Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/0105(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0048/2009

Előterjesztett szövegek :

A7-0048/2009

Viták :

PV 09/02/2010 - 13
CRE 09/02/2010 - 13

Szavazatok :

PV 10/02/2010 - 9.2
CRE 10/02/2010 - 9.2
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0012

Viták
2010. február 9., Kedd - Strasbourg HL kiadás

13. A marginalizált közösségeket segítő, lakáscélú intézkedések támogathatósága (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek a marginalizált közösségeket segítő, lakáscélú intézkedések támogathatósága tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés vitája, amelyet a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről Lambert van Nistelrooij által készített.

(COM(2009)0382 - C7-0095/2009 - 2009/0105(COD)) (A7-0048/2009)

 
  
MPphoto
 

  Lambert van Nistelrooij , előadó. – (NL) Az Európai Parlament dinamikus; a halakról és a CITES-ről áttérünk az emberekre, mert az is fontos, hogy velük is felelős módon foglalkozzunk. Örülök, hogy ma módosítani tudjuk az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendeletet az egész Unióban nehéz körülmények között élő, marginalizált csoportok lakhatásával kapcsolatban.

Annak is örülök, hogy a múlt héten sikerült első olvasatban megállapodásra jutnunk egy egész sor problémáról, amely a Lisszaboni Szerződés keretében jogi értelemben felmerült. Együtt elkészítettük a Lisszaboni Szerződés alapján az első jogszabály-módosítás szövegét, ennek az új parlamenti ciklusnak az első jogszabály-módosítását. Egyéb javaslatok egész sorát megakasztották, de ez a javaslat át fog menni. Köszönöm Önöknek, hölgyeim és uraim, az Önök által gyakorolt nyomást is. Együtt azt mondtuk: „Ez a megállapodás valójában már a Nizzai Szerződés alapján is fennállt”. Nem történt azonban elegendő előrelépés. A más területekkel való összekapcsolódás miatt nem sikerült már a svéd elnökség alatt megállapodást elérni.

Idén egy új helyzetről is szó van, mivel 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve, messze a legalkalmasabb év egy ilyen típusú eszköz létrehozására. Másokkal együtt ezért nagy nyomást gyakoroltam e terület befejezése érdekében, és mondhatom, hogy éppen időben.

Az is örömmel és elégedettséggel tölt el azonban, hogy az eredetileg a városi területek problémás csoportjainak szóló projektek most a vidéki területeken történő végrehajtás céljából is létrehozhatók. Továbbá a szabályok az Európai Unió valamennyi országára érvényesek lesznek.

A kohézió elképzelése továbbra is a társadalmi kohézió, a gazdasági kohézió és a területi kohézió együttesét jelenti. E javaslatban a társadalmi dimenzió, a társadalmi kohézió jut kiemelt figyelemhez. A konzultációs folyamat során sikerült számos pontot hangsúlyoznom, amelyeket most megismétlek Önöknek: 1. kiterjesztés az EU valamennyi államára, az Európai Unió mind a 27 tagállamára; 2. a fenntarthatóság kritériuma; és 3. konkrétabb kritériumok létrehozása az ilyen típusú építési projekt társadalomba való integrálására; a jelenlegi helyszínek közül sok ténylegesen nem felel meg a kritériumoknak, hanem rossz lakhatást jelent rossz helyen. A rossz helyeken történő újraépítés semmit nem old meg. A források elköltése – és évi félmilliárd euróról beszélünk, amely a regionális alapokon belül kifizethető – önmagában indokolatlan, ha nem választunk jó helyszíneket; vagyis nem adunk meg részletesebb kritériumokat.

Természetesen mindezek nem fogják megoldani a 9 millió roma problémáját, de a lakhatás alapvető, a fizikai elem fontos, és a tagállamok most hozzáfoghatnak ahhoz, hogy tegyenek valamit. Arra kérem az Európai Bizottságot, a leköszönő biztost, hogy adjon választ arra a kérdésre, hogy kapunk-e majd részletesebb tájékoztatást a teljes csomag végrehajtásáról, és abba bevonnak-e bennünket.

Végezetül, korábbi pozícióimban többek között feleltem a karavánok problémájáért Hollandiában, és láttam, hogy milyen nehéz ezt kezelni. Látogatásokat tettem Romániában és más kelet-európai országokban, és sok mindent felismerek abból, amit láttam. Úgy gondolom, hogy valóban nagyon jó, hogy most meg tudjuk hozni ezt a döntést. Jó lakások, jó helyek és kiegészítő szociálpolitika, oktatás és foglalkoztatás nélkül nem érhetünk el sikert. Nagyon örülök, hogy meg tudjuk ezt tenni, és mindenkinek megköszönöm megbízható együttműködését az elmúlt hónapokban.

 
  
MPphoto
 

  Paweł Samecki , a Bizottság tagja. – Elnök úr, a mai vita tárgyát képező javaslat a kézzelfogható jele annak, hogy valamennyi uniós intézmény elkötelezett a szélsőségesen marginalizált és nélkülöző közösségek társadalom fő sodrába való beilleszkedésének előmozdítása iránt. A javaslat megfelel a Parlament és a Tanács kérésének, és megerősíti, hogy a strukturális alapokra nemcsak a pénzügyi hozzájárulás révén, hanem a marginalizált közösségek szociális és gazdasági körülményeinek kezelésére irányuló integrált megközelítés előmozdításával is szerep hárul.

A javaslat kifejezetten a roma népességet veszi célba, amely Európában 10 millió embert számlál. A roma integráció közös alapelveivel összhangban azonban a javaslat nem zárja ki a hasonló szociális és gazdasági körülményekben osztozó egyéb marginalizált csoportokat.

A jelen kompromisszumos javaslat a marginalizált közösségeknek szóló lakáscélú intézkedéseket mind a 27 tagállamra kiterjeszti, nem pedig csak az EU-12-be tartozó tagállamokra, mint ahogyan a Bizottság eredetileg javasolta. A meglévő 7. cikk csak a városi területek lakáscélú intézkedéseire vonatkozik, míg a módosítás azt javasolja, hogy a lakáscélú intézkedésekre legyen lehetőség a vidéki területeken is. Ez a kiterjesztés indokolt, mivel az EU-12 roma népességének többsége vidéki, nem pedig városi területeken él.

A javasolt módosítás alapján mind a meglévő lakások felújítása, mind az új házak építése támogatható. A rendkívül rossz minőségű házak felújítása valóban a közpénzek elherdálását eredményezheti. A javaslatról folyó viták során a Regionális Fejlesztési Bizottság kérte a deszegregációs intézkedésekre való külön utalást. A javaslat (6) preambulumbekezdése most tartalmaz ilyen deszegregációs intézkedéseket, mint példákat a lakáscélú intézkedésekkel párhuzamosan meghozandó intézkedéseket. A szegregált települések valóban a biztonság hiányát, az oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való könnyű hozzáférés hiányát, valamint az erőszakos támadásoknak és a bűnözésnek való kitettséget hozzák magukkal. Egyértelműen nem célunk, hogy ugyan tisztességes és az ERFA által támogatott lakásokkal, de új marginalizált területeket hozzunk létre.

Tudjuk, hogy sok tagállam integrációs politikákat léptetett életbe a roma közösségek számára, külön figyelemmel a lakhatásra. E politikák végrehajtása nem egyszerű feladat. A strukturális alapok részt vehetnek ebben az erőfeszítésben, nemcsak a lakhatás, hanem ami még fontosabb, az e közösségek termelőkapacitásait javító intézkedések támogatásával: ilyen például a kkv-k, a nők, a vállalkozási kezdeményezések támogatása és így tovább.

E tekintetben szeretném hangsúlyozni, hogy a kohéziós politika fő célkitűzése a regionális gazdaságok konvergenciájának elérése a termelőkapacitások előmozdításával.

Mint azt Önök természetesen tudják, az új rendeletet a Bizottság – és valóban a tagállamok többségének – nyilatkozata fogja kísérni, miszerint a marginalizált közösségeket segítő lakáscélú intézkedések támogathatósága az egész Európai Unióban az ERFA keretében kivételes jellegű. Ezt a kivételt semmiképpen nem szabad a kohéziós politika lakáscélú intézkedések finanszírozása előtti általános megnyitásának tekinteni.

Szeretnék most utalni a Regionális Fejlesztési Bizottságnak arra a javaslatára, hogy a szövegbe kerüljön be egy komitológiára vonatkozó külön preambulumbekezdés. Ezzel összefüggésben szeretném Önöket emlékeztetni arra, hogy elvileg a három intézmény között sikerült egy átmeneti intézkedéseken alapuló horizontális megoldást találni a komitológiával kapcsolatban. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikkének végrehajtásáról szóló európai parlamenti, tanácsi és bizottsági nyilatkozat célja annak elkerülése, hogy az új komitológiai keretrendelet hatálybalépéséig intézményi viták merüljenek fel az átmeneti időszak alatt minden egyes aktával kapcsolatban. A Bizottság ezért sajnálja a preambulumbekezdés bevezetését, de – csak emiatt – nem fogja megakadályozni az első olvasatban történő megállapodást a társjogalkotók között.

Örömmel várom a vitát.

 
  
MPphoto
 

  Jan Olbrycht , a PPE képviselőcsoport nevében.(PL) Elnök úr, szeretném hangsúlyozni, hogy a rendelet ma tárgyalt módosítása kettős jelentőséggel bír. Egyrészről közvetlenül érinti a marginalizált társadalmak problémáit, még ha ennek a fogalomnak nincs is túlságosan jó meghatározása. Másrészről azonban egy olyan elemet vezet be, amely a gazdaság szempontjából is nagyon fontos: a lakásépítés Európai Regionális Fejlesztési Alapból történő finanszírozásának lehetőségére gondolok, ami az Európai Parlament legutóbbi ciklusa alatt nagyon komoly vitát váltott ki. Ez kétségtelenül a válság meglehetősen meglepő hatása – az európai parlamenti képviselők által több évvel ezelőtt előterjesztett érveket elutasították, és a lakáscélú kiadásokat csak az új tagállamok tekintetében fogadták el, ma pedig, az új gazdasági és pénzügyi feltételek fényében, egyetértenek a források lakáscélú felhasználásával egy nagyon speciális összefüggésben. Úgy gondolom, hogy a folyamatban lévő kísérletet, amely egy nagyon pozitív elem, folytatni kell, és a lakáscélú kiadásoknak a jövőbeni kohéziós politikában is helyet kell kapniuk, akárcsak ma.

 
  
MPphoto
 

  Georgios Stavrakakis , az S&D képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr, szeretném azzal kezdeni, hogy gratulálok az előadónak, van Nistelrooij úrnak, akinek a legutóbbi háromoldalú párbeszéd alatt kitartásának és türelmének köszönhetően sikerült biztosítania, hogy ezt a fontos jelentést ma vitára, holnap pedig szavazásra bocsássák, és hogy ne veszítsünk értékes időt azzal, hogy azt márciusra halasztjuk.

A jelentés rendkívül fontos, mert meghatározza a marginalizált közösségeket segítő, lakáscélú intézkedések támogathatóságáról szóló rendelet hatályának a teljes Európai Unióra való kiterjesztését, ahelyett, hogy az csak az új tagállamokra vonatkozna, mint ahogyan az Európai Bizottság eredeti javaslatában szerepelt.

Elképzelhetetlen volt mind saját képviselőcsoportom tagjai, mind bizottságunk számára, hogy a régi tagállamok ne szerepeljenek a rendelet hatályának e kiterjesztésében, mert – mint mindannyian tudjuk – a marginalizált társadalmi csoportok, különösen a romák lakhatási problémái komoly kérdést jelentenek, amely az Európai Unió valamennyi tagállamában szociális kihatásokkal jár.

Úgy gondoljuk, hogy a jelentés és a lakáscélú intézkedések hatályának a teljes Európai Unióra való kiterjesztése erősíti a valamennyi régió közötti kohéziót, a régi és az új tagállamok közötti megkülönböztetés nélkül. Világos üzenetet közvetít, amely szerint a közösségi finanszírozás a szociális problémák leküzdésének elvén alapul, függetlenül attól, hogy azok az Unió mely régiójában merülnek fel.

 
  
MPphoto
 

  Karima Delli , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében.(FR) Elnök úr, 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve, és ennek keretében fogjuk – remélem – elfogadni van Nistelrooij úr jelentését, ami nagy előrelépést jelent a hátrányos helyzetű csoportok életkörülményeinek javításában, minthogy az ERFA-n keresztül európai forrásokból valamennyi tagállamban támogathatóvá teszi a lakások felújítására és építésére, valamint az energiaszegénység leküzdésére irányuló projekteket.

Erre a javaslatra, amelyet az Európa Tanács is támogat, mindazok régóta várnak, aki a marginalizált közösségek, különösen a romák integrációs jogainak tiszteletben tartásáért kampányolnak.

A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja nevében üdvözlöm, hogy az Unió erőteljesen befektet a leghátrányosabb helyzetű közösségek lakhatásának javításába, de nem szabad most megállnunk, amikor ilyen jól haladunk. Nagyon éberen fogunk őrködni e források tényleges felhasználása felett, mivel ezek nem eredményezhetik a marginalizált közösségek kirekesztését.

Valóban sok példa van városi felújítási projektekre. Ide tartozik Barcelona városközpontjának helyreállítása, valamint az új tagállamok történelmi városközpontjainak helyreállítására irányuló munka, amelyek különösen nagy hasznot húztak az ingatlanspekulációból a bérleti díjak és a bérleti költségek robbanása miatt. Ez viszont a leghátrányosabb helyzetű családok városközpontokból való kiűzetéséhez vezetett.

Ezeknek az embereknek mindenképpen valódi szociális támogatásban kell részesülniük és hozzáférést kell kapniuk minden közszolgáltatáshoz, így az oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és tömegközlekedéshez, de – mint ahogyan a bizottságon belüli vizsgálat során javasoltuk – elégséges forrást kell kapniuk ahhoz is, hogy e környékeken maradhassanak, hogy ez utóbbiak ne dzsentrifikálódjanak.

A Parlamentnek e források 2013-as megújítása előtt értékelnie kell a kivitelezett projekteket, és részt kell vennie a támogathatósági kritériumokat megállapító jövőbeni rendelet megalkotásában, különösen az átláthatóság kapcsán, biztosítva ezzel, hogy minden egyes sebezhető lakosságcsoport ténylegesen részesüljön e forrásokból, és hosszú távon méltóságteljesen élhessen.

 
  
MPphoto
 

  Oldřich Vlasák , az ECR képviselőcsoport nevében. – (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim, saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy milyenek a gettók és a nyomornegyedek. Az ezeken a helyeken élők keresnek a legkevesebbet, gyakran munkanélküliek vagy szociális segélyekre szorulnak. Ők azok, akik nem fizetik ki időben a lakbért, a villanyszámlát és a vízdíjat. E kerületekben az utcákon és a hátsó udvarokban gyakran látni elszórt szemetet. Minden olyan épület állaga, amelyet közösen használnak, vagy amelynek nincs tulajdonosa, leromlik. Saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy társadalmilag marginalizált csoportok élnek itt. Ez állhat mindössze néhány családból vagy személyből, akik egy lakótömbben élnek, vagy elfoglalhatnak egy több ezer lakosú környéket. A hely lehet a város központjában vagy a külvárosban, vagy akár valahol teljesen a beépített területeken kívül is.

Ezért jó, hogy a javasolt változtatás kiterjeszti az európai forrásokból történő kiutalások hatályát a marginalizált csoportok lakhatására, és lehetővé teszi, hogy nemcsak a városokban, hanem vidéken is be lehessen fektetni forrásokat, vagy a meglévő lakásállomány javításával, vagy új házak építésével. Szilárd meggyőződésem azonban, hogy az infrastruktúrába történő puszta fizikai beruházás nem fogja megoldani a gettók problémáját. Az a tény, hogy eltakarítják a szemetet, kijavítják az épületek homlokzatait, felújítják a bejáratokat és átfestik az épületeket, Önmagában még nem jelenti azt, hogy néhány év múlva a hely nem fog ugyanúgy kinézni, mint ma. A gettók nemcsak a környezetről és az épületekről szólnak, hanem az ott élő emberekről is. A jövőben ezért meg kell vizsgálnunk annak a lehetőségeit, hogy ezt a beruházást helyszíni szociális munkával egyesítsük, a gettókban élők foglalkoztatásának támogatásával kísérjük, és különösen lehetővé tegyük a fiatalok számára, hogy kitörjenek a szociális szegénység csapdájából. Csak ilyen módon válhatnak a gettók és a nyomornegyedek városaink rendes részeivé.

 
  
MPphoto
 

  David Campbell Bannerman , az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, e lakhatásról szóló állásfoglalás 1. módosítása az Európai Regionális Fejlesztési Alap felhasználásának valamennyi tagállamra történő kiterjesztését javasolja, ahelyett hogy csak a 2004-ben csatlakozott tagállamokra vonatkozna. Így ez közvetlenül érinti Nagy-Britanniát.

Az állásfoglalásból világos, hogy a jelentésben szereplő legnagyobb marginalizált közösség, amely támogatásban részesül, a roma népesség, valamint más, hasonló társadalmi-gazdasági körülmények közt élő csoportok.

Az európai kohéziós politika teljes költségvetése hét évre 347 milliárd EUR, ami elképesztően sok – nagyobb, mint sok gazdaság.

Kelet-angliai választóim máris mélységesen aggódnak a vándorló és cigány közösségek nagyságrendje miatt, különösen Essexben. Irritálni fogja őket, ha ezen intézkedések bármelyike még inkább megkönnyíti az EU-ba történő tömeges bevándorlást.

Nagy-Britannia már átélte, hogy a lakosság száma a munkáspárti kormány 1997-es hatalomra jutása óta eltelt 12 évben három és fél millió fővel növekedett – ez fél Londonnal ér fel. Tekintettel arra is, hogy a következő 30 évben minden tíz új brit otthonból közel kilenc – 86% – a bevándorlásnak lesz betudható, az ehhez hasonló javaslatok a Nagy-Britanniába történő jelentős bevándorlás újabb hídállásának tűnnek. Ehhez nincs helyünk. A helyről van szó, nem a fajról.

Az engedélyeken és vízumokon keresztüli ellenőrzött bevándorlás jó dolog, de az ellenőrizetlen bevándorlás rossz, mert ez rövid úton szélsőségességhez vezet, amit egyikünk sem kíván.

 
  
MPphoto
 

  Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök úr, a különösen nehéz társadalmi-gazdasági körülmények között élő háztartásokat segítő lakáscélú intézkedések támogatása önmagában nagyon jó elképzelés. Ugyancsak nagyon örvendetesnek kell tartani, hogy mostantól a városi és a vidéki területek egyformán élvezhetik a támogatás előnyeit. A támogatást azonban semmi esetre sem szabad csak bizonyos tagállamok és bizonyos közösségek számára kiutalni, ezzel egyértelműen előnyben részesítve e csoportokat. Ez nyilvánvaló megkülönböztetés lenne a többi csoporttal szemben. Ez a javaslat azonban pontosan ezt teszi, amikor különösen a romákra és a legális migránsokra összpontosít.

Továbbá a marginalizálódással mindig két oldalról kell küzdeni – egyrészt a hatóságok részéről, de másrészt az érintett csoportok részéről is, akiknek szintén aktív szerepet kellene játszaniuk saját beilleszkedésükben. Végezetül nagyon gondosan kell értékelnünk, hogy mindezeknek az intézkedéseknek mennyi az értelme, és egyértelműen nemet kell mondanunk az etnikai kritériumok alapján történő előnyben részesítésre.

 
  
MPphoto
 

  Lívia Járóka (PPE) . – (HU) Szeretném üdvözölni az Európai Regionális Fejlesztési Alap módosításait és gratulálni van Nistelrooij képviselőtársamnak a jelentéséhez. Az ERFA számos olyan programot finanszíroz, amelyek jelentősen javíthatnák, javítják a romák, mint Európa legnagyobb és leginkább kirekesztett kisebbségének életkörülményeit, nem megfeledkezve a hasonló társadalmi és gazdasági helyzetben lévő egyéb csoportokról sem.

Régóta megfogalmazott cél volt, hogy a lakáscélú intézkedések már nem csupán a városokra korlátozódjanak, hogy kiterjedjenek az új lakások építésére, hogy ezek a támogatások elérhetővé váljanak a régi tagállamok számára is, hisz a probléma egész Európát érinti. A regionális átlaghoz képest jelentősen elmaradott, gettósodott térségek az összeurópai fejlődést gátolják. A romák jelentős része olyan hátrányos helyzetű térségben él Európa-szerte, amelyek fejlesztése jelentős forrásokkal támogatott.

Azonnali és összetett beavatkozás szükséges. E célból meg kell fontolni a kizárólag a LAU egyes tervezési statisztikai egységek szintbehozását célzó források elkülönítését uniós szinten. Nagyon lényeges az integrált megközelítés beemelése a rendeletbe, amely biztosítja, hogy az intézkedésekre egy szélesebb körű, komplex fejlesztés keretében kerüljön sor, oktatás, gazdasági aktivitás és közszolgáltatás szempontjait is figyelembe véve. Az Európai Parlament állásfoglalásaival összhangban egy olyan, pártokon és ciklusokon átívelő komplex közösségi cselekvési terv szükséges, amely a megfelelő pénzügyi források és kötelező jogi erő segítségével érhet el érdemi javulást a társadalmi kirekesztés valós mértékét tükröző laekeni mérőszámok mindegyikében.

 
  
MPphoto
 

  Monika Smolková (S&D) . – (SK) A regionális politika célja a gazdasági és társadalmi különbségek megszüntetése. Az EU-nak 27 tagállama van, amelyeket 271 régióra bontottak. Az egy főre jutó GDP minden negyedik régióban 75%-kal alacsonyabb a 27 uniós tagállam átlagánál. Ez riasztó adat.

Az európai regionális politika olyan intézkedések útján nyújt hozzáadott értéket, amelyeket közvetlenül a terepen hajtanak végre. Konkrét projektek finanszírozásában segít a régiók, városok, falvak és lakosaik javára. Egy nagyon pozitív lépést tettek az elmúlt évben, amikor az OEP úgy változtatta meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap szabályait, hogy azt valamennyi tagállam felhasználhassa az épületek energiafogyasztásának csökkentésére.

Ma már konkrét pozitív eredményeink vannak. Sok városban nemcsak hogy szigetelt épületeink vannak, de semmi esetre sem elhanyagolhatók az esztétikai érték, az életminőség és a csökkentett megélhetési költségek sem. Kelet-Szlovákiából érkeztem, egy olyan régióból, amely messze elmarad az EU átlagától. Ezért üdvözlöm az új rendelettervezetet, amelynek célja a lakhatás támogathatóságának a marginalizált csoportok javára való kiterjesztése.

A XXI. században sok társadalmi csoport él megalázó körülmények között. Szociális státuszuk lehetetlenné teszi számukra, hogy jobb lakásokat szerezzenek maguknak és gyermekeiknek. A helyi hatóságok így képesek lesznek fokozatosan integrálni ezt a lakosságcsoportot a többségbe. Üdvözlöm és támogatom ezt a javaslatot, szlovák képviselőtársaimmal és az S&D képviselőcsoporttal együtt.

 
  
MPphoto
 

  Trevor Colman (EFD) . – Elnök úr, a probléma, amellyel ez a jelentés és az európai regionális fejlesztés finanszírozására vonatkozó módosításai állítólagosan foglalkozni igyekeznek, a hajléktalanok, vagy ahogyan a jelentés fogalmaz, a marginalizált közösségek problémája. Az EU megoldása több millió euró kiszórása több ezer lakás felújítására és építésére.

A jelentés eredetileg a 2004. május 1-jén vagy azután az EU-hoz csatlakozott tagállamokban való lakhatás finanszírozásával foglalkozott. Most valamennyi tagállamnak forrásokat kívánnak kifizetni. Az Anglia délnyugati megyéire vonatkozó 2007. évi délnyugati megfigyelési jelentés szerint a régió népessége gyorsan nő, teljes mértékben a migráció miatt. Az e tendenciával szembeni erőteljes és fokozó nyilvános tiltakozás és sok javasolt építési telek alkalmatlansága ellenére az EU házépítési programja nagy erővel folytatódik Nagy-Britanniában, teljesen figyelmen kívül hagyva a demokratikus folyamatokat.

Most a Délnyugati Vezetők Tanácsa (South-West Leaders’ Council) vette át a tervezés ellenőrzésének és jóváhagyásának feladatát – ez klasszikus uniós példa arra, hogy törvényi jogköröket ruháznak egy nem törvényi szervre. Nagy-Britanniában a közhangulatot a növekvő kétségbeesés jellemzi. A korlátlan, ellenőrizetlen bevándorlás táplálja a lakosság haragját. A nagy-britanniai házépítés támogatására szolgáló finanszírozás és az, hogy még nagyobb számú bevándorlót biztatnak arra, hogy a partjaink felé vegye az irányt, csak súlyosbítja a máris ingatag helyzetet.

Hacsak a jelentés nem csak azokkal az országokkal foglalkozik, az eredeti szándék szerint, amelyek 2004. május 1-jén vagy azután csatlakoztak az EU-hoz, Nagy-Britanniában jelentősen meg fog változni az élet, különösen a vidéki területeken, a brit emberek ennek megfelelő heves neheztelése mellett.

 
  
MPphoto
 

  Iosif Matula (PPE) . – (RO) Üdvözlöm az előterjesztett jelentést, és gratulálok van Nistelrooij úrnak ahhoz, ahogyan kezelte és véglegesítette azt. Úgy gondolom, hogy az ERFA-rendeletet módosítani kell, hogy lehetővé tegye az államok számára, hogy ezeket a pénzforrásokat lakások felújítására és építésére fordítsák a marginalizált közösségek számára. A nemzeti és helyi hatóságok által tett intézkedések célkitűzésének e közösségek fenntartható társadalmi integrációjának kell lennie, mind a városokban, mind a vidéki területeken.

Örvendetesnek tartom, hogy a roma közösség támogatására irányuló koncentrált erőfeszítésnek az Európai Unió valamennyi tagállamára ki kell terjednie. Ennek az az oka, hogy a roma népesség a legnagyobb marginalizált közösség Európában, nagymértékű határt átlépő mobilitással Európán belül. Figyelembe kell vennünk azonban más közösségek szükségleteit is, különösen a legális bevándorlókból álló közösségekét, valamint a más uniós államokban ideiglenesen foglalkoztatott munkavállalók közösségeit. Ezen okok miatt helyes elképzelés annak lehetővé tétele, hogy az ERFA-források valamennyi uniós országban felhasználhatók legyenek a lakhatásra.

Hiszek ennek a programnak a sikerében, és remélem, hogy a marginalizált közösségekbe tartozó családok támogatásában egy új szakasz elindításával folytatjuk a munkát, megfelelő lehetőségeket biztosítva számukra, és segítve őket abban, hogy munkahelyet találjanak és tartsanak meg, különösen a jelenlegi válság alatt. Támogatom ezt a jelentést, amely Románia számára is lehetővé fogja tenni, hogy forrásokhoz férjen hozzá a marginalizált emberek, köztük a romák társadalmi integrációjának megkönnyítéséhez, a városi és a vidéki területeken egyaránt.

 
  
MPphoto
 

  Luís Paulo Alves (S&D) . – (PT) Ennek az ERFA-ról szóló jelentésnek a célja a lakásszektorba tartozó intézkedések támogathatóságának szélesítése tagállamaink marginalizált közösségeinek javára. Eddig ez a támogatás csak az új tagállamok városi területein élő marginalizált közösségekre vonatkozott. Más szavakkal, mivel az ilyen típusú közösségek nagy többsége vidéki területeken és menhelyeken él, ezek a közösségek nem részesülhettek ebből a támogatásból rossz minőségű lakásaik lecseréléséhez.

Végső soron hiánypótlásról és arról van szó, hogy a tagállamok és régióik jobb lehetőségeket kapnak az e közösségek sajátos nehézségeinek enyhítését célzó politikát illetően.

Örvendetesnek tartom a valamennyi tagállamra vonatkozó egyenlő bánásmódot is, mert a segítségre és integrációra szoruló marginalizált közösségek megérdemlik, hogy törődjünk velük, függetlenül attól, hogy melyik tagállamba tartoznak.

Ha ezt a szegénység ellen és az emberi méltóságért folytatott küzdelem területére tartozó fontos jelentést első olvasatban lezárjuk, az is lehetséges lesz, hogy a gazdaságélénkítési terven belül gyorsan végrehajtsuk, gyorsan reagálva ezzel a válságra, amely sújt bennünket.

 
  
MPphoto
 

  Sophie Briard Auconie (PPE) . – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az európai kohéziós politikát azért hozták létre, hogy valódi válaszokat adjon – jelentős pénzügyi források segítségével – az egyéb európai politikák által feltett kérdésekre. Célja különösen az volt, hogy segítsen a legbizonytalanabb helyzetű tagállamoknak a belső piaci versennyel való megbirkózásban.

Ma fő feladata, hogy megoldásokat találjon azokra a kihívásokra, amelyeket a határok megnyitása és a személyek szabad mozgása idéz elő, ami nagyon jó dolog, de átmeneti nehézségeket okozhat. A romák életkörülményeinek kérdése összefügg a határok megnyitásának kérdésével. Egy messzemenően európai kérdésről van szó. Ezért mindenképpen helyes, hogy valamennyi tagállam igénybe vehesse az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az ERFA-t, hogy lakásokat építsen a romák számára, és ezzel biztosítsa az igazi szolidaritást az európaiak körében.

A Regionális Fejlesztési Bizottságban előterjesztett több módosítás útján kértem, hogy ezt az intézkedést az Európai Unió valamennyi tagállamára terjesszék ki. Örömmel tölt el, hogy ezt az elképzelést elfogadták, és teljes támogatásomat adom e módosított szöveghez.

Véleményem szerint a lakhatás e fokozott, az ERFA által társfinanszírozott kiadásokból való támogathatóságának közép- és hosszú távon el kell vezetnie bennünket más lehetséges fejlesztések mérlegeléséhez, akár a támogathatóság, akár források bizonyos stratégiai prioritásokra való elkülönítése szempontjából.

 
  
MPphoto
 

  Kinga Göncz (S&D) . – (HU) Én is szeretném örömmel üdvözölni az ERFA-rendelet módosítását és azt gondolom, hogy ez most konkrétan egy olyan eszköz, ami komoly segítséget jelent abban, hogy valóban európai szintű megoldásokat találjunk a roma közösségek helyzetének a javítására akkor is, nem kizárólag a roma közösségeket szolgálja ez az eszköz, hanem egyéb kirekesztett közösségeket is.

Azoknak a kollegáimnak szeretném mondani, akik a bevándorlásról beszéltek, hogy mégiscsak az, hogyha csökkennek a különbségek, az, hogyha az életkörülmények javulnak, az kifejezetten a bevándorlás ellen hat és azt gondolom, hogy ez várható is ettől.

Én néhány szempontot szeretnék elmondani, amit mindenképpen figyelembe kell venni a rendeletnél, a rendelet végrehajtásánál. Nagyon fontos, hogy ne csak városi, hanem vidéki környezetben is használhatók legyenek ezek a források, hogy felújításra, de új házak építésével történő pótlásra is lehessen használni, hogy a szegregáció csökkentése fontos cél legyen, hogy integrált legyen a megközelítés, tehát oktatási, foglalkoztatási programokkal együtt történjen, és fenntartható, tartós megoldást jelentő módon. Még azt hadd mondjam el, hogy a trió elnökség komoly prioritása a roma közösségek helyzetének javítása. A spanyol elnökség komoly lépéseket tesz, és a magyar elnökség ezt folytatni fogja.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr, először is szeretném megdicsérni kollégámat, van Nistelrooij urat szorgalmáért és vezető szerepéért e nagyon fontos területen.

Azt gondolom, nagyon sokan vágynak arra, hogy egy ház tulajdonosai lehessenek, és ez egy vers első sorait idézi az emlékezetembe, amelyet valamikor régen egy ír költőtől tanultam. Így szólt: „Oh, to have a little house! To own the hearth, the stool and all! | The dresser filled with shining delph, | The pile of turf against the wall!” [Ó, ha lenne egy kis házam, enyém lenne a tűzhely, a hokedli és minden! A kredenc tele csillogó edényekkel, a falnak dőlő téglarakás!].

Azt gondolom, hogy amit ma itt teszünk, az az egész Európai Unióban sok ember, de különösen a roma közösség számára segít ennek az álomnak a valóra váltásában.

Rámutattak arra, és miután megvitattuk, azt javasoljuk, hogy ezt más marginalizált csoportokra is ki kell terjeszteni. Különösen saját területem járt a fejemben, Limerick, ahol az olyan helyeken, mint Myross és Southill, nagyon sokat szenvednek a kábítószer-fogyasztás és az ehhez társuló erőszak miatt. Szükség van most egy jelentős helyreállításra e szörnyű helyzetek enyhítésére.

E javaslatok alapján ez elvégezhető, és nagyon fontos lesz az építőipar beindításában is, amelyet a gazdasági válság az egész Európai Unióban rendkívüli mértékben sújtott.

Nos, a megfelelő időpontban lépünk, és ez a leginkább marginalizáltak javát szolgálhatja, hogy mind örömmel várhassák, hogy legyen egy házuk, tűzhellyel, hokedlivel és csillogó edényekkel.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Az ERFA által finanszírozott, marginalizált közösségeket segítő lakáscélú intézkedések támogathatósága segíteni fog a tagállamoknak az európai források felhasználásának javításában. Az én személyes véleményem az, hogy ezt a támogathatóságot valamennyi tagállamra alkalmazni kell.

Az 1080/2006/EK rendeletet nemrégiben módosították, hogy lehetővé tegye valamennyi tagállam számára az otthonok energiahatékonyságának javítását. Az új szöveg 4%-os arányt határoz meg. A szöveg következetessége és a bürokrácia csökkentése érdekében talán jó ötlet lett volna, ha megtartottuk volna ugyanezt a százalékarányt.

Az új rendelkezések meghatározzák egyes városfejlesztési projektek előmozdításának szükségességét a fizikai állagromlás vagy a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett területek, valamint marginalizált közösségek esetében. Ez magában foglalja a katasztrófák, mint például árvizek vagy földrengések által sújtott területeket is. Azzal szeretném zárni, elnök úr, hogy sürgetem a Bizottságot, hogy egyesítse erőit a tagállamokkal, és 2010-et használja fel arra, hogy felülvizsgálja az operatív programokat az európai források felhasználásának fokozása érdekében, a szociális lakásállomány javítása céljából.

 
  
MPphoto
 

  Jan Březina (PPE) . – (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim, közismert tény, hogy a jelenlegi gazdasági válság következményei legkeményebben a polgárok szociálisan sebezhető csoportjait sújtják. Ezért üdvözlöm, hogy az EU keresi annak módjait, hogy hogyan segítsen ezeknek az embereknek. Miközben már most is lehetőség van arra, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap beavatkozzon a városokban élő marginalizált csoportok segítése érdekében, a vidéki területeket eddig lényegében kizárták az ilyen típusú intézkedésekből, és be kell érniük a pénzügyi szempontból gyengébb Vidékfejlesztési Alap kifizetéseivel. Szilárd meggyőződésem, hogy ezt a pénzügyi egyenlőtlenséget orvosolni kell. Fontos, hogy az elismert kiadások ne korlátozódjanak a meglévő épületek újakkal történő pótlására, hanem foglalják magukban a meglévő lakóépületek felújítását is. Ez drámaian bővítené a lehetséges intézkedések körét, és növelné az intézkedések eredményességét.

E csoportok lakáshelyzete különösen az új tagállamokban gyakran kritikus, és a megoldáshoz az állami szervek azonnali és határozott intézkedésére van szükség. Széles lehetőség nyílik most meg arra, hogy az EU strukturális alapjai hatékonyan kiegészítsék a nemzeti forrásokat, amelyek önmagukban nem elegendőek a helyzet gyökeres javulásának elérésére.

Teljes mértékben egyetértek a roma népességre mint a legnagyobb szociálisan marginalizált csoportra való külön hivatkozással, és ugyanakkor megerősítem azt a véleményt, hogy a romáknak szóló intézkedéseknek nem szabadna kizárniuk másokat, akik hasonló társadalmi és gazdasági körülmények között élnek.

 
  
MPphoto
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) . – (LT) Az emberek számára az egész Európai Unióban gondot okoz otthonaik felújítása, de a helyzet különösen bonyolult az Európai Unió új tagállamaiban. Az új tagállamok egységesek egy közös vonásban – mind rossz hatékonyságú lakótömböket örököltek, amelyeknek drága a fenntartása, és a felújítás folyamata vagy nagyon lassan halad, vagy arra egyáltalán nem kerül sor. Nagyon fontos, hogy e rendelet alkalmazása ne korlátozódjon kizárólagosan a nagy, társadalmilag elszigetelt közösségekre, hanem hogy rendelkezéseit alkalmazni lehessen a szociálisan leginkább sebezhető csoportokra, mint például a fogyatékkal élőkre, a szegényekre, a szükséget szenvedő fiatal családokra, a bevándorlókra és másokra, akik szintén szenvednek a társadalmi elszigeteltségtől, és akiknek szintén nincs lehetőségük otthonaik felújítására. Meg vagyok győződve arról, hogy a strukturális alapokból származó segítség kihasználásával ez a dokumentum az Európai Unió minden régiójának lehetőséget fog adni arra, hogy beruházzon a szociális infrastruktúrába, biztosítva a lakhatáshoz való hozzáférést, ami viszont nemcsak a társadalmi elszigeteltség csökkentésében fog segíteni, hanem hozzá fog járulni egy stabil szociális, gazdasági és környezetvédelmi politika megteremtéséhez is az egész Közösségben.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Elnök úr, az Európai Bizottság Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendeletre vonatkozó javaslata feltételezi, hogy a lakhatás területén kizárólag a városi területeken, a meglévő házak felújításának formájában indíthatók el kezdeményezések. A rendelkezések nem ölelik fel a vidéki területeket, ami azt jelenti, hogy a Közép- és Kelet-Európa országaiban élő marginalizált társadalmi csoportokból sok ember nem fogja majd élvezni a javasolt megoldások előnyeit. Ez abból ered, hogy az új tagállamokban a legszegényebb csoportok, amelyeket alacsony anyagi státuszuk miatt sújt a társadalmi kirekesztettség, főként a vidéki területeken élnek.

Véleményem szerint a módosítások bevezetése jótékonyan fogja kiegészíteni a rendeletet, ami lehetővé fogja tenni azt is, hogy a városi területeken kívül élő közösségek is védelemben részesüljenek, ami pedig jelentős támogatást fog adni az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap munkájához. Az ilyen típusú változtatások lehetővé fogják tenni a legszegényebb közösségek anyagi státuszának javítását, amelyekben az emberek a lakóhelyük miatt hátrányos helyzetűek. Ennek az az oka, hogy az új tagállamokban sokkal nagyobb az életszínvonalbeli különbség a vidéki és városi területek között, mint Nyugat-Európában. Európa e részén az anyagi státusz sajnos még mindig az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz való hozzáférés és a kulturális életben való részvétel látható akadálya. A legnagyobb társadalmi kirekesztettségtől szenvedő csoportok jobb lakásfeltételeinek biztosítása megnyitja előttük az utat szociális státuszuk javításához, és arra fogja ösztönözni őket, hogy fejlesszék magukat. A helyi önkormányzatoknak és a nem kormányzati szervezeteknek csatlakozniuk kellene az erőfeszítésekhez, amelyek célja, hogy segítsenek a társadalmi kirekesztettség kezelésének területén.

 
  
MPphoto
 

  Nuno Teixeira (PPE) . – (PT) Elnök úr, biztos úr, engedjék meg, hogy az előadó, van Nistelrooij úr szerepének kiemelésével kezdjem, az e kérdésre vonatkozó konszenzus keresése során végzett munkájáért, és azért, hogy mindig tanúbizonyságot tett arról, hogy kész más hozzájárulásokat is belefoglalni jelentésébe.

Holnap az ERFA-rendelet módosításairól fogunk szavazni, amelyek különösen fontosak az úgynevezett régi tagállamok, valamint Portugália számára is. Ezek a változtatások bővíteni fogják az ERFA lakásszektorban történő, marginalizált közösségeket segítő felhasználását, mivel e pillanatban ez az alap csak városfejlesztési tevékenységekre használható fel.

A módosítások, amelyeket jómagam és képviselőtársaim javasoltunk, és amelyeket a Regionális Fejlesztési Bizottság nagy többséggel jóváhagyott, lehetővé fogják tenni a régi tagállamok számára – és nemcsak az újak számára, mint ahogyan az eredeti tervezet javasolta –, hogy szintén részesüljenek e finanszírozási lehetőségből.

Ezzel egy olyan precedens teremtését próbáltam elkerülni, amelyet veszélyesnek tartok, és amely kizárná az összes régi tagállamot az uniós segély e felhasználásából, és minden valószínűség szerint további felhasználásaiból. Ennek nem lenne értelme, mivel a lakásproblémák, különösen a marginalizált közösségek lakásproblémái az új és a régi tagállamokban egyaránt fennállnak.

Üdvözlöm a lehetőséget annak elismétlésére, hogy az európai uniós tagság hossza nem lehet kritériuma a strukturális alapok elosztásának, és ezt a kritériumot azonnal el kell vetni.

A 2013 utáni kohéziós politika megtárgyalásának a szolidaritáson kell alapulnia, a területi kohéziót célként kitűzve, és azt úgy kell irányozni, hogy jutalmazza, ne pedig büntesse azokat a régiókat, amelyek példamutatóan használták fel a közösségi segélyeket.

 
  
MPphoto
 

  Artur Zasada (PPE) . – (PL) Elnök úr, a mai vita keretében szeretném felhívni a figyelmet a 2006-os bizottsági rendelet 47. cikkének módosítására irányuló vitatott javaslatra. Ez a cikk kimondja, hogy a lakásberuházásra kiválasztott területeknek meg kell felelniük a cikkben felsorolt kritériumok közül legalább háromnak. Az új rendelet azonban mindössze a kritériumok egyike alapján javasolja a támogathatóságot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a területek, amelyek nem jogosultak, pályázni tudnak majd a forrásokra azzal, hogy helyzetüket a jogi követelményeknek megfelelően kiigazítják. Szeretnék rámutatni például arra, hogy az „alacsony szintű gazdasági aktivitás” kritériuma nagyon könnyen elérhető a vidéki területeken épített új lakóparkok esetében. Ezzel a lakáscélú segítség ahelyett, hogy a leginkább rászorulókhoz kerülne, a beruházókhoz és az új lakóparkok jómódú lakosaihoz kerül.

 
  
MPphoto
 

  Frédéric Daerden (S&D) . – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, világos, hogy a lakhatás olyan kérdés, amellyel nehéz európai szinten foglalkozni, mivel nem igazán része az Európai Unió hatáskörének. Széles körben elfogadott azonban, hogy a minőségi lakásberuházások szükségesek a társadalmi kohézió biztosításához és ahhoz, hogy segítsenek biztosítani a Bizottság gazdaságélénkítési tervének sikerét.

Ezért örömmel tölt el, hogy a strukturális alapok egyre inkább felölelik a lakásszektor beruházásainak finanszírozását, különösen az energiahatékonyság terén, de ennél tovább kell lépnünk. Ezért – e javaslaton túllépve – külön figyelmet kell fordítanunk a hajléktalanokra, akiknek a becsült száma Európában hárommillió.

Ez az, amiért ez a pont a belga elnökség egyik prioritása, amely 2010 második felében lép hivatalba. Remélem, ennek eredményeképpen ez a téma felkerül az európai napirendre, hogy még hivatalosabb munkát végezhessünk ezzel kapcsolatban. Ez a munka egyebek mellett magában fogja foglalni a hajléktalanok számára vonatkozó nyilvántartás pontos módszereit e jelenség globális ismertségének elérése érdekében, valamint a szociális lakhatás támogatásának növelését.

 
  
MPphoto
 

  Diane Dodds (NI) . – Elnök úr, tudom, hogy ez a jelentés kifejezetten roma családokat és más meghatározott csoportokat érint.

Hangsúlyozni szeretném, hogy minden ember megérdemli, és minden embernek szüksége van a célnak megfelelő szociális lakásra. Ennek a Parlamentnek azonban nem szabad megfeledkeznie arról, hogy nagyon sok ember van a normál közösségekben – akár a belvárosokban, akár a vidéki területeken –, aki nagyon rossz lakásokban él, és aki lehetetlennek találja, hogy tisztességes lakáshoz jusson. Ezeknek az embereknek tudniuk kell, hogy a Parlament felismeri a szükségletüket. Ők éppolyan marginalizáltak, akár a szegénység, akár a kábítószerek, akár a bűnözés miatt.

Az Észak-Írországban a szociális lakások szolgáltatói számára aggodalmat okozó egyik kérdést a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok jelentik. És jóllehet, ezeknek az a célja, hogy előmozdítsák a tisztességes versenyt az egész Európai Unióban, nem kívánt negatív hatásokat gyakorolnak az égetően szükséges szociális lakásberuházásokra a marginalizált közösségekben, főként a terület megszerzésének nehézsége miatt egy olyan piacon, amely az utóbbi időkig a spekulánsok piaca volt.

Észak-Írországot ez súlyosan érintette, és tavaly a probléma miatt a szociális lakásprogramban a tervezett 1500 házból 500 esetében pótlást kellett találni.

Ezekkel a kérdésekkel is foglalkoznunk kell. Arra szeretném ösztönözni a tisztelt Házat, hogy ezt is vizsgálja meg a marginalizált közösségek lakhatási problémájának részeként.

 
  
MPphoto
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE) . – (RO) A lakhatás támogathatóságára vonatkozó új szabályok példaként szolgálnak arra, hogy ugyanazok az alapok milyen módon használhatók fel nagyobb hatékonysággal, a növelésük nélkül.

Az első lépésre tavaly került sor, amikor lazították az európai alapok energiahatékonyság javítására való felhasználásának szabályait. Ezzel kapcsolatban csak azt szeretném mondani, hogy kis lépés volt, és a megengedett százalékarányt újra meg lehetne vizsgálni. A második lépés az, amelyre ma kerül sor.

Ez mindkét alkalommal azzal járt, hogy egyes esetekben nagyon különböző időkből származó szövegeket kellett a jelenlegi időszakhoz hozzáigazítani, amelyen most megyünk keresztül. Ezért gondolkoztat el, hogy nem kellene-e esetleg újra megvizsgálni az európai alapok felhasználásának más szempontjait is, azoknak a kritériumoknak a módosítása érdekében, amelyek már nem felelnek meg a jelenlegi szükségleteknek.

 
  
MPphoto
 

  Petru Constantin Luhan (PPE) . – (RO) 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve. Sajnos óriási számban néznek szembe emberek borzasztó szegénységgel és marginalizálódással, szemben az Európai Unió alapelveivel és értékeivel. E közösségek sebezhetősége a gazdasági válság jelenlegi időszakában kézzelfoghatóan fokozódott. E háttérre tekintettel üdvözlöm az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogathatósági feltételeinek kiterjesztésére irányuló kezdeményezést, amely jelentős és létfontosságú eszköz a szegénység elleni küzdelemben.

A lakáskörülmények rossz minősége miatt szükségesnek érzem a pénzügyi segítség odaítélésének felgyorsítását. Lakáscélú pénzügyi támogatást kell felkínálni mind a városi, mind a vidéki területeken. Ezen túlmenően e pénzügyi támogatás elosztásakor nem szabad különbséget tenni a roma népesség és más, hasonló helyzetben lévő társadalmi csoportok között.

 
  
MPphoto
 

  Paweł Samecki , a Bizottság tagja. – Elnök úr, először is szeretném megköszönni az előadó munkáját, amelyet nagyon nagyra értékelek. Másodszor, két észrevételt szeretnék tenni a vita tárgyával kapcsolatban. Elhangzott néhány aggály a további bevándorlás formájában jelentkező lehetséges mellékhatásokkal kapcsolatban. Ez a javaslat valójában nem a bevándorlás ösztönzőiről szól; arról szól, hogyan kezeljük a jelenlegi állapotot. Úgy gondolom, hogy ezt úgy kell felfogni, ahogyan Göncz asszony is említette, mint a bevándorlás ellen ható ösztönzőt.

A második észrevétel a témával kapcsolatban. A Bizottság természetesen örömmel tekint az operatív programok felülvizsgálata elé: ez a nemzeti és regionális hatóságok kezdeményezésétől fog függeni, de nagyon melegen fogadjuk majd az ilyen változásokat.

Végezetül hadd üdvözöljem ezt a vitát, amely a Parlament marginalizált közösségek integrációja iránti elkötelezettségét mutatja. Ez egy további lépés a nyitott és integráns Európa 2020 felé. Úgy gondolom, hogy számítani fogunk arra, hogy a nemzeti és regionális hatóságok jól éljenek ezekkel az új lehetőségekkel.

 
  
MPphoto
 

  Lambert van Nistelrooij , előadó. – (NL) Szokatlanul elégedett vagyok a támogatással és a kreativitással, de e pillanatban mégis hangsúlyozni szeretném, hogy még nem tartunk ott; elfogadhatjuk a kereteket, de a kritériumokat még ezután kell meghatározni, és ez még mindig rendkívül izgalmas, mert pénzzel bármit el lehet érni, akár rossz dolgokat is, amivel kapcsolatban még mindig van néhány aggályom. Erre kétségtelenül emlékeztetni fogom az új biztost és a Tanácsot is.

A második pont az, hogy egy úgyszólván önkéntes keretről van szó. Ezt a keretet ajánljuk most fel a tagállamoknak a jogszabályban. Nem biztos, hogy ezt követően prioritást fog kapni. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság részéről aktív tájékoztatást kérek, mert elvi választásról van szó. Ma azt mondták nekünk: „Európáért választunk”; e szociális arculatú új Bizottság számára fontos, hogy aktívan részt vegyünk a végrehajtásban. A kérdéses társadalmi csoportokat is be kell vonni a végrehajtásba, mert így jobb és fenntarthatóbb eredményhez juthatunk el.

Szeretnék mindenkinek még egyszer köszönetet mondani, és remélem, hogy a holnapi nap kedvező eredményt hoz. Rajta tartjuk a szemünket a labdán, és a terepen követni fogjuk a helyzetet.

Végül az a tény, hogy éppen ez az új Szerződésen alapuló első jogalkotási dokumentum, főként annak a prioritásnak köszönhető, amelyet meghatároztunk.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra csütörtökön 12 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Ádám Kósa (PPE) , írásban. – Mély meggyőződésem, hogy a Bizottság helyesen tette, amikor javasolta az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek a marginalizált közösségeket segítő, lakáscélú intézkedések támogathatósága tekintetében történő módosítását. Továbbá úgy gondolom, hogy a Tanács is felismerte a javaslat jelentőségét az új, integrált szemlélet szükségességének hangsúlyozását illetően. Közép-Európában, és különösen Magyarországon nagyon sok az olyan, súlyos fogyatékkal élő személy, aki régi, romos épületekben él. Sok hely a II. Világháború előtt kastélyként vagy udvarházként szolgált, de a kommunizmusban ezekről megfeledkeztek, akárcsak az elhagyatott emberekről, akiket ezekben helyeztek el. Tudom, hogy számos hátrányos helyzetű csoport küzd különleges körülményekkel és problémákkal, és hangsúlyosan érzem, hogy figyelembe kell vennünk a pénzügyi és gazdasági válság következményeit. Támogatnunk kell azokat a módosításokat – a civil érdekelt felek nézeteivel összhangban –, amelyek olyan sokkal integráltabb projekteket tesznek lehetővé, amelyek egyidejűleg foglalják magukban az építőipart, az idegenforgalmat, a munkaerőpiacot, a vidékfejlesztést és a társadalmi integrációt. Nem engedhetjük, hogy az európai adófizetők pénzét zsákutcákra költsék. A valódi megoldásokra kell összpontosítanunk.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat