Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2077(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0063/2010

Viták :

PV 21/04/2010 - 3
CRE 21/04/2010 - 3

Szavazatok :

PV 05/05/2010 - 13.45
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0135

Viták
2010. április 21., Szerda - Strasbourg HL kiadás

3. 2008. évi mentesítés (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont az alábbiak együttes vitája:

– Liberadzki úr által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) (A7-0099/2010),

– Ayala Sender asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (COM(2009)0397 – C7-0171/2009 – 2009/2077(DEC)) (A7-0063/2010),

– Staes úr által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament (SEC(2009)1089 – C7-0173/2009 – 2009/2069(DEC)) (A7-0095/2010),

– Czarnecki úr által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Tanács (SEC(2009)1089 – C7-0174/2009 – 2009/2070(DEC)) (A7-0096/2010),

– Czarnecki úr által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság (SEC(2009)1089 – C7-0175/2009 – 2009/2071(DEC)) (A7-0079/2010),

– Czarnecki úr által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, V. szakasz – Számvevőszék (SEC(2009)1089 – C7-0176/2009 – 2009/2072(DEC)) (A7-0097/2010),

– Czarnecki úr által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Unió 2008-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (SEC(2009)1089 – C7-0177/2009 – 2009/2073(DEC)) (A7-0080/2010),

– Czarnecki úr által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VII. szakasz – Régiók Bizottsága (SEC(2009)1089 – C7-0178/2009 – 2009/2074(DEC)) (A7-0082/2010),

– Czarnecki úr által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VIII. szakasz – Európai Ombudsman (SEC(2009)1089 – C7-0179/2009 – 2009/2075(DEC)) (A7-0070/2010),

– Czarnecki úr által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IX. szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos (SEC(2009)1089 – C7-0180/2009 – 2009/2076(DEC)) (A7-0098/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés a 2008-as mentesítésről: az uniós ügynökségek teljesítménye, pénzgazdálkodása és ellenőrzése (2010/2007(INI)) (A7-0074/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0188/2009 – 2009/2117(DEC)) (A7-0071/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0181/2009 – 2009/2110(DEC)) (A7-0091/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Rendőrakadémia 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0198/2009 – 2009/2127(DEC)) (A7-0075/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0201/2009 – 2009/2130(DEC)) (A7-0105/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Újjáépítési Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0183/2009 – 2009/2112(DEC)) (A7-0072/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0193/2009 – 2009/2122(DEC)) (A7-0068/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0195/2009 – 2009/2124(DEC)) (A7-0104/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Vegyianyag-ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0202/2009 – 2009/2131(DEC)) (A7-0089/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0186/2009 – 2009/2115(DEC)) (A7-0092/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0194/2009 – 2009/2123(DEC)) (A7-0086/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0185/2009 – 2009/2114(DEC)) (A7-0067/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Gyógyszerügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0189/2009 – 2009/2118(DEC)) (A7-0078/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0192/2009 – 2009/2121(DEC)) (A7-0081/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0196/2009 – 2009/2125(DEC)) (A7-0087/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Vasúti Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0197/2009 – 2009/2126(DEC)) (A7-0084/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Képzési Alapítvány 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0191/2009 – 2009/2120(DEC)) (A7-0083/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0187/2009 – 2009/2116(DEC)) (A7-0069/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Euratom Ellátási Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0203/2009 – 2009/2132(DEC)) (A7-0076/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0182/2009 – 2009/2111(DEC)) (A7-0088/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0190/2009 – 2009/2119(DEC)) (A7-0093/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0184/2009 – 2009/2113(DEC)) (A7-0090/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0199/2009 – 2009/2128(DEC)) (A7-0085/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés az Európai Globális Navigációs Műholdrendszer (GNSS) Ellenőrzési Hatósága 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0200/2009 – 2009/2129(DEC)) (A7-0073/2010),

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0261/2009 – 2009/2187(DEC)) (A7-0094/2010) and

– Mathieu asszony által a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében kidolgozott jelentés a SESAR közös vállalkozás 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0262/2009 – 2009/2188(DEC)) (A7-0077/2010).

 
  
MPphoto
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) . – (FR) Elnök úr, úgy látom, hogy ma a Számvevőszék nem képviselteti magát itt, a Parlamentben. Ismernünk kellene a Számvevőszék álláspontját, hogy világosabban lássuk a dolgokat. Meg tudja valaki magyarázni, miért nincs jelen most a Számvevőszék? Az is feltűnt, hogy bár a Tanácsnak adandó mentesítést fogjuk most megvitatni, amivel kapcsolatban számos aggályunk van, mégis üresek a Tanács képviselőinek a székei. Tud valaki magyarázatot adni arra, hogy miért nincsenek jelen a Tanács képviselői sem?

 
  
 

(Az ülést 9.10-kor felfüggesztik és 9.20-kor folytatják)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Tisztelt kollégák, nem szükséges, hogy a Tanács képviseltesse magát. A jelenlét számukra nem kötelező, de arra természetesen számítottunk, hogy a Számvevőszék legmagasabb szintű képviselői részt vesznek az ülésen. Nincsenek jelen, ami nagyon meglepő, mert az ideutazás nem okozhatott problémát. Nem vagyunk azért olyan messze Luxembourgtól, hogy ne tudtak volna autóval ideérni minden gond nélkül. Mindazonáltal el kell kezdenünk a vitát, bár nem tudjuk, hogy miért nem érkeztek meg a Számvevőszék képviselői.

Nélkülük fogjuk elkezdeni a vitát. Ismeretes, hogy a szavazást elhalasztottuk, két hét múlva Brüsszelben kerül sor rá. Erről már döntöttünk. Egyetlen lehetőségünk van tehát: el kell kezdenünk a vitát, bár nem tudjuk, hogy a Számvevőszék képviselői ide fognak-e érni a következő fél- vagy egy órában.

 
  
MPphoto
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) . – (FR) Elnök úr, azt szeretném mondani Önnek, hogy anélkül, hogy ismernénk az okát, megértjük, hogy a Számvevőszék nincs most jelen, és hogy kiváló munkát végez az európai intézmények auditálása során. Kifogásolom viszont a Tanács távollétét, mert vitát kellene folytatni velük, különösen, ami a saját tevékenységeiket érintő mentesítést illeti. Ezért kifogásolom a Tanács mai távollétét.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Hölgyeim és uraim! Mindenesetre elkezdhetjük a vitát. Az a fontos, hogy nekilássunk a saját munkánknak.

 
  
MPphoto
 

  Edit Herczog (S&D) . – Elnök úr, szeretném megemlíteni, hogy nem csak a Tanácsnak kellene szemrehányást tennünk. A Parlament főtitkára sincs itt. A mentesítés a Parlamentet is érinti, a Parlament főtitkárára is tartozik, ezért rendkívüli módon örülnénk, ha ő is itt lenne a mai napon.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Biztos vagyok benne, a Parlament főtitkára meg fog érkezni – efelől semmi kétségem nincs.

 
  
MPphoto
 

  Jens Geier , az előadót helyettesítve. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, jó reggelt kívánok. Szeretném megismételni, hogy véleményem szerint meglehetősen nehéz úgy lefolytatni egy vitát pont azok távollétében, akiknek mentesítést kellene adnunk, akikkel szeretnénk megvitatni azokat az okokat, amelyek alapján megadjuk vagy elhalasztjuk a mentesítést, vagy akikkel bármi másról megbeszélést kellene folytatnunk.

A tisztelt európai parlamenti képviselők közül sokakat ismerek a bizottságból. Ismerjük egymás álláspontjait is. Nagyszerű, hogy ma délelőtt megint megvitatjuk ezeket, de ez nem igazán hasznos. Ebben a helyzetben azt szeretném javasolni, hogy a következő mentesítésről szóló vitára testületileg hivatalosan hívjuk meg azokat az intézményeket, amelyekről most beszélünk, és amennyiben képviselőik nincsenek jelen, halasszuk el a vitákat.

Az európai intézményeknek nyújtandó mentesítésre egy nehéz, de fontos időszakban kerül sor. A gazdasági válság miatt az összes kormánynak felül kell vizsgálnia költségvetését, és biztosítaniuk kell, hogy megfeleljenek a követelményeknek. Az Európai Parlament új törvényhozási időszakának első évében vagyunk, és egy új összetételű Bizottsággal van dolgunk. Ugyanakkor ami a mentesítést illeti, a 2008-as költségvetésről van szó, amely pedig az előző Bizottság felelősségi körébe tartozott. Ez egy sor új szempontot is felvet.

Többek között azt, hogy újfajta gondolkodásmódot és megközelítést kell elvárnunk a tagállamok részéről, mert a Lisszaboni Szerződés szerint most először már ők is felelősek az EU költségvetésének végrehajtásáért.

Ami a 2008. évi költségvetési felülvizsgálatot illeti, az előadó szándéka az volt, hogy a Bizottság teljes mértékben a hatékonyabb költségvetés-ellenőrzés fejlesztési lehetőségeire összpontosíthasson, és bevonja ebbe a tagállamokat is. A Költségvetési Ellenőrző Bizottságban a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának az a célja, hogy a jövőben minden egyes, mentesítésről szóló jelentés – az Európai Számvevőszék véleménye alapján – jobb eredményt hozzon, mint a korábbiak. Minden azon múlik, hogy a Tanács a tagállamok megnövekedett jelentőségét figyelembe véve vállalja-e új, kulcsfontosságú szerepét.

Az is nagyon hasznos lenne, ha az Európai Számvevőszék keresné annak a módjait, hogy helyreállítsa azt a felemás helyzetet, ami egyrészt az éves jelentéstétel és számos uniós program többéves időtartama, valamint a Bizottság és tagállamok által a végrehajtás során alkalmazott megközelítés miatt alakult ki.

Költségvetési hatóságként továbbra is nagy figyelmet fordítunk egyes konkrét felelősségi területekre, különösen azokra, amelyeken az EU a politikai prioritásait szeretné megvalósítani. Az Európai Unión belüli kohézió például alapvetően fontos terület, ezért különösen fontosak a strukturális politikába áramló pénzeszközök. Arra van szükségünk ezen a területen, hogy egyszerűbb szabályozás alkalmazásával és a tévesen folyósított pénzösszegek behajtásával továbbra is határozottan vegyük fel a küzdelmet a hibákat előidéző okok ellen. Pontosabb eszközökre van szükségünk, hogy mérni tudjuk az eredményeket, felkérjük ezért a Számvevőszéket, hogy dolgozza ki a szükséges eszközöket, hogy az előforduló hibák okait pontosan meg tudjuk állapítani.

Ismeretes, hogy a strukturális alapokra vonatkozó, a helyreállítást támogató cselekvési terv végre a végrehajtás fázisába került, most már csak az eredményeket várjuk. Az előcsatlakozási támogatás célja, hogy lehetővé tegye az érintett államok számára, hogy végrehajthassák az átalakulás alapvető folyamatait, a célok meghatározásával és a végrehajtással kapcsolatos problémákat pedig orvosolni kell. Nem engedhetjük meg azonban, hogy a csatlakozási folyamat célját gyakorlatilag tisztességtelen módon megtorpedózzák.

Felkérem ezért a Tisztelt Házat, hogy utasítsa el az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportjának arra irányuló kísérletét, hogy a módosításokat arra használja, hogy az Európai Parlament Törökország csatlakozási folyamatával kapcsolatos álláspontját a feje tetejére állítsa, amint az az elért haladásról szóló jelentésről szóló állásfoglalásban is szerepel. Várakozással tekintünk az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) új főigazgatójának kinevezése elé, hogy lezáruljon végre a folyamatos vita, és ugyanígy várjuk a Bizottság javaslatait az OLAF reformját illetően, hogy javítani tudjunk a hivatal rendkívül fontos munkáján.

Végezetül kitérnék a külpolitikai fellépésekre. Bizonyítanunk kell, hogy az EU elkötelezett aziránt, hogy közreműködjön a világszerte tapasztalható problémák megoldásában. E fellépéseknek még a legnehezebb körülmények között is rendkívül hatékonynak kell lenniük. A következő hónapokban meg kell vitatnunk a Bizottsággal, hogy e területen jelenleg hogyan gazdálkodnak az uniós pénzalapokkal, és azt, hogy az Európai Külügyi Szolgálat hogyan fogja kezelni ezeket a forrásokat a jövőben.

Tapasztalható viszont némi előrelépés. Képviselőcsoportunk különösen örül annak például, hogy a Bizottság lépéseket tesz a tagállamok pénzalapok kezeléséről szóló éves jelentéseivel kapcsolatban, így egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy megvalósuljon a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja egyik régi követelése. Ugyanez igaz a pénzügyi korrekciókra és visszatérítésekre, mivel arra is alkalom adódik, hogy csökkentsük az elfogadhatatlanul magas hibaszázalékot.

Több más indok mellett az említett területek lehetőséget biztosítanak számunkra, hogy bizonyos megfontolások ellenére felhívjunk a Bizottság mentesítésére. Köszönöm, és várom észrevételeiket.

 
  
MPphoto
 

  Inés Ayala Sender , előadó. – (ES) Elnök úr, ma fontos feladatot kell elvégeznünk a hetedik, nyolcadik és kilencedik Európai Fejlesztési Alap, valamint a tizedik Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre vonatkozó részének mentesítésével kapcsolatban. Kritikus időszak ez ráadásul, amikor alapvető intézményi változások mennek végbe, és a különböző globális katasztrófák is bizonyították, hogy az európai segélyek egyre fontosabb szerepet játszanak. Az események arra is rávilágítottak, hogy koordinálni kell a segélyeket, hatékonynak és mindenekelőtt átláthatónak kell lenniük, hogy továbbra is minden európai fenntartsa támogatását és pozitív véleményét a segélyekkel kapcsolatban.

Intézményi szempontból is kritikus időszakot élünk át. A Lisszaboni Szerződés végrehajtása, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztségének létrehozása, az Európai Külügyi Szolgálat megalakítása kettős lehetőséget kínál a számunkra. Egyrészt lehetőség nyílik arra, hogy jelentős mértékben javítsuk a külső segélyeink alkalmazását és hatékonyságát; másrészt viszont nincs egyértelmű válasz fontos kérdésekre, és aggasztóan nagy annak a kockázata, hogy a további átszervezések, a homályos döntéshozatal és a felelősségi láncolat, és különösen a szétszabdalt irányítás miatt veszélybe kerül az a növekvő hatékonyság, amit az európai fejlesztési támogatásokkal kapcsolatosan a Számvevőszékkel és a Bizottsággal közösen nagy nehezen elértünk. Nagyobb bizonyosságra van szükségünk a Bizottság részéről, hogy elkerüljük az ilyen negatív fordulatokat, ezért a lehető leghamarabb világos, konkrét információkra van szükségünk abban a tekintetben, hogy milyen lesz az új rendszer, és hogyan érinti a fejlesztési segélyeket.

Először is, a jelenlegi pénzügyi évvel kapcsolatban kifejezésre szeretném juttatni, és ismételten kijelentem, hogy az a követelésünk, hogy az Európai Fejlesztési Alapot teljes egészében be kell építeni a költségvetésbe, hogy az alap következetesebben, átláthatóbban és hatékonyabban működhessen, és megerősítsük a felügyeleti rendszert. Ezért kitartunk amellett, hogy alapvetően fontos a Bizottság és a Parlament számára is, hogy következő pénzügyi kerettel kapcsolatosan határozottan szem előtt tartsuk ezt a követelést.

Az is fontos, hogy megerősítsük a közös tervezést, hogy jobban összpontosítva, jobb koordináció és előrelátás mellett tudjunk dolgozni. Következésképpen a tizedik Európai Fejlesztési Alapot kevesebb területre kell összpontosítanunk.

Fontos, hogy elkerüljük a túl sok területre való koncentrálás negatív hatásait, bár nagyon körültekintőnek kell lennünk, hogy ne becsüljük alá a helyi nem kormányzati szervezetek kapacitását és hatékonyságát, mert ezek a szervezetek eredményesek tudnak lenni. Egy elég összetett fából-vaskarika projektről van itt szó. Bonyolult feladat, hogy egy lehetetlennek tűnő helyzetben elfogadható megoldást találjunk, de reméljük, hogy a Bizottsággal közösen előre tudunk majd lépni ebben az ügyben.

Örülünk annak is, hogy kedvező megbízhatósági nyilatkozat született az aktuális pénzügyi évre vonatkozóan, kivéve a Bizottság költségei fedezetének megbecsülésére irányuló módszert. Nincsenek jelentős hibák az alapul szolgáló ügyletekben, bár még mindig előfordulnak – ezért javulást kell elérni ezen a területen –, gyakori, nem számszerűsíthető hibák a költségvetés-támogatási kötelezettségvállalások és kifizetések terén.

Rendkívül aggaszt bennünket az is, hogy a Számvevőszék most sem tudta beszerezni a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködéssel kapcsolatos, az éves kiadások 6,7%-át kitevő kifizetésekre vonatkozó fontos dokumentumokat. Szükségünk van egy konkrét módszerre és egy ad hoc naptárra annak biztosításához, hogy az átláthatóság említett hiánya ne veszélyeztesse a közös finanszírozásra vonatkozó információkat és dokumentációt.

Úgy gondoljuk továbbá, hogy a pénzügyi végrehajtás mindeddig megfelelő volt, mert lezárult a hetedik Európai Fejlesztési Alap, és a fennmaradó egyenleget átutalták a kilencedik Alapba. Örülünk annak is, hogy 2008. július 1-jét követően gyorsan sor került a tizedik Fejlesztési Alap végrehajtására, és reméljük, hogy a Bizottság erőfeszítései azt fogják eredményezni, hogy a régi és nyugvó kifizetéseket is rendezni fogják.

Másik fontos tényező a források kérdése. Az is aggaszt bennünket, bár erről folyt némi vita, hogy a kilencedik és a tizedik Fejlesztési Alapnak az Európai Beruházási Bank (EIB) által kezelt forrásaira nem terjed ki a megbízhatósági nyilatkozat, ezért szerepelniük kell az EIB szokásos jelentéseiben.

 
  
MPphoto
 

  Bart Staes , előadó. – (NL) Elnök úr, hölgyeim és uraim, felteszem magamnak a kérdést, vajon miről is szól igazából a mentesítés? A mentesítés egy parlamenti eljárás, egy nyilvános eljárás; a pénzgazdálkodásról folytatott nyilvános, rendkívül alapos vizsgálat. A 2008-as pénzügyi évet illetően az Európai Parlament részéről én voltam felelős ennek a feladatnak az elvégzéséért. Az alapos vizsgálat lehetővé teszi, hogy a parlamenti képviselők és a polgárok is megérthessék a Parlament sajátos felépítését, irányítási struktúráját és munkamódszereit. Hölgyeim és uraim, a polgároknak végtére is joguk van megtudni, hogy mire költik el az adójukat. Nagyon sok pénzről van szó. 2008-ban a Parlament költségvetése 1,4 milliárd euró volt; a 2011-es költségvetés pedig várhatóan 1,7 milliárd euró lesz. Hatalmas összegről beszélünk.

Az eljárás és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság munkája egyaránt fontos. Végül is a bizottság kritikus megközelítése jelenti a fejlődés garanciáját, amint ezt a korábbi tapasztalatok ténylegesen igazolták is. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság kritikus szemléletmódja biztosította például azt, hogy bevezetésre került az Európai Parlamenti tagjainak statútuma és az asszisztensek statútuma, ez a szemlélet biztosította azt, hogy alapos vizsgálatot folytattunk le az itteni, strasbourgi épületek megvásárlásával kapcsolatban, valamint azt is, hogy sor került egy EMAS-eljárás elvégzésére, ami csökkentette saját tevékenységünk környezeti hatásait.

Hölgyeim és uraim, ezek mind-mind jó hírek. Hála a kritikus szemléletmódunknak, három év alatt sikerült 25%-kal csökkentenünk a villamosenergia-fogyasztásunkat. Ma már kizárólag csak „zöld” villamos energiát használunk. 17%-kal csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátást. Sikerült csökkenteni, komposztálni, illetve újrahasznosítani a hulladékáram 50%-át.

A jelentésem tartalmaz egy új koncepciót is, ez pedig a Parlament „hírnevét érintő kár”. Ez alatt azt értem, hogy még a legkisebb pénzügyi hatás is jelentős károkat okozhat a Ház hírnevének. Vigyáznunk kell erre. Nagyon örvendetes, hogy február 24-én ebből a célból kockázatkezelőt neveztek ki az igazgatási szerveken belül. Felkérném ezt a személyt, hogy keresse fel az illetékes bizottságokat, és csatlakozzon hozzánk annak a megvitatásában, hogy a hűtlen kezelés kockázatát miként lehetne csökkenteni a Házban. A kritikai szemlélet nélkülözhetetlen, amint azt már említettem. Ezért felszólítok arra, hogy törekedjünk átláthatóságra és nyitottságra, hogy létrejöjjön a fékek és ellensúlyok, valamint a felelősség és elszámoltathatóság rendszere.

Elnök úr, indítványozom, hogy Ön kapja meg a mentesítést, mert nem tapasztaltam semmilyen komolyabb csalást, hűtlen kezelést vagy komoly botrányt: szeretném ezt egyértelműen kijelenteni. A jelentésemet mindazonáltal kritikai hangvétel jellemzi. Arra akartam rávilágítani, hogy tudnánk még ennél is jobban végezni a dolgunkat. A jelentés azt kívánja biztosítani, hogy a következő, 2014-es választás közeledtével egyáltalán ne legyenek botrányok, se kicsik, se nagyok, és hogy ne jelenjenek meg a sajtóban minket sújtó, kétes hírek.

Jelentésemben megpróbáltam a főtitkár és a Parlament felső vezetése elé tárni egy sor olyan módszert, amelyek megvédhetnek minket bizonyos kritikákkal szemben. Számos aggályt taglaltam a jelentésben. Az egyik az, hogy a főtitkár a főigazgatók nyilatkozatai alapján készíti el éves jelentését, pedig szerintem sokkal inkább önálló véleményt kellene megfogalmaznia. Azt javaslom, hogy vizsgáljuk meg még alaposabban és egészében a bonyolult közbeszerzési rendszert, mert ebben rejlik a legnagyobb kockázati tényező. Azt javaslom, hogy biztosítsuk, hogy a pillanatnyilag 121 millió eurós biztosításmatematikai hiányt mutató önkéntes nyugdíjalapot egyáltalán ne lehessen adóbevételekből feltölteni.

Hölgyeim és uraim, azzal szeretném zárni, hogy pár szóban szólok arról, hogyan is készült a jelentésem. Törekedtem arra, hogy pozitív együttműködést alakítsak ki az árnyékelőadókkal, és benyújtottunk néhány igen konstruktív módosítást. Sajnálom viszont, hogy egy bizonyos ponton az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja mintegy 50 olyan módosítást nyújtott be, amelyekkel fontos részeket szerettek volna törölni a jelentésemből. Csak arra tudok gondolni, hogy érdekellentét volt a Parlament bizonyos szervezetei és azon európai parlamenti képviselők között, akik ezt akarták elérni. Ebben az a sajnálatos, hogy Európa-párti, de mégis kritikus európai parlamenti képviselőként az volt az elsődleges célom, hogy a mentesítésről szóló jelentésben nagyon konstruktív és nagyon pozitív megközelítést alkalmazzak.

 
  
MPphoto
 

  Ryszard Czarnecki , előadó. – (PL) Elnök úr, Šemeta úr, általánosságban elmondható az összes olyan intézményről, ahol megfordultam – a Bíróságról, a mai napon távol maradó Számvevőszékről, a Gazdasági és a Szociális Bizottságról, a Régiók Bizottságáról, az Európai Ombudsmanról és az európai adatvédelmi biztosról – , hogy jelentős javulást lehetett tapasztalni, ez persze nem azt jelenti, hogy mindenhol ideális lenne a helyzet.

Őszintén ki kell mondani, hogy legkevésbé a Tanács pénzügyei átláthatóak. A költségvetési mentesítés ügyében velük folytatott együttműködés is sok kívánnivalót hagy maga után. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság támogatta a javaslatomat, hogy halasszuk el a 2008-as költségvetés végrehajtására vonatkozó, a Tanács főtitkárának adandó mentesítésről szóló határozat meghozatalát. Hasonló a helyzet, mint tavaly. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság koordinátorai találkoztak a spanyol elnökség idején működő Tanács képviselőivel, azt feltételezve, hogy pozitívan fognak hozzáállni az együttműködés terén tavaly az elhúzódó mentesítési eljárás következtében tapasztalható előrelépéshez. Idén viszont az általam és a koordinátorok által feltett kérdésekre adott válaszok sajnálatos módon teljesen elégtelenek voltak, és rengeteg kétség merült fel emiatt. Ebből az okból hoztam azt a döntést – az összes képviselőcsoport koordinátorának támogatását magam mellett tudva –, hogy halasszuk el a mentesítésről szóló határozatot. Továbbra is tisztázatlan maradt sok dolog a közös kül- és biztonságpolitika számos aspektusának finanszírozását, az éves pénzügyi jelentéseket és a költségvetésen kívüli számlák lezárását illetően. Határozott javulást kell elérnünk a számlák ellenőrzése és a költségvetési tételek alátámasztására szolgáló igazgatási döntések nyilvánosságra hozatalának terén. Továbbá paradox módon a Tanács által előterjesztett adatok közül sok az előző költségvetési időszakra vonatkozott.

A Bíróság tekintetében tapasztalhatunk bizonyos hiányosságokat a belső beszerzési pályázati eljárások terén, erre a Számvevőszék is felhívta a figyelmet. Ebben a kérdésben támogatjuk a Számvevőszék javaslatát, amely az intézményen belüli pályázati eljárások javítását szorgalmazza. Örömmel tapasztaltuk, hogy az eljárások időtartama lerövidült, másrészt viszont állandó lemaradás figyelhető meg az ügyek intézésében. Örvendetesnek tartjuk, hogy létrejött a belső ellenőrzési egység. Örülünk, hogy kialakult az a gyakorlat, hogy az előző évi mentesítéssel kapcsolatos előrehaladást érintő információkat is belefoglalják a tevékenységi jelentésbe. Nagyon határozottan hangsúlyozom, hogy sajnálatosnak tartom azt, hogy az EKB továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni a tagjainak pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozatokat.

Ami a Számvevőszéket illeti, a külső ellenőrzés nem adott arra alapot, hogy olyan megállapítást tegyünk, miszerint a Számvevőszék számára biztosított pénzügyi forrásokat nem megfelelően használták volna fel. Ismételten megemlítem azt a javaslatot, hogy meg kellene fontolni a Számvevőszék szerkezetének ésszerűsítését, például hogy korlátozni kell a tagok számát, és hogy nem kellene úgy kezelni az Európai Számvevőszéket, mintha az egy politikai csoport lenne.

A Gazdasági- és Szociális Bizottság tekintetében a Számvevőszék által végzett ellenőrzés nem tárt fel semmilyen jelentősebb pontatlanságot. Javasolni kell, hogy a személyzetre vonatkozó pénzügyi előírásokat azonos módon kellene értelmezni és végrehajtani az összes uniós intézményben, hogy egyetlen intézmény személyi állományát se lehessen privilegizált módon kezelni. Nagyon jó dolog, hogy elfogadták a Gazdasági- és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti igazgatási együttműködési megállapodást. Arra bátorítjuk mindkét intézményt, hogy bátran tegyék közzé a belső ellenőrzési szabványaik harmonizálása terén elért eredményeket.

Nincsenek jelentősebb fenntartásaink a Régiók Bizottságával, illetve az Európai Ombudsman hivatalával szemben. Megjegyezzük, hogy az Európai Ombudsman jelentős mértékben növelte az álláshelyek számát. Bár a hivatalnak egyre több munkája van, mégis felmerül a kérdés, vajon szükséges-e ilyen ütemben növelni az álláshelyek számát.

Mindent összefoglalva elmondhatom, hogy egyedül csak a Tanáccsal volt probléma. A másik hat intézménynél nem tapasztaltunk problémákat.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Tartanunk kell magunkat a rendelkezésre álló időhöz.

Megosztanék Önökkel néhány információt. Kapcsolatba léptünk a Számvevőszék elnökének kabinetfőnökével, és átnéztük a 2008-as és a 2009-es legutóbbi parlamenti vitáink anyagát is. Sem a Számvevőszék, sem a Tanács nem volt jelen a megbeszéléseken. Sem a Számvevőszék, sem a Tanács nem képviseltette magát.

Caldeira úr, a Számvevőszék elnöke azt is megjegyezte, hogy a Számvevőszéknek a szakmai feladatait illetően az az álláspontja az, hogy részt vesznek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülésén, de a plenáris ülés politikai jellegű vitái alatt a háttérben maradnak. Caldeira elnök úr kapcsolatba fog lépni velem a mai nap folyamán, és ki fogja fejteni a Számvevőszék álláspontját a mai megbeszéléseinkkel kapcsolatosan.

Megnéztük az utóbbi két év anyagát, és a Számvevőszék nem volt jelen. Ha úgy akarjuk megszervezni a vitát legközelebb, akkor jövőre talán jelen lesznek. Természetesen kaptak tájékoztatást az ülésünkről, de az elmúlt két évben nem voltak jelen. Minden bizonnyal itt lesznek októberben és novemberben, amikor is a saját jelentésüket fogják előterjeszteni.

 
  
MPphoto
 

  Gerben-Jan Gerbrandy (ALDE) . – (NL) Elnök úr, teljesen elfogadható számomra, hogy a Számvevőszék nincs ma jelen, de amit Ön a Tanács távollétéről mondott, az elmúlt éveket is beleértve, az önmagában is elég bizonyíték arra, hogy nem egyszeri, hanem inkább strukturális problémáról van itt szó. Így szokott viselkedni a Tanács, ha szóba kerül az európai pénzeszközök felelős módon történő felhasználása, az Ön üzenete pedig csak még rosszabb fényt vet a Tanács mostani távollétére. Ezért azt szeretném javasolni, hogy a Parlament kristálytiszta üzenetet küldjön a Tanács felé, és halassza el a Tanács mentesítéséről szóló mai vitát, és ne is tárgyaljuk meg az ügyet a mai napon.

 
  
MPphoto
 

  Ryszard Czarnecki , előadó. – (PL) Elnök úr, nagyon köszönöm Önnek, hogy ilyen nagy alapossággal ismertette az elmúlt évekre vonatkozó tényeket. Szeretném viszont nagyon határozottan aláhúzni, hogy hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés, és ezáltal az Európai Parlament jelentősebb szerepet tölt be. Ezzel összefüggésben jogunk van elvárni, hogy nem is a formalitások, hanem gyakorlati és politikai okok miatt a Tanács képviselőinek – amint ezt az előttem felszólaló is megjegyezte – jelen kell lenniük ezen a nagyon is fontos vitán, mert az európai adófizetők és választópolgárok szempontjából talán ez a legfontosabb vita. A Tanács távolléte egy totális félreértésből fakad, és én inkább arra hajlok, hogy jelen helyzetben egyetértsek az előttem felszólaló javaslatával, hogy halasszuk el a vita Tanáccsal kapcsolatos részét, és várjuk meg, amíg a képviselőik ideérnek. Ismét hangsúlyozom, amint azt már korábban is mondtam, hogy akár a Költségvetési Ellenőrző Bizottság képviselői, akár a Bizottság koordinátorai kereste meg, a Tanács nem adta jelét, hogy konstruktívan együtt akarna dolgozni velünk, a mai távollétük pedig az együttműködés említett hiányának csak egy további bizonyítéka lenne.

 
  
MPphoto
 

  Edit Herczog (S&D) . – Elnök úr, a mentesítési eljárás lefolytatásával és a szavazással az Európai Parlament már teljes felelősséget vállal a 2008-as évért. Most van itt az a pillanat, amikor a Bizottságtól, a Tanácstól és a többi intézménytől átvállaljuk a felelősséget. Nem csak egy formaságról van szó, ez egy nagyon fontos pillanat.

Úgy gondolom viszont, hogy egyetértettünk abban, hogy tovább folytatjuk a vitát és az eljárást. Ne felejtsük el, hogy létezik egy objektív ok, mégpedig az, hogy nem olyan egyszerű idejönni Spanyolországból. Jól tudom ezt, mert én magam Azerbajdzsánból utaztam Bakun és Madridon keresztül, majd pedig autóval érkeztem ide. Nagyon is tudatában vagyok annak, hogy nem a mai nap a legmegfelelőbb rá, hogy feszegessük ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy elegendő lenne, ha felkérnénk az említett, valamint a mentesítésben érintett többi intézményt, hogy jelezzék érdeklődésüket és jelenjenek meg a májusi szavazáson. Ez lenne a javaslatom.

 
  
MPphoto
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) . – (FR) Elnök úr, hozzászoktunk már ahhoz, hogy a Tanács képviselőinek a székei üresen maradnak. Nem most először fordul ez elő, ne legyünk képmutatók. Ismételten mondom, hogy sajnálatosnak tartom a dolgot. Ami viszont a vitát illeti, én azt szeretném, ha tovább folytatnánk.

Azt is gondolom továbbá, hogy az Ön stábjának véleménye alapján sem vagyunk rá jogosultak, hogy átírjuk az ütemtervet, mert ez az Ön hatáskörébe került, amikor folytatta a plenáris ülést. Ezért vagyok azon a véleményen, hogy folytassuk a vitát, bár a Tanács távolléte miatt én is ismételten kifejezem a rosszallásomat.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – Hölgyeim és uraim, a mai napon kapcsolatba fogok lépni a Számvevőszékkel és a Tanáccsal. Nagyon határozottan ismertetni fogom a jövőre vonatkozó elvárásainkat a Tanács és a Számvevőszék felé, és el fogom mondani, hogy jelen kell lenniük az ilyen üléseken. Személyesen is beszélni fogok erről Zapatero úrral, mert ő vezeti a soros elnökséget. Még a mai napon meg fogom találni a megoldást a jövőre nézve.

 
  
 

Csoda történt! Tisztelt kollégáim, Önök éppen azt ecsetelték, hogy a Lisszaboni Szerződést követően mekkora hatalmunk lett. Fantasztikus hatalomra tettünk szert. A Tanács itt lesz pár percen belül! Soros elnök úr, köszönöm, hogy eljött. Kapcsolatba fogok lépni a Számvevőszék elnökével. Mindenképpen jelen kell lennie a vitán, és ez a többi intézmény képviselőjére is ugyanígy vonatkozik. Egész nap hívni fogom őket.

Most pedig folytassuk, és kérem ne lépjék át a rendelkezésükre álló időt.

 
  
MPphoto
 

  Véronique Mathieu , előadó. – (FR) Elnök úr, Šemeta úr, López Garrido úr, nagyon örülök, hogy itt vannak, és hogy szólhatok Önökhöz – üdvözlöm Önöket. 2000 és 2010 között 610%-kal növekedett az a hozzájárulás, amit az EU a decentralizált ügynökségeinek nyújtott. A hozzájárulások összege 95-ről 579 millió euróra nőtt, bár az ügynökségek személyzete csak körülbelül 271%-kal bővült.

2000-ben 1219 főt foglalkoztattak az ügynökségek, ma pedig 4794-et. Ezekben a számokban nincs benne az Európai Újjáépítési Ügynökség személyzete, mert azt 2008-ban megszüntették, és a legutóbbi mentesítésben sem szerepel, amelyről vagy ma, de valószínűleg inkább Brüsszelben egy későbbi időpontban szavazunk majd.

Valóban nagyon szembeötlő ez az általános növekedés. Mindazonáltal az Európai Uniónak 2000 és 2010 között sok kihívással kellett szembenéznie. Először is sor került két bővítésre, 2004-ben és 2007-ben, amikor is 12 új tagállammal bővült az Unió, továbbá például a munkanélküliség, a szakmai képzések, a bevándorlás, a környezetvédelem, a légi biztonság és sok egyéb más dolog jelentett kihívást.

Ezzel összefüggésben a decentralizált ügynökségeket azért hozták létre, hogy bizonyos konkrét dolgokat oldjanak meg és konkrét dolgokban nyújtsanak közvetlen támogatást az általuk kifejlesztett képességekkel, hogy az Európai Unió fejlődését szolgálják az említett óriási kihívások idején. A tagállamoknak is szorosan együtt kell működniük ezekben a kérdésekben, az ügynökségek pedig az együttműködés hatékony eszközeként funkcionálnak. Végezetül az EU-szerte létrehozott ügynökségek közelebb hozzák Európát a polgáraihoz, és lehetővé teszik az EU tevékenységeinek bizonyos fokú decentralizációját.

Az ügynökségekre ruházott feladatok köre, a létszámbeli, méretbeli és a költségvetésben tapasztalt növekedés miatt az intézményeknek azonban saját maguknak kell ellátniuk a költségvetési hatóságok feladatát is. Meg kell erősíteni a Parlament, de ugyanúgy a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata és a Számvevőszék költségvetési ellenőrzési hatáskörét, hogy megfelelő módon felügyelhessék az ügynökségeket. Ez persze az ügynökségeket nem menti fel az alól, hogy betartsák az érvényes szabályokat.

Ami a 2008-as mentesítést illeti, szeretnék rámutatni azokra a problémákra, amelyek sajnos rendszeresen előfordulnak több ügynökségnél: ezek közé tartoznak például a közbeszerzési eljárások terén tapasztalt hiányosságok; az irreális munkaerő-felvételi tervek, az átláthatóság hiánya saját személyzetük kiválasztása során; a működési előirányzatok jelentős volumenű átvitele és törlése; valamint hiányosságok a tevékenységek ütemezésében, konkrét célok hiánya.

Megállapítjuk, hogy az ügynökségek erőfeszítései ellenére néhányuknak továbbra is gondot okoz az EU pénzügyi és költségvetési előírásainak betartása, nem utolsósorban a méretük miatt. A legkisebb ügynökségeknek komoly problémát jelent az EU-jog által előírt, körülményes eljárások betartása. Ebben a kérdésben azt remélem, hogy az intézményközi munkacsoport gyors következtetéseket fog levonni annak biztosítása érdekében, hogy ugyanezek a problémák ne ismétlődhessenek meg évről évre. Mindazonáltal ezek a nehézségek nem veszélyeztetik a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítés megadását.

Más a helyzet az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) esetében. Bár tapasztalható némi javulás a CEPOL gazdálkodásában a 2007-es évhez képest, de az elvégzett ellenőrzések a közigazgatási és pénzügyi szabályok alkalmazásának területén rávilágítottak bizonyos szembetűnő szabálytalanságokra. Ebből az okból javasoljuk az intézmény mentesítésének elhalasztását.

Végül szeretném kiemelni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket néhány ügynökség tett gazdálkodásának javítása érdekében. Pár ügynökség vállalta, hogy előrelép, és elismerésre méltó szabályokat vezetett be, csak néhányat említenék ezek közül. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, amelyről elmondanám még, hogy nagyon hatékonyan működött ügynökségi koordinációs szerepkörében, bevezetett egy kockázatértékelési eljárást. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség létrehozott egy olyan irányításellenőrzési rendszert, amely valós időben képes nyomon követni saját projektjeinek alakulását és a források felhasználását. Végezetül, az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány olyan rendszert alakított ki, amely a saját információszolgáltatásukat ellenőrzi. Befejezésül, természetesen arra ösztönzöm az ügynökségeket, hogy kövessék ezeket a jó a példákat.

 
  
MPphoto
 

  Algirdas Šemeta , a Bizottság tagja. – Elnök úr, engedje meg, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak, és különösen az előadónak, Liberadzki úrnak és árnyékelőadóinak köszönetet mondjak a jelentés elkészítéséért, valamint azért, hogy azt javasolták, hogy a Bizottság kapja meg a mentesítést a 2008-as pénzügyi évre. Szeretném megköszönni Ayala Sender asszonynak is az Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról szóló jelentést, Mathieu asszonynak pedig az ügynökségeknél rendszeresen felmerülő problémákról készített átfogó elemzését.

A 2008-as évvel kapcsolatos mentesítési eljárás már a végéhez közeledik. Intenzív időszakot tudhatunk magunk mögött, de az a legfontosabb, hogy új és konstruktív párbeszéd kezdődött el az intézményeink között. A Bizottság továbbra is egységesen azt tekinti elérendő célnak, hogy pozitív megbízhatósági nyilatkozatot kapjon a Számvevőszéktől. Úgy gondolom, hogy a mostani erőfeszítéseinkből ez egyértelműen kiderült.

Folyamatosan tapasztalható előrehaladás, egyszerűsítéseket vezettek be, hatékonyabb irányítási és ellenőrzési rendszereket alkalmaznak a 2007–2013 közötti programozási időszakban, a különböző cselekvési tervek pedig fokozatosan kifejtik pozitív hatásukat, és csökkentik a hibák előfordulásának gyakoriságát. A következő pénzügyi időszakra vonatkozó, most készülő programok új generációja által jelentős előrelépés valósulhat meg; e programoknak megfelelőbb egyensúly megteremtésére kell törekedniük a kitűzött támogathatósági kritériumok, az ellenőrzés költségei és a rendelkezésre álló pénzügyi források hatékony felhasználása között.

A többi biztos kollégámmal együtt egyetértünk viszont az Önök mentesítési állásfoglalásában kifejezett óhajjal: rövid időn belül szeretnénk azt látni, hogy mérhetően felgyorsul az európai költségvetés pénzügyi gazdálkodásának javításában az utóbbi években tapasztalható fejlődés, többek között a fő döntéshozók felelősségének és elszámoltathatóságának megerősítése. Alapvetően fontos ebben a kérdésben, hogy szoros és intenzív együttműködés jöjjön létre a Bizottság és az Európai Parlament között Mindannyian tisztában vagyunk viszont azzal, hogy nem elegendő, ha pusztán felgyorsítjuk a konkrét és fenntartható fejlődést. Hogy sikerrel járjunk, újfajta partnerséget kell kialakítani minden érdekelttel és nem mellékes az sem, hogy a folyamatban aktívan részt vegyenek a tagállamok és az Európai Számvevőszék is.

A Bizottság nem fogja megvárni, amíg életbe lépnek a költségvetési rendelet módosításai, hogy felkérje a tagállamok hatóságait, hogy teljes mértékben lássák el a Lisszaboni Szerződés értelmében megerősített feladataikat, a pénzgazdálkodás javításához elengedhetetlen intézkedéseket feltételezve.

Ezenkívül úgy gondolom, hogy a Számvevőszéknek rendkívül fontos szerepe van abban, hogy független megbízhatósági nyilatkozatot állítson ki Bizottság pénzgazdálkodásáról. A megbízhatósági nyilatkozat területi felosztásában történő bármilyen változás azt eredményezné, hogy megváltozna a költségvetés különböző színekkel jelölt területeinek az aránya.

A Bizottság nagy örömmel venné, ha a közeljövőben a Számvevőszék megfontolná, hogy a hibák előfordulási kockázata szerint különbözteti meg a területeket, és tájékoztatna bennünket a 2007–2013-as jogalkotás során bevezetett irányítási és ellenőrzési rendszerek tényleges hozzáadott értékéről. Ezenkívül remélem, hogy mikor megállapodásra jut a társjogalkotó az elfogadható hibakockázat tekintetében, a Számvevőszék a saját belátása szerint venné figyelembe ezt az új koncepciót.

A Bizottság a felkérésnek megfelelően el fogja készíteni a 2010 utáni időszakra vonatkozó új ütemtervet, és elküldi a Parlamentnek. A Bizottság a többi érintettel együttműködve minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy gyorsabban csökkenjen a hibaarány, hogy így biztosíthassuk azt, hogy az Európai Számvevőszék 2014-ben a költségvetés további 20%-át tudja majd „zöld” minősítéssel ellátni.

Már a következő hónapban Önök elé fogom tárni az új ütemtervet, amelynek középpontjában az áll, hogy minden érdekeltet bevonjunk a közös célkitűzés, azaz a pénzgazdálkodás javításának folyamatába, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek megvédésébe. Az Önök 2008. évi mentesítésről szóló állásfoglalásában kifejezésre juttatott észrevételeket természetesen figyelembe fogjuk venni. Nagy várakozással tekintek a konstruktív megbeszélések elé.

 
  
MPphoto
 

  Michael Gahler , a Külügyi Bizottság véleményének előadója. – (DE) Elnök úr, a 2008-as pénzügyi évben nagyságrendileg 5 milliárd euró összegű kifizetésre került sor történt olyan politikai célokra, amelyek a Külügyi Bizottság felelősségi körébe tartoznak. Ha visszatekintünk, egyértelműen látszik a IV. kategória folyamatos alulfinanszírozottsága. A Számvevőszék megállapított bizonyos pontatlanságokat, és csupán „részlegesen hatékony”-nak minősítette a Bizottság felügyeleti és ellenőrzési rendszerét a külső segélyek, a fejlesztési támogatások és az előcsatlakozási támogatás területén. A Bizottság a Számvevőszék konkrét, tisztán évenkénti megközelítésére hivatkozik, hogy így a Bizottság által elvégzett feladatoknak mindig csak egy részét lehet értékelni, és azt állítja, hogy a rosszabb minősítés oka az, hogy a legtöbb program több évig is eltart, és a saját ellenőrzési rendszerük is ehhez igazodik. Véleményem szerint az a lényeges az egészben, hogy a Számvevőszék sem csalásról, sem hűtlen kezelésről nem tesz említést.

Sokkal inkább arról van itt szó, hogy a lehető legkörültekintőbben, leggyorsabban és leghatékonyabban kell kezelni az EU külső segélyeit, mindezt részletesen dokumentálva, biztosítva az elszámoltathatóságot, mert bosszantó, ha egyes projektek nem zárulnak le időben, vagy ha átláthatatlanság övezi a végeredményt. Ez külpolitikánk sikerét veszélyezteti. Az előző Bizottság munkáját dicséri, hogy a Számvevőszék a külső segélyek, a fejlesztési együttműködés és a bővítési politika területén a hibaarány csökkenéséről számolt be.

A jogi keret módosításai is nyilvánvalóan elkezdik kifejteni a hatásukat. A Törökország előcsatlakozási támogatásáról szóló külön jelentésben felfedezhetők már a hatékonyabb ellenőrzés jelei a pénzösszegek felhasználását illetően, ez 2007-től, az új előcsatlakozási támogatási eszköz létrejöttével vált lehetségessé. A jövőben a mérlegbeszámolóknak és felülvizsgálatoknak tükrözniük kell azt, hogy az adott támogatás címzettjei mennyire felelősen és mekkora sikerrel használták fel a támogatást. Rugalmasan kell tudnunk alkalmazni a külpolitikánkat, hogy képesek legyünk hatékonyan megvédeni külpolitikai érdekeinket.

Felkérjük tehát a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a pénzügyi szabályozás javítása, az új pénzügyi keretrendszer, a költségvetési reform, és mindenekelőtt az Európai Külügyi Szolgálat fejlesztésének az érdekében. Mindent összevetve azonban mégis azt tudom javasolni, hogy adjuk meg a 2008. évi mentesítést a Külügyi Bizottság illetékességi területére vonatkozóan.

 
  
  

ELNÖKÖL: WIELAND ÚR
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Ingeborg Gräßle , a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadója.(DE) Elnök úr, a Tanács soros elnöke, biztos úr, hölgyeim és uraim, érdekes délelőttöt töltöttünk együtt. Én személy szerint teljesen más beszéddel készültem. Nem fogom azt most elmondani, mert úgy gondolom, egyszerűen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, ami ma történt.

Azzal kell szembenéznünk, hogy sem ez a Ház, sem a többi intézmény semmilyen formában nem veszi komolyan a mentesítést. A Bizottság az egyetlen olyan intézmény, amelynek komolyan kell vennie az eljárást. Hozzájuk szólunk, ez az az intézmény, amelyre a Szerződés értelmében vonatkozik a mentesítési eljárás. A többi intézmény esetében nem rendelkezik a Szerződés a mentesítésről. Ez problémát jelent a számunkra. Képzeljük el, hogy két év múlva, miután már intézménnyé vált, az Európai Külügyi Szolgálat nem lesz itt jelen. Azon kell majd akkor is keresztül mennünk, amit már megtapasztaltunk, vagyis hogy a többi intézmény egyszerűen szükségét sem érzi, hogy jelen legyen, és meghallgassa, hogy a Parlament mint költségvetési törvényalkotó mit mondana a számukra. A Tanács méltányolandó módon idén is kivételt képez, a tavalyi svéd elnökséghez hasonlóan.

Ha a mentesítés alapjául szolgáló alapvető parlamenti jogként tekintünk arra, ami itt történik, akkor figyelmeztetnem kell Önöket, hogy ne léptessék életbe a jelenleg benyújtott javaslatot, azaz azt, hogy az Európai Külügyi Szolgálat intézménnyé alakuljon át, mert nagyon könnyen ki lehet kerülni a felügyeletünk alól, és ez a döntés a felügyeletünk végét jelentené. Az egyetlen másik intézmény, amely képviselteti magát, az a Parlament. Szeretném külön köszönetemet kifejezni a Parlament elnökének, hogy ma délelőtt kiállt a jogaink védelmében, és jelezte, hogy tárgyalásokat fog kezdeni az összes többi intézménnyel.

Mi értelme annak, hogy a kezünkben van a mentesítés joga, de nem vesszük azt komolyan, és másokat sem kötelezünk arra, hogy komolyan vegyék? Nagyon alaposan át kell tehát gondolnunk magát a mentesítési eljárást. Nem lehet már tovább folytatni azt, ami eddig történt.

Szeretném magamhoz ragadni a kezdeményezést, és ismét a Tanácshoz szólnék. A Lisszaboni Szerződést követően a Tanács és a Tanács elnöke külön-külön intézmény. Elvárjuk, hogy ez a helyzet a költségvetési jogszabályokban is azonnal tükröződjön. Önöknek maguknak kell biztosítani azt, hogy a felelősségük a költségvetési jogban megfelelően biztosított legyen, és ugyanez igaz a Tanács elnökére is. A felelősségi köröket jogszabályokban kell rögzíteni, ezért felkérem Önöket, hogy sürgősen tegyenek ennek eleget.

 
  
MPphoto
 

  Jutta Haug , a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményének előadója. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, egyetlen kérdésről szeretnék csak szólni, egy olyan kérdésről, ami igazán botrányos. Az ECDC-ről, a stockholmi Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központról van szó. Magasan képzett szakembereknek 2005 májusa óta folyamatosa rendkívül ellenséges környezetben kell dolgoznia. A svéd kormány egészen mostanáig képtelen volt rá, hogy székhelyegyezményt (accord de siege) kössön az ECDC-vel, bár szörnyen akarták ezt az ügynökséget, mint ahogyan az összes tagállam nagyon szeretné, ha működne náluk egy ügynökség.

Mind a mai napig, egyetlen alkalmazott sem kapta meg a személyi azonosító számát, az úgynevezett Folkbokföring számot. Pedig ezt az azonosító számot használják a közhivatalok, intézmények és magáncégek is a vásárlóik és ügyfeleik azonosítására. Ebből következően az ott dolgozók Svédországban született gyermekei sem kaphatnak ilyen azonosítót, és például a villamosenergia-, gáz-, távközlési és televíziós szolgáltató cégek visszatartják a szolgáltatásaikat, a háztulajdonosok nem kötnek velük hosszú távú bérleti szerződést, és problémát okoz az orvosi és kórházi szolgáltatások igénybe vétele is. A házastársak szempontjából ez azt jelenti, hogy nem lehetnek vállalkozók Svédországban. Óriási nehézségeket jelent számukra, hogy állást találjanak. És még lehetne folytatni a felsorolást. Egy dolgot világosan kell látni: bizonyos, az európai jogban rögzített alapjogok biztosítását egyszerűen megtagadják Svédországban az ECDC személyzetétől. Odáig fajult a dolog, hogy az ügy a Petíciós Bizottság elé került. A helyzet mindenképpen tarthatatlan ….

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Wim van de Camp , a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményének előadója. – (NL) Elnök úr, nem lehet már túl sokat hozzátenni a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2008-as költségvetéséről elmondottakhoz; a bizottsági vita és a jelentések már kellőképpen ismertették a helyzetet. Meglehetősen komoly elmaradást tapasztaltunk a Solvit program 2008-as végrehajtásában, de 2009-ben és 2010-ben helyre fog állni a helyzet. Mindazonáltal arra ösztönözném a biztos urat, hogy pusztán csak azt garantálja, hogy a Solvit költségvetését ésszerűen használják fel. Tudom, hogy felelősen kell felhasználni a költségvetési keretet, de most azt látom, hogy nem kaptunk elégendő információt erről a területről.

Tovább menve, talán csak egy észrevételt tennék a 2009 decemberében bevezetett szolgáltatási irányelvvel kapcsolatban. Egyszerűen óriási szükség van az irányelvvel kapcsolatos információkra az Európai Unióban.

Elnök úr, a következő téma a tagállamok által jelenleg végzett vámvizsgálatokkal kapcsolatos. Ez nem kimondottan egy olyan téma, amit itt kellene megvitatni, de láthattuk, hogy a tagállamok nem ellenőrzik kellő mértékben az importárukat, ezért ismételten a Bizottsághoz szeretnék fordulni, hogy üljön le a tagállamokkal, és alaposabban vizsgálják meg a kérdést, hogy biztosítsák az importáruk mindenkor megfelelő vizsgálatát.

Végezetül, amint azt már számos képviselőtársam és maga a biztos úr is megjegyezte, a költségvetési szabályok még mindig nagyon bonyolultak egy sor kérdésben, ami azt is jelenti, hogy a kapcsolódó ellenőrzési mechanizmusok is nagyon bonyolultak. Ezért szeretnék én is csatlakozni az összes korábbi felszólalóhoz, akik a szabályok egyszerűsítését, de legalábbis a korszerűsítését indítványozták.

 
  
MPphoto
 

  Inés Ayala Sender , a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményének előadója. – (ES) Elnök úr, arra kérem Önt, hogy felszólalásom első részét pusztán ügyrendi kérdésként kezelje, mert szeretném megtudni még a vita vége előtt, hogy vajon meghívta-e a Parlament az Európai Számvevőszéket és a Tanácsot a mostani vitára, és szeretném megismerni, illetve megkapni az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. Azt is szeretném megtudni, hogy tavaly a mentesítésről szóló vita során jelen volt-e a Tanács, bár Grässle asszony elmondása szerint a svéd elnökség idején itt voltak.

Azt szeretném kérni, hogy mostantól kezdve mérjék a közlekedéssel kapcsolatos mentesítésről szóló felszólalásom idejét.

Elsősorban azt szeretnénk kiemelni, hogy milyen elégedettek vagyunk a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság által a transzeurópai hálózatokra vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok terén megállapított nagymértékű felhasználással, ugyanis ez mindkét területen csaknem elérte a 100%-ot.

Természetesen szükségünk van a tagállamokra annak biztosításához, hogy elegendő pénz álljon rendelkezésre a nemzeti költségvetésből, és itt szeretnék ismételten rámutatni, hogy a Parlament mindig is támogatta e hálózatok nagyobb mértékű finanszírozását. Bízunk benne, hogy a hálózati projektek idei, 2010-es felülvizsgálata jó lehetőség lesz arra, hogy felmérhessük, vajon elegendő és hatékony volt-e a projektekre fordított kiadás. A kiadások nyomon követése mindenesetre megtörtént.

Az is örvendetes, hogy a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalának éves beszámolója jogszerű és szabályszerű, bár fenntartásaink vannak a munkaerő-felvétel terén tapasztalt késedelmek miatt. Arról tájékoztatott bennünket viszont az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatósága, hogy behozzák a lemaradásokat.

Másrészről viszont az aggaszt bennünket, hogy milyen kevés kifizetési előirányzatot használtak fel a közlekedésbiztonság terén, és még ennél is kevesebbet a Parlament által is támogatott Marco Polo programra, valamint hogy rendkívül keveset az utasjogokkal kapcsolatban.

Figyelembe véve a projekt nagyságát, az is aggaszt bennünket, hogy a Galielo programmal kapcsolatban nem megfelelően használták fel a kifizetési előirányzatokat, és sajnálattal vesszük tudomásul, hogy semmilyen turizmussal kapcsolatos adat nem áll a rendelkezésünkre. Reméljük, hogy az új intézményi keretek között pótolni tudjuk az adatok hiányát.

 
  
MPphoto
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) . – (FR) Elnök úr, nem vagyok biztos abban, hogy az én felszólalásom következik. Elnézést, hogy ügyrendi kérdésekkel kell foglalkozni. Szeretném üdvözölni először is a Tanács képviselőit, és megköszönni a miniszter úrnak, hogy csatlakozott hozzánk. Elnök úr, szerintem az a szokás ilyenkor, hogy a Bizottság felszólalását követően felkérjük a Tanácsot, hogy szólaljon fel. A Tanács viszont nem kívánt felszólalni a politikai vita előtt, bár felszólalt a vita végén. Talán jó ötlet lenne, ha átadnánk a felszólalás jogát, különösen azért, hogy a Tanács is tudjon reagálni az előadó álláspontjára, aki azt javasolta, hogy a Tanács számára adandó mentesítést halasszuk el egy későbbi időpontra.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Meg fogunk állapodni a Tanáccsal azzal kapcsolatban, hogy fel akarnak-e szólalni, vagy sem.

 
  
MPphoto
 

  László Surján , a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – (HU) A zárszámadás jogi aktus, és azt gondolom, hogy a Régiófejlesztési Bizottság részéről nincs indoka annak, hogy a felmentmény megadása ellen érveljünk. Ugyanakkor a zárszámadás egy politikai értékelés is. Annak a tisztázása, hogy elértük-e azokat a célokat, amelyeket 2008-ban magunk elé tűztünk, kaptunk-e megfelelő értéket a ráfordításokért.

A kohéziós politika értékelése során elég sok téveszme kering itt, ebben a házban is. Nagyon nyomatékosan szeretném a figyelmet fölhívni arra, hogy nem minden hiba csalás. Nagyon sokszor túlértékeljük azokat a kritikákat, amelyeket – egyébként nagyon helyesen – a Számvevőszék vagy bármilyen más ellenőrzés föltár. Rá szeretnék mutatni arra, hogy nincsenek világos mérőszámaink. Egységes módszertannal kellene mérni az eredményességet, a hatékonyságot, sőt még az abszorpciós kapacitást is, aminek nagy jelentősége van annak megítélésében, hogy hogyan menjünk tovább a kohéziós politikában.

A 2008. év folyamán a kiadásoknak csak 32%-a jött ebből a tervezési ciklusból, a többi pénz, az még a 2006 előtti ciklus elköltését jelentette. Ezért nehéz megítélni, hogy hogyan sikerült 2008-ban, az új ciklusban helytállnunk. Voltak tagállamok, ahol még ezt a 32%-ot sem érték el. A felhasználások késedelmében mindenkinek megvan a maga hibája. A Bizottságnak és a Parlamentnek is azok a javaslatok, amelyek a krízis hatására 2008 óta az egyszerűsítés érdekében tettünk, mind azt szolgálta, hogy a magunk részéről javítsuk. A labda a tagállamoknál van, ott kell jelentős előrelépésnek történnie.

 
  
MPphoto
 

  Edit Bauer , a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményének előadója. – (HU) Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke szerint a nők és férfiak közti egyenlőség előmozdítása az Európai Unió egyik alapelve, amelyet minden európai uniós tevékenység során tiszteletben kell tartani, tehát az Európai Unió költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítési eljárásban is nyomon követhetőnek kell lennie. Ennek az az elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő lebontásban álljanak rendelkezésre statisztikai adatok a költségvetés felhasználására vonatkozóan.

Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy minden eddigi igyekezet ellenére még ma sem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek lehetővé tennék a költségvetés merítésének nemek szerinti lebontásban való követését. Vonatkozik ez elsősorban azokra a területekre, melyek éppen a diszkrimináció felszámolását hivatottak támogatni, például az Európai Szociális Alapon keresztül.

Egy konkrét témát szeretnék megemlíteni: az Európai Esélyegyenlőségi Intézet felállításának késlekedését. Ennek az intézetnek 2008-ban kellett volna megkezdeni a működését, ezzel szemben idén júniusban várhatjuk az intézet hivatalos megnyitását. Nyilvánvalóan ez különböző problémákat vet fel a költségvetési folyamatban is. Tekintettel arra, hogy számos többéves programnak 2010-re várható a félidős értékelése, arra szeretném ismételten kérni a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan nyomon követési és értékelési rendszert, amely lehetővé teszi a különböző költségvetési tételekben az egyenlőségi elv végrehajtását, illetve a költségvetési tételek merítésének hatását követni az indokolatlan különbségek alakulása tekintetében.

 
  
MPphoto
 

  Gay Mitchell , a Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – Elnök úr, a fejlesztés szempontjából a költségvetési mentesítésnek az a jelentősége, hogy biztosítsuk az európai adófizetőket arról, hogy adójukat hatékonyan és eredményesen költjük el a fejlődő világban, valamint hogy teljesítsük az 0,7%-os célkitűzést az ODA-hozzájárulások tekintetében. Hatékonyan kell felhasználnunk a segítségnyújtásra elkülönített jelenlegi költségvetést, és ez nem csupán több segélyt jelent, hanem hatékonyabb segélyezést is.

Úgy kell felhasználnunk az uniós pénzösszegeket, hogy azok segítségével helyi megoldások szülessenek. Meg kell vizsgálnunk azokat a lehetőségeket, amelyek révén a fejlődő országok lakossága részesülni tud a fejlesztés előnyeiből, például amelyek kifejezetten azt segítik elő, hogy az egyének, családok és közösségek földtulajdonnal rendelkezzenek.

Évente rengeteg nő hal meg gyermekszülésben. Az AIDS, a malária és tuberkulózis még mindig mintegy négy millió életet követel minden évben. A fejlődő világban közel egymilliárd analfabéta él. Azért tűztük ki célul a Parlamenttel, a Bizottsággal és a Tanáccsal, hogy az alapkiadások 20%-át az oktatásra és egészségügyre fordítjuk. Kíváncsi vagyok, hogy elértük-e ezt a célkitűzést.

Valahányszor a fejlődő világban járok, mindig lenyűgöz, hogy mennyi intelligens és készséges fiatallal találkozom. Ezek a fiatalok nem kevésbé tehetségesek, mint a világ más részén élő fiatalok. Lehetőségre és ösztönzésre van szükségük, hogy vállalkozni kezdjenek. Ebben a tekintetben kulcsfontosságúak az oktatással kapcsolatos befektetések. Ezért fogadta el a Parlament, a Bizottság és a Tanács az említett célkitűzést. Most pedig ellenőrzési rendszerrel kell biztosítanunk, hogy megvalósítjuk a célunkat.

A rendelkezésemre álló pár másodpercben szeretném elmondani a Tisztelt Háznak, hogy szerintem a borzalmas szegénységből egyrészt úgy tudjuk megszabadítani az embereket, hogy a fejlődő világban befektetéseket biztosítunk a földtulajdon kialakításához. Mondok egy példát arra, ahol ez működött. Az én hazámban bevált ez a megoldás a 18. és 19. században. Írország kettéválásának épp az volt az oka, hogy a sikeres emberek kis földterületeket kaptak.

Ideje, hogy az emberekről ne a segélyek jussanak eszünkbe, hanem kezdjünk el úgy gondolni az emberekre, hogy rendelkeznek vállalkozókészséggel ahhoz, hogy saját maguk számára meg tudják teremteni a megfelelő körülményeket, ha támogatást kapnak.

 
  
MPphoto
 

  Ville Itälä , a PPE képviselőcsoport nevében.(FI) Elnök úr, először is szeretnék köszönetet mondani a Tanácsnak, és méltányolom, hogy megjelent, mert az a kérdés, hogy a Tanács valóban felelősséget akar-e vállalni az adófizetők pénzének elköltéséért, valamint hogy a Tanács valamilyen mértékben ki akarja-e mutatni, hogy tiszteletben tartja a Parlamentet és az együttműködést. Ezért fontos, hogy a Tanács jelen legyen.

Felszólalásomban a Parlament mentesítésére fogom helyezni a hangsúlyt, és szeretnék köszönetet mondani Staes úrnak a kiváló együttműködésért. Egyetértek azzal a teljesen helytálló, alapvető elgondolással, hogy a Parlament csak akkor tudja jól végezni a munkáját, ha a döntéshozatal kellőképpen nyitott és átlátható. Így biztosíthatjuk, hogy ne forduljanak elő botrányok. Mindannyian tudjuk, hogy bármilyen kis összegről is van szó, ha a hűtlen kezelés gyanúja felmerül, hosszú időre oda a jó hírünknek. Rendkívül fontos, hogy ezt megelőzzük. Nem a Parlament pénzéről van szó, hanem az adófizetőkéről. Ezért a rendszernek kifogástalannak kell lennie, hogy végül is vállalhassuk a felelősséget.

Staes úr jelentése nagyon sok jó elgondolást tartalmaz, de képviselőcsoportom szerint a jelentésnek tömörebbnek és velősebbnek kellene lennie, és ezért bizonyos részeket kivettünk belőle. Ezenkívül úgy gondoljuk, hogy a jelentésnek konkrét részleteket kellett volna tartalmaznia az európai parlamenti képviselők tevékenységéről és a Parlament egészének tényleges jogalkotási munkájáról.

Például ingatlanpolitikával kapcsolatos részekkel egészítettük ki a jelentést, mert ezen a téren még van mit javítani. Pontos és egyértelmű magyarázatra van szükségünk arra vonatkozóan, hogy miért tapasztalhatók problémák ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ez az oka a hosszas vitának. Tudni szeretnénk, hogy a látogatói központ létrehozása az eredeti menetrendhez képest miért szenved máris néhány éves késést? Mi lehet a probléma? Válaszokat akarunk kapni a kérdéseinkre.

Gratulálunk ahhoz, hogy a Parlament végre gyorsan új rendelkezéseket hozott a képviselők és a segélyek vonatkozásában is. Való igaz, hogy ez nagy előrelépés, de még mindig sok változtatásra van szükség.

Hadd mondjak egy példát! Az új szabály szerint innen Strasbourgból először Finnországba kell repülnöm, és csak onnan utazhatok Brüsszelbe. Még az sem változtatna a helyzeten, ha holnap Brüsszelben várna rám egy látogató csoport, vagy egy jelentést kellene elkészítenem: innen nem mehetek egyenesen Brüsszelbe. Ha így tennék, nem térítenék meg az útiköltséget, illetve az egyéb költségeimet.

Nem értem, miért kell megnehezíteni az életünket, amikor tudjuk, hogy egy napba kerül, amíg innen hazaérek Finnországba, Turkuba, és egy másikba, hogy onnan visszautazzak ide, ha Brüsszelben van dolgom. Amikor feltettem azt a kérdést az ügyintézőknek, hogy ez miért van így, azt a választ kaptam, hogy Rómán vagy Athénon keresztül is repülhetek Finnországba. Nincs irodám Rómában vagy Athénban, semmi dolgom nincs ott; Brüsszelben van irodám, ott vár a munkám.

Ha két munkahelyünk van, indokolt, hogy mindkét helyen el tudjuk végezni a munkánkat. Még mindig vannak olyan területek, ahol vissza kell találnunk a helyes útra. Ezekre a kérdésekre a jövő évi jelentésben vissza fogunk térni.

 
  
MPphoto
 

  Edit Herczog , az S&D képviselőcsoport nevében. – (HU) Tisztelt elnök úr, kedves képviselőtársaim! Köszönettel szeretném kezdeni. Staes Úr és az Európai Számvevőszék kitűnő és alapos munkája tette lehetővé, hogy gondos számadást tudjunk készíteni a 2008-as gazdálkodásról a Parlament tekintetében. Ugyancsak köszönettel tartozom képviselőtársaimnak, akik módosító indítványaikkal hozzájárultak a jelentés finomításához.

A tények megítélésében általában egyetértés volt közöttünk, különbségek inkább abban mutatkoztak, miként lehetne javítani a feltárt hibákat. Most, amikor megszavazzuk a mentesítést, mi, megválasztott képviselők magunkra vállaljuk a teljes jogi felelősséget a 2008-as éves gazdálkodásért. Tanúsítjuk az európai polgárok számára, hogy a Parlament az elköltött pénzeket a kitűzött célokra és a szabályoknak megfelelően használta fel. Napjainkban, amikor a válság nagy terhet ró minden polgárra, különösen gondosnak kell lennünk az adófizetők pénzének elköltésében. A magunkkal szemben támasztott elvárásoknak magasabbnak kell lennie, mint amit másoktól elvárunk, mert ez a kulcsa a mi hitelességünknek és integritásunknak. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy az általunk végzett ellenőrzés önmagában nem elegendő annak szavatolására, hogy a pénzt intelligens és szabályos módon költsük el. Ezt csak úgy lehet elérni, ha egy megbízható, szilárd, belső ellenőrzési rendszert is működtetünk. Mi, szocialisták ezt tartjuk a legfontosabbnak. Ezért erre szeretnék összpontosítani.

Nagy súlyt kell fektetnünk az ellenőrzött intézmények belső ellenőrzési rendszerének megfelelő működésére, mert meggyőződésünk, hogy jobb megelőzni a bajokat, mint később orvosolni azokat. A jól működő belső ellenőrzés fontos garanciája a szervezeti függetlenség. Ez biztosítja a tárgyilagosságot, ez van összhangban a vonatkozó nemzetközi könyvvizsgálati szabályokkal és a legjobb gyakorlattal. Önmagában a szabványok azonban nem garantálják a hatékony belső ellenőrzési rendszert. 2009-re voltak javulások e tekintetben. Nincs olyan belső ellenőrzési rendszer – bármilyen összetett is –, ami hibamentes, hiszen emberek csinálják, ezért minden évben elvégezzük a mentesítést.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a módosítások közül támogattunk minden olyan javaslatot, amely konkrét, elérhető, megvalósítható, de elutasítottunk minden általánosságot, amely nem javítja, hanem ködösíti állásfoglalásunkat. Elutasítottunk minden olyan javaslatot, amely a politikai csoportok függetlenségét csökkentené. Meggyőződésünk, hogy az Európai Parlament egységeinek függetlensége és pénzügyi felelőssége elválaszthatatlan. A szocialista demokrata csoport ennek a felelősségnek tudatában végzi munkáját. A többi politikai csoport, ha saját tevékenységét javítani szeretné, tegye meg. Ezeket a gondolatokat javasolva kérem, fogadják el a jelentést és adják meg a felmentvényt az Európai Parlament számára.

 
  
MPphoto
 

  Gerben-Jan Gerbrandy , az ALDE képviselőcsoport nevében.(NL) Elnök úr, nagy rajongója vagyok a brit Genesis rockegyüttesnek. Van egy fantasztikus számuk, amelynek az a címe, hogy „Dance on a Volcano”, és éppen ez a dal jutott eszembe a héten, amikor a fő téma a vulkáni hamu kérdése volt. Nem mintha a dal arra késztetett volna, hogy Izlandon táncoljak; inkább a 2008-as kiadások igazolásáról szóló, ma reggeli vita kapcsán jutott eszembe, 2008 egy újabb év, amelyre vonatkozóan az Európai Számvevőszék nem adta meg a jóváhagyást. Ebben vélem felfedezni a párhuzamot a vulkánon való tánccal; egy olyan vulkánról van szó, amely nem lávával vagy hamuval van tele, hanem bizalmatlansággal. Európa sokféle erős nyomásnak van kitéve, például az euróval, valamint az uniós és nemzeti szempontok közötti konfliktussal kapcsolatban. Ennyi elég is, hogy az embernek eszébe jusson ez a metafora a vulkánról, nem is kell hozzá elégtelen pénzügyi elszámoltathatóság és általános bizalmatlanság, hogy kitörjön a vulkán.

Mindezt hogyan előzhetjük meg? Szerintem csak egy módon, mégpedig átláthatóság révén; minden intézményben legyen optimális átláthatóság. Legyen átláthatóság a Tanácson – és ezáltal a tagállamokon – belül pontosan azért, mert minden évben ez a legfőbb oka a szabálytalanságoknak. Egyébként örülök annak, hogy a Tanács még jelen van. Szeretném a tagállamokat is felkérni arra, hogy végre-valahára teremtsenek átláthatóságot az európai pénzeszközökkel kapcsolatos kiadásaik terén azáltal, hogy évente nyilvános elszámolást készítenek ezekről a kiadásokról, nyilvánosan elszámolnak ezekkel a kiadásokkal. Képtelen vagyok megérteni, hogy miért zárkóznak el ettől rendületlenül. Meg vagyok győződve arról, hogy amennyiben a tagállamok ugyanígy kezelnék a saját pénzüket, az állampolgárok azt elfogadhatatlannak tartanák.

Legyünk igazságosak azonban, a Parlamentben is nagyobb mértékű átláthatóságra van szükség. Staes úr jogosan állított össze egy nagyon is bíráló jelentést, és az utóbbi években bekövetkezett sok hasznos változást követően ideje, hogy egyszer s mindenkorra kitárjuk az ablakokat és az átláthatóság révén megmutassuk az európaiaknak, hogy képesek vagyunk arra, hogy felelősen kezeljük a pénzüket, egyszerűen ennyiből áll az egész.

Végül a Tanács és a Parlament közötti kölcsönös kapcsolatokhoz szeretnék fűzni néhány megjegyzést. Úgy 40 évvel ezelőtt, szóbeli megállapodás volt szükséges ahhoz, hogy a két fél viszonylagos békében és csendben dolgozzon, ahelyett, hogy iszapbirkózást folytassanak. Akkoriban az ilyen megállapodás nagyon hasznos volt, de őszintén be kellene vallani, hogy már nem működik, mert most már az iszapban birkózunk egymással. Úgy gondolom azonban, hogy fontosabb dolog az, hogy mára a Tanács és a Parlament is erős, érett intézménnyé vált, így képesnek kellene lenniük arra, hogy „felnőtt” módon, szóbeli megállapodás nélkül ellenőrizzék egymás tevékenységét. Most, hogy már itt van, azt szeretném kérdezni a Tanácstól, reagálna-e erre és egyetért-e azzal, hogy lehetséges, hogy a két intézmény szóbeli megállapodás nélkül, hatékonyan ellenőrizze egymást.

Szóbeli megállapodás helyett kölcsönös nyitottság lehet az alapja annak, hogy a Tanács és a Parlament együtt, harmóniában lejtsen táncot anélkül, hogy attól kellene félni, hogy beszakad alattuk a talaj, vagy hogy az általános bizalmatlanság vulkánkitöréshez vezet.

 
  
MPphoto
 

  Bart Staes , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében.(NL) Elnök úr, biztos úr, López Garrido úr, hölgyeim és uraim! Most képviselőcsoportom nevében szólalok fel, nem mint a Parlament mentesítéséért felelős előadója, erre az utóbbira később még lesz lehetőségem.

Szeretnék felvetni néhány kérdést. Az első a Bizottság mentesítését érinti. A kérdést a biztos úrhoz és a Tanácshoz intézem azzal kapcsolatban, hogy pénzeszközeinknek 80%-át valójában a tagállamok költik el, és évek óta a Parlament hagyja jóvá a nemzeti igazgatási nyilatkozatokat. Az előadó, Liberadzki úr több pontban nagyon világosan meghatározza az új lehetőségeket. Hatályba lépett egy új szerződés, és a 317. cikk (2) bekezdésének új megfogalmazása lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy javaslatokat terjesszen elő a kötelező nemzeti igazgatási nyilatkozatok minél előbbi bevezetésére. Šemeta biztos úr, arra kérném Önt, hogy válaszában térjen ki erre a kérdésre. Készek arra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel? Négy tagállam már alkalmazza ezt, amit örvendetesnek tartok, de eltérő módon, tehát valahogy össze kellene hangolni ezeket a törekvéseket.

A Tanács erre azt fogja mondani, hogy ez elég jó, de vannak gyakorlati akadályok. Vannak olyan tagállamok, amelyek szövetségi államok közös szervekkel, vegyük például Belgiumot Vallóniával, Brüsszellel és Flandriával, hogyan várhatjuk el a belga szövetségi minisztertől, hogy nemzeti igazgatási nyilatkozattal álljon elő? Ez azonban nem jelent problémát, hölgyeim és uraim. A nemzeti miniszternek egyszerűen megállapodásra kell jutnia a regionális miniszterekkel, meg kell várnia, hogy regionális politikai nyilatkozatot és igazgatási nyilatkozatot tegyenek, majd mindezt a Tisztelt Ház és a nyilvánosság elé kell terjesztenie. Aztán mondhatja, hogy például Vallónia és Brüsszel jól teljesít, de Flandria nem, vagy fordítva.

Következő észrevételem Liberadzki úr állásfoglalásával kapcsolatos, amely foglalkozik a Számvevőszék által készített, a Törökországnak nyújtott előcsatlakozási támogatás Bizottság általi kezeléséről szóló külön jelentéssel. Véleményem szerint a megfogalmazás nem túl szerencsés; bizonyos vonatkozásban és egyes pontjaiban helytelen módon kissé arra irányul, hogy beavatkozzon a csatlakozási tárgyalásokba. Geier úrral számos módosítást nyújtottunk be, hogy sor kerüljön bizonyos részek törlésére. Ezenkívül benyújtottam egy javaslatot is, amely a szöveg javítására szolgál, és arra szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy tanulmányozzák a javaslatomat.

Végül a Tanácshoz szeretnék szólni és elmondani, hogy remélem, hogy a soros elnök úr figyel arra, ami elhangzik. Készen áll-e arra, hogy kicsit később a válaszában közli, hogy eleget tesz-e az előadó, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Tisztelt Ház arra vonatkozó kérésének, hogy 2010. június 1. előtt válaszol, valamint összeállítja az állásfoglalás 25. és 26. pontjában kért dokumentumokat? Tud-e már válaszolni arra, hogy teljesíti-e ezt a kérést? Számunkra ez rendkívül fontos annak megállapításához, hogy a Tanács és a Parlament közötti kapcsolatok olyanok-e, amilyennek lenniük kellene.

 
  
MPphoto
 

  Richard Ashworth , az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, a brit konzervatív párt nevében szólalok fel, amely idén is a költségvetés mentesítése ellen fog szavazni. Ehhez az állásponthoz következetesen ragaszkodunk mindaddig, amíg nem tapasztalunk nagyobb igyekezetet abba az irányba, hogy a Számvevőszék kedvező megbízhatósági nyilatkozatot állítson ki.

Szeretném azonban nyilvánosan elismerni, hogy az előző Bizottság elért bizonyos előrehaladást, ami a pénzgazdálkodási normák javítását illeti. A Számvevőszék külön megjegyzi, hogy előrelépés tapasztalható a mezőgazdaság, a kutatás, az energia, a közlekedés és az oktatás terén. Elismerésemet fejezem ki a Bizottságnak az elért eredmények miatt. Ez nagyon bíztató.

Ugyanakkor még mindig sok a tennivaló. A Számvevőszék ismét kedvezőtlen észrevételeket tett az ellenőrzés hiányosságaival, több szabálytalansággal és az Európai Uniónak járó pénzek lassú behajtásával kapcsolatban.

Az is egyértelmű, hogy bár a felelősség végső soron az Európai Bizottságot terheli, a tagállamoknak és a Tanácsnak – főleg a Tanácsnak – kell sokkal lelkiismeretesebbnek lennie az európai finanszírozás alkalmazása tekintetében, és nekik kell sokkal nagyobb igyekezetet mutatni a kedvező megbízhatósági nyilatkozat kiállításának elérése érdekében.

Működésünket a Lisszaboni Szerződés határozza meg, és mi, európai parlamenti képviselők tartozunk azzal az európai adófizetőknek, hogy biztosítjuk a nyilvánosságot arról, hogy a költségvetés kiadásai értékarányosak, valamint arról is, hogy az Európai Unió elszámolási eljárásai tisztességesek. Amíg a Számvevőszék nem érzi úgy, hogy kedvező megbízhatósági nyilatkozatot tud kiállítani, pártommal együtt továbbra is a költségvetés mentesítése ellen fogunk szavazni.

 
  
MPphoto
 

  Søren Bo Søndergaard , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DA) Elnök úr, ez a vita rólunk, európai parlamenti képviselőkről szól, akik nem csak kollektívan, hanem egyénileg is felelősek vagyunk azért, hogy az uniós pénzeszközöket hogyan használták fel 2008-ban. Miután a vita lezárul, és májusban sor kerül a szavazásra, a polgárok rajtunk fogják számon kérni a dolgokat.

Hadd közöljek rögtön egy dolgot: képviselőcsoportunk kifogásolja azt, ahogyan az EU 2008-ban kezelte az adófizetők pénzét. Természetesen sok jó dolog történt, amelyek nem igényelnek további magyarázatot. Bizonyos területeken még némi fejlődés is tapasztalható 2007-hez viszonyítva. De még így is túl sok olyan terület marad, amelyekkel kapcsolatban azt kell mondanom, hogy elfogadhatatlan dolgok történnek. Vegyük például a Bizottság elszámolását! A strukturális alapokat illetően a Számvevőszék azt a következtetést vonta le, hogy az alapokból történ kifizetések legalább – ismétlem, legalább – 11%-a szabálytalan. Ez részben a hibák és mulasztások, részben csalás és hűtlen kezelés következménye. Mindez nem változtat azon a tényen, hogy csak ezen az egy területen több milliárd euró kifizetésére nem kerülhetett volna sor.

Elfogadható ez? Ismerjük már az összes kifogást. A Bizottság szerint ez a tagállamok hibája, mert ők felelnek az ellenőrzésért. A tagállamok pedig azt állítják, hogy a Bizottságot kell hibáztatni, mert a szabályok túl bonyolultak. Egymásra hárítják a hibát.

A következő kérdést kell feltennünk magunknak: jóváhagynánk-e egy sportklub, egy szakszervezet vagy egy politikai párt elszámolását, ha egy központi jelentőségű területen a kiadások 11%-át nem szabályszerűen fizették ki? Egyetértek azokkal, akik szerint alapvető strukturális változtatásokra van szükség ahhoz, hogy ez a helyzet változzon. Ezért fel kell használnunk a mentesítést arra, hogy előmozdítsuk az ilyen változásokat. Ebben a tekintetben a Tanácsra is nyomást kell gyakorolnunk.

Tavaly áprilisban a Parlament nagy többséggel visszautasította a Tanács 2007-re vonatkozó elszámolásának mentesítését. Azt mondtuk, hogy nem vállalhatunk felelősséget az elszámolásért a választók előtt, amíg a Tanács nem járul hozzá, hogy hivatalosan találkozik a Parlament illetékes bizottságaival és nyilvánosan válaszol a kérdéseinkre. Mindazonáltal azért, hogy kimutassuk jóakaratunkat, novemberben megszavaztuk, hogy megadjuk a mentesítést a Tanács elszámolásával kapcsolatban azzal a feltétellel, hogy idén változásokra kerül sor.

Ma ki kell mondanunk, hogy nem került sor a változtatásokra. Hadd mondjak egy konkrét példát! A Tanács évről évre több millió eurót utal át a fordításra elkülönített összegből az útiköltségek számlájára. Azaz azokhoz a pénzeszközökhöz, amelyek az útiköltségek számláján már el vannak különítve. Ezért fel kell tennünk a Tanácsnak a kézenfekvő kérdéseket. Mire szolgál ez az egész? Mire fordítják az útiköltség fedezésére szánt összegeket? Mely országok részesülnek ebből? A Tanács nem hivatalosan, jegyzőkönyvön kívül szívesen válaszol. A Tanács azonban mind a mai napig megtagadta, hogy nyíltan és nyilvánosan válaszoljon, bár ez változhat. Ez egyszerűen nem elég jó. Ezért az a véleményünk, hogy a mentesítésekkel meg kell várni egy intézményközi megállapodás létrehozását, amely egyértelműen meghatározza a Tanács kötelezettségeit az átláthatóság és a Parlamenttel való együttműködés tekintetében.

Nyilvánvaló, hogy bírálattal illetjük a Tanácsot és a Bizottságot. Más képviselőcsoportok sok parlamenti képviselője egyetért ezzel. Pontosan azért, mert ilyen egyértelműen kritikát gyakorolunk, saját magunkkal szemben is kritikusnak kell lennünk a Parlament pénzügyi adminisztrációja tekintetében is. Ezért sajnálatosnak tartom, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentése végül kevésbé kritikus az elnök eredeti változatához képest. Ennélfogva támogatjuk azt is, hogy a bírálatokat tartalmazó részek újra kerüljenek be a szövegbe. Remélem, hogy a májusi szavazáson széles körűen támogatják majd, hogy pontosan az önkritikára irányuló szándékunk biztosítja, hogy a Tanáccsal és a Bizottsággal kapcsolatban megfogalmazott bírálatainknak és követeléseinknek legyen súlya és tekintélye.

Végül szeretnék köszönetet mondani a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban tevékenykedő képviselőtársaimnak, akik idén is azért dolgoztak, hogy nagyobb átláthatóság és felelősség valósuljon meg abban, ahogyan az EU a polgárok pénzét kezeli.

 
  
MPphoto
 

  Marta Andreasen , az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, a mentesítés az egyik legfontosabb feladat, amelynek elvégzéséért felelősek vagyunk. Tulajdonképpen arra kérnek bennünket, hogy hagyjuk jóvá azt, ahogyan az európai adófizetők pénzét elköltötték, és döntésünket az Európai Számvevőszék jelentése alapján kell meghoznunk.

Az ellenőrök 2008-ra vonatkozó jelentése a költségvetésnek mindössze 10%-át mentesíti. A többire különböző mértékű hibák előfordulása jellemző. Ilyen feltételek mellett bármely igazgatótanács jóváhagyná-e a vállalat irányítását? Természetesen nem.

Az elmúlt 15 évben ugyanez volt a helyzet, és a Parlament mindig megadta a mentesítést annak alapján, hogy előrehaladás tapasztalható az Európai Unió pénzeszközeinek felhasználása terén. Sajnálom, de meg kell mondanom, hogy az adófizetők azt szeretnék tudni, hogy pénzük eljutott-e a megfelelő emberhez, a megfelelő célra fordították-e és megfelelő összeget szántak-e az adott célra. Ennek figyelembevételével kell határozatot hoznunk a mentesítésről.

Évek alatt a Bizottság, a Parlament és a Tanács mindössze annyi előrehaladást ért el, hogy a tagállamokra hárítják át a felelősséget. Bár az igaz, hogy a programokat a tagállamokban hajtják végre, az európai adófizetők az Európai Bizottságra bízzák a pénzüket. Ez az intézmény bocsátja rendelkezésre a pénzösszegeket, és ezért ezt megelőzően neki kell elvégeznie a szükséges ellenőrzéseket.

Mindennek a tetejébe a Bizottság és a Parlament most a megengedhető hibakockázatról vitázik. Miért tolerálnánk bármilyen hibát – ez a szabálytalanság új elnevezése –, mikor az Európai Unió pénzügyeinek bonyolultsága egy közepes nagyságú bankénak felel meg? Tavaly a Tanács mentesítését áprilisról novemberre halasztottuk, mert a Parlament kijelentette, hogy nincs megelégedve pénzgazdálkodásukkal annak ellenére, hogy az ellenőrök nem kritizálták a Tanács pénzügyi gazdálkodását. Amikor pedig a helyzet nem változott novemberre sem, a Parlament úgy határozott, hogy megadja a mentesítést a Tanácsnak. Most újra minden ágyú a Tanácsra irányul, és a halasztást javasolják.

Komolyan vesszük felelősségünket vagy csak politikai játszmákat folytatunk? A mentesítés valóban egy intézményközi játszma lenne, ahogy azt korábban is állították? Tűrhetik-e tovább az adófizetők ezt a játszmát? Az ő pénzükről van szó.

Kedves kollégák, felhívom Önöket arra, hogy kellő körültekintéssel gyakorolják felelősségüket és tagadják meg a Bizottság, a Parlament, a Tanács, az Európai Fejlesztési Alap és a Számvevőszék mentesítését, amely nem teszi közzé pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozatot addig, amíg ezek az intézmények nem bizonyítják, hogy hatékony és eredményes pénzgazdálkodást folytatnak.

 
  
MPphoto
 

  Ryszard Czarnecki , előadó. – (PL) Elnök úr, valami probléma lehet, mert a hirdetőtáblán López Garrido neve szerepel, aki a Tanács nevében fog felszólalni, de arra szándékozik reagálni, amit a Tanács költségvetésével, valamint azzal kapcsolatban elmondtam, hogy nem hajtják végre a költségvetést és az egyéb dokumentumokat – azaz az általam elmondottakra, amelyeket nem is hallott, mert nagyon későn érkezett.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Czarnecki úr, kérem, hogy ügyrendi kérdésben szólaljon fel!

 
  
MPphoto
 

  Ryszard Czarnecki , előadó. – (PL) Azt akartam nagyon röviden közölni, hogy szeretnék lehetőséget adni a miniszter úrnak, hogy reagáljon bíráló megjegyzéseimre, és hogy egy percet kérnék bírálataim megismétléséhez.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Helyesen állapította meg, hogy López Garrido úr neve szerepel a felszólalók listáján. Meglátjuk. Ugyanolyan joga van felszólalni, mint Önnek.

 
  
MPphoto
 

  Martin Ehrenhauser (NI) . – (DE) Elnök úr, úgy gondolom, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság minden tagja egyetért egy kérdésben, pontosabban abban, hogy megoldásokra van szükség, ami az uniós ügynökségek rendszerét illeti. Ezért tizenegy megoldási módot szeretnék előterjeszteni. Ezek lehetővé tehetnék, hogy évente 500 millió eurót takarítsunk meg anélkül, hogy az kihatna az igazgatási teljesítmény színvonalára.

A következő tizenegy megoldási módot javaslom: 1) hatékony elsődleges jogalapra van szükség. Ezt a Lisszaboni Szerződés sem tudta megteremteni; 2) azonnali befagyasztás, amíg egy független vizsgálat nem állapítja meg a decentralizáció hozzáadott értékét egyszer s mindenkorra; 3) hét ügynökség megszüntetése, és az egyes ügynökségek igazgatási feladatainak összevonása; 4) a jövőben minden ügynökség egyetlen uniós biztos közvetlen felelősségi körébe tartozzon, és a horizontális kérdésekkel mindenekelőtt az EU intézményközi kapcsolatokért és igazgatásért felelős biztosának kell foglalkoznia; 5) az adminisztratív testület létszámának csökkentése. A teljes munkaidőben dolgozók létszáma nem haladhatja meg a posztok 10%-át, illetve nem lehet 20-nál nagyobb; 6) össze kell állítani egy jegyzéket, amely az ügynökségek elhelyezésére vonatkozó kritériumokat tartalmazza, amelyeket figyelembe kell venni az ügynökségek helyének meghatározásakor – ahogy az már Haug asszony felszólalásában is elhangzott, erre sürgősen szükség van; 7) az uniós ügynökségeket mentesíteni kell az EU személyzeti szabályzata alól; 8) minden ügynökségigazgatót határozott időre kell megválasztani a Bizottság javaslata alapján, valamint kizárólag az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt és az általa megadott jóváhagyást követően; 9) szükség van a Bizottság és az ügynökségek közötti, a teljesítményre vonatkozó egyértelmű megállapodásra, amely világosan meghatározott mennyiségi kritériumokat tartalmaz, amelyeket az Európai Számvevőszék éves teljesítményi rangsorában foglal össze; 10) minden ügynökségnek pénzügyi adatokat kell továbbítani egy adatbázisba. Így mi, költségvetési előadók elég könnyen készíthetünk statisztikai elemzést. Eddig erre nem volt lehetőség, mert az adatokat nyomtatott formában, papíron kaptuk meg; 11) a szubszidiaritás elvének alkalmazása. A Bizottságnak mindazonáltal figyelembe kell vennie az indokolásra vonatkozó kritériumot.

Tehát a megoldások Önök előtt vannak. Geier úr, Gräßle asszony ideje, hogy lehetővé tegyék, hogy ez a megoldás a Tisztelt Házban is megvalósuljon.

 
  
MPphoto
 

  Diego López Garrido , a Tanács soros elnöke. – (ES) Elnök úr, örülök, hogy részt vehetek a vitában, bár nem kaptam hivatalos meghívást. A Parlament nem hívott meg hivatalosan a vitára. Ennek ellenére amikor értesültem arról, hogy a Tisztelt Ház és egyes képviselők kérték, hogy legyek jelen, azonnal örömmel jöttem.

Úgy gondolom, hogy a Tanács 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetését pontosan végrehajtották, amint az a Számvevőszék éves jelentéséből kikövetkeztethető. Egy vagy két felszólaló – például Søndergaard úr – említette az átláthatóságot, az átláthatóság hiányát, illetve hogy nem elegendő az átláthatóság. Teljesen pontosan szeretnék fogalmazni ezzel kapcsolatban: a Tanács úgy véli, hogy teljesen átláthatóan hajtja végre költségvetését, ilyen módon helyesen alkalmazza a költségvetési rendelet által módosított, előírt követelményeket.

Ezenkívül, amint azt Önök is tudják, a Tanács saját honlapján jelentést tesz közzé az előző évi pénzgazdálkodásról. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a mai napig a Tanács az egyetlen intézmény, amely nyilvánosságra hozta a 2009-es elszámolásról szóló előzetes jelentést.

Továbbá néhány nappal ezelőtt, pontosan március 15-én a Coreper elnöke és a Tanács főtitkára találkozott a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttségével. A találkozón a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által a Tanács 2008-as költségvetésével kapcsolatban felvetett témákra és kérdésekre vonatkozóan minden információt megadtak.

Gerbrandy úr azzal kapcsolatban tett fel kérdést, hogy a két intézménynek költségvetési kérdésekben nem kellene-e kölcsönös ellenőrzést folytatnia, szóbeli megállapodás alkalmazása nélkül. Ezt mondta Gerbrandy úr. Amennyiben a Parlament szeretné felülvizsgálni a szóbeli megállapodást, a Tanács kész ennek megfontolására, valamint arra, hogy a két intézmény közötti viszonosság alapján megbeszélést folytasson egy új megállapodásról. Tehát nem jelent problémát, hogy megvitassuk a helyzetet, és esetleg új megállapodást kössünk, és lehetőség szerint javítsunk az eddigieken.

A Tanács ezekre a pontokra szeretne rámutatni a ma reggeli vitával kapcsolatban. Nagyon köszönöm a szóbeli meghívást, de ismétlem, nem kaptam hivatalos meghívást erre az ülésre.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Köszönöm, miniszter úr. Nagyon köszönöm, hogy volt olyan kedves, és teljesítette kérésünket. Ennek kapcsán megjegyzem, hogy erre az ülésre a Bizottság sem szokott hivatalos meghívást kapni. Egy ideje már európai parlamenti képviselő vagyok, és megfigyeltem, hogy az Önéhez hasonló eseteken, amikor a Tanács képviselteti magát – még ha nem is feltétlenül szükséges –, jelentősen hozzájárul az elnökség sikeréhez. Emiatt még egyszer köszönetemet fejezem ki Önnek.

 
  
MPphoto
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) . – (FR) Elnök úr, Šemeta úr, López Garrido úr, még egyszer köszönöm, hogy csatlakozott hozzánk. Először is szeretném köszönetemet kifejezni képviselőtársamnak, Liberadzki úrnak, mivel az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja nevében szólalok fel az Európai Bizottság mentesítésének megadásával kapcsolatban.

Ezenkívül a többi képviselőcsoport előadóinak, valamint a Számvevőszéknek, és különösen az elnökének, Caldeira úrnak is szeretnék köszönetet mondani, aki iszonyú munkát végez, hogy megvilágítsa számunkra ezeket a bonyolult eljárásokat.

Šemeta úr, képviselőcsoportunk meg fogja szavazni az Európai Bizottság mentesítésének megadását, és szeretnék említést tenni az Ön elődjének, Kallas úrnak a hozzájárulásáról, aki rengeteg dolgozott velünk, főleg az előző hivatali időszakban, hogy e kedvező fejlemények bekövetkezhessenek.

Először is a Számvevőszék kedvező megbízhatósági nyilatkozat állított ki az éves elszámolásról. Ennélfogva, Ashworth úr, talán a konzervatívok egyszer az éves beszámoló mellett fognak szavazni. Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak Taverne úrnak és elődjének, Gray úrnak.

Ami az elszámolásokat illeti, nem tudom megállni, hogy ismét hangot ne adjak aggályomnak az 50 milliárd euró összegű negatív saját tőkeállomány miatt, és továbbra is érthetetlen számomra, hogy miért nem vezetjük be az elszámolásba a tagállamokkal szembeni követeléseinket, amelyek körülbelül 40 milliárd eurót tesznek ki, ami a személyzet tagjainak kifizetendő nyugdíjak összegének felel meg.

Az elszámolás alapjául szolgáló ügyeletek jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban egyesek azt állítják, hogy a Számvevőszék nyilatkozata kedvezőtlen. Valójában még nem jöttünk rá. Elolvastam majd újra elolvastam a nyilatkozatot. Nem tudjuk, hogy a Szerződés 287. cikke szerint kedvező nyilatkozatot állított-e ki számunkra a Számvevőszék az elszámolás alapjául szolgáló ügyeletek tekintetében. A Számvevőszék valamiféle véleményeket – öt bekezdés – megfogalmazott velünk kapcsolatban, de mi nem ismerjük a tartalmát. Továbbá az állásfoglalás javasolja, hogy a Számvevőszék lássa el a Szerződésben előírt feladatát. Ennek kapcsán együtt felül kell vizsgálnunk az ellenőrzés költségeire vonatkozó valamennyi mentesítési eljárást.

Ami a módszereket illeti, a kormányoktól nemzeti megbízhatósági nyilatkozatot kérünk, amit soha sem fogunk megkapni. Javaslom, hogy a nemzeti ellenőrző szerveket vonjuk be az ellenőrzési láncba, hogy igazolásokat állíthassanak ki saját kormányuk számára, amelyet aztán fel lehet használni a mentesítési eljárás során.

Ezenkívül indítványozom a határidők lerövidítését. Mit szólnak ahhoz, hogy 2010 áprilisában még a 2008-as elszámolásról beszélünk? Rövidebb határidőket kell megadni. Azt javaslom, hogy készüljön egy tanulmány a konszolidált éves beszámolóról. Nem értek egyet azzal, hogy elhalasszuk a Tanács mentesítését, mert a Számvevőszék semmilyen észrevételt nem tett a Tanácsra vonatkozóan.

Elnök úr, végezetül javaslom, hogy rendezzünk intézményközi konferenciát a Bizottság, a Tanács, a végrehajtó szerveket ellenőrző összes nemzeti parlament, valamint a nemzeti ellenőrző szervek részvételével, hogy fejlesszük a mentesítési eljárást szakmai szempontból, és hogy sokkal világosabbak legyenek a dolgok, mint jelenleg.

 
  
MPphoto
 

  Barbara Weiler (S&D) . – (DE) Elnök úr, a Bizottság és mindenekelőtt a Tanács tisztelt képviselői, hölgyeim és uraim! Az európai alapok végrehajtásával és elosztásával kapcsolatos előrelépésről szóló vitában minden évben a következőket halljuk: minden szervezetnél és intézményben a kiadások pontosabb és hatékonyabb ellenőrzésére van szükség, nagyobb mértékű átláthatóságot kell biztosítani a Parlament és a polgárok számára is. Az, hogy ma jelen van a Tanács, annak az első jele, hogy valami változás elkezdődött a Tanácson belül is. Csodás, örülünk ennek – amint az már el is hangzott –, de ez még nem elég számunkra. A különbség éppen abban rejlik, amit Ön említett – Önök úgy gondolják, hogy teljes átláthatóságot teremtettek, mi pedig úgy, hogy még nem válaszoltak a november végi vitán feltett kérdéseinkre –, ami azt bizonyítja, hogy még nem olyan jó az együttműködés közöttünk, mint amilyennek lennie kellene. Szóba került az 1970-es megállapodás, amelyet módosítani és fejleszteni szeretne. Ez mind nagyon szép és jó, de ez egyáltalán nem új elvárás a részünkről. Említettük már néhányszor, Ön pedig úgy adta ezt elő, mintha egy teljesen új dologról lenne szó.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja támogatja Czarnecki úr jelentését. Egyetértünk az ő és a többi képviselőcsoport bírálataival. Nem fogjuk megadni a mentesítést a Tanácsnak sem ma, sem a jövő hónapban. Ezért meglepő Andreasen asszony kérése, mivel számomra nyilvánvaló, hogy a pénzeszközök 80%-áért a tagállamok felelősek. Ez persze nem menti fel a Tanácsot a felelősség alól, mivel nem a negyedik vagy ötödik uniós intézményről van szó, hanem együttműködik a tagállamokkal.

Egyetértek azzal, hogy bírálatainknak azonban nincs tényleges következménye. Ahogy arra Audy úr is rámutatott, még fejleszteni kell eszközeinket. Minden évben sárga lapot mutatunk fel a Tanácsnak a mentesítés visszautasításával, és aztán semmi sem történik. Tehát tovább kell fejleszteni az eszközeinket: nem csak valódi kritikára van szükség, hanem gyakorlati következményekre is – mi történik akkor, ha a Tanács nem működik együtt velünk. Ez esetleg alkotmányos változtatást is jelent.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Nagyon köszönöm, Weiler asszony. Hölgyeim és uraim, ismét leellenőriztem az eljárási szabályzatban: az Elnökök Értekezletének megkérdezése nélkül nem énekelhetünk a plenáris ülésen. De felköszönthetjük kollégáinkat. Most pedig két és fél percre Chatzimarkakis úré a szó, akinek ma van a születésnapja. Éljen sokáig!

 
  
MPphoto
 

  Jorgo Chatzimarkakis (ALDE) . – (DE) Köszönöm, elnök úr, nagyon kedves Öntől. Šemeta úr, az európai emberek képviselőjeként az európai szervek és intézmények költségvetési gazdálkodásáról szóló jelentések elfogadása legfontosabb kötelezettségeink közé tartozik – ez a mi szuverén feladatunk. Az európai integráció eszméjének elfogadása szempontjából döntő fontosságú, hogy Európa mire fordítja az adófizetők kemény munkával megkeresett pénzét.

Először is szeretném minden előadónak megköszönni a munkáját. A jelentések azonban tükröznek gondatlanságokat és kedvezőtlen fejleményeket is. A költségvetési gazdálkodás terén összességében gondatlanság tapasztalható. Ugyanakkor mindenhol maga az EU ellenőrzi és kezeli a pénzeszközöket, a szabályoknak megfelelően. Az, hogy hatékonyan-e, az már teljesen más kérdés. Nekünk az Európai Parlamentben jobban oda kell figyelnünk a politikák, a politikai kérdések és a végrehajtás hatékonyságára, különösen ami a 2020-as menetrendet illeti.

A kohéziós politika terén megfigyelhetőek kedvezőtlen jelenségek. A dolgok 11%-a nem felel meg a szabályoknak, ez pedig túl nagy arány. Ezért rendkívül fontos, hogy az EU próbálja meg keményebben behajtani a jogosulatlanul kifizetett összegeket. Következésképpen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elfogadott egy módosítást, amelyet Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja terjesztett elő. Az ilyen összegek 100%-át vissza akarjuk kapni.

Az a megtiszteltetés ért, hogy 2010 vonatkozásában én lehetek az Európai Bizottság mentesítésének előadója. A Lisszaboni Szerződés késleltetett hatálybalépése miatt nem lesz könnyű dolgom. Nagyon szigorúan ellenőriznünk kell, hogy az egyes biztosok új feladatköre nem azt idézi-e elő, hogy a feladatok még kevésbé lesznek átláthatóak és még több lesz az eltitkolni való. Ezzel kapcsolatban még további alapos vizsgálatot kell folytatnunk.

Engedjék meg, hogy két területet kiemeljek: az egyik az úgynevezett nem kormányzati szervezetek, a másik pedig a szóbeli megállapodás kérdése. 2008 és 2009 között az Európai Unió több mint 300 millió euró összegű támogatást fizetett ki a nem kormányzati szervezeteknek. Ezek közé olyan tiszteletre méltó szervezetek tartoznak, mint a Deutsche Welthungerhilfe. Vannak azonban olyanok is, amelyek tönkre akarják tenni az Európai Unió jó hírét, konkrétan a Counter Balance-t említhetem meg, amely támadást intézett az Európai Beruházási Bank ellen. Ez elfogadhatatlan, foglalkoznunk kell vele. Szükségünk lenne a nem kormányzati szervezetek fogalmának meghatározására és nyilvántartás létrehozására, mivel ezek a szervezetek rengeteg támogatást kapnak az adófizetők pénzéből.

Ami a szóbeli megállapodás kérdését illeti, szeretnék köszönetet mondani López Garrido úrnak. Köszönöm, hogy ellátogatott az ülésre. Egy történelmi jelentőségű momentumra is szeretnék rámutatni: a szóbeli megállapodás 40 év elteltével történő kétségbevonása és felülvizsgálata hatalmas előrelépést jelent. Egyben szükséges is, mert az új Lisszaboni Szerződés következtében a Parlament nagyobb jelentőségre tett szert. Biztosítanunk kell az átláthatóságot itt és a Tanácsban is.

 
  
MPphoto
 

  Ashley Fox (ECR) . – Elnök úr, a Parlamentnek ismét kifogásolható elszámolásokat nyújtanak be, és a mentesítést kérik. Ezek esetében a Számvevőszék megtagadta a kedvező megbízhatósági nyilatkozat kiállítását – olyan elszámolásokról van szó, amelyek még most sem jogszerűek és nem szabályszerűek. Az ellenőrök ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy az elszámolások hemzsegnek a szabálytalanságoktól, mégis elvárják, hogy gondolkodás nélkül elfogadjuk.

Örömmel fogadtam Mathieu asszony javaslatát, hogy halasszuk el az Európai Rendőrakadémia elszámolásának mentesítését. Támogatjuk, mivel az OLAF-nak több időre van szüksége, hogy kivizsgálja az ügyet. Vádak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Rendőrakadémián csalárd tevékenységre derült fény, például az adófizetők pénzét használták fel az alkalmazottak személyes célú bútorvásárlásaira.

Szeretném a Parlament tudomására hozni, hogy a brit konzervatívok nem fogadják el a hasonló szabálytalanságokat. Nem vagyunk megadni a mentesítést, amíg a Számvevőszék nem állít ki kedvező megbízhatósági nyilatkozatot.

A politikusok iránti bizalom soha nem látott mélyponton van, és ez csak súlyosbodhat, ha szemet hunyunk az ilyenfajta pazarlás láttán. Minden egyes kifogásolható elszámolás mentesítésével a pazarlást és csalást támogatnánk. Minden egyes alkalommal, amikor megszavazzuk valamely elszámolás mentesítését, a Tanács, a Bizottság és a szavazóink azt feltételezhetik, hogy nem vesszük komolyan ezt a kérdést.

Pártom különös figyelemmel fogja kísérni, hogyan szavaznak a munkáspárti és liberális demokrata európai parlamenti képviselők ebben a kérdésben. Nem tehetik meg, hogy míg otthon azt állítják, hogy változást akarnak a politikában – rendet teremteni és megreformálni a politikát –, addig újra meg újra megszavazzák a kifogásolható elszámolások mentesítését. Ha valaki szívből elkötelezett a rendszer reformja és az adófizetők védelme iránt, az nem szavazhatja meg az elszámolások mentesítésének megadását.

 
  
MPphoto
 

  Bastiaan Belder (EFD) . – (NL) Elnök úr, a magas hibaarány miatt nem hagyom jóvá az Európai Bizottság mentesítésének megadását. Még mindig nem teszünk eleget a szabályok egyszerűsítése érdekében, különösen a strukturális alapok terén. Négy független tanácsadó testület adott be javaslatot, amelyre a Bizottság még mindig nem adott megfelelő választ. Nélkülözhetetlen lenne a független, külső ellenőrzés a Bizottság hatásvizsgálati testületében. Ha Dr. Stoiber magas szintű csoportja indokoltnak tartja ezt, ez a csoport is jusson megfelelő forráshoz egy titkárság létrehozásához. Szükség lenne szélesebb körű felhatalmazásra is. Nem csak az adminisztratív terheket kellene csökkenteni, hanem a lényegi teljesítések költségeit is, és a mandátum sem korlátozható a jelenlegi jogszabályra: az új jogszabályt is alapos vizsgálatnak kell alávetni. Mindez, elnök úr, hozzájárulna, a szabályozás terheinek strukturális csökkentéséhez, amelyek indokolatlan akadályokat gördítenek a hatóságok és vállalkozások működésének útjába.

 
  
MPphoto
 

  Monika Hohlmeier (PPE) . – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Mindenekelőtt a fejlesztési támogatással kapcsolatos problémákat szeretném megvitatni, amelyeket a Számvevőszék szinte mindig kiemel, valamint szeretnék köszönetet mondani Ayala Sendernek a hatékony, rendkívül kellemes együttműködésért.

Először is, a költségvetési támogatással mindig probléma van. Ez azt jelenti, hogy felmerül a gyanú, hogy azokban az országokban, ahol szeretnénk egy kis segítséget nyújtani a lakosságnak, a költségvetési támogatás egy része korrupt és diktatórikus kormányok kezébe kerül, akik azt a nemkívánatos civil csoportok vagy akár a rendszer kritikusainak elnyomására használják fel. Bevallom, hatalmas kétségeim vannak az ilyen jellegű költségvetési támogatással szemben. Csökkenteni kellene vagy végleg beszüntetni azokban az országokban, ahol nyilvánvaló, hogy problémás a költségvetési támogatások felhasználása.

Másodsorban, a korábbiakhoz hasonlóan most is problémát jelent, hogy a kifizetések során hibák merülnek fel, nem valósul meg a fejlesztési segélyprojektek koordinációja és tervezése az országok intézményei és szintjei között, és nem követhető nyomon a prioritások meghatározása. Fontos, hogy ez kiemelt figyelmet kapjon, hogy javulhasson a projektek fenntarthatósága és hatékonyságát azokban az országokban, ahol az emberek valóban súlyos szükségben vannak.

Továbbá a korábbiakhoz hasonlóan most is fontosnak tartom, hogy a fejlesztési segély és általánosságban az Európai Fejlesztési Alap a teljes költségvetés részét képezze.

A Törökországnak nyújtott előcsatlakozási támogatással kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy meglepett, hogy a teljesen szokásos kritika, amely más országokban már rég a finanszírozás leállításához és visszatartásához vezetett volna, mindössze pillanatnyi fennakadást okozott a Törökország és a Bizottság együttműködésében. Úgy gondolom, természetes, hogy először meghatározzuk a stratégiát és célokat, majd a határidőket, a projektorientációt, az értékelés szempontjait, majd aztán a teljesítményellenőrzés módszereit.

Ha azonban mindez hiányzik, de a projekt megvalósul, majd sikeresnek nyilvánítják, nem tartom valószínűnek, hogy azt a programot megfelelő módon hajtották végre. Éppen azért személy szerint én szükségesnek tartom, hogy a pénzösszegnek legalább egy részét visszatartsuk addig, amíg nem áll rendelkezésünkre elég biztosíték, hogy megfelelő módon fogják elkölteni. Most kompromisszumra jutottunk, de továbbra is figyelemmel kell kísérni a problémát, mivel Bulgária, Románia, illetve Görögország is érintett lesz. Úgy gondolom, hogy mindenkinek egyenlő elbánásban kell részesülnie.

Ezért azt kérem, hogy az ingatlanpolitika terén egyértelmű építési és pénzügyi tervezés révén biztosítsuk a középtávú ingatlanstratégia alkalmazását. A nagyobb projektek számára külön költségvetési keretet kell létrehozni, valamint az építkezés előrehaladásával kapcsolatos jelentési rendszert kell létrehozni, és a továbbiakban ne fizessük ki az áthidaló hiteleket. Mivel nagy intézményeink vannak, szükségünk van épületekre, amelyeket körültekintően és átlátható módon kell megtervezni.

Végül, úgy vélem, nem lehet tovább halogatni a programok egyszerűsítését, mivel ez problémát okoz az érintett országokban. Jó lenne azonban, ha mindez nem maradna pusztán elméleti síkon, hanem végre megvalósulna.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Jens Geier (S&D) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, López Garrido úr, örülök, hogy jelenlétükkel kifejezik, hogy a Tanács mennyire fontosnak tartja ezt a vitát. Hölgyeim és uraim, mindannyian ismerjük ezt az egyszerű trükköt: ha valakit össze akarunk zavarni, úgy kell megfogalmazni a kérdést, hogy: tényleg felpofozod még most is a gyerekeidet? És hiába válaszol nemmel az illető, már beismerte, hogy valamikor, a múltban felpofozta a gyerekeit.

Staes úrnak, akinek szeretném megköszönni a munkáját, a Parlament mentesítéséről szóló, kritikai jellegű jelentése véleményem szerint, legalábbis néhány helyen, ezt a logikát követi. Az önkritika jó dolog, de csak ha körültekintően végzik. Képviselőcsoportomban több megbeszélést folytattunk arról, hogyan utasíthatnánk vissza a Parlament mentesítéséről szóló jelentés néhány megfogalmazását. Volt, akire országa enyhén szólva nyomást gyakorolt ezen a téren.

Mindenesetre szeretném megosztani Önökkel, miért utasítottuk vissza néhány esetben a Parlament mentesítéséről szóló jelentés szövegének egyik-másik részét. Szerepelnek olyan javaslatok is, amelyek már valóra váltak. Ezeket újra előterjeszthetjük, de minek? Vannak javaslatok, amelyeknek nincs értelme, mint például az, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság valamilyen alternatív belső ellenőrző vagy közvetítő testület legyen az Elnökség és plenáris ülés között. A jelentés egyébként számos jó javaslatot is tartalmaz, amelyeket elfogadtak

Azután vannak olyan javaslatok, amelyek nem a teljes valóságot tükrözik, mint például az előterjesztett 26. módosítás, amely a parlamenti képviselőcsoportok belső ellenőrzési rendszerének bevezetését javasolja. Ez kézenfekvő. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjában azonban ez már régóta így van. Ha képviselőcsoportom ezt elfogadta volna, azt jelentené, hogy lemaradtunk valamiben. Tehát ebben az esetben csak egyet tudunk érteni azzal, hogy ez a gyakorlat a jelentésben is szerepel. Ezért azt javaslom, hogy a szöveg egészüljön ki a következőkkel: az S&D csoport gyakorlata szerint.

 
  
MPphoto
 

  Olle Schmidt (ALDE) . – (SV) Elnök úr, bár még mindig sok a probléma, az uniós alapok ellenőrzése javult és egyre alaposabb. Már tapasztalhatjuk ennek eredményeit, ami igen örvendetes, de még ennél is többet tehetünk. Legyen az a mottónk, hogy egyetlen cent se vesszen kárba! Ami a fejlesztésre szolgáló pénzeszközöket illeti, a világon az EU nyújtja legtöbb segélyt. Jó dolog, hogy változást tudunk elérni a világban és kimutathatjuk együttérzésünket a világ legszegényebbjei felé. Meggyőződésem, hogy az uniós polgárok ebben örömmel tartanak együtt velünk, a pénzösszegeket pedig a lehető leghatékonyabb módon kell felhasználni. Nem kerülhetnek korrupt vezetők kezébe, akik saját zsebüket tömik tele, és nem vesztegethetjük el a pénzeket olyan projektekre és kezdeményezésekre, amelyek nem a haladást szolgálják és nem elég színvonalasak.

Ebben a tekintetben nekünk, európai parlamenti képviselőknek különleges felelősségünk van. Számtalan módosítást terjesztettem a bizottság elé, amelyekhez az előadó eléggé jóindulatúan viszonyult. Az a helyzet, hogy EU-nak világosabban kell fogalmaznia és meg kell követelnie, hogy azok az országok, amelyek uniós támogatásban részesülnek, segítsék elő a legalapvetőbb emberi jogok, például a véleménynyilvánítás szabadságának és a sajtószabadság érvényesülését. Sajnos jelenleg nem ez a helyzet.

Hadd mondjak egy konkrét példát: az EU segélyeket küld Eritreába, ahol a rendszer bírálóit anélkül börtönzik be, hogy bírósági tárgyalásra kerülne sor és egyáltalán közölnék velük, mit követtek el. Évek óta borzasztó körülmények között senyvednek a börtönben. Mi a bűnük? Bírálták az ország vezetését és az elnököt.

Ebben a kérdésben világosabban kell megfogalmaznunk feltételeinket. Az EU-nak ahhoz a feltételhez kell kötnie a segélyezést, hogy a kedvezményezett országok tartsák tiszteletben az alapvető emberi jogokat, és úgy gondolom, hogy ebben a vonatkozásban a jelentés lehetett volna erélyesebb és egyértelműbb is. Meggyőződésem, hogy az európai adófizetők ezt várnák el tőlünk.

 
  
MPphoto
 

  Peter van Dalen (ECR) . – (NL) Elnök úr, a Staes-jelentés tartalmaz egy nagyon lényeges, „A képviselők mint közfeladatot ellátó személyek” című részt. A cím igen találó. Minden egyes európai parlamenti képviselő közfeladatot ellátó személy, és mindenkor számot kell adnia a nyilvánosság előtt, hogyan dolgozik, és meg kell indokolnia, mire fordította az adófizetők pénzét. Valójában mindnyájan az adófizetők pénzét kezeljük, így joguk van megtudni, hogyan költjük el a pénzüket.

Az utóbbi években hatalmas fejlődés ment végbe a Parlament elszámoltathatósága tekintetében, de az EP-képviselőknek még nem kell elszámolniuk minden fillérrel. Elsősorban arra a havi maximum 4200 euróra utalok, amely minden képviselőnek rendelkezésére áll az általános kiadások fedezésére. Minden évben jelentékeny összeget kell kifizetnem egy külső könyvvizsgáló alkalmazására, hogy biztosított legyen az elszámoltathatóság. Ez felesleges; egyszerűen a Parlament szolgálatainak jelenlétében kellene megoldani, ahogy az utazási és tartózkodási költségek esetében. Ezért arra ösztönzöm Önöket, hogy támogassák az erről szóló 65. ponttal kapcsolatos 33. módosítást.

 
  
MPphoto
 

  Sidonia Elżbieta Jędrzejewska (PPE) . – (PL) Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) egy intézményközi szervezeti egység, amely az Európai Unió intézményei személyzetének kiválasztásáért felelős. Nagyon örülök annak, hogy a mentesítésről szóló jelentések foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megszűnjenek a földrajzi aránytalanságok a pályázók, valamint azok között, akik megkapják az Európai Unió intézményei közszolgálati posztjának valamelyikét. Mindenképp elfogadhatatlan az új tagállamok, többek között Lengyelország polgárainak nem megfelelő mértékű képviselete, ami nem csak az Európai Unió közszolgálatán belül jellemző. Ez a jelenség szerintem különösen kirívó a közép- és felsővezetők körében. A hosszadalmas munkaerő-felvételi eljárás és a kiválasztott személyek listájának kezelése is kételyeket vált ki. Gyakran előfordul, hogy a verseny során kiválasztott személyek– akik eredményesek voltak a versenyben – az Európai Unió intézményein kívül vállalnak állást, mert egyszerűen nem tudnak olyan sokáig várni, és így az egész munkaerő-felvételi eljárás felesleges.

Örvendetesnek tartam, hogy az EPSO korrekciós programot hozott létre és elfogadta a Számvevőszék észrevételeit, valamint hogy már az Európai Parlament egyes észrevételeit is elfogadta. Természetesen gondosan figyelemmel fogom kísérni a korrekciós program hatásait, mindenkor szem előtt tartva, hogy az EPSO céljának mindenképpen azt kell tekinteni, hogy az uniós intézmények állásajánlataira a lehető legkiválóbb pályázók jelentkezzenek, hogy a legalkalmasabbak nyerjék el a posztokat, valamint hogy a nyertesek lehető legmegfelelőbb listáját lehessen összeállítani, az összes tagállam arányos képviseletének megvalósításával.

 
  
MPphoto
 

  Ivailo Kalfin (S&D) . – (BG) Biztos úr, López Garrido úr, hölgyeim és uraim, szeretném kifejteni nézeteimet az európai ügynökségek feladatainak ellátásával kapcsolatban. Mindenekelőtt engedjék meg, hogy kollégám, Georgios Stavrakakis nevében elnézést kérjek azért, mert nem tudott eljönni a vitára, pedig az elmúlt néhány hónapban a jelentésen dolgozott a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja árnyékelőadójaként. A jól ismert közlekedési problémák miatt nem tud részt venni az ülésen.

Az S&D képviselőcsoport szerint az Európai Unió költségvetésének átlátható és jogszerű felhasználásával kapcsolatos kérdések rendkívül fontosak, és a közpénzekkel való gazdálkodás összességében nagyrészt e kérdések sikeres rendezésétől függ. Ezért az előadónak, Mathieu asszonynak is szeretnék köszönetet mondani, valamint az Európai Számvevőszék tagjainak és az ügynökségek vezetőinek, akikkel nagyon szoros együttműködést folytattunk. Szeretnék rámutatni arra, hogy az ügynökségek költségvetésének ellenőrzése rendkívül bonyolult és fáradságos eljárás, mivel gyakorlataik és hatáskörük tekintetében jelentős eltérés van közöttük.

Hadd kezdjem azzal az általános megállapítással, miszerint 2008 azt bizonyítja, hogy az ügynökségek évről évre javulást érnek el a költségvetés végrehajtása terén. Kicsit hadd térjek el a tárgytól, hogy közölhessem azon képviselőtársaimmal, akik nem számítanak a Számvevőszék részéről költségvetést támogató észrevételekre, hogy a Számvevőszék akkor nem fog észrevételeket tenni, ha csökken a szervezet iránti bizalom. Tény, hogy a költségvetés végrehajtása során a hibák száma egyre csökkenő, az átláthatóság és a fegyelem mértéke pedig növekvő tendenciát mutat. Ezt a fejlődést az Európai Számvevőszék is tekintetbe veszi, miközben az ügynökségek vezetői egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a számviteli és ellenőrzési rendszerek fejlesztése érdekében.

Nyilvánvaló, hogy még mindig vannak hiányosságok. Ezekről említést tett a Parlament és a Számvevőszék. A hiányosságoknak vannak objektív és szubjektív okai. A jó hír az, hogy ezeket lehet orvosolni, aminek érdekében már most folyamatban vannak bizonyos intézkedések.

A legnagyobb probléma az Európai Rendőrakadémiával (CEPOL) van. Az intézményben különböző okok miatt évek óta tapasztalhatók problémák: a számviteli rendszer megváltoztatása, a fogadó állammal kapcsolatos tisztázatlan ügyek, mulasztások a szerződések bejelentése, valamint a közpénzeknek a meghatározott céltól eltérő felhasználása terén. Annak ellenére, hogy néhány évig engedményeket kaptak, az eredmények a vártnál lassabban mutatkoznak, ebben az évben az ügynökség 2008-as költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítés elhalasztását támogatom, amíg nem kerül sor egy új ellenőrzésre, és a Rendőrakadémia új vezetése egyértelműen felelősséget nem vállal annak biztosításáért, hogy a szabálytalanságokat és a jogi következetlenségeket a lehető leghamarabb megszüntetik.

A másik probléma a Frontexhez kapcsolódik, különösen a számára elkülönített források felhasználása terén. Az ügynökség vezetője elfogadható válaszokat adott ezzel kapcsolatban a bizottsági meghallgatások során.

A jövőben számos intézkedést kell tennünk az említett ügynökségeken belüli költségvetési ellenőrzés terén. Három intézkedésbe szeretném sűríteni. Először is az ügynökségek vezetőinek továbbra is törekedniük kell a költségvetési fegyelem szigorúbb betartásának ellenőrzésére. Másodszor intézkedéseket kell tenni a számviteli szabályok egyszerűsítése érdekében, különösen a társfinanszírozott és önfinanszírozó ügynökségek esetében. Végül tanulmányoznunk kell a Számvevőszék által előterjesztett javaslatot, amely olyan kritériumok bevezetésére irányul, amelyek jelzik, milyen eredményesen látják el feladataikat ezek az ügynökségek.

 
  
MPphoto
 

  Markus Pieper (PPE) . – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, néhány észrevételt szeretnék tenni az európai alapoknak a bővítési folyamatban történő felhasználásáról. A Számvevőszék által a Törökországnak nyújtandó előcsatlakozási támogatás felhasználásáról kidolgozott különleges jelentést kellett értékelnünk. Mi, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagjai, rendkívül csalódottak vagyunk a Számvevőszék jelentésének megállapításai miatt. A korábbi időszakban a Bizottság minden stratégia vagy hatékony ellenőrzés nélkül használt fel összegeket az alapokból, és mindenekelőtt a projektek nem kapcsolódtak közvetlenül a csatlakozás felé történő haladáshoz. A Számvevőszék még a 2007-ben működésbe lépett új előcsatlakozási támogatási eszközzel (IPA) sem tudja felmérni az elköltött források hatékonyságát. Erre most 4,8 millió euróról beszélünk 2013-ig.

Először a reménytelenség érzése uralkodott el a bizottságban. Hol és mikor rendelkezünk majd politikai befolyással ahhoz, hogy beleszólhassunk az előcsatlakozási eszköz felhasználásába, ha a Számvevőszék következő értékelésére csak 2012 után kerül sor? A Költségvetési Ellenőrző Bizottság ezért felszólítja a Bizottságot az IPA-program sürgős felülvizsgálatára. Amíg meg nem történik az előrehaladás felmérése, felszólítunk az alapoknak a 2006. évi szinten történő befagyasztására. Ez egy kompromisszum kezdete.

Ezenkívül azt javasoljuk, hogy általában véve – általában véve, és Törökországra való kifejezett hivatkozás nélkül – rugalmasan alkalmazzák az IPA-t, többek között a különleges tagsági, együttműködési vagy szomszédsági formák vagy más lehetőségek tekintetében. Az, ha csak tisztán az uniós tagságra koncentrálunk a csatlakozási tárgyalások során, nagyon rossz befektetésnek bizonyulhat.

A Zöldek és a baloldal bírálata az, hogy ezekkel a követelésekkel beavatkoznánk a külpolitikába, és így Törökország különleges elbánásban részesülne. Nem, ha nem reagálunk a nyilvánvaló hiányosságokra, akkor biztosítunk különleges elbánást. Ha kivételt teszünk Törökországgal, beszüntethetjük a költségvetési ellenőrzési munkát Horvátország, Románia, Bulgária vagy Görögország esetében is. Végül is ez ugyanaz a téma.

Felszólítom a Bizottságot, ne tegyen úgy, mintha nem látná ezeket, csak mert Törökországról van szó. Ehelyett inkább támogassuk Törökországnak a csatlakozási kritériummal összhangban történő csatlakozását, amelyeket maga a Közösség határozott meg.

 
  
MPphoto
 

  Christel Schaldemose (S&D) . – (DA) Elnök úr, ma a Parlament mentesítéséről szóló jelentésről szeretnék beszélni. Véleményem szerint ez az eddigi legalaposabb, leginkább kritikai hangvételű és leginkább előremutató jelentés az Európai Parlament mentesítéséről. Ez nagyszerű dolog. Staes úrnak szeretnék köszönetet mondani azért, hogy ilyen építő jellegű munkát végzett.

Szokatlan dolog, ha egy intézmény saját magának ad mentesítést, és itt valóban nagyfokú felelősségre, átláthatóságra és ellenőrzésre van szükség. A jelentés viszont lehetővé teszi a számunkra, hogy a Parlament felvállalja ezt a felelősségét, és ezen keresztül mutassunk jó példát az átláthatóságra, továbbá a jelentés azt is lehetővé teszi, hogy hatékonyabb ellenőrzés jöjjön létre. Ez természetesen jó dolog.

Mindezek ellenére megállapíthatjuk, hogy még mindig van min javítani. Pusztán csak megemlítek néhány olyan területet, amelyekkel kapcsolatosan módosítások születtek. Úgy gondolom, hogy többet kell tennünk azért, hogy polgáraink jobban nyomon tudják követni a tevékenységünket. Úgy tudjuk ezt biztosítani, hogy a honlapon található jelentéseket – a legfontosabb jelentéseket is – könnyebben hozzáférhetővé tesszük. Ezenkívül úgy gondolom, hogy fontos lenne megvizsgálni a Parlament saját beszerzési eljárásait is. A terület jelentős kockázatot rejt magában, és ezzel kapcsolatban hasznos módosítások születtek már. Továbbá, szerintem azt is meg kell vizsgálni, hogy javítható-e a vezetési struktúra, még átláthatóbbá tudjuk-e azt tenni mind saját magunk, mint képviselők, mind pedig a polgáraink számára, hogy ezzel segítsük a Parlament folyamatos ellenőrzését. Továbbá, bár gyakran elhangzott már, de elmondom, hogy természetesen nem gondolom azt, hogy a strasbourgi irodaépületünk felújítására további összegeket kellene költenünk. Sokkal inkább azt kell elérni, hogy csak egy székhelyünk legyen.

Dán vagyok, egy olyan országból jöttem, ahol az átláthatóságnak, a nyíltságnak és az ellenőrzésnek nagy hagyománya van, különösen ami az adófizetők pénzének felhasználását illeti. Nagyra tartom ezeket az értékeket, és szerintem az egész EU-n belül sokkal jobban kellene érvényesülnie ezeknek. Úgy gondolom, hogy az Európai Parlament mentesítéséről szóló jelentés bizonyítja, hogy mi itt a Parlamentben már alkalmazzuk ezeket az elveket, és a helyes irányba haladunk. Ennek következtében hitelesebbek vagyunk, ha más intézményekkel szemben fogalmazunk meg kritikát.

 
  
MPphoto
 

  Esther de Lange (PPE) . – (NL) Elnök úr, rengeteg dolog hangzott már el a vita során, ezért a felszólalásomat csak két kérdésre szeretném korlátozni. Az első a Parlament mentesítése; ha másokat akarunk ellenőrizni, akkor valóban rendkívül kritikus megközelítést kell alkalmaznunk a saját költségvetésünk értékelésekor. Staes úr olyan jelentést terjesztett elő, amelyet szívből támogattam volna 6–7 évvel ezelőtt, de az eltelt 6–7 évben pozitív változást tapasztalhattunk már sok mindenben. Ilyen például, hogy az utazási költségtérítést csak a ténylegesen felmerült költségek fedezésére folyósítjuk, és ilyen az asszisztensek statútuma is. Különös, hogy Staes úr nem sokkal ezelőtt elhangzott felszólalásában ugyan említést tett ezekről, de sajnálatos módon ezek az eredmények a jelentésben még nem szerepelnek. Reményeim szerint a két hét múlva esedékes szavazáson meg tudjuk tenni ezt a kiigazítást, hogy a jelentés végső formájában kiegyensúlyozott lehessen. Teljesen meg vagyok róla győződve, hogy ezt meg tudjuk tenni.

A második egy általános jellegű kérdés, mert úgy gondolom, elnök úr, hogy a következő években nehéz költségvetési vitáknak nézünk elébe. Az új időszakban a Lisszaboni Szerződés következtében a ránk háruló többletfeladatok ellenére várhatóan nem növekszik a költségvetési keretünk, ez pedig azt jelenti, hogy az európai szintű kiadások tekintetében fokozottabban szükségessé fog válni, hogy úgy valósuljon meg egyszerre több politikai cél, hogy nincs azokra elkülönített pénzügyi keret. Mindez azt kívánja meg a Számvevőszéktől, hogy ne csupán azt ellenőrizze, hogy a tevékenység a szabályoknak megfelelően folyt-e, hanem a kiadások többirányú felhasználását is nyomon kell követnie. Számvevőszékünk a jelen pillanatban nem képes ellátni ezt a feladatot. Ha tehát az új költségvetési időszakra hatékony, de ugyanakkor auditálható költségvetést akarunk kialakítani, akkor szükséges, hogy a változásokra kerüljön sor a Számvevőszéknél. Azt javaslom tehát, hogy a jövőben a Számvevőszék valóban vegyen részt a költségvetésről és a költségvetési ellenőrzésről szóló vitákon, és szeretném meghallgatni az Európai Bizottság arra vonatkozó álláspontját, hogyan szándékozik megoldani ezt a kihívást.

 
  
MPphoto
 

  Derek Vaughan (S&D) . – Elnök úr, az Európai Parlament mentesítéséről szeretnék szólni, és mindenekelőtt szeretném megköszönni az előadónak, hogy sokakkal együtt kiváló és komoly munkát végzett.

Felesleges mondani, hogy ebben az ülésteremben mindenki azt akarja, hogy előrelépés történjen a nyitottság és az átláthatóság kérdésében, és hogy az adófizetők pénzét hasznosan akarjuk elkölteni, de azt is garantálnunk kell, hogy az itteni folyamatok bárminemű megváltoztatása valóban pozitív irányba mutasson. Nem vagyok benne biztos, hogy a jelentésben szereplő javaslatok közül néhány tényleg javulást idézne-e elő. A fürdőszobáknak az épületből való eltávolítására vonatkozó javaslat megvalósítása például igen költséges lenne, ugyanez igaz az Európai Parlament teljes gépjárműflottájának lecserélése is.

Olyan javaslatok is vannak a jelentésben, amelyek már szerepelnek a 2011-es költségvetési javaslatokban. Ilyen például az Europarl TV felülvizsgálata, hogy az valóban hatékonyan működjön és valóban ellássa a feladatát, ilyen a hosszú távú ingatlanstratégia kialakítására vonatkozó felhívás, ezt már talán ki is alakították, de legalábbis előirányozták a kialakítását. Van néhány javaslat a jelentésben, amely olyan kérdéseket érint, amelyekkel kapcsolatban már történt előrelépés, vagy éppen folyamatban van.

Természetesen vannak pozitív dolgok is a jelentésben, ezeket valóban támogatni kell – ilyen például a nyomtatásra felhasznált papírmennyiség csökkentése. Naponta látjuk, hogy halmokban állnak a nyomtatott anyagok, ezen a területen egész biztosan van lehetőség korlátozásra.

Az a felhívás is üdvözlendő, hogy a külső tanulmányok és a más intézményekkel a tanulmányok kapcsán folytatott együttműködés kérdésében is ésszerűsítést kell végrehajtani, hogy elkerülhessük azt, hogy egyidejűleg többen is ugyanazzal a kérdéssel foglalkozzanak, és megtakarítást érhessünk el a folyamatok hatékonyabbá tételével. Úgy tudom, hogy a 2011-es európai parlamenti költségvetés ügyében újabb módosításokat fognak még előterjeszteni.

Az is szerepel a jelentésben, hogy a kockázatkezelő készítsen éves jelentést, szerintem ez is hasznos. Mindezek azt támasztják alá, hogy az Európai Parlamentnek adandó mentesítésről folytatott vitáink során kiegyensúlyozottságra van szükség. Semmi kétségem nincs afelől, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság szavatolni fogja azt, hogy a jövőben ellátja feladatát és jelentést készít arról, hogy miként kezelték a mostani jelentésben megfogalmazott javaslatokat, és hol tart a végrehajtás.

 
  
MPphoto
 

  Paul Rübig (PPE) . – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, először is hadd mondjam el, hogy nagyon örülök annak, hogy ezen a héten Strasbourgba, és nem Brüsszelbe kellett utaznom, Strasbourg ugyanis nekem sokkal közelebb van, és ez nagy könnyebbséget jelentett, hogy a légi közlekedésben tapasztalt zavarok ellenére is akadálytalanul ide tudtam érni.

A második téma a költségvetési ellenőrzéshez kapcsolódik. Még mindig papírkötegeket kapunk azzal kapcsolatban, hogy mi kerül megvitatásra a héten a plenáris üléseken. Örülnék neki, ha kaphatnánk egy számítógépet az itteni munkahelyeinken, különösen amiatt, hogy már elektronikus formában is minden elérhető, így ha szavazásra kerül sor, akkor a saját nyelvünkön láthatjuk a módosításokat, a szavazás pedig célzottan tud lezajlani. Több száz szavazás zajlik le, mindig napközben, ezért jó lenne, ha nem kellene egy csomó papírt magunkkal hurcolni, és a szövegek elektronikus formában állnának rendelkezésre. Az Európai Parlamentnek végtére is a legmodernebb technológiát kellene használnia.

A harmadik, hogy mikor utazunk valahová, az összes kimutatást magunknak kell elkészítenünk, és ez az utóbbi időben nagyon bürokratikussá vált. Komoly többletterhet jelent ez nekünk, képviselőknek, de ugyanúgy a Ház adminisztrációjának is. Az újabb ellenőrzés további feltételeket szab. Létre kellene honunk egy olyan munkacsoportot, amelyik az alapvetően fontos dolgokkal – a helyes és precíz könyveléssel – foglalkozik újra, hogy 25%-kal csökkenthessük az adminisztratív terheket ahelyett, hogy további 50%-kal növeljük, ahogyan ez az elmúlt hónapokban történt.

Ami a struktúrát illeti, sok ország jelenleg válságos pénzügyi helyzetben van, ezért arra kérném a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, vajon nem kellene-e inkább a Kohéziós Alapba és a Regionális Alapba történő befektetésekre összpontosítanunk, és kevésbé az európai finanszírozás felhasználására. Az alapoknak a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,27%-ának megfelelő mértékű emelése is ésszerű lenne, hogy a befektetések területén több eredményt érjünk el.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Azzal szeretném kezdeni, hogy megemlítem az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtását (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek). Üdvözöljük Dánia, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság önkéntes, a nemzeti gazdálkodási nyilatkozatok elkészítésével kapcsolatos kezdeményezését.

Határozottan az a meggyőződésünk, hogy akkor érünk el fejlődést, ha minden ország készít majd ilyen nemzeti gazdálkodási nyilatkozatot az összes olyan Európai uniós alappal kapcsolatban, amely a közös gazdálkodás körébe tartozik. Ebben a kérdésben arra ösztönözzük a Bizottságot, hogy készítsen ajánlásokat gazdálkodási nyilatkozatok elkészítésére vonatkozóan.

A kutatási keretprogrammal kapcsolatban az aggaszt bennünket, hogy a jelenlegi program nem felel meg a korszerű kutatási környezettel szemben támasztott követelményeknek. Véleményünk szerint a jövőbeni keretprogram tekintetében további modernizációra és egyszerűsítésre van szükség.

Szeretnék szólni az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének a végrehajtásáról is. Az intézmény elszámolásából kiderül, hogy a 2008-as pénzügyi évben több mint 143 000 euró bevétel származott kamatbevételekből, ami rámutat arra, hogy az ügynökség hosszú időre elég, likvid tartalékokkal rendelkezik. Arra kérjük a Bizottságot, hogy ne pusztán a szükségleteken alapuló pénzforgalom teljes körű bevezetésének lehetőségét vizsgálja meg, hanem az ENISA tekintetében azt is, hogy érdemes-e meghosszabbítani az ügynökség utáni megbízatását 2012 után, és az ügynökség feladatkörét is vizsgálják felül.

 
  
MPphoto
 

  Richard Seeber (PPE) . – (DE) Elnök úr, ha azt akarjuk, hogy saját polgárai elfogadják az Európai Uniót, alapvetően fontos, hogy a polgárok azt is megtudják, hogy mire költik el a befizetett adójukat. Éppen ezért tartom teljesen jogosnak Schaldemose asszony azon követelését, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség, és azt gondolom, hogy ezen múlik az, hogy az európai eszme sikeres lesz vagy meghiúsul.

Az átláthatóság persze nem minden, fontos a közérthetőség is. Eddig azért fizettek minket, hogy teljes munkaidőben ezekkel a kérdésekkel foglalkozzunk. Azt gondolom, ha a polgárok alkalomadtán beleolvasnak egy ilyen dokumentumba, akkor valami konkrétumot is kellene találniuk benne. Fel kell kérnünk a Bizottságot, hogy foglalkozzon azzal, hogy a kiadott dokumentumok közérthetően legyenek megfogalmazva, főleg a költségvetési kerettel kapcsolatos dokumentumok. Polgáraink így nagyon gyorsan megtudhatnák, mekkora is pontosan az EU költségvetése, és hogy folyamatosan milyen követeléseket támasztanak az EU-val szemben.

Az, hogy a tagállamok az EU-tól azt várják el, hogy tegyen valamit, ugyanakkor nem igazán készek pénzt is biztosítani ehhez, nos, ez egy mindnyájunkat érintő politikai probléma, a Bizottságnak pedig a következő években megoldást kell találnia erre.

 
  
MPphoto
 

  Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök úr, pár szóban hozzászólnék a Törökországnak nyújtott előcsatlakozási támogatási eszközzel kapcsolatos rendkívül fontos vitához. A támogatás 2002 óta stabilan növekedett, bár Törökország több lépést tett hátrafelé, mint előre. A Számvevőszék legutóbbi külön jelentése súlyos problémákat tárt fel. A rendelkezésre álló pénzösszegeket nem hatékonyan használták fel, az eredményességet nem értékelték ki megfelelő módon.

Arra kérem ezért a Bizottságot, hogy álljon ki az uniós polgárok elé, és magyarázza meg nekik még a mentesítés előtt, hogy egészen pontosan mi is történt azzal az évi 800 millió euróval, amit Törökország kapott.

Általánosságban szólnék még a különböző ügynökségekről. A 2000 óta csaknem megháromszorozódott az uniós ügynökségek száma, korlátlan lehetőség volt a növekedésre, alapításra, újraalapításra és kiterjesztésre, ami egyértelműen ellentétes a Lisszaboni Szerződés azon követelményével, hogy csökkenjen a bürokrácia. Ehhez a kérdéshez tartozik az új Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozása is.

Bár most a 2008-as évről van szó, szeretnék azért röviden a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról is szólni. Tényleg szeretném megtudni, hogy vajon aludtak-e az év elején, amikor a Cseh Köztársaság legalizálta a kemény drogokat, most pedig a nyitott határoknak köszönhetően itt van a nyakunkon ez a nagyszerű drogturizmus. Irtó kemények vagyunk tehát a füvezőkkel szemben, de elszunyókálunk, ha kemény drogokról van szó.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Caspary (PPE) . – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, én is az előcsatlakozási támogatással szeretnék foglalkozni. A Számvevőszék világosan megállapítja jelentésében, hogy egyszerűen nem tudja azt igazolni, hogy megfelelő módon használták fel a folyamatban lévő programokra biztosított összegeket. Az Európai Bizottság tehát olyan programokat alkotott meg, amelyeket nem vagyunk képesek nyomon követni, és amelyek hatékonyságát nem tudjuk ellenőrizni.

Véleményében a Költségvetési Ellenőrző Bizottság világosan állást foglalt, most pedig elképesztő mértékű a lobbizás Törökország részéről. Ami a költségvetési mentesítést illeti, nem az itt a kérdés, hogy csatlakozni fog-e Törökország az EU-hoz, vagy sem. Nem arról van szó, hogy vajon más baráti országok képviselőinek a kedvében akarunk-e járni, hanem arról, hogy azt ellenőrizzük, hogy igazán hatékonyak-e a programok, hogy eljut-e a pénz azokhoz, akiknek szánták, és nem csapolták-e meg valahol a forrásokat. Arról is szól ez vita, hogy az európai adófizetők pénzét megfelelő módon használjuk fel, vagy sem. Nagyon hálás lennék ezért, ha a Ház többsége meghozná a helyes döntést, ha eljutunk majd végre a szavazásig.

 
  
MPphoto
 

  Andrew Henry William Brons (NI) . – Elnök úr, egy olyan pártot képviselek, amely végig ellenezte ezt az egész EU-projektet, és hazánk uniós csatlakozását is. Ezért azzal gyanúsíthatnának bennünket, hogy akár még a bizonyítékok ellenére is ellenezni fogjuk az elszámolás mentesítését. Szeretném visszautasítani ezt a gyanúsítást.

Bár az az alapvető álláspontunk, hogy ellenezzük szinte az összes jövőbeni kiadás jóváhagyását, most mégis azt reméltem, hogy jóvá fogjuk hagyni a korábbi kiadásokra vonatkozó elszámolás mentesítését, ha a bizonyítékok alátámasztják ennek a jogosságát, még akkor is, ha elleneztük esetleg a kiadásokkal kapcsolatos a célokat. Mégis teljes egészében elleneznünk kell most az elszámolás mentesítését, mert annyi szabálytalanság került napvilágra.

Nem kevernénk össze a célok jóváhagyását vagy helytelenítését annak a megítélésével, hogy a kiadások szabályosak vagy szabálytalanok-e. Azt remélem, hogy mindenki ezt a megközelítést fogja alkalmazni attól függetlenül, hogy az adott kiadások céljait éppenséggel támogatják vagy ellenzik.

 
  
MPphoto
 

  Christa Klaß (PPE) . – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a 2008. évi költségvetés mentesítését tárgyaljuk, és a mentesítés minden esetben lehetőség az előretekintésre, és én úgy érzem, hogy különösen ebben az összefüggésben az általunk létrehozott ügynökségekkel kell foglalkoznunk. Ezen ügynökségek számára természetesen pénzügyi forrásokat kell rendelkezésre bocsátani, de biztosítanunk kell, hogy értékes munkát végezhessenek.

Az Európai Vegyianyag-ügynökségre (ECHA) gondolok, amely a vegyiparért felelős. Az Ügynökségnek további feladatokat kell magára vállalnia az elkövetkező időszakban, a biocid termékek felügyeletét ez a szerv fogja végezni. Gondoskodnunk kell arról, hogy haladó szellemű munkát végezzenek, amely a politikáinkkal is összhangban van, ezért kérem, hogy mindannyian biztosítsuk, hogy ezek az ügynökségek a jövőben is jó és hatékony munkát végezhessenek.

 
  
MPphoto
 

  Algirdas Šemeta , a Bizottság tagja. – Elnök úr, ismét hangsúlyozni szeretném a Bizottság amelletti elkötelezettségét, hogy folytassa az elmúlt évben elért haladást, a források még hatékonyabb felhasználása érdekében. Természetesen gondosan megvizsgálom majd a mentesítésekről hozott döntéseket, amelyeket az Európai Parlament két hét múlva elfogad, és a Bizottság biztosítani fogja a megfelelő követést.

Emellett köszönöm Önöknek ezt a színvonalas vitát. Úgy vélem, számos jó elképzelést hallottunk a vita során, és szeretnék néhányat kiemelni ezek közül.

Először is, ami a nemzeti gazdálkodási nyilatkozatokat illeti, amiről Bart Staes és más képviselők is beszéltek, emlékeztetni szeretném Önöket, hogy Lewandowski biztossal levélben fordultunk a Költségvetési Ellenőrző Bizottsághoz, és közöltük, hogy költségvetési rendelet közelgő felülvizsgálata keretében javaslatot terjesztünk elő a nemzeti gazdálkodási nyilatkozatokról. Úgy vélem, az egyszerűsítési javaslatokkal és az elfogadható hibakockázat fogalmának bevezetésével együtt ez a helyzet jelentős mértékű javítását teszi lehetővé a strukturális alapok kezelése terén. Søndergaard urat ez nagyon aggasztotta.

Herczog asszony beszélt a belső ellenőrzések szerepéről. Minden tekintetben egyetértek vele, és csak azt szeretném mondani, hogy a jövő hét folyamán fogjuk megvitatni a 2010–2012 közötti ellenőrzési stratégiát, és sokkal több figyelmet fogunk fordítani a Bizottság belső ellenőrzési rendszereinek javítására.

Egyetértek azokkal a nézetekkel is, amelyeket Audy úr és más tisztelt képviselők kifejtettek a mentesítési eljárással kapcsolatban. Véleményem szerint vitát kellene indítanunk arról, hogyan javítható a mentesítési eljárás, hogy a mentesítés eredményeinek többsége a lehető legrövidebb időn belül megvalósuljon. 2010 van, és a 2008-ra vonatkozó mentesítéseket tárgyaljuk, mivel 2009 során lehetetlen volt bármit is végrehajtani. Az érdekelt felek és a Számvevőszék bevonásával folytatott alapos vitára van szükség. Teljes mértékben egyetértek az Önnel és azokkal a képviselőkkel, akik beszéltek erről a kérdésről.

Emellett nagyon fontosnak tartom, hogy foglalkozzunk az uniós alapok elköltésének hatékonyságával. Az általános ellenőrzési stratégiánkban nagy figyelmet fordítunk az ellenőrzés javítására, és ezen belül az uniós kifizetések hatékonyságát is ellenőrizzük. Úgy vélem, ez a munkánk eredményes lesz a jövőben.

Ami Törökországot illeti, a Bizottság követni fogja a célok javítására és a haladás nyomon követésére vonatkozó ajánlásokat. A kiadások minden területére igaz, hogy hatékonyabbá kell tennünk a rendelkezésre álló források felhasználását, a célok meghatározásától a hatásvizsgálatokig.

Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy az Európai Unió kitartóan halad afelé, hogy hatékonyabban használja fel az adófizetők pénzét, és értéket teremt polgáraink számára. Ez a haladás az Önök mint mentesítési hatóság által tett intézkedések eredménye is, miután mindig gondosan figyelnek az uniós költségvetés felhasználására, bírálatot fogalmaznak meg a nem kielégítő felhasználás esetén, de támogatásukról biztosítanak, ha előrehaladás történik. Ez egy fontos üzenet az EU polgárai számára.

Végül külön köszönetet szeretnék mondani az Európai Parlamentnek azért, hogy támogatta az európai uniós költségvetés pénzügyi gazdálkodásának javítására irányuló bizottsági erőfeszítéseket.

 
  
MPphoto
 

  Jens Geier , az előadót helyettesítve. – (DE) Elnök úr, Elnök úr, pontos a jegyzőkönyv, tehát én képviselem az előadót, Bogusław Liberadzki urat, aki sok más képviselőtársunkhoz hasonlóan az ezen a héten tapasztalható közlekedési problémák áldozata. Örömmel helyettesítem Liberadzki urat, és megragadnám az alkalmat, hogy kiemeljek néhány észrevételt, ami a vita során elhangzott.

Először is, Šemeta biztos úr legnagyobb megelégedésemre hangsúlyozta, hogy a Bizottság lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy tovább erősítse az uniós alapok kezelésében érintett kiemelt szereplők elszámoltathatóságát. Mindannyian tudjuk, hogy ez mit jelent. Igen, mindannyian tudjuk, hogy azt jelenti, hogy emlékeztetnünk kell az európai alapok nagy részét kezelő uniós tagállamokat arra, hogy ezt a helyes gyakorlatokkal összhangban kell végezniük, mert azt is mindannyian tudjuk, hogy az európai alapok felhasználása kapcsán előforduló hibák többségét a tagállamok követik el és ezen a szinten.

Ezért is meglehetősen csalódást keltő, hogy az Európai Konzervatívok és Reformerek és a Szabad és Demokrácia Európája képviselőcsoport tagjai, akiknek mindnyájuknak – Czarnecki urat is beleértve – más kötelezettségeik vannak, a vitában erőteljesen bírálták a Bizottságot, azzal érvelve, hogy a Bizottságtól megtagadják a mentesítést. Azt vártam volna képviselőtársaimtól, hogy a nemzeti gazdálkodási nyilatkozatok mellé állnak itt, a Parlamentben és a tagállamokban is, mert ott történnek a hibák, és nincs megfelelő együttműködés. Igen csalódást keltő azt hallani az ECR képviselőcsoportbeli kollégáktól, hogy minden, ami itt történik, az színvonaltalan, miközben nagyon jól tudják, hogy a felelősöket valahol máshol kell keresni.

Ismét megemlíteném az előcsatlakozási támogatást, mert úgy érzem, hogy ezzel kapcsolatban néhány dolog pontosításra került. Emlékeztetném Önöket arra, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság kis többséggel támogatta az előadót. Arra is emlékeztetni szeretném Önöket, hogy a jelentés tárgyalása során az Európai Számvevőszék képviselője figyelmeztette az előadót, hogy jelentése a Bizottság magatartásának bírálatáról szólt, nem pedig Törökország magatartásáról. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportjában ülő képviselőtársaink módosításokat fogadtak el a Bizottság mentesítésére vonatkozóan, amelyeket azonnal törölni szeretnénk, mert ebben az esetben nyilvánvalóan kevésbé az adófizetők pénzének felhasználásáról van szó, mint inkább arról, merre haladnak a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások. Ennek eldöntése ezen a ponton nem a helyes irány.

 
  
MPphoto
 

  Inés Ayala Sender , előadó. – (ES) Elnök úr, záró felszólalásomban köszönetet szeretnék mondani Šemeta biztosnak és a fejlesztési támogatásért és humanitárius segélyért felelős bizottsági szolgálatoknak az ebben a folyamatban tanúsított szorgos és hatékony együttműködésükért.

Emellett elismerésemet szeretném kifejezni a spanyol elnökségnek a mentesítési eljárás során tett erőfeszítéseiért, különösen azért a javaslatáért, hogy vitát indítsunk a Tanáccsal meglévő intézményközi megállapodás megújításáról, mivel a jelenlegi dokumentum már egy ideje elavultnak tekinthető. Ugyanakkor nem értek egyet a Parlament rögtönzött eljárásával, amelynek keretében nyilvánvalóan elfeledkeztek hivatalos meghívást küldeni a Számvevőszéknek és a Tanácsnak, egészen ma 9 óráig.

A távollétük miatt bírálni őket, amikor arra sem vettük a fáradtságot, hogy meghívjuk őket, a nevetségességet és a rosszhiszeműséget súrolja. Úgy vélem, ha tiszteletet akarunk kivívni magunknak és ha meg akarunk felelni az új felelősségeinknek, az intézményközi eljárásainak szigorúbbnak és komolyabbnak, és kevésbé alkalomszerűnek kell lenniük.

Az Európai Fejlesztési Alapokra vonatkozó mentesítésről szóló vita lezárásaként hálásan köszönöm a kiváló együttműködést, amit a kollégáimmal folytattam – külön köszönetet szeretnék mondani Hohlmeier asszonynak –, és üdvözölni szeretném az európai fejlesztési támogatások hatékonyabb és átláthatóbb végrajtása terén elért komoly eredményeket.

Az Európai Unió munkája révén megvalósuló összes pozitív intézkedés közül a polgárok különösen nagyra értékelik az európai fejlesztési támogatást, és azt szeretnék, ha még inkább láthatóvá és átfogóvá válna. Ugyanakkor aggasztónak tartják, ha nincs világos tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy egyes kormányoknak miért nyújtunk költségvetési támogatást, vagy ha nem adunk magyarázatot vagy nem nyújtunk megfelelő garanciákat a szigorú ellenőrzésre azokban az esetekben, amikor puccs, korrupciós botrányok, emberi jogi jogsértések, a demokratizálódási folyamat megtorpanása vagy a nemek közötti egyenlőség megsértése miatt megváltoznak a körülmények.

Jelentős haladásnak lehettünk szemtanúi, és ez jó ok arra, hogy mentesítsük a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alapot, de további haladást kell elérnünk. A Parlament különösen figyelni fog arra, hogy a Lisszaboni Szerződés utáni új intézményközi rendszer és az Európai Külügyi Szolgálat kerete ne veszélyeztesse az eddig elért haladást, hogy a polgárok továbbra is büszkék lehessenek az európai fejlesztési támogatásokra.

 
  
MPphoto
 

  Bart Staes , előadó. – (NL) Elnök úr, hölgyeim és uraim, köszönetet szeretnék mondani azoknak a képviselőtársaimnak, akik felszólaltak a jelentésemmel kapcsolatban, különösen Itälä úrnak, Gerbrandy úrnak, Herczog asszonynak, Geier úrnak, van Dalen úrnak, Schaldemose asszonynak, de Lange asszonynak és Vaughan úrnak. Úgy vélem, hogy már mindent elmondtak, bár meglepetésemet szeretném kifejezni a jelentés elkészítésével kapcsolatban. Harmadik alkalommal vagyok az európai parlamenti mentesítés előadója, és változást érzek ennek megítélésében.

Az első és második alkalommal viszonylag könnyű volt bírálatokat megfogalmazni a Tisztelt Házban. A harmadik alkalommal már nehezebb volt. Egyértelmű, hogy a Tisztelt Ház sokkal érzékenyebb, sértődékenyebb lett, és meglehet, hogy nincs elég önkritikája. Voltak, akik a sajtón keresztül támadtak engem, néhány képviselőtársam pedig azzal vádolt, hogy: ez mind szép és jó, de amit leírsz, azzal csak az euroszkeptikusok malmára hajtod a vizet. Ezzel nem értek egyet. Olyan EP-képviselő vagyok, akik amellett, hogy Európa-párti, kritikusan is szemléli a dolgokat; ha olyan dolgokkal találkozom, amelyekről úgy vélem, hogy javítani vagy változtatni lehetne rajuk, vagy olyan dolgokkal, mint például az a önkéntes nyugdíjalap, amely korábban nem megfelelő magatartást tanúsított, kötelességem, hogy ezt szóvá tegyem. Nekünk, Európa-párti képviselőknek fel kell hívnunk a figyelmet ezekre a dolgokra, mert így lehet kifogni a szelet az euroszkeptikusok vitorláiból, akik csak féligazságokat – időnként kifejezetten hazugságokat – hangoztatnak. Ki kell mondanunk az igazságot. Én mindig ezt fogom tenni, soha nem fogom elkendőzni a visszaéléseket. Ez az alapvető álláspontom.

 
  
MPphoto
 

  Ryszard Czarnecki , előadó. – (PL) Elnök úr, köszönöm Geier úrnak, aki észrevette, hogy időnként azt mondom, amit gondolok. Elmondhatom, hogy csodálatos dolgokat fogok tanulni a Tanács képviselőjétől – a spanyol minisztertől, aki mindig eltűnik, ha megtudja, hogy bírálni fogják a Tanácsot. Nem volt itt, amikor korábban felszólaltam, és most sincs itt, amikor ismét beszélni fogok.

Nem véletlen, hogy a hét intézményből, amelyeket értékeltem, hat többé-kevésbé rendben van, és közülük egy okoz folyamatosan problémákat. Mindenkit emlékeztetnék arra, hogy egy éve ugyanez volt a helyzet. A Tanács csak novemberben kapta meg a mentesítést. Nem hiszem, hogy idén ez hamarabb megtörténik, de nem szeretném, ha olyan helyzet állna elő, amelyben nem 2008-ra, hanem 2007-re vonatkozó dokumentumot kapunk. Eszerint vagy teljes káosz van a Tanács Főtitkárságán, vagy buta kisiskolásként kezelik a Parlamentet. Az összes európai intézmény egyenlő, de a Tanács azt hiszi, ő egyenlőbb, éppúgy, mint George Orwell Állatfarmjában, és ez a helyzet meglehetősen riasztó.

Azonban úgy vélem – legyünk igazságosak –, hogy a Tanács képviselője által elmondottakban volt egy nagyon fontos javaslat. Ez a javaslat – ahogyan én értem – az 1970. évi híres szóbeli megállapodástól való eltéréssel kapcsolatos, mint az a felismerés, hogy a 40 évvel ezelőtti Parlamentet, amelynek képviselőit akkor még a nemzeti parlamentek jelölték és nem választásokon útján választották ki őket, komolyabban kellene kezelni. Az attól a szóbeli megállapodástól való eltérést nagyon jó lépésnek tartom, és ezért hálás vagyok a Tanácsnak. A májusi szavazásra azt hiszem ilyen szóbeli módosítást javasoltam.

 
  
MPphoto
 

  Véronique Mathieu , előadó. – (FR) Elnök úr, először is szeretnék köszönetet mondani az árnyékelőadóknak, akik nagyon hatékonyan együttműködtek velem e jelentés kidolgozásában, és másodszor a bizottság titkársága valamennyi tagjának, mert ez a munka nagyon nehéz volt.

Szintén köszönetet mondok azoknak a képviselőknek, akik felszólaltak ezekben a vitákban, és teljes mértékben osztom az aggodalmukat. Beszédeikből nyilvánvaló volt, hogy fokozni akarják az uniós alapok átláthatóságát és ellenőrzését, ami teljesen érthető.

Végül szeretnék rámutatni, hogy a szóban forgó ügynökségek politikai szerepet is betöltenek – erre fel kell hívni a figyelmet, ez szintén nagyon fontos –, és ahhoz, hogy hatékonyan végrehajthassák e fontos politikai szerepet, munkaprogrammal rendelkeznek. E munkaprogramnak teljes mértékben összhangban kell lennie az Európai Unió munkaprogramjával, és e tekintetében – reményeim szerint – mindhárom intézményünknek ellenőrzést kell folytatnia.

Bár egyes ügynökségek természetesen és spontán módon együttműködnek velük, mások sokkal kevésbé fogékonyak erre, és ilyen esetekben az intézményeink által kidolgozott szövegeknek nincs kötelező érvényük. Erről nagyon komolyan el kell gondolkodnunk, elnök úr!

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Röviden hozzátenném, hogy a szolgálatok arról tájékoztattak, hogy gyorsan átnézték az elmúlt évek jegyzőkönyveit. Az elmúlt jogalkotási ciklusban a Tanács elfogadott egy álláspontot és egyszer megjelent a vitán, de csak a második olvasatban, mert a mentesítést eredetileg elhalasztották 2009-ben, és a Tanács csak a második fordulóban volt jelen. E tekintetben az a meglátás, hogy fejlődést érünk el, határozottan helyesnek mondható.

A vitát lezárom.

A szavazásra a májusi ülésen kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Ivo Belet (PPE) , írásban. – (NL) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Parlamentnek a pénzügyi átláthatóság és a belső költségvetési ellenőrzés mintaképének kell lennie. E tekintetben nem lehetünk elég szigorúak önmagunkkal szemben. Egy ilyen nagy Parlamentben, ahol ennyi képviselő és alkalmazott van, nem működhet mindig minden tökéletesen. Ahol emberek dolgoznak együtt, valami hiba mindig történik. Még a legszigorúbb belső ellenőrzések sem akadályozhatják ezt meg. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy az elmúlt években óriási erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy helyükre kerüljenek a dolgok.

Két példát szeretnék mondani. Az első az EP-asszisztensek statútuma, amely több évig tartó vita után végre hatályba lépett. A korábban előforduló visszaélések gyakorlatilag megszűntek. A másik példa a költség-visszatérítés. Ezen a téren is intézkedések történtek és világos és pontos szabályokat vezettek be. Sikerült megoldani az összes problémát? Egyáltalán nem. Üdvözlendő, hogy a belső ellenőrzéseket tovább szigorították, de teljességgel elfogadhatatlannak tartom, ha valaki azt a benyomást akarja kelteni, hogy bizonyos dolgokat elfedünk, mert ez nem igaz. Ami pedig a jövőbeni költségvetés növelését illeti, bátran el kell magyaráznunk az embereknek, hogy a Lisszaboni Szerződés sokkal több munkát jelent, és hogy a kommunikációra és a látogatókkal való kapcsolattartásra szánt nagyobb összeg teljesen indokolt.

 
  
MPphoto
 
 

  Indrek Tarand (Verts/ALE) , írásban. – Általában véve örömmel fogadtuk az Európai Unió költségvetésének jelenlegi helyzetét. De még van hová fejlődni, és nem is kismértékben. Ceterum censeo, Franciaország úgy döntött, hogy Oroszországnak elad egy Mistral osztályú hadihajót; véleményünk szerint őszintén meg fogja bánni ezt a döntését.

 
  
  

(Az ülést 12.00-kor felfüggesztik és 15.00-kor folytatják.)

 
  
  

ELNÖKÖL: PITTELLA ÚR
alelnök

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat