Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. január 21., Csütörtök - Strasbourg

3.3. Fülöp-szigetek

  Elnök. - A következő napirendi pont a hat, Fülöp-szigetekre vonatkozó állásfoglalási indítványról szóló vita⁽¹⁾.

  Fiorello Provera, szerző. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a gyilkosságsorozatok, amelyeket politikai, vallási és egyéb okokból követnek el szerte a világon manapság sajnos mindennapjaink valóságához tartoznak, ám döbbenetes az a kegyetlenség, amellyel arra az 57 emberre sújtottak le, akiket a Fülöp-szigeteken gyilkoltak meg, miközben sorban álltak egy elnöki jelölt támogatására rendezett politikai összejövetelen.

Hidegvérrel elkövetett mészárlás volt ez, amelyet egy fegyveres csoport követett el egy olyan forradalom nevében, amelyet igen nehéz értelmezni. Mi több, ez a tömeggyilkosság nem elszigetelt eset ebben az országban, amelynek bizonyos régióiban, úgymint például a Mindanao régióban, évek óta zajlanak fegyveres lázongások – többek közt vallási indíttatásúak is.

Amellett, hogy természetesen kifejezzük részvétünket a véres események kapcsán, véleményem szerint hathatós támogatásunkat is fel kell ajánlanunk a Fülöp-szigetek kormányának, és meg kell találnunk a módját, hogyan segíthetne Európa e súlyos fegyveres konfliktusok és ellenállás okozta problémák megoldásában, amelyek vérben áztatják ezt a szerencsétlen országot.

  Martin Kastler, szerző. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a tavaly november 23-án a fülöp-szigeteki Maguindanao tartományban történt mészárlás barbár terrorista esemény volt, fekete nap az emberi jogok szempontjából. Véres üzenetet hordoz, hogy 57 embert meggyilkoltak, nőket erőszakoltak meg, és sokan szenvedtek sérüléseket. Újságíróként különösen az sújtott le, hogy 30 újságíró is volt az áldozatok között. A neves Nemzetközi Válságcsoport szerint még soha egyetlen feljegyzett esetben sem öltek meg ennyi újságírót egyszerre. Ebből kifolyólag helyénvaló, hogy az Európai Parlament világos nyilatkozatot adjon ki, amint tesszük is ezzel a mai állásfoglalás-tervezettel.

Mindazonáltal mi, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja, azt kérjük, hogy a jelenlegi szöveget részenkénti szavazással három helyen finomítsuk, mert nekünk támogatnunk kellene a fülöp-szigeteki kormányt a terrorizmus és az erőszak ellen folytatott küzdelmében, és ezért mellőznünk kellene a kormányra vonatkozó, nyíltan vádló megjegyzéseket. Ezért a PPE Képviselőcsoport nevében külön szavazást kérek az F preambulumbekezdésről. Ez ugyanis azzal vádolja a Fülöp-szigeteket, hogy a működésképtelen jogrendszer minden jelét magán viseli.

A (2) bekezdésből szeretnénk törölni azt a célzást, amely a vizsgálatokkal kapcsolatos kezdeti késlekedésre utal.

Végül, a (6) bekezdésben az szerepel, hogy néhány eltűnt személy fülöp-szigeteki börtönökben raboskodik. Jelenleg ez sem bizonyított gyanúsítás, ezért véleményünk szerint ezt is törölni kell.

  Charles Tannock, szerző. – Elnök úr, a maguindanaoi szörnyű események kétségkívül megérdemlik, hogy a leghatározottabban elítéljük őket. Jól példázzák ugyanis, milyen mértékben vert gyökeret a törvényellenesség a Fülöp-szigetek némely területén.

Számos okra vezethetők vissza ezek a szomorú fejlemények: ezek közé tartozik a Fülöp-szigetek szigetvilágának szétszórt volta, a gyenge központi kormány, a korrupció, a szegénység, valamint a déli országrészben folyamatosan zajló iszlám terrorista lázongások, amelyeket az al-Kaida támogat.

Ezt a nyilvánvalóan politikai céloktól motivált bűncselekményt tehát szélesebb társadalmi és történelmi kontextusban kell szemlélnünk. Nem feledkezhetünk meg arról az erőfeszítésről sem, amelyet a fülöp-szigeteki kormány a kleptokratikus diktátor, Ferdinand Marcos bukását követően az elmúlt 25 év során egy demokratikusabb politikai kultúra kialakításának érdekében tett. És nem szabad alábecsülnünk azt az egzisztenciális veszélyt sem, amelyet Abu Sayyaf terroristái jelentenek, azt, hogyan ingatják meg a Fülöp-szigeteket alkotó társadalom egészének stabilitását.

Az építő jellegű párbeszéd és a célzott segítségnyújtás kínálnák a legmegfelelőbb módot a közös értékeinket számos tekintetben osztó Fülöp-szigetek megsegítésére, annak érdekében, hogy központi kormányzatuk és helyi önkormányzataik végre a jogállamiság keretei között működhessenek.

  Marc Tarabella, szerző. – (FR) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, tavaly novemberben lehetőségem nyílt itt, az Európai Parlamentben üdvözölni Edita Burgost, Jonas Burgos édesanyját. Ezt a fülöp-szigeteki fiatalembert fegyveresek rabolták el egy forgalmas, manilai bevásárlóközpontból 2007. április 28-án. Azóta sem a családja, sem a szerettei nem tudnak róla semmit. Jonas Burgos egyike azon több száz embernek, akik eltűntek, vagy akiket meggyilkoltak a Fülöp-szigeteken. A gyilkosságok teljes mértékben büntetlenül maradnak, az elkövetőket alig-alig állítják bíróság elé.

Most, a 2010. májusi választások elébe tekintve, attól tartunk, növekedni fog a jelenleg hatalmon lévő kormánnyal szemben állók ellen elkövetett bűncselekmények és emberrablások száma. És mint ilyet, elítéljük a tavaly december 23-i maguindanaoi mészárlást, és reméljük, hogy fény fog derülni a gyilkosságra és az Ismael Mangudadatu konvoját ért kínzásra is.

  Rui Tavares, szerző. – (PT) Elnök úr, alig több mint húsz évvel ezelőtt a fülöp-szigetekiek óriási reményt keltettek világszerte, amikor útjára indították Ázsiában a demokrácia hullámát. Reménykedtünk benne, hogy ezáltal az emberi jogi helyzet is javul majd a térségben, hogy javulnak a foglalkoztatottak, a diákok és általában az emberek jogai, és hogy javulnak az érintett országok választási és demokratikus szabályai.

Most, bár a világ figyelme máshova összpontosul, nem hagyhatjuk, hogy a Fülöp-szigeteken tovább romoljon a demokrácia helyzete. Az elmúlt néhány év során történt néhány rendkívül zavaró korrupciós eset, az ellenzék pedig erőszaknak és zaklatásnak van kitéve a választások idején.

A legnyugtalanítóbb eset, amely állásfoglalásunk tárgya, a maguindanaoi mészárlás volt, amely során 46 olyan személyt öltek meg, akik Mangudadatu ellenzéki jelölt választási konvoját követték. Állítólag egy olyan csoport gyilkolta meg őket, amely összeköttetésben áll a Maguindanao tartományt uraló Ampatuan klánnal.

Többek között arra is szeretném felhívni a figyelmüket, hogy 30 újságírót is megöltek e mészárlás során, amely ezzel a világ történetének legnagyobb újságíró-gyilkosságává vált.

Nyilvánvaló, hogy a tisztelt Ház sem figyel eléggé mai vitánk tárgyára, ami szégyenletes, viszont nem hagyhatjuk, hogy a világ közömbössége miatt a fülöp-szigetekiek olyan helyzetbe kerüljenek, hogy azt mondhassuk, hogy a demokrácia legjobb példájából mindössze két és fél évtized leforgása alatt a demokrácia legrosszabb példájává váltak.

Ezt a mészárlást ki kell vizsgálni, és fel kell szólítani Gloria Arroyo elnököt, aki egyébként az Ampatuan klán tagja, hogy sürgősséggel folytassa le a vizsgálatokat, míg azok eredményre nem vezetnek. Szintén lényeges, hogy a fülöp-szigeteki emberek tudják, hogy Európa figyel rájuk, és szorosan követi az országukban zajló eseményeket.

  Barbara Lochbihler, szerző. – (DE) Elnök úr, a sürgősség oka az, hogy brutálisan meggyilkoltak 57 embert, akik egy olyan politikust kísértek, aki a tartományi kormányzó tisztségére való jelöltségét indult nyilvántartásba vetetni. Az elkövetők egy helyi milícia tagjai voltak, és néhány helyi rendőrségi tisztségviselő is érintett az ügyben.

Ez a brutális támadás extrém példája az egyre fenyegetőbb, politikai célból elkövetett önkényes kivégzéseknek és emberrablásoknak, amelyeket évek óta követnek el anélkül, hogy e súlyos bűncselekményeket felderítenék.

A kormány semmilyen észrevehető szándékot nem mutat arra, hogy döntő lépéseket kívánna tenni az ilyetén események megakadályozása céljából. Több száz esetből mindössze kettőt vizsgáltak ki, amelyek kapcsán nem egy magas rangú tisztviselő ellen emeltek vádat. 2008-ban az önkényes kivégzésekkel foglalkozó ENSZ-különmegbízott azt írta, „Ezen öldöklések során civil társadalmi vezetőket végeztek ki, többek közt emberijog-védőket, szakszervezeti embereket, a földreform szószólóit, rengeteg civil társadalmi szereplőt félemlítettek meg, és leszűkítették az ország politikai kommunikációját.”

Ilyen légkörben készülődik a Fülöp-szigetek a májusi választásokra. Fennáll a veszélye, hogy további politikai gyilkosságok fognak történni. Ezért rendkívül sürgős, hogy a Fülöp-szigetek kormánya hathatós intézkedésekkel lépjen föl mindezek megállítása érdekében.

Szeretnék szóbeli módosítást benyújtani. A (6) bekezdés azt mondja: „engedjenek szabadon minden olyan eltűnt személyt, aki még fogságban van”. Ezt a következővel szeretnénk helyettesíteni: „tegyenek meg minden erőfeszítést annak biztosítása érdekében, hogy mindazok, akiket elraboltak, biztonságban visszatérhessenek a családjukhoz.”

  Justas Vincas Paleckis, az S&D képviselőcsoport nevében. – (LT) Ha megkérdeznénk egy közép-európai lakost, hogy mi történik a Fülöp-szigeteken, valószínűleg nem tudna válaszolni, és azt mondaná, semmit nem látott a televízióban, valószínűleg minden rendben van arrafelé. Holott politikai gyilkosságok, klánháborúk, emberek élve temetése, láncfűrészes mészárlás és háborús helyzet – ez jelenti a fülöp-szigetekiek mindennapjait. Nemrég 57 embert öltek meg, akik fele újságíró volt. ennél több újságíró-áldozatot még sehol semmi nem követelt a világon. Felszólítjuk a kormányt, és követeljük, hogy azonnal vessen véget az efféle eseményeknek, oszlassa fel a magánhadseregeket, és vessen véget a büntetlenségnek. Ez különösen lényeges lesz az elkövetkezendő választások idején.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D). - (PL) Elnök úr, a Fülöp-szigeteken május 10-ére tervezik a helyi önkormányzati és az elnökválasztást. Most kell megtenni mindent, amit csak lehet a választások tiszta lebonyolításának érdekében. Először is, meg kell nevezni, ki volt a felelős az 57 fő – újságírók, Ismael Mangudadatu, Mindanao tartomány kormányzójelöltje családtagjainak és munkatársainak – meggyilkolásáért. A helyi rendészeti erők ez ideig semmilyen jelét nem adták annak, hogy szándékukban állna felderíteni, kik követték el a mészárlást. Oly sok hibát követtek el a vizsgálatok során, hogy az már szinte feljogosít az erőszak politikai alkalmazására. A Fülöp-szigetek kormányának végre szembe kell néznie a bűnözők világának tagjaival, akik a mostani választási hadjáratot kihasználva számos politikai célú emberrablást követtek el, és máig több mint 100 jelöltet végeztek ki.

Továbbá, a Fülöp-szigeteknek lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy hatékonyan kihasználják az EU és a Fülöp-szigetek közti igazságügyi támogatási program keretében elérhető eszközöket, amely program célja az igazságügyi rendszer megerősítése és a civil társadalom felépítése. A májusi választások ezért nem csak a fülöp-szigeteki hatóságok hatékonyságának próbája lesz, hanem a mi támogatási eszközeink hatékonyságáé is.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE). - (ES) Nagyon röviden, azt szeretném csupán mondani, hogy bár új évet kezdtünk, és van egy új Szerződésünk, megőriztük régi, rossz szokásainkat. Továbbra is el kell tekintenünk a Tanács jelenlététől ezeken, a sürgős ügyekről szóló vitákon, és továbbra is nélkülözzük azt az intézményközi párbeszédet, amely lehetővé tenné számunkra, hogy választ adjunk az efféle esetekre.

A Fülöp-szigetek ügyével kapcsolatban ismét rá kell mutatnom, hogy bár az ottani helyzetnek nincs olyan mértékű hatása, mint másoknak, például Haitinek, a tény, hogy az elmúlt évtizedben majdnem ezer ember tűnt el vagy halt meg, azt jelenti, hogy strukturális problémával állunk szemben, amely strukturális intézkedéseket követel.

Nem cselekedhetünk mindig az újságok címlapjai alapján. A problémák alapján kell fellépnünk, és az, hogy jelenleg az emberijog-védők és az újságírók a legérintettebbek, nemcsak azt jelenti, hogy nem tehetjük meg, hogy csendben átsiklunk ezen esetek felett, hanem azt is, hogy erélyes választ kell adnunk rájuk.

  Ryszard Czarnecki (ECR). - (PL) Elnök úr, az emberi jogok védelme az Európai Unió védjegye. Rendkívül sajnálom, hogy ez a védjegy nem fontos a spanyol elnökség számára, és hogy jelen pillanatban a Tanács egyetlen fővel sem képviselteti magát. Ez igen nyugtalanító, sőt, egyenesen botrányos helyzet. Az emberi jogokról beszélünk, ezeket akarjuk védeni, de senki sem képviseli sem a Tanácsot, sem azt az országot, amelyik a következő hat hónapban az Európai Uniót vezeti. Ez teljességgel elfogadhatatlan.

Nagyon rövid leszek, hiszen szeretnénk szavazni. A Fülöp-szigetek részben európai kultúrához visszanyúló, keresztény hagyományokkal rendelkező ország. Ebben az országban mindenképpen tiszteletben kellene tartani az emberi jogokat, ha már azon a kontinensen gyakran nem tisztelik azokat. Nyíltan kell beszélnünk erről, és szolidaritást kell mutatnunk azokkal, akik hátrányos megkülönböztetéstől szenvednek a Fülöp-szigeteken. Az Európai Parlamentnek feladata, hogy szót emeljen ez ügyben.

  Neelie Kroes, a Bizottság tagja. – Elnök úr, én a főbiztost, valamint a Bizottságot képviselem.

A Mindanao szigetén tavaly november 23-án elkövetett maguindanaoi mészárlás, amelyben 57 ember vesztette életét, azt a régóta húzódó emberi jogi problémát állította a figyelem középpontjába, hogy a Fülöp-szigeteken jó ideje emberek tűnnek el, és embereket gyilkolnak meg magyarázat nélkül úgy, hogy az elkövetők ez ideig gyakorlatilag büntetlenséget élveztek.

Ebben az esetben a kormány gyorsan cselekedett, és döntő lépéseket tett az elkövetők vád alá helyezése érdekében. Ez nagyon üdvözlendő. Fontos, hogy megtörjön az efféle gyilkosságok büntetlenségének kultúrája, és hogy véget vessenek az efféle öldöklésnek.

A kormány fontos lépéseket tett az emberi jogok helyzetének megerősítése terén is. Arroyo elnök úr jelenlegi adminisztrációja eltörölte a halálbüntetést, és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével, az ASEAN-nal együtt támogatta, hogy emberi jogi rendelkezéseket is belefoglaljanak a közelmúltban elfogadott ASEAN Chartába.

Továbbra is elérendő cél, hogy egy mindkét fél számára tisztességes békemegállapodással véget vessünk a mindanaoi muzulmán lázadókkal 40 éve fennálló konfliktusnak. Úgy tűnik, megújultak az erre irányuló törekvések, és reméljük, ez év folyamán létrejöhet a megállapodás. Meg kell jegyeznünk, hogy a maguindanaoi mészárlás politikusok családjai közt zajlott – amelyek egyébként mind muzulmánok – és ez, mint olyan, nem kapcsolódott közösségek közti konfliktusokhoz.

Az EU biztos alapokon nyugvó párbeszédet folytat a Fülöp-szigetek kormányával, amely keretében mindkét fél kész a legkülönbözőbb témák, többek közt az emberi jogok megvitatására. Ezenkívül partnerségi és együttműködési megállapodásról is tárgyalunk a Fülöp-szigetekkel, amely szintén fontos emberi jogi vállalásokat fog tartalmazni. Továbbá tevékenyen támogatjuk az ország kormányának az emberi jogok tiszteletben tartása javításának érdekében tett erőfeszítéseit.

Az ország kormányával kötött megállapodásunk értelmében útjára bocsátottuk az EU és a Fülöp-szigetek közötti igazságügyi támogatási missziót. Ez egy rendkívül időszerű fellépés, amely célja, hogy növelje a fülöp-szigeteki igazságügyi hatóságok, úgymint a rendőrség és a katonaság kapacitását, hogy segítse őket az önkényes kivégzések felderítésében, és hogy vád alá helyezze a gyilkosságok elkövetőit. A bizalom növelése érdekében egy ellenőrző rendszert is ki fogunk alakítani. Az EPJUST, amely a Stabilitási Eszköz keretében született meg, először 18 hónapon át fog működni, ám ez meghosszabbítható lesz. Továbbá helyi szinten is folynak programjaink, amelyek célja, hogy elősegítsék az emberi jogok tiszteletben tartását. Ezek közé tartozik a nemzetközi vállalások végrehajtásának ellenőrzése, az ICC-t létrehozó Római Alapokmány ratifikálásának támogatása, valamint a választói nevelés.

Az EU jelenleg segédkezik a mindanaoi békefolyamatokban is, legfőképp a szociális szolgáltatások, valamint a bizalomépítő tevékenységek terén nyújtott támogatás formájában, de a folyamatok előrehaladtával további feladatokra is készen állunk.

  Elnök. - A vitát lezárom. Következik a szavazás.

Szeretném emlékeztetni Lochbihler asszonyt, hogy a megfelelő időben, a szavazás alatt nyújtsa be szóbeli módosítását.

ELNÖKÖL: PITTELLA ÚR
alelnök

(1) Lásd a jegyzőkönyvet.