Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/0125(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0001/2010

Viták :

Szavazatok :

PV 20/01/2010 - 6.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0002

Viták
2010. január 20., Szerda - Strasbourg HL kiadás

7. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Az európai ombudsman megválasztása

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE). - (IT) Ezzel a szavazással az Európai Parlament kifejezésre juttatta az európai ombudsman iránti bizalmát, akinek a megbízása a jelen Parlament megbízatási idejének végéig tart.

Mindenképpen hangsúlyoznom kell, hogy a szavazás eredménye nagyon kedvező mindannyiunk, azaz minden európai polgár számára. Az európai ombudsman a polgároknak az intézményeink által elkövetett hivatali visszásságokkal kapcsolatos panaszait kezeli. Az ombudsman beszámolt a Parlamentnek, megválaszolta azokat a kérdéseket, amelyek arra vonatkoztak, hogy hogyan lehetne a munkáját átláthatóbbá tenni, és hogyan lehetne javítani a Parlament és az ombudsman munkatársai közötti együttműködést, valamint a nagyközönséggel folytatott kommunikációt.

Nagyon fontos szerepet fog játszani az európai polgárok védelmében, segíteni fogja őket az államigazgatással fennálló kapcsolataikban, és talán abban is, hogy az európai polgárok úgy érezzék, hogy közös Európában élnek. Mindannyiunk közös feladata, hogy csökkentsük az időnként rendkívül improduktív bürokrácia terheit.

Az Európai Unió még hatékonyabbá válhat, ha a polgárokat sikerül közelebb hoznia a történésekhez. Ezért azt remélem, hogy az új ombudsman fel tudja majd használni a korábbi tapasztalatokat, és tovább javítja majd az európai polgárokkal fennálló kedvező kapcsolatokat.

 
  
  

- Jelentés: Eva Joly (A7-0086/2010)

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE). - (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, úgy gondolom, hogy az előadónk, Joly asszony és minden politikai csoport kiváló munkát végzett a jelentés összeállításában, amelyet jómagam és az Európai Néppárthoz (Kereszténydemokratákhoz) tartozó kollégáim is határozottan támogatunk.

A jelentésnek különösen azt a részét támogatom, amely rámutat arra, hogy a Cotonou-i megállapodás felülvizsgálatáról szóló tárgyalások során figyelembe kell venni egyrészt a pénzügyi válság következményeit, másrészt pedig a migráció hatásait, és mindenekfelett azt, hogy gátat kell vetni az illegális bevándorlásnak.

Ennek ugyanis rendkívül kedvezőtlen a hatása, mind az AKCS-országok gazdaságaira – amelyek a bevándorlás következtében elveszítik a fejlődéshez szükséges munkaerőt és képzett szakembereket –, mind pedig azokra az EU országokra, például Olaszországra, amelyeket a leginkább érint az illegális bevándorlás, és amelyeknek a befogadóképessége mind gazdasági, mind foglalkoztatási szempontból véges, és ezeket a határokat semmiképpen nem léphetik túl, ha nem akarnak társadalmi visszaesést.

 
  
MPphoto
 

  Frank Vanhecke (NI). - (NL) Elnök úr, én a Joly-jelentés ellen szavaztam, noha úgy gondolom, hogy mind egyetértünk az egyik központi gondolatával, nevezetesen azzal, hogy olyan politikát kell folytatnunk, amelynek a fő célja az, hogy elősegítse az afrikai országok saját gazdaságainak a fejlődését, mert csak így tudunk szembeszállni az agyelszívással, és így tudjuk elérni, hogy a képzett afrikaiak végre a saját országaik fejlesztésének szenteljék magukat. Ezt értem és támogatom. Azt viszont nem értem, hogy ugyanez a jelentés miért érvel olyan makacsul az afrikai országokból történő kivándorlás és az Európába történő bevándorlás mellett? Végtére is ez a legképzettebb, legdinamikusabb és leginkább vállalkozó szellemű afrikaiak agyelszívását segíti elő. Továbbra is fenntartom azt, hogy a Kék Kártya katasztrofális Európa számára, és különösen ártalmas Afrika és az afrikai emberek számára. Az említett „körkörös migráció” pedig csak vágyálom, mert ezek a bevándorlók soha nem térnek haza, és ezzel létrejön az illegális bevándorlás új táptalaja.

 
  
 

***

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). - Elnök úr, ezen a héten, és ma különösen, a napirendünk szánalmasan gyenge, sivár és csonka volt. Hogy miért, azt mindenki tudja: ezt a hetet a háttérben folyó manőverezésekre fordítottuk. Ha máshol lennénk, azt mondanám, hogy füstös szobákban történő manőverezésre, de mivel Brüsszelben vagyunk, inkább füstmentes szobákat mondok.

Lebonyolítottuk a meghallgatásnak nevezett képtelenséget. Olyan jelöltek kerültek elő, akikkel kapcsolatban azt kell mondanom, hogy ebben a Házban még egyetlen olyan képviselővel sem találkoztam, aki azt gondolná, hogy az Európai Bizottság kezében koncentrálódott félelmetes hatalmat most az egész Európai Unió 27 legképzettebb emberének fogjuk adni. Ezek az emberek nemcsak végrehajtók lesznek, hanem joguk lesz jogszabályokat is kezdeményezni – ez a hatalmi koncentráció minden vonatkozásban rendkívüli, és még inkább az, ha arra gondolunk, hogy nem közvetlenül a választótestületüknek tartoznak elszámolással. Ez a legexkluzívabb választókerület Európában – 736 parlamenti képviselő döntheti el, hogy ki irányítsa a kontinenst.

Nem kell ahhoz euroszkeptikusnak lennünk, hogy ezt visszatetszőnek találjuk. Számomra elképesztő, hogy ez a kontinens, amely exportálta a népképviseleti kormányzat és a parlamenti demokrácia eszméjét, amely elvitte a demokrácia magjait távoli kontinensekre, ahol azok termékeny talajra találtak, most fejszét fog a kezébe az ősi fa ellen itt Európában. Ez a folyamat mindannyiunk számára szégyen.

 
  
 

***

 
  
  

- Jelentés: Eva Joly (A7-0086/2009)

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR). - Elnök úr, az EU-AKCS kapcsolatok vizsgálatakor a legfontosabb alapelv mindenképpen az legyen, hogy hogyan segíthetünk abban, hogy ezekben az országokban kiemeljük az embereket a szegénységből.

Amikor az AKCS-országok vállalkozóival beszélek, arról panaszkodnak, hogy még 40 évvel a függetlenségük elnyerése után is szenvednek a 40 évig tartó szocializmus problémáitól, és még mindig az elsődleges gazdaságtól függenek, és túlságosan nagy mértékben támaszkodnak a segélyekre.

Ezek a vállalkozók azt is el szokták mondani, hogy a kereskedelmi korlátok milyen károkat okoznak az országaiknak, és mennyire megdrágítják az élelmiszerek és a gyógyszerek importját a legszegényebb polgárok számára. Panaszkodnak az EU vámtarifa és nem vámtarifa jellegű korlátaira, és örülök neki, hogy az EU-AKCS már elkezdte lebontani a vámtarifák egy részét, ha a nem vámtarifa jellegű korlátokat még nem is.

Annak is örülök, hogy a Bizottság ténylegesen létrehozott egy olyan egységet, amely segíti a fejlődő országok vállalkozóit az EU-ba irányuló exportban. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a legfontosabb alapelv az, hogy a legszegényebbeket úgy tudjuk legkönnyebben kimozdítani a szegénységből, ha elősegítjük a kereskedelmet, és segítjük a szegényebb országok vállalkozóit.

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys (NI). - (NL) Elnök úr, a 31. bekezdés, ami arra kéri a Bizottságot, hogy vegye fel a megállapodásba a körkörös migráció elvét, és ennek körkörös vízumok kiadásával történő elősegítését, önmagában is elegendő ok volt arra, hogy a Joly-jelentés ellen szavazzunk. A „körkörös migráció” ugyanis csak délibáb. Olyan dolog, ami csak a hivatalos EU dokumentumokban és hasonlókban létezik, de – néhány kivételtől eltekintve – nem a való világban. A körkörös migráció úgy működik, hogy egy bevándorló korlátozott tartózkodási engedélyt kap, de ennek lejárata után is Európában marad, és illegalitásba vonul. Ez a valóság az úgynevezett körkörös migrációval. Valójában ösztönzi az illegális bevándorlást, és ezt a Bizottság és a Parlament is tudja. Ennek ellenére újra és újra használják ezt a kifejezést, hogy elhitessék az emberekkel, hogy sok bevándorló később visszatér a származási országába. Szerintem jobban tennénk, ha mielőbb abbahagynánk a valóság kendőzését.

 
  
 

***

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE). - Elnök úr, engedelmével szeretnék egy megjegyzést tenni az idő betartásával kapcsolatban, mert ebben a Házban túlságosan is gyakran előfordul, hogy a felszólalók túllépik a rendelkezésükre álló időt – és ebben senki nem akadályozza meg őket. Van, aki majdnem kétszer annyi ideig beszél, mint az megengedett. Kérem az elnököt és az alelnököket, hogy hassanak oda, hogy az időt mindenki betartsa a szabályok szerint, és hogy aki hozzá kíván szólni, annak legyen erre lehetősége.

 
  
  

***

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Az európai ombudsman megválasztása

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE), írásban. – (IT) Elnök úr, az európai ombudsman nagyon fontos szerepet játszik a polgárok számára, mert biztosítja azoknak az európai intézményeknek a megfelelő működését és átláthatóságát, amelyek mintegy 27 tagországot és majdnem 500 millió embert képviselnek. Ebben a Házban szeretnék rámutatni arra, hogy milyen fontos szerepet játszik az ombudsman az EU nyelveinek védelmében, mivel az elmúlt években számos panaszt kaptunk a nyelvi diszkriminációval kapcsolatban, és ezek a panaszok az olasz nyelvet is érintették. Ennél fogva örülök az európai ombudsman ismételt kinevezésének, és sok szerencsét kívánok neki a munkájához, és egyúttal kérem, hogy fordítson kellő figyelmet a nyelvek védelmére.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Üdvözlöm Nikiforos Diamandouros európai ombudsmanná történő ismételt megválasztását egy újabb ciklusra, 2014-ig. Támogatom az ombudsmant a következő elsődleges céljaiban: biztosítani kell, hogy az Európai Unió polgárai élvezzék a Lisszaboni Szerződés által biztosított előnyöket és erőforrásokat, és jobb együttműködésre kell törekedni a nemzeti és regionális ombudsmanokkal, nagyobb átláthatóságot biztosítva ezáltal európai szinten.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D), írásban.Teljes mértékben támogatom Nikiforos Diamandouros úr európai ombudsmanná történő ismételt megválasztását. Az európai ombudsman kivizsgálja az Európai Unió intézményeivel és szervezeteivel szemben felmerülő panaszokat. Az ombudsmannak független, pártatlan és nem részrehajló köztisztviselőnek kell lennie. Diamandouros úrról bebizonyosodott, hogy nagy szakmai hozzáértéssel és hatékonysággal állt ki a polgárok mellett. Attól sem riadt vissza, hogy kritikával illesse az európai intézményeket, köztük az Európai Parlamentet is, ha szükséges volt. Most, hogy az EU Alapjogi Chartájának azonos a jogi értéke, mint a megállapodásoknak, biztos vagyok benne, hogy a charta, és különösen a megfelelő ügyintézéshez való jog fog állni Diamandouros úr ombudsmani munkájának középpontjában.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Egy olyan Európában, amely közelebb kíván kerülni a polgáraihoz, és jobban a szolgálatukra kíván lenni, elengedhetetlen, hogy az emberek tényleges ellenőrzést tudjanak gyakorolni az EU intézményei és szervezetei fölött. Pontosan ez az, ahol nélkülözhetetlennek bizonyult az európai ombudsman szerepe, mivel a polgárok jelentenek neki minden adminisztratív rendellenességet, megkülönböztetést, hatalommal való visszaélést vagy mulasztást, vagy olyan eseteket, amikor nem kapnak választ egy európai intézménynek vagy szervezetnek feltett konkrét kérdésükre.

Ebben a vonatkozásban üdvözlöm az új európai ombudsman következő öt évre történő megválasztását, és remélem, hogy megbízatása teljesítése során az Európai Unió alapértékei, vagyis a szabadság és az igazság fogják őt vezérelni. Így biztosítható, hogy az európai polgárokat jobb intézmények szolgálják, és a polgárok hatékonyabb ellenőrzést tudjanak gyakorolni ezek felett, így az egész EU erősebb, tisztességesebb és egységesebb lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az európai ombudsmannak az a feladata, hogy megoldja a közösségi intézmények és szervezetek nem megfelelő működéséből adódó gondokat, akár saját kezdeményezésére, akár egy bizonyos panasz alapján. Ez azt jelenti, hogy az európai ombudsman segít a Polgárok Európájának létrehozásában, most, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépett, és az Európai Unió Alapjogi Chartája jogilag kötelező erejűvé vált. Meg kell jegyeznünk, hogy a megfelelő ügyintézéshez való jog az európai polgárok alapvető joga, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke is biztosít.

2001-ben az Európai Parlament jóváhagyott egy határozatot a helyes hivatali magatartási kódexről, amelyet az Európai Unió intézményeinek és szervezeteinek is tiszteletben kell tartaniuk. Véleményem szerint ennek a kódexnek európai jogszabállyá kellene válnia, amely jogalkotási koherenciával rendelkezne az EU-n belül, és garantálná, hogy az intézmények betartsák a legalapvetőbb elveket a polgárokkal fennálló kapcsolatukban. Nagyon lényeges, hogy az európai polgárok ismerjék a jogaikat, és tudják, hogy hogyan védhetik meg vagy állíthatják helyre azokat, ha sérülnének.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D), írásban. – (PL) Elnök úr, az Európai Parlamentben lényegében minden évben értékeltük Diamandouros úr ombudsmanként végzett munkáját, amikor megvitattuk az általa beadott éves jelentéseket, és mindig a legjobb osztályzatokat adtuk neki. A két hivatali ciklusban végzett munkája során Diamandouros úr számos kezdeményezést indított annak érdekében, hogy növelje az ombudsmani hivatal ismertségét, ami azt jelentette, hogy egyre több polgár tudta igénybe venni a segítségét. A legutolsó adatok, amelyek 2008-ból származnak, 3406 panaszról szólnak az előző évi 3211-gyel szemben. Érdemes megjegyezni azt a tényt, hogy az ombudsman nemcsak a hozzá benyújtható panaszok kivizsgálásával foglalkozott, hanem információkkal is szolgált a jogok követelésével kapcsolatban olyan esetekben, amelyek nem az ő hatáskörébe tartoznak.

Ezen felül Diamandouros úr értékes együttműködést kezdeményezett az egyes tagállamokban működő ombudsmanok között, ami lehetővé tette az információk és a jó gyakorlatok cseréjét. Az ő kezdeményezésére kapcsolattartókat neveztek ki a nemzeti ombudsmanok irodáiban, és az EU jogszabályainak végrehajtásáról és alkalmazásáról tájékoztatókat tesznek közzé az Ombudsman Newsletter-ben (Ombudsman Hírlevél). Ezek alapján őszintén gratulálok Diamandouros úrnak az eredményeihez, és európai ombudsmanná történő ismételt megválasztásához, és további gyümölcsöző kapcsolatra számítok az Európai Parlament jelenlegi ciklusa alatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D), írásban.Tisztelt kollégák, ma az ombudsmanunk, Nikiforos Diamandouros úr munkájának méltatása céljából kértem szót. Feladatait a szabályok betartásával végezte, függetlenül és feddhetetlenül. Zászlóvivője annak az eszmének, hogy az EU intézményei átláthatóak legyenek. Márpedig legyünk őszinték, kollégák: a polgáraink nem merülnek bele annyira az európai ügyekbe, mint amennyire mi szeretnénk. Ezért az EU intézményeinek úgy kell működniük, mintha üvegfal mögött ülnének. Ez az ombudsman eddig arról tett tanúbizonyságot, hogy képes ennek az elvnek megfelelően dolgozni, ezért üdvözlöm az ismételt megválasztását. Köszönöm szépen.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban.Nagyon örülök, hogy Nikiforos Diamandouros urat ismét európai ombudsmanná választották. A polgári jogok bátor bajnokaként ismertük meg, és örülök, hogy folytathatja a munkáját.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Az ombudsman megválasztását célzó szavazásban Pierre-Yves Monette-re szavaztam. Ő volt az egyetlen, aki vette a fáradtságot, és bemutatkozott az Európai Parlament független képviselőinek, és megválaszolta a kérdéseiket.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE), írásban. – (PL) Ma döntést hoztunk az európai ombudsman megválasztásáról. Ez a választás rendkívül fontos az Európai Unió polgárai számára, mert az európai ombudsman az emberi jogok védelmével foglalkozik. Megvizsgálja az EU polgároknak az európai intézmények helytelen működésével kapcsolatos panaszait. Ilyen módon az európaiak rendelkeznek bizonyos kontrollal az Unió minden testülete, hivatala, intézménye és ügynöksége felett.

Nagyon fontos tehát, hogy a polgáraink tisztában legyenek a jogaikkal. Tudniuk kell, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépése után nőtt az EU intézmények működésére gyakorolt befolyásuk. Az új ombudsman szerint ezen felül az európai ombudsman szorosabban együtt fog működni más európai intézményekkel. Annak is örülünk, hogy az új tagállamok polgárai is élnek azzal a lehetőséggel, hogy panaszt emeljenek, amit az elmúlt években benyújtott panaszok viszonylag magas száma is jól mutat. Ez azt mutatja, hogy az új tagállamok lakóit érdeklik az Európai Unióval kapcsolatos kérdések, és nem közömbösek az EU iránt.

 
  
  

- Jelentés: Danuta Maria Hübner (A7-0001/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A Madeira és az Azori-szigetek autonóm régióba behozott egyes ipari termékekre a Közös Vámtarifa alapján alkalmazott autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztéséről szóló jelentés mellett szavaztam , mivel annak az a célja, hogy javítsa az Azori-szigeteken működő gazdasági szereplők (gyártók, forgalmazók, nagykereskedők és kiskereskedők) versenyképességét. A tervezett intézkedés stabilabb foglalkoztatást biztosítana az Azori-szigeteken, és így le lehetne győzni a sziget elhelyezkedéséből adódó gazdasági hátrányokat.

Az adók átmeneti felfüggesztése, ami lehetővé teszi az Azori-szigeteken és Madeirán működő gazdasági szereplők számára, hogy bizonyos mennyiségű nyersanyagot, alkatrészt és készterméket vámmentesen importáljanak olyan ágazatokban, mint például a halászat, a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások, kedvező feltételeket teremt a hosszú távú befektetésekhez.

Ezek az intézkedések a kis- és középvállalkozásoknak és a helyi mezőgazdasági termelőknek is sokat segítenek majd, mert munkahelyeket tudnak majd teremteni, és beruházásokat hajthatnak végre a legkülső régiókban. Tekintettel a jelenlegi gazdasági válságra, rendkívül fontos, hogy konkrét intézkedésekkel ösztönözzük a gazdaságot és stabilizáljuk a munkahelyeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE), írásban. – (FR) Kiváló lengyel kollégám, Hübner asszony által készített jelentés alapján a Madeira és az Azori-szigetek autonóm régióba behozott egyes ipari termékekre a Közös Vámtarifa alapján alkalmazott autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló állásfoglalás mellett szavaztam. Madeira és az Azori-szigetek regionális hatóságai, egyetértésben tagállamuk, Portugália kormányával, azt kérték, hogy átmenetileg függesszük fel a Közös Vámtarifa alapján alkalmazott autonóm vámtételeket, hogy ezzel is javítsuk a helyi gazdasági szereplők versenyképességét, és stabilizáljuk a foglalkoztatást az Unió eme legkülső régióiban. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az Unió támogassa a speciális helyzetben lévő legkülső területeket, egészen addig, ameddig ez a tolerancia nem válik a spekuláció táptalajává, vagy nem tér el annak eredeti céljától.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Támogatom a Bizottság azon javaslatát, hogy ideiglenesen függesszük fel a Közös Vámtarifa alapján alkalmazott vámtételeket, mert úgy gondolom, hogy az EU-nak a gazdasági válság következményeivel küzdő régiókkal vállalt szolidaritását nem csak szavakban, hanem tettekben is ki kell mutatnia. Tudomásom szerint ez az intézkedés összhangban áll az Európai Gazdaságélénkítési Tervvel, hiszen a gazdasági válság eltérő módon érintette a különböző EU tagállamokat és régiókat, ezért gondoskodnunk kell arról, minden egyes tagállamban vagy régióban az adott konkrét gazdasági igényeknek megfelelő intézkedéseket tegyük meg.

Mivel ezek a szigetek az idegenforgalomtól függenek, az pedig csökkenőben van, egyre nagyobb a veszélye a munkanélküliségnek és a kis- és középvállalkozások összeomlásának, és ez rendkívül súlyosan érintené e távoli szigetek lakosságát. A vámmentesség alkalmazásakor a Közösségnek arra is oda kell figyelnie, hogy az intézkedés elérje alapvető célját – segítse a helyi vállalkozókat és a helyi mezőgazdasági termelőket és kis- és középvállalkozásokat abban, hogy túléljék ezt a nehéz időszakot –, és hogy ezeket az elveket más EU tagállamokra is alkalmazzuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) A legkülső régiók fejlődését olyan tényezők is súlyosan hátráltatják, mint a társadalom és a gazdaság szerkezete, a távoli fekvés és a szigetjelleg, a kis méret, a nehéz terepviszonyok és éghajlat, valamint a gazdasági függőség. Ez azt jelenti, hogy létfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is különös figyelmet fordítson ezekre a régiókra, felmérje a problémáikat és a lehetőségeiket, tanulmányozza, hogy miben mások és gyengébbek, mert csak így tudja megvalósítani a gazdasági és társadalmi fejlődésükhöz szükséges politikákat és intézkedéseket. Üdvözlöm a Tanács rendeletére vonatkozó javaslatot, mivel ez ösztönzést nyújt a fenntartható fejlődéshez, és elősegíti a legkülső régióknak a világgazdaságba történő integrálását. A Közös Vámtarifa vámtételek átmeneti felfüggesztése lehetővé teszi Madeira és az Azori-szigetek autonóm régiók számára, hogy leküzdjék a földrajzi helyzetükből adódó gazdasági hátrányokat, és szembeszálljanak a gazdasági válság sajátos hatásaival. Helyeslem a Madeira és az Azori-szigetek regionális hatóságai által elindított kezdeményezést, és azt, hogy elkötelezetten hozzá akarnak járulni a régiójuk fejlődési stratégiájához, amivel egyben hozzájárulnak az Európai Unió versenyképességéhez és fenntartható gazdasági fejlődéshez is.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) A Közös Vámtarifa alapján alkalmazott autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztéséről szóló jelentés mellett szavaztam a Madeira és az Azori-szigetek autonóm régióba behozott egyes ipari termékekre vonatkozóan. A vámtételek felfüggesztése elősegíti a helyi gazdasági szereplők versenyképességének javítását, és hozzájárul munkahelyek teremtéséhez és fenntartásához is a legkülső régiókban, mivel ellensúlyozza a földrajzi elhelyezkedésből adódó gazdasági hátrányokat, miközben nem befolyásolja a belső piac konszolidációját vagy a szabad verseny elvét az EU-n belül.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Úgy vélem, hogy az autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy javítsuk a Madeira és az Azori-szigetek portugál autonóm régiókban működő gazdasági szereplők versenyképességét, és stabilabb foglalkoztatást biztosítsunk ezeken a szigeteken.

A vámtételek felfüggesztése lehetővé teszi a Madeirán és az Azori-szigeteken működő helyi gazdasági szereplőknek, hogy vámmentesen importáljanak nyersanyagokat, alkatrészeket és késztermékeket, mivel ezeket a termékeket helyben fogják feldolgozáshoz vagy gyártáshoz felhasználni.

Ennek a kivételnek a jóváhagyása elengedhetetlen a portugál autonóm régiók fejlődéséhez, amelyek mindegyike nagymértékben az idegenforgalomra támaszkodik, ezért rendkívüli módon ki van téve ezen ágazat ingadozásainak. Ez azt jelenti, hogy a teljes gazdasági fejlődést a helyi gazdaság jellemzői és a földrajzi elhelyezkedés határozza meg.

Ennek fényében a helyi iparnak biztosított minden ösztönző segít a helyi lakosság életkörülményeinek javításában, és megnyitja a szigeteken az utat munkahelyteremtéshez, ami nagyon lényeges a lakosság megtartásában és a fejlesztési feltételek kialakításában.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A Közös Vámtarifa alapján alkalmazott vámtételek ideiglenes felfüggesztése lehetővé teszi a Madeira és az Azori-szigetek autonóm régiókban működő gazdasági szereplők számára, hogy vámmentesen importáljanak bizonyos mennyiségű nyersanyagot, alkatrészt és készterméket. Ezeket a nyersanyagokat a mezőgazdasági termelésben és az ipari feldolgozásban és karbantartásban fogják felhasználni az autonóm régiókban.

A felfüggesztés 2019. december 31-ig lesz érvényben, és ezzel együtt olyan intézkedéseket is be kell vezetni, amelyek megakadályozzák, hogy a vámtarifák felfüggesztése következtében tisztességtelen verseny alakuljon ki. Így javítani tudjuk a kkv-k és a mezőgazdasági termelők versenyképességét Madeirán és az Azori-szigetek autonóm területeken.

Ez az intézkedés igazodik a szóban forgó legkülső régiók sajátos igényeihez, ezért ösztönözni fogja a gazdasági tevékenységeket, és ezzel elősegíti a foglalkoztatás stabilizálását. Madeira és az Azori-szigetek helyi gazdasága a belföldi és a nemzetközi idegenforgalomra támaszkodik, amelyre szintén hatással volt a jelenlegi gazdasági válság. Ez azt jelenti, hogy a vámtételek felfüggesztése teljesen indokolt, és várhatóan pozitív hatást gyakorol majd a régiók gazdasági fejlődésére.

Szeretném, ha az ilyen jellegű folyamatokban gyorsabb elemzéseket és döntéshozást tudnánk megvalósítani, hogy hatékonyabban és a kellő időben tudjunk reagálni.

Mindezek alapján a javaslat mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Madeira és az Azori-szigetek regionális hatóságai azzal a céllal kérték a Közös Vámtarifa Egyezmény alapján alkalmazott autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztését bizonyos ipari termékek importjára, hogy stabilabb termelékenységet és foglalkoztatást lehessen biztosítani ezekben a legkülső régiókban.

Egyetértünk a dokumentumban leírt javaslatok tartalmával. Úgy gondoljuk azonban, hogy a rendeletben megfogalmazott mezőgazdasági célokon kívül eső alkatrészeket is tekinthetnénk ipari célokra szükséges alkatrészeknek, különösen az energiaipar és a környezetvédelem terén, például az energiaipar számára, főleg az úgynevezett „tiszta energiákhoz” (szélerőmű, naperőmű stb.) szükséges alkatrészeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A Közös Vámtarifa alapján alkalmazott autonóm vámtételek 2019-ig történő felfüggesztése a Madeira és az Azori-szigetek autonóm régióiba behozott egyes ipari termékekre vonatkozóan rendkívül nagy jelentőségű az EU e legkülső régiói számára a jelenlegi globális gazdasági válságban. Létfontosságú a kkv-k és a helyi mezőgazdasági termelők támogatásához, mivel javítja a helyi gazdasági szereplők versenyképességét, és stabilabb foglalkoztatást biztosít ezekben a régiókban.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Madeira és az Azori-szigetek regionális hatóságai azért kérték a Közös Vámtarifa alapján alkalmazott autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztését, hogy megerősítsük a helyi gazdasági szereplők versenyhelyzetét, és stabilizáljuk a foglalkoztatást az Unió e legkülső régióiban. Annak biztosítása érdekében, hogy az importált termékek – legyenek azok akár nyersanyagok, akár alkatrészek vagy késztermékek - ne torzítsák a versenyt, olyan szabályozást fogunk bevezetni, hogy legalább két évig csak a szigeteken működő helyi vállalatok használhatják azokat, és csak ezt követően adhatják el azokat az Unió más részeiben működő vállalatoknak. De hogyan lehet ezt a valóságban megvalósítani? Mivel erre nem kaptunk meggyőző magyarázatot, tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm a Bizottságnak a Közös Vámtarifa alapján alkalmazott autonóm vámtételek 10 éves felfüggesztésére vonatkozó javaslatát a Madeira és az Azori-szigetek autonóm régiókba behozott egyes ipari termékekre vonatkozóan, valamint Hübner asszony jelentését, amelyek együttesen

1. pozitív diszkriminációt valósítanak meg az Azori-szigetek és Madeira legkülső régiók javára, elismerve, hogy az adott régiókat érintő strukturális korlátok a jellegükből adódóan állandóak;

2. megteremtik a gazdasági tevékenységek élénkítésének és a foglalkoztatásnak a feltételeit a szigetcsoportokon, ezáltal hozzájárulnak a szigetek demográfiai stabilitásához.

Ez jó példa arra, hogy milyen kohéziót lehet elérni, ha az Európai Unió a szolidaritás elvére épít.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A legkülső régiók fejlődését távoli fekvésük, szigetjellegük, és az éghajlati és a nehéz földrajzi jellemzőik határozzák meg, valamint az a tény, hogy gazdaságilag korlátozott számú terméktől és szolgáltatástól függenek.

Az a rendelet, amelyről ma szavazunk, lehetővé teszi Madeira és az Azori-szigetek számára, hogy 2019 végéig számos készterméket vámmentesen importáljanak mezőgazdasági, kereskedelmi vagy ipari felhasználásra, valamint nyersanyagokat és alkatrészeket a mezőgazdaságban, feldolgozásban vagy ipari karbantartásban történő felhasználásra.

Ez a vámmentesség mindkét régió teljes területére kiterjed majd, nem csak a vámmentes övezetekre, ezáltal minden helyi gazdasági szereplő élvezheti az előnyeit.

Emlékszem, hogy ezt az ügyet egyszerűsített jogalkotási eljárással tárgyaltuk, hogy fel tudjuk gyorsítani. A Regionális Fejlesztési Bizottság Elnöke maga volt a javaslat előadója, ezáltal szavazásra lehetett azt bocsátani a plenáris ülésen anélkül, hogy először vitára bocsátottuk volna.

Nagyon örülök a végeredménynek, amely magában foglalja az általam javasolt módosításokat is, és számos olyan terméket magában foglal a Madeirai Vámmentes Övezet számára, amelyek már szerepeltek egy 2008-ban megszűnt 2000. évi rendeletben, valamint további 2008-ban és 2009-ben benyújtott kéréseket is, amelyek nem szerepeltek a Bizottság eredeti javaslatában.

 
  
  

Állásfoglalási indítvány: B7-0042/2010

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Az Európai Parlament Jogi Bizottságának javaslata, mely szerint nevezzük ki Ana Palacio Vallelersundit az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke szerint létrehozott bizottságba, elvileg üdvözlendő. Intézményi szempontból azonban érthetetlen, hogy egy hét emberből álló külön bizottság miért tehet kötelező erejű javaslatokat a nemzeti kormányok számára. Ezért a javaslat ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Evelyn Regner (S&D), írásban. – (DE) A mai szavazásban, amelynek során arról döntöttünk, hogy kinevezzük-e Ana Palacio Vallelersundit abba a bizottságba, amely felméri a jelöltek alkalmasságát a Bíróság és a Törvényszék bírói vagy főtanácsnoki feladataira, a javaslat ellen szavaztam, mert az Európai Parlament által kinevezett személytől azt várom el, hogy a jelöltek kiváló jogi szaktudása mellett a társadalmi megfelelőségüket és kompetenciájukat is vizsgálja meg. Ebben a vonatkozásban nem bízom Palacio asszonyban, mert attól félek, hogy a bírák és a főtanácsnokok értékelése során nem venné figyelembe a társadalmi értékek és az emberismeret meglétét. Különösen a Lisszaboni Szerződésben meghatározott célok és értékek vonatkozásában – itt a szociális piacgazdaságot említettük – és az EU Alapjogi Chartájának az elsődleges jogban való rögzítettségét illetően a jövőben ez abszolút nélkülözhetetlen lesz a bírák és főtanácsnokok kiválasztásánál.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban. – (RO) A Közös Vámtarifa alapján alkalmazott autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztése a Madeira és az Azori-szigetek autonóm régióban behozott egyes ipari termékekre vonatkozóan várhatóan hosszú távú perspektívát nyit majd a befektetők számára, és lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplők elérjenek egy bizonyos szintű ipari és kereskedelmi aktivitást. Szocialistaként úgy gondolom, hogy ezeket az intézkedéseket mindaddig érvényben kellene tartani, ameddig ezek a régiók komoly gazdasági gondokkal küzdenek. Üdvözlöm a Bizottság javaslatát, mert az intézkedés bevezetése középtávon stabilizálni fogja a foglalkoztatást, valamint a gazdasági és társadalmi környezetet Európa e legkülső régióiban, amelyek sajátos gondokkal küzdenek. Kénytelen vagyok azonban felhívni a figyelmüket arra, hogy milyen kockázatokkal jár a vámtételek ideiglenes felfüggesztése olyan termékek esetében, amelyek ezekből az országokból származnak. Szorosan figyelemmel kell tehát kísérnünk a vámtételek felfüggesztésének a versenyre gyakorolt hatását.

 
  
MPphoto
 
 

  Róża, Gräfin von Thun Und Hohenstein (PPE), írásban. – (PL) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke értelmében az Európai Parlament egyike azon intézményeknek, amelyek jelölteket javasolnak abba a bizottságba, amelynek feladata véleményt formálni az Európai Bíróság bírói és főtanácsnoki pozícióiba jelentkező jelöltek alkalmasságáról. Tekintettel arra, hogy a bizottságnak csak hét tagja van, felelősségük pedig óriási, nagyon fontos, hogy mindannyian makulátlan hírnévvel és kimagasló képességekkel rendelkező személyek legyenek. Az Európai Parlament tagjaként, és a Lisszaboni Szerződés által biztosított új jogköröknek köszönhetően most nekem is van némi beleszólásom a bizottság hét tagja közül egynek a megválasztásába, és nagyon örülök Palacio Vallelersundi asszony jelölésének. Palacio Vallelersundi nyolc évig tagja volt az Európai Parlamentnek, és a képviselőtársai kétszer is megválasztották a Bizottsági Elnökök Értekezlete tagjának.

Elnöke volt a Jogi és a Belső Piaci Bizottságnak, valamint a Bel- és Igazságügyi Bizottságnak. Ezen felül az egyéb szakmai eredményei - például a Világbank főtanácsadójaként dolgozott, és ő volt Spanyolország első női külügyminisztere – sem hagynak semmi kétséget afelől, hogy ő a megfelelő személy erre a feladatra.

 
  
  

- Jelentés: Eva Joly (A7-0086/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Az AKCS-EK partnerségi megállapodás felülvizsgálatáról szóló jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy olyan fontos gondolatokat tartalmaz, amelyeket figyelembe kell venni a jelenleg folyó tárgyalások során.

Az lenne a kívánatos, hogy a szervezethez tartozó fejlődő országokkal fennálló kapcsolatunknak a különböző – kereskedelmi, fejlesztési, mezőgazdasági vagy akár halászati – európai politikák koherenciája képezze az elvi alapját.

Figyelembe kell vennünk a stratégiai partnerségi megállapodások által teremtett új helyzetet is. Ezek az elsősorban kereskedelmi megállapodások új platformokat teremtenek a parlamenti párbeszédhez, és tiszteletben kell tartanunk őket. Az előttünk álló új kihívásokra, például az éghajlatváltozásra vagy a gazdasági válságra megfelelő válaszokat kell adnunk, és azok bekerülnek az új Cotonou-i megállapodásba, amelynek a véglegesítése márciusban várható.

Az is fontos, hogy az AKCS-országokkal fennálló kapcsolatokra vonatkozó európai stratégia vegye figyelembe, hogy a legkülső régióink milyen közelségben és kapcsolatban állnak ezekkel az országokkal. A legkülső régiók lehetnek az EU elsődleges közvetítői a gazdasági partnerségi megállapodásokban. A legkülső régiók sajátos vetületet adnak az EU külső intézkedéseinek, így fontos szerepet játszanak egy igazi, kibővített szomszédsági politika kifejlesztésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE), írásban. – (FR) Francia kollégámnak, Joly asszonynak az AKCS (afrikai, karibi és csendes-óceáni térség) – EK partnerségi megállapodás (Cotonou-i megállapodás) második felülvizsgálatáról szóló jelentése mellett szavaztam. Egyetértek a jelentésben leírt állásponttal, amely szerint az AKCS-országokkal fennálló speciális szerződésnek az alkalmazását hozzá kell igazítanunk a jelenlegi válságokhoz, például az éghajlatváltozáshoz, az égbe szökő élelmiszer- és üzemanyagárakhoz, a pénzügyi válsághoz és a súlyos afrikai szegénységhez. Az AKCS-országok az Európai Unió partnerei, és gondosan ápolnunk kell ezt a kapcsolatot annak érdekében, hogy legyenek szövetségeseink a globális kormányzásról szóló soron következő fontosabb tárgyalásokon.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE), írásban. (GA) Az AKCS-EK partnerségi megállapodás (a Cotonou-i megállapodás) második felülvizsgálatáról szóló jelentés mellett szavaztam. A jelentés időszerű, és helyesnek tartom, hogy a gazdasági partnerségi megállapodás kérdéséről folyamatosan tárgyalunk. A Cotonou-i megállapodás elsődleges céljai a szegénység felszámolása, a fenntartható fejlődés támogatása, és segítségnyújtás az AKCS-országoknak a globális gazdaságba történő integrálódáshoz.

A megállapodásoknak és a jelenleg folyó és a jövőben folytatandó kereskedelmi tárgyalásoknak abban az irányban kell haladniuk, hogy teljesítsék és megerősítsék az EU és partnerei rendelkezéseit a gyermekmunkával kapcsolatban.

A Cotonou-i megállapodás 50. cikke a megfelelő munkakörülmények biztosítására és a gyermekmunka felszámolását célzó nemzetközi intézkedések javítására vonatkozik. A gyermekmunkával kapcsolatos kérdéseknek kiemelt fontosságot kell tulajdonítanunk az EU kereskedelmi megállapodásaiban.

Ezek alapján üdvözlöm a jelentés cikkeit, amelyek azt kérik, hogy az EU és az AKCS kezdjenek tárgyalásokat az AKCS-EU kapcsolatok 2020 utáni jövőjéről, és azt ajánlják, hogy ebben a folyamatban adjunk nagyobb szerepet a független feleknek, tehát olyan szervezeteknek, amelyek nem államok vagy kormányok.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.A Cotonou-i megállapodás második felülvizsgálatára nagyon nehéz körülmények között kerül sor, amikor a globális gazdaság válsággal küzd. Véleményem szerint a megállapodás felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy felfrissítsük és megerősítsük az EU és az AKCS-országok közötti együttműködés legfontosabb alapelveit. A megállapodás aláírása óta sokat változott a helyzet, új kihívások és problémák merültek fel. A megállapodással kapcsolatos tárgyalásoknak olyan rendkívül fontos kérdéseket kell felölelniük, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem a fejlődő országokban, a hatalmas mennyiségű megújuló energiaforrás praktikus felhasználása, az élelmiszerválság és a megművelhető földek megszerzése.

Nagy figyelmet kell fordítani a migrációs problémákra is. Az elmúlt években tanúi lehettünk annak, hogy fiatal afrikaiak százai fulladtak a vízbe az EU partjai mentén. A tömeges bevándorlás a működésképtelen gazdaságok, az elszegényedés, az emberi jogok megsértése és sok más tényező együttes eredménye. Ezekkel egyértelműen foglalkozni kell a módosított megállapodásban.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – A Cotonou-i megállapodás második felülvizsgálatáról szóló jelentéstervezet mellett szavazok, amely felveti a fenntartható fejlődéssel és az AKCS-országoknak a globális gazdaságba történő fokozatos integrálásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Az olyan kérdések, mint az éghajlatváltozás, az energiabiztonság, a képzés és az oktatási ügyekben történő együttműködés elengedhetetlenek az AKCS-országok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. A globális felmelegedés, ami elsősorban a fejlődő országokat érinti, szintén lehetőséget teremt számunkra. A megújuló energiaforrások, amelyekkel ezek az országok rendelkeznek, nélkülözhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődésükhöz, és lehetővé teszik, hogy az energiafüggetlenség irányába haladjanak, így segítenek a globális válság leküzdésében. Ugyanígy az oktatásra és képzésre fordított befektetés is fontos eszköz a szegénység, a munkanélküliség, az illegális bevándorlás és az agyelszívás elleni harcban, így hozzájárul az AKCS-országok fejlődéséhez, és segíti őket saját gazdaságaik felépítésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D), írásban.Támogatom a jelentést, amely azt mondja, hogy az AKCS-EK partnerségi megállapodás második felülvizsgálatának összhangban kell állnia a jelenlegi globális válsággal, és úgy kell megvalósítani, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsuk az egyenlő felek közötti partnerség elveit. A megállapodás jelenlegi, második felülvizsgálata nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy szembenézzünk a pénzügyi, éghajlatváltozási, élelmiszer- és energiaválságokkal, és tanuljunk az eddigi hibákból, hogy értelmes változtatásokat végezzünk a Cotonou-i keretrendszerben, és erősítsük az AKCS egységét, kohézióját és szolidaritását. A jelentés az emberi jogi záradékok és szankciók fokozottabb megerősítését kéri. A jelentés kifejezi sajnálatunkat is azzal kapcsolatban, hogy a parlamentek (Európai Parlament, KPK és az AKCS-országok nemzeti parlamentjei) véleményét nem kérték ki a tagállamok, és nem tudtak beleszólni sem a döntéshozatali folyamatba, amelynek végén azonosították a felülvizsgálandó területeket és cikkeket, sem pedig a tárgyalási mandátum létrehozásába. A Cotonou-i megállapodás elsődleges célja, hogy csökkentse, majd megszüntesse a szegénységet úgy, hogy összhangban áll a fenntartható fejlődés céljaival, és fokozatosan integrálja az AKCS-országokat a világgazdaságba.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Az AKCS-EK partnerségi megállapodás második felülvizsgálatáról szóló jelentés mellett szavaztam, hogy megvédjem azoknak a változtatásoknak a szükségességét, amelyek segítségével szembe tudunk szállni az előttünk álló nagy kihívásokkal, például az éghajlatváltozással, a pénzügyi válsággal és az élelmiszerválsággal.

Üdvözlöm azt a támogatást, amit a Parlament nyújtott az AKCS-országoknak, amelyek a klímaváltozást fontos kérdésként szeretnék kezelni a Cotonou-i megállapodás második módosított verziójában. Sajnos azonban a parlamentek (az Európai Parlament, a Pánafrikai Parlament és az AKCS-országok nemzeti parlamentjei) nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy javaslatokat tegyenek, és a tagállamokkal együtt aktívan részt vegyenek a döntéshozatali folyamatokban, amelyek célja a fontos megállapodás felülvizsgálata.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Remélem, hogy a Cotonou-i megállapodás második módosított verziója segíteni fogja a fenntartható fejlődést az AKCS-országokban, és ez biztosítja majd a társadalmi kohéziót és segíti a szegénység elleni küzdelmet.

A válság hatásai – a klímaváltozással együtt – súlyosan érződnek az AKCS-országokban, és egyre rosszabbá válnak. Ennek fényében az élelmiszer-ellátás függetlensége létfontosságú. A természeti erőforrásokat megfelelően kell használni, és ösztönözni kell a megújuló energiaforrások használatát.

Garantálnunk kell azt, hogy minden AKCS-ország lássa annak a kereskedelmi keretrendszernek az előnyeit, amely legalább megfelel az előzőleg érvényben volt helyzetnek. Szerintem az Európai Fejlesztési Alapnak (EDF), amely e megállapodás keretében támogatja a fejlesztési együttműködési politikát, tartalmaznia kellene a Parlament költségvetési jogosítványait is.

Mindezek miatt a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az előadóhoz hasonlóan mi is úgy gondoljuk, hogy a Cotonou-i megállapodás második felülvizsgálata jó alkalmat kínál néhány módosítás elvégzésére.

A jelentés olyan alapelveket határoz meg, amelyek megvalósításuk esetén elősegítenék a megállapodás jobbá tételét – ilyen például az AKCS-országok élelmiszer-ellátási függetlenségének és élelmezésbiztonságának védelme, valamint az adóparadicsomok elleni közdelem.

Ugyanakkor nem tudok egyetérteni néhány fontosabb gondolattal, például a nagyobb regionalizációra való törekvéssel az AKCS-EK kapcsolatokban, mivel ez nagy fenyegetést jelentene az AKCS-államok koherenciájára és erejére nézve.

Máshol pedig hiányzik a jelentésből az, amire pedig szükség lenne. Az a függőség és alávetettség, amelynek az AKCS-országok ki vannak téve, és az a szerep, amit a jelenlegi együttműködési és fejlesztési segélyek játszottak ennek az állapotnak a kialakulásában – fontos kérdés – nem kap elég figyelmet. Nem foglalkoznak továbbá azokkal a következményekkel sem, amelyek ezzel kapcsolatban felmerülhetnek az EU által javasolt gazdasági partnerség megvalósításából.

A számos AKCS-ország által felvetett fenntartásokat és ellenvetéseket fel kellett volna tüntetni a jelentésben az olyan prioritásaikkal együtt, mint például az Európai Fejlesztési Alap.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D), írásban.Tisztelt kollégák, nagy örömömre szolgál, hogy ma szólhatok a Parlamenthez, mivel olyan irányba tettünk egy lépést, ahol kiegyenlítettebb szerep jut a gazdagabb és szegényebb országok számára, miközben megerősítjük az emberi jogokat is. A megállapodás felülvizsgálata álljon összhangban az új világ igényeivel, amelyben élünk, és egyenlő felek partnerségére kell épülnie. Új világ köszöntött be, új gazdasággal, amelyben a javak tisztességes elosztása és a klímaváltozás az új prioritások. Szeretném felhívni a figyelmet a saját csoportom munkájára az Európai Parlamentben, mivel ők szúrták be a szegénység eltörlésére vonatkozó gondolatot a felülvizsgálatba.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) Tagadhatatlan, hogy ez a jelentés tartalmaz néhány nagyon értékes javaslatot, és dicséretes szándékot. A megújuló energiaforrásoknak tulajdonított fontosság, az a kötelezettség, hogy az AKCS-országokban működő multinacionális vállalatok vallják be nyereségüket és adójukat, az élelmiszer-ellátási függetlenség koncepciójának felvétele, valamint Európa kritikája a migrációs hullámok kezelése miatt mind-mind olyan javaslatok, amelyeket támogatunk. Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy ez a jelentés nem változtat semmit a Cotonou-i megállapodáson.

Az a megállapodás az Európai Uniónak a WTO ultraliberális logikájához történő ragaszkodását szimbolizálja. Minket azonban nem tudnak félrevezetni: az említett „fejlődés” nem más, mint az önző motivációk előtere, amelyek a loméi megállapodások lebontásához vezettek. Elítéljük a megállapodásban rögzített európai partnerségi megállapodások megvalósítását, és a Bizottság által fejlesztési segélyek formájában alkalmazott zsarolást, amelynek célja, hogy mi diktálhassunk, valamint az AKCS-országok gazdaságainak kifosztását. Azért szavazunk a jelentés ellen, mert nem akarjuk támogatni azt, hogy az Európai Unió félredobja az egyetlen olyan gazdasági együttműködési eszközét, amelyet nem a szabad és torzulatlan verseny iránti megszállottság irányít, sem pedig az, hogy bólogatunk az USA követeléseire a WTO-ban.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A Haitin bekövetkezett legutóbbi tragédia is azt bizonyítja, hogy a partnerségi megállapodások nem megfelelőek a problémák megoldására. A Cotonou-i megállapodás második felülvizsgálata tehát kiváló alkalmat teremt arra, hogy korrekciókat végezzünk az aktuális kihívásoknak megfelelően, például az éghajlatváltozás, az élelmiszer és a benzin árának meredek emelkedése, a pénzügyi válság, és a számos AKCS-országban tapasztalható súlyos nélkülözés alapján. Most kell olyan eszközöket kidolgoznunk, amelyek ténylegesen megoldják az érintett országok többségét folyamatosan gyötrő különféle problémákat.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretnék gratulálni az előadónak és a különböző képviselőcsoportoknak az általam teljes mértékben támogatott jelentés elkészítése során végzett kiváló munkájukhoz.

A jelentésből a Cotonou-i megállapodás felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokat szeretném kiemelni. Az ilyen megállapodásokban valóban figyelembe kell venni a különböző kritikus tényezőket, például a pénzügyi válság hatásait, a migrációs mozgások növekedését, és mindenekelőtt az illegális bevándorlást.

Meggyőződésem, hogy kizárólag a gazdasági együttműködés megfelelő értékelése teszi lehetővé, hogy kontrolláljuk a válság negatív hatásait és következményeit, mind az AKCS-országok gazdaságai számára – amelyek elveszítik a munkaerőt, mégpedig a fejlődéshez szükséges képzett munkaerőt –, mind azon EU országok számára, amelyeket a legjobban sújt az illegális bevándorlás.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban.Nagyon fontos, hogy a Cotonou-i megállapodást minden szempontból felülvizsgáljuk a legutóbbi fejlemények fényében, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az AKCS-országokra. Elsősorban azonban a regionális integrációval kapcsolatos aggályokat szeretném kiemelni, amelyek nemcsak az AKCS-országokra, hanem a latin-amerikai országokra, különösen az Andokban élő lakosságra is vonatkoznak. Bizonyos kereskedelmi megállapodásoknak (amelyek a Bizottság tisztviselői szerint állítólag előmozdítják a fejlődést) az lehet az eredménye, hogy veszélybe kerül az országok közötti kereskedelem egy adott régióban, ezért a megfogalmazott fejlesztési célhoz képest – ami a regionális integráció elősegítése lenne – pontosan ellentétes hatást váltanak ki. Az Európai Uniónak folyamatosan át kell értékelnie kereskedelmi irányelveit és azok hatásait. Ennek elmulasztása, vagy a megfelelő intézkedések elmulasztása kedvezőtlen hatást gyakorolhat a hosszú távú fejlődésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Simpson (S&D), írásban.Meg fogom szavazni a jelentést, de el kell mondanom, hogy a Bizottság által támogatott bizonyos szervezetek, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy kiosszák a projekteket az AKCS-EK partnerség keretében, nyakig merültek a korrupcióba, majd kirekesztő és megtorló kampányba kezdtek azon munkatársaik ellen, akik fényt derítettek erre.

Természetesen a Vállalkozásfejlesztési Központ (CDE) néven ismert szervezetre gondolok, amely a Bizottság támogatásával minden leleplező munkatársat eltávolított a hivatalából, és nem sokat tett azért, hogy helyrehozza a szervezet irányításában és felső vezetésében elkövetett hibákat.

Amikor az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megvizsgálta a CDE-t, és megállapította, hogy valóban korrupció történt, és hogy a Bizottság, mint a CDE vezetőségi tagja nem gyakorolt kellő gondosságot akkor, amikor a csalás történt, azt vártuk volna, hogy valami történik, és mindenképpen megvédik azokat, akik leleplezték a csalást. Nos, az Európai Bizottság legnagyobb szégyenére egyikre sem került sor.

Noha ma a jelentés mellett szavazok, azon gondolkodom, hogy a jövőben nem kellene-e részletesebben megvizsgálni, hogy a partnerségek EU-s oldala miért képtelen megfelelő pénzügyi ellenőrzést gyakorolni.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. – (NL) A Cotonou-i megállapodást, amelyet 2000-ben kötöttünk, és amely az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni térség (AKCS) országai közötti kapcsolatokat szabályozza, ötévente vizsgáljuk felül. Céljai között szerepel a szegénység felszámolása és az AKCS-országok fokozatos integrálása a globális gazdaságba, mégpedig a fenntartható fejlődés következetes betartásával. Az újabb felülvizsgálatra most a globális pénzügyi válság, a gyors éghajlatváltozás, az élelmiszer- és energiaárak emelkedése, valamint a föld használatáról és a külföldi befektetések fenntarthatóságáról folyó vita közepette kerül sor.

Legfőbb ideje, hogy megerősítsük a parlamenti ellenőrzést az egyes országok stratégiái és az Európai Fejlesztési Alap (EFA) felett, és következetességre törekedjünk a kereskedelmi, külügyi és fejlesztési politikánkban. Ideje, hogy holisztikus módon közelítsük meg az éghajlatváltozást, és a lehető legnagyobb figyelmet fordítsuk a megújuló energiaforrásokból származó energiafajtákra. Ideje, hogy gátat vessünk a fejlődő országokból kiinduló jogellenes pénzmozgásoknak, és megreformáljuk az Európai Fejlesztési Bank (EFB) működését úgy, hogy nagyobb átláthatóságot érjünk el az adóparadicsomokkal kapcsolatban. Ideje felismernünk, hogy a föld tulajdonjoga és a tiszta vízhez való jog alapvető jogok. Ideje beismernünk, hogy a természeti erőforrások méltányos elérhetősége segíthet abban, hogy kiemeljük az embereket a szegénységből. Mindezeket a jelentés is hangsúlyozza, ezért támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) Joly asszonynak az AKCS-EK partnerségi megállapodásról szóló jelentésének elfogadásánál tartózkodtam a szavazástól.

A jelentés számos olyan konkrét javaslatot tartalmaz a megállapodás – közismertebb nevén a Cotonou-i megállapodás – újratárgyalásával kapcsolatban, amelyet magam is támogatok.

Egyetértek például azzal, hogy mérjük fel a világ legszegényebb országainak a helyzetét, és nézzük meg, hogy mit mondhatunk el róluk az éghajlatváltozás, a demokrácia, az emberi jogok, az agyelszívás és a korrupció szempontjából, és milyen állapotban van a gazdaságuk, ezen belül különösen a mezőgazdaságuk.

Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport által előterjesztett és a plenáris ülésen elfogadott módosítások azonban teljesen megváltoztatják a jelentést. Erre konkrét példa a 3. módosítás, amely megtagadja az egyes országok lakosságától azt a jogot, hogy meghatározzák a saját agrárpolitikájukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Iva Zanicchi (PPE), írásban. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az AKCS-EK partnerségi megállapodás (a Cotonou-i megállapodás) második felülvizsgálata mellett szavaztam. Ezt a megállapodást, amely az Európai Unió és a 77 AKCS-ország közötti politikai, kereskedelmi és fejlesztési együttműködési kapcsolatokat szabályozza, és amely a 2000-től 2020-ig terjedő időszakra vonatkozik, 2005-ben már felülvizsgáltuk egyszer.

A második felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezéseket illetően jogosak azok az igények, hogy a megállapodásba építsünk be ad hoc rendelkezéseket az éghajlatváltozással kapcsolatban, vizsgáljuk felül a megújuló energiaforrásokra vonatkozó rendelkezéseket, bővítsük a vidékfejlesztéssel és az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos rendelkezéseket, és tegyünk nagyobb erőfeszítéseket az illegális pénzmozgások és az adóparadicsomok visszaszorítására.

Biztos vagyok abban, hogy ez a felülvizsgálat tovább erősíti majd az EU és az AKCS-országok között fennálló partneri kapcsolatokat, és nagyobb szinergiát és együttműködést biztosít a közös célok eléréséhez.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat