Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. október 22., Csütörtök - Strasbourg

9. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

- A 2010-es pénzügyi év

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, olyan időszakban, amikor az egyes országok kormányai kénytelenek megnyirbálni saját költségvetésüket, és amikor a választókerületekben a saját költségvetése kapcsán mindenkinek takarékoskodnia kell, az Európai Unió másoktól eltérő módon azt fontolgatja, hogy nagymértékben növeli saját költségvetését.

Egy ilyen lépésnek azonnali és érezhető pénzügyi következményei lesznek a tagállamokban. Ami saját országomat illeti, a költségvetési hozzájárulás az elkövetkező 12 hónap során 60 százalékkal nő. Hogy érthetőbb legyen, miről beszélek, saját pártom azon a konferencián, amelyet legutóbb tartott, a kormány teljes költségvetése viszonylatában évi 7 milliárd fontos megtakarításra tett ígéretet. Az EU költségvetéssel összefüggő bruttó hozzájárulásunk egyetlen tétele kapcsán ennek az összegnek a kétszeresét költjük el.

Lehet persze úgy tenni, mintha ez gazdaságélénkítő kiadás vagy akár a hitelválságra meg az összes többire adott válasz lenne, de önök is jól tudják, hogy ez nem igaz. Nem teszünk mást, minthogy kivesszük a pénzt az emberek zsebéből és pénztárcájából, amelyet azután a nevükben a bürokrácia segítségével elköltünk. Ha a források elkülönítésének ez lett volna a hatékonyabb módja, elvesztettük volna a hidegháborút. Ma már látjuk, mi az igazság, az, hogy az EU leglényegesebb funkciója saját alkalmazottainak alkalmazása, emiatt nő állandóan a költségvetés.

  Diane Dodds (NI) . – Elnök úr, szeretném világossá tenni, hogy én támogattam a 732. és 733. módosítástervezetet, amelyeket a Ház sajnálatos módon nem fogadott el. Örömmel veszek minden olyan lépést, amely megakadályozza minden olyan családtervezési program finanszírozását, amelyhez terhességmegszakítási programok, valamint a kényszerű meddővé tétel kapcsolódik.

Emellett üdvözölni kell azok tevékenységének az engedélyeztetését, akik pénzbeli támogatást kapnak a bizonyos ázsiai országokban meglévő, a megszületett csecsemők nemek szerinti számarányában megmutatkozó szelektív különbségek elleni küzdelemhez. Ez a módosítás alkalmat adott volna az EU-nak arra, hogy az elítélő szavakat pozitív lépésekkel egészítse ki, valamint, hogy az ilyen típusú projektek esetében megtagadja a támogatást.

- Jelentés: László Surján (A7-0038/2009)

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Elnök úr, én is szeretnék hangot adni afeletti bosszúságomnak, hogy ma nem sikerült megegyeznünk azokban a feltételekben, amelyek esetén a fejlesztési segélyre szánt költségvetésből például nem kívánunk Európai Uniós pénzbeli támogatást nyújtani olyan családtervezési programoknak, amelyek kényszerű terhességmegszakításra illetve kötelező meddővé tételre alapulnak. Szeretnék tiltakozni azok ellen a módszerek ellen, amelyeknél – különösen számos ázsiai országban – a nőket terhesség megszakításra kényszerítik, különösen a születendő leánygyermekek esetében. Ezzel a módszerrel állítólag 35 millió leánygyermek megszületését akadályozták meg. Nem szabad támogatnunk azokat, akik ilyesmiben vesznek részt, minden Európából származó pénzbeli támogatást le kell állítanunk. Az a tisztességtelen szavazás, amelyet a költségvetés mai elfogadásakor a liberálisoknál, kommunistáknál és bizonyos szocialistáknál láttunk, ezt megakadályozta.

  Zoltán Balczó (NI) . – (HU) A módosító indítványok sokaságában volt egy szövegszerű módosítás, amely a lényeget érintette. Így hangzik: visszautasítja a közösségi költségvetés igénybevételét egy mind inkább militalizáródó és egyre neoliberálisabb Európai Unió finanszírozására. A Parlament ezt a módosítást elvetette. Ezzel azt igazolta, hogy nem tanult az elmúlt évek kríziséből, nem tanult abból, amit már a liberális piac hajdani apostolai is levontak következtetésként, hogy ma ezt az utat tovább nem lehet folytatni. Az Európai Unió költségvetése változatlanul a liberális piac mindenhatóságában bízik, ezzel Európa lakosságának olyan súlyos károkat okoz, amelyeket a közelmúltban tapasztalhattunk.

  Bruno Gollnisch (NI) . – (FR) Elnök úr, miközben számos intézet és program – amelyek mind a kommunikáció, a lakossági oktatás és átképzés politikai értelemben meghatározó irányvonalában vannak – eurómilliárdokat kaptak, egy eljárási trükk megfosztotta tejtermelőinket az őket megillető támogatástól.

Valójában két módosítást terjesztettek be hozzánk: a 812. módosítást, amely talán a Tanács támogatásával jött létre, és amely csupán 300 millió euróról szólt, valamint a 600 millió eurós 70. módosítást. Annak lenne értelme, hogy először a 70. módosítást szavazzuk meg. Egyébként erről az Eljárási Szabályzat 161. cikkének (2) bekezdése igen egyértelműen rendelkezik: „Amennyiben két vagy több egymást kizáró módosítás került egy adott szöveg azonos részébe, a szövegtől nagyobb mértékben eltérő módosítás élvez elsőbbséget, tehát azt kell először megszavazni.”

Az előadó informális szabályra hivatkozott, a formális szabály azonban elsőbbséget élvez a feltételezett informális szabályokkal szemben, és ennek az eljárásnak az alapján lett semmis a második módosítás, amely az elkülönített források összegét 600 millió euróra emelte.

Ez botrány!

- Jelentés: Vladimír Maňka (A7-0037/2009)

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) . – (LT) Én megszavaztam a 2010-es költségvetést, mert az abban elkülönített források kis mértékben tényleg enyhítik a gazdasági, társadalmi és pénzügyi válság által érintett EU-tagállamok polgárainak helyzetét. Emellett a költségvetésben több társadalmi célú forrást különítettek el, ami a jelen körülmények között különösen fontos. Támogattam azokat a rendelkezéseke is, amelyek munkahely-teremtési és munkahely-megőrzési céllal további forrásokat biztosítsanak. Nagyon fontos az is, hogy a tejágazat számára forrásokat különítsünk el. Természetesen biztosíthattunk volna több forrást is a tejágazat számára, amint azt a Szociáldemokrata Párt képviselői javasolták, ugyanakkor jó, hogy a tervezetben legalább valamennyi forrást sikerült ilyen célra elkülöníteni.

  Peter van Dalen (ECR) . – (NL) Elnök úr, én a költségvetés ellen szavaztam, mivel az összes tételt vagy változatlanul hagyták, vagy megnövelték, miközben az összes tagállam csökkenő bevételekkel küszködik. Mi itt Európában eközben több pénzt költünk! Ez fölfoghatatlan számomra.

Azért is nemmel szavaztam, mivel ma már rendelkezés van arról, hogy fizetése, utazási hozzájárulása, illetve egyéb költségtérítései mellet minden európai parlamenti képviselőt általános jellegű kiadásokra 4202 euró illet meg. A képviselők ezt a jelentős összeget kötelesek például a hivatali és telefonnal kapcsolatos tevékenységekre fordítani, de egyikük sem köteles elszámolni az elköltött pénzösszeggel. Ez pedig azt jelenti, hogy minden képviselő havonta akkora biankó csekket kap, ami még a télapót is meglepné.

Ezt rendkívül visszataszítónak tartom. Ha a Ház komolyan veszi magát, ennek a gyakorlatnak véget kell vetni. Ez úgy kivitelezhető, hogy a képviselők velem együtt a költségvetés ellen szavaznak, ezen felül felszólítanék minden képviselőt arra, hogy saját maga ellenőrizze, mire fordítja ezt a 4202 eurónyi összeget.

- A 1234/2007/EK tanácsi rendelet (egységes piacszervezés) módosítása

  Krisztina Morvai (NI) . – (HU) Természetesen magszavaztam a tejágazat válságát enyhíteni hivatott javaslatot, hangsúlyozom ismét, hogy mindössze csak könyöradományról van szó, ami még tűzoltásnak sem elég, mindazonáltal helytelennek tartottam volna nemmel szavazni. Felháborít és elszomorít, hogy nem kaptam választ, többszöri nekifutásra sem három kérdésemre. Az első úgy szólt, hogy mit óhajt tenni az Európai Unió az ellen, hogy a továbbiakban is válságról válságra haladjon, és akár a tejágazatban, akár máshol hasonló válságokra kerüljön sor. Milyen tanulságot szűrt le az Európai Unió ebből a tragikus válságból, amely számos családnak az életét tette és teszi tönkre. A második kérdésem az lett volna biztos asszonyhoz mikor itt volt, illetőleg a Bizottság előtt is, hogy hogyan lehet ezeket a pénzeket úgy elosztani a tagállamoknak, vagy lehet-e, hogy elsősorban a kistermelők kapják, akiknek a megélhetésük van veszélyben. A harmadik, nem kaptam választ arra, hogy mit óhajtanak tenni az új tagállamok diszkriminált helyzete ellen a piacaink 100%-át kellett.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök úr, a tejágazat kapcsán hozott határozattal kapcsolatban három megjegyzést szeretnék tenni: először, kifejezetten örülök annak, hogy a Bizottság ma már gyorsabban reagál a tejágazat piaci viszonyai kapcsán tapasztalható működési zavarokra. Másodszor, rendkívül örülök annak, hogy sikerült az európai tejtermelőknek pénzügyi segítséget nyújtanunk. Harmadszor – éppen azért, mivel a pénz nem minden –, ki kell használnunk a rendelkezésre álló időt, hogy felkészülhessünk a tejkvóta utáni időszakra. Ezért reménykedem abban, hogy intenzív párbeszéd alakul ki a politikusok és az iparág képviselői között, tekintve hogy a mai napig megválaszolatlan az a kérdés, hogyan fogjuk a tejtermelők számára a tejágazatban a 2015 utáni időszak piaci viszonyait átalakítani, és nézetem szerint ez itt a fő probléma.

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Teljes mértékben támogatom a 186. cikk hatályának kiterjesztését oly módon, hogy az magában foglalja a tej- és tejtermékeket előállító ágazatot. Ezáltal lehetővé válik, hogy rugalmasan reagáljunk a világ és Európa tejpiaci változásaira, ami segít abban, hogy a negatív hatások elkerüljék a termelőket, vagy a piaci verseny terén torz helyzet alakuljon ki. Vannak ugyanakkor kétségeim a tejágazat válságának megoldása érdekében az egyes tagállamok költségvetéséből finanszírozandó kvóták megvásárlásának hatékonyságát illetően. A finanszírozást illetően nem minden EU-tagállam esetében azonosak a lehetőségek. Véleményem szerint ez aláássa az ilyen országok termelőinek versenyképességét, ezzel együtt persze a gazdasági versenyt is. A Cseh Köztársaság parlamenti képviselőjeként ezért ebben az esetben jobb megoldásnak tartanám, ha a kvóták megvásárlását a közösségi költségvetésből finanszíroznánk, így ezzel a lehetőséggel az összes tagállam egyenlő módon élhetne. Ezért tartózkodtam a szavazástól.

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Elnök úr, a várakozás hosszú hónapjai után, a Mezőgazdasági Bizottságban lefolytatott hosszas viták után, azután, hogy számos tagállamban tömegesen tiltakoztak a mezőgazdasági termelők, a tejtermelőknek nyújtandó támogatás újabb formái elfogadásra kerültek. De ez nem elég, mivel ezeket a termelőket komoly veszteségek érték, sokan közülük a tönk szélére sodródtak, ez pedig aláásta mind az Európai Unió, mind pedig az EP-képviselők tekintélyét.

Vajon így kellett-e ennek történnie? Mi az oka a Bizottság megkésett válaszának? Arról van szó, hogy nem figyelünk oda megfelelő módon a piacra? Ha így van, ez bizony rossz képet fest az Európai Unióban zajló adminisztratív munkáról. Mi magunk, EP-képviselők hónapok óta folyamatosan beszélünk erről a problémáról.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a megkésett beavatkozás sokkal kevésbé hatékony, és végeredményben drágább is. Ebből a jövőre nézve le kell vonnunk a tanulságokat. A nehéz, munkaerő-igényes, költséges tejtermelés biztosításához hosszú távú stabilitásra van szükség. Tartozunk ennyivel a kenyerüket kemény munkával kereső termelőknek.

  Elnök. – Köszönöm, Siekierski úr. Két további szavazatindoklás jutott el hozzám, mindkettő új képviselőtől jött. Ki szeretném hangsúlyozni, hogy az Eljárási Szabályzat 170. cikke értelmében onnantól kezdve, hogy az első szavazatindoklás elkezdődött, további szavazatindoklási kérelmek elfogadása nem lehetséges. Ezt a két indoklást kivételesen engedélyezem, de arra kérem az jegyzőkönyvvezető kollégákat, megfelelő módon ismételten hívják föl erre a frakciók figyelmét. Ha soha nem a szabályoknak megfelelően járunk el, áttekinthetetlenné válnak az ügyek.

Seán Kelly úré a szó.

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr, mindenekelőtt én is szeretném elmondani, mennyire örülök annak, hogy ma megszavaztuk a tejágazat költségvetési támogatását, ez pedig azt jelzi, hogy az Európai Unió figyel és – nyilvánvalóan a saját költségvetési kereteihez alkalmazkodva – reagál. Jobb lenne, persze, ha több pénzt adhatnánk a tejágazatnak, remélem azonban, hogy a jövőben haladást érünk el ebben az ügyben. A fél cipó is jobb, mint ha egyáltalán nincs kenyér.

Másodszor szeretném kihangsúlyozni, hogy a mai angol nyelvű fordítás számos hibát tartalmazott. Buzek úr nagyon kedvesen úgy fogalmazott, lehet, hogy ez azért történt, mert ő túl gyorsan beszélt. Nem számít, nem arról van szó, hogy bárkit hibáztatni kellene, de a 908-ból 909 lett, a 444-ből 445, a 440-ből pedig 444, tehát amennyiben utólag kérdések merültek föl, ezt is figyelembe kell venni. Sajnos persze a monitor sem működött egy darabig, ami azonban elektronikus, nem pedig emberi hiba volt.

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) Elnök úr, megszavaztam a mezőgazdasági piacok közös szervezését végző szervezet felállítását, bár vannak kétségeim afelől, vajon a nemzeti kvóták túllépéséért kiszabandó büntetések új kiszámítási módját tényleg ez év április elsejétől kellene-e hatályba léptetni. Ugyanis visszamenőleg kellene jogszabályokat eltörölni, ami viszont aláássa a jogbiztonság elvét. Ezzel együtt a javaslat mellett szavaztam, mivel a módosítás 280 millió eurót juttat a tejtermelőknek, és így megvan rá a remény, hogy sikerül átvészelniük a vihart.

Az Európai Unióban folyó tejtermelés jövőjét illető alapvető kérdés ugyanakkor megoldásra vár, ezen belül pedig a legfontosabb probléma a tejkvóták jövője. Jelenleg a Bizottság intézkedései e téren ellentmondásosak. Egyfelől létezik egy, a kvóták 2015-ben történő emelését, illetve eltörlését célzó javaslat. Másfelől a mai indítvány szerint a leszállított mennyiséget kell csökkenteni. Valamilyen irányban döntenünk kell. Én a kvóták fönntartása mellett vagyok.

- RC-B7-0118/2009. számú indítvány

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, René Descartes francia filozófus elhíresült megállapítása szerint lehet, hogy minden érzékszervünket gonosz démon uralja.

Néha, amikor ezeket a beszámolókat hallgatom, az a benyomásom, hogy ebben a karteziánus univerzumban élünk, olyan világban, amelyben az Európai Unió csak a demokrácia, szabadság és igazság értékeit képviseli, és ezeket az értékeket háborúk helyett kereskedelmi megállapodásokon keresztül terjeszti. Ezzel szemben a valóságos világban mit tesz az Európai Unió? Lepaktál a pekingi zsarnokokkal és elszigeteli Tajvant. Nem áll szóba a Castro-ellenes kubai belső ellenzékkel. Hízelgéssel próbálja az ayatollahokat rávenni nukleáris hatalmi ambícióik feladására. Ő a Hamas által ellenőrzött Palesztina főpénztárnoka.

Nincs összefüggés a demokráciát terjeszteni kívánó beszámoló és intézményeink tényleges viselkedése között. Nem állítom, hogy az Európai Unió képmutató lenne, mivel saját határainkon belül természetesen ugyanezeket a módszereket alkalmazzuk, gond nélkül félretoljuk a népszavazások eredményeit, amikor úgy ítéljük meg, azok rossz irányba mennek. Országainkon kívül és belül egyaránt lenézzük a képviseleti alapú kormányzást és megvetően tekintünk a demokratikus akaratra. Hadd ismételjem meg, hogy a Lisszaboni Szerződésről népszavazásnak kellene dönteni. Pactio Olisipiensis censenda est!

  Syed Kamall (ECR) . – Elnök úr, nem hinném, bárki vitathatná annak szükségességét, hogy a demokráciát világszerte erősítenünk és támogatnunk kell, az Európai Unión kívül és belül egyaránt. Ugyanakkor, ha megnézzük, mit tanulhatunk a történelemből, én emlékszem azokra az időkre, amikor az Egyesült Államok világszerte terjesztette a demokráciát, az emberek pedig azt mondták „És a saját házatok táján mi a helyzet, mi van az afro-amerikaiakkal, akik nem tudnak szavazni, vagy éppen nem szavazhatnak?” Évekkel ezelőtt Nagy-Britannia és más gyarmatosítók mondogatták a gyarmatokon: „Engedjétek, hogy terjesszük a demokráciát”, miközben a nőknek nem adtak szavazati jogot.

Nézzék meg, mit csinál az Európai Unió. A demokrácia európai uniós terjesztéséről beszél, kollégám, Hannan úr pedig számos példát sorolt fel, amelyek a képmutatásról szólnak. Van azonban valami, amit nem szabad elfelejtenünk. Amikor a demokrácia terjesztéséről beszélünk, előbb tegyünk rendet a saját házunk táján. Amikor a franciák és a hollandok az alkotmányszerződéssel kapcsolatos népszavazáson nemmel szavaztak, azt mondtuk, adunk magunknak némi gondolkodási időt, majd ezután figyelmen kívül hagytuk a népszavazások eredményeit. Amikor az írek először nemmel szavaztak, mi azt mondtuk nekik „Figyeljetek ide, mi egyetértünk a demokrácia elvével, de csak akkor, ha úgy szavaztok, ahogy kell. Kaptok még egy esélyt.” Ideje lenne rendet rakni a saját házunk tájékán.

- Jelentés: Elmar Brok (A7-0041/2009)

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, ismét kénytelen vagyok emlékeztetni kollégáimat arra, hogy az Európai Alkotmány illetve a Lisszaboni Szerződés technikai értelemben nincs érvényben. Minden, a Brok jelentésben előforduló klauzula vagy cikk úgy kezeli a Lisszaboni Szerződést, mintha az már érvényesíthető lenne, ami természetesen nem igaz.

Azt kell mondjam, van abban valami kissé gyanús, hogy mindaddig visszatartották a jelentést, ameddig az összes szavazat megszámlálása után nem lehettek biztosak az ír népszavazás eredményében, majd ekkor hirtelen előjöttek azzal a javaslattal, hogy az uniós nagykövetségek világszerte a Parlament, illetve egyetlen európai diplomáciai testület alá tartozzanak.

Tudjuk persze, hogy valójában de facto létezik EU külpolitika, még ha az nem is de jure. Szerte a világban vannak küldöttségeink, amelyek mellett eltörpül bármely nemzet önálló missziója; névleg ugyan nem, de egyébként vannak EU nagykövetek; most pedig ismételten azt látjuk, hogy a jelentés szabályoz valamit, ami az Európai Unióban hosszú évek óta gyakorlat.

Most tehát, amikor ez ellen tiltakozunk, azt mondják, semmi értelme panaszkodni, mivel ez már évek óta bevett gyakorlat. Az Európai politikák az elképzelhetetlen felől eljutnak az elkerülhetetlenig anélkül, hogy lenne egy közbeeső stádium, amikor lehetséges a beavatkozás?

- RC-B7-0095/2009 számú indítvány

  Zigmantas Balčytis (S&D) . – Elnök úr, azért támogattam ezt az indítványt, mert nagy jelentőséget tulajdonítok a közelgő EU-USA csúcstalálkozónak. A G20-tagállamok legutóbbi ülésén számos olyan ígéret hangzott el, amely az egyes országok önálló cselekvése esetén nehezen teljesíthető.

Ebben a vonatkozásban mind az EU-nak, mind az USA-nak kezdeményezőként kellene fellépnie a G20 vállalások teljesítésében. Ezért jobb és hatékonyabban működő összhangra van szükség az USA, illetve az EU által tett lépések tekintetében. Nincs szükség stratégiai partnerségre az EU és az USA között. Remélem, hogy a Bizottság figyelembe veszi az Európai Parlament erre irányuló kérését.

  Syed Kamall (ECR) . – Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani mindenkinek a türelméért, a tolmácsokat is beleértve, akik csodálatos munkát végeznek. Mindnyájan egyetértünk abban, mennyire fontos az EU-USA kapcsolatrendszer, és gondolom, üdvözöljük a Transzatlanti Gazdasági Tanács keretében lebonyolítandó csúcstalálkozókat és megbeszéléseket, továbbá a különböző egyéb transzatlanti párbeszédeket. Rendkívül fontos azonban annak felismerése, hogy az egész világ figyeli ezeket a csúcstalálkozókat és az ott kifejeződő erkölcsi tartást, nem csak az EU, hanem az Egyesült Államok kormányzatának viszonylatában is. Gazdaságaink élénkítésének nyilvánvalóan egyik legjobb módja az – különösen válság idején –, ha tartjuk magunkat ígéreteinkhez, akkor, amikor nyílt kereskedelemről beszélünk.

Nagyon aggaszt, amikor saját közös agrárpolitikánk esetében azt látjuk, hogy a közös agrárpolitika helyett nő a protekcionizmus, ami nagy kárt okoz a fejlődő világ mezőgazdasági termelőinek. Ugyanígy, ha megnézzük az Obama-kormány által a kínai abroncsokra kivetett legutóbbi vámokat, azt látjuk, hogy egyre inkább belekerülünk a protekcionizmus spiráljába. Ideje visszatérni a nyílt kereskedelem elvéhez és így ösztönözni a világgazdaságot.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

- 2010-es pénzügyi év

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) A gazdasági növekedést, versenyképességet, kohéziót valamint a munkahelyek védelmét célzó 2010-es európai költségvetési hozzájárulás kulcsfontosságú válasz a jelenlegi gazdasági válságra.

Az európai gazdaság számára különleges ösztönzővel bíró tényezőként kiemelném az európai gazdaságélénkítő tervet, amely többek között ösztönzőleg hat az energiaszektor projektjeire (villamosenergia-hálózat, földgázhálózat, szén-dioxid-leválasztással és -tárolással kapcsolatos projektek), finanszírozza a szélessávú internethez kapcsolódó intézkedéseket, kiterjeszti az úgynevezett információs csatornákat a vidéki településekre, a közös agrárpolitika új kihívásaként pénzalapot hoz létre a tejtermelő ágazat számára és egyéb közösségi segélyprogramokra, amilyen az iskolák gyümölcs- és tejellátása.

Különösen szeretném felhívni a figyelmet az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) által a 2010-es költségvetés-tervezetre beterjesztett módosításra, amely a pályakezdő fiatalokat vállalkozásokkal, szakképzési és vállalkozási kurzusokkal – az Erasmus program további célkitűzéseként – a képzés terén megvalósuló együttműködés keretében kívánja támogatni.

  Lena Ek (ALDE) , írásban. – (SV) Az EU 2010-es költségvetésére vonatkozó 3. rovatban szereplő módosítások olyan beavatkozásokat és támogatási intézkedéseket tartalmaznak, amelyeket elvi alapon ellenzek. Ilyenek a tárolással kapcsolatos különféle intézkedések például az alkohol esetében, valamint a bortermelő ágazat nagymértékű EU támogatása. Ilyen emellett az iskolák tejjel- és gyümölccsel történő ellátásának EU általi támogatása, ami fontos lehet ugyan, de nem olyan ügy, amelyben az EU-nak kellene döntéseket hoznia. Ugyanakkor a szóban forgó módosításcsomag tartalmaz például számos állatjóléti beruházást, valamint az állatok szállításának ellenőrzését, amit üdvözlök. Azonban – mivel a szavazási eljárás kötelez arra, hogy a módosító csomagot egységesként kezeljem, úgy döntöttem, tartózkodom a 3. rovattal kapcsolatos szavazásnál.

A 886. módosításban megfogalmazott cél – sportberuházások – dicséretes. A kérdéssel ugyanakkor nem EU-szinten kell foglalkozni. Ezért tehát ellene szavaztam.

A 905. módosítás olyan magatartást tükröz a migránsokkal szemben, amelyet elvi okokból nem tartok elfogadhatónak. Például arra kíván alapokat biztosítani, hogy az afrikaiaknak el lehessen magyarázni, milyen veszélyeket rejt magában az Európába történő utazás. Nem kellene fallal körülvennünk kontinensünket. Ezért a módosítás ellen szavaztam.

A 909. módosítás az európai polgárok ellenőrzésére szánt forrásokat tartalmaz. Ezt elfogadhatatlannak tartom, ezért ellene szavaztam.

  Nigel Farage (EFD) , írásban. – A UKIP-tagok a módosítások mellett szavaztak elsősorban azért, mivel ellenezzük a költségvetés BÁRMILYEN növelését, és mert az Európai Konzervatívok és Reformerek javaslata értelmében a költségvetési tételek felhasználásának korlátozása csökkentheti a költségvetést terhelő kifizetéseket. Szeretnénk ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az EU-pénzeket, amelyek egy jelentős hányada a brit adófizetőktől származik, nem olyan politikák végrehajtására kellene használni, mint amilyen a kisebbségekkel és egyéb, antidemokratikus rendszerekben sínylődő embercsoportokkal szemben alkalmazott kötelező terhességmegszakítás. Az ilyesmi az Egyesült Királyságban törvénybe ütközik. Törvényellenes más EU-tagországokban is, ellentmond az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, amelynek az Egyesült Királyság az egyik aláírója, ellentmond továbbá az Egyesült Királyság által szintén aláírt emberi jogokról szóló európai egyezménynek. Függetlenül attól, hogy a szóban forgó összegek milliókat tesznek-e ki, a helyi szinten érintett embercsoportok joggal tettek volna egyenlőségjelet a UKIP és saját zsarnok kormányaik közé, amennyiben a UKIP képviselői a módosítások ellen szavaztak volna.

  Patrick Le Hyaric (GUE/NGL) , írásban. – (FR) A 3. rovat 812. módosítása mellett szavaztam, mivel nem akartam kedvezőtlenül befolyásolni a tejtermelőknek nyújtandó támogatást, bármilyen nevetséges összegről legyen is szó (280 millió euró). Elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy a kérdéses módosítás elfogadása semmissé tegye a 70. módosítást, amely 280 millió euró helyett a Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága által kért 600 millió eurós támogatást biztosítaná. Tiltakozom ez ellen a legalacsonyabb költségvetési javaslatra vonatkozó szabály ellen, ami így a termelőket sújtaná.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Nem tartom megfelelőnek a Fischer Boel biztos által a Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsa luxemburgi tanácskozása végén, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság strasbourgi ülése során október 19-én bejelentett intézkedéseket. Az intézkedéscsomag – amelyet november 19-én az ECOFIN-Tanácsnak még jóvá kell hagynia, 280 millió eurót tesz ki – pénzügyi keretösszeg formájában, termelési és éves kvóták alapján kerül kifizetésre a tagállamok számára. A számítások szerint Portugália a termelői árak zuhanása miatti helyzet kezeléséhez 6-7 millió eurós pénzügyi kerethez jut, mivel az áresés a 2007-es és 2008-as árakat figyelembe véve több mint 50 százalékos. Véleményem szerint Portugáliában a tej literenkénti előállításához biztosított 0,003 euró (a számítások a termelőktől származnak) eltörpül, ha figyelembe vesszük, hogy egy hosszú hónapok óta meglévő problémáról van szó, különösen akkor, ha a mezőgazdasági miniszter – amint ezt már be is jelentette – az elvárt reformlépések végrehajtására szánja ezt a pénzösszeget.

Ez a 280 millió eurós összeg fontos jelzés az Európai Bizottságtól, de nem elégséges, ha figyelembe vesszük a termelőknek a válság leküzdéséhez szükséges valós igényeit.

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) A költségvetés tárgyalása az egyik leglényegesebb közösségi folyamat, amelynek során a Parlament, a Bizottság és a Tanács között oszlik meg a döntéshozatali jogkör. Az első olvasatot követően a Parlament a Tanács javaslatával összefüggésben, a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok sikeres növelésével ma ismételten megerősíti költségvetési hatóságként betöltött szerepét, jóllehet ez még mindig nem éri el az általunk kívánt mértéket. A növekedést és elsősorban a munkahelyteremtés fő motorjának számító kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását célzó kohéziós politika hangsúlyosabbá tételével támogatást kaptak azok az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) által támogatott fontos kérdések, amelyek a jelenlegi válság körülményei között az európai gazdaságok élénkítését célozzák.

Portugál szociáldemokrata EP-képviselőként okkal vagyok különösen elégedett egy, a saját képviselőink által benyújtott módosítással, amely nagy többséggel kapott támogatást, és amelynek célja a pályakezdők számára létrehozandó Erasmus program – a javaslat egyike azoknak, amelyeket a legutóbbi európai választások során nyújtottunk be. Biztosítva van a tejtermelők támogatása és a polgárok nagyobb mértékű biztonsága – többek közt az energiaellátás terén. Ez még nem a folyamat vége, mivel a három intézménynek olyan közös álláspontot kell kialakítania, amelyről decemberben második olvasatban szavazunk.

- Jelentés: László Surján (A7-0038/2009)

  Regina Bastos (PPE) , írásban. – (PT) A jelenlegi gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság körülményei között a 2010-es költségvetés szempontjából lényeges volt, hogy külön hangsúlyt fektessünk a jelenlegi helyzetre, amelyben a költségvetés a válság kezelésének hatékony eszköze lehet. Ezért a 2010-es költségvetés-tervezet mellett szavaztam, mivel meggyőződésem, hogy az átfogó választ ad a megoldandó kérdésekre.

A Parlament feltett szándéka, hogy a rendelkezésére álló eszközök segítségével minden, a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést célzó, valamint minden, az európai polgárok problémáira megoldást kínáló politikát igyekszik megfelelő módon finanszírozni. Ez konkrétan javuló energiabiztonságot, valamint a kutatás és innováció erőteljesebb támogatását jelenti, különös tekintettel a biotechnológiákra, a kis- és középvállalkozások támogatására, valamint az élethosszig tartó tanulás erőteljesebb ösztönzésére. Ebben a vonatkozásban, az említett célok eléréséhez történő hozzájárulást szem előtt tartva – a portugál szociáldemokrata EP-képviselők javaslatának értelmében – szeretném aláhúzni az Erasmus foglalkoztatási program létrehozásának jelentőségét, amely a pályakezdő fiatalokat célozza meg.

Végezetül kénytelen vagyok hangsúlyozni, hogy nem értek egyet a Tanács által a lisszaboni stratégiával összhangban a költségvetési tételekben eszközölt további csökkentésekkel, az ilyen lefaragások ugyanis ellentétesek a gazdasági növekedés ösztönzésével és a gazdaságélénkítéssel.

  Sophie Briard Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Miközben a kohéziós politika központi szerepet kap a gazdasági válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, a Tanács a 2010-es költségvetési előirányzatok jelentős csökkentésére tett javaslatot. Jóllehet tisztában vagyunk az európai uniós alapok jelentőségével, valamint a meglévő általános elvárásokkal, szükséges volt, hogy az Európai Bizottság által előzetesen javasolt összegeket mi, EP-képviselők megerősítsük, illetve esetenként növeljük.

A mostani szavazásban kifejeződik egy olyan politikai gondolkodású Európa, amilyenre szükségünk van, és amely képes olyan költségvetési döntéseket hozni, amelyek az európai polgárok érdekében lehetővé teszik, hogy a szolidaritásnak, versenyképességnek és a növekedésnek legyen perspektívája. Az EP-képviselők ma megerősítették, hogy olyan európai kohéziós politikát támogatnak, amely valóban rendelkezik a törekvései megvalósításához szükséges forrásokkal. Egyetértve a Surján és Maňka urak által elkészített, az Európai Unió 2010-es pénzügyi évére vonatkozó költségvetés-tervezetről szóló beszámolók általános irányvonalával, kellő meggyőződéssel szavaztam azok elfogadása mellett.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Támogatom a Surján-jelentést, amely az EU költségvetés kapcsán kompromisszumos megoldást jelenthet. Sajnálom, hogy a Tanács további szűkítette a Bizottság előzetes költségtervezetét, amely véleményem szerint már eredeti formájában sem felelt meg a tényleges igényeknek. Sovány, nyilvánvalóan nem elégséges költségvetés esetén nem lehet gyarapodó Európáról beszélni. Különösen azokkal a megszorításokkal nem értek egyet, amelyeket a költségvetési tételek kapcsán a lisszaboni stratégiával összhangban hajtottak végre. Akkora a különbség a gazdasági válság, valamint a „növekedést és foglalkoztatást célzó versenyképesség” elsődleges fontosságú problémaként történő kezelését ígérő nyilvános megnyilatkozások, illetve az ezekre a célkitűzésekre biztosított előirányzatok között, hogy nagyobb nem is lehetne. Örülök a szabadság, biztonság és igazságosság területén biztosított nagyobb előirányzatoknak és hangsúlyozni szeretném, hogy amennyiben olyan Európát akarunk építeni, amely a polgároké, ennek sikere attól is függ, hogyan használjuk föl a költségvetési tételeket.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) Nem szavaztam meg a 300 millió eurós alap létrehozását és a tejtermelőknek nyújtandó azonnali támogatást, mivel az a véleményem, hogy a tejtermelőket az árak összeomlása sújtja, ami bizonytalansághoz vezet. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja által képviselt 600 millió eurós alap létrehozásáról szóló álláspont elfogadásával gyorsabban és hatékonyabban lehetett volna felvenni a harcot azokkal az okokkal és hatásokkal, amelyek jelentős áreséshez vezettek a tejpiaci termékek esetében, amely a jelenlegi gazdasági válság alatt sem szűnt meg. Úgy gondolom továbbá, hogy az Európai Bizottság által elfogadott támogatási intézkedéscsomag túl későn jött. A válsággal küszködő tagállamok számára a 600 millió eurós alap jelentett volna igazi segítséget.

  Lena Ek, Marit Paulsen, Olle Schmidt és Cecilia Wikström (ALDE), írásban. – (SV) Az EU 2010-es költségvetésére vonatkozó 3. rovatban szereplő módosítások olyan beavatkozásokat és támogatási intézkedéseket tartalmaznak, amelyeket elvi alapon ellenzünk (hasonlóképpen kritikus szemmel nézzük – és nem szavazzuk meg – a dohánytermesztés EU-támogatását). Ilyenek a tárolással kapcsolatos különféle intézkedések például az alkohol esetében, valamint a bortermelő ágazat nagymértékű EU támogatása. Ilyen emellett az EU az iskolák tejjel- és gyümölccsel történő ellátásának támogatása, ami fontos ugyan, véleményünk szerint azonban ezt az ügyet az egyes országoknak kell kezelniük. Ugyanakkor a szóban forgó módosításcsomag tartalmaz például számos állatjóléti beruházást valamint az állatok szállításának ellenőrzését, amit elvben üdvözölnénk, mivel az ilyen ügyeket más vonatkozásban erőteljesen támogatjuk, ugyanakkor – mivel a szavazási eljárás kötelez bennünket arra, hogy a módosító csomagot egységesként kezeljük, úgy döntöttünk, tartózkodunk a 3. rovattal kapcsolatos szavazásnál.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Meggyőződésem, hogy azok többletforrások, amelyeket a Parlament a különféle költségvetési fejezetek esetében biztosít, valamint az európai gazdaságélénkítési terv finanszírozására javasolt 1,5 milliárd euro elkülönítése kulcsfontosságú az EU gazdasági válságból történő kilábalásához, valamint ahhoz, hogy nemzetközi szinten megerősíthessük az Európai Unió szerepét.

Amint korábban már utaltam rá, véleményem szerint rendívül fontos, hogy azok, akiket a válság a leginkább sújt, többek közt a kis- és középvállalkozások, megkapják azokat a támogatásokat, amelyek segítenek nekik abban, hogy túléljék a jelenlegi válságot. A versenyképességi és innovációs keretprogram keretében nyújtandó többlettámogatás kapcsán lehetővé válik a vállalkozó szellem és innováció további erősítése, amely a világpiacon történő stabilabb pozíció megszerzésének, valamint a belső piac társadalmi-gazdasági fejlődésének szempontjából különös jelentőséggel bír az EU számára.

Sajnálom ugyanakkor, hogy a tejágazat számára csak 300 millió eurónyi forrást biztosítottunk. Véleményem szerint az ágazatot sújtó jelenlegi válság ennél nagyobb – eredetileg 600 millió – eurós támogatást tenne szükségessé annak érdekében, hogy a termelők leküzdhessék a jelenlegi nehézségeket. Ezért úgy vélem, hogy a 300 millió eurónyi támogatás nem elégséges; remélem tehát, hogy – figyelemmel a mostani döntésnek az érintett felekre gyakorolt hatására – van még lehetőség ezen összeg jelentős felülvizsgálatára.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Ami a Parlament álláspontját illeti, a következőkre szeretném fölhívni a figyelmet: a) a Bizottság által előterjesztett, majd a Tanács által visszavont pénzeszközök újraelosztását célzó módosítások; b) az Európai Parlament egyik fő céljaként megjelölt európai gazdaságélénkítési terv, amelynek finanszírozásához „friss” pénzösszegekre van szükség; c) az energiabiztonság, a kutatásfejlesztés, a kis- és középvállalkozások, valamint az élethosszig tartó tanulás nagyobb mértékű finanszírozására tett javaslatok; d) a tejágazatot segítő 300 millió eurónyi forrás biztosítása – ez az összeg nem elégséges ugyan, de a legtöbb, amire lehetőség van (szerintem rendkívül fontos, hogy legyen egy, a tejkvótákat szabályozó mechanizmus); e) a vidéki térségek szélessávú internet-lefedettségének finanszírozása a 2. fejezetben biztosított hozzájárulást véve alapul; f) az előterjesztett költségvetési módosítás, amelynek célja az Erasmus program elősegítése és megváltoztatása oly módon, hogy segítségével munkahelyek teremtődjenek a pályakezdő fiatalok számára.

Remélem, hogy a 127 milliárd eurós teljes költségvetés felhasználásra kerül, tekintettel arra, hogy késik a pénzügyi évben rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása.

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A gazdasági és társadalmi válság körülményei között, amelynek igen komoly kihatásai vannak a munkahelyekre és az emberek életkörülményeire, a 2010-es közösségi költségvetési tervezet, amelyet ma tárgyalunk, jóval kevesebben nyújt annál, mint amire szükség lenne, és ismét megmutatja, mit is jelent valójában az „európai szolidaritás” kifejezés. A költségvetés, ahelyett, hogy a meglévő társadalmi válságra reagálna, jelentős összegeket fordít a megnövelt katonai kiadásokra és bizonyos gazdasági és pénzügyi csoportok támogatására, összhangban az Európai Unióban egyre markánsabban megjelenő militarista, illetve neoliberális törekvésekkel.

A Parlament javaslata – jóllehet a Tanács és az Európai Bizottság költségvetési tervezeténél több forrást biztosít – még mindig körülbelül 6 milliárd euróval kevesebb annál, mint amit a 2007-2013 többéves pénzügyi keret biztosított, miközben a végleges összeg – amelyről decemberben születik döntés – a mai napig nem ismert. Ugyanakkor örülünk annak, hogy elfogadták a textil- és cipőiparral összefüggő intézkedések megtételéhez szükséges új költségvetési fejezet létrehozására tett javaslatunkat, amely az iparágat segítő közösségi program kialakítását célozza. A mostani javaslat célja az iparágban a harmadik országokból származó import exponenciális növekedése miatt előállt válság kezelése, különösen azokban a térségekben, amelyek nagymértékben függnek ettől az iparágtól.

  Gunnar Hökmark (PPE) , írásban. – (SV) Ami az EU 2010-es költségvetését illeti, támogatjuk az alapvető költségvetési elveket és hangsúlyozni kívánjuk, hogy fontos a megfelelő költség-haszon arány. A pénzügyi terv részeként megállapított kerethez alkalmazkodnunk kell, ezért tehát üdvözöljük a tényt, hogy a költségvetés jócskán a meghatározott kereten belül marad. Jelentősen csökkenteni kívánjuk a mezőgazdasági és regionális támogatást, továbbá a költségvetés egészét tekintve is annak csökkentése a célunk. Közös erőforrásaink nagyobb hányadát szándékozunk kutatásfejlesztésre, növekedésre, infrastruktúrára és biztonságra fordítani.

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) Azzal szeretném kezdeni, hogy sajnálkozásomnak adok hangot, amiért a Tanács tovább csökkentette a Bizottság előzetes költségvetés-tervezetét és, amiért – annak ellenére, hogy a 2010-es költségvetés elsődleges fontosságot tulajdonít a polgároknak, valamint a gazdasági válság kezelésének – az 1a fejezet (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért) nem tartalmaz elégséges finanszírozást. A Tanács által végrehajtott költségvetési szigorítások pénzeszközöket vesznek el a lisszaboni stratégia megvalósításától, ami ellentétes a jelenlegi gazdasági válság kezelésének elvével.

Ezzel együtt örömmel nyugtázom, hogy sikerült elfogadni a portugál szociáldemokrata EP-képviselők által a portugál szavazóknak tett választási ígéreteként előterjesztett módosító indítványát, amely az Erasmus pályakezdőket segítő koncepciót tartalmazza, és amely a fiatalok álláshoz jutását hivatott megkönnyíteni, illetve a gazdasági válság kezelését kívánja segíteni.

Végezetül nem értek egyet a Tanács által az 1b fejezetben – Kohézió a Versenyképességért és Foglalkoztatásért – végrehajtott költségvetési szigorításokkal, amelyekre olyan időszakban kerül sor, amikor a strukturális és kohéziós alapok fontos szerepet kapnak a növekedés és a gazdasági fellendülés ösztönzésében, továbbá azért sem, mert jó néhány, a klímaváltozás elleni, növekedést és foglalkoztatást segítő lényeges politika finanszírozásáról is ez az alfejezet rendelkezik.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D) , írásban. – (RO) A tejtermékek támogatását célzó olyan új pénzalap létrehozása mellett szavaztam, amely segíti a termelőket abban, hogy az ágazati válságot képesek legyenek leküzdeni, jóllehet sokkal hamarabb kellett volna gondolni erre a támogatásra. Sajnálom, hogy nem lehetett azt a 600 millió eurós támogatást megszavazni, amely a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által szeptember 1-jén megszavazott saját kezdeményezésű jelentésében körvonalazódott, és amely megegyezett volna a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja elképzelésével. Az, hogy az EU-ban a mezőgazdasági termelők nem kaphatnak több közösségi támogatást, ennek oka az európai jobb oldal ellenséges magatartásában keresendő.

  Georgios Toussas (GUE/NGL) , írásban. – A helyi igényeket figyelmen kívül hagyó EU-költségvetés minden vonatkozásban tükrözi annak reakciós voltát, újfent igazolva, hogy az EU transznemzeti imperialista unió, amely a tőke érdekeit szolgálja. A kapitalizmus válságát arra használják föl, hogy a dolgozó osztályok kárára mélyreható, reakciós, kapitalista átalakításokat hajtsanak végre, valamint, hogy a monopol vállalkozások profitját növeljék. Olyan programokat finanszíroznak, amelyek rontják a munkaügyi kapcsolatokat, lábbal tiporják a munkajogot és szociális jogokat, a munkavállalás rugalmas formáit támogatják és rontják a kollektív szerződési feltételeket.

Erősödnek azok a rendszerek, amelyekre az álláslehetőségek helyett a bizonytalan munkalehetőség és a fiatalokat túszul ejtő átképzések, valamint az élethosszig tartó tanulás jellemző. Az élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem erősödése érdekében tovább folyik a földterületek kevés kézben történő koncentrálódása, valamint a mezőgazdasági termelők közös agrárpolitika általi ellehetetlenítése. Azok az eszközök és mechanizmusok, amelyek a különféle munkavállalói mozgalmak üldözését és elnyomását célozzák – ilyen többek közt a Frontex, az Europol és az Eurojust – tovább fokozódnak és erősödnek, akárcsak azok a személyi adatbázisok és más mechanizmusok amelyek az EU imperialista politikáját, a közös kül- és biztonságpolitikát, valamint a katonai infrastruktúrák létrehozását igyekeznek megvalósítani.

Az EU költségvetésnek az Európai Parlament jobbközép és balközép párjai általi megszavazása a dolgozó osztályok ellen irányuló frontális támadást jelenti. Az EU költségvetés ellen szavaztunk, mert az a nagyvállalkozókat szolgálja, és az eddigieknél is jobban megnehezíti a népek életét.

- Jelentés: Vladimír Maňka (A7-0037/2009)

  Robert Atkins (ECR) , írásban. – A brit konzervatívok továbbra is az Európai Parlament költségvetésében meglévő komolyabb érték és nagyobb mértékű megbízhatóság elvében hisznek.

Ugyanakkor a Parlament ezúttal ismét a Miniszterek Tanácsa által megállapított költségvetés nagymértékű növelésére törekedett. Ezért a konzervatívok az EU kiadásainak számos területen történő csökkentése mellett szavaztak.

Továbbra is támogatjuk azokat a területeket, ahol az EU valóságos értékeket fektet be, ilyen az új technológiák kutatása, az uniós polgárok információhoz történő hozzáférése, az európai ombudsman és az Európai Számvevőszék intézménye. Ugyanakkor számos olyan költségvetési tételt nem szavaztunk meg, amelynek létjogosultságát semmi nem igazolja, és amely egy olyan időszakban pazarló, amikor gazdasági értelemben mindnyájunknak megfontoltnak kéne lennünk.

Konkrétabban: nem szavaztuk meg a Régiók Bizottsága finanszírozását, támogattuk ezen kívül azokat a kezdeményezéseket, amelyek néhány különösen pazarló költségvetési tétel eltörlését célozzák – ilyen a dohányipari szubvenció, valamint számos mezőgazdasági támogatás és projekt, illetve pazarló adminisztráció.

  Martin Callanan (ECR) , írásban. – Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja az Európai Parlament költségvetésében meglévő komolyabb érték és nagyobb mértékű megbízhatóság elvében hisz.

Ugyanakkor a Parlament ezúttal ismét a Miniszterek Tanácsa által megállapított költségvetés nagymértékű növelésére törekedett. Ezért a konzervatívok az EU kiadásainak számos területen történő csökkentése mellett szavaztak.

Továbbra is támogatjuk azokat a területeket, ahol az EU valóságos értékeket fektet be, ilyen az új technológiák kutatása, az uniós polgárok információhoz történő hozzáférése, az európai ombudsman és az Európai Számvevőszék intézménye. Ugyanakkor számos olyan költségvetési tételt nem szavaztunk meg, amelynek létjogosultságát semmi nem igazolja, és amely egy olyan időszakban pazarló, amikor gazdasági értelemben mindnyájunknak megfontoltnak kéne lennünk.

Konkrétabban: nem szavaztuk meg a Régiók Bizottsága finanszírozását, támogattuk ezen kívül azokat a kezdeményezéseket, amelyek néhány különösen pazarló költségvetési tétel eltörlését célozzák – ilyen a dohányipari szubvenció, valamint számos mezőgazdasági támogatás és projekt, illetve pazarló adminisztráció.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Unió általános költségvetéséről zajló jelenlegi vitában én amellett vagyok, hogy amikor arról vitatkozunk, hogy az európai gazdaság különböző ágazataihoz milyen forrásokat rendeljünk, vegyük figyelembe a válság speciális körülményeit.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy tekintettel a termelők nehéz helyzetére, a tejágazatnak nagy szüksége lenne forrásokra, remélem továbbá, hogy az ágazat megsegítésére hatékony támogatási intézkedések születnek.

Elengedhetetlenül szükséges, hogy azok, akiket a válság a leginkább sújt, többek közt a kis- és középvállalkozások, megkapják azokat a támogatásokat, amelyek segítenek nekik abban, hogy túléljék a jelenlegi válságot. A versenyképességi és innovációs keretprogram erőteljesebb támogatása lehetővé teszi a vállalkozó szellem és innováció ösztönzését, amely a világpiacon történő stabilabb pozíció megszerzésének, valamint a belső piac társadalmi-gazdasági fejlődésének szempontjából különös jelentőséggel bír az EU számára.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Örömömre szolgál, hogy elfogadták a parlamenti ciklusok kezdetén alkalmazandó zéró alapú költségvetés-tervezés elvéről szóló, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) nevében általam benyújtott indítványt. Ennek eredményeképpen a parlamenti költségvetésben valós igények jelennek meg, erősödik továbbá az átláthatóság, a költségvetési fegyelem és a hatékonyság. Támogatom az állandó és változó költségek megkülönböztetését, utóbbi létjogosultságát a költség-haszon elemzés igazolja. Olyan területek esetén, mint a kommunikációs politika, a jobb eredmények és forrásgazdálkodás szempontjából nagy jelentőséggel bír a költség-haszon elemzés.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a jelenlegi költségvetés-tervezet nem veszi figyelembe a Lisszaboni Szerződés életbe lépéséből következő kötelezettségeket, amely elképzelhető, hogy költségvetési módosítást tesz szükségessé. Szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy a Parlament feladata továbbra is a lehető legjobb jogalkotás kell, hogy legyen, amihez szükség van forrásokra. Arról is meg vagyok győződve, hogy szükség van hosszú távú ingatlanpolitikára, amely során figyelembe kell venni az ingatlanok fenntartási költségeit.

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) A 2010-es költségvetés első olvasatában szereplő 127,5 milliárd eurós kiadási összegre igennel szavaztam, remélem ugyanakkor, hogy a második olvasatban még ambiciózusabb eredményeket tudunk elérni, figyelembe véve, hogy a rendelkezésre álló források olyan gazdaságélénkítési terv megvalósításához szükségesek, amely arányban áll a munkahelyek, a társadalmi kohézió, a klímaváltozás és a szegénység elleni harc általi kihívások leküzdése során előttünk álló kihívások mértékével. Számomra mindenekelőtt a szocialisták számára kiemelt jelentőségű területnek számító, a mikrohitelek szociális gazdaság számára biztosítandó források általi támogatásának védelme volt a lényeg, oly módon, hogy eközben a Progress program egésze megmaradjon. A megvalósításhoz korlátozott költségvetési források állnak rendelkezésre, elsősorban annak a szigorú pénzügyi tervnek köszönhetően, amelynek egy részét ezek a kiadások képezik. Komoly erőfeszítésekre lesz szükség az új költségvetési terv tárgyalásakor.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Örömmel látom, hogy a Parlament költségvetésének teljes összege a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (adminisztratív kiadások) önkéntesen meghatározott 20 százalékos határ alatt van. A válság évében lényeges, hogy a Parlament fegyelmet sugározzon és odafigyeljen a kiadásokra.

Az elfogadott költségvetés nem tartalmazza a Lisszaboni Szerződés életbe lépéséből következő esetleges módosításokat, különös tekintettel a jogalkotásra. Ebben a vonatkozásban tehát elképzelhető, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépése költségvetési kiigazítást tesz szükségessé. Fontos megjegyezni, hogy a Parlament elsődleges feladata (az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) szerint) a jogalkotás, és hogy a Parlamentnek szüksége van a magas színvonalú munkához elengedhetetlen forrásokra.

Ami az információs politikát illeti, örülök az európai szintű pártfinanszírozási és politikai célú finanszírozási megállapodásnak, amelynek célja a polgárokkal való kommunikáció, valamint a polgárok Európa politikai életében való részvételének javítása. Ez az irányvonal az e területet érintő hosszú távú költségvetési elvek alaposabb megvitatását is szükségessé teszi.

A jelentés elfogadása mellett szavaztam.

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) Szeretnék hangot adni afeletti örömömnek, hogy a Parlament költségvetésének teljes összege a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (adminisztratív kiadások) önkéntesen meghatározott 20 százalékos határ alatt van. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése és ebből következően a Parlament felelősségi körének kibővülése a költségvetés módosítását teszi szükségessé, az adminisztratív kiadások esetében megállapított 20 százalékos határt nehéz lesz tartani. A Parlament feladata a lehető legjobb jogalkotás, viszont ahhoz, hogy ez a valóságban is így történjen, meg kell teremteni a megfelelő körülményeket.

Szeretném elismerésemet kifejezni ugyanakkor José Manuel Fernandesnek, az Európai Néppártot (Kereszténydemokraták) képviselő árnyékelőadónak, aki fontos szerepet játszott abban, hogy a Parlament elé kerülhetett ez a rendkívül fontos dokumentum. Külön kiemelném a parlamenti ciklusok kezdetén alkalmazandó, zéró alapú költségvetés-tervezés elvéről szóló, most elfogadott javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a parlamenti költségvetés csak valós kiadásokat foglaljon magában, és amely fokozza az átláthatóságot, a költségvetési fegyelmet és hatékonyságot.

- Jelentés: Claude Moraes (A7-0040/2009)

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) 1998 óta a Parlament következetesen elvetette minden, az Europol-hoz kapcsolódó részletes kérdés tárgyalását, fő szempontként azt tartva szem előtt, hogy az Europol tevékenysége maradjon továbbra is kormányközi szinten, és azt semmilyen demokratikus, illetve jogi ellenőrzésnek alávetni ne lehessen. Most, hogy egyfelől határozat született az Europol uniós ügynökséggé történő átalakításáról, amelynek működését a közösségi költségvetésből finanszírozzák, másfelől a Parlament erősebb felügyeleti jogkört kapott, ez a korábban folytatott gyakorlat szükségtelenné vált.

Éppen ezért a Cseh Köztársaság kezdeményezése mellet szavaztam, amelynek célja egy adminisztratív kérdés megoldása, nevezetesen az Europol alkalmazottait érintő alapbérek és járulékok megemelkedett hollandiai megélhetési költségekhez történő igazítása. Felhívnám ugyanakkor a figyelmet arra, hogy bármely, az Europol alkalmazottaira vonatkozó bérkiigazítás végrehajtásához egyhangú tanácsi határozatra van szükség.

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE) , írásban. – (FR) Az Europol alkalmazottak alapbérének és járulékának kiigazítását célzó javaslat mellett szavaztam. Ez a mostani jelentés tehát az alkalmazottak javadalmazását a hollandiai megélhetési kiadások növekedéséhez, illetve a tagállamok közfeladatokat ellátó alkalmazottai fizetésében végbement változásokhoz kívánja igazítani. A támogatás annál inkább fontos, mivel az Europol mára közösségi költségvetéséből finanszírozott európai uniós ügynökséggé alakult.

- A 1234/2007/EK tanácsi rendelet (egységes piacszervezés) módosítása

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) A szavazás során arra voksoltam, hogy a tejkérdés kerüljön be a 186. cikkbe azért, hogy Bizottság válsághelyzetekben gyorsan tudjon reagálni, tekintve, hogy a szóban forgó cikk alapján fontos eszköz kerül bevezetésre. Ugyanakkor ennek az eszköznek az alkalmazása nem távolíthatja el a Parlamentet magától a folyamattól, annál is inkább, mivel az együttdöntés közeledtével ezeknek a lépéseknek a Bizottság általi ellenőrzése kucsfontosságúvá válik.

Ami az önkéntes kiegészítő illeték – közismertebb nevén a „bírságok” – változását illeti, amelynek célja a tejtermelő ágazat átalakításához szükséges belső finanszírozás biztosítása, véleményem szerint erre az intézkedésre nemzeti szinten reagálnak az egyes országok, bár véleményem szerint célszerűbb lenne európai szinten reagálni egy egész Európát érintő válságra.

Végezetül úgy vélem, miután az elmúlt hónapokban keményen küzdöttünk azért, hogy a Bizottság megfelelő intézkedéseket hozzon, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bármilyen, az európai tejtermelőknek és családjaiknak szánt hozzájárulást egy ilyen rendkívül nehéz időszakban visszautasítsunk.

  Richard Ashworth (ECR) , írásban. – Az egységes közös piacszervezéssel kapcsolatos változások mellett szavaztam, mert véleményem szerint reális a 280 millió eurós csomag, és pozitív fogadtatásban részesül majd a tejiparban. Meggyőződésem tehát, hogy a 186. cikk értelmében a támogatás megszervezéséhez szükség van az egységes közös piacszervezéssel foglalkozó irányítóbizottság ideiglenes hatáskörökkel történő felruházására. Úgy gondolom azonban, hogy a csomag zökkenőmentes célba juttatása érdekében a bizottság legfeljebb két évig gyakorolhatja ezeket a hatásköröket

Nem tudom ugyanakkor támogatni a Bizottság által úgyszintén javasolt nemzeti szintű kvóta-visszavásárlási programot, amelyben szerepel a kvótát túllépő termelőkre kirótt kiegészítő illetékek bevezetésére tett javaslat. Nem kellene a hatékonyan működő termelőket büntetnünk, azokat, akik az iparág jövőjét jelentik. A jelenlegi támogatási csomag rövid távú intézkedés, amely rövid távú megoldást kínál, az iparágnak azonban világos, hosszú távú stratégiára van szüksége.

  Anne Delvaux (PPE) , írásban. – (FR) Ami a tej 186. cikk alá történő besorolását, valamint a kvóta visszavásárlás illeti, örömömre szolgál, hogy ennek a döntésnek a végrehajtását nem halasztották egy későbbi időpontra, egy adott pillanatban ugyanis joggal tarthattunk attól, hogy egyesek erre törekednek majd, mivel a tejév (amely április 1-től március 31-ig tart) már javában tart. Miközben támogatom a javasolt intézkedéseket, szeretnék többet: ezek az intézkedések még mindig messze nem elegendők, különösen azért, mert a visszavásárlási kvóta kapcsán a labda ismét az egyes tagállamok térfelén pattog, és nemzeti szintű finanszírozást tesz szükségessé. Mi több, közép- és hosszú távú intézkedésekről beszélünk.

Ugyanakkor rövid távon sürgős közösségi intézkedésekre van szükség. Ez elengedhetetlenül szükséges. Az érintettek részéről hatalmas a várakozás. Végezetül, a 186. cikkre vonatkozóan a jövőben szükség lesz az egyes mechanizmusok évenkénti megújításának ellenőrzésére, valamint arra, hogy a Bizottság évenként automatikusan megújíthassa ez irányú intézkedését. Emellett így a Parlament és a Tanács is erőteljesebb nyomást képes gyakorolni a Bizottságra.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az „egységes közös piacszervezésről” szóló rendelet mellet szavaztam, tekintettel ugyanis az európai tejágazatot sújtó komoly válságra, sürgős intézkedésekre van szükség a piaci egyensúly helyreállításához, valamint ahhoz, hogy a Lisszaboni Szerződés által megerősített közös agrárpolitikai célkitűzésekkel összhangban biztosítva legyen a mezőgazdasági termelők megfelelő jövedelme.

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Ezek a javaslatok beismerik a Bizottság tejágazati politikájának kudarcát. Számos oka van annak, hogy ellene szavaztunk: 1) a Bizottság által javasolt, a tejpiac stabilizálását célzó összeg nyilvánvalóan nem elégséges, ezen kívül csak 2010-től lenne hozzáférhető, ami azt jelenti, hogy ezt a nyilvánvalóan sürgős megoldást igénylő helyzetet, különös tekintettel a kis- és középvállalkozó termelőkre, nem lehet a kívánt mértékben kezelni; 2) a tej és tejtermékek 186. cikk alá történő besorolása, amely megjelenik a javaslatban, anélkül ad a Parlament és a Tanács által jóváhagyott hatáskört a Bizottságnak, hogy konkrétan meghatározná, milyen intézkedések megtételére kerül sor; 3) a javasolt intézkedések nem változtatják meg a legutóbbi egységes közös piacszervezésnek a piac teljes liberalizációjára és szabályozó mechanizmusaira, valamint a kvóták és a termelési jogok megszüntetésére irányuló célkitűzéseit – a jelenlegi válságot okozó irányelvekről van szó; 4) a jóváhagyott forrásokat elsősorban egy olyan ágazat szerkezeti átalakítására szánják, amely a Bizottság szemszögéből nézve a tevékenységüket beszüntető termelők ezreit jelenti, ennek minden társadalmi és környezeti következményével; 5) a javaslat növeli a termelőknek és országoknak juttatott források elosztásánál meglévő egyenlőtlenségeket, ami számtalan termelő szempontjából csak súlyosbítja a helyzetet.

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) A tejárra vonatkozó legutóbbi válságellenes intézkedések elfogadása mellett szavaztam azért, hogy támogatást kaphassanak a termelők, akik ebben a különösen nehéz környezetben védik szakmájukat. Ezek az intézkedések nehezen születtek meg, jóllehet a tejtermelők ez év tavasza óta beszélnek az őket sújtó problémákról. A tagállamok által javasolt 280 millió eurós költségvetési összeg nem elégséges; meg kell mutatnunk, hogy ennél ambiciózusabbak vagyunk és támogatjuk a 600 millió eurós segélycsomagot, amely lehetővé teszi termelőink számára, hogy kimásszanak abból a gödörből, amibe kerültek. Engem kiváltképpen aggaszt az ágazat jövője, mivel semmit nem teszünk azért, hogy a termelőket kiszabadítsuk a piaci hatások szorításából, azzal együtt, hogy az Európai Számvevőszék kijelentette, szükség van olyan eszközökre, amelyek kezelik a tejpiaci helyzetet, kockáztatva, hogy ezt számos érzékeny területen megszenvedi a tejtermelés, miközben elkerüli a figyelmüket, hogy Európa a nagy hozzáadott értékű termékekkel vívhat ki jó helyet magának a világpiacon.

  Alan Kelly (S&D) , írásban. – Ma igen komoly teher nehezedik a tejtermelőkre. Írországban, ahol tejipar stratégiai fontossággal bír, 2009-ben szinte minden tejtermelő veszteségek könyvelhet el. Ez a helyzet a kulcsfontosságú ágazatok esetében nem fenntartható Európában. Azért szavaztam meg a mai módosító indítványt, hogy ezáltal megmutathassuk, válság idején szolidárisak vagyunk a mezőgazdasági termelőkkel. Egyedül azt sajnálom, hogy a 300 millió eurós támogatás helyett nem a Ház eredeti javaslataként fölmerült 600 millió eurós támogatásról szavazunk. Az ügyben azonban a szavazást bizottsági szinten a Parlament jobbközép pártjai megakadályozták. 300 millió euró több, mint a semmi, de az iparág támogatásához a jövőben határozottabb lépésekre van szükség.

  Kartika Tamara Liotard (GUE/NGL) , írásban. – Tartózkodtam az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet végső szavazásánál (Eljárási Szabályzat 142. cikke), mivel a Bizottság által javasolt intézkedések véleményem szerint nem mennek elég messzire.

A tejágazat válsága olyan probléma, amely sürgős intézkedést tesz szükségessé, ezért szavaztam az Eljárási Szabályzat 142. cikke értelmében sürgősségi eljárás keretében végrehajtandó, az egységes közös piacszervezésről szóló módosítások mellett. A jelenlegi bizottsági javaslat ugyanakkor túl erőtlen, én viszont már a nagyon közeli jövőben olyan hatékony támogatási intézkedéseket szeretnék látni, amelyek eredményesen veszik föl a harcot a tejágazatot sújtó válsággal. A javaslat megszavazása a jövőre nézve kizárná a hatékonyabb intézkedéseket.

  Astrid Lulling (PPE) , írásban. – (DE) A tejipar válsága számos termelőt a csőd szélére sodort. Hónapok teltek el azzal, hogy várták a kedvezőbb tejárakat, míg végül az Európai Bizottság rendkívüli intézkedésekre szánta rá magát.

A magántermelőknél lévő sajtkészletek támogatása 15 millió euróra emelkedik, ami főleg az olaszoknak kedvez.

A tejpor és vaj esetében az intervenciós időszak hosszabb lesz, növekszik az export-visszatérítés. Ezek a lépések középtávon kell, hogy stabilizálják a tejárakat.

Egy, a nemzeti szintű támogatási intézkedések finanszírozását célzó, körülbelül 280 millió eurós tejalap kerül szétosztásra a tagállamok között. Ez azonban alig több, mint csepp a tengerben.

A Bizottság önkéntes kvóta-visszavásárlási programot ajánl a tagállamoknak, amely arra próbálja ösztönözni a tejtermelőket, hogy részlegesen vagy akár teljesen hagyjanak fel a tejtermeléssel. A megengedettnél nagyobb mennyiséget eredményező termelőtevékenységet végzőknek mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Ezek az intézkedések nemzeti szinten magas költségeket jelentenek, mert általános gazdasági válság idején nem marad tartalék az egyes országok költségvetésében. Nem fűzök nagy reményeket a dologhoz.

A válságcsomag legkézzelfoghatóbb intézkedése a tejnek az 1234/2007/EK rendelet 186. cikke alá történő besorolása, amelynek értelmében a Bizottság gyors intézkedéseket hozhat a válság leküzdése érdekében. Ugyanakkor kétségeim vannak az intézkedés időkorlátok közé szorítását illetően. Fenntartásommal együtt a Parlament álláspontja mellett szavaztam. .

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) A tejágazattal kapcsolatos határozati javaslat ellen szavaztam, mivel véleményem szerint a Bizottságnak az a javaslata, amelynek értelmében 280 millió eurót juttatnának az ágazatnak, túl későn jött ahhoz, hogy még az idén megvalósítható legyen, maga az intézkedés pedig egyébként sem elégséges. Emiatt támogattam tehát az ágazat számára elkülönítendő 600 millió eurónyi forrást tartalmazó javaslatot. Másrészről az a körülmény, hogy a tejjel és tejszármazékokkal a 186. cikk foglalkozik, az Európai Parlament által kreált bizonyos hatásköröket ruház a Bizottságra és a Tanácsra, jóllehet a gyakorlati lépésekkel összefüggésben semmilyen konkrét jelzés nem történt. Ugyanakkor a megtett intézkedések nem változtatják meg a KAP legutóbbi reformjának célját, nevezetesen a tejpiac teljes liberalizációját, amit képviselőcsoportunk ellenez. Ezek az intézkedések az élelmiszeriparnak és a jelentős értékesítési láncoknak kedveznek a kis- és középvállalkozói termelők kárára, valamint hozzájárulnak a termelés koncentráltságához és az iparág növekvő profitjához, amely egyébként a tejtermelői árak csökkenésének és a vételár növekedésének köszönhetően nőtt az elmúlt évek során.

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE) , írásban. – (FR) A válságban lévő ágazat megsegítése érdekében támogattam a „tejalap” létrehozását, különösképpen pedig a legégetőbb problémákkal küszködő mezőgazdasági termelők megsegítését. Konkrétan megszavaztam az Európai Bizottság által bejelentett támogatást 20 millió euróval meghaladó összegre vonatkozó módosítást, amely az eredeti támogatási összeget 300 millió euróra módosította. A módosítás az egységes közös piacszervezéssel összefüggő szabályozásra vonatkozik, és elsősorban az Európai Bizottságot ruházza föl azzal a joggal, hogy saját hatáskörében rendkívüli intézkedéseket tegyen abban az esetben, ha a tejpiac komoly működési zavarokkal küzdene, amint az néhány hónapja tapasztalható. Az erre a célra rendelkezésre álló költségvetési összegek nyilvánvalóan nem elegendőek ahhoz, hogy az összes termelőt kihúzzák a csapdahelyzetből. A költségvetési korlátok ismeretében ugyanakkor felelőtlenség lett volna ennél többet kérni. Ráadásul, ha többet kérünk, ez azzal a kockázattal járt volna, hogy végül semmit nem kapunk. Szeretném kihangsúlyozni, hogy itt pusztán a lefektetett alapokról van szó. A vita a 2013 után életbe léptetendő szabályozási szerkezetről folyik tovább, és az ügyben az Európai Parlament folytatja erőfeszítéseit, a cél pedig hatékony, felelős keretben működő mezőgazdasági piacok kialakítása. A Lisszaboni Szerződés pedig az ehhez szükséges eszközöket biztosítja.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) A Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadtak néhány jelentést, amelyek három konkrét intézkedést tartalmaztak (280 millió eurós közvetlen támogatás a termelőknek, a visszavásárlási kvóták átmeneti szabályozása, valamint a tej 186. cikk alatti egységes közös piacszervezés alá történő besorolása (különleges intézkedések)). Meggyőződésem, hogy ezek az intézkedések fontosak, ugyanakkor nem elégséges, egyszeri intézkedések egy olyan probléma megoldására, amelynek már igen komoly szerkezeti kihatásai vannak. Az ágazatnak hasznos, hatékony irányítási mechanizmusokra van szüksége ahhoz, hogy amikor kell, beavatkozhasson a piaci folyamatokba, szemben az Európai Bizottság által javasolt módszerrel, amely a liberalizációt és a deregulációt támogatja.

A tejágazat jelenlegi válsága egyértelműen bebizonyította, ahhoz, hogy kezelni lehessen a piaci egyenlőtlenségeket, a tejtermékekre irányuló egységes közös piacszervezéshez még hiányoznak bizonyos eszközök, különösen a kvótamechanizmus,.

A csomag, amelyet az Ecofin-Tanácsnak november 19-én még jóvá kell hagynia, eléri a 280 millió eurót, és a tagországok pénzügyi keretösszeg formájában juthatnak hozzá, amely összeg a termelési és éves kvótákon alapul. A számítások szerint Portugália 6-7 millió eurós pénzügyi kerethez jut, amelyet az2007-2008-as árszint 50 százalékán lévő termelési árak összeomlása elleni küzdelemre használ föl...

(A szavazatok indokolását az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítik.)

  Georgios Toussas (GUE/NGL) , írásban. – (EL) Az állattenyésztési ágazatot sújtó válság kapcsán hozott bizottsági és kormányszintű intézkedések összhangban vannak az általánosabb jellegű, helyi igényeket figyelmen kívül hagyó közös agrárpolitikával, és ami ennél is fontosabb, az Európai Uniónak a tejipar teljes liberalizációját célzó határozatával. A legaggasztóbb az, hogy a javasolt költségvetési fejezeteket olyan szerkezeti átalakításokra használják, amelyek az élelmiszeripar profitját növelik, így az állattenyésztők kárára erősítik a tejágazatban működő üzleti köröket. Az intézkedések nem oldják meg azokat az akut problémákat, amelyek ellen a kis- és középvállalkozásként működő tejüzem-tulajdonosok tiltakoznak: nevezetesen a magas termelési költségeket és a nevetséges termelői árakat.

Konkrétabban: nem foglalkoznak az állattenyésztőknek a szarvasmarha-tenyésztés, a hústermelés valamint a juh- és kecsketenyésztés területén meglévő akut problémáival. Az ipar és kereskedelem haszna megkétszereződött, egyrészt a nevetségesen alacsony termelői árak, másfelől a fogyasztók által ezekért az alapélelmiszerekért fizetett igen magas árak miatt. Mi a javaslat ellen szavaztunk, mert annak célja az ágazati termelés egyre koncentráltabbá tétele. A szegényebb kis- és közepes gazdaságok számára a megoldás az EU monopóliumbarát politikája elleni küzdelem, valamint harc egy más típusú fejlődési út eléréséért, amely megszabadítja az állattenyésztőket a kizsákmányolástól, ahol biztosított a tenyésztők jövedelme és jövője, általában véve pedig az emberek táplálkozási és egyéb igényeit szolgálja.

- B7-0097/2009 számú indítvány

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, valós problémával kell szembenéznünk annak következtében, hogy az Európai Unió belső határait anélkül törölték el, hogy ezzel párhuzamosan – vagy akár ezt megelőzően – megerősítették volna a külső határok ellenőrzését, illetve, hogy az eredeti elképzelésben szereplő biztonsági mechanizmusok – bármennyire minimálisak is ezek – teljesen működőképesek lennének. Bár kénytelenek vagyunk figyelembe venni a realitásokat, nem szavazunk egy olyan indítvány ellen, amelyben kifejeződik a bűnözéssel és vízumügyekkel kapcsolatos információcsere kapcsán használandó új rendszerek által okozott késedelem fölötti aggodalom. Mindez ugyanakkor álprobléma: az igazi probléma maga Schengen, azok az álvívmányok, amelyek mára már bekerültek a szerződésekbe, valamint a vízummal, a bevándorlással és az egyes személyek mozgásával kapcsolatban folytatott brüsszeli politika…

Ma Európát elözönlik a legális és illegális bevándorlók, az egyre erőszakosabb formát öltő bűnözés pedig rohamosan nő, mivel az egyes országokat megfosztották attól a joguktól, hogy ellenőrizzék saját határaikat. Schengen hatására megnövekedett a határokon átnyúló bűnözés és az illegális ember- és árumozgás, amely időnként legális, időnként nem legális formát ölt anélkül, hogy a jelenség maga bármilyen tényleges előnyt jelentene az európaiaknak. Ezért mindaddig, amíg ezek a rendszerek nem válnak teljesen működőképessé, legalább terjesszék ki a védzáradék alkalmazási jogát és állítsák vissza a határellenőrzést!

  Joanna Senyszyn (S&D) , írásban. – (PL) A SIS II és a VIS kapcsán hozott döntést minden vonatkozásban támogatom. Késik a SIS II fejlesztése, ezen kívül számos olyan műszaki probléma állt elő, amely már eddig is késleltette újabb tagállamok schengeni rendszerbe történő beléptetését. Ez a helyzet arra kényszeríti az Európai Parlamentet, hogy folyamatosan ellenőrizze a SIS II és a VIS rendszerbe állításának folyamatát.

A SIS II az egész Európai Unió szempontjából kulcsfontosságú politikai projekt. A rendszer régóta várt megvalósítása és megfelelő működtetése a schengeni térség bővítésének szükséges előfeltétele, nélkülözhetetlen továbbá a rendszerhez a következő körben csatlakozó államok (Bulgária, Románia, Ciprus és Liechtenstein) polgárainak az Európai Unión belüli szabad mozgásához. A SIS II emellett a bűnüldözés, illetve az illegális bevándorlás elleni küzdelem egyik fontos eleme. Annak köszönhetően, hogy Lengyelország csatlakozott a schengeni térséghez, a lengyel határőrség (a lengyel belügyminisztérium egyik 2008-as jelentése szerint) 2008 első felében 50 százalékkal több illegális bevándorlót vett őrizetbe, mint az előző év ugyanabban az időszakában.

Az európai elfogatóparancs alapján körözés alatt álló több mint 350 embert tartóztattak le lengyel területen, ezen kívül pedig a lengyel igazságügyi szervek által körözött mintegy 600 személyt vettek őrizetbe külföldön. Különösen fontos az a SIS I rendszerből korábban hiányzó adatbázis, amely az eltűnt gyermekeket regisztrálja, és amelyet be kívánnak vonni a SIS II rendszerbe. Az, hogy az uniós polgárok szemében mennyire vagyunk megbízhatók, az ilyen és ehhez hasonló jelentős projektektől függ. Az egyesült Európa nem engedhet meg magának további késlekedést és nemtörődömséget. .

- RC-B7-0118/2009 számú indítvány

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Bár az indítványt elfogadták, ez nem lehet ok arra, hogy annak célját és tartalmát illetően ne tegyünk néhány megjegyzést. Először: az Európai Unió ahelyett, hogy a demokrácia bajnoka lenne – nem az –, továbbá ahelyett, hogy „gyakorlati ajánlásokat” fogalmazna meg más országok számára, elsősorban a demokrácia EU-n belüli állapotával kellene, hogy törődjön. A Lisszaboni Szerződés ratifikálási folyamata friss példa – talán más esetekkel együtt –, és azt demonstrálja, hogy az úgynevezett „európai projekt” zsarolással, nyomásgyakorlással és a közös jövőt illető elképzeléseik teljesüléséhez szükséges út megválasztásával összefüggő döntéseik semmibe vételével miképpen akadályozza az európai népek demokratikus folyamatokban történő részvételét, azok érdekeit, kívánságait és törekvéseit. Másodszor: ami az EU külső kapcsolatait illeti, a fegyverkezési verseny és a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkező militarizálódás újraélesztése helyett az EU országoknak olyan komoly békepolitikával, továbbá a nemzetközi együttműködés erősítésével kellene hozzájárulniuk a demokráciához, amelynek alapját az egyes országok szuverenitásának tiszteletben tartása, a be nem avatkozás elvének betartása, továbbá a nemzetközi jog és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának tiszteletben tartása képezi. Sajnos hosszú még az út idáig. Egy olyan Európai Unió, amely egyre komolyabb demokratikus deficittel rendelkezik, példamutatásra képtelen, a világ demokráciáinak „megerősítésére” pedig még inkább az, emiatt szavaztunk az indítvány ellen.

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a szóban forgó indítvány szokás szerint nyilvánvalóvá teszi a Ház emberjogi kérdésekben tanúsított úgynevezett jó szándékát: Az Európai Unió szerepe láthatóan az, hogy az emberiség egészét felvilágosítsa saját demokráciafelfogásával kapcsolatban, hogy a világ összes országában finanszírozza a demokratikus folyamatokat és így tovább. Hova lesz a szavahihetőség, amikor ugyanez az Európai Unió ennyire kényszeredetten alkalmazza – ha egyáltalán alkalmazza – a kereskedelmi megállapodásokban mégiscsak meglévő védzáradékokat, hiszen bármi történjék is, tovább folytatja a kereskedést és finanszírozást?

Hova lesz a szavahihetőség, ha figyelembe vesszük, mi történik Európában, ahol a közben Lisszaboni Szerződésre keresztelt európai alkotmányt próbálják ráerőltetni olyan nemzetekre, amelyek egyértelműen jelezték, hogy ebből nem kérnek? Hova lesz az önök – a Parlament bal szárnyán ülő hölgyek és urak – szavahihetősége a tegnapi szörnyűséges komédia után, amikor az olasz kérdésben eddig példátlan módon szektás és pártpolitikai szellemiségről tettek tanúbizonyságot?

- Jelentés: Elmar Brok (A7-0041/2009)

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) felállításának intézményi vonatkozásairól szóló Brok-jelentés elfogadása mellett szavaztam. A szolgálat kiemelt fontosságú lesz, amennyiben az Európai Unió külkapcsolataiban a nagyobb mértékű összehangoltság és nagyobb hatékonyság kap szerepet. Fontos annak biztosítása, hogy a Lisszaboni Szerződés által bevezetett újításoknak köszönhetően felállított EEAS lehetővé teszi a közösségi modell megőrzését és továbbfejlesztését az Unió külső kapcsolatai terén, valamint az Európai Unió intézményközi egyensúlyának fenntartását.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Külügyi Szolgálat felállítása közvetlen következménye annak a folyamatnak, amelynek során az Európai Unió egyre több EU-n kívüli kérdés megoldásában vállal szerepet. A szolgálat koordináló mechanizmusként fontos szerepet tölthet be, lényeges funkciója lehet továbbá az EU külső szerepének erősítésében, amennyiben képes ellenállni az igazgatóságok felől megnyilvánuló nyomásoknak, tevékenységét pedig a tagállamok diplomáciai képviseleteivel történő együttműködés, nem pedig az azokkal szembeni rivalizálás határozza meg.

Sajnálom, hogy nem sikerült megszerezni a Külügyi Bizottság támogatását egy általam javasolt módosítás ügyében, amely az Európai Külügyi Szolgálat jövőbeni belső nyelvhasználata kapcsán az európai világnyelvek figyelembe vételét szorgalmazta volna.

A javaslat gondolatmenete nyilvánvaló, hiszen az Európai Külügyi Szolgálat számára elsődleges fontosságú a világ többi részével történő összeköttetés és kapcsolatok rendszerének kiépítése, ehhez a közvetlen kapcsolatépítéshez szükséges munkához pedig a legalkalmasabb nyelveket lenne célszerű kiválasztani. Ezért érthetetlen tehát, hogy a probléma tárgyalásakor a Parlament inkább nem veszi figyelembe a többnyelvűség külső körülményeit és a szóba jöhető nyelvek stratégiailag fontos jellegét, amelyet nemcsak maga a Parlament, hanem az Európai Bizottság is elismert.

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Támogattam az Európai Parlamentnek az Európai Unió jövőbeni diplomáciai szolgálatával kapcsolatos állásfoglalását. Remélem, hogy az Európai Külügyi Szolgálat lényegét tekintve olyan, közösségi alapokon nyugvó álláspontot fog megtestesíteni, amely képessé teszi az EU-t arra, hogy hatékonyan és demokratikus módszerekkel fejtse ki hatását a diplomácia területén. Adminisztratív és költségvetési ügyekben az Európai Külügyi Szolgálatot a Bizottságnak kell alárendelni, emellett hivatalosan a Bizottság részeként kell működnie. Remélem továbbá, hogy a fejlesztésért felelős új uniós biztos teljesen függetlenül tud majd dolgozni, képes lesz megvédeni a szolgálat jellegéből adódó előjogait, szemben azzal az elképzeléssel, amely szerint koncentrálná az Európai Unió külső intézkedéseihez kapcsolódó hatásköröket, többek közt az EU kereskedelmi politikáját és az uniós bővítést. Fontos, hogy a Tanács – amely a 2009. október 29. és 30. között tartandó ülésén lefekteti az új testület működésével összefüggő irányelveket – meghallja a Parlament hangját.

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban. − (ES) Nem szavaztam meg Brok úr Európai Külügyi Szolgálatról (EEAS) szóló jelentését, szerintem ugyanis a jelentés az Európai Unió militarizálásának legnyilvánvalóbb példája. A szolgálat, amelynek felállítása a Lisszaboni Szerződés elfogadását követően történik meg, az Európai Unió biztonság- és védelmi politikájának minden vonatkozását magában foglalja. A jelentés szerint az Európai Külügyi Szolgálat és annak főképviselője (valamint az Európai Bizottság alelnöke) feladata lesz az EU külső képviselete, munkáját egy 5000 köztisztviselőből álló hálózat segíti, és vele szemben a Parlamentnek semmilyen felügyeleti jogköre nem lesz. A főképviselő a válsághelyzetek nyomán kialakult helyzet civil és katonai szempontból történő kezeléséért lesz felelős, hatáskörébe tartoznak ezen felül az emberjogi kérdések, tevékenységét ugyanakkor nem a tagállamok felügyelete alatt végzi. Emellett az Európai Külügyi Szolgálat a Tanács döntése alapján, a Bizottság jóváhagyásával alakul meg. A Parlament csupán konzultációs szerephez jut, ami az elképzelés antidemokratikus jellegét mutatja. Véleményem szerint az Európai Külügyi Szolgálat nem az európai projekt szellemiségét tükrözi, amelyet frakciónk védelmezni kíván – vagyis egy olyan Európát, amely saját polgáraiért és azok által jön létre – szemben egy olyan Európával, amelyet jelenleg olyan gazdasági modellre építenek, amely kerül mindenféle beavatkozást a gazdaság területén.

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. − (EL) Az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS), amelyet a reakciós Lisszaboni Szerződés részeként hoztak létre, az imperialista agresszió fokozását és az EU helyi érdekeket semmibe vevő stratégiájának erősítését szolgáló mechanizmus. Az a sietség, amellyel a tőke Európai Parlamentben ülő képviselői – konzervatívok, szociáldemokraták, liberálisok és zöldek – megszavazták az Európai Külügyi Szolgálat létrehozását, jól bizonyítja az európai méretű tőkekoncentrációra alapuló gazdaságpolitika és katonai megoldások iránti elkötelezettségüket:

? az EU-nak a tagállamoktól nem függő független képviselete minden nemzetközi szervezetben a Lisszaboni Szerződésben meghatározott módon;

? a civil és katonai jogkörrel rendelkező, önálló EU szolgálatként működő, a KKBP és az APCA utasításai alapján működő és a főképviselő utasításainak megfelelően intézkedő, magas beosztású civil és katonai EU hivatalnokok által irányított EEAS felállítása;

? az EEAS-nak az EU imperialista politikája végrehajtását elősegítő, a tagállamoktól független, saját külképviseletekkel és diplomáciai mozgástérrel rendelkező eszközként történő felhasználása. Ezeket az eseményeket a KKBP-t és az APCA-t létrehozó Maastrichti Szerződés alapozta meg, és amely a katonai agresszió eszkalációját, valamint az EU militarizálódását jelezte.

A görög kommunista párt a jelentés ellen szavazott, amelyen a Lisszaboni Szerződés minden vonatkozása, továbbá mindazok a veszélyek érződnek, amelyek a szerződés megvalósulása esetén azokra leselkednek, akik harcolnak az EU nevű transznacionális tőkeegyesítő unió és annak helyi érdekeket semmibe vevő politikája ellen.

- RC-B7-0095/2009 számú indítvány

  Françoise Castex (S&D) , írásban. – (FR) Nem vettem részt a szavazáson, mivel nem értek egyet azzal az elképzeléssel, amelynek értelmében ismételten erősítenénk gazdasági kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal. Európa számára nem az EU és az USA közötti partnerség a legfontosabb, és a dohai forduló kapcsán sem erre van szükség: az Európai Uniónak többféle partneri viszonyra kell törekednie, ha a lehető legtöbbet meg kíván őrizni függetlenségéből. Ehhez a fejlődő országokkal az eddiginél több megállapodást kell kötnie. Az európai normák amerikanizálása helyett olyan többpólusú fejlődési modell bevezetését kell szorgalmaznunk, amelynek segítségével Európa végre megtalálja az őt megillető helyet és értelmet.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Az EU és az USA közötti kapcsolatok kétséget kizáróan az EU legfontosabb stratégiai partnerségi viszonyát jelentik. Közös a felelősségünk az olyan közös értékek előmozdítása terén, amilyen az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokrácia, a stabilitás és a béke, de ilyenek azok az eddigieknél jobb megoldások is, amelyekre a különféle globális veszélyek és kihívások kapcsán van szükség, amilyen többek közt a gazdasági és pénzügyi válság, az atomfegyverek elterjedése, a nemzetközi bűnözés és terrorizmus elleni harc, vagy a szegénység leküzdése.

Ami az igazságügyi, rendvédelmi, bel- és külbiztonsági területekkel összefüggő együttműködést illeti, szeretném kihangsúlyozni, hogy a jövőbeni tárgyalások sikeréhez elengedhetetlen, hogy a biztonsággal összefüggő intézkedések sem állampolgári jogokat, sem alapjogokat nem sérthetnek, a magánszféra tiszteletben tartásáról és az adatvédelemről nem is beszélve.

Megismételném, hogy az európai polgárok személyi adataival összefüggő információkat csak abban az esetben lehet harmadik országok számára hozzáférhetővé tenni, ha ennek során két alapelv teljesül: a szükségszerűség és az arányosság. Teljes mértékben meg kell felelni továbbá az európai és nemzeti szintű jogalkotás előírásainak, valamint biztosítani kell a megfelelő eljárási garanciákat.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A közös állásfoglalásra irányuló javaslat mellett szavaztam az EU és az USA közötti közelgő csúcstalálkozó, illetve a Transzatlanti Gazdasági Tanács ülése kérdésében, mivel mindez ráirányítja a figyelmet a transzatlanti kapcsolatok megerősítésének szükségességére olyan időszakban, amikor a nemzetközi szinten jelentkező komoly kihívások összehangolt globális választ sürgetnek. Szeretném kiemelni a Transzatlanti Gazdasági Tanácsnak a globális pénzügyi válság kapcsán adott összehangolt válaszban, valamint a transzatlanti kapcsolatoknak a koppenhágai COP 15 nemzetközi megállapodás létrejöttében játszott szerepét, amely utóbbi egyezmény megfelelő pénzügyi csomag révén a fejlődő országoknak nyújt támogatást a klímaváltozás elleni küzdelemben, mind a kockázatcsökkentési, mind pedig az alkalmazkodást segítő intézkedések vonatkozásában.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok és az EU kölcsönösen stratégiai jelentőségűek egymás számára, szükség van a transzatlanti partnerség erősítésére a következő csúcstalálkozón annak érdekében, hogy hatékonyabban lehessen fellépni a bennünket érő kihívások kezelésében, a jelenlegi súlyos gazdasági és társadalmi válságtól kezdve egészen olyan kérdések megoldásáig, amilyen a leszerelés, a terrorizmus elleni harc, a klímaváltozás, az emberi jogok tiszteletben tartása stb.

Azért is nélkülözhetetlenek az USA és az EU közötti összehangolt intézkedések, mert így lehet magasabb szintre eljutni a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok terén, ami 2015-re elvezethet a de facto transzatlanti piac megteremtéséhez, ahol kisebb lenne a bürokrácia, és ennek eredményeképpen üzleti szempontból stabilabb és vonzóbb környezet jönne létre mindkét piacon, amely viszont alacsonyabb működési költségeket tesz lehetővé.

Emellett, ha – kiváltképpen a pénzügyi szabályozás terén – az Egyesült Államokban nem történnek az EU-hoz hasonló intézkedések, az EU versenyhátrányba kerül, ami az európai gazdaságnak rendkívüli károkat okoz.

Ismételten hangsúlyozom tehát, hogy az EU érdekeinek védelme számos közös érdekeket szolgáló területen koherens és összehangolt politikát tesz szükségessé az EU és az Egyesült Államok között.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) A Egyesült Államok és az Európai Unió közötti hamarosan létrejövő transzatlanti csúcstalálkozó ellen szavaztam, mert a vérmes remények ellenére, amelyek a Fehér Házba történő bekerülése és egy olyan országban lezajlott, történelmi jelentőségű elnökké választása ellenére, amelyben az etnikai kisebbségek máig hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, Obama elnök eddig csupán szimbolikus gesztusokat tett. Az Egyesült Államok jelenlegi elnöke ugyanabban a be nem avatkozás politikájára alapuló gazdasági modellben gondolkodik, mint az előző amerikai kormányzat, ugyanazt a katonapolitikát folytatja, mint elődje (még több csapatot küldött Afganisztánba és új támaszpontokat állít föl Kolumbiában) és még nem zárta be a guantánamói fogolytábort, valamint nem oldotta föl a Kubával szembeni embargót. Nem gyakorol nyomást Izraelre és Marokkóra, hogy tartsák be a nemzetközi előírásokat. Az Egyesült Államok 38 államában a mai napig létezik halálbüntetés. Még nem ratifikálta a fegyverkereskedelem kapcsán megkötött Ottawai Szerződést és a Kyotói Egyezményt. Ezen okok miatt szavaztam a határozat ellen.

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE) , írásban. – (FR) Azért szavaztam a határozat mellett, mert nagy jelentőséget tulajdonítok a november elején az Európai Unió és az Egyesült Államok részvételével megtartandó csúcstalálkozónak. A G20-tagállamok legutóbbi csúcstalálkozóján számos olyan ígéret hangzott el, amely az országok önálló cselekvése esetén nehezen betartható. Ebben a vonatkozásban az EU és az Egyesült Államok vezető szerepet kell kapjon a G20-tagállamok által tett vállalások teljesítésében. Következésképpen az Egyesült Államok és az EU által megtett intézkedések közötti nagyobb összhangra van szükség. Ezért szorgalmazom az európaiak és amerikaiak közös találkozóit, konkrétabban a Transzatlanti Gazdasági Tanácsban megtartandó tanácskozásokat.