Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. március 9., Kedd - Strasbourg

7. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

Jelentés: Anna Hedh (A7-0024/2010)

  Siiri Oviir (ALDE) . – (ET) Az évek során az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának alakulása szorosan követte az emberek igényeinek és elvárásainak változásait. Elsősorban az e-kereskedelem gyors fejlődéséből kifolyólag az Európai Unióban a fogyasztói piacok határokon átnyúló dimenziójában nagymértékű növekedés volt megfigyelhető, ami még tovább növelte a fogyasztóvédelem, különösen a magas szintű fogyasztóvédelem jelentőségét.

Véleményem szerint az erőteljesebb piaci felügyelet és a végrehajtási mechanizmusok – és azok hatékony és átfogó végrehajtása – alapvető fontosságú a fogyasztói bizalom növeléséhez. Ezért támogattam a jelentés elfogadását, és támogattam a változásra vonatkozó javaslatait.

  Zigmantas Balčytis (S&D) . – Tisztelt elnök asszony! Támogattam a jelentést. A hatékony fogyasztóvédelmi politika az egységes piac működésének egyik tartópillére.

Valódi és jól működő belső piacra van szükségünk, ahol magas szintű fogyasztóvédelem érvényesül, de jelenleg sajnos nem ez a helyzet. Rendelkezünk a szükséges jogszabályokkal, de azokat nem hajtják végre megfelelően a tagállamokban. A legnagyobb baj pedig az, hogy fogyasztóink nem érzik magukat biztonságban, mert nem ismerik a szabályokat, és sok esetben a kártérítési mechanizmusok sem úgy működnek, ahogy kellene.

A Bizottságnak fokoznia kell az erőfeszítéseit, és gondoskodnia kell arról, hogy a tagállamok helyesen alkalmazzák az irányelveket, a polgárok ismerjék a jogaikat, és ami a legfontosabb, a gyakorlatban is alkalmazni tudják azokat.

Jelentés: Cristian Silviu Buşoi (A7-0027/2010)

  Viktor Uspaskich (ALDE) . – (LT) Tisztelt Buşoi úr, hölgyeim és uraim! Határozottan egyetértek ezzel a kezdeményezéssel, különösen a SOLVIT-hálózat megerősítésével és tevékenységi körének kiszélesítésével. Nem szabad spórolni azon, hogy információkat tegyünk közzé ezen európai szerv tevékenységeiről és az általa nyújtott lehetőségekről a nemzeti médiában, az interneten vagy televíziós programokban. Ugyanakkor fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy kettős mérce érvényesül, mivel a jogszabályokat nem alkalmazzák egységesen, sőt, eltérő szankciókat alkalmaznak ugyanazon tevékenységekre. Köszönöm, csak erre szerettem volna felhívni a figyelmet.

  Alfredo Antoniozzi (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Igennel szavaztam a Buşoi-jelentésre, mert a SOLVIT által nyújtott szolgáltatást alapvető fontosságúnak tartom abban a tekintetben, hogy világos és átlátható kapcsolatot teremt az intézmények, a polgárok és a vállalkozások között, ami az Európai Unió egyik sarokkövét jelenti.

A SOLVIT bizonyítottan fontos eszköz azon polgárok és vállalkozások problémáinak megoldásában, akik, illetve amelyek teljes mértékben ki akarják használni a belső piac által kínált lehetőségeket. Sok európai uniós ország nemzeti joga még akadályokat állít, amelyeket meg kell szüntetni. Ezért véleményem szerint támogatnunk kell a további alapok engedélyezését, további szakképzett személyzet felvételét és e szolgáltatás láthatóságának növelését, többek között a helyi hatóságok szintjén is, ahol ez nagyon hasznos lehet.

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Árnyékelőadóként szeretnék köszönetet mondani minden képviselőtársamnak azért, hogy a Parlamentnek sikerült abszolút többséggel elfogadnia a SOLVIT-hálózatról szóló jelentésünket. Ez egyértelmű jelzés a Tanács és a Bizottság felé, hogy vegyék komolyan az ajánlásainkat, amelyek célja az, hogy növeljék e polgárokat és vállalkozásokat szolgáló hasznos eszköznek a kihasználtságát. Mindössze arra van szükség, hogy a vállalkozók és a polgárok tudjanak erről az eszközről. Szeretném azt hinni, hogy jövőre a Bizottság átfogó éves jelentést nyújt be a Parlamentnek, amelyből az emberek olyan jogok megtagadásával kapcsolatos panaszokról szerezhetnek tudomást, amelyeket az európai jognak biztosítania kellene.

Jelentés: Bairbre de Brún (A7-0082/2009)

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) Tisztelt elnök asszony! Szeretném megindokolni, miért szavaztam igennel de Brún asszony jelentésére. Először is köszönöm, hogy elkészült ez a dokumentum. Azáltal, hogy követelményeket írunk elő az állatok szállítására vonatkozóan, nem csak az állatokat, hanem az emberek egészségét és biztonságát is védjük. Támogatom az átmeneti szabályozás meghosszabbítására, illetve az ennek eredményeként a veszettség problémájának az Európai Unión belüli megoldására irányuló intézkedéseket. Persze óvatosan és ésszerűen kell kezelnünk a kedvtelésből tartott állatok Unión belüli szabad mozgatásának kérdését, és a kutatóintézetek szakértőinek véleményét is figyelembe kell vennünk.

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Igennel szavaztam az átmeneti időszakra, amely alatt egyes államok mentességeket alkalmazhatnak, mivel ezek az államok vállalták, hogy az állategészségügyi feltételekkel kapcsolatban a jövőben nem kérelmezik a mentességek további meghosszabbítását. Megértem Írország, Málta, Svédország és az Egyesült Királyság aggodalmát, mivel ők szigorúbb követelményeket alkalmaznak a gazdájukkal saját országukba utazó házi kedvencekre vonatkozó dokumentumok tekintetében. A legnagyobb veszélyt a veszettség, a hólyagférgesség és a kullancsok által terjesztett betegségek jelentik. De azt is el kell mondani, hogy a jövőben mellőznünk kell az olyan következetlenségeket, hogy egyes államoknak átmeneti időszakot teszünk lehetővé, és alapvető fontosságú számunkra a harmonizált jogszabályok alapján történő közös fellépés.

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Tisztelt elnök asszony! Egyrészről megértem, hogy egyes tagállamoknak érdekében áll az egyedi rendelkezések meghosszabbítása a házi kedvencek behozatalával kapcsolatosan. Másrészről azonban mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a kiadások arányosak legyenek az előnyökkel. Ebben az esetben ezt még nem sikerült kellőképpen megvalósítanunk, ezért is tartózkodtam a szavazáskor. Amire azonban különösen szükségünk van, az a kellőképpen hatékony külső védelem az Európai Unióba történő behozatal esetében, de még inkább az Európai Unión belüli harmonizáció, mivel az a fogyasztók érdekét is szolgálja, akik egy bizonyos ponton túl teljesen elveszítik a fonalat, ha különböző feltételek vonatkoznak az A országba, illetve a B országba történő behozatalra.

  Nicole Sinclaire (NI) . – Tisztelt elnök asszony! A javaslat ellen szavaztam, elsősorban azért, mert brit vagyok. Úgy vélem, jó törvényeink vannak a probléma kezelésére, és el akarjuk kerülni, hogy a veszettség veszélye megjelenjen szigetünkön.

Bevallom, nem igazán világos számomra, hogy a javaslat miért csak a kutyákra, a macskákra és a vadászgörényekre vonatkozik, és megjegyezném, hogy egy bizonyos Screaming Lord Sutch ezt már 25 éve javasolta, és most biztosan elégedetten néz le ránk.

Akkor pedig az Egyesült Királyság West Midlands-i körzetéből kikerülő választóim közül sokan azt gondolhatják majd, hogy az Európai Parlament számos politikája az említett Lord Monster Raving Loony, azaz Őrjöngő Szörnyű Félnótások pártjától származik.

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök asszony, örülök, hogy ismét körünkben üdvözölhetem!

Időnként olyan üzeneteket kapunk a Bizottságtól, hogy az EU eleget tesz. Inkább kevesebbet kellene tennie, de azt jobban, a valóban lényeges dolgokra koncentrálva.

És aztán itt vannak ezek az indítványok arról, hogy milyen házi kedvencet lehet hova vinni. Jól gondolom, hogy van itt egy kis gond az arányossággal? Minden országnak megvannak a sajátos körülményei. A mi országunk szigetország, szárazföldi határok nélkül, és tökéletesen képesek vagyunk arra, hogy ésszerű és arányos kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kössünk másokkal.

Tényleg azt hisszük, hogy a jobb lenne, ha új bürokratikus szabályokat hoznánk létre néhány zseni irányítása alatt, akik elhozták nekünk a közös agrárpolitikát, a közös halászati politikát, az ellenőrizetlen költségevetéseket, valamint a szerzett uniós jog által biztosított további eszközöket? Ez kétségkívül olyan kérdés, amelynek megoldását a tagállamokra kellene hagyni.

Jelentés: Carlos Coelho (A7-0015/2010)

  Siiri Oviir (ALDE) . – (ET) A schengeni térség célja a mozgás szabadságának biztosítása. Nem logikus, hogy számos olyan személy, aki huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezik, sokkal kisebb mértékű mozgásszabadsággal rendelkezik a schengeni térségben, mint a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezők. Az EU vízumkódexe egy hónap múlva hatályba lép, ugyanakkor a tagállamok által a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében tett intézkedések, illetve a tartózkodási engedélyek odaítélésének értékelése azt jelzi, hogy különböző változatok és végrehajtási módok léteznek, aminek az a következménye, hogy sérülnek a polgárok alapvető jogai.

A Bizottság javaslatainak a segítségével elkerülhetők lennének a tartózkodási engedélyek odaítélésével kapcsolatos gyakorlati problémák és késedelmek, amelyeket – ahogyan említettem – eddig számos tagállam esetében észleltek. Ez nagyon sürgető probléma: a vízumkódexnek rövid időn belül hatályba kell lépnie, ezért támogattam a jelentésben foglalt javaslatokat.

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Támogattam ezt a rendeletet, amely elősegíti majd a huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek mozgását a schengeni térségben. Logikus, hogy a harmadik országbeli diákoknak, kutatóknak és vállalkozóknak jogot kell biztosítani ahhoz, hogy szabadon mozoghassanak az Unió egész területén, ha valamely tagállamban vízumot kaptak.

Ugyanakkor ismét arra kérem a többi országot, hogy tanúsítsanak szolidaritást a Cseh Köztársasággal, amely sikertelenül küzd Kanadával a vízumkényszer bevezetése ellen. Ez példátlan egyenlőtlenséget teremt az Európai Unió polgárai között. Kanada jelenleg más országokkal – például Magyarországgal – szemben is a vízumkényszer bevezetését fontolgatja, és ezt nem nézhetjük tétlenül. Mindezért a menedékkérők számára biztosított túlságosan nagylelkű és ezért csábítóan ható feltételek okolhatók. Kanada ígéretet tett e feltételek módosítására, de nem tesz semmit. Elnézésüket kérem, amiért ismét megragadtam az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet erre a problémára.

  Kinga Gál (PPE) . – (HU) A jelen javaslat, mint ahogy a vitában is elhangzott, elősegíti az egyik tagállamban hosszas tartózkodásra jogosító, úgynevezett D vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára az Unión belüli utazást. Azért volt erre szükség, mert egyes tagállamok különböző okokból nem képesek kellő időben tartózkodási engedélyt kiadni, illetve nem használják megfelelően a schengeni szabályozás adta kereteket. A magyar fideszes delegáció azért tartózkodott ennek a jogszabálynak a végszavazásánál, mert Magyarország eddig is helyesen ültette át a jogszabályt, nem okozott ez problémát és a Schengen adta lehetőségek megfelelő kihasználásával hatékonyabban tudtuk ezt biztosítani. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretnénk, hogy az Unió szomszédságában élő harmadik országok polgárainak, a magyar kisebbségek tagjainak elementáris érdekük, hogy lehetőségük legyen bürokratikus terhek nélkül a jogszerű tartózkodásra az Unió tagállamainak területén, de ehhez arra van szükség, hogy olyan jogszabályaink legyenek mind tagállami, mind a közösségi szinten, amelyek egymás hatásfokát nem korlátozzák, hanem célkitűzéseinket erősítik.

Jelentés: Sophia in ’t Veld (A7-0025/2010)

  Marian Harkin (ALDE) . – Tisztelt elnök asszony! Ez a jelentés sok jó dolgot tartalmaz, de a közös konszolidált társasági adóalap bevezetésére felszólító 35. bekezdést egyszerűen nem tudom támogatni.

A közös konszolidált társasági adóalapról többek között azt halljuk, hogy hatékonyabb lesz és egyszerűsíti majd a dolgokat. De lévén, hogy a jelenlegi állás szerint a tagállamok mellette vagy ellene is dönthetnek, a végén 28 adóalapunk lenne a jelenlegi 27 helyett, és ez nehezen nevezhető egyszerűsítésnek.

Ezenkívül, a jelenlegi javaslatok értelmében a közös konszolidált társasági adóalap az európai nyereségek újraelosztását jelentené EU-szerte, így a hazámhoz, Írországhoz hasonló országok, amelyek javarészt exportra termelnek, hátrányos helyzetbe kerülnének, mivel a nyereség – természetesen – az eladás helyén érvényesül. Ez kicsit furcsának tűnik, tekintve hogy az EU egyik alappillére az áruk szabad mozgása, így a közös konszolidált társasági adóalap alkalmazásával végeredményben büntetjük az exportáló országokat.

Végezetül, véleményem szerint a közös konszolidált társasági adóalap bevezetése negatívan befolyásolná a közvetlen külföldi befektetések vonzásával kapcsolatos képességet, mivel a szabályok nem vonatkoznának azokra a tagállamokra, ahol a beruházás megvalósulna, hanem azok valamiféle bonyolult képletre való hivatkozást jelentenének, amelyet csak visszamenőlegesen lehet kiszámítani; ezért úgy vélem, ez bizonyosan csökkentené a közvetlen külföldi befektetések idevonzására való képességünket.

Jelentés: Róża Gräfin Von Thun Und Hohenstein (A7-0084/2009)

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) Tisztelt elnök asszony! Először is szeretnék köszönetet mondani kollégámnak e jelentés elkészítéséért, amelynek nagy jelentősége van a gazdasági növekedés szempontjából. Teljes mértékben támogatom a szerzőnek a közösségi jogszabályok tagállamokban történő átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit. A hatékonyan működő egységes belső piac elengedhetetlen eleme a stabil gazdaságnak, amire most, a válság idején nagy szükségünk van. E piac lehetőségeinek hathatós kihasználása a nemzeti és európai szintű intézmények közötti hatékony együttműködéstől függ. Az adminisztratív terhek csökkentése, az illetékes hivatalok közötti kommunikáció, az eljárások egyszerűsítése és a jogszabályi harmonizáció eredményeként gyors és eredményes lesz az irányelvek átültetése a tagállamokban. Ezenkívül a jelenleg érvényes adatok közzététele, illetve a polgárok és az üzletemberek alapos tájékoztatása a jogaikról és a piaci helyzetről, segíteni fogja a piac működését és átláthatóbbá teszi a működési elveit, egyenlő feltételeket biztosítva a verseny számára.

  Viktor Uspaskich (ALDE) . – (LT) Tisztelt elnök asszony! Tisztelt előadó! Hölgyeim és uraim! Egyetértek a kezdeményezéssel, és bízom benne, hogy nemzeti szinten segítségére lehet a polgároknak és a vállalatoknak. Ugyanakkor a belső piac és a jogrendszer helyzetének egyértelmű és szigorúan szabályozott nyomon követése nélkül kétlem, hogy lehetséges lesz ténylegesen megvédeni ezeket a piaci szereplőket, függetlenül nagyságuktól és az igénybe vett szolgáltatásoktól. Szigorú szankciókat kell megállapítani, ha egy vizsgálat nyilvánvaló jogsértéseket tár fel. Mindenre kiterjedően meg kell vizsgálni a gyakorlatokat a nemzetközi szintű panaszok kivizsgálásakor, és kritériumokat kell megállapítani. Sajnos hazám szomorú statisztikái arról árulkodnak, hogy a jelenleg vizsgált tíz nemzetközi esetből nyolcban az állami intézményekről vagy a bíróságokról bebizonyosodott, hogy nem megfelelően jártak el. Ezért úgy vélem, hogy egyértelmű szankciók megállapítása nélkül nem érhető el a kívánt eredmény. Erre szerettem volna felhívni a figyelmet.

  Siiri Oviir (ALDE) . – (ET) A stabil és innovatív gazdasági környezet létrehozása érdekében mindenképpen szükség van egy megfelelően működő belső piacra. A belső piac viszont csak akkor fog megfelelően működni, ha az EU valamennyi tagállama alkalmazza a működését befolyásoló uniós rendelkezéseket. E rendelkezések alkalmazása pedig csak akkor lehet sikeres, ha a tagállami parlamentek részt vesznek a jogszabályok elfogadásának folyamatában. Ezek elfogadása a parlamenti felügyelet szempontjából is alapvető fontosságú. Mivel e rendelkezéseket a jelentés is tükrözte, őszinte meggyőződéssel támogattam a jelentés elfogadását.

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) A Parlament – a várakozásoknak megfelelően – a belső piac működéséről szóló mindhárom jelentést elfogadta. Thun Und Hohenstein grófnő jelentése esetében azonban a Szocialisták és a Zöldek kivételt tettek a belső piac működésének rendszeres ellenőrzésére tett javaslatot illetően. Azzal érvelnek, hogy az káros lenne az elfogadott társadalmi és környezetvédelmi normákra nézve. Azonban mindannyian tudjuk, hogy e normáknak ára van, és azt is tudjuk, azok magasabb életszínvonalat tesznek lehetővé az Európai Unióban. A baloldal nem ismertette a mai vita során, miért félnek annyira ennek az értéknek a számszerűsítésétől. Mindenre igennel szavaztam.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

Jelentés: Jean-Luc Dehaene (A7-0022/2010)

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A Bizottság javaslata a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díjának (FISIM) az Európai Unió költségvetése és saját forrásai céljaira felhasznált tagállami bruttó nemzeti jövedelem (GNI) megállapításához történő felosztására vonatkozik.

A FISIM a pénzügyi intézmények teljesítményének része, amely nem a rögzített árú szolgáltatások közvetlen értékesítéséből származik, hanem abból, hogy a hitelekre terhelt kamatláb magasabb, mint a betétek után fizetett kamatláb.

A Bizottság javaslatot tett a FISIM bruttó nemzeti jövedelem megállapításához történő felosztására, és úgy véli, hogy a felosztást visszamenőlegesen, az 1889/2002/EK rendelet hatálybalépésének napjától, azaz 2005. január 1-jétől kellene alkalmazni. Ugyanakkor a 2005. január 1-jétől történő visszamenőleges alkalmazás esetében problémát jelent e visszamenőlegesség hatálya kezdő időpontjának megállapítása.

Ezért egyetértünk az előadó álláspontjával, és azt javasoljuk, hogy a FISIM bruttó nemzeti jövedelem megállapításához történő felosztására ne kerüljön sor 2010. január 1-jéig. Ez biztosítja, hogy a FISIM felosztása 2010-től megfelelően történjen, ami a bruttó nemzeti jövedelem pontosabb számítását teszi majd lehetővé.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díjának (FISIM) az Európai Unió költségvetése és saját forrásai céljaira felhasznált tagállami bruttó nemzeti jövedelem (GNI) megállapításához történő felosztása nem egy új keletű kérdés, hiszen azt már 2005-ben meg kellett volna valósítani. Ugyanakkor tesztelni kellett a módszert pontosságának értékelése és annak felmérése érdekében, hogy megbízható eredményeket nyújt-e a szóban forgó gazdasági tevékenység pontos értékeléséhez, és mindez késleltette a végrehajtását. Egyetértek azzal, hogy e módszert – a tagállamok közötti nézeteltérések és az esetleges perek elkerülése érdekében – nem visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni.

Jelentés: Reimer Böge (A7-0020/2010)

  Alfredo Antoniozzi (PPE) , írásban. – (IT) A Globalizációs Alkalmazási Alap igénybevétele hasznos eszköz a gazdasági és pénzügyi válság következményeinek kezelésében, és olyan igen értékes kezdeményezés, amely pénzügyi támogatás biztosítása révén gyakorlati választ jelent. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen alap igénybevételének ösztönzőleg kell hatnia a korábban elbocsátott munkavállalók újbóli foglalkoztatására.

Remélem, hogy olyan más országok – például Olaszország – kéréseit is jóváhagyják, amelyeknek szintén e különleges alap segítségét kell kérniük a válság miatt nehéz helyzetbe került és további megszorító intézkedések megtételére kényszerülő vállalatok alkalmazottainak támogatásához. E tekintetben mindamellett arra szeretném kérni a Bizottságot, hogy tanúsítson nagyobb rugalmasságot a jogosultsági követelmények értékelésekor ezen alap esetében, amelyet a kis- és közepes méretű helyi ipari övetekben felmerülő strukturális nehézségek esetén is aktiválni kellene.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azzal a céllal hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkező komoly szerkezeti változások következményei által érintett munkavállalók számára. 2009. május 1-jétől bővítették az EGAA hatáskörét, így már – nagyon helyesen – a lehetséges kedvezményezettjei közé tartoznak a pénzügyi és gazdasági világválság közvetlen következményeként elbocsátott munkavállalók is.

Támogatom a Németország megsegítését célzó 6 199 341 EUR összeg igénybevételére irányuló jelenlegi javaslatot, amely válasz a 2009. augusztus 13-i német kérelemre. A támogatás célja, hogy segítséget nyújtson egy gépjárműgyártó vállalat, a Karmann Group által elbocsátott munkavállalók számára.

2008-ban a három intézmény megerősítette, hogy mindenképpen garantálni kell, hogy az alap igénybevételére vonatkozó határozatokat egy gyors eljárás keretében hagyják jóvá, és így segítséget tudjunk nyújtani az embereknek akkor, amikor arra a legnagyobb szükségük van. E határozat meghozatalához hét hónapra volt szükség. Remélem, hogy a Szolidaritási Alap mobilizálása gyorsabban megtörténik majd, hogy lehetővé váljon az azonnali reagálást igénylő vészhelyzetek, mint például a közelmúltban történt madeirai katasztrófa kezelése.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A német Karmann Group, amely egykor egy sikeres és versenyképes vállalat volt, most az autóipari válsággal küszködik, és fizetésképtelenséget jelentett be, miután a Volkswagen nemrég felvásárolta a vállalat egy részét. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból nyújtott 6 199 341 EUR összegre a vállalattól elbocsátott 1 793 munkavállaló támogatása és megsegítése érdekében van szükség.

A Bizottság szerint teljesültek az alap igénybevételéhez kapcsolódó jogosultsági követelmények, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió teljes mértékben indokoltnak látja a nehézségekkel szembesülő munkavállalók gyors megsegítését.

Remélem, hogy az elbocsátott munkavállalók számára ez az igen nehéz időszak lehetőséget biztosít ahhoz, hogy további szakismeretekre és képesítésekre tegyenek szert, amelyek révén sikerül majd gyorsan visszailleszkedniük a munkaerőpiacra.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azzal a céllal hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkező komoly szerkezeti változások következményei által érintett munkavállalók számára. Ily módon megoldásokat keresnek a munkaerőpiacra való visszailleszkedésük érdekében.

A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás évente legfeljebb 500 millió EUR összegben teszi lehetővé az EGAA igénybevételét. A jelenlegi javaslat értelmében összesen 6 199 341 EUR mobilizálható az EGAA keretéből, amely összeget Németországnak bocsátják rendelkezésre egy gépjárműgyártó vállalat, a Karmann Group által elbocsátott munkavállalók megsegítésére.

Az EGAA-rendelet 6. cikkével összhangban gondoskodnunk kell arról, hogy ez az alap az elbocsátott munkavállalók új vállalatoknál történő elhelyezkedését támogassa. Az EGAA nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyeket a nemzeti jog vagy a kollektív megállapodások értelmében a vállalatoknak kell megtenniük, és nem finanszírozza a vállalatok vagy ágazatok szerkezetváltását.

Az EGAA igénybevétele kapcsán ismételten hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság nem utalhat át rendszeres támogatásokat az Európai Szociális Alapból történő kifizetésekhez, mivel az EGAA-t egy teljesen különálló eszközként hozták létre, saját célokkal és előjogokkal.

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Jóváhagyták az alap igénybevételére irányuló kérelmeket. Jelen esetben Németország segítségkérésére reagáltak, miután elbocsátások történtek az autóiparban tevékenykedő Karmann Group vállalatnál.

Mielőtt bármi mást mondanék, fontos megjegyezni, hogy ez az alap csak részben enyhítheti a súlyos gazdasági és pénzügyi válság néhány következményét, tekintve az előírt költségvetési megszorításokat (amely a segítségnyújtás mértékét évi 500 millió EUR összegben határozza meg) és az alap igénybevételére vonatkozó korlátozó jellegű jogosultsági követelményeket. Már eltelt egy kis idő azóta, hogy az ún. „szerkezetváltások” miatt elbocsátott munkavállalók száma jelentős mértékben meghaladta a Bizottság arra vonatkozó első becsléseit, hogy hány munkavállalónak tud majd az alap segítséget nyújtani.

Szakítani kell a neoliberális politikákkal, amelyek a szemünk láttára okoznak gazdasági és társadalmi katasztrófát az Európai Unió országaiban. És persze az erre a katasztrófára adott válaszoknak többnek kell lenniük puszta „tüneti kezelésnél”. Emellett fel kell hívnunk a figyelmet egy olyan rendelet méltánytalanságaira is, amely nagyobb mértékben kedvez a magasabb jövedelemmel rendelkező országoknak, különösen azoknak, ahol magasabbak a fizetések és a munkanélküli támogatások.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy sürgősen ki kell dolgozni egy olyan tervet, amely valóban támogatja a termelést és a munkavállalói jogokat tiszteletben tartó munkahelyek létrehozását az Európai Unió országaiban.

  Peter Jahr (PPE) , írásban. – (DE) Nagy örömmel tölt el az Európai Parlament mai döntése, miszerint 6,2 millió EUR támogatást nyújt a Karmann autóipari beszállító vállalat által elbocsátott munkavállalók megsegítésére. Az Európai Unió e lépéssel az összességében rendelkezésre álló 9 millió EUR 65%-át biztosítja. E támogatások felhasználásával közel 1 800 személy számára biztosíthatnak átképzést és továbbképzést, hogy ezzel segítsék a mihamarabbi elhelyezkedésüket. Ez a támogatás kézzelfogható segítséget jelent az Európai Unió részéről a válság által érintett emberek számára. Ezzel az EU nagyon világosan megmutatja, hogy válsághelyzetekben még az egyéneknek is hajlandó és képes támogatást nyújtani. Most az a legfontosabb, hogy a pénzt problémamentesen és a lehető legrövidebb időn belül rendelkezésre bocsássák, hogy az érintettek gyorsan visszatérhessenek a munkaerőpiacra. Mindazonáltal a válság által sújtott munkavállalóknak biztosított egyéni támogatás mellett az Európai Uniónak további intézkedéseket kell tennie a pénzügyi válság hatásainak kezelésére. A nemzetközi szinten történő munkamegosztás (a jólétben való osztozás) értelmében vett globalizáció helyénvaló és fontos dolog. Ugyanakkor a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak keményebben kell dolgozniuk annak érdekében, hogy nemzetközi gazdasági kapcsolataikban támogassák a méltányos versenyfeltételeket, ezzel elkerülve, hogy egyes országokat vagy ágazatokat hátrányos helyzetbe hozzanak.

  Alan Kelly (S&D) , írásban. – Az EGAA német munkavállalók számára történő igénybevételére vonatkozó javaslat – a litván hűtőgépgyártó ágazattal kapcsolatos javaslattal együtt – az érintett munkavállalókat az alap első kedvezményezettjeivé teszi 2010-ben. Mindkét kérelem megérdemli a támogatást. Üdvözlöm az új Bizottság az iránti elkötelezettségét, hogy továbbra is fenntartja ezt az alapot, amely támogatást, nem pedig alamizsnát ad az állásukat elvesztőknek. Saját választókörzetem is részesült ebből az alapból, és remélem, hogy ez a jövőben is így lesz. Az egész világot érintő recesszió drámai mértékben csökkentette a luxuscikkek iránti keresletet, és jóllehet az autógyártás jelenlegi nehézségei érthetők, attól még igen sajnálatosak. Németországban különösen nehéz a helyzet, már csak a puszta számokat nézve is: 2 476 dolgozót bocsátottak el ugyanazon a területen, ugyanabban az iparágban. Remélem, hogy a 6,199 millió euró hozzájárul a munkavállalók, családjaik és a térség válságból való sikeres kilábalásához.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az EU a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) része ennek.

Ez a támogatás rendkívül fontos azok megsegítéséhez, akik az üzleti tevékenység más területekre történő áthelyezése miatt veszítik el az állásukat; ez a globalizáció része. Egyre több vállalat helyezi át tevékenységét más területekre, kihasználva a más országokban – például Kínában vagy Indiában – jellemző alacsonyabb munkaerőköltségeket, aminek sokszor a munkavállalói jogokat tiszteletben tartó országok látják kárát.

Az EGAA egyik célja, hogy támogassa a vállalatok tevékenységének áthelyezése miatt munkanélkülivé váló embereket, és alapvető fontosságú, hogy segítsük az érintetteket abban, hogy a jövőben újra el tudjanak helyezkedni. Az EGAA-t már más uniós országok is igénybe vették, például Portugália és Spanyolország, ezért most Németországnak is biztosítanunk kell ezt a segítséget.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Igennel szavaztam az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló jelentésre. Ebben az esetben Németország kért támogatást a gépjárműiparban, konkrétan a Karmann Group vállalatnál történt elbocsátásokat követően. Ennek kapcsán mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az alapból biztosított összeget a munkanélkülivé vált egyes munkavállalók munkaerőpiacra való visszailleszkedésének segítésére kell felhasználni, nem pedig a vállalatok vagy ágazatok szükségszerű szerkezetváltásához kapcsolódó költségek ellentételezésére. Szomszédos országunkkal és a munkavállalókkal való szolidaritásunk kifejezéseként ezt a pénzt, amelyet sajnálatos módon a nem szűnő globalizáció, illetve az Atlanti-óceán mindkét partján folytatott spekulációk által okozott gazdasági és pénzügyi válság tett szükségessé, véleményem szerint haladéktalanul az érintettek rendelkezésére kell bocsátani.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) , írásban. – (RO) Igennel szavaztam az EGAA-nak a németországi autógyártásban elbocsátott 2 476 munkavállaló támogatása érdekében történő igénybevételéről szóló európai parlamenti állásfoglalásra. A munkanélküliség időszakát a német hatóságok arra használják fel, hogy széles körben javítsák a munkavállalók készségeit. Ez nem csak szakképzést és továbbképzést jelent, hanem azt is, hogy lehetővé teszik a migráns és az alacsonyan képzett munkavállalók számára alapvető készségek elsajátítását, ami segíti a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket.

Az autógyártás egész Európában hasonló problémákkal szembesül: Svédországban 2 258 munkavállalót bocsátottak el, Ausztriában 774 elbocsátásra került sor gépjárműveket, utánfutókat és nyerges vontatókat gyártó vállalatoknál, Belgiumban pedig több mint 2 500 munkavállalónak szűnt meg az állása az iparágban. Európa-szerte összesen több mint 8 000 munkahely szűnik meg a gépjárműipari szerkezetátalakítás következtében.

Az elbocsátott munkavállalóknak felkínált pénzügyi támogatást a lehető leggyorsabban és leghatékonyabb módon rendelkezésre kell bocsátani. Ez azonban csak rövid távú intézkedés, amely nem jelent megoldást a munkahelyek megszűnésére. Az EU-nak erős iparpolitikára van szüksége a gépjárműiparban a meglévő munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása érdekében.

Jelentés: Reimer Böge (A7-0021/2010)

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Ma az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból nyújtandó támogatás iránti három kérelemről szavaztunk. Mindhárom kérelemre igennel szavaztam, mert úgy vélem, hogy az alap által nyújtott támogatásra napjainkban különösen nagy szüksége van polgárainknak. 2009 májusában az Európai Bizottság lehetővé tette, hogy kivételes körülmények esetén eltérjenek a rendeletben foglalt rendelkezésektől, és tekintettel a gazdasági és pénzügyi válság idején kialakult helyzetre, engedélyezte a támogatás munkanélküliek számára történő biztosítását is.

Nagyon sajnálom, hogy néhány olyan tagállam, ahol különösen magas a munkanélküliség és nagyon magas a szegénység szintje, nem tudott időben támogatásért folyamodni, nem tudott élni az ezen alap által nyújtott lehetőségekkel, hogy segítséget nyújtson a munkanélküliek számára. Véleményem szerint az Európai Bizottságnak ismertetnie kellene, hogy az alapból nyújtott támogatás felhasználása hatékonyan történik-e, és hogy e támogatás valódi hozzáadott értéket jelent-e azok számára, akiknek azt szánják.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) Igennel szavaztam a jelentésre, mivel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) nyújtott pénzügyi támogatás segít majd az elbocsátott munkavállalóknak abban, hogy visszatérjenek és visszailleszkedjenek a munkaerőpiacra. A pénzügyi és gazdasági válság idején Litvániában jelentős mértékben megnőtt a munkanélküliség 12 hónap alatt. Ennélfogva szükségessé vált, hogy alkalmazkodjunk a válság hatásaihoz és legalább ideiglenes pénzügyi támogatással segítsük a Snaigė vállalat elbocsátott dolgozóit abban, hogy új munkahelyet találjanak. Ebben az esetben nem csak néhány dolgozót bocsátott el a vállalat, hanem rengeteg embert, körülbelül 651-et, a 25–54 év közötti korcsoportból. Örömmel tölt el, hogy ma végre lezajlott a már régóta várt, ideiglenes pénzügyi támogatásról szóló szavazás, mert ez a litván vállalatot és az elbocsátott dolgozóit is érintő érzékeny kérdés késedelmet szenvedett, ami azt jelenti, hogy néhányan az érintett vállalat egykori munkavállalói közül már 2008 novembere óta állás nélkül vannak. Remélem, hogy a mai szavazáson jóváhagyott támogatást célzottan és hatékonyan bocsátják rendelkezésre.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap egyik jellemzője az, hogy ösztönözni kívánja a vállalkozói szellemet. Ezt az ösztönzést az európai intézményeknek és a nemzeti kormányoknak alapvető elemnek kell tekinteniük az európai termelőágazat előtt álló kihívások leküzdésében.

Elismerem, hogy az állami fellépésnek nem csak ebben az ösztönzésben kell megnyilvánulnia, hanem – ami a legfontosabb – abban is, hogy megszüntetik a vállalkozói tevékenység előtt álló mesterséges és bürokratikus akadályokat. E tekintetben még mindig nagyon sok a tennivaló.

Helyénvalónak tartom, hogy legyenek intézkedéseink arra, hogy teszteljük, áthelyezzük vagy átképezzük azokat, akik a globalizáció következtében munkanélkülivé váltak, például a litván hűtőgépgyártásban dolgozókat, ezen belül is különösen az AB Snaigė vállalat és két beszállítójának egykori dolgozóit. De az is ugyanilyen helyénvaló, hogy olyan intézkedések álljanak rendelkezésre, amelyek a méltányosság és az egészséges verseny megőrzése révén a vállalatok és munkavállalóik megerősítésére törekednek egy nyitott és növekvő versenyképességű gazdaságban.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az EU a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) része ennek.

Ez a támogatás rendkívül fontos azok megsegítéséhez, akik az üzleti tevékenység más területekre történő áthelyezése miatt veszítik el az állásukat; ez a globalizáció része. Egyre több vállalat helyezi át tevékenységét más területekre, kihasználva a más országokban – például Kínában vagy Indiában – jellemző alacsonyabb munkaerőköltségeket, aminek sokszor a munkavállalói jogokat tiszteletben tartó országok látják kárát.

Az EGAA egyik célja, hogy támogassa a vállalatok tevékenységének áthelyezése miatt munkanélkülivé váló embereket, és alapvető fontosságú, hogy segítsük az érintetteket abban, hogy a jövőben újra el tudjanak helyezkedni. Az EGAA-t már más uniós országok is igénybe vették, például Portugália és Spanyolország, ezért most Litvániának is biztosítanunk kell ezt a segítséget.

  Vilja Savisaar (ALDE) , írásban. – (ET) A mai állásfoglalással az Európai Unió hozzájárul az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálásához. Ennek alapja három jelentés, amelyből kettő Litvániával, egy pedig Németországgal foglalkozik. Az állásfoglalás minden tekintetben üdvözlendő, mert határozottan megmutatja, hogy az Európai Unió közvetlenül is enyhíteni tudja az elbocsátott munkavállalók helyzetét, és segítséget tud nyújtani az átképzésükhöz, illetve továbbképzésükhöz. Észtországban az elmúlt tizennyolc hónapban 30 000-en veszítették el állásukat az építőiparban, ezért azt kérem az észt kormánytól és az észt szociális ügyi minisztériumtól, hogy bátran kérjen segítséget az európai uniós alapokból, amelyeket az ilyen helyzetek kezelése érdekében hoztak létre. Érdemes megjegyezni, hogy jóllehet a mai napon Németország és Litvánia részesült támogatásban, az Eurostat adatai szerint Spanyolországban, Lettországban és Észtországban a legmagasabb a munkanélküliség, amely országok talán szintén elgondolkodnak azon, hogy az Európai Unió hogyan tud közvetlen segítséget nyújtani számukra.

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) Tisztelt előadó! Hölgyeim és uraim! Üdvözlöm ezt a kezdeményezést, amely a globalizációs folyamat által sújtott vállalatok dolgozóinak támogatására irányul. Teljes mértékben támogatom, és örömmel tölt el, hogy ebben az esetben litván emberek részesülnek támogatásban. Összességében úgy vélem, hogy az ezen alap keretében rendelkezésre álló összeget sokszorosára kellene növelni azáltal, hogy csökkentjük a más célokra történő juttatásokat. Meggyőződésem, hogy egy ilyen alapból nyújtott támogatásoknak a vállalkozások tulajdonosaira is ki kell terjedniük. Sokszor annyi nehézségben van részük, hogy később már nem tudnak talpra állni és új vállalkozást indítani. Számos esetben a vállalkozások tulajdonosait a dolgozóiknál több negatív hatás éri: kockázatot vállalnak az üzleti tevékenység során, munkahelyeket teremtenek és adót fizetnek, és ezáltal nem csak a saját üzletrészüket, de saját személyes vagyonukat is a vállalkozás szolgálatába állítják. Ezért jó lenne, ha – eseti alapon – megvizsgálnánk a vállalkozások tulajdonosainak nyújtandó támogatás lehetőségét is, mivel ők szintén a globalizáció és a gazdasági világválság szenvedő alanyai.

Jelentés: Reimer Böge (A7-0019/2010)

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) Örülök, hogy ma szavaztunk az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről, azaz hogy 1 118 893 EUR összegű pénzügyi támogatást irányozzunk elő azon munkavállalók megsegítésére, akiket 128 litván építőipari vállalat bocsátott el. A litván építőipar nehéz időket él át, miután a gazdasági és pénzügyi válság miatt óriási visszaesés történt az építőipari megrendelésekben, és a recesszió idején a litván polgárok nagyon nehezen tudnak hitelhez jutni annak érdekében, hogy otthont vásároljanak vagy építsenek maguknak. Igennel szavaztam a jelentésre, mert az EU pénzügyi támogatása segít a globalizáció áldozataivá vált embereknek abban, hogy munkát találjanak és visszatérjenek a munkaerőpiacra, és hogy megmeneküljenek a recesszió szorításából. Ezért ebben a helyzetben szolidárisnak kell lennünk azokkal a munkavállalókkal, akik pontosan a világgazdaságban bekövetkező változások és a pénzügyi válság következtében egyes ágazatokban történt leépítések miatt váltak állástalanná.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az a tény, hogy egyre több európai ország kéri az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) mobilizálását, világossá teszi, hogy e jelenség hatásait mindenki megérzi, és ez önmagában is igazolja azt a nevet, amit az alapnak adtunk.

Míg világszinten a globalizáció hasznosnak mutatkozik, észre kell venni, hogy esetenként előfordul, hogy a folyamat hatásai miatt a kevésbé versenyképes ágazatokat kedvezőtlenül érinti. Erre példa a litván építőipar.

Az, hogy az alap gyors, egyedi és időben korlátozott támogatást nyújt, arra kényszeríti a politikai döntéshozókat, az üzleti élet vezetőit és a munkavállalókat, hogy új módszereket találjanak az elveszített versenyképesség helyreállítására és az új piacokra való bejutásra. Máskülönben az olyan támogatások, mint amilyet az EGAA nyújt, nem hoznak végső megoldást, csak enyhítik a nehézségeket, és végül elégtelennek bizonyulnak majd.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azzal a céllal hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkező komoly szerkezeti változások következményei által érintett munkavállalók számára. Ily módon megoldásokat keresnek a munkaerőpiacra való visszailleszkedésük érdekében.

Az Európai Uniónak fel kell használnia minden rendelkezésére álló eszközt, hogy reagáljon a gazdasági és pénzügyi világválság következményeire, és ennek kapcsán az EGAA alapvető szerepet játszik abban, hogy segítsék az elbocsátott dolgozók munkaerő-piaci visszailleszkedését.

A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás évente legfeljebb 500 millió EUR összegben teszi lehetővé az EGAA igénybevételét. A jelenlegi javaslat értelmében összesen 1 118 893 EUR mobilizálható az EGAA keretéből, amely összeget Litvániának bocsátják rendelkezésre 128 építőipari vállalat által elbocsátott munkavállalók megsegítésére.

Az EGAA igénybevétele kapcsán ismételten hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság nem utalhat át rendszeres támogatásokat az Európai Szociális Alapból történő kifizetésekhez, mivel az EGAA-t egy teljesen különálló eszközként hozták létre, saját célokkal és előjogokkal.

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Jóváhagyták az alap igénybevételére irányuló kéréseket. Ebben az esetben Litvánia segítségkérésére reagáltak, miután 128 építőipari vállalatnál történtek elbocsátások.

Mielőtt bármi mást mondanék, fontos megjegyezni, hogy ez az alap csak részben enyhítheti a súlyos gazdasági és pénzügyi válság néhány következményét, tekintve az előírt költségvetési megszorításokat (amely a segítségnyújtás mértékét évi 500 millió EUR összegben határozza meg) és az alap igénybevételére vonatkozó korlátozó jellegű jogosultsági követelményeket. Már eltelt egy kis idő azóta, hogy az ún. „szerkezetváltások” miatt elbocsátott munkavállalók száma jelentős mértékben meghaladta a Bizottság arra vonatkozó első becsléseit, hogy hány munkavállalónak tud majd az alap segítséget nyújtani.

Szakítani kell a neoliberális politikákkal, amelyek a szemünk láttára okoznak gazdasági és társadalmi katasztrófát az Európai Unió országaiban. És persze az erre a katasztrófára adott válaszoknak többnek kell lenniük puszta „tüneti kezelésnél”. Emellett fel kell hívnunk a figyelmet egy olyan rendelet méltánytalanságaira is, amely nagyobb mértékben kedvez a magasabb jövedelemmel rendelkező országoknak, különösen azoknak, ahol magasabbak a fizetések és a munkanélküli támogatások.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy sürgősen ki kell dolgozni egy olyan tervet, amely valóban támogatja a termelést és a munkavállalói jogokat tiszteletben tartó munkahelyek létrehozását az Európai Unió országaiban.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az EU a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) része ennek.

Ez a támogatás rendkívül fontos azok megsegítéséhez, akik az üzleti tevékenység más területekre történő áthelyezése miatt veszítik el az állásukat; ez a globalizáció része. Ebben a konkrét esetben a cél az, hogy támogatást nyújtsanak több mint 120 építőipari vállalat által elbocsátott dolgozó számára, miután e vállalatok az ágazatot érintő súlyos válság miatt kénytelenek voltak beszüntetni tevékenységüket.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azzal a céllal hozták létre, hogy támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkező komoly szerkezeti változások következményei által érintett munkavállalók számára és segítse a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket. Az EGAA-t már más uniós országok is igénybe vették, például Portugália és Spanyolország, ezért most Litvániának is biztosítanunk kell ezt a segítséget.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) , írásban. – (RO) 2009 szeptemberében Litvánia kérelmet nyújtott be az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételére a litván építőipar 128 vállalatánál történt elbocsátásokat követően. Igennel szavaztam az EGAA-nak a litván építőipar tekintetében történő mobilizálásáról szóló európai parlamenti állásfoglalásra.

Úgy vélem, hogy az ökohatékony gazdaság és az energiahatékony épületek építése segíthet az EU gazdasági fellendülésében. Becslések szerint ezek az ágazatok 2020-ig közel 2 millió munkahelyet teremthetnek Európában.

2006-ban megközelítőleg 2,9 millió vállalkozás tevékenykedett az építőiparban, 510 milliárd eurót generálva és az EU27 szintjén 14,1 millió embert foglalkoztatva. A gazdasági és pénzügyi válság következtében 2009 első és második negyedévében a litván építőipari tevékenység 42,81%-kal, illetve 48,04%-kal csökkent a 2008 eleji adatokhoz viszonyítva. Ez súlyos csapást mért Litvániára, amely az uniós országok közül az egyik legmagasabb szintű munkanélküliséggel küzd. Az építőipari ágazatot különösen nagymértékben érintette a munkanélküliség, tekintve hogy az itt történt leépítések csak 2008-ban a litván munkahelyek 10%-át érintették.

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) Fenntartások nélkül támogatom ezt a kezdeményezést, és igennel szavazok az építőipari dolgozók megsegítésére, akiket a jelenlegi gazdasági válság és a globalizációs folyamat egyaránt hátrányosan érintett. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian vétkesek vagyunk abban, hogy nem tudtunk tenni az ingatlanügynökök és az építőipari szervezetek által felfújt lufi ellen. Egyértelmű volt, hogy ez válságoz fog vezetni. A politikusok kötelessége az, hogy az embereket szolgálják és megakadályozzák a súlyos helyzetek kialakulását. Ezért ezzel az igen szavazattal javaslom és kérem, hogy növeljék a pénzügyi támogatás összegét, mert 1 millió euró csak csepp a tengerben a problémákkal küzdő vállalatok százai számára, amelyek több tízezer munkavállalót alkalmaznak.

Amikor olyan emberekkel beszéltem, akik pontosan ilyen cégeknél dolgoznak, azt hallottam, hogy az emberek már nem hisznek sem a saját államukban, sem az Európai Unióban. Így, az ilyen típusú támogatás növelésével javíthatnánk az Európai Unióról kialakult képet és megerősíthetnénk a nemzetállamokba vetett hitet is.

Jelentések: Reimer Böge (A7-0021/2010), (A7-0019/2010)

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) , írásban. – Fenntartások nélkül támogatom Reimer Böge mindkét jelentését, amelyet a Parlament az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból a Litvániában elbocsátott munkavállalók számára nyújtandó pénzügyi támogatásról fogadott el, és hálásan köszönöm mindazon kollégáknak, akik szintén igennel szavaztak a jelentésekre. Sajnos elkéstem erről a szavazásról, mert nem működött a lift, miközben az ülésterem felé tartottam.

A két jelentés (az egyik az építőipar, a másik a Snaigė vállalat helyzetéről szól) a munkanélküliség legsürgetőbb eseteit képviseli Litvániában. Az EU pénzügyi támogatása enyhíteni fogja a litván munkavállalók nehézségeit.

Litvániában az építőipart érte a legnagyobb csapás. Mára több mint száz vállalat vált fizetésképtelenné. Az 1,1 millió euró csaknem 1 000 munkavállalón segít majd ebben a rendkívül érzékeny és igen nehéz helyzetbe került ágazatban.

A Snaigė vállalat esetében is nagyon hasonló a helyzet. Az EGAA-ból nyújtott 258 000 EUR támogatás 650 elbocsátott munkavállalónak fog segíteni egy olyan városban, ahol a munkanélküliségi ráta példátlanul magas, közel 20%-os.

És bár lehet, hogy a litvániai munkanélküliséget tekintve ez csak a jéghegy csúcsa, a pénzügyi támogatás nagy segítség lesz a leginkább rászorulók számára.

Jelentések: Reimer Böge (A7-0020/2010), (A7-0021/2010), (A7-0019/2010)

  Regina Bastos (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azzal a céllal hozták létre 2006-ban, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkező komoly szerkezeti változások következményei által érintett munkavállalók számára és segítse a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket.

2009. május 1-jétől bővítették az EGAA hatáskörét, és így már a pénzügyi és gazdasági világválság közvetlen következményeként elbocsátott munkavállalók számára is támogatást nyújthat. A jelenlegi mély gazdasági és pénzügyi válságnak az egyik legsúlyosabb következménye a munkanélküliség növekedése. Az Európai Uniónak fel kell használnia minden rendelkezésére álló eszközt, hogy reagáljon a válság következményeire, és ennek keretében rendkívül fontos az azok számára nyújtott támogatás, akik a napi szinten szembesülnek a munkanélküliség tényével.

Ezért igennel szavaztam az EGAA-nak Litvánia megsegítése érdekében történő mobilizálására irányuló javaslatra, hogy ezzel támogassam a 128 építőipari cég által elbocsátott munkavállalókat.

  Andrew Henry William Brons (NI) , írásban. – Jóllehet ellenezzük az uniós tagságot és így az uniós támogatásokat is, az ebben az alapban meglévő pénz már rendelkezésre áll, tehát nem „új” pénzről van szó.

Jobban szeretnénk, ha az elbocsátott munkavállalók megsegítését inkább a nemzeti kormányok finanszíroznák. De ha az EU-t tekintjük illetékes hatóságnak, az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott segítségnek kétségkívül ebből az alapból kell származnia.

Az Egyesült Királyságban lesznek olyanok, akik bírálják majd, hogy ezt a pénzt kifizetik a német és a litván munkavállalóknak. Mindazonáltal, ha arra tennénk javaslatot, hogy (mondjuk) a mi corusi acélgyári munkásainknak nyújtsanak támogatást, azt nem ellenezhetnénk. Tehát, logikusan levezetve, nem ellenezhetjük ezeket a kifizetéseket.

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) Elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Igennel szavaztunk Böge úrnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálásáról szóló jelentésére, elsősorban az elbocsátott munkavállalókat tartva szem előtt. Eközben azonban kicsit kényelmetlenül éreztük magunkat, mert az igazat megvallva, ez az alap tulajdonképpen teljesen értelmetlen, ha az Önök felelőtlen és végletekig szabad piacpolitikájának átfogó társadalmi következményeit nézzük.

Időnként – az Önök tiltakozása ellenére – az a benyomása az embernek, hogy az európai adófizetők pénzét használják fel a nagy vállalatok áthelyezését és szerkezetátalakítását célzó politikák finanszírozására, ezzel egy időben pedig Brüsszel Európája arra kényszerül, hogy „szolidaritását” nyilvánítsa ki a miatta munkanélkülivé váló emberekkel. A másik ok, ami miatt kellemetlenül érezzük magunkat, nem más, mint az ezen alapok igénybevételéhez szükséges küszöbértékek, különösen az elbocsátott munkavállalók számát tekintve. Mert ugye elsősorban – kivételes esetektől eltekintve – a nagyon nagy vállalatok fognak így kedvezményezetté válni. Úgy tűnik, a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyon kicsi vállalkozások dolgozói, azok a kisvállalkozók, akik boltjuk bezárására kényszerülnek, ismét mellőzötteké válnak, ami a gazdaság- és szociálpolitikát illeti.

Jelentés: Anna Rosbach (A7-0009/2010)

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Igennel szavaztam erre az állásfoglalásra, hogy biztosítsuk az atlanti-óceáni régió környezeti fenntarthatóságát, különös tekintettel az Európai Unióhoz tartozó szigetekre. E szigetek, amelyek elválaszthatatlan részei az EU tengeri területeinek, problémákkal és egyedi szükségletekkel szembesülnek, például a környezetvédelem terén.

Érdemes megemlíteni az Azori-szigeteket, mivel ez rendelkezik az Európai Unió legnagyobb kizárólagos gazdasági övezetével. A jelenlegi vita keretében gondoskodni kell arról, hogy az Atlanti-óceán vizein környezetvédelmi felügyelet valósuljon meg, hiszen e szigetek lakói a szigeteket körülölelő tenger jó környezeti állapotától függenek. Ezért fontos, hogy a környezeti minőségre vonatkozóan egyértelmű minimumcélokat, továbbá olyan nyomon követési programokat határozzunk meg, amelyek biztosíthatják a környezet jó állapotát.

Emellett foglalkozni kell az előadó által említett ügyekkel is, például a hajózási balesetekkel és a műanyag szemét problémájával, amelyek súlyos következményekkel járhatnak az Atlanti-régió gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságára nézve. Ehhez az Atlanti-óceánon belüli tengeri ökoszisztémák környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági realitásához illeszkedő egyedi intézkedésekre van szükség.

Ezért az Atlanti-óceántól függő lakosság fenntartható fejlődésének biztosításához fontos az ilyen megállapodások aláírása.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Üdvözlöm a kiegészítő jegyzőkönyv aláírását. Ez egy politikai konfliktus lezárulását jelenti, amely megakadályozta Spanyolországot és Marokkót az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelméről szóló együttműködési megállapodás (Lisszaboni Megállapodás) ratifikálásában. A partok és vizek védelme stratégiai jelentőségű a tengerparti közösségek társadalmi-gazdasági jóléte, a helyi fejlődés, a foglalkoztatás, valamint a gazdasági tevékenység megőrzése és ösztönzése tekintetében. A fenntartható fejlődés garantálása érdekében biztosítani kell az Európai Unió tengeri vizeinek jó környezeti állapotát. Ez a jegyzőkönyv közvetlenül kapcsolódik többek között a környezetvédelemhez, az éghajlatváltozáshoz, a biztonsághoz, a közegészségügyhöz, a regionális fejlődéshez, a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokhoz és a fejlesztési együttműködéshez. A jegyzőkönyv, amely lehetővé teszi, hogy felvegyék a harcot az Atlanti-óceánt érintő szennyezés különféle formái ellen, döntő fontosságú a tengeri vagy tengerparti szennyezés vagy a szennyezés veszélye elleni küzdelemben, mivel egy olyan mechanizmust teremt, amelynek célja a szennyezéssel járó balesetek esetén a szerződő felek közötti együttműködés biztosítása, és amely saját vészhelyzeti rendszereik és terveik kidolgozására és végrehajtására kötelezi őket.

  Diane Dodds (NI) , írásban. – Nem szavaztam a jelentés mellett, és e döntésemnél a tengeri környezetünkkel kapcsolatos jó hírekre gondoltam. Az előadó említést tesz a „műanyagleves”-ről, azaz az Atlanti-óceánon sodródó műanyag- és gumitömegről, és megjegyzi, hogy az elhagyott halászhálók egyre nagyobb problémát jelentenek az Atlanti-óceánon. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni a KIMO International munkáját és a „Szeméthalászat” (Fishing for Litter) elnevezésű projektjüket. A projektet eredetileg holland halászokkal karöltve 2000 márciusában indította útjára a holland kormány azzal céllal, hogy az Északi-tengert halászhálók segítségével megtisztítsák a szeméttől. A KIMO International azóta – uniós pénzügyi támogatással – kibővítette ezt a projektet az Egyesült Királyság, Svédország és Dánia kikötőire.

2001 óta az uniós halászok több száz tonna szemetet távolítottak el a tengerből és szállítottak a szárazföldre, amelyet ott összegyűjtöttek és megfelelő módon ártalmatlanítottak. Elismerést érdemelnek azok az uniós halászok, akik részt vesznek ebben a projektben, amelynek keretében véglegesen eltávolítják a szemetet a tengerből, ami jótékony hatással van a halászatra, az élővilágra és a környezetre egyaránt.

  Robert Dušek (S&D) , írásban. – (CS) Az EU már számos megállapodást írt alá az egyes tagállamokkal és a szomszédos harmadik országokkal, többek között a Helsinki Egyezményt, a Bonni Megállapodást, a Barcelonai Egyezményt és az ún. Lisszaboni Megállapodást. E megállapodások célja, hogy egyéni és kollektív intézkedések megtételéről gondoskodjanak abban az esetben, ha szennyezés veszélye merül fel vagy tényleges szennyezés történik a tengeren vagy tengerparti területeken. Jóllehet a Lisszaboni Megállapodást 1990-ben aláírták, a Spanyolország és Marokkó közötti területi vita miatt nem lépett hatályba. 2008-ban e vita megoldására az aláíró felek kiegészítő jegyzőkönyvet írtak alá, így már semmi sem akadályozhatja a Lisszaboni Megállapodás elfogadását. Az előadó a jelentésben említést tesz a tenger és a tengerparti területek szennyezéséhez kapcsolódó két nem múló, sőt egyre súlyosbodó problémáról: az egyik a Csendes-óceánban sodródó hatalmas műanyag- és gumitömeg, amelynek mérete 34-szerese egy közepes nagyságú tagállamnak, például Hollandiának. A másik állandó probléma, amit Anna Rosbach megemlít, és amelyre megoldást próbál találni, az a nagy mennyiségű régi, eldobott vagy elveszített halászháló problémája. A jelentés az építő jellegű munka mintapéldája, amelynek célja a tengeri és a tengerparti szennyezéssel kapcsolatos legsürgetőbb problémák kezelése, ezért szavazatommal támogatom a jelentést.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A Portugália, Spanyolország, Franciaország, Marokkó és az EU között létrejött, az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelméről szóló együttműködési megállapodás – húsz évvel az aláírása után – most készen áll a hatálybalépésre, miután valamennyi szerződő fél ratifikálta azt. A Tanács most javaslatot tett arra, hogy az Európai Unió részéről egy kiegészítő jegyzőkönyvet írjanak alá, amely végre lehetővé teszi a megállapodás hatálybalépését.

Ez a megállapodás rendkívül fontos Portugália számára, tekintettel az ország tengerpartjának hosszára és a tenger nemzetgazdasági jelentőségére, és nem szabad megfeledkeznünk az Erika és a Prestige katasztrófájáról sem. Ezért gratulálni szeretnék a Tanácsnak és a tagállamoknak e kiegészítő jegyzőkönyv aláírásához, és remélem, a megállapodás hatálybalépése gyors és eredményes lesz, mivel ez partjaink fokozottabb védelmét jelenti majd az olyan környezetvédelmi katasztrófákkal szemben, mint amelyek – sajnálatos módon – a közelmúltban partjainkat károsították.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Nagyon örülök a jelentés elfogadásának, mivel ezzel lehetővé válik egy sor regionális megállapodás hatálybalépése, amelyeket az EU írt alá bizonyos tagállamokkal és szomszédos harmadik országokkal.

Most a Lisszaboni Megállapodásról van szó, amelyet 1990 októberében írtak alá, de az két szerződő fél, Spanyolország és Marokkó közötti, ez utóbbi „déli határait” (Nyugat-Szaharát) érintő, a megállapodás 3. cikkének c) pontjából fakadó területi vita miatt nem lépett hatályba.

A vita rendezését célzó és a 3. cikk c) pontja tekintetében egy elfogadható szövegezést kínáló kiegészítő jegyzőkönyvet csak 2008 májusában írta alá Portugália, Spanyolország, Franciaország és Marokkó.

E kiegészítő jegyzőkönyv megkötése révén a Lisszaboni Megállapodás 20 évvel az aláírása után hatályba léphet. A jegyzőkönyv a biztonsági szempontok mellett a környezetvédelemmel is foglalkozik. Mindannyian tudunk azokról a környezeti katasztrófákról, amelyek az elmúlt években országaink partjait fenyegették. Ezek a szabályok remélhetőleg segítenek az Erika és a Prestige katasztrófájához hasonló balesetek elkerülésében, tekintve hogy a tengernek nincsenek fizikai vagy politikai határai, ezért védelme érdekében közös erőfeszítésekre és összehangolt cselekvésre van szükség.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Közösség számos, tengeri szennyezésről szóló regionális megállapodás részes fele, ami elősegíti a tagállamok közötti segítségnyújtást és együttműködést. E megállapodások hálózatának részét képezi a Portugália által támogatott, az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelméről szóló együttműködési megállapodás (Lisszaboni Megállapodás), amely Spanyolország és Marokkó területi vitája miatt nem lépett hatályba. Úgy vélem, hogy az EU által támogatott környezetvédelmi szabályok értelmében, ha sikerül megállapodásra jutni a kiegészítő jegyzőkönyvről, végre hatályba léphet a Lisszaboni Megállapodás.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelméről szóló együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyve a tengeri környezet védelméről szóló azon regionális megállapodások hálózatának részét képezi, amelyeket az EU az egyes tagállamokkal és a szomszédos harmadik országokkal kötött. Óceánjaink európaiak milliói számára jelentenek élelmiszerforrást, ezért védelmük fontos feladat az EU számára. Ezért is szavaztam határozott igennel a jelentésre. Ennek kapcsán említést kell tenni arról, hogy a Lisszaboni Megállapodás mellett ott van még a Helsinki Egyezmény, a Bonni Megállapodás és a Barcelonai Egyezmény.

E megállapodások mindegyike az EU-tagállamok körüli tengerek különböző területeire terjed ki, és céljuk a szerződő felek egyedi vagy együttes beavatkozásának lehetővé tétele, ha balesetekből kifolyólag tengeri vagy tengerparti szennyezés történik vagy a szennyezés veszélye áll fenn. A Lisszaboni Megállapodást 1990 októberében írták alá, de az két szerződő fél, Spanyolország és Marokkó közötti, ez utóbbi „déli határait” (Nyugat-Szaharát) érintő területi vita miatt nem lépett hatályba. A kiegészítő jegyzőkönyvet, amelyben sikerült rendezni a vitát és elfogadható szövegezést találni, csak 2008 májusában írta alá Portugália, Spanyolország, Franciaország és Marokkó, és végezetül 2009. március 25-én az Európai Unió is aláírta.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Unió népességének csaknem fele tengerparti régiókban él – ez a tény önmagában is megkétszerezte az ezen övezetek integrált megőrzésére és kezelésére irányuló figyelmet. Tehát alapvető fontosságú, hogy az EU-n belül biztosított legyen a tengerparti övezetek integrált kezelése, amelyre az Európai Bizottság tett javaslatot egy ezzel a kérdéssel kapcsolatos nyilatkozatában.

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy tengerben található szemét és szennyezés 80%-a a szárazföldről származik, ezért olyan összehangolt stratégiára van szükség, amely a probléma szárazföldi kezelését is magában foglalja.

Az óceánok szennyezése és az európai tengerpartok károsodása a környezetvédelmi szempontok mellett gazdasági problémát is jelent. Ennek az az oka, hogy vannak olyan országok, mint például Portugália, ahol az egyes régiókban – Azori-szigetek, Madeira, Algarve – jelentős bevételi forrásnak számítanak a tengerhez kapcsolódó idegenforgalmi tevékenységek, például a bálnanézés, a búvárkodás stb.

A túlhalászáshoz hasonlóan a vizek szennyezése is nagymértékben hozzájárult egyes halfajok állományának jelenleg tapasztalt kimerüléséhez, olyan halfajokénak, amelyek fontos halászati erőforrásnak számítanak. Ezért az integrált tengerpolitika környezetvédelmi pillérét alkotó, tengervédelmi stratégiáról szóló irányelvet maradéktalanul végre kell hajtani.

Az óceánoknak és a tengerparti övezeteknek stratégiai szempontból elsőbbséget kell élvezniük Európában, ezért fenntartások nélkül támogatom a Parlament jelentését.

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) Igennel szavaztam a jelentésre, hogy ezzel segítsem a Lisszaboni Megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének hatálybalépését. Ez a megállapodás egy olyan mechanizmust hoz létre, amely a szennyezést okozó balesetek esetén biztosítja a szerződő felek együttműködését, és kötelezi őket saját vészhelyzeti rendszerük és terveik kidolgozására és végrehajtására.

Ez a megállapodás azon regionális tengeri megállapodások hálózatának részét képezi, amelyeket az EU az egyes tagállamokkal és a szomszédos harmadik országokkal kötött. A hálózat a Helsinki Egyezményből, a Bonni Megállapodásból, a Barcelonai Egyezményből és jelen esetben a Lisszaboni Megállapodásból áll, amelyek mindegyike kiterjed az uniós tagállamok körüli tengerek különböző területeire, és amelyek célja a szerződő felek egyedi vagy együttes beavatkozása tengeri vagy tengerparti szennyezés vagy a szennyezés veszélye esetén, a környezet és a polgárok egészségének a megóvása érdekében.

Jelentés: Anna Hedh (A7-0024/2010)

  Regina Bastos (PPE) , írásban. – (PT) A fogyasztóvédelmi politika célja a fogyasztók egészségének, biztonságának, gazdasági és jogi érdekeinek védelme, valamint a tájékoztatáshoz való joguk biztosítása. A fogyasztóvédelem az EU átfogó és alapvető politikáinak egyike, amelynek központi eleme a fogyasztók számára biztonságos és magabiztos fellépést biztosító, jól működő piacok garantálása, továbbá az innováció és a határokon átnyúló kereskedelem ösztönzése.

Igennel szavaztam a jelentésre, mivel alapvető fontosságúnak tartom az európai fogyasztóvédelmi politika megerősítését, valamint annak hatékonyabbá és hasznosabbá tételét a polgárok számára. A belső piac hatékony működéséhez nélkülözhetetlenek a magabiztos és jól tájékozott fogyasztók, akik tudnak élni a választás lehetőségével. A fogyasztók számára ezért komoly választékot kell biztosítani a kiváló minőségű és versenyképes árú termékekből és szolgáltatásokból, és mindezek mellett magas szintű védelmet kell biztosítani számukra, ami alapvető fontosságú ahhoz, hogy az EU-t versenyképes, dinamikus és innovatív piaccá tegyük a világban.

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Az Európai Unió belső piaca az elmúlt években jelentős mértékű növekedésen ment keresztül: ma a 27 tagállamban közel 500 millió fogyasztóval rendelkezik. A fogyasztóvédelmi elvek és szabályok uniós szintű egységesítése, valamint az alkalmazásukat segítő mechanizmusok javítása elérhető cél, annak feltételezése nélkül, hogy rövid vagy középtávon a 27 tagállamban kínált termékek és szolgáltatások azonos minőségi szintet érhetnek el.

Az Európa egészét érintő jelenlegi gazdasági helyzetet a jövedelmek csökkenése és a munkanélküliség növekedése jellemzi, amit az egész Közösségben jól tükröz az, hogy a fogyasztók kénytelenek jobban odafigyelni a napi bevásárláskor. Az európai fogyasztók hozzáállása, amelyet a gazdasági visszaesésből eredő hatások közvetlenül befolyásolnak, különösen nyilvánvaló az általuk megvásárolt áruk és szolgáltatások tekintetében, amelyekhez jó minőségben kívánnak hozzájutni, hogy a lehető legtöbbet tudjanak fogyasztani ezekből a cikkekből. Ebből kifolyólag a fogyasztóvédelmi intézkedések egyre nagyobb jelentőséget kapnak. A jelenlegi helyzetben a legjobb megoldást a tagállami piacok nyomon követésére szolgáló struktúrák megszilárdítása jelenti, aminek révén biztosítható, hogy a forgalmazott termékek megfeleljenek legmagasabb szintű biztonsági előírásoknak.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az uniós fogyasztók alapvető szerepet töltenek be a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség fokozásában, és az ő érdekeik elsődleges fontosságúak az olyan kulcspolitikák kialakításában, mint például az egészségügyi politika, a vállalkozási és iparpolitika, a környezetvédelmi, az energia- és a közlekedési politika. Ami az energiapolitikát illeti, a belső piac nem működhet megfelelően és versenyképesen az olyan ún. „energiaszigetek” megléte miatt, mint például a balti régió, amely energiaügyi szempontból elszigetelt Európa többi részétől, és egyetlen külső beszállítótól függ. Kiemelt fontosságú lenne az Európa területének egészét lefedő villamosenergia-hálózat és földgázvezeték megléte, lévén Európa nagyban függ az energiabehozataltól. A villamosenergia-piacnak ezenkívül intézkedéscsomagot kell elfogadnia a teljes nyitottság biztosítása érdekében, ezzel az európai fogyasztók javát szolgálva. Kedvező feltételeket kell teremteni a valódi és tisztességes versenyhez és a valódi egységes piac létrehozásához. A tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést az egyértelmű célok végrehajtása érdekében, különös tekintettel a kiszolgáltatott fogyasztók és az alapvető fogyasztói jogok védelmére, valamint a gazdasági és társadalmi kohézióra.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) A fogyasztók jogainak és jólétének előmozdítása az Európai Unió egyik alapvető célja. Támogatom az e téren eddig megvalósult erőfeszítéseket, amelyek segítenek a piacokba vetett bizalom visszaállításában. A fogyasztóvédelem egyre nagyobb jelentőséget kap a gazdasági válság idején, amikor is megnövekedett a leginkább védtelen fogyasztókra – azaz a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezőkre – nehezedő nyomás. Összehangolt megközelítésre van szükség, amely lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy bátran gyakorolják jogaikat. Ennek kapcsán hangsúlyozni szeretném, hogy először is (az EU és a tagállamok részéről megvalósuló) kampányok, információs pontok és az európai fogyasztóvédelmi központok erőforrásainak növelése révén támogatni kell a fogyasztók tájékoztatására és oktatására irányuló politikákat; másodszor pedig hatékonyan alkalmazni kell a már meglévő szabályokat, meg kell erősíteni a piaci és a szabályozási mechanizmusok ellenőrzését, és nyomást kell gyakorolni a tagállamokra a közösségi források megfelelő összegyűjtése érdekében.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a fogyasztók csak ekképpen lesznek képesek tájékozott döntéseket hozni, anélkül, hogy a gyártók részéről mindenféle nyomásának lennének kitéve. Ez megerősíti a piacba vetett bizalmukat, fokozza a versenyt, javítja a termékek és szolgáltatások minőségét és növeli a fogyasztást (ami fontos a gazdasági fellendüléshez).

  Lara Comi (PPE) , írásban. – (IT) A fogyasztóvédelem szorosan kapcsolódik a piac azon képességéhez, hogy versenyképes áron magas minőségű termékek és szolgáltatások nagy választékát kínálja. Egyértelmű, hogy a nagyobb fogyasztói bizalom, tudatosság és felelősség egyre jobb minőségű árukat és szolgáltatásokat kíván meg. Ez fokozza a versenyt a beszállítók között, akik ösztönözve érzik magukat arra, hogy még színvonalasabbá tegyék termékeit, miközben az árakat versenyképes szinten tartják.

Egyetértek a Bizottsággal és a tagállamokkal abban, hogy fontosnak tartják az internetes portálok, figyelemfelkeltő kampányok és információs pontok segítségével megvalósuló, a fogyasztói jogokról szóló kommunikációs stratégia beindítását, támogatják az „eYouGuide” weboldal használatát, miközben biztosítják az irányításért és a szervezésért felelős szervezetek megbízhatóságát, hitelességét és pártatlanságát.

Ezenkívül a fogyasztói piacok eredménytáblájának az állásfoglalásban meghatározott öt fő mutatója minden bizonnyal segíti az embereket abban, hogy hasznos információkra tegyenek szert a szabályozási referenciakeret esetlegesen szükséges javításához, feltéve hogy a tagállamok által biztosított információk átfogóak és könnyen összehasonlíthatóak. Igennel szavaztam a jelentésre, bár számomra nem érthető a fogyasztói ombudsman intézménye és a csoportos jogorvoslat eszköze.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) Véleményem szerint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően és a jelenlegi gazdasági válságban határozottan garantálni kell a fogyasztók érdekeit és védelmét. A fogyasztók számára egyedi eszközöket kell rendelkezésre bocsátani annak biztosítása érdekében, hogy érdekeik az európai uniós politikák szerves részévé váljanak.

  Robert Dušek (S&D) , írásban. – (CS) Az előadó a fogyasztói piacok eredménytábláját veszi kiindulópontnak, ami logikus és gyakorlatias megközelítés. Mind a fogyasztói elégedettségre, mind pedig a fogyasztók problémáira következetni lehet a témával foglalkozó statisztikai jelentésekből. A piacok azonosításához elengedhetetlen a bizalmas jellegű adatokat tartalmazó adatbázis továbbfejlesztése. Mindamellett javítani kell az adatgyűjtést, hogy az figyelembe vegye a tagállamokban meglévő különféle rendszerek közötti eltéréseket, mivel azok – a sokféleség miatt – esetenként meglehetősen nagyok lehetnek. Meglátásom szerint a leginkább problémás kérdés a jogszabályok és a szerződéses kötelezettségek alkalmazhatósága. Különösen a határokon átnyúló kereskedelem esetében van úgy, hogy nem beszélhetünk a jogszabályok alkalmazhatóságáról. Hiába hozunk létre az uniós fogyasztók védelmét szolgáló szabályokat, ha azokat nem ültetik át megfelelően a nemzeti jogba, és nem alkalmazzák és tartatják be a tagállamok szintjén. Elfogadhatónak tartom, ahogyan az előadó a fogyasztóvédelem kérdését kezelte az eredménytáblák alapján. Mindazonáltal szeretnék konkrétabb javaslatokat látni arra vonatkozóan, hogyan javítható a jelenlegi helyzet. E fenntartás ellenére úgy gondolom, hogy a jelentés segíti a fogyasztóvédelmet az EU-ban, ezért az elfogadása mellett szavazok.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikája a belső piac megszilárdításának alapvető eleme. Ezért e politikának lehetőséget kell biztosítania az európai fogyasztók és polgárok számára, hogy versenyképes áron juthassanak hozzá magas színvonalú termékekhez és szolgáltatásokhoz, ugyanakkor élvezhessék jogaik magas szintű védelmét is.

Ha a vállalatok esetében sikerül növelni a tudatosságot mind a jogaik, mind pedig a kötelezettségeik tekintetében, és ha sikerül elérni, hogy felelősebb magatartást tanúsítsanak, az hozzájárul majd ahhoz, hogy egy dinamikusabb, határokon átnyúló kereskedelem alakuljon ki – ez közelebb hozza a belső piaci integrációt, ami pedig hatással van az európai versenyképességre.

Meg kell találni a helyes egyensúlyt a fogyasztók jogai és kötelezettségei, illetve a gyártók és a szolgáltatók jogai és kötelezettségei tekintetében elfogadott jogszabályok hatása között.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés a fogyasztóvédelmet az Európai Unió átfogó és alapvető politikájának tekinti, és előírja, hogy a fogyasztóvédelmi követelményeket figyelembe kell venni.

Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú az európai fogyasztóvédelmi politika megerősítése, valamint annak hatékonyabbá és hasznosabbá tétele a polgárok számára. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az európai polgárok szükségleteit és problémáit.

Ebben az értelemben indokoltnak tartom a piac nyomon követését szolgáló eszközöket, mint amilyen például a fogyasztói piacok eredménytáblája. A jó fogyasztóvédelmi politika garantálja a piacok egészséges működését, a biztonságot és a bizalmat, továbbá ösztönzi az innovációt és a határokon átnyúló kereskedelmet.

Egy olyan átlátható politikát támogatok, amely kötelezővé teszi az eredeti márkanév használatát. A fogyasztóvédelemnek nagy jelentősége van a nem biztonságos importált termékek esetében, és szorosabb együttműködést tesz szükségessé a piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok között.

A hazai piacon forgalmazott termékek biztonságossága érdekében különféle intézkedéseket kell tenni a harmadik országok hatóságaival karöltve, és ez az alapja a nemzetközi együttműködés fokozására és a harmadik országok – különösen Kína, az USA és Japán – illetékes hatóságaival kötendő hivatalos megállapodások aláírására irányuló bizottsági kezdeményezésnek.

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – Igennel szavaztam a Hedh-jelentésre. Skócia jelenleg nem tudja hallatni a hangját az uniós fogyasztóvédelmi kérdésekben: nincs független képviseletünk a Tanácsban, a fogyasztóvédelmi jogszabályok megalkotása pedig nagyrészt Londonban zajlik. Tekintve, hogy különálló jogi intézményekkel rendelkezünk, alapvető fontosságú lenne, hogy ezek a hatáskörök visszakerüljenek a skót parlamenthez, hogy Skócia korlátozások nélkül részt vehessen az ezzel kapcsolatos uniós vitákban.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A fogyasztóvédelem mindig is kiemelt figyelmet kapott az EU-ban, és e területet a Lisszaboni Szerződés elfogadásával tovább erősítették. A jogaikat és kötelességeiket jól ismerő fogyasztók hozzájárulnak az átláthatóbb és versenyképesebb piacok kialakulásához.

A jelenlegi gazdasági válságban rendívül fontos a leginkább kiszolgáltatott és az alacsony jövedelemmel rendelkező fogyasztók védelme. A kiskereskedelmi piacok – és különösen a szolgáltatási piacok – egyre összetettebbé válnak, ami megnehezíti a fogyasztók számára a legjobb döntés meghozatalát.

A piacok hatékony értékelése és olyan politikák elfogadása érdekében, amelyek a lehető legjobb eredményekkel szolgálnak a fogyasztók számára, piacfelügyeleti eszközökre van szükség. Ezért is nagyon fontos a fogyasztói piacok eredménytáblája.

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A hatékony európai fogyasztóvédelem biztosítása érdekében fontos javítani a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatást és a fogyasztók oktatását. A cél az, hogy a belső piac fogyasztói ismerjék a jogaikat és élni is tudjanak azokkal. A jelentés azonban nem foglalkozik megfelelően a teljes mértékben szabályozatlan piaccal kapcsolatos problémákkal. Az európai előírások nem minden esetben teljesülnek, legyen szó minőségi és biztonsági vagy akár környezetvédelmi és egészségügyi előírásokról. Ezért tartózkodtam a szavazáskor.

  Czesław Adam Siekierski (PPE) , írásban. – (PL) A fogyasztóvédelem rendkívül fontos megoldandó feladatot jelent a Bizottság számára. A hatékony intézkedések végrehajtása önmagában mit sem ér a fogyasztók bevonása nélkül. A fogyasztóknak ismerniük kell a jogaikat. Az egységes európai piacban rejlő lehetőségek maximális kihasználása óriási kihívás a Bizottság számára, és e kihívás leküzdése érdekében az EU-nak a hatékony fogyasztóvédelmet kell az egyik kiemelt céljaként megjelölnie. Meglátásom szerint a fogyasztói piacok eredménytáblái, amelyek a piacok figyelemmel kísérésének eszközei, a fogyasztó szempontjából nem is lehetnének hasznosabbak. Az eredménytáblák világosan megmutatják, melyek azok a piacok, amelyek nem felelnek meg a fogyasztók igényeinek. E piacok elemzéséből többek között megtudhatjuk azt is, hogy a fogyasztóknak konkrét problémái vannak a szolgáltatások piacával, és hogy az egyes tagállamok közötti internetes kereskedelmet nagymértékben korlátozzák a határokon átnyúló akadályok. Örömmel tölt el, hogy újabb eredménytáblák kidolgozását tervezik. Remélem, hogy ezek a korábbiaknál még részletesebb információval szolgálnak majd számunkra. Az ilyen eszközöknek köszönhetően sokkal könnyebb megérteni a fogyasztók problémáit és reagálni a szükségleteikre. Kétség sem férhet hozzá, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos uniós rendeleteknek az egyes uniós országokban való bevezetése polgáraink javát foga szolgálni.

  Bart Staes (Verts/ALE) , írásban. – (NL) Igennel szavaztam Hedh asszony fogyasztóvédelemről szóló jelentésére. Ez a saját kezdeményezésű jelentés elismeri a fogyasztóvédelmi szervezetek rendkívüli szerepét – azt, hogy ezek a szervezetek a legmegfelelőbbek ahhoz, hogy felhívják a hatóságok figyelmét a fogyasztók által a mindennapjaik során tapasztalt problémákra. Természetesen támogatom azt a követelményt is, hogy a tagállamok a döntéshozatali folyamat minden szintjén és a fogyasztóvédelmi jogszabályok átültetése és végrehajtása során megfelelő konzultációkat folytassanak a fogyasztói érdekvédelmi szervezetekkel. Emellett nagyon fontosnak tartom további hosszú távú mutatók – például a piaci részesedésre, a minőségre, a reklámra, az átláthatóságra és a kínálat összehasonlíthatóságára vonatkozó mutatók, a végrehajtással és a fokozottabb fogyasztói szerepvállalással kapcsolatos mutatók, a társadalmi, környezetvédelmi és etikai mutatók, valamint a jogorvoslatot és a fogyasztók károsodását mérő mutatók – felvételét a fogyasztói piacok eredménytáblájába.

Véleményem szerint a jelentésnek csak két gyenge pontja van: nem fogadja el a Zöldek/Európai Szabad Szövetség által előterjesztett módosítást, amelynek célja, hogy tanuljunk az energiaágazatban tapasztalt piaci kudarcból, valamint a játékokról szóló irányelv felülvizsgálatának kérelmezésére irányuló módosításunkat. Nagyon sajnálom, hogy ezt a módosítást nem fogadták el. Mindazonáltal gratulálok az előadónak és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban tevékenykedő kollégáinak ehhez az alapos jelentéshez.

  Catherine Stihler (S&D) , írásban. – Üdvözlöm a Parlamentnek a fogyasztói piacok eredménytáblájához ily módon való hozzájárulását. A fogyasztói eredménytábla fontos mutatója annak, mennyire hatékonyak és eredményesek a tagállamok az uniós jogszabályok végrehajtásában. Üdvözlöm, hogy az előadó felszólít a felügyeleti intézkedések átláthatóságának és láthatóságának fokozására, és támogatom a csoportos jogorvoslati mechanizmusok EU-ban történő javítására irányuló felhívását.

  Alf Svensson (PPE) , írásban. – (SV) Az EU-n belüli szabad piac az Uniót erős szereplővé teszi, ugyanakkor szükségessé válik, hogy a fogyasztók számára helytálló és egyértelmű információkat biztosítsanak a piaci választékról. Meg kell erősíteni a fogyasztók helyzetét, ezért ma igennel szavaztam a fogyasztóvédelemről szóló jelentésre. A jelentés megszövegezését azonban helyenként problémásnak tartom. Fennáll annak a veszélye, hogy ha a döntéshozatali folyamat minden szintjén kikérik a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek véleményét, azzal meglehetősen elnyújtják a folyamatot. A civil társadalom fontos szerepet tölt be a fogyasztóvédelemben, de ez az egyes országokban eltérő módon valósul meg anélkül, hogy ez hátrányosan befolyásolná a végeredményt. A fogyasztóvédelmi hatóságok és a fogyasztói ombudsmanok intézményének létrehozása kérdésében, valamint az iskolai tantervekkel kapcsolatos megfogalmazás kapcsán a szubszidiaritás elvét kell alkalmazni. Az EU-nak minimumszinteket és célokat kell megállapítania a közös fogyasztóvédelmi politika tekintetében, de nem szabad részletekbe menően szabályoznia, hogy a tagállamok hogyan érjék el ezeket a célokat. A jelentés felszólatja a tagállamokat, hogy közös adatbázisba gyűjtsék a balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos információkat. Az ilyen adatbázis nem okozhat túlzott adminisztratív terhet, kezelésének az egyén hasznához mérten elfogadhatónak és arányosnak kell lennie. Mindazonáltal a fogyasztói jogok és a fogyasztóvédelem olyannyira fontosak a belső piacon, hogy az ismertetett aggályaim ellenére igennel szavaztam a jelentésre.

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) Tisztelt előadó! Hölgyeim és uraim! Öröm számomra, hogy komolyan próbálunk tenni a fogyasztói jogok védelme érdekében. Több éve dolgozunk már ezen, de még mindig nem tudtunk tökéletes mechanizmust létrehozni, nem tudtuk megszigorítani a kötelező előírásokat e feladatok nemzeti szintű ellátása mellett. Néha mindez olyan, mintha csak játék vagy képmutatás lenne. Mindaddig, amíg nem vetjük szigorú szabályozás alá a monopóliumok tevékenységeit minden területen, hogy határozottan csökkenjen a nyereségük, és amíg a működési költségeket, a fizetéseket és a bónuszokat (azaz a nyersanyagellátást, a gyártást és a termékellátást) nem korlátozzuk szigorúan, addig nehéz elképzelni, hogy a fogyasztók olcsó és jó minőségű árukat és szolgáltatásokat kapjanak. Mivel nagy tapasztalattal rendelkezem e téren, számíthatnak a közreműködésemre az ezzel kapcsolatban folytatott munkában.

  Derek Vaughan (S&D) , írásban. – Üdvözlöm a jelentés elfogadását. Fontosnak tartom a fogyasztók védelmét és azt, hogy a piacfelügyelet nagyobb hangsúlyt kapjon, hogy ennek eredményeként a polgárok a lehető legmagasabb színvonalú termékekből választhassanak. Örvendetesnek tartom azokat a lépéseket, amelyek célja a termékbiztonsággal kapcsolatos nemzetközi együttműködés, és hogy hivatalos megállapodások jöjjenek létre a harmadik országok végrehajtó hatóságaival. Támogatom a fogyasztói ombudsman intézményének létrehozására való felhívást, amely a békés vitarendezés bíróságon kívüli eszközeként szolgál, továbbá úgy vélem, hogy a hatékonyabb, határokon átnyúló együttműködési mechanizmusok segítenek majd a fogyasztóvédelem javításában az EU egész területén.

  Anna Záborská (PPE) , írásban. – (FR) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 12. cikke megerősíti, hogy a fogyasztóvédelmi követelményeket figyelembe kell venni az egyéb uniós politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a fogyasztók érdekei minden politika szerves részévé váljanak, és hatástanulmányaiban meg kell vizsgálnia minden olyan új jogalkotási aktus és szakpolitika lehetséges hatásait, amely közvetlenül vagy közvetve hatással van a fogyasztókra. Bár a fogyasztói panaszok a piaci kudarcok fontos mutatói, a hiányuk nem mindig jelenti azt, hogy a piacokon minden rendben van, mivel előfordul, hogy a fogyasztók kevesebb panaszt tesznek – ennek okai lehetnek az eltérő fogyasztói hagyományok vagy az, hogy a fogyasztók mennyire tartják valószínűnek, hogy figyelembe veszik a panaszukat. A fogyasztóvédelmi szervezeteknek döntő szerepük van abban, hogy felhívják a hatóságok figyelmét a fogyasztók problémáira. Az eszközöket optimalizálni kell, hogy minden szinten hatékonyabbá váljon a működésük. Felszólítom a tagállamokat annak biztosítására, hogy a döntéshozatali folyamat minden szintjén és a fogyasztóvédelmi jogszabályok átültetése és végrehajtása során megfelelő konzultációkat folytassanak a fogyasztói érdekvédelmi szervezetekkel. .

Jelentés: Cristian Silviu Buşoi (A7-0027/2010)

  Liam Aylward (ALDE) , írásban. – (GA) Megszavaztam a SOLVIT-ról szóló jelentést. Az európai fogyasztóknak tisztában kell lenniük a jogaikkal és ennek a problémamegoldó hálózatnak mindenki számára könnyen elérhetőnek kell lennie.

Az egész Európai Unióban mind többen fordulnak tanácsért vagy segítségért a SOLVIT-hoz, és így érhető, hogy egyre nő a SOLVIT-nak mint az európai polgárok és vállalkozások problémamegoldó eszközének a jelentősége.

Támogatom a jelentés azon kérését, hogy jobban és szélesebb körben népszerűsítsék a SOLVIT szolgáltatásait, és egyetértek azzal, hogy tájékoztatni kell a polgárokat és a vállalkozásokat a belső piacon meglévő jogaikról, hogy a hétköznapi életben mindenki élhessen ezekkel a jogokkal.

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – Ahhoz, hogy a fogyasztók élvezhessék a belső piac előnyeit, hatékony jogorvoslati eszközöknek kell rendelkezésükre állniuk, amelyeket igénybe vehetnek a belső piacot szabályozó jogszabályok helytelen alkalmazása esetén. A SOLVIT-hálózatot azzal a céllal hozták létre, hogy gyors jogorvoslatot biztosítson bírósági eljárás igénybevétele nélkül. Véleményem szerint ez a hálózat nagyon hasznos lehet, de jelenleg nem működik hatékonyan és nem használja ki a benne rejlő lehetőségeket. Sok polgár és kisvállalkozás nem tud a hálózat létezéséről. Ezért úgy vélem, hogy a tagállamoknak többet kell tenniük, több eszközt kell bevetniük a SOLVIT népszerűsítése, illetve a polgárok és a vállalkozások tájékozottságának növelése érdekében. Ezenkívül előfordul, hogy egyes SOLVIT-központokhoz több ügy érkezik, mint amennyivel foglalkozni tudnak, mert a központok nem rendelkeznek elegendő alkalmazottal. Meglátásom szerint a tagállamoknak a nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti együttműködés biztosítása révén meg kell erősíteniük a nemzeti SOLVIT-központok szerepét, valamint a többi tagállammal folytatott aktív véleménycserére és a bevált gyakorlatok cseréjére van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználhassák a SOLVIT-hálózat lehetőségeit.

  Regina Bastos (PPE) , írásban. – (PT) A 2002-ben útnak indított SOLVIT egy online problémamegoldó hálózat, amelyben az Európai Unió tagállamai vesznek részt azzal céllal, hogy gyakorlati válaszokat adjanak a közösségi jogszabályok hatóságok általi helytelen alkalmazása miatt felmerülő nehézségekre.

Jóllehet a belső piac jelenleg viszonylag jól működik, az is igaz, hogy időnként értelmezési hibák vagy problémák merülnek fel azon polgárok vagy vállalatok jogaival kapcsolatban, akik, illetve amelyek megpróbálják a lehető legnagyobb mértékben kihasználni a belső piac nyújtotta előnyöket.

Igennel szavaztam a jelentésre, mert a SOLVIT-hálózat már számtalan probléma esetében a megoldás fontos eszközének bizonyult – olyan problémák esetén, mint például amikor egy polgár egy másik tagállamot választ tanulási, munkavállalási vagy partnerével való együttélési stb. céllal, vagy amikor egy vállalatnak problémái merülnek fel a hatóságokkal, héa-visszatérítéssel kapcsolatos vagy egyéb problémákkal szembesülnek. A SOLVIT-hálózat szigorú minőségi és teljesítménykövetelmények alapján magas szintű szolgáltatást kíván nyújtani a polgárok és a vállalkozások számára.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Üdvözlöm Buşoi úr SOLVIT-ról kidolgozott jelentését. Ez a belső piachoz kapcsolódó problémák megoldására szakosodott informális hálózat alapvető fontosságú szerepet tölt be abban a tekintetben, hogy ingyenes segítséget nyújt mind a polgárok, mind pedig a vállalkozások számára, ha problémáik merülnek fel a hatóságokkal. A SOLVIT jelentőségét a megoldott ügyek egyre nagyobb száma is tükrözi. De ismervén a nemzeti szinten azonosított átfogó problémákat, elengedhetetlenné vált, hogy intézkedéseket dolgozzanak ki a SOLVIT-központok hatékonyságának növelésére. Ennek érdekében a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy – a megnövekedett pénzügyi és emberi erőforrások, valamint az alkalmazottaknak nyújtott képzés segítésével – szélesebb körben tájékoztassák a polgárokat és a vállalkozásokat a belső piacon őket megillető jogokról, a SOLVIT-hálózatról és a belső piaci szabályokról. Emellett fontos, hogy az alkalmazottak saját anyanyelvük mellett az angol nyelvet is magas szinten beszéljék. Arra kérem a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a belső piaci szabályok hatékonyabb végrehajtásának biztosítása érdekében támogassák a polgárok és a vállalkozások számára a SOLVIT-hálózathoz való hozzáférés bővítését.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) A belső piac nem pusztán bürokratikus szerkezet, és nem is szabad azzá válnia. A belső piac által nyújtott nyilvánvaló előnyökkel pedig csak akkor tudnak élni a vállalatok és az európai polgárok, ha a gyors, rugalmasan reagáló és hatékony mechanizmusok segítségével képesek a gyakorlatban érvényesíteni jogaikat. Ezt figyelembe véve a SOLVIT-hálózat alapvető fontosságú szerepet tölt be.

Tekintve, hogy a SOLVIT-központok az elmúlt év során egyre több ügyben jártak el, a fogyasztók szempontjából igen lényegesnek tartom, hogy lépéseket tegyünk a Parlament által javasolt különféle reformok és fejlesztések felé. Például fokozni kell a Bizottságnak a belső piaci szabályok hatékony végrehajtása feletti ellenőrzését; egyértelműen növelni kell a SOLVIT-központoknak biztosított forrásokat (belső piaci szakértők alkalmazása, a nemzeti központoknak nyújtott finanszírozás növelése, a meglévő szakképzett alkalmazottak szakmai ismereteinek képzések keretében történő frissítése, összehangolt internetes kapcsolatok létrehozása a helyi központok és a Bizottság szolgálatai között); továbbá mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság részéről jelentős mértékű beruházásokat kell végrehajtani a SOLVIT-hálózat népszerűsítése és reklámozása terén, minden lehetséges társadalmi kommunikációs módszert felhasználva, illetve magas szintű kapcsolat kialakítására törekedve a polgárokkal és a vállalkozásokkal. Ezért támogatom a Buşoi úr SOLVIT-ról szóló jelentését.

  Lara Comi (PPE) , írásban. – (IT) A SOLVIT-hálózat bizonyította, hogy rendkívül hasznos eszköz azon problémák – jogi eljárásokat elkerülő – megoldására, amelyekkel a polgárok és vállalkozások szembesülnek a belső piaci jogszabályok hatóságok általi helytelen alkalmazása esetén. Ezért sokféle – a Bizottság, a Parlament és a tagállamok közötti hatékonyabb együttműködés révén megvalósuló – módon kell támogatni ezt a hálózatot. Mindenekelőtt határozottabban fel kell hívni a polgárok és a vállalkozások figyelmét a hálózat létezésére, továbbá fokozni kell az együttműködést a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az e téren tevékenykedő közhivatalnokok képzésére; például képzést kell biztosítani a SOLVIT-hálózat személyzete részére, és e képzéseket – amint azt a Bizottság közleménye is kiemeli – szintén az Európai Szociális Alap segítségével kell megvalósítani.

Igennel szavaztam a jelentésre, mert úgy vélem, hogy a SOLVIT-hálózat megerősítése valóban segíthet a belső piac jogi keretének javításában, amely piac létrehozása érdekében oly sokat dolgozunk. Az adatok átláthatóságának egy interaktív online adatbázis segítségével történő javítása növeli az előírások ismeretét, lehetővé teszi a gyorsabb problémamegoldást és növeli az adatbázis kezelői iránti bizalmat.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A Bizottság és a tagállamok azzal a céllal hozták létre a SOLVIT-hálózatot, hogy – peren kívüli eszközökkel – megoldják az egyes polgárok és vállalkozások számára a belső piaci jogszabályok helytelen alkalmazásából eredő problémákat.

A hálózat hatékonynak bizonyult a problémák megoldásában, de a lakosság még mindig nem használja ki kellőképpen az általa nyújtott lehetőségeket. Ezért a Bizottság támogatni kívánja a SOLVIT-hálózat gyors és teljes körű alkalmazását, hogy az átláthatóság növelésével elhárítsa a mozgás szabadsága előtt álló akadályokat, továbbá megismertesse az embereket a jogaikkal, és ezáltal megvalósítsa a belső piacban rejlő lehetőségeket.

Ezért a Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy minél előbb tegyenek lépéseket a SOLVIT-hálózatnak a polgárok és a vállalkozások körében történő népszerűsítése érdekében, figyelembe véve a hálózat képességeit és az általa képviselt hozzáadott értéket.

Mivel sok olyan problémát oldanak meg peres úton, amelyek a SOLVIT-hálózaton keresztül is megoldhatók lennének, ami csak növeli a polgárok és a vállalkozások által elpazarolt időt és pénzt, és mivel a SOLVIT-hálózat gyorsabb és hatékonyabb alternatív megoldást jelenthet a jogi vitákban, úgy hiszem, hogy a SOLVIT-hálózat teljes körű működésének beindítása pozitív hatással lesz a belső piac működésére, valamint a polgárok és a vállalkozások érdekeinek és jogainak védelmére.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A Bizottság és a tagállamok 2002 júliusában azzal a céllal hozták létre a SOLVIT-hálózatot, hogy megoldják az egyes polgárok és vállalkozások számára a belső piaci jogszabályok helytelen alkalmazásából eredő problémákat, és – a bíróságok bevonása nélkül – gyors, ingyenes és hatékony választ tegyenek lehetővé.

Az összes uniós tagállam, ezenfelül Norvégia, Izland és Liechtenstein is létrehozta saját nemzeti SOLVIT-központját, a legtöbb esetben a külügyminisztérium vagy a gazdasági minisztérium keretein belül. A központok egy online adatbázison keresztül közvetlenül együttműködnek egymással, hogy gyors és pragmatikus válaszokat adjanak a polgárok és a vállalkozások által benyújtott problémákra.

A tagállamoknak még többet kell tenniük annak érdekében, hogy tájékoztassák a polgárokat és a vállalkozásokat a belső piacon őket megillető jogokról, így lehetővé téve, hogy gyakorolhassák e jogaikat. A SOLVIT szolgáltatásait célravezető módon kell megismertetni a polgárokkal és a vállalkozásokkal.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A belső piaci problémákra hatékony megoldást kínáló SOLVIT-hálózat rendkívül sikeresnek bizonyult az elé tárt problémák kezelésében. A SOLVIT-hálózatot a Bizottság és a tagállamok hozták létre 2002 júliusában azzal a céllal, hogy megoldják az egyes polgároknak és vállalkozásoknak a belső piaci jogszabályok helytelen alkalmazásából eredő problémáit.

A SOLVIT-hálózat a bíróságokat helyettesíti, és munkáját hatékonyabban és kevesebb bürokrácia mellett végzi. Tízhetes határidőn belül orvosolja a problémákat. A SOLVIT-hoz benyújtott ügyek számának megnövekedése miatt azonban sok hiányosság merült fel a SOLVIT reagálása terén. Ezért nagyon fontos lenne növelni az emberi és a pénzügyi erőforrásokat, emellett megfelelő képzésben kell részesíteni a SOLVIT-hálózat alkalmazottait, hogy hatékonyabban tudják kezelni a hozzájuk benyújtott egyre növekvő számú ügyet.

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) A belső piac rengeteg lehetőséget kínál a polgárok és a vállalkozások számára. Összességében jól működik, de időnként történhetnek hibák.

A SOLVIT egy olyan problémamegoldó hálózat, amelyben az uniós tagállamok együtt dolgoznak a belső piaci jogszabályok helytelen hatósági alkalmazásából fakadó problémák jogi eljárások igénybevétele nélküli megoldásán. Az Európai Unió minden tagállamában (továbbá Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben) működik SOLVIT-központ.

Igennel szavaztam a jelentésre, hogy a SOLVIT-központoknak lendületet adjunk a polgárok és a vállalkozások által benyújtott panaszok megoldásához.

  Robert Rochefort (ALDE) , írásban. – (FR) A több mint 1500, gyakran igen bonyolult dokumentummal szabályozott belső piac az európaiak számára egy felfoghatatlan „nagy gépezet”, amelyet ráadásul nem minden esetben „működtetnek” megfelelően a tagállamokban (most konkrétan a szakmai képesítések elismerésére gondolok). Ennélfogva a SOLVIT felbecsülhetetlen értékű eszköznek bizonyul: valódi segítő szolgálat az egységes piachoz kapcsolódó ügyekben a fogyasztók és a vállalkozások számára. Ez az együttműködési hálózat már évek óta dolgozik – a hivatalos utat elkerülve – a belső piaci jogszabályok hatóságok általi helytelen alkalmazásából fakadó problémák megoldásán. A SOLVIT-ról szóló jelentés mellett szavaztam.

Annak ellenére, hogy a SOLVIT rendkívül eredményes munkát végez (az ügyek több mint 80%-át sikerrel zárják le), továbbá gyorsan, ingyenesen és a hivatalos eljárás igénybevétele nélkül biztosít megoldást a jogorvoslatot igénylő problémákra, a hálózat még mindig kevéssé ismert a polgárok körében. Ezért többet kell tennünk az ismertségének növelése érdekében. Végezetül sajnálom, hogy egyes tagállamokban – ahogyan az én hazámban is – a SOLVIT-központ rendkívül nagy hiányt szenved a pénzügyi és a személyzeti erőforrások terén. Úgy vélem, eljött az ideje, hogy a tagállamok végre értékeljék e központok hasznosságát és biztosítsák a megfelelő működéshez szükséges eszközöket.

  Bart Staes (Verts/ALE) , írásban. – (NL) Nagyon fontosnak tartom Buşoi úr SOLVIT-ról szóló jelentését. Képviselői munkám során hetente több alkalommal is előfordul, hogy sokszor igen személyes és konkrét kérdésekkel keresnek meg polgárok a közösségi jog működésével kapcsolatban. Sokszor azonnal tudok segíteni nekik azzal, hogy a SOLVIT-hoz irányítom őket.

A ma elfogadott jelentés ennek az eszköznek az előnyeit foglalja össze. Rendkívül kiegyensúlyozott dokumentum, amely tisztán, egyértelműen kimondja, milyen intézkedésekre lenne szükség a SOLVIT hatékonyabbá tételéhez. A hálózat ismertségének növeléséhez mindenképpen szükség van egy jó médiastratégiára. Egy saját internetes cím is segíthet ebben.

Kétségtelen, hogy a SOLVIT hatékonysága fejlesztésre szorul. Ez történhet a kellően magas szintű tudással rendelkező köztisztviselők közötti együttműködés növelésével. Szintén döntő fontosságú a tagállamoknak szóló azon ajánlás, hogy növeljék a SOLVIT-központok személyzeti ellátottságát, hogy az illetékes kormányzati minisztériumokon belül fel tudják építeni az igazgatási kapacitást. A SOLVIT létrehozásának alapjául szolgáló céllal összhangban minden SOLVIT-központnak azt a célt kell követnie, hogy gyorsan válaszoljanak a kérdésekre és valódi megoldásokat nyújtsanak.

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) Tisztelt előadó! Hölgyeim és uraim! Támogatom a kezdeményezést és minden tekintetben egyetértek a SOLVIT-hálózat megerősítésével és a tevékenységi körének kiszélesítésével. Nem szabad spórolni azon, hogy információkat tegyenek közzé a nemzeti médiában, az interneten és a televízióban ezen európai szervezet tevékenységeiről és lehetőségeiről. Mindazonáltal azt el kell mondanom, hogy kettős mérce érvényesül: a jogszabályokat nem egységesen alkalmazzák, de az is előfordul, hogy ugyanazon tevékenységekre más szankciókat vetnek ki.

  Anna Záborská (PPE) , írásban. – (FR) A SOLVIT-ot azzal a céllal hozták létre, hogy megoldást nyújtson a polgárok és a vállalkozások számára a belső piaci jogszabályok helytelen alkalmazásából eredő problémáikra. Az összes uniós tagállam, ezenfelül Norvégia, Izland és Liechtenstein is létrehozta a nemzeti SOLVIT-központját, a legtöbb esetben a külügyminisztérium vagy a gazdasági minisztérium keretein belül. A központok közvetlenül együttműködnek egymással, hogy gyors és pragmatikus válaszokat adjanak a polgárok és a vállalkozások által benyújtott problémákra. A SOLVIT-központoknak megbízható jogi tanácsadásra van szükségük a benyújtott problémák és a javasolt megoldások jogi vonatkozásait illetően. Megfelelő hozzáférést kell biztosítani számukra a jogi tanácsadáshoz a központon és az azt befogadó igazgatási egységen belül egyaránt. Amennyiben eltér egy bizonyos ügyön közösen dolgozó két tagállam jogi véleménye, illetve bonyolult jogi kérdések merülnek fel, vagy egyszerűen nem biztosított a megfelelő hozzáférés a jogi tanácsadáshoz az adott országban, a SOLVIT-központok gyakran a Bizottságtól kérnek tanácsot. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a SOLVIT-központok az igazgatási rendszerükön belül megfelelő hozzáféréssel rendelkezzenek a jogi szakértelemhez. A Bizottságnak a SOLVIT-központok kérésére gyorsabban kell nem hivatalos jogi értékeléseket nyújtania. Üdvözlöm a tagállamok az iránti elkötelezettségét, hogy nyomon követik az európai jogszabályokat és azok alkalmazását. Nem helyénvaló, hogy az európai társjogalkotók olyan jogszabályokat hajtsanak végre, amelyek több problémát okoznak, mint amennyit megoldanak.

Jelentés: Bairbre de Brún (A7-0082/2009)

  Liam Aylward (ALDE) , írásban. – (GA) Mi, írek, nagyon magas állat-egészségügyi követelményekkel rendelkezünk, ezért igennel szavaztam erre a fontos jelentésre, amely védeni fogja az ír állatok egészségi állapotát. Szükségszerűnek és időszerűnek tartom a jelentés arra vonatkozó ajánlását, hogy 2011. december végéig meghosszabbítsák az állatok mozgására vonatkozó átmeneti szabályozást.

A szabályozás a tagállamok között szállított állatok (kutyák, macskák és görények) azonosítására egy általános rendszert hoz létre, amelynek értelmében a valamennyi állatnak veszettség elleni védőoltást igazoló útlevéllel kell rendelkeznie.

E védőintézkedésekre szükség van, mivel Írországban jelenleg rendkívül szigorúak az egészségügyi követelmények, és ennek köszönhetően az ország mentes a veszettségtől, bizonyos kullancsfajtáktól és bélférgektől, amelyek mind az emberek, mind pedig az állatok egészségét veszélyeztethetnék.

  Jan Březina (PPE) , írásban. – (CS) Tisztelt elnök asszony! Igennel szavaztam a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra, bár nem értek egyet a javaslat teljes szövegével. Különösen aggasztónak tartom, hogy a javaslat előírja annak az átmeneti időszaknak a meghosszabbítását, amely alatt a kutyák és a macskák Írországba, Máltára, Finnországba, Svédországba és az Egyesült Királyságba történő behozatalára szigorúbb követelmények vonatkoznak. Például Málta, Írország és az Egyesült Királyság azt kéri, hogy a kutyákat és a macskákat külön vizsgálják meg a kullancsosság miatt, és ezt az állatok útlevelében tüntessék fel. Ez már az átmeneti időszak második meghosszabbítása, amit az EU jogalkotási gyakorlata szempontjából meglehetősen aránytalannak tartok. A Bizottságnak a lehető legrövidebb időn belül értékelnie kell annak a lehetőségét, hogy az általános rendszert kiterjesszék a jelenleg az átmeneti rendelkezések hatálya alá tartozó tagállamokra is, és e célból konzultációs vélemény kidolgozását kell kérnie az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságtól. Határozott véleményem, hogy az átmeneti időszak ismétlődő meghosszabbításai nem szolgálják az európai polgárok érdekeit. A korábban említett tagállamok védőintézkedéseiben meglévő különbségek – például a védőoltásokra és a szerológiai vizsgálatokra, valamint a parazitavizsgálatokra vonatkozó eltérő időkorlátok – megnehezítik és megdrágítják a kedvtelésből tartott állatok EU-n belüli utaztatását.

  Robert Dušek (S&D) , írásban. – (CS) Közösségi jogszabályok szabályozzák a kedvtelésből tartott állatok Közösségbe irányuló, nem kereskedelmi célú mozgását, amelyek keretében létrehoztak egy ún. általános rendszert. Ennek értelmében a más tagállamba szállított, kedvtelésből tartott állatoknak (kutyák, macskák és görények) azonosító dokumentumokkal, valamint a veszettség elleni kötelező védőoltást és a korábbi betegségeiket igazoló dokumentummal kell rendelkezniük. A 998/2003/EK rendelet ugyanakkor átmeneti rendelkezéseket állapít meg, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy szigorúbb követelményeket alkalmazzanak ezen állatok beléptetése és a területükön való mozgása esetén. Nagy-Britannia különösen nagymértékben él ezzel az eltéréssel. A Bizottság javasolja a meghatározott átmeneti szabályozás 2011. december 31-ig történő meghosszabbítását, és az előadó, de Brún asszony támogatja ezt a lépést. Tekintettel arra, hogy a Tanácsban és az ENVI-bizottságban egyaránt sikerült kompromisszumot elérni, amelynek e jelentés is része, megszavaztam a jelentés elfogadását.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A 998/2003/EK rendelet, amelynek módosítását a Bizottság javasolja, harmonizált szabályokat hoz létre a kedvtelésből tartott állatok Európai Unión belüli, nem kereskedelmi célú mozgására, illetve az EU-ba történő beléptetésére vonatkozóan. A rendelet ugyanakkor létrehoz egy átmeneti szabályozást, amelynek értelmében egyes tagállamok szigorúbb követelményeket alkalmazhatnak bizonyos betegségek – például veszettség, hólyagférgesség és kullancsfertőzés – esetén.

Figyelembe véve azonban a kedvtelésből tartott állatok Európai Unión belüli szabad mozgásának fontosságát, hangsúlyozni szeretném abbéli meggyőződésemet, hogy az érintett kedvtelésből tartott állatoknak mindenképpen meg kell felelniük minden egészségügyi kritériumnak, hogy ne jelentsenek veszélyt az emberek és az állatok egészségére.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Ez a jelentés meghatározza a kedvtelésből tartott állatok Európán belüli mozgásának szabályait, és azt, hogy ez miként valósítható meg a betegségek – különösen a veszettség – megelőzésére irányuló célkitűzésekkel összhangban.

A mozgás szabadsága az egységes európai piac egyik fő pillére. Ez a kérdés különösen aktuális a határok nélküli Európa polgárai számára, miután az EU-ban megnövekedett a tagállamok között szállított, kedvtelésből tartott állatok száma.

Mindannyian egyetértünk azzal, hogy lehetővé kell tenni a kedvtelésből tartott állatokkal való utazást, de azzal is egyetértünk, hogy ezt egy sor közegészségügyi követelmény betartása mellett kell megtenni, ezáltal magas szintű védelemben részesítve az emberek és az állatok egészségét.

Ezért üdvözlendőnek tartom az általános útlevélrendszert, amely összehangolja az egészségügyi intézkedéseket és a kedvtelésből tartott állatok szabad mozgását elősegítő ellenőrzéseket.

A jelentés emellett egy 2011 végéig tartó átmeneti szabályozást is előír, így az országoknak lesz idejük a szükséges infrastrukturális elemek létrehozására.

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – Igennel szavaztam de Brún asszony jelentésére. A mozgás szabadsága az egységes piac egyik legfontosabb eleme, és ezért nagy jelentőségű kérdés számos polgár számára szerte Európában. A közegészségügyi és állat-egészségügyi szempontok szintén döntő fontosságúak, és véleményem szerint az előadónak sikerült megfelelő egyensúlyt kialakítani a kérdésben.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Azok az állat-egészségügyi követelmények, amelyeket a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú, határokon átnyúló mozgására kell alkalmazni, egyrészt az emberek és az állatok egészségének nagyobb fokú védelmét szolgálják, másrészt megkönnyítik a kedvtelésből tartott állatok gazdái számára a velük utazó állatok szállítását. Így ha a Közösség területén belüli utazás során betartják a vonatkozó szabályokat, és igazolni tudják, hogy az állat veszettség elleni védőoltásban részesült és egy engedéllyel rendelkező állatorvos megvizsgálta az erre a védőoltásra adott immunválaszt, ez megkönnyíti majd a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgását.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – (ES) Igennel szavaztam erre a fontos jelentésre, mert ezzel támogatjuk a veszettséggel kapcsolatos átmeneti szabályozás meghosszabbítására vonatkozó bizottsági javaslatot, ami azt jelenti, hogy a javasolt meghosszabbítás vége egybeesik azzal az időszakkal, amikorra az Európai Bizottság várakozásai szerint bizonyos tagállamokban befejeződik az erdei veszettség felszámolására irányuló oltási program uniós finanszírozása, amely betegség a veszettséggel kapcsolatos legfőbb probléma az EU-ban. A Bizottság óvatos, elővigyázatos megközelítést alkalmaz, és elsőbbséget ad a megelőzésnek, valamint a kedvtelésből tartott állatok belső piacával és szabad mozgásával kapcsolatos további egészségügyi megfontolásoknak. A Bizottság megvizsgálta és összehasonlította a különböző szakpolitikai lehetőségeket, figyelembe véve az EFSA által kiadott különböző véleményeket. Az átmeneti szabályozás végének javasolt időpontja lehetővé teszi az infrastruktúra átállását, valamint a meglévő alkalmazottak fokozatos továbbképzését és az új helyzethez való alkalmazkodását.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D) , írásban. – Üdvözlöm ezt a jelentést, amely egyrészt lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy továbbra is alkalmazzák a veszettség terjedése elleni intézkedéseiket, másrészt a kedvtelésből tartott állatok szabad és biztonságos szállítását 2011 után szerte Európában. Az, hogy az eltérést bizonyos országok tekintetében2011-ig meghosszabbítják, azt jelenti, hogy tovább folytathatják az olyan betegségekkel kapcsolatos vizsgálatokat és ellenőrzéseket, mint például a veszettség. Az átmeneti időszak fontos lépés abba az irányba, hogy az Európai Unióban végre megvalósuljon a kedvtelésből tartott állatok szabad és biztonságos mozgása.

Gratulálni szeretnék mindazoknak, akik az új komitológiai eljárásról szóló megállapodás elérésén dolgoztak. Jó kompromisszumot sikerült elérni, amely hatékony reagálást tesz lehetővé, ha a tagállamoknak megalapozott aggályai vannak más betegségek terjedése miatt. Ez azt is jelenti, hogy a Bizottság, a ráruházott hatáskörökkel élve, számos szakértő véleményét kikéri majd – bizottsági, tagállami, nem kormányzat és parlamenti szakértőkét. Mindent meg kell tennünk e kötelezettség teljesítése érdekében. Tágabb összefüggésben írásos biztosítékokat kaptunk arra, hogy ez a jelentés nem teremt precedenst a felhatalmazáson alapuló hatáskörök jövőbeni alkalmazását tekintve. Ez figyelembe veszi a Parlament azzal kapcsolatos aggályait, hogy a jelentés precedensértékűvé válhat a Lisszaboni Szerződés szerinti új komitológiai eljárás tekintetében.

Jelentés: Carlos Coelho (A7-0015/2010)

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Az EU2020 stratégia reménnyel tölti el az embert. Mostanában sok szó esik az uniós gazdaság fellendüléséről, de a tagállamok többsége még nem látja a válság végét. A válság nyilvánosság előtti megvitatása az államháztartás helyzetének elemzésére korlátozódik, jóllehet egyes tagállamokban a gyorsan növekvő munkanélküliség mára kritikus szintet ért el. Furcsa azt hallani, ahogyan magas rangú uniós tisztségviselők dicsérnek egyes kormányokat az általuk végzett kiváló munkáért, amikor ezekben az országokban a munkanélküliek száma hónapról hónapra drámai mértékben növekszik, csökkentik a szociális garanciákat és egyre nő a szegénységi küszöb alatt élők száma. Ezekben az országokban az emberek nemigen tudják eldönteni, hogy az Európai Unió a szegénység csökkentését célzó politikát hajt-e végre vagy tulajdonképpen növeli-e a társadalomban a szegénységet. Véleményem szerint nem érdemelnek dicséretet azok a kormányok, amelyek még a munkanélküliség stabilizálására sem voltak képesek. Az Európai Bizottságnak nagyobb felelősséget kell vállalnia és felelős módon szemmel kell tartania a nemzeti kormányok válságkezelési programjainak végrehajtását, ugyanakkor pontosan értékelnie kell az ilyen reformok emberekre gyakorolt hatásait.

  Regina Bastos (PPE) , írásban. – (PT) A Schengeni Megállapodás az európai országok között jött létre az egyéneknek a schengeni térségen belüli szabad mozgásáról. Minden olyan személy, aki rendelkezik azt igazoló dokumentummal, hogy törvényesen tartózkodik valamely tagállamban, szabadon mozoghat a belső határok nélküli térségben.

Ugyanakkor számos tagállam – kötelezettségével ellentétesen – nem állít ki tartózkodási engedélyeket harmadik országok azon állampolgárai számára, akik huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkeznek. Ezért előfordulhat, hogy egy diák, akik vízumot szerzett ahhoz, hogy Portugáliában tanuljon, nem utazhat például Belgiumba azért, hogy egy szakkönyvtárban kutatómunkát végezzen a diplomamunkájához.

Ezért igennel szavaztam a jelentésre, mert fontosnak tartom megkönnyíteni a schengeni térségben a mozgás szabadságát olyan harmadik országbeli állampolgárok számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban az ott kiadott huzamos tartózkodásra jogosító D vízum alapján. Gratulálok az előadónak, Coelho úrnak, hogy ismét sikerült az első olvasatban megállapodást elérnie, ami lehetővé teszi e helyzet megoldását még a vízumkódex jövő hónapban történő hatálybalépése előtt.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) Igennel szavaztam e rendelet módosításaira, mivel a huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára mostanáig korlátozott volt a szabad mozgás. E személyeknek nem nyílt lehetőségük arra, hogy szabadon utazzanak egyik uniós tagállamból a másikba, sőt, még a saját hazájukba való visszatérésük sem volt problémamentes. E rendelet kiterjeszti a jelenleg a tagállamok által kibocsátott tartózkodási engedély és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok közötti egyenértékűség elvét a huzamos tartózkodásra jogosító vízumokra is, ezzel minden tekintetben végrehajtva a schengeni vívmányokat. Hangsúlyozni kell, hogy így a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok a tartózkodási engedéllyel azonos jogosítványokat fognak tartalmazni a belső határok nélküli schengeni térségen belüli mozgás tekintetében. Szeretném felhívni a figyelmet arra a nagyon fontos dologra, hogy miután egyszerűsítették a harmadik országbeli állampolgárok schengeni térségen belüli mozgását, nem kerülhet sor a tagállamokban a biztonsági garanciák megsértésére. E rendelet végrehajtása miatt nem csökkenhet a biztonság, mivel a rendelet előírja, hogy a huzamos tartózkodásra jogosító vízum megadása előtt az államok kötelesek ellenőrizni a vízumot kérelmező személy adatait a Schengeni Információs Rendszerben, és szükség esetén információt kérnek más uniós tagállamoktól az adott személyről. Ezt eddig csak tartózkodási engedélyek megadása előtt tették meg.

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) Örömömre szolgál, hogy a rendeletet óriási többséggel – azaz 562 „igen”, 29 „nem” és 51 tartózkodás mellett – sikerült elfogadni. Mostantól minden olyan harmadik országbeli állampolgár, aki valamely tagállam által kiadott, huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezik, bármely hathónapos időszakban három hónapos időtartamra a tartózkodási engedélyek jogosultjaival azonos feltételekkel utazhat más tagállamokba. Ez az intézkedés, amelyre már sok diák és kutató várt – például akik európai csereprogramokban (Erasmus Mundus) vesznek részt –, előrelépést jelent abba az irányba, hogy az Uniót vonzóbbá tegyük a harmadik országbeli diákok, tudományos szakemberek és kutatók számára. Ezenkívül emlékeztet az Európai Parlamentnek a tagállamok irányába megfogalmazott azon kérésére, hogy tegyenek lépéseket egy kifejezetten a csereprogramokban részt vevő diákoknak kiadható vízum jövőbeni bevezetése érdekében. Egy dolgot azonban sajnálok: azt, hogy az Egyesült Királyság, Írország és Dánia nem fogadta el a rendeletet, és nem is fogja alkalmazni azt, annak ellenére, hogy ezek az országok nagyon sok olyan külföldi diákot és kutatót vonzanak, akik a schengeni térségben tartózkodnak.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A Schengeni Megállapodás, a határok nélküli európai térség létrehozása fontos lépés volt a nyitott belső piac megteremtésében, amelyben a személyek és áruk szabadon mozognak.

Ezért a megállapodás legfontosabb célja az, hogy lehetővé váljon a személyek szabad mozgása ebben a belső határok nélküli térségben. Így elég abszurdnak tűnik, hogy azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik a Schengeni Megállapodás valamely részes fele által kiadott, huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkeznek, nem mozoghatnak szabadon ebben a térségben.

Az előadó által ismertetett példák bizonyítják a jelenlegi rendszer abszurditását. Ezért egyetértek a Bizottság arra irányuló javaslatával – a Parlament által javasolt megfogalmazásban –, hogy a huzamos tartózkodásra jogosító vízumokat tartózkodási engedélynek tekintsék, ezzel biztosítva birtokosaik számára a szabad mozgást.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Először is meg szeretném dicsérni ezt a kiváló jelentést. A hatályos közösségi jogszabályok értelmében a huzamos (azaz három hónapot meghaladó időtartamú) tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tartózkodásuk alatt nem utazhatnak más tagállamokba, illetve nem utazhatnak más tagállamon keresztül a származási országukba való visszatérésük alkalmával, mivel a Schengeni Megállapodás erre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést.

A javasolt új szabályok értelmében a huzamos tartózkodásra jogosító vízum a tartózkodási engedéllyel azonos érvényű lesz a belső határok nélküli schengeni térségben való szabad mozgás tekintetében, illetve a valamely tagállam által kiadott, huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek bármely hathónapos időszakban három hónapos időtartamra a tartózkodási engedélyek jogosultjaival azonos feltételekkel utazhatnak más tagállamokba.

Ahhoz, hogy ez a rendszer működni tudjon, a más területeken már meglévő ellenőrzésekkel azonos szintű ellenőrzéseket kell alkalmazni, hogy biztosított legyen a tagállamok közötti hatékony kommunikáció, valamint a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok, a tartózkodási engedélyek és a Schengeni Információs Rendszer alapján kiadott figyelmeztető jelzések közötti összhang.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Jó dolog, hogy az olyan külföldi, aki valamely tagállam által kiadott, huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezik, bármely hathónapos időszakban három hónapos időtartamra a tartózkodási engedélyek jogosultjaival azonos feltételekkel utazhat más tagállamokba. Mivel a jelentés elsősorban a rendelet e kérdésével foglalkozik, igennel szavaztunk.

Mint tudjuk, jelenleg a hatályos közösségi jogszabályok értelmében a huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok – akik lehetnek például diákok, akik tanulmányi céllal egy másik tagállamba szeretnének utazni, vagy tudósok, tudományos szakemberek, harmadik országbeli állampolgárok és uniós polgárok rokonai – tartózkodásuk ideje alatt nem utazhatnak más tagállamokba, illetve nem utazhatnak más tagállamon keresztül a származási országukba való visszatérésük alkalmával, mivel a Schengeni Megállapodás erre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést.

A most jóváhagyott új szabályok értelmében a huzamos (azaz három hónapot meghaladó időtartamú) tartózkodásra jogosító vízummal (D vízum) rendelkező személyek a tartózkodási engedélyek jogosultjaival azonos jogokkal rendelkeznek a schengeni térségen belüli szabad mozgás tekintetében.

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Nemmel szavaztunk Coelho úr jelentésére. Felelőtlen lépésnek tartjuk, hogy a huzamos – azaz több mint hat hónapos – tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek automatikusan részesüljenek abban a jogban, hogy szabadon mozoghatnak a schengeni térség valamennyi államában, csakúgy, mintha tartózkodási engedéllyel rendelkeznének. Az Önök által felhozott példák félrevezetők. Mindegy, hogy diákokról beszélünk-e, akik Európa fővárosait akarják felkeresni (London, Dublin és Koppenhága kivételével, amelyek nem tartoznak a schengeni térségbe), vagy kutatókról, akiknek a kutatómunkája kevesebb, mint egy évig tart, vagy olyan külföldön élő állampolgárokról, akik nem rendelkeznek állandó lakóhellyel vagy munkavállalási engedéllyel – mindez teljesen lényegtelen, ezek csak puszta kifogások.

A lényeg az, hogy ez az intézkedés csak egy újabb tagadása az államok azon szuverén jogának, hogy eldönthessék, ki és ki nem, milyen feltételek mellett és mennyi időre léphet be a területükre. A jogok szabványosításával a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok teljesen értelmetlenné válnak, és mindez egy egyfajta automatikus tartózkodási engedély támogatása érdekében történik, amelyet attól kezdve megadnak, hogy valaki – nem turistaként – három hónapot meghaladó időre szándékozik Európába jönni. Ezt elfogadhatatlan.

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Támogattam a huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek mozgásáról szóló Coelho-jelentést, mert véleményem szerint – a hivatalos formaságokhoz kapcsolódó kérdések mellett – ez nagyon fontos például az olyan fiatal külföldiek számára, akik az országainkba jönnek tanulni, de nem egy adott országba, hanem úgy, hogy szabadon utazhatnak egyik országból a másikba, ahol tanulhatnak és felfedezhetik az európai kultúra sokszínűségét és gazdagságát. Azoktól eltérően, akik biztonsági szempontokra és az illegális bevándorlás elleni küzdelemre hivatkoznak, nekünk ki kell állnunk amellett a szükségszerű dolog mellett, hogy más térségekhez hasonlóan Európában is létrehozzuk a tudásalapú társadalmat.

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – Tartózkodtam a Coelho-jelentés szavazásakor, mert a schengeni térség olyan szempontjával foglalkozik, amely nem kapcsolódik Skóciához.

  Véronique Mathieu (PPE) , írásban. – (FR) Először is szeretnék köszönetet mondani Coelho úrnak a színvonalas jelentésért és a vízumpolitikával kapcsolatos munkájában megnyilvánuló szakértelméért. E rendelet elfogadása szükségszerű és sürgető kérdés. Szükséges azért, mert a tagállamok rendkívül vitatható módon már nem cserélik le a tartózkodási engedélyt huzamos tartózkodásra jogosító vízumra, ami olyan abszurd helyzetet teremtett, amikor is az EU területén D vízummal jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok nem utazhatnak a schengeni térség más tagállamaiba. E gyakorlat szükségtelenül akadályozza a schengeni térségen belüli mozgást és ellenétes a schengeni vívmányok lényegével. E szöveg elfogadása a Közösségi Vízumkódex közelgő elfogadása miatt is sürgető, mivel az megszüntetni a D+C vízumokat. A schengeni térségen belüli magas biztonsági szint fenntartása mellett (köszönhetően annak, hogy a D vízumok iránti kérelmek esetén ellenőrzést kell végezni a Schengeni Információs Rendszerben) a jelentés pártatlan és kiegyensúlyozott megoldást kínál olyan helyzetekre, amelyeknek a jövőben nem szabad többé előfordulniuk.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A korábbi jogszabály, amely nem tette lehetővé a tagállamok által kiadott, huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy más tagállamokba utazzanak, nem volt összhangban e polgárok többségének mobilitás iránti igényével. Olyan diákokról, tudósokról, tudományos szakemberekről és másokról beszélünk, akiknek szakmai és/vagy tudományos munkájuk részeként több tagállamba is el kell utazniuk, és akik a hatályos jogszabály mellett ezt nem tehették meg.

Így ezek a módosítások orvosolják ezt a furcsa helyzetet, miközben nem változnak a harmadik országbeli állampolgárok EU-n belüli mozgására vonatkozó biztonsági szabályok.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE) , írásban. – (RO) Igennel szavaztam a rendeletre, mert a korábbi rendelkezés üdvözlendő javításának tartom, amely korlátozta a huzamos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezők jogait a tagállamokban. Ahogyan a társadalom is állandó mozgásban van, az európai jogszabályok sem maradhatnak változatlanok, mert mindig új problémákkal, új kihívásokkal szembesülünk. Ugyanakkor új eszközöket kapunk a kapcsolódó kérdések – például a mozgás szabadsága – kezeléséhez.

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) E jelentés célja, hogy nagymértékben megkönnyítse a huzamos tartózkodásra jogosító D vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok szabad mozgását a Közösségben. Ugyanakkor teljességgel figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a tagállamok hatáskörébe kell tartoznia annak eldöntésének, hogy mely harmadik országbeli állampolgárokat engedik belépni az országba és kit nem engednek be. Ezért nemmel szavaztam a jelentésre.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Képviselőcsoportommal együtt igennel szavaztam a jelentésre, mert az kimondja, hogy a javaslatok célja, hogy megkönnyítsék a schengeni térségen belüli mozgást a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik az adott tagállam által kiadott, huzamos tartózkodásra jogosító D vízum alapján törvényesen tartózkodnak valamely tagállamban. Megoldást kínálnak azokra a helyzetekre, amikor a tagállamok különböző okokból nem képesek kellő időben tartózkodási engedélyt kiadni a területükön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára, kiterjesztve a tartózkodási engedély és a rövid távú tartózkodásra jogosító C vízumok közötti egyenértékűség elvét a huzamos tartózkodásra jogosító D vízumokra is.

Így a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok a tartózkodási engedéllyel azonos jogosítványokat fognak biztosítani a schengeni térségen belüli mozgás tekintetében. Ezáltal lehetővé válik, hogy bármely személy, aki rendelkezik a valamely tagállamban való törvényes tartózkodást igazoló dokumentummal, félévenként három hónapot meg nem haladó rövid időszakokra szabadon mozoghasson a schengeni térségen belül.

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) A személyek szabad mozgása az Európai Unió egyik alapelve, a schengeni térséget pedig e cél hatékony gyakorlati megvalósítására hozták létre. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja, amelynek tagja vagyok, mindig is védelmezte a személyek szabad mozgásának elvét, azon az alapon, hogy a vízumokra, a tartózkodási engedélyekre és a határellenőrzésekre vonatkozó közös eljárásoknak a teljes schengeni koncepció részét kell képezniük.

Ebben az összefüggésben támogatom az elfogadott új intézkedéseket, figyelembe véve azt, hogy a harmadik országbeli állampolgárok szabad mozgása – más szóval a valamely tagállam által kiadott, huzamos tartózkodásra jogosító D vízummal rendelkező személyek schengeni térségen belüli más tagállamba történő utazása – időnként problémás lehet a vízum tartózkodási engedélyre való lecserélésének késedelme miatt.

A jelentés értelmében mostantól a tartózkodási engedély és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok közötti egyenértékűség elvét alkalmazzák a huzamos tartózkodásra jogosító vízumokra is. Ezért, és tekintettel arra, hogy az elfogadott intézkedések nem csak hogy érintetlenül hagyják a vízumok megadásával kapcsolatos kérdéseket (ideértve a kapcsolódó biztonsági kérdéseket is), de egyben a schengeni koncepció természetes és szükségszerű fejlődését is jelentik, a dokumentum elfogadása mellett szavaztam.

Jelentés: Sophia in ’t Veld (A7-0025/2010)

  Liam Aylward és Pat the Cope Gallagher (ALDE) , írásban. – (GA) A Fianna Fáil európai parlamenti képviselői, Pat the Cope Gallagher és Liam Aylward, határozottan ellenzik azt, amit ez a jelentés javasol a közös konszolidált társasági adóalap bevezetésével kapcsolatban. A European Centre for Economic Studies (Európai Gazdaságtudományi Központ) nemrég vizsgálatot végzett azzal kapcsolatban, hogy milyen gyakorlati haszna lenne a közös konszolidált társasági adóalap európai bevezetésének. A vizsgálat következtetéseiből világosan kitűnik, hogy politikai szempontból ez az adórendszer nem lenne sem megvalósítható, sem működőképes vagy kívánatos.

Európában a közös konszolidált társasági adóalap nem javítaná az Európai Unió versenyképességét vagy az egységes piac működését, sőt, mi több, problémát okozna az olyan nyitott kis gazdaságoknak, mint például Írország. Az adózás kérdése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik, és az ír kormánynak joga van vétójogát alkalmazni mindenféle adóintézkedéssel kapcsolatban, ideértve a közös konszolidált társasági adóalapot. Ezt a jogot a szerződések biztosítják, többek között a Lisszaboni Szerződés is.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az áruellátás és a szolgáltatásnyújtás terén a hatékony verseny csökkenti az árakat, javítja a minőséget és nagyobb választékot biztosít a fogyasztók számára. Emellett a technológiai újításokat is segíti. Döntő fontosságúak a verseny előmozdítása érdekében az energiaágazatban folytatott kutatások és az infrastrukturális beruházások, különösen a földgáz- és villamosenergia-hálózatok összekapcsolása. Az energiapiacon az ellátás biztonsága és a valódi verseny az energiainfrastruktúrák összekapcsolásától és problémamentes működésétől függ. Az erős versenyképességet a távközlési ágazatban is fontos biztosítani, méghozzá azt kedvezményes díjszabás révén előmozdító intézkedések segítségével. Ehhez elemezni kell az érintett piacot. Hangsúlyozni szeretném ezenkívül az Európai Unión belüli üzemanyagpiacok által tanúsított versenymagatartás nyomon követésének fontosságát. Kiemelném, hogy az olyan támogatási mechanizmusok, mint például az állami támogatás, nem alkalmazhatók a nemzeti ipar védelme érdekében a belső piac és az európai fogyasztók rovására, és e mechanizmusokat a fenntartható tudásalapú gazdaság újbóli megalapozása érdekében kellene alkalmazni.

  Lara Comi (PPE) , írásban. – (IT) A versenypolitikáról szóló jelentés bemutatja, hogyan lehetne javítani a piacok működését úgy, hogy az az európai fogyasztók és vállalkozások javát szolgálja. A jelentés különös figyelmet szentel a kartelleknek és a fogyasztóknak. A kartellek elleni küzdelem létfontosságú a versenyalapú rendszer előnyeinek biztosítása érdekében. A kartellek sértik a legsúlyosabban a versenyjogot: a piaci szereplők emelhetik az árakat, korlátozhatják a termelést és feloszthatják a piacot maguk között. A Bizottság szankcionáló szerepe tölt be, így akadályozva meg a versenyellenes magatartást, valamint bírságokat szab ki a kartelltagokra, eltántorítva ezáltal a vállalkozásokat a versenyellenes magatartástól vagy annak további folytatásáról.

A gazdasági válság idején fennáll a protekcionizmus növekedésének a veszélye. Ezért kerülni kell az olyan állami beavatkozást, amely megváltoztatná a versenyfeltételeket a belső piacon, ugyanakkor el kell ismerni, hogy néha szükség van az állam segítségére a válság leküzdéséhez. Igennel szavaztam, mert a versenyellenes feltételek bátorítják az erőfölénnyel való visszaélést, ami hátrányos helyzetbe hozza a kkv-kat, ezért alapvető fontosságú, hogy Európa mindent megtegyen annak érdekében, hogy erősebb garanciákat és védelmet biztosítson az áruk számára.

  Derk Jan Eppink , az ECR képviselőcsoport nevében, írásban. – Az ECR képviselőcsoport határozottan támogatja az erős és hatékony versenypolitikát, amely eszközként szolgál a vásárlók védelme és a piacokhoz való méltányos hozzáférés ösztönzése terén egyaránt. Boldogan támogatjuk azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bizottság az elmúlt években tett e célok megvalósítása érdekében, különös tekintettel a tisztességtelen állami támogatások elleni intézkedésekre.

Ezért kiábrándítónak találtuk, hogy a jelentés, amelynek az eredeti szövegezése jó volt, olyan oda nem illő és szükségtelen bekezdések beillesztése miatt veszített értékéből, amelyek előre megjósolják a pénzügyi felügyeleti struktúráról folytatott tárgyalások kimenetelét, amelyek a közös konszolidált társasági adóalap bevezetésére szólítanak fel, és amelyek támadják a vállalkozások azon jogát, hogy szerződéses alkalmazottakat foglalkoztassanak.

Képviselőcsoportunk tagjai korábban igennel szavaztak a Bizottság versenypolitikával foglalkozó jelentéseire, és reméljük, hogy a jövőben az ilyen jelentések jobban kidolgozott formában kerülnek elénk a Gazdasági és Monetáris Bizottságtól. Emiatt is tartózkodtunk a szavazáskor, de ebben az indokolásban megismételjük, hogy támogatjuk a Bizottságnak a versenyjog terén végzett további értékes munkáját.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A fokozottabb verseny az európai polgárok számára nagyobb választékot, a vállalatoknak pedig versengőbb környezetet biztosít, ezért a versennyel és a fogyasztókkal kapcsolatos uniós politikákat nem szabad különválasztani egymástól. Tehát e célok megvalósításához rendkívül fontosak a bizottság arra irányuló intézkedései, hogy hatékony versenykörnyezetet garantáljon a belső piac szívében, bár ez megkérdőjelezheti az említett intézményre ruházott abszolút hatásköröket.

A válság elmúlt néhány hónapjában a közelmúlt eseményeivel indokolt állami támogatások engedélyezése alapvető fontosságú volt a gazdaság fellendüléséhez. Ezenkívül a kartellek és a cégek erőfölénnyel való visszaélése elleni küzdelem is nélkülözhetetlen, ha biztosítani akarjuk, hogy a tisztességes verseny légköre tovább éljen a belső piacon, ami olyan feltételeket teremt a különböző gazdasági szereplők számára, amelyben virágozhatnak a vállalkozásaik.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A gazdasági válság, amelynek hatásait még most is érezzük, kivételes intézkedéseket – például állami támogatást – tesz szükségessé. Mindazonáltal gondoskodni kell arról, hogy e támogatás ne vezessen a verseny torzulásához és ne emelje a költségvetési hiányt és az államadósságot. Tehát ezt az eszközt csak higgadt mérlegelés után lehet alkalmazni.

A gyorsan növekvő államadósság a jövő nemzedékeit terheli majd, és akadályozza a gazdasági fellendülést és a növekedést. A rendkívül magas adósság és költségvetési hiány amellett, hogy rontja az euró stabilitását, szigorú korlátozásokat is szükségszerűvé tesz a közkiadások terén, olyan kiemelt fontosságú területeken, mint például az oktatás, az egészségügy, az innováció és a környezetvédelem.

Ezért szigorú értékelésnek kell alávetni a mentőcsomagokat és a gazdaságélénkítő csomagokat, valamint az állami támogatás hatékonyságát. El kell kerülni a protekcionizmust és az egységes piac felaprózódását, mivel ezek gyengítik Európa világgazdaságban betöltött szerepét.

A jól működő egységes piac az egészséges gazdaság és – minden bizonnyal – a gazdasági fellendülés kulcsa. A Parlament részéről az együttdöntési eljárás keretében eszközölt nagyobb beavatkozás révén végső soron a gazdaságpolitikáknak nagyobb legitimitást kell nyerniük.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A versenypolitikák és a versenyhez kapcsolódó hatékony szabályok mindig is nélkülözhetetlenek voltak ahhoz, hogy a gazdasági szereplők eredményes működést tudjanak folytatni egymás mellett az euróövezeten belül. És bár az EU-t erőteljesen érintette a közelmúltbeli gazdasági világválság, az igazság az, hogy az erős valuta, a stabil egységes piac, a rendezett államháztartás és jó szociális védelmi rendszer nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy átvészeljük a válság hatásait.

Ugyanakkor az, ahogyan különböző tagállamok az Európai Unió egészének érdekét teljesen figyelmen kívül hagyva állami támogatásokat osztottak ki, jelentős torzulásokat okozhat a versenyben. Ezért alapvető fontosságú értékelni az egyes tagállamok által a válság kezelése érdekében tett összes intézkedést, hogy a jövőben az EU közösen és összehangoltan tudjon fellépni a protekcionizmus és az egységes piac felaprózódásának elkerülése érdekében. Az ilyen helyzetek csak ártanak Európának, amely erős szerepet kíván betölteni a világgazdaságban.

  Sławomir Witold Nitras (PPE) , írásban. – (PL) A versenypolitika az egyik legfontosabb közösségi politika, egyike azoknak, amelyekről elsőként született megállapodás. Bevezetésének oka és szükségszerűsége közvetlenül kapcsolódik az Európai Közösségek egyik legfőbb céljához, a közös piac létrehozásához a tagállamokban. A versenypolitika azt hivatott garantálni, hogy a belső kereskedelem akadályait, amelyeket a közös piac keretében sikeresen felszámoltak, ne váltsák fel más intézkedések a vállalkozások vagy a kormányok részéről, mivel ez a verseny torzulását okozná. A versenypolitika alapvetően a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt, és arra törekszik, hogy Unió-szerte nagyon hasonló árakon könnyű hozzáférést biztosítson számukra az egységes piacon kínált árukhoz és szolgáltatásokhoz. Szeretném felhívni az Önök figyelmét az Európát sújtó válságra, és elmondani, hogy a jól működő belső piac az egészséges gazdaság és – jelenleg okvetlenül – az újjáépítés kulcsa, amely a közeljövőben vár ránk.

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) Ez a jelentés tartalmaz néhány ésszerű javaslatot, például a multinacionális érdekek, illetve a kis- és középvállalkozások érdekeinek külön történő kezelését a versenyjogban. De nem hiszem, hogy helyénvaló lenne a távközlési ágazatban alkalmazott kiskereskedelmi árak tekintetében a dereguláció vagy a szabályozás hiánya. Összességében tévedésnek tartom a jelentés lényegét, amely a szabad piac abszolút hatékonyságát feltételezi, ezért nemmel szavaztam.

  Robert Rochefort (ALDE) , írásban. – (FR) Igennel szavaztam in ’t Veld asszony jelentésére, amely üdvözli a Bizottság versenypolitikáról szóló 2008. évi jelentését. Én is osztom ezt a pozitív hozzáállást: figyelemreméltó ez a változás a Bizottság megközelítésében.

A jelentésben a Bizottság lényegében kifejti, hogy a fogyasztók érdekeit helyezi versenyjogi tevékenységei középpontjába, és a versenypolitika legfőbb céljának a fogyasztók jólétének javítását tartja. Ezt üdvözlendőnek tartom. Lehetséges volna, hogy a Bizottság végre teljes mértékben a Lisszaboni Szerződés 12. cikkével összhangban cselekszik, amely előírja, hogy a fogyasztóvédelmet figyelembe kell venni az Unió egyéb politikáinak meghatározásakor és végrehajtásakor?

Emellett arra bátorítom a Bizottságot, hogy folytassa azt a rendszeres párbeszédet, amelyet a szolgálatai, a fogyasztók és az őket képviselő szövetségek között elindított. E tekintetben jó dolognak tartom, hogy 2008-ban a Versenypolitikai Főigazgatóságon belül létrehozták a fogyasztói kapcsolatokkal foglalkozó egységet. Most átfogó beszámolót szeretnénk kapni ennek az egységnek a tevékenységéről, hogy jobban megismerjük a munkáját.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Képviselőcsoportommal, a Zöldek/Európai Szabad Szövetséggel együtt igennel szavaztam in ’t Veld asszonynak a versenypolitikáról szóló bizottsági jelentésről (2008) kidolgozott jelentésére, mert lehetőséget nyújt a Parlament számára, hogy meghatározza prioritásait és értékelje azt, ahogyan a Bizottság a versenypolitikáját folytatja. Örömmel tölt el, hogy a Gazdasági és Monetáris Bizottság szavazásával összhangban az in ’t Veld-jelentést (a várakozásoknak megfelelően) nagy többséggel elfogadták (a Zöldek igennel szavaztak, a többi nagy képviselőcsoporthoz hasonlóan).

  Czesław Adam Siekierski (PPE) , írásban. – (PL) A gazdasági válságra azért tudott Európa gyorsan reagálni, azért tudta enyhíteni a válság hatásait, mert közös valutával, erős belső piaccal és stabil szociális biztonsági rendszerrel rendelkezik. Ez nem azt jelenti, hogy már nem érezhetők a válság hatásai, de láthatók a javulás jelei. Sajnos a fogyasztók számára még mindig nehézséget okoz a verseny előnyeinek kihasználása. Védeni kell a fogyasztók jogait, de tudatosabbnak kell lenniük és több információval kell rendelkezniük. Akkor beszélhetünk megfelelően működő és versenyképes európai piacról, ha a fogyasztók élni tudnak a verseny rendszerével, és döntéseket tudnak hozni a termékekről, a szolgáltatásokról, az alacsonyabb árakról. A nem megfelelően működő verseny azonban olyan, mint amit kiváltképpen a gyógyszeriparban és a távközlésben láthatunk. A verseny hiánya közvetlenül sérti a fogyasztók érdekeit, és így a gazdaságnak is káros. Például ellenőrizni kellene a versenymagatartást az EU üzemanyagpiacain. A versenyjogi jogszabályok megsértése esetén a jogsértéssel arányos mértékű szankciókat kellene alkalmazni, az előírások ismételt megsértése pedig erőteljesebb elrettentő eszközök alkalmazását vonja maga után. A válság feltárta az európai gazdaság gyengeségeit, és megmutatta, mely területeket szükséges megerősíteni. Minden gazdaságpolitikai stratégiát továbbra is demokratikus ellenőrzésnek kell alávetni és a közjó érdekeit szem előtt tartva kell megvalósítani, tiszteletben tartva az európai polgárok jogait.

Jelentés: Róża Gräfin Von Thun Und Hohenstein (A7-0084/2009)

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – Igennel szavaztam a jelentésre. A hatékonyan működő belső piac alapvető fontosságú a stabil és innovatív gazdasági környezet kialakítása szempontjából. A belső piac azonban nem működhet megfelelően a helyesen átültetett, alkalmazott és végrehajtott közösségi szabályok nélkül. Sajnos a tagállamok ellen indított jogsértési eljárások száma még mindig nagyon magas.

Az ilyen helyzet torzítja a belső piacot és megfelelő védelem nélkül hagyja a fogyasztókat. Az Európai Parlament 2008-ban részletes tájékoztatást kért a Bizottságtól arra vonatkozóan, hogy mely irányelveket nem hajtották végre a tagállamokban, és nagyon remélem, hogy a Bizottság a lehető legrövidebb időn belül reagálni tud erre a kérésre.

  Regina Bastos (PPE) , írásban. – (PT) A Bizottság 1997-ben tette közzé az első belső piaci eredménytáblát, amely a belső piaci szabályok tagállami végrehajtását vizsgálta, mivel az e téren tapasztalt jelentős késedelmek akadályozták a polgárokat és a vállalkozásokat a belső piac előnyeinek legteljesebb kihasználásában.

Az értékelő bizottság munkája – azaz a végrehajtással kapcsolatos fejlemények értékelése és közzététele – révén csökkent azoknak az eseteknek a száma, amikor a tagállamok elmulasztják az irányelvek végrehajtását. Igennel szavaztam a jelentésre, mert feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a tagállamok időben beépítsék nemzeti jogukba a belső piaci jogszabályokat, mivel a belső piac csak akkor működhet megfelelően, ha a működését szabályozó uniós rendelkezéseket helyesen hajtják végre és alkalmazzák, és ha ellenőrzik a jogszabályoknak való megfelelést.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Jóllehet a tagállamoknak sikerült a legmagasabb színvonalat elérni, már ami a belső piaci jogszabályok nemzeti jogba törtnő átültetéséhez szükséges időt illeti, nem tartom kielégítőnek a legfrissebb belső piaci eredménytáblában foglalt adatokat. A fogyasztók szükségleteit kielégítő és a vállalatok munkahely-teremtési lehetőségeit maximálisan biztosító stabil és innovatív belső piac nem jöhet létre a közösségi jogszabályok végrehatásának szisztematikus késedelmei és az irányelvek végrehajtásának elmulasztása mellett.

Az egyének és a vállalkozások szenvedik meg leginkább a belső piaci politikák késedelmes végrehajtását, a kisebb választékból, a gyengébb versenyből és a kevésbé nyitott piacokból eredő költségek miatt. Mindezek miatt fontosnak tartom, hogy a Parlament nyomást gyakoroljon a belső piaci rendelkezések alkalmazása érdekében. A tagállamok voltak azok, amelyek meghatározták ezen irányelvek végrehajtási időszakait. A legkevesebb, amit elvárhatunk tőlük, hogy betartsák a saját maguk által kitűzött célokat. A gazdasági válság idején ez alapvető cél a belső piacon.

  Lara Comi (PPE) , írásban. – (IT) Miután sikerült javítani az irányelvek átültetése tekintetében meglévő elmaradáson, ami jelenleg 1%-os mértékű, továbbra is rendkívül fontos marad a belső piaci jogszabályok tényleges végrehajtásának javítása a nemzeti jogrendszerekben. A Bizottságnak, a Parlamentnek és a tagállamoknak e téren fokozniuk kell az erőfeszítéseiket és együtt kell működniük egymással.

A Bizottságnak – párbeszéd és információcsere révén – a maga részéről többet kellene tennie azért, hogy támogassa a tagállamokat az átültetési időszak alatt, hogy így még az átültetésre rendelkezésre álló időn belül sikerüljön megoldani a problémákat. Ezenkívül évente belső piaci fórumokat kellene szerveznie, és új módszereket kell találnia a belső piac kiteljesítése előtt álló akadályok megszüntetésére, ideértve a jogszabályok egyszerűsítését is.

Nekünk, az Európai Parlament tagjainak, a polgárok képviselőinek, minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy tájékoztassuk választóinkat az európai jogszabályokról – tanulmányok, műhelymunkák, konferenciák és meghallgatások révén. A nemzeti parlamenteknek ugyanakkor aktívan részt kell venniük az európai jogalkotási folyamatokban, hogy időben tudomást szerezzenek a javasolt intézkedésekről, és javítsák az együttműködést a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között. E tekintetben a Lisszaboni Szerződés sokkal nagyobb betekintést enged a választott testületeknek, amit a lehető legnagyobb mértékben ki kell használniuk. Mindezek alapján, amelyeket a jelentés is világosan kifejt, igennel szavaztam.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A belső piaci eredménytábla legfrissebb eredményeinek közzététele után (2010. március) láthatjuk, hogy a belső piaci irányelvek 0,7%-át nem ültették még át a nemzeti jogrendszerekbe, ami jobb a 2009. júliusi 1%-os eredménynél, amire az előadó is felhívja a figyelmet.

A közösségi jogszabályok időben és megfelelően történő végrehajtása elengedhetetlen a nagyobb fokú belső piaci integrációhoz, tekintettel arra, hogy közvetlenül befolyásolja a jogbiztonságot és az európai polgárok bizalmát. Ezért a tagállamoknak felelősségteljes magatartást kell tanúsítaniuk e jogszabályok alkalmazásában, hogy a jövőben ne forduljon elő a végrehajtás elmulasztása, viszont nagyobb legyen a jogbiztonság és a polgároknak több lehetőségük legyen kihasználni a belső piacon belüli méltányos feltételeket.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A belső piac nem működhet megfelelően, ha a működésére vonatkozó közösségi szabályokat nem ültetik át és hajtják végre megfelelően, és nem ellenőrzik az érintett jogszabályoknak való megfelelést. Ezért alapvető fontosságú, hogy a tagállamok időben átültessék a belső piaci jogszabályokat nemzeti jogukba.

22 olyan irányelv van, amelynek átültetési határideje több mint két éve lejárt. Emellett az irányelvek 6%-át még nem ültette át valamennyi tagállam, ami azt jelenti, hogy 100 belső piaci irányelv még nem érte el az általa kitűzött célt az EU-ban.

A tagállamoknak és a Bizottságnak határozottan fel kell lépniük e helyzet orvoslása érdekében. Támogatom azt a véleményt, hogy a Bizottság tegye közzé a weboldalán azokat az irányelveket, amelyeket még nem hajtott végre valamennyi tagállam, hogy ez a helyzet mindenki számára ismertté váljon. A jelek szerint a jogsértési ügyek száma még mindig túlzottan magas, számuk több tagállamban meghaladja a 47-es uniós átlagot.

A jelentés emellett felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a Bizottság által létrehozott, határokon átnyúló elektronikus információs rendszerek működését.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A jelentésben állítottakkal ellentétben ma már világos, hogy a piacok liberalizálásának és a közszolgáltatások privatizálásának folyamata – amely még mindig tart – nem hozott semmiféle értékelhető eredményt az árak, a szolgáltatások minősége vagy a közkiadások csökkentése tekintetében. Sőt ellenkezőleg, a fogyasztóvédelmi szervezetek és a közszolgáltatásokat igénybe vevők az árak növekedéséről, a szolgáltatások minőségének csökkenéséről, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó költségek emelkedéséről számolnak be. A liberalizáció tulajdonképpen hozzájárult a munkahelyek csökkenéséhez, a magán monopóliumok kialakulásához, a munkavállalók, a közszolgáltatásokat igénybe vevők és általában véve a fogyasztók jogainak veszélyeztetéséhez, amint az a távközlésben, a közlekedésben, a villamos energia és a postai szolgáltatások terén történt. Ez a helyzet csak mélyítette a gazdasági és társadalmi válságot.

Ezért ha kiállunk egy ilyen politika mellett, akkor tulajdonképpen emberek milliói társadalmi-gazdasági helyzetének folyamatos rosszabbodása mellett érvelünk. Azt jelenti, hogy a közszolgáltatások – e közös erőforrás – eltékozlása és magáncsoportoknak történő átadása mellett tesszük le a voksunkat. Azt jelenti, hogy a bizonytalanságot, a munkanélküliséget és a szegénységet választjuk. Azt jelenti, hogy tovább kívánjuk mélyíteni a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti szakadékot. Azt jelenti, hogy igazságtalanabb társadalmat akarunk. Ezért szavaztunk nemmel a jelentésre.

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Mi nem szavaztuk meg Thun Und Hohenstein asszony jelentését. Ez a Parlament megrekedt az átültetett irányelvek számánál, a híres belső piaci eredménytáblánál. De soha senki nem kérdőjelezi meg e jogszabályok valódi minőségét, vagy azt, hogy valóban szükség van-e 90 000 oldalnyi szövegre, amely az Önök által „közösségi vívmányok”-nak nevezett dolgot képviseli, vagy arra a megközelítőleg 1 700 belső piaci irányelvre. És ugyanúgy az sem érdekli őket, hogy megtudják, hogy az e szövegek elfogadásakor meghatározott célokat megvalósították-e, hogy a hatásvizsgálatok pontosnak bizonyultak-e, és hogy tiszteletben tartották-e a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

Minden hiányosságot a tagállamok felelősségének tekintenek, amelyeknek viszont kisebb a mozgásterük e dokumentumoknak a nemzeti feltételekhez való hozzáigazításában, mivel a legkisebb részlet is rögzítve van, ugyanakkor a szerződések az eredmények felmutatását írják elő, nem pedig az erőforrásokét. Egy kis önvizsgálat és önkritika nagyon jót tenne az európai intézményeknek.

  Małgorzata Handzlik (PPE) , írásban. – (PL) A belső piaci eredménytábla nagyon fontos eszköz, amely tájékoztatást nyújt az európai jogszabályok tagállamok általi átültetésének helyzetéről. A tagállamok – kötelezettségeik ellenére – késlekednek az átültetéssel vagy helytelenül hajtják végre azt. Az eredménytáblák azt mutatják, hogy a tagállamok egyre jobban boldogulnak a jogszabályok végrehajtásával, bár sokan közülük mindig nem tudják teljesíteni a kijelölt célokat. Egyértelműen kötelezni kell a tagállamokat e mutatók javítására. Nemrég sok szó esett itt, az Európai Parlamentben a belső piac megerősítésének szükségességéről. A belső piac azonban nem fog megfelelően működni, ha a belső piac megfelelő működésének alapjául szolgáló jogszabályokat nem ültetik át megfelelően és az előírt határidőn belül.

A belső piacnak el kell nyernie a polgárok támogatását. Ezért támogatom az előadó azon javaslatát, hogy szervezzenek éves belső piaci fórumot, valamint hogy hozzanak létre egy „belső piaci tesztet” – ez utóbbi javaslat célja a jogszabályoknak a belső piac négy szabadsága (a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása) szempontjából való ellenőrzése.

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – A belső piaci eredménytábla hasznos áttekintést nyújt az európai fogyasztók és vállalkozások számára az alapvető fontosságú területekre vonatkozó közösségi szabályok alkalmazásáról. Sajnos Skócia még nem független országként van feltüntetve az eredménytáblán. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a skót parlament teljes hatáskörre tegyen szert azokon a területeken, amelyek most Londonhoz tartoznak. Ha ez megtörténik, biztos vagyok benne, hogy Skócia ott lesz azon tagállamok között, amelyek a fogyasztók és a vállalkozások javát szolgáló intézkedéseket hajtanak végre.

  Alan Kelly (S&D) , írásban. – Fenntartások nélkül támogatom a belső piaci eredménytáblát, az egységes piacon való sikeresség mérésének eszközét. Az eredménytábla nélkülözhetetlen annak közzétételéhez, hogy a tagállamok miként bánnak ez európai joggal. Azt is megmutatja, hogy a túlzott szabályozásból adódó teher, amely gyakran elhomályosítja az EU-ról kialakult képet, sok esetben nem valamely uniós intézmény hibája, hanem magáé a tagállamé. Le kell vonni a kellő tanulságot és a jövőben nagyobb mértékű átláthatóságra van szükség.

  Eija-Riitta Korhola (PPE) , írásban. – (FI) Elnök úr! A hatékonyan működő belső piac az elégedett fogyasztókon alapul, akik bíznak benne. Óriási szükség van az európai fogyasztókra, ahogyan a recesszióból a növekedés felé haladunk. Az általunk elfogadott jelentések fontos kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogyan javíthatjuk a fogyasztóvédelmet és a belső piac működését, és ezeket a bizottság tanácskozása és a mai szavazás során egyaránt támogattam. Három ilyen kérdést említenék meg. Először is, a belső piaci eredménytábla üdvözlendő eszköz. Öt fő mutatója kétségkívül nagyon fontos annak értékelésében, hogyan működik a belső piac általában véve, illetve a fogyasztók szempontjából. Szerintem támogatni kellene azt az elképzelést, hogy a jövőben az eredménytábla információkat tartalmazzon a belső piaci jogszabályok olyan tagállamokban történő végrehajtásáról, amelyeknek elmaradásuk van ezen a téren. Fel kell hagynunk a „szemezgetés” mentalitással. Másodszor, meglep az, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja igen negatívan állt hozzá a javasolt belső piaci tesztekhez. Ennek valószínűleg egy téves következtetés az oka, mivel a teszt kifejezetten társadalmi és környezetvédelmi célokat is támogathat. Pontosan ez az egész integrációs folyamat lényege: a gazdaság és az életképes belső piac általánosabb célokat szolgál. A történelem már bizonyította a Schuman-nyilatkozat bölcsességét. Harmadszor, támogatásomat szeretném kifejezni jogorvoslatok kidolgozása iránt, a fogyasztók jogi védelmének biztosítása érdekében. Finnországban a fogyasztói viták peren kívüli rendezésének rendszere és a fogyasztói ombudsman intézménye nagyon jól működik. A Bizottságnak intenzív párbeszédet kell folytatnia a tagállami hatóságokkal a bevált gyakorlatok terjesztésének biztosítása érdekében. Mindazonáltal nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ha meg akarjuk erősíteni a fogyasztóvédelmet és a belső piacot, a tudatos és aktív fogyasztók fontosabbak, mint a hivatalos ellenőrzés és a jogi védelem.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A belső piac egészséges működése alapvető fontosságú ahhoz, ha tisztességes versenyt és gazdasági fejlődést szeretnénk elérni. De ahhoz, hogy mindez valósággá váljon, a közösségi irányelveket valamennyi tagállamnak – kivétel nélkül – egyformán el kell fogadnia.

A belső piaci eredménytáblának és a fogyasztói bizottságnak döntő szerepe van a belső piac működésének javításában. Bár jó úton haladunk, még mindig távol vagyunk attól, hogy elérjük a hatékonyabb belső piac tekintetében meghatározott összes célt. Mindenkinek erőfeszítést kell tenni, ideérve a nemzeti parlamenteket is, amelyek nagyon fontos és határozott szerepet töltenek be.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Végül úgy döntöttem, nem szavazom meg a jelentést, mert nem sikerült törölni a szövegből a 10. cikket. E cikk megtartása meghatározó, mivel rendszeres „belső piaci teszek” létrehozására szólít fel annak érdekében, hogy utólagosan ellenőrizzék az uniós jogalkotási javaslatok valamennyi belső piaci szabálynak való megfelelését.

Jelentések: Jean-Luc Dehaene (A7-0022/2010), Reimer Böge (A7-0020/2010), (A7-0021/2010), (A7-0019/2010), Anna Rosbach (A7-0009/2010), Anna Hedh (A7-0024/2010), Cristian Silviu Buşoi (A7-0027/2010), Bairbre de Brún (A7-0082/2009), Carlos Coelho (A7-0015/2010), Sophia in ’t Veld (A7-0025/2010), Róża Gräfin Von Thun Und Hohenstein (A7-0084/2009)

  Luis Manuel Capoulas Santos (S&D) , írásban. – (PT) A szavazógép hibája miatt a szavazatom nem került rögzítésre.

Ezért kijelentem, hogy a mai ülés keretében történt szavazáskor mindegyik jelentésre igennel szavaztam.