Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2009. november 24., Kedd - Strasbourg

5. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

- Jelentés: Catherine Trautmann (A7-0070/2009)

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) A távközlési csomag egyik árnyékelőadójaként a sikeres szavazást követően el szeretném mondani, hogy nagy örömömre szolgál, hogy az elektronikus hírközlést érintő, belső piaci szabályok ezen fontos módosítása az internet kikapcsolásokra vonatkozóan is tisztességes eljárást fog eredményezni. Örülök annak, hogy a Tanács végül elfogadta a javaslatainkat. A garanciáink biztosítani fogják, hogy az internet-kikapcsolások valódi bűnözőket – például terroristákat vagy gyermekpornográfiát terjesztőket – fognak érinteni, nem pedig rendes felhasználókat.

  Hannu Takkula (ALDE) . – (FI) Tisztelt elnök úr! Véleményem szerint szükség van erre a jogszabálycsomagra, mivel az elektronikus hírközlés egységes piaca felé mozdulunk el. A Lisszaboni Szerződés keretében már határozat született arra vonatkozóan, hogy ebben az irányban kell haladnunk.

Igencsak aggódom azonban az internet-felhasználók alapvető jogainak, valamint az internethez való szabad hozzáférés biztosítása miatt. Egyrészről aggódom annak illegális használata és az azzal való visszaélés miatt, másrészről – amint azt jól tudjuk – jelenleg a kalózkodás jelenti az egyik legnagyobb kérdést és problémát. A kalózkodás egyre jobban terjed, az egyik fő tevékenységi területe pedig az internet.

Remélem, hogy a jövőben biztosítani tudjuk, hogy a kreatív alkotók megkapják a munkájukért járó, megfelelő javadalmazást, és a kalózkodás ne veszélyeztesse megélhetésüket, mint ahogyan az jelenleg elterjedt az interneten, ahonnan illegálisan töltik le a fájlokat. Ez a helyes lépés és a helyes irány, habár a jövőben különös figyelmet kellene szentelnünk a kreatív alkotók jogainak és a kalózkodás megelőzésének.

- Jelentés: Timothy Kirkhope (A7-0065/2009)

  Daniel Hannan (ECR) . – Tisztelt elnök úr! Látható, hogy milyen lopakodva, milyen behízelgő módon, mennyi apró lépéssel, milyen ármányosan és szégyenletesen mozdultunk el egy páneurópai szövetségi rendőrség létrehozása felé.

Amikor 1990-as évek elején létrejött az Europol, azt információs központként – ha úgy tetszik, az Interpol regionális fiókjaként – mutatták be. Azóta apránként végrehajtói és rendőri hatáskört kapott.

Először úgy írták le a hatásköröket, mint amelyek szigorúan a határokon átnyúló terroristaellenes tevékenységek területére korlátozódnak. Természetesen így indult az FBI is, és apránként kiterjesztette hatáskörét és összes jogkörét, míg végül egy egész földrész szövetségi rendőrségévé nem vált.

Most hasonló folyamat játszódik le az Europol esetében, amely fokozatosan kiterjesztette hatáskörét egy sor nemzeti jellegű bűntényre, ugyanakkor figyelemre méltó az, ahogyan elnéztünk afelett, hogy személyi állománya még mindig diplomáciai mentességet élvez, más szóval a rendőrségi túlkapások esetén nem vonhatók felelősségre.

Mikor szavaztunk mi erre? Mikor egyeztünk meg abban, hogy páneurópai büntető igazságszolgáltatási rendszert hozunk létre, saját letartóztatási felhatalmazással, saját rendőrséggel, saját ügyészséggel és saját páneurópai államügyésszel?

Azt hiszem, hogy udvariasan meg kell kérdeznünk a polgárainkat, a szavazóinkat, hogy egyetértenek-e ezzel.

- Jelentés: Vital Moreira (A7-0060/2009)

  Daniel Hannan (ECR) . – Tisztelt elnök úr! A legjobb, amit a balkáni és a kaukázusi köztársaságokért tehetünk, hogy feltétel nélküli vámuniót alakítunk velük, és piacainkat megnyitjuk a termékeik előtt. Olyan országokról van szó, amelyek ideálisan illeszkednek a piaci árstruktúrába. Jól képzett és szorgalmas munkaerővel rendelkeznek, ugyanakkor viszonylag alacsonyak a költségeik, és ezért versenyképes az exportjuk.

Ehelyett számos kulcsfontosságú területen bojkottáljuk termékeiket, majd a lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében kormányközi pénzügyi támogatást nyújtunk nekik. Ennek révén természetesen gyarmatokká, alkirályságokká alakítjuk őket. Nem csak az oroszok tekintenek ezekre az országokra úgy, mint „közeli szomszédokra”. Úgy tűnik, hogy ez olyan kifejezés, amit időnként Brüsszelben is alkalmaznak.

Politikusaikat és döntéshozóikat belekényszerítjük a javak újraelosztásának hatalmas rendszerébe, és ezzel előre európaiasítjuk őket, mert megtanulják azt, amit itt, a tisztelt Házban mi is mindannyian tudunk: azt, hogy az Európai Uniónak manapság az az elsőrendű funkciója, hogy erős eszközként lépjen fel annak érdekében, hogy pénzt vegyen el az adófizetőktől, és azt azoknak az embereknek adja, akik elég szerencsések ahhoz, hogy a rendszeren belül dolgozhassanak.

- Jelentés: Alexander Alvaro (A7-0052/2009)

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Tisztelt hölgyeim és uraim! Határozott meggyőződésem, hogy fejlett információs rendszerre van szükségünk a tagállamok vám- és rendőri hatóságait összekapcsoló polgári igazgatás számára. Tartozunk annyival az Unió polgárainak, hogy hatékonyabban küzdjünk a harmadik piacokról származó, hamisított és egyben veszélyes termékek importja ellen. A tagállamok többségével ellentétben hiszem, hogy a Bizottság javaslata biztosítani fogja a személyes adatok fokozottabb védelmét, ugyanakkor hatékonyabbá fogja tenni a szervezett bűnözés elleni harcot. Ezért nem szavaztam a bizottság által javasolt 90 módosítás, illetve a jelentés egésze mellett.

Természetesen fel kívánom kérni a Bizottságot, hogy más államokkal is – úgymint India, Vietnam, Oroszország vagy Törökország – tárgyaljon egy, a Kínával létrehozott RAPEX-hez hasonló, gyors tájékoztató rendszerről, hogy a veszélyes vagy hamisított termékeket az európai országokba való érkezésük előtt le lehessen foglalni. Megjegyzem, hogy 2006 óta lehetőség van arra, hogy harmadik országok fogyasztóvédelmi felügyeleteivel nemzetközi együttműködési megállapodásokat kössünk, és nagyon csalódott vagyok amiatt, hogy a Bizottság ez idáig nem élt ezzel a lehetőséggel.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

- Jelentés: Catherine Trautmann (A7-0070/2009)

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Örömömre szolgál, hogy az Európai Parlament jóváhagyta a távközlési reformcsomagot, ily módon megszilárdítva a fogyasztók jogait, és elősegítve az információhoz való jobb hozzáférést és a szólásszabadságot. A lisszaboni menetrendben kitűzött célok elérésének érdekében megfelelő ösztönzőket kell biztosítanunk az új nagysebességű hálózati beruházásokhoz, hogy támogassuk az internetes tartalomszolgáltatások innovációját, és fokozzuk az EU nemzetközi versenyképességét. Feltétlenül szükséges támogatnunk az ilyen hálózatok fejlesztésébe történő fenntartható beruházást, mivel ez egyrészt biztosítja a versenyképességet, másrészt növeli a fogyasztók választási lehetőségeinek számát. Annak érdekében, hogy a kevésbé fejlett régiókban is biztosítsuk az új technológiai beruházásokat, az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozást összhangba kellene hozni egyéb olyan politikákkal, mint az állami támogatási politika, a kohéziós politika vagy mint a szélesebb körű iparpolitika célkitűzései.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Azért támogatom a távközlési reformcsomagot, mert véleményem szerint az internet alapvető eszköz az oktatás, a szólásszabadság gyakorlása és az információkhoz való hozzáférés területén. Ez a kezdeményezés határozottan tükrözi azt az elgondolást, hogy az internethez való hozzáférés és annak használata az európai polgárok alapvető jogai körébe tartozik. Köszönetet szeretnék mondani Bastos asszonynak, aki a portugál európai parlamenti képviselők közül egyedül vett részt a folyamatban. Támogatom az internet szabadságát, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség valamilyen szabályozásra. Az internet virtuális világában is – a valós világhoz hasonlóan – megjelennek a tiltott és illegális tevékenységek, többek között a videó és zenei fájlok letöltése, a terrorizmusra felbujtás és a gyermekpornográfia. A Parlament számos nemzeti kormány szembenállása ellenére biztosítja, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben (ECHR) rögzített jogok és garanciák valamennyi felhasználó javát szolgálják. Ez azt jelenti, hogy az internet-felhasználók jogainak vagy alapvető szabadságjogainak bármilyen korlátozása – mint például a hozzáférés letiltása – az ECHR egyezményben foglaltaknak és az általános jogi elveknek megfelelően kell, hogy történjen, és legelsősorban bírósági végzés útján kell azt engedélyezni, hogy figyelembe vegyék az eljárási biztosítékokat, az ártatlanság vélelmét és a magánélethez való jogot, az állambiztonsági érdekek miatt sürgősnek talált esetekben külön mechanizmusokat fenntartva.

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) Előzetes törvényszéki jóváhagyás: ezt akartuk elérni. Ezzel a kompromisszummal legalább ebben a szakaszban biztosítottuk a lehető legjobb jogi védelmet. Az EU üzenete világos: az internethez való hozzáférés alapvető jog, és pontos és kötelező érvényű eljárásokat kell követni annak biztosítása érdekében, hogy az internet-felhasználók valóban elítélhetők legyenek a szerzői jogok megsértéséért. Most a nemzeti bírókon és az Európai Bíróság bíróin a sor, hogy érvényt szerezzenek valamennyi internet-felhasználó „előzetes tisztességes és pártatlan eljáráshoz” való jogának. Mivel számos rendelkezés nem tisztázott, e fontos jogszabálycsomag alkalmazása és átültetése során szoros nyomon követésre lesz szükség. Mivel a Lisszaboni Szerződést már ratifikálták, az Európai Parlament társ-jogalkotóként továbbra is képes lesz megóvni az internet semlegességét. A mai szavazás nem más, mint egy hosszú folyamat egyik szakasza. Továbbra is meg kell védenünk az internet-felhasználók jogait, illetve közelebbről meg kell azokat határoznunk. Sürgősen foglalkoznunk kell az internetes szerzői jog szükségszerű kérdésével is.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Trautmann asszony jelentése mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy a jelenlegi megállapodás jóval túlmegy azon, ami a folyamat korábbi szakaszaiban lehetséges lett volna, különös tekintettel a fogyasztók jogaira. Úgy vélem, hogy feltétlenül szükséges olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek a vezetékes vagy mobiltelefon, valamint az internet-felhasználók szólásszabadsághoz és a tájékozódás szabadságához fűződő jogainak és a jogok garantálásának védelmét szolgálják. Fontos, hogy a belső távközlési piacot oly módon harmonizáljuk, hogy ösztönözzük a társaságok közötti versenyt, ezzel párhuzamosan megszilárdítva a nemzeti szabályozó hatóságok saját kormányaiktól való függetlenségét. Ugyanilyen fontos volt a korszerűbb rádióspektrum-gazdálkodás biztosítása, olyan technikák kigondolása révén, amelyek lehetővé teszik e szolgáltatások biztosítását a vidéki térségekben.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Üdvözlöm a Parlament és a Tanács között létrejött kompromisszumot, miszerint beleveszik a keretirányelvbe a felhasználók megfelelő védelmét olyan esetekben, amikor letiltják a szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz elektronikus hírközlési hálózaton való hozzáférést.

Úgy gondolom, hogy a törvény azt diktálja, hogy nem köthető feltételekhez senki információhoz való hozzáférése és elektronikus hírközlési hálózat használata anélkül, hogy az szigorúan az ártatlanság vélelmének alapelvét követné, és a hozzáférés korlátozását előzetes tisztességes és pártatlan eljárás kell, hogy megelőzze, aminek során biztosítják a meghallgatáshoz való jogot és a hatékony bírói jogvédelemhez fűződő jogot.

Úgy vélem továbbá, hogy különösen fontos a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségét biztosító mechanizmusokat támogatni – hogy azok hatékonyan tudják szabályozni a piacot, elősegítve a szolgáltatók tisztességes versenyét –, valamint a különféle európai szabályozó szervezetek közötti együttműködési mechanizmusokat, hogy átláthatóbb és versenyképesebb piacot teremthessünk, ami a felhasználók szempontjából a kínált szolgáltatások minőségének javulását fogja jelenteni.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A Tanács október végén – a Trautmann-jelentésben foglalt néhány kivétellel – elfogadta a Parlamenttel megtárgyalt, úgynevezett távközlési csomagokról szóló szövegek többségét.

A szöveg megvitatása az egyeztetőbizottságban folytatódott, ahol elfogadták a most szavazásra bocsátott szöveget.

Igaz, hogy a jóváhagyott szöveg tartalmaz néhányat a képviselőcsoportunk által, a felhasználók jogainak védelmére vonatkozóan előterjesztett javaslatok közül. Nem megy viszont elég messze, mivel sürgős esetekben megengedi az eljárási biztosítékok alóli kivételt, habár a sürgős esetekben indoklás szükséges, és összhangban kell, hogy álljanak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel.

A legnagyobb problémát mégis a szöveg hatálya jelenti, mivel az csak a tagállamok által kiróható korlátozásokat említi, a magántársaságok által kirótt korlátozásokat pedig nem.

Valóban úgy tűnik, hogy az Európai Uniót inkább az érdekli, hogy olyan belső távközlési piacot hozzon létre, amely kizárólag az ágazatot uraló gazdasági csoportok érdekeit szolgálja, semmint hogy megvédje a végfelhasználók jogait és alapvető szabadságjogait. Nincs más választásunk, mint hogy elutasítsuk az ilyen hozzáállást.

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) Én tartózkodtam a távközlési csomag végleges változatának megszavazásától, mivel az nem kielégítő, azonban jobb a semminél. Nem védi meg az internet-felhasználókat a szabadságot romboló törvényekkel való visszaélésektől – lásd a franciaországi Hadopi-törvény első változatát – vagy a visszaélések végrehajtására hivatalosan felhatalmazott közigazgatási hatóságok dühétől. Mindazonáltal legális eszközöket ad az internet-felhasználóknak arra, hogy megvédjék magukat. Sajnos aggasztó, hogy idáig fajultak a dolgok, hogy arra az Európai Unióra kellene támaszkodnunk, amely ennél kevésbé nem is törődhetne azzal, hogy mit gondolnak a polgárai, és amelynek szinte valamennyi lépése alapvetően mindenféle lobbiérdekek kielégítésére irányul, ily módon minimális szintű tájékozódási és szólásszabadságot biztosítva az európaiak számára.

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Habár a távközlési ágazat eddig soha nem látott fejlődésen megy keresztül, feltétlenül támogatni kellett kollégám, Trautmann asszony jelentését, mivel az a fogyasztók számára jobb szolgáltatási kínálatot és tisztességesebb árakat fog jelenti.

Üdvözlöm, hogy ez a szöveg egyértelműbb szerződések, hozzáférhetőbb segélytelefonszám, eltűnt gyermekek bejelentését szolgáló forródrót, a fogyatékkal élők jogainak fokozott figyelembe vétele, valamint a számhordozhatóság garantálása révén ki fogja szélesíteni a felhasználók egyetemes szolgáltatásokhoz fűződő jogait. Az elektronikus hírközlési hálózatok biztonságának és sérthetetlenségének javítása révén lehetővé fogja tenni továbbá a magánélet fokozottabb védelmét és az interneten folytatott illegális gyakorlatok elleni küzdelmet.

Végül jóleső érzéssel tölt el, hogy jogi szempontból szilárd megoldásra jutottunk, az európai polgároknak olyan eljárási biztosítékokat kínálva, mint a kontradiktórius eljárás elvének betartása, az ártatlanság védelme és a meghallgatáshoz való jog, és amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy az internet-hozzáférés korlátozására irányuló intézkedések meghozatala előtt tegyenek eleget ezen biztosítékoknak.

  Małgorzata Handzlik (PPE) , írásban. – (PL) A Trautmann-jelentés jóváhagyása azt jelenti, hogy a távközlési csomag rendelkezései hamarosan hatályba lépnek. Ez jó hír a fogyasztók számára, akiknek jogait megszilárdítja ez a jogszabálycsomag. Az, hogy a telefonszám egy nap alatt átvihető másik hálózatra, a díjszabások átláthatóbbá válnak és a személyes adatok védelme megszilárdul, csak néhány a csomag számos pozitív eredménye közül.

Mi több, az Európai Parlament figyelembe vette az európai polgárok attól való félelmeit, hogy az internet-felhasználókat elzárják az internettől. Az Európai Parlament fenntartja nézetét, miszerint minden polgárnak jogában áll hozzáférni az internethez. Erre vonatkozóan csak indokolt esetekben, az ártatlanság vélelmének elvét és a magánélethez való jogot tiszteletben tartva, valamint tisztességes és pártatlan vizsgálatot követően lehet majd a polgárok internet-hozzáférését kikapcsolni. Ez a megoldás bizonyára tetszeni fog az internethez való nyílt hozzáférés támogatóinak.

  Jacky Hénin (GUE/NGL) , írásban. – (FR) El kell mondanom, hogy a Tanács és a Parlament között létrejött kompromisszumos javaslat nem biztosít elegendő jogi garanciát a felhasználóknak.

Habár a szöveg azt állítja, hogy a tagállamok nem korlátozhatják az internet végfelhasználóit, lehetőséget ad arra, hogy a fogyasztók hozzáférést a szolgáltatók előzetes bírói végzés nélkül korlátozzák.

Ez a tényállás aláássa az emberek jogait.

A képviselőcsoportunk által, a polgárok jogainak védelmében benyújtott módosításokat nem fogadták el.

Végül pedig a belső piac „törvénye” érvényes a csomagra. Következésképpen az Európai Bíróság fog dönteni az „érdekellentétekről”. Tehát minden valószínűség szerint a belső piac új törvénye fog vonatkozni a szólásszabadságra, amint azt a számos legutóbbi példa is mutatja.

A felhasználók és polgárok részéről megnyilvánuló, határozott nyomásnak köszönhetően sikerült a felhasználók védelmét elérni, azonban a baloldal véleménye szerint továbbra sem megfelelő ez a védelem. Nem mehetünk bele tisztességtelen kompromisszumokba, ha a polgárok szólásszabadságáról van szó.

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – A távközlésről szóló megegyezéses csomagra szavaztam. Habár a kompromisszumok természetéből adódóan nem tökéletes a csomag, úgy vélem, hogy ezzel a helyes irányba lépünk, és ez meg fogja szilárdítani a fogyasztók jogait.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az igen szavazatot egyszerűen az a tény indokolja, hogy a távközlési ágazatra vonatkozó, új európai jogszabálycsomag támogatja a vezetékes és mobiltelefon, valamint az internet-felhasználók jogait, és élénkíti a versenyt.

Az új szabályok közül a legfontosabb a fogyasztói jogok megszilárdítása, az internet-hozzáférés garanciái és a személyes adatok védelme, mivel az EU-ban egyre inkább érvényesülnek a jogok és szabadságjogok.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Az elektronikus hírközlési hálózatokról és szolgáltatásokról szóló keretirányelv ellen szavaztam, mert az véleményem szerint felér egy támadással a szólásszabadság és a polgárok polgárjogai ellen. Amennyiben jóváhagyja az Európai Unió ezt az irányelvet, engedélyt ad arra, hogy bírósági végzés nélkül kikapcsolhassák az internet-szolgáltatásokat. A polgárjogok védelmezőjeként kötelességem, hogy tiltakozzak e döntés ellen, amely felhatalmazza a magántársaságokat arra, hogy az internet használatára vonatkozóan korlátozásokat vezessenek be, és amely újabb példa az európai távközlési piac liberalizálására.

Az pedig, hogy bíróságon kívüli szervezetek (amelyek jellegét és összetételét nem határozták meg) dönthetnek úgy, hogy állítólagos illegális gyakorlatok (amelyeket szintén nem határoztak még meg) miatt kikapcsolják az internet-szolgáltatásokat, ellentmond azzal az alapelvvel, miszerint a polgárok mindaddig ártatlannak tekintendők, amíg be nem bizonyosodik bűnösségük, és olyan szolgáltatók előtt nyitja meg a kapukat, amelyek korlátozzák a felhasználók jogait, tartalomszűrőket építenek be, egyes oldalakat mások rovására felgyorsítanak, ami gyakorlatilag a világháló semlegességének végét jelentené.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE) , írásban. – (RO) A csomag mellett szavaztam, annak megkérdőjelezhetetlen hasznossága miatt. Úgy ítélem meg azonban, hogy nem világos, mit jelent a gyakorlatban a tisztességes és pártatlan eljárás abban az esetleges helyzetben, ha korlátozzák az internet-hozzáférést. Úgy vélem, hogy jobb megoldás lett volna kötelező érvényűvé tenni az előzetes bírósági ítéletet.

  Teresa Riera Madurell (S&D) , írásban. – (ES) Olyan jelentés mellett szavaztam, amely a „távközlési csomag”, két irányelv és egy rendelet körüli munka csúcspontját jelenti, amely alapvető előrelépést jelent az információs társadalom fejlesztése és a felhasználók jogainak védelme területén.

Ez az új jogszabálycsomag továbbá megadja az új beruházások ösztönzéséhez szükséges, egyértelmű szabályokat és jogbiztonságot, ami viszont lehetővé fogja tenni az új szolgáltatások kínálatát és új gazdasági tevékenységek kialakulását. Ezek a rendelkezések tehát jelentős gazdasági hatást fognak gyakorolni. A jóváhagyott végleges szöveg azt is garantálja – a 138. számú módosításban jogbiztonságot nyújtva –, hogy fokozottabban tiszteletben tartsák a fogyasztók alapjogait és a világhálóhoz való hozzáféréséhez fűződő szabadságjogait.

Az elért kompromisszum az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre hivatkozik, míg a 138. módosítás az Európai Unió alapjogi chartáját említi.

Ez utóbbi választás egyértelmű hátránnyal jár. Az Egyesült Királyság, Lengyelország és a Cseh Köztársaság eltérésről szóló jegyzőkönyvet vezetett be, ami megakadályozza, hogy az Európai Unió Bírósága és a vonatkozó nemzeti bíróságok felléphessenek jogsértés esetén, miközben valamennyi tagállam aláírta az egyezményt, és az nem zavarja a nemzeti jogi struktúrákat.

  Georgios Toussas (GUE/NGL) , írásban. – (EL) Az Európai Parlament balközép és jobbközép politikai tömbje a verseny és a biztonság kritériumait figyelembe véve – más szóval a monopóliumok nyereségét biztosítandó és a munkavállalók szabadságjogait és jogait korlátozandó – a távközlésről és az internetről szóló „jogszabálycsomag” mellett szavazott. Ugyanezen politikai erők egyrészt a monopolhelyzetű üzleti csoportok fölényeskedésével szemben, demagóg fellengzősséggel hivatkoztak a felhasználók jogaira és az internethez való szabad hozzáférésre, másrészt támogatták a Bizottság reakciós javaslatait, ily módon támogatva a tőke érdekeit.

Az Európai Parlament határozata támogatja azokat a kapitalista szerkezetátalakításokat, amelyek lehetővé fogják tenni, hogy óriási mértékben növekedhessenek a társaságok, és „zöld gazdaság” alakuljon ki, hogy mind európai, mind világszinten uralmat szerezzenek mindenek fölött, ezáltal a munkavállalók és a szolgáltatásaik felhasználóinak rovására megtöbbszörözzék a nyereségüket.

A monopóliumok törvényes jogot kapnak arra, hogy nyomon kövessék és korlátozzák a felhasználók internet-hozzáférését. Ugyanakkor a rádióspektrum összehangolásának, valamint a vezetékes és internet-szolgáltatások és a szükséges infrastruktúra közötti „munkamegosztásnak” köszönhetően biztosított a nyereségük. A Tanács és az Európai Parlament rendeletére irányuló indítvány ellen szavaztunk, és kiállunk a munkavállalók és az elektronikus hírközlés felhasználói mellett, akik az EU reakciós politikájával és a tőke pártján állókkal szemben állva, továbbra is követelik jogaikat és szabadságjogaikat.

- Jelentés: Bart Staes (A7-0063/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Ebben az esetben a javaslat célja egy olyan keret létrehozása, amely a statisztikai adatok gyűjtésére és terjesztésére vonatkozó szabályok harmonizálásáról fog rendelkezni, a növényvédő szerek használata és értékesítése esetén. Számos fontos definíció és magyarázat megszületett, ezért döntöttem úgy, hogy a jelentés mellett szavazok.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Üdvözlöm az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, közös szövegre vonatkozóan elért megállapodást, ami az Európai Parlament és a Tanács növényvédő szerek statisztikájáról szóló rendeletét készíti elő. Ennek révén lehetővé válik egy új jogi keret létrehozása, valamint a növényvédő szerek használatára és értékesítésére vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésére és terjesztésére vonatkozó, harmonizált szabályok felállítása, aminek célja a növényvédő szerek fenntartható használata.

  Peter Jahr (PPE) , írásban. – (DE) Üdvözlöm, hogy a növényvédő szerek statisztikájára vonatkozó rendelet kiegészíti az európai növényvédelmi politika törvénycsomagját, ami végül hatályba léphet. Valamennyi tagállam összehasonlítható és megbízható adatain alapuló, harmonizált kockázati mutatókra van szükségünk annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsük a növényvédő szerek használatában érintett embereket és környezetet fenyegető kockázatokat. Pontosan ez válik most lehetővé. Az adatok gyűjtése azonban nem növelheti tovább a bürokráciát, tehát nem róhat nagyobb terheket a mezőgazdasági termelőinkre és közintézményeinkre. Lehetőség szerint a meglévő adatokat kellene használni, és nem kellene újabb adatokat gyűjteni. A mi felelősségünk azt biztosítani, hogy a rendelet végrehajtásának nyomon követése során abszolút minimális szinten tartsuk a bürokratikus költségeket. Egyébként jobbnak tartottam volna, ha megtartjuk a rendeletben eredetileg használt „növényvédő szerek” kifejezést. A „peszticid” kifejezés német megfelelője teljesen negatív mellékjelentéssel bír, és általában a növényvédő szerek helytelen használatára utal. A rendelet most sajnos hozzá fog járulni ehhez a félreértelmezéshez.

  Elisabeth Köstinger (PPE) , írásban. – (DE) Kifejezett örömmel üdvözlöm, hogy a növényvédő szerek statisztikájára vonatkozó rendelet közös jogi keretet fog biztosítani a növényvédő szerek forgalomba hozatalára és használatára vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésére és terjesztésére vonatkozóan. Az emberek egészségét érintő kockázatok minimalizálása és a környezetvédelem kétségtelenül elsőbbséget kell, hogy kapjon. Az összehangolt kockázati mutatók és a valamennyi tagállamtól származó, megbízható adatok ezt most lehetővé teszik. Ezzel azt kívánom nyomatékosan hangsúlyozni, hogy az adatgyűjtéssel járó adminisztratív többletköltséget nem lehet a mezőgazdasági termelőinkre terhelni. Azzal, hogy nem gyűjtjük be újra az egyszer már megszerzett adatokat, olyan szinergiákat tudunk kihasználni, amelyek a bürokrácia és a további terhek csökkenéséhez fog vezetni.

  Miroslav Mikolášik (PPE) , írásban. – (SK) A növényvédő szerek, különösen a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek jelentős hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre, következésképpen határozottan tovább kell csökkenteni azok használatát. A növényvédő szerek értékesítésére és használatára vonatkozó adatok gyűjtése során szerzett nagy tapasztalat rámutatott, hogy mind nemzeti, mind közösségi szinten szükség van a statisztikai adatgyűjtés harmonizált módszereire. Ez a rendelet a szubszidiaritás és az arányosság elvének megfelelően olyan közös keretet hoz létre, ami a növényvédő szerek forgalomba hozatalára és használatára vonatkozó, közösségi statisztika szisztematikus létrehozását szolgálja.

Ezért úgy gondolom, hogy az Európai Parlament és a Tanács növényvédő szerek statisztikájáról szóló rendeletének egyeztetőbizottság által jóváhagyott, közös szövege megfelelő intézkedést jelent, ami végül is hozzá fog járulni a növényvédő szerek fenntartható használatához, az egészségi és környezeti kockázatok általános és tetemes csökkenéséhez, valamint a növényi kultúrák megfelelő védelméhez.

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) hangsúlyozni, hogy a növényvédő szereket célszerűbb módon kell használni, ami a velejáró kockázatok jelentős és általános csökkenését is maga után vonja. A növényvédő szereket továbbá összhangba kell hozni a termés védelmének szükségességével. Szigorú mennyiségi és minőségi nyomon követés nélkül csak akkor használhatók azonban növényvédő szerek, ha megbízható adatbázis áll rendelkezésre. A növényvédő szerek értékesítésére vonatkozó, harmonizált és összehasonlítható közösségi statisztika rendelkezésre állása és használata fontos szerepet játszik a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégiára vonatkozó jogszabályok és közösségi politikák kidolgozásában és nyomon követésében. Ilyen statisztika szükséges az Európai Unió fenntartható fejlesztési politikáinak értékeléséhez, valamint a növényvédő szerek használatával járó egészségügyi és környezeti kockázatokra vonatkozó, fontos mutatók kiszámításához. Ezért szavaztam a jelentés mellett.

  Oldřich Vlasák (ECR) , írásban. – (CS) Az Európai Parlament az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, a növényvédő szerekre vonatkozó statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló közös javaslatról szóló jogalkotási állásfoglalás-tervezete mellett szavaztam. Azért szavaztam mellette, mert véleményem szerint határozott előnyökkel fog járni. Harmonizálja, és főleg egyszerűsíti a növényvédő szerek statisztikájára vonatkozó jogszabályokat. Harmonizálja a statisztikai felméréseket, és ezáltal összehasonlíthatóbbá teszi az adatokat, lehetőséget ad az összegyűjtött adatok adminisztrációs erőforrásának jobb és szélesebb körű felhasználására, ami csökkenteni fogja a költségeket, valamint a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági ágazatban működő egyéb szervezetek adminisztratív terheit. A tervezet továbbá biztosítani fogja a bizalmas adatok fokozott védelmét. Mi több, ez a norma végül is a növényvédő szereket és a közegészségügyi hatásokat illetően nagyobb tájékozottsághoz fog vezetni, amit én magam kulcsfontosságúnak tartok.

- Jelentés: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (A7-0057/2009)

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) A közösségi pénzügyi támogatás transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló, 1995. évi európai parlamenti és tanácsi rendelet kodifikálásáról szóló jogalkotási állásfoglalás mellett szavaztam. Sajnálom, hogy a szövegek alakulása és bonyolultsága miatt a Bizottság még nem vizsgálta felül az 1987. április 1-jei álláspontját – miszerint arra utasítja munkatársait, hogy valamennyi jogalkotási aktust legfeljebb 10 módosítást követően kodifikálni kell –, hangsúlyozva, hogy ez a minimum követelmény, és hogy az osztályoknak arra kellene törekedniük, hogy a felelősségi körükbe tartozó szövegeket még ennél is rövidebb idő alatt kodifikálják. Az adott esetben az 1999. évi rendeleteket, két 2004. évi rendeletet és egy 2005. évi rendeletet egységesítünk. Úgy vélem, hogy a közösségi jog egységesítésének politikája az Európai Bizottság egyik prioritása kellene, hogy legyen, és hogy a jelenlegi helyzet nem kielégítő, különös tekintettel a tagállamokra, a polgárokra és általánosabban fogalmazva a jog valamennyi alkalmazójára: bírókra, ügyvédekre, tanácsadókra, hatóságokra stb.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A közösségi pénzügyi támogatás transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló, 1995. évi európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat mellett szavaztam. Ezek a hálózatok nagyon fontosak Európa közlekedési infrastruktúrája fejlesztésének szempontjából. Az új szabályozás egyértelműen fogja szabályozni a közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának feltételeit és eljárásait, ami megfelelő jogbiztonságot fog teremteni különösen az ilyen projekteket tervező államok és régiók számára.

- Jelentés: Timothy Kirkhope (A7-0065/2009)

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A bűnmegelőzéssel, biztonsággal és rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos ügyeknek mindig különös figyelmet szentelő európai parlamenti képviselőként elismerem az Europol alapvető jelentőségét a biztonságos európai övezet megteremtésében és a transzeurópai bűnözés megelőzésében, ugyanakkor elismerem azt is, hogy azt több szinten – többek között a vita tárgyát képező szinteken is – meg kell erősíteni.

A mai vita tárgyát képező fő kérdés azonban az, hogy a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt kevesebb mint egy héttel le kellene-e mondania a bűnmegelőzésre és rendőrségi együttműködésre vonatkozó, új intézményi előjogairól, ily módon elszalasztva annak lehetőségét, hogy az együttdöntési eljárás keretében szerepet játszhasson e kérdésekre vonatkozó döntéshozatali folyamatban.

Nem hiszem, hogy ez a helyes út. Ennek a Parlamentnek teljes mértékben magára kell vállalnia az ezekre a kérdésekre vonatkozó új hatásköreit. Ezért szavazok a jelentés mellett, amely a Tanácstól javaslata visszavonását kéri.

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentés-sorozatának elutasítása ellen szavaztunk, de nem az érintett szabályozási javaslatok tartalma miatt – ami az Europolra és egyéb bűnügyi rendőrségi tevékenységekre vonatkozik –, hanem formai okok miatt. Valójában a tisztelt Ház egyetlen ok miatt akarja visszautalni ezeket a jelentéseket a bizottságnak: időt akar nyerni a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésig. E szerződés értelmében ezekre az ügyekre a rendes jogalkotási eljárás fog vonatkozni, ami jogalkotás szempontjából egyenlőséget jelent a Parlament és a Tanács között, az Európai Bizottság számára kizárólagos kezdeményezési jogot jelent, és ami még ennél is rosszabb, joghatóságot az Európai Bíróság számára.

Ami minket illet, ez elfogadhatatlan. Életbevágó a rendőrségi együttműködés egy olyan, határok nélküli világban, amellyel teljes mértékben visszaélnek a bűnözők, az illegális migránsok és a csempészek. Feltétlenül fontos azonban, hogy az együttműködés kormányközi szinten maradjon.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A harmadik pillérbe tartozó, az európai térség biztonságára vonatkozó, rendkívül fontos ügyről lévén szó, egyetértek azzal, hogy ezzel a kérdéssel a Lisszaboni Szerződés keretében kellene foglalkozni, figyelembe véve annak együttműködési politikára gyakorolt hatását.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Elvileg kívánatos dolog, hogy a különböző bűnüldöző hatóságok szorosan együttműködjenek. A valamennyi hatóság számára tervezett, korlátlan hozzáférésre vonatkozóan azonban teljes mértékben hiányzik az adatvédelmi szabályozás, és még az sem egyértelmű, hogy milyen vizsgálati jogokkal fog ténylegesen rendelkezni a javasolt adatvédelmi tisztviselő. A SWIFT-megállapodás is határozott adatvédelmi aggodalmakat fogalmaz meg erre vonatkozóan. Az Európai Parlamentnek lehetőséget kell adni arra, hogy Európa polgárai nevében megakadályozza az adatvédelmi jogok fiaskóját. Ezért szavaztam a jelentés mellett.

- Jelentés: Sophia in ’t Veld (A7-0064/2009)

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) Támogatom az előadó véleményét, és egyetértek azzal, hogy az Europolra vonatkozó jogszabályokat az Európai Parlament és a Tanács közös megegyezésével kellene átgondolni. Különösen nagy figyelmet kellene fordítani a személyes adatok védelmének. Valóban nem elég világos, hogy léteznek-e határozott biztosítékok, amelyek biztonságossá teszik a személyes adatok harmadik félnek való átadását. Nem sérti-e ez a polgárok magánélethez való jogát, és bízhatnak-e az emberek adataik védelmében? Alaposan meg kell vizsgálni ezt a kérdést. A Tanácsnak ezért a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően új javaslatot kell benyújtania.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A bűnmegelőzéssel, biztonsággal és rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos ügyeknek mindig különös figyelmet szentelő európai parlamenti képviselőként elismerem az Europol alapvető jelentőségét a biztonságos európai övezet megteremtésében és a transzeurópai bűnözés megelőzésében, ugyanakkor elismerem azt is, hogy azt több szinten – többek között a vita tárgyát képező szinteken is – meg kell erősíteni.

A mai vita tárgyát képező fő kérdés azonban az, hogy a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt kevesebb mint egy héttel le kellene-e mondania a bűnmegelőzésre és rendőrségi együttműködésre vonatkozó, új intézményi előjogairól, ily módon elszalasztva annak lehetőségét, hogy az együttdöntési eljárás keretében szerepet játszhasson e kérdésekre vonatkozó döntéshozatali folyamatban.

Nem hiszem, hogy ez a helyes út. Ennek a Parlamentnek teljes mértékben magára kell vállalnia az ezekre a kérdésekre vonatkozó, új hatásköreit. Ezért szavazok a jelentés mellett, amely a Tanácstól javaslata visszavonását kéri.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) jelentőségét, és annak ellenére, hogy harmadik pillérként általános támogatást kellene, hogy élvezzen, ezt az európai térség biztonsága szempontjából rendkívül fontos ügynek tartom.

Ennélfogva egyetértek azzal, hogy ezzel a kérdéssel a Lisszaboni Szerződés keretében kellene foglalkozni, figyelembe véve annak együttműködési politikára gyakorolt hatását.

- Jelentés: Jan Philipp Albrecht (A7-0069/2009)

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A bűnmegelőzéssel, biztonsággal és rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos ügyeknek mindig különös figyelmet szentelő európai parlamenti képviselőként elismerem az Europol alapvető jelentőségét a biztonságos európai övezet megteremtésében és a transzeurópai bűnözés megelőzésében, ugyanakkor elismerem azt is, hogy azt több szinten – többek között a vita tárgyát képező szinteken is – meg kell erősíteni.

A mai vita tárgyát képező fő kérdés azonban az, hogy a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt kevesebb mint egy héttel le kellene-e mondania a bűnmegelőzésre és rendőrségi együttműködésre vonatkozó, új intézményi előjogairól, ily módon elszalasztva annak lehetőségét, hogy az együttdöntési eljárás keretében szerepet játszhasson e kérdésekre vonatkozó döntéshozatali folyamatban.

Nem hiszem, hogy ez a helyes út. Ennek a Parlamentnek teljes mértékben magára kell vállalnia az ezekre a kérdésekre vonatkozó, új hatásköreit. Ezért szavazok a jelentés mellett, amely a Tanácstól javaslata visszavonását kéri.

  Petru Constantin Luhan (PPE) , írásban. – (RO) Az Albrecht-jelentés vitára bocsátja azon harmadik országok és szervezetek listáját, amelyekkel megállapodást kíván kötni az Europol. A harmadik országok listáján szerepel például a Moldovai Köztársaság is, jóllehet a bukaresti székhelyű határokon átnyúló bűnözés elleni regionális központnak is szerepelnie kellene azon szervezetek listáján, amelyekkel az Europol megállapodást kíván kötni, hiszen az éppen most folytat tárgyalásokat az Europollal kötendő, együttműködési megállapodásról. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport testületileg a jelentés ellen szavazott a plenáris ülésen, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően áttekinthesse a dokumentációt. Pontosan a téma fontossága miatt döntöttünk úgy, hogy rendkívüli figyelmet szentelünk neki, és a jövő évtől kezdődően fogjuk azt megvitatni, a Tanáccsal való együttdöntési eljárás szerint.

- Jelentés: Agustín Díaz de Mera García Consuegra (A7-0068/2009)

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Az Europol keretében négy kezdeményezést terjesztettek elénk, amelyek új szabályok bevezetését irányozzák elő az információ bizalmas kezelésére, valamint az Europol partnerkapcsolatainak szabályozásának végrehajtására vonatkozóan, beleértve a személyes adatok és a minősített információk cseréjét, azon harmadik országok és szervezetek listájának elkészítését, amelyekkel megállapodás kötendő, valamint az elemzési dokumentumokra vonatkozó végrehajtási szabályokat.

Mivel a Lisszaboni Szerződés napokon belül hatályba lép, és a Parlament a rendőrségi együttműködésre vonatkozóan új jogköröket kap, a négy előadó jogi indokok miatt próbálkozott a javaslatok elvetésével. Ezért támogatom álláspontjukat, miszerint nem fűztek megjegyzést e javaslatok lényegéhez, elvetették azokat, és arra kérték a Bizottságot és a Tanácsot, hogy plenáris ülésen tegyenek nyilatkozatot és vállalják, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követő hat hónapon belül új döntést terjesztenek elő. Ami a gyakorlatot illeti, ne feledjük, hogy a jelenlegi ösztönzőkre vonatkozóan – ami csupán a Parlamenttel való konzultációt jelenti – a Tanács mindenképpen kialakíthatja az álláspontját az év vége előtt, mivel a végrehajtás négy lépése 2010. január 1-jén lép hatályba.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A bűnmegelőzéssel, biztonsággal és rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos ügyeknek mindig különös figyelmet szentelő európai parlamenti képviselőként elismerem az Europol alapvető jelentőségét a biztonságos európai övezet megteremtésében és a transzeurópai bűnözés megelőzésében, ugyanakkor elismerem azt is, hogy azt több szinten – többek között a vita tárgyát képező szinteken is – meg kell erősíteni.

A mai vita tárgyát képező fő kérdés azonban az, hogy a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt kevesebb mint egy héttel le kellene-e mondania a bűnmegelőzésre és rendőrségi együttműködésre vonatkozó, új intézményi előjogairól, ily módon elszalasztva annak lehetőségét, hogy az együttdöntési eljárás keretében szerepet játszhasson e kérdésekre vonatkozó döntéshozatali folyamatban.

Nem hiszem, hogy ez a helyes út. Ennek a Parlamentnek teljes mértékben magára kell vállalnia az ezekre a kérdésekre vonatkozó, új hatásköreit. Ezért szavazok a jelentés mellett, amely a Bizottságtól javaslata visszavonását kéri.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) jelentőségét, és annak ellenére, hogy harmadik pillérként általános támogatást kellene, hogy élvezzen, ezt az európai térség biztonsága szempontjából rendkívül fontos ügynek tartom.

Ennélfogva egyetértek azzal, hogy ezzel a kérdéssel a Lisszaboni Szerződés keretében kellene foglalkozni, figyelembe véve annak együttműködési politikára gyakorolt, jövőbeli hatását. Következésképpen úgy vélem, hogy mindaddig elhamarkodott bármilyen döntést hozni ebben a kényes ügyben, amíg nem lép hatályba a szerződés, mivel az az európai térség biztonságával foglalkozik.

- Jelentés: Sofia Alfano (A7-0072/2009)

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) Az Európai Unióban egyre nő a bűnözés. Szervezett bűnözői hálózatok seregével, valamint az egyre szélesebb körű számítógépes bűnözéssel kell szembenéznünk. Az európai bűnmegelőzési politikát következésképpen össze kell hangolni és meg kell szilárdítani, ugyanakkor a tagállamoknak a területre vonatkozó, hatékony közös stratégiára támaszkodva, fokozottabban és szorosabban együtt kell működniük. A bűnmegelőzési hálózat az elmúlt évek során eléggé korlátozott haladást ért el. Valójában nagyon messze van még attól, hogy lehetőségeit kiaknázza. A hálózat feladatainak kiszélesítése, világos, egyszerű és hatékony igazgatási struktúra kialakítása, valamint a civil társadalom, az egyetemek és a civil szervezetek bevonásának biztosítása mind egy ilyen hálózat sikeres működésének kulcsfontosságú feltételei.

A Parlament megfelelő törvényhozói felhatalmazást kap, és a Tanáccsal együtt – az együttdöntési eljárással összhangban – képes lesz döntéseket hozni a tagállamok bűnmegelőzési fellépéseinek ösztönzését és támogatását célzó intézkedésekről. Következésképpen támogatom az előadó javaslatát, miszerint vessük el a kezdeményezést, és a Lisszaboni Szerződés hatályba lépést követően vitassuk meg ezt a fontos dokumentumot.

  David Casa (PPE) , írásban. – A szóban forgó jelentés azt kéri, hogy vessük el az Európai Bűnmegelőzési Hálózat jelenlegi rendszerének módosításait. Úgy vélem, és egyetértek az előadóval abban, hogy számos olyan terület van, ahol előrehaladásra van szükség, még a javaslat tekintetében is. Az ideiglenes intézkedések azonban megfelelőek ahhoz, hogy a lehető leghamarabb végrehajtsuk a fontos változtatásokat. Ezen okok miatt döntöttem úgy, hogy a jelentés ellen szavazok.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Bűnmegelőzési Hálózat 2001-ben jött létre, de mind a mai napig nem mutatott fel különösebb eredményt, aminek oka a számos szervezeti hiányosság, amely megakadályozta abban, hogy hatékonyan kihasználja a benne rejlő lehetőségeket, pedig már két alkalommal is sor került belső felülvizsgálatra. A jelen kezdeményezés kísérletet tesz arra, hogy érvénytelenítse a 2001-ben hozott döntést, és a hálózat átszervezését javasolja, ami véleményem szerint egyértelműen helytelen megoldást jelent a jelenlegi problémákra.

Ily módon feltétlenül komolyabban és szervezetét tekintve ambiciózusabban kell a hálózat reformjához hozzákezdenünk. Az tehát, hogy a svéd elnökség ragaszkodott ahhoz, hogy a Parlament a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt hozzon döntést, elfogadhatatlan, és nemcsak azért, mert gyenge kezdeményezésről van szó, hanem azért is, mert arra kéri a Parlamentet, hogy pár nappal azelőtt mondjon le a Lisszaboni Szerződés értelmében a bűnmegelőzésre vonatkozóan ráruházott intézményi jogköréről, hogy az új szerződés hatályba lépne.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A bűnmegelőzéssel, biztonsággal és rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos ügyeknek mindig különös figyelmet szentelő európai parlamenti képviselőként elismerem az Europol alapvető jelentőségét a biztonságos európai övezet megteremtésében és a transzeurópai bűnözés megelőzésében, ugyanakkor elismerem azt is, hogy azt több szinten – többek között a vita tárgyát képező szinteken is – meg kell erősíteni.

A mai vita tárgyát képező fő kérdés azonban az, hogy a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt kevesebb mint egy héttel le kellene-e mondania a bűnmegelőzésre és rendőrségi együttműködésre vonatkozó, új intézményi előjogairól, ily módon elszalasztva annak lehetőségét, hogy az együttdöntési eljárás keretében szerepet játszhasson e kérdésekre vonatkozó döntéshozatali folyamatban.

Nem hiszem, hogy ez a helyes út. Ennek a Parlamentnek teljes mértékben magára kell vállalnia az ezekre a kérdésekre vonatkozó, új hatásköreit. Következésképpen a jelentés mellett szavazok, és azt kérem, hogy a Tanács a Lisszaboni Szerződés közelgő hatályba lépése előtt ne hagyja jóvá hivatalosan a kezdeményezést.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Bűnmegelőzési Hálózat (EUCPN) 2001-ben jött létre, mivel a bűnmegelőzés érdekében intézkedésekre és tapasztalatcserére, valamint a bűnmegelőzésért felelős, nemzeti hatóságok hálózatának megszilárdítására volt szükség.

Hét évvel később – az EUCNP külső értékelését követően – arra a következtetésre jutottak, hogy az intézmény működésére vonatkozóan sok a javítanivaló.

Rendkívül fontos, hogy az EU szintjén fejlesszük a bűnmegelőzés különféle aspektusait, és ugyanez igaz a nemzeti és a helyi bűnesetek megelőzésének, valamint a bűnözés elleni küzdelem támogatására is.

A jelentésben tárgyalt ügyek érzékeny jellegére tekintettel egyetértek azzal a döntéssel, miszerint a Lisszaboni Szerződéssel összhangban, együttdöntési eljárás keretében kérünk új javaslatot a Tanácstól.

- Jelentés: Timothy Kirkhope (A7-0071/2009)

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A bűnmegelőzéssel, biztonsággal és rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos ügyeknek mindig különös figyelmet szentelő európai parlamenti képviselőként elismerem az Europol alapvető jelentőségét a biztonságos európai övezet megteremtésében és a transzeurópai bűnözés megelőzésében, ugyanakkor elismerem azt is, hogy azt több szinten – többek között a vita tárgyát képező szinteken is – meg kell erősíteni.

A mai vita tárgyát képező fő kérdés azonban az, hogy a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt kevesebb mint egy héttel le kellene-e mondania a bűnmegelőzésre és rendőrségi együttműködésre vonatkozó, új intézményi előjogairól, ily módon elszalasztva annak lehetőségét, hogy az együttdöntési eljárás keretében szerepet játszhasson e kérdésekre vonatkozó döntéshozatali folyamatban.

Nem hiszem, hogy ez a helyes út. Ennek a Parlamentnek teljes mértékben magára kell vállalnia az ezekre a kérdésekre vonatkozó, új hatásköreit. Erre tekintettel a jelentés mellett szavazok, és arra kérem a Svéd Királyságot és a Spanyol Királyságot, hogy vonják vissza kezdeményezésüket.

Europol csomag (Timothy Kirkhope (A7-0065/2009), Sophia in ’t Veld (A7-0064/2009), Jan Philipp Albrecht (A7-0069/2009), Agustín Díaz de Mera García Consuegra (A7-0068/2009), Sofia Alfano (A7-0072/2009), Timothy Kirkhope (A7-0071/2009))

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Az Europolra vonatkozó intézkedéscsomagról szóló in ’t Veld-jelentés, a Kirkhope-, az Albrecht- és a Díaz de Mera García Consuegra-jelentések, valamint az Európai Bűnmegelőzési Hálózatról szóló Alfano-jelentés mellett szavaztam, a Tanács e tárgyakban tett javaslatainak elvetését kérve. A javaslatok elvetésének az volt a célja, hogy megvédjük az Európai Parlament jogkörét az olyan érzékeny ügyekben, mint a bűnügyekre vonatkozó rendőrségi és igazságügyi együttműködés. Az Európai Parlamentet arra kérték, hogy különösen rövid idő alatt alkosson véleményt ilyen érzékeny ügyekről. Semmi sem indokolja azonban ezt a sietős lépést, hacsak az nem, hogy december 1-jét követően a harmadik pillér szerint megkezdett eljárások hatályukat vesztik, és a „rendes jogalkotási eljárás” értelmében új eljárás fog vonatkozni azokra. Azért utasítjuk el ezeket a javaslatokat, mert határozott üzenetet kívánunk küldeni a Tanácsnak, miszerint nem örülünk annak, hogy nyomást gyakorolnak az európai parlamenti képviselőkre, és hogy nyilvánvalóan meg akarják kerülni az új eljárásokat, hogy ne kelljen bevonni az Európai Parlamentet a jogalkotási vitába.

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – A Bizottság állampolgári jogokról szóló ajánlásával összhangban az állásfoglalás-tervezet ellen szavaztam. Mivel küszöbön áll a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése, az új jogalkotási eljárások szerint kellene meghozni az erre a témára vonatkozó döntéseket.

  Jörg Leichtfried (S&D) , írásban. – (DE) Az Europol csomag jóváhagyása ellen szavazok. Az egész csomag elutasítása mellett szavaztam, mivel botrányosnak találom, hogy a Bizottság és a Tanács még mindig azzal kísérletezik, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt keresztülvigye a csomagot.

- Jelentés: Vital Moreira (A7-0060/2009)

  David Casa (PPE) , írásban. – Grúziában hihetetlen visszaesés volt tapasztalható, különösen az Oroszországgal való 2008. évi konfliktust követően. A Bizottság többek között Grúzia stratégiai jelentősége miatt makroszintű pénzügyi támogatás nyújtását javasolta az országnak. Habár egyetértek azzal, hogy a Parlamentnek az ügyre vonatkozóan több információra van szüksége, úgy határoztam, hogy támogatom az előadó ajánlását, tehát a jelentés mellett szavazok.

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Mindig is azt hirdettük, hogy az EU-nak a Szolidaritási Alapból támogatást kell nyújtania a rászoruló országoknak, és amellett érveltünk, hogy olyan projekteket kell támogatni, amelyek az adott ország népének valódi érdekét szolgálják.

Az EU nyújtotta „támogatásnak” azonban mindeddig nem sok köze volt a szolidaritáshoz. A gazdasági vagy pénzügyi nagytőke és a nagy befolyással rendelkezők érdekei mindig felülírják a szolidaritást.

Ugyanez vonatkozik a Grúziának nyújtandó támogatásra is, amiről éppen most szavaztunk. A pénzügyi támogatás elsődleges célja, hogy finanszírozza a Nemzetközi Valutaalap ajánlásait és strukturális kiigazításra vonatkozó politikáit, más szóval ugyanazon neoliberális politikáihoz való ragaszkodását, amelyek ahhoz a gazdasági és pénzügyi válsághoz vezettek, amellyel most szembe kell néznie az országnak.

Ugyanezen okokból tartózkodunk a többi jelentés megszavazásától. Ezenkívül arra sincsen garancia, hogy a megszavazott finanszírozás nem segíti – akár közvetett módon – Grúzia újrafelfegyverkezését azt követően, hogy grúz csapatok támadtak Dél-Oszétia és Abbázia lakosságára, ami az Oroszországgal való háborúhoz vezetett.

Nem mehettünk bele olyan döntésbe, ami militarizálódáshoz vezethet a kaukázusi térség országaiban, amelyek energiakincse és geostratégiai jelentősége fontos az EU és annak monopóliumai számára.

  Jacek Olgierd Kurski (ECR) , írásban. – (PL) Az Orosz Föderáció csapatai 2008 augusztusában súlyos károkat okozó és számos emberéletet követelő, durva támadást intéztek Grúzia ellen, aminek következtében az ország gazdasági helyzete is súlyosan megrendült. Az Európai Unió nem nézheti tétlenül Grúzia gazdasági problémáit, és készen kell, hogy álljon arra, hogy Grúziának külön makroszintű pénzügyi támogatást nyújtson az ország múlt évi, orosz megszállást követő újjáépítéséhez. A brüsszeli pénzügyi támogatás ahhoz is segítséget fog nyújtani, hogy Grúzia leküzdje a gazdasági és pénzügyi világválság hatásait. Figyelembe véve a fenti körülményeket, valamint azt, hogy Grúzia az Európai Unió számára stratégiai jelentőséggel bír az európai szomszédsági politika és az újonnan létrehozott keleti partnerség keretében, támogattam a Grúziának való makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásáról szóló tanácsi határozatra irányuló állásfoglalást.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A makroszintű pénzügyi támogatási program létfontosságú azon európai nemzetek pénzügyi egyensúlyának megtartása érdekében, amelyek nemrég keveredtek ki a fegyveres konfliktusokból, és amelyek a viszontagságok nyomán, a költségvetési deficitet és fizetési mérlegüket tekintve pénzügyi nehézségekkel küzdenek.

Ez a támogatás azért fontos, hogy az érintett országokban békés úton történjen meg az újjáépítés, ami csak nemzetközi támogatással valósítható meg. Ez a támogatás biztosítja továbbá, hogy ezek az instabil térségek ne veszélyeztessék Európa biztonságát és békéjét, és itt különösen az ilyen konfliktusok nyomán megjelenő menekültekre és áttelepítettekre gondolok.

Az EU-nak tehát szolidaritást kell mutatnia, és a Grúziának nyújtott támogatást a fent említett vonatkozó szempontokkal együtt kell megfontolnia.

- Jelentés: Vital Moreira (A7-0059/2009)

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A makroszintű pénzügyi támogatási program azon európai nemzetek pénzügyi egyensúlyának megtartása érdekében is létfontosságú, amelyeket érintett a legutóbbi világválság, és amelyeket az is sújtott, hogy fő kereskedelmi partnereikre is hatással volt a válság, és itt Örményország esetében Oroszországra gondolok. A költségvetések és a fizetési mérleg körüli problémák okozzák a pénzügyi egyensúlyhiányt.

Ez a támogatás azért fontos, hogy Örményország egységesebben léphessen fel a válság ellen, és elejét vehesse a társadalmi egyensúly felborulásának, ami tömeges kivándorlást indíthatna el, problémákat okozva egész Európában.

Az EU-nak tehát szolidaritást kell mutatnia, és az Örményországnak nyújtott támogatást a fent említett vonatkozó szempontokkal együtt kell megfontolnia.

- Jelentés: Miloslav Ransdorf (A7-0061/2009)

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Szerbia esetében a makroszintű pénzügyi támogatási program létfontosságú az ország pénzügyi egyensúlyának helyreállításához, mivel a világválsághoz hozzájárul az is, hogy Szerbia nemrég keveredett ki a fegyveres konfliktusból, aminek hatása még mindig érezhető.

Ez a támogatás fontos eszközül szolgál Szerbia pénzügyi egyensúlyának helyreállításához, valamint a Balkán-térség egészén uralkodó helyzet stabilizálódásának elősegítéséhez. Szerbia és a szerb gazdaság rendkívül fontos szerepet játszik a regionális integrációs folyamatban, és az európai integrációban is nélkülözhetetlen a részvétele.

Az EU-nak tehát szolidaritást kell mutatnia, és a Szerbiának nyújtott támogatást a fent említett vonatkozó szempontokkal együtt kell megfontolnia

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A jövő év során a tervek szerint Szerbia összesen 200 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatást kap hitel formájában. Ez az összeg a szándék szerint az ország gazdasági stabilizálását támogatja, finanszírozza a külső fizetési mérleg igényeit, és segít megbirkózni a gazdasági és pénzügyi világválság következményeivel. A Szerbiának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatást – ami a jelen válságban támogatni fogja az ország gazdasági stabilizálási programját – olyan fontos eszköznek tartom, ami elősegíti az egész Balkán-térség helyzetének stabilizálódását. Szerbia és a szerb gazdaság kulcsszerepet játszik a regionális integrációban, és hasonlóan fontos Szerbia európai integrációban betöltött szerepe is. Ezen okok miatt szavaztam Ransdorf úr jelentése mellett, és ily módon a Szerbiának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás mellett.

- Jelentés: Iuliu Winkler (A7-0067/2009)

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A makroszintű pénzügyi támogatási program rendkívül fontos Bosznia-Hercegovina pénzügyi egyensúlyának megteremtésének szempontjából, figyelembe véve, hogy a világválság milyen káros hatást gyakorolt az ország gazdaságára. A támogatás nyomán a költségvetési deficit és a fizetési mérleg szempontjából javulás fog bekövetkezni az ország gazdaságában.

Bosznia szintén érzékeny térségben található, így rendkívül fontos gazdasági és pénzügyi stabilitása, mivel az hozzá fog járulni a Balkán-térség fokozott stabilitásához.

Az EU-nak tehát szolidaritást kell mutatnia, és a Boszniának nyújtott támogatást a fent említett vonatkozó szempontokkal együtt kell megfontolnia.

- Makroszintű pénzügyi támogatás

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Nem fogadjuk el, hogy az európai hitelek és támogatások az IMF korlátozásai alá essenek. A mai napon az Európai Parlament elé terjesztett makroszintű pénzügyi támogatások ellen szavazunk. Látják, milyen körülmények között folynak a dolgok: betarthatatlan határidők, az információ hiánya… Akárhogy is nézzük, ez ellentmond azoknak a demokratikus elvárásoknak, amelyek az Európai Uniót kellene, hogy jellemezzék.

Mindamellett támogatjuk Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Örményország és Grúzia népeit. Nem akarjuk, hogy annál többet szenvedjenek, mint amennyit az elavult és veszélyes neoliberális rendszer miatt ez idáig szenvedtek, amely rendszert állandósítani próbál az IMF.

- Jelentés: Udo Bullmann (A7-0055/2009)

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A tanácsi irányelvtervezetről szóló jelentésnek véleményem szerint az a célja, hogy módosítsa a hozzáadottérték-adót, és ily módon egyszerűbb és harmonizált rendszert valósítson meg. Valójában a hozzáadottérték-adó hatékonyabb alkalmazása felé fogunk elmozdulni, ha egyetlen javaslatba sűrítjük a földgáz, az áram és fűtés vagy hűtés szolgáltatására kirótt hozzáadottérték-adóra vonatkozó bizonyos szempontokat, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 171. cikkével összhangban megalakított közös vállalkozások adózását, az EU bővítésével együtt járó bizonyos következmények meghatározását, valamint a kifizetett hozzáadottérték-adó levonására vonatkozó jog gyakorlásának feltételeit.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A Tanács javaslatának célja, hogy tisztázzon bizonyos, a gáz- és áramszolgáltatás importjával és adózási helyével kapcsolatos kérdéseket, hogy belefoglalja az irányelvbe a Bulgária és Románia EU-csatlakozása alkalmával jóváhagyott módosításokat, valamint hogy tisztázza és hangsúlyozza a levonási jogosultságra vonatkozó alapszabályt, ami kimondja, hogy ez csak abban az esetben merül fel, ha a termékeket és szolgáltatásokat adózó személy használta, saját vállalkozása céljaira.

A mai napon jóváhagyott szöveg azonban nem felel meg a nemzeti piacok bizonyos sajátosságainak, mint amilyen a propán-bután gáz használatának esete. Portugáliában más olyan európai országokhoz hasonlóan, ahol a polgárok alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és amely országok viszonylag újonnan csatlakoztak az európai földgáz-hálózatokra – és a csatlakozás rendkívül drága –, elkerülhetetlen, hogy a háztartások, valamint a mikro- és kisvállalkozások propán-bután gázt használjanak.

Mi több, rendszerint az ezt a fajta energiát használók nélkülöznek a leginkább, ami azt jelenti, hogy a hozzáadottérték-adóról szóló irányelv a magasabb jövedelemmel rendelkezőkkel szemben ezeket a csoportokat különbözteti meg hátrányosan.

Úgy tűnik továbbá, hogy a jelentés módosításai korlátozzák a tagállamok intézkedési hatáskörét.

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – A Bullmann-jelentésre vonatkozó szavazás alatt tartózkodtam. Jóllehet határozott véleményem, hogy a Tanácsnak feladata, hogy meghallgassa a tisztelt Ház – mint az EU egyetlen, közvetlenül megválasztott intézménye – véleményét, nem hiszem, hogy a hozzáadottértékadó-rendszereket harmonizálni kellene. A szubszidiaritás elve azt diktálja, hogy az adózás olyan téma, amit legjobb Európa nemzeteire bízni.

- Jelentés: Anna Rosbach (A7-0051/2009)

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) A szén-dioxid-folyamok földtani közegekben való tárolására vonatkozóan az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló jelentés mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy a szén-dioxid-folyamok földtani közegekben való tárolásáról szóló keretszabályozás és irányelvek mind rövid, mind hosszú távon elősegítik a tengeri terület védelmét, amennyiben az a cél, hogy a szén-dioxidot tartósan ezekben a közegekben tároljuk, és amennyiben ez nem érinti hátrányosan a tengeri környezetet, az emberi egészséget és Európa tengeri területeinek más, törvényes hasznosítását, különös tekintettel Portugáliára és az Azori-szigetekre.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény (OSPAR-egyezmény) II. és III. melléklete – a szén-dioxid-folyamok földtani közegekben való tárolásával kapcsolatos – módosításainak az Európai Közösség részéről való jóváhagyásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló Rosbach-jelentés mellett szavaztam. Fontos azonban azt biztosítani, hogy a szén-dioxid földtani közegekben való megkötését és tárolását szolgáló technológiát – amit ez idáig kevéssé teszteltek – a legszigorúbb biztonsági normákkal összhangban, az ezzel kapcsolatos irányelvben meghatározottak szerint alkalmazzák.

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A szén-dioxid földtani közegekben való tárolásának lehetséges megoldása úgy merült fel, hogy az lehetővé teszi, hogy csökkentsük a gáz légkörben való, az emberi tevékenységből következő felhalmozódásának éghajlatra gyakorolt hatását. Ez a megoldás azonban számos kérdést vet fel annak jövőbeli alkalmazhatósága szempontjából, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy még gyerekcipőben jár a szükséges technológia, várhatóan drága megoldás lesz, és potenciális kockázatokkal jár. Érdemes figyelemmel kísérni az e tárgyban készült tanulmányokat, szem előtt tartva, hogy az eddigi eredmények közül néhány pozitív jeleket mutat erre vonatkozóan.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy e lehetőségről vagy annak jövőbeli megvalósításról szóló tanulmányok semmilyen körülmények között nem veszélyeztethetik az energiaparadigma szükséges módosítását, aminek célja, hogy jelentős mértékben csökkenjen a fosszilis üzemanyagoktól való függőség. Másrészről alaposan meg kell vizsgálni a tárolás során alkalmazott technológiák környezeti hatásait és biztonságát. A jóváhagyott határozat garantálja ezek elvégzését, ezért szavaztunk mellette.

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – A Rosbach-jelentés mellett szavaztam. A szén-dioxid leválasztása és tárolása jelentősen hozzájárulhat a globális felmelegedést megakadályozó erőfeszítésekhez, és hazám, Skócia fontos szerepet fog játszani a szükséges technológia kidolgozásában. Az OSPAR-egyezmény szóban forgó módosítása azt jelenti, hogy az EU és Skócia vezető szerepet játszhat e területen.

- Jelentés: Geringer de Oedenberg (A7-0058/2009)

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) Be kell vallanom, hogy valami újat tudtam meg Geringer de Oedenberg asszony két jelentéséből. Megtudtam, hogy azok az országok, amelyek úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a polgári ügyekre vonatkozó, igazságügyi együttműködésben, szuverenitásukat is elveszítették.

Mi több, Dánia – amelynek sikerült mentességet szereznie a tárgyalásai során, de amely szuverén országként szerződést kívánt kötni a Közösséggel arról, hogy bizonyos szempontokból részt venne a szóban forgó együttműködésben – most engedélyt kell, hogy kérjen a Bizottságtól arra, hogy másokkal új nemzetközi megállapodásokat kössön e tárgyban! Más szóval elveszítette annak jogát, hogy külkapcsolatainak egy részére vonatkozóan teljesen független döntéseket hozzon.

Habár ésszel megértem, hogy az együttműködés kialakításához következetesség szükséges a Közösségen belül és kívül, nehezebben fogadom el, hogy a Közösségnek kizárólagos kompetenciája legyen az ilyen fajta nemzetközi egyezmények esetében, és hogy akár részben is felügyelet gyakoroljon egy tagállam szerződéskötési képessége felett, és ez még inkább igaz arra, hogy az európai jognak elsőbbsége van a többivel szemben.

Csak azért szavaztunk a jelentések mellett, mert nem látunk okot arra, hogy Dániát megfosszuk azon megállapodások megkötésétől, amelyeket meg akar kötni, és mert a jelen körülmények között nemigen látunk más lehetőséget.

- Jelentés: Carmen Fraga Estévez (A7-0046/2009)

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet keretében létrehozott helyreállítási terv változtatásairól szóló jelentés mellett szavaztam. A nemzetközi halászati szervezetekre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy gazdálkodni tudjunk a világ tengeri erőforrásaival. Szerencsétlen dolognak tartom azonban, hogy az EU tárgyal észak-atlanti szomszédainkkal. Habár a Lisszaboni Szerződés mára rögzítette ezt az alapelvet, mégis úgy vélem, hogy van lehetőség arra, hogy a halászat irányítását visszakapják a halászattal foglalkozó nemzetek és a tengermelléki térségek.

- Jelentés: Dieter-Lebrecht Koch (A7-0053/2009)

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az elmúlt néhány évben pozitív változásokat tapasztalhattunk a vasúti fuvarozás és a távolsági közlekedés területén. Az utasokról sem szabad azonban megfeledkeznünk! A nemzetközi vasúti szolgáltatások késedelme esetén fizetendő kártalanításról szóló szabályok nem nyújtanak kielégítő megoldást. Biztosítanunk kell, hogy a regionális közlekedés a globalizációs lázban ne marginalizálódjon teljesen, egész régiókat elvágva a külvilágtól.

Arról is gondoskodnunk kell, hogy az ez idáig mániákusan hangsúlyozott privatizáció ne vezessen az Egyesült Királyságban tapasztalható, jelentős késésekhez és biztonsági hiányosságokhoz. Fontos a határokon átnyúló vasúti közlekedés útjában álló akadályok és műszaki nehézségek legyőzése, és nem csak környezetvédelmi szempontból. Ezért szavaztam a jelentés mellett.

- Jelentés: Diana Wallis (A7-0062/2009)

  Miroslav Mikolášik (PPE) , írásban. – (SK) Üdvözlöm a Közösség arra vonatkozó döntését, hogy aláírja a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyvet, mert a jegyzőkönyv végre-valahára tisztázza az alkalmazandó jogot meghatározó szabályokat, amelyek a gyermektartás és más családi tartások nemzetközi behajtásáról szóló, november 23-i hágai egyezménnyel egészülnek ki.

A szabályok összehangolása jogbiztonságot fog teremteni a tartásra jogosult személyek számára, és lehetőséget fog biztosítani az eltérő jogrendszerektől független fellépésre. A külön szabályoknak köszönhetően továbbá korlátozni fogja a tartási kötelezettségek elkerülését, aminek következtében a jogosult személyek képtelenek a lakóhelyük szerinti országban érvényes jog szerint biztosítani a tartást. A jegyzőkönyv alapján megállapított jog érvényesítésének elutasítása csak olyan esetekben lehetséges, amikor annak hatásai egyértelműen a kérdéses bíróság szerinti ország közrendje ellen hatnának. Mélységes sajnálatomnak adok hangot továbbá amiatt, hogy az Egyesült Királyság nem vesz részt a Közösség által aláírandó jegyzőkönyvre vonatkozó, tanácsi döntésben.

- Jelentés: Tadeusz Zwiefka (A7-0054/2009)

  Sabine Lösing (GUE/NGL) , írásban. – 2009. november 9-én az Európai Parlament Jogi Bizottsága (JURI) megszavazta és jóváhagyta a Tobias Pflüger mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről szóló jelentést (A7-0054/2009).

Ez a jelentés igaztalan tényeken alapszik.

Az a lényeg, hogy a jelentés az elsőfokú ítéletet említi, amelyet megsemmisítettek. Az ítélet érvénytelen, mert a müncheni területi bíróság 2009. július 21-én másod- és egyben legfelső fokon elutasította a Tobias Pflüger elleni keresetet. Ítéletre nem került sor, ezért valamennyi kifogás érvénytelen.

Politikai szempontból elfogadhatatlan, hogy ezt a jelentést – amely igaztalan tényeket közöl – a mai plenáris ülésen megszavazták (2009. november 24.).

Megpróbáltuk levenni a napirendről ezt a hiányos és következésképpen a tényekkel ellenkező jelentést, de sajnos nem jártunk sikerrel.

Az Európai Parlament ilyen eljárása azt a benyomást kelti, hogy támogatja a politikailag aktív személyek üldözését: a jelen esetben a Müncheni II. Kerületi Bíróságot támogatva az Európai Parlament volt képviselője ellenében.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – 2009. november 9-én az Európai Parlament Jogi Bizottsága (JURI) megszavazta és jóváhagyta a Tobias Pflüger mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről szóló jelentést (A7-0054/2009).

Ez a jelentés igaztalan tényeken alapszik.

Az a lényeg, hogy a jelentés az elsőfokú ítéletet említi, amelyet megsemmisítettek. Az ítélet érvénytelen, mert a müncheni területi bíróság 2009. július 21-én másod- és egyben legfelső fokon elutasította a Tobias Pflüger elleni keresetet. Ítéletre nem került sor, ezért valamennyi kifogás érvénytelen.

Politikai szempontból elfogadhatatlan, hogy ezt a jelentést – amely igaztalan tényeket közöl – a mai plenáris ülésen megszavazták (2009. november 24.).

Megpróbáltuk levenni a napirendről ezt a hiányos és következésképpen a tényekkel ellenkező jelentést, de sajnos nem jártunk sikerrel.

Az Európai Parlament ilyen eljárása azt a benyomást kelti, hogy támogatja a politikailag aktív személyek üldözését: a jelen esetben a Müncheni II. Kerületi Bíróságot támogatva az Európai Parlament volt képviselője ellenében.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. –

2009. november 9-én az Európai Parlament Jogi Bizottsága (JURI) megszavazta és jóváhagyta a Tobias Pflüger mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről szóló jelentést (A7-0054/2009). Ez a jelentés igaztalan tényeken alapszik. Az a lényeg, hogy a jelentés az elsőfokú ítéletet említi, amelyet azóta megsemmisítettek. Az ítélet érvénytelen, mert a müncheni területi bíróság 2009. július 21-én másod- és egyben legfelső fokon elutasította a Tobias Pflüger elleni keresetet. Ítéletre nem került sor, ezért valamennyi kifogás érvénytelen. Politikai szempontból elfogadhatatlan, hogy ezt a jelentést – amely igaztalan tényeket közöl – a mai plenáris ülésen megszavazták (2009. november 24.). Megpróbáltuk levenni a napirendről ezt a hiányos és következésképpen a tényekkel ellenkező jelentést, de sajnos nem jártunk sikerrel. Az Európai Parlament ilyen eljárása azt a benyomást kelti, hogy támogatja a politikailag aktív személyek üldözését: a jelen esetben a Müncheni II. Kerületi Bíróságot támogatva az Európai Parlament volt képviselője ellenében.

- Jelentés: József Szájer (A7-0036/2009)

  Peter Skinner (S&D) , írásban. – Úgy vélem, hogy a Parlament csak akkor tölti be sikeresen szerepét, ha alá tudja támasztani a jogszabályok érvényét. Ezzel összefüggésben az „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás” szabályának alkalmazása lehetővé teszi a törvényerőre emelt javaslatok előzetes megfontolását. Ez a jelentés pontosítja a Parlament szerepét, és fokozza azt a képességünket, hogy ellenőrizzük és nyomon kövessük a jogszabályok tagállamokban történő végrehajtását.