Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2167(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0100/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0100/2010

Viták :

PV 05/05/2010 - 26
CRE 05/05/2010 - 26

Szavazatok :

PV 06/05/2010 - 7.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0155

Viták
2010. május 5., Szerda - Brüsszel HL kiadás

26. A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – 2008. évi éves jelentés (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. Az utolsó napirendi pont a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében Cozzolino úr által készített, A közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – 2008. évi éves jelentés című jelentés (A7-0100/2010) (2009/2167(INI)).

 
  
MPphoto
 

  Andrea Cozzolino , előadó. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, akkor, amikor a Lisszaboni Szerződés nyomán Európa jóval meghatározóbb szerepet játszik több millió európai életében, az átláthatóság és a jogszerűség kihívása alapvető fontosságú. A most előterjesztett jelentés ezért fokozottan összehangolt erőfeszítés eredménye. A munka elsősorban a Számvevőszék által kidolgozott forgatókönyvre korlátozódott, amelynek köszönhetően a szabálytalanságok pénzügyi következményei a 2007. évi 1 milliárd euróról 2008-ban 783 millió euróra csökkentek.

A csökkenés a közvetlen kiadások és az előcsatlakozási alapok kivételével valamennyi ágazatot érintette. A strukturális alapokkal kapcsolatban is vannak még komoly problémákkal jellemzett területek. Ugyanakkor az abszolút összegek és értékek önmagukban nem tájékoztatnak arról, hol rejtőznek a sürgető problémák, és hol rendezett a helyzet. Az elmúlt hónapokban készült elemzéseink és találkozóink nyomán két kiemelt követelményt határoztunk meg. Először is sürgős szükség van arra, hogy megnöveljük a tagállamok felelősségét a csalások és szabálytalanságok feltárása, valamint a kiadások, illetve az adóbehajtás terén tapasztalható csalás, pazarlás és torzulások elleni küzdelemhez szükséges információk megosztása tekintetében.

Másodszor, fontos, hogy javaslatokat és munkahipotéziseket terjesszünk elő annak érdekében, hogy megkönnyítsük az intézkedések tagállami végrehajtását olyan igazgatási eljárások és stratégiák révén, amelyek a projektek minőségét és az európai polgárok élet- és munkakörülményeire gyakorolt hatását helyezik előtérbe.

E célkitűzések elérése érdekében javasoljuk, hogy a Parlament ragaszkodjon bizonyos prioritásokhoz: először is javasoljuk, hogy az OLAF készítsen 27 országprofilt, kellő gondossággal és körültekintéssel elemezve, milyen stratégiákat követnek az egyes tagállamok az európai alapok felhasználása során tapasztalt csalás és szabálytalanságok elleni küzdelemben, és pontos térképet készítve az egyes országokban az ellenőrzések végrehajtásáért felelős hatóságokról, valamint az elvégzett ellenőrzések mennyiségéről és minőségéről, illetve azok eredményeiről szóló adatokról.

Másodszor, csökkenteni kell a szabálytalanságok számát, és jelentősen javítani kell a jogszabályokat. Elindítunk egy, a jogalkotás és szabályozás egyszerűsítésére irányuló programot, amely elsősorban a strukturális alapokat célozza. Ezenfelül fokozni kell a korrupció, a pénzügyi bűncselekmények és a közbeszerzési szabályok megsértése elleni küzdelmet. Az ez évi jelentésben e tekintetben, a teljes bizottság támogatásával, előreléptünk. Az intenzív, közös erőfeszítésnek köszönhetően a területet érintő fő problémákra vonatkozóan javaslatok születtek. Az EU és az adóparadicsomok közötti kapcsolattól az európai alapok kedvezményezettjeinek adatbázisáig a jelentés gyakorlati szempontból segíti elő a kiadások átláthatóságának növelését és a csalás-, illetve korrupcióellenes stratégiák megerősítését.

Végül, az OLAF-ot illetően nélkülözhetetlen az intézmény számára a teljes műveleti függetlenség, a tagállamokkal való teljes körű együttműködés és egy megfelelő emberi erőforrás stratégia garantálása, amelyre a hivatalnak kétségtelenül szüksége van. Továbbra is életben kell tartanunk az európai vitát annak érdekében, hogy létrehozzuk az európai ügyész tisztségét.

Befejezésképpen, úgy vélem, lényeges, hogy közösen küzdjünk az európai források átláthatóságáért és hatékony kezeléséért. E tekintetben gondoskodnunk kell arról, hogy a meglévő problémákat semmilyen módon nem használjuk fel arra, hogy kétségbe vonjuk az európai projekt szempontjából alapvető fontosságú eszközöket, például a kohéziós politikát és a fejlesztési támogatást. Ehelyett egyértelműen szembe kell néznünk a különböző európai ágazatokban továbbra is létező problémákkal, torzulásokkal, és ezeket az adatokat arra kell felhasználnunk, hogy új, határozott lépéseket tegyünk előre, hatékonyabbá és átláthatóbbá téve ezáltal pénzügyeink kezelését.

Úgy gondolom, ezen erőfeszítés révén a különböző európai intézmények valódi haladást érhetnek el egy erősebb, integráltabb Európa létrehozásában, amely jobban megfelel az európaiak igényeinek.

 
  
MPphoto
 

  Elena Băsescu (PPE) . – (RO) Úgy gondolom, hogy az európai alapokat tisztességes, átlátható módon kell elérhetővé tenni a polgárok számára. A közbeszerzési korrupció esetleges megszüntetésének egyik megvalósítható módja egy online tenderrendszer formáját öltő átlátható rendszer bevezetése.

A Bizottság jelentése szerint a szabálytalanságok 2008-ban tapasztalt csökkenő pénzügyi következményei azt jelzik, hogy a tagállamok sikeresen végrehajtottak néhány, a csalás visszaszorítását célzó jogalkotási és intézményi intézkedést. Továbbra is fokozni kell a pénzügyi ellenőrzést, valamint az adócsalás elleni küzdelmet célzó hatékony jogszabályokra van szükség, elsősorban a HÉA vonatkozásában.

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme a román kormány számára is kiemelt jelentőséggel bír. Ennek részeként létrehoztuk a Csalás Elleni Küzdelemért Felelős Hivatalt. A hivatal az európai alapok szempontjából az OLAF egyedüli romániai kapcsolattartó pontjaként szolgál.

 
  
MPphoto
 

  Monica Luisa Macovei (PPE) . – Elnök úr, az EPP árnyékelőadójaként mindenekelőtt hálásan köszönöm a kiváló együttműködést az előadónak és a képviselőcsoportokból érkezett további kollégáknak. Különös figyelmet fordítottunk a közbeszerzés átláthatóságának növelésére és az ahhoz kapcsolódó megfelelőbb szabályokra, mivel ez a terület van leginkább kiszolgáltatva a csalásnak és a korrupciónak, amelyek nyomán torzul a piac, és emelkednek a fogyasztói árak.

Továbbá, az uniós alapok valamennyi tagállamból származó kedvezményezettjeinek nevét egyetlen webhelyen és azonos kritériumok alapján kellene közzétenni. Emellett a kizárások kölcsönös elismerésére, például a csalást elkövetők cégvezetőként való tevékenységből való kizárására szólítottam fel. Az OLAF tevékenységeit támogatni kell; olyan esetekben, amikor a nemzeti hatóságok az OLAF jelentéseit követően nem emeltek vádat – ez az OLAF által kezdeményezett ügyek 73%-ára igaz –, statisztikákat és indokolásokat kérünk.

A jelentés javasolja továbbá annak megtiltását, hogy azon cégek, amelyek offshore központokon keresztül működnek, üzleti megállapodásokat kössenek az Európai Unióban székhellyel rendelkező cégekkel, ha azok offshore elhelyezkedése egyoldalúan késleltette az Unióval kötött együttműködési megállapodásokat.

Befejezésképpen azt mondanám, hogy a csalást és a korrupciót az Uniónak egymással összefüggő és prioritási kérdésekként kell kezelnie.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr, úgy gondolom, nem túlzás az állítani, hogy a jelenlegi gazdasági válságot egy mérsékelt kezdeti válság hozta létre, olyan mérsékelt válság, amelynek során a kapzsiság győzedelmeskedett a nagylelkűség felett, a korrupció a tisztesség felett és az önérdek a szolidaritás felett; amíg a nagylelkűség, a tisztesség és a szolidaritás nem válik ismét a vállalati és kormányzati ügyek lényegévé, soha nem lábalunk ki a jelenlegi bajokból.

Teljes mértékben támogatom a csalás elleni küzdelmet célzó valamennyi erőfeszítést. Láttam olyan polgárokról szóló műsorokat Írországban, akik minden héten szociális segélyért folyamodtak az Ír Köztársaságban, Észak-Írországban és Angliában, akik a corki repülőtérre megérkezvén segélyért mentek, majd ismét elhagyták az országot. A legrosszabbak a bankok voltak – az Allied Irish Bank és az Irish Nationwide –, amelyek a könyvelési gyakorlatokkal pingpongozva fedték el valódi helyzetüket.

Írországban mindez szörnyű bajba sodort bennünket, és minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy gátat vessünk a csalásnak. Hangos és egyértelmű üzenetet kell közvetítenünk arra vonatkozóan, hogy e tekintetben európai és minden egyéb szinten is szigorú megközelítésre és fellépésre lehet számítani.

 
  
MPphoto
 

  John Dalli , a Bizottság tagja. – Elnök úr, tisztelt képviselőtársak, kollégám, Šemeta biztos úr nevében először is köszönetet szeretnék mondani az előadónak építő jellegű jelentéséért és az Unió pénzügyi érdekei védelmének javítása érdekében előterjesztett javaslatokért.

A Bizottság nagyra értékeli, hogy e tekintetben a Parlament erőteljesen hangsúlyozza az uniós intézmények és a tagállamok közös felelősségét. Néhány további megjegyzést szeretnék tenni.

A szabálytalanságok tagállamok általi bejelentését illetően az OLAF létrehozott egy új, internet alapú jelentéstételi rendszert, az IMS-t, vagyis a szabálytalanságkezelési rendszert. Ez számottevő mértékben javította a szabálytalanságokra vonatkozó tagállami bejelentések helyzetét, még a jelentésben bírált területeken is. A strukturális alapok kérdése mind a Parlament, mind pedig a Bizottság számára különösen aggasztó terület. A Bizottság a 2008. évi strukturális intézkedésekre vonatkozó cselekvési terv keretén belül határozott intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a leginkább érintett területeken és programokban orvosolja a hiányosságokat, ideértve egy nagyarányú egyszerűsítési programot is.

Šemeta biztos kollégám munkatársaival közösen folytatja a kohéziós politika hibaszázalékának további csökkentését célzó erőfeszítéseket. A Bizottság támogatni és ellenőrizni fogja a tagállamokat a 2000-2006 közötti időszakra vonatkozó programok lezárása során, és gondoskodni fog róla, hogy az irányítási és ellenőrző rendszerek az új programozási időszak során eredményesen működjenek. Ezenfelül a Bizottság kapcsolatot tart majd fenn a tagállamok hatóságaival annak biztosítása érdekében, hogy azok teljes körűen felvállalják a megosztott irányításban való felelősségüket, amelyet a Lisszaboni Szerződés új rendelkezései is megerősítenek.

Jelentős haladást értünk el az uniós alapok kedvezményezettjeit illető átláthatóság tekintetében. A mezőgazdaság területén a Tanács megállapodott arról, hogy az alapok kedvezményezettjeinek közzétételéért a tagállamok felelnek. Az információkat minden tagállamban egyetlen webhelyen kell elérhetővé tenni, a megosztott irányítás elvével összhangban. A tagállami webhelyekről szóló áttekintés biztosítása és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az Europa weboldalon megtalálhatók az ezekre a webhelyekre mutató hivatkozások.

Most rátérek az OLAF-ra. Köszönetet mondok az előadónak az OLAF munkája iránt tanúsított nyílt és határozott támogatásért. Kollégám, Šemeta biztos úr maradéktalanul egyetért azzal, hogy a hivatalnak minimális feladatára, tehát a vizsgálatok lefolytatására kell koncentrálnia, jóllehet az OLAF egyéb fontos feladatokat is ellát, különösen a csalásmegelőzés területén. Egyetért továbbá azzal, hogy az OLAF-nak elsősorban a jelentősebb ügyekkel kellene foglalkoznia, míg a kisebb csalásokkal más szervek foglalkoznának.

2008-ban az OLAF felülvizsgálta a saját ügyeihez kapcsolódó pénzügyi nyomon követési eljárásokat, aminek során de minimis küszöbértéket határozott meg. Šemeta biztos úr tudomásul vette azt az észrevételt, amely szerint az OLAF-nak együtt kellene működnie a belső könyvvizsgáló szolgálatokkal, amivel teljes mértékben egyetért. Az OLAF és a belső könyvvizsgáló szolgálatok között 2003 óta szoros együttműködés folyik. Információkat cserélnek, és különleges képzést nyújtanak egymás számára annak érdekében, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben bővítsék alkalmazottaik ismereteit. Az OLAF hajlandó az eddigieknél is szorosabbra fűzni a belső könyvvizsgáló szolgálatokkal folytatott együttműködést.

Az eljárási jogokat illetően az OLAF új, 2009 decemberében elfogadott kézikönyve, amelyet a Parlament részére is továbbítottak, átfogó iránymutatást nyújt az OLAF vizsgálatot végző munkatársai számára. Az OLAF-ról szóló rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslat az eljárási jogokra vonatkozó részletesebb szabályokat is tartalmazni fog. E tekintetben a Bizottság arra is emlékeztetne, hogy még a nyári ülésszünetet megelőzően benyújtja a Parlamenthez és a Tanácshoz az OLAF jogszabályi reformjáról szóló vitadokumentumot.

Šemeta biztos úr örömmel várja, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság júliusi ülésén bemutassa ezt a dokumentumot. Végül, nagy várakozással tekint a Parlamenttel mint szövetségessel folytatott együttműködés elébe azon feladat során, amelynek célja, hogy fokozza az OLAF hatékonyságát és az uniós adófizetők pénzének védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. - A vitát lezárom.

A szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE) , írásban. – (FR) A csalás elleni küzdelem alapvető kihívás, amelyet az Európai Uniónak és a tagállamoknak fel kell vállalniuk. A kohéziós politika jogcímén megítélt köztámogatások fontossága rendkívüli éberséget tesz szükségessé, figyelembe véve az e támogatásokkal való visszaélés lehetőségét. A strukturális alapok európaiak körében való hitele forog kockán. Ebben az összefüggésben üdvözlöm az Európai Bizottság és az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) által a csalás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében tett erőfeszítéseket. Ahogyan arra az előadó is rámutat, a szabálytalanságok pénzügyi következményei a strukturális intézkedések tekintetében jelentősen csökkentek. Továbbá a szabálytalanságokról a Bizottsághoz érkezett bejelentések nagyobb száma a csalásmegelőzési rendszerek fejlődéséről tanúskodik. Fontos, hogy a Bizottság és a tagállamok a lehető legszigorúbban folytassák ezt a küzdelmet. Az is fontos azonban, hogy a strukturális alapok potenciális kedvezményezettjeit ne riasszuk el a túlságosan kíméletlen korlátozásokkal. A nemzetközi csalás egy dolog; a kellő gondosság hiánya a projektek szervezése során teljesen más. Míg az elsőt bűncselekménynek kell tekinteni, addig az utóbbi esetében fontos, hogy a következményeinek csökkentése érdekében egyszerűsítsük az eljárásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Tamás Deutsch (PPE) , írásban. – (HU) Az eurózóna egyes országaiban kibontakozó válság korábban nem tapasztalt módon szólítja fel az európai döntéshozókat a közpénzek, a közösség pénzügyeinek feltétel nélküli védelmére. A gazdaság és a nemzetközi piacok az Unió bármely lépésére – így például a napjainkban elfogadott mentőcsomagok intézkedéseire - kivételes érzékenységgel reagálnak. Egész nemzetgazdaságok kerülhetnek veszélybe, ha nem a súlyának megfelelően folytatjuk a válságkezelést európai szinten, azaz nem túlzás azt állítani, hogy a világ szeme a pénzügyminisztereinken és az európai intézményeken van. Az Unió egyes tagállamaiban egészen napjainkig magánérdekeket követő, oligarchikus működésű kormányzatok sodorták a csőd a szélére saját gazdaságukat, és tették elérhetetlenné a perspektivikus jövőt vállalkozók, családok és képzett fiatalok számára. Mindezek alapján csak üdvözölni lehet a jelentéstevő azon szándékát, amely szerint növelni szükséges a tagállamok elszámoltathatóságát. Ma ez a sikeres válságkezelés egyik kulcskérdése. Az ellenőrzési szigor, azaz a korrupt kormányzatok korszakának lezárása ebben a válságos időszakban szükségesebb, mint valaha.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A csalás elleni küzdelemről szóló jelentés alapvetően pozitív haladást jelez. 2007 és 2008 között valamennyi ágazatban csökkentek a szabálytalanságok kedvezőtlen pénzügyi következményei. Ez azonban az előcsatlakozási támogatásokra nem vonatkozik. Itt a kedvezőtlen következmények 90,6%-kal nőttek. E tekintetben kiemelném, hogy 2002 óta az EU évről-évre növekvő összegű pénzügyi támogatást nyújt Törökország EU-csatlakozást célzó „erőfeszítéseihez”. A 2007 és 2013 közötti időszakra Törökország összesen 4,84 milliárd euróban részesül majd. Mindez annak ellenére így van, hogy a Bizottság tisztában van vele: a csatlakozási kritériumok tekintetében Törökország messze nem teljesíti az elvárt szintű haladást. Ennek ellenére folytatódik a pénz folyósítása, méghozzá egyre nagyobb összegekben. Az Európai Számvevőszék legutóbbi különjelentése ezenfelül megállapítja, hogy kifejezetten a Törökországnak nyújtott csatlakozási támogatás tekintetében a pénzt kellően egyértelmű célkitűzések és referenciaértékek hiányában bocsátják rendelkezésre. Világos stratégia hiányában a pénzt konkrét terv nélkül és eredménytelen módon használják fel. Véget kell vetnünk ennek az őrületnek.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat