Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. május 17., Hétfő - Strasbourg

16. Az épületek energiateljesítménye (átdolgozás) (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont Silvia-Adriana Ţicău által, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében második olvasatra benyújtott, az épületek energiahatékonyságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) elfogadása tekintetében a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról szóló ajánlás (05386/3/2010 – C7-0095/2010 – 2008/0223(COD)) (A7-0124/2010).

  Silvia-Adriana Ţicău , előadó. – (RO) Az EU 2008-ban azt vállalta, hogy 2020-ra 20%-kal csökkenti az energiafelhasználást, valamint biztosítja, hogy a felhasznált energia 20%-a megújuló energiaforrásokból származzon. Az Európai Tanács 2010. március 25-26-án megtartott ülésén az Európai Unió vezetői többek között azt a közös célt tűzték ki, hogy 2020-ra 20%-kal növelik az energiahatékonyságot.

Az épületek energiaellátása felel az összes energiafelhasználás 40%-áért, valamint a szennyező gázkibocsátás 35%-áért. Az épületek energiateljesítményének javítása jelentős hatással lesz az európai polgárok életére. A családok az EU egész területére kiterjedően jövedelmüknek átlagosan 33%-át költik a víz-, villany- és gázellátásra, valamint a fenntartásra. A nagyon alacsony jövedelmű családok esetében ez az adat valójában akár az 54%-ot is elérheti. Az energiahatékonyság javítását célzó beruházások nem csak kisebb összegű számlákat fognak eredményezni, hanem 2030-ra 2,7 millió munkahelyet is fognak teremteni az EU-ban.

A Bizottság 2008 novemberében jogalkotási javaslatot terjesztett elő az épületek energiateljesítményéről szóló 91/2002/EK irányelv átdolgozására. Az Európai Parlament 2009 áprilisában együttdöntési eljárás keretében nagy többséggel elfogadta az első olvasat során kialakított állásfoglalását. Ezt követően a Parlament és a Tanács intenzív tárgyalásokat folytatott az Európai Unió Tanácsa svéd elnökségének hivatali ideje alatt. 2009 novemberében politikai megállapodásra jutottak a jogalkotási javaslat szakmai kérdéseiről.

A megállapodás fő eredményei a következők:

A finanszírozással kapcsolatos szempontok vonatkozásában egy külön cikket illesztettek be több bevezető hivatkozással és rendelkezéssel együtt. A Bizottságnak meg kell határoznia a meglévő pénzügyi eszközöket és fiskális intézkedéseket, és 2011. június 30-ig új javaslatokat kell előterjesztenie. Ezeket a rendelkezéseket a Bizottság nyilatkozata is kiegészíti.

2020. december 31-ig valamennyi új épület nettó energiafelhasználását a nullához kell közelíteni, ugyanakkor az energiát többségében megújuló energiaforrásokból kell biztosítani. Az állami szektorra vonatkozóan két évvel előbbre hozták ez a határidőt. A tagállamok a nullához közeli nettó energiafelhasználású épületek esetében világos célkitűzéseket határoznak meg és olyan cselekvési terveket dolgoznak ki, amelyek támogató intézkedéseket is magukban fognak foglalni.

A jelentős mértékben felújított épületek vagy az épületek felújított részeinek energiateljesítménye meg kell, hogy feleljen az energiateljesítménnyel kapcsolatos minimumkövetelményeknek, amelyek az épületek azon műszaki rendszereire és alkotórészeire is vonatkoznak, amelyek jelentős hatással vannak az épület energiateljesítményére.

A tanúsítványokra vonatkozóan új rendelkezéseket vezettek be. A tanúsítványon minimális mennyiségű információt kell feltüntetni, többek között a finanszírozási lehetőségeket. Rendelkezéseket vezettek be az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok kiadása és kifüggesztése tekintetében.

Az épület energiateljesítményére vonatkozó tanúsítványban szereplő energiateljesítmény-mutatót fel kell tüntetni az épületre vagy annak egy részére vonatkozó adás-vételi vagy bérleti hirdetésekben.

Több információval kell szolgálni és nagyobb átláthatóságot kell biztosítani a szakértők kijelölése és képzése, valamint a tulajdonosok és bérlők tájékoztatása tekintetében.

Konzultációt kell folytatni a helyi önkormányzatokkal, és azoknak támogatniuk kell az ajánlások végrehajtását a helyi várostervező szakembereket és építészeket célzó új rendelkezések bevezetése révén, hogy biztosítsák az épületek energiahatékonyságának figyelembevételét.

Olyan intelligens fogyasztásmérő rendszerek és aktív vezérlőrendszerek bevezetésére került sor, mint az energiamegtakarítást szolgáló automatizálási, vezérlő- és megfigyelőrendszerek.

Nem fognak kidolgozni közös módszertant, azonban a Bizottság 2011. június 30-ig összehasonlító módszertani keretet hoz létre, hogy kiszámítsa a költségek és az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények optimális szintjét. Az irányelvet 2017. január 1-jéig fogják felülvizsgálni. A Tanács közös állásfoglalása az Európai Parlament és a Tanács által 2009 novemberében aláírt megállapodáson alapszik. Ezért javaslom annak elfogadását.

ELNÖKÖL: LAMBRINIDIS ÚR
alelnök

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársak! A politikában ritkán adódik alkalom arra, hogy kölcsönösen előnyös helyzetként mutathassunk be javaslatokat és intézkedéseket. Ma pontosan ilyen lehetőségünk adódik: az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv átdolgozott változatának küszöbön álló elfogadása.

Az EU-ban az épületek energiaellátása felel az összes energiafelhasználás 40%-áért, valamint a szén-dioxid-kibocsátás 36%-áért. A lakossági szektor energiafelhasználásának csökkentését célzó gazdasági intézkedések végrehajtása jelentős mértékben hozzájárulhat az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése és az energiamegtakarítás tekintetében 2020-ra kitűzött céljaink eléréséhez. Ha így teszünk, ezzel egy időben támogatni fogjuk az energiabiztonságunkat, valamint növekedést idézünk elő és munkahelyeket teremtünk az építőiparban. Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv átdolgozása ösztönözni fogja továbbá a szabványok szigorítását a házépítésre vonatkozó nemzeti energiahatékonysági jogszabályokban, valamint segítséget fog nyújtani ahhoz, hogy a fogyasztók csökkentsék közüzemi számláik összegét. Az energiahatékonyság a legolcsóbb megoldás az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Hadd emeljem ki az átdolgozásról szóló irányelv három elemét, amelyek nézetem szerint az eddigi helyzethez képest jelentős előrelépést jelentenek.

Először is az új épületekre és felújításokra vonatkozó nemzeti követelmények eredményeképpen olyan épületeket fognak épülni, amelyek sokkal több energiát fognak megtakarítani. Ez az irányelv az 1000 m² alatti hasznos alapterületű kisebb épületekre, az energiamegtakarítást célzó kisebb felújítási munkálatokra, valamint a vízmelegítők és nyílászárók cseréjére is vonatkozik.

Másodsorban az átdolgozott változat azt jelenti, hogy polgárainknak jobb tájékoztatást fogunk nyújtani. A lakástulajdonosok és bérlők megfelelő tájékoztatást fognak kapni az adott épület energiafelhasználásának pontos adatairól és energiamegtakarítási lehetőségeiről. Ez arra ösztönözné a piacot, hogy kis energiafogyasztású házakat építsenek és széles körben végezzenek felújítást.

Harmadsorban 2020-tól kezdődően valamennyi új épület meg kell, hogy feleljen a rendkívül szigorú, közel nulla energiafelhasználású építési szabványnak. A tagállamoknak nemzeti cselekvési terveket kell készíteniük arra vonatkozóan, hogy a meglévő épületek színvonalát közelítsék a közel nulla energiafelhasználású épületek színvonalához.

Az új irányelv mindezen oknál fogva az európai energiapolitika sikeres vívmánya. Meg szeretném köszönni a parlamenti képviselőknek és önnek, Ţicău asszony az elmúlt hónapok során tanúsított kitűnő együttműködést, valamint az irányelv szokatlanul gyors elfogadását.

Már hangsúlyozták, hogy az átdolgozott változat csak abban az esetben lesz képes az energiamegtakarítási lehetőségek teljes kiaknázására, ha annak átültetése hatékony és gyors lesz, és támogató eszközök is rendelkezésre állnak. E célból a meglévő pénzügyi eszközeink, mint például az Európai Regionális Fejlesztési Alap, jobb felhasználására kell törekednünk, ami lehetővé teszi, hogy a költségvetés 4%-át energiahatékonysági intézkedésekre fordítsuk; ezzel a lehetőséggel mindezidáig alig éltek a tagállamok.

Ezenkívül a tagállamoknak pénzügyi támogatást kívánunk nyújtani az épületállományuk átalakítására tett erőfeszítésekhez. Amint azt már korábban bejelentettük az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban, most készítjük elő az európai gazdaságélénkítési terv felhasználatlan alapjaiból legalább 150 millió euró átcsoportosítását a megújuló energia és energiahatékonyság területét érintő projektekre.

Biztos vagyok abban, hogy a Parlament mai támogatása fontos lépést jelent. Mindnyájuknak meg szeretném köszönni a sikeres együttműködést.

  Paul Rübig , a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök úr, biztos úr, Ţicău asszony! Hadd gratuláljak a jelentéséhez! Véleményem szerint nagy lépést jelent a helyes irányban. Európában több mint 160 millió épület van, és ezek az épületek hőhatásfokuk szempontjából felújításra szorulnak, hogy a minimálisra csökkenjen az energiafelhasználás, ezáltal ennek megfelelően csökkenjen a teljes energiafelhasználás.

Az energia 40%-át az épületek fűtésére és hűtésére használjuk. Reméljük, hogy a felújítást célzó intézkedések lehetővé teszik, hogy 2020-ra elérjük a teljes energiafelhasználás 5%-os csökkentésére irányuló célkitűzést. Az új munkahelyek teremtését is a szívünkön viseljük. Kétségtelen, hogy új képzési rendszerekre van szükség azon iparosok számára, akik azon kívül, hogy felújítják a meglévő épületeket, újakat is építenek. Olyan kis- és középvállalkozásokra van szükségünk, amelyek erre a szegmensre specializálódnak, és lehetővé kell tennünk számukra, hogy nyereségre tegyenek szert ezen a területen, és magasabb nettó béreket fizethessenek. Úgy vélem, hogy ez a válságból való kilábalás legjobb módja, mivel azon kívül, hogy természetesen növelni fogja az új adóbevételeket, a fosszilis fűtőanyagokból származó energiát megújuló energiával fogja kiváltani, ezáltal csökkentve a fosszilis fűtőanyagok felhasználását.

Véleményem szerint a fosszilis fűtőanyagok felhasználás és termelés területén való kiváltása előre mutató megoldást jelent, amelynek eredményeképpen természetesen a háztartási kiadások is érzékelhető mértékben fognak csökkenni. Úgy vélem továbbá, hogy ezek a beruházások meg fognak térülni, és nem kellene továbbra is az utóbbi évtizedekben tapasztalt szinten tartani a felhasználást. Éljünk a lehetőséggel és vágjunk bele új beruházásokba! A válságos időkben különösen fontos a beruházás, hogy lehetőséget adjunk magunknak a válság leküzdésére – és mindezt a lehető legkevesebb bürokráciával.

  Zigmantas Balčytis , az S&D képviselőcsoport nevében. – (LT) Először is gratulálni szeretnék kollégámnak, Silvia Ţicău asszonynak a jelentés elkészítése során végzett hatalmas munkájáért. Véleményem szerint a Tanáccsal kötött megállapodás rendkívül nagyra törő, és az ágazat egésze tekintetében minőségi ugrást jelent. Most tehát nagyon fontos, hogy a tagállamok pontosan és terv szerint végrehajtsák az irányelv rendelkezéseit. Az épületek energiafelhasználásának kérdése rendkívül fontos a belső energiapiac egésze szempontjából. Az Európai Unióban az építőipar az egyik olyan ágazat, ami a legtöbb lehetőséget kínálja az energiamegtakarításra. Ez különösen igaz az Európai Unió új tagállamainak lakossága esetében, hiszen ezekben az országokban találhatók a legnagyobb számban régi és nem megfelelő energiafelhasználású lakóépületek, ugyanakkor az azokban élők és a legalacsonyabb jövedelmű lakosok kénytelenek a legtöbbet fizetni a közszolgáltatásokért. A közel nulla energiaköltségű épületek felé való elmozdulás azt jelenti, hogy az építkezők számára az eddiginél tervezettnél is magasabbra helyezzük a mércét, amikor a passzívház technológiákról beszélünk. Tisztelt biztos úr, hölgyeim és uraim! Szeretném újfent hangsúlyozni, hogy valóban nagyon fontos és rendkívül nagyra törő elképzelésről van szó, amely remélhetőleg a gyakorlatban is meg fog valósulni.

  Fiona Hall , az ALDE képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr! Én is gratulálni szeretnék Ţicău asszonynak, aki rendkívül nagy odaadással dolgozott ezen a dokumentumon. Nagy az elmaradásunk a Lisszaboni Szerződés miatt szükséges jogi kiigazítások miatt, és ez azt jelenti, hogy sokkal több a szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyi abban az esetben lehetne, ha hamarabb sikerült volna dűlőre jutnunk a kérdésben.

A hosszú kihordási idő alatt könnyen megfeledkezünk arról, hogy az átdolgozás során egyes dolgokat eléggé radikálisan vettünk figyelembe, amikor azokat először felvetettük. Különösen a Parlament energiahatékonysági cselekvési tervéről szóló jelentésében eredetileg javasolt 1000 m2-es küszöbérték leszállítására gondolok, valamint arra a lépésre, hogy 2021-re megjelenjenek a közel nulla energiafelhasználású épületek. Az új épületekre vonatkozó új követelmény sajnos nem fog minket segíteni a „20-20-20” kezdeményezés céljainak elérésében, különösen azért nem, mert egyre inkább felismerjük, hogy üvegházhatást okozó gázok legalább 30%-os csökkentését kell fontolóra vennünk. Annak érdekében, hogy bármilyen hatást gyakorolhassunk az éghajlatváltozásra vonatkozó célkitűzéseink megvalósítására, a meglévő épületekre és az azokra vonatkozó, energiahatékonysági követelményekre kell koncentrálnunk.

Három kulcsfontosságú lépést javasolnék, amelyeket meg kell valósítanunk, ha ki akarjuk aknázni a meglévő épületekben rejlő energiamegtakarítási lehetőségeket.

Először is nagyon fontos, hogy a Bizottság erőteljesen költségoptimalizált felújítási módszerrel rukkoljon elő. Eléggé sürget minket az idő, de ez szükségképpen így van, mert olyan sok időt elpazaroltunk már, és 2014 lesz, mire a költségoptimalizált módszert alkalmazni fogjuk.

Másodszor, valamennyi tagállamnak fontolóra kellene vennie, hogy a meglévő épületek bizonyos százalékának fejlesztése tekintetében saját éves célokat határozzanak meg. Ha európai szinten „kötelező” energiahatékonysági céllal rendelkeznénk, biztos vagyok abban, hogy a tagállamok nagyon gyorsan meghoznák ezt az intézkedést, mert ráébrednének, hogy az energiahatékonysági cél elérésének egyik legegyszerűbb módja, ha szisztematikusan fejlesztik a meglévő épületeket.

Harmadszor, de nem utolsó sorban a tagállamoknak biztosítaniuk kell az energiahatékonysági fejlesztések előfinanszírozását, és az előadó munkája és a segédelőadók minden erőfeszítése ellenére sem jutottunk az átdolgozásban olyan messzire, amilyen messzire a Parlament álláspontja szerint szerettük volna. Következésképpen különösen fontos, hogy most az energiahatékonyság céljából pénzt pumpáljunk a gazdaságélénkítési programba, és remélem, hogy a Bizottság késlekedés nélkül javaslattal áll elő erre vonatkozóan.

Végezetül figyelembe véve a helyzet állásáról szóló dokumentumban az energiahatékonyságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának múltbeli gyengeségeivel kapcsolatban tett megjegyzéseket, megkérdezném a Bizottságot, hogy biztosítani tudja-e, hogy ez az irányelv maradéktalanul és terv szerint végrehajtásra kerül.

  Claude Turmes , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Teljes szívemből gratulálok Ţicău asszonynak és a segédelőadók egész csapatának. Ez az irányelv nem bizonyulhatott volna ilyen sikeresnek egy erős Európai Parlament nélkül.

A két és fél percem során csak pár szót ejtenék az irányelvről, és inkább arról beszélnék, hogy a jövőben mi a teendő, ha ki kívánjuk küszöbölni az irányelv gyengeségeit, különös tekintettel a meglévő épületállományra. A válság idején mi lehetne hasznosabb, mint az európai erőforrások kiaknázásának javítása és az energiahatékonyság növelése? Amire most a Bizottság részéről valójában szükségünk van, az az európai épületekre vonatkozó kezdeményezés, amely négy fő pilléren nyugszik.

Az első a nemzeti kormányok támogatása az irányelv átültetése során. A legutóbbi irányelv átültetése nem volt megfelelő. Oettinger úr, az ön főigazgatóságán egyetlen teljes állású tisztségviselő van, aki júliusban távozik. Hogyan fogja biztosítani – többek között személyzeti szempontból – az irányelv pontos átültetését?

A második – mint már említették – a finanszírozási modellek. Mit tehetünk a Bizottságban annak érdekében, hogy javuljon az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó források épületekkel kapcsolatos felhasználása? Talán szolgálhatnának néhány részlettel az említett európai gazdaságélénkítési tervből megmaradt pénzalapokról.

A harmadik, hogy az építőiparban jobb munkatermelékenységre, ennek érdekében pedig még több képzésre van szükség. A jobban képzett dolgozók növelni fogják a termelékenységet, de ez természetesen az európai építőiparban uralkodó, mindenkori munka- és bérfeltételekre vonatkozóan is kérdéseket vet fel. Következésképpen arra is szükség van, hogy a Bizottság európai szintű társadalmi párbeszédet kezdeményezzen az építőipar és a szakszervezetek között.

Végezetül a kutatás és fejlesztés terén sürgősen nagyobb figyelmet kell szentelni az épületeknek, az alacsony költségű, nettó nulla vagy közel nulla energiafelhasználású lakások építésének, valamint – és ez a legfontosabb – az épületek új felújítási módjai megszervezésének. Csak akkor leszünk képesek olcsóbban építeni vagy felújítani, ha jobban megtervezzük a felújítás teljes folyamatát. Ez egy másik olyan terület, ahol az európai kutatási alapokat arra tudnánk felhasználni, hogy valódi és tényleges támogatást nyújtsunk mind a nemzeti kormányoknak, mind az építőiparnak.

  Vicky Ford , az ECR képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr! Én is azzal szeretném kezdeni, hogy megköszönöm Ţicău asszonynak és a többi előadónak az irányelv megvitatását. Nagyon barátságos hangulat uralkodott a képviselőcsoportok között, és nagyon biztató azt hallani, hogy megkezdődött a vita a következő lépésekről.

Rendkívül örülök ennek a jelentésnek. Amint már sokan elmondták, az energiánk 40%-át az épületekben használjuk fel. Fenntarthatóbb életmódra van szükségünk, és nem csak a szén-dioxid-kibocsátás jelentette kihívás miatt, hanem azon aggodalmak miatt is, amelyekben az növekvő energiaárak és az energiabiztonság miatt mindannyian osztozunk.

Néhány tagállam már sokkal nagyra törőbb nemzeti energiahatékonysági szabályokat határoz meg, és remélem, hogy ez az irányelv a többieket is erre fogja bátorítani. Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek tudatosan álljanak hozzá az energia- és költségmegtakarítási lehetőségekhez, és arra ösztönöznek, hogy az új épületekre és az újonnan felújított épületekre vonatkozó szigorú mutatók segítségével a fogyasztók felelősebben hozhassák meg az energiával kapcsolatos döntéseiket. Mindez határozott előrelépést jelent.

Ez az átdolgozás azért született, mert az eredeti irányelv végrehajtása nem volt kielégítő. A továbbiakban a Parlamentnek és a Bizottságnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, hogy a tagállamok hogyan hajtják ezt végre. A Bizottságnak segítenie kell: kérem, hogy mozdítsa elő a helyes gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, valamint biztosítsa, hogy az energiahatékonyság minimumkövetelményei csereszabatosak legyenek, ugyanakkor tükrözzék a regionális különbségeket.

Mindannyian tudjuk, hogy az energiamegtakarítás kihívására válaszolva fontos, hogy a fogyasztók az állami és a magánszektorban egyaránt ismerjék és érzékeljék az energiamegtakarítási kezdeményezésekhez közvetlenül kapcsolódó előnyöket mind környezeti, mind gazdasági szempontból, azonban figyelmeztetem önöket, mert például saját tagállamomban szentesítették az irányelvet – különösen a középületek energiateljesítményére vonatkozó tanúsítvánnyal kapcsolatos követelmények esetében –, és ez néhány esetben további bürokratikus költségeket eredményezett kevés érezhető energiamegtakarítással, ami sajnálatos módon a nyilvánosság támogatásának elvesztéséhez vezetett.

Végezetül mindazok, akik attól tartanak, hogy az EU jelenleg identitási válság előtt áll, bátorságot meríthetnek ebből a jelentésből. Amióta csak részt veszek a munkában, egységes a célkitűzés és a meggyőződés – és tudom, hogy ez már azt megelőzően is így volt, hogy a múlt nyáron csatlakoztam a Parlamenthez. Figyeljünk a tanulságra, hogy az EU akkor a legerősebb, amikor azokra az alapvető területekre összpontosítunk, amelyeken a közös érdeket képviselve, együttműködve hozhatunk létre értéket.

  Marisa Matias , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Tisztelt elnök úr! Szintén azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok Ţicău asszonynak az ebbe a fontos jelentésbe fektetett kemény munkájáért és odaadásáért, valamint azért a munkáért, amelyet az épületek energiateljesítményének javítása és egy fenntarthatóbb Európa támogatása érdekében végzett. Amint azt tudjuk, az Európai Unió energiafogyasztása jóval meghaladja az elfogadható szintet, és ezért rendkívül fontos, hogy ilyen javaslatokat terjesszünk elő.

Legfőbb ideje, hogy európai szinten nagyra törő politikával rendelkezzünk, és hogy további intézkedésekkel egészítsük ki ezt a nagyra törő politikát, különösen a jelenleg tapasztalható válsághelyzetben. Az építőipar az egyik olyan ágazat vagy piac, amely a legnagyobb lehetőséget rejti magában az energiamegtakarítás szempontjából és más kérdések tekintetében is, ezért ez az ágazat a legalkalmasabb a közpolitikák támogatására. Be szeretném ezt fejezni, elnök úr!

Ezért fontolóra vesszük, hogy élünk-e azzal a lehetőséggel, hogy az elkövetkezendő pár év során az épületek energiahatékonyságának javításába és milliónyi munkahely teremtésébe ruházunk be. Sőt nem csak az új épületekről van szó, hanem a leromlott vagy elhagyott, meglévő épületek helyreállításáról és felújításáról is.

Tehát használjuk ki a jogszabály adta lehetőséget, amivel lényegesen hozzájárulhatunk az európai gazdaság élénkítéséhez, a válságból való kilábalás érdekében a lehető legtöbbet kell kihoznunk a beruházásokból, amelyek stratégiai beruházások lehetnek és azok is kell, hogy legyenek.

  Jaroslav Paška , az EFD képviselőcsoport nevében. – (SK) Először is el szeretném mondani, milyen örömömre szolgál, hogy az Európai Unió jelentős energiamegtakarítási lehetőséget lát az épületek üzemeltetésének módjában. Viszonylag gyorsan és hatékonyan elérhető az energiamegtakarítás, ha javítjuk az épületek burkolatának hőszigetelő-képességét még akkor is, ha a régebbi épületek több fűtést igényelnek.

Azonban nem csak az épületek fűtéséhez kapcsolódó hőveszteség jelent energiapazarlást az épületeken belül. Az energiafogyasztás szempontjából a személyi higiéniai célokat szolgáló vízmelegítés és a zárt terek légkondicionálása jelentős tételt képvisel a fejlett társadalmakban. Ezeken a területeken azonban jóval nehezebbek és bonyolultabbak lesznek az energiamegtakarítási módszerek. Ez az épületen belüli különféle közegek közötti energiacsere szabályozását biztosító, viszonylag bonyolult, fejlett rendszerek hatékonyságának javítását is maga után fogja vonni.

Mivel az egységesítés szempontjából az épületek többsége egyedi esetnek minősül, minden egyes épület belső energiarendszerét is megfelelően kell megtervezni, és többé-kevésbé egyedi módon, a szóban forgó munkahely vagy háztartás függvényében kell kivitelezni. A célkitűzéseink között tehát szerepelnie kell az egyes épületek intelligens energiaellátási megoldásának pontos meghatározására irányuló mérnöki és tervezői munka összetettségére és nehézségére vonatkozó igények jelentős kiszélesítésének is.

Következésképpen, biztos úr, meg kell vizsgálnunk azt is, hogy hogyan ösztönözhetjük az ezen a területen dolgozókat arra, hogy jobb képzésben részesüljenek. Én személy szerint rendkívül örülnék, ha az irányelv céljai megfelelően megvalósulnának. Azt hiszem azonban, hogy ez nem lesz könnyű minden területen.

  Maria da Graça Carvalho (PPE) . – (PT) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Az építőipari ágazat felel az EU energiafelhasználásának 40%-áért és szén-dioxid-kibocsátásának 35%-áért. A jogszabályok értelmében 2020-ra az új épületek közel nulla energiafelhasználásúaknak kell lenniük, és a meglévő és felújított épületeknek meg kell felelniük az energiateljesítménnyel kapcsolatos minimumkövetelményeknek.

Ezek a jogszabályok tehát hozzá fognak járulni Európa energiafüggőségének és szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, a belső és külső levegőminőség javításához, valamint a városok jólétének fokozásához. Az épületek energiateljesítménye javításának ösztönzése arra is lehetőséget kínál, hogy átsoroljuk városainkat, hozzájárulva az idegenforgalomhoz, a munkahelyteremtéshez és az EU fenntartható gazdasági fejlődéséhez.

Az átsorolás azonban fokozott állami és magánberuházást igényel. Közvetlen állami beruházásról beszélünk, ami azonnali hatást gyakorol a munkahelyteremtésre és bevonja a kis- és középvállalkozásokat. A városaink átsorolását célzó program biztos program lesz, ami jól illeszkedik a gazdaságunk élénkítéséhez.

Arra kérem tehát a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az épületek környezeti és energiaügyi szempontból való átsorolásához vegyék igénybe a Strukturális Alapot, és ezt a finanszírozást a magánfinanszírozás katalizátoraként alkalmazzák. Együttműködésüket kérem továbbá annak érdekében, hogy megtalálják a meglévő épületek felújításához szükséges megfelelő finanszírozási modellt.

  Ivari Padar (S&D) . – (ET) Ţicău asszony jelentése az utóbbi években elfogadott egyik legjelentősebb energia- és éghajlat-politikai eszköz. Hadd gratuláljak mindenkinek, aki részt vett a jelentés elkészítésében, de elsősorban az előadónak, Ţicău asszonynak! Nem fogom elismételni a korábban elhangzottakat, csupán két kérdést emelnék ki.

Először is az irányelv számos új üzleti lehetőséget kínál a vállalkozóknak. Az épületek energiahatékonyságának javítását szolgáló új technológiákon kívül a jövőben nagyobb lesz a kereslet a környezetbarát építőanyagok iránt is, az építőiparban csökkenni fog az anyagfelhasználás és a hulladék, újrahasznosítják az építőipari hulladékot, és intelligens házakat fejlesztenek ki. Következésképpen az európai vállalkozóknak az Európai Unióval és a tagállamokkal együttműködésben most kellene olyan technológiákba fektetniük, amelyek csökkenteni fogják az épületek által a környezetre gyakorolt jelentős hatást, mert pillanatnyilag az épületek használják fel az Európai Unió energiájának kb. 40%-át, illetve az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásának 38%-áért felelősek, továbbá az építőipar az Európai Unió gazdaságának leginkább erőforrás-igényes ágazata.

Másodsorban az irányelv csak részben ad választ arra kérdésre, hogy ki fogja mindezt megfizetni. Az irányelv például javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az Európai Bizottságnak az Európai Unió strukturális alapjaiból több erőforrást kellene átcsoportosítania az épületek energiahatékonyságának finanszírozására. Rendkívül fontosnak tartom, hogy amikor áttekintjük a jelenlegi pénzügyi kilátásokat, ne engedjük kicsúszni a kezünkből a lehetőséget, és találjunk módot arra, hogy növeljük az épületek energiahatékonyságának finanszírozására szolgáló forrásokat. Az energiamegtakarítás az energiatermelés legolcsóbb módja, tehát éljünk vele!

  Karima Delli (Verts/ALE) . – (FR) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Üdvözlöm az irányelv jelentette előrelépést, figyelembe véve, hogy sürgősen fel kell lépnünk az éghajlatváltozás ellen.

2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem éve. Az Európai Partnerség az Energiáért és a Környezetért (EPEE) becslése szerint 50-125 millió európai nem részesül megfelelő energiaellátásban. Ezek az új jogszabályok csak az új épületekre vonatkoznak, és évente csupán 2,7 millió új lakást fognak érinteni, ugyanakkor az Európai Unióban 200 millió régi építésű lakás van. A helyzet az, hogy 2050-ig legalább 150 millió otthont kell felújítani ahhoz, hogy elérjük a „négyes faktor” energiahatékonyságot.

Biztos úr, 2007 óta az Európai Regionális Fejlesztési Alap a költségvetés 4%-át különítette el az épületek energiateljesítménye javításának céljára, de ez az összeget csak nagyon korlátozott mértékben használták fel. Hogyan fognak így nyomást gyakorolni a tagállamokra annak érdekében, hogy valóban felhasználják ezeket az alapokat, mert ha azokat nem használják fel, 2013-tól valószínűleg meg fognak szűnni még akkor is, ha bizonyos alapokat igazából növelni kellene?

  Algirdas Saudargas (PPE) . – (LT) Amint azt már önök közül sokan megemlítették, az energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás korlátozása jelenti az energiabiztonság garantálásának leggazdaságosabb módját. Gratulálni szeretnék továbbá valamennyi kollégánknak, elsősorban az előadónak és az összes többi képviselőtársunknak az irányelv sikeres felülvizsgálatához. Ez a terület, az építőipari ágazat hatalmas, kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában nemcsak az energiamegtakarítás terén, hanem az új munkahelyek teremtése, valamint az új technológiák megvalósítása terén is. Az én országomban, Litvániában például az épületek több mint 80%-a húsz évnél régebben épült, és nagyon gazdaságtalanul működik. Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálata tehát a jelen válság közepette valóban nagyon időszerű és szükséges. A Tanáccsal az új irányelv szövegezéséről kötött megállapodás kiegyensúlyozott és maradéktalanul tükrözi a szubszidiaritás elvét. Az irányelv az épületekre vonatkozóan – az új és a felújított épületekre egyaránt – minimumkövetelményeket állapít meg, és megfelelő feltételeket teremt az energiaforrások felhasználásának optimalizálásához, valamint a lakosok és az állam pénzének megkíméléséhez. Ugyanakkor az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos tanúsítványra és a tájékoztatásra vonatkozó szigorúbb szabályok fogyasztási szokásaik megváltoztatására fogják ösztönözni a lakosokat. Tisztelt elnök úr! Habár már többször elhangzott, újfent hangsúlyozni kívánom, hogy az irányelv sikere attól függ, hogy a tagállamokban képesek-e azt gyorsan végrehajtani. E célból mind tagállami, mind uniós szinten gondoskodni kell a hatékony pénzügyi támogatási intézkedések meghozataláról. Az Európai Unió egyik prioritásaként számon tartott energiahatékonyságot valamennyi tagállamban politikai prioritásként kell kezelni.

  Marian-Jean Marinescu (PPE) . – (RO) Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv közvetlen hatással lesz az építőipari ágazatban eszközölt új típusú beruházásokra. Az energiafelhasználás csökkentését célzó, új technológiákba való beruházás jelentős hatást fog gyakorolni a nemzeti és regionális munkaerőpiacra, és fokozni fogja az Európai Unió energiabiztonságát.

Pénzügyi eszközökre van szükség. Európa polgárai nem viselhetik egyedül az energiaellátó rendszerek modernizálásának költségeit. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból erre a célra meghatározható maximális keret nem elegendő és a lehető legnagyobb mértékben növelendő. A Bizottságnak a 2014-ig létrehozandó energiahatékonysági alapból kiegészítő támogatást kell nyújtania, amely alapot az Európai Unió, az Európai Beruházási Bank és a tagállamok közösen finanszíroznának.

Arra bíztatom az Európai Bizottságot, hogy folytassa az „Intelligens városok” kezdeményezés kidolgozását, és vizsgálja meg a tagállamokban azokat a mechanizmusokat, amelyeket a helyes gyakorlat Európai Unión belüli terjesztésére, valamint a tudás és a szakmai támogatás cseréjére alkalmaznak annak érdekében, hogy a lakások energiahatékonyságának fokozását szolgáló új pénzügyi forrásokat teremtsenek.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D) . – (HU) Gratulálok Ticau asszony jelentéséhez és az irányelvhez, ugyanakkor annyit ér ez az irányelv, mint döglött lovon a patkó, ha nincs hozzá pénz. Fölhívom Oettinger biztos úr figyelmét, hogy a 2013-at követő költségvetésben és a kohéziós alapokban kell forrásokat biztosítani. Nyilvánvaló, hogy uniós forrás mellett tagállami pénzre, magántőkére és a lakosok hozzájárulására, tehát egy sajátos társfinanszírozásra van szükség. Marinescu kollégám már említette, hogy össze kellene állítani, hogy mely tagországok milyen élenjáró gyakorlatot valósítottak meg közvetlen támogatásokkal, hitelkedvezményekkel vagy más módon. Magyarországon 250 000 panellakást újítottak föl, hiszen a régi panelek az új tagállamokban – ahogyan erről észt és lett kollégám is szólt – különösen drámai a helyzet. Azt hiszem, hogy ezt a panelprogramot folytatni kell, és ki kell terjeszteni a rurális térségek szegény lakóira is, ahogyan a zöld képviselőasszony is szólt.

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Néhány dolgot szem előtt kellene tartanunk az elkövetkező vita során. Először is vitatott dolog, hogy milyen energiamegtakarítási lehetőségeket kínálnak a lakóépületek. Amit egyszerű megtenni, azt már részben megtettük. Ezzel szemben a felújítások nagyon drágák lehetnek – különösen a felsorolt épületek esetében. Nincsen sok értelme egy épületet úgy felújítani, hogy az fantasztikusan energiahatékony legyen, ha aztán üresen áll, mert a bérleti díj az egekbe szökött. Nem hiszem, hogy akár az éghajlat védelmének érdekében beleszólhatnánk a polgárok tulajdonjogaiba, ami a felújításokat illeti. Nem lehet kötelezővé tenni napelemek felszerelését, ha egy ház építéséről, tetőfelújításról, házbővítésről vagy a fűtőrendszer cseréjéről van szó, miként azt a Marburg példája is mutatja.

További kérdést jelentenek a nulla energiafelhasználású épületek. Miként tudjuk, egy háztartás csak úgy tudja napelemekkel kielégíteni villamos energia szükségletét, ha az elektromos hálózat olyan időszakokban is elérhető, amikor kevesebb a napsütés. Más szóval az elektromos hálózat üzemeltetője számára változatlanok maradnak a költségek. A kombinált fűtő- és áramellátó rendszerek szintén drága kettős berendezéseket igényelnek. Még optimális energiagazdálkodás mellett is számos nyitott kérdés marad, és drámaian kiugró árak fordulhatnak elő – attól a ténytől függetlenül, hogy az esetek többségében még nincsen meg a megfelelő, intelligens berendezés.

  Seán Kelly (PPE) . – (GA) Tisztelt elnök úr! Örülök a jelentésnek, és külön öröm számomra a képviselőtársaim kiváló álláspontjait és ajánlásait hallani. Teljesen világos, hogy a meglévő épületek és magánházak többsége nem csak hogy 2020-ban, de még 2050-ben is állni fog. Ily módon azonnal ezekre az épületekre és házakra kell összpontosítanunk.

A saját országomban sokan vannak olyanok, akik éppen munkanélküliek, és házat építenek. Ugyanakkor ezer és ezer ház áll üresen, lakó nélkül. Ilyen helyzetben nincsen szükség arra, hogy új házakat építsünk. Következésképpen – amint azt már képviselőtársaim is elmondták – a már meglévő házakra kellene helyeznünk a hangsúlyt. Egyetértek a biztos úrral: a kormányoknak a strukturális alapokat stb. kellene felhasználniuk a munka haladéktalan megkezdéséhez. Ez rendkívül fontos, és a terv végrehajtását is javaslom.

  Elena Băsescu (PPE) . – (RO) Gratulálni szeretnék az előadónak, Ţicău asszonynak a jelentésbe fektetett munkájáért. Az építőipari ágazat nagy lehetőséget kínál az energiamegtakarításra. Feltétlenül javítani kell az épületek energiateljesítményét, hogy megvalósítsuk az EU 2020-ra kitűzött stratégiai céljait. Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok elsősorban a vevőket tájékoztatják az adott ház energiateljesítményéről.

Románia ettől az évtől kezdve akarta bevezetni az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványokat az ingatlanügyletek esetében, de elhalasztották a szabályozási törvénytervezet elfogadására vonatkozó döntést. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy nincs elég energiateljesítmény-ellenőr, valamint a régi házak árainak emelkedését kockáztattuk. Kormányzati képviselők szerint legkésőbb 2011. január 1-jéig bevezetik őket Romániában. A lakóépületek fűtőrendszerének korszerűsítése elsősorban azzal az előnnyel jár az egyszerű polgárok számára, hogy alacsonyabb lesz a fenntartási költség. A Regionális Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium idén 150 millió lejt különített el erre a célra.

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Nem kétséges, hogy az épületekben elért fokozott energiamegtakarítás – részben ennek az irányelvnek köszönhetően – határozott politikai értelemmel is bír. A fenntartható életmód felelőssége tekintetében ez a mozaiknak csupán egy kicsiny darabja, ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy Európa politikailag független legyen a harmadik országokból származó energiaforrásoktól. Önökhöz hasonlóan én is azt remélem, hogy tíz év alatt ténylegesen csökkenteni tudjuk az üvegházhatású gázkibocsátást, ugyanakkor lassíthatjuk a harmadik országok energiaforrásaitól való függőségünk fokozódását, és itt elsősorban a kőolajra és a földgázra gondolok. Lelkesen üdvözlöm ezt az irányelvet, ami új lökést fog adni mind az új, mind a régi épületek fűtésére vonatkozó innovációnak. Az épületek felelősek az üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadáért, így természetesen célkitűzéseink között szerepel a tagállamok biztosította, aktív pénzügyi támogatás is. Szintén örülünk kollégám, Marinescu úrnak javaslatának, amely egy külön alap létrehozására irányul. Az alapból természetesen nemcsak háztömbök fűtése részesülne támogatásban, hanem az EU területén belül valamennyi épület.

  Angelika Werthmann (NI) . – (DE) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Az EU 2008-ban kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra 20%-kal csökkenti az energiafelhasználást. Az épületek energiahatékonyságának növelése – amelynek célja a közel nulla energiafelhasználású házak elérése – nem csak az energiafelhasználást fogja csökkenteni. Ez az irányelv a válság leküzdésében is segíteni fog. A megvalósításához szakértőkre és szakemberekre van szükség, ezáltal munkahelyeket teremtünk. Mi több, hosszú távon csökkenteni fogja az európai polgárok háztartási kiadásait. Végül említést szeretnék tenni a meglévő lakóház- és egyéb épületállomány energiafelhasználásával kapcsolatos helyzetről, valamint arról, hogy annak megfelelő mértékű javítása szükséges.

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársak! Egyetértünk abban, hogy az energiahatékonyságot és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését érintő közös céljaink elérésében milyen fontos szerepet tölt be az épületállomány, a meglévő épületek felújítása és új épületek építése. Más területeken, amelyekkel szintén foglalkoznunk kell – az erőművek, általánosságban az energiamix vagy az autóipar –, viszonylag kevés szereplőt kell megkeresnünk: az energiaszolgáltatókat vagy a 12-15 európai autógyártó céget. Ez azt jelenti, hogy kezelhető a meggyőzendő partnerek száma.

Az épületek esetében óriási számú az érdekelt. Lakástulajdonosok, bérlők, felhasználók, az önkormányzatok a várostervezésükkel együtt és a városfejlesztés általában, a regionális építési jogszabályokat alkotók – általában a tartományok vagy a nemzeti államok. Röviden szólva az energiára és az éghajlatra vonatkozó százalékos céljaink elérése szempontjából nincsen fontosabb az építőipari ágazatnál, és ezen kívül nincsen olyan ágazat, amely partnerek millióit érintené – mind horizontálisan, mind vertikálisan. Ezért jelent fontos lépést ez az irányelv, de kétségtelen, hogy nem most szóltunk utoljára a témáról.

Örülök javaslataiknak és munkájuknak, amelyet közelről fogunk figyelemmel kísérni. Higgyenek nekem, amikor azt mondom, hogy az irányelv végrehajtását ugyanolyan fontosnak tartom, mint annak kidolgozását. Az irányelv jelenleg papíron létezik. Az értéke annak átültetését követően fog érvényesülni. Ennek érdekében mindenkire szükség van a fedélzeten: a tagállamokra, de a települési önkormányzatokra és az épületállomány tulajdonosaira és felhasználóira is.

Az energiamegtakarítási intézkedéseinket nem csak az új épületek, hanem a felújítási munkálatok esetében is végre akarjuk hajtani. Az elkövetkezendő hetekben javaslatot készítünk arra vonatkozóan, hogyan használható fel a közeljövőben meghatározott feltételekkel a legalább 115 millió euró. Intenzíven dolgozunk ennek előkészítésén. A lehető legkésőbb kívánjuk előterjeszteni, hogy megtudjuk, 115 millió eurónál több pénz fog-e rendelkezésre állni, de ahhoz idejében, hogy az időkorlátok miatt ne vesszen el semmilyen alap. Örömünkre szolgálna, ha az érdekelt tagállamokkal júliusban és szeptemberben további megbeszéléseket folytathatnánk a megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó programról.

Jelenleg Hahn biztos úrral folytatunk megbeszéléseket arról, hogy a jelenlegi pénzügyi időszakban hogyan irányíthatjuk jobban a regionális programokat az energiaügyi célok felé – kifejezett támogatásáról biztosította az elképzelést –, és hogyan használhatjuk az elkövetkező finanszírozási programokat arra, hogy a következő finanszírozási időszakban nagyobb fontosságot kapjon az energiaügy és az épületek. Ehhez szükségem van az önök támogatására. Régóta készülünk a következő pénzügyi időszakra. Ismerik az Európai Unió költségvetésében szereplő főbb programokat. Gyanítom, hogy a tagállamok nem lesznek hajlandóak arra, hogy több pénzt adjanak nekünk. Gyanítom, hogy a válság és költségvetés megszilárdításának idején abból kell gazdálkodnunk, amink van: a GDP bizonyos százaléka.

Emiatt egyre fontosabbá válik, hogy az érintettek számára prioritást kapjanak az energiával, az energiakutatással és energiamegtakarítással foglalkozó programok, valamint ennek kiegészítéseképpen az infrastruktúra is. Remélem, hogy a következő pénzügyi időszakra való felkészülés során meg tudom önökkel vitatni, hogyan kapcsolhatjuk össze céljainkkal – és adott esetben egy kiegészítő európai finanszírozási programmal – a helyi, a regionális és a nemzeti épületfelújítási programokat. Miként említettem, ez egy fontos, de nem az utolsó lépés. Következésképpen várom javaslataikat.

Biztos vagyok abban, hogy ellenőrizni fognak minket annak érdekében, hogy az irányelvet a gyakorlatban is sikeresen végre lehessen hajtani. Köszönetet szeretnék mondani a tisztelt Ház valamennyi képviselőjének, különösen a vezető előadónak. Hadd mutassak rá, hogy ezt a keretirányelvet a világ más tájain is érdeklődéssel figyelik olyan országok, mint például Kína és az Egyesült Államok. Európa a többi földrészhez képest végre jelentős lépéselőnyre tesz szert ebben a kérdésben.

  Silvia-Adriana Ţicău , előadó. – (RO) Mindenek előtt meg szeretném köszönni valamennyi segédelőadónak a támogatást. Ez az épületek energiahatékonyságának javítását célzó folyamatnak még csak a kezdete, olyan folyamat, amelyben az Európai Parlament mint állandó, célra törő partner fog részt venni, és amely a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor megkívánja az átláthatóságot. Be kell vallanom, hogy valóban egyértelműen megkülönböztettük az új és a meglévő épületeket, figyelembe véve mind az ingatlan típusát – ami országonként változik –, mind a meglévő épületállományt.

Úgy vélem, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak a pénzügyi kilátások időközi felülvizsgálata keretében – amelyre 2010-ben kerül sor – felül kell vizsgálniuk az operatív programokat, hogy több pénzt különíthessenek el az épületek energiahatékonysága számára. A tagállamok az Európai Regionális Fejlesztési Alapból kiosztott összegek 4%-át használhatják fel, valamint adott esetben csökkentett héa-kulcsot alkalmazhatnak, de az az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos munka esetében nem lehet 5%-nál alacsonyabb.

Hangsúlyozni kívánom, hogy az épületek energiahatékonyságára elkülönített pénzalapok munkahelyek és helyi, regionális és nemzeti szinten fizetett adók és díjak formájában fognak megjelenni, a munka helyi jellegét szem előtt tartva. Csak akkor tudunk a későbbi, 2014-2020 közötti pénzügyi időszakra jelentős emelést kérni, ha növeljük az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az épületek energiahatékonyságára, a 2010-2013 közötti időszakra elkülönített 4%-os források felhasználását. A következő időszakra valahol 8 és 12% közötti mértéket javasolnék.

Ezenkívül annak engedélyezését kérem az Európai Bizottságtól, hogy az európai gazdaságélénkítési tervből megmaradt, fel nem használt 115 millió eurót az „Intelligens városok” kezdeményezés számára csoportosíthassuk át. Véleményem szerint az energiahatékonyságot a vidéki térségeket célzó programokkal együtt kiemelt prioritásként kell kezelnünk, különösen a 2014-2020 pénzügyi időszak tervezése során.

Az Európai Parlament is azt kérte az első olvasat alkalmával, hogy 2014-től kezdve hozzunk létre külön alapot az energiahatékonyság céljára. Biztos úr, támogatni fogjuk az alap létrehozásában.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra 2010. május 18-án, kedden kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Ivo Belet (PPE) , írásban. – (NL) Ezzel a jogszabálycsomaggal óriási ugrást teszünk a környezetbarát társadalom irányába. Elvégre az épületek felelősek a szén-dioxid-kibocsátás mintegy 40%-áért. A következő néhány évben fokozatosan nullára csökkentjük a kibocsátást. Ez valamennyi fogyasztó pénztárcájának jót fog tenni, és természetesen jót tesz a foglalkoztatásnak is, mivel a környezetbarát épületek munkaerő-igényes beruházást jelentenek. Most, rövid távon minden megállót ki kell hagynunk, hogy felgyorsítsuk a meglévő épületek felújítását, és a magánszemélyeknek segítséget kell ehhez nyújtanunk. E tekintetben külön figyelmet kell szentelnünk a szociális lakások bérlőinek. A szociális lakásszövetkezeteket arra kell ösztönözni, illetve jelentős lökést kell adni számukra ahhoz, hogy rövid távon felújítsák a régebbi épületeket, hogy a leghátrányosabb helyzetű bérlők is érezzék annak maximális előnyét.

  Véronique Mathieu (PPE) , írásban. – (FR) Az épületek energiateljesítménye olyan terület, ami jelentős lehetőségeket tartogat az Európai Unió számára. Az energiafelhasználás e szövegben bevezetett intézkedések által elősegített csökkentése hozzájárul az EU energiafüggetlenségének növeléséhez, és egy európai energiahatékonysági politika felé vezet minket. A politika sikere a tagállamoktól is függ, amelyeknek olyan pénzügyi intézkedéseket kell meghozniuk, mint a héa csökkentése, az európai pénzalapok maximálisan megengedett részének energiateljesítményre való elkülönítése stb. A polgárok életét tekintve ezek az előrelépések az európai háztartások javát is szolgálni fogják, hiszen az energiaköltségeik csökkenését fogják tapasztalni. Ez a háztartások jövedelmének átlagosan 33%-át jelenti, és a legcsekélyebb jövedelemmel rendelkező háztartások esetében akár az 54%-ot is elérheti. Azt szeretném tehát, hogy a gyakorlatban elsősorban a polgároknak ez utóbbi rétege élvezze az épületek energiateljesítményének javításából származó előnyöket. Figyelembe kell vennünk az új előírások bevezetése miatt felmerülő költségeket. Ha az építési és felújítási költségek kihatnak a lakbérekre, az az épületek energiateljesítményének javításából származó előnyöket elérhetetlenné teszi azok számára, akiknek arra a legnagyobb szükségük lenne.

  Alajos Mészáros (PPE) , írásban. – (HU) Ami az energiahatékony épületeket illeti, nagyon fontosnak tartom, hogy foglakozzunk ezzel a kérdéssel. Ezt a kérdést prioritásként kell kezelnünk, mert Európa az energiaválság küszöbén áll. Az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ig 20%-kal csökkenti energiafelhasználását és biztosítja, hogy a felhasznált energia 20%-a megújuló energiaforrásokból származzon. Ezenkívül azonban az energiahatékonyság kérdésének is figyelmet kell szentelni – különösen az építőiparban –, mivel ez az ágazat az egyik legnagyobb energiafelhasználó (40%), valamint az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó. Az építőipari ágazat középpontba állítása különösen fontos a közép-európai országokban, ahol a korábbi rezsimtől örökölt, elavult épületek azt jelentik, hogy a rendelkezésre álló energiát pazarló módon használjuk fel. A lakóépületek modernizálása különösen fontos lehetőségeket kínál. A nyílászárók cseréje és a korszerű hőszigetelés hozzájárulhat a háztartási energiaköltségek csökkentéséhez. Nyugat-Európában most fellendülőben van az energiahatékony épületek építése, és azok népszerűsége nagyban az állami támogatásoknak tulajdonítható. Közép-Európában sajnos még nincsen olyan rendszer, ami nagyobb mértékben ösztönözné a passzívház-beruházásokat, pedig ez a technológia hozzájárulhatna az egyre fokozódó földgázfüggőség csökkentéséhez. Ezért tartom fontosnak a jelentés támogatását, és ezért szavaztam mellette.

  Zbigniew Ziobro (ECR) , írásban. – (PL) Az épületekben felhasznált energia teszi ki az Európai Unióban felhasznált összes energia majdnem egyharmadát. Pontosan emiatt kínál nagy lehetőséget ez az ágazat az energiafelhasználás csökkentésére – nem csak az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalás miatt, hanem az energiabiztonság kérdése miatt is. A kidolgozás alatt álló irányelv egyik legfontosabb rendelkezése a „közel nulla energiafelhasználású épületekre” vonatkozó elképzelés. Ne feledjük, hogy 2020 végéig valamennyi új épületnek közel nulla energiafelhasználásúnak kell lennie, és azt az állami szektorban – a példamutatás végett – két évvel korábban kell megvalósítani. A vita tárgyát képező irányelv két sajátossága azonban pozitív választ érdemel. Az egyik a 2020-ig létrehozandó energiahatékonysági alap, amely eszköz elő fogja segíteni az épületek energiahatékonyságának javítására szolgáló projektekbe való magán- és az állami beruházásokat. Ez a fajta strukturális támogatás lehetőséget nyújt a célkitűzéseink megvalósítására. A másik az energiamegtakarítást célzó, intelligens fogyasztásmérő és aktív vezérlőrendszerek (intelligens fogyasztásmérés) bevezetéséről szóló rendelkezés belefoglalása az irányelvtervezetbe. Az ilyen rendszerek széles körű bevezetése a fogyasztók hasznára válik az ár, a felhasználás hatékonysága és az energiabiztonság szempontjából.