Elnök. – A következő napirendi pont a Haitinek nyújtott humanitárius segítség és az újjáépítés koordinálásról szóló bizottsági nyilatkozat.
Kristalina Georgieva , a Bizottság tagja. – Elnök úr, szeretném a Parlament tisztelt képviselőinek kifejezni elismerésemet azért a figyelemért, amelyet a Parlament Haitinak szentel.
Mielőtt átadnám a szót Andris Piebalgsnak, aki Haiti újjáépítéséről és fejlesztéséről fogja tájékoztatni önöket, hadd foglaljam össze a következő hónapok négy fő humanitárius kihívását, valamint azt, hogy az Európai Bizottság hogyan néz szembe ezekkel.
Elsőként folytatjuk a humanitárius segítségnyújtást, főként az emberek elszállásolása, valamint a higiéniai és egészségügyi szolgálatok terén. Nagyon összetett feladat az 1,3 millió hajléktalanná vált Port-au-Prince-i lakos ideiglenes szállásokra való áthelyezése, például olyan gyakorlati kérdések miatt, mint a földtulajdon, a romok eltakarítása, a várostervezés és a biztonság. Jelenleg az a kb. 10 000-30 000 ember élvez elsőbbséget, akik átmeneti táborokban laknak az árvíz sújtotta területeken. A hurrikános évszak közeledtével sürgősen át kell őket helyezni. A táborirányítási képességek erősítése mellett ez programunk egyik prioritása. Nagyon nagy figyelmet szentelünk a készletek felhalmozásának, mivel többségük a földrengés után teljesen kimerült. Ezeket most feltöltjük, és megteremtjük a haiti polgári védelmi szolgálat működési feltételeit, amely egyébként a válság következtében megerősödött, és ez hasznos lehet.
Másodsorban elfogadtuk az „alkalmazkodjunk a szükségletekhez” megközelítést, és ott nyújtunk segítséget, ahol az emberek vannak, megelőzve ezzel a tömegek további mozgását. Biztosítjuk, hogy az egész ország hozzáférjen a segítségünkhöz, és ne csak Port-au-Prince. Ezzel a fővárosra nehezedő nyomás csökkentéséhez is hozzájárulunk. Ugyanezen logika mentén haladva az „egész sziget” megközelítést alkalmazzuk, legyen szó akár a haiti menekültek kérdéséről, akár a segélyszállítmányok utánpótlásáról, akár a készletek hurrikános évszakra való felhalmozásáról. A Dominikai Köztársaság szintén fontos, ezért róla sem feledkezünk meg a helyreállítási programban.
Harmadrészről biztosítjuk, hogy az adományozók koordinálásának eredményeképpen egymás komparatív előnyeire építhessünk. A Haitin jelen lévő sok szereplő miatt ez nem könnyű kihívás, de következetesen és határozottan képviseltetjük magunkat az ENSZ által irányított humanitárius koordinációban. Amikor Haitin jártam, az volt a benyomásom, hogy jó munkát végzünk – mind az egyes országokból érkező katasztrófavédelmi csapatok, mind a saját munkánk tekintetében.
Negyedszer, biztosítanunk kell az átmenetet a humanitárius segítségből a helyreállításba és az újjáépítésbe. Nagyon szorosan együttműködünk Andris Piebalgsszal ezen átmenet megkönnyítésén. Mondok erre két konkrét példát. Először is, az élelmiszeripari ágazatban támogatjuk az élelmiszerek helyi előállítását. Arra kérjük partnereinket, hogy – még ha ez egy kicsivel drágább is – karolják fel a helyi gazdálkodókat, hogy keresletet teremtsenek és elősegítsék a talpra állást. Ez természetesen az újjáépítést is elősegíti. Másodszor, támogatjuk a „pénzt a munkáért” programokat is, mivel ezáltal – ismétlem – megteremthetjük az átmenetet a segítségből a helyreállításba.
És végül, de nem utolsósorban, nagyon figyelünk az eredményekre. Európa mértékét tekintve az első helyen áll a segítségnyújtásban, és az eredmények terén is elsőnek kell lennie.
Andris Piebalgs , a Bizottság tagja. – Elnök úr, a nemzetközi adományozók New York-i konferenciáján az Európai Unió 1 235 milliárd EUR-ra kötelezte el magát. Mi vagyunk Haiti újjáépítésének legnagyobb adományozói, és így mi fogunk a legnagyobb mértékben hozzájárulni a haiti kormány újjáépítési cselekvési tervéhez. Büszkeséggel tölt el az a mód is, ahogyan ez történt, mivel az EU közös kötelezettségvállalásáról van szó, amelyet sok tagállam támogatott, mint pl. Spanyolország, Franciaország és a szélesebb Közösség is. De büszke vagyok arra is, hogy hazám, amelynek eddig nem volt túl sok kapcsolata Haitival, a közösségi költségvetésből finanszírozandó támogatáson kívül kiegészítő támogatásra tett ígéretet.
A New York-i konferencia nagyon jó szellemben zajlott. Pénzügyi eredménye nagyon jelentős, világos volt a haiti kormány elkötelezettsége is, és számos érdekelt fél vett részt. Az európai parlamenti képviselők közül néhányan láthatták, hogy a nem kormányzati szervezetek, köztük az európai nem kormányzati szervezetek is szerepet kaptak a konferencián, amelyen európai vállalkozások is részt vettek. Bellerive miniszterelnök és Bill Clinton vezetésével és átmeneti koordinációs mechanizmusokra is születtek javaslatok. Ebben a mechanizmusban az összes érdekelt fél részt vesz, és ez garanciát jelent arra nézve, hogy a pénzt nem fogják elpazarolni vagy más célokra felhasználni.
Most nagyon fontos, hogy a támogatásokat mihamarabb egyesítsük. A Bizottság és a tagállamok már dolgoznak Haiti új országstratégiai dokumentumán és nemzeti indikatív programján. Közös erőfeszítéseink támogatása céljából fel fogjuk gyorsítani azon erőfeszítéseinket, hogy létrehozzunk egy EU-házat Haitin, amely biztosítaná a nagyobb láthatóságot, és ugyanakkor segítene bevonni a külföldi adományozókat is.
Ezen a héten Haitira fogok látogatni, hogy első kézből nyújtsak konkrét támogatást az infrastruktúra és a kormányzás területén a hosszú távú újjáépítésben. Ezen a héten öt pénzügyi megállapodást fogok aláírni összesen több mint 200 millió EUR-ról, és felavatok néhány, már befejezett munkát, mint például a Port-au-Prince és Cape Haitian között újjáépített utat, ami teljes mértékben összhangban van a kormány cselekvési tervével és az „egész sziget” megközelítéssel is.
A kormány működési kereteinek megerősítése céljából ünnepélyesen át fogom adni a belügyminisztérium újjáépített épületét is, amelyet uniós hozzájárulásokból finanszíroztak. Ezenkívül egy iskolát is felavatok Mirabelais-ben. Különös hangsúlyt helyezünk az oktatásra, ahogy Préval elnök úr kérte, és még több költségvetési támogatást fogunk bejelenteni. A költségvetési támogatás nem vak támogatás. Számos elővigyázatossági intézkedést tettünk, és több alkalommal ellátogattunk az országba, így garantálhatom, hogy a pénzünket a megfelelő célra fogják felhasználni.
Elkötelezem magam továbbá amellett, hogy rendszeres látogatásaim keretében folyamatosan nyomon követem az építési folyamatot, valamint felgyorsítom a segítségnyújtást. Rendszeresen tájékoztatni fogom az Európai Parlamentet a haiti újjáépítés terén elért előrehaladásról.
Szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak én, hanem az egész testület, azaz Kristalina Georgieva, a főképviselő, Ashton bárónő és további kollégáim is közre fognak működni a haiti újjáépítésben, így Michel Barnier is, aki néhány hónap múlva Haitire fog látogatni. Ez nemcsak a felelős biztos, hanem az egész testület felelőssége.
A hatóságokkal is meg kell vitatnunk néhány dolgot azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudnánk jobban megszervezni a segítségnyújtást. A nemzetközi közösség hosszú távú kötelezettségvállalása nem lehet sikeres, ha Haiti gyorsan visszatér a „szokásos kerékvágásba”. Ezt megelőzendő hatékonyságra kell törekednünk, és már említettünk néhány módot, ahogyan ezt elérhetjük. Ugyanakkor azonban a haiti hatóságokra és a lakosságra is nagy felelősség hárul abban, hogy egy jobb világot építsenek.
Két szempontot különösen ki kell emelnem. Szociális téren ösztönözni kell a kormányt arra, hogy szoros kapcsolatba lépjen az ellenzékkel és az egész civil társadalommal. Ez valódi nemzeti konszenzust fog teremteni a fejlesztési tervvel kapcsolatban, és elő fogja mozdítani a terv végrehajtásához szükséges stabilitást. Gazdasági téren pedig a New York-ban bemutatott makrogazdasági keretnek határozottabbnak kell lennie, és azt a foglalkoztatás és a növekedés előmozdításával kell párosítani, ami meg fogja szakítani a szegénység és egyenlőtlenség ördögi körét.
Gay Mitchell , a PPE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani a két biztosnak. Három kérdést kívánok kiemelni. Az első azokra a módszerekre és intézkedésekre vonatkozik, amelyeket Haiti újjáépítési szükségleteinek felmérésére használnak. A második annak biztosítására vonatkozik, hogy az általunk tett kötelezettségvállalások valóban megvalósuljanak, a harmadik pedig arra, hogy beszéljünk a tulajdonjogokról és például azoknak az embereknek a kiszolgáltatottságáról, akik más birtokán épített viskókban laknak.
Először is az újjáépítési munkálatokkal kapcsolatban hadd mondjam el, hogy éppen most kezdeményeztem a Világbank számára egy olyan dokumentum kidolgozását, amely egy jól szerkesztett kézikönyv formájában elmagyarázza, hogyan kell pontosan lezajlania az újjáépítésnek. A kérdésem az, hogy fogjuk-e használni ezt a kézikönyvet vagy fogunk-e hasonló intézkedéseket hozni annak biztosítására, hogy Haitin az újjáépítés szakszerűen menjen végbe. A Világbank remek munkát végzett ezen a téren. A haiti nagykövet jelen volt, amikor ezt a bizonyos könyvet útjára bocsátottam.
Másodszor, ami a kötelezettségvállalásokat illeti, nagy örömmel hallottam, amit a biztos úr mondott a 200 millió EUR-ról, amelyet szinte haladéktalanul továbbítani fognak. De visszatérünk ide egy vagy akár öt év múlva, és elkötelezzük magunkat egy olyan szegény ország támogatása mellett, amelyet egyszerűen nem szabad magára hagyni?
A harmadik kérdésem pedig a következő lenne. Haitin akkora volt a pusztítás mértéke, hogy nemcsak az okozott károkat kell megnéznünk, hanem azt is, hogy azok miért ilyen nagymértékűek. Azok az emberek, akiknek nincs saját ingatlanuk, a vízmosásokban és a hegyek oldalában, viskókban élnek, vagy bármiben, amit össze tudtak eszkábálni, mert nem a tulajdonuk az a terület, ahol élnek. Ha az embereknek lenne saját földterületük, akkor beruháznának olyan házak építésébe, amelyeknek esélyük van arra, hogy ellenálljanak egy későbbi, hasonló pusztításnak. Ezért kérem, hogy a probléma megközelítésének részeként ezt a kérdést is alaposan gondoljuk át.
Még egyszer szeretném megköszönni a két biztosnak az előterjesztést.
Corina Creţu , az S&D képviselőcsoport nevében. – (RO) Haitin a helyzet még messze nem stabilizálódott, ahogy azt a két biztos, Georgieva asszony – aki március végén járt Haitin – és Piebalgs úr is hangsúlyozta. Ugyanezt mondják azok a humanitárius munkások is, akik a helyszínen osztják szét a segélyeket, és segítenek az újjáépítési folyamatban. Azonban úgy tűnik, hogy a fővárosban az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba, legalábbis ami az emberek mindennapi életét illeti, ezért úgy gondolom, hogy erőfeszítéseinket most a vidéki területekre kell összpontosítanunk, amelyek továbbra is alapvető problémákkal küzdenek.
Ez azért is sürgős, és azért ad okot aggodalomra, mert közeleg az esős évszak, és a közlekedési infrastruktúra állapota akadályt jelenthet a lakosság napi szükségleteinek kielégítését szolgáló segélyszállítmányok célba jutásában. Ahogy hallhattuk, az újjáépítésre tett erőfeszítések még csak most indulnak be igazán. Nyilvánvaló, hogy a későbbiekben további problémák is fel fognak merülni az infrastruktúrával, a lakosság megfelelő életkörülményeinek biztosításával, a közszolgáltatások, az oktatás és az egészségügyi ellátás minimális szintjének biztosításával kapcsolatban. De problémák merülnek majd fel a szükséges munkaerő és annak megfelelő képzettségének biztosítása terén is.
A legfőbb problémák közé tartozik továbbá azon gyermekek ellátása, akik árvák lettek vagy ideiglenesen elszakadtak családjuktól; ők képezik az egyik legkiszolgáltatottabb és jövőjükre nézve legveszélyesebb helyzetben lévő csoportot. Szerintem nagyobb figyelmet kell szentelnünk a haiti humanitárius válság e vetületének, mivel a jelenlegi problémák magukkal hozzák a gyermekkereskedelmet és az illegális örökbefogadást. Végül, de nem utolsósorban szeretném kifejezni afölötti örömömet, hogy Haiti problémáinak kezelése továbbra is a Bizottság prioritásai között szerepel. Biztosíthatom önöket, hogy ez a Fejlesztési Bizottság minden tagjára érvényes.
Charles Goerens , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, a hurrikános évszak közeledte Haitin azt jelenti, hogy alapvető fontosságú továbbra is fenntartani a humanitárius erőfeszítéseket, és hogy egyéb szükségintézkedésekre is szükség lehet.
Hogy a lényeggel kezdjem, fontos, hogy kellő számú, megfelelően ellenálló szálláshelyről gondoskodjunk. Ez az intézkedés első sorban azért fontos, mert a megsemmisült házak újjáépítése időt vesz igénybe, másrészről pedig azért, mert amiatt, hogy Haiti közvetlenül ki van téve a hurrikánok pusztításának, a legrosszabbtól kell tartanunk, ahogy ezt a közelmúlt tapasztalatai is mutatták.
Egész egyszerűen felelőtlenség lenne most abbahagyni a humanitárius segítségnyújtást. Ugyanilyen felelőtlenség lenne halogatni az újjáépítési munkákat. Más szóval, minden erőfeszítést egyszerre kell megtenni: a humanitárius segítségnyújtást annak érdekében, hogy ne legyen több értelmetlen halál; az újjáépítési munkákat annak érdekében, hogy az élet mihamarabb visszaállhasson egy normálishoz hasonló kerékvágásba; a gazdaság talpra állítását, amely hosszú távon alapvető fontosságú a források megteremtéséhez; Haiti költségvetésének megerősítését rövid távon; és a decentralizáció iránti szilárd elkötelezettséget.
Az adományozók ENSZ által szervezett március 31-i konferenciája sikeres volt. De mi fog maradni ebből a konferenciából, ha minden feledésbe merül? Először is ne feledkezzünk meg arról, hogy a humanitárius beavatkozások mellett a gazdaság gyors talpra állítására van szükség; a Nemzetközi Valutaalap főigazgatója ezt reméli és várja, mivel 8%-os éves növekedésre számít a következő öt évben.
Másodszor – hasonló meggondolásból –, a gazdaság prioritása a mezőgazdasági ágazat talpra állítása lesz. Haitinek jelenleg exportjövedelmének 80%-át kell a mezőgazdasági termények behozatalára fordítania. Ne felejtsük el, hogy régen voltak olyan idők, amikor Haiti képes volt kielégíteni saját élelmiszer-szükségletét!
Harmadszor, Haiti fejlődését a jelentőség, hatékonyság, eredményesség és fenntarthatóság kritériumai alapján kell majd megítélni.
Negyedszer, a fejlődésnek az idő előrehaladtával folytatódnia kell, és alapvető, hogy Haiti lakossága saját maga vállaljon felelősséget saját magáért.
Ötödször, a haiti földrengés ismét megmutatta – ha szükség volt még bizonyítékra –, mennyire fontos haladéktalanul létrehozni egy humanitárius gyorssegély-rendszert, amelynek célja az uniós tagállamok anyagi és humán erőforrásainak egyesítése.
Mi akadályozza meg, hogy Barnier úr jelentésének javaslatai megvalósuljanak?
Végezetül, a haiti válság megoldására irányuló főbb európai erőfeszítések határozottak lesznek. Szeretnék köszönetet mondani a főképviselőnek, Piebalgs és Georgieva biztosoknak és főigazgatóságaiknak, akik megérdemlik a hálánkat.
Ryszard Czarnecki (ECR) . – (PL) Elnök úr, képviselőcsoportom nevében szólalok fel, és ugyanakkor koordinátorunk, Deva úr nevében is. Szeretném hangsúlyozni azt a nagyon fontos tényt, hogy a Haitinek nyújtandó nemzetközi segély pillanatnyilag majdnem háromszor több, mint azt a haiti kormány és az ENSZ remélte. A segély összesen 11,5 milliárd EUR, és érdemes hangsúlyozni, hogy a haiti kormány a következő két évre csak kevesebb mint 4 milliárd EUR-t remélt. Alapvető fontosságú, hogy az infrastruktúra kiépítésére összpontosítsunk, amit egyébként Deva úr is hangsúlyozott a legutóbbi vita során.
Szeretnék hangsúlyozni még egy fontos dolgot – e segély felügyeletét. A haiti kormány nagyon gyenge, és a segély szétosztása nagyrészt egy tagolt és furcsa elit réteg kezében van, ezért nagyon fontos, hogy a nemzetközi szervezetek és az Európai Unió tudja, kihez kerül a pénz valójában.
Patrick Le Hyaric , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, biztos úr és asszony, biztosítanunk kell, hogy az adományozók konferenciáján megígért segélyekből tényleges alapok szülessenek, azok kifizetésre kerüljenek, és eljussanak a kedvezményezettekhez. Természetesen nem gondolom, hogy ez elég lenne Haiti hosszú távú újjáépítéséhez, még akkor sem, ha oly sokkal is tartozunk a haiti lakosságnak.
Az európaiak mindig is nagyon nagylelkűek voltak, ha a szolidaritás kimutatásáról volt szó, de sajnos fennáll a veszélye, hogy az emberek elfelejtik, vagy elfelejtetik velük haiti testvéreink tragédiáját. És ahogy önök is mondták, sürgősen kell cselekedni. Sürgősen, mivel ciklonok jöhetnek, amelyek tovább ronthatják az emberek életkörülményeit; sürgősen újjá kell építeni a házakat és az épületeket, például az iskolákat és a kórházakat, hiszen a haiti kormány elkezd evakuálni bizonyos táborokat; sürgősen kell cselekedni az élelmiszersegélyek koordinálása és szétosztása terén is, és hatékonyabbá kell tenni azt; továbbá sürgősen ki kell dolgozni egy új, fenntartható mezőgazdasági és vidékfejlesztési programot is, amely biztosítja Haiti élelmezésbiztonságát.
Az összes segélynek és a nemzetközi segélyek koordinálásának is azt célt kell követnie, hogy biztosítsa a haiti lakosság alapvető jogait. Például miért nincs kikötve, hogy az összes középítkezési szerződésben szerepelniük kell ezeknek a jogoknak, és hogy e szerződéseknek záradékokat kell tartalmazniuk a foglalkoztatásról, lakhatásról, oktatásról és egészségről? A lakosság nélkül, a szakszervezetek nélkül, a nem kormányzati szervezetek és a gazdálkodók szervezetei nélkül nem lehet megfelelően koordinálni a segélyeket és az újjáépítést.
Ösztönöznünk kell egy új program kidolgozását Haiti számára, amelynek célja a kirekesztés, a szegénység, a függőség, valamint a gazdasági és politikai kiszolgáltatottság felszámolása lenne.
Ne felejtsük el, hogy a haiti lakosság nemcsak egy szörnyű földrengés következtében él rettenetes nyomorban. Hanem azért is, mert Haiti számos országnak ki van szolgáltatva, és Haitit számos ország kizsákmányolja. Valódi szolidaritással tartozunk az országnak, ugyanakkor tiszteletben kell tartanunk annak gazdasági és politikai szuverenitását: a haiti emberek gazdasági és politikai szuverenitását.
Bastiaan Belder , az EFD képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, a természeti katasztrófa után nem sokkal felbecsülték a károkat a segélyezési prioritások megállapítása érdekében. Azonban megbízható forrásból, egészen pontosan egy holland nem kormányzati szervezettől azt hallottam, hogy nagyon kevéssé vették figyelembe a helyi szakvéleményeket, ha egyáltalán figyelembe vették. Pedig nekem ezt tűnik az első előfeltételnek ahhoz, hogy megnyerjük a helyi lakosság támogatását. Ezért feltétlenül szükséges a haiti szervezetek és hatóságok bevonása az újjáépítésbe. Az európai nem kormányzati szervezetek jó helyi kapcsolataiknak köszönhetően különösen jó szolgálatot tehetnének, és örömmel hallottam a Bizottság mindkét tagjától, hogy ők is ebben az irányban gondolkodnak. Más szóval a helyszínen, Haitiben kell mobilizálni erőinket a segítségnyújtáshoz.
Egy másik téma, amiről beszélni szeretnék, hogy az élelmiszersegélyek biztosítása az USA és más országok által üdvözlendő kezdeményezésnek tűnhet ugyan, de megtizedelte Haiti mezőgazdaságát és élelmezésbiztonságát. Az egész oda vezetett, hogy Haiti több mint 50%-ban az élelmiszer-behozataltól függ, és a helyi termények 35%-ára nincs kereslet. Jelentős beruházásokra van szükség a helyi mezőgazdaságban, ha garantálni akarjuk az élelmezésbiztonságot. A két biztos álláspontjából itt is arra következtetek, hogy a Bizottság is hasonló irányban gondolkodik, és ez optimizmussal tölt el. Éppen ma olvastam a Frankfurter Allgemeine-ban egy egész oldalas cikket a haiti helyzetről. Valóban szívet tépő volt. Ha jól értem, az Európai Bizottság prioritásai a lakhatás és az oktatás. Dolgozzunk továbbra is ezeken a célokon. Ehhez kívánok önöknek sikert, és mindenekelőtt Isten segítségét.
Mario Mauro (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, köszönöm a biztos asszonynak és úrnak, hogy ilyen józanul gondolkodnak. Már sok minden történt ezen a téren, de szerintem azt mondhatom, hogy nem elégedhetünk meg ennyivel: az ország apokaliptikus állapota miatt most még nagyobb szükség van egy nagyon hosszú, szinte tartósnak mondható programra, mint valaha.
Talán még nem ért véget a kritikus időszak. Akárcsak az első napon, még mindig emberek halnak meg az éhezés, szomjazás és szegénység miatt, a szigeten még mindig több mint egy millió ember hajléktalan, és nemsokára szembe kell nézniük az esős és hurrikános évszakkal.
Tehát mi a teendő? Ahogy a biztos már mondta, fokozni kell az intézmények közötti koordinációt, és sokkal gyümölcsözőbb kapcsolatot kell kiépíteni a nem kormányzati szervezetekkel, különösképpen azokkal, amelyek a helyszínen működnek, és így a legtöbbet tudják kihozni a haiti lakosságból, a leginkább tudnak javítani a helyzetükön.
Mindannyiunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy az, hogy Haiti és a haiti lakosság számára egyfajta referenciapont vagyunk, azt jelenti, hogy meg kell értetnünk velük, hogy minden egyes személynek vissza akarjuk adni az értékét és méltóságát, és hogy ez számukra azt fogja jelenteni, hogy visszakapják a boldogság reményét a földrengés okozta szenvedések után.
Enrique Guerrero Salom (S&D) . – (ES) Elnök úr, biztos asszony és úr, először is szeretném kinyilvánítani részvétemet a Haitin múlt héten elhunyt négy spanyol katona családjának és munkatársainak.
A spanyol hadsereg szakértő tisztjei voltak, de egyszerű katonákként mentek Haitire a nemzetközi segítségnyújtás résztvevőjeként, és a segítségnyújtásban vettek részt, amikor a helikopterük lezuhant.
Az ő példájuk is mutatja, hogy az esetek többségében nincsen ellentmondás a biztonsági és a humanitárius fellépés között. Sőt mi több, biztonság nélkül nehéz a humanitárius munkában fenntartani a függetlenséget és semlegességet. Tartozunk ezzel az elismeréssel számos európai ország, köztük Spanyolország fegyveres erőinek.
Elnök úr, biztos asszony és úr, Haiti példája bizonyítja, hogy a szegénység megsokszorozza a természeti katasztrófák okozta rombolás súlyosságát, valamint azt is, hogy a kormányozhatóság hiánya gátolja a hatékony válaszadás lehetőségét.
Általában a szegénység és a kormányozhatóság hiánya kéz a kézben járnak, és ez így van Haiti esetében is, ami azt jelenti, hogy az újjáépítési folyamat támogatása mellett Haiti kormányozhatóságát is elő kell mozdítanunk, mivel ez az egyetlen módja a New York-ban kitűzött cél elérésének, ami nem más, mint hogy magának Haitinak kell tudni irányítania az újjáépítést, és ebben a haiti civil társadalomnak is részt kell vennie.
Louis Michel (ALDE) . – (FR) Elnök úr, először is szeretnék gratulálni az ügyben felelős két biztosnak felszólalásukhoz és a témához való fokozottan érzékeny hozzáállásukhoz. Tehát gratulálok!
A haiti földrengés a szolidaritás és testvériesség kivételes mértékű és nagyon indokolt hullámát indította el. Tiszteletreméltó a haiti emberek, a haiti hatóságok, a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek, a külföldön élő haiti szórványközösségek és természetesen a világ minden részéről jövő adományozók elszántsága és munkája.
Haiti strukturális és intézményi gyengesége közismert, és ez a katasztrófa nyilvánvaló módon feltárta e gyengeség tragikus mértékét. New York-ban március 31-én az adományozók kinyilvánították, hogy pénzügyi támogatásukkal hozzá fognak járulni a haiti újjáépítési és fejlesztési tervhez. Ezáltal megszülettek a támogatás alapelvei, így a haiti lakosság ismét bízhat az ország intézményeiben, amire sürgősen szükség is van.
Nyilvánvaló, hogy az adományozók segítségét jól és magas színvonalon kell koordinálni. Ahogy Préval elnök úr mondja, az újjáépítést hatékonyabban kell végrehajtani. Ezt úgy kell megtenni, hogy többek között létrehozunk egy Haiti újjáépítéséért felelős ideiglenes bizottságot, valamint egy több adományozót magában foglaló vagyonkezelői alapot az adományozók nagylelkű felajánlásainak felügyeletére.
A hatékonyabb újjáépítés jogállamiságon alapuló és erősebb kormányzást és intézményeket is jelent, valamint decentralizációt – ezek kulcsfontosságú elemei a fejlesztési és újjáépítési tervnek. Biztos asszony, biztos úr, remélem, hogy figyelembe fogják venni ezt a megközelítést, és nem is kell mondanom, hogy valójában biztos vagyok benne, hogy igen.
Michèle Striffler (PPE) . – (FR) Elnök úr, biztos asszony és úr, még most is emberek százezrei élnek szükségtáborokban, és a közelgő esős és hurrikános évszak miatt a helyzet valóban sürgető.
Látva a helyszínen a megszámolhatatlan humanitárius szereplőt és az állam szervezőképességének hiányát, minden lehetséges eszközt fel kell használni az ENSZ égisze alatt nyújtott segítség koordinálásának javítására, valamint annak biztosítására, hogy a segítség kiegyensúlyozott és hatékony legyen.
Március 31-én részt vettem a nemzetközi adományozók New York-i konferenciáján, és üdvözlöm az Európai Uniónak a haiti újjáépítéshez a következő három évre előirányzott, 1,3 milliárd EUR összegű hozzájárulását. Először fordult elő, hogy az Európai Unió egyhangúan foglalt állást Ashton bárónő személyén keresztül.
Igaz, hogy a nemzetközi közösség létfontosságú segélycsomagot ajánlott fel, a nehézséget most már ezen alapok megfelelő felhasználása, valamint a segítségnyújtás végrehajtásának módjaival és az abban részt vevő szervekkel kapcsolatos döntések jelentik, miközben egyértelmű, hogy a haiti lakosságnak kell az újjáépítési folyamat fő résztvevőjének lennie.
A mezőgazdasági ágazatnak prioritást kell élveznie, és meg kell erősítenünk az ország mezőgazdaságának termelőképességét. Az Európai Parlament nagyon alaposan figyelemmel fogja kísérni az újjáépítési folyamatot és az alapok felhasználását, és szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon fontos mérlegelni a polgári védelmi erő létrehozását, amelyre olyan sokat vártunk.
Kriton Arsenis (S&D) . – (EL) Elnök úr, biztos asszony és úr, a haiti humanitárius válság nyilvánvalóvá tette és sajnos teszi továbbra is, hogy problémák vannak a nemzetközi humanitárius válságokra irányuló európai mechanizmusokkal. Állandó finanszírozási mechanizmusokat kell létrehoznunk. Az európai költségvetésben lényegében még mindig nincsenek állandó tételek a harmadik országok pénzügyi támogatására, és az európai országok nagyrészt kétoldalú szinten adták Haitinak a segélyeket. A segélyeknek haladéktalanul meg kellene érkezniük, de a haiti földrengés áldozataihoz még egy héttel a földrengés után sem érkezett meg a segély. Az európai forrásokat hatékonyan kell felhasználni. Szakértő alkalmazottakra van szükségünk, akik gyorsan és hatékonyan tudnak kidolgozni és végrehajtani humanitárius segélyprogramokat.
A haiti helyzetet a földrengés okozta. Azonban hasonló humanitárius válsághoz vezethetnek más időjárási jelenségek is, például tájfunok, trópusi viharok, árvizek vagy aszály – olyan jelenségek, amelyeknek a száma lényegesen emelkedni fog az éghajlatváltozás következtében.
Mindnyájan tudjuk, hogy az éghajlatváltozás jelenségét a fejlett országok okozták, azonban sajnos gyakran a szegény országok érzik meg a hatásait. Ezért az éghajlat kapcsán tartozunk a kiszolgáltatott országoknak, és tanulnunk kell a haiti válság kezelésében elkövetett hibáinkból, hogy a jövőben meg tudjunk felelni egyre növekvő globális kötelezettségeinknek.
Ria Oomen-Ruijten (PPE) . – (NL) Elnök úr, Georgieva biztos asszony, Piebalgs biztos úr, miként mindketten megjegyezték, az óriási haiti katasztrófa után a jövőre kell összpontosítanunk. Az adományozók két héttel ezelőtti New York-i konferenciája 7 milliárd EUR-t hozott, vagy legalábbis ekkora összeget ajánlottak fel. A haiti kormány cselekvési terve alapján az EU 1,6 milliárd EUR-t ajánlott fel. Most a következőt szeretném kérdezni önöktől: hogyan lehet most ebből megvalósítani a sziget tartós és stabil újjáépítését? Szerintem ez egy hosszú folyamat lesz.
A második kérdésem önökhöz a következő: hogyan ítélik meg a haiti kormány cselekvési tervét, és tudják-e biztosítani a felajánlott jelentős alapok hatékony felhasználását? Hiszen a haiti lakosságnak nemcsak rövid távú, hanem hosszú távú szükségletei is vannak. Hogyan tudjuk még tovább fokozni az 1,3 milliárd hajléktalan támogatására irányuló erőfeszítéseket, valamint biztosítani az infrastruktúra középtávú újjáépítését? Ez nemcsak az érintett lakosság számára fontos, hanem a sziget politikai stabilitása szempontjából is, hiszen a kormányzás jelenleg hihetetlenül instabil. Ezt önök is hangsúlyozták. Sokan úgy érzékelik, hogy a segély nem jut el oda, ahol szükség van rá. Hogyan tudjuk az ország politikai helyzetének és a kormány szemléletének javulását biztosítani?
. – Azt szeretném megkérdezni önöktől, hogy hogyan látják a Bill Clinton vezette, Haiti helyreállításáért felelős ideiglenes bizottság hozzájárulását, mind emberi, mind pénzügyi értelemben.
Filip Kaczmarek (PPE) . – (PL) Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani Striffler asszonynak, hogy felvetette a mai ülésnapon ezt az ügyet, valamint Georgieva asszonynak és Piebalgs úrnak nyilatkozataikért. Úgy gondolom, hogy a februárban elfogadott, Haitiről szóló állásfoglalásban javasolt intézkedések között sok olyan van, amelyek a helyes irányba mutató lépést jelentenek és a katasztrófa sújtotta ország újjáépítésének alapját képezhetik. Ezeknek az intézkedéseknek két alapvető szintje van, és ma erről a két szintről beszélünk. Az első szakasz a rövid és középtávú válságkezelés, vagyis hogy a legnagyobb szükségben lévő embereknek segítsünk; erről beszélt Georgieva asszony is. A második szakasz pedig a hosszú távú újjáépítés, amelyet koordinálni kell, valamint ezen újjáépítés értékelése, miközben soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy a folyamatot a haiti lakosságnak és kormánynak kell irányítania. Nagyon köszönöm, Piebalgs úr, hogy hangsúlyozza, hogy a haiti lakosságnak kell vállalnia a felelősséget.
A harmadik szint már csak ránk tartozik. A levonandó következtetésekre gondolok, aminek következtében a segítséget majd jobban tudjuk koordinálni, és örülök, hogy a Bizottság dolgozik ezen.
Philippe Juvin (PPE) . – (FR) Elnök úr, Európa több millió euróval, sátrakkal, élelmiszerrel, katonákkal és orvosokkal járul hozzá a válság kezeléséhez. Ez mind szép és jó, de hadd idézzem Jean-Yves Jason Port-au-Prince-i polgármestert, aki februárban a „katasztrófa” szót nem a földrengés következményeinek, hanem a humanitárius segítség teljes szervezetlenségének leírására használta.
Fel kell tennünk magunknak a következő kérdést: hogyan tudjuk megelőzni az ilyen szervezetlenség megismétlődését, amely szervezetlenségért Haiti drágán megfizetett? Elnök úr, biztos asszony, biztos úr, erre a kérdésre egyetlen válasz létezik, amelyet mindannyian ismerünk, és amely már szóba is került: az európai polgári védelmi erő létrehozása.
Ismét felteszem a kérdést: mikor fogja végre a Bizottság a Parlamentnek indítványozni a polgári védelmi erő létrehozását? Egy olyan erőét, amely egyforma művelet-végrehajtási szabályzat alapján és egyforma parancsnokság alatt működik, és azonos szállítási és kommunikációs rendszerrel rendelkezik? Létre lehet hozni egy ilyen erőt. Gyorsan, még a következő katasztrófa előtt létre lehet hozni. Felszólítom önöket, hogy most már végre ne csak beszéljenek, hanem cselekedjenek is.
Sergio Paolo Francesco Silvestris (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, elégedett vagyok az adományozó országok találkozójának eredményével, hiszen a nagy összegű felajánlások kitűnő eredményt jelentenek. Még fontosabb azonban az alapok felhasználásának vezérelve, vagyis az, hogy ne csak újjáépítés legyen, hanem jobban építsenek újjá.
Haitinak úgy kell kilábalnia ebből a válságból, hogy erősebb legyen, mint előtte volt, hogy az ország középületei és magánlakásai korszerűbbek legyenek, mint azok, amelyeket a földrengés megsemmisített. Nem szabad azt gondolnunk, hogy az újjáépítés következményeképpen a nyomornegyedek vagy a régi társadalmi-gazdasági körülmények is vissza fognak térni.
Természetesen szükség van pénzre, de a nemzeti és európai intézmények által elérhetővé tett források csak az első lépést jelentik, ezenfelül azonban hosszú távú tervre és erős, határozott koordinálásra van szükség.
A Parlamentben is kritika érte a kezdeti késlekedést, amelynek során Európa külpolitikája nem tett tanúbizonyságot sem kivételes hatékonyságról, sem kivételes spontaneitásról, ezért ma ehelyett inkább az intézményeink által a koordinálás terén végzett kitűnő munkát üdvözöljük, és reméljük, hogy ezen álláspont és kötelezettségvállalás alapján az erőfeszítések egy, az intézményeink határozott jelenléte segítségével megvalósítható, hosszú távú tervvel fognak tovább folytatódni.
Anna Záborská (PPE) . – (SK) A haiti földrengést haladéktalan nemzetközi humanitárius segítség követte. Az amerikai és kanadai hadsereg mellett dicséret illeti a szlovák csapatok és a nemzetközi Máltai Lovagrend gyors és hatékony reakcióját is. Nem sok ország nyújtott gyors és hatékony segítséget.
Ma MUDr. Krčmér professzor, a humanitárius segítségnyújtás szakértőjének kezdeti értékelését követően meg kell állapítanunk, hogy sok ember és jelentős pénzügyi erőforrások érkeztek Európából, de a szükséges felszerelés, munkagépek, élelmiszer, víz és üzemanyag nélkül, amelyekre pedig szükség van a hatékony beavatkozáshoz, hogy ki tudják menteni az áldozatokat a kidőlt fák alól. Számos mentőcsapat nem rendelkezett a szükséges tapasztalatokkal. A jó szándék mellett praktikus dolgokra is szükség van a hatékonysághoz.
Ezért felszólítom az illetékes nemzeti és európai intézményeket, hogy mihamarabb hozzanak létre egy közös humanitárius segítségnyújtási szolgálatot, ahogy a Haitiről szóló állásfoglalásban is kértük. Ezenkívül nagyon fontosnak tartom a humanitárius segítségnyújtást támogató képzést, valamint azt, hogy természeti katasztrófák esetére álljanak rendelkezésre a szükséges eszközök és felszerelések.
Franziska Keller (Verts/ALE) . – Elnök úr, köszönöm a biztos úrnak és asszonynak az előterjesztést és mindazt az erőfeszítést, amit Haiti ügyében kifejtenek. Egyetértek azzal, hogy a sziget egészére kell figyelni. Még ha nagyon is kritikus vagyok az „egész Unió” megközelítéssel kapcsolatban, nagyon is egyetértek az „az egész sziget” megközelítéssel.
Kérem továbbá önöket, hogy ne feledkezzenek meg azokról a jövőbeli kötelezettségekről sem, amelyeket vállalnunk kell. Tartanunk kell magunkat ahhoz, amit most ígérünk. Ha azt látjuk, hogy a tagállamok nem tartják magukat pontosan a 0,7%-os ígéretekhez, akkor önöknek tényleg szigorúnak kell lenniük ezzel kapcsolatban, és biztosítaniuk kell, hogy valóra váltsák terveiket. Azt is biztosítanunk kell, hogy a Haitin eddig elért fejlődést ne semmisítsük majd meg más uniós politikákkal, amelyek megakadályozzák a fejlődést Haitin vagy máshol. Valóban ragaszkodnunk kell a politikák következetességéhez, hogy ne történjen meg az, hogy a Haitin elért sikereket más, káros politikák tönkreteszik.
Anneli Jäätteenmäki (ALDE) . – (FI) Elnök úr, az EU segít Haitinek, ami jó dolog, de ez a katasztrófa szerintem világosan megmutatta, hogy az EU-nak humanitárius tevékenysége terén gyorsreagálású csapatokra van szüksége, és javítanunk kell a polgári válságkezelést is.
Nem elég pénzt adni; az EU-nak tudnia kell ilyen katasztrófahelyzetekben gyorsan cselekedni, segítséget nyújtani, embereket küldeni a helyszínre. Az embereknek kézzelfogható segítséget kell kapniuk, és nem szabad, hogy erre sokat kelljen várniuk. A most nyújtott segítség nyilvánvalóan fontos, de az EU-ban jelenleg hiányzik a helyi és gyors segítségnyújtásra való képesség.
Remélem, hogy az emberek oda fognak figyelni erre az ügyre, és létre fognak jönni a gyorsreagálású csapatok.
Kristalina Georgieva , a Bizottság tagja. – Elnök úr, ha megengedi, adok egy kis időt Piebalgs úrnak, hogy kitérhessen néhány kérdésre a hosszú távú újjáépítéssel kapcsolatban.
Ez a vita számunkra nagyon hasznos és ösztönző volt. Mielőtt rátérnék a kérdésekre, hadd csatlakozzam Guerrero Salom úrhoz, és hadd fejezzem ki részvétemet a négy elhunyt spanyol katona, valamint mindazok családjainak, akik a katasztrófa során és most, a helyreállítási munkálatok során életüket vesztették.
A nagyobb politikai témával kezdeném, az EU reagálási képességének fejlesztésével. Nagyon örültem, hogy Barnier biztos urat a teremben láttam, mivel ő nagy erőfeszítéseket tett ezen a téren. Április 26-án a Fejlesztési Bizottságban lehetőségünk lesz a munkaprogram részletesebb megvitatására, amely a 2010-es évre vonatkozóan a reagálási képesség erősítését és a tárgyról szóló közleményt tartalmazza.
Biztosíthatom önöket, hogy ez számunkra nagyon fontos prioritás. Szorosan együtt fogunk működni a tagállamokkal és a Parlamenttel egy olyan megoldás kidolgozásán, amely fejleszteni fogja reagálási képességünket katasztrófák esetén, és e mögött nagyon egyszerű logika húzódik meg. Egy olyan időszakban, amikor a katasztrófák intenzitása és gyakorisága növekszik, a tagállamok költségvetése pedig néhány évig szűkös lesz, nincs más lehetőségünk, mint megerősíteni az európai koordinációt és létrehozni egy olyan tőkealapot, amelyet a hatások, a költségek és az eredmények tekintetében hatékonyan tudunk felhasználni. Elmondhatom, hogy ezzel kapcsolatban holnap látogatunk el az első országba. Az elkövetkező hónapokban számunkra ez a téma igen fontos prioritás lesz.
Most pedig hadd térjek ki a négy felmerült kérdésre.
Az első a sürgős prioritásokra való reagálás kombinálása a hosszú távú újjáépítéssel és a kitartó munkával. Ez tényleg fontos, mivel ha túl gyorsan térünk át a szükséget szenvedő emberek megsegítéséről az újjáépítésre, az nagyon komoly tragédiához vezethet. Erre oda kell figyelnünk az élelmiszer-ellátás kérdésében, amellyel kapcsolatban a haiti kormány azt javasolta, hogy az élelmiszersegélyekről váltsunk át a „pénzt a munkáért” és az „élelmet a munkáért” programokra, ami nagyon kívánatos, de nem lehet mindenhol egyszerre megvalósítani. Ezt nagyon közelről megvizsgáljuk.
Áttérve az élelmezésbiztonság tágabb értelmezésére, az Európai Unió új politikája nagyon progresszív, mivel minden tényezőt egyaránt hangsúlyoz, és azt ösztönzi, hogy a humanitárius segítségnyújtás során lehetőség szerint helyi élelmiszereket szerezzenek be. New York-ban megvitattuk ezt a kérdést egy délelőtti ülésen, ahová mind haiti, mind nemzetközi nem kormányzati szervezeteket is meghívtunk, és nagyon büszke voltam arra, hogy az európai nem kormányzati szervezetek vetették fel a Haitiről szóló vitában Haiti mezőgazdasági biztonságának és a mezőgazdasági termelékenység fejlesztésének kérdését.
Szeretnék beszélni a menedékhelyek kérdéséről. Ez egyáltalán nem triviális téma, mivel az emberek nem akarnak elmenni onnan, ahol most vannak. Számos okuk van erre. Először is, még ha a házuk biztonságos állapotban is van, félnek visszamenni az átélt trauma miatt. Másodszor, jellemzően az egész szomszédság együtt költözött el, és attól tartanak, hogy elveszítik azt a szociális kapcsolatrendszert, amely összetartja őket, tehát nemcsak a helytelen politikáról vagy az akarat hiányáról van szó, hanem az ilyen jellegű katasztrófákat követő társadalmi jelenségről is, amely megnehezíti, hogy rábírjuk az embereket, hogy az árvíz sújtotta területekről biztonságosabb területekre költözzenek. De ezt a témát prioritásként kezeljük.
Végezetül pedig hadd szóljak pár szót a hosszú távú fenntarthatóság kérdéséről. A kormányzás fenntarthatóságára és az ökológiai fenntarthatóságra is gondolok. Azzal a kétes privilégiummal tüntettek ki, hogy pár hetes különbséggel ellátogathatok Haitire és Chilébe. Annak, hogy Haitit ökológiailag tönkretették, természetesen voltak következményei a földrengés okozta rombolás mértékére is. Chilében a kormány már évtizedek óta újraerdősítési programot hajt végre, így kötve meg a talajt és javítva a környezet állapotán, ami nyilvánvalóan nagyon hasznos az emberek számára. Chile példája jól mutatja a hosszú távú gondolkodást.
Ez nem az én szakterületem; mint a Világbank egykori tisztviselőjének ebbe a témába még bele kell jönnöm. Teljesen egyetértek önökkel abban, hogy a Világbanknak a több adományozót magában foglaló vagyonkezelői alap létrehozására és koordinálásra vonatkozó javaslata olyasvalami, amit meg kell fogadnunk, és követnünk kell. Ugyanez igaz az intézményi projektmenedzsment jellegű megközelítésre is.
Andris Piebalgs , a Bizottság tagja. – Elnök úr, ha a politikai pályám kapcsán egy kívánságom lehetne, az ismét csak az lenne, hogy több időm legyen a Parlamentben megválaszolni a nekem feltett kérdéseket. Nem tudom a ma felmerült összes kérdést megválaszolni, de néhányra kitérek.
A Parlament támogatása nagyon fontos a Bizottság számára, mivel Haiti ügyének nem csak a Bizottság szentel figyelmet. Érezni lehetett, hogy az egész európai társadalom azt kívánta, hogy az Európai Közösség nagy erőfeszítéseket tegyen az újjáépítés terén.
Akár tankönyvi példa is lehetne: nemzetközi értékelés történt, a kormányok terveket dolgoztak ki, ezeket megvitatták a nem kormányzati szervezetekkel, különböző módosításokat eszközöltek, és ideiglenes bizottság koordinálja az egész folyamatot. Biztos, hogy nincsenek párhuzamosságok. Azonos alapból kiindulva és jól előkészített módon dolgozunk.
Az EU kötelezettségvállalása alapján politikai kötelezettséget vállaltunk, és ezt teljesíteni is fogjuk. Véleményem szerint ugyanez igaz a többi résztvevőre is. Dolgozunk a tulajdonjogok kérdésén. Ez a kockázati tényezők egyike. Van földkataszterünk, és dolgozni fogunk rajta, de lehetnek kockázati tényezők.
Kockázatok származhatnak a politikai folyamatok szereplőitől is. Az újjáépítési folyamat fenntartható lehet, ha a politikai szereplők támogatják Haiti hosszú távú fejlődését, és ha ebben az emberek is hisznek. Ez jelenti a nagy kihívást, és amit mi tehetünk, az az, hogy támogatjuk ebben a haiti lakosságot és Haiti politikai szereplőit. Hiszem, hogy ez megvalósítható és sikerre vihető.
Ami a folyamat átláthatóságát illeti, az adományozás nemzetközi struktúrája nagyon világos, modern és átlátható formában került kialakításra. Az uniós folyamatok határozottan átláthatók, és teljes biztosítékot fogunk nyújtani arra nézve, hogy a pénzt nemcsak hogy arra a célra költik el, amire szánták, hanem valóban jól és hatékonyan költik el.
Végül szeretném elmondani, hogy nem szabad alulértékelnünk a helyszínen dolgozó embereket – legyenek ott akár a tagállamok, akár a Közösség, akár a szélesebb nemzetközi közösség részéről. Én is szeretnék részvétet nyilvánítani a haiti újjáépítés során elhunytak családjainak. Még mindig rengeteg ember dolgozik, és próbálja megtenni a tőle telhető legjobbat. Ők jelentik a garanciát arra nézve, hogy ha a folyamat jól szervezett, akkor sikeres is lesz.
Elnök. – A vitát lezárom.
(Az ülést 13.10-kor felfüggesztik és 15.05-kor folytatják.)
Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)
Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) Itt az ideje, hogy időközi felülvizsgálatot hajtsunk végre a haiti segítségnyújtásról. A legfőbb kérdések, amelyeket fel kell tennünk magunknak, a következők: mennyire gyors és hatékony a segítségnyújtás? A segítségnyújtás előmozdította Haiti fenntartható fejlődését? Milyen volt a segítségnyújtás koordinálása? Külpolitikai értelemben milyennek nevezhető az EU jelenléte? Különösen az utolsó két kérdés érdekel, mivel a pusztító földrengés jelentette a főképviselő, Ashton bárónő első tesztfeladatát. A főképviselői hivatal célja, hogy erősítse az EU mint globális szereplő szerepét. Azonban Ashton bárónő úgy gondolta, nem éri meg a földrengés után Haitire utaznia, hogy szimbolikusan segítséget nyújtson, és azt sem volt képes biztosítani, hogy a Haitinek nyújtott segítséget hatékonyan koordinálják. Néhány tagállam egyénileg kezdett segélykampányokat, és más tagállamok közösen léptek fel. Ashton bárónő lett volna felelős a jobb koordinálás biztosításáért. Ezenkívül Haiti kormányát sem vonták be megfelelően. A főképviselőnek legalább most meg kellene értenie, mi a feladata. Konstruktív javaslatokat kellene tennie a nagy természeti katasztrófákat követő humanitárius és pénzügyi segítségnyújtás jobb megszervezésére. A következő hónapokban hatalmas munkát kell elvégezni a fejlesztés terén, és Ashton bárónőnek is fejlődnie kell.
Jarosław Leszek Wałęsa (PPE) , írásban. – (PL) Hölgyeim és uraim, a Haitinak nyújtandó humanitárius segítség európai koordinálásának megvitatására gyűltünk ma össze. A nemzetközi sajtó bírálja a rosszul koordinált fellépésünket. Három hónap telt el a tragikus földrengés óta, és úgy tűnik, még mindig képtelenek vagyunk közös álláspontot kidolgozni a Haitinek nyújtandó segítségről. Januárban számos felszólalást hallhattunk az Unió nemzetközi szerepéről, de szégyen, milyen gyengén és határozatlanul lépett fel eddig az Unió. Az Európai Unió által Haitinek felajánlott 1,2 milliárd EUR azonban dicséretre méltó. A nemzetközi adományozók kinyilvánították, hogy két év alatt 5,3 milliárd USD-t fognak adni Haiti újjáépítésére. Ennek hosszabb távon 9,9 milliárd USD-re kell nőnie. Ezek az összegek optimizmusra adnak okot. Azonban a haiti katasztrófa kapcsán elgondolkodtam arról, hogy Haiti valójában már a földrengés előtt összeomlott. A földrengés természeti katasztrófa, de a Haitiben jelenleg uralkodó szegénység a gazdasági, politikai és társadalmi összeomlás eredménye. A Haitiben az elmúlt évek során elharapódzó erőszak és a hanyatlás a külvilággal való brutális kapcsolatok eredménye – bizonyos államokkal és nemzetközi konszernekkel való kapcsolatokra gondolok, amelyek hosszú évszázadokra nyúlnak vissza. A nemzetközi társadalom cserbenhagyta Haitit. Tegyünk többet azért, hogy most kárpótoljuk Haitit.