Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. március 11., Csütörtök - Strasbourg

9. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

Állásfogalásra irányuló indítvány RC-B7-0169/2010

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) A rendelkezésre álló kormányzati archívumok és szakirodalom szerint Szlovákiában 1948–1989 között a kommunista rezsim 71 168 embert ítélt el állítólagos politikai bűncselekmények miatt.

Nincs jobb módja a politikai foglyok és meggyőződésük miatt bebörtönzött személyek emléke előtti tiszteletadásnak, mint munkánkkal aktívan előmozdítani a szabadság és demokrácia elterjedését ott, ahol ezek elérhetetlen fényűzésnek tűnnek. Az Európai Unió felhívásaira mindeddig nem érkezett válasz. Mélységesen aggaszt azonban a kubai politikai foglyok helyzete, ezért sürgetném a Tanácsot és a Bizottságot a politikai foglyok szabadon bocsátásához szükséges hatékony intézkedések megtételére, valamint e személyek az emberi jogok védelmezőiként végzett munkájának támogatására és biztosítására. Kuba állampolgárai számára..

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Filip Kaczmarek (PPE) . – (PL) Elnök úr! Támogattam a Kubával kapcsolatos állásfoglalásra irányuló indítványt. Hogy őszinte legyek, nem értem, Fidel Castro európai barátai miért védik oly makacsul egy bukott és lendületét vesztett forradalom eszméjét. Csak a – magát haladó szelleműnek tartó – rezsim halálos áldozatai ébreszthetik rá az embereket, hogy Kubában változásra van szükség? Van úgy, hogy az egyéni áldozatok hozzájárulnak a történelmi változásokhoz. Remélem, hogy ez ebben az esetben is így lesz. Ugyanakkor nem szeretném, ha a hatóságok dogmatizmusa, továbbá a hatóságoknak saját helyzetük elemzésére és a változásra való képtelensége miatt további áldozatokra is sor kerülne.

Az is elfogadhatatlan számomra, hogy számos AKCS-ország teljes mértékben közömbös a Kubában felépült társadalmi és politikai rendszer jellege és jelentősége iránt. Mély meggyőződésem, hogy ez téves értelmezése a szolidaritásnak. Tisztességesebb lenne elismerni Kuba eredményeit, és ugyanakkor elítélni azt, ami sikertelen, társadalomellenes, embertelen és romboló.

  Ramón Jáuregui Atondo (S&D) . – (ES) Elnök úr! Muñiz Asszony nevében szeretném megmagyarázni Önöknek, hogy az Európai Parlamentben a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Képviselőcsoportján belül a spanyol küldöttség miért szavazott az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoport által előterjesztett 2. módosítás ellen a módosításban szereplő azon kérés ellenére, hogy támogassuk a spanyol elnökséget a Kubával való kapcsolatokban.

Először is emlékeztetni szeretném Önöket arra, hogy nem támogathatunk olyan képviselőcsoport által előterjesztett módosításokat, amely törekszik elhatárolódni az állásfoglalás egészétől, ezenkívül az állásfoglalást aláíró valamennyi képviselőcsoport iránti elkötelezettségünk nem engedi meg valamely dokumentum részleges módosítását.

Továbbá az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja által előterjesztett 2. módosítás nem áll összhangban a spanyol elnökség által képviselt állásponttal, amely konszenzus elérését szorgalmazza az Európai Unióban a kubai kapcsolatok keretrendszerének megújítására, de – a módosítás céljával ellentétben – nem óhajt teljes mértékben szakítani a közös állásponttal.

Részünkről ez a módosítás elutasításának oka.

  Zuzana Roithová (PPE). – (CS) Nem csak azért volt megtiszteltetés ma számomra, hogy támogathattam a meggyőződésük miatt bebörtönzött kubai személyekkel kapcsolatos állásfoglalást, mert egy volt diktatórikus kommunista állam képviselője vagyok, hanem azért is, mert a múltban személyesen is találkoztam kubai disszidensekkel, különösen az orvos Dr. Darsí Ferrerrel, aki másokkal együtt tavaly július óta van börtönben.

Visszatérésemet követően tájékoztattam a Parlamentet az egészségügy szomorú helyzetéről, és ismét szeretném hangsúlyozni, hogy azok az emberek, akik nem tagjai a Kommunista Pártnak és akiknek nincs dollárjuk, nem jutnak gyógyszerekhez. Dr. Darsí Ferrer központi személyiség volt Havannában, aki segített a másként gondolkodóknak gyógyszerekhez jutni. Most rács mögött van.

Nagy örömömre szolgál, hogy elfogadtuk ezt az állásfoglalást, amely igen erőteljes állásfoglalás, és amely egyértelműen felszólítja az európai hatóságokat, hogy folytassák a kubai demokratikus változások előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket.

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr! Ki hitte volna 20 évvel ezelőtt, amikor Európa levegője leomló falak téglaporától és szabadságkiáltásoktól volt sűrű, hogy a vörös zászló ennyi idő múltán is lobogni fog Havanna felett, Fidel Castro pedig békésen fog haldoklani ágyában azon a fülledt karibi szigeten.

Sola mors tyrannicida est – mondta honfitársam, Morus Tamás: csak a halál szabadíthat meg a zsarnokoktól.

Kubában a kommunista rendszert két dolog tartja életben. Először is a csökönyös amerikai blokád, amely lehetőséget ad Castrónak és rezsimének arra, hogy honfitársaik nyomoráért a kommunista rossz gazdálkodás helyett a külföldi imperializmust tegyék felelőssé; másodsorban pedig az engedékenység, amellyel egyesek Európában – beleértve e Parlamentet is – visszataszító kettős mércére hagyatkozva elnézik Kuba részéről az emberi jogok megsértését és a demokrácia tagadását arra hivatkozva, hogy jók a kubai orvosok és a balerinák.

Remélem, hogy e Parlament fel fog nőni egyszer, és egyesek e Házban képesek lesznek maguk mögött hagyni az egyetemi éveiket, amikor még diákként Che Guevara-pólót viseltek. Eljött a kubai demokratikus erőket támogató konstruktív fellépés ideje. A történelem fel fog minket menteni.

  Philip Claeys (NI) . – (NL) Elnök úr! A kubai helyzetről szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mert egészét tekintve meglehetősen kritikus a havannai totalitárius rezsimmel szemben. Ugyanakkor e lehetőséget arra szeretném felhasználni, hogy felkérjem a Tanácsot, hagyjon fel a Kubával fennálló kapcsolatok normalizálására irányuló kezdeményezésekkel mindaddig, amíg egy az emberi jogokat vérlázító módon sértő kommunista diktatúrával állunk szemben.

Az új főképviselőt pedig arra ösztönözném, hogy ne kövesse a Bizottságnak a korábbi jogalkotási ciklusokban követett irányvonalát. Utalnék például Louis Michel úr számos kubai látogatására, amelyek során soha nem adott hangot az emberi jogok és a demokrácia ottani állapotával kapcsolatos bírálatának. Teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió a kubai kommunista rezsim kegyeit keresse.

Állásfogalásra irányuló indítvány B7-0148/2010

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) Elnök úr! Az állásfoglalásra irányuló indítvány támogatásával ki akartam fejezni támogatásomat az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák fejlesztésébe történő beruházással kapcsolatban. A SET-terv csak megfelelő finanszírozással – beleértve a magánforrásokból származó finanszírozást is – lehet hatékony és hitelt érdemlő. Ezen intézkedések szükségességét mindenekelőtt Európa jelenlegi gazdasági helyzete, a veszélyes éghajlati változások, valamint az energiabiztonságot fenyegető veszélyek indokolják. A legfrissebb kutatásoknak és technológiáknak köszönhetően olyan lehetőség kínálkozik a válság legyőzésére, amely egyben az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket is elősegíti. Ez ugyanakkor lehetőség az európai mezőgazdaság számára is új munkahelyek teremtésére vidéken az agrárágazaton kívül, különösen a megújuló energiaforrások előállításának területén.

  Jan Březina (PPE) . – (CS) Én is az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák fejlesztésébe történő beruházásról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány (a SET-terv) mellett szavaztam, mert véleményem szerint kulcsfontosságú eszköz az Unió merész célkitűzéseket elérni képes, innováción alapuló gazdasággá való átalakítására. E tekintetben alapvető fontosságúnak tartom, hogy a Bizottság – szoros együttműködésben az Európai Beruházási Bankkal – legkésőbb 2011-ig átfogó javaslatot nyújtson be a megújuló energiaforrásokba történő beruházások, energiahatékony projektek és intelligens hálózatok kifejlesztésének eszközéről. Ezzel párhuzamosan meg kell erősíteni az Európai Beruházási Banknak az energia területén folytatott – különösen a magasabb kockázati szinttel járó – projektek finanszírozásában betöltött szerepét.

Határozottan visszautasítom az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák témájának kihasználását a nukleáris energia ellen irányuló, övön aluli támadásokra a politikai spektrum bal oldalán elhelyezkedő képviselők előadásaiban. Továbbra is fenntartom, hogy a nukleáris energia tiszta energia, amely hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.

  Marek Józef Gróbarczyk (ECR) . – (PL) Bármennyire is nagy fontossággal bír ez az állásfoglalás az európai gazdaság számára, nem tudtam támogatni. Meg kell jegyeznem, hogy az állásfoglalás csak bizonyos területeken, az energiaiparnak csak egyes, pontosabban „zöld” területein írja elő a pénz óriási koncentrációját. Ez azonban ütközik az energiaszolidaritás fogalmával olyan országokra nézve, amelyek elsősorban a szénre hagyatkoznak. Lengyelország energiaszükségletei a szénen alapulnak, ezért számunkra rendkívül fontos a zöld gazdaságra való áttérés. Az ilyen jellegű intézkedések eredménye Lengyelországban a munkahelyteremtés helyett a munkahelyek megszűnése lenne. Válság idején ez rendkívül nehéz, és ártana Lengyelországnak.

Állásfogalásra irányuló indítvány RC-B7-0139/2010

  Sophie Auconie (PPE) . – (FR) Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Február 27-én és 28-án a Xintia nevű vihar pusztított Franciaországban. Közel 60 ember halálát okozta, és több százezer ember szenvedett súlyos károkat.

E tragédia kapcsán az Európai Uniónak példát kell mutatnia. Ezért személyesen is részt vettem az állásfoglalás megfogalmazásában, amely az Európai Bizottságot rendkívüli reagálásra kéri. Azt reméljük, hogy a Bizottság anyagi segítséget fog nyújtani az EU Szolidaritási Alapjából a katasztrófasújtott területeknek.

Ha e tragédiából kifolyólag Poitou-Charentes, Charente-Maritime, Pays de la Loire és Bretagne régiók az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap közös finanszírozásában változtatást kérnek kiadásaik kiutalásában, az Európai Bizottságnak e kérelmeket rendkívüli jóindulattal és gyorsasággal kell majd elbírálnia.

Félretéve a jelen állásfoglalást, meggyőződésem – akárcsak kollégáimnak az Unió az Elnöki Többségért pártban (UMP) –, hogy ideje létrehoznunk egy igazi európai polgári védelmi erőt. Már ez önmagában képes lesz életmentően fontos kiegészítő segítséget nyújtani a bennünket ért katasztrófákhoz hasonló helyzetekben.

  Elnök. – Kelly úr! Bár Ön nem jelentkezett felszólalásra az első szavazáshoz fűzött indoklásokat megelőzően, ezt most kivételesen megteheti. Legközelebb, kérem, ne felejtsen el jelentkezni.

Állásfogalásra irányuló indítvány B7-0148/2010

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr! Mindössze annyit szeretnék mondani, hogy véleményem szerint ideje meggyőző tanulmányt készíttetnünk a nukleáris energiára vonatkozóan, hogy felvázoljuk az előrehaladást és a biztonsági intézkedéseket, amelyek hatással vannak rá, és a jövőben tervezett kutatásokat annak érdekében, hogy a polgárok véleményt formálhassanak.

Sok szkepticizmus, sok kétely övezi mindezt, de amint tisztázódnak a kérdések, máris könnyebb dolgunk lesz az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák körüli vitát illetően.

Végül, ha hozzátehetem, Litvánia és Észtország függetlensége kikiáltásának évfordulóján gratulálok ezeknek az országoknak 20 éves függetlenségükhöz.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

Állásfogalásra irányuló indítvány RC-B7-0169/2010

  John Stuart Agnew, Marta Andreasen, Gerard Batten, John Bufton és Mike Nattrass (EFD) , írásban. – Bár elismerjük, hogy Kuba egy kommunista zsarnoki rezsim, és szeretnénk látni azt, ahogyan Kuba békés, demokratikus állammá alakul át, nem ismerjük el az EU-nak e folyamatban betöltött szerepét.

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) Az Európai Parlament állásfoglalása – amelyhez Orlando Zapata Tamayo kubai fogoly halála szolgáltatott ürügyet, akinek egészségéért egy éhségsztrájkot követően hiába küzdöttek a kubai egészségügyi szolgálatok – provokatív és megengedhetetlen támadás a kubai szocialista kormánnyal és néppel szemben, és részét képezi egy, az EU által irányított és az EP által vezetett, a szocialista rezsim megbuktatását célzó kommunistaellenes stratégiának. Elítéljük az Európai Parlamentben a jobbközép, balközép és zöld képviselők által tanúsított képmutatást, valamint a helyzettel való visszaélést célzó provokáló erőfeszítéseiket.

A Görög Kommunista Párt elítéli az EP állásfoglalását és ellene szavazott. Felkéri a népeket, hogy fejezzék ki szolidaritásukat Kuba kormányával és népével szemben. Kérjék a Kuba elleni közös álláspont visszavonását. Ítéljék el az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az emberi jogokat ürügyként használja fel a Kuba kormányával és népével szemben tanúsított imperialista nyomás és kényszer gyakorlására. Követeljék az USA Kuba elleni törvénytelen embargójának azonnali megszüntetését. Követeljék az amerikai börtönökben fogva tartott öt kubai fogoly azonnali szabadon bocsátását. Védjék meg a szocialista Kubát.

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Az Európai Unió a világ legdemokratikusabb szerkezete, és az alapvető érték, amelyre felépült, az emberi jogok tiszteletben tartása. Ezért találom dicséretesnek és bátorítónak azt, hogy a Parlament valamennyi képviselőcsoportja együtt elítélte a kubai hatóságok által az alapvető emberi jogok ellen elkövetett visszaéléseket, nem beszélve az építő jellegű, párbeszédre fogékony hozzáállásról, amelyet az EU Kubával szemben kialakított.

A 21. században élünk, a véleménnyel és lelkiismereti meggyőződéssel kapcsolatos bűntett fogalmát ki kellene törölni a világ összes államának értékrendjéből, akármilyen hosszú is legyen az adott államban az önkényuralom és a diktatúra története. Szankciók bevezetése helyett a nemzetközi párbeszéd folytatását fel lehet használni attitűdök megváltoztatására annak érdekében, hogy ha valaki nem ért egyet saját országa hatóságaival, ne szenvedjen el visszaéléseket és igazságtalanságokat, ami olyan rezsimek jellemzője, amelyek számára idegen az emberi lények tisztelete.

A meggyőződése miatt elítélt kubai másként gondolkodó Orlando Zapata Tamayo esetéhez hasonló tragédiák soha nem ismétlődhetnek meg. Jelenleg Kubában más politikai foglyok is veszélyben vannak. Az emberi jogok tiszteletben tartásának garantálójaként az EU-nak be kell vonódnia és diplomatikus, gyors lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a Zapata-tragédia soha többé ne ismétlődjön meg sem Kubában, sem bárhol másutt a világban.

  Andrew Henry William Brons (NI) , írásban. – Határozottan elítélem a bántalmazást Kubában (vagy bárhol másutt). Összességében mégis tartózkodtam a Kuba ellen irányuló állásfoglalástól. Ennek egyik oka az, hogy az állásfoglalás értelmében az Európai Unió és annak tisztviselői a tagállamok nevében szólalnak fel és járnak el. A másik ok, hogy az Európai Unió számos tagállama üldöz és börtönöz be embereket véleményük erőszaktól mentes kinyilvánításáért, eretnek vélemény kifejtéséért vagy a másképp gondolkodásból eredő tettekért. Merő képmutatás, hogy azok a pártok, amelyek Európán belül nem haboznak politikai elnyomáshoz folyamodni, a Kubához hasonló államokra mutogatnak, miközben osztoznak azok elnyomó és demokráciaellenes véleményében és tetteiben.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A kubai politikai foglyok és másképp gondolkodók helyzetéről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Újólag megerősítjük valamennyi politikai és másképp gondolkodásáért bebörtönzött személy azonnali szabadon bocsátásának szükségességét. Véleményünk szerint a kubai másképp gondolkodók eszméik és békés politikai tevékenységük miatti fogva tartása az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának súlyos megsértését képezi.

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson, Marita Ulvskog és Åsa Westlund (S&D) , írásban. – (SV) Mi, svéd szociáldemokraták, osztjuk a módosításban kifejtett azon véleményt, hogy a Kuba elleni blokádot meg kell szüntetni. Azonban nem gondoljuk, hogy e kijelentésnek ebben az állásfoglalásra irányuló indítványban van a helye, hiszen ez az állásfoglalás a meggyőződésük miatt bebörtönzött személyek helyzetéről szól.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Orlando Zapata Tamayo éhen halt, mert azt követelte, hogy akként kezeljék, ami valójában volt: egy olyan rezsim által üldözött politikai fogoly, amely a vezetésében lezajlott változások ellenére továbbra is vasököllel uralkodik állampolgárai felett és megtiltja számukra a szabad gyülekezést és a szabad véleménynyilvánítást.

Halálának tragikus körülményei miatt mindannyian szégyellhetjük magunkat. Különösen a politikai döntéshozók, akik Zapatero úr és Moratinos nagykövet egyezségét követően megváltoztatták Európa Kubával szembeni politikáját.

Az Európai Unió csupán annyit ért el megbékélésre irányuló próbálkozásaival, hogy erősítette a büntetlenség érzését, a demokratákban pedig – akik sokkal többet érdemeltek volna tőlünk – az elszigeteltségét.

Azt remélem, hogy visszatérünk a – csak az utóbbi időben meglágyult – szilárd, demokratikus politikához. Azt szeretném, ha az Európai Unió végre elismerné, hogy a politikai irányvonal megváltoztatása teljes bukást hozott. Azt is szeretném, ha Oswaldo Payá és a „fehér ruhás hölgyek” (Damas de Blanco) szabadon utazhatnának Európába, hogy beszámolhassanak az utóbbi időben zajló kubai események körülményeiről.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Mi az állásfoglalás ellen szavaztunk azon okból kifolyólag, hogy e Parlamentben a többség politikai célzattal akarja kihasználni Zapata Tamayo halálát, aki éhségsztrájk miatt és az orvosi kezelés ellenére hunyt el egy kubai börtönben. Meg akarják hiúsítani a spanyol elnökségnek a Kubával kapcsolatos közös álláspont megszüntetésére irányuló, nyíltan kifejezett szándékát. Ismét Kubát és népét támadják, alkalmat keresve arra, hogy beavatkozzanak függetlenségébe és szuverenitásába, gazdasági és társadalmi sikereibe, valamint példaértékű nemzetközi szolidaritásába.

Nem a kapitalizmus az emberiség jövője. Kuba továbbra is azt példázza, hogy lehetséges szocialista, azaz kizsákmányolók vagy kizsákmányoltak nélküli társadalmat építeni. Az Európai Parlamentben a kapitalizmus képviselői nem fogadják el e tényt. Megpróbálják megakadályozni a kubai kormánnyal folytatandó széles körű politikai párbeszédet ugyanazon kritériumok alapján, amelyeket az EU minden, vele kapcsolatban álló országra alkalmaz.

Nem ítélik el az USA Kuba elleni embargóját, amelynek megszüntetését eddig 18 alkalommal kérte az Egyesült Nemzetek Közgyűlése. Nem ejtenek szót az öt kubai állampolgár helyzetéről, akiket 1998 óta tisztességes eljárás nélkül tartanak fogva az USA-ban, valamint figyelmen kívül hagyják, hogy az USA továbbra is menedéket nyújt egy kubai állampolgárnak, aki egy 76 ember életét követelő repülőgép-szerencsétlenséget okozó bombatámadás felbujtója volt.

  Jacek Olgierd Kurski (ECR) , írásban. – (PL) A mai szavazáson támogattam a kubai politikai foglyokról és a meggyőződésük miatt bebörtönzött személyekről szóló állásfoglalást. Nekünk, az Európai Parlamentnek, egyértelműen el kell ítélnünk a havannai rezsim gyakorlatát és ki kell állnunk a független újságírók, a béke iránt elkötelezett másként gondolkodók és az emberi jogok védőinek jogai mellett. Az elfogadott állásfoglalásban mélységes szolidaritásunkat fejeztük ki valamennyi kubai iránt, továbbá helyeseltük a demokrácia elérésére, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére tett erőfeszítéseiket. Olyan országból származom, amelyben a kommunista rezsim ellen kibontakozott egy népi mozgalom, a Szolidaritás mozgalom. Bár Lengyelország – más kelet-közép-európai országokkal együtt, amelyek ma már az Európai Unióhoz tartoznak –maga mögött hagyta a kommunista rendszerhez fűződő fájdalmas tapasztalatait, nem tudjuk elfeledni azokat, akiket a demokrácia, a szabadság és a szólásszabadság iránti vágyuk miatt üldöznek és börtönöznek be.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az EU nem dédelgethet romantikus elképzeléseket a kubai politikai rezsimről, amely egy egypártrendszer logikáján alapuló, az emberi jogokat sértő, állampolgárait elnyomó, politikai ellenlábasait üldöző és megsemmisítő, számtalan embert egyszerűen véleményformálás vádjával bebörtönző igazi kommunista diktatúra.

Orlando Zapata halála csak egy újabb eset, amely sokkolta a világot, és amelyet az Európai Parlamentnek határozottan, habozás és hamis mentségek nélkül el kell ítélnie. Ezért visszautasítom egyes szélső-baloldali képviselők arra irányuló próbálkozásait, hogy e szörnyű bűntettet politikai álca mögé rejtsék, amelyeknek célja csupán egy tűrhetetlen, elfogadhatatlan rezsim létjogosultságának igazolása.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Az RC-B7-0169/2010 számú Kubáról szóló állásfoglalás ellen szavaztam, mert véleményem szerint az a nemzetközi jogot sértő beavatkozásnak minősül. Szavazatommal kifejezésre akartam juttatni a politikai manipuláció gyakorlásának elítélését, amelynek egyetlen célja, hogy egyet nem értését fejezze ki a kubai kormánnyal szemben. E szöveget ugyanazok a képviselők fogadták el, akik e Parlamentben ismételten visszautasították a hondurasi puccsot elítélő állásfoglalás előterjesztését. A jelenlegi állásfoglalás arra buzdítja az Európai Uniót, hogy fenntartások nélküli támogatást tanúsítson a Kubai Köztársaság politikai rendszerének megváltoztatásához, valamint e cél elérése érdekében javasolja európai együttműködési mechanizmusok alkalmazását, ami a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen beavatkozásnak minősül. A nemzetközi jogot botrányos módon megszegve az Amerikai Egyesült Államok több mint 50 éve tartja fenn a Kuba gazdaságát és a lakosság életkörülményeit súlyosan visszavető gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargóját az ország ellen. Ennek ellenére a kubai kormány továbbra is garantálja állampolgárai számára az egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való egyetemes hozzáférést.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A kubai helyzetről szóló állásfoglalásra irányuló közös indítvány mellett szavaztam, mert az EU számára is fontos világosan kifejezésre juttatni azt az gondolatot, hogy a még mindig kommunista vezetés alatt álló országban égető szükség van a demokratizálódásra. A másként gondolkodók és politikai ellenfelek bebörtönzése a kommunista államok jellemző vonása, de ez a gyakorlat Kubában túlzottan elterjedt. Különösen botrányos az a tény, hogy a hatóságok megtagadják egy éhségsztrájk következtében elhunyt fogoly családjától az engedélyt, hogy megrendezhessék a temetését.

Remélhetőleg a sziget politikai rendszerében minél hamarabb változás fog beállni. Ettől függetlenül azonban fontos, hogy az EU és az Egyesült Államok is mindenütt azonos mércét alkalmazzon. Megengedhetetlen, hogy az USA „politikai menedékjogot” biztosítson bombatámadásba keveredett kubaiak számára. Csak akkor fejezhetjük ki hatékonyan bírálatunkat, ha mi magunk is megfelelünk a megszabott feltételeknek.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – (ES) A kubai helyzetről szóló közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam (RC-B7-0169/2010), mert – mint azt a tegnapi vita során mondtam – tekintet nélkül a Kubával kapcsolatos egyes álláspontokra, Orlando Zapata Tamayo halála önmagában is sajnálatos esemény.

Kitartok amellett is, hogy követelnünk kell valamennyi politikai fogoly és meggyőződése miatt bebörtönzött személy szabadon bocsátását Kubában és az egész világon. Ugyanakkor tanácsolom, hogy tartózkodjuk az olyan lépésektől, amelyek korábban már sikertelennek bizonyultak Kubának a demokrácia és a liberalizálódás felé történő áttérésében, úgy mint az embargó és a blokád. Egyértelmű, hogy a szigeten sürgős változásokra van szükség, és az Európai Uniónak figyelemmel kell kísérnie e változásokat annak érdekében, hogy a demokráciára való áttérés a kubai nép érdekeit szolgálja.

  Alf Svensson (PPE) , írásban. – (SV) Az USA 48 éve tart fenn kereskedelmi embargót Kubával szemben. Az embargó kihat a kubai lakosságra, sőt állandóan visszatérő kifogást kínál a Castro-rezsim hiányosságaira. Mindennek az okát az amerikai embargóra vezetik vissza, következésképpen a kubai nép nem hibáztathatja csupán a kommunista rendszert és nem határolódhat el tőle. A kubai demokratikus ellenzék az embargó megszüntetését szeretné. 2009 október 29-én 187 ENSZ-tagállam szavazott az embargó eltörlése mellett. Hárman ellene szavaztak és ketten tartózkodtak. Az EU egyetlen tagállama sem szavazott az embargó fenntartása mellett. A múltban az Európai Parlament elítélte a Kuba elleni embargót és azonnali megszüntetését kérte az ENSZ Közgyűlése által több alkalommal megfogalmazott követelésekkel összhangban. (P5_TA(2003)0374) Az Európai Parlament azt is kijelentette, hogy az embargó nem célravezető (P6_TA(2004)0061). A jelenlegi RC-B7-0169/2010. sz. állásfoglalás a politikai foglyok és meggyőződésük miatt bebörtönzött személyek helyzetéről szól. A szavazást megelőző vita alatt javaslatot terjesztettem elő arra vonatkozóan, hogy Kubának ultimátumot kellene adni. Az embargó meg fog szűnni és hat hónapon belül a meggyőződésük miatt bebörtönzött személyeket szabadon kell bocsátani, valamint reformokat kell végrehajtani. Amennyiben a rezsim nem tartja be ezeket a feltételeket, az USA, az EU és Kanada a kubai vezetés ellen irányuló, újabb és okosabb szankciókat fog bevezetni, például az országba való beutazás tilalmát és a kubai pénzeszközök, valamint a külföldi beruházás befagyasztását.

Állásfogalásra irányuló indítvány B7-0148/2010

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Az EU célul tűzte ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának, valamint az energiafogyasztásnak 2020-ig 20-20%-kal történő csökkentését, továbbá a felhasznált energia legalább 20%-ának megújuló forrásokból történő előállítását. Ezenfelül az EU a nemzetközi színtéren is igyekszik példát mutatni az erőforrásokkal való takarékos bánásmódra és a környezet védelmére.

E nagyra törő célok csak úgy érhetők el, ha mind az EU egésze, mind pedig az egyes tagállamok elkötelezik magukat a határidők szigorú betartása mellett. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák fejlesztésébe történő beruházás kulcsszerepet tölt be a 2020-ra kitűzött célok elérésében, amely időpont csak látszólag távoli. E célok elérése jelentős pénzügyi erőfeszítést – aprólékos számítások szerint állami és magánforrásokból összesen 58 milliárd eurót – tesz szükségessé.

Azonban e pénzügyi, logisztikai és igazgatási erőfeszítés az EU-t globális vezetővé fogja tenni az innováció területén, továbbá pozitívan fog hatni a gazdaságra azáltal, hogy új munkahelyeket teremt, valamint új perspektívákat nyit a kutatás terén, amely területet az elmúlt évtizedek során méltánytalanul alulfinanszíroztak. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák fejlesztésébe történő beruházás közép- és hosszútávon fog megtérülni, pozitív hatást gyakorolva az Európai Unió egészére.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Elengedhetetlenül fontos, hogy a városok fenntarthatósága, a decentralizált energiatermelés és az ipari versenyképesség alapján a társadalom radikális változását követeljük meg. Ez alapvető irányvonal egy virágzó és fenntartható társadalom számára, amely felkészült az éghajlatváltozás, az energiabiztonság és a globalizáció kihívásaira, és világelső pozíciót tölt be a tiszta technológiák területén. A SET-terv különösen a tiszta technológiák kifejlesztéséhez kíván hozzájárulni. Üdvözlöm az alapvető irányvonalakat, amelyeket a közlemény jelöl ki számunkra a beavatkozási logikának az állami és magánszektor, illetve a Közösség, a nemzeti és regionális finanszírozás közötti megszervezésére vonatkozóan. Elengedhetetlen azonban a tudományos kutatás közpénzekből történő finanszírozásának növelése a tiszta technológiák területén. Európának még mindig meg kell teremtenie a tudományos kutatásba, a technológiai fejlődésbe és az energetikai ágazatban végzett demonstrációs cselekvésekbe való nagyobb mértékű magánbefektetés feltételeit. Elengedhetetlen, hogy a szavak helyét tettek vegyék át. A következő uniós pénzügyi tervben és a 8. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban prioritást kell élveznie az energiabiztonságnak, az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek és a környezetvédelemnek. Csak így tarthatjuk fenn iparágunk versenyképességét, mozdíthatjuk elő a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésébe való beruházásról (SET-terv) szóló európai Parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam, mert a gazdasági válság hatékony kezelése érdekében a munkahelyteremtés tekintetében legnagyobb potenciált ígérő új technológiákba való befektetésnek kiemelt helyet kell kapnia. Hiszek benne, hogy e befektetések új lehetőségeket teremthetnének az EU gazdaságának és versenyképességének fejlesztésére.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A Bizottság által előterjesztett SET-terv a kutatás-fejlesztésbe való befektetést javasolja, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, hatékony és fenntartható tiszta energiatechnológiákat fejleszthessünk ki, így lehetővé téve a kibocsátások szükséges csökkentésének az európai iparágak veszélyeztetése nélküli biztosítását, komoly elkötelezettséget vállalva a fenntartható fejlődés iránti szándékaink mellett.

Az új energiapolitikák, különösen az általános válsággal kapcsolatban, nem téveszthetik szem elől a gazdasági hatékonyságot, és semmilyen módon nem veszélyeztethetik az európai nemzetek gazdasági fenntarthatóságát; hiányuk gyengébb környezetvédelmi teljesítményt jelentene.

Ezért új megközelítést sürgetek az energiapolitikára vonatkozóan, amely a tiszta energián, a rendelkezésünkre álló természeti erőforrások hatékonyabb felhasználásán, illetve a kutatásba és fokozottabban környezetbarát technológiákba való komoly befektetésen alapul; így fenntarthatjuk európai versenyképességünket, valamint egy innovatív és fenntartható gazdaság keretrendszerén belül lehetővé tehetjük a munkahelyteremtést.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Üdvözlöm a SET-terv (stratégiai energiatechnológiai terv) célkitűzéseit, amelyek megkövetelik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom létrehozását. A SET-terv a fejlődés felgyorsítására és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák bevezetésére törekszik. E terv az energetikai ágazat innovatív technológiáinak területén való tervezéssel, végrehajtással, erőforrásokkal és nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket foglalja magában. Több tanulmány becslése szerint a megújuló energiák 20 %-os jelenlétére vonatkozó európai célkitűzés előmozdítása révén 2020-ra több millió új munkahely jöhet létre. Továbbá e munkahelyek mintegy kétharmadát kis- és középvállalkozások adják majd. A megoldás a zöld technológiák kifejlesztését igényli. Ezért a SET-terv további finanszírozására van szükségünk, amelynek a pénzügyi terv következő felülvizsgálata során történő biztosítását támogatom. Az oktatásba és a kutatásba való befektetés révén elő kell mozdítanunk a zöld technológiákat és a képzett munkaerőt. Minél hamarabb valósítjuk meg az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalmat, annál gyorsabban lábalunk ki a válságból.

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kifejlesztése és végrehajtása nem csak környezetvédelmi okokból – amelyek közé tartozik a légköri szén-dioxid kibocsátás csökkentésének szükségessége –, hanem energetikai okokból is kiemelkedő fontosságú, figyelembe véve az emberiség számára nagyfokú függőséget jelentő fosszilistüzelőanyag-készletek nyilvánvaló fokozatos csökkenését és végső kimerülését.

Sajnos mind a SET-terv, mind az imént elfogadott állásfoglalás a figyelembe veendő technológiák és energiaforrások, illetve a fogyasztás csökkentésének szükségessége szempontjából nem csak hiányos megközelítést ajánlanak, hanem mindenekelőtt e befektetést inkább egy újabb jó üzleti lehetőségnek tekintik (amely révén néhány kiválasztott sokat keres, sokak rovására), nem pedig az emberiség javát szolgáló környezetvédelmi és energetikai kényszernek.

Fontos és jól szemlélteti a helyzetet, hogy az állásfoglalás módosításairól való szavazás során a légköri szén-dioxid-kibocsátások „ambiciózus csökkentési célkitűzéseinek” előmozdítása helyett, a „szén-dioxid-kibocsátás világméretű kereskedelmének elősegítését” választottuk.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Pozitív és kívánatos a természetes módon kevesebb szén-dioxidot előállító, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák használata.

Nem fogadhatjuk el azonban, hogy a technológiai fejlesztés és az úgy nevezett SET-terv megerősítésének rovására még egy kifogást keresünk a nemzeti energiapolitikák gyengítésére.

A Bizottság szavait olvasva, miszerint „Az európai energia- és éghajlat-változási politika technológiai pillére: a SET-terv”, semmi kétségünk nem férhet az Európai Bizottság valódi szándékaihoz, amelyek a tagállamok szuverenitásának a nemzeti energiastratégiák igen fontos területén való gyengítésére irányulnak.

Az állásfoglalásra irányuló indítvány – részletesebben – olyan szempontokat foglal magában, amelyekkel nem érthetünk egyet; ilyen különösen a „globális szén-dioxidkibocsátás-kereskedelem” előmozdítása, mivel ebben az esetben e megoldás már bebizonyította, hogy nem biztosít előnyöket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, valamint a köz- és magánszféra további partnerségének megalkotása, „a közberuházások arányának jelentős […] növelése” mellett, így felhasználva a közpénzeket a magánérdekek és profit szolgálatára.

Képviselőcsoportunk ezért nemmel szavazott.

  Eija-Riitta Korhola (PPE) , írásban. – Elnök úr! A fenntartható és hatékony alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alapvető fontosságúak a szénmentesítés hatalmas feladata során, amit itt az EU-ban, valamint világszerte meg kell oldani. E tényállásnak köszönhetően üdvözöltem a gyors folyamatot, amely során a Parlament állásfoglalást vázolt fel a témáról, egyértelműen jelezve a Bizottság és a Tanács felé a SET-terv aktualitását és fontosságát. Ha küldetésünket komolyan vesszük, nyilvánvaló, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák minden formájára szükségünk van, többek között a fenntartható nukleáris technológiára is. Ezért boldog vagyok, hogy sikerült törölnünk az (I) preambulumbekezdés megfogalmazását, amely újabb kísérlet volt arra, hogy a nukleáris energiát olyan megvilágításban tüntessék fel, amelyet ma már nem érdemel meg. E preambulumbekezdés negatív kihatással lehetett volna a „fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák” fogalmára, azt sugallva, hogy a nukleáris energia annak nem képezi részét. A tényállás szerint azonban mi az EU-ban nem engedhetjük meg a felhasználását, ha az éghajlatváltozást komolyan akarjuk venni. Amíg a megújuló energiák valóban hatékony eredményeket tudnak szállítani és biztonságos állandó energiaáramlást biztosítanak, addig az ilyen alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra kell támaszkodnunk.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való befektetésnek prioritást kell élveznie, mivel ez az éghajlatváltozás kezelésének egyik leghatékonyabb módja, amely felkészíti az EU-t a zöld gazdaságra. Az intelligens alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásoknak így különleges figyelmet kell kapniuk, nem utolsósorban a közösségi finanszírozásukkal kapcsolatban, a az EU által 2020-ra kitűzött környezetvédelmi célok elérése érdekében.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Tartózkodtam az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházásról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány megszavazásától, mivel az – bár számos ésszerű megközelítést tartalmazott – támogatja a nukleáris energia további fejlesztését, amit a hozzá kapcsolódó jelentős kockázatok miatt elutasítok. Az állásfoglalásra irányuló indítvány jogosan mutat rá, hogy a kutatás eddig túl alacsony finanszírozásban részesült. Azonban azért, hogy Európa az egyéb globális szereplők mellett versenyképes maradjon, a kutatási projektek finanszírozását jelentősen ki kell terjesztenünk, különösen az új energiaforrások területén. Az új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kifejlesztése az energiaszektorban reményeim szerint nem csak megmenti majd az e szektorban létező munkahelyeket, de számos további magas képzettségi szintet igénylő munkahelyet is teremt. Hiszem azonban, hogy e tekintetben a napenergia, illetve a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területeibe való befektetésre van szükség. Mivel ebben az esetben súlyos következmények lehetősége áll fenn, a nukleáris energiába való befektetéseket újra kell gondolnunk és át kell csoportosítanunk. Az energiával kapcsolatos kérdések ezen új politikai irányvonala javítani fogja az energiakínálat biztonságát az EU-n belül, és nagyobb függetlenséget biztosít a külföldi szállítóktól.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – (ES) A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjához hasonlóan több okból kifolyólag az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák fejlesztésébe történő beruházásról (SET-terv) szóló állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0148/2010) ellen szavaztam; különösen mivel elfogadták azt a módosítást, amely – a számunkra kulcsfontosságú – (I) preambulumbekezdés törlését javasolta; a bekezdés azt javasolta, hogy a fenntartható nukleáris energiáról szóló irányuló hatodik európai ipari kezdeményezést egyszerűen „nukleárisenergia-kezdeményezésnek” kereszteljék át. Úgy véljük, hogy a „fenntartható nukleáris energia” fogalma semmitmondó, mert az esetek legnagyobb többségében a környezetre és az emberek egészségére vonatkozó fenyegetés, valamint a nukleáris energia fejlesztéséből és felhasználásából származó osztódásos szaporodás kockázatai csökkenthetők, de nem szüntethetők meg.

Állásfogalásra irányuló indítvány RC-B7-0139/2010

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, hogy kifejezzem az áldozatok irányában érzett fájdalmamat, és a családjaikkal és barátaikkal való együttérzésemet mindkét természeti katasztrófával kapcsolatban. E katasztrófák több tagállamot és régiót érintettek súlyosan.

Ezért kijelentem, hogy Európa számára rendkívül fontos az ezen eseményekre adott azonnali válasz, azaz az Európai Szolidaritási Alap aktiválása, így kifejezve az EU együttérzését az összes érintettel.

Ebben a pillanatban fontos, hogy különös tekintettel legyünk az elszigetelt és legkülső régiókra, amelyeknek – állandó akadályaik mellett – most infrastruktúrájuk, valamint személyes, kereskedelmi és mezőgazdasági javaik pusztulásával kell szembenézniük, és sok esetben nem képesek azonnal folytatni szokásos tevékenységeiket, különösen a szinte teljes mértékben a turizmustól függő régiókban, mivel az események médiabeli megjelenítése elrettentheti a potenciális látogatókat.

Ezért a Bizottságot és a Tanácsot azonnali cselekvésre kell felszólítanunk, hogy a Tanács újraértékelje az Európai Szolidaritási Alap igénybevételének egyszerűbbé, gyorsabbá és rugalmasabbá tételére irányuló javaslatot.

Hasonlóképpen fontos, hogy az érintett tagállamokkal áttekintsük az európai programokat, valamint a strukturális, mezőgazdasági és szociális alapokat, hogy javíthassuk az e katasztrófákból eredő nélkülözésre adott választ.

  Elena Băsescu (PPE) , írásban. – (RO) A Madeira autonóm régióban bekövetkezett súlyos természeti katasztrófáról és a Xintia vihar európai hatásairól szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Hiszem, hogy az Európai Uniónak együttérzéséről kell biztosítania e természeti katasztrófák szenvedő alanyait. A katasztrófák portugáliai, nyugat-franciaországi régiókat, Spanyolország különböző régióit, különösen a Kanári-szigeteket és Andalúziát, valamint Belgiumot, Németországot és Hollandiát sújtották. Nyugat-Franciaországban a vihar mintegy 60 ember halálát okozta, sokan eltűntek, és több ezer otthon pusztult el. Az Európai Bizottság az Európai Unió Szolidaritási Alapja révén pénzügyi támogatást nyújthat az érintett régióknak. Kiemelkedő fontosságú a nagyobb természeti katasztrófák esetén a tagállamok között tapasztalható szolidaritás. Össze kell hangolnunk az érintett területek újjáépítésére irányuló helyi, nemzeti és európai szintű erőfeszítéseket. A hatékony megelőzési politikákat sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Mind ebben az esetben, mind pedig a jövőre vonatkozóan biztosítanunk kell, hogy az európai alapok a lehető leggyorsabban elérjék az érintett régiókat, hogy segíthessünk a természeti katasztrófák áldozatain.

  Regina Bastos (PPE) , írásban. – (PT) Február 20-án rendkívüli időjárási jelenség következett be Madeirán, amely legalább 42 ember halálához és 32 ember eltűnéséhez vezetett; 370-en elvesztették otthonukat, és közel 70-en megsebesültek.

Február 27-én és 28-án, az Atlanti-óceán nyugat-franciaországi partvidékén (Poitou-Charentes és Pays de la Loire térségében) egy másik jelenség 60 ember halálát okozta, 10-en eltűntek, több mint 2000-en veszítették el otthonukat. E vihar több spanyolországi régiót is elszigetelt, különösen a Kanári-szigeteken és Andalúziában.

Az emberi és lelki szenvedés mellett ezek az időjárási jelenségek kiterjedt pusztítást is okoztak, ami igen komoly gazdasági és társadalmi hatást gyakorolt e régiók gazdasági tevékenységeire, mivel sokan mindenüket elveszítették.

Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, felszólítva a Bizottságot, hogy azonnal tegyen meg minden szükséges intézkedést az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) a lehető legsürgősebb, legrugalmasabb és legnagyobb mértékű mobilizálásáért, az áldozatok megsegítése érdekében.

Hangsúlyozni szeretném, hogy új EUSZA-rendeletet kellene kidolgozni a Bizottság javaslata alapján, annak érdekében, hogy rugalmasabban és hatékonyabban tudjuk kezelni a természeti katasztrófák által okozott problémákat.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) A február 20-án Madeirán pusztító vihar hatalmas emberi és anyagi veszteséget okozott Madeira régióban. Az EU szerepe elengedhetetlenül fontos, mivel gyors, rugalmas és egyszerűsített módon aktiválandó és alkalmazandó mechanizmusok és eszközök állnak rendelkezésére, így a Szolidaritási Alap, a Strukturális Alapok – az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap –, valamint a Kohéziós Alap. Üdvözlöm az állásfoglalásra irányuló indítványt, amelyben az Európai Bizottságot arra kérjük, hogy amint megkapja a portugál kormány kérését, a lehető leggyorsabban és legrugalmasabban, valamint a lehető legnagyobb mértékben kezdeményezze az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) mobilizálásához szükséges intézkedéseket. Az Európai Unió intézményeinek a Kohéziós Alap gyors és rugalmas felhasználása iránti szolidaritására szólítok fel, tekintettel Madeirának az EU elszigetelt és legkülső régiójaként meglévő különleges státuszát. Az Európai Bizottság jó szándékáért folyamodok az INTERVIR+ (ERFA) és RUMOS (EUSZA) regionális operatív programjainak, valamint a területi megerősítésre irányuló tematikus operatív program madeirai részének felülvizsgálata tekintetében.

  Nessa Childers (S&D) , írásban. – E jelentés mellett szavaztam, és nagyon örültem annak, hogy a Parlament megszavazta. Az írországi hasonló, de kevésbé súlyos időjárási körülmények – például az áradás és a közelmúltbeli havazás – nyomán tudom, mennyire súlyosan érintik e tragédiák a családokat és az EU polgárait, és fontos, hogy e Ház tetteivel minden lehetséges módon segítse őket.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) A Madeirát február 20-án sújtó természeti katasztrófa lepusztult tájat, emberi szenvedést és kiterjedt pusztulást, valamint a vonatkozó gazdasági és termelési struktúrákkal kapcsolatos lesújtó következményeket hagyott maga után.

Egy héttel később egy másik természeti katasztrófa – a Xintia vihar – járt borzasztó következményekkel egy nyugat-franciaországi, illetve néhány spanyolországi régió tekintetében.

Fájdalmammal csatlakoznék e tragédia elszenvedőihez, és együttérzésemet szeretném kifejezni számukra, mind az emberi, mind az anyagi veszteségek szempontjából.

Elengedhetetlenül fontos, hogy segítséget nyújtsunk az embereknek, valamint újraépítsük az infrastruktúrát, közcélú létesítményeket és létfontosságú szolgáltatásokat.

Igaz, hogy a Szolidaritási Alapból csak az alap mobilizálására irányuló eljárások teljesítése, valamint a Tanács és a Parlament vonatkozó jóváhagyása után folyósíthatók összegek. A jelenlegi helyzetben azonban nagyon nehéz várakozásra kérni olyan embereket, akik óriási nehézségekkel szembesülnek megszokott életvitelük folytatásában. Ezért a legnagyobb gyorsaságot és rugalmasságot kérjük mind az alapok elérhetővé tétele, mind a Madeirát segítő rendkívüli intézkedések megtétele tekintetében.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Ez év február 20-án tragédia következett be Madeirán, amelyet soha nem látott mennyiségű eső, erős szelek és heves hullámzások jellemeztek. Legalább 42-en életüket vesztették, többen eltűntek, emberek százai kényszerültek elhagyni otthonaikat, és több tucatnyian megsebesültek. Szeretném kiemelni Madeira térség kormányának és intézményeinek azonnali erőfeszítéseit az e tragédiára adott gyors és összehangolt válasz során. 2010. február 27-én és 28-án a Xintia névre keresztelt, nagyon súlyos és pusztító vihar sújtott le Nyugat-Franciaországra –különösen Poitou-Charentes és Pays –de –la Loire régiókra. Több mint 60 ember életét követelte, többek eltűnését okozta és ezreket fosztott meg otthonuktól. E tragédiák miatt mélységes fájdalmamról és együttérzésemről szeretnék biztosítani minden érintett régiót, részvétemet nyilvánítva az áldozatok családjainak és megemlékezve a kutató- és mentőalakulatokról. Felszólítom a Bizottságot, hogy amint az érintett tagállamok kérik, tegyenek meg minden szükséges lépést az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a lehető legnagyobb mértékű mobilizálása érdekében. E kérések értékelésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes régiók sajátos jellemzőit, különösen az elszigetelt és periférikus régiók sérülékenységét.

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Támogattam a Xintia vihar területünkön való pusztító és szörnyű átvonulása nyomában történő fellépésről szóló állásfoglalásra irányuló indítványt, mivel azon túl, hogy valakit hibáztatni próbálnánk, mindenekelőtt európai szintű együttérzést kell tanúsítanunk e számos európai országot sújtó katasztrófa áldozatainak támogatása érdekében. Nem csak a Szolidaritási Alapot kell hasznosítanunk, de a Kohéziós Alapot, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot is igénybe kell vennünk. Végül ösztönöznünk kell a biztosítótársaságokat, hogy a lehető leggyorsabban közbelépjenek, és később az építési engedélyek kibocsátásakor gondoljanak az ilyen eseményekre.

  Filip Kaczmarek (PPE) , írásban. – (PL) Hölgyeim és uraim! Támogattam a Madeira autonóm régióban bekövetkezett súlyos természeti katasztrófáról és a Xintia vihar európai hatásairól szóló állásfoglalásra irányuló indítványt. Összpontosítsunk Madeirára, mert a katasztrófa ott követelte a legtöbb emberáldozatot. Sok okból kifolyólag hozunk létre hatalmas és erős közösséget, de többek között azért is, hogy segítsük egymást a nehéz időkben. Ma Madeira és más régiók nehéz időket élnek át a vihar pusztító következményei miatt. Kötelességünk, hogy segítsük azokat, akiknek szükségük van a segítségünkre. Remélem, hogy az állásfoglalásra irányuló indítvány hozzájárul majd a tragédia hatásainak hatékony kezeléséhez. Mélyen együtt érzek minden áldozattal és családjaikkal.

  Véronique Mathieu (PPE) , írásban. – (FR) Az elmúlt hetekben több EU-régiót sújtottak természeti katasztrófák: Madeirát, azután Nyugat-Franciaországot és Spanyolország különböző régióit. Az ezen időjárási jelenségek hevessége által okozott emberi és anyagi következmények mélyen megérintettek bennünket, európai parlamenti képviselőket. Ez megmagyarázza az Európai Parlamentben ma megszavazott, természeti katasztrófákról szóló állásfoglalásra irányuló indítványt; „részvétünket” és „legmélyebb együttérzésünket” fejezi ki katasztrófasújtott régiók áldozatai iránt. Az európai együttérzésnek pénzügyi szempontból az Európai Unió Szolidaritási Alapjának mobilizálása által és más európai finanszírozású projektek révén kell visszatükröződnie. Amikor viszont a Szolidaritási Alapra kerül a sor, hangsúlyoznom kell, hogy a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a kellőképpen rugalmas és gyors választ; fennáll a lehetőség e szabályozás módosítására, és most az Európai Tanácson múlik, hogy haladást érjen el ebben a tekintetben. A Barnier úr 2006-os, európai polgári védelmi erő létrehozásáról szóló javaslatát támogató módosítás mellett szavaztam. Sajnálom, hogy nem fogadták el; e javaslat végrehajtása javítaná az EU válsághelyzetekre való reagálási képességét.

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A Madeirán nemrégiben bekövetkezett természeti tragédia a szigetet kaotikus állapotban hagyta. Európa más régióira a Xintia vihar sújtott le. Az EU-nak fenntartások nélkül, közös erőfeszítéssel segítenie kell az együttérzés kifejezésében, e célból mobilizálva az Európai Unió Szolidaritási Alapját. Az EUSZA-t azzal a céllal hozták létre, hogy sürgős pénzügyi segítséget nyújtson a természeti katasztrófák által sújtott tagállamok számára.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Február 20-án súlyos és példa nélküli esőzésekkel, erős széllel és heves tengeri hullámzással járó, jelentős természeti katasztrófa következett be Madeirán; legalább 42-en életüket vesztették, sokakat még mindig eltűntként tartanak nyilván. Emellett, emberek százai maradtak otthon nélkül. Néhány nappal később a pusztító erejű vihar, a Xintia haladt el az Atlanti-óceán franciaországi partvidéke mentén, közel 60 ember halálát okozva, különösen Poitou-Charentes, Pays de la Loire és Bretagne régiókban. Ott is még mindig sokakat tartanak eltűntként nyilván.

Emberek ezrei veszítették el otthonaikat. Támogattam a közös állásfoglalásra irányuló indítványban az EU számára javasolt intézkedéseket, amelyek pénzügyileg segítik ezeket az országokat és régiókat. Ezért az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Különösen az Unió Szolidaritási Alapjának azonnali és rugalmas mobilizálását kell biztosítanunk.

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D) , írásban. – (PL) Az RC-B7-0139/2010. sz. európai parlamenti állásfoglalásra irányuló indítvány elfogadása mellett szavaztam. Az ökológiai katasztrófák és a természeti csapások életünk egyre gyakoribb részévé válnak. A környezeti változásokból adódó veszélyek az elmúlt évtizedek folyamán egyre fokozódtak, és fel kell lépnünk ezek megelőzése érdekében.

A 27 tagállamból álló és félmilliárd polgárral rendelkező Európai Uniónak nem csak az éghajlat- és a környezeti változás problémáját kell kezelnie, de törődnie kell polgáraival, és garantálnia kell számukra a válság utáni túléléshez szükséges lehető legjobb körülményeket. Erőfeszítéseink azonban nem összpontosulhatnak csupán az esemény utáni segítségnyújtásra. Az Európai Unió létezésének egyik alapvető oka, hogy polgárai számára biztonságérzetet nyújtson. Ezzel kapcsolatosan a megfelelő uniós intézményeknek egyéni lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy felügyeljék a régiókat és azt, hogy képesek-e és megelőző intézkedéseket tenni.

A Xintia vihar következményeinek lehető leggyorsabb kezelése érdekében mobilizálnunk kell az Európai Unió Szolidaritási Alapját, és segítenünk kell azokon, akiket e katasztrófával kapcsolatban kár ért. A másokat érintő nemkívánatos és fájdalmas eseményeknek mindig arra kell sarkallniuk bennünket, hogy a szenvedőkkel együtt érezve hatékony intézkedéseket tegyünk. Mutassuk meg, hogy ez most is így van!

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Tartózkodtam a Madeira autonóm régióban bekövetkezett súlyos természeti katasztrófáról és a Xintia vihar európai hatásairól szóló állásfoglalás (RC-B7-0139/2010) szavazásakor, mert két kulcsfontosságú módosító indítványunk nem került elfogadásra: az egyik az volt, amelyik utalást tett a tényállásokra, miszerint Franciaországban árterületekre és természetes vizes területekre építkezhettek, és hogy az ingatlanspekuláció miatt sok ház épült nem biztonságos területeken; a másik pedig az volt, hogy az ilyen tervek végrehajtását szolgáló minden közösségi alap – különösen a Strukturális Alapok közül az EMVA, a Kohéziós Alap és az Európai Szolidaritási Alap – felhasználását kössék a fenntarthatósági intézkedésekhez.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D) , írásban. – (RO) Először is együttérzésemről szeretném biztosítani a madeirai természeti katasztrófa áldozatainak, valamint a Xintia vihar áldozatainak családjait. A természeti katasztrófák az éghajlatváltozás miatt az elmúlt időszakban egyre gyakoribbá váltak. Ezért biztosítanunk kell, hogy az Európai Unió készen álljon a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb válaszra.

Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, amely felszólítja a Bizottságot, hogy vegye tekintetbe a regionális operatív programok közösségi társfinanszírozási aránya növelésének lehetőségét. Egyetlen tagállam sem tud egyedül megbirkózni a hatalmas mértékű természeti katasztrófákkal. Ezért az Európai Bizottságnak ki kell igazítania az Európai Szolidaritási Alapot, hogy a katasztrófák által sújtott tagállamok számára garantálja az alaphoz való gyorsabb és hatékonyabb hozzáférést.

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) Ez az állásfoglalásra irányuló indítvány kifejezi a nemrégiben természeti katasztrófák helyszínéül szolgáló európai régiók, például Madeira autonóm tartomány számára történő segítségnyújtás szükségességét. A Madeirán február 20-án pusztító súlyos esőzés az emberi tragédiák mellett – 42-en életüket vesztették, többen megsérültek és elveszítették otthonaikat – számtalan egyéb következménnyel és komoly anyagi kárral járt.

Ebben az összefüggésben elengedhetetlenül fontos, hogy az érintett régiók számára segítséget nyújtsunk, hogy felépülhessenek a katasztrófák gazdasági és társadalmi következményeiből. Különösen hangsúlyoznám az elszigetelt és legkülső régiók törékenységét, mint Madeira esetében is, ahol a gazdasági és társadalmi helyzet egyedi természete még elengedhetetlenebbé teszi a lehető legjobb segítség biztosítását.

Megismétlem, hogy fel kell szólítani az Európai Bizottságot a Szolidaritási Alap rugalmas módon történő mobilizálására, valamint a Kohéziós Alap által finanszírozott regionális programok felülvizsgálatára, a tragédiából eredő szükségletek kielégítése érdekében.

Szintén szerencsés lenne felülvizsgálni a 2010-re tervezett, egyedi projektekre elkülönített finanszírozást, a 2007–2013-as Strukturális Alapokra vonatkozó általános szabályokkal összhangban.

A madeirai természeti katasztrófa nagyságára, annak kitörölhetetlen következményeire, és a Xintia vihar következményeire való tekintettel, az előterjesztett dokumentum mellett szavaztam.