Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. április 19., Hétfő - Strasbourg

24. Gazdálkodás a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken: állapotfelmérés (rövid ismertetés)

  Elnök. - A következő napirendi pont Herbert Dorfmann a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében előterjesztett, „Mezőgazdaság természeti hátrányokkal sújtott területeken: különleges vizsgálat” című jelentése (COM(2009)0161 – 2009/2156(INI)) (A7-0056/2010).

  Herbert Dorfmann , előadó. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, ebben a jelentésben a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken folytatott gazdálkodásról szóló bizottsági közleménnyel foglalkozunk.

A jelentés kifejezetten a hátrányos helyzetű területek meghatározásáról, és különösen a meghatározásukra szolgáló új módszerek megtalálásáról szól. E területek meghatározása jelenleg – főként vagy kizárólag – nemzeti kritériumok alapján történik. Több mint 100 ilyen kritérium van, és e kritériumok teljesen eltérőek Uniónk különböző tagállamaiban.

Ez nem biztosít egységességet; ezt a helyzetet a Számvevőszék számos alkalommal bírálta. Közleményében a Bizottság ezúttal új módszert javasol ezeknek a területeknek a meghatározására nyolc olyan kritérium alkalmazásával, amelyek e területek újradefiniálását célozzák.

A Parlament nem tudja, hogy ezek a kritériumok milyen hatást fognak gyakorolni, mert a Bizottság által a tagállamoktól kért területszimulációk nem álltak rendelkezésünkre e jelentés kidolgozásakor, és meg sem tudtuk tekinteni ezeket a szimulációkat.

Szeretném összefoglalni, hogy most mit javaslunk ebben a jelentésben. Úgy véljük, hogy elvileg egy egységes területmeghatározási módszer érthető és lehet, hogy szükséges is az Európai Unión belüli egységesség biztosításához. Emellett az a véleményünk, hogy a kompenzációs támogatás – amelyről Önök azt állíthatnák, hogy ennek a területmeghatározási folyamatnak a legfontosabb hozadéka, mivel a folyamat elsősorban azért kerül végrehajtásra, hogy ezek a területek kompenzációs kifizetésekben részesülhessenek – rendkívül fontos eleme az agrárpolitikának, és mindenekelőtt lehetővé teszi a gazdálkodást ott, ahol egyébként nagyon nehéz lenne, azaz a hátrányos helyzetű területeken, különösen a hegyvidéki területeken.

Nem tudjuk azonban értékelni ezeknek a kritériumoknak a minőségét, vagyis azt, hogy e kritériumok pillanatnyilag működnek-e vagy sem, ugyanis jelenleg egyetlen területszimulációhoz sincs hozzáférésünk. Mindemellett nagyon konkrét kétségek merülnek fel azt illetően, hogy a javasolt kritériumok kellően pontosak lesznek-e.

Még az is tisztázásra szorul, hogy a Bizottság által most javasolt kritériumokkal valójában ily módon kellene-e foglalkozni, azaz külön-külön, kritériumról kritériumra, vagy bizonyos körülmények között e kritériumok halmazát kellene-e figyelembe venni. A hátrány gyakran egyszerre több tényezőhöz kapcsolódik, és számunkra tökéletesen érthetőnek tűnik annak mérlegelése, hogy nem lenne-e feltétlenül lényeges e kritériumok halmazának figyelembevétele.

Mérlegelnünk kell azt is, hogy e tekintetben figyelembe kellene-e venni a szubszidiaritás elvét, vagyis azt, hogy – ebben az esetben is – szükség lenne-e arra, hogy új kritériumok segítségével kidolgozzunk nagyvonalakban egy keretrendszert, azt követően pedig lehetőséget biztosítsunk a tagállamok és a régiók számára annak finomhangolására.

Végezetül úgy vélem, hogy lényeges mérlegelni átmeneti időszakokat is. E területmeghatározás eredményeképpen egyes területek kikerülnének a meghatározott területek köréből, és ezek a területek kellő hosszúságú átmeneti időszakot igényelnek.

Összefoglalásképpen azt szeretném mondani – és úgy vélem, hogy a jelentés is tükrözi ezt a véleményt –, hogy a jelenlegi bizottsági közlemény még mindig további finomítást tesz szükségessé, mégpedig a végrehajtása előtt; körültekintően meg kell azt vizsgálni, mert messzemenő következményei lesznek az érintett mezőgazdasági termelőkre.

Végezetül szeretném kifejezni őszinte köszönetemet az itt jelen lévő parlamenti képviselőtársaimnak és a Bizottság azon munkatársainak is, akik az elmúlt néhány hónap során segítettek ennek a jelentésnek az összeállításában.

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök úr, nagyon köszönöm az előadónak ezt a kitűnő jelentést. A hátrányos helyzetű területek támogatása a közös agrárpolitika alapvető eleme, célja pedig a mezőgazdaság általános elterjedtségének fenntartása Európa egészében. Ezért üdvözlendő a Bizottság azt célzó megközelítése, hogy ki kell dolgozni egy olyan rendszert, amely az Európai Unió egészében használható ezeknek a területeknek a meghatározására. A kulcsfontosságú tényező azonban az, hogy az ennek kivitelezésére kidolgozott nyolc kritérium valójában elegendő lesz-e. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy valóban ezek azok a megfelelő kritériumok, amelyeket használni kell. Nem tudom megérteni – és úgy gondolom, ugyanez elmondható az előadóra és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságra –, hogy a Bizottság miért nem bocsátotta rendelkezésünkre az említett nyolc kritérium hatásaira vonatkozó szimulációs eredményeket. Ezért a Bizottsághoz fordulok: ennek valóban nem kellene olyan gyakran megtörténnie, mint amilyen gyakran megtörténik.

Amikor értékelni akarunk és értékelnünk kell valamit, természetesen ismernünk kell az eredményeket. Meglátásom szerint ez bizonyos mértékben a Parlamentbe vetett bizalom hiányát jelenti. Azt jelenti, hogy e konkrét, javasolt szabályozás esetében még mindig sok a tennivaló. Remélem, hogy a Bizottság közelről megvizsgálja a Dorfmann-jelentést, amit beépítettünk a saját jelentésünkbe. Személy szerint remélem, hogy Dorfmann úr továbbra is politikai befolyást gyakorolhat ebben a kérdésben.

  Martin Häusling (Verts/ALE) . – (DE) Elnök úr, én is szeretném megköszönni Dorfmann úrnak a jelentését. Az általa bemutatottak egyértelműen azt mutatják, hogy még mindig több olyan dolog van, amit egyértelművé kell tenni e kérdés vonatkozásában. Az előttem felszólalókhoz hasonlóan én is úgy gondolom, hogy az e területek meghatározására szolgáló jelenlegi keretrendszer túlságosan elnagyolt. Számos része nem felel meg a hátrányos helyzetű térségek szükségleteinek. Kétségbe vonom, hogy kizárólag ezekkel a természeti kritériumokkal boldogulni tudunk majd.

Közelről meg kell vizsgálnunk a társadalmi helyzetet is, amely fontos szerepet játszik a hátrányos helyzetű térségekben. Mivel a hátrányos helyzetű térségeknek juttatott kifizetések elengedhetetlenek sok mezőgazdasági üzem túléléséhez, a Bizottságnak újra át kell gondolnia a jelenlegi rendszer finomítását, annak érdekében, hogy sok térségnek túlélési esélyt adjon.

Attól tartok, hogy a jelenlegi rendszer végrehajtása igen nagy horderejű váltásokat eredményezne, amelyek nem mindig érthetőek, és amelyek számottevő nyugtalanságot és bizonytalanságot keltenek a mezőgazdaságon belül. Ezt újra meg kellene vizsgálnunk.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D) . – (HU) Nagyon fontos, hogy a Dorfmann-jelentés alapján a közös agrárpolitika költségvetésében továbbra is kiemelt helyet kapjon a természeti hátrányokkal sújtott mezőgazdasági területek támogatása, hiszen enélkül ezeken a területeken nagyon komoly ökológiai károk és szociális problémák jelentkeznének. Örvendetes, hogy a Bizottság – és most dicséret illeti a Bizottságot – a tagállamokra bízza a nyolc kritérium alapján a területbesorolási rendszert. Ugyanakkor szeretném fölhívni a figyelmet, hogy máig lévő különbségek vannak a tagállamok között, diszkriminációk vannak, nemcsak a közvetlen kifizetések terén, amelyek sújtják az új tagállamokat, különösen a biztos úr országát, Lettországot, hanem más új tagállamokat is. Az én országomban a homokhátság vízellátása különösen gondot jelent, hiszen négy évtized alatt 4-5 méterrel csökkent a talajvíz szintje és félsivatagos területté vált, de Dél-Európában is ez egy probléma, ezért különleges fontosságú a közös agrárpolitika jövőjében a vízgazdálkodás kérdésének a megoldása.

  Michel Dantin (PPE) . – (FR) Elnök úr, szeretném megköszönni kollégánknak, Dorfmann úrnak a szóban forgó jelentéssel kapcsolatos kiváló munkáját. Úgy gondolom, hogy tökéletesen összefoglalja a kérdést, annak jelenlegi állása szerint, a Bizottság javaslatainak értelmében.

Különösen a biztos úrhoz szeretnék fordulni. Ez a munka immár több hónapja folyik. Jelentős nyugtalanságot kelt országaink számos ágazatán belül, amelyeket fenyeget az újrabesorolás, ráadásul ez az újrabesorolás olyankor történik vagy történhet, amikor – és ez lesz a holnap esti szóbeli kérdés témája – sok termelő ágazat különös nehézségekkel küzd. Ezért tovább kell lépnünk, és gyorsan kell továbblépnünk. Nem gondolom, hogy három évet várhatunk arra, hogy egyértelmű választ adjunk a területmeghatározás által érintett mezőgazdasági termelőknek.

  Sari Essayah (PPE) . – (FI) Elnök úr, rendkívül pozitív, hogy a kedvezőtlen adottságú térségek különös hangsúlyt kapnak ebben a jelentésben. Az igazán központi jelentőségű elképzelés, amelyet valószínűleg mindenki támogat itt, az, hogy a jövedelmező mezőgazdasági termelés előfeltételeit az Európai Unióban mindenütt biztosítani kell, most és a jövőben egyaránt.

Úgy tűnik, hogy a kedvezőtlen adottságú térségek meghatározásának kritériumai jelentős zavart keltenek. Különös figyelmet kell fordítanunk a kedvezőtlen adottságú térségekben folytatott gazdálkodásra, mert a közös agrárpolitika korábbi reformjait igen gyakran a kedvező adottságú térségek szempontjából hajtották végre.

Annak érdekében, hogy továbbra is gazdálkodhassunk kedvezőtlen adottságú térségekben, rendkívül fontos az arányos szabályozási mechanizmusok használata. Egyes korábbi mezőgazdasági szabályozási mechanizmusoknak az EU általi eltörlése nem volt sikeres. A tejkvóták visszavonása és a területpihentetési rendszer megszüntetése például sikertelen döntés volt a kedvezőtlen adottságú térségek tekintetében.

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Elnök úr, az európai mezőgazdaság támogatása nem kérdőjelezhető meg. A támogatások okai között változatos termelési feltételek szerepelnek, mint például az éghajlat, a talajminőség, a vízhez jutás problémája, a föld helyzete, továbbá társadalmi és történelmi feltételek. Ezek többsége jelentősen befolyásolja a termelés eredményeit és a gazdasági teljesítményt, emellett kihat a közös agrárpolitika jelenlegi alkotóelemeire.

Osztom a szerző ahhoz kapcsolódó meglátásait és félelmeit, hogy az új megközelítés várt hatásai elmaradtak. Lehetséges, hogy az eddig használt kritériumok ennyire nem voltak megfelelőek? Számításokat várunk és a hatások mélyrehatóbb elemzését. Fontos kérdés, hogy hogyan tartsuk fenn a mezőgazdasági termelést a kedvezőtlen adottságú területeken. Véleményem szerint a jövőbeli pénzügyi keretben szereplő közös agrárpolitika részeként továbbra is megfelelő szintű támogatást kell nyújtanunk ezeknek a területeknek.

  Andris Piebalgs , a Bizottság tagja. – Elnök úr, szeretném megköszönni Dorfmann úrnak a „Cél a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken gazdálkodó termelőknek nyújtott támogatás hatékonyabb elosztása” című bizottsági közleményről szóló kiváló jelentést.

Szeretnék pár kérdéssel foglalkozni. A természeti hátrányok után járó kifizetések általános célkitűzése, hogy folyamatos földhasználatot biztosítsanak, és a mezőgazdasági földterületekkel való gazdálkodás révén fenntartsák a tájat, valamint fenntartható gazdálkodási rendszereket mozdítsanak elő. Az e területek mezőgazdasági termelőinek szánt kifizetések kompenzálják a mezőgazdasági termelők számára a meglévő természeti hátrány miatt felmerülő pótlólagos költségeket és kiesett jövedelmet.

A Tanács úgy döntött, hogy kiveszi a társadalmi-gazdasági kritériumokat a természeti hátrány után járó kifizetésekből. A társadalmi-gazdasági kritériumok kivételét a tagállamok számára a vidékfejlesztési rendeletben rendelkezésre álló teljes intézkedéssorozat összefüggésében kell figyelembe venni: a nem mezőgazdasági tevékenységek irányába mutató diverzifikáció, a kis- és középvállalkozások és az idegenforgalmi tevékenységek fejlesztése, valamint az alapvető szolgáltatások biztosítása.

A természeti hátrány után járó kifizetések tehát nem az említett elnéptelenedés kérdésének kezelését célzó beavatkozásfokozó tényezőt jelentik. Az olyan mezőgazdasági termelők kompenzálása, akik olyan területeken gazdálkodnak, ahol a termelést nem akadályozzák természeti hátrányok, és ahol nincs pótlólagos költség vagy kiesett jövedelem, torzítaná a más területeken gazdálkodó mezőgazdasági termelőkkel folytatott versenyt. Ezen túlmenően a társadalmi-gazdasági mutatók az idő folyamán változnak, és ennélfogva folyamatos nyomon követési és felülvizsgálati folyamatot tennének szükségessé mindegyik érintett területen.

A távolság figyelembevételére vonatkozó javaslat nem megvalósítható a Tanács által a természeti hátrányokra vonatkozóan megállapított egyezményes keretrendszerrel szemben. Ami peremterület jellegüket illeti, vannak más lehetséges meghatározási szintek, például a rendelet sajátos hátrányra vonatkozó cikke.

A folyamat különböző szakaszaiban a Bizottság felkérte a tagállamokat arra, hogy nyújtsanak be alternatív javaslatokat a biofizikai kritériumokra és azok küszöbértékeire vonatkozóan. Ezeket a javaslatokat tudósok fogják elemezni érvényességük, illetve mindenekelőtt átláthatóságuk és a Közösség egészén belüli lehetséges alkalmazhatóságuk tekintetében. Az alternatív küszöbértékeknek azonban – a Tanács kívánalmainak megfelelően – ahhoz a következtetéshez kell vezetniük, hogy valamely szóban forgó területet jelentős hátrány érint.

Miután lezárult a biofizikai kritériumokon alapuló területmeghatározás tesztelése, a 2013 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó bizottsági javaslat figyelembe fogja venni ennek a tesztelésnek az eredményeit. Bármely jogi javaslat zökkenőmentes átmenetet is elő fog irányozni azon területek esetében, amelyek esetlegesen elveszíthetik természeti hátránnyal rendelkező terület státuszukat.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra két héten belül, a következő brüsszeli ülésen kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE) , írásban. – Szeretném megköszönni az előadónak a kiváló munkáját. A változatos és aktív vidéki térségek fenntartása több okból fontos, nem utolsósorban az élelmiszertermékek iránti globális kereslet növekedése és a környezetvédelmi szempontból fenntartható idegenforgalom miatt. Ráadásul számos területen komoly visszalépést jelentene a földművelés leállítása, az alapvető fontosságú vidéki jövedelem és az esetlegesen több évszázad alatt kialakult tájkép elvesztése tekintetében egyaránt.

  Petru Constantin Luhan (PPE) , írásban. – (RO) A természeti hátrányokkal érintett területekre vonatkozó támogatási rendszer ténylegesen segített abban, hogy folytatódjon a mezőgazdasági földterületek művelése ezekben a térségekben. A kedvezőtlen természeti adottságú területeknek szánt megfelelő kompenzációs kifizetések odaítélésének jelentősége vitathatatlan.

A tagállamok a szóban forgó területek meghatározási és besorolási folyamatát számos kritérium alapján, saját mutatókészletüknek megfelelően hajtották végre. Azonban még összehasonlítani is rendkívül nehéz ezeket a mutatókészleteket, mivel azok különböző módszereket használnak a régiók besorolására és súlyozására. A besorolási kritériumok közös készletének létrehozása Európa egészében növelné a rendszer átláthatóságát, megbízhatóságát és hatékonyságát. Ebben a tekintetben támogatom, hogy szükséges felülvizsgálni a természeti hátrányokkal rendelkező területeken élő mezőgazdasági termelőknek szánt támogatási rendszert, valamint kidolgozni egy átfogó stratégiát a kedvezőtlen adottságú területek esetében, csökkentve ezáltal a pénzügyi támogatás elosztása tekintetében megjelent különbségeket.

  James Nicholson (ECR) , írásban. – Emlékeznünk kell arra, hogy az EU-ban a művelt területek 54%-a jelenleg KAT-besorolású. A KAT-rendszer folytatása elengedhetetlen, ha kompenzálni akarjuk a mezőgazdasági termelőket a közjavak biztosításáért, a földterületek művelésből való kivonásának elkerüléséért, a biológiai sokféleség előmozdításának segítéséért, valamint a vidéki közösségek támogatásának segítéséért. A piac nem jutalmazza és nem is kompenzálja a mezőgazdasági termelőket ezekért az eredményekért azokon a területeken, ahol a gazdálkodás természeti hátránynak van kitéve. Ezért biztosítanunk kell, hogy a KAT-rendszer további reformja a KAP-ra vonatkozó általános költségvetésen belül megfelelő finanszírozásban részesüljön, és hogy a besoroláshoz alkalmazott rendszer méltányos és diszkriminációmentes legyen. A Bizottság által az eredeti közleményben – a jelentősen hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek besorolásának értékelése érdekében – javasolt nyolc biofizikai kritérium kétségkívül részrehajló volt a kontinentális Európa melegebb és szárazabb éghajlati feltételei irányában. Ezért örömmel láttam, hogy a „föld nedvességtartalmi egyensúlyát” és a „mezőkapacitási napokat” említő módosítások szakbizottsági szintre kerültek. Ez egy első lépés annak biztosításában, hogy az észak-európai országokat – például az Egyesült Királyságot és Írországot – ne érje hátrányos megkülönböztetés egy új besorolási rendszer keretében.