Viták

2010. április 19., Hétfő - Strasbourg

21. Europeana – következő lépések (rövid ismertetés)

  Elnök. - A következő napirendi pont Helga Trüpel a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében előterjesztett, „Europeana – következő lépések” című jelentésének rövid ismertetése (COM(2009)0440 – 2009/2158(INI)) (A7-0028/2010).

  Helga Trüpel , előadó. – (DE) Elnök úr, Kroes biztos asszony! Az Europeana lesz az Európai Unió legnagyobb digitális projektje. Mit jelent az Europeana? Az európai kulturális örökség digitális könyvtárát, digitális múzeumát és digitális archívumát. Célja, hogy nem csupán az Európai Unión belül, de világszerte valamennyi polgár számára elérhetővé tegye ezt a digitális forrást. Az Europeana projekt 2008 novemberében indult, és létrehozásában 1000 kulturális intézmény működött közre. 150 partnerszervezete van. Ez idáig az európai kulturális örökség részét képező körülbelül 6 millió alkotás digitalizálására került sor. 2010 júniusára az Europeana várhatóan 10 millió digitalizált művet tartalmaz majd, és ez a szám 2015-re várhatóan eléri a 15 milliót.

Mint azt látják, rendkívül ambiciózus vállalkozásról van szó, amely nagyon fontos az Európai Unió számára. Az eddigi támogatást az eContentplus program és a tagállamok biztosították. A digitalizálás üteme azonban egyelőre jelentős eltéréseket mutat az egyes tagállamokban. 40%-ot meghaladó aránnyal Franciaország vezeti a sort, Németország körülbelül 16%-ot teljesített, sok más tagállamnak azonban jóval komolyabb a lemaradása, és ne feledjék, elvben ez az európai digitális kulturális politika közös vezérprojektje.

Különösen fontos megérteni, hogyan működik egy kulturális közintézmény, amelynek célja érthető okokból az, hogy erős versenyt teremtsen a Google Book Search szolgáltatással kapcsolatos perben született egyezséggel szemben, mivel európai örökségünket nem szeretnénk egyszerűen egy monopóliumra bízni. Európai kulturális örökségünk számára a legjobb értelemben vett közforrást szeretnénk. Ezenfelül fenn kívánjuk tartani az állami befolyást, ez ugyanis azt jelenti, hogy az európai polgárok is valódi politikai befolyással rendelkezhetnek.

A szerzői jog által már nem védett, illetve a köztulajdonban lévő alkotásokkal nincs probléma. Sokkal bonyolultabb az ügy a gazdátlan művek, tehát olyan alkotások esetében, amelyek továbbra is szerzői jogi védelem alatt állnak, tényleges jogtulajdonosaikat ugyanakkor rendkívül nehéz felkutatni. Szintén más kérdés a szerzői jogi védelem alatt álló művek ügye. Ahhoz, hogy az Europeana egy nap szerzői jog által védett műveket is tartalmazhasson, a magáncélú letöltésekért díjat kell majd fizettetni, máskülönben megsemmisítjük azt a kulturális hozzáadott értéket, amelyet a kulturális piacokon képviselünk.

Politikai szempontból ezért egyrészről a gyors és hatékony digitalizálást, ezzel egy időben pedig a szerzői jog megtartását szeretném elérni, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy megőrizzük az Európai Unió kulturális sokszínűségét. Ennek megfelelően elfogadható megoldásra van szükség a gazdátlan művek tekintetében, és igen alapos kutatást kell végezni a tényleges jogtulajdonosok felderítése érdekében. Akkor, amikor a Lisszabon utáni stratégiáról, az Európa 2020 stratégiáról beszélünk, a gazdaságunk korszerűsítése, a digitális társadalom, a tudásalapú társadalom és a kulturális sokszínűség kialakítása tekintetében politikai szempontból kulcsfontosságú kérdés számomra, hogy az Europeanát részben ebből az Európa 2020 programból kell finanszírozni, természetesen tagállami hozzájárulással. Az Europeanának közös európai projektté kell válnia. Szükség van tehát egy „közös Europeana” kampányra is, amelynek segítségével remélhetőleg további magánszponzorokat találhatunk. Egyértelművé kell azonban tennünk, hogy a polgárokat, és elsősorban a fiatalokat tájékoztatnunk kell e forrás létezéséről. Sokan még most sem hallottak róla. Ez hatalmas feladat, amellyel most közösen kell szembenéznünk.

  Piotr Borys (PPE) . – (PL) Elnök úr! Az Europeana meghatározó jelentőségű vállalkozás, amely az egész világ számára elérhetővé teheti Európa kulturális örökségét. Mint azt mindannyian tudjuk, nem csupán könyvtár, hiszen egyben virtuális múzeum és archívum is. Azt kívánom, hogy itt az ülésteremben valamennyien elmondhassuk, hogy nagy nemzeti alkotóink, az én esetemben Chopin, Marie Curie, született Skłodowska vagy Słowacki művei elérhetők az interneten. Három kulcsfontosságú tényezőt szeretnék említeni. Először is, az Europeana esetében nem engedhetjük meg a minőségromlást. Erre nagyon ügyelnünk kell a projekt során. Másodszor, a gazdátlan vagy már nem forgalmazott művek esetében megoldást kell találni a szerzői jogok problémájára. Harmadszor pedig nagy kérésem Kroes asszony felé, hogy ha a jövőben büszkék szeretnénk lenni erre a nagyszerű vezérprojektre, gyorsítsa fel a tagállamokban folyó digitalizálást.

Köszönetet mondok Trüpel asszonynak a kiváló jelentésért.

  Ioan Enciu (S&D) . – (RO) Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság „Europeana – következő lépések” című jelentésről szóló véleményének előadójaként üdvözlöm, hogy a jelentést véglegesítették, és bízom abban, hogy a benne szereplő ajánlásokat a Bizottság el fogja fogadni. A témával kapcsolatos eddigi viták során számos különböző kérdésről tárgyaltunk, például az informatikai struktúráról, az Europeana webhely kezeléséről, a könyvtári információkhoz való ingyenes hozzáférésről, a digitalizálási folyamat szabványosításának szükségességéről és a honlap médiajelenlétének problémájáról. E témák közül néhány a jelentésben is szerepel. Ez reményteli számomra a tekintetben, hogy kimerítő jelentést sikerült készítenünk.

Ugyanakkor bízom abban, hogy bizonyos szempontokat illetően a vita a jövőben is folytatódik; ilyen például a webhely kezelése, a támogatási módszerek és mindenekelőtt az, hogy a webhelyet egységes adatbázis és ne portál formájában hozzák létre. Bízom abban, hogy a fent említett kérdésekkel kapcsolatban az Európai Parlament által meghatározott ajánlások és a Bizottság észrevételei sikeres projekt formájában fognak megvalósulni. Az Europeana sikeres európai uniós projektté válhat, feltéve, hogy az EU értékein és eszméin alapul, és az európai kulturális információk gyűjtőpontjaként szolgál.

  Hannu Takkula (ALDE) . – (FI) Elnök úr! Elsőként köszönetet szeretnék mondani Trüpel asszonynak a nagyszerű jelentésért. A bizottságon belül már öt éve jól ismerem, és tudom, hogy bármibe fog is, minden esetben őszinte gondossággal és szakmaisággal végzi a munkáját, ez a mostani pedig mindennek jó példája.

Ismét egy olyan típusú projektről van szó, amelyre szükség van Európában, mivel az Európai Uniót értékközösségként tartják számon, ezzel együtt azonban erős kulturális közösség is. 27 különböző tagállamunk van, amelyek rendkívül gazdag és változatos kultúrával büszkélkedhetnek.

Ha akkor, amikor az információs szupersztrádák száma egyre nő, könnyebben elérhetővé tehetjük az információkat az emberek számára, akkor ez olyan európai gazdagság, amelybe érdemes befektetni, és amelyhez érdemes forrásokat keresni. Ezáltal a kis országoknak is lehetőségük nyílik arra, hogy egyedi és különleges kultúrájukat népszerűsítsék. Amint a Bizottság és a tagállamok munkája nyomán a széles sáv mindenhol elérhetővé válik, a kulturális szolgáltatásnyújtás, az elektronikus könyvtárak, múzeumok és archívumok területén érvényesülni fog az egyenlőség elve.

  Marek Henryk Migalski (ECR) . – (PL) Képviselőcsoportom és jómagam személyesen nem kedveljük különösebben a nagyméretű programokat és intézményeket, illetve a szükségesen túlmutató entitások létrehozását. Az Europeana azonban nem ilyen. Valójában rendkívül fontos, különösen azért, mert a vizuális és nem az írott kultúra idején élünk. Ez azt jelenti, ahogyan arra Amusing Ourselves to Death című kiváló könyvében Neil Postman is rámutat, hogy a vizuális kultúra nyomán elértéktelenedik a nyilvános vita, és ezáltal szegényebb polgárokká válunk. Ez pedig azt jelenti, hogy ha egy projekt javíthatja az olvasási szokásokat, akkor javíthatja a polgárok gondolkodását is, és ezáltal az Európai Unió hozzájárulhat a polgárok műveltsége és életvitele minőségének erősítéséhez, ez pedig azt jelentené, hogy a tagállamokban ezek a polgárok aktívabbá, bölcsebbé és jobb polgárokká válnának.

  Georgios Papanikolaou (PPE) . – (EL) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A vita egy olyan kezdeményezésről szól, amely igazi kinccsé válhat az Unió számára, és most még egyszer köszönetet szeretnék mondani az előadónak, Trüpel asszonynak az általa benyújtott kiváló jelentésért.

Az európai államok olyan elektronikus kulturális táráról beszélünk, amely hozzáférést biztosít az elsődleges kulturális információkhoz, és ezen a ponton hangsúlyozni szeretném, hogy az Europeana sikere attól függ majd, végül milyen formába öntjük, ami alatt azt értem, hogy nem szeretnénk, ha az Europeana a már létező elektronikus platformok, például a Google vagy a Wikipedia másolata lenne.

Komoly és megbízható forrást szeretnénk, amelynek információi tudományos jelentőséggel és értékkel bírnak, olyan forrást, amelyben biztosított a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme és szavatolt a tartalom komolysága. Úgy gondolom, mindez a benyújtott módosításoknak, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottságban tartott kapcsolódó vitának köszönhetően garantálható. Természetesen amit a projekt maga nem tud garantálni, az az, hogy a tagállamok érdeklődést tanúsítanak majd az eszköz használata iránt saját kultúrájuk népszerűsítése érdekében.

Ez az a terület, ahol valamennyiünknek tökéletesítenünk kell a szerepünket, hogy nemzeti kormányainknak és a tagállamok polgárainak elmagyarázzuk, milyen fontos ez a projekt, annak érdekében, hogy az hatékony lehessen, és középtávon valamennyien a lehető legeredményesebben élhessünk vele.

  Petra Kammerevert (S&D) . – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Először is még egyszer őszinte köszönetemet szeretném kifejezni Trüpel asszony felé a ma tárgyalt igazán kiváló jelentésért.

Úgy vélem, nagyszerű projektről van szó, amely Európa változatos kulturális örökségét egy digitális internetes könyvtárban elérhetővé teszi Európa és a világ polgárai számára. Ahhoz azonban, hogy ez a projekt sikeres legyen, további közös erőfeszítéseket kell tennünk. Képviselőcsoportom véleménye szerint ennek fontos előfeltétele az Europeanán keresztül a kulturális örökségünkhöz való szabad – és ezen belül lehetőség szerint díjmentes – hozzáférés.

A közös megbeszélések során kedvező kompromisszum született, amely egyrészről védi a jogvédelem alatt álló művek szerzőinek érdekeit, másrészről pedig biztosítja a szükséges ingyenes hozzáférést, és nagyon szeretném, ha ezeket a javaslatokat a jövőben a Bizottság is figyelembe venné és elfogadná.

További előfeltétel, hogy a tagállamok minél inkább tisztában legyenek saját felelősségükkel. Saját hazámban ez azt jelenti, elfogadhatatlan, ha Goethe lengyel és francia nyelven elérhető, német eredetiben azonban nem. E tekintetben közösen és erélyesebb hangon ismét fel kell szólítanunk a tagállamokat, hogy bocsássák rendelkezésre a megfelelő pénzügyi eszközöket annak érdekében, hogy az Europeana ezen a szinten is valódi sikert érhessen el.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Figyelembe véve az Europeanához való hozzáférés által az Európai Unió polgárai számára nyújtott előnyöket, úgy vélem, hogy a meglévő digitális tartalmakat az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhetővé kell tenni. Úgy gondolom továbbá, meghatározó jelentőségű, hogy a fogyatékkal élők számára is biztosítsuk az Europeana digitális tartalmaihoz való hozzáférést. Ezt szem előtt tartva nem csupán megfelelő formátumra van szükség, hanem olyan hozzáférésre is, amely illeszkedik az ő szükségleteikhez.

Javasoljuk, hogy az Európai Bizottság kérje a digitális tartalomszolgáltatóktól az Europeanára hivatkozó webhelyek biztonságának tanúsítását. Végül, de nem utolsósorban, úgy gondolom, fontos, hogy az Europeana projekt finanszírozása és fejlesztése szempontjából fenntartható rendszert szolgáltassunk. Biztos asszony, kérem, hogy néhány szóban ismertesse az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló irányelv felülvizsgálatát is.

  Neelie Kroes , a Bizottság alelnöke. – Elnök úr, tisztelt képviselők és természetesen különösen Trüpel asszony! Teljesen lenyűgözött bennünket a jelentése, amelyet üdvözlünk. Úgy gondolom, az „Europeana – következő lépések” valóban csupán az első lépése egy igazi kihívást jelentő kalandnak, emellett pedig jól szemlélteti az Europeana mint a digitális korban a gazdag és sokszínű európai kulturális örökségéhez való közös hozzáférési pont további fejlesztése iránti határozott politikai támogatást.

Köszönetet szeretnék ezért mondani Trüpel előadó asszonynak az általa végzett munkáért, és gratulálok neki a márkaépítésért, hiszen már maga a név is egyedi: „Europeana” – nem szükséges elmagyarázni, mire is utal.

A Bizottság az alternatív állásfoglalásra irányuló indítványt is támogatja, amelyet a fő parlamenti képviselőcsoportok tudomásom szerint elfogadtak.

Ambiciózus projektről van szó, és ismétlem, ez még csak a kezdet. Célja az, hogy az Európából származó digitalizált könyveket, újságokat, térképeket, múzeumi tárgyakat, audiovizuális anyagokat és archív hangfelvételeket elérhetővé tegye az interneten. Mindez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a digitális korban biztosítsuk a kultúrához való hozzáférést. Nem csupán azt képviseli, amit Migalski úr említett: valamit, ami jobb polgárokká tesz bennünket. Idővel mindenesetre majd kiderül, ettől függetlenül azonban lehetőséget teremt arra, hogy boldogabbá váljunk, mivel a kultúra élvezete a legtöbb esetben bizonyos értelemben maga a boldogság.

A Parlament jelentése helyesen rámutat, hogy létezik egy gazdasági összetevő is. A kulturális örökség digitalizálása és online elérhetősége több különböző tevékenységi ágazat számára előnyös: gondoljunk például az oktatásra, a kutatásra, az idegenforgalomra és a médiára.

Az Europeana webhely az európai könyvtárak, archívumok és múzeumok között létrejött, példa nélküli együttműködés eredménye. Jelenleg, ahogyan Trüpel asszony helyesen megjegyezte, 7 millió digitalizált alkotáshoz biztosít közvetlen hozzáférést. Ismét mondom, ez csupán a kezdet, folytassuk hát a munkát. Ennél többet is tehetünk, és kell is többet tennünk. A Parlament jelentése kiemeli az Europeana és a kapcsolódó politikák azon területeit, ahol az elkövetkező években előre kell lépni.

A webhely fejlesztése elsősorban a tagállamok közreműködésétől függ, akiknek jobban kell törekedniük kulturális örökségük digitalizálására, illetve arra, hogy az Europeanán keresztül valamennyi digitalizált alkotást elérhetővé tegyenek. Örömömre szolgál, hogy a Bizottsághoz hasonlóan a Parlament is felkéri a tagállamokat, hogy e tekintetben gyorsan cselekedjenek. Minél hamarabb, annál jobb.

A Parlament hangsúlyozza, hogy az Europeanának nem csupán a köztulajdonban lévő művekhez kell hozzáférést biztosítania, hanem még szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat is tartalmaznia kell. Valójában sürgősen szükség van arra – és ez a válaszom Ţicău asszonynak –, hogy működőképes megoldást találjunk a kereskedelmi forgalomban már nem beszerezhető művek online megjelentetésére és a gazdátlan művek (olyan művek, amelyeknek jogtulajdonosa nem fellelhető) problémájának kezelésére. Ha ezt elmulasztjuk, az azt a veszélyt rejti magában, hogy Európa néhány év múlva, elsősorban az USA-val szemben, lemarad.

A Bizottság jelenleg hatásvizsgálatot készít a gazdátlan művekkel kapcsolatos európai szintű jogi megoldásokról, és megbeszélést folytatunk a lehetséges fellépésről, ha azonban nem bánják, erre a digitális menetrendről szóló vita során térnék vissza, ez ugyanis olyan témakör, amelyet mindenképpen érintenünk kell.

Az év során később elindul az Europeana továbbfejlesztett verziója, amely addigra várhatóan 10 millió digitalizált alkotáshoz biztosít majd hozzáférést. A webhelyet az ezt követő években továbbfejlesztjük. A Parlament helyesen hívja fel a figyelmet arra, hogy az Europeana sikeréhez elengedhetetlen a webhely fokozottabb megismertetése mind a kulturális intézmények – amelyek saját digitális tartalmaikkal működhetnek közre –, mind pedig a nagyközönség körében. Különös figyelmet kell fordítani az önök által is találóan említett fiatalokra, akik a lakosság rendkívül fontos részét képezik, és akiket az iskolákon keresztül lehetne megcélozni.

A Bizottság teljes mértékben elkötelezett az Europeana és az ahhoz kapcsolódó politikák továbbfejlesztése mellett, és mindez az európai digitális menetrend kulcsfontosságú tevékenységi területét fogja képezni. Mindenféleképpen érdemes küzdeni érte.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra két hét múlva, a következő brüsszeli részülésen kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D) , írásban. – (PL) Az európai digitális könyvtár, az Europeana ma számos kihívással áll szemben. Ezen összeurópai vállalkozás sikere még távolról sem biztos. Először is azért, mert mostanáig az Europeana főként csupán a néhány legaktívabb országból származó műveket tartalmazza. Másodszor, ezek nem a legnagyobb érdeklődésre számot tartó kortárs alkotások, hanem régebbi, köztulajdonban lévő művek. Külön fel szeretném hívni a figyelmet az Europeana projekt egyik elemére, amely véleményem szerint kulcsfontosságú annak sikeréhez – ez a finanszírozás. A digitális gyűjtemények bővítésének folyamata rendkívül költséges és még hosszú évekig eltart majd. Mindeközben az Europeana csak 2013-ig számíthat garantált pénzügyi támogatásra, egy olyan projekt részeként, amelyet részben az Európai Bizottság és a tagállamok, valamint magánszponzorok finanszíroznak. Úgy gondolom, létfontosságú, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új pénzügyi kereten belül állandó pénzügyi forrásokat biztosítsunk. A tagállamok egyes kulturális intézményei számára nyújtott európai támogatásoknak ösztönözniük kell ezeket az intézményeket arra, hogy hatékonyabban végezzék gyűjteményeik digitalizálását. Ezzel egyidejűleg kötelező digitalizációs célokat kell bevezetni, amelyeket a tagállamoknak meghatározott időn belül teljesíteniük kell. Csak a „jutalmazás és büntetés” megközelítés következetes alkalmazása révén biztosítható, hogy az Europeana az olvasók és a kutatók számára vonzó, nagy érdeklődésre számot tartó portállá, ne pedig a régi kacatok szentimentális jellegű tárolására szolgáló digitális padlássá váljon.

  Iosif Matula (PPE) , írásban. – (RO) Azt szeretnénk, ha az Europeana az európai kulturális értékek iránt elkötelezett teljességgel újszerű projekt, nem pedig a Google könyvdigitalizációs projektjének alternatívája lenne. Az Europeanának, amely egyszerre könyvtár, múzeum és digitális archívum, az egységes európai örökséget kell népszerűsítenie, hiteles információforrást kell kínálnia és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy formális, szervezett módon adjanak hozzá tartalmakat.

Nem szabad, hogy az Europeana a Wikipediához hasonló portállá váljon, ahová bárki előzetes ellenőrzés nélkül feltölthet szövegeket. E gyakorlat nyomán az ott közzétett tartalom nyilvánvalóan számos tévedést tartalmaz. E tekintetben létre lehetne hozni a webhelyen egy olyan, kifejezetten ilyen célt szolgáló részt, ahol a felhasználók beszélgethetnének egymással, anélkül, hogy lehetőségük lenne a webhelyen közzétett kulturális tartalom módosítására.

Fontos, hogy figyelmet fordítsunk az Europeana webhelyének grafikai megjelenésére, annak megismertetésére és hozzáférhetővé tételére, mivel jelenlegi kialakítása nem igazán felhasználóbarát, és ez hozzájárulhat a közérdeklődés hanyatlásához. Az említett megfontolások alapján támogatom az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport által benyújtott állásfoglalási indítványt, amely alternatívát nyújt a jelentésben előterjesztett jelenlegi lehetőséggel szemben, ezáltal ugyanis értékes, a nyilvánosság számára elérhető információk szempontjából releváns portált hozhatunk létre.

  Emil Stoyanov (PPE) , írásban. – (BG) Hölgyeim és uraim! Politikusként és polgárként manapság egyik alapvető kötelességünk az európai kulturális örökség megőrzése a jövő generációk számára. Az Europeana e terület egyik vezető projektje, amely az egyes tagállamokban elősegíti a kulturális örökség digitalizálási folyamatának felgyorsítását. A könyvek, többek között a jelenleg európai könyvtárakban található könyvek tömeges digitalizálásából fakadó kulturális és jogi problémák azonban továbbra is megoldatlanok. Az Europeana előtt álló legkomolyabb kihívások egyikét a szerzői jog és az e tekintetben irányadó tagállami jogszabályok alkotják. A Google-lal szembeni verseny szintén számos megoldandó problémára világít rá. E tekintetben minden lehetséges forrást meg kell keresnünk a nemzeti könyvtárak, múzeumok és archívumok támogatásához annak érdekében, hogy az Europeana projekt ténylegesen tükrözze az európai kulturális örökség gazdagságát és sokoldalúságát. A Kulturális és Oktatási Bizottságban folyt viták során javasoltam, hogy az Európai Parlament ellenőrzési jogköröket kapjon a projekt felett, tisztában vagyok azonban azzal, hogy a jelenlegi szabályok mellett ez nem lehetséges. Mindazonáltal szeretném, ha egyetlen közvetlenül megválasztott tagokból álló uniós intézményként az Európai Parlament egy nap ellenőrzést szerezhetne az európai kezdeményezések felett. Köszönöm a figyelmüket.