Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. április 19., Hétfő - Strasbourg

22. Az állatjóllétért 2006 és 2010 között folytatott cselekvési terv értékelése és elemzése (rövid ismertetés)

  Elnök. - A következő napirendi pont Marit Paulsen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében előterjesztett, a 2006–2010-es időszakra szóló állatjóléti cselekvési terv értékeléséről és elemzéséről szóló jelentése (A7-0053/2010).

  Marit Paulsen , előadó. – (SV) Elnök úr, az állatjóllét tulajdonképpen olyasmi, amivel az európai polgárok többsége törődik. Az állatjóllét nem csak az állatokról szól. Vonatkozik saját identitásunkra is: arra, hogy véleményünk szerint mit képviselünk és véleményünk szerint Európa mit képvisel; arra, hogy mit tekintünk a civilizáció ismérveinek; szól a tiszteletről, továbbá arról, hogy hogyan kezeljük őket, életen át tartó utazásunk útitársait.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság támogatását élvező értékelésemben a Parlament által 2006-ban elfogadott ötéves terv – amelynek előadója Jeggle úr volt – túlnyomó részének alkalmazása meglehetősen ésszerűen történik. A kirakós egy nagyon fontos darabkája hiányzik, ez pedig a megfelelés. Következésképp, amikor felvázoltam a következő ötéves tervet – amelynek idei megjelenéséhez a bizottsággal együtt nagy reményeket fűzök –, a hatályos jogszabályoknak való megfelelés szigorítására koncentráltam.

Jelenleg ez különösen a sertések életéről, jóllétéről és kezeléséről szóló irányelvet jelenti. Az állatok nagy távolságra, néha kíméletlen körülmények között történő szállításának visszatérő problémájára is kiterjed. Vagyis a már elfogadott jogszabályokban, irányelvekben és rendeletekben foglalt ellenőrzésnek és szankcióknak való megfelelésről szól.

Ezen túlmenően szeretnék egy valamelyest új szemléletet látni – és különösen holisztikusabb szemléletet. Szeretnék látni egy állatvédelemre vonatkozó általános jogi aktust, amely – minimumszintek rögzítésével – meghatározza az alapvető normát Európa, az EU és a belső piac számára.

Ez két okból fontos. Először is az Unión belüli belső piaci verseny miatt; azaz nem szabad lehetővé tennünk, hogy egy ország az állatok elhanyagolásából versenyelőnyt kovácsoljon. A második és talán legfontosabb ok, hogy szigorú követelményeket támasztunk az európai gazdálkodók és termelők számára. Ezért védeni őket harmadik országok tisztességtelen versenyétől. Ésszerűtlen ilyen szigorú követelményeket támasztani velük szemben, ha nem állunk készen a tisztességes kereskedelem biztosítására. Ezen túlmenően – és ez esetleg nem annyira népszerű – így vagy úgy fizetnünk kell az állatjóllétért. Az, hogy ez az értékesítéskor vagy adók útján történjen-e, más alkalomra tartozó vita. Létre kell hoznunk egy állandó, jól szervezett hálózatot is – és itt jegyezzék meg, hogy mit mondok: nem egy új hatóságot kell létrehoznunk, hanem inkább koordináló funkciókat a már létező, rendkívül jó tudományos intézményeinkhez.

Végül, de nem utolsósorban ellenőriznünk kell az antibiotikumok használatát az állattenyésztésben. Most nem az élelmiszerekben előforduló antibiotikum-maradványok kockázatáról beszélek, hanem inkább – különösen a zoonotikus baktériumok körében előforduló – antibiotikum-rezisztenciáról, amely számottevő veszélyt jelent a közegészségre.

  Chris Davies (ALDE) . – Elnök úr, egy olyan jogszabályra szeretnék hivatkozni, amelyet a biztos úr, aki öt évig energiaügyi biztos volt, bizonyára közelről ismer. Ez a tojótyúkokról szóló irányelv, amely előírja, hogy a tojótyúkok tartására szolgáló ketrecekre vonatkozó állatjólléti előírásokat a jövő év végéig korszerűsíteni kell.

Úgy gondoltam, hogy ez több ezer euróba kerül. Tulajdonképpen számos kereskedelmi központban milliókba kerül, mivel nagyméretű ipari berendezések érintettek. Számos ország eleget tett az irányelvnek. Sok gazdálkodó fektetett be pénzeszközöket annak biztosításába, hogy az állatjólléti előírásokat a megkövetelt szintre emelje, de nem tartom valószínűnek, hogy az Európai Unió egészében elérjük a megfelelést a jövő év végéig.

Szeretném tudni, hogy a Bizottság milyen fellépést tesz, és milyen fellépést kezdeményez a megfelelés elérésére irányuló törekvésében.

Az előadó a jogszabálynak nem megfelelő tojások kereskedelmének tilalmára szólított fel. Nem vagyok biztos abban, hogy ez megtehető. Szeretném azonban tudni, hogy a Bizottság proaktív-e annak biztosítására irányuló törekvésében, hogy a tagállamok és a gazdálkodóik tartsák magukat ezekhez az egyre magasabb szintű állatjólléti előírásokhoz, és hogy mindenki számára egységesek legyenek a feltételek.

  Michel Dantin (PPE) . – (FR) Tisztelt Elnök úr! Paulsen asszony, köszönöm a jelentését. Szeretném üdvözölni a különböző árnyékelőadók – és különösen a képviselőcsoportomat képviselő előadó – Jeggle asszony által e dokumentáció kidolgozása keretében folytatott munkát.

Ez a kérdés különböző visszhangra lel a különböző európai országokban. Nem minden termelő és fogyasztó fogja fel ugyanúgy a kérdést. Ennek ellenére az európai jogalkotás egyre sikeresebb egy nagyon szigorú előírás létrehozásában, amelyet véleményem szerint sokkal jobban ki kellene használnunk a nemzetközi tárgyalások során, és különösen az importtermékek ellenőrzése során.

Mindemellett, mint már elhangzott, e szabályoknak költségvonzata van, és minden nap szemtanúi vagyunk annak, hogy ez a költség pontosan olyankor emelkedik a gazdálkodók és más szereplők számára, amikor a gazdálkodás jövedelmezősége súlyosan érintett. Ez tehát egyértelmű igazolás a közös agrárpolitikára. Ha fejenként 100 eurót költünk egy közös agrárpolitika finanszírozására, az állatjóllét jó indokot szolgáltat e finanszírozás szükségességének miértjére.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) . – (RO) Szeretnék gratulálni Paulsen asszonynak ehhez a jelentéshez, amely megoldásokat kínál az állatjóllétre, valamint azokra a problémákra, amelyeket ez a téma az európai szakpolitikákon belül felvet. Köztudott, hogy az állatok egészsége magában foglalja a jóllétüket és magában foglalt bizonyos minimális biológiai komfortot, amely nélkül – az életkörnyezetükben bekövetkező változásoktól függően – nem fejezhetik ki teljes körűen az életképességüket, természetes viselkedésüket is ideértve.

Ezért úgy vélem, az agrárágazaton belüli versenyképesség javítását és fokozását európai uniós szinten kell tartani, az állatjóllétre irányadó jelenlegi szabályozások előmozdításával és betartásával, amely szabályozásoknak meg kell felelniük a védelmükre vonatkozó követelményeknek is. Ez azzal jár, hogy a tagállamok mérlegeljék állattenyésztési technológiáik felülvizsgálatát, valamint régi technológiáiknak olyan egyéb, korszerű és csúcsteljesítményű technológiával való felváltását, amelyek figyelembe veszik az állatok fiziológiai szükségleteit és lehetővé teszik biológiai termelőképességük ideális körülmények közötti kihasználását, ezáltal sokkal jobb élelmiszer-biztonságot is eredményezve. Ez nyilvánvalóan előirányozza az e területnek szánt megfelelő pénzeszközök elosztását, csakúgy, mint az általuk kínált támogatási lehetőségek annak érdekében történő hatékony felhasználását, hogy a tagállamok befektethessenek az állatok jóllétét szolgáló korszerű, innovatív megoldásokba.

Úgy vélem, a legjobb megoldások feltárása érdekében fontos szerep biztosítható a mindennapi polgárok és a civil társadalom számára az e területen felmerülő, az egyes tagállamokban fennálló aktuális helyzethez igazított programok szövegezésében és végrehajtásában.

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE) . – (FI) Elnök úr, az állatjóllét annak is mércéje, hogy mi, európaiak mennyire vagyunk civilizáltak. Az Európai Uniónak biztosítania kell, hogy a jogszabályok naprakészek legyenek, és hogy a felügyelet működjön. Pillanatnyilag mindkét területen hiányosságok vannak.

Felvetődött itt az állatok szállításának kérdése. Kegyetlen és rettenetes képsorokat láttunk a televízióban; ebben a témakörben, valamint az állatjólléthez kapcsolódó valamennyi témakörben gyors fellépést várnánk a Bizottságtól, hogy biztosak lehessünk afelől, hogy az állatok méltányos bánásmódban részesülnek.

  Andris Piebalgs , a Bizottság tagja. – Elnök úr, szeretném megköszönni a Parlamentnek és különösen Paulsen asszonynak az állatjóllétre vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló saját kezdeményezésű jelentést. A jelentés nemcsak a múltbeli dolgok átgondolása, hanem fontos és hasznos elgondolásokat is tartalmaz egy jövőbeli állatjólléti stratégiát illetően.

A 2006-ban elfogadott cselekvési terv ez idáig alapvetően sikeres volt. Különálló uniós kezdeményezéseket tömörített egybe az állatjóllétre vonatkozó egységes szemléletmódban, végrehajtása pedig nagyjából kielégítő volt. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság osztja a „catch the eye” ülés során kifejezésre juttatott azon nézőpontot, hogy a végrehajtás továbbra is komoly kérdés, emellett erőfeszítéseket kell fenntartani és javítani a megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében.

Ami Chris Davies kérdését illeti, írásbeli választ adunk majd az adott kérdésre, a Bizottság azonban alapvetően a végrehajtásra koncentrál. Az elfogadott szabályokat végre kell hajtani. Nemcsak a jogállamiságról van szó, hanem a tisztességes versenyről is.

Egyetértünk abban is, hogy elő kell mozdítani az uniós és a nem uniós termelők közötti tisztességes versenyt. Az állatjóllét egyben olyan „kereskedelmen kívüli érdekeltség”, amelyet védelmezni kell, és amelyre magyarázatot kell adni a WTO-tárgyalások során. Jövőbeli stratégiánknak egyértelművé kell ezt tennie.

Tudomásul veszem a 2011–2015 közötti időszakra szóló új cselekvési tervre vonatkozó felhívást, és örömmel tájékoztatom Önöket arról, hogy a Bizottság már megkezdte az erre irányuló munkát. Arra törekszünk, hogy egy olyan új állatjólléti stratégiát hozzunk létre, amely holisztikus szemléletet fog alkalmazni, figyelembe véve az uniós termelők számára felmerülő valamennyi költséget és a jólléti intézkedések által a versenyképességükre gyakorolt hatásokat.

Ahogyan a jelentés említi, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke hangsúlyozza, hogy minden állatot figyelembe kell venni. Egy valamennyi állatra kiterjedő általános állatjólléti jogszabályra vonatkozó elképzelés szintén kifejezetten érdekes. Egy ilyen általános jogszabály jövőbeli kezdeményezések, többek között jogszabályok alapját képezhetné, de lehetne a fogyasztónak, az oktatási és a kutatási szférának szánt tájékoztatás, továbbá magasabb rendű normák előmozdítása is.

Tudomásul veszem és nagyra értékelem az állatjólléttel foglalkozó referenciaközpontok európai hálózatának létrehozásának támogatását is. Ez a hálózat segítséget nyújtana az Európai Unió intézményeinek, a tagállamoknak és az érdekelt feleknek az állatjólléti kezdeményezések előmozdítására irányuló fellépéseikben.

Osztom azt a véleményüket, hogy a jövőbeli stratégiának körültekintően meg kell vizsgálnia a költségeket és a versenyképességet. Következetességet kell biztosítanunk a szakpolitikáink között, szem előtt tartva javaslataink globális perspektívában tekintett általános fenntarthatóságát.

A jelentés azt is hangsúlyozta, hogy az uniós költségvetésnek igazodnia kell ambícióinkhoz – különösen azáltal, hogy elegendő forrást biztosít az állatjóllét területén alkalmazott kutatáshoz, új technológiákhoz és technikákhoz. Hangsúlyozta azt is, hogy kellő mennyiségű erőforrásra van szükség az uniós termelők megfelelő nyomon követéséhez és támogatásához.

Mint mondottam, a Bizottság üdvözli mindezeket az elgondolásokat, amelyek együttesen azt mutatják, hogy az állatjóllét kiemelt helyen szerepel az EU menetrendjében. A Bizottság azt tervezi, hogy 2011-ben előterjeszt egy új uniós stratégiát az állatjólléttel kapcsolatban.

  Elnök. – A vitát lezárom. A szavazásra két héten belül, a brüsszeli ülésen kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Véronique Mathieu (PPE) , írásban. – (FR) Az állatjóllét fontos kérdés. Az erre vonatkozó európai jogszabályokat szigorúan kell alkalmazni, ahogyan azt Paulsen asszony ajánlja. Azt is biztosítanunk kell, hogy az Európai Unión belüli állatjólléti előírásokat kölcsönösen alkalmazzák az Európa területére beléptetett árukra. Gazdálkodóinkat és agrár-élelmiszeriparunkat ugyanis nem büntethetjük olyankor, amikor az uniós követelmények teljesítése érdekében további költségeik merülnek fel. Az állatjólléti előírásoknak az európai kereskedelempolitikával, a munkahelyeink védelmével és az állatvilág szabályozására irányuló vadászati gyakorlatokkal együttesen kell létezniük, amelyek kulcsfontosságúak a biológiai sokféleség egyensúlyához. Ezen túlmenően fenntartásaimat fejezném ki az állatok védelmével es az állatjólléttel foglalkozó referenciaközpontok európai hálózatának létrehozásával kapcsolatban. Az EU decentralizált ügynökségeinek nyújtandó 2008-as mentességgel foglalkozó előadóként nagyon is tisztában vagyok az ügynökségek létrehozásának problémájával, amely sajnos összességében véve nem következetes. Ezt a kérdést, amelyet az ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport tanulmányoz, meg kell oldani, mielőtt bármely új ügynökség létrehozása mérlegelés tárgyát képezné.