Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2141(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0084/2009

Viták :

PV 09/03/2010 - 4
CRE 09/03/2010 - 4

Szavazatok :

PV 09/03/2010 - 6.11
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0051

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2010. március 9., Kedd - Strasbourg HL kiadás

4. Belső piaci eredménytábla - Fogyasztóvédelem - SOLVIT (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
Jegyzőkönyv
MPphoto
 

  Elnök. – Az első napirendi pont a belső piacról és a fogyasztóvédelemről szóló három jelentésre vonatkozó nagy horderejű együttes vita.

- a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság nevében Róża Gräfin Von Thun Und Hohenstein által a belső piaci eredménytábláról (SEC (2009)/1007 - 2009/2141(INI)) benyújtott jelentés (A7-0084/2009),

- a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság nevében Anna Hedh által a fogyasztóvédelemről (2009/2137(INI)) benyújtott jelentés (A7-0024/2010), valamint

- a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság nevében Cristian Buşoi által a SOLVIT-ról (2009/2138(INI)) benyújtott jelentés (A7-0027/2010).

 
  
MPphoto
 

  Róża Gräfin Von Thun Und Hohenstein , előadó. – (PL) Örülök, hogy előterjeszthetem a múlt év júliusában összeállított 19. belső piaci eredménytáblát. Ez a dokumentum azt mutatja, hogy a tagállamok egyre jobban megbirkóznak az uniós jog átültetésével. A célkitűzés újra teljesült – az a célkitűzés, amelyet az állam- és kormányfők maguk tűztek ki, és amelynek értelmében a hiányos átültetés átlagos aránya nem haladhatja meg az 1%-ot. Mindazonáltal az egy vagy több tagállamban még át nem ültetett irányelvek száma, más szóval a piac töredezettsége még mindig túl magas: több mint 100 belső piaci irányelv tartozik ide. Ráadásul két évvel az átültetésre kitűzött határidő lejárta után nem kevesebb, mint 22 irányelv még mindig nem került átültetésre. A tagállamoknak még többet kell tenniük azért, hogy a belső piac minden európai polgár számára előnyös valósággá váljék.

Most, miközben ezt a jelentést önök elé terjesztem, már a kezemben van a kerek számot képviselő 20. eredménytábla, amely további előrelépést mutat az uniós joganyag átültetése terén. A hiányos átültetés aránya 0,7%-ra esett vissza, amely lényegesen alacsonyabb a kitűzött célnál. Ez az eddigi legjobb eredmény. Kristálytisztán látható, hogy az Európai Bizottság munkája, melynek eredménye ez a kiadvány, mozgósító hatással van a tagállamokra. Melegen gratulálhatunk a Bizottságnak ehhez a szívós, sikeres munkához.

A másik jó hír az, hogy a piac töredezettsége 6%-ról 5%-ra csökkent. Ugyanakkor az Európai Unió tagállamai 74 irányelvet még mindig nem ültettek át, ami azt jelenti, hogy a belső piacon a polgárok és a vállalkozások továbbra is korlátokba, nagyon ártalmas korlátokba ütköznek. Ezen korlátokat együttesen ki kell iktatnunk.

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentése ebből a célból szorosabb együttműködést javasol az átültetésért együttesen felelős valamennyi intézmény, valamint az érdekeltek között. Javasoljuk egy egységes piaci fórum, a SIMFO évente történő megrendezését, amely egybegyűjtené az európai intézményeket, de a tagállamokat, a nemzeti parlamenti képviselőket, valamint az üzleti szféra és a fogyasztók képviselőit is. Egy ilyen fórum lehetőséget nyújt majd az uniós joganyag átültetésére vonatkozó tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjére, valamint a még előttünk álló kihívásoknak való megfelelést célzó stratégiák előkészítésére.

Hogy megszabadulhassunk az ártalmas korlátoktól, felhívjuk az Európai Bizottságot, hogy minden új uniós jogszabályra alkalmazza a „belső piaci tesztet” annak érdekében, hogy az újabb intézkedések ne ássák alá az Európai Unió négy alapszabadságát. Az is rendkívül fontos, hogy a polgárok világos tájékoztatást kapjanak a belső piac működésének mikéntjéről, különös tekintettel arra, hogy a belső piac 20 évvel ezelőtti létrehozása éppen őértük történt.

Hogy a belső piaci fejleményekről teljesebb kép alakulhasson ki, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság a belső piaci eredménytábla, a SOLVIT-jelentés, az Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata, valamint a fogyasztói piaci eredménytábla egyidejű nyilvánosságra hozatalára szólít fel.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki e jelentésen dolgozott, s egyúttal felkérni képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg a jelentést, ugyanis biztos vagyok abban, hogy ez az uniós joganyagnak a tagállamok jogrendjébe történő gyorsabb és megfelelőbb átültetését eredményezi majd. Ennek köszönhetően az európai polgárok a jövőben kevesebb akadállyal találják majd magukat szemben a belső piacon, ami európai gazdaságunk és európai identitásunk alakulása szempontjából is nyilvánvalóan alapvető kérdés.

 
  
MPphoto
 

  Anna Hedh , előadó. – (SV) Elnök úr, mindenekelőtt szeretném megköszönni az árnyékelőadóknak és mindazoknak a kiváló együttműködését, akik a fogyasztói piaci eredménytábla összeállításának időszakában velünk voltak. Annak is örülök, hogy újfent olyan jelentést sikerült összeállítanunk, amely élvezi a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság tagjai elsöprő többségének a támogatását.

Mindig is hangoztattam, hogy az Európai Unióban önérzetes és elégedett fogyasztókra van szükségünk akkor, ha azt akarjuk, hogy a belső piac megfelelően működjön. Ezért volt örvendetes hír, hogy 2007-ben lett egy kifejezetten a fogyasztói ügyekért felelős biztosunk. Részben Kuneva asszony erős személyes elkötelezettségének és nagy nyitottságának köszönhetően a fogyasztóvédelmi politikában és a fogyasztói ügyekben előrelépés történt. A fogyasztói piaci eredménytábla is részben Kuneva asszony műve.

Jóllehet aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztói ügyekért ezentúl két biztos felel, reméljük, hogy a munka tovább halad előre, és gyümölcsöző lesz, valamint a fogyasztókra való összpontosítás nem fog gyengülni az új bizottsági felállás következtében. E felelősség ma tulajdonképpen még nagyobb is, hiszen a Lisszaboni Szerződés 12. cikke kimondja, hogy az egyéb uniós politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor figyelembe kell venni a fogyasztóvédelmi követelményeket. Ez jelentős lépés a fogyasztók szempontjából, és olyasmi, amiről folyamatos politikai munkám során senkinek sem vagyok hajlandó megengedni, hogy megfeledkezzék.

Melegen üdvözlöm a fogyasztói piaci eredménytábla második kiadását. Az eredménytábla az egyik a számos eszköz közül, melyekkel javíthatunk a belső piacon. Úgy gondolom, az a nézőpont, amelyen az eredménytábla alapul, különös érdeklődésre tarthat számot, hiszen a polgárok elvárásaival és problémáival függ össze, és különösen a fogyasztók számára javítja a belső piacot. Az eredménytábla a fogyasztói piacot ugyanazon mutatók szerint elemezte, mint korábban, nevezetesen az ár, a szolgáltatók közötti váltás, a biztonság, a fogyasztói panaszok és az elégedettség alapján.

A mutatókat előbb vagy utóbb kétségkívül tovább kell fejleszteni és javítani, és új mutatókat is be kell majd vonni. Ugyanakkor az a véleményem, hogy a jelenlegi mutatók megfelelő alapot képeznek az elvégzendő további elemzések prioritásainak felállításához és az elemzésekre vonatkozó következtetések levonásához. Döntő fontosságú, hogy türelmesek legyünk, és adjunk időt ahhoz, hogy az eredménytábla kiforrja magát, hiszen még csak gyerekcipőben jár.

A második fogyasztói piaci eredménytáblában többek között egyértelmű jeleket láttunk arra nézve, hogy a fogyasztóknak több problémájuk van a szolgáltatásokkal, mint az árukkal, és hogy az árak kevésbé gyakran emelkednek azon ágazatokban, amelyekben a fogyasztók gyakran váltanak szolgáltatót. A határokon átnyúló elektronikus kereskedelem is azért fejlődik lassabban, mert a fogyasztókban félelmek fogalmazódnak meg, és bizalmatlanok a határok jelentette akadályok miatt. Ezen túlmenően az is látható, hogy a piac megfelelő működése érdekében a jogi szabályozás hatékony alkalmazása és a tényleges jogorvoslati eljárások kiemelkedő jelentőséggel bírnak.

Az adatok azt is mutatják, hogy a jogorvoslati eljárások tekintetében nagy különbségek vannak a tagállamok között, és ezen még van mit javítani. Ezért felhívom a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a kollektív fogyasztói jogorvoslatokról szóló zöld könyvet.

Az uniós fogyasztóvédelmi rendelkezések hatékony alkalmazása és ellenőrzése alapvetően fontos, ha növelni akarjuk a fogyasztói bizalmat. Az ellenőrzés azonban az Európai Unióban távolról sem egyforma, és a statisztikák szerint a piac-felügyeleti költségvetések, valamint az aktív felügyelők számát tekintve számottevő eltérések vannak a tagállamok között. Ennélfogva a Bizottságnak és a nemzeti ellenőrző hatóságoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket, ha meg akarjuk valósítani a megfelelő fogyasztóvédelem célkitűzését, és biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztók kellő bizalommal rendelkezzenek a belső piac által kínált összes lehetőség kihasználásához.

Lényegbevágó, hogy a fogyasztói bizalom növelése céljából erősítsük a piac-felügyeleti és piac-ellenőrzési mechanizmusokat, hiszen végső soron a fogyasztás az európai gazdaság talpra állásának egyik sarkalatos tényezője lesz.

 
  
MPphoto
 

  Cristian Silviu Buşoi , előadó. – (RO) Először is szeretném köszönetemet kifejezni mindazoknak, akikkel alkalmam nyílt együtt dolgozni a SOLVIT-jelentésen, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság Titkárságának, valamennyi árnyékelőadónak, és mindazon képviselőtársamnak, akik érdeklődést tanúsítottak az ügy iránt, és számottevően hozzájárultak a végeredményhez.

A SOLVIT olyan hálózat, amely a belső piaci szabályozás nem megfelelő végrehajtásából származó esetleges problémákra kínál nem hivatalos megoldásokat. Ez az európai szabályozásból következő előnyök kiaknázása miatt különösen hasznos újítás az európai uniós fogyasztók és gazdasági társaságok számára. Az európai belső piaci szabályozás végrehajtása során sokszor akadnak gondjaink. Meglátásom szerint a SOLVIT járható alternatívát kínál a bírósági út helyett, főként, ha figyelembe vesszük a bíróságok mindenféle eltérő jellegű ügyekkel való túlterheltségét is.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a SOLVIT-nak folyamatosan növekvő számú ügyteherrel kell szembenéznie, és ebből a szempontból a SOLVIT mintegy a saját sikere áldozatának tekinthető. Annak érdekében, hogy a SOLVIT minőségi segítséget tudjon nyújtani az Európai Unió polgárai és gazdasági társaságai számára, növelni kell azon SOLVIT-központok személyi állományát, ahol nincs elegendő emberi erőforrás.

A további alkalmazottakat logikus és ellenőrzött módon kell felvenni, figyelembe véve az adott ország lakosságának nagyságát, valamint azon ügyeknek a számát, melyekkel a központ a múltban már foglalkozott. Az elemzést arra való figyelemmel kell elvégezni, hogy csak azokra a helyekre vegyenek fel további alkalmazottakat, ahol erre valóban szükség van. A SOLVIT személyi állományának növelése nyilvánvalóan többletköltségeket von maga után. A jelentés felhívja a tagállamokat arra, hogy minden rendelkezésükre álló forrást használjanak fel az alkalmazotti állomány növelésének finanszírozására, ideértve az alternatív finanszírozási módokat is.

A jelentés másik hangsúlyos területe a SOLVIT-hálózat népszerűsítése, amelyet én személyesen kiemelkedő jelentőségűnek tartok, és úgy hiszem, hogy önök bizonyára valamennyien egyetértenek velem ebben. A SOLVIT szolgáltatásainak igénybevételével a kkv-k rengeteg pénzt takaríthatnak meg, melyet olyan gazdaságinövekedés-serkentő potenciállal bíró területekre fektethetnek be, melyek a kkv-k fejlődése szempontjából hasznosabbak, mint az a jogi segítség, melyre problémáik megoldásához rákényszerülnének. Ami pedig az egyéni fogyasztókat illeti, a SOLVIT számukra azért előnyös, mert segítségével elkerülhetik a hosszadalmas és költséges bírósági eljárást.

A SOLVIT-hálózat kínálta előnyök kiaknázásához azonban a polgároknak és a gazdasági társaságoknak először is ismerniük kell a hálózat hatékonyságát. A SOLVIT népszerűsítésébe véleményem szerint ezért kell tevékenyen bevonnunk a nemzeti hatóságokat, az Európai Bizottságot és az európai parlamenti képviselőket egyaránt. Ennek számos módja van, kezdve a tagállamok által szervezett tömegtájékoztatási és információs kampányoktól egészen az egységes SOLVIT-portál kialakításáig. Ezen túlmenően a belső piacot szabályozó európai jogszabályok végrehajtásába bevont közszolgálatok kinevezhetnének SOLVIT-kommunikációval megbízott személyeket, ami megint csak fokozná a hálózat hatékonyságát, és hozzájárulna annak népszerűsítéséhez. Európai parlamenti képviselőkként magunk is kezdeményezhetjük a SOLVIT népszerűsítését, és segíthetünk abban, hogy nemzeti parlamenti képviselőtársaink között ismertebbé tegyük a SOLVIT-ot.

Egy másik, a jelentés által erőteljesen ösztönzött intézkedés a SOLVIT népszerűsítésével és a hálózat működési problémáinak megoldásával kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje. A jó ötleteket ugyanis mindenki hasznára európai szinten lehet terjeszteni és alkalmazni.

Végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a SOLVIT-hoz sokszor fordulnak olyan ügyekkel, melyek nem tartoznak a SOLVIT hatáskörébe, vagy amelyek különösen bonyolult, alternatív módszerek alkalmazását igénylő ügyek. Az Európai Parlament Petíciós Bizottságához benyújtott petíciók megoldást kínálhatnak olyan ügyekre, melyek túl bonyolultak ahhoz, hogy SOLVIT-szinten megoldhatók lennének. A jelentésben foglalt egyik javaslat ezért fogalmazza meg azt az ajánlást, hogy a SOLVIT-portál az ilyen ügyeket továbbítsa az Európai Parlament Petíciós Bizottságának honlapjára, valamint a nemzeti parlamentek szakbizottságaihoz.

Ez csupán néhány azon felvetés közül, melyekre a SOLVIT-jelentés támaszkodik. Meggyőződésem, hogy ezek a javaslatok képesek javítani a hálózat működésén a fogyasztóknak és a gazdasági társaságoknak nyújtott minőségi segítség tekintetében. A SOLVIT-ban hatalmas tartalékok vannak; a mi feladatunk az, hogy folyamatosan elemezzük a SOLVIT teljesítményét azért, hogy ezt a potenciált teljes mértékben ki lehessen aknázni.

 
  
MPphoto
 

  Michel Barnier , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, először is nagyon fontosnak tartom, hogy biztostársammal, John Dallival vállvetve válaszoljunk az önök kérdéseire, és tájékoztassuk önöket ezen különböző eszközök és szövegek végrehajtásáról.

Hölgyeim és uraim, politikai pályafutásom során gyakran voltam azon a véleményen, hogy a nyomon követési hatás legalább annyira fontos, mint a bejelentési hatás. Ezért igen lényegesnek tartom, hogy amikor egy nemzeti parlamentben, az Európai Parlamentben vagy a Bizottságban vagyunk, legyenek eszközeink a megszavazott szövegek konkrét, valós végrehajtásának az ellenőrzésére és értékelésére. Az is meggyőződésem, hogy a megfelelő fellépéshez megfelelően érteni kell a dolgokat, és az előadók nagy szakértelemmel és odafigyeléssel éppen erre összpontosítottak.

Engedjék meg, hogy kiváló jelentésük engem közvetlenebbül érintő részeiért a legőszintébb köszönetemet fejezzem ki Thun Und Hohenstein asszonynak és Buşoi úrnak, valamint Hedh asszonynak is.

Miről is beszélünk? A belső piacról. Tegnap késő este ebben az ülésteremben azt mondtam, hogy a gazdasági nehézségek, a gazdasági válsághelyzet közepette, melyben vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne aknázzuk ki az összes tartalékot. Ha a belső piac, a nagy európai piac megfelelően működne, úgy, ahogy a jövőben működnie kell, akkor magunktól, önerőnkből 0,5% és 1,5% közötti további gazdasági növekedést érhetnénk el.

Most nem engedhetjük meg magunknak, hogy elszalasszuk ezt a lehetőséget. A belső piacnak ezért minden vetületében teljes mértékben működnie kell, és Barroso elnök úr az önök ellenőrzése mellett természetesen éppen ezzel a feladattal bízott meg. Az eredménytáblának és a SOLVIT-eszköznek, valamint megfelelő működésüknek ezért tulajdonítok nagy jelentőséget. Úgy gondolom, hogy John Dalli a fogyasztók lényeges kérdéséről pontosan ugyanezt fogja elmondani.

Thun Und Hohenstein asszony emlékeztetett az eredménytábla jó és kevésbé jó híreire. A belső piacot működtető 1 521 irányelvről vagy szövegről beszélünk, ami jelentős szám. Ma hiány tapasztalható az átültetésben, de ezen hiány szintje, miként ezt ön is leszögezte, az eddigi legalacsonyabb. Ez jó hír, amiért köszönet jár mindazoknak, akiknek a tagállamokban, néha a régiókban, feladata ezen irányelv végrehajtása. E köszönetnyilvánításba a Belső Piaci Főigazgatóságon dolgozó kollégáimat is szeretném belefoglalni.

Van egy kevésbé jó hír is, mégpedig az, hogy az átültetés minősége, a végrehajtás minősége nem kielégítő. Ezért az Európai Parlamenttel, a nemzeti parlamentekkel, a tagállamok tisztviselőivel mindannyiunknak együtt kell dolgoznunk. Miként parlamenti meghallgatásom során kifejtettem, a mostantól a 27 fővárosban teendő látogatásaim célja (melyeket már el is kezdtem) az, hogy az illetékes miniszter felügyelete alatt személyesen találkozzam a belső piaci irányelvek végrehajtásával, az eredménytábla pontjainak kidolgozásával vagy – ahogy ezt Buşoi úr világosan kifejtette – a SOLVIT működtetésével megbízott tisztviselőkkel.

Ezért is mondom Róża Thun Und Hohensteinnek, hogy egyetértek a fórum ötletével, nagyon jó ötlet. Össze kell hozni az embereket, és ezt együtt fogjuk megtenni itt a Parlamentben, a Bizottsággal, a nemzeti parlamentekkel és minden egyes tagállam valamennyi felelős vezetőjével karöltve a bevált gyakorlatok megosztása, értékelése és cseréje céljából. Mélyen hiszek abban, hogy a vezetők egybegyűjtése hasznot hajt: inkább szerződjünk egymással, mintsem kényszert alkalmazzunk, először szerződjünk egymással, építsük ki a bizalmat, és munkálkodjunk közösen.

A SOLVIT-ot illetően: Buşoi úr emlékeztetett ezen eszköz jelentőségére, mely kezd jól működni. A mai napig 1500 olyan esetről tudunk, amikor alapvetően polgárok, de számos vállalkozás problémái is egyeztetés, elszántság és közvetítés útján megoldódtak. Miként Buşoi úr igen helytállóan rámutatott, ezzel pénzt és időt lehet megtakarítani, és így a polgárok, a fogyasztók, a vállalkozások az egységes piac szívébe kerülnek vissza ahelyett, hogy nehézkes eljárásokba bonyolódnának, és ily módon rendezhetik, érthetik meg a belső piaccal összefüggő, őket érintő egyes rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos nehézségeiket, valamint így találnak ezekre megoldást.

Az egységes piac segítségnyújtási szolgáltatásaira kialakított cselekvési tervet, a SMAS-tervet némileg hasonló szellem mozgatja; ez a polgároknak és a vállalkozásoknak nyújtandó jobb tájékoztatást és jobb szolgáltatást célozza. Ezen a területen is előrelépést könyvelhetünk el, a terv lehetővé tette ugyanis a SOLVIT és az Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata közötti különböző szolgáltatások és a közös online formanyomtatványok közelítését.

Miként ezt az előadók is javasolták, úgy gondolom, hogy John Dalli felügyelete alatt tehetnénk egy erőfeszítést, erőfeszítést kell tennünk mindezen dokumentumok, mindezen eredmények és mindezen közlemények azonos időben történő bemutatása, a belső piaccal összefüggő szövegek vagy irányelvek végrehajtásáról beszámoló különböző eszközök összegyűjtése és jobb összehangolása érdekében.

Én mindenesetre támogatom a szorosabb összehangolást, és megerősítem személyes elkötelezettségemet az iránt, hogy jól használjuk fel a belső piac működésével kapcsolatos 1 500 irányelv értékelésére és nyomon követésére szolgáló mindezen különböző eszközöket.

 
  
MPphoto
 

  John Dalli , a Bizottság tagja. – Elnök úr, a két kulcsfontosságú európai politikáról, a fogyasztói piacok eredménytáblájáról és a fogyasztóvédelmi vívmányok végrehajtásának csomagjáról szóló, Hedh asszony által előterjesztett jelentéshez szeretnék hozzászólni. Szeretnék köszönetet mondani Hedh asszonynak előadóként végzett kitűnő munkájáért.

A fogyasztóvédelmi politika a ma ránk leselkedő gazdasági és társadalmi kihívások gyújtópontjában található. A fogyasztóvédelmi politika az emberekről szól. Az innováció és a versenyképesség motorja a tájékozott és tudatos fogyasztó, de talán még ennél is fontosabb az, hogy a polgárokkal fenntartott kapcsolatainkban ütőkártyánk a belső piac fogyasztók javára történő működtetése. A fogyasztóvédelmi politikának juttatott központi szerepet számos portfólió tükrözi. A Testület szorosan együtt fog dolgozni annak szavatolása érdekében, hogy az elfogadott szabályok a fogyasztók számára gyakorlati előnyökben nyilvánuljanak meg. Ma Michel Barnier kollégámmal azért vagyok itt, hogy jelezzem, milyen szorosan fogunk együtt dolgozni. Ez napi rutinunk lesz.

A fogyasztói vetületet minden portfólióban fejleszteni kell, és a Bizottságban referenciaértékeket fogadunk majd el a fogyasztói vetület vonatkozásában elért előrelépésnek vagy az előrelépés hiányának a mérésére. A fogyasztói eredménytábla riasztórendszerként szolgál, amely még azt is jelzi, ha a belső piac magára hagyja a fogyasztókat. Az eredménytábla annak a lekövetésére is alkalmas, hogy a belső piac kiskereskedői oldalának integrációja a fogyasztók, a kkv-k és más kiskereskedők szempontjából mutat-e előrehaladást. Annak a szemléltetését is elősegíti, hogy a tagállamok eleget tesznek-e az új fogyasztói szabályozás végrehajtásának, a fogyasztók tájékoztatásának, nevelésének és a fogyasztói tudatosság növelésének.

Ami a végrehajtást illeti, örülök, hogy a Parlament osztja a Bizottság álláspontját annak a jelentőségéről, hogy az embereknek a gyakorlatban meg kell adni azokat a jogokat, melyekkel papíron rendelkeznek. Ebben a tekintetben még hosszú út áll előttünk. A 2009. júliusi közlemény célja azon módszerek meghatározása volt, melyek a végrehajtást Európai Unió-szerte hatékonyabbá, hatásosabbá és következetesebbé teszik. Ezt most konkrét cselekvésre kell váltani. Az egyik kiemelt feladat az erőfeszítések fokozása határokon átnyúló hálózataink hatékonyságának és hatásosságának növelése érdekében, aminek azt az erős üzenetet kell közvetítenie a kereskedők felé, miszerint az EU-ban nincs olyan biztos menedék, ahová az ellenőrzés elől elrejtőzhetnének. Ugyanez érvényes a harmadik országok hatóságaival való együttműködésre is. Ennek megvalósításához az kell, hogy a nemzeti jogalkalmazók elegendő emberi és egyéb erőforrásokkal rendelkezzenek. Kemény gazdasági feltételek között minden közszolgálat nyomás alatt van, de a fogyasztói jogok érvényesítésének megnyirbálása csak torz gazdasághoz vezethet. A szabad, nyitott, jól ellenőrzött piacok ösztönzik a minőségi versenyt és az árversenyt, és fokozzák a versenyképességet. Ez nemcsak a fogyasztók, hanem az egész uniós gazdaság hasznára is válik. A Bizottságnak és a Parlamentnek együtt kell működnie azért, hogy ez az üzenet világos és erős visszhangra leljen a tagállamokban.

Az is szándékunkban áll, hogy továbbra is jól dolgozzunk az európai szinten összehangolt végrehajtás, a piac-felügyeleti akciók, az úgynevezett „söprések” („sweeps”) megvalósításáért. Ezen akciókból azonban kiderült, hogy a nemzeti erőfeszítések összefogása néha nem elegendő, európai szintű megoldásokra van szükség. Ezért örömmel fogadom felhívásukat a szerződésbeli jogalap feltárására a fogyasztóvédelem erősítése és különösen a Bizottság képességeinek javítása céljából; de erre csak akkor kerülhet sor, csak akkor lépünk rá erre az útra, ha először meggyőződünk arról, hogy mindez a nemzeti szintű munka értéknövelő tényezője lesz.

A jogorvoslatra visszatérve: egyetértek azzal, hogy az alternatív vitarendezési mechanizmusok a vállalkozások hírnevének megőrzése mellett olcsó, egyszerű és gyors jogorvoslatot kínálhatnak a fogyasztók számára. E stratégia egyik eleme a kollektív követelések kezeléséhez kapcsolódik. Ebben a vonatkozásban Almunia és Reding alelnökökkel egyetemben meg kívánok bizonyosodni arról, hogy a Bizottság összehangolt módon halad előre.

Végezetül számítok támogatásukra annak szavatolásához, hogy a 2013 utáni időszakra, amikor a jelenlegi fogyasztóvédelmi program lejár, elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre a nagyra törő fogyasztóvédelmi politika és nem utolsósorban a feljavított eredménytábla folyamatos kiadásának támogatására. Bízom abban, hogy összefogva megfelelhetünk a mai és jövőbeli bonyolult kihívásoknak, valamint partnerségben együtt dolgozhatunk annak érdekében, hogy a belső piacban rejlő minden lehetőséget valamennyi polgárunk javára ki lehessen aknázni.

 
  
MPphoto
 

  Simon Busuttil , a Petíciós Bizottság véleményének előadója.. – (MT) A Petíciós Bizottság nevében megfogalmaztam egy véleményt a SOLVIT-hálózatról, melyet teljes mértékben támogatok, hiszen ez a bajba került polgárok megsegítésének eszköze. Ugyanakkor szeretnék kiemelni egy jelentős pontot, melyet kifejtenék: ez pedig az összes olyan érdekelt közötti teljes mértékű együttműködés szükségessége, akiket a polgárok megkeresnek. Milyen lehetőségei vannak a bajba jutott polgárnak? Petíciót intézhet az Európai Parlamenthez, amelyet a Szerződés 194. cikke ilyen jogkörrel ruház fel, panaszt tehet az Európai Bizottságnál, vagy pedig reklamálhat a SOLVIT-nál. Ezenfelül jogorvoslati kérelemmel fordulhat az európai ombudsmanhoz is, de mindez nagy zavart kelt, és a polgár végül is nem tudja, hogy pontosan hol keressen jogorvoslatot és segítséget. Következésképpen a magam és a Petíciós Bizottság nevében az összes érintett intézmény közötti szorosabb együttműködésre hívok fel azért, hogy a polgárok pontosan tudhassák, hová forduljanak jogorvoslatért.

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová , a PPE képviselőcsoport nevében.. – (CS) Biztos úr, tisztelt képviselőtársaim, a SOLVIT internetes szolgáltatás immáron nyolc éve működik, és a panaszok 83%-át, melyeket a polgárok és a vállalkozások az európai szabályozás nem megfelelő tagállami alkalmazása miatt nyújtottak be, 10 napon belül sikerült megoldania. 2008-ban a SOLVIT útján megvalósult informális megoldásoknak köszönhetően 32 millió euró perértékre rúgó jogvitákat és károkat sikerült elkerülni.

A három jelentésünk által feltárt probléma kétszintű: legelőször is ott van egy sor tagállam késlekedése az európai szabályozás nemzeti gyakorlatba történő átültetése tekintetében, ugyanis 100, a belső piacra vonatkozó irányelv nem lépett még teljesen hatályba. Tudom, hogy ez kicsi arány, de mégis jelentős arány. A másik probléma a SOLVIT gyakorlati eszközként való igen gyér használata. A Cseh Köztársaságban például a SOLVIT jól ismert a szakemberek körében, a bejegyzett vállalkozásoknak azonban csupán 7%-a tud bármit is erről a szolgáltatásról. A franciaországi helyzet ennél sokkal rosszabb. A statisztikák szerint a SOLVIT-tal csak egyetlen személy foglalkozik hivatásszerűen.

Nagyon örülök annak, hogy bizottságunk támogatta az általam árnyékelőadóként előterjesztett javaslatokat is, például a SOLVIT-hálózat tagállami hivatásos adminisztratív személyi állományának növelését célzó intézkedést. Ugyanakkor a hálózatot elsősorban a vállalkozások, a külföldön munkát vállalók, a különféle egyesületek, a nemzeti parlamentek, sőt az Európai Parlament körében kell népszerűsíteni. Szeretném megemlíteni, hogy a SOLVIT-ot össze kell kötni a Bizottság által működtetett egyesített kapcsolattartó pontokkal és tanácsadó szolgálatokkal, és természetesen az is fontos, hogy a Bizottság időben tájékoztasson minden országot a SOLVIT-hálózaton keresztül megoldott ügyekről. A Bizottságnak az elemzéseket éves jelentésekben kell benyújtania, és így persze javíthatnánk a SOLVIT-hálózat használhatóságán.

Felettébb örvendek annak, hogy a politikai paletta bizottságunkban részt vevő képviselői ennyire széles körű támogatásban részesítették mindhárom jelentést, és remélem, hogy a plenáris ülés is támogatni fogja ezeket. Szeretnék valamennyi előadónak köszönetet mondani elvégzett munkájáért.

 
  
MPphoto
 

  Evelyne Gebhardt , az S&D képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, Barnier biztos úr, Dalli biztos úr, hölgyeim és uraim, ma a belső piacról, a fogyasztóvédelemről és a személyek Európai Unión belüli mobilitásáról tárgyalunk. Amikor e három eszközről vitázunk, ezek a kulcsfontosságú kérdések, és én különösen ezekkel kívánok foglalkozni.

E három téma összefogása ma óriási előnnyel jár számunkra, hiszen a gazdaság, valamint a fogyasztók és munkavállalók jogai nem eleve ellentétesek egymással, ezeket össze kell hangolni. Ebben a vonatkozásban a jövőben előre kell lépnünk. Ezért jó, hogy ma sor kerül erre az együttes vitára.

Hogy ez valósággá váljék, mindenekelőtt három politikai alapelvet kell előtérbe helyeznünk. Először is – és ezt Barnier biztos úr igen jól kifejtette az előbb –, le kell győzni a protekcionizmust, amely még mindig a tagállamok nemzeti kormányai gondolkodásának homlokterében áll. Ezt a lépést feltétlenül meg kell lépnünk, ami napirenden is van.

A második politikai alapelv az, hogy garantálnunk kell mind a fogyasztók, mind a munkavállalók jogainak magas szintű védelmét. Más szóval, a belső piac nem a jogok eltörlését, és nem is deregulációt jelent, hanem annak szavatolását, hogy ezeken a területeken megőrizzük közös jogaink nagyon magas szintjét. Ezért nem értünk egyet Von Thun Und Hohenstein asszony jelentésének egyik bekezdésével, amely az úgynevezett belső piaci eredménytáblára vagy másképp a belső piaci tesztre vonatkozik. Ez rossz megközelítés, mely azt sugallja, hogy egyedül a piac működésének mikéntje a fontos. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy az európai uniós szabályozásnak milyen hatása lesz a munkavállalók jogaira és a fogyasztók jogaira. Ezért mi elvetjük ezt a felvetést, mert rossz felvetés.

Harmadsorban e jogokat európai szinten jól érvényre kell juttatni. Ebből a célból olyan kollektív jogorvoslati rendszerre van szükségünk, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztó ne maradjon magára a belső piacon, hanem képes legyen valóban érvényesíteni a jogait.

 
  
MPphoto
 

  Robert Rochefort , az ALDE képviselőcsoport nevében.. – (FR) Elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, először is hadd szögezzem le: nagy megelégedésemre szolgál, hogy a belső piacról és a fogyasztóvédelemről szóló eszmecsere kiemelt jelentőségű vitaként szerepel a ma délelőtti napirenden.

Barnier úr, a gazdasági válság összefüggésében a belső piac olyan ütőkártya, melyet feltétlenül ki kell játszanunk. A belső piacon persze a fogyasztás az, amely talán a legfontosabb húzóerő, és amelyet nagyon rövid távon támogatni kell. De nem akármilyen fogyasztást. Olyan fogyasztásra van szükségünk, amely előkészíti a jövőt, amely összhangban van a fenntartható fejlődés kihívásaival; felelős fogyasztásra van szükség, amely nem mindig a családok vásárlóerejét növelni hivatott diszkonttermékeket reklámozza, melyek sokszor közepes minőségűek, és a szinte szisztematikusan az Unión kívülre áthelyezett termelésből származnak. Tudjuk, hogy kik ennek a legfőbb áldozatai: a legalacsonyabb jövedelmű, legkiszolgáltatottabb fogyasztók.

Röviden, Uniónk belső piacának erősítése és fejlesztése érdekében újfajta bizalmat kell kiépítenünk a fogyasztók és a vállalkozások, és különösen az értékesítő vállalkozások között. Nagyon világos üzenetet szeretnék a Bizottsághoz címezni. Igen, Dalli úr, megkapják a támogatásunkat, de nyugtalanok vagyunk a hatáskörök önök közötti megosztásával összefüggő kockázat miatt. Attól tartunk, hogy ez felelősségük szétaprózódásához vezet. Emellett rendkívül oda fogunk figyelni, hogy valóban összehangolt módon dolgozzanak együtt. Elvárjuk, hogy az Európai Unió valamennyi politikájában a Lisszaboni Szerződés szellemében ténylegesen figyelembe vegyék a fogyasztók érdekeit.

Azonnal mondok is egy példát, mely nemcsak Barnier urat és Dalli urat köti össze, hanem Reding asszonyt is. Eljött az ideje a kollektív jogorvoslatokról szóló zöld könyvet nyomon követő intézkedések meghozatalának. Azt várjuk önöktől, hogy történjék előrelépés ebben a témában. Minthogy ön, Dalli úr, már utalt erre, szeretném öntől megkérdezni, hogy van-e már ebben a kérdésben ütemterve. Azt is várjuk önöktől, hogy új, sajátosan európai formát találjanak ki arra, hogy a kollektív jogorvoslatok elkerüljék az amerikai rendszer közismert torzulásait, hogy olyasmit találjunk ki, ami mindenki szolgálatára lesz, és ami nem állítja szembe egyesek érdekeit másokéival.

Szeretnék gratulálni képviselőtársunknak, Hedh asszonynak, igen kimerítő jelentéséhez. Szeretném kiemelni, hogy Hedh asszony jelentésében jogosan hangsúlyozza a fogyasztásra való nevelés jelentőségét, amelynek egész életen át kell tartania, és amely nemcsak a gyermekekre vonatkozó kérdés, hanem fogyasztói kérdés is, hiszen az áruk gyorsan változnak, és a marketing egyre kifinomultabbá válik.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót.)

Zárásképpen csak annyit mondanék, hogy a mutatók, az eredménytáblák kiváló dolgok – az egykori statisztikus-közgazdász szól belőlem –, de mindez nem helyettesítheti a politikai akaratot, amelynek fellépésünk valódi mozgatórugójának kell lennie.

 
  
MPphoto
 

  Heide Rühle , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében.. – (DE) Elnök úr, ott szeretném folytatni, ahol Barnier úr kezdte, aki a belső piacnak a mostani válságban játszott alapvető jelentőségéről szólt. Ez megint igen egyértelműen bebizonyosodott. Ugyanakkor a belső piac nyilvánvalóan megköveteli, hogy a polgárok bízzanak benne, mert csak ekkor fog megfelelően működni. Márpedig ez még sok szinten kívánnivalót hagy maga után. A hazai viták során különösen mi, parlamenti képviselők, gyakran azt vesszük észre, hogy a közvéleményben még mindig igen erőteljesen élnek a belső piaccal kapcsolatos félelmek, és az olyan témák, mint a protekcionizmus, sajnos kedvező fogadtatásra találnak, mert az ilyesmiket nemcsak a kormányok propagálják, hanem sok polgár támogatását is élvezik. Ezért is fontos, hogy mi itt a Parlamentben minden tőlünk telhetőt megtegyünk a belső piacba vetett bizalom fokozására. Ennek megvalósításához természetesen kulcsfontosságú elem a fogyasztóvédelmi politika. A magas szintű fogyasztóvédelmet biztosító fogyasztóvédelmi politika növelheti és megőrizheti az embereknek a belső piacba vetett bizalmát. Ezért keményebben kell dolgoznunk ezen a területen.

Üdvözlöm, hogy ma mindkét biztos itt van. Önök természetesen jól tudják, hogy a mi képviselőcsoportunk is bírálatot fogalmazott meg azzal összefüggésben, hogy a fogyasztóvédelmi politikáért ezentúl nem egyetlen biztos felel, hiszen a Kuneva asszony által küldött üzenet igen pozitív volt. Ezért üdvözöljük, hogy most önök teljesen egyértelmű jelzést küldenek felénk arról, hogy együtt akarnak működni ezen a téren. Attól is tartottunk, hogy a felelősségek különböző biztosok közötti megosztásával a fogyasztóvédelem végül nem kap majd elegendő figyelmet. Remélem azonban, hogy ez nem egy egyszeri alkalom, hanem önök ebben az ügyben igen szorosan együtt fognak működni velünk, hiszen van néhány igen fontos megoldandó kérdés; például még le kell zárnunk a csoportos keresetekre és a kollektív jogorvoslatra vonatkozó szabályozás témájának vitáját, és ebben a vonatkozásban előre kell lépnünk. Természetesen ez is igen számottevő szerepet fog játszani a polgárok bizalmának növelésében.

Még több olyan eszközre van szükségünk, melyek egyértelművé teszik, hogy a polgárok védelemben részesülnek a belső piacon. A SOLVIT nagy horderejű eszköz ebben a vonatkozásban. Ezért fenntartás nélkül támogatjuk Buşoi úr jelentését. A SOLVIT, amely lehetőséget kínál a peren kívüli megoldásokra, bizalmat ébreszt a belső piacban, a fogyasztókat alaposabb ismeretekkel látja el a belső piacról, márpedig ez nagyon gyakran hiányzik a tagállamok hatóságai részéről. A SOLVIT ebben a tekintetben kulcsfontosságú pluszt jelent. Ebben az évben én vagyok a költségvetés előadója, és biztosíthatom Dalli urat, hogy a fogyasztóvédelmi politika területén nagyon oda fogunk figyelni a költségvetési ügyekre és a források elosztására. Már felvettük a kapcsolatot a Parlament Költségvetési Bizottságával, és hangsúlyoztuk, hogy természetesen azt akarjuk, hogy erre továbbra is álljon rendelkezésre keret, valamint hogy a megfelelő pénz felhasználásra kerüljön. Ebben a vonatkozásban számíthatnak a támogatásunkra.

Még egyszer összefoglalva, úgy gondolom, hogy a jelentések összességében igen fontos és nagyon pozitív jelzést küldenek. Jóllehet támogatjuk a jelentéseket, egy bírálatot mégis megfogalmazunk, ez pedig a belső piaci ellenőrzésre vonatkozik, mely meglátásunk szerint meglehetősen egyoldalú. Ha felül fogjuk vizsgálni az irányelveket, ezeket különféle szempontokból kell felülvizsgálni. Itt a fenntarthatóság és a szociális kérdések egyaránt fontos témák. Ha felülvizsgálatra kell sort keríteni, akkor ennek nem csupán a belső piac egyedüli vetületére kell összpontosítania, hanem átfogó felülvizsgálatnak kell lennie. Ebben a vonatkozásban a szubszidiaritás témája is megfelelően figyelembe veendő. Ezért sajnálatosnak tartjuk, hogy a belső piaci ellenőrzés egy vetületre fókuszál. Elviekben azonban támogatjuk az előadó megközelítését, ideértve a belső piaci ellenőrzés vetületét is, és meg fogjuk szavazni a jelentést.

 
  
MPphoto
 

  Adam Bielan , az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, a négy szabadságra – a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgására – épülő közös piac felépítésének a folyamata még nem fejeződött be, főként, ha a negyedik szabadságra, a szolgáltatások szabad mozgására gondolunk, és ezen a téren még rengeteg tennivalónk akad. Ez főként a gazdasági pangás időszakában és a jelenlegi európai gazdasági válságra tekintettel rendkívül jelentőségteljes folyamat. Valóban a gazdasági lassulás idején kell beszélnünk a közös piac érdemeiről, és talán ekkor fogjuk látni azt a politikai akaratot, melyre Rochefort úr felhívott.

Ezért szeretnék gratulálni az Európai Parlament Elnökségének ahhoz, hogy felismerte az ügy fontosságát, és úgy határozott, hogy a három jelentésről szóló vitát a Parlament mai ülésnapjának kiemelt vitájaként kezeli. Köszönetemet és gratulációmat kell kifejeznem Harbour úrnak, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság elnökének is az ebben a vonatkozásban kifejtett erőfeszítéseinek a hatékonyságáért. Szeretnék gratulálni a három előadónak is a három nagy horderejű jelentéshez. Ugyanakkor nem tudok elmenni egyfajta abszurditás mellett. A mai plenáris ülésen ugyanis Thun asszony egyebekben kitűnő jelentéséről vitázunk, de ez a jelentés a 2008-as belső piaci eredménytáblára vonatkozik. Néhány nappal ezelőtt viszont a Bizottság közzétette a 2009-es belső piaci eredménytáblát. Úgy gondolom, ez egy újabb ok arra, hogy a jövőben a Bizottság a belső piacot ellenőrző mind a négy jelentést egy időben hozza nyilvánosságra, hiszen végeredményben a belső piaci eredménytábla, a fogyasztói piacok eredménytáblája, a SOLVIT-jelentés és az Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata mind-mind ugyanarról szól, és mindegyiket ugyanakkor kellene megkapnunk.

Végül szeretném támogatásomról biztosítani a Thun-jelentésben foglalt két fő javaslatot. Teljes mértékben támogatom az éves belső piaci fórum megtartására irányuló javaslatot, és ami még fontosabb, a kötelező tesztet, a „belső piaci tesztet”, melynek az Európai Bizottság minden jövőbeli javaslatát kísérnie kell.

 
  
MPphoto
 

  Kyriacos Triantaphyllides , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr, most egyre sürgetőbb az a nézet, melyet a Lisszaboni Szerződés és magának a Bizottságnak az állásfoglalása is megerősít, és amelynek az értelmében a fogyasztóvédelmi politikának az egészséges piac megőrzésére kell koncentrálnia, ahol a fogyasztók biztonságosan és bizalommal mozoghatnak.

Ez az érvelés azon alapul, hogy ha a fogyasztók jól érzik magukat a piacon, bíznak a piacban, és a határokon átnyúló kereskedelem ösztönzésben részesül, nőni fog a versenyképesség, és a fogyasztók az áruk és szolgáltatások szélesebb választékához versenyképesebb árakon fognak hozzájutni.

Nem értünk egyet azzal az állásponttal és nézettel, hogy a versenyképesség és a polgárok jóléte szempontjából a hatásosabb és rugalmasabb fogyasztói piacok alapvető tényezőt jelentenének. A gazdasági válság azt bizonyítja, hogy minden egyes állam sajátos körülményeinek, nem pedig egy egységes norma, nevezetesen a vegytiszta verseny dogmatikus alkalmazásának kell az irányadónak lennie a számunkra. Úgy véljük, hogy a versenyképesség nem függ össze a polgárok jólétével, mivel a jelek szerint a versenyképesség a gazdasági társaságoknak hoz hasznot, hiszen az árcsökkenések összességében a mai napig bizonyíthatóan nem a fogyasztóknak kedveztek.

Az alapvető fogyasztási cikkek esetében a szegényebb társadalmi rétegek és az egész társadalom érdekében árszabályozásra van szükségünk. Az egyedüli politika, amely képes megszilárdítani és fokozni a fogyasztóvédelem szintjét, az emberközpontú politika, amely az emberek jóléte, nem pedig a verseny fokozása körül forog.

Mindennek leszögezése mellett egyetértünk a piac zökkenőmentes működésével való európai fogyasztói elégedettség felmérésére és értékelésére szolgáló eredménytáblával, másrészről viszont nem szabad eltávolodnunk a lényegtől és a célkitűzéstől, amely nem más, mint egy emberközpontú belső piac működtetése, mely az emberek jóléte, nem pedig számok körül forog. A fogyasztói eredménytáblát olyan eszköznek tekintjük, amely arra szolgál, hogy egy konkrét keretben és egy adott időpontban regisztrálja a fogyasztói elégedettség mértékét. Ugyanakkor az értékelés és az adatok egyszerűen attól, hogy látszólag növelik a fogyasztói önbizalmat és biztonságot, önmagukban még nem képesek nagyobb jólétet keletkeztetni a fogyasztók számára.

Ezenfelül bármilyen értékelést számszerűsíthető társadalmi célok alapján kell elvégezni. Azt is megjegyezzük, hogy mivel az eredménytábla elsődleges célja a fogyasztói panaszok nyilvántartása, különleges hangsúlyt kell fektetni a visszaélések elkerülésének érdekében foganatosítandó intézkedésekre.

 
  
MPphoto
 

  Oreste Rossi , az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, ma a fogyasztók egészségével és védelmével kapcsolatos három intézkedésről vitázunk, amelyet bizottsági szinten már megszavaztunk, és amelyet a plenáris ülésen is meg fogunk szavazni.

Mi a polgárok oldalán állunk, akik számára túl gyakran hátrányosak az európai szervek által hozott döntések: gondolok itt az Emberi Jogok Európai Bíróságának azon ítéletére, amely megtagadja a feszület nyilvános helyre való kifüggesztésének a szabadságát; arra, hogy nem vagyunk képesek hatékonyan kezelni az illegális bevándorlást; a szűnni nem akaró harmadik országokbeli emberözönre, akik elveszik a munkát honfitársaink elől; arra, hogy fogyasztóinknak az illetékesek vonakodnak rendes tájékoztatást adni arról, hogy mit vásárolnak, vagy az élelmiszerek honnan származnak.

A Hedh-jelentés fontosságot tulajdonít az európai polgárok szempontjainak, akik nap mint nap tapasztalják a belső piac előnyeit és hátrányait, és kiemeli, hogy milyen bölcs dolog volt 2007-ben fogyasztóügyi biztost kinevezni. A jelentés arra is rámutat, hogy szükség van a tagállamok, valamint a harmadik országok felügyeleti és ellenőrző szervezeteinek a harmonizálására.

A Thun Und Hohenstein-jelentés bírálatot fogalmaz meg bizonyos múltbeli hozzáállásokkal kapcsolatban, valamint felszólít a tagállamok és a Bizottság közötti felelősségmegosztásra.

A Buşoi-jelentés a SOLVIT-hálózatra vonatkozik, amelyet az Európai Bizottság azért hozott létre, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak az Unión belül főként jogviták esetén történő jogérvényesítéséhez ingyenes segítséget nyújtson. A jelentés kritikát is tartalmaz a hálózat egyes nem hatékony elemeivel összefüggésben, és azt az ajánlást fogalmazza meg, hogy a polgárokat és a vállalkozásokat, akik és amelyek sokszor nem is tudnak a SOLVIT létezéséről, jobban kell tájékoztatni. Jogalkotókként elsődlegesen a polgárokat és a fogyasztókat kell szem előtt tartanunk.

 
  
MPphoto
 

  Angelika Werthmann (NI) . – (DE) Elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, a SOLVIT számottevően hozzájárulhat, és a SOLVIT-nak számottevően hozzá is kell járulnia a belső piacon a személyes és polgári jogok alkalmazásának és érvényre juttatásának átláthatóságához. A SOLVIT online problémamegoldó hálózat pragmatikus megközelítésre épül, amely hatalmas bürokrácia nélkül lesz mind a polgárok, mind a vállalkozások hasznára.

Ugyanakkor a 2009-es jelentésből az is kiderül, hogy a polgárok által felvetett kérdéseknek majdnem 40%-a egy másik uniós országban való tartózkodás feltételeivel függött össze. Ez felveti azt a kérdést, hogy vajon a tartózkodási jogokat még mindig nem átlátható módon alkalmazzák-e.

 
  
MPphoto
 

  Tiziano Motti (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, ma szavazni fogunk a fogyasztóvédelemről szóló saját kezdeményezésű jelentésről, egy olyan rendkívül fontos eszközről, amelyért többek között köszönetet kell mondanom az előadónak, Hedh asszonynak, és a többi előadónak is azért a kitűnő légkörért, melyben sikerült együtt munkálkodnunk.

Számos pont volt, mellyel kapcsolatban teljesen egyetértettünk, és más pontok, melyeken reményeim szerint a jövőben dolgozhatunk majd: konkrétan az Európai Bizottság által előmozdított európai fogyasztói eredménytáblán, ezen az igen jelentős eszközön, amely mindazonáltal véleményem szerint még mindig nem szolgáltat olyan szabványosított adatokat, melyek lehetővé tennék a fogyasztók számára egyértelmű döntések meghozatalát. Ha gazdasági társaság lennénk, és a társaság jövőjéről még mindig pontatlan adatok alapján döntenénk, csődbe mehetnénk. Ezért remélem, hogy a jövőben olyan adatbázissal dolgozhatunk majd, amely lehetővé teszi egyértelmű döntések meghozatalát.

Azt is tekintetbe kell vennünk, hogy többek között ebben a jelentésben is a fogyasztó van a rivaldafényben, de meglátásom szerint és képviselőcsoportom nevében is szólva, azt hiszem, hogy a jövőben nagyobb egyensúlyra lesz szükség, hiszen az európai polgárok nemcsak fogyasztók, hanem a belső piacon működő társaságok munkavállalói is. Ezért mindig ügyelnünk kell arra, hogy egyensúly legyen a szolgáltatók és az árutermelők, valamint maguk a fogyasztók között, hiszen ez a célkitűzésünk.

A szabad fogyasztó a tájékozott fogyasztó – ezért üdvözlendő minden további információ nyújtására irányuló kezdeményezés –, de nemet mondtunk az iskolai rendszerű elképzeléseknek, mivel nem léphetünk a fogyasztók helyébe, amikor saját választási szabadságukkal kívánnak élni. Úgy gondoljuk, hogy a kisgyermekek számára a fogyasztói nevelés tekintetében a szülőknek kell az első hivatkozási pontnak lenniük. Ezenfelül a gyermekek fogyasztását a szüleik tartják kézben, főként, amíg a gyermekeik kiskorúak.

Ami a felnőtteket illeti, a fogyasztók néha ugyan nehezen képesek megvédeni magukat a megfelelő jogi csatornákon keresztül, és mi ezért támogatjuk a peren kívüli jogorvoslatot, ám úgy gondoljuk, hogy főként egy ilyen válságos időszakban nagyobb erőfeszítést lehetne tenni a már létező eszközök működtetéséért, és nem a fogyasztói ombudsmanok számának növelésére kellene törekednünk.

Végezetül a közigazgatás által nyújtott szolgáltatásokról szólnék. Sajnálom, hogy nem vették kellően figyelembe azt, hogy a közigazgatás, az önkormányzatok, a különböző szervek és tartományok, sőt maguk az államok is hivatkozási pontot jelentenek a fogyasztók számára. Remélem, hogy a jövőben többet tehetünk ez ügyben, hiszen a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy a közigazgatás által nyújtott szolgáltatások működési rendellenességeivel szemben is védelmet kapjanak.

 
  
MPphoto
 

  Liem Hoang Ngoc (S&D) . – (FR) Elnök úr, elnök asszony, köszönetet mondok Von Thun asszonynak alapos munkájáért és a jelentés általános színvonaláért.

A http://www.europarl.europa.eu/members/expert/politicalBodies/search.do?group=2953&language=HU" \o "Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselõcsoportja" ának árnyékelőadójaként örülök, hogy a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban lezajlott szavazás lehetővé tette, hogy a jelentés végleges változatába bekerüljön egy sor olyan elképzelés, melyeket szerettünk volna ott látni.

Az első annak a szükségessége, hogy a belső piaci eredménytábla összeállításakor kvalitatívabb megközelítést kell alkalmazni, mely lehetővé teszi a hiányos átültetés okainak a meghatározását. Miközben nem becsüljük alá a számszerűsített adatok, valamint az Unió jó és rossz tanulóinak előtérbe állításából következő nyomás hasznosságát, véleményünk szerint a Bizottságnak ambiciózusabbnak kellene lennie, és meg kellene kísérelnie az eredménytáblát olyan eszközzé alakítani, melynek segítségével érthetővé válnának azok a nehézségek, melyekkel a tagállamok az átültetés folyamata során szemben találják magukat. Annál is inkább, mivel mindannyian tudjuk, hogy a hiányos átültetés néha nem a tagállamok vonakodásának, hanem az átültetendő európai szabályozás gyatra színvonalának a következménye.

A második gondolat, melyet kiemeltem, az, hogy az átültetési időszak egész folyamán erősíteni kell a Bizottság és a tagállamok közötti párbeszédet. Minél több információcserére kerül sor a folyamatot megelőzően, annál inkább lehetségessé válik az átültetés hiánya veszélyének vagy a helytelen átültetés veszélyének az elkerülése.

A jelentés azonban egy ponton problematikus: a 10. pontról van szó, mely eredetileg nem szerepelt Von Thun asszony jelentéstervezetében. Ez a pont egy belső piaci teszt létrehozását javasolja, melynek minden új javasolt jogszabályt alá kellene vetni. Mi ezt határozottan ellenezzük, mivel meglátásunk szerint egy ilyen teszt a legjobb esetben fölösleges, a legrosszabb esetben pedig veszélyes.

A belső piacot hátráltató esetleges akadályok vizsgálata ugyanis már megvalósul az Európai Bizottság által a minden egyes újabb jogszabályjavaslat kapcsán elvégzett hatástanulmányok keretében. Nem szeretnénk, ha a belső piaci teszt a szociális vagy környezetvédelmi vívmányok megkérdőjelezésének ürügyéül szolgálna, mert ebben az esetben nem tudjuk elfogadni.

 
  
MPphoto
 

  Jürgen Creutzmann (ALDE) . – (DE) Elnök úr, Barnier biztos úr, Dalli biztos úr, az, hogy ma a fogyasztóvédelemről és a belső piacról szóló három saját kezdeményezésű jelentést vitatunk meg, azt mutatja, hogy az e területeken elért minden eredményünk dacára még mindig sok jobbítanivaló akad. El kell ismerni, hogy a belső piaci irányelvek tagállamok általi átültetése átlagosan jelentősen javult, ámde hét tagállam nem teljesítette a Bizottság azon célkitűzését, mely szerint a belső piaci irányelvek hiányos átültetésének az arányát 1%-ra kell leszorítani.

A legfőbb probléma azonban inkább az uniós szabályozás alkalmazásával, mintsem az átültetésével függ össze. Például a Szerződés megsértésének esetében a tagállamoknak átlagosan másfél évébe – azaz még mindig túl hosszú idejébe – kerül az Európai Bíróság ítéletének a végrehajtása. Ez leolvasható a jelenlegi belső piaci eredménytábláról, s a http://www.europarl.europa.eu/members/expert/politicalBodies/search.do?group=2966&language=HU" \o "Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselõcsoport" ezt elfogadhatatlannak tartja. Ez a hiányosság gondot jelent majd a polgárok, és különösen a kis- és középvállalkozások számára, melyek a belső piacon belüli összehangolt szabályoktól függnek, de amelyek ha határokon átnyúlva kívánnak működni, váratlan, időrabló és bürokratikus akadályokba ütköznek.

Ezért fontos a SOLVIT továbbfejlesztése. A SOLVIT olyan online problémamegoldó hálózat, melyben a tagállamok pragmatikus módon működnek együtt a hatóságok helytelen belső piaci szabályalkalmazása következtében előállt problémák megoldása céljából. A végén valamennyi tagállamnak biztosítania kell a SOLVIT-központok számára a pénzügyi forrásokat és a megfelelően képzett személyzetet. Az ALDE képviselőcsoport hangsúlyosan felszólít arra, hogy termékeik és szolgáltatásaik határokon átnyúló értékesítésének megkönnyítése érdekében a polgárokban jobban tudatosítani kell a tagállami SOLVIT-központok létezését. Evégett az érintett szervezeteknek a széles körű tájékoztatási kampányokba történő bevonására legalább annyira szükség van, mint egy egységes, közérthető és könnyen megtalálható, mindenfajta panasz fogadására kész internetes portálra.

 
  
MPphoto
 

  Malcolm Harbour (ECR) . – Elnök úr, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság elnökeként nagy örömömre szolgál először is kifejeznem azt, milyen nagyra értékeljük mindannyian – miként erre már számos képviselőtársam is utalt – azt, hogy Barnier biztos úr és Dalli biztos úr egyaránt velünk van ma, másodsorban pedig megjegyeznem, hogy meglátásom szerint ez nagyszerű alkalom a Parlament számára.

Egy bizottságunk van, amely a kulcsfontosságú jogalkotási eszközök követésére és bevezetésére összpontosító három saját kezdeményezésű jelentést állított össze, s miként ön is leszögezte, Barnier biztos úr, az önök sikerességét részben nemcsak az önök által beterjesztendő jogalkotási javaslatok számán, hanem ezek működésének mikéntjén is le fogják majd mérni.

Véleményem szerint ez valóban jelentős fejlemény, amely mellett a Parlament valamennyi bizottságának el kell köteleznie magát. Külön köszönetet szeretnék mondani a bizottság mindazon koordinátorainak, akik együtt dolgoztak velem feladatunk előrevitelében, valamint annak előmozdításában, hogy a nemzeti parlamentek kötelezzék el magukat nemzeti parlamenti fórumok létrehozására.

Nagyon remélem, hogy – miként mindkét biztos utalt rá – lesz egy szélesebb belső piaci fórumunk, de szeretnénk, ha jelentéseiket együtt terjesztenék be, és így ezzel a tényleg fontos témával összefüggő éves parlamenti esemény alakulhatna ki.

Úgy gondolom, jelentősége van annak, hogy – ha az Európa 2020 javaslatra gondolunk – az egységes piac kiteljesítése egyetlen bekezdésre szorítkozik, melyben a hiányzó láncszemek pótlásáról és a hálózatok kiteljesítéséről van szó. Nos, remélem, valamennyi képviselőtársam egyetért velem abban, hogy ez egyáltalán nem elfogadható. Az Európa 2020 kezdeményezés hozzájárulásra szólítja fel a tagállamokat, és az előadóktól (akiknek hálásan köszönöm a jelentésüket) hallottuk, hogy a tagállamoknak hozzá kell járulniuk az egységes piac kiteljesítéséhez.

Fellépésünknek zászlóshajó kezdeményezésnek kell lennie, és nem szabad olyan módon háttérbe szorulnia, ahogy ez az Európa 2020 kezdeményezésben megtörtént, s remélem, hogy önök mindketten segíteni fognak nekünk abban, hogy ez az elkövetkező néhány hét folyamán biztosan be is következzék.

 
  
MPphoto
 

  Trevor Colman (EFD) . – Elnök úr, ez a ma délelőtti ülésen az első eltérő vélemény: a jelentések fenntartás nélkül támogatják az európai fogyasztóvédelmi szabályozás tagállamokban történő bevezetését, valamint a piacok integrációs folyamatának nyomon követését, melyekről éves jelentés ad majd számot.

Az egyik legfőbb ajánlás az olyan témákra vonatkozó fogyasztói piaci eredménytábla létrehozása, mint a fogyasztói panaszok, árak, elégedettség, szolgáltatóváltás és biztonság, valamint egy sor egyéb hosszú távú mutató. A Bizottság a fogyasztói piacok eredménytáblájában meghatározott valamennyi úgynevezett problémás ágazat mélyreható elemzését szándékozik elvégezni.

Az egymásba fonódó végrehajtások, valamint a saját magát örökösen újraszülő szabályozás bürokratikus hálója Nagy-Britanniában a kisvállalkozói kiskereskedelemmel azt fogja művelni, amit a közös halászati politika tett a brit halászati ágazattal: el fogja pusztítani.

A hivatali beavatkozás és túlszabályozás már megint a kisvállalkozót célozza és sújtja. Bármennyire jó szándékúak legyenek is ezek a javaslatok – és bizonyos vagyok abban, hogy jó szándékúak –, már megint egy olyan uniós megoldással állunk szemben, mely kétségbeesetten keresi a problémát.

 
  
MPphoto
 

  Andreas Schwab (PPE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, fenntartás nélkül egyetértek a képviselőtársaimtól hallott bölcs hozzászólásokkal – a legutolsó kivételével –, ezért rögtön a legfontosabb kérdésekre térnék.

Von Thun asszony jelentése ékes példája annak, hogy mi, az Európai Parlament, miként mutathatjuk meg, hogy komolyan gondoljuk a Tanáccsal közösen általunk meghozott döntések tényleges végrehajtását, mely feladat a tagállamokra hárul. Ezért nekünk, a Parlamentnek, a Bizottsággal karöltve az elkövetkező néhány évben fokozottabb figyelmet kell fordítanunk annak szavatolására, hogy a végrehajtás ténylegesen eredményes legyen.

A másik dolog, amire ez a jelentés rámutat, az, hogy nem fog működni a szocialisták által egyértelműen vágyott megosztás, nevezetesen az, hogy ők a jó dolgokért, a fogyasztóvédelemért meg a munkavállalók védelméért legyenek felelősek, a Bizottság meg csak tartsa kézben a belső piacot.

Ezért az a kérésünk – melyre a jelentés a belső piaci teszttel adott választ –, hogy gyűjtsük egybe a belső piacon általunk értékesnek tartott, a fogyasztók által kedvelt és a vállalkozások számára szükséges, lényeges elemeket, és fogjunk világos értékelésbe.

Korántsem akarjuk lábbal tiporni a munkavállalók jogait, azt viszont akarjuk, hogy a munkavállalók megvásárolhassák az általuk értékesnek tartott termékeket. Mi nem akarunk zavart okozni a tagállamok társadalmi felépítésében, hanem azt akarjuk, hogy a társadalmi felépítés igazodjon a jövőhöz. Ez egyensúlyt igényel, amelyet a Parlamentnek a Bizottsággal együttműködve kell megtalálnia. Arról szó sem lehet, hogy a Bizottság legyen a felelős a bajokért, míg a Parlament jó dolgokat ígérjen.

Másodsorban Hedh asszony jelentése, melyhez a valamennyi itt megvitatott jelentéshez hasonlóan az árnyékelőadók nagyszerűen tették hozzá a magukét, arról árulkodik, hogy a fogyasztói bizalomnak legalább akkora jelentőséget kell tulajdonítanunk, mint a vállalkozók bizalmának. Ez a jövő feladata lesz, amelyre megoldást csakis úgy találhatunk, ha a hosszú távú meggondolásokkal a belső piac célkitűzésére koncentrálunk, ha véget vetünk az egymástól elkülönülő főigazgatóságokban és eltérő politikai megközelítésekben megnyilvánuló szétaprózottságnak, és ha a belső piacot valóban az európai projekt olyan magasztos céljának tekintjük, melyet az elmúlt években meglehetősen elhanyagoltunk.

Biztos urak, felettébb örvendek, hogy ma mindketten velünk vannak, és hogy ezt a lendületet az elkövetkező öt évre magukkal viszik a Bizottságba.

 
  
MPphoto
 

  Catherine Stihler (S&D) . – Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani a biztosoknak és az előadóknak. A SOLVIT-jelentés árnyékelőadója voltam, ezért képviselőcsoportom, a szocialisták képviselőcsoportja nevében erre szeretném helyezni a hangsúlyt.

A SOLVIT fantasztikus elgondolás, és megítélésem szerint Dalli biztos úr ezt frappánsan foglalta össze, amikor azt mondta, hogy a SOLVIT színtisztán az emberekről szól. Polgárcentrikus, megpróbál segíteni azoknak, akik az EU által létrehozott korlátokba és problémákba ütköznek, és a gondot 10 héten belül igyekszik megoldani. Tudom, hogy egyesek ódzkodnának a gondolattól, hogy „a kormánytól vagyok, és azért vagyok itt, hogy segítsek”, ámde a SOLVIT lényegét tekintve egy 27 tagállamot felölelő hálózat, mely pontosan ezért van: a segítségnyújtásért.

Szeretnék nyilvánosan fejet hajtani mindazok előtt, akik a tagállami SOLVIT-központokban dolgoznak. Még a múlt évben találkoztam az Egyesült Királyság SOLVIT-központját üzemeltető kis létszámú csapattal. Az, ahogyan az Egyesült Királyság SOLVIT-központja működik, példaértékű, ugyanis ott egy SOLVIT+ modellt próbálnak ki és használnak, amely a központot valamilyen problémával megkereső vállalkozások és egyének megsegítésében még tovább megy. A csapat a Vállalkozási és Ipari Minisztérium Európai Szabályozási Főosztályához tartozik. Számos módosítási javaslatom közül az egyik azt igyekezett biztosítani, hogy a központokat Európa-szerte, kivétel nélkül megfelelően töltsék fel személyzettel.

Barnier biztos úr, decemberben az ön jelenlétében vetettem fel a Tisztelt Házban a SOLVIT kérdését, s megemlítettem, hogy ősszel a bizottságban azt hallottuk, hogy az ön saját tagállamában a SOLVIT-ot irányító személy egy gyakornok. A bizottság tagjai elszörnyedtek. Megkérdezhetem, miként decemberben is, hogy változott-e a helyzet? Ha most nem tud válaszolni a Tisztelt Háznak, megkérhetem arra, hogy nézzen utána? Fontos, hogy a SOLVIT-központokban megfelelően képzett emberek dolgozzanak.

A belső piac a minket összekötő központi kapocs. Fontos, hogy szabályozásunkat a tagállamok egyértelműbben és könnyebben tudják értelmezni, hogy a belső piac zökkenőmentesebben működhessen, s a fogyasztók learathassák a legjobb ár és a legmagasabb színvonal gyümölcsét.

Befejezésül: miért nincs SOLVIT-nap az Európai Parlamentben? Miért nem lóg minden választási iroda ablakában a SOLVIT-ot reklámozó plakát? Mit tehetünk hazai politikusainknak és politikai irodájuknak a SOLVIT előnyeiről történő tájékoztatása érdekében? Remélem, hogy továbbra is támogatni fogjuk a SOLVIT-ot, és segíteni fogjuk azokat az embereket, akiknek a képviseletében itt vagyunk.

 
  
MPphoto
 

  Morten Løkkegaard (ALDE) . – (DA) Elnök úr, a belső piaci eredménytábláról szóló jelentés árnyékelőadójaként vagyok itt, és ilyen minőségemben erre a témára fogom kihegyezni a mondanivalómat; ebben a tekintetben a mai nap az öröm napja. Olyan nap ez, melyen mindannyian egyetérthetünk abban, hogy az eredménytáblák rendkívül jól beváltak. Alapszinten fantasztikus eredménynek tekintendők, ezért feltételezem, hogy csak egyetérthetünk abban, miszerint többet kell tenni az előmozdításukért. Annak is örülök, hogy a jelek szerint a szociáldemokraták rájöttek, hogy semmi esetre sem jó ötlet ellene szavazni. A híres-nevezetes tesztjavaslattal kapcsolatban: mi, a http://www.europarl.europa.eu/members/expert/politicalBodies/search.do?group=2966&language=HU" \o "Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselõcsoport" ban természetesen támogatjuk ezt a javaslatot, sőt kissé értetlenül állunk az előtt, hogy a javaslat elleni enyhén védekező jellegű érvelés hová is akar kilyukadni. Erre azonban még visszatérhetünk. Most csupán általános észrevételként annyit jegyeznék meg: nagyszerű, hogy egyébiránt széles körű egyetértés van a javaslatokkal és a jelentéssel kapcsolatban.

Most a jelentésbe is bekerült néhány, meglátásom szerint kedvező momentumra szeretnék összpontosítani. Először is, sikerült nyomatékosítanunk, hogy a tagállami közigazgatásokban szélesebb jogkörökre van szükség nemcsak nemzeti, hanem regionális és helyi szinten is. Úgy érzem, hogy az eredménytáblákkal részben az a gond, hogy még mindig hiányoznak a működtetés mikéntjéhez szükséges jogkörök. Ezért jó, hogy ez bekerült a jelentésbe.

A másik kedvező fejlemény a végrehajtás hangsúlyozása. A SOLVIT-központok sok dicséretet kaptak, én is teljes mértékben csatlakozom ehhez. Ahogy az előző felszólaló említette, tényleg ösztönözhetnénk egy európai parlamenti SOLVIT-nap bevezetését. Meglátásom szerint a SOLVIT legfőbb problémája jelenleg az, hogy nem eléggé ismert. Valóban égető szükség van arra, hogy a SOLVIT-ot a jelenleginél sokkal jobban előtérbe állítsuk. Ez elvezet utolsó megjegyzésemhez, mely annak hangsúlyozásával kapcsolatos, hogy ez – miként a jelentésből is kiderül – kommunikációs kérdés. Erőteljesen oda kell hatnunk, hogy a SOLVIT a sajtóban és a nagyközönség előtt is nagy visszhangot kapjon, és hogy az olyan területek, mint a SOLVIT és az eredménytáblák, sokkal nagyobb figyelmet kapjanak.

Általánosságban és képviselőcsoportom nevében el szeretném mondani: valódi örömömre szolgál, hogy e jelentést feltétel nélkül támogathatjuk, és természetesen remélem, hogy a Bizottság – és felteszem, hogy …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Edvard Kožušník (ECR) . – (CS) Elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, olyasmivel szeretném kezdeni, ami még nem hangzott el az ülésteremben, mégpedig azzal, hogy Kuneva biztos asszonynak bizonyosan köszönettel tartozunk. Miként a többi képviselő is, én is boldog vagyok, hogy a két biztos, Dalli úr és Barnier úr ma itt van közöttünk – Barnier úr, aki kinevezése előtt bizottságunk tagja volt.

Személyesen találkoztam a Cseh Köztársaság SOLVIT-központjáért felelős személyekkel. El kell ismerni, hogy a SOLVIT kétségkívül kiváló lehetőség a belső piac számára, de azt is meg kell említeni, hogy a különböző országokban eltérő a megközelítés. Egyértelműen fontos, hogy a megközelítésnek legyen egy határokon átívelő eleme, s remélem, hogy mindkét biztos hozzáteszi a magáét a határokon átnyúló fogyasztói piac kiépítéséhez, s főként a különböző nemzeti mentességek formájában megnyilvánuló korlátok lebontásához, s ezáltal megvalósítjuk majd a fogyasztói piac teljes harmonizációját.

Személyesen úgy gondolom, hogy a határokon átnyúló fogyasztói piac kiépülése fokozni fogja a versenyt, s végső soron a mai gazdasági válság leküzdésének hatékony eszközéül szolgál majd.

 
  
MPphoto
 

  Othmar Karas (PPE) . – (DE) Elnök úr, biztos urak, hölgyeim és uraim, csatlakozzunk Barnier biztos úrnak a meghallgatásakor tett megállapításához, s a belső piacot tegyük barátunkká. Ha ezt a feladatot komolyan akarjuk venni, a belső piacot hazai piaccá kell alakítanunk. Ha pedig a belső piacot hazai piaccá alakítjuk, az Európai Unió polgárai számára élhető hellyé változtatjuk azt. Európa mi vagyunk. Európát élhető hellyé tenni egyáltalán nem ugyanaz, mint hazává tenni, a két dolog gyökeresen különbözik egymástól.

A belső piac még nem teljesedett ki. Még sok fejlődési tartalék rejlik benne. A Bizottságnak valamennyi korlátra rá kell világítania, és intézkedéseket kell javasolnia a lebontásukhoz. A globalizáció belső és külső kihívásaira adott legeredményesebb válaszunkat az euró és a belső piac jelenti. A belső piac erősségeit az európai polgárok szakértelme, valamint a kis-és középvállalkozások jelentik, melyek a gazdaság 90%-át adják. Ezért minden tagállamban a lehető leghamarabb át kell ültetnünk az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot. Fémjelezze ez az intézkedéscsomag a belső piacot. Az Európai Unió gazdaságának azonban 80%-át finanszírozzák hitelből, és csak 20%-át a tőkepiacról. A pénzügyi piacok újraszabályozásakor erről nem szabad megfeledkeznünk.

A harmadik erősség a versenyképes exportgazdaság. Itt szintén van néhány megoldandó feszültség, köztük a horizontális megközelítés kontra ágazati megfontolások, a négy alapszabadság kontra eltérő társadalmi valóságok, az elsősorban az adózás, az oktatás és a kutatás területén meglévő szakismeretek kiegyensúlyozatlansága, és a még bevezetés előtt álló fenntartható szociális piacgazdaság. A vállalkozásokkal és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos belső piaci információk egyablakos rendszerére van szükségünk.

A belső piaci fórum, valamint a három jelentésről évente mindig azonos napon megrendezendő együttes vita lehetőséget nyújt majd, hogy feltegyük magunknak ezeket a kérdéseket, és a belső piacot minden polgár számára hazai piaccá tegyük.

 
  
MPphoto
 

  Bernadette Vergnaud (S&D) . – (FR) Elnök úr, biztos urak, tisztelt képviselőtársaim, örülök, hogy egy kiemelt vita kapcsán szót ejthetek e három, a polgárok mindennapjait érintő jelentésről, egyúttal megragadom az alkalmat, hogy gratuláljak az előadóknak a munkájukhoz. Konkrétan a SOLVIT-hálózatról szeretnék szólni.

A hálózat immáron 8 éve létezik, számos problémát oldott meg hatékonyan, s mégis teljes ismeretlenség övezi. Hányszor kellett magamnak is a hozzám fordulókat e hálózathoz irányítani, melynek a létezéséről fogalmuk sem volt, pedig ez az eszköz erősíthetné a polgárok jogait védelmező Európa képét!

Be kell vallanom – és most nagyon örülök, hogy Barnier úr körünkben van –: megértem, hogy hazám kormánya miért nem reklámozza igazán a SOLVIT-ot. A megnövekedett esetszámot ugyanis igencsak nehezen kezelné az az egy szem gyakornok, aki ma, 2010-ben, Franciaországban a SOLVIT-hálózattal meg van bízva. Hiszen Franciaország végül is csak 60 millió lelket számlál, és csak a második európai uniós ország a 2009-ben előterjesztett esetszámot tekintve.

Igaz, hogy a megoldási arány csodával határos módon jónak mondható, a határidők viszont siralmasak: az ügyintézés átlagban csak 15 hét elteltével, vagyis az előírt leghosszabb átfutási időt öt héttel meghaladóan veszi kezdetét.

Felhívom tehát a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különítsenek el erre tényleges pénzügyi eszközöket és emberi erőforrásokat, valamint folytassanak számottevő tájékoztató kampányokat, melyeknek különösen a vállalkozásokat kell megcélozniuk, ezek ugyanis 2009-ben ugyanannyi ügyet nyújtottak be, mint 2004-ben.

 
  
MPphoto
 

  Olle Schmidt (ALDE) . – (SV) Elnök úr, biztos urak, szeretnék köszönetet mondani az érintett előadóknak eredményes tevékenységükért. Az Európai Unió belső piaca minden hiányossága ellenére óriási siker, ezért nehezen értem a Colman úr által megfogalmazott bírálatot. A belső piac célja az, hogy a fogyasztókat kedvező áron színvonalas áruk és szolgáltatások széles választékával lássa el, s ezzel egyidejűleg a fogyasztóvédelem megfelelő szintjét is biztosítsa. Ezért úgy gondolom, hogy a fogyasztói jogok magas szintű védelem mellett történő teljes harmonizálásának irányában kellene elmozdulnunk, hogy a fogyasztók valóban kiaknázhassák a belső piac előnyeit. A határokon átnyúló kereskedelem és az e-kereskedelem bővülésével ez különös jelentőséget nyer.

Meggyőződésem, hogy a – nem amerikai, hanem európai modellre épülő – csoportos keresetek hatékonyan erősítenék az európai fogyasztókat. Ebben a vonatkozásban abba kell hagynunk a habozást, és végre a tettek mezejére kell lépnünk. Örülök, hogy Dalli biztos úr magáévá teszi ezt az igényt.

Mindannyian tudjuk, hogy manapság a legtöbb munkahely a szolgáltató ágazatban létesül. Fontos ezért, hogy az Európai Uniónak legyen valódi európai szolgáltató ágazata, melyben a vállalkozók és a fogyasztók nemcsak nemzeti szinten, hanem a belső piacon is szabadon léphetnek fel. Az egészségügyi ellátásokban is működő piacra van szükségünk, amely jobb ellátást, nagyobb választási szabadságot és rövidebb várólistákat eredményezne. Jelenleg szinte szabályozatlan a helyzet; bízom abban, hogy Dalli biztos úr napirendre fogja tűzni ezt a kérdést.

A másik terület, melyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk, a pénzügyi szolgáltatások területe, ahol tudjuk, hogy még mindig vannak problémák. Ehhez – nem utolsósorban a pénzügyi zavarokra tekintettel – egyértelmű és hiteles szabályok kellenek, s Barnier biztos úr meg fog felelni ennek a kihívásnak. A kiegyensúlyozott, ésszerű és korrekt szabályok előnyösek a fogyasztók számára.

 
  
MPphoto
 

  Jacek Olgierd Kurski (ECR) . – (PL) Helyes, hogy a Parlament jelentést állított össze a SOLVIT-ról, mely javaslatokat fogalmaz meg az Európai Bizottság és a tagállamok felé.

Az http://www.europarl.europa.eu/members/expert/politicalBodies/search.do?group=2977&language=HU" \o "Európai Konzervatívok és Reformerek" nevében még a jelentés bizottsági szakaszában árnyékelőadóként hangsúlyoztam a SOLVIT uniós lakosok körében történő népszerűsítésének a jelentőségét, s főként a polgárok, különösen pedig a vállalkozások számára kínálkozó jogérvényesítési lehetőséget. Valószínűleg mindannyian egyetértünk abban, hogy lényeges a SOLVIT-hálózatot mint alternatív vitarendezési mechanizmust népszerűsítő tájékoztató kampányok szervezése. A SOLVIT létezésére vonatkozó információk ezen az úton fognak eljutni az érdekelt felekhez. Az internet központi szerepet játszik ebben a vonatkozásban, ezért jó lenne, ha a Bizottság hallgatna a Parlament ajánlásaira, és kezdeményezné egy közös internetes cím létrehozását a solvit.eu doménnévvel valamennyi nemzeti SOLVIT-központ számára. Valamint jó lenne, ha azok a tagállamok, melyek eleddig nem tették volna meg, internetes honlapokat hoznának létre az európai SOLVIT-portálra mutató nemzeti doménnevekkel.

Persze a népszerűsítés nem minden. Az is fontos, hogy hozzáértő tisztviselők alkalmazásával és a SOLVIT európai szinten való szubvencionálásával fokozzuk a nemzeti SOLVIT-központok hatékonyságát.

 
  
MPphoto
 

  Sławomir Witold Nitras (PPE) . – (PL) Melegen gratulálok valamennyi előadónak, hiszen a jelentések, melyekkel meg lettek bízva, két számottevő erénnyel bírnak. Először is igen következetesen védelmezik a belső piacot, rámutatva a belső piac láthatóságában tapasztalt hiányosságokra, ám ugyanakkor igen következetesen védelmezve azt. A másik kiváló tulajdonsága ezeknek a jelentéseknek az, hogy általános támogatásra találnak. Ezzel azt akarom mondani, hogy olyan helyzet alakult ki, amelyben az egész Európai Parlament, beleértve a szabad piaccal szemben felettébb szkeptikus képviselőtársaimat is, általánosságban véve védelmezi a belső piacot és annak értékeit, ami e jelentések igen értékes tulajdonsága.

Most több konkrét témára szeretném felhívni a figyelmet. A SOLVIT-ot illetően: olyan paradox helyzet állt elő, melyben – ahogy Kurski úr is mondta – maga az az eszköz, melynek rendeltetése a különbségek kiegyenlítése lenne, a különböző országokban eltérő hatékonysággal működik. Véleményem szerint ez valamilyen összehangolást igényel, mert nemcsak olyan összefüggő rendszerre van szükség, amely jól működik, hanem olyanra is, amely mindenütt ugyanúgy működik. Thun asszony jelentésében az egyik nagyon fontos momentum az, hogy a Bizottságnak módot kell találnia arra, hogy végezetül olyan modell alakulhasson ki, mely szavatolja, hogy az általunk megalkotandó szabályok egyike se legyen összeegyeztethetetlen a szabad belső piaccal. Ez minden bizonnyal a jelentés nagy horderejű megállapítása. Ha sikerülne ilyen mechanizmust kiépítenünk, az új piac jövőjét illetően sem kellene aggódnunk.

 
  
MPphoto
 

  Barbara Weiler (S&D) . – (DE) Elnök úr, biztos urak, hölgyeim és uraim, a ma délelőtti együttes vita, valamint mindhárom jelentés kiemelkedő színvonala jelzi, hogy Európa mennyire kiemelten kezeli a belső piac és a fogyasztóvédelmi politika kérdését. Szeretnék köszönetet mondani mindhárom előadónak, valamint a számos árnyékelőadónak és képviselőnek is, akik megalkották ezt a közös művet.

Két lényeges pontot szeretnék aláhúzni. Az első az, hogy mi, azaz a Bizottság és a Tisztelt Házban jelenlévők azt feltételezzük, hogy a belső piacon minden viszonylag zökkenőmentesen zajlik, és tájékozott fogyasztókkal, valamint korrekt szolgáltatókkal van dolgunk. Ez gyakran így is van, de nem mindig. Vannak olyan felelőtlen szolgáltatók, akik csak a saját rövid távú hasznukat nézik, következésképpen erősebb piacellenőrzésre és piacfelügyeletre van szükségünk. Ugyanakkor vannak tájékozatlan fogyasztók is, ezért jobb tájékoztatásra van szükség. Nem elég, ha a használati utasítás olvasható, folyamatos tájékoztatásra van szükség.

Valaki az imént azt mondta, hogy bizalomra van szükségünk. Márpedig a bizalom alapja a tudás. Azt hallottam, hogy Németországban a 14-15 éveseknek csak a fele érti az „infláció” szó jelentését. Azt már nem is akarom tudni, hogy mi volt a felmérés eredménye, amikor a „defláció” szó jelentésére kérdeztek rá. Arra van szükség, hogy az iskolákat jobban ellássuk a szolgáltatók és a fogyasztók érdekellentétére vonatkozó információkkal. Képviselőtársaim utaltak erre a jelentésekben…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Theodor Dumitru Stolojan (PPE) . – (RO) Az egységes piacon belül az európai polgárok alapvető joga, hogy amikor tagországtól függetlenül valamilyen termékhez vagy szolgáltatáshoz hozzá akarnak jutni, ugyanolyan ár- vagy tarifakínálattal találják szemben magukat, s ha eltérések vannak, akkor erre magyarázatot kaphassanak.

Megítélésem szerint jobban ki kell domborítanunk a bank- és pénzügyi szolgáltató szektorban felmerülő problémákat, ugyanis az egységes piacon belül jelenleg óriási eltérések vannak a banki és pénzügyi szolgáltatásokért fizetett díjtételek között. Például, ha valaki Romániában lakik, és banki szolgáltatást kíván igénybe venni – melyet ugyanazok a bankok kínálnak, amelyek Romániában, Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában is működnek –, akkor ezért több és sokkal magasabb díjat kell fizetnie. Ez nem helyes, és úgy gondolom, hogy a polgároknak nemcsak Romániában, hanem a többi tagállamban is joguk van ahhoz, hogy reméljék: az európai intézmények tevékenyebb szerepet fognak játszani e különbségek tisztázásában. Még egyszer ismétlem, hogy díjtételekről, és nem banki kamatokról beszélek.

Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Alan Kelly (S&D) . – Elnök úr, én csak gratulálni kívánok különösen a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságbeli valamennyi képviselőtársamnak, akik a belső piaci eredménytábla jövőjén dolgoztak. Ez szívemhez közel álló téma, hiszen kitűnő kommunikációs eszközt kínál arra nézve, hogy a tagállamok miként kezelik az uniós irányelveket.

Azért is áll közel a szívemhez, mert főként hazámban, Írországban, állandóan a túlbuzgó uniós szabályozásról hallok, és ezt meg kell emészteni. Nos, ha rápillantunk az eredménytáblára, rögtön kitűnik, hogy Írország nem kevesebb, mint 67 alkalommal helytelenül ültette át az uniós irányelveket, és ezzel túllépheti a megállapított 1%-os hiányos átültetés célkitűzését.

Ez felveti a következő kérdést: ki a hibás az állítólagos szabályozási túlbuzgóságért? Ha egy tagállam nem helyesen ülteti át az uniós szabályokat, vagy ha még több szabállyal toldja meg az irányelveket, akkor ez az Európai Unió hibája-e, vagy pedig a tagállamé? Szerintem valószínűleg és nyilván az utóbbié.

Talán jó ötlet lenne, ha a jövőben az eredménytábla közvetlenül foglalkozna a túlszabályozás vagy más szóval a „szabályozási túlbuzgóság” kérdésével. Úgy gondolom, ez pozitív eredmény lenne.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr, először is szeretném elismerésemet kifejezni annak, aki kitalálta a „SOLVIT” nevet: egyszerű, világos, és ahogy mondják: „a fogyasztó pontosan azt kapja, amit vár”.

Mióta 2002-ben megalakult a SOLVIT, munkaterhelése évről évre exponenciálisan nő, olyannyira, hogy 2008-ban az eléje kerülő ügyek száma 22%-kal ugrott meg, s így összességében 1000 ügyet kellett intéznie: ezt 88%-os sikerszázalékkal tette, amivel 32,6 millió eurót spórolt meg az érintetteknek. Ez imponáló statisztika. Az érem másik oldala viszont az, hogy az ügyintézés átfutási ideje átlagban 53 napról 69 napra emelkedett. Ami megoldásért kiált.

Az alkalmazottak száma nyilvánvalóan nem elégséges, ezzel tenni kell valamit. A SOLVIT-központoknak saját forrásokkal kell rendelkezniük. Az Európa 2020 egész életen át tartó tanulásról szóló stratégiájával összhangban folyamatos képzésre, a bevált gyakorlatok cseréjére van szükség, és a rendszeres találkozók is fontosak. Azt is javasolnám, hogy mivel sok probléma helyi jellegű, mindennek lehetne egy helyi vetülete, hogy a vizsgálatokat korai szakaszban lehessen lefolytatni.

A fogyasztóknak is tájékozottabbaknak kell lenniük. Szerintem egy online cím hozzájárulhatna ehhez, és fokozottabb bizalmat eredményezne. Meglátásom szerint – miként egy előttem szóló kifejtette – fontos, hogy tüzetesen megvizsgáljuk azt, hogy az egyes tagállamokban mi történik az uniós jogszabályok átültetésével.

Befejezésképpen: egy előttem felszólaló úgy fejezte ki magát, hogy „olyan uniós megoldással állunk szemben, mely kétségbeesetten keresi a problémát”. Nos, én úgy fejezném ki magam, hogy ez egy olyan uniós probléma, amely sikeres megoldásra talál.

 
  
MPphoto
 

  Sylvana Rapti (S&D) . – (EL) Elnök úr, gratulálok, és köszönetemet fejezem ki a három jelentés előadóinak és árnyékelőadóinak. Az, hogy egyetértés van, számomra derűlátásra ad okot a belső piac jövőjét illetően.

Két dolgot szeretnék kiemelni; az első a Thun-jelentés 10. pontjával függ össze. Alapvetőnek tartom, és úgy vélem, hogy a legjobb dolog, ami történhetne, az, hogy ha leszögezhetnénk, hogy a munkavállalók jogai, a szociális jogok és a környezetvédelem nem gátolják a belső piac fejlődését.

A második pont a SOLVIT-ra vonatkozik. Ez fantasztikus mechanizmus, de még rengeteg segítséget igényel. Az igazat megvallva, arra gondoltam, hogy nyomást kellene gyakorolni saját görög kormányomra, hogy csináljon már valamit ezen a téren, mert csak két alkalmazottunk van. Aztán amikor meghallottam, hogy Franciaországban csak egy gyakornok foglalkozik ezzel, akkor arra gondoltam, hogy megvárom, míg Barnier úr elsőként gyakorol nyomást a saját kormányára.

 
  
MPphoto
 

  Pascale Gruny (PPE) . – (FR) Elnök úr, biztos urak, tisztelt képviselőtársaim, a belső piaci szabályozás helytelen alkalmazásának eseteiben felmerülő problémák megoldására szolgáló, SOLVIT-nak nevezett új online problémamegoldó hálózat nagyon hatékony rendszer, amennyiben lehetővé teszi, hogy hivatalos eljárás nélkül mintegy 10 hetes átfutási idő alatt jóvátételre kerülhessen sor.

A 2002-ben létrehozott hálózat munkaterhelése 2008-ban 22%-kal nőtt. Jóllehet a jogviták megoldási aránya továbbra is 83%, azaz meglehetősen magas, az elintézett ügyek száma csökken. Nyolc évvel az intézmény felállítása után ideje lenne elgondolkodni annak megerősítésén, és ellátni a hatékony működéshez szükséges eszközökkel.

Az új intézkedések lehetővé tennék, hogy az európai polgárok és vállalkozások segítséget kaphassanak jogaik érvényre juttatásához, konkrétan a képesítések, a szociális jogok és a tartózkodási jog vonatkozásában.

Támogatom tehát nemcsak azt a gondolatot, hogy bővíteni kell a SOLVIT tagállami alkalmazotti állományát, hanem azt is, hogy kísérő intézkedéseket kell foganatosítani, képzéseket kell szervezni annak érdekében, hogy az alkalmazotti állomány a lehető leghatékonyabban működhessék.

Meglátásom szerint lényeges, hogy a kormányok népszerűsítsék, és választókerületünk választott képviselőiként magunk is népszerűsítsük a SOLVIT-hálózatot, amely 2008-ban 32,6 millió euró megtakarítást tett lehetővé. Ráadásul ennek az új eszköznek a népszerűsítésével csökkenteni lehetne az igazságszolgáltatási rendszer túlzott igénybevételét. Felszólítom tehát a tagállamokat, hogy ültessék át az összes európai irányelvet, és a média, valamint nemzeti információs kampányok útján hívják fel a polgárok és a vállalkozások figyelmét a belső piacon létező jogaikra.

Végezetül a Petíciós Bizottságban részt vevő képviselőcsoportom nevében szeretném, ha a két szerv munkájának megkönnyítése érdekében erősödne az együttműködés a SOLVIT és parlamenti bizottságunk között.

 
  
MPphoto
 

  Małgorzata Handzlik (PPE) . – (PL) Elnök úr, szeretnék gratulálni az előadóknak kitűnő jelentésükhöz. Mostanában sok szót ejtünk a belső piac talpra állításának szükségességéről. A biztos úr is beszélt erről a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság előtti meghallgatásán. Monti professzor várva-várt jelentése is erről fog szólni. Megítélésem szerint magáról a belső piacról nem esik elég szó az Európa 2020 stratégiában. A belső piacra nagyon is szükségünk van. Ugyanakkor nemcsak nevében van szükségünk belső piacra, hanem egy olyan belső piacra van szükségünk, amely valóban működik is. Márpedig jelenleg ez nem mondható el. Túl sok akadály tornyosul a négy alapszabadság korlátlan érvényesülése előtt, és ezek beszűkítik a piac lehetőségeit, a tagállamok protekcionista politikája pedig nincs összhangban a belső piaci elvekkel. Egyrészről arra van szükségünk, hogy a tagállamok megfelelően alkalmazzák a jogszabályokat, és olyan jól működő támogató eszközökre van szükségünk, mint a SOLVIT, de szükségünk van mélyebb (…)

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Marc Tarabella (S&D) . – (FR) Elnök úr, csak egyetérthetek képviselőtársunk, Hedh asszony jelentésének következtetéseivel, nevezetesen ami az aktív fogyasztói politika szükségességét illeti, elsősorban a kiszolgáltatott és alacsony jövedelmű fogyasztók védelme vonatkozásában.

E politika néhány más lényeges elemét is szeretném kiemelni. A fogyasztói piacok eredménytáblája érdekfeszítő statisztikai eszköz ugyan, ám teljes mértékben elégtelen, hiszen kizárólag a fogyasztási ágazat működésére összpontosít, és nem kísérli meg megoldani a fogyasztó polgár e piacon belül felmerülő problémáit.

A fogyasztói piacok eredménytáblájának nem szabadna a piaci kereslet, valamint a fogyasztók mint a láncolat végén elhelyezkedő passzív befogadók megfigyelésére korlátozódnia. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a fogyasztónak ezentúl fenntartható, etikus, társadalmilag felelős és környezetvédő fogyasztással felelős és aktív szerepet kell vállalnia. Az eredménytáblát tehát át kell szabni, és bele kell építeni az ezen választásokkal kapcsolatos társadalmi és környezeti vetületeket tükröző mutatókat, melyek egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert.

Végül joganyag felülvizsgálatába be kellene vonni az energiafogyasztásra, a közlekedésre és szállításra, a környezetre, a digitális technológiákra stb. vonatkozó jogi szabályozást is.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök úr, a fogyasztóvédelemre vonatkozó javaslatokról szeretnék szólni, és természetesen a pozitív vetületekkel kezdeném: a fogyasztói tájékoztatás és figyelemfelhívás eszközeivel, melyek a települési, helyi és regionális szinttől kezdve egészen az uniós határokon átnyúló üzletekre vonatkozóan minden szinten bővebb tájékoztatást nyújtanak; a fogyasztók előtérbe helyezésével, miként ezt mi Ausztriában a trösztellenes törvény útján tesszük, és természetesen azon gondatlanul eljáró bankokkal szembeni keményebb büntetésekkel, amelyek nem kellően megfontolt alapon nyújtanak hiteleket. A szabványosított hitel-formanyomtatvány szintén rendkívül pozitív előrelépés.

Ugyanakkor szeretnék néhány problémás kérdést is felvetni, nevezetesen a biztosítékokkal és a jogszerűtlen szerződési feltételekkel összefüggő súlyos jogsértésre, melyet olyan helyeken, mint Ausztria, súlyosabban büntetnek. Szeretném javasolni a kedvezőségi elv alkalmazását: tehát ott, ahol a nemzeti jogszabályok jobban védik a fogyasztót, a kedvezőségi elvnek megfelelően alkalmazzák a kedvezőbb szabályokat.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE) . – Elnök úr, a fogyasztóvédelmet illetően: mi mindannyian támogatjuk. A baj az, hogy egyes tagállamok csak szóban támogatják a SOLVIT mechanizmust, miként ezt más felszólalók le is szögezték. Oda kell hatni, hogy a SOLVIT-nak meglegyen a kellő személyi állománya.

De ha megengedik, idéznék néhány gyakorlati példát abból, hogy milyen fogyasztói problémákkal találkozom hivatali tevékenységem során. Épp ma reggel került elém egy, az Európai Unión belüli tulajdonügyletekkel kapcsolatos probléma. Tudom, hogy az EU-nak nincs hatásköre ezen a területen, de megkérhetném a tagállamokat, hogy ahol probléma merül fel, a polgárokat kezeljék úgy, mintha a sajátjaikról lenne szó. Határozott véleményem, hogy itt olyan kérdésről van szó, mellyel kapcsolatban lépnünk kell.

A másik a katalóguscégekkel kapcsolatos. A European City Guides már régebben is óriási fejfájást okozott nekünk a Parlamentben, és továbbra is működik, mivel azon tagállamon belül, ahol a székhelye van, valamilyen szintű védelemben részesül. Ezzel foglalkozni kell, még ha az EU-nak ezen a téren nincs is hatásköre, mert a polgárok belső piachoz való hozzáállását befolyásolják az e területeken szerzett tapasztalataik.

 
  
MPphoto
 

  Christel Schaldemose (S&D) . – (DA) Elnök úr, köszönet önnek a mai kiváló vitáért. Örülök, hogy Barnier úr és Dalli úr ennyire támogatták azt, hogy a belső piacon a fogyasztókat is figyelembe kell venni. De fel szeretném hívni a figyelmet Hedh asszony jelentésének egyik pontjára, konkrétan a 40. pontra, amelyben javasoljuk az Európai Fogyasztói Ügynökség létrehozását. Könnyen el tudom képzelni, hogy önök ebben az irányban szeretnének elmozdulni. Egy ilyen ügynökség segíthet adatok összeállításában, a fogyasztói viselkedésről szóló tanulmányok előkészítésében, és a Bizottság, valamint a Parlament fogyasztói kérdésekkel összefüggő munkájának ellenőreként is felléphet. Ezért szeretném tudni, hogy mi az önök véleménye erről az elképzelésről, szeretnének-e ebben az irányban elmozdulni – ami engem illet, mi könnyen találhatunk helyet egy ilyen ügynökségnek akár Máltán, akár Franciaországban, ha ez segíti a folyamatot.

 
  
MPphoto
 

  Michel Barnier , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök úr, Schaldemose asszony az imént aláhúzta e vita magas színvonalát, nevezetesen a fogyasztói ügynökség konkrét kérdésével kapcsolatban, amely – ha nem tévedek – Kanadában már létezik, John Dalli majd elmondja, hogy mi van vele. Egyetértek a vita színvonalára és mindazon hozzászólások vagy építő jellegű bíráló javaslatok színvonalára vonatkozó értékeléssel, melyek ezen 1 500 – megismétlem azok számára, akik hallgatnak minket –, tehát 1 500, a nagy európai piacot szervező irányelv vagy jogszabály végrehajtásáról, értékeléséről és nyomon követéséről elhangzottak. Egyébként nem is tudom, hogy egységes piac helyett ne inkább a nagy európai piacról beszéljek-e, mert ez utóbbi egyértelműbb lenne a polgárok és a fogyasztók számára.

Harbour elnök úr vigyázó fülei előtt, aki már hallotta ezt tőlem a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban, valamint Triantaphyllides úr felszólalására reagálásként szeretnék emlékeztetni arra, hogy az elkövetkező öt évben a Bizottságban mi fogja vezérelni a tevékenységemet.

Hölgyeim és uraim, szándékom az, hogy az európai piacot napról napra, jogszabályról jogszabályra újra a kontinensünkön élő férfiak és nők szolgálatába állítsam. Másik szándékom az, hogy – mivel a jogalkotásért és a felügyeletért is felelős vagyok – a pénzügyi piacokat, melyekről néhány hónapja sok szó esik, újra a reálgazdaság, a férfiak és a nők szolgálatába állítsam.

Azt akarom, hogy a polgárok, a fogyasztók, a kisvállalkozások újra magukénak érezzék ezt a piacot. A Testületben kifejtendő tevékenységemet ez fogja vezérelni. Ez bizalmi kérdés, hogy én is használjam az imént Rochefort úr és Rühle asszony által használt kifejezést, kölcsönös bizalom kérdése. És ezért mondok újfent köszönetet Thun Und Hohenstein asszonynak az eredménytábláról összeállított és az Európai Bizottság által közzétett jelentésének színvonaláért.

Ebben a jelentésben és mindabban, amit hallottam, sok gondolatot érdemes megfogadni vagy tanulmányozni. Bielan úr támogatta a szabályok alkalmazására vonatkozó mutatóknak a Von Thun-jelentésben szereplő gondolatát. Gebhardt asszony az irányelvek és a hatástanulmányok gazdasági és társadalmi értékelését is felvetette. Ezen a ponton talán reagálhatok Harbour elnök úrnak a 2020-as stratégia kapcsán kifejtett építő jellegű kritikájára. És Handzlik asszony szájából is az hangzott el, hogy nem beszélünk eleget a belső piacról.

Hát, ha figyelmesen olvassák az Európa 2020 stratégiát, melyet a Bizottság a múlt héten hozott nyilvánosságra, akkor azt találják, hogy a belső piac e megközelítés középpontjában található, és mindenütt ott van: ott van a szabadalmakkal és más eszközökkel megvalósuló intelligens növekedésben, a közbeszerzések helyes felhasználásával megvalósuló környezetbarát bővülésben, az inkluzív, méltányos vagy igazságos növekedésben. A belső piac mindenütt ott van, mindenütt ott kell lennie, de, Harbour elnök úr, a 2020-as stratégiának nem az a rendeltetése, hogy mindenről szóljon. Nem beszél például védelmi és külpolitikáról, és nem arra hivatott, hogy mentesítse a Bizottságot a munkája alól, amely az összes jogszabály helyes alkalmazásának, valamint megfelelő végrehajtásának a nyomon követése és figyelése. Higgyék el nekem: nem érzem úgy, mintha mentesülnék a belső piaci szabályozás helyes alkalmazásának ellenőrzésétől és attól, hogy e szabályok helyes alkalmazása érdekében időnként akár jogsértési eljárások révén is fellépjek. De, ismétlem, a kényszerítéssel szemben mindig a szerződéses viszonyt, a bizalmat, a magyarázatot fogom előnyben részesíteni.

Thun Und Hohenstein asszony jelentésében vannak más jó felvetések is, például a tagállamokkal való partnerség és a belső piaci fórum gondolata, melyeket támogatok. Egyébként ma talán más kezdeményezéseket is összegyűjthetnénk azon témák körül, melyekért John Dallival közösen felelünk: ilyen például a SOLVIT-hálózat megvalósítása vagy előtérbe állítása és népszerűsítése, és egy időben léphetnénk.

Azt mondtam, hogy a nyomon követési hatásnak ugyanakkora jelentőséget tulajdonítok, mint a bejelentési hatásnak. Én így politizálok, és ebből a szempontból azt hiszem, hogy az eredménytáblának, az értékelésnek nemcsak mennyiségi értékelést kell lehetővé tennie számunkra – hány irányelv került átültetésre –, hanem minőségit is.

Azt hiszem, hogy Hoang Ngoc úr említette igen éleslátóan a törvények végrehajtásának a színvonalát, az átültetés színvonalát és – miként ön mondotta – maguknak a törvényeknek a színvonalát is, ami a jogalkotó vagy a biztos számára jó gyakorlat az éleslátáshoz. Mindenesetre mindezek a felvetések hasznosak, miként ezt Schwab asszony és Roithová asszony az imént meg is állapította.

Hogy néhány dióhéjban összefoglalt értékeléssel zárjam: a SOLVIT-ot illetően feljegyeztem a SOLVIT.EU honlap létrehozásának gondolatát, amely jó ötlet. A webhely információterjesztésre szolgál majd, vagy a felhasználót a nemzeti webhelyek felé irányítja. Az irányításom alatt álló szolgálatokkal és egy másik, a Your Europe webhellyel összefüggő projekthez kapcsolódva nagyon gyorsan ki fogjuk dolgozni a SOLVIT.EU webhely koncepcióját. De miként Kelly úrtól hallottuk, legalább a SOLVIT szó világos és egyszerű, mondta ön, és én egyetértek ezzel a kedvező értékeléssel.

A SOLVIT jól működik, de jobban is működhetne. Túl sok olyan polgár és vállalkozás van, akik és amelyek még mindig nem ismerik a jogaikat és azt, miként lehetne ezeket érvényre juttatni, és egyetértek Werthmann asszonynak a nagyobb átláthatóságra felhívó megjegyzésével. Önök közül többen, Vergnaud asszony, Rossi úr, Stihler asszony és Rapti asszony utaltak a SOLVIT rendelkezésére bocsátott eszközök elégtelenségére, egyébként nem csak Franciaországban, még ha értettem is a nekem címzett felszólítást. Most nem egy francia miniszter szól önökhöz, még ha egykor francia miniszter voltam is, és kérem, higgyék el, hogy tüzetesen meg fogom vizsgálni, mi történik abban az országban, mely még mindig a hazám, és az összes többi országban is, hogy a SOLVIT mindenütt jól működjön.

Valóban megfelelő és szükséges eszközök kellenek, amit minden helyszíni látogatásom során ellenőrizni is fogok. Még egyszer: ezek az eszközök szükségesek a belső piac működésének megfelelő ellenőrzéséhez, amelynek a kialakulása – ezt a magam részéről is megerősíthetem – még nem fejeződött be. A belső piacnak újabb lökést kell adnunk, el kell mélyítenünk, mégpedig határokon átnyúló szinten, sőt minden egyes országon belül is, miként ezt többen, köztük Stolojan úr, Gebhardt asszony, Karas úr és Kožušník úr is említették. Fel kell számolnunk az akadályokat, és, Harbour elnök úr, ezért fontos meghatározni, hogy hol vannak a hiányzó láncszemek, ami talán nem kapott elegendő nyomatékot, de ami a 2020-as stratégiában azért mégis benne van. A Testületben a belső piaci irányelvek alkalmazásával ilyen vagy olyan módon megbízott 12 vagy 15 kollégámmal igyekezni fogok ezt megvalósítani.

Elnök úr, három konkrét kérdéssel szeretném zárni. Igent mondok a SOLVIT, az ombudsman és a Petíciós Bizottság közötti szoros együttműködésre, ezt Busuttil úr vetette fel. Én ebben az irányban fogok elmozdulni.

Köszönöm Rühle asszonynak és a Költségvetési Bizottság többi tagjának a SOLVIT költségvetésének támogatására irányuló szándékukat. Támogatom Gruny asszonynak az egyeztetések, szemináriumok szervezésére irányuló felvetését. Ezekből már van évi egy vagy kettő a tagállamoknak, sőt néha régióknak a SOLVIT-projekttel megbízott valamennyi képviselője között, de meg fogom nézni, hogy ennyi elég-e.

Zárásképpen, a szocialista képviselőcsoport több tagja által bírált, a belső piaci tesztre vonatkozó kérdést illetően: hogy ne dramatizáljuk túl a helyzetet, szeretném emlékeztetni a tisztelt képviselőket arra, hogy minden jogalkotási javaslatnak tiszteletben kell tartania a Szerződést. Az előadó mondanivalója ez, vagyis a jogszabályokat alá kell vetni a belső piaci elvekkel való összeegyeztethetőség próbájának. Ez egy dolog, és miként erre elköteleztem magam, én is ügyelni fogok arra, hogy minden jogszabály egy sor társadalmi, környezeti és gazdasági kritérium alapján előzetes értékelésen menjen át.

Ezek a minden egyes jogszabályt megelőző és követő kötelezettségek, melyek azt célozzák, hogy az európai földön dolgozó és élő polgárok, fogyasztók és vállalkozások szolgálatában a legjobb jogi építményt próbáljuk meg felépíteni.

 
  
  

ELNÖKÖL: ROUČEK ÚR
alelnök

 
  
MPphoto
 

  John Dalli , a Bizottság tagja. – Elnök úr, kollégámhoz, Michel Barnier-hoz hasonlóan én is igen lelkesítőnek találom, hogy egy ilyen élénk vita részese lehettem, és a fogyasztói kérdésekkel kapcsolatban ennyire hozzáértő véleményeket hallhattam. Ez felettébb ígéretes a valódi partnerségben történő együttmunkálkodásunk, valamint a fogyasztók első helyre való helyezésére irányuló célkitűzésünk elérése szempontjából.

Ha megengedik, megismételném első felszólalásom egyik észrevételét. Az erős, hatékony és helyesen végrehajtott fogyasztóvédelmi politikát célzó gazdasági érveinken túlmenően erőteljesen tekintetbe kell vennünk azt, hogy ez mennyire központi szerepet játszhat abban, hogy Európa közelebb kerüljön a polgáraihoz – ami talán minden között a legnagyobb jutalom. Tudom, hogy egyik legfőbb feladatom ennek az erőfeszítésnek a Bizottságon belüli összehangolása, és melegen üdvözölni fogjuk az önök támogató éberségét.

A fogyasztói eredménytábla lehetővé teszi számunkra a piaci hiányosságok feltárását, és azt is, hogy továbblépjünk annak alaposabb tanulmányozása irányában, hogy mit tegyünk ezekkel a hiányosságokkal. Megítélésem szerint ez egy döntő fontosságú, valóban tényleges célt szolgáló mechanizmus, s további fejlesztéséből és erősítéséből eredményesen húzhatunk hasznot.

Az eredménytábla lesz a szemünk és fülünk, amely ráirányítja figyelmünket az égető problémákra. A fogyasztók szempontjának az uniós politikákban való jobb megjelenítése, valamint a hatékony végrehajtás iránti közös elkötelezettségünk erősebb uniós fogyasztókhoz és az ebből következő gazdasági előnyökhöz fog vezetni.

Egy múlt évben lefolytatott nyilvános konzultációt követően a Bizottság jelenleg értékeli a kollektív jogorvoslatra vonatkozó megjegyzéseket, és olyan megoldást kíván találni, amely az amerikai gyakorlat importálása nélkül megfelel az európai fogyasztók igényeinek. Ebben a vonatkozásban az alternatív vitarendezés lesz a kulcsfontosságú ösztönzőnk.

Kollégám, Michel Barnier, már kifejtette, hogy a belső piac mennyire központi helyet foglal el az Európa 2020 stratégiában. Ha tüzetesen megnézik a szöveget, egyértelmű az az olvasat, hogy az egységes piac középpontjában továbbra is a fogyasztónak kell maradnia. Az egységes piac mozgatórugója a fogyasztó, s szándékunk az, hogy a fogyasztó középponti helyét tovább szilárdítsuk.

A fogyasztói nevelés kérdését a fogyasztói tudatosság kialakítása döntő jelentőségű tényezőjének tartom. Most éppen azt vizsgáljuk, hogy Dolcetta-programunkon hogyan lehetne javítani annak érdekében, hogy új területekre is kiterjedhessen.

Az Európai Fogyasztói Ügynökségre vonatkozó utolsó megjegyzést illetően hangsúlyozni kell, hogy a tagállamok kizárólagos kötelezettsége a végrehajtás, és ennek megfelelő működéséhez megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk. A Szerződés azonban valóban biztosít jogalapot az Unió számára a tagállami erőfeszítések támogatásához és kiegészítéséhez. Gondosan mérlegelni kell, hogy az EU milyen területeken egészítheti ki a nemzeti állami végrehajtást, és ehhez mi a megfelelő intézményi struktúra. A Bizottság alaposan mérlegelni fogja a különböző lehetőségeket.

Nagy várakozással tekintek az elé, hogy amíg ezért az ágazatért leszek felelős, önökkel együtt komoly és folyamatos előrelépéseket tegyünk.

 
  
MPphoto
 

  Róża Gräfin Von Thun Und Hohenstein , előadó. – (PL) Mindenekelőtt mindenkinek szeretnék köszönetet mondani ezért az izgalmas vitáért, az élénk reagálásokért és a komoly felvetésekért. A két biztos jelenléte és nyilatkozatai, valamint számos bizottsági alkalmazott jelenléte azt bizonyítja, hogy az új Parlament és az új Bizottság szorosan és jól együtt fog dolgozni a közös piac további fejlesztése ügyében.

A közös piac az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, ezért szeretném kifejezni köszönetemet a jelentésembe beépített javaslatokra tett pozitív reagálásokért. Azon szocialista képviselőtársaimhoz szólva, akiket aggaszt a 10. pont – a „belső piaci teszt” –: szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy először is, ebben semmi újdonság sincs. Ezt a javaslatot a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság már 2003-ban elfogadta, és ma már része a belső piaci stratégiának. Nem kell tehát tartanunk tőle, a teszt az Európai Unió egyik szociális vívmányát sem veszélyezteti. Végül is épp az imént hallottuk a biztostól, hogy az Európai Bizottság az új irányelveket társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból mérlegeli, tehát nem kell pánikba esni. Ami mindannyiunkat izgat, az az, hogy a közös piacnak tovább kell fejlődnie, és arra is ügyelnünk kell, hogy az Európai Bizottságba ne lopózzon be a protekcionizmus.

Az európai integráció csak akkor fog fejlődni, ha a polgárok tájékozottak és aktívak, a közintézmények pedig szakmailag hozzáértők, hatékonyak és polgárbarátok. A jelentésben egy sor olyan megoldást javasoltam, mellyel önök, képviselőtársaim, hatékonyan és jól be tudják vonni választóikat az európai integrációs folyamatba, és ebben az esetben a közös piac tényleges erősítése révén növelni tudják a választók részesedését a közös piacból, az Európai Unió ezen nagyszerű vívmányából. Tovább kell fejlesztenünk azon eszközöket, melyek segítenek majd a közös piac fejlesztésében. A négy jelentés egyidejű nyilvánosságra hozatala nagyon fontos elem, de ugyanilyen fontos a fokozottabb összehangolás és a szabályok jobb átültetése is. Nem szabad negatívan reagálnunk a „piac” szóra. A világ azon részén, ahonnan én jövök, sok évtizedig nem volt részünk ebben a piacban, és tudjuk, hogy ez hová vezetett.

Zárásképpen csak ennyit: emlékeztetjük a polgárokat, hogy a közös piac magját a négy alapszabadság alkotja, és ezt jelentésem is kiemeli. Rendkívül fontos, hogy ne korlátozzuk a piac alapszabadságait, és segítsük a polgárokat abban, hogy egyre jobban és teljesebben kihasználhassák a szabadságokat; fontos, hogy fejlesszük a szabadságokat, és semmit se rontsunk el, amit idáig elértünk.

 
  
MPphoto
 

  Anna Hedh , előadó. – (SV) Elnök úr, érdeklődéssel hallgattam a vitához tett minden okos és érdekfeszítő hozzászólást. Én is nagyon örülök, hogy mindkét felelős biztos azt ígéri, hogy együtt fognak dolgozni az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának fejlesztéséért és javításáért. Én is szeretnék pár önálló észrevételt tenni.

A fogyasztói szervezetekre rendkívül fontos szerep hárul abban, hogy felhívják a hatóságok figyelmét azokra a problémákra, melyekkel a fogyasztók nap mint nap szembekerülnek. Következésképpen a fogyasztói szervezetek rendelkezésére álló eszközöket javítani kell abból a célból, hogy uniós és nemzeti szintű hatékony működésük könnyebbé váljon.

Ezenfelül fel kell szólítanunk a tagállamokat, hogy a fogyasztóvédelmi politikával kapcsolatos döntéshozatali folyamat minden szakaszában a lehető leggyakrabban kérjék ki a fogyasztói szervezetek véleményét. Annak is örülök, hogy Dalli biztos úr megemlítette annak a kérdésnek a jelentőségét, hogy a tagállamoknak rendelkezésre kell bocsátaniuk a megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat az eredménytábla továbbfejlesztéséhez.

Végül az eredménytáblát nemcsak arra kell használni, hogy jobb fogyasztóvédelmi politikát alakítsunk ki, hanem az eredménytáblának valamennyi, a fogyasztók szempontjából horderővel bíró politikai területre hatást kell gyakorolnia, és biztosítania kell, hogy a fogyasztói kérdések nagyobb mértékben bekerüljenek az összes uniós politikába. Ezen túlmenően az eredménytáblának mind uniós, mind nemzeti szinten általánosabb vitát kell gerjesztenie a fogyasztóvédelmi politika kérdéseiről. Tényleg nagyon szeretném, ha egy év múlva ebben az ülésteremben újabb vitát folytatnánk a belső piacról és a fogyasztók védelméről.

 
  
MPphoto
 

  Cristian Silviu Buşoi , előadó. – (RO) Szeretnék köszönetet mondani Barnier biztos úrnak és azon képviselőtársaimnak, akik kedvezően reagáltak nemcsak az első jelentésemre, hanem magára a SOLVIT-hálózatra is. Megítélésem szerint a SOLVIT gyakorlati megoldást kínál a fogyasztóknak. Ezért gondolom úgy, hogy a SOLVIT-hálózatot nekünk is javítanunk és népszerűsítenünk kell, és a tagállamoknak is ugyanezt kell tenniük, hogy a lehető legtöbb polgár tudjon a SOLVIT létezéséről, és védhesse meg jogait a SOLVIT segítségével.

Úgy gondolom, hogy a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban és a Petíciós Bizottságban elért eredményünk elégedettségre adhat okot. A SOLVIT egy már jól működő hálózat. Ugyanakkor megoldást kell találnunk egy sor olyan problémára, melyekkel mostanában mind a SOLVIT szolgáltatásait használók, mind a SOLVIT-alkalmazottak találkoznak. A jelentés tartalmaz néhányat ezen megoldások közül, míg más megoldásokat a mai vitában vetettek fel további megbeszélésre.

Eltekintve attól, hogy egyes SOLVIT-központok személyzeti állományát a SOLVIT hatékonyságának szavatolása céljából bővíteni kell, az alkalmazottaknak megfelelően képzetteknek is kell lenniük, és képzéseket kell szervezni számukra a belső piaci szabályozásról. A másik ugyanilyen fontos dolog az, hogy a SOLVIT elé kerülő ügyek bonyolultságára való tekintettel a SOLVIT-alkalmazottaknak jogi segítséget kell tudniuk kapni mind a tagállami közigazgatásokban dolgozó tisztviselők, mind az Európai Bizottság részéről. Az Európai Bizottság ugyanis néha késve válaszol a SOLVIT-alkalmazottak részéről hozzá intézett jogi segítségnyújtásra vonatkozó kérésekre, ami az ügyintézésben némi csúszást okoz.

Köszönetemet kívánom kifejezni Barnier biztos úrnak azért, hogy kötelezettséget vállalt az Európai Parlament előtt a http://www.solvit.eu" webhely lehető leggyorsabb rendelkezésre bocsátására.

Tisztelt képviselőtársaim, határozott meggyőződésem, hogy ez a jelentés fontos lépést jelent a SOLVIT működésének javítása irányában. Ezért kérem, hogy valamennyi képviselőcsoport szavazza meg azt.

Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Az együttes vitát lezárom.

A szavazásra hamarosan sor kerül.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  John Attard-Montalto (S&D) , írásban. – Elképesztő, hogy két olyan lényeges területen, mint az egészségügy és a fogyasztóvédelem, Máltán és Gozón a hivatali szervek teljesen passzívan szemlélik a kirívó jogsértéseket.

A Máltai-szigetcsoport szigetein a gyógyszerek sokkal drágábbak, mint más uniós országokban, például Belgiumban. Szemléltetésül álljon itt néhány példa.

50 mg-os Galvus (cukorbetegség elleni tabletta)

Egy 28 tablettát tartalmazó doboz ára Máltán: 27,84 EUR.

Egy 180 tablettát tartalmazó doboz ára Brüsszelben: 135,13 EUR.

A brüsszeli 135,13 euróhoz viszonyítva Máltán 180 tabletta ára 178,97 EUR.

200 mg-os Tegretol

Egy 50 tablettát tartalmazó doboz ára Máltán: 17,00 EUR.

Egy 50 tablettát tartalmazó doboz ára Brüsszelben: 7,08 EUR.

20 mg-os Zocor

Egy 28 tablettát tartalmazó doboz ára Máltán: 34,94 EUR.

Egy 84 tablettát tartalmazó doboz ára Brüsszelben: 21,71 EUR.

A brüsszeli 21,71 euróhoz viszonyítva Máltán 84 tabletta ára 104,82 EUR.

Ez csak néhány kiragadott példa annak a helyzetnek a szemléltetésére, mely hozzájárul ahhoz, hogy a máltai családok többsége jelenleg szükséget szenved. Az EU kérkedik egészségügyi politikájával és fogyasztóvédelmi politikájával, míg a Máltai-szigetcsoport szigetein a gyógyszerek ára indokolatlanul az egekbe szökik.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Dušek (S&D) , írásban. – (CS) A belső piac hatékony működése előfeltétele a Szerződésben a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke Közösségen belüli szabad mozgása tekintetében rögzített jogok megfelelő biztosításának. Válságos időszakban a belső piac a stabil és virágzó gazdasági környezet létrehozását is segítheti. A belső piac azonban a jogszabályok helyes bevezetése, alkalmazása és végrehajtása nélkül nem teljesítheti szerepét. A tagállamoknak kötelességük a törvényeket időben bevezetni, ha erre megállapodásban kötelezettséget vállaltak. Az 1%-os hiányos bevezetés kicsinek tűnhet, de ha a késve bevezetett vagy be nem vezetett irányelveket is hozzászámoljuk, akkor ennek jelentős kihatása van a belső piac működésére. Egyes tagállamok esetében ismételten kétségek merülnek fel. Támogatom, hogy honlapján a Bizottság tegyen közzé részletesebb információkat a még be nem vezetett irányelvekről. Ezek az információk hozzájárulhatnának a tagállamok szélesebb lakossági rétegeinek és alkotmányos szerveinek jobb tájékoztatásához. Üdvözlöm a tagállamok felé irányuló azon kihívást, hogy foganatosítsanak lényeges intézkedéseket, beleértve a kellő időben történő információcserét szolgáló, határokon átnyúló elektronikus információrendszer-hálózatok működésének biztosításához szükséges források rendelkezésre bocsátását is; itt különösen a veszélyes nem élelmiszertermékekre vonatkozó (RAPEX), az élelmiszerekre és takarmányra vonatkozó (RASFF) információs hálózatra vagy a fogyasztóvédelmi együttműködésre kialakított hálózatra (CPC) gondolok. Ezek a rendszerek még mindig nem minden tagállamban működnek rendesen és megbízhatóan. Az irányelvek helyes alkalmazására is ügyelni kell. Ez a nemzeti, regionális és helyi szintű szervek közötti hatékony együttműködés révén valósítható meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Grech (S&D) , írásban. – Komolyan figyelembe kell venni az olyan, Unió-szerte használt jogorvoslati mechanizmusokat, mint a SOLVIT. Ennek az alternatív jogorvoslati útnak a kihasználtsága nem kielégítő, mivel a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások nem tudnak a létezéséről, valamint nemzeti szinten nem elegendőek az erőforrásai. A minden egyes tagállamban, valamint Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben jelenleg meglévő SOLVIT-központoknak nincs elegendő személyi állománya, és a pénzügyi forrásai is szűkösek, javítani kell tehát a központok alkalmazottainak képzését, és növelni kell az ügyintézési képességek bővítését célzó finanszírozást. Felszólítom a Bizottságot, hogy kiemelt ügyként teljesítse ki az egységes piaccal kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatásokra (SMAS) vonatkozó projektet. Javaslom, hogy a Bizottság vegye fontolóra a SOLVIT előrehaladásáról, eredményeiről és hiányosságairól szóló részletes beszámolónak a fogyasztói piaci eredménytáblába történő beépítését. Ezen túlmenően az ismertség növelésére a tagállamoknak országos szintű információs kampány formájában népszerűsíteniük kell a SOLVIT-ot mint célravezető és hozzáférhető alternatív vitarendezési mechanizmust. Végül a Bizottságnak és a tagállamoknak kifejezett javulást kell felmutatniuk az egységes piac által a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások számára kínált lehetőségekre vonatkozó tájékozottság növelése vonatkozásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Danuta Jazłowiecka (PPE) , írásban. – (PL) Az európai integráció folyamata sikerének a záloga egy olyan társadalom, mely szabadon használja az egységes piac által kínált lehetőségeket. Nem fogjuk tudni felépíteni a valódi egyesített Európai Uniót akkor, ha az emberek nincsenek meggyőződve arról, hogy egész Európa a hazájuk. A SOLVIT elsősorban ezt a célt szolgálhatja. Biztonsággal kijelenthető, hogy a SOLVIT-rendszer 2002. évi létrehozása az egyesített európai kontinens történetében nem volt feltűnő esemény, azonban idővel nem várt eredményeket hozott. A rendszer alapgondolata közvetlenül az európai integráció forrásaihoz megy vissza, vagyis ahhoz, hogy a rendszer elsősorban az Unió polgárainak, nem pedig az egyes tagállamoknak vagy kormányoknak a szolgálatára jött létre.

Lehet-e jobb dolog annál, mint az egyszerű emberek kezébe adni egy olyan egyszerű eszközt, mely képessé teszi őket az egységes piacon való cselekvési szabadságukat korlátozó problémák megoldására? A csaknem egy évtizedes tapasztalat azonban azt mutatja, hogy számos akadály van, melyek gátolják az embereket a rendszer lehetőségeinek teljes kihasználásában. Egyet kell tehát értenünk a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által elkészített jelentés javaslataival. Mindenekfelett a SOLVIT-nak a tagállamokban, a polgárok körében történő népszerűsítésére kell törekednünk, ők ugyanis nagyon keveset tudnak a SOLVIT-ról. A jelentősebb pénzügyi és emberi erőforrások biztosításának, a továbbképzések szervezésének vagy egy SOLVIT összekötő tisztviselő kinevezésének semmi értelme, ha az emberek nem tudják, hogy a rendelkezésükre áll egy ilyen eszköz. Véleményem szerint tehát az általunk hozandó intézkedéseket ezzel kell kezdeni, miközben a többi felvetést sem szabad elvetnünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Ramona Nicole Mănescu (ALDE) , írásban. – (RO) Elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, a belső piac zökkenőmentes működésének az Európai Parlament prioritásának kell maradnia, és ennek biztosításához lényegesek az olyan szolgáltatások, mint a SOLVIT. A jelentés hangsúlyt helyez erre, és felhívja a figyelmet azokra a problémákra, melyekkel a SOLVIT szembesül. Jóllehet mindannyian jól tudjuk, hogy az olyan vetületek, mint a SOLVIT-tal kapcsolatos kommunikáció, valamint az általa kínált szolgáltatás médiában való megjelenítése, kiemelkedő jelentőséggel bírnak, még mindig azt láthatjuk, hogy ez azon vissza-visszatérő problémák egyike, melyekkel a SOLVIT-nak már a kezdetektől meg kell birkóznia. A tagállamoknak és az Európai Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy azok az európai polgárok, a vállalkozási szektor és különösen a kis és középvállalkozások, akik és amelyek segítségre szorulnak ahhoz, hogy teljes mértékben ki tudják aknázni a belső piac kínálta lehetőségeket, hozzáférjenek azokhoz a forrásokhoz, melyek információkkal láthatják el őket, és gyors megoldást kínálhatnak a számukra. Ezen túlmenően a SOLVIT-központoknak további forrásokra van szükségük. Itt a képesített alkalmazotti állományra, és ennek folyományaként a számukra folyamatosan szervezett tanfolyamokra gondolok. A tagállamoknak be kell látniuk, mennyire fontosak ezek a központok, és milyen számottevő közvetítő szerepet játszanak a belső piaci szabályozás helyes bevezetésének a szavatolásában. Meggyőződésem, hogy azok az előnyök, melyeket e szolgáltatás a polgároknak és a vállalkozási szektornak egyaránt nyújthat, még távolról sincsenek teljesen kiaknázva.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az Európai Unióban a fogyasztóvédelmet úgy kell megtervezni, hogy a polgárok a belső piacon kihasználhassák a magas színvonalú termékek és szolgáltatások széles választéka által nyújtott előnyöket, s ezzel egyidejűleg bízzanak abban, hogy fogyasztói jogaik védelemben részesülnek, és szükség esetén ezeket hatékonyan gyakorolhatják is. Evégett a fogyasztóknak magától értetődően kellően tájékozottnak kell lenniük a vonatkozó jogszabályokban rögzített jogaik és kötelességeik tekintetében. Ezért fontosak és mihamarabb bevezetendők azok a jelentésben említett kezdeményezések, melyek az uniós polgárok felvilágosítását és tájékoztatását célozzák. Különösen a szolgáltató szektor egyre növekvő összetettsége jelent hatalmas problémát, s ez a fogyasztók számára áruk vagy szolgáltatások beszerzésekor egyre nehezebbé teszi a megalapozott választást. Az uniós intézményeknek politikáikban és jogszabály-alkotási tevékenységük során figyelembe kell venniük mind a fogyasztói tájékozottságot, mind a fogyasztói barométer által is kimutatott fogyasztói igényeket. A szolgáltatások egyre növekvő határokon átnyúló igénybevétele miatt a fogyasztóvédelmi szabályok fokozottabb közelítését kell megcéloznunk, és ez alatt a fölfelé történő kiigazítást értem. Ugyanakkor a belső piac javítására irányuló minden törekvésünk mellett nem szabad megfeledkeznünk a harmadik országokból felénk irányuló számottevő importról sem. Ezzel összefüggésben nagyobb együttműködésre van szükségünk a tagállami vámhatóságok és fogyasztóvédelmi hatóságok között annak érdekében, hogy a fogyasztókat megvédjük a nem biztonságos importáruktól.

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE) , írásban. – (ET) Az évek során átalakult az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának alkalmazási köre annak érdekében, hogy tükrözze az emberek igényeiben és elvárásaiban bekövetkezett változásokat. A mintegy 500 millió fogyasztóval rendelkező uniós belső piacnak jelentős szerepe van a lisszaboni cselekvési tervben megfogalmazott célkitűzéseknek (a gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatottság és a versenyképesség növelésének) a megvalósításában, hiszen a fogyasztók költekezése gyarapítja az EU-t. Főként az elektronikus kereskedelem gyors fejlődésének következtében számottevően nőtt az EU fogyasztói piacainak határokon átnyúló dimenziója, ami még fontosabbá teszi a magas színvonalú fogyasztóvédelmet. Ugyanakkor sajnálatos módon a jelenlegi uniós fogyasztóvédelmi szabályokat nem minden tagállamban vezették be és hajtották végre ugyanolyan mértékben. Véleményem szerint a fogyasztói bizalom erősítéséhez alapvető a piac és a végrehajtási mechanizmusok erősebb felügyelete, valamint ezek hatékony és mindenre kiterjedő bevezetése. Ezen alapvetések mentén támogatom az előadónak arra irányuló javaslatait, hogy az Európai Bizottságnak szorosan nyomon kell követnie az uniós fogyasztói jogok tagállamok általi elfogadását és bevezetését, a Bizottságnak pedig mindenféle módon segítenie kell ebben a tagállamokat. Úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak meg kellene fontolnia egy európai fogyasztóvédelmi hivatal felállításának gondolatát, mely különösen a határokon átnyúló incidensek megoldásával foglalkozó központi koordinációs hivatalként működhetne, s az uniós fogyasztóvédelmi szabályok bevezetésében és végrehajtásában támogathatná és kiegészíthetné a megfelelő tagállami fogyasztóvédelmi hivatalokat. Megítélésem szerint ugyanis az uniós fogyasztóvédelmi szabályok nem sokat érnek, ha nemzeti szinten nem megfelelően fogadják el, vezetik be és hajtják végre azokat.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat