartalmazzon, amelyeket a jó kormányzás és a fenntartható növekedés jövőbeni biztosítása szempontjából alapvetőnek tartunk.

A többi országnak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatási programok alapján szerzett tapasztalatokból kiindulva lehetséges, hogy ennek a segítségnyújtásnak a pontos eljárásait érintő tárgyalások részeként felmerülnek majd bizonyos feltételek, amelyek például kifejezetten a számos felszólaló által említett jó kormányzáshoz, illetve az európai szomszédságpolitika harmonizációjához kapcsolódnak. Ismételten hangsúlyozni kívánom a következő tényt: a követendő szabályok értelmében mi egyedül nem nyújthatunk makrogazdasági támogatást. Ezért megállapodást kell kötni a Moldovai Köztársaság hatóságai és a Nemzetközi Valutaalap között. E nélkül a megállapodás nélkül, nem nyújtható az a makroszintű pénzügyi támogatás, amelyről itt kifejezetten beszéltünk.

Másrészről, biztosítani kívánom önöket arról, hogy fellépésünket összehangoljuk a Nemzetközi Valutaalappal. Egy IMF küldöttség jelenleg is Kisinyovban tartózkodik. Mint ahogy azt már elmondtam önöknek, kollégáink a DG FIN-től szintén Kisinyovban vannak, és koordinálják a Nemzetközi Valutaalappal, valamint a Moldovai Köztársaság hatóságaival folytatott párbeszédet.

Egy további kérdés arra vonatkozott, hogy az Európai Unió milyen egyéb, a lakosságra irányuló segítséget tud nyújtani a Moldovai Köztársaságnak ahhoz, hogy megmutassuk, valójában nemcsak a Moldovai Köztársaság hatóságait akarjuk támogatni, hanem a lakosságot is. Engedjék meg, hogy említsek néhány példát. A közösségi támogatás, ahogy eddig is, ezután is különleges előnyöket jelent majd a lakosság számára.

Társfinanszírozásban valósítjuk meg a közúti infrastruktúra projektjeit, a kisinyovi repülőtér korszerűsítését, a kisinyovi Köztársasági Klinikai Kórház bővítését, amely az ország legnagyobb kórháza, valamint az orvosi alapellátás megerősítését. Idén tavasszal 4,5 millió euro értékben küldtünk orvosi berendezéseket a Moldovai Köztársaság 60 klinikájának.

Ez az ország a palesztin területek után a közösségi támogatások második legnagyobb egy főre jutó kedvezményezettje. Az európai szomszédságpolitika részeként a segítségnyújtásra szánt költségvetés, amely 2007-ben 40 millió euróra, idén 62 millió euróra növekedett, várhatóan tovább fog növekedni.

Jelenleg nem tudjuk pontosan számszerűsíteni a pénzügyi támogatási csomag méretét, amely részét képezi a makrogazdasági támogatásnak és a többi, általunk nyújtandó támogatási programnak és támogatási típusnak. Akkor tudunk majd erre konkrét számot adni, amikor elérkezünk ahhoz a ponthoz, hogy megállapodásra jussunk a Moldovai Köztársaság hatóságaival, egy olyan megállapodásra, amely pontosan megfelel az ország igényeinek.

További két kérdés merült fel. Az egyik a Moldovai Köztársasággal kötendő új társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások menetrendjével kapcsolatos. Szeretném elmondani önöknek, hogy a múlt héten az Európai Bizottság küldöttséget küldött Kisinyovba, hogy technikai konzultációt folytasson a hatóságokkal az új megállapodással kapcsolatos tárgyalásokról.

Ezen tárgyalások menetrendje tartalmazza a tárgyalások formáját, célkitűzését és menetét, valamint a jövőbeni megállapodás alkotóelemeit. E kérdésről tehát már jelenleg is tárgyalunk.

Az utolsó téma, amelyet érinteni szeretnék, a vízummentesség kérdése. A 2009. május 7-én kiadott közös nyilatkozat értelmében, amely útnak indította a keleti partnerséget, az Európai Unió olyan intézkedéseket fog elfogadni, amelyek fokozatosan a vízumok eltörléséhez vezetnek, azzal a hosszú távú célkitűzéssel, hogy ezt minden olyan ország esetében sikerüljön megvalósítani, amely tagja ennek a partnerségnek. Ennek az a feltétele, hogy teljesüljenek a jó kormányzással és biztonsággal, valamint a mozgás biztonságának garantálásával kapcsolatos követelmények.

Ebben a kritikus helyzetben az Európai Bizottság különös érdeklődéssel néz a Tanács azon tárgyalása elé, ahol strukturált párbeszédre tesznek kezdeményezést a Moldovai Köztársaság vízummentességéről. Addig viszont, ahogyan már eddig is, most is erőteljesen arra ösztönözzük a Moldovai Köztársaság hatóságait, hogy folytassák a reformokat a jog érvényesülése, a szabadság és a biztonság területein, ami kétségtelenül elősegíti majd a vízumrendszer könnyítésével kapcsolatos tárgyalásokat.

.

  Elnök. – A vitát lezárom.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Az Európai Bizottság jelentése a Moldovai Köztársaság gazdasági és pénzügyi helyzetéről teljesen egyértelmű. A kisinyovi kormány nehéz időszakon megy keresztül, melynek oka nemcsak a világméretű gazdasági visszaesés, hanem az előző kormány hibás vagy túlságosan megkésve meghozott gazdasági döntései is. Ettől eltekintve, jelen helyzetben biztosak lehetünk afelől, hogy a Moldovai Köztársaság egyértelműen az európai út mellett tette le voksát, és sokkal több kíván lenni, mint egyszerűen egy Európai Unióval határos állam.

Moldova jelenleg szövetségeseket és támogatást keres ahhoz, hogy kikerüljön a gazdasági visszaesésből. Moldova szerves része Európának és a Közösség részéről nyújtott segítség egyedi intézkedésekben is megnyilvánulhat amellett, hogy bátorítjuk őket, illetve a támogatással és közeledéssel kapcsolatos nyilatkozatokat teszünk. Egy összefonódó és globális Európában élünk, ahol egyetlen kormány sem képes egyedül csodákat tenni, főleg ha azokra egyik napról a másikra számít egy olyan nép, amelyről saját vezetői túl hosszú időn keresztül megfeledkeztek.

Amennyiben Európa együttműködő kezet nyújt Moldovának, és nagyobb közeledés megy végbe Kisinyov és Brüsszel között, az növelni fogja a befektetők bizalmát az ország iránt. Ez pedig hosszú távon stabilitást és növekedést fog eredményezni.

  George Sabin Cutaş (S&D) , írásban. – (RO) A Moldovai Köztársaság demokráciához vezető útja nehéz volt, és most Európa felé fordult. Ugyanakkor a kisinyovi új kormánytöbbség törékeny helyzetben van, mivel most heveri ki a moldovai elnök kinevezéséről tartott parlamenti szavazás elhalasztását is.

Ugyanakkor az új kormány előtt álló nehéz gazdasági helyzetnek súlyos társadalmi és politikai hátulütői lehetnek. Ilyen körülmények között az Európai Unió részéről sürgős és hatalmas támogatásra van szükség több területen is, idesorolva a jövőbeni társulási megállapodás három alkotóelemét: a politikai megállapodást, a szabadkereskedelmi megállapodást és a vízummentességet.

A pénzügyi támogatás kulcsfontosságú az állam stabilitásának biztosításához és a demokratikus és gazdasági reformok ösztönzéséhez. Valóban, az EU-nak és az IMF-nek jelentős makrogazdasági támogatást kell nyújtania az elkövetkező időszak költségvetési hiányának és szociális költségeinek fedezéséhez.

Reményemet fejezem ki azzal kapcsolatban, hogy a moldovai elnökválasztások és az Európai Bizottságon és EU-elnökségen belül bekövetkező változások nem változtatnak annak az európai támogatásnak a prioritásán, amelyet ennek a közvetlen szomszédságunkban lévő államnak kell nyújtanunk, melynek területén jelenleg az EU határaihoz legközelebb eső megoldatlan konfliktus zajlik. Nem szabad megfeledkeznünk erről a tényezőről, mert ez közvetlen hatással van Kelet-Európa stabilitására és Európa határainak biztonságára.

  Rafał Kazimierz Trzaskowski (PPE) , írásban. – (PL) A Moldovai Köztársaság nagyon fontos partner az Európai Unió számára, és az országban kialakult helyzet kihat az egész térség stabilitására. Az új kormány a jövőben csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, és ezért támogatnunk kell abban, hogy az országban végbemenő változások továbbra is a helyes irányba haladjanak. Ezzel összefüggésben nagyon fontos, hogy kihasználjuk a Keleti Partnerség keretei között folytatott együttműködésben rejlő lehetőségeket, amelyek egy társulási megállapodás aláírását és a vízumpolitika liberalizációját jelentenék. Az Európai Uniónak nem szabad megfeledkeznie arról, hogy milyen fontos azon posztszovjet államoknak a támogatása, melyek megpróbálják politikai életüket demokratizálni.

  Iuliu Winkler (PPE) , írásban. – (RO) A svéd elnökségnek az a bejelentése, hogy a Moldovai Köztársasággal kötendő, a jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépő új megállapodásról mielőbb tárgyalásokat kell kezdeményezni, rendkívül üdvözlendő, tekintettel az országban kialakult új politikai helyzetre. A Moldovai Köztársaság európai sorsát megerősítette a kisinyovi parlamentben megalakult Európa-barát többségi kormány.

Úgy vélem, hogy főleg most, amikor erőteljesen érezhetőek a gazdasági válság hatásai, az Európai Uniónak támogatnia kell a Moldovai Köztársaságot, pénzügyi értelemben is, és olyan mechanizmusokat kell meghatározni, amelyek ösztönzőleg hatnak majd a reformokra az országban, amelyeknek következtében az állam egyre közelebb kerül ahhoz, hogy valóra váltsa óhaját, és csatlakozzon az EU-hoz. A gazdasági együttműködést és kereskedelmi megállapodásokat tartalmazó mechanizmusok hathatós eszközöket jelentenek ahhoz, hogy beteljesülhessen a Moldovai Köztársaság európai sorsa.

Az Európai Unió által 2006 elején nyújtott kedvezményes kereskedelmi feltételek és az, hogy Moldova 2007 óta részt vesz a CEFTA-ban az összes többi nyugat-balkáni állammal együtt, amelyek között EU-tagjelölt államok is vannak, az európai egységes piachoz köti ennek az országnak a gazdaságát. Ez az a pont, ahol számíthat az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségére. Úgy gondolom, hogy az európai intézményeknek különös fontosságot kell tulajdonítaniuk nemcsak a Moldovai Köztársasággal folytatott politikai, de a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak is.