Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. október 22., Csütörtök - Strasbourg

12.1. Guinea

  Elnök . – A következő napirendi pont a Guineára vonatkozó hat állásfoglalási indítványról szóló vita.

  Véronique De Keyser , szerző. – (FR) Elnök úr, úgy gondolom, hogy ennek az ügynek a jelentősége messze meghaladja a ma délután a Tisztelt Házba özönlő tömeg nagyságát, aminek kapcsán újból sajnálatomat kell kifejeznem saját képviselőcsoportom és a többi képviselőcsoport tekintetében is.

Elnök úr, Conakry Guineának szüksége van a nemzetközi közösség támogatására. Conté elnök halálát követően a hatalmat katonai junta ragadta magához. A nemzetközi közösség bírálata ellenére a junta élvezte az ország lakosságának támogatását, mivel megígérte, hogy szabad választásokkal gyors átmenetet biztosít a polgári rendszer felé. Dadis Camara kapitány, a junta vezetője, határozott kötelezettséget vállalt arra, hogy nem indul az elnökválasztásokon; az ország katasztrofális irányítása után azonban – melyet nemlétező költségvetés, a közbeszerzések és a lakosságnak nyújtott alapszolgáltatások teljes hiánya jellemzett – belekóstolt a hatalomba, amelyhez olyannyira ragaszkodik, hogy most már jelölteti magát a választásokon. Választási hadjárata során az ország minden szervezeti, gazdasági és médiaforrását beveti. A junta által előzőleg tett ígéretek ezen megszegése láttán az ellenzék tüntetést szervezett, melyet az elnöki gárda durván elfojtott. A mérleg: 150 halott, több mint 1000 sebesült, sok nőt megerőszakoltak és kibeleztek.

Az Európai Parlament és reményeim szerint az Európai Unió reagálása is egyértelmű lesz. Követeljük az Európai Unióval kötendő halászati megállapodás felfüggesztését. Felszólítjuk az Afrikai Uniót, hogy foganatosítson büntetőintézkedéseket a katonai junta ellen, és békéltető bizottság keretében szervezzen párbeszédet. Követeljük az elnökválasztás és a törvényhozási választások előkészítésével megbízandó átmeneti kormány felállítását, mivel a junta véglegesen kirekesztette magát a nemzetközi közösségből.

Remélem, hogy a lezajlott tragédiához fogható ezen reagálás precedens értékű lesz, és az emberi jogok más kirívó megsértésének eseteiben az Európai Uniónak lesz mersze ugyanilyen gyorsan fellépni.

  Renate Weber , szerző. – Elnök úr, a guineai helyzet láttán és az ott az elmúlt hónapokban lezajlott kegyetlenkedések hallatán az első jogos kérdés, amelyet fel kell tennünk, az, hogy mindennek miért volt olyan gyér a médiavisszhangja. Csak szórványosan kaptunk erről szűkszavú híreket, mintha nem is gyilkolták volna le emberek százait, nem történtek volna borzalmas kínzások és az emberi méltóság megsemmisítését célzó iszonytató nemi erőszak.

Igaz, hogy különböző nemzetközi intézmények elítélték az államcsíny útján hatalomra jutott katonai juntát, ámde úgy gondolom, sokkal többet kellett volna tenni annak érdekében, hogy az egyszerű polgárok, köztük az európai polgárok ingerküszöbét átlépje a hír. Ezért örülök, hogy legalább a minket ideküldő polgárok nevében nyilatkozó Európai Parlament megfelelően reagál, és a ma szavazásra bocsátandó állásfoglalás kellő teret szentel ennek a problémának.

Ugyanakkor úgy vélem, rendkívül fontos, hogy ne csak bíráljuk és elítéljük a jelenlegi rezsimet, hanem ki is zárjuk minden lehetőségét annak, hogy a guineai nép megsegítésére szánt európai pénzeszközöket eltérítsék valódi céljuktól.

  Cristian Dan Preda , szerző. – (RO) Szeptember 28. fontos dátum a guineai nép számára, mivel ezen a napon zajlott le a függetlenségről szóló népszavazás. Ettől az évtől kezdve azonban szeptember 28. az a nap lesz, amelyen a Conakryban erőszakkal megalakult kormány tömegmészárlást követett el az ellenzékkel szemben.

A katonai junta hatalomban tartása nem elfogadható lehetőség. A hatalmat gyakorló Dadis Camara kapitány ugyanis egész idő alatt azt hangoztatta, hogy kiszáll a versengésből, és nem jelölteti magát. Az erre adott határidő már lejárt, és hamarosan az Afrikai Unió által adott ultimátum is le fog járni.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a hatalmon lévő katonák hazudnak, és szavuknak nem szabad hitelt adni. Ezért van szükség választásokon alapuló demokratikus kormányra, és a nemzetközi közösségnek ennek érdekében nyomást kell gyakorolnia.

  Marie-Christine Vergiat , szerző. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, két héttel ezelőtt már felszólaltam a brüsszeli mini ülésszakon, ezért nem kívánom megismételni a beszédemet.

Képviselőtársaim már kifejtették a véleményüket egy sor kérdésről. A magam részéről szeretném kifejezni, mennyire örülök, hogy valamennyi parlamenti képviselőcsoport ma együttesen képes válaszolni a guineai civil társadalom által kibocsátott felhívásra azzal, hogy elítéli a Guinea függetlenségére történő megemlékezésre szervezett békés tüntetésnek a múlt év decembere óta hatalmon lévő katonai junta általi elfojtását.

A guineai civil társadalom segélyért kiált hozzánk, és tényleg teljesen elfogadhatatlan lenne, ha az Európai Unió a halászati megállapodás keretében olyan összegeket folyósítana, melyekről ma már nagyon is jól tudjuk, hogy egyenesen a hatalmon lévő katonai junta zsebébe vándorolna ahelyett, hogy a guineai halászok részesednének belőle, miként ezt a megállapodás előirányozza.

Ma a guineai rezsim a világ legkorruptabb rendszere. Amit nem én állítok, hanem a kérdés ellenőrzésével megbízott szervezetek.

Ezért őszintén kívánom, hogy mindannyian együtt megszavazhassuk a közös állásfoglalás teljes szövegét, ideértve a halászati megállapodás felfüggesztésére felszólító bekezdést is, és remélem, hogy e kérdésben a Tanács és a Bizottság is mellénk áll.

  Adam Bielan , előadó. – (PL) Elnök úr, amikor a múlt év végén Conté elnök halála után Camara kapitány annak a katonai juntának az élére állt, amely Guineában magához ragadta a hatalmat, a nemzetközi közösség sajnos naiv módon elhitte, hogy Camara kapitány szabad és demokratikus elnökválasztásokat fog tartani, amelyeken nem fog részt venni. Márpedig tudjuk, hogy amikor szeptember 28-án 50 000 ellenzéki tüntető gyűlt össze a nemzeti stadionban, hogy tiltakozzék Camara kapitány pálfordulása és ígéretszegése ellen, a junta vezetője katonai erőt vetett be ellenük. Az összecsapásban több mint 150 ember lelte halálát, több mint 1200-an megsebesültek, és sok nőt megerőszakoltak.

Örülök, hogy Javier Solana, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője olyan hamar felemelte a szavát. Szeretnék köszönetet mondani a francia kormánynak azért, mert felfüggesztette a Guineával fennállt katonai együttműködését. Ugyanakkor már három hét telt el a mészárlás óta, és ezek a fellépések még nem hoztak kézzelfogható eredményt. Ezért úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak az ENSZ-szel és az Afrikai Unióval karöltve fokozott nyomást kell gyakorolnia Guineára, és a lehető legkeményebb szankciókkal kell sújtania az országot. Csak ekkor beszélhetünk majd a Camara kapitány általi hatalomátadásról.

  Isabella Lövin , szerző. – (SV) Elnök úr, üdvözlöm a halászati biztos, Joe Borg által néhány nappal ezelőtt bejelentett döntést, miszerint a Bizottság visszavonja a Guineával kötendő halászati megállapodásról szóló javaslatát. A Halászati Bizottság már leszavazta a megállapodást. Két nappal a conakry-i mészárlás után határoztunk így, amelynek során a Moussa Camara ellenőrzése alatt álló kormánycsapatok több mint 150 személyt lőttek agyon.

Remélem, hogy ez az első lépés afelé, hogy az Európai Unió felülvizsgálja a fejlődő országokkal folytatott kereskedelempolitikáját. A világ egyik legnagyobb és legjelentősebb szereplőjeként kereskedelmi és fejlesztési ügyekben is hatalmas a felelősségünk. Kereskedelmünknek és az effajta rezsimekkel fennálló kapcsolatainknak összhangban kell lenniük. Évek során próbáltunk javítani a halászati megállapodáson azzal a felkiáltással, hogy az ott előirányozott pénz egy részét a helyi halászati tevékenységek támogatására kell fordítani. Azonban magának a Bizottságnak az értékelései azt mutatják, hogy a pénzt ténylegesen nem a megállapodásban rögzített célokra használják fel, hanem egyenesen az effajta rezsim támogatására folyik el. Az Európai Uniónak be kell szüntetnie az ilyen támogatásnyújtást.

  Filip Kaczmarek , a PPE képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, két héttel ezelőtt már volt szó a guineai helyzetről, ám az országban fennálló viszonyok folyamatos figyelmünket és válaszunkat igénylik. E hét hétfőjén a Fejlesztési Bizottság meghallgatta egy szemtanú, az előző miniszterelnök és a „Guineai demokratikus erők szövetsége” nevű ellenzéki párt vezérének, Diallo úrnak a szeptember 28-án lezajlott eseményekről szóló beszámolóját.

Számomra úgy tűnik, nem lesz elegendő, ha csak felszólítjuk a katonai juntát, hogy tartsa tiszteletben a szólásszabadságot, a gyülekezési szabadságot és általában az emberi jogokat. Ha a junta ezeket az elveket és értékeket tiszteletben tartaná, akkor már nem is lenne junta, így aztán nem is várhatjuk, hogy eleget tesz majd a felszólításoknak. A tettek emberét – márpedig Dadis Camara kapitány határozottan ebbe a kategóriába tartozik – csak tettekkel állíthatjuk meg, a szavak vajmi keveset érnek. Ezért cselekvésre szólítom fel az Európai Bizottságot.

  Patrice Tirolien , az S&D képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, Guineát jelenleg olyan drámai események rázzák meg, amelyek megdöbbentik a nemzetközi közvéleményt, és a jog arculcsapásának számítanak.

2009. szeptember 28-án ugyanis a Dadis Camara kapitány által vezetett katonai junta vérbe fojtotta az összes ellenzéki pártot tömörítő békés tüntetést.

Márpedig a cotonoui megállapodások az Európai Unió és AKCS-partnerei közötti kapcsolatokat az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartására alapozzák. Ezért Dadis Camara kapitánynak a választások elodázására, valamint arra irányuló egyoldalú döntése, hogy nem hajlandó felvetni a guineai elnökségre való jelöltetésének kérdését, a szabad és átlátható választások egy éven belüli megrendezésére tett ígéreteinek súlyos megszegését jelenti.

Az Európai Uniónak tehát az emberi jogok megannyi megsértésének minősülő erőszakos cselekmények beszüntetése érdekében és az Unió fellépésének alapjául szolgáló alapelvek és örök értékek mentén haladéktalanul cselekednie kell.

Elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, örülök, hogy a kompromisszumos állásfoglalás teljes mértékben összhangban van az általunk vallott értékekkel és elvekkel, most mégis különösen szeretném kiemelni a szöveg 10. cikkét, amely az Európai Unió és a Guineai Köztársaság közötti halászati megállapodás jegyzőkönyvének felfüggesztését célozza mindaddig, amíg meg nem indul a demokratikus folyamat.

Hallok olyan hangokat, melyek felvetik, hogy vajon egy ilyen döntésnek nem lesz-e katasztrofális társadalmi-gazdasági következménye a lakosságra nézve. A szeptember 28-i erőszak láttán azonban be kell látnunk, hogy a guineai hatalmat vajmi kevéssé érdekli polgárainak az életszínvonala, és számunkra más lehetőség nem maradt, mint a kemény fellépés.

Egyébként 1958-as függetlenné válása óta Guineának eddig még csak önkényuralmi rezsimjei voltak.

  Carl Haglund , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök úr, nem fogom megismételni a képviselőtársaim által már elmondott összes okos és értelmes megjegyzést. Először is le szeretném szögezni, mennyire örülök annak, hogy ezt a kérdést ma itt megvitatjuk. Néhány szót szólnék röviden arról a vitáról, amelyet szeptember 30-án a bizottságban a halászati megállapodásról folytattunk. Amikor ugyanis erről a kérdésről vitatkoztunk, a kívülállónak az lehetett volna az érzése, mintha az EU egy régi nyugati demokráciával kötendő megállapodás tárgyalási folyamatában lenne. A vita folyamán vagy a dokumentumokban semmikor és sehol sem merült fel, hogy az előttünk fekvő megállapodást egy olyan országgal kötnénk, amelyben a helyzet ma olyan, amilyen, és amely helyzetet a Tisztelt Házban már igen jól érzékeltettek.

Sokan talán azt gondolták, hogy a halászati politika és az emberi jogok két teljesen különálló téma, és a kettőt nem szabad összekevernünk. Én személy szerint képtelen vagyok megérteni, hogy politikusként hogy gondolkodhat valaki így. Hogy a bizottságban a megállapodás meg nem kötése melletti szavazati arány 11 volt 9 ellenében, szintén felettébb aggasztó. Ez azt jelenti, hogy a Parlamentben – legalábbis ebben a szakaszban – egy igen jelentős csoport úgy vélte, hogy tökéletesen rendben van kereskedelmi megállapodást kötni egy olyanfajta rezsimmel rendelkező országgal, mint Guinea. Örömmel állapítom meg először is azt, hogy ma már sokkal nagyobb egyetértés van közöttünk a Guineához való egyértelmű viszonyulás tekintetében, másodszor pedig azt, hogy a megállapodás visszavonására irányuló tanácsi döntés ma már széles körű támogatást élvez. Ennek rendkívül örülök.

Egyesek esetleg azt gondolhatják, hogy a megállapodás visszavonása mellett kardoskodók megfeledkeznek az intézkedés által sújtott halászokról, ámde ez egyáltalán nem így van. Természetesen kell találnunk valamilyen tartós megoldást a számukra, de az emberi jogokat nem söpörhetjük a szőnyeg alá csak azért, mert van egy sor halászhajó, amelyekről gondoskodnunk kell.

  Raül Romeva i Rueda , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy részt vehettem a Halászati Bizottságnak azon az ülésén, amelyen – jóllehet nagyon szűk többséggel – pontosan a vérfürdők, a nemi erőszak és az emberi jogok valamennyi elkövetett és kivizsgálandó megsértése miatt leszavazták a Guineával fennálló halászati megállapodás megújítását.

Szeretném, ha az Európai Parlament mai plenáris ülésén elfogadná ezt az állásfoglalást. E lépésnek az lenne a világos üzenete mind az európai intézmények, mind a guineai kormány felé, hogy nem vagyunk hajlandók az adófizetők pénzét egy bűncselekményekben részt vevő korrupt kormány hatalomban tartására fordítani.

Boldog lennék, ha egyszer már az emberi életet és az emberi jogokat a gazdasági megállapodásoknál fontosabbaknak tekintenék, és remélem, hogy ezzel precedenst teremtünk. Egy ilyen eljárás annál is inkább elnyerné a tetszésemet, mivel a Bizottság és a Halászati Bizottság már megtette ezt a lépést. Épp ideje, hogy ezt a döntést az Európai Parlament is megerősítse a plenáris ülésén.

Ennélfogva itt van számunkra a ragyogó alkalom, és remélem – miként már említették is –, hogy a 10. cikk érintetlenül marad.

(Taps bizonyos padsorokból)

  Tomasz Piotr Poręba , az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, a guineai hadsereget bevetették a conakry-i stadionban szeptemberben lezajlott békés ellenzéki tüntetés ellen, a mérleg: legalább 157 halott és több mint 1200 sebesült. Guinea 1958-as függetlenné válása óta ez volt a legszörnyűbb vérfürdő.

Amikor Camara elnök múlt év decemberében hatalomra jutott, ígéretet tett a korrupció és az anarchia megfékezésére, és arra, hogy ezek után demokratikus választások útján átadja a hatalmat. Ma még mindig a katonai junta irányítja az országot, amely fittyet hány a jogállamiság alapelveire és az alapvető jogokra. Katonabandák garázdálkodnak, rendszeresek a támadások, rablások és a nemi erőszakkal összefüggő cselekmények.

A demokratikus országok képviselőiként követelnünk kell a juntának a hatalomból való azonnali visszavonulását, és azt, hogy a civilek véres lemészárlásáért, a tömegsortüzekért és a nők nyilvános megerőszakolásáért felelősök bíróság előtt feleljenek tetteikért. Jóllehet Guineának hatalmas gazdasági tartalékai vannak, ez a világ egyik legszegényebb országa és az egyik legkorruptabb afrikai állam. A katonai junta további önkényuralma polgárháborúhoz és egész Nyugat-Afrika destabilizálásához vezethet.

  Anne Delvaux (PPE) . – (FR) Elnök úr, 150 halott, és mennyi szexuális bántalmazás, amelyek pontos számát még ma sem ismerjük. Szeptember 28-án a guineai civilek példátlan erőszak áldozatául estek. A hatalmon lévő katonai junta hallatlan mértékű megtorlást alkalmazott, a tanúk beszámolója semmi kétséget sem hagy efelől.

Ilyen kegyetlenséggel szemben rendkívül határozottan kell fellépnünk, ezért üdvözlöm a Moussa Dadis Camara kapitány juntája ellen az EU tagállamai által tegnap elhatározott célzott szankciókat. Ugyanakkor nem elég elítélni az eseményeket: követelni kell, hogy a történtekre valódi nemzetközi vizsgálóbizottság derítsen fényt, és azt, hogy az elkövetett gaztettek ne maradjanak büntetlenül.

Ezen túlmenően a maradék harminc másodpercben saját részemről fel kívánom szólítani az Uniót, hogy vessen be a rendelkezésére álló minden eszközt a szexuális erőszak hadviselő eszközként történő felhasználása ellen. Ez a jelenség ugyanis rohamosan terjed számos fegyveres konfliktustól sújtott övezetben. Az áldozatok a nők, akik között néha hajlott korúak vagy kisgyermekek is vannak. Mindenesetre a célpontot mindig a sebezhető személyek alkotják.

Amikor lándzsát törünk a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás mellett, ennek automatikusan az emberi jogok és a nemek egyenlőségének tiszteletben tartásával, valamint a legsebezhetőbb személyek védelmével kell együtt járnia, amely kikötések minden újabb együttműködési megállapodás – bármilyen jellegű legyen is az – minimumfeltételeit alkotják.

  Harlem Désir (S&D) . – (FR) Elnök úr, biztos úr, tisztelt képviselőtársaim, szeptember 28-án a guineai nép az utcákra vonult, és követelte a kötelezettségvállalások, valamint a szabad és demokratikus választások összehívására vonatkozó ígéret betartását.

A tüntetők a legszörnyűbb megtorlás áldozatává váltak, amelyet egy már eleve minden legitimitást nélkülöző rezsim követett el, és amely ezen a napon minden méltóságát elveszítette. A férfiakat leöldösték, a nők hasát szuronnyal felhasították és megerőszakolták őket, a politikai és szakszervezeti ellenzékieket megkínozták és megcsonkították.

Az Európai Uniónak ma fel kell sorakoznia az Afrikai Unió, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) és az Egyesült Nemzetek mellé, és nem szabad hagynia, hogy ez a gaztett büntetlenül maradhasson, és főként: ki kell állnia a guineai nép mellett. Ez az erőforrásokban bővelkedő ország ugyanis soha nem fogja tudni ezeket saját fejlődésére fordítani, ha korrupt diktatúrák a gazdagságot egy klán javára kaparinthatják meg.

Ezért üdvözlöm az Európai Bizottság által bejelentett határozott fellépést, amelyről ma Parlamentünk is bizonyságot tehet. Szűk gazdasági érdekekeink könnyűnek találtatnak akkor, amikor a mérleg másik serpenyőjében ott vannak az Európai Unió partnerei, konkrétan a cotonoui megállapodást aláíró országok által vállalt kötelezettségek: az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartása. Ma nekünk van kötelezettségünk a guineai nép felé: mellé kell állnunk a szabadságért és a demokráciáért folytatott harcában.

  Ioannis Kasoulides (PPE) . – Elnök úr, csak azért kértem felszólalási lehetőséget, hogy egy megjegyzést tegyek az EU és Guinea között érvényben lévő halászati jegyzőkönyv felfüggesztésére vonatkozó javaslatról. Kételkedem abban, hogy egy ilyen kegyetlen rezsimet, amely nem habozik 156 polgárának életét kioltani, és oly sok más kegyetlenkedésért is felelős, meghatna a szóban forgó kérdéssel összefüggő, az eseményekhez képest eltörpülő szankció. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a megállapodás jogi kötelezettségeket tartalmaz a guineai halászati ágazatban foglalkoztatottak vonatkozásában, akiknek a durva rezsimhez semmi közük. Az Európai Néppárt ezért habozik támogatni a javaslatot.

  Charles Tannock (ECR) . – Elnök úr, Conakry Guinea története egy lesújtóan ismerős afrikai forgatókönyv szerint zajlik: egy diktátor; egy katonai puccs; egyik önkényuralmi rendszer a másik után; és az emberek többsége még mindig a legmélyebb nyomorban él. A jelentős ásványi és kőolajforrások Guineát Afrika legvirágzóbb nemzetévé tehetnék. Ehelyett a gazdagság háborút és nyomort szül nemcsak Guineában, hanem az egész régióban, ahol az elmúlt 20 év alatt rémisztő vérfürdők történtek, és állandósult a politikai bizonytalanság.

A múltban sürgettem az Európai Bizottságot, hogy segítsen kialakítani valamiféle kimberley-i folyamatot, mely a gyémánttól különböző forrásokra irányulna annak érdekében, hogy a bányászati társaságok tevékenysége ne a polgárháborút vagy a guineai Camara kapitányhoz hasonló kíméletlen diktátorokat támogassa. Ezért különösen aggaszt a Guinea és a kínai vállalatok között létrejött hatalmas üzlet, és remélem, hogy a Bizottság és a Tanács kifejezésre fogja juttatni a pekingi vezetés felé azon elvárásainkat, hogy a Guineában folytatott kínai üzleti tevékenység nem szíthat belviszályt, és nem áshatja alá még jobban az emberi jogokat. Ugyanakkor Kasoulides úrhoz hasonlóan attól tartok, hogy az uniós halászati megállapodás befagyasztását célzó javaslatok csak a helyi közösségeket, nem pedig a katonai juntát sújtanák.

  Heidi Hautala (Verts/ALE) . – (FI) Elnök úr, minthogy folyamatosan dicsérjük a Bizottságot a guineai halászati jegyzőkönyvvel kapcsolatos, különösen az emberi jogok megsértése miatti döntéséért, szeretném megkérdezni a Bizottságtól, hogy ezentúl szándékában áll-e más hasonló helyzetek rendszeres áttekintése, vagy legalább készül-e arra, hogy következetesen és ugyanilyen határozottan lépjen fel, ha másutt súlyosan sérülnek az emberi jogok.

  Eija-Riitta Korhola (PPE) . – (FI) Elnök úr, egy finn választó nemrég azt kérdezte tőlem, miként határoznám meg az emberi jogokat. Azt válaszoltam, hogy nem fogok saját definíciót adni, mert ennek semmi értelme sem lenne, ugyanis ezek csak saját bejáratú meghatározások lennének, hiszen az emberi jogokat már definiálták, és az országok kötelesek az emberi jogokat tiszteletben tartani. Az emberi jogok kötelező erővel bírnak a nemzetközi közösségre nézve, ezért hivatkozunk rájuk.

Guinea aláírta a cotonoui megállapodást, amely megköveteli az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartását. Ez egy alapvető kiindulási pont. Ténylegesen meg kell követelnünk, hogy egy ország demokratikus fejlődése rendesen előrehaladjon ahhoz, hogy Cotonou alapján további együttműködési megállapodásokat kössünk vele. Miként hallottuk, a jelenlegi guineai helyzet tűrhetetlen, és gyors reagálást, valamint adott esetben szankciókat követel. Guineának jelentős érctartalékai vannak, következésképpen hatalmasak a fejlődési lehetőségei. Ugyanakkor ez a világ egyik legkorruptabb országa. Rendkívül sajnálatos, hogy a Guineában befektető, állami tulajdonban lévő kínai gazdasági társaságok és vállalkozások semmilyen hangsúlyt nem fektetnek az emberi jogok iránti kötelezettségekre.

  Leonard Orban , a Bizottság tagja. – (RO) A Bizottság gyorsan reagált, és erőteljes szavakkal, valamint nem egy alkalommal elítélte (az elnök félbeszakítja a felszólalót) a 2009. szeptember 28-án elkövetett mészárlást, valamint az emberi jogok kirívó megsértésének azóta is bekövetkező eseteit.

A Guineával foglalkozó nemzetközi kontaktcsoportban való részvételén keresztül a Bizottság jóváhagyta az október 12-i tanácskozáson elfogadott következtetéseket, amelyek az emberi jogok tiszteletben tartását támogató különböző intézkedések foganatosítását irányozzák elő.

Mindenekelőtt humanitárius szinten követeljük, hogy minden egyes önkényesen letartóztatott személyt bocsássanak szabadon, az áldozatok testét adják ki a családjuknak, és minden sebesült, főként a megerőszakolt nők, részesüljön orvosi ellátásban. Csak megdöbbenésünknek és aggodalmunknak adhatunk hangot amiatt, hogy úgy látszik, ezen intézkedések közül egy sem valósult meg.

A Bizottság másodsorban üdvözli az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának arra vonatkozó döntését, hogy álljon fel egy nemzetközi bizottság, amelynek feladata a cselekmények elkövetőinek törvényszék elé állítása céljából a szeptember 28-i mészárlások kivizsgálása lesz. Számunkra létfontosságú, hogy véget vessünk az elkövetők büntetlenségének és a guineai emberi jogi helyzet romlásának. A Nemzetközi Büntetőbíróság által folytatott előzetes nyomozás, valamint a nemzetközi vizsgálóbizottság hozzá fog járulni az emberi jogi helyzet e tekintetben történő javításához.

A Bizottság ebben a helyzetben hajlandó megvizsgálni a nemzetközi megfigyelő misszió pénzügyi támogatásának, valamint a bizottsági tagok és a tanúk megfélemlítés elleni védelmének a lehetőségét, és kész segítséget nyújtani a biztonságos légkör megteremtéséhez a guineai lakosság körében.

Másrészt a teljes fegyverembargón túlmenően a Bizottság hajlik afelé, hogy megvizsgálja a biztonság területén végrehajtandó reform támogatásának lehetőségét a hadsereg megreformálása és hivatásossá tétele érdekében, hogy a stabilitást helyre lehessen állítani Guineában.

Végezetül le szeretném szögezni, hogy a cotonoui megállapodás 96. cikkének értelmében megkövetelt intézkedések 2009. július 27-én már meghozatalra kerültek.

Szeretnék még egy dolgot megemlíteni, amely előzőleg hangsúlyosan merült fel. A következetesség, valamint a katonai juntára gyakorolt nyomás fokozása érdekében Borg úr, a halászati és tengeri ügyekért felelős biztos bejelentette, hogy a Bizottság vissza kívánja vonni a halászati ágazatban javasolt, Guineával aláírandó partnerségi megállapodásra irányuló, folyamatban lévő javaslatot. Egyelőre ugyanis nem fogjuk kifizetni (taps) a vonatkozó pénzügyi hozzájárulást.

A más alkalmakkor feltett kérdésre válaszolva: a Bizottság eseti alapon egészen bizonyosan fel fog lépni, és szintén eseti alapon meg fogja vizsgálni az előfordult helyzeteket.

Köszönöm.

  Elnök . – A vitát lezárom.

A szavazásra a viták után kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Az EU és Conakry Guinea közötti új partnerségi megállapodás fő célkitűzése az Európai Unió és a Guineai Köztársaság közötti együttműködés erősítése, olyan partnerség kialakításának az ösztönzése, amely mindkét fél számára előnyös módon fenntartható halászati politika kialakítását, valamint a guineai felségvizek halászati erőforrásainak felelős kiaknázását célozza.

A jegyzőkönyv értelmében a pénzügyi hozzájárulás mértéke évi 450 000 euro a hosszú távon vándorló fajok kategóriájára vonatkozó halászati lehetőségekre. A teljes összeg rendeltetése szerint a felelős halászaton és a guineai felségvizek halászati erőforrásainak fenntartható kiaknázásán alapuló nemzeti halászati politika kialakítását célozza.

A fentiek összhangban vannak a Portugál Kommunista Pártnak a harmadik országokkal kötött halászati megállapodásokra vonatkozó javaslatával, ezért szavaztam meg ezt a dokumentumot.