Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. november 23., Hétfő - Strasbourg

16. Egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben (folytatás)

  Elnök. – Folytatjuk a fontos politikai kérdéseket érintő egyperces felszólalásokat.

  Jörg Leichtfried (S&D) . – (DE) Elnök úr, egyértelmű bizonyítékaink vannak a klímaváltozásra és a globális felmelegedésre, ezért csökkentenünk kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és sokkal jobban kell takarékoskodnunk az energiával. Az EU már megpróbálta kézbe venni az ügyet, jóllehet több-kevesebb sikerrel járt. Néha előfordul, hogy a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntjük, mint például a környezetbarát tervezésről szóló irányelv esetében.

Választókerületemben működik egy nagyon sikeres, elektromos vízmelegítőket gyártó üzleti vállalkozás, az Austria Email AG. Egy ilyen vállalkozás megléte rendkívül hasznos, mivel Ausztriában az elektromos áram nagy részét hidroelektromos energiából nyerjük, ami rendkívül környezetbarát eljárás.

Úgy tűnik, hogy ez az irányelv megtiltja az ilyen vízmelegítők jövőbeni gyártását, és arra ösztönzi az embereket, hogy hőtárolós gázkályhákat vagy gázkazánokat használjanak. Úgy gondolom, hogy ennek nincsen semmi értelme, hiszen a gázüzemű berendezések sokkal kevésbé kímélik a környezetet, mint az elektromos vízmelegítők. Mindazonáltal 400 munkahely is veszélybe kerül.

Nem ezt akarjuk elérni. Rossz irányba haladunk. Ha valóban védeni szeretnénk a környezetet, akkor ésszerű, előnyös és megfelelő intézkedéseket kell hoznunk. Emellett nem kellene meglévő munkahelyeket kockáztatnunk azért, hogy egy alkalmatlan megoldás használata teret nyerjen.

  Véronique De Keyser (S&D) . – (FR) Elnök úr, az Euronews egy nagyon népszerű hírcsatorna, amely ablakot nyit a világra. Én is nagyon kedvelem, azonban hirdetéseinek tartalma hagy némi kivetnivalót maga után.

Ma reggel egy Macedóniáról szóló reklámra lettem figyelmes, amelyben az országot adóparadicsomként tüntetik fel: azt hozzák fel példaként, hogy az átlagkereset 370 euró, amely után 10%-os személyi jövedelemadót kell fizetni.

Ha ilyen eszközökkel szeretne Macedónia EU-tagságot, akkor biztos vagyok abban, hogy a választókerületemben élő emberek nemmel szavaznának arra a kérdésre, hogy van-e helye ennek az országnak az Európai Unióban. Nem hiszem, hogy egy ilyen reklámnak manapság, amikor az offshore vállalakozások visszaszorítása és a társadalom egyensúlya a tét, van létjogosultsága.

Ugyanilyen kérdéseket vet fel az iráni helyzet is, ahol a nyilvános megkövezés még mindig gyakorlat, és mi engedjük, hogy egy ilyen ország hirdessen csatornáinkon.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE ). – Elnök úr, bizonyára mindannyian hallottak a hétvégi írországi áradásról, amely számos otthont, vállalkozást, utat és vízhálózatot rongált meg. Óvatos becslések szerint a helyreállítási munkálatok körülbelül 500 millió euróba kerülnének a régióban, ugyanakkor a hasonló áradásokat megelőző szükséges intézkedések végrehajtása milliárdokat emésztene fel.

Úgy tűnik, hogy az Európai Szolidaritási Alap túlságosan sok korlátozással él ahhoz, hogy ezzel a helyzettel megbirkózzon. Remélem, hogy a pénzalap felhasználásának módját megfontolják. Ha nem, akkor legalább regionálisan a megfelelő módon kerüljön felhasználásra az ország északi, nyugati és déli területein, amelyek valóban érintettek a kérdésben. Választókerületemben sok emberre, többek között a Galway, Mayo, Clare, Leitrim és Roscommon régió, valamint a déli területek lakosaira van kihatással a hatalmas áradás. Arra kérem a Bizottságot, hogy sürgősen találjon valamilyen ésszerű megoldást erre a helyzetre.

). (GA) Elnök úr, köszönöm, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy a hazámat sújtó árvízhelyzetről beszéljek.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL ). – (PT) Legalább 200 halálos áldozatot követelt El Salvadorban a november 6. és 8. között végigsöprő Ida hurrikán. Legkevesebb 18 ember eltűnt, tizenötezren váltak hajléktalanná, 80 iskola romba dőlt, a termények nagy része odaveszett, emellett az infrastruktúra: az út- és villamoshálózat, a vízellátás, a kommunikációs csatornák és az egészségügyi ellátás is megsemmisült.

A közép-amerikai országok közül El Salvador különösen nehéz gazdasági és társadalmi helyzetben van, ezért fontos, hogy az Európai Unió teljes mértékben támogassa az országot, hogy úrrá legyen a természeti katasztrófa okozta társadalmi fejetlenségen. A helyi kormány tudva azt, hogy El Salvador ki van téve hasonló természeti katasztrófának, körülbelül 1 milliárd euróra becsli a helyreállítási munkálatok, valamint az újjáépítési és a kockázatcsökkentési tervek megvalósításának költségét. A salvadori kormány a rendkívüli esetekre fenntartott uniós alapok átcsoportosításától vár segítséget.

Elnök úr, kérjük, hogy kérésünket tolmácsolja az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak.

  James Nicholson (ECR) . – Elnök úr, a „tulajdonlás jogával” kapcsolatos súlyos problémák továbbra is feszültséget keltenek, pénzügyi romlással fenyegetnek és általában véve komoly fejfájást okoznak az Európai Unió azon polgárai számára, akik olyan országokban fektettek be ingatlanba, mint Spanyolország, Bulgária és Törökország. A helyzet annak ellenére is válságos, hogy az Európai Parlament számos képviselője igyekszik segíteni választóin, és hogy a Parlament hosszas vizsgálatokat folytatott le az ügyben, melynek eredménye a jó fogadtatásra talált Auken-jelentés lett 2009 márciusában.

Sok választótól érkeztek hozzám olyan panaszok, amelyek az érintett országokban lefolytatott ingatlanügyletekből származó problémákkal voltak kapcsolatosak. Sokan az átláthatatlan zónatörvények és urbanizációs szabályozások miatt ellenszolgáltatás nélkül egyszerűen elvesztették ingatlanjaikat.

Nagyon aggasztónak találom, hogy az EU nem tett határozottabb lépéseket a probléma megoldása érdekében, annak ellenére, hogy a túlnyomó többség véleménye szerint az Európai Unió polgárainak alapjogai sérülnek. Az efféle módszerek jogi és erkölcsi alapjai legalábbis megkérdőjelezhetők, sőt a legrosszabb esetben akár a városfejlesztéssel megbízott személyek korrupt magatartásáról is árulkodhatnak.

  Nikolaos Salavrakos (EFD) . – (EL) Elnök úr, én is osztozom képviselőtársaim aggodalmában a Törökország uniós integrációjának előrehaladását taglaló jelentés és egy, a Wall Street Journal Europe hasábjain nemrég megjelent cikk közötti ellentmondás tekintetében. Az ominózus cikkben leírták, hogy Törökország miniszterelnöke egy Iránba tett közelmúltbeli látogatása során Irán nézeteit magáévá téve kijelentette, hogy Irán nukleáris programja – az ő szavait idézve – „csak békés és emberbarát célokat szolgál”. Ez az ellentmondásosság abból a tényből is kitűnik, hogy Törökország viselkedése – például november 8-9-én a szudáni elnök isztambuli látogatása kapcsán – egyre aggasztóbb. E tények ismeretében hálás lennék, ha képviselőtársaim sem feledkeznének meg ezekről az aggályokról.

  Andrew Henry William Brons (NI) . – Elnök úr, az Európai Unió 27 demokratikus állam uniójaként szeretné látni magát, de a valóságban más a helyzet. Belgiumban néhány évvel ezelőtt államilag betiltották az egyik nagyobb politikai pártot. Ezzel körülbelül egy időben Németországban is sikertelen kísérlet történt egy párt betiltására, mégpedig állami tisztségviselők inkrimináló kijelentései alapján. Magyarországon az állam erőszakkal fordul az ellenzéki pártok ellen, tagjaikat letartóztatja és megkínozza. Az Egyesült Királyságban a kormánypárt és az ellenzék vezetője által pénzelt erőszakos milícia erőszakos, egyes esetekben fegyveres támadásokat hajt végre a politikai ellenfelek ellen.

Az Európai Unió majdnem minden országában valamilyen módon korlátozzák a nem erőszakos véleménynyilvánítást. Ha így megy tovább, az Európai Unióban küszöbön áll a különféle tudatállapotok – „fóbiák”, ahogy ők nevezik – elleni jogi intézkedések meghozatala.

  Georgios Papanikolaou (PPE). – (EL) Elnök úr, az Európai Unió és Törökország közötti, az illegális bevándorlók visszafogadásáról szóló megállapodás tárgyalásainak megkezdése kapcsán hangsúlyoznám: Törökországnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy együttműködik az illegális bevándorlás felszámolásában. Emlékeztetném a Tisztelt Házat, hogy az illegális bevándorlók uniós határokon való elfogásainak 76,5%-a Görögország határán történt. A tények világosan mutatják, hogy ahol külső országok is segítséget nyújtottak – például Olaszország és Líbia, vagy Spanyolország és Mauritánia esetében –, ott érzékelhető eredmények születtek. Ezért tovább kell haladnunk a visszafogadási megállapodásokkal, Törökországnak pedig együtt kell működnie a Frontexszel, a görög hatóságokkal és az Európai Unió hatóságaival.

  Tunne Kelam (PPE) . – Elnök úr, az EU-é az egyetlen nemzetközi misszió, amely az Oroszország és Grúzia között tavaly augusztusban és szeptemberben született megállapodások végrehajtásának megfigyelését végzi. Ashton asszonynak immár teljesen világossá kellene tennie az orosz fél számára, hogy az EU-missziónak további késedelem nélkül bebocsátást kell kapnia a szeparatista grúz területekre.

Ma megérkezett Szentpétervárra a francia Mistral típusú helikopterszállító. Az a terv, hogy ezt a modern csatahajót eladják Oroszországnak, tulajdonképpen azt az üzenetet hordozza, hogy megjutalmazzuk a Kremlt a tavalyi grúziai megszállásért. Az orosz haditengerészet parancsnokának szavait idézve, ez a hajó 2008 augusztusában lehetővé tette volna Oroszország számára, hogy 2008 augusztusában 26 óra helyett 40 perc alatt hajtsa végre az inváziót. Ha pedig így történt volna, Sarkozy elnöknek nem lett volna ideje arra, hogy megakadályozza Putyint a grúz főváros elfoglalásában.

Ha az orosz hadsereget ellátjuk a legújabb NATO-technológiákkal, arra bátorítjuk a Kreml keselyűit, hogy mégis végrehajtsák a tavaly szeptemberben kidolgozott hadgyakorlataikat.

  Alan Kelly (S&D) . – Elnök úr, miközben mi itt Strasbourgban tárgyalunk, a munsteri választókerületemben lévő Cork városában a népesség fele víz nélkül maradt, pedig tudtommal 2009-et írunk!

Cork egyeteme egy teljes hétre bezárt, és alma materem sok diákja tulajdonképpen hajléktalanná vált. Bolttulajdonosok, háztartások és gazdálkodók több száz millió eurós károkat szenvedtek abban az áradásban, amely Cork, Tipperary, Limerick és Galway történetében a legszörnyűbbnek mondható.

A 2002-ben Közép-Európában pusztító árvizeket követően az EU szolidaritási alapot hozott létre, hogy kisegíthesse a természeti katasztrófáktól – például árvizektől – sújtott tagállamokat. Legutóbb Románia észak-keleti részén vették igénybe ezt a segélyt. A szabályok kimondják, hogy adott körülmények között, rendkívüli regionális katasztrófák esetén a segélyalap felhasználható.

Kérem Barroso elnök urat és Samecki biztos urat, hogy bírálják el kedvezően az Írországtól érkező, ilyen segélyekre vonatkozó kérelmeket. Kérem emellett az ír kormányt, hogy sürgősen vegye fel a kapcsolatot a Bizottsággal a kérelem benyújtása ügyében. Létfontosságú, hogy az EU és a Parlament segítő kezet nyújtson Írország szörnyű károkat szenvedett közösségei számára.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D) . – (HU) Magyarország északi részén, Szlovákiából több tízezer ember jár át dolgozni és több ezer ember települt át, hogy ott lakik Magyarország északi részén Rajka és más településeken. A kiváló infrastruktúrának és Schengennek köszönhetően Szlovákiában dolgoznak és Magyarországon élnek. Ez egy kiváló példa arra, hogy mire jó az Európai Unió.

A felmérések szerint a Magyarországon élő szlovákok jól érzik magukat újonnan választott otthonaikban és az önkormányzatok most azon gondolkodnak, hogy szlovák nyelvű óvodákat, iskolákat biztosítsanak annak ellenére, hogy ők nem Magyarország állampolgárai, mert Magyarország számára a kétnyelvűség érték.

Ezzel ellentétes folyamat zajlik Szlovákiában, ahol az ezer éve ott élő magyar nemzeti közösséget nyelvi jogaiban súlyosan diszkriminálják, a magyar nyelvet másodrangúvá teszik, és az államnyelvnek alárendelik. Ez az egész Európai Unió szégyene!

  Sonia Alfano (ALDE ). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretném felhívni a Parlament figyelmét a 2001/23/EK irányelvben szereplő vállalatátruházási szabályokra.

Azért hozom fel ezt a témát, mert az olasz Eutelia S.p.A. telekommunikációs és informatikai vállalat jelentős üzleti szolgáltatásokat nyújt, nem csak az üzleti szektorban tevékenykedő ügyfeleinek. Az Olasz Nemzeti Bank, az olasz képviselőház és az olasz szenátus is ügyfele, emellett részt vesz a schengeni projektben is, tehát igen bizalmas adatokat kezel.

2009 májusában az Eutelia megszabadult informatikai részlegétől és átruházta Agile nevű leányvállalatára, amely mindössze 96 000 eurónyi alapból fizeti 2 000 alkalmazottját. Ezt követően 2009 októberében 1 192 alkalmazottnak mondtak fel, akik annak ellenére, hogy megkapták a felmondásukat, még mindig alkalmazásban állnak. Ez a helyzet azért nevetséges, mert az előbb említett szabály alapján különleges előírások vonatkoznak azokra a vállalkozásokra, amelyek üzletrésszel rendelkeznek egy másik vállalkozásban.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Cornelia Ernst (GUE/NGL ). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, tiltakozom a Német Szövetségi Köztársaság intézkedései ellen, amelyek értelmében romákat és más kisebbségeket telepítenének Koszovóba. Hamarosan évente 2 500 embert utasítanak ki az országból. Az említett intézkedések egyiptomi és ashkali kisebbségek mellett elsősorban 10 000 romát érintenek.

Sokan közülük több mint egy évtizede élnek Németországban, ahol menedéket találtak az üldöztetés és erőszak elől. Ausztriában, Belgiumban, Magyarországon és Franciaországban is hasonló a helyzet: onnan is kiutasítanak kisebbségben élő polgárokat. Ellenzem az effajta bánásmódot, mivel a kisebbségek helyzete Koszovóban – különösen a romák helyzete – elviselhetetlen. A munkanélküliség mértéke ezekben a csoportokban majdnem 100%. Koszovóban ezek az emberek nem kapnának megfelelő szálláshelyet. Két választásuk lenne: életüket vagy táborokban vagy az ólommal szennyezett Mitrovicában élhetik le. Végezetül szeretnék Németország felelősségére hivatkozni, amellyel a történelmi események miatt tartozik a II. világháború áldozatainak: az üldözött és meggyilkolt romáknak és szintiknek. Ezzel az üggyel kapcsolatban bizonyos szintű felelősséget kell viselni …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Nuno Melo (PPE) . – (PT) Szeretném felhívni a figyelmüket egy súlyos kórra, amely az Európai Unió toboztermő faállományát fenyegeti: az amerikai kontinensről származó fenyőfa-fonalféreg terjedésére. Először Portugália sétubali régiójában jelent meg, majd továbbterjedt az ország többi részére és Spanyolországba, és terjedése csak kétféleképpen fékezhető meg: a faállomány kivágásával vagy elégetésével.

Szeretném hangsúlyozni, hogy Portugália 38%-át erdők borítják, amelyek 400 000 földbirtokosnak adnak otthont. A fakitermelés és fafeldolgozás az ipar GDP-jének 14%-át, az ipari munkahelyek 9%-át és az export 12%-át teszi ki. Az Európai Unió területén található erdők veszélyben vannak, éppen ezért a betegség terjedésének megfékezéséhez vészforgatókönyv szükséges, amelyet az Ibériai-félszigettől kiindulva az Európai Unió egész területén foganatosítani kell!

Egy ilyen vészforgatókönyv megvalósításához megfelelő támogatásra van szükség, hiszen a probléma számos vállalkozásnak kárt okoz, kénytelenek vállalkozásaikat bezárni, ráadásul rengeteg dolgozó marad megélhetés nélkül. Az egész Európai Unió felelőssége, hogy megoldást találjunk erre a problémára.

  Romana Jordan Cizelj (PPE) . – (SL) Mindenekelőtt teljességgel elutasítom azt, amit az imént osztrák képviselőtársam említett a szlovéniai kisebbségek védelmével kapcsolatban. Szlovéniának márpedig vannak a kisebbségek védelmével kapcsolatos előírásai! Csak szeretnénk, hogy a környező országokban élő szlovén kisebbségeket hasonló jogok illessék meg!

Hadd folytassam tovább egy másik problémával. Az informatika korában az információ nagyon gyorsan terjed. Minél nyugtalanítóbb egy hír, annál gyorsabban terjed, és így az információk pontossága háttérbe szorul. A legérdekesebbek ebből a szempontból azok az életmóddal kapcsolatos hírek és történetek, amelyek hatással vannak az emberek egészségére és táplálkozására.

Az elmúlt pár hétben egy teljesen légből kapott, e-mailben továbbított hír kelt szárnyra Szlovéniában a Codex Alimentariusszal kapcsolatban. Amit mi, európai parlamenti képviselők normális esetben tehetünk ilyenkor az az, hogy továbbítjuk kérdéseinket az Európai Bizottságnak, és várunk néhány hetet a szakértő válaszára. Ugyanakkor ebben az esetben azonnal cselekednünk kell, mert nagyon nagy kár keletkezhet igen rövid idő alatt.

Éppen ezért egy olyan internetes információs portál létrehozását javaslom, amelyen keresztül az Európai Unió polgárai három napon belül válaszokat kapnának kérdéseikre az Európai Bizottságtól.

  Ioan Enciu (S&D) . – (RO) A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése és a Stockholmi Program elfogadása bizonyára pozitív hatással lesz Európa polgárainak életére a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló új térségben.

Az illegális bevándorlást és a határokon átnyúló bűnözést illetően az elkövetkezendő évekre vonatkozó előjelzések azt mutatják, hogy a bevándorlók beáramlása növekszik, többek között az Európai Unió keleti határainál. Kifejezetten a Moldovai Köztársaságra gondolok. Az ez idáig bekövetkezett politikai változások tükrében már világosan kifejezte csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, azonban meglehetősen kiszolgáltatott gazdasági helyzetben van. Ez az ország csak nagyon kis kapacitással rendelkezik a bevándorlási kérdések megoldásához és a határait érintő bűncselekmények megfékezéséhez. Az Európai Unió feladata, hogy jelentős gazdasági segéllyel támogassa a Moldovai Köztársaságot kapacitása kibővítésében, ami az Unió külső határainak megerősítése és egy biztonsági zóna létrehozása miatt is nélkülözhetetlen.

Emellett indítványoznia kell egy olyan társulási megállapodást, amely világosan tartalmazza a Moldovai Köztársaság jövőbeni EU-csatlakozására vonatkozó határidőket. Az ország integrációja ily módon jóval zökkenőmentesebben mehet végbe, és az együttműködés sikere jó példaként szolgálhat az EU-val szomszédos államoknak.

  Seán Kelly (PPE) . – (GA) Elnök úr, köszönöm, hogy szólhatok néhány szót a hétvégén történt rendkívüli írországi áradásokról.

. – Képviselőtársaim már beszéltek arról a rendkívüli helyzetről, amely a hétvégén történt Írországban. Jómagam ellátogattam néhány, a választási körzetemben található városba: Clonmelbe, Killarney-ba, Bandonba és természetesen Corkba, amelyben legalább még egy hétig vízhiány lesz. A corki egyetemet is bezárták a rendkívüli árvíz miatt, amely vélhetően a klímaváltozás következménye, és amelyről oly sokat beszélünk itt, a Parlamentben.

Két dolgot kell tennünk. Először is az ír kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy az árvizekről szóló európai uniós irányelvet a helyi hatóságok végrehajtsák. Ez nagyon fontos feladat. Másodszor az ír kormánynak támogatást kell kérnie az Európai Unió szolidaritási alapjából, amelyből gyorssegélyt juttathat a rászorulóknak a korábbi németországi, franciaországi, csehországi és osztrák gyakorlathoz hasonlóan.

  Zoran Thaler (S&D) . – Elnök úr, két fiatal azerbajdzsáni aktivistát és bloggert, Emin Abdullajevet és Adnan Hajizade-ot, tisztességtelen tárgyalás keretében két és fél, illetve két év börtönre ítélték hazájukban. Koholt vádak alapján azért kerültek fogságba, mert éltek a szólásszabadsághoz és egyesüléshez való jogukkal.

Az azerbajdzsáni hatóságoknak azonnal és feltétel nélkül szabadon kell ereszteniük a két fiatalembert, akiket lelkiismereti foglyokként tartanak bebörtönözve. A Tanács, a Bizottság és az Európai Unió tagállamainak feladata, hogy felhívják az azerbajdzsáni kormány figyelmét a demokrácia és az emberi jogok fontosságára, és arra, hogy a keleti partnerség egyik fontos célkitűzése az, hogy a régió országai elinduljanak a demokratizálódás útján. A kezdeményezés támogatójaként Azerbajdzsánnak teljesíteni kell az Európa Tanács tagjaként és az Európai Unió partnereként vállalt kötelezettségeit.

  Georgios Toussas (GUE/NGL ). – (EL) Elnök úr, az Egyesült Államok és a NATO Izraelt támogató imperialista politikája, valamint az EU és Izrael között létrejött társulási megállapodásban megvitatott kérdések és kapcsolati szálak felerősítése növeli Izrael agresszióját és megbékíthetetlenségét a palesztin néppel szemben. A statisztikák szerint idén követték el a legtöbb kegyetlenséget a palesztinokkal szemben: csak a „Molten Lead” hadműveletben összesen 1 443 palesztint öltek meg izraeli katonák, továbbá 9 600 foglyot tartanak fogva törvénytelenül izraeli börtönökben. Mi több, a napjainkban 450 kilométer hosszú szégyenfalhoz még 300 kilométernyi szakaszt terveznek, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben pedig lerombolják a teljes infrastruktúrát és lakóövezetet. Szeretném kifejezni együttérzésemet a palesztin néppel szemben, és az kérem, hogy találjunk azonnali, igazságos és megvalósítható megoldást erre a súlyos helyzetre. Egy független, az 1967-es határai mentén megalapított, kelet-jeruzsálemi székhelyű palesztin állam megteremtésére van szükség, amely szuverenitással rendelkezik saját területei és határai felett, gondoskodik arról, hogy menekültjei visszatérjenek hazájukba, és amely visszakapja az 1967 óta izraeli megszállás alatt tartott arab területeket.

  Kinga Göncz (S&D) . – (HU) Én is arra a témára szeretném felhívni a figyelmet, amelyről Cornelia Ernts beszélt korábban. Tehát, hogy a visszafogadási egyezmények aláírása, tárgyalása után megindult a délszláv háború során kitelepítettek, menekülésre kényszerítettek visszatelepítése. Részben önkéntesen, részben kényszerrel indult el ez a folyamat, és különösen a Koszovóban élő kisebbségek - elsődlegesen a romák - azok, akik nagyon nehéz helyzetbe kerülnek ebben a folyamatban.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a nemzetközi szervezeteknek a figyelmeztetéseit vegyük tekintetbe akkor amikor ezeknek a visszafogadási egyezményeknek a végrehajtására sor kerül. Tudjuk, hogy Koszovó ma nincsen olyan szociális, gazdasági helyzetben, hogy ezekről az emberekről gondoskodni tudjanak, és valóban méltatlan helyzetek alakulnak ki. Azt gondolom, hogy az Európai Parlamentnek fel kell emelnie a szavát.

  Evelyn Regner (S&D) . – (DE) Elnök úr, múlt hét csütörtökön borzalmas hírek láttak napvilágot néhány Peruban elkövetett brutális gyilkossággal kapcsolatban. Az ügynökségek jelentése szerint egy helyi banda több mint egy éven keresztül lefejezett áldozatokat nyúzott meg, és zsírjukat eladta literenként 10 000 euróért európai kozmetikai vállalatoknak. Igazak ezek a hírek?

Irtózatos, elképesztő gyilkosságok ezek. A mi feladatunk kideríteni, hogy van-e valóságalapja ezeknek a híreszteléseknek. Nekünk európaiaknak kell végére járnunk a dolgoknak. Meg kell vizsgálnunk, hogy az európai gyógyszeripari és kozmetikai vállalatok valóban bármilyen módon összefüggésbe hozhatók-e ezekkel a kegyetlen gyilkosságokkal, mint ahogy azt ezek a jelentések állítják.

  Elnök. – Az utolsó egyperces felszólalás is elhangzott.

A rendelkezésre álló idő miatt a szokásosnál sokkal több, azaz több mint 40 felszólalásra jutott idő. Ha időnk engedi, akkor a jövőben az eljárási szabályzatban meghatározott 30 felszólalásnál többet hallgatunk meg az üléseken.