Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. április 19., Hétfő - Strasbourg

25. A KAP egyszerűsítése (rövid ismertetés)

  Elnök. - A következő napirendi pont Richard Ashworth a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében előterjesztett, a KAP egyszerűsítéséről szóló jelentése (COM(2009)0128 – 2009/2155(INI)) (A7-0051/2010).

  Richard Ashworth , előadó. – Elnök úr, biztos úr, a közös agrárpolitika 2012 utáni reformját felvezető vita nagyon korai szakaszában vagyunk. Ebben a jelentésben a megreformált közös agrárpolitikát megalapozni hivatott néhány alapelvre tettem javaslatot. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági ágazat változást igényel. Meg kell változnia annak érdekében, hogy tükrözze jelenkorunk kihívásait, de még inkább az eljövendő korszak kihívásait.

Ezek olyan kérdések lesznek, mint például az élelmiszer-biztonság, a piacok volatilitása, az éghajlatváltozás, valamint annak szükségessége, hogy megfelelően teljesüljenek a közjavak biztosítására vonatkozó elvárások. Ezért egyértelmű, hogy a közös agrárpolitikának meg kell változnia ahhoz, hogy tükrözze ezeket a kihívásokat, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy meg kell változtatnunk a közös agrárpolitika alkalmazásának módját is.

A megreformált közös agrárpolitikát megalapozni hivatott, említett alapelvek megállapításakor szándékosan nem mélyültem el a részletekben; azok későbbi jelentésekben kerülnek majd sorra. Kifejtettem azonban két lényeges témát. Először is azt, hogy a közös agrárpolitikának egyszerűbbnek, méltányosabbnak és átláthatóbbnak kell lennie, másodszor pedig azt, hogy a közös agrárpolitika kultúrájának meg kell változnia, és azt, hogy egy jövőbeli megreformált közös agrárpolitikának eredményorientáltabbnak és túlszabályozással kevésbé terheltnek kellene lennie.

Kiemeltem négy olyan alternatívát, amelyekkel csökkenthetjük a mezőgazdasági vállalkozások bürokratikus terheit. Először is biztosítanunk kellene, hogy az ágazattal szemben támasztott követelmények arányosak legyenek az értékelt kockázattal. Másodszor: harmonizálhatnánk az ellenőrzési előírásokat, és fel kellene számolnunk az ágazattól duplán megkövetelt ellenőrzési előírásokat és eljárásokat. Harmadszor: az ágazaton belül kiterjedtebb lehetőségek lehetnének vagy kellene, hogy legyenek az öntanúsításra, negyedszer pedig biztosítanunk kell, hogy – a jelenlegi aránytalan átalányalapú büntetések helyett – a mezőgazdasági vállalkozásokra kirótt büntetések arányosak legyenek a jogsértés mértékével, különösen azokban az esetekben, amelyekben a jogsértések nem a mezőgazdasági termelőnek róhatók fel.

Véleményem szerint a közös agrárpolitika egyik célkitűzését annak kellene képeznie, hogy segítse és ösztönözze az ágazatot az említett új kihívásokhoz való alkalmazkodásban. Ennek érdekében szükség van a közös agrárpolitika kultúrájának megváltoztatására. Rugalmasabb, enyhébb szabályozáson alapuló megközelítést kellene alkalmaznia. Fokozottabb konzultációra van szükség az ágazat érdekelt feleivel, mégpedig különösen a javasolt szabályozás hatásának jobb értékelése érdekében. Könnyebben értelmezhetőnek is kell lennie. A megreformált közös agrárpolitikának képesnek kell lennie arra, hogy demonstrálja a közvélemény számára, hogy az ágazat közjavakat biztosít. Alternatívákat kell találnia arra, hogy csökkentse az ágazattal szemben támasztott követelményeknek való megfelelés költségét, végezetül pedig eredményesen, hatékonyan és tisztességesen kell irányítania az ágazatot.

Ez a jelentés számos alternatívát határoz meg ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen.

  Sari Essayah (PPE) . – (FI) Elnök úr, a mezőgazdaság adminisztrációs terhét feltétlenül csökkenteni kell a mezőgazdasági termelők számára, és ezek az előadó által kiemelt módszerek kifejezetten üdvözlendőek. Egyes mezőgazdasági termelők azt állították, hogy bűnözőnek érzik magukat, amikor megpróbálnak megküzdeni a különböző adminisztratív dokumentumokkal és szabályozásokkal. A közös agrárpolitikának egyszerűbbnek kell lennie.

El kell mondani azt is, hogy amikor egyre több változás következik be a piacokon és az EU importvédelme csökken, a piacot célzó adminisztratív és szabályozási mechanizmusokra a jövőben is szükség lesz. A jövőben szükség lesz például leltározási rendszerekre és lehetőség szerint promóciós tevékenységre is az export esetében.

Egyértelmű, hogy e rendszerek fenntartása nem lehet egyszerű. Különösen az érzékeny termékek, mint például a tej esetében kell létrehoznunk egy, a kvótarendszerhez hasonló szabályozási rendszert; máskülönben a kevésbé kedvező helyzetű térségekben ellehetetlenedik a termelés.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D) . – (HU) Gratulálok a jelentéstevőnek, mert nem csak a konkrét javaslatai, hanem az egész filozófiája kiváló. Kiváló azért, mert a jövőben azoknak kíván támogatást adni, akik aktívan gazdálkodnak, tehát akik effektíve megművelik a földet. Azt is kiválónak tartom, hogy fontos lenne a jövőbeni közös agrárpolitikában fölszámolni a szektoriális és egyéb torzulásokat és egyenlőtlenségeket, és itt újra alá kell húznom az új tagállamokat sújtó diszkriminációkat. Az is nagyon fontos, hogy nem csak a közösségi jogszabályokat kell egyszerűsíteni, hanem nagyon sok függ a tagállamok végrehajtásától. Egy jellemző példát hadd mondjak el: két évvel ezelőtt a Tanács rendeletet hozott, amelyben kötelezővé tette az egyedi elektronikus azonosítást az egy évesnél fiatalabb juh és kecske vágóállatok esetében. Ez a szegényebb tagállamok esetében, ahol az állam nem tudta támogatni, lényegében padlóra küldte az ágazatot és reménytelen helyzetbe hozta. Ez is azt mutatja, hogy a túlszabályozás, a túlbürokrácia nagyon sokszor rendkívül komoly károkat tud okozni a közös agrárpolitikában, ezért is fontos Ashworth úr jelentése, miként Dorfmann úré és Le Foll úré is.

  Herbert Dorfmann (PPE) . – (DE) Elnök úr, köszönöm Ashworth úrnak ezt a kitűnő jelentést. A közös agrárpolitika sikeres politika, viszont néha árnyékot vet erre a sikerre a túlzott mértékű bürokrácia. Ez ugyanúgy vonatkozik az agrárpolitika első pillérére, mint a másodikra. Azonban leginkább a kis mezőgazdasági üzemek esetében fordul elő, ahol a bürokráciára szánt ráfordítás néha egész egyszerűen aránytalan a kapott pénzbevételhez képest.

Agrárpolitikánk megreformálása során fontolóra kell vennünk egy kistermelőkre vonatkozó szabályozást, valamint azt, hogy hogyan találhatunk egy sokkal egyszerűbb módszert az olyan mezőgazdasági üzemek esetére, amelyekre különböző költségvetési fejezetekből gyakran csak pár száztól pár ezer euróig terjedő támogatást adunk, anélkül, hogy szem elől vesztenénk a célkitűzéseinket és megzavarnánk a támogatásnyújtás átláthatóságát. Ennek lehetségesnek kell lennie és törekednünk is kell a megvalósítására.

  Zoltán Balczó (NI) . – (HU) Richard Ashworth jelentése a közös agrárpolitika egyszerűsítése érdekében kiváló javaslatokat fogalmaz meg. Nagy érdeme, hogy a gazdálkodók szempontjából vizsgálja a kérdést. Természetesen az is fontos, hogy az adófizetők pénzét a lehető legszabályosabban használjuk föl. Ez azonban csak eszköz, nem pedig cél. A cél a szakmapolitikai feladatok teljes megvalósítása. A hivatalok gyakran fölcserélik ezt a kettőt, a cél teljesülésének a rovására. Radikális szemléletváltozásra van szükség. Az ügyfelek, a gazdák és a hivatalnokok kapcsolatában az alá-fölé rendeltséggel jellemezhető kapcsolati kultúra helyett az együttműködés kultúrájára van szükség. A Bizottságnak ki kell dolgoznia olyan jogszabályt is, amelyik kártérítési kötelezettséget és szankciót állapít meg a hivatallal szemben, ha az ő mulasztása miatt sérülnek a gazdák érdekei. Biztosítani kell a kedvezményezettek jogát ahhoz is, hogy független bírósághoz fordulhassanak jogorvoslatért. Magyarországon ennek ma nincs meg a lehetősége.

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Elnök úr, a közös agrárpolitika egyszerűsítése szép gondolat, és nehéz elképzelni, hogy valaki is ellenezné. Az egyszerűsítés az ellenőrzések számának csökkentését, az adminisztrációs költségek korlátozását és a mezőgazdasági termelő idejének megtakarítását jelenti. Ez valóban nagyszerű.

Szeretnék azonban megemlíteni két esetet, amelyek kissé más szemléletet igényelnek. Először is vannak olyan speciális termelési ágazatok, ahol nehéz a támogatási eszközök egyszerűsítése. Gondolok itt a dohányra, a komlóra és hasonló szakosított termesztésre. A második eset a kedvezőtlen adottságú területeken folytatott termelés fenntartása, ahol a termelés támogatása érdekében olyan, kifejezetten egyedi eszközökre van szükség, amelyeket egy előttem felszólaló említett. Én is osztom a szerző azon véleményét, hogy a közös agrárpolitikának, a jövőbelinek, egyértelműnek és átláthatónak, de hatékonynak is kellene lennie, a hatékonyság pedig olyasvalami, ami nem jár mindig kéz a kézben az egyszerűséggel.

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök úr, az európai agrárpolitikát egyszerűsíteni kell, átláthatóbbá és könnyebben érthetővé kell tenni. Ezt az üzenetet közvetítette az előadó, Ashworth úr – és ez, amellett, hogy jó, a megfelelő üzenet is.

A jelentésünk célja az, hogy a Bizottságot a közös agrárpolitika (KAP) kézzelfogható egyszerűsítésére fordított erőfeszítéseinek intenzívebbé tételére ösztönözze. Ez sok időt takaríthatna meg mezőgazdasági termelőink számára, és növelné a KAP társadalmi elfogadottságát.

Mezőgazdasági termelőink újra a tényleges feladatukra koncentrálhatnának, mégpedig az élelmiszer-termelésre. Ezért szeretném látni, ha a közös agrárpolitika egyszerűsítése itt a Parlamentben és a Bizottságnál hosszú távú feladattá válna.

  Andris Piebalgs , a Bizottság tagja. – Elnök úr, az egyszerűsítés és a jobb szabályozás prioritást jelentenek a Bizottság számára. Szeretném megköszönni az előadónak, Ashworth úrnak ezt a kitűnő jelentést erről a meglehetősen bonyolult és kihívást jelentő területről.

A Bizottság teljes mértékben egyetért azzal, hogy az egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentése különösen hasznos lenne a mezőgazdasági termelők számára. Ez lehetővé fogja tenni számukra, hogy több időt szentelhessenek alapvető mezőgazdasági tevékenységeiknek. A Bizottság örömmel fogadja az előterjesztett jelentést, amely általánosan foglalkozik az európai mezőgazdasági termelők főbb problémáit jelentő területekkel, a Bizottság számára pedig új ötletekkel és észrevételekkel szolgál a közös agrárpolitika egyszerűsítése tekintetében.

Az elmúlt években a Bizottság jelentős előrelépést tett a közös agrárpolitika egyszerűsítése terén. Erre csak egy bizonyítékot szeretnék felhozni: a Stoiber Group, amely az adminisztratív terhek témakörét illetően nyújt tanácsokat a Bizottságnak, egyértelműen jelezte, hogy a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó bürokrácia szintje jelentősen csökkent a Bizottság egyszerűsítő tevékenységeinek eredményeképpen. Az egyszerűsítés azonban egy folyamat; a munka 2010-ben is folytatódik.

Sőt, egy átfogó mérlegelési folyamat is kialakult a közös agrárpolitika jövőjét illetően. Már elindítottunk egy nyilvános vitát, ami azt jelenti, mindannyiunknak együtt kell dolgozni annak érdekében, hogy találjunk hatékony lehetőségeket az adminisztratív terhek csökkentésére, eközben pedig fenntartsuk az Európai Unió pénzügyi érdekének magas szintű védelmét és a mezőgazdaság rendkívüli hatékonyságát. E folyamat során szeretném felhívni a figyelmet egy óhajra is – és csak egy példát említenék rá. Időnként az egyszerűsítés nem történhet annak a kihívásnak a kárára, amellyel szembe tudnánk nézni. Vegyük a nyomon követhetőség példáját. Az utóbbi években békés volt a helyzetünk, nem voltak nagyobb botrányok vagy járványkitörések, ugyanakkor viszont a nyomon követhetőség a kulcs. Nem szabad eltörölnünk csak azért, mert eddig nem volt válság. Tehát úgy vélem, hogy a folyamat egésze során nagyon óvatosnak kell lennünk, amikor egyszerűsítünk: nem szabad elfelejtenünk a múlt tanulságait és azt sem, hogy miért vezettünk be bizonyos szabályokat. Így a Bizottság továbbra is dolgozik a folyamaton és nagyon ügyelni fogunk arra, hogy ne felejtsük el a megtanult leckéket.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra két hét múlva, a következő brüsszeli ülésen kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Jarosław Kalinowski (PPE) , írásban. – (PL) Az új rendszernek objektív és tisztességes kritériumokon kell alapulnia. A különböző tagállamokban létező kifizetések közötti eltérések csökkentése alapvető ennek a célkitűzésnek a megvalósításához. Az áruszállítás, a mezőgazdasági gépek és a műtrágyák árai, valamint a munkaköltségek számos országban hasonló mértékben vannak maximálva. Ahhoz, hogy az egységes piacon belüli versenyfeltételek azonosak legyenek, az alapvető, közvetlen kifizetések szintjének az Unió egészében azonosnak vagy összehasonlíthatónak kell lennie. Eljött az idő, hogy a gazdaság egyéb területein hatályos alapelvek a mezőgazdaságban is hatályossá váljanak. Emlékeztetni kell arra is, hogy az új tagállamoknak jelentős eszközökre van szükségük a mezőgazdaság korszerűsítésének és újjáépítésének támogatásához, valamint a „régi tizenötök” országaihoz való felzárkózáshoz.