Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2812(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0031/2010

Előterjesztett szövegek :

B7-0031/2010

Viták :

Szavazatok :

PV 21/01/2010 - 7.4
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0008

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2010. január 21., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás

8. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
Jegyzőkönyv
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0031/2010)

 
  
MPphoto
 

  Filip Kaczmarek (PPE). - (PL) Elnök úr, én a Duna régióra vonatkozó európai stratégiáról szóló állásfoglalás mellett voksoltam, mert úgy vélem, hogy az Európai Uniónak szüksége van efféle regionális stratégiákra. Meggyőződésem, hogy az ehhez hasonló stratégiák végrehajtása nagyon kedvező hatással lehet a regionális fejlődésre, és ennek következményeképpen befolyásolhatja a régió lakosainak életét, és javíthatja életminőségüket. Bizonyos, hogy fellépésünk – a Parlament és az Európai Unió fellépése – az Európai Unió lakosait célozza. Ezért szavaztam arra, hogy fogadjuk el ezt az állásfoglalást.

 
  
MPphoto
 

  Bernd Posselt (PPE). - (DE) Elnök úr, üdvözlöm a Duna-stratégiát mint valamit, ami minden ízében európai. Hiszen ez összeköti az Európai Unió egyik alapító tagállamát, nevezetesen Németországot, két legutóbb csatlakozott tagállammal, Bulgáriával és Romániával. És kapcsolatot teremt egy újabb tagjelölt országgal, Horvátországgal, sőt, a tagjelölt státuszra törekvő Szerbiával is. Örömömre szolgál továbbá az a szándék, hogy bevonjuk a programba a Cseh Köztársaságot, Montenegrót és néhány olyan további államot, amelyek, bár nem közvetlenül a Duna mentén találhatóak, történelmi és földrajzi szempontból mégis ehhez a csoporthoz tartoznak.

Mindazonáltal szeretném kérni, hogy Bajorországot se felejtsük ki. Ha független volna, Románia után Bajorország lenne a második legnagyobb Duna menti állam. Bajorországot különleges érdekeltség fűzi a Duna-stratégiához. Ezért nagyon hálás vagyok, és örömmel tölt el, hogy siettetjük e stratégia megvalósulását.

***

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). - Elnök úr, ismét csak azt látjuk, miként helyezi az Európai Unió előtérbe a formát a tartalommal, valamint a szándékot a végeredménnyel szemben. Épp most szavaztunk végig egy sor állásfoglalást, amelyben elítéljük a Kínában történő jogsértéseket. De mit tesz az Európai Unió a valóságos világban? Elszigeteljük Tajvant; elviekben megegyeztünk, hogy fegyvereket adunk el a pekingi kommunista rezsimnek; és együttműködünk vele egy, az amerikai GPS rendszer konkurenséül szolgáló rendszer kidolgozásában, amit Chirac elnök egyszerűen „technológiai imperializmusnak” titulál.

Nézzük csak, hogyan emelkedett a képmutatás vezető elvvé! Az emberi jogokat szajkózzuk, majd tölcsérrel öntjük a pénzt a Hamászba. Megtagadjuk az együttműködést a kubai Castro-ellenes másként gondolkodókkal, a saját határainkon belül is semmibe vesszük a demokráciát, ha a népszavazások rosszul sülnek el, de arról győzködjük magunkat, hogy még mindig mi vagyunk a jó fiúk, mert – nézzétek csak, milyen állásfoglalást fogadtunk el az emberi jogokról!

És most abban a különleges előadásban lesz részünk, hogy Ashton bárónőt mint külképviselőnket küldjük Iránba, Kubába és efféle helyekre, hogy elmondja az ottaniaknak, hogy demokráciájuk elégtelen – holott ő maga egész eddigi karrierje során egyetlen egyszer sem jelöltette magát, még soha nem kért senkit arra, hogy szavazzon mellette vagy ellene.

Azzal fejezném be, ha megengedik, hogy gratuláljak azoknak a jó embereknek, akik kiálltak Massachusetts-ben a túlzó adóztatás és a túlzó kormányzás ellen. Massachusetts lakosai voltak azok, forradalmat robbantottak ki annak érdekében, hogy véget vessünk a köz egyetértése nélkül történő adókivetésnek. Újfent szükségünk lenne itt, Európában is egy efféle forradalomra.

 
  
MPphoto
 

  Mirosław Piotrowski (ECR). - (PL) Elnök úr, szeretném kifejezni elégedettségemet azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament elfogadta a keresztény kisebbségek elleni támadásokról szóló állásfoglalást. Az Európai Parlament képviselői nem nézhetik szótlanul a keresztény kisebbségek ellen világszerte történő támadásokat, hiszen ez az Európai Unió tagállamai alapjait és gyökereit érintő kérdés. Hogy hangunk még hitelesebben szóljon, ma az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának két módosító indítványát is el kellett volna fogadnunk, hogy elhatároljuk magunkat az Emberi Jogok Európai Bírósága feszületekre vonatkozó ítéletétől. Sajnálom, hogy ez nem történt meg, mert nem lenne szabad elfelejtenünk, milyen alapvető szerepet játszott a kereszténység Európa történelmi és kulturális identitásának kialakításában, és elő kellene segítenünk és meg kellene védenünk ezeket az értékeket úgy a világban, mint az Európai Unió határain belül.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Piotrowski úr, megadtam önnek a szót, holott most nem lenne szólásra jogosult, mivel szavazáshoz fűzött indokolást csupán a Duna-stratégiával kapcsolatban lehetett benyújtani, a sürgősségi állásfoglalásokkal kapcsolatban nem. Mindazonáltal most már felszólalt; ezért a jövőre nézve kérem, hogy a sürgősségi állásfoglalásokkal kapcsolatos szavazáshoz ne fűzzenek indokolást. Ezért azt is kérem, hogy a bejelentett felszólalók érdekében kizárólag a Duna régióra vonatkozó európai stratégiával kapcsolatban tegyék meg a szavazáshoz fűzött indokolásaikat.

***

 
  
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0031/2010)

 
  
MPphoto
 

  Ryszard Czarnecki (ECR). - (PL) Elnök úr, én is szerettem volna szólni a keresztények által Afrikában és Ázsiában elszenvedett hátrányos megkülönböztetésről, de természetesen a rendkívül fontos kérdéssel kapcsolatos stratégiánkról fogok beszélni. Ne feledjük, hogy a Volga után a Duna Európa második leghosszabb folyója. A Duna 10 európai országon folyik keresztül, míg 17 állam helyezkedik el a Duna medencéjében. Ez természetesen bizonyos felelősséggel és bizonyos kihívásokkal jár az Európai Unió számára, mert ezen országok némelyikét jelenleg különösen sújtja napjaink súlyos válsága. És most az Európai Unió tagállamairól is beszélek. Az Európai Unió e tekintetben mutat bizonyos mértékű szolidaritást. Remélem, így lesz ez más esetek kapcsán is.

 
  
MPphoto
 

  Bogusław Liberadzki (S&D). - (PL) Elnök úr, én a Duna régióra vonatkozó európai stratégiáról szóló állásfoglalás mellett voksoltam. Miért? – mert azt mutatja, hogy az Európai Unió nyitott bizonyos régiókra, olyan régiókra, amelyek osztoznak valamely tulajdonságban, így például abban, hogy keresztülfolyik rajtuk egy hosszú folyó. Abbéli megelégedettségemet is szeretném kifejezni, hogy nem fogadtuk el az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja által benyújtott módosításokat. Ez világosabbá tette állásfoglalásunkat. Szeretném, ha ezt az állásfoglalást követően más jellegzetes régióknak, így például többek közt az Odera-folyosónak is figyelmet szentelnénk.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0031/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm az Európai Tanács 2009. június 18-19-i következtetéseit, amelyben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy 2011-re dolgozzon ki egy, a Duna régióra vonatkozó európai stratégiát. Én megszavaztam az itt benyújtott állásfoglalási indítványt. A Duna régiónak számos kihívással kell szembenéznie, és egy, erre a régióra irányuló stratégia javítani fogja az összeköttetéseket és a kommunikációs rendszereket, óvni fogja a környezetet, és ösztönözni fogja a növekedést, a munkahelyteremtést és a biztonságot. Lényeges, hogy a Bizottság a lehető legtöbbet hasznosítsa azokból a működési tapasztalatokból, amelyekre a Balti-tengeri régiót illető stratégia révén tett szert, és hogy a stratégia a tagállamok és a régiók kormányainak és lakosainak abbéli elszántságára alapuljon, hogy le kívánják küzdeni a sürgető, közös nehézségeket. Az is fontos, hogy ez a stratégia összhangban legyen az EU 2020 stratégiával és a „Régiók 2020” című bizottsági jelentéssel, hogy megküzdhessünk azokkal a főbb kihívásokkal, amelyekkel Európa jelenleg szembenéz – úgymint a globalizációval, a demográfiai tendenciákkal, az éghajlatváltozással, valamint az energiafelhasználással és -ellátással. Ösztönözném továbbá a Parlamentet, hogy dolgozzon ki egy eljárást az Európai Kohéziós Politika jövőjével kapcsolatos észrevételek megtételére, és hogy határozzon meg új lehetséges stratégiákat további régiók számára is, ezáltal segítve őket abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a világméretű globalizáció okozta változásokhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Úgy vélem, hogy a Duna régióra vonatkozó európai stratégia megerősítése elő fogja segíteni az EU közvetlen szomszédságában való fellépését, felhívva a figyelmet arra a lehetséges szerepére, hogy a délkelet- és kelet-európai térségek gazdasági és társadalmi fejlődését támogató speciális projektek lebonyolítása révén segítse a stabilitás megteremtését ezeken a területeken. A tény, hogy a Duna menti tagállamok magukra vették annak felelősségét, hogy európai uniós szinten támogassák a Duna régióról szóló stratégiára vonatkozó javaslatot, megerősíti, hogy képesek speciális módon hozzájárulni az európai integrációs folyamat folytatását biztosítani képes főbb kezdeményezések elősegítéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D), írásban. – (RO) Én megszavaztam az Európai Parlament Dunáról szóló közös állásfoglalását, amely arra tesz javaslatot, hogy a lehető legsürgősebben dolgozzanak ki európai stratégiát az érintett régióra vonatkozólag. Ez a stratégia jelentős lökést ad majd a régiók közötti együttműködésnek, és a következő célokat fogja megfogalmazni: a Rajna/Meuse-Majna-Duna csatornán zajló folyami szállítás fejlesztése és modernizációja, csakúgy, mint a Duna régión belüli közúti és vasúti szállítás fejlesztése; a megújuló energiaforrások fejlesztése és hatékony felhasználása tekintettel a széndioxid-kibocsátás csökkentésére, valamint az energiabiztonság növelésére; a környezet védelme a régió ökoszisztémáinak védelmét és helyreállítását célzó projektek végrehajtásán keresztül; az EU-alapok hatékony felhasználása, befektetések idevonzása és a turizmus támogatása, amely célok mindegyike visszaköszön az EU 2020 stratégiában is.

Ez a stratégia kedvező hatással lesz Romániára, különösen az ország európai szállítási hálózataival való összeköttetéseire, a nemzeti örökség részét képező Duna-delta védelmére, valamint a Duna medencéjében és más területeken lévő helységek társadalmi-gazdasági fejlődésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Szilárdan hiszem, hogy az Európai Unió teljes fejlődése csak úgy valósulhat meg, ha vannak olyan megfelelő fejlesztési politikák az Unió minden régiója számára, amelyek figyelembe veszik a régiók közti különbségeket, sajátos igényeiket és egyedi jellegzetességeiket.

Úgy vélem, hogy a területi kohézió azt jelenti, hogy a különböző régiók számára különböző stratégiák állnak rendelkezésre, amelyek elősegítik a környezetvédelem és a környezetben rejlő lehetőségek gazdasági kihasználásának kontextusában értelmezett fenntartható fejlődést.

Tudom, hogy a makroregionális stratégiák célja, hogy a meglévő források felhasználásával elősegítsék az Európai Unión belüli kiegyensúlyozott regionális fejlődést.

Végül, de nem utolsósorban, elismerem a Duna Közép-Európában betöltött stratégiai, területi, környezeti és kulturális jelentőségét. Mindezen okokból kifolyólag megszavazom a Duna régióra vonatkozó európai stratégiáról szóló állásfoglalási indítványt.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez az állásfoglalás e fontos folyónak a koherens, területalapú megközelítésével támogatja a Duna régióra vonatkozó stratégiát, és lehetővé teszi, hogy a több mint 14 európai országot felölelő régió fenntartható és integrált módon fejlődjön.

A javasolt stratégia koordinált és integrált politikát tesz lehetővé, amellyel együttes eredmények érhetők el, amely elősegíti a kohéziót és segíti a gazdasági növekedést és a versenyképességet, míg ezenközben védi a környezetet.

A célok eléréséhez és harmonizációjához szükség van a kikötők modernizációjára, a folyó hajózhatóságának javítására (árufuvarozási folyosókkal, összeköttetésekkel és az Északi-tenger viszonylatában intermodalitással), a vízminőség javítására, a Duna-medence egészének védelmére, és végül, de semmiképp sem utolsósorban a Natura 2000 hálózathoz tartozó ökoszisztémák védelmére.

A Bizottságnak ezért minél hamarabb széles körű egyeztetési folyamatot kell indítania minden Duna menti ország részvételével, hogy a szóban forgó stratégia ez év végére elkészüljön, és összhangban legyen a következő több évre szóló pénzügyi kerettel.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Egyetértünk a Duna régiót szolgáló stratégia megalkotásával, amely a Duna menti országok és régiók közti korábbi egyeztetésen és együttműködésen alapul. Egy ilyen stratégia elő fogja segíteni az érintett régiókon belüli gazdasági és társadalmi kohéziót, és ezek veszélybe sodrása nélkül fogja segíteni a területi kohéziót. A stratégia megkívánja a Duna ökológiai állapotának javítását egy, a természetes állományok megőrzését és helyreállítását szolgáló átfogó terv kidolgozásával együtt.

Továbbá, ez pozitív stratégiának bizonyul a Duna multikulturális környezetének, a kulturális párbeszédnek, valamint a kulturális és történelmi örökségnek a védelmére irányuló javaslaton belül. Amint azt a jelentés is kimondja, úgy véljük, hogy e stratégia megvalósításának nem szabad ütköznie a regionális és helyi önkormányzatok felelősségi körével, hanem ellenkezőleg, az e régióban található országok és területek közti együttműködésen kell alapulnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Jacek Olgierd Kurski (ECR), írásban. – (PL) A Duna régióra vonatkozó stratégia, amelyet előkészítettünk, és amelyről ma szavaztunk, lehetővé teszi a regionális és határokon átnyúló együttműködés elősegítését. A Duna-medence jelenleg 10 európai országot egyesít – Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot, Szerbiát, Bulgáriát, Romániát, Moldovát és Ukrajnát, amely országok többsége vagy az Európai Unió tagja, vagy taggá szeretne válni. Ez okból kifolyólag a Duna régió jelentős tényező, és összekapcsolja az EU kohéziós politikájának részét képező különböző programokat, valamint a tagjelölt országok és az európai szomszédságpolitikában érintett országok számára indított programokat. Amit ma elfogadtunk, az egy vázlatos terv a Duna-medence területének támogatására, de az, hogy ez a program csak papíron létezik-e majd, vagy hogy a modell megtelik-e bizonyos speciális tartalommal, attól függ, találunk-e olyan kiegészítő eszközöket, amelyek nem befolyásolják, vagy nem csökkentik az egyes országokban a kohéziós politikára elkülönített összegeket. Remélem, hogy ez a Duna régiót szolgáló kohéziós stratégia hozzá fog járulni a prosperitás növekedéséhez és a fenntartható és tartós fejlődéshez, valamint, hogy új munkahelyeket és biztonságot teremt majd ebben a régióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) Én amellett voksoltam, hogy dolgozzuk ki a Duna régió fejlesztési stratégiáját, amely lehetővé tenné számunkra, hogy felkérjük a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb készítse elő ezt a dokumentumot, figyelembe véve a terület szakértőivel és az érintett régiókban folytatott speciális egyeztetéseket, valamint meghatározva az elérhető pénzügyi eszközöket, ide értve a nem uniós tagállamok lehetőségeit is. Ennek a stratégiának olyan szempontokra kell összpontosítania, mint a környezetvédelem és a vízminőség, a gazdasági potenciál és a transzeurópai közlekedési hálózatok. A Duna régióra vonatkozó európai stratégiáról szóló állásfoglalás hangsúlyozza a helyi szereplőkkel folytatott széles körű egyeztetések szerepét és fontosságát, amely egyeztetéseket az Európai Bizottságnak meg kell szerveznie, hogy a lakosok érdekei a lehető leghűebben legyenek képviselve.

Továbbá, az állásfoglalás kimondja, hogy bármely, a makrorégiókhoz kapcsolódó stratégiát a kohéziós politikába kell belefoglalni, amely az Európai Unió uniós szintű összehangoltságot biztosító politikája. Ezenkívül szükség lesz egy, a stratégia által az európai területi kohézió szempontjából generált hozzáadott értéket felmérő elemzésre. Véleményem szerint össze kell vetni a TEN-T (transzeurópai közlekedési hálózat) stratégiáját, ahol a Duna a 18. pontban szerepel, az új területi és gazdasági fejlesztési stratégiával annak érdekében, hogy a fejlődés összehangolt módon valósuljon meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Tekintettel a Duna régió elhelyezkedéséből fakadó stratégiai fontosságára, a régió országai közti szorosabb kapcsolatok alapvető fontossággal bírnak, különösen azon országok számára, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak. Ez a stratégia az EU további bővítése esetén segíteni fogja az integrációt. Ezért a jelen állásfoglalási indítványban jóváhagyott ajánlások mindegyikének a végrehajtása alapvetően fontos, ha azt akarjuk, hogy a Duna régióra vonatkozó stratégiára irányuló javaslat 2010 végére elkészüljön.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) A Duna régióra vonatkozó stratégia ésszerű modell arra, hogy koordináljuk az erre az összefüggő régióra vonatkozó EU-intézkedéseket. A magához a folyóhoz kapcsolódó kérdéseken túl, mint például a vízminőség és az ökológiai helyzet javítása, a Bizottság által felvázolandó program a gazdasági és adminisztrációs összhangot is megteremtheti. A most benyújtott jelentés e tekintetben is tartalmaz néhány remek javaslatot, ezért én igennel szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D), írásban. – (PL) Helyeseltem a Duna régióra vonatkozó európai stratégiát. A Lisszaboni Szerződés az Európai Unió prioritásai közt említi a területi kohéziót. A Duna régióra vonatkozó európai stratégia bevezetése számos támogatási területet érint, úgymint a szociális politikát, a kultúrát, az oktatást, a környezetvédelmet, az infrastruktúrát és a tartós gazdasági fejlődést. Maga az, hogy ez a stratégia milyen nagy hatással bír, valamint az, hogy milyen megoldásokat rejt ezeken a területeken, bizonyítja, hogy létre kell hozni és be kell vezetni regionális stratégiákat. A Duna régiónak szüksége van egy ilyen stratégiára, szüksége van támogatásra és cselekvésre, hiszen ez a kérdés számos európai országot érint. Közülük hat az Európai Unió tagja, míg a többi lehetséges tagjelölt ország. Továbbá, e régió hatása más, a Dunához közvetlenül nem kapcsolódó országok számára is fontos.

A funkcionális régiók – makrorégiók – létrehozásának gondolata a Balti-tengeri régióra vonatkozó stratégiával kezdődött. A Duna régióra vonatkozó stratégia célja az EU által tervezett további makroregionális stratégiákhoz hasonlóan az, hogy a regionális és helyi szintű együttműködés révén erősítse az integrációt. Rendkívül lényeges, hogy a kormányok, a nem kormányzati szervek és a polgárok mind együttműködjenek az Európai Unióval az elfogadott megoldások fejlesztésében és alkalmazásában, hiszen velünk együtt ők alkotják az Európai Uniót.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE), írásban. – (PL) Minden olyan EU-kezdeményezést támogatni kell, amely célja, hogy összehangolja és megerősítse a regionális kezdeményezéseket, és amely hozzájárul a fokozottabb gazdasági együttműködéshez, a jobb közlekedési infrastruktúrához és a magasabb fokú környezetvédelemhez. A Duna régióra vonatkozó stratégia megerősíti a makroregionális megközelítésnek az EU regionális politikáján belüli jelentőségének növekedését. A ma elfogadott dokumentumnak köszönhetően erősödni fognak a kapcsolatok egyfelől a régi, az új és a leendő európai uniós tagállamok között, másfelől Közép-Európa és a Fekete-tengeri régió között. Úgy vélem, hogy a nem túl távoli jövőben hasonló támogatottságot kaphat majd az Odera-folyosó is. Ez a Balti-tengert kötné össze az Adriával, és Svédországból indulva Lengyelországon, a Cseh Köztársaságon, Szlovákián és Magyarországon át egészen Horvátországig futna.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Erre nincs mód, Zasada úr. Már elmagyaráztam, hogy a sürgősségi állásfoglalásokkal kapcsolatos szavazatok indokolására itt nincs mód. Csak a Duna régióra vonatkozó európai stratégiára vonatkozó szavazatok indokolása lehetséges. Sajnálom, de nem én döntöttem így.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat