Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. február 24., Szerda - Brüsszel

22. Az Európai Közösségen belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektek (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont Adina-Ioana Vălean jelentése, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében, az Európai Közösségen belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0361 – C7-0125/2009 – 2009/0106(CNS)) (A7-0016/2010).

  Adina-Ioana Vălean , előadó. – Elnök asszony! Nagyra értékelem, hogy itt van a plenáris ülésen ma este. Szeretnék köszönetet mondani az összes árnyékelőadónak a jelentés kapcsán lefolytatott gyümölcsöző megbeszélésekért és az elvégzett munkáért. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése szélesebb hatáskört biztosít az Európai Uniónak az energiapolitika területén. Meggyőződésem, hogy ha a tagállamok együttműködnek ezen a területen, akkor Európa biztonságosabb, olcsóbb és hatékonyabb energiaellátásról képes gondoskodni polgárai számára. Együttesen minimálisra csökkenthetjük az előre nem látható események hatásait, ilyen volt például az európai gázellátás múlt télen tapasztalt megszakadása.

Európa természetesen nem avatkozhat bele a határain kívül zajló gázforgalomba és az ilyen jellegű vitákat sem oldhatja meg, viszont gondoskodhatunk arról, hogy infrastruktúránk képes legyen megbirkózni az ellátási hiányokkal vagy kimaradásokkal, emellett átláthatóbbá és hatékonyabbá tehetjük a piacot. Európa nagyon magasra állította a mércét napirendjében. Tavaly elfogadtunk egy harmadik energiacsomagot, amelynek célja egy versenyképesebb és hatékonyabb energiapiac biztosítása. A Parlament napirendjén szerepel egy rendelet a gázellátás biztonságáról, és az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházások bejelentését szabályozó rendeletre vonatkozó holnapi szavazás is hozzájárul majd a piac átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételéhez.

Ennek kapcsán szerintem nagyon sajnálatos lenne, ha elszalasztanánk azt a lehetőséget, amelyet ez az új eszköz felkínál, és nem alkalmaznánk a Lisszaboni Szerződés új 194. cikkében szereplő megfelelő jogi alapot. Ez egy nagyon fontos intézményi, politikai és jogi szempont. Ez a rendelet nemcsak az információgyűjtés eszköze, hanem átfogó képet ad az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházásokról a döntéshozás alapjaként. Amennyiben tehát a Tanács nem a megfelelő jogi alapokon fogadja el ezt a rendeletet, akkor szerintem a Parlamentnek tovább kell vinnie ezt az ügyet az Európai Bíróságon, és biztosíthatom önöket afelől, hogy ezt meg is fogja tenni.

Ami a lényeget illeti, korábban elmondtam ezt Barroso úrnak, és most önnek is elmondom, Oettinger biztos úr: Európa fordulóponthoz érkezett, és most társaságaink támogatását és a versenyképesség pozitív környezetének megteremtését kell prioritássá tennünk, sokkal inkább, mint valaha. Ezért erős politikákra, és különösen sokkal megbízhatóbb energiapolitikára van szükségünk. A végcél a biztonságos és olcsó energia biztosítása polgáraink és társaságaink számára egyaránt. Ebben a felfogásban azt szeretném remélni, hogy az adatok összegyűjtése nem válik öncéllá. Gondoskodnunk kell arról, hogy ez a rendelet ne hozzon létre újabb bürokratikus terheket a társaságok számára, és meg kell erősítenünk az érzékeny üzleti információk védelmét.

Más téma: csak sajnálni tudom, hogy a PPE és az S&D Képviselőcsoport beterjesztett egy módosítást, amely szerint az európai uniós társaságoknak adatokat kellene közölniük a harmadik országokban megvalósított projektek beruházásairól. Valaki mondja már meg nekem, hol van az a jogi alap a szerződésekben, amely lehetővé teszi az energiapolitika területen kívüliségét. Továbbá meggyőződésem, hogy először bizonyítanunk kellene, hogy tudjuk, mit terveznek európai szinten, és csak utána lenne szabad határainkon túlra tekintenünk. Azt is látom, hogy ebben a Parlamentben sokan kísértést éreznek arra, hogy mindent felvegyenek ebbe a rendeletbe. Szerintem ez tévedés. Ahhoz, hogy ez az eszköz hatékony legyen, a valóban konzisztens információkra kell összpontosítanunk, és feltétlenül szem előtt kell tartanunk a túlzott bürokrácia kerülését, valamint a társaságok és a Bizottság számára bizalmas természetű kérdéseket. Azáltal próbáltam megteremteni ezt az egyensúlyt, hogy az egyik oldalon lehetőséget adunk a Bizottságnak arra, hogy rálátása legyen a lehetséges jövőbeni fejleményekre, a másik oldalon viszont gondoskodunk arról, hogy ez a kép a lehető legpontosabb legyen.

Ezenkívül szükségünk van némi bizonyosságra a jövőbeni beruházások tekintetében, a megfelelő és szilárd döntéshozáshoz. Nekem is szükségem van megnyugtatásra, Oettinger biztos úr. El akarom kerülni azt a helyzetet, amikor a Bizottság az adatok összegyűjtése után elkezd előírni beruházási terveket és végül megmondja a társaságoknak, hogy hol folytathatnak beruházást és hol nem. Viszont megoldásokat és ösztönzéseket kell tartalmaznia a társaságok számára olyan, rövid távon nem nyereséges beruházások végrehajtásához, amelyek szükségesek lehetnek az ellátás biztonságának garantálásához, ellenkező esetben továbbra is megmaradnak a kibúvók.

Itt most abbahagyom. Köszönöm türelmüket, és érdeklődéssel várom megjegyzéseiket.

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Elnök asszony, Vălean asszony, tisztelt képviselőtársaim! A múlt év elején lezajlott gázválság megmutatta, mennyire fontos, hogy Európa rendelkezzen működőképes energiaipari infrastruktúrával, amely nemcsak a belső piac működését mozdítja elő, hanem az érintett tagállamok és régiók közötti szolidaritást is lehetővé teszi válság esetén. Ezért nagyon fontos, hogy a Bizottság kapjon egy általános képet arról, hogy milyen új beruházási projektek állnak tervezés vagy kivitelezés alatt, és melyek azok a régi létesítmények, amelyeket véglegesen le kell állítani. Így tehát javaslatunk egy információs eszköz továbbfejlesztésére és átdolgozására irányul, amely egy másik válság, nevezetesen az első olajárválság alatt jött létre.

Ennek a javaslatnak a célja a rendelet alkalmazási területének kiterjesztése, különös tekintettel a megújuló energiákra és a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra (CCS). Üdvözöljük a Parlamenttől kapott arra irányuló javaslatokat, hogy illesszünk be olyan alkalmazási területeket mint a távfűtési hálózatok, vagy a gáz-, szén- és olajtermelési kapacitások. A jelenleg érvényben lévő bejelentési kötelezettségeket is figyelembe akarjuk venni, amennyiben a Bizottság által végrehajtott elemzések összefüggésében rendelkezésre álló információk használhatók.

(A hang megszakad)

(Az ülést technikai problémák miatt rövid időre felfüggesztik)

  Elnök. – Szeretnénk újból megpróbálni, nézzük meg, működik-e a némettel.

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Elnök asszony, tisztelt képviselőtársaim! Felvetettem azt a kérdést, hogy a Bizottság milyen módon akarja kiértékelni azokat az információkat, amelyeket ennek a rendeletnek a kapcsán a tagállamoktól kap. Elemzéseink során először az infrastruktúra várt fejlődését fogjuk vizsgálni a kereslet várható változásai szempontjából. Mérlegelni fogjuk, hogy az új kapacitások, amelyekre számítunk, illeszkednek-e jövőbeni keresletre vonatkozó előrejelzésekkel, illetve hogy számíthatunk-e hiányokra.

Ebben a tekintetben, a jelenlegi rendelettől eltérően, fontosnak tűnik az intézményközi párbeszéd bevezetése ezeken a területeken. A Bizottság ezért először is javasolja egy jelentés kiadását minden második évben az energiaipari infrastruktúra szerkezeti fejlődéséről. Ennek célja az átláthatóság javítása az összes piaci szereplő számára. Másodszor: politikai párbeszédet is szeretnénk a Parlamenttel és a tagállamokkal, a következtetések levonása céljából. Szeretném kihangsúlyozni ezt az utolsó szempontot, mert egy valami világos: a rendelet önmagában az információk összeszedésére és összegyűjtésére szolgáló eszköz, amely megmutatja nekünk, szükség van-e valamilyen lépés megtételére. Amit ennek alapján tenni fogunk, azzal speciális energiapolitikai kezdeményezések összefüggésében kell foglalkoznunk.

Ez elvezet engem ahhoz a szemponthoz, Vălean asszony, amely önt és az egész Parlamentet érdekli, nevezetesen a Lisszaboni Szerződés új 194. cikkéhez és annak alkalmazásához. Ez a cikk valamennyiünk – a Parlament, a Tanács és a Bizottság – számára egyrészt lehetőség, másrészt kötelesség az EU energiapolitikájának átalakítására, szorosan együttműködve egymással – más szavakkal, különösen az Európai Parlamenttel karöltve. Ezért új energiaügyi biztosként szeretném a Parlamentet átfogó módon bevonni az összes jövőbeni politikai intézkedésbe, amennyire ez csak lehetséges, és már egy korai szakaszban. Az a jogi aktus azonban, amelyre a mai vita vonatkozik, csak az információk összegyűjtésével és kiértékelésével foglalkozik az energiaipari ágazatban, és ezért – a Bizottság értelmezése szerint – az Euratom Szerződés 337. és 187. cikkére épül. A rendelet tartalma egyrészt teljesíti az elsődleges törvény említett cikkeit, másrészt pedig, a szokásjoggal összhangban, a másodlagos törvény jogi alapjának kiválasztását össze kell kapcsolni a tartalomra vonatkozó mérhető kritériumokkal.

Semmiféle energiapolitikát nem lehet létrehozni önmagában az adatok összegyűjtésével és kiértékelésével, véleményem szerint ezért van szükség döntésre ezzel kapcsolatban. Megértésüket kérem ez ügyben.

  Marian-Jean Marinescu , a PPE képviselőcsoport nevében.. – (RO) Biztos úr! Ön megpróbálta megmagyarázni, miért nem az együttdöntési eljárás alapján cselekszünk. Én is megmaradok képviselőtársam, Vălean asszony, a jelentés előadójának véleménye mellett, és azt mondom, hogy jó lett volna, ha ezt a rendeletet az együttdöntési eljárás alapján vitatjuk meg.

Az új rendelet kiemelkedő fontosságú jogi aktus az Európai Unió energiapiaca szempontjából. Ennek az elemzésnek ki kell egészítenie a nemzeti és a regionális stratégiákat, és elő kell segítenie az energiabiztonság megszilárdítását az infrastruktúrával és a beruházásokkal kapcsolatos potenciális kiskapuk és kockázatok azonosításával, a kínálat és a kereslet közötti egyensúly megteremtésének céljából az energiaipari ágazatban.

Úgy gondolom, hogy a Bizottság javaslata számos tisztázatlan pontot tartalmaz, de ezeket szerintem már megoldottuk a benyújtott módosításokkal, ilyen például a tagállamok által beküldött energetikai adatok közzététele. Ezeket az adatokat összesíteni kell nemzeti és regionális szinten. Ez hozzájárul az érzékeny üzleti adatok feltárásának megakadályozásához.

Tisztázni kell továbbá, mit jelent az a kifejezés, hogy „különleges szerv”, vagy az energiaipari infrastruktúra egész EU-ra kiterjedő többéves hálózatfejlesztési és beruházási terveinek előkészítésével és elfogadásával megbízott szerv. Ott van továbbá a kérdéses adatok kettős összegyűjtése elkerülésének kérdése és annak meghatározása, mikor kell jelentéseket benyújtani egy adott projektről, például miután a hatóságok megkapták az építési engedély iránti kérelmet.

További különösen fontos kérdés a harmadik országokban megvalósított európai beruházások megfigyelésének kérdése, amelyek hatást gyakorolnak az európai energiapiacra. Véleményem szerint ennek a rendeletnek a részeként be kellene számolni azokról a beruházásokról is, amelyeket akár a kormányok, akár a nemzeti társaságok harmadik országokban megvalósítanak, és amelyek jelentős hatás gyakorolnak az energiapiacra.

  Adam Gierek , az S&D képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony! Az európai integráció, a biztonság és az energiaszolidaritás megköveteli a beruházások közös kezelését az összes tagállamban, egy átfogóan értelmezett energiaipari infrastruktúra és különösen egy átviteli/szállítási infrastruktúra részeként. A beruházások optimális megoldásaihoz ezen a területen objektív információkra van szükség az egyes önálló nemzeti rendszerekhez tartozó infrastruktúra állapotáról, emellett szükség van olyan információkra is, amelyek nélkülözhetetlenek a jövőbeni integrációval kapcsolatos központi EU szintű tanulmány elkészítéséhez.

A fontos elem a termékekért és szolgáltatásokért folytatott verseny a közös piacon, amelyet alapvetően az egyes tagállamokban érvényes energiaár befolyásol, és az üzleti titkok megőrzésének szükségessége nem takarhatja el, és nem zavarhatja meg az integrációs folyamatokat. Csak azokat a titkokat őrizzük meg, amelyeket titokban kell tartani – a katonai infrastruktúra létesítményeit.

Ez elsősorban azért fontos, mert az ilyen jellegű beruházásokkal, például az északi vagy a déli gázvezeték megépítésével kapcsolatos döntések nem lehetnek kizárólag egoista intézkedések, amelyeket néhány EU tagállam érdekei alapján meghoznak. Állítsunk össze egy komplex, hosszú távú energiaipari infrastruktúra tervet a teljes Unióra nézve, az együttműködés, a bizalom és a szolidaritás elve alapján. A jelenlegi rendelet sajnálatos módon csak bizonyos mértékben fogja ezt a célt szolgálni, és véleményem szerint például a tagállamok prioritásait is fel kellene ölelnie.

  Lena Ek , az ALDE képviselőcsoport nevében.. – (SV) Elnök asszony! Rendkívül elégedetten látom a Bizottságnak a legjobb gyakorlatok előmozdítása és az energiahatékonyság javítása melletti elkötelezettségét Európa energiapiacán. Az energiahatékonyság kritikus jelentőségű mind a munkahelyek, mind pedig Európa növekedése szempontjából, és elengedhetetlen, ha el akarjuk érni a 2 °C-os célkitűzést. Ennek két legfontosabb előfeltétele az intelligens energiahálózatok és egy szabad jól működő belső energiapiac. Természetesen mindkét feltétel megköveteli, hogy a Bizottság alaposan ismerje a jelenlegi infrastruktúrát és piacot – és ez a javaslat pontosan ezzel kapcsolatos.

Ám ehhez az is kell, hogy az ezeket az információkat kezelő bürokrácia hatékony legyen. El kell kerülnünk a feladatok megkettőzését, és azokat az információkat kell közölnünk, amelyek szükségesek ezeknek a célkitűzéseknek az eléréséhez. Ha el akarunk érni egy jól működő piacot, akkor ehhez az európai vállalkozásoktól összegyűjtött adatok védelme is hihetetlenül fontos, a piaci zavarok elkerülése érdekében. Támogatni fogom a szerző jelentését, és felszólítom a Parlamentet, hogy utasítsa el a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja által benyújtott hihetetlenül bürokratikus javaslatokat.

Amint ez korábban már elhangzott, a javaslat célkitűzései hihetetlenül fontosak – annyira fontosak, hogy külön jogi alapot kaptak a Lisszaboni Szerződés 194. cikkében, amelyben ezek gyakorlatilag szóról szóra fel vannak sorolva. Ezért magától értetődőnek kell lennie, hogy az Európai Parlament az említett szerződés értelmében teljes erőbedobással részt vesz a rendes jogalkotási eljárásban. Bármi más magatartás méltatlan lenne hozzánk, és rendkívül szerencsétlen kezdete lenne annak az együttműködésnek, amelyre szükségünk van a Parlament és a Bizottság között egy működőképes belső energiapiac létrehozásához.

  Yannick Jadot , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében.. – (FR) Biztos úr! Jó, hogy meg akarja vitatni ennek az eszköznek a következményeit az Európai Parlament előtt, de a legfontosabb, amit tiszteletben kell tartani az Európai Parlament tekintetében, az a rendes jogalkotási eljárás. Hasznosnak tartjuk ezt az eszközt, de működőképesebbnek, hatékonyabban és átláthatóbbnak kellene lennie.

Különösen hatékonyabbnak, ha figyelembe akarja venni az összes decentralizált energiaforrást. Ennek nem az a módja, hogy összeszámolunk minden egyes napelemtáblát, hanem a tagállamok szintjén rendelkezünk azokkal az információkkal, amelyeket összegyűjthet, hogy lássa, miből adódnak össze a decentralizált energiaellátás tervei. Amikor demokráciáról és átláthatóságról beszélünk, akkor meglepetten hallom, amint liberális képviselőtársaim a „bürokrácia” szót ismételgetik. Ennek az eszköznek átláthatónak kell lennie, meg kell azt vitatnunk, és a Bizottságnak konzultálnia kell minden érintettel, többek között a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel. Végül: az adófizetők jelentős mértékben hozzájárulnak a fenntartható energiaellátás felé való átmenet erőfeszítéseihez, és nagyon fontos, hogy legyenek információink a finanszírozásról, hogy pontosan tudhassuk, hogy az adófizetők hogyan finanszírozzák a fenntartható energiaellátás felé való átmenetet Európában. Remélem, hogy a benyújtott módosításokat holnap a képviselők nagy számban elfogadják, többen, mint ahányan ma este itt vannak.

  Evžen Tošenovský , az ECR képviselőcsoport nevében. – (CS) Az EU energiaipari infrastruktúrájának területén megvalósuló beruházási projektekről szóló rendszeres tájékoztatásra vonatkozó javaslat megkérdőjelezhető. A javaslat kiterjed az EU azon szerveire, amelyek a – többnyire magántulajdonban álló – társaságok közötti versenyviszonyok területén tevékenykednek. Véleményem szerint ennek a javaslatnak két rétege van. Az egyik réteg az ilyen jellegű kötelező információk tartalmával kapcsolatos, különös tekintettel azok tárgykörére és részleteire. A második réteg a titkosság szintjével és a Bizottság ebből fakadó titoktartási kötelezettségével kapcsolatos.

Szilárd meggyőződésem, hogy a bejelentendő információknak inkább leíró jellegűeknek kell lenniük, amelyek durva áttekintést adnak az energiaipari hálózatokról és azok jövőbeni fejlődéséről. Ilyen módon a Bizottság kellő rálátással rendelkezhetne az egyes országok közötti kapcsolatokra, ugyanakkor kellő rálátással rendelkezhetne a meglévő hálózatokra és a jövőbeni kilátásokra. Ez logikus módon felveti azt a kérdést is, hogy mit tenne a Bizottság, ha meggyőződne arról, hogy egy adott területen nincs elegendő kapacitás, vagy éppen ellenkezőleg, valahol fölösleges kapacitás van. Az általános információk elégséges mennyiségével az energiatársaságok egyes stratégiai terveire vonatkozó titoktartással kapcsolatos nehézkes beszélgetések problémáját is meg lehetne oldani.

  Jaroslav Paška , az EFD képviselőcsoport nevében. – (SK) Az elmúlt évek eseményei megmutatták, hogy az EU energiabiztonsága inkább vágyálom, mint valóság.

Az EU tagállamainak energiarendszerei nem eléggé kompatibilisak, és nincsenek kielégítő szinten kölcsönösen összekapcsolva egymással. Ezért került sok ország a múlt év elején olyan helyzetbe, hogy meleg és gáz nélkül maradt, az EU minden szolidaritása és jóindulata ellenére is. Széles körű kezdeményezésekre van szükség az Európai Bizottság részéről ennek a helyzetnek a megoldásához, ezért az Európai Bizottságnak jó minőségű és részletes információkat kell kapnia munkájának elvégzéséhez, a tagállamoktól és a magánszektortól egyaránt.

Az említett okok miatt az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektek bejelentéséről szóló tanácsi rendelettervezetet természetes és szükséges lépésnek tekinthetjük az EU energiapolitikájának kiterjesztésében, az EU energiaellátása területén bekövetkezett jelenlegi fejleményekre adott válaszként. A jelentésben szereplő, erre a programpontra vonatkozó módosító javaslatok javítják a rendelet megszövegezését, ezért helyénvalónak tartom annak támogatását.

  Amalia Sartori (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Vălean asszony kitűnő jelentése megfogalmaz néhány érzékeny szempontot, amelyekkel egyetértek.

Az első a biztonság optimális szintje garantálásának követelménye, a javaslat alapján kért adatok és információk tekintetében, nevezetesen amelyeket a gazdasági szereplők érzékeny adatoknak tekintenek. A második az a követelmény, hogy lehetővé kell tenni az adatok összesítését szélesebb regionális szinten is, mivel a nemzeti szintnek alkalmanként nincs kellő jelentősége. A harmadik: a bejelentéseknek gyakorlatias céllal kell rendelkezniük, és ki kell egészíteniük az európai gázrendszer fejlődésének elemzését.

Ezért a Bizottságot kötelezni kell arra, hogy elemzéseit megvitassa a tagállamokkal és az ágazat gazdasági szereplőivel; ezt a kötelezettséget vállalta itt velünk szemben a Bizottság.

Ezenkívül feltétlenül el kell kerülnünk annak a munkának a megkettőzését, amelyet a gazdasági szereplőknek, nemzeti szabályozó hatóságoknak és a tagállamoknak fel kell vállalniuk az ellátási biztonság megvédését célzó nemzeti tervek meghatározása érdekében, kiemelten hivatkozva a gáz-infrastruktúrára, és annak garantálása érdekében, hogy ha a gazdasági szereplők úgy döntenek, hogy megváltoztatják beruházási terveiket, akkor semmilyen módon ne büntessék meg őket ezért.

Azzal szeretném befejezni, hogy felhívom a figyelmüket a javaslat 1. cikkének (2) bekezdésére, amely a bejelentési határidőket tárgyalja. Feltétlenül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy sok projekt soha nem jut tovább a tervezési szakasznál. Ezért akkor lehet a lehető legjobb eredményeket elérni, ha a bejelentési kötelezettség csak azokra a projektekre vonatkozik, amelyek megkapták a szükséges hozzájárulásokat és engedélyeket, vagy amelyekről meghozták a végleges beruházási döntést.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok az előadónak az elvégzett nagyszerű munkáért. A Lisszaboni Szerződés megerősíti az Európai Unió hatásköreit az energiapolitika területén. Az EU energiabiztonsága és a tagállamok közötti szolidaritás energiaválságok idején létfontosságú az Európai Unió energiapolitikája tekintetében. A jelenlegi rendelet meghatároz egy közösségi keretrendszert az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektekre vonatkozó adatok és információk Bizottság részére való bejelentéséhez, az olaj, a gáz, a villamos energia és a bioüzemanyagok, valamint az energiaipar által kibocsátott szén geológiai tárolását érintő projektek tekintetében.

A Bizottság képes lesz arra vonatkozó javaslatokat benyújtani, hogy hogyan lehet jobban kihasználni a meglévő kapacitásokat, és képes lesz azonosítani a megoldásokat energiaválságok során. A rendelet nem okozhat jelentős adminisztrációs többletterhelést az energiaipari társaságok számára. Meggyőződésem azonban, hogy ezt a rendeletet azokra az európai társaságokra nézve is alkalmazni kell, amelyek harmadik országokban folytatnak beruházásokat az energiaipari infrastruktúra projektek területén, ha azok közvetlenül kapcsolódnak egy vagy több tagállam energiaellátási hálózataihoz, vagy jelentős hatást gyakorolnak azokra. Ezért remélem, hogy a 74. módosítás holnap megkapja a többség támogatását.

  Roger Helmer (ECR) . – Elnök asszony! A ma este mérlegelt módosítások egy része a megújuló energiákkal kapcsolatos mániákus rögeszménket tükrözi. Szűnni nem akaróan beszélünk a CO2-kibocsátás csökkentésének fontosságáról, még akkor is, ha az ember által előidézett globális felmelegedés elmélete a szemünk láttára esik szét.

De ha komolyan gondoljuk a CO2-kibocsátás csökkentését, akkor egyértelműen az atomerőműveket, nem pedig a megújuló energiákat kellene elsőbbségben részesítenünk. Olyan ösztönzők bevezetése mellett döntöttünk, amelyek erősen torzítják a piacot a megújuló energiák javára és az atomenergia hátrányára.

Európának versenyképes, megbízható, a fő irányvonalhoz tartozó, alapterhelésű energiatermelési képességre van szüksége, amelyet az atomerőművek képesek nyújtani. Közben nem lehet Európa iparának energiaellátását a szélfarmok által termelt időszakos villamos energia szánalmas csörgedezésére alapozni.

Az EU-ban sok országnak, többek között a sajátomnak is, az energiakorlátozás kilátásaival kell szembenéznie az évtized későbbi éveiben, részben a nagy tüzelőberendezésekről szóló irányelv következtében. Ha nem kezdünk hozzá azonnal jelentős áramtermelési képességek felépítéséhez, ezen én az atomenergiát és a szenet értem, akkor előbb-utóbb azt fogjuk tapasztalni, hogy kialszanak a lámpák.

  Bogusław Sonik (PPE) . – (PL) Az energia és az energiahálózat kérdése kritikus jelentőségű az európai gazdaság jövője szempontjából. Az energiabiztonság fontosságát dokumentumok, viták és ülések egész sora ismételgeti. Annak érdekében azonban, hogy a szavakat és a nyilatkozatokat konkrét megoldások és mérhető eredmények kövessék, először és elsősorban a tervezett beruházások megfelelő szintű finanszírozásáról kell gondoskodnunk. Az Exxon Mobil, a világ egyik legnagyobb olajtársasága által elkészített jelentés szerint a világ energiaigényének körülbelül évi 1,2%-os emelkedésére kell számítani, így tehát 2030-ra a kereslet hozzávetőlegesen 35%-kal lesz magasabb.

A gáz iránti igény, amely a második legfontosabb energiaforrás lesz, évente 1,8%-kal fog növekedni. A világ fogyasztása jelenleg valamivel több mint hárommilliárd köbméter. 2030-ban 4,3 milliárd köbméterre lesz szükség. Európa növekvő gázigényének egyik következménye az ennek az erőforrásnak az importjától való megnövekedett függőség lesz, amely a 2005. évi 45%-ról 2030-ig 70%-ra fog emelkedni. E számadatok fényében az Európai Közösség által az energiahálózathoz nyújtott pénzügyi támogatást stratégiai kérdésként kell kezelni.

A jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetben sok projekthez rendkívül nehéz beruházót találni. Csak az Európai Unió által biztosított megfelelő támogatás teszi lehetővé ezeknek a projekteknek a folytatását. Elsőbbséget kell biztosítani azoknak a projekteknek, amelyek a határokat keresztező szükségletekre összpontosítanak és hozzájárulnak új technológiák kifejlesztéséhez, amelyek Európa jövőbeni energiaszükségletei szempontjából alapvető jelentőségűek. Ezek a projektek hozzájárulnak a rendszerek közötti csatlakozások különbségeinek kiküszöböléséhez az Európai Unióban, és lehetővé teszik az Európai Unió saját energiaforrásai optimális felhasználásának előmozdítását.

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök asszony! Ez a kérdés legalább három ok miatt nagyon fontos: először, gondolnunk kell az energiabiztonságra, mert eljön az a nap, amikor kifogynak a fosszilis tüzelőanyagok; másodszor, éghajlatváltozási célkitűzéseink miatt, amelyeket magunk elé tűztünk 2020-ra, vagy ahogyan egyesek javasolták, 3020-ra, vagy akár 4020-ra; és harmadszor, és ez nagyon fontos, csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket, amelyek instabil vagy diktatórikus rezsimektől származnak.

Az idő tehát nem nekünk dolgozik, és az egyik olyan terület, amelyre nagyon oda kell figyelnünk, az a kutatás és az innováció területe. És aggódom a feladatok megkettőzése miatt ezen a területen.

A közelmúltban megtudtam, hogy 45 különféle csoport foglalkozik a szalmonella baktérium kutatásával. Ha ez megtörténhet a szalmonella baktérium esetében, akkor biztosak lehetünk abban, hogy 450 csoport foglalkozik ugyanazokkal a kutatásokkal a megújuló energiák, például a szélenergia, a napenergia, az árapály-energia és a hullámenergia területén.

Ezért szeretném megkérdezni a Bizottságtól, hogy milyen tervei vannak ezeknek a kutatásoknak a koordinálására, hogy elérhessük az erőforrások legjobb felhasználását a szükséges technológia kidolgozása területén.

  Ioan Enciu (S&D) . – (RO) Szeretnék gratulálni Vălean asszonynak ezért a jelentésért. Szeretnék rámutatni az infrastruktúrát érintő beruházások fontosságával kapcsolatban néhány szempontra. Az energiaipari infrastruktúra folyamatos fejlesztése az egyetlen mód arra, hogy megbirkózhassunk a folyamatosan változó társadalom szükségleteivel. A meglévő hálózatok fejlesztése, valamint az innovatív energiaforrásokhoz hozzáigazított új típusú hálózatok beruházásai létfontosságúak az új energiaforrások elérésének megkönnyítése szempontjából, mind a lakosság, mind pedig az ipar számára.

Jelenleg de facto van regionális együttműködés az energiaipar területén. Ezt azonban egyértelmű rendeletekkel meg kell erősíteni. A tagállamok közötti szolidaritás elvét át kell ültetni a gyakorlatba. Nagyon fontos továbbá az IT-rendszerek területén végrehajtott beruházások növelése, a tüzelőanyag-készletek válságok során történő megfigyelése és bejelentése céljából.

Végül szeretném kihangsúlyozni, hogy az információs és kommunikációs technológiai (IKT) megoldások beruházásai és telepítése az energiaiparban kulcsfontosságú az energiahatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felépítése szempontjából.

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) A Lisszaboni Szerződést, amely megerősítette az EU hatásköreit az energiapolitika területén, tevékenyen ki kell használnunk a nehézségek leküzdésére és a lehetséges problémák megelőzésére az energiapiacon.

Az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektekre vonatkozó információk közlése megkönnyíti az ágazaton belüli kereslet és a kínálat közötti hézagok azonosítását, és ezért a jobb közös energiapolitika létrejöttéhez is hozzájárul a szolidaritás jegyében, amivel szorosabban összehozza a tagállamokat az energiapiacon. A fentiekben említett okok miatt egyetértek azzal a nézettel, hogy össze kell gyűjteni pontos és adekvát információkat a tervezett beruházásokról annak érdekében, hogy az EU megalapozott döntéseket hozhasson az energiapolitika területén, egy egységes kép és az összes tagállamban fennálló helyzet alapján.

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) A stabil és zavartalan energiaellátás garantálása prioritássá vált az Unió tagállamainak kormányai és a Közösség egésze számára. Ezért a kérdésért különös felelősség nehezedik az Európai Bizottságra, amelynek lépéseket kell tennie a Közösség biztonságos energiaellátásának elérése érdekében, az európai energiapiac megfelelő működésének fejlesztésével és megfigyelésével.

A Bizottság többdimenziós energiapolitikája egyik mechanizmusának az energiaipari hatékony beruházási projektek támogatásának kell lennie. A Bizottságnak rendszeresen végre kell hajtania elemzéseket és kutatásokat. Az elemzéseknek az egyes országok energiaipari infrastruktúráját érintő beruházási projektekre vonatkozó információkra kell épülniük, és nemcsak a jelenleg használatban lévő létesítményekre kell hangsúlyt helyezni, hanem azoknak a beruházási projekteknek az elemzésére is, amelyeknek célja a diverzifikáció növelése, mind az energia nyersanyagforrásai, mind pedig a szállítás és a feldolgozás módja tekintetében. Ha a Bizottságnak hasonló elemzései vannak az Unió összes országáról, akkor képes lesz kiválasztani az európai energiapiac számára legelőnyösebb stratégiát.

  Paul Rübig (PPE) . – (DE) Elnök asszony, Oettinger biztos úr! Az energiaipar egyik kulcsfontosságú problémája természetesen az energia tárolása. Meggyőződésem, hogy az ellátás biztonságával kapcsolatban a tárolás tárgykörére is többet kell gondolnunk. Ez különösen a megújuló energiák kapcsán roppant nagy kihívás.

Ugyanakkor ki kell építenünk intelligens hálózatokat is. Minél több megújuló energiánk van, annál több esélyünk van arra, hogy környezetünket jelentősen energiahatékonyabbá tehessük az intelligens hálózatokkal és végeredményben azzal, hogy ösztönzéseket biztosítunk a háztartásoknak az intelligens mérés alkalmazásához a fogyasztás, valamint a költségek csökkentése érdekében. A hatékonyság növelése nagyon fontos, sőt kulcsfontosságú szerepet játszik majd a jövőben, nemcsak az energia előállításában, hanem különösen az energia felhasználásában.

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Elnök asszony, tisztelt képviselőtársaim! Szeretnék köszönetet mondani a jobbítást célzó értékes javaslataikért. A Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a tagállamok sokat figyelembe vegyenek javaslataik közül a rendelet végleges változatában.

A Bizottság tisztában van azzal, hogy a tervezett projektekre vonatkozó információk bizalmas jellegűek. Ezért egyetértünk a Parlamentnek azokkal a javaslataival, hogy csak azokat az adatokat tegyük közzé, amelyeket a tagállamok szintjén korábban összegyűjtöttek. Ezenkívül az adatokat olyan módon kell összesíteni európai szinten, hogy ne lehessen beavatkozni az egyes társaságok tevékenységeibe és üzletpolitikájába. Ez nagyon fontos olyan esetekben, amikor nemzeti szinten csak egy társaság tevékenykedik egy adott energiaágazatban.

Amint korábban már említettem, az olaj-, gáz- és széntermelési képességekre vonatkozó hatály kibővítését is örömmel fogadjuk. Nem szeretném eltitkolni azt a tényt, hogy a tagállamok kevésbé hajlamosak támogatni ezt a javaslatot, de megígérték, hogy öt éven belül felülvizsgálják ezeknek a képességeknek a beillesztését.

Attól függetlenül, hogy eltérően értelmezzük a rendelet jogi alapjait, biztosíthatom önöket afelől, hogy a Bizottság széles körű vitát szeretne folytatni az infrastruktúra területén. Az infrastruktúrával és a szolidaritással foglalkozó és kidolgozásra váró új eszköz, amelyet a transzeurópai energiahálózatokhoz nyújtott közösségi pénzügyi támogatásnak kell követnie, lehetőséget biztosít majd erre, azokhoz a jelentésekhez hasonlóan, amelyeket a Bizottság a gazdaságélénkítési program végrehajtása során elért eredményekről kiad, az energiaipari projektek hasznai tekintetében.

  Adina-Ioana Vălean , előadó. – Elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani a biztos úrnak és munkatársainak azokért az érdekes elemekért, amelyekkel a vitához hozzájárultak.

Csak néhány szó befejezésül – vagy legalábbis a magam részéről történő befejezésül. Először is újból szeretném hangsúlyozni, hogy a politikáknak feltétlenül tartózkodniuk kell a piaci folyamatokba történő beavatkozásoktól. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Európa piacgazdaság, és a politikák itt kizárólag a piac gyengeségeinek korrigálására szolgálnak.

Másodszor, továbbra is szilárdan az a véleményem, hogy nem szabad ezt a rendeletet felhasználnunk más rendeletek megfelelő alkalmazásának vagy kimerítő információk felvételének igazolására; ez nem statisztikai tevékenység. Határozottan a vonatkozó mértékre kell korlátoznunk az összegyűjtött információkat, ellenkező esetben ezek elveszítik értelmüket a hatalmas adatmennyiség miatt. És ez a rendelet nem a megújuló energiákra vagy a gázra vonatkozó politika kimódolásának eszköze.

Végül azt szeretném mondani munkatársamnak, Lena Ek asszonynak, hogy csak reménykedem abban, hogy a rendelet eredményeként kapott összesített adatok hozzásegítenek minket ahhoz, hogy okosabbak legyünk energetikai kérdésekben, és hogy ezek az adatok a közérdeket fogják szolgálni.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra csütörtökön, 2010. február 25-én kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Paolo Bartolozzi (PPE) , írásban. – (IT) Gratulálok az Európai Bizottságnak az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektekre vonatkozó módosított rendelet Tanácshoz történő benyújtása alkalmából.

A jelentés tartalmas és naprakész módon gazdagítja a rendelet tartalmát, és teszi ezt két okból. Az első ok az, hogy átlátható információkról akar gondoskodni azoknak az érzékeny természetű adatoknak a biztonságáról és titkosságáról, amelyeket a Bizottságnak rendszeresen meg kell kapnia az energiapolitika hatékony kezeléséhez. A jelentés összhangban áll a Lisszaboni Szerződéssel, amely kiemelt figyelmet fordít az energiapolitikára, az ágazat módszereinek és beruházási szükségleteinek megerősítésével és koordinálásával.

Mivel a koppenhágai csúcstalálkozón nem született a világ politikai vezetőinek tetsző megoldás, ez azt jelenti, hogy a követendő politikák stratégiaváltást követelnek. Az Európai Parlament kiemelt figyelmet fordít erre a problémára, az energiaipari beruházások felügyelete céljából, a kapcsolódó energia megtermelése, szállítása és tárolása során, a termeléssel és az elosztással foglalkozó ágazatok igényeinek kielégítése, és ebből fakadóan a fogyasztók egészségének védelme érdekében.

A második ok az, hogy mivel az EU-ban energiahiány van és a belső kereslet – az importhoz hasonlóan – napról napra növekszik, az EU energiapolitikájának a diverzifikálásra, az ellátás biztonságára és az energiahatékonyságra kell összpontosítania.

  Elena Băsescu (PPE) , írásban. – (RO) A szolidaritás alapelvének platformot kell biztosítania az Európai Unió energiapolitikájának kialakításához. Ha a tagállamok együttműködnek, akkor képesek lesznek biztonságosabb, olcsóbb és hatékonyabb energiaforrásokról gondoskodni a polgárok és a társaságok számára. Az Európai Unió számára különösen fontos, hogy olyan energiaipari infrastruktúrával rendelkezzen, amely megkönnyíti a tagállamok közötti együttműködést, az energiaválságok alatt felmerülő problémák csökkentése érdekében. Ez a rendelet információkat biztosít az Európai Bizottság számára az energiastruktúrákról, hogy áttekinthesse a helyzetet. Ez kiterjed az olaj- és földgáz-infrastruktúrára, valamint a megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatokra. Ezeknek az információknak az összegyűjtése után rá lehet mutatni az európai energiaellátási rendszer hiányosságaira, majd javaslatokat lehet tenni ezeknek orvoslására. Az európai szinten meghozott intézkedéseknek ki kell egészíteniük a nemzeti és a regionális stratégiákat. Meggyőződésem szerint feltétlenül meg kell óvnunk az összegyűjtött üzleti információk titkos jellegét. Fontos továbbá azoknak a harmadik országokban folytatott európai beruházásoknak a megfigyelése, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak az EU energiapiacára.

  Sergio Berlato (PPE) , írásban. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Az Európai Közösségen belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektekre vonatkozó rendeletjavaslat fontos eszköz az uniós szintű energiapolitika hatékony előmozdításához.

Támogatom a javaslat mögött meghúzódó logikát, nevezetesen azt, hogy meg kell határoznunk egy konzisztens és átfogó keretrendszert az Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházások fejlesztéséhez, amely lehetővé teszi a Bizottság számára az energiaiparban tervezett beruházási projektek fejlődési állapotának megfigyelését.

A megfigyelés minden bizonnyal elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a projektek támogatásának politikája átlátható legyen, de azzal a feltétellel, hogy a kis- és középvállalkozásokra – az EU gazdaságának hajtóerejére – nehezedő adminisztrációs teher minimálisra csökkenjen.

Pozitívnak tekintem, hogy sikerült kompromisszumot elérnünk annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság a piaci szereplők adatait a szükséges titoktartás garantálásával kapja meg és dolgozza fel. Az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektek kritikus jelentőségűek egy szabad, és ezért versenyképes energiapiac megteremtése szempontjából.

Ezért felszólítom a Bizottságot, hogy az összegyűjtött adatok alapján rendszeresen közöljön elemzéseket az energiaipari ágazat szerkezeti fejlődéséről, a piac fejlesztésre szoruló területeinek és a piac optimális működését zavaró akadályok azonosítása céljából.

  András Gyürk (PPE) , írásban. – (HU) Nem múlik el nap, hogy valamely uniós tagállam, vagy nagyvállalat ne jelentene be jelentős beruházási terveket az energiaszektorban. Különböző gázvezetékek, offshore szélparkok és erőművek tucatjai vannak a tervezőasztalokon. A jövőbeni beruházások közötti koordináció ugyanakkor sok kívánnivalót hagy maga után. Már csak ezért is támogatandó a most tárgyalt rendelet, amely egységes szerkezetbe foglalná a tagállamok energetikai beruházásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit. Az elfogadásra váró jogszabály lehetővé teszi a regionális beruházások összehangolását, segíti a közös tervezést. Így erősítheti az egységes uniós energiapiacot és az ellátásbiztonságot.

Fontosnak tartom, hogy az előterjesztésben szereplő adatszolgáltatási kötelezettségek ne jelentsenek túlzott adminisztratív terhet a tagállamok hatóságai számára. Biztosítani kell, hogy az adatszolgáltatás módja megfeleljen a korábban elfogadott előírásoknak. Érdemes felidéznünk ezzel kapcsolatban, hogy az áram és földgáz belső piacára vonatkozó uniós irányelvek már most is tízéves beruházási tervek elkészítését írják elő.

Az Európai Bizottság eredeti előterjesztése nem tért ki a távfűtési beruházásokra. Ezért támogatandó a Parlament ipari bizottságának azon módosító indítványa, amely ezt is beemeli az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó területek közé. Nem feledkezhetünk meg ugyanis arról, hogy az új tagállamokban a távfűtés különösen jelentős szerepet játszik a lakosság ellátásában. Magyarországon például mintegy kétmillió ember ellátását biztosítja. A távfűtéssel kapcsolatos beruházások ezért nem hagyhatók figyelmen kívül az energiapolitikai beruházások összehangolása során.

  Edit Herczog (S&D) , írásban. – (HU) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Annak dacára, hogy az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektek megvalósításához eleve súlyos bizonytalanságok kapcsolódnak, és hogy a jelenlegi gazdasági és hitelválság komoly nehézségeket idéz elő az energiaszektor beruházási projektjei számára, tisztán kell, hogy lássuk, hogy az energiaellátás biztosítását, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és a versenyképesség fenntartását célul kitűző új európai energiapolitika szempontjából kulcsfontosságú, hogy az elkövetkező években az energiaipari infrastruktúrát érintően jelentős beruházások valósuljanak meg az Európai Unióban. Ugyanis a közös energiapolitika kialakításának egyik fontos eszközéről van szó.

Nem támogathatjuk hatékonyan uniós szinten az európai energiapolitikát anélkül, hogy energiaipari infrastruktúránkról elegendő információval rendelkeznénk. Éppen ezért közös célunknak tekintem annak biztosítását, hogy a Közösség pontos és rendszeres tájékoztatást kapjon az EU energiaipari infrastruktúrája terén végrehajtott beruházási projektekről; hogy könnyítsünk a bejelentéssel kapcsolatos terheken, hogy növeljük a Bizottsághoz beérkezett információk alapján elvégzett elemzés hasznosságát, valamint hogy könnyítsünk a magánszektor gazdasági szereplőinek – akik az infrastruktúra-fejlesztési beruházások terén egyre jelentősebb szerepet játszanak – a terhein.

  Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz (PPE) , írásban. – (PL) Szeretnék őszinte köszönetet mondani az előadónak ennek a kiegyensúlyozott jelentésnek az elkészítéséért. A tagállamok és az Európai Bizottság egyesített erőfeszítései, amelyeket a jelentés tartalmaz, az energiabiztonság integrált és továbbfejlesztett rendszeréről gondoskodnak az Unió számára, ugyanakkor hatékonyabb és alacsonyabb energiafogyasztást érnek el. A Közösség energiapolitikájának részeként a Bizottságnak és a tagállamoknak azonosítaniuk kell azokat a beruházásokat, amelyek szükségesek az EU stratégiai szükségleteinek kielégítéséhez a földgáz és a villamos energia kínálata és kereslete szempontjából. A rendelet létrehoz egy közös keretrendszert, amelynek alapján az Európai Bizottság adatokat és információkat kap az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektekről a nyersolaj, a földgáz, a villamos energia, a bioüzemanyagok és az alacsony kibocsátású beruházási projektek területén, amelyeket a városi fűtési és hűtési rendszerekhez felhasználnak. Vitathatatlan, hogy az energiarendszer stabilitásának fenntartásához szükséges egyik elem kétség nélkül a szén, amelyet nem szoríthatnak ki a megújuló energiaforrások, mivel ezek nem képesek kielégíteni az új tagállamok folyamatosan bővülő és fejlődő gazdasági ágazatainak szükségleteit. Amikor rámutatunk a szén mint energiaforrás előnyeire, arra is rá kell mutatnunk, hogy az új technológiák használata lehetővé teszi majd a számunkra a környezetszennyezés nagyobb csökkentését és a meghatározott CO2-kibocsátási határértékek fokozatos alkalmazását.

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) Az energiaellátás garantálását, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és a versenyképesség biztosítását célzó új energiapolitika összefüggésében az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházások létfontosságú szerepet töltenek be. Az új politikai követelmények, például az üzemanyagkeverékekre vonatkozó célkitűzések, úgy változtatják meg a tagállamok politikáját, hogy hasznát lássák egy új, modernizált energiaipari infrastruktúrának.

A Bizottság javaslata az energiaipari beruházási projektek jelenlegi bejelentési rendszerének átdolgozására irányul. A cél megfelelő információk összegyűjtése a tervezett beruházásokról, hogy a Bizottság képes legyen megfigyelni az infrastruktúrával kapcsolatos helyzetet és előre megláthassa a lehetséges problémákat. Annak figyelembevételével, hogy az EU jelenlegi jogszabályai már ma is előírnak beszámolási és bejelentési kötelezettségeket a beruházások és az infrastruktúra kapcsán, ezeknek az információknak a felhasználását jobban kell koordinálni, hogy a beszámolási és bejelentési kötelezettségek megkettőzése elkerülhető legyen, ugyanakkor a polgárok számára hozzáférhetőbbek legyenek az információk. Jóllehet a javaslat alapvetően adminisztrációs kérdésekre összpontosít, mégis képet ad a jövőbeni beruházások tervezett jellegéről és jellegzetességeiről.

Ezért fontos, hogy még nagyobb hangsúlyt helyezzünk a projektek környezeti hatásaira, hogy garanciákat és további ösztönzéseket kínálhassunk az energiaipari infrastruktúrák építéséhez és leállításához, fenntartható módon és a környezet megfelelő tiszteletével. Gratulálok az előadónak.

  Richard Seeber (PPE) , írásban. – (DE) Az energia iránti növekvő kereslettel való megbirkózás, ugyanakkor a környezet védelme, különösen az ember által előidézett éghajlatváltozás figyelembevételével, a legfontosabb feladatok egyike, amelyekkel az EU-nak foglalkoznia kell a jövőben. Ebben az összefüggésben rendkívül fontos, hogy az Európai Unió tudjon az energiaipari infrastruktúrát érintő, a tagállamokban folyó összes projektről. Ez növeli az európai energiaellátási problémák megoldásának létrehozására irányuló munka hatékonyságát. Az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektekkel kapcsolatos információcserére vonatkozó jelenlegi szöveg jó áttekintést biztosít a meglévő európai energiaipari infrastruktúrákról.

Mondanom sem kell, hogy ez a jelentés nem kínálhat lehetőséget az adatokkal való visszaélésre. Ezért üdvözlöm a pártok között létrejött kompromisszumot, amely meghatározza az adatok továbbításának tiszta alapszabályait. A központi megfigyelés lehetővé teszi továbbá annak megállapítását is, hogy Európa nem összpontosít-e túl erősen egyetlen energiaforrásra. Általában véve a jelentés előrelépést jelent egy korszerű energiaszerkezet felé.

  Vladimir Urutchev (PPE) , írásban. – (BG) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Mindeddig csak akkor folytattunk vitát egy közös európai uniós energiapolitika tervezetének gyors elkészítéséről, amikor bekövetkezett egy válság, például az, amelyre 2009 telén került sor. Indokolt aggodalommal elmondhatjuk, hogy ez így nem mehet tovább. Ezért üdvözlöm Vălean asszony jelentését, és fontos lépésnek tekintem a közös európai energiapolitika létrehozása felé vezető úton. Mondanom sem kell, hogy az energiaipart szabályozó számos irányelv és rendelet elfogadása megteremti az ilyen jellegű közös politika létrehozásához szükséges feltételeket. Úgy gondolom, hogy közel vagyunk ahhoz a ponthoz, amikor egyáltalán elkezdhetünk beszélni egy európai uniós energiaközösség létrehozásáról szóló megállapodásról. A beruházási projektek bejelentési kötelezettségének bevezetése az egyes tagállamok energiaipari ágazatában lehetővé teszi a Bizottság számára a teljes kép összeállítását az európai uniós energiaipari infrastruktúra fejlődéséről, ugyanakkor iránymutatást nyújt az országoknak a leggyengébb problémás területek megoldására nézve. Ez hozzájárul majd egy kielégítő, megbízható infrastruktúra eléréséhez, amely egyrészt alkalmas a belső energiapiac működésének támogatására, másrészt a bekövetkező válságok következményeinek enyhítésére. A legfontosabb tény az, hogy a kielégítő közös európai energiaipari infrastruktúra előfeltétele a közös európai uniós belső energiapolitikának, amelyhez az Európai Parlament már számos dokumentumában ragaszkodott.