Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. május 17., Hétfő - Strasbourg

18. Új fejlemények a közbeszerzésekben (rövid ismertetés)

  Elnök. – A következő napirendi pont a Heide Rühle által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság nevében benyújtott, a közbeszerzéseket érintő új fejleményekről szóló jelentés rövid ismertetése [2009/2175 (INI)] -(A7-0151/2010).

  Heide Rühle , előadó. – (DE) Elnök úr, szeretnék valamennyi árnyékelőadónak is köszönetet mondani a kiváló együttműködésért és a bizottságban eddig elért jó eredményekért. Szeretném jelentésem legfontosabb pontjait még egyszer ismertetni és kiemelni.

Először is a jobb szabályozás érdekében minden érintett fél, az ajánlatkérők és az ajánlattevők részére is nagyobb jogbiztonságra van szükségünk. Jelentésem hangsúlyozza, hogy válság idején milyen nagy jelentőséggel bír a közbeszerzés. Jelentésem ugyanakkor bírálja azt is, hogy az európai jogalkotás és a nemzeti átültetés bonyolult összjátéka nem eredményezett egyszerűbb és kevésbé bürokratikus közbeszerzési eljárásokat, ami a 2004. évi felülvizsgálat tulajdonképpeni célja lett volna, hanem éppen ellenkezőleg, több munkához, a jogi tanácsadással járó magas külső költségekhez és hosszadalmas eljárásokhoz vezetett. Ez sajnos az innováció és a minőség rovására ment. Ezt számos tanulmány is igazolja. A jogbizonytalanságok miatt túl gyakran választják a legolcsóbb, nem pedig a legjobb ajánlatot.

Miközben a Bizottság a zöld közbeszerzések terén már segítséget nyújt, addig a társadalmilag felelős közbeszerzés, a méltányos kereskedelem és az innovációt támogató közbeszerzés terén még egyáltalán nem érhető el ilyen segítség. E téren sürgős pótolnivalója van a Bizottságnak.

A Bizottságon belüli koordinációt is sürgősen javítani kell. Legutóbbi ítéleteivel az Európai Bíróság számos jogbizonytalanságot felszámolt és megerősítette az ajánlatkérők szerepét, például rámutatva arra, hogy az irányelvek hatályát nem kellene olyan területekre is kiterjeszteni, mint a várostervezés. Azonban ezek az ítéletek nem adnak szabad kezet az ajánlatkérő szervek számára, hanem világos keretek közé szorítják azokat. Jelentésemben szerettem volna ezt is még egyszer világossá tenni.

Az utolsó pont a szolgáltatási koncessziók kérdése, amellyel kapcsolatban komoly véleménykülönbségek merültek fel a bizottságban. Az ezzel kapcsolatos saját véleményem nem változott. A szolgáltatási koncessziók szándékosan maradtak ki a közbeszerzési irányelvekből annak érdekében, hogy nagyobb rugalmasságot, a kulturális különbségeknek pedig nagyobb teret biztosítsunk. Ezt az álláspontot mindazok az érdekelt felek is támogatták, akikkel beszéltem, legyen szó akár önkormányzati csúcsszervezetekről, állami vállalatokról – különösen a vízgazdálkodás területén – vagy ipari szövetségekről, szakszervezetekről és nem utolsó sorban nem-kormányzati szervezetekről. Ezt is szerettem volna a jelentésemben még egyszer világosan kifejezésre juttatni.

Még egy pontot szeretnék megemlíteni, amely szintén nagyon fontos számomra: a közbeszerzési eljárások nem vezethetnek ahhoz, hogy a kiválasztott intézmények elveszítsék demokratikus jogaikat. Ha kiderül, hogy időközben sok önkormányzat úgy határozott, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélése során fontos szerepet szán a méltányos kereskedelemnek, legyen szó akár a kávé, akár más termékek beszerzéséről, akkor fontosnak tartom ezt erősíteni. És valóban fontos lenne, hogy a Bizottság ezekben az esetekben segítséget nyújtson az önkormányzatoknak, és amennyiben hibáznak, lássa el őket tanáccsal. Ehelyett a Bizottság éppen ilyen hibák miatt indított új bírósági eljárást Hollandia ellen. Pontosan ez az, amit nem tartok célravezetőnek, mivel ez keresztezi a politikai testületek által hozott politikai határozatokat.

  Elnök. – Megállapítom, hogy számos felszólaló kíván véleményt nyilvánítani. Ne feledjék, hogy mindenkinek egy perc áll a rendelkezésére.

  Frank Engel (PPE) . – (FR) Elnök úr, először is szeretnék gratulálni az előadónak és köszönetet mondani az alapos munkájáért és a nyitottságáért. Öröm volt együtt dolgozni vele ezen a jelentésen. Úgy gondolom, hogy ennek a munkának egy kiegyensúlyozott jelentés lett az eredménye, amelynek a középpontjában a jogbiztonság növelése áll. Ezért a cél most nem az, hogy minden áron további jogszabályokat javasoljunk, hanem hogy növeljük a már meglévő jogszabályok hozzáférhetőségét és érthetőségét.

Külön említést érdemel a szolgáltatási koncessziók kérdése, amint azt már Rühle asszony is felvetette. Ez egy olyan kényes kérdés, amely már a Bizottságon belül is vitákhoz vezetett. Szeretnék ismét ragaszkodni ahhoz, hogy amennyiben a Bizottságnak szándékában áll ebben a kérdésben további jogalkotási javaslatokat elénk terjeszteni, akkor tegye azt annak figyelembevételével, hogy a belső piac működését javítani kell. Jelen pillanatban semmi más nem indokolhatna komoly jogalkotási kezdeményezéseket ebben a kérdésben.

  Evelyne Gebhardt (S&D) . – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, képviselőcsoportom tulajdonképpen szívesen támogatta volna Rühle asszony jelentését, hiszen nagyon sok nagyon pozitív elemet tartalmaz.

Van azonban sajnos három olyan pont, amelyet hiányolunk, illetve nem tudunk olyan formában elfogadni, ahogyan az a jelentésben szerepel: először is Rühle asszony nem tudta elfogadni, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások vonatkozásában valóban szükségünk van egy jogi keretre, másodszor pedig azt is elmulasztotta világosan leszögezni, hogy éppen a szociális szolgáltatások terén van szükségünk nagyobb jogbiztonságra. Ez a jelentésnek egy olyan hiányossága, amelyet természetesen nagyon sajnálatosnak tartunk.

Az a pont, amelyet egyáltalán nem áll módunkban elfogadni, az a szolgáltatási koncessziók elutasítása. Nem mondhatjuk egyszerűen azt, hogy ezt mi nem akarjuk. A Bíróság minderről már határozott. Ez politikailag igen helytelen. Nagyon fontos, hogy egészen világosan megmondjuk, hogy mit akarunk, ha tudjuk, hogy az Európai Bizottság egy jogalkotási szöveget készít elő. Fontos, hogy felszólítsuk az Európai Bizottságot arra, hogy valóban kövesse azt, amit a Bíróság ebben a kérdésben nagyon pozitívan kinyilvánított, és gondoskodjon ezen a téren is a jogbiztonságról. Ez a kérésünk, és ezért nyújtottunk be egy alternatív állásfoglalást. Arra kérjük képviselőtársainkat, hogy ezt az alternatív állásfoglalást támogassák.

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE) . – (RO) Gratulálni szeretnék az előadónak mindazokhoz az erőfeszítésekhez, amelyeket ezért a jelentésért tett. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az európai közbeszerzések egyszerűsítésére és az átláthatóság növelésére van szükség. Aggályosnak tartom a közbeszerzések kapcsán számos tagállamban folyó viták magas számát.

Romániában például a különösen összetett jogi keret eljárási hibákhoz vezet, miközben a közbeszerzési szabályok rossz alkalmazása akadályozhatja a strukturális alapok felhasználását. Ezért is van szükség egyszerűbb, világosabb jogi keretekre ahhoz, hogy mindkét oldal dolgát megkönnyítsük.

Szeretnék a legalacsonyabb ár problémájához is hozzászólni. Egyetértek azzal, hogy a közbeszerzési szerződéseket nem egyszerűen a legalacsonyabb árajánlat alapján kellene odaítélni. Abban is egyetértek az előadóval, hogy nem csak az ajánlat árának, hanem a minőség és az ár arányának, valamint a gazdasági haszonnak is a legfontosabb tényezők közé kell tartozniuk. A jogalkotási felülvizsgálatnak ezért figyelembe kell vennie ezt a tényt és sokkal nagyobb rugalmasságot kell biztosítania az ajánlatkérők számára. Azonban nagyon óvatosan kell eljárnunk, hiszen ha nem sikerül világos kritériumokat megfogalmaznunk, akkor azzal valóban kinyitjuk Pandóra szelencéjét, és fennáll a veszélye annak, hogy újabb jogbizonytalanságra, sőt korrupcióra teremtünk lehetőséget.

  Malcolm Harbour (ECR) . – Elnök úr, képviselőcsoportom árnyékelőadójaként, és úgy is, mint az illetékes bizottság elnöke, szeretnék én is köszönetet mondani Rühle asszonynak ezért a valóban fontos jelentésért. Igazán szégyenletes, hogy ennek a Parlamentnek az igencsak furcsa szabályai miatt egy ilyen fontos, a belső piac és valójában a közrend egyik kulcsfontosságú eleméről szóló jelentést csupán egyperces hozzászólásokra korlátoznak.

Úgy vélem, örvendetes, hogy Tajani úr is itt van, mert szeretném elmondani neki, hogy a közbeszerzés nagyon lényeges eszköze az innovatív vállalkozások ösztönzésének az Európai Unióban. Tudjuk, hogy Barnier úr most fogja megvizsgálni a stratégiai lehetőségeket, és remélem, hogy az itt elhangzottakból sok dolgot magáévá fog tenni.

De a probléma veleje, képviselőtársak, abban rejlik, hogy – amint az a jelentésben is áll – a jelenlegi szabályozás zavaros és bonyolult, amelyre sok hatóság valójában bürokratikus akadályként, nem pedig lehetőségként tekint. Biztos úr, a közbeszerzést használhatjuk arra, hogy olyan területeket lendítsünk fel, mint a kis- és középvállalkozások, illetve lehetőségeket teremtsünk az innováció, valamint a zöld termékek és szolgáltatások számára – sőt az innovációs program egészének támogatást nyújtsunk. Ezt kell elérnünk, de a jelentés ajánlásainak teljesítéséhez a Bizottság valamennyi ágának közös erőfeszítésére lesz szükség.

  Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) Úgy tűnik, hogy a közbeszerzés hatékony módja az áruk és a szolgáltatások közszférán belüli beszerzésének, hiszen mérsékelt árakat tesz lehetővé, miközben csökkenti a korrupció gyanúját. A jövőben azonban jó lenne a közbeszerzési eljárások mechanizmusait egyszerűsíteni és a döntéshozatal időtartamát is lerövidíteni.

Véleményem szerint támogatnunk kellene e célkitűzés alapelvét. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szerződések internetes közzététele is hasznos, hiszen lehetővé teszi, hogy a szélesebb közvélemény is megismerhesse e szerződéseket és meggyőződhessen azok előnyeiről. A tapasztalatok ezt különösen a helyi hatóságok esetében erősítik meg, ahol a közösségi vagyon kezelése nagyon gyakran a polgárok árgus szemei előtt zajlott, és amikor elkezdték az összes szerződést az interneten közzétenni, akkor az emberek elégedettebbé váltak és jobban bíztak a helyi hatóságokban.

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Úgy vélem, hogy ez a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által abszolút többséggel elfogadott, közbeszerzésekről szóló jelentés jó iránymutatással fog szolgálni a Bizottságnak az irányelv felülvizsgálatához. Célunk, hogy a közbeszerzést elérhetőbbé tegyük a kis- és középvállalkozások számára, és hogy az ajánlattételi felhívások ne legyenek annyira bürokratikusak, ugyanakkor azokat könnyebben nyomon lehessen követni. Az uniós alapokból finanszírozott közbeszerzési eljárások legnagyobb hányada épületekre vonatkozik, és ezen a téren gyakran merül fel a korrupció gyanúja – vagy időnként még ennél is több.

Sajnálom, hogy ebben a jelentésben nem fogunk szavazni az arra vonatkozó javaslatomról, hogy a Bizottság hozzon létre egy nyilvános portált, ahol a végrehajtást követően nyomon lehetne követni az árkülönbségeket a sikeres szerződések, valamint az építkezések valódi költségei között. A portálnak nyomon kellene követnie és ezáltal fel is kellene fednie a gyanús árkülönbségeket, például egy több tagállam közötti egy kilométeres autópálya-szakasz megépítése esetén. Meggyőződésem, hogy a valóban nyílt közbeszerzéshez való hozzáférés csak akkor fog megnyílni a kis- és középvállalkozások számára, ha a korrupciót már sikerült felszámolni.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) A közbeszerzési piac forgalma uniós szinten eléri az EU bruttó hazai termékének 16%-át. A belső piac azt feltételezi, hogy bármely európai vállalat hozzáférhet bármely tagállam beszerzéseihez. A szolgáltatási irányelv garantálja, hogy minden európai vállalat minden tagállamban nyújthasson szolgáltatásokat, beleértve az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat is.

A belső piacnak biztosítania kell az e-kormányzati rendszerek, azaz a digitális aláírási rendszerek és az elektronikusan működtetett pályázati rendszerek közötti átjárhatóságot is. Üdvözlöm az Európai Bizottság által az elektronikus közbeszerzés terén elindított PEPPOL kísérleti projektet, valamint az akkreditált hitelesítésszolgáltatók listájára vonatkozó határozatot és a digitális aláírásokat ellenőrző szolgálat létrehozására vonatkozó európai tervet is.

Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy 2005-ben a tagállamok kormányai kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2015-ig az európai közbeszerzések 50%-át elektronikus formában végzik el. Románia 2002-ben vezette be az internetes közbeszerzési rendszert, ami csökkentette a közkiadásokat, növelte az átláthatóság mértékét és a kis- és középvállalkozások számára nagyobb hozzáférést biztosított a közbeszerzési piachoz.

  Andreas Schwab (PPE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, én is szeretnék köszönetet mondani Rühle asszonynak és az árnyékelőadóknak ehhez a valóban kiváló jelentéshez. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport a jelentésben foglaltak nagy részével elégedett. Egyik-másik kérdésben kompromisszumot is kötöttünk, hiszen ebben a Házban sohasem érvényesülhet teljesen az akaratunk. Összességében a jelentés jó alapot képez az Európai Bizottsággal számos témában tovább folytatandó vitához.

Rühle asszony már felvetette azt a kérdést, hogy hogyan lehetne az ajánlatkérő intézmények, testületek és hatóságok számára lehetővé tenni azt, hogy a beszerzések során anélkül vehessék figyelembe a szociális kritériumokat, hogy azzal megsértenék a belső piac alapelveit. Másodszor pedig, hogyan lehetne – ezt Engel úr is felvetette – a szolgáltatási koncessziókat úgy alakítani, hogy azok hosszú távon is megfeleljenek a belső piac szabályainak?

Teljes mértékben egyetértek Engel úrral és Rühle asszonnyal abban, hogy újabb jogszabályokat csak azzal a feltétellel fogadhatunk el, hogy azok világos és kézzelfogható előnnyel járnak a belső piac számára. Ennek fényében jó kompromisszumot sikerült elérnünk, és természetesen örülnék, ha ezt végül a szociáldemokraták is támogatni tudnák.

  Elena Băsescu (PPE) . – (RO) A gazdasági és pénzügyi válságra való tekintettel országom kormányának csökkentenie kellett az állami alkalmazottak fizetését, a nyugdíjakat és a munkanélküli segélyeket, valamint az állami támogatásokat is. Ezeket a különösen kemény intézkedéseket szem előtt tartva a közbeszerzéseket a lehető legátláthatóbb és leggyorsabb módon kell megvalósítani annak érdekében, hogy a közpénzeket megfelelően és hatékonyan költsék el.

Ezenkívül ösztönözni kell az internetes ajánlattételi rendszereket, amelyek hozzá fognak járulni a korrupció és a csalás felszámolásához a közbeszerzési rendszerben. A jelenlegi igazgatási eljárások, a zavaros és bonyolult jogi rendszer, valamint az a tény, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó fellebbezési eljárás tisztázásra szorul, számos fontos szerződés előrehaladását gátolta meg. A Nemzetközi Valutalappal folytatott konzultációkat követően a román kormány módosította a közbeszerzési törvényt, amely június 1-jén fog hatályba lépni.

  Lara Comi (PPE) . – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a gazdasági és pénzügyi piaci válság megmutatta, milyen kulcsfontosságú szereppel bír a közbeszerzés, amelynek célja nagyszabású munkálatok elindítása, az innováció serkentése és természetesen a belső és külső verseny ösztönzése európai szinten.

Nagyon fontosnak tartjuk a szabályok egyszerűsítését és a nagyobb jogbiztonság megteremtését. Ez minden bizonnyal növelné a Bizottság felelősségi körébe tartozó közbeszerzésekkel foglalkozó tanácsadó bizottság munkájával és összetételével kapcsolatos átláthatóságot.

Üdvözöljük az intézményesített magán- és közszféra közötti partnerségek szerepét a gazdaságunk alapját képező kis- és középvállalkozások hozzáférésének elősegítésében. További erőfeszítéseket kell tennünk a megkülönböztetés megelőzésére, amely gyakran az európai kis- és középvállalkozásokat sújtja. Gratulálok képviselőtársaimnak az elvégzett munkához, és a holnapi napon számíthatnak a támogatásomra.

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr, úgy vélem, hogy amikor a jelenleg tapasztalható gazdasági recesszió okait kutatjuk, akkor – jogosan – a bankárokra, az építőipari vállalatokra, a szabályozókra, a spekulánsokra stb. mutogatunk. Azonban úgy vélem, hogy a közbeszerzés területe, amelyet az „urambátyám kapcsolatok”, valamint az átláthatóság és az integritás hiánya jellemzett, szintén számos problémához vezetett. A szerződéseket óhatatlanul is mindig ugyanazoknak a személyeknek ítélték oda, akik újból és újból túllépték a határidőt és a költségvetési keretet, de ezért sohasem büntették meg őket.

Üdvözlöm ezeket az új fejleményeket, amelyek az eljárás lehető legnagyobb fokú átláthatóságát teszik számunkra lehetővé. Ugyanakkor arról is gondoskodnunk kell, hogy azok, akik e szerződések odaítélésről döntenek, a lehető legnagyobb szaktudással és függetlenséggel rendelkezzenek, és ne a hatalmon lévő pártok kinevezettjei legyenek.

Végezetül szeretném elmondani, hogy az egyszerűsítés nyilvánvalóan kulcsfontosságú, hiszen semmi értelme túl sok időt és túl sok pénzt egy nagyon fontos, de végső soron csupán előzetes eljárásra fordítani.

  Antonio Tajani , a Bizottság alelnöke. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Bizottság és különösen Barnier úr, akinek nevében ma este itt szólok, nagyon szorosan figyelemmel kísérte a közbeszerzések új fejleményeiről szóló saját kezdeményezésű parlamenti jelentés előkészítését, valamint a módosításokról szóló vitát.

Amint azt Ticǎu asszony, Comi asszony és Harbour úr is elmondták, a megfelelő fegyelem alapvető fontossággal bír a közbeszerzések területén ahhoz, hogy különösen a jelenlegi szorult költségvetési helyzetben biztosítani tudjuk a közpénzeknek a polgárok és a kis- és középvállalkozások érdekében történő leghelyesebb felhasználását.

Az új kezdeményezések előkészítése során megfelelőképpen figyelembe fogjuk venni a jelentésben megfogalmazott észrevételeket. Már dolgozunk is néhány olyan kezdeményezésen, amelyek megoldást kínálnak ezekre a felvetésekre. A Bizottság szolgálatai megkezdték a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek utólagos értékelését. Jelenleg egy közlemény kidolgozása van folyamatban annak tisztázására, hogy hogyan szolgálhatják a közbeszerzések a fenntartható fejlődés, a társadalmi integráció és az innováció előmozdítását. Folyamatban van a Bíróság közszférán belüli együttműködésre vonatkozó ítélkezési gyakorlatának elemzése is, amely lehetővé fogja tenni számunkra a közszférán belüli együttműködés körének a meghatározását, amely vagy az európai közbeszerzési irányelvek hatálya alá esik, vagy nem.

Ami egy a koncessziókra vonatkozó esetleges kezdeményezést illet, a Bizottság vállalja a bizonyítás terhét és jelenleg is egy hatástanulmányon dolgozik, amelyet 2010-ben fognak véglegesíteni. Ez az értékelés az előfeltétele bármilyen jogalkotási kezdeményezésnek ebben a kérdésben. Amennyiben azt tárja fel, hogy az érvényben lévő jogszabályi keret fékezi a gazdasági fejlődést vagy az új és jobb minőségű általános érdekű szolgáltatások kifejlesztését, akkor nem kérdéses, hogy ezt nagyobb fokú átláthatósággal, jogbiztonsággal és a vonatkozó szabályok világosabbá tételével kell orvosolnunk.

Nemzetközi szinten minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy megnyissuk a világ nagy gazdaságainak közbeszerzési piacait. Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk az európai ipar versenyképességét, a kölcsönösséget kell a tárgyalásaink középpontjába helyeznünk. Szorosan együtt kívánunk működni a Parlamenttel, és kérjük, hogy továbbra is konstruktívan és nyitottan közelítsék meg ezt a vitát.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra holnap, 2010. május 18-án, kedden kerül sor.