Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. március 8., Hétfő - Strasbourg

16. A szervezett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálata (vita)

  Elnök. - A következő napirendi pont a Bizottság nyilatkozata a szervezett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálatáról.

  John Dalli a Bizottság tagja. – Elnök úr, örömmel élek a lehetőséggel, hogy beszámoljak önöknek annak a munkának a legfrissebb fejleményeiről, amelyet a Bizottság folytat a szervezett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálata ügyében. Az irányelv elfogadása idején, 1990-ben a szervezett utazás volt a szabadság eltöltésének leggyakoribb formája. A piac képe azóta jelentősen megváltozott: az internet fejlődése lehetővé tette a fogyasztók számára, hogy közvetlenül intézzék foglalásaikat az utazásszervezőknél, légitársaságoknál és a szállodákban. Ráadásul az olcsó légitársaságok gyors térnyerése forradalmasította a légiközlekedés kínálatát. Ennek hatására nőtt a verseny, és bővültek a fogyasztók választási lehetőségei az utazási piacon.

Napjainkban az EU polgárainak többsége maga szervezi utazásait, és nem előre meghatározott szervezett utakat vásárol. E változások hatására csökkent azoknak a fogyasztóknak a száma, akik szabadságuk alatt védelemben részesülnek. Tudjuk azt is, hogy a jelenlegi irányelv egyenlőtlen játékteret teremt az idegenforgalomban azzal, hogy egyes szolgáltatók tevékenységét szabályozza, míg másokét nem, noha hasonló termékeket kínálnak.

Továbbá az irányelv minimális harmonizációja jogi töredezettséget eredményezett a tagállamok között. Mindez arra utal, hogy a jelenlegi jogszabály valószínűleg már nem korszerű.

Ezért a múlt évben a Bizottság elindította a hatásvizsgálati eljárást, hogy felkészüljön a szervezett utazásokról szóló irányelv esetleges felülvizsgálatára. A hatásvizsgálati munkával összefüggésben 2009 novemberében a Bizottság kiadott egy tanulmányt arról, hogy a fogyasztókat milyen hátrányok érik az úgy nevezett „dinamikus csomagok” kapcsán.

Egyidejűleg a Bizottság nyilvános konzultációt indított el az irányelv felülvizsgálatáról. A konzultáció 2010. február 7-én fejeződött be. A Bizottság jelenleg több mint 170 észrevételt vizsgál, amelyeket beépít a hatásvizsgálatba. A lehetséges felülvizsgálat hatóköre a hatásvizsgálat eredményétől függ.

Mindazonáltal hadd fejtsem ki, hogy milyen elvek alapján végezzük ezt a munkát. Először is, kulcsfontosságú, hogy magas szintű védelmet nyújtsunk a fogyasztóknak, ha gondoskodni akarunk arról, hogy bízzanak a megvásárolt utazási termékekben. Másodszor, javítanunk kell az utazások belső piacának működését, különösen azért, mert a határokon átnyúló vásárlások nagyon gyakoriak ezen a területen. Ezért tehát indokolt lenne a tagállamok vonatkozó jogszabályainak nagyobb mértékű harmonizációja. Végül, azt gondolom, hogy egyenlőbb esélyeket kell teremtenünk a szervezett utakat kínáló vállalkozások számára.

A Bizottság 2011 elején tervezi beterjeszteni javaslatát. A felülvizsgálattal kapcsolatos legfontosabb kihívás az irányelv alkalmazási körének megállapítása lesz. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az irányelv alkalmazási köre milyen módon terjeszthető ki az utazási formák szélesebb körére, beleértve a „dinamikus csomagokat” is. Ezzel megfordulhatna az a tendencia, hogy csökkenő számú fogyasztó részesül védelemben szabadsága alatt.

Módosítanunk kell a különböző tájékoztatási követelményeket, és tisztáznunk kell a szakmai felek szerződéses kötelezettségeit és felelősségét. Végül a fogyasztói tudatosság javítása érdekében a Bizottság elemzi egy olyan szabványosított szervezett utazási címke bevezetésének költségét és hasznát, amelyet a szervezett utak értékesítéskor meg kellene jeleníteni.

E munkával párhuzamosan a Bizottság megvizsgálja annak a lehetőségét is, hogy hogyan lehetne növelni a különálló repülőjegyet vásárló utazók esetében a csőd elleni védelmet az Európai Parlament kérésének megfelelően.

2009 elején a Bizottság kiadott egy független jelentést, amely megvizsgálta a csődök következményeinek lehetséges kezelési módjait. 2009. december 15-én nyilvános konzultációt indítottunk el arról, hogy milyen jogokkal rendelkezzenek a légi utasok a jövőben. Ezek az összetevők alkotják a hatásvizsgálat alapjait. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy még 2010-ben beterjesztjük a Parlamentnek a legmegfelelőbb csődvédelmi intézkedéseket.

  Andreas Schwab a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, először is képviselőcsoportom nevében szeretném megköszönni Dalli biztos úrnak ígéreteit és magyarázatait, hogy 2011-ben felülvizsgálja az 1990-ben elfogadott, a szervezett utazási formákról szóló irányelvet. Az időzítés szempontjából ez pontosan illeszkedik a jelenlegi helyzethez, amelyet ki kell használnunk, mert a szervezett utak területén egy sor probléma merül fel, amikor a fogyasztókat nem tájékoztatják megfelelően a jogaikról. Például sok honlapon ráveszik a fogyasztókat arra, hogy más linkekre kattintva további ajánlatokat foglaljanak le, noha ezek az ajánlatok nem esnek az eredetiekkel azonos védelmi mechanizmusok alá. Ez különösen az olcsó légitársaságok ajánlataira jellemző.

Másodszor, az Európai Unió legtöbb államában ezek az olcsó légitársaságok lehetetlenné teszik a bírósági dokumentumok kézbesítését. Ezért a fogyasztók védelme jelentős hátrányt szenved, mégpedig pontosan azon a területen, ahol a fogyasztók jogi védelmet szeretnének maguknak. Az irányelvre vonatkozó új javaslatban ezen feltétlenül változtatni kell.

Harmadszor, azt a kérdést is fel kell tennünk magunknak, hogy a légi utasok jogait és a létező szervezett utazási formákról szóló irányelvben adott, érvényben lévő jogokat nem kellene-e egyetlen dokumentumban egyesíteni, és ilyen módon kiküszöbölni a két jogszabály alkotórészei közti ellentmondásokat.

Negyedszer, mint ahogy ön is rámutatott – az utazási irodák munkájának országonként eltérő értékelése azt is jelenti, hogy az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló áramlását nagyon megnehezítik az utazási irodák számára. Vannak országok, ahol az utazási irodák ugyanúgy felelősséggel tartoznak, mint a szervezett társasutazás-szervezők, míg más országokban, például az én hazámban, az utazási irodák pusztán közvetítők. Ebben a tekintetben az lenne a kívánatos, ha legalább abban meg tudnánk egyezni európai szinten, hogy milyen alapelvek mentén segítjük elő az utazási irodák határokon átívelő munkáját.

Mivel a fogyasztók növekvő mértékben használják az internetet, a jövőben az interneten kötött szervezett utazási megállapodásokat is az ennek megfelelő címkével kellene ellátni, hogy a visszaélések ezen a területen is kizárhatók legyenek.

  Alan Kelly az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, ez a vita az idegenforgalom, a légiközlekedés és a fogyasztóvédelem számára nagyon időszerű pillanatban jött el.

A múlt nyáron fél Európa szorult helyzetbe került szabadsága alatt, amikor légitársaságok, utazási irodák szerte a világban csődbe mentek, a fogyasztók pedig szeretteiktől elszakadva idegen országokban rekedtek. Nyilvánvaló volt, hogy a törvényeink nem adtak kellő védelmet a fogyasztók számára. A tudósítások olyan utasokról számoltak be, akiket nem tájékoztatták arról, mikor érhetnek haza, nem tudták, hogy technikailag ki felelős a helyzetükért, nem tudták, milyen telefonszámon kaphatnak tájékoztatást, és fogalmuk sem volt, hogyan kaphatnak kártérítést, mikor végre hazatérnek.

Ezért üdvözlöm ezt az időszerű vitát és a Bizottságnak az ügy megoldására tett erőfeszítéseit, ugyanis mi mindnyájan sokáig elhanyagoltuk ezt a területet. Egy parlamenti jelentés már tíz évvel ezelőtt feltárta a szervezett utazási formákról szóló irányelvvel kapcsolatos problémák jelentős részét, de azóta alig történt előrelépés. Tudom, hogy a javasolt fogyasztók jogairól szóló irányelv néhány kérdéssel foglalkozni fog, de több európai jogszabályt kellene hozni a határokon átívelő légi közlekedésben részt vevő fogyasztók védelmére.

Már önmagában az, hogy a jogszabályt még mindig a szervezett utazási formákról szóló irányelvnek nevezik, jelzi elavultságát. A fogyasztók többsége már nem vásárol szervezett utakat, ha olcsóbb módszerekkel el tud menni nyaralni, és világot látni. Az én hazámban, Írországban az utazók negyven százaléka nem vesz igénybe szervezett utakat, és tudom, hogy sok tagállamban ugyanez a helyzet. Ma a legtöbb ember önmaga utazási irodájaként lép fel, amikor a Tripadvisorhoz hasonló honlapokon online intézi foglalásait, ahol ténylegesen saját utazási irodájává válik. Törvényeinknek tükrözniük kell ezt a fogyasztói magatartásban történt változást.

Az egyik legfontosabb kérdés, amelyet a felülvizsgálatnak eredményeznie kell, az az, hogy a fogyasztó számára világosan meg kell mutatni, hogy ki tartozik felelősséggel a késések és a törlések esetén. Az utazási irodákat kötelezni kell arra, hogy nagyon pontos tájékoztatást adjanak. A fogyasztóknak el kell mondani, hogy hol szerezhetik be ezeket az információkat, és ismerniük kell, hogy adott körülmények között milyen jogokkal rendelkeznek.

(Az Elnök megkérte a felszólalót, hogy a tolmácsok kedvéért lassabban beszéljen.)

A jelenlegi jogszabályok nem határozzák meg pontosan a felelősségi köröket. Ha valami balul üt ki, a légitársaság felelős? Vagy az utazási iroda? A repülőtér vagy a vasútállomás? Kihez forduljon a fogyasztó információért? Ezekben a helyzetekben az emberek rendszerint kétségbeesetten próbálnak meg különböző forrásokból információt szerezni, és senki sem tudja, hogy mitévő legyen.

Ha az európai gazdaságot a határokon átnyúló kereskedelemre próbáljuk építeni, a fogyasztóknak ismerniük kell jogaikat és jogosultságaikat, azok érvényesítésének és az azokról való tájékoztatás módját. Tudom például, hogy milyen rettentő nehezen lehet megtalálni a légitársaságok panaszirodáját. Hogyan kaphatnak az emberek kártérítést, ha azt sem tudják, hogy hová kell fordulniuk?

Én azt fogom kérni – és remélem, hogy a Bizottság ezt támogatja –, hogy a fogyasztóvédelem alapelveit foglaljuk bele egy világosan kommunikált, azonos módon értelmezett és egyszerű törvénybe. A törvény módosítása nem elegendő. A tagállamokat kötelezni kell arra, hogy tájékoztassák polgáraikat az új törvényről, amint azt elfogadták.

Végül, még egy gondolatot ajánlanék a Bizottság számára megfontolásra: mennyibe kerül egy repülőút? Mindannyian tudjuk, hogy a meghirdetett árak nem tartalmazzák az adókat és díjakat: díjat számolnak fel a bejelentkezésért, a több poggyászért, tulajdonképpen mindenért és bármiért. Ennek az irányelvnek a felülvizsgálata jó alkalmat nyújt arra, hogy az utazási irodákat és légitársaságokat kötelezzük a nagyobb átláthatóságra, most meg kell ragadnunk ezt az alkalmat.

  Gesine Meissner az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, Dalli biztos úr, mindenekelőtt szeretném melegen üdvözölni önt az ALDE képviselőcsoport nevében. Hallottuk öntől, hogy a szóban forgó irányelv felülvizsgálatát tervezi.

Igazán boldogok lehetünk, hogy Európában élünk, ugyanis Európában, az Európai Parlamentben akár azt is megvitathatjuk, hogy hogyan mehetünk nyaralni vadászgörényünkkel vagy más házi kedvencünkkel. Ez egy korábbi vita tárgya volt, és boldog és büszke voltam, hogy európai vagyok, mert még ilyen ügyeket is képesek vagyunk szabályozni a fogyasztók és az állatok védelme érdekében.

Most azonban utazó emberekről van szó. Ez fontos jog Európában. Meg akarjuk adni a mobilitás és a szabad mozgás lehetőségét az embereknek, és végiggondoltuk, hogy hogyan biztosíthatjuk ezt. Húsz éve megalkottuk a szervezett utazási formákról szóló irányelvet, és azt mondhattuk: „elmehetek és felfedezhetek más országokat, megnézhetem más európai országok nevezetességeit, és pontosan tudom, hogy a jogaim megvédenek.” Előre tájékoztatnak arról, hogy mire számíthatok, nem vezetnek félre, az információk helyesek, és ha valami balul üt ki, kártérítést kapok. Ez volt 20 éve.

Ahogy a biztos úr elmondta, sok minden megváltozott azóta. Napjainkban az emberek gyakran az interneten intézik foglalásaikat, amelyek azután elvezetnek a rendszerben található hézagokhoz. Hat hónapja, mi, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság tagjai kérdést tettünk fel a közlekedési biztosnak, mert a SkyEurope szlovákiai tevékenységével összefüggésben előttünk feküdt az olcsó légitársaságok utasainak ügye, akik a repülőtereken rekedtek, és nem szállították tovább őket. Ez a probléma egy apró joghézagból adódott, ami csak azokat az utasokat érintette, akik az interneten, hitelkártya nélkül foglaltak jegyet. Mi azonban nagyon fontosnak tartjuk, hogy az emberek szabadon mozoghassanak Európában, hogy élvezhessék a szabadságukat, és ugyanakkor védve is legyenek.

Ez azt jelenti, hogy ha fogyasztóvédelmi szempontból hézagok vannak a rendszerben, és ha az európai embereknek magas szintű fogyasztóvédelmet szeretnénk nyújtani, akkor felül kell vizsgálnunk a szervezett utazási formákról szóló irányelvet, és azt is meg kell fontolnunk – amint azt képviselőtársam korábban megjegyezte –, hogy szükség van-e külön szabályozásra a légi utasok számára. Ezt még meg kell vitatnunk, és a vita elé nagy várakozással nézek, mert elégedetten és biztonságosan szeretnénk utazni – nem csak állatainkkal –, hanem természetesen a családunkkal is.

  Frieda Brepoels a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, amint azt az új biztosunk kifejtette, a jogi keretek már nem felelnek meg korunk igényeinek, az utazási piacon történt jelentős változásoknak, ami rengeteg problémát és kellemetlenséget okoz nem csak a fogyasztóknak, hanem az utazási irodáknak és az utazásszervezőknek is. Nyilvánvaló, hogy a létező irányelv alapján hatékony védelemben részesülő emberek száma nagymértékben csökkent, noha sokkal több ember vállalkozik utazásokra.

Az Európai Parlament valóban már évek óta kéri az irányelv felülvizsgálatát. Mint ön kifejtette, az akadályok és a lehetséges megoldások jól ismertek. Egy másik konzultáció éppen most fejeződött be. Véleményem szerint tényleg elérkezett az ideje annak, hogy belevágjunk ennek az ügynek a megoldásába. Üdvözlöm a Bizottság nyilatkozatát, de szeretnék megnevezni több, számunkra nagyon fontos konkrét pontot.

Először is, feltétlenül tisztázni kell, sőt ki kell terjeszteni az irányelv alkalmazási körét. Mint már hallottuk, egyre több fogyasztó állít össze dinamikus utazási csomagokat, illetve foglal le egymástól független utazási szolgáltatásokat. Az Eurostarral kapcsolatos problémák eredményeként éppen az utóbbi időben láthattuk, hogy turisták ezreinek támadtak nehézségei, mert nem kaptak kártérítést a lefoglalt szállodai szobájukért vagy színházjegyükért. Ezek elfogadhatatlan dolgok.

Úgy gondolom, hogy az utasok jogainak világos helyet kell kapniuk az irányelvben. Természetesen kellő figyelmet kell fordítanunk a tagállamonként jelentősen eltérő utazási piacokra és a fogyasztók eltérő utazási szokásaira, a nemzeti ítélkezési gyakorlatra, de szükség van a harmonizációra is, hiszen bizonyos fogalmak, például az utazásszervező, az utazási iroda és a vis maior tagországonként eltérő jelentést hordoznak. A Bizottság által 2007-ben tartott konzultáció anyagában olvastam, hogy az ágazati szereplők és az érdekeltek részletes visszajelzést küldtek, ezért felteszem a kérdést, hogy mi a gond? Miért nem hozunk döntést most? Kérések hangzottak el valamiféle „utazásbiztonsági címke” bevezetése ügyében is. Szerettem volna a hallani a biztos úr véleményét erről is.

A második gondolat az utazási irodák szerepével és felelősségével kapcsolatos. Ezt sokkal világosabban kell meghatározni, mert a fogyasztókat az interneten keresztül elárasztják olyan információkkal, amelyek egyáltalán nem megbízhatóak, sőt akár jelentős kárt is okozhatnak: szélsőséges esetekben az emberek olyan üdülőkért fizetnek bérleti díjat, amelyek nem is léteznek. Ezért az utazási irodák szerepét sokkal pontosabban kell szabályozni.

A csődök kérdését már megvitattuk. Egy parlamenti állásfoglalásban e Ház nagyon világos felhívást fogalmazott meg az érintett utasok nagyobb védelme érdekében. A Flandria és Hollandia közti határterület lakójaként különösen szeretném felhívni a figyelmet a határokon átnyúló értékesítésekre, ugyanis a fogyasztóvédelem gyakran csak meghatározott tagállamban kötött utazási szerződésre vonatkozik.

Végül arról szeretnék szólni, hogy az utasok milyen tájékoztatást kapnak az árakról. A legtöbb ágazatban az eladott szolgáltatások árának rögzítettnek és teljes körűnek kell lennie, és ugyanezt kellene alkalmazni az utazási szolgáltatásokra is. Egyetért ezzel? Szerettem volna hallani a véleményét ezzel kapcsolatban. Tisztázni kell a fogyasztók jogait, valamint szigorúbb és jobban meghatározott tájékoztatási követelményeket kell alkalmazni vis maior esetén, és ha változás történik az ajánlott utazási szolgáltatások körében. Talán meg kellene fontolnunk szankciók bevezetését is az új irányelvben. Remélem, hogy a Bizottság nagyon gyorsan megbirkózik a feladattal, és beterjeszti új javaslatát, amelyet megvitathatunk e Házban.

  Adam Bielan az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, az EU szervezett utazási formákról szóló irányelvét, amelyről a mai vita folyik, 1990-ben, 20 évvel ezelőtt fogadták el, egy olyan időszakban, amikor a szabadság eltöltésének legnépszerűbb formája a kéthetes szervezett út volt, amelyet rendszerint utazási irodákban foglaltak le, és katalógusba foglalt ajánlatok közül választottak ki.

Az irányelv az ilyen típusú csomagokat igénybe vevő fogyasztók védelmének alapvető eszközeit biztosítja, elsősorban az egyértelmű tájékoztatást az ajánlott csomaggal kapcsolatban, az úttól való visszalépés jogát, kártérítést a megállapodottnál alacsonyabb színvonalú szolgáltatásért és az utazási irodák fizetésképtelenségével kapcsolatos megoldásokat. Az a gond, hogy az utóbbi 20 évben alapvető változás történt mind az üzleti modellben, mind a fogyasztói magatartásmintákban. Én, amikor nyaralni megyek, útjaim legnagyobb részét az interneten foglalom le. Lengyelországban nagyon sok ember ugyanígy jár el, és az egész Európai Unióban mára már az emberek 23% ilyen módon köti le útjait. Vannak országok, például Írország vagy Svédország, ahol ez az arány már 40%-ra nőtt. Ugyanakkor az útjait ilyen módon vásárló emberek csaknem kétharmada nem tudja, hogy érdekeit jelentősen alacsonyabb szinten védik azokhoz az emberekhez képest, akik a hagyományos úton vásárolják nyaralásaikat. Küzdenünk kell ez ellen. Örülök, hogy az Európai Bizottság végre felvetette ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy húsz év túl hosszú idő volt.

Azt remélem, hogy ma még meg fogjuk tudni a Bizottságtól, hogy mikor történik meg az irányelv felülvizsgálata és a felülvizsgálat milyen irányt vesz. Ugyanis az nem fordulhat elő, hogy az Európai Parlamentben és az EU más intézményeiben arra ösztönözzük az Unió polgárait, hogy vegyék igénybe az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat, és hogy a határokon átnyúló kereskedelem igénybevételével vásároljanak szolgáltatásokat, ugyanakkor nem részesítjük változatlan védelemben azokat a fogyasztókat, akik ezt megteszik.

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök úr, nemcsak a fogyasztóvédelemben fennálló különbségek, hanem nyelvi eltérések is nehezítették ez idáig a más tagországokba irányuló szervezett utakat. Már 15 év telt el, mióta az Európai Unió megalkotta az alapvető védelmet és az egységes eljárásokat. Véleményem szerint az eljárások felülvizsgálatának nem szabad túlzott méreteket ölteni, és a szabad szolgáltatásnyújtás nevében általános szabványosítás alá vetni őket. Maguk az utazási igények is különbözhetnek országonként. Én általában azt is veszélyesnek tartom, hogy mindent ugyanazzal a mércével mérjünk, és általános hadjáratot folytassunk az erőltetett összhangért.

Ha azt szeretnénk, hogy az utazási irodák nagyobb felelősséget vállaljanak a szervezett társasutazásokért, tisztában kell lennünk azzal, hogy ennek komoly gazdasági következményei lehetnek. Ha el szeretnénk kerülni a kis, helyi utazási irodák tönkretételét az online szervezésű utazások egyidejű, ellenőrizetlen növekedésével, akkor elsősorban az utazásszervezőket kell felelőssé tenni.

A szervezett utazások viszonylag kielégítő védelme remélhetőleg megnyugtatja a Görögországból érkező rossz hírek miatt aggódó turistákat. A további sztrájkok és tiltakozások hatására megerősödhet a többi földközi-tengeri ország elkerülésének és a görögországi árak összeomlásának tendenciája. Az állami adósságválság miatt biztos, hogy ez az év kritikus lesz a görögországi idegenforgalom számára, ebben biztosak lehetünk. További sztrájkokra és tiltakozásokra számíthatunk. Remélhetőleg azt nem kell megismernünk, hogy államcsőd idején hogyan működik az utazásbiztonság.

  Ádám Kósa (PPE) . – (HU) Szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársak figyelmét arra, hogy micsoda kiváló törekvésről hallottunk Siim Kallas új közlekedési bizottsági biztos meghallgatásán. Számomra egy kiváló elv volt az, amit hallottam, hogy a személyek szabad mozgása az az egyik legfontosabb szabadságjog. Ennek érdekében szükség van arra, hogy a különböző közlekedési irányzatok jogait egységesítsük, és egy egységes chartába helyezzük el. Átlátható rendszerekre van szükség. Szeretném megjegyezni, hogy a spanyol elnökség prioritásai között ez a témakör megjelenik. Miért olyan fontos ez? Azért mert a húszéves irányelv semmiféle területen nem veszi figyelembe a fogyatékkal élő személyek jogait, amikor az utazást igénybe veszik. Csoportos utazások igénybevételénél sem. Semmiféle lehetőséget nem kapnak a fogyatékkal élők. Ezért utalok vissza a legelső megjegyzésemre. Az egységes utasjogi charta biztosítása adná meg azt a lehetőséget – beleértve a fogyatékkal élő személyeket is –, hogy mindenki igénybe tudja venni az utazási szolgáltatásokat, beleértve a csoportos utazási szolgáltatásokat is. Ha ez megvalósul, akkor valóban elmondhatjuk azt, hogy az Európai Unión belül minden személy szabadon tud közlekedni.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) A szervezett utazási formákról szóló irányelv a személyszállítással és szállással kapcsolatos szolgáltatásokat, illetve a szervezett utakon nyújtott kapcsolódó szolgáltatásokat öleli fel. Megállapítja továbbá a fogyasztók jogait, valamint a forgalmazó és az idegenfogalmi szolgáltatást nyújtó szervezetek kötelességeit.

Az 1990-es irányelv nem veszi figyelembe az új tendenciákat, például azt, hogy az emberek az interneten vásárolnak utazási csomagokat és fizetnek értük Az internethasználat elterjedésének és az olcsó szolgáltatók megjelenésének hatására az európai turisták 23 % és az európai háztartások 20 % személyre szabott utakat vásárol az erre szakosodott honlapokon.

Az irányelvet ezért úgy kell felülvizsgálni, hogy az kiterjedjen a „dinamikus” csomagok szolgáltatóira is. A fogyasztókat teljes körűen tájékoztatni kell a jogaikról, és arról, hogy az egyes elérhető ajánlatok hogyan szavatolják ezeket a jogokat mind a teljes csomag, mind alkotórészei tekintetében.

Azt is fontosnak tartom, hogy az utazási szolgáltatásokat kínáló honlapokat akkreditáljuk. Ezzel hozzájárulunk annak szavatolásához, hogy az idegenforgalmi szolgáltatók kiléte megállapítható legyen, és tágabb értelemben egyértelművé váljon, hogy ki felelős a nyújtott információkért és szolgáltatásokért.

A tanulmány, amelyet 2009 januárjában a Bizottság közzétett a vásárló kérésére összeállított utakról, más néven „dinamikus csomagokról”, azt mutatja, hogy 2009-ben 12 %-al nőtt az interneten vásárolt szervezett utak forgalma, noha értékük az eladott idegenforgalmi szolgáltatások összes értékének csak 25 %-át teszi ki. Az interneten megkötött tranzakciók 66 %-a légitársaságok, utazási irodák webhelyein vagy last minute utazási ajánlatokat kínáló speciális honlapokon végrehajtott közvetlen vásárlás volt.

A turisták szívesebben választják a dinamikus csomagokat, mert azok nagyobb rugalmasságot, a hagyományos szervezett utakhoz képest alacsonyabb árat és magasabb minőségű szolgáltatást kínálnak, vagy mert nem találnak az igényeiknek megfelelő hagyományos szervezett utat. Emellett a megvásárolt dinamikus csomagokat csak internetes fizetési módszerekkel lehet kifizetni.

Ugyanakkor a múlt évben az Európai Fogyasztói Központok Hálózatához érkezett panaszok körülbelül 70 %-a a turizmussal volt kapcsolatos, és az út előtt vagy alatt nyújtott helytelen vagy nem teljes körű információszolgáltatásra, a meghirdetett minőségtől elmaradt szolgáltatásra, törölt vagy késő repülőjáratokra, sőt a megvásárolt szolgáltatások teljes elmaradására vonatkoztak.

Ezért fontosnak és szükségesnek tartom az irányelv felülvizsgálatát.

Köszönöm.

  Malcolm Harbour (ECR) . – Elnök úr, képviselőcsoportom nevében és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság elnökeként szeretném megköszönni a biztos úr nagyon időszerű megjelenését ma este előttünk, és hogy ilyen gyorsan válaszolt a bizottságom által december 3-án feltett szóbeli választ igénylő kérdésre. A kérdés számos területet ölelt fel, amelyekre a biztos úr átfogó választ adott.

Azt hiszem, hogy van még némi időnk most, amíg a Bizottság összeállítja a terveit, és ezalatt az én bizottságom, és bizonyára a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság is, amelynek a képviselői szintén jelen vannak, szeretne közösen gondolkodni az ön által felvetett kérdéseken, és hogy hogyan lehet előrelépni ezekben.

Azt gondolom, hogy alapul véve az egész utazási és üdülési ágazat természetét és változását, valamint a kollégák által ma este felvetett kérdéseket, az új irányelvnek ki kell állnia az idő próbáját, amiből az következik, hogy nem szabad túl mereven feltételezni a jövő fogyasztói igényeit.

Van azonban egy dolog, amelyet véleményem szerint a Bizottságnak mérlegelnie kell, mégpedig azt, hogy az internetes vásárlóknak más szempontokat is figyelembe kell venniük, amikor az utazási ajánlatok között válogatnak: ilyen például a szálloda biztonsága, és ha gyermekekkel utaznak, a biztonságos medence, vagy a szálloda tűzbiztonsága; olyan kérdések, amelyekben a bizottságom nagy munkát végzett. Megfelelő mutatókra és jelzésekre van szükség, amelyeket önkéntes megállapodásokkal el lehet érni, de úgy vélem, hogy egy széles körű és nagyszabású javaslatot kell alkotni. Az elhangzottak alapján úgy érzem, hogy ön is így gondolja, és úgy vélem, hogy bizottságom minden támogatást megad egy ilyen javaslathoz.

  Philip Claeys (NI) . – (NL) Elnök úr, ez az ügy is azok közé a dossziék közé tartozik, amelyekhez az Európai Unió valóban megfogható hozzáadott értéket adhat, ha védelmet nyújt európaiak millióinak, akik Európába mennek nyaralni, és utazási szolgáltatásokat vásárolnak ott. A határon átívelő problémák határon átívelő stratégiát és szemlétet igényelnek.

Mindannyian egyetértünk abban, hogy az 1990-es irányelv reménytelenül elavult. Húsz évvel ezelőtt a legtöbb ember kiválasztott egy utat a katalógusból, majd a helyi utazási irodában lefoglalta azt. Napjainkban egyre több ember maga állítja össze a nyaralását, és foglal utakat az interneten. Vannak továbbá olyan viszonylag új fejlemények is, mint az olcsó légitársaságok megjelenése és a tengeri hajóutakat szervező ágazat fejlődése.

Tehát mik lennének ennek az új irányelvnek a leglényegesebb alkotóelemei? Először is, az irányelv alkalmazási körének meghatározása, vagyis hogy milyen típusú szervezett utakra vonatkozik. Másodszor, a jogi felelősség pontos meghatározása, és végül, de nem utolsó sorban, kiterjedt fogyasztóvédelem a gazdasági szereplők fizetésképtelensége esetén. A felülvizsgálat csak akkor lesz sikeres, ha egyértelmű szabályokat hozunk, és csak ekkor nyújthatunk jobb védelmet az európai fogyasztók millióinak.

  David Casa (PPE) . – (MT) Szeretném megragadni az alkalmat, hogy üdvözöljem Dalli biztos urat abból az alkalomból, hogy először jelenik meg e Parlament ülésén. Amint az elhangzott, az utóbbi években valóban jelentősen visszaestek az utazási irodákon keresztül történő foglalások, és megnőtt az interneten vásárolt utazási csomagok aránya. A fogyasztók nem látják át, hogy az interneten vásárolt utazási csomagok korlátozott védelmet nyújtanak, sokkal alacsonyabb szinten, mint amelyet az utazási irodák kínálnak. Másrészt az utazási irodák által ajánlott csomagok további költségeket hordoznak, hogy képesek legyenek megfelelni az irányelvnek, ugyanakkor az interneten vásárolt csomagok nem tartalmazzák e költségeket. Ezért úgy gondolom, hogy az irányelv nem védi meg a fogyasztókat, ugyanakkor kiegyensúlyozatlanságot teremt az utazási ágazat szereplői között. Hogy ez a gyakorlat megszakadjon, a Bizottsághoz fordulok, hogy minden csomagot azonos védelemben részesítsen, függetlenül attól, hogy hol vásárolták azt, hogy megvédhesse a fogyasztók jogait, amelyek a biztos úr számára a legfontosabbak. Ezért az irányelv felülvizsgálatával összefüggésben tisztázni és frissíteni kell a definíciókat és a terminológiát, többek között a fogyasztó, az eladó, a gazdasági szereplő, az alapvető szerződéses feltételek fogalmát, és ahogy az korábban elhangzott, az irányelv alkalmazási körének meghatározását. Véleményem szerint kizárólag a gazdasági szereplőnek kell megfelelnie az irányelvnek, függetlenül attól, hogy a csomagot hogyan értékesítik, közvetlenül vagy egy utazási irodán keresztül. A gazdasági szereplőnek kell lennie annak a jogi személynek, amely saját nevében eladja, vagy eladásra kínálja a csomag legalább egy szolgáltatását, és amely a csomag többi szolgáltatásához valamilyen módon hozzáférést biztosít. Azt gondolom, hogy ez a példa világosan megmutatja, hogy John Dalli biztos úr hogyan fog dolgozni az elkövetkező években. Világos bizonyítékot kaptunk arra, hogy a fogyasztók hogyan fogják megkapni az összes nekik járó jogokat.

  Olga Sehnalová (S&D) . – (CS) Biztos úr, hölgyeim és uraim, a szervezett utazási formákkal kapcsolatos irányelv felülvizsgálatának válaszolnia kell egy sor, az idegenforgalom területén bekövetkezett változásra, különösen azoknak az új technológiáknak a kialakulásával kapcsolatban, amelyek befolyásolták a szolgáltatások kommunikálásának és értékesítésének módját. Ez főként az internetes értékesítésre vonatkozik, ami, egyebek mellett hozzájárult az olcsó légitársaságok drámai növekedéséhez. Minden kihívás lehetőségekkel és kockázatokkal jár. A lehetőségek közé tartozik a fogyasztóknak nyújtott nagyobb rugalmasság és a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés, ugyanakkor a fogyasztók elégtelen szintű védelme kockázatokat hordoz.

Több hónapja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság kérdést tett fel a Bizottságnak a sorozatosan fizetésképtelenné váló olcsó légitársaságok kapcsán. Ezek után tanúi voltunk annak, hogy utazók rekednek pénz nélkül a repülőtereken, kétségbeesett erőfeszítéseket téve a hazatérésre. Ez csak egy példa a sok közül a fogyasztók és a légi utasok elégtelen védelmére. A Bizottságnak találnia kell olyan megoldást, amely a fogyasztók megsegítése és az ágazatba vetett bizalom növelése érdekében belátható időn belül hatékonyan kezeli ezt a helyzetet. A nyaralási szezon néhány hónap múlva kezdődik, és nem szeretnénk még egyszer olyan problémákat átélni, mint amelyeket a SkyEurope légitársaság összeomlása okozott a múlt évben.

A Bizottsággal az irányelvről folytatott konzultáció azonban más ügyekre is fényt vetett. Ezek közös jellemzője a fogyasztóvédelem megerősítésének igénye, különösen a fogyasztóknak a szolgáltatások valódi feltételeivel és árával kapcsolatos ismereteinek bővítésén keresztül.

Felszólalásom végén még egy megjegyzést szeretnék tenni az Európai Bizottsággal különböző témákban folytatott nyilvános konzultációkról. Fontosnak tartom, hogy ezeket a konzultációkat az EU minden tagállamában le kell folytatni, ha egy meghatározott témával kapcsolatos vélemények széles spektrumát igazán meg akarjuk ismerni. Ebben az értelemben az EU polgárai az ügyfeleink, akik tájékoztatáshoz fűződő joggal rendelkeznek, és akiknek az érdekében felül kívánjuk vizsgálni a szervezett utazási formákról szóló irányelvet.

  Jacqueline Foster (ECR) . – Elnök úr, én csak a ma esti szóbeli választ igénylő kérdés harmadik pontjához, a légitársaságok csődjéhez szeretnék hozzászólni.

Ez a Ház egy állásfoglalásában nemrég egy garanciaalap létrehozására hívott fel, amelyet a légi utasok kártérítésére lehetne felhasználni a légitársaság fizetésképtelensége esetén. Egy ilyen alap létrehozását azonban óhatatlanul a fogyasztónak kellene finanszíroznia, vagyis az utasoknak még többet kellene fizetniük a jegyért. Ezen a ponton ez felesleges lépés, és csak növelné a kényszerűen fizetett repülőtéri adók, biztonsági díjak és egyéb illetékek egyébként is hosszú sorát.

Emellett a Bizottságnak azt is el kell érnie, hogy a nemzeti légiközlekedési hatóságok és szabályozó testületek a létező szabályokat betartassák, például rendszeresen ellenőrizzék a légitársaságok pénzügyi helyzetét, és éljenek a jogukkal, hogy visszavonják a működési engedélyeket még a felszámolás bekövetkezése előtt. Arra kérjük a Bizottságot, hogy ebbe az irányba tegyen erőteljes lépéseket.

Végezetül arra hívnám fel a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg egyéb lehetőségeket is, amelyek megvédhetnék az utasokat ebből a szempontból, például a kötelező tájékoztatást a kockázatokról, biztosítási lehetőségeket és egyéb védelmi mechanizmusokat.

  Jim Higgins (PPE) . – Elnök úr, úgy emlékszem, hogy mindnyájan megtapsoltuk a korábbi fogyasztóvédelmi biztost, amikor 2009. augusztus 29-én bejelentette, hogy a jelenlegi irányelv teljesen elavult, és nem felel meg a modern utazóközönség által támasztott kihívásoknak és igényeknek.

Miért elavult? Ma este már elhangzottak ezek az okok, de érdemes ismét megvizsgálni őket. A maga idejében megfelelő volt, de ma már nem képes megfelelni az utazóközönség új kihívásainak.

Nem veszi figyelembe azt az erősödő tendenciát, hogy a fogyasztók maguk állítják össze utazási csomagjaikat. Nem nyújt védelmet azoknak a fogyasztóknak, akik egy adott országban élve olyan más országban székelő szolgáltatóktól vásárolnak szolgáltatásokat, amelyek kívül esnek az Európai Unió joghatóságán. Nem vonatkozik a menetrendszerinti repülőjáratokra, noha napjainkban egyre több ember állítja össze saját utazását az internet könnyű elérhetőségét kihasználva.

Az utóbbi években azoknak az utazásoknak az aránya, ahol a fogyasztók védelemben részesültek, valójában körülbelül 90 %-ról körülbelül 60 %-ra esett vissza. Más szóval a jelenleg érvényes szabályok nem terjednek ki azokra az internetes utazási vállalkozásokra, amelyek úgy értékesítenek külföldi utakat, hogy azokban a repülőutak és szállodai szobák külön összetevőként szerepelnek. A szakmában ezt a gyakorlatot „dinamikus csomagnak” nevezik.

Büszkék vagyunk az EU eredményeire, és – jogosan – nagyra tartjuk saját eredményeinket, de ha megvizsgáljuk az utazásvédelem jelenlegi helyzetét, az kell mondanunk, hogy a modern kereskedelmi övezetek közül az Európai Unió rendelkezik az utazási szolgáltatások legkevésbé integrált piacával.

Meglehetősen nagy a zavar azzal kapcsolatban is, hogy ki vállalja a felelősséget és a fogyasztó mikor részesül védelemben. Például nagyobb védelemben részesülhetnek a hitelkártyával fizetők, de ha a számlát például az én hazámban, Írországban állítják ki, akkor nem.

A napjainkban a piacon jelenlévő termékek változatossága miatt elmosódtak a különbségek a repülőtársaságok, utazásszervezők, hajóutakat kínáló cégek, utazási irodák stb. között, tehát sürgősen szükség van az új szabályozásra.

Nekünk egy sokkal jobb, modern technológia kell, amelyet egy minden eshetőséggel számoló irányelv létrehozásával érhetünk el. Tisztázásra, bizonyosságra és a fogyasztók védelmére van szükségünk.

  Jacek Olgierd Kurski (ECR) . – (PL) Támogatom a szervezett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálatát. Az irányelv 20 éves, és nem tükrözi korunk realitásait.

Jelenleg a fogyasztók több mint fele maga szervezi útjait, gyakran az interneten keresztül, és igénybe véve az olcsó légitársaságok ajánlatait. Az előttem szóló képviselők már beszéltek erről. Ugyanakkor nem mindenki mutatott rá arra, hogy pontosan meg kell határozni az irányelv alkalmazási körét. Nem engedhetjük meg egy olyan helyzet kialakulását, amelyben nem tudjuk, hogy mi kerül az irányelv hatálya alá. Ez a helyzet nem lenne jó sem a fogyasztóknak, sem a vállalatoknak

Továbbá véleményem szerint nem szükséges kiterjesztenünk az irányelv alkalmazási körét egyedi termékekre vagy különböző szolgáltatóktól vásárolt termékekből összeállított csomagokra, mert ha az irányelv követelményeit kiterjesztenénk a dinamikus csomagokra és a kapcsolódó értékesítésekre is, akkor azt végső soron a fogyasztó fizetné meg a magasabb jegyárakban. Nem hiszem azt, hogy ha például a WIZZ Hotels linkre kattintva szállást vásárolunk egy hotelben, miután jegyet vettünk a WIZZ Airtől, ez akkor egy olyan csomagot eredményezne, amelynek az irányelv alkalmazási körébe kellene tartoznia. A fogyasztóknak tudniuk kell, hogy egy meghatározott utazás esetén védi-e őket az Európai Unió joga, és ha igen, akkor milyen mértékben. Minden egyéb a szabad piacra tartozik.

Jó lenne az irányelv hatálya alá eső utazásokat egy speciális európai logóval megjelölni.

  Hella Ranner (PPE) . – (DE) Elnök úr, az én hazám Ausztria, egy olyan ország, amelynek életében a turizmus nagyon fontos szerepet játszik. Majdnem minden osztrák polgár így vagy úgy érintett a turizmus valamely területén. Ez tehát fontos kérdés a számunkra, és nagyon örülök annak, hogy a Bizottság nekilát a megoldásának, rögtön a törvényhozási ciklus elején. Ezért szeretném kifejezni a köszönetemet a biztos úrnak.

Az utazás és az utazási lehetőségek szabadsága azt jelenti, hogy tisztán mennyiségi szempontból az utazás más fontossági szintre került, mint ahol húsz évvel ezelőtt vagy még régebben volt. Az internet adta lehetőségek egészen más utazási szokások kialakulásához is vezettek. De az a legfontosabb, hogy polgáraink, ha megengedhetnek maguknak egy igazi nyaralást a válság idején, elégedetten térjenek haza szabadságukról. Ha pedig kellemetlenség éri őket, vissza kell kapniuk a kemény munkával megkeresett pénzük legalább egy részét.

Természetesen csábító dolog az interneten foglalni, és ráadásul olcsóbb is. Ugyanakkor egyetlen utazót sem kell meggyőzni arról, hogy ha utazási irodán keresztül foglal szállást egy hotelben, egészen másként fognak vele bánni, mint azzal, aki a szállást az interneten foglalta le, és mindenekelőtt bármely kártérítési igényt egészen másként fognak kezelni.

Végül egy másik kis probléma. Nyilván senki sem látja, hogy eltérések vannak a szavatosságban, ami teljesen másként kezeli az utazásszervezőket, mint a légitársaságokat. Az utóbbi csak akkor felelős, ha bebizonyítják, hogy hibázott. Bárki, akinek már kellett ilyen ügyet intéznie, tudja, hogy ez komoly probléma, amelynek a megoldására általában csak nagyon jó jogi háttérrel lehet gondolni.

Ezért nagyon remélem, hogy a Bizottság egy olyan javaslatot fog letenni elénk, amely figyelembe veszi ezeket a problémákat, és mindenekelőtt gondol polgárainkra, akiknek joguk van arra, hogy gondtalanul töltsék szabadságukat, különösen a jelen körülmények között.

  Georgios Papanikolaou (PPE) . – (EL) Elnök úr, napjainkban az internet széles körű használata valóban lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy másként tervezzék dolgaikat, egészen a nyaralásukig bezárólag. Más szóval az internet révén egy olyan eszköz került a kezükbe, ami módot ad arra, hogy ne kész csomagokat vásároljanak, ahogy ezt megszokták, hanem eldöntsék, hogyan szeretnék megtervezni a nyaralásukat. Persze azzal, hogy több fél vesz részt a folyamatban, felmerül a kérdés, hogy ki felelős a szolgáltatás esetleges hiányosságaiért, és végül is a fogyasztó kitől követelhet kártérítést. Képviselőtársaim nagyon helyesen felvetették ezt a kérdést, meg kell találnunk a válaszokat, és módosítanunk kell az eddig alkalmazott irányelvet.

Ez Görögország számára is kulcsfontosságú, mely, mint tudják, népszerű turisztikai célpont, és minél világosabban határozzuk meg, hogy ki felelős minden esetben (a görög szállodatulajdonos, az utazási iroda vagy a folyamat bármely szereplője), annál jobban támaszkodhatunk mindenkire, aki az idegenforgalmi ágazatban tevékenykedik.

Azzal szeretném befejezni a felszólalásomat, hogy az európai polgárok jogvédelme kulcsfontosságú. Ugyanakkor, biztos úr, mindenkit, aki úgy dönt, hogy valamely európai országban tölti a szabadságát, kötelességünk tájékoztatni a jogairól, és ami még fontosabb, megismertetni vele a joghézagokat és tervezett intézkedéseinket, amelyekkel ki szeretnénk ezeket javítani. Mindez fontos, de a polgároknak ismerniük kell ezeket, hogy élhessenek jogaikkal.

ELNÖKÖL: SCHMITT ÚR
alelnök

  Sylvana Rapti (S&D) . – (EL) Elnök úr, szinte már minden elhangzott a vitában. Négy pontra azonban szeretném felhívni a figyelmet. Az irányelv húszéves. Egy nő számára húszévesnek lenni nagyszerű. Egy irányelv azonban húszévesen fiatalításra szorul.

Mégpedig azért, mert négy dolog belépett az életünkbe: az első az internet. Most, hogy az internet az életünk részévé vált, különösebb töprengés nélkül dönthetünk úgy, hogy a világ legtávolabbi pontjára megyünk nyaralni. Amikor azonban odaérünk, lehet, hogy úgy érezzük, hogy mégiscsak jobban meg kellett volna gondolnunk.

Második dolog az ár. A fogyasztóknak joguk és kötelességük tudni, hogy az árak, amelyek közül választaniuk kell, jogszerűek-e, illetve hogy van-e tisztességtelen verseny.

A harmadik dolog a minőség. Egy szállás, amelyet az egyik tagállamban kivételesen jónak tartanak, átlagosnak minősülhet egy másik tagállam polgárai számára.

Végül a biztonság kérdése. Az emberek keményen dolgoznak azért, hogy félre tudjanak tenni a nyaralásukra, nekünk pedig gondoskodnunk kell arról, hogy biztonságban érezzék magukat. Ezt várjuk ettől az irányelvtől.

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr, sok kollégám rámutatott arra, hogy milyen nagy szükség van az irányelv felülvizsgálatára, és hogy minél előbb kerül rá sor, annál jobb. Különösen a fogyasztó számára fontos értékeket emelték ki – és ez így is van rendjén – de ha a fogyasztó jól jár, még nem jelenti azt, hogy az ágazat is jól jár: a felülvizsgálattal mind az ágazat, mind a fogyasztó jól járhat.

Elsősorban arra gondolok, hogy a következő néhány évben kétmillió ember lépi át a 60. életévét az Európai Unióban. Ez nagyszerű alkalom lehet az ágazat számára, hogy kihasználja ezeknek az embereknek az utazással, különösen a kellemetlenségektől mentes utazással, szemben támasztott igényeit. Ha ez az irányelv teljes körű és teljes védelmet nyújt, akkor ez kiváló alkalmat ad az ágazatnak arra, hogy az Európai Unióban betörjön a 60 év fölöttiek jelentette piacra, amely számukra komoly előnyökkel járna. Úgy gondolom tehát, hogy az ingatlanok időben megosztott használati jogáról szóló irányelvhez hasonlóan, felfoghatjuk ezt is a fogyasztó és az ágazat számára kölcsönösen előnyös helyzetként.

  Karin Kadenbach (S&D) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, nagycsaládban élek, és anyaként sok éven át megtanultam, hogyan kell olvasni a katalógusokat. Ez komoly feladat, amelynek néha az utazási irodák alkalmazottai sem tudnak megfelelni. Ezért azt szeretném, hogy az új irányelv fogyasztóként valódi választási szabadságot adjon nekem. Csak akkor rendelkezem ugyanis választási szabadsággal, ha van összehasonlítási alapom, amikor megvannak a szempontjaim, amelyek alapján különböző ajánlatokat össze tudok vetni.

Az egyik ilyen szempont nekem a gyerekek kora. Bármelyik utazásszervezőről legyen is szó, rögzített árak vannak a gyerekek számára. Néha ez a hatévesekre vonatkozik, azután tízévesekre, majd a tizenkét évesekre. Néhány utazásszervezőnél az első gyerek nem ér annyit, mint a második, a harmadik és negyedik gyerek pedig egyáltalán nem számít. A fogyasztóvédelem – akárcsak az utazási irodák és az utazásszervezők – szempontjából fontos, hogy fogyasztóként tudjam, hogy mit vásárolok, vagyis hogy előzetesen nagyon jól informáltnak érezzem magam, és legyenek szempontjaim az összehasonlításhoz.

  Catherine Stihler (S&D) . – Elnök úr, szeretném támogatásomról biztosítani mindazt, amelyet a kollégák elmondtak a fogyatékkal élő utazókkal kapcsolatban, amelyet Kadenbach asszony mondott a gyerekekről, a szállodák tűzbiztonságáról és különösen az európai hotelekben felszerelt önműködő tűzbiztonsági berendezésekről, és arról, hogy az új javaslatoknak az idő próbáját is ki kell állni. Ki tudta volna megjósolni az elmúlt húsz évben történt változások sebességét? Van azonban két meghatározott kérdés, amelyet szeretnék felvetni.

Hallottunk már a hitelkártyadíjak felszámolásával kapcsolatos problémáról, és tárgyaltunk a rejtett költségekről. A légitársaságok és az utazási irodák azonban visszaélnek azzal, hogy a hitelkártyáját a kártyahasználatból eredő védelem miatt több ember használja a foglaláskor. Ezt úgy teszik, hogy dupla hitelkártyadíjat számítanak fel az út minden szakaszáért, vagy a hitelkártyaköltségeket az egy internetes foglalást végrehajtó utasokra terhelik. Lehet, hogy csak egy internetes foglalása van, de négyszeres hitelkártya-használatot számolnak fel, mert négy utasnak foglalt jegyet. Biztos úr, kérem, vizsgálja meg ezt a kérdést, hogy az emberek jogai ne sérüljenek.

Végül itt van a fizetésképtelenség ügye. Skóciában láttuk, hogyan ment tönkre a Globespan, és nekünk gondoskodnunk kell arról, hogy ez emberek kártérítést kapjanak, és senki se szenvedjen veszteséget. Végül is sok családban ez a legnagyobb kiadási tétel az évben, és elvárják tőlünk, hogy megvédjük őket. Többet kell tennünk, köszönöm, biztos úr.

  Zigmantas Balčytis (S&D) . – (LT) Az elmúlt két évtizedben az utazási piac nagyon dinamikusan fejlődött. Egyre több ember saját maga szervezi útjait úgy, hogy különböző gazdasági szereplőktől és szolgáltatóktól vásárol szolgáltatásokat. A jelenleg érvényben lévő irányelv rendelkezései azonban nem vonatkoznak ezekre az új utazási csomagokra, és ez azt jelenti, hogy polgáraink kellő védelem nélkül indulnak útra. Azt gondolom, hogy a felülvizsgálat során pontosabban meg kell határoznunk az irányelv alkalmazási körét, és nem szabad hagynunk, hogy merev szabályok következtében polgáraink kellő védelem nélkül maradjanak. Tisztázni kell továbbá, hogy ki tartozik kártérítési felelősséggel azokban az esetekben, amikor a légitársaságok vagy utazási szolgáltatók fizetésképtelenné válnak. Az elmúlt évtizedben több mint 70 légitársaság ment csődbe, bizonytalanságban hagyva az utasokat. Ezért azt gondolom, hogy az irányelv rendelkezéseinek felülvizsgálata során ennek a kérdésnek jelentős hangsúlyt kell adnunk.

  John Dalli a Bizottság tagja. – Elnök úr, nagy érdeklődéssel hallgattam a tisztelt képviselők véleményét. önök közül sokan helyeselték a Bizottság irányvonalát. Mások kiemeltek és hangsúlyoztak sok gondolatot, amelyeket lejegyeztünk, hogy biztosan figyelembe vehessük őket a tanácskozások és viták során, amelyeket az irányelv felülvizsgálatáról tartunk. Biztosíthatom önöket, hogy a Bizottság nagyon komolyan veszi ezeket a kérdéseket, és elszánt arra, hogy a megtalálja a legjobb megoldásokat a jövőre nézve.

A konzultációs folyamat derekán járunk. Most elemezzük a nemrég lefolytatott internetes nyilvános konzultáción szerzett visszajelzéseket. Fogyasztók, vállalkozások, szervezetek és a tagállamok mind kifejtették a véleményüket. Továbbá szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy a Bizottság 2010. április 22-én munkaértekezletet rendez az érdekeltek számára. Ez a munkaértekezlet a lehetséges szakpolitikákra fog összpontosítani a szervezett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálata kapcsán, és ki fog térni a vita során elhangzott minden kérdésre. Hangsúlyoznom kell, hogy még túl kora eldönteni a követendő irányt. Feltétlenül tartanunk kell magunkat a hatásvizsgálati eljárás menetéhez. De el vagyok szánva arra, hogy minden lépésünknek arra kell irányulnia, hogy magas szintű védelemben részesítsük az EU polgárait.

Mielőtt a vitát lezárnám, szeretném ismét megköszönni minden jelenlévő részvételét a vitában. Nagyon köszönöm.

  Elnök. - A vitát lezárom.