Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. március 11., Csütörtök - Strasbourg

3. A Xintia nevű vihar Európában (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont a Bizottság nyilatkozata a Xintia nevű vihar hatásairól Európában.

  Janez Potočnik , a Bizottság tagja. – Elnök asszony! Alig két héttel a szörnyű madeirai katasztrófa után a Bizottság döbbenettel és sajnálattal szembesült azzal a pusztítással, amelyet a Xintia nevű vihar okozott Franciaországban és néhány további európai országban.

Szeretném kifejezni személyes együttérzésemet mindazok számára, akik elszenvedték ezt a természeti csapást. A Bizottság részvétét is szeretném kifejezni, elsősorban azok számára, akik családtagjai és barátai az életüket vesztették a vihar során.

A Polgári Védelmi Megfigyelő- és Információs Központon keresztül a Bizottság szorosan nyomon követte a Xintia nevű vihar okozta eseményeket, és fel is ajánlotta az európai uniós segítségnyújtási mechanizmus elindítását. A francia mentőszolgálatok azonban szerencsére saját eszközeikkel is képesek voltak reagálni a természeti csapásra, és nem igényeltek európai segítséget.

A tagállamok illetékes hatóságaival együtt a Bizottság feltárja, milyen lehetőségek és eszközök állnak rendelkezésre uniós szinten, hogy anyagi segítséget nyújthasson a katasztrófa következményeinek elhárításához és a normális életkörülmények mielőbbi helyreállításához.

A helyzet megvitatása érdekében a Bizottság elnöke, Barroso úr tegnapelőtt találkozott a francia elnökkel, Sarkozy úrral. Tegnap e tisztelt Ház tagjai közül találkozott különböző országok képviselőivel. Egy hete a regionális politikáért és a Szolidaritási Alapért felelős kollégám, Hahn úr, felkereste a vihar által leginkább sújtott francia területeket – La Rochelle-t és l’Aiguillon-sur-Mer-t –, ahol találkozott a nemzeti és regionális hatóságok illetékeseivel.

Madeirán, ahol két héttel korábban történt hasonló katasztrófa, a hatóságok és a mentőszolgálatok óriási előrelépést tudtak tenni az árvízkatasztrófa következményeinek leküzdése terén. Hahn biztos úr a múlt hétvégén Madeirára látogatott, hogy első kézből szerezzen benyomást a történtekről, és hogy megvitassa a helyi illetékesekkel a további teendőket.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapját 2002-ben hozták létre kifejezetten azzal a céllal, hogy legyen egy olyan uniós szintű eszköz, amely bizonyos feltételek teljesülése esetén anyagi segítséget nyújthat a jelentős természeti katasztrófák sújtotta európai uniós tagállamoknak. Franciaország már bejelentette abbéli szándékát, hogy kérni fogja a Szolidaritási Alap segítségét. Szeretnék rámutatni, hogy a Szolidaritási Alap működését szabályozó rendelet alapjában véve akkor engedélyezi az alap mobilizálását, ha „jelentős katasztrófáról”, van szó, ahol az országos szintű kár meghaladja a bruttó nemzeti jövedelem 0,6 %-át, vagy, 2002-es árakon a 3 milliárd eurót. Franciaország esetében ez jelenleg azt jelenti, hogy a kárnak napi árfolyamon kb. a 3,4747 milliárd eurós értéket kellene meghaladnia.

Kivételes körülmények között azonban, bizonyos kritériumok teljesülése esetén az alap kisebb, „rendkívüli regionális katasztrófák” esetén is felhasználható, különösen akkor, ha azok olyan legkülső régiókat érintenek, mint amilyen Madeira is.

A francia hatóságok jelenleg a károk, valamint a károk által a gazdaságra és a lakosság életkörülményeire gyakorolt utóhatások felmérését végzik.

Ezek a kérelemhez szükséges nélkülözhetetlen adatok, amelyeket a katasztrófa bekövetkezte után legkésőbb tíz héten belül kell eljuttatni a Bizottságnak. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy május 9. előtt. Amint megkapta, a Bizottság a lehető leggyorsabban megvizsgálja ezeket. A Bizottság szolgálatai, különösen a Regionális Politikai Főigazgatóság, minden lehetséges segítséget és iránymutatást megadnak a kérelem előkészítéséhez. A Bizottság és a francia hatóságok közt jól működik a szakértői szintű kapcsolattartás, ami hatékony előrehaladást tesz lehetővé.

Kérem azonban, ne feledjék, hogy a Szolidaritási Alapból érkező támogatást nem lehet azonnal kifizetni. Ne értelmezzék a Szolidaritási Alapot tévesen szükséghelyzeti eszköznek. Ez egy olyan pénzügyi eszköz, amely a szükséghelyezettel járó műveletek anyagi terheinek viselésében nyújt segítséget. Mint ilyen, az esetleges támogatás visszamenőleg használható fel a sürgősségi fellépésekre, a katasztrófa első napjától kezdve.

A Szolidaritási Alap finanszírozását a tagállamok külön erőfeszítése biztosítja, az Európai Unió rendes költségvetésén kívül, amit a Parlamentnek és a Tanácsnak költségvetés-módosítási eljárás során jóvá kell hagynia.

Mint tudják, az egész eljárás – a kérelem benyújtásának pillanatától a támogatás kifizetéséig – szükségszerűen igénybe vesz néhány hónapot. A Bizottság azonban minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy ez az időintervallum a lehető legrövidebb legyen.

Ami a Strukturális Alapokat, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) illeti, ez természetesen nem használható azonnali sürgősségi fellépések támogatására. Franciaország és a Bizottság azonban tárgyalásokat kezdett azokról a lehetőségekről és az esetleges szükséges programmódosításokról, amelyek hozzájárulhatnak a hosszú távú helyreállítási munkákhoz és az árvíz sújtotta vállalkozásokba való befektetésekhez.

Még egy utolsó pont, amelyre e Ház képviselői is kitértek két hete a Madeiráról szóló vita során. A Bizottság a jelen politikai lendületet kihasználva megpróbálja elhárítani a Szolidaritási Alap módosítására irányuló javaslat előtt álló akadályokat a Tanácsnál. A Parlament széles körben támogatta ezt a javaslatot, és úgy érzem, itt a megfelelő pillanat, hogy ismét közösen lépjünk fel a Tanáccsal szemben.

  Elisabeth Morin-Chartier , a PPE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, biztos úr! Február 27-ről 28-ra virradó éjjelen a Xintia nevű vihar különös kegyetlenséggel söpört végig Charente-Maritime és Vendée tengerpartjain, az én régiómban. Ötvenhárom ember vesztette életét, tucatnyian tűntek el és több százan vesztették el otthonaikat.

Ezek jelentős veszteségek, amelyeket még tovább súlyosbítanak a kialakult súlyos infrastrukturális problémák. Itt most kifejezetten a gátakra gondolok, a vasútvonalakra, a csatornahálózatra, az elektromos és távközlési hálózatra, valamint a kis- és középvállalkozások teljes hálózatára, különösen a tengeri szállítás, az akvakultúra és a mezőgazdaság szektorában működőkére, tekintettel arra, hogy 45 000 hektárnyi terület került sós víz alá, mivel az áradás a tengerből eredt.

Ez jelentős mértékű kárt jelent. Ez akkora kár, hogy ennek a következményei még jó ideig érezhetőek lesznek, hiszen több mezőgazdasági terület is évekig alkalmatlan lesz mezőgazdasági termelésre.

Ezért ezennel felhívom az Európai Uniót, hogy mutasson szolidaritást, és természetesen, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel és a lehető leggyorsabban tegye elérhetővé az Európai Unió Szolidaritási Alapját, mert nem mondhatjuk polgártársainknak, hogy a támogatás majd később jön, ezért a problémákat nem tudjuk itt és most orvosolni. A biztos úr látogatása után – akinek szívből köszönöm, hogy elment és saját maga nézte meg, milyen mértékű volt a pusztítás, amely tudom, hogy őt magát is mélyen érintette – egyesítenünk kell az erőinket annak érdekében, hogy javíthassuk e támogatás felhasználását, hogy gyorsabban érhessünk el eredményeket. Mindig panaszkodunk, hogy Európa túlzottan eltávolodott polgáraitól; mutassuk ma meg nekik, hogy képesek vagyunk gyorsan reagálni. Sajnálom, hogy a Tanács nincs itt, hogy segítsen bennünket ebben a rendeletmódosításban. Minden esetre, az biztos, hogy szükségünk van rá, és polgártársaink számítanak rá.

ELNÖKÖL: ROUČEK ÚR
alelnök

  Edite Estrela , az S&D képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök úr! A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja nevében szeretném kifejezni szívből jövő részvétünket azon családoknak, akik hozzátartozói a Portugáliát, Madeirát, Franciaországot és Spanyolországot sújtó természeti katasztrófa áldozataivá lettek.

A múlt héten képviselőcsoportunk küldöttsége Madeirán járt, hogy felkeresse a katasztrófa által leginkább sújtott területeket, és hogy találkozzon a regionális és helyi hatóságokkal, valamint vállalkozókkal és ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szövetségek képviselőivel.

Megrázó képeket és üzeneteket őrzünk arról, amit láttunk és hallottunk. Megtudtuk, hogy egész családok vesztek oda saját otthonaikban; drámai beszámolókat hallottunk arról, hogyan ragadt magával a tenger embereket, akiket azóta sem láttak. Egész házakat sodort az ár az utca egyik oldaláról a másikra, és utasokkal teli autókat söpört le az útról és ragadott magával a tenger.

Mindazonáltal, Madeira lakosainak bátorsága, hogy leküzdjék e csapásokat, szintén rendkívüli volt. Sosem fogom elfelejteni azoknak az embereknek az elszántságát, akiknek hiába veszett oda a vállalkozásuk, az otthonuk, a vagyonuk, nem voltak hajlandóak feladni. Sőt, máris készek a munkára, azonnal készek mindent a nulláról újrakezdeni. Alig néhány nap telt el, és máris több tonnányi kőtől, sártól és törmeléktől szabadították meg Funchal város központját.

Az országos, regionális és helyi hatóságok egyesítették erőiket, hogy a szigeten mihamarabb visszatérhessen az élet a rendes kerékvágásba. Ezért olyan fontos közhírré tenni, hogy a turisták is visszatérhetnek Madeirára, ahol a sziget természetes szépsége és lakosainak vendégszeretete vár bennünket.

Madeira lakosai várják ezenkívül az európai intézmények szolidaritását is, hogy újjáépíthessék lerombolt útjaikat, hídjaikat és középületeiket. A kereskedőknek, az iparosoknak és a mezőgazdasági termelőknek szintén szükségük van a támogatásunkra életük újbóli felépítéséhez, valamint a régió gazdasági fejlődéséhez való hozzájáruláshoz.

Nagy örömmel tölt el, biztos úr, hogy azt hallom, hogy a Bizottság, csakúgy, mint a Parlament és a Tanács, kész megnyitni a Kohéziós Alapot – támogatván a Parlament által már elfogadott új javaslatot –, hogy a köz igényeihez jobban igazodó új szabályok kerülhessenek bevezetésre.

Amint azt tudja, biztos úr, a többi strukturális alap szerkezeti átalakítására és újfajta alkalmazására is szükség van, hiszen a speciális helyzetek speciális megoldást követelnek.

  Giommaria Uggias , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr! Hölgyeim és uraim! A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport szintén szeretné kifejezni az Európa több területét érintő Xintia nevű vihar áldozatai iránti együttérzését. Cselekednünk kell, és e tekintetben nagyra értékelem azokat a mai igen fontos bejelentéseket, amelyeket Potočnik biztos úr tett, akinek értékelem szakmai hozzáértését és elismerem elkötelezettségét. Ezzel kapcsolatban szeretném arra kérni, hogy tegye meg a Szolidaritási Alapra vonatkozó szükséges módosításokat, emlékeztetve őt arra, hogy a Parlament már 2006-ban nagy többséggel elfogadta az erre vonatkozó intézkedést. Tekintettel a kialakult helyzetre és a halálesetekre, csak ismételni tudjuk, mennyire fontos, hogy ehhez hasonló intézkedéseket fogadjunk el.

Ugyanakkor, elnök úr, több fronton kell cselekednünk; először is felül kell vizsgálnunk a fejlesztési és a regionális tervezési programokat, majd naprakésszé kell tennünk azokat környezeti hatásuk szempontjából, helyszíni hatásvizsgálatok elvégzésével együtt. Továbbá tekintélyes összeget kell invesztálnunk abba, hogy hosszú távú fellépést valósítsunk meg egy katasztrófamegelőző stratégia kidolgozása céljából. Ez nem egy választási lehetőség vagy egy szeszélyes ötlet, hanem szükségszerű lépés, ha nem akarjuk, hogy a mai vitánk tárgyához hasonló természeti csapások ilyen tragikus következményekkel járjanak.

Mindazonáltal, ha csupán erre a nézőpontra szeretnénk korlátozni magunkat, gazdasági érvek is szólnak emellett, amelyek arra kötelezik az intézményeket, hogy lépjenek a megelőzés érdekében. Míg állásfoglalásunkban kijelentjük, hogy tekintélyes összegeket kell a károk helyreállítására szánni, figyelmünket és fellépésünket a környezetvédelmi beruházások és kezdeményezések, az újraerdősítés és a vegetáció védelme felé kell fordítanunk, tekintve, hogy ha így teszünk, azáltal csökkenni fognak a környezeti károk helyreállításának költségei.

Meg kell tanulnunk az efféle katasztrófákból – a modern embernek tanulnia kell belőlük –, hogy nem irányíthatunk mindent, de mindent korlátok között tarthatunk, ha megtesszük a megfelelő óvintézkedéseket. Meg kell tennünk, elnök úr, már csak az áldozatok emlékére is, akik az elmúlt napokban és hetekben sajnos Európa-szerte régióink valóságára emlékeztettek.

  Raül Romeva i Rueda , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr! Én magam is szeretném legmélyebb együttérzésemet és szolidaritásomat kifejezni – saját magam és képviselőcsoportom nevében – az érintett régiók iránt, sajnálva a katasztrófa súlyos gazdasági következményeit és különösképpen részvétünket nyilvánítva az áldozatok családja számára. Hangsúlyoznunk kell, mennyire fontos, hogy az országos, a regionális és a helyi hatóságok most a lehetséges hatékony megelőző politikákra összpontosítsanak, és nagyobb figyelmet szenteljenek a földhasználattal kapcsolatos megfelelő gyakorlatoknak és jogi szabályozásnak.

Pontosan ezen okokból kifolyólag képviselőcsoportunk két módosítást terjesztett be, mert véleményünk szerint ezek hiányoznak a közös állásfoglalásból. Az első a következőt tartalmazza: „mivel Franciaországban engedélyezték az árterületeken és a természetes vizes területeken való építkezéseket; mivel az ingatlanspekuláció ösztönözte a sérülékeny területeken való építkezést”. A mi szemünkben ezek alapvető szempontok az előrelépés érdekében.

A második módosítás arra hív föl, hogy ezen tervek végrehajtása a közösségi alappal való társfinanszírozás formájában valósuljon meg, és különösen a Strukturális Alapokra, az EMVA-ra, a Kohéziós Alapra és az Európai Szolidaritási Alapra vonatkozzanak fenntarthatósági intézkedések. Számunkra ez alapvetően fontos szempont a tekintetben, hogy az állásfoglalás mellett vagy az ellen fogunk-e szavazni.

  João Ferreira , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök úr! Első szavainkkal csakis részvétünket és szolidaritásunkat tudjuk kifejezni a katasztrófa áldozatainak hozzátartozói számára. Üdvözöljük az Európai Uniónak az érintett régiókhoz és városokhoz szóló együtt érző szavait. Fontos, hogy most kézzelfoghatóvá tegyük ezt a szolidaritást azáltal, hogy a rossz időjárás okozta károk enyhítése érdekében gyorsan mobilizáljuk a szükséges eszközöket és forrásokat.

Az elmúlt évek alatt a tagállamokat számos katasztrófa sújtotta, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy létezésének első hat évében máris 21 országból 62 kérelem érkezett a Szolidaritási Alap mobilizálása céljából.

A katasztrófák által okozott károkat nehéz megítélni, különösen, ha emberéletet is követelnek. De a gazdasági és társadalmi veszteségek is majdnem minden esetben rendkívül jelentősek.

Ebben az összefüggésben elmondható, hogy a megelőzésnek még fontosabb társadalmi szerepet kell játszania, és egyre nagyobb jelentőséggel kell bírnia a katasztrófakezelési folyamatokban. E téren fontos az Európai Unión belüli együttműködés és szolidaritás fejlesztése. Először is, létre kell hozni egy megelőzésre alkalmas pénzügyi keretet, amely támogathatja a köz, a környezet és az éghajlat védelmét szolgáló intézkedések tagállamok általi bevezetését.

Különleges támogatásban kell részesülniük többek közt az olyan fellépéseknek, mint például a potenciálisan veszélyes helyzetek korrekciója, a legnagyobb kockázatot viselő területek védelme, a korai előrejelző rendszerek megerősítése a tagállamokban, valamint a különböző korai előrejelző rendszerek között meglévő kapcsolatok megerősítése.

Amint az már itt is elhangzott, az ésszerű földhasználat, a természettel harmonikus kapcsolatban lévő gazdaságai és társadalmi fejlődés, valamint az Európai Unión belüli megerősített kohézió mind alapvető tényezők a katasztrófák megelőzése szempontjából.

  Bruno Gollnisch (NI) . – (FR) Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Számos európai régiót sújtott kivételes meteorológiai jelenség, természeti csapás, amely óriási anyagi, gazdasági, mezőgazdasági és környezeti kárral járt, és amely sajnálatos módon számos emberéletet is követelt.

Merem remélni, biztos úr, hogy a kellő részvéten túl az Európa Szolidaritási Alapot, amely az ilyen esetekben nagyon hasznos európai lehetőség, képesek lesznek gyorsan és rugalmasan mobilizálni mind Franciaországban, mind Madeirán, ahogyan az – amint valaki már említette – más európai országokban is történt –, hogy segítsék honfitársaimat Vendée-ben és Charente-Maritime-ban a létfontosságú szolgáltatások és infrastruktúra helyreállításában.

Ha jól értem az Önök által elmondottakból, a francia kormány még nem jelezte ezt a kérdést Önök felé; ez nagyon meglep. Mindazonáltal meg kell jegyeznem, hogy egyesek bizonyos tekintetben kihasználják ezeket az eseményeket, amit én a magam részéről elfogadhatatlannak tartok.

Először is, az általunk elszenvedett természeti csapásokat mindenáron az úgynevezett globális felmelegedéssel hozzák összefüggésbe. Bármilyen politikai vagy áltudományos érvet próbáljanak is meg megetetni velünk, nem fogják tudni jobban irányítani az időjárást és az áradásokat, mint ahogy egy földrengést meg tudnak előzni.

Másodszor, szisztematikusan keresik a bűnösöket és a könnyű bűnbakokat. A Franciaország nyugati részén bekövetkezett Xintia katasztrófa két rendkívül ritka esemény kombinációjából fakadt: az egyik természetesen maga a vihar, valamint a szokatlanul magas dagály, amely a gátak összeomlásához vezetett.

Probléma merült fel a polgármesterek által kiadott építési engedélyekkel kapcsolatban, akiket most a körzeteikben történt halálesetek miatt személyes felelősséggel vádolnak. Holott senki – sem a département, sem a régió, a közszolgálatok, sem a várostervezők, sem az építészek –, senki nem tiltakozott az ellen, hogy megadják az építési engedélyt ezekre a lakosok által kérelmezett épületekre.

A régió, és különösen a kis önkormányzatok választott képviselői méltán örvendenek nagy tiszteletnek polgártársaik körében. Óriási felelősséget viselnek gyakorlatilag semmiért cserébe, remek érzékkel viseltetnek a közérdek iránt, rendkívül összetett feladatokkal küzdenek meg, amelyek részben az Unió felelősségi körébe tartoznak, és az állami hatóságok teljesen magukra hagyják őket; erre mindenképpen szerettem volna felhívni a figyelmüket.

  Lambert van Nistelrooij (PPE) . – (NL) Elnök úr! Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport helyesli az állásfoglalást, és támogatja, hogy megfelelő módon kifejezzük részvétünket és szolidaritásunkat, valamint hogy közvetlenül cselekedjünk. Mindezt szeretném néhány ponttal kiegészíteni. Először is, úgy vélem, nagyszerű, hogy a Bizottság közbelépett, és hogy Hahn úr is átgondolja, hogyan módosíthatná operációs programjait. Ez rövidtávon is jót jelent.

Mindazonáltal, jelenleg a Szolidaritási Alap okoz gondot. Hogyan akadályozhatja a Tanács már évek óta a Parlamentet abban, hogy rugalmasabbá tegye a Szolidaritási Alapot? Véleményem szerint igazán nagyszerű, hogy Potočnik úr ennyire egyértelmű volt a tekintetben, hogy most már a Bizottság ragadja magához a kezdeményezést. A spanyol elnökség is igazán itt lehetne ma, hogy ezt megerősítse. Itt a cselekvés ideje, és a Parlament rendkívül elégedetlen amiatt, hogy ebben akadályozzák.

A kérdésnek azonban van egy másik dimenziója is. Én holland vagyok. Hollandia nagy része a tengerszint alatt helyezkedik el. Az 1953-as tavaszi áradás még élénken él az emlékeinkben, és tudjuk, hogy életbevágóan fontos, hogy előretekintsünk. Tisztában vagyunk vele, hogy ezekben a régiókban a biztonsági és megelőző intézkedéseknek kéz a kézben kell járniuk a fejlesztésekkel, vagyis minden olyan fejlesztési tevékenységgel, amely hatással van a part menti övezetekre. Ez mindenképpen megvalósítható cél. Mi Hollandiában kidolgoztunk egy tervet, a delta-tervet, amely célja, hogy megerősítsük a part menti védekezésünket, és további olyan kérdéseket is vizsgálunk, amelyekben szükségszerű a biztonság és a gazdasági fejlesztés összekapcsolása.

Végezetül hadd tegyem hozzá, hogy 2008-ban Saint Malóban, egy francia tengerparti városban, kezdeményezés született arra, hogy az ENSZ pártfogása alatt, az OECD-vel együtt, összefogjuk az összes tengerparti régiót. Az ENSZ-nek van tengerparti régiókra vonatkozó katasztrófa-megelőzési terve, amelynek lényeges eleme, hogy világméretű perspektívában gondolkodik. Az Európai Parlamentnek kísérleti projektje van a 2009–2010-es időszakra, és mi, egyéb eszközök mellett támogatások biztosításával ösztönözzük, hogy régióink vegyenek részt ebben. A következő időszakban e projekt világméretű dimenzióba helyezését kell napirendre tűznünk.

  Bernadette Vergnaud (S&D) . – (FR) Elnök úr! Biztos úr! Hölgyeim és uraim! Először is a madeirai áradások és a Xintia nevű vihar áldozatai iránti legmélyebb együttérzésemet és szolidaritásomat szeretném kifejezni.

Fel kell tennünk a szükséges kérdéseket a pusztító meteorológiai jelenségek számának aggasztó növekedésével és azzal kapcsolatban, milyen szerepe van ebben az éghajlatváltozásnak, valamint sürgősen megoldásokat kell találnunk a problémára. Ami a jelen helyzetet illeti, most sürgős megoldással kell szolgálnunk a katasztrófa által sújtott lakosság számára. Természetesen az állami és magánbiztosítóknak is készségesnek kell lenniük, de a tönkrement infrastruktúra és az érintett területek újjáépítése terén az európai szolidaritást is kifejezésre kell juttatni.

Ezért fordult a francia kormány segítségért az EU 2002-ben létrehozott Szolidaritási Alapjához, amelyet remélhetőleg gyorsan és ésszerűen megítélnek majd. Az erre való ösztönzést célozta két levelem, amelyet március 1. óta a nyugat-franciaországi régió választott képviselőjeként küldtem a Bizottságnak, és amelyet múlt csütörtökön volt alkalmam megvitatni La Rochelle-ben Hahn biztos úrral, akinek szívből köszönöm, hogy olyan készséges volt.

Hahn biztos úr egyetértett abban, hogy a mechanizmus komplex, és végrehajtása nem egyszerű. Nos, ki kell mondanunk, hogy lehetett volna rugalmasabb is, ha a Tanács nem gátolta volna oly érthetetlen módon az alap működésének felülvizsgálatát, amelyet a Parlament képviselői 2006-ban nagy többséggel elfogadtak. Ezért remélem, hogy a rendszer hatékonyabbá válása érdekében a spanyol elnökség feloldja majd az e szöveggel kapcsolatban kialakult patthelyzetet.

Ami viszont az azonnali cselekvést illeti, felhívom a Bizottságot, hogy engedélyezze az EMVA és az ESZA regionális alapokon keresztül biztosított társfinanszírozási összegek egyszeri emelését az érintett régiókon belüli projektek számára, egy olyan időintervallumon belül, amely lehetővé teszi, hogy gazdaságuk már nyárra helyreállhasson.

Végül, ezt a segélyt nem szabad oly módon felhasználni, hogy az újjáépítés során ismét elkövessék ugyanazokat a tragikus környezetvédelmi és várostervezési hibákat, mint korábban; megfontoltan kell felhasználni, hogy általuk a lehető legnagyobb mértékben megelőzhetővé váljanak az ehhez hasonló tragédiák.

  François Alfonsi (Verts/ALE) . – (FR) Elnök úr! Az után a katasztrófa után, amely Madeira után alig néhány héttel sújtott le a francia partokra, képviselőcsoportunk módosításokat nyújtott be, hogy Parlamentünk, amellett, hogy kifejezze szolidaritását, a felelősöket is leleplezze. Mert az európai polgárok nem csupán azért haltak meg, és mások nem csupán azért vesztették el mindenüket, mert a természet erői elszabadultak, hanem azért is, mert egyesek súlyos hibákat követtek el, amikor engedélyezték a tengerpart és a folyópartok beépítését. Ezekért a hibákért a tagállamok, azok nem megfelelő törvényei, azok túlzottan hanyag hatóságai és túlzottan felelőtlen kormányai a felelősek.

Építkezést engedélyezni árterületeken nem kevésbé súlyos vétség, mint éveken át dohányfogyasztásra vagy azbeszthasználatra bátorítani, akkor is, ha emberek halnak meg, és világos, hogy annak ez az oka. A Xintia előtt ott volt Madeira, Madeira előtt pedig ott volt Szicília; és holnap újabb katasztrófák történnek majd. Ha az Európai Parlament nem emeli fel a hangját, ő is felelős lesz a jövőbeni katasztrófákért. Az Európai Uniónak ki kell mutatnia szolidaritását, de ugyancsak demonstrálnia kell felelősségérzetét is.

  Patrick Le Hyaric (GUE/NGL) . – (FR) Elnök úr! Biztos úr! Mindenki máshoz hasonlóan gondolatban mi is a gyászolókkal és azokkal a családokkal vagyunk, akik mindenüket elvesztették a Xintia nevű vihar következtében.

Az egyik tanulság, amelyet le kell vonnunk ebből a katasztrófából, megint csak az, hogy mennyire hasznosak a tagállamok, a települések, a minisztériumok, a régiók szolgálatai, ideértve a közszolgálatokat és a polgári védelem szolgálatait, amelyek ismét bizonyították hatékonyságukat. Mint abban mindannyian egyetértünk, sürgős segítséget kell most nyújtanunk a családoknak a javítások elvégzéséhez és az újjáépítéshez; de másképp kell újjáépítenünk, figyelemmel kell lennünk a természetre és az emberre. Ennek érdekében ösztönöznünk kell a profitban úszó biztosítótársaságokat, hogy térítsék meg az embereket ért károkat.

Másfelől, tekintettel az érintett régiókra lesújtó természeti csapás kivételes jellegére, az Európai Uniónak a tagállamokkal karöltve nagyobb léptékben és gyorsabban kell cselekednie, nem utolsósorban az Európai Szolidaritási Alap hasznosításával, és tennie kell mindezt az Ön által, biztos úr, az előbbiekben leírtnál rugalmasabb módon. Az otthonok és vállalkozások pusztulásának mértékét, valamint a termőföldek terméketlenné válását valószínűleg nem lehet a hagyományos kritériumok mentén számszerűsíteni.

Ugyanakkor a regionális alapokat és az Európai Szociális Alapot együttesen kell alkalmaznunk annak elősegítése érdekében, hogy az érintett régiók talpra állhassanak. És ezen túlmenően minden tanulságot le kell vonnunk a történtekből, és tennünk kell az efféle katasztrófák megelőzése és az efféle éghajlati jelenségek által okozott károk minimalizálása érdekében. Az ártereken történő építkezések és a tengerparti ingatlanokat érintő spekuláció elleni küzdelem kérdését teljes körűen felül kell vizsgálni a természeti egyensúllyal, a mezőgazdasági tevékenységgel, az akvakultúrával, az osztrigatenyésztéssel és -halászattal összefüggésben, amelyeket az európai politikák oly gyakran tönkretesznek.

Ezért javaslom, hogy az Európai Unió, a tagállamokkal és a régiókkal együttműködve, hozzon létre egy olyan következetes és fenntartható helyreállító és fejlesztési tervet, amely figyelembe veszi a tengerpart földrajzi és környezeti adottságait, biológiai sokféleségét és a part mentén folytatott tevékenységeket.

Végezetül lehetőséget kell teremteni a közös megelőző, ellenőrző és előrejelző rendszer kialakítására, amely révén gyors és szolidáris alapokon nyugvó segítséget lehet nyújtani a rászoruló lakosságnak.

  Maurice Ponga (PPE) . – (FR) Elnök úr! Biztos úr! Hölgyeim és uraim! Amint azt kolléganőm, Morin-Chartier asszony és más képviselőtársak is elmondták, február 27–28-án heves vihar söpört végig számos francia régión, 53 ember életét követelve és óriási anyagi károkat hagyva maga után.

A vihar szokatlanul heves volt; pusztító áradással járt a francia partvidék mentén. Madeira után most ismét természeti csapás sújtott le Európára. Bretagne-t, kollégám és barátom, Cadec úr régióját is súlyosan érintette. A történtek miatt három francia régiót, Bretagne-t, Poitou-Charentes-t és Pays de la Loire-t, természeti katasztrófa sújtotta területnek nyilvánítottak.

E katasztrófákkal szemben az Európai Uniónak bizonyítania kell készségességét és ki kell mutatnia szolidaritását. Csak szavakkal és egy állásfoglalással nem fogjuk tudni támogatni a katasztrófák áldozatait; emellett és mindenekelőtt anyagi segítséget is nyújtanunk kell számukra.

Ezért felhívom az Európai Bizottságot – és kollégám, Béchu úr is támogatja kérésemet –, hogy gyorsan tegye hozzáférhetővé az EU Szolidaritási Alapját, hogy mihamarabb hozzásegíthessük a katasztrófa sújtotta területeket a károk felszámolásához.

Ez a katasztrófa azt mutatja, hogy Barnier úrnak egy európai polgári védelmi erő létrehozására irányuló javaslata nagyon is helytálló. Az európaiaknak együtt kell fellépniük, mert egyre több természeti csapás sújt le ránk, amelyek nem kímélik európai területeinket, és különösen a legelzártabb és legsérülékenyebb régióinkat, úgymint az indiai-óceáni szigeteket és a Karib-szigeteket.

  Ricardo Cortés Lastra (S&D) . – (ES) Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Először is szeretném szolidaritásomat kifejezni a Xintia nevű vihar áldozatainak hozzátartozói számára.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja Regionális Fejlesztési Bizottságának tagjaiból álló küldöttséggel a múlt héten lehetőségem nyílt Madeirára látogatni. Ez volt az első alkalom, hogy egy európai delegációnak lehetősége volt a helyszínre látogatni és találkozni a sziget hatóságaival és lakosaival.

A Madeirán pusztító viharok több mint 40 életet oltottak ki, és több százakat sebesítettek meg vagy tettek hontalanná. A gazdasági károkat mintegy 100 millió euróra becsülik; 900 vállalkozás és több mint 3 500 munkavállaló közvetlenül érintett.

Az elsődleges feladat az infrastruktúra újjáépítése, annak biztosítása, hogy az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba, és mindenekelőtt újjá kell építeni Madeira külföldi imázsát, és vissza kell szerezni a turisták bizalmát, és ezáltal kell ösztönözni Madeira gazdaságát és fejlődését.

Számos kedvezőtlen időjárási esemény, különösen a Xintia nevű vihar, Spanyolországot is érintette, különösen Andalúzia és a Kanári-szigetek térségét, csakúgy, mint Nyugat-Franciaországot és más országokat is.

Ezek a komoly természeti csapások óriási gazdasági károkat okoztak és sürgős, gyors és hatékony választ követelnek az Európai Unió részéről; ezért az ehhez hasonló katasztrófák kezelése érdekében mobilizálnunk kell a szükséges eszközöket.

Biztos úr, rendkívüli helyzet alakult ki, amely rendkívüli intézkedéseket követel.

  Marian-Jean Marinescu (PPE) . – (RO) A szerencsétlenségek és természeti csapások kiterjedtsége és mértéke, amelyekkel a közelmúltban szembe kellett néznünk, riasztó méreteket ölt. Elérkezett az idő, hogy Michel Barnier úr 2006-ban benyújtott, egy európai polgári védelmi erő létrehozására irányuló javaslata a gyakorlatban is megvalósításra kerüljön.

Égetően szükség van továbbá az Európai Szolidaritási Alap Szabályzatának sürgős felülvizsgálatára is. 2006-os álláspontja alapján a Parlament jóváhagyta a szóban forgó rendelet abból a célból történő módosítását, hogy megteremtsük a tagállamok kérelmeire való gyors és hatékony válaszadás lehetőségét. Az alap igénybevételéhez szükséges küszöb alacsonyabbra helyezése és az előzetes értékelés alapján történő gyors kifizetésről való rendelkezés rendkívül fontos intézkedések a rendelet felülvizsgált formájában.

Ezért kérem, hogy a Tanács nyissa meg az Európai Szolidaritási Alapról szóló rendelet felülvizsgálatának dossziéját, kérjen azonnali felülvizsgálatot és ne utasítsa el az új rendeletet.

Köszönöm.

  Karin Kadenbach (S&D) . – (DE) Elnök úr! Biztos úr! Tavaly októberben a Regionális Fejlesztési Bizottság küldöttségének tagjaként lehetőségem volt megtekinteni mindazt a csodálatos dolgot, amit az EU-alap segítségével Madeirán létrehoztak, ami miatt engem személyesen is lesújt a mostani katasztrófa. Szeretném kifejezni együttérzésemet az érintett családok számára, és azok számára is, akik alig néhány óra leforgása alatt teljes életük munkájának gyümölcsét elvesztették.

Az Európai Unió, különösen most, mikroszkóp alá kerül; és a Szolidaritási Alapot pontosan az efféle nehéz helyzetek kezelésére hozták létre. És Madeira és Franciaország lakosainak most nem csak az együttérzésünkre, hanem mindennél jobban az anyagi támogatásunkra is szüksége van.

A franciaországi és madeirai katasztrófákat tovább súlyosbítja a tény, hogy egyesek talán túl nagyra törően igyekeztek irányításuk alá vonni a természetet, és a természet törvényeit semmibe véve próbálták meg élni az életüket. Az, hogy hosszú távon ez mennyire nem lehetséges, most ismét csak nagyon fájdalmas úton nyert bizonyítást.

Ez azt jelenti, hogy minden támogatást csak olyan módon lehet felhasználni, hogy garantálja a biztonságot, a megelőzést és a fenntarthatóságot, aminek külön figyelmet kell szentelni.

  Agustín Díaz de Mera García Consuegra (PPE) . – (ES) Elnök úr! Először is szeretnék hangot adni Franciaország és Portugália, és különösen La Rochelle és Madeira iránti együttérzésemnek és részvétemnek; másodszor szeretném kifejezni saját hazám, különösen a heves vihar által érintett Andalúzia és a Kanári-szigetek iránt érzett szolidaritásomat. Mindazonáltal, súlyos kritikával kell illetnem az Európai Unió Szolidaritási Alapját.

A Szolidaritási Alap idejétmúlt, és figyelmen kívül hagyta a Parlament 2006-os állásfoglalását. Mára már semmilyen értéket nem képvisel. A benne szereplő számok – a GDP 0,6 %-a és a 3 millió euró – nem felelnek meg annak, amit a jelen helyzet követel, mivel ez már nem csupán szükséghelyzet, hanem a helyreállítás érdekében tett erőfeszítésekre is szükség van. Hiszünk a spanyol elnökségben, és ezért felhívjuk, hogy adja meg a Szolidaritási Alap reformjához szükséges lendületet.

  Nuno Teixeira (PPE) . – (PT) Elnök úr! Szeretném szívből jövő részvétemet kifejezni a Xintia vihar áldozatainak hozzátartozói számára, különösen Franciaországban és Spanyolországban. Senki sem számított rá, hogy alig egy héttel azután, ami Madeirán történt, ilyen vihar, ily mértékű pusztítással söpör majd végig Franciaország és Spanyolország partjai mentén, különösképpen a Kanári-szigeteken.

Múlt szombaton lehetőségem nyílt elkísérni Hahn urat Madeirára, aki a vihartól leginkább sújtott területeket kereste fel, és saját maga győződött meg arról, milyen mértékű rombolást végzett az időjárás. Holnap a Bizottság elnöke, Barroso úr teszi ugyanezt. Az által, hogy személyesen mérik föl a pusztítás mértékét, a történtek kivételezett szemtanúivá válnak, és ezáltal arra is ráirányítják az emberek figyelmét, ami most a legfontosabb: a sürgős segítségre.

Alapvetően fontos, hogy a Parlament képes legyen mihamarabb felülvizsgálni és egyszerűsíteni a Szolidaritási Alap szerkezetét, és gyorsan segélyt tudjon küldeni, hogy mihamarabb enyhülést nyújthassunk azoknak az embereknek, akiktől nem kérhetünk már több türelmet.

  Petru Constantin Luhan (PPE) . – (RO) Üdvözlöm a kezdeményezést, amely támogatja az Európai Parlament állásfoglalását, amelynek témája a Madeira autonóm régióban történt jelentős természeti csapás, valamint a Xintia nevű vihar európai hatásai. Hadd fejezzem ki mindazok iránti együttérzésemet, akiket érintett a vihar, és mindazok iránti elismerésemet, akik segédkeztek e természeti csapások utáni beavatkozásban.

Úgy vélem, hogy Európa régióinak lényegesen nagyobb anyagi segítségben kell részesülniük, hogy az efféle katasztrófák megelőzéséhez szükséges intézkedéseket vezethessenek be. Az Európai Unió javíthat a jelenlegi rendszereken és új, komplex rendszereket fejleszthet ki az efféle katasztrófák kiváltó okainak elemzése céljából, hogy az ezek megelőzésének szempontjából a leghatékonyabb intézkedéseket hozhassa meg. Úgy vélem, hogy a kifejezetten ezt célzó intézkedéseket minden európai makro-régiónak magáévá kellene tennie. És gondolok itt, habár ez nem szerepel kifejezetten a jelen állásfoglalásban, az EU Duna-stratégiájára, tekintettel arra, hogy nem is olyan rég, 2002-ben és 2004-ben, ez a folyó is természeti katasztrófák forrása volt. Továbbá az, hogy minden elérhető forrás a lehető legkönnyebben hozzáférhető és kiegészítő jelleggel felhasználható legyen, megkönnyítené a gazdasági, a társadalmi és területi kohézió létrejöttét azáltal, hogy az efféle katasztrófák esetén teret adna a szolidaritás megnyilvánulásainak.

Köszönöm.

  Janez Potočnik , a Bizottság tagja. – Elnök úr! Én egy olyan kis faluból származom, amelynek nagyjából 500 lakosa van, és amelyet alig két éve sújtott súlyos árvíz. Az csupán a csodának – vagy ha úgy tetszik, a szerencsének – volt köszönhető, hogy az ár nem követelt emberéletet. Akkor mi ugyanabból a Szolidaritási Alapból részesültünk, amelyről ma szó van. Teljes mértékben megértem az érintett területeken élők érzéseit. Ők is szolidaritást várnak az Európai Unió egészétől – mégpedig gyors és hatékony szolidaritást.

Ezért vélem úgy, hogy most a Szolidaritási Alap Szabályzatának felülvizsgálata a legsürgetőbb. Mint tudják, a Bizottságnak az Európai Unió Szolidaritási Alapja Szabályzatának módosítására irányuló javaslata 2005-re nyúlik vissza. Ez a javaslat legfőképp az alap nem természeti jellegű katasztrófákra való kiterjesztésére vonatkozik. Tartalmaz azonban olyan elemeket is, amelyek relevánsak lehettek volna a Xintia esetében is – egy olyan javaslatot például, hogy helyezzük alacsonyabbra a küszöbértékeket, vagy, hogy legyen lehetőség előleget fizetni a várható segélyből.

A közelmúltban néhány tagállamból – többek közt Franciaországból is – érkeztek jelek, miszerint felülvizsgálnák korábbi negatív álláspontjukat. A dosszié újbóli megnyitását illetően a Bizottság a Parlamenttel együtt rövidesen új kezdeményezéssel fog élni a Tanács és a spanyol elnökség felé.

Azzal a megjegyzéssel is egyetértek, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azért, hogy felkészültebbek legyünk. Világosan látszik, hogy a katasztrofális események gyakorisága és intenzitása növekszik, ami nyugtalanító. Ezért véleményem szerint elsődleges fontosságú, hogy jobban felkészüljünk az efféle helyzetekre. Ebben a tekintetben a Kohéziós és Strukturális Alapoknak szerepet kell vállalniuk. Vannak kiaknázatlan lehetőségeink. A Kohéziós és Strukturális Alapokat már említettem, de a Vidékfejlesztési Alapot is átirányíthatnánk erre a célra, ám természetesen csak az illető tagállam kérésére.

Szeretném megköszönni a támogatásukat, és szeretnék köszönetet mondani az e területért felelős kollégám, Johannes Hahn nevében is.

  Elnök. – A vitát lezárom.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Alain Cadec (PPE) , írásban. – (FR) Február 27-én és 28-án a Xintia nevű heves vihar több francia régión is keresztülsöpört. 53 ember életét követelte és óriási anyagi károkat okozott, többek közt az általa okozott súlyos áradással. A Madeirán történtek után Európát ismét súlyos csapás érte. Az én régióm, Bretagne is súlyosan érintett, ezt a területet három minisztérium is természeti katasztrófa által sújtott területnek nyilvánította, csakúgy, mint Poitou-Charentes és Pays de la Loire régiókat. Szeretném a katasztrófa által érintett családok és az áldozatok iránti mély együttérzésemet kifejezni. Az egész Európai Uniónak pénzügyi segélycsomag és a helyreállítást célzó támogató intézkedések révén kell most készségességét és szolidaritását kifejeznie. Béchu úr csatlakozik hozzám a sürgősségi segély iránti kérelmemben. A Szolidaritási Alap pénzügyi forrásait ma igen nehézkesen lehet mobilizálni. El kell ismerni, hogy a Parlament 2005 óta igyekszik elérni az EU Szolidaritási Alapjának hatékonyabb és gyorsabb felhasználhatóságát. A Bizottságnak és a Tanácsnak elő kell segítenie, hogy az alapból származó támogatás mihamarabb elérjen az érintett régiókhoz. Ez a természeti csapás megmutatta, hogy az európai polgári védelmi erő – a EuropeAid – létrehozásáról szóló Barnier-jelentés tökéletesen ésszerű, és lehetővé tenné számunkra a természeti katasztrófákra való hatékonyabb reagálás kifejlesztését.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az elmúlt hetekben két tragikus mértékű természeti csapás is lesújtott Európára, és az Unió tagállamaira, halált és pusztulást, valamint több tízezer eurónyi kárt hagyva maga után.

Nem fogjuk feledni a február végén Madeirán készült drámai képeket – amelyeket mélységes szomorúsággal néztem, mivel egy általam jól ismert szigetet ért a tragédia –, ahogy a számos európai térséget letaroló Xintia nyomvonalán készült drámai beszámolókat sem.

Megragadva az alkalmat, hogy amellett, hogy őszinte törődésemet fejezzem ki a tragédiák által sújtottak számára, ösztönzöm a Bizottságot, hogy cselekedjen gyorsan az érintett régiók gondjainak enyhítése ügyében. Ezt nem csak az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a lehető legsürgősebb, legrugalmasabb és a lehető legnagyobb összegben történő mobilizálásával kell megtenni, hanem a Kohéziós Alap révén elérhető minden olyan eszköz és mechanizmus felhasználásával is, amely által segíthetünk az érintett régióknak a szörnyű katasztrófa hatásainak leküzdésében.

Szeretném továbbá megragadni az alkalmat, hogy kifejezzem a madeirai helyi hatóságok és lakosok minden erőfeszítése iránti szolidaritásomat.

  Veronica Lope Fontagné (PPE) , írásban. – (ES) Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Sajnálatos módon ismét ezzel a szomorú és most már szokásos üggyel foglalkozunk. Szeretném tiszteletemet és hálámat kifejezni mindazoknak a szakembereknek és önkénteseknek, akik hozzájárultak az érintett területen zajló mentéshez és helyreállítási munkálatokhoz, és szeretném továbbá kifejezni részvétemet az áldozatok hozzátartozói számára. Segítséget kell nyújtanunk az áldozatoknak, és módot kell teremtenünk arra, hogy az érintett területek mihamarabb helyreállhassanak. Továbbra is intenzíven kell dolgoznunk a megelőzés terén. Végül, de legfontosabbként, szeretném felhívni a spanyol kormányt, hogy használja fel jelenlegi európai uniós elnökségét arra, hogy lendületet adjon az Európai Unió Szolidaritási Alapja jelenlegi szabályzatának módosításához – amit az Európai Parlament már számos alkalommal kért – az alaphoz való gyorsabb, rugalmasabb és hatékonyabb hozzáférés érdekében.

  Iosif Matula (PPE) , írásban. – (RO) A globális természeti katasztrófák elterjedtsége aggasztó. Ma már látszanak a múltbéli felelőtlen tetteink következményei, hiszen új próbatétellel szembesülünk: az éghajlatváltozás hatásaival kell megküzdenünk.

Mondanom sem kell, hogy a természeti csapások által érintett területek újjáépítési műveleteinek költsége összehasonlíthatatlanul magasabbak, mint amennyit a megfelelő megelőzés igényelne. Vannak európai uniós szintű eszközeink, amelyek elérhetőek az ehhez hasonló helyzetekben, és amelyek a régiókban kivitelezett projektek kiegészítésére szolgálnak. Így például, Románia nyugati régiójában, amelyet én képviselek, támogatást élvez egy projekt, amely célja, hogy javítsa a sürgős helyzetekben alkalmazott beavatkozási rendszer képességeit és minőségét. Az elérhető pénzügyi eszközöket, ideértve a Strukturális és Kohéziós Alapot csakúgy, mint a Vidékfejlesztési Alapot, felül kell vizsgálni, hogy vészhelyzet esetén rugalmasabban lehessen őket alkalmazni.

Ami a Szolidaritási Alapot illeti, az alap mobilizálásához szükséges küszöb alacsonyabbra helyezése és a szóba jöhető összeg egy részének előlegként való kifizetésének lehetősége felgyorsítaná a beavatkozást és a helyreállítást célzó erőfeszítéseket, lényegesen hatékonyabbá téve azokat.

Végül, de nem utolsósorban, tisztes figyelmet kell szentelnünk egy korábbi kezdeményezésnek, nevezetesen annak, amely egy gyors reagálású erő létrehozására vonatkozik, amely lefedné az Európai Unió teljes területét, mert a természeti jelenségek a szomszédos régiókat is érintik, ami szolidaritást és határon átnyúló fellépést követel.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Szeretnék csatlakozni mindazokhoz, akik előttem együttérzésüket fejezték ki a február 20-án, Madeirán tomboló, áradással járó vihar áldozatai iránt, valamint mindazok iránt, akiket a családtagjaik, barátaik, vagy vagyonuk elvesztése okán a gyász fájdalma sújt. Szeretném továbbá hangsúlyozni, hogy folyamatosan szükség van az Európai Unió abbéli képességeinek megszilárdítására, hogy segítséget nyújthasson a természeti csapásoktól sújtott lakosság számára. A személyes vagyonuk, úgymint az otthonaik, a megélhetésük és munkájuk elvesztésével ezek a lakosok kétségbeejtő helyzetbe kerülnek. Ezekben az esetekben csak a szolidaritás révén valósítható meg a társadalmi igazságosság, nem megfeledkezve arról, hogy abból minden társadalom profitál, ha a közösség minden egyes tagja megfelelő körülmények között él. Ezért nem túlzás ragaszkodni ahhoz, hogy szükség van az Európai Unió Szolidaritási Alapjának bővítésére és rugalmasabbá tételére. E tekintetben szeretném kinyilvánítani, hogy maximálisan támogatom a Madeiráról szóló állásfoglalást, amelyet a Parlament a mai napon elfogadott.

  Richard Seeber (PPE) , írásban. – (DE) A közelmúltban Madeirán, valamint Spanyolország és Franciaország egyes részein pusztító viharok súlyos áldozatokat követeltek: Madeirán 40, Franciaországban további 60 emberélet veszett oda, rengeteg eltűntet tartanak nyilván, és óriási az anyagi kár. A természeti katasztrófák kezelése remek lehetőség Európa számára, hogy bizonyítsa az általa képviselt hozzáadott értéket. Az európai partnerek közti gyors és komplikációmentes együttműködésre van szükség a Xintia nevű vihar és a hasonló áradással járó esőzések drámai következményeinek leküzdéséhez. A Szolidaritási Alap és az EU egyéb pénzeszközei legalább a katasztrófa által okozott gazdasági károk gyorsabb kezelését lehetővé teszik. Mindazonáltal, a katasztrófa-megelőzés megszervezésének mindig tagállami kézben kell maradnia, mert ők a legalkalmasabbak arra, hogy saját körülményeiket felmérve a leggyorsabban reagáljanak vészhelyzet esetén. A jövőbeni viharkárok megelőzése érdekében a Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat abbéli erőfeszítéseikben, hogy hatékony sürgősségi terveket és kockázati mutatókat dolgozzanak ki. Az éghajlatváltozás előretörésével és a vízkörforgás ebből fakadó megváltozásával lehetetlenné válik, hogy a jövőben teljes mértékben elhárítsuk az ennél akár még zordabb viharokat is. Jobb előzetes tervezéssel azonban az efféle viharok által okozott károk bizonyára enyhíthetők.

  Dominique Vlasto (PPE) , írásban. – (FR) A Xintia nevű vihar újabb tragikus és fájdalmas példája azoknak az éghajlati zavaroknak, amelyek fokozzak azon jelenségek durvaságát és rendszerességét, amelyek végső soron mégiscsak természetes jelenségek. Az Európai Uniónak napjainkban túl gyakran kell efféle természeti katasztrófákkal szembenéznie ahhoz, hogy megelégedjen jelenlegi eszközeivel, és úgy vélem, hogy polgárai megfelelőbb védelme érdekében három beavatkozási területet kellene megerősítenie: a megelőzést, amelyről a 2009-es, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló fehér könyvben is szó van, amellyel kapcsolatban véleményünk előadója voltam, és amely különös hangsúlyt fektet a tengerparti és a hegyvidéki területek sérülékenységére; a gyors beavatkozást, azzal, hogy végre létrehozza az európai polgári védelmi erőt, amelyről eddig csak beszéltünk, és amelynek csak egy javaslatra van szüksége a valóra váláshoz; valamint a helyreállítást, azzal, hogy engedélyezi a Strukturális Alapok sürgősségi mobilizálását – ha szükséges, a tervezett beavatkozási területek regionális keretein kívül is – és a Szolidaritási Alap sürgősségi mobilizálását, amelynek szabályzatát az alap gyorsabb és egyszerűbb mobilizálhatósága érdekében módosítani kell. Egyértelmű tehát, hogy helyeslem ezt az állásfoglalást, bár sajnálom, hogy a Parlament ismét olyan intézkedésekért kénytelen felszólalni, amelyeket már az Európát évek óta gyászba hajtó természeti katasztrófák első előfordulása után meg lehetett volna hozni.