Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. május 20., Csütörtök - Strasbourg

3. Unió a mediterrán térségért (vita)

  Elnök. – A mai első napirendi pont Vincent Peillon úr jelentése a Külügyi Bizottság nevében az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésről [2009/2215(INI)] (A7-0133/2010). Az előadónak, négy percre adom meg a szót.

  Vincent Peillon előadó. – (FR) Elnök úr! Először is szeretnék őszinte köszönetet mondani minden olyan képviselőtársamnak, akik részt vettek a jelentés elkészítésében; ez valóban kollektív munka eredménye. 28 kompromisszum született; olyan kompromisszumok, amelyek nem gyengítették, hanem gazdagították a jelentés, valamint a földközi-tengeri térség iránti elkötelezettségünk mögött meghúzódó stratégiai elképzelést. Éppen ezért őszinte köszönetet szeretnék mondani az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport részéről Marietta Giannakounak, a Liberális és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport részéről, Ivo Vajglnak, Hélène Flautrenak, valamint De Sarnez asszonynak a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, és Tzavela asszonynak az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleménye előadóinak.

Számunkra annak megértetése fontos, hogy Európa számára stratégiai jelentőségű kérdésekről van szó. Valójában, nem elég azt gondolni, hogy a délnek szüksége van ránk; de nekünk is szükségünk van a délre, főképp ilyen válságos időkben. Amennyiben egy többpólusú világban hosszú távú elképzelést szeretnénk kialakítani és fenntartható növekedést akarunk megvalósítani, akkor a délre is szükségünk van.

Ennek figyelembevételével Európának mindent meg kell tennie azért, hogy az ott elő 800 millió ember számára a Mediterrán Unió a béke, a biztonság és a jólét térsége legyen, és hogy hosszú távú prioritásként tekintsünk erre a munkára. Ez a közös akarat tette lehetővé az összefogást, mert tudjuk azt, hogy az előttünk állunk gazdasági, demográfiai és geopolitikai érdekek, ahogy a társadalmi és kulturális érdekek is, megkövetelik, hogy a Földközi-tenger túlsó partjával is képesek legyünk együttdolgozni. Számunkra itt kulturális és civilizációs kérdésekről is szó van.

Tudatában vagyunk ennek; munkája során a Parlament tisztában volt azokkal a nehézségekkel, amelyek a Mediterrán Unió kialakításával összefüggésben az elmúlt két évben előfordultak. Foglalkoztunk a délen végbemenő konfliktusok kérdésével, de nagyon erőteljesen kívántuk nyomatékosítani, hogy pontosan az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés megközelítése – konkrét projektekkel, a döntéshozó szervezeteken belüli észak és dél közötti paritással, valamint annak lehetőségével, hogy például sikerülhet egy asztalhoz leültetni az izraelieket és palesztinokat – a megfelelő módja annak, hogy elősegítsük e konfliktusok megoldását, és nem várhatjuk az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezéstől, hogy minden célkitűzését egyszerre valósítsa meg, ezekre a konkrét tevékenységekre kell összpontosítania.

Ebben a projektben – és remélem, hogy az állam-, illetve kormányfők második csúcstalálkozóját megtartják Barcelonában, június 7-én – mi, az Európai Parlament, egy határozott üzenetet kívántunk az állam-, illetve kormányfőknek küldeni, amelyben kötelezettségvállalásra szólítjuk fel őket, mert ennek a csúcstalálkozónak sikerrel kell zárulnia. Ennek fényében vázoltuk fel a szerintünk jelenleg szükségesnek tartott intézkedéseket. Először is bizonyos akadályokat kell megszüntetnünk, természetesen a pénzügyi és gazdasági feltételek is idetartoznak.

Éppen ezért reméli az Európai Parlament, hogy az Európai Unió az adott ügynek megfelelő mértékű pénzügyi kötelezettséget fog vállalni, először is a 2007–2013-as pénzügyi tervben fennmaradó rész erejéig illetve, hogy a 2014–2020-as pénzügyi tervben az Unió vállalása sokkal nagyobb mértékű lesz, hogy a javasolt hat kiemelt projekt végrehajtható legyen. A gazdasági és jogi környezeten is javítanunk kell. Hatékonyabbá kell tennünk a dél-dél regionális integrációt. A gazdasági feltételeken túlmenően új politikai feltételekre is szükségünk van, éppen ezért helyeztünk hangsúlyt a kulturális integrációra, az oktatásra, a kulturális projektekre, valamint a nők és férfiak jogaira.

Befejezésképpen: Európának ebben a válságban hosszabb távú és átfogó gondolkodásra van szüksége. Nem áldozhatjuk fel a hosszú távú célkitűzéseket a rövid távúak érdekében. Felelősen kell ellátnunk feladatunkat. Európának szüksége van a délre.

  Štefan Füle a Bizottság tagja. – Elnök úr! Nagy öröm számomra, hogy felszólalhatok ma Önök előtt az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezéssel, valamint a Vincent Peillon úr által készített jelentéssel kapcsolatban. Az Európai Parlament ezen értékes hozzájárulása különösen időszerű, mivel néhány olyan kulcsfontosságú kihívást vázol fel, amelyekkel az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek az elkövetkező hónapokban szembe kell néznie – és mellesleg Peillon úr, teljes mértékben egyetértek a jelentéssel kapcsolatos bevezetőjével.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével, az Európa Unió most egy erősebb és egységesebb intézményi identitással és olyan felhatalmazással rendelkezik, amelynek alapján hatékonyabban tud fellépni a nemzetközi színtéren. Ugyanakkor a legtöbb földközi-tengeri ország kormánya ambiciózus gazdasági reformmenetrendet követett, az európai szomszédságpolitika pedig, az Európai Unió és a földközi-tengeri szomszédai közötti kapcsolatrendszert alakítja át.

2004 óta a politikai kapcsolatok számos területre kiterjedtek és intenzívebbek lettek A kereskedelem kétszámjegyű növekedést mutatott, amelyet a liberalizáció és a szabályozások közelítésének stabil folyamata segített elő. Az európai uniós támogatásokat a partnerországok reformszükségleteihez igazították, és a jelenlegi pénzügyi keretben jelentős mértékben nőtt az összegük.

Ezt sikerült kétoldalú kapcsolatainkban elérnünk. Ugyanakkor a Földközi-tenger térségében – sokkal inkább, mint máshol – az Európai Unió és az egyes földközi-tengeri szomszédos országok közötti kétoldalú kapcsolatok hálózatát a dél-dél integrációval és együttműködéssel, valamint egy valóban regionális gazdasági térség létrehozásával kell kiegészíteni. A regionális integráció a nemzeti reformokhoz hasonlóan fontos hozzájárulást jelenthet a beruházások és növekedés ösztönzéséhez, az Európa és földközi-tengeri szomszédai közötti vagyoni különbség csökkentéséhez, és emellett nagyobb konvergenciát biztosít közös értékeink mentén és demokratikus gyakorlatainkban.

A dél-dél integrációs és intraregionális integrációs projekteknek, mint az agadiri szabadkereskedelmi megállapodás, szintén kulcsszerepük van annak az ötmillió munkahelynek a megteremtésében, amely évente szükséges a térség fiatalsága részéről felmerülő igények kielégítéséhez. Az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezés 2008-as párizsi elindítása új lendületet adott az euromediterrán partnerségnek, határozott erőfeszítést tett a közös szerepvállalásra és a felelősségek megosztására egy társelnökségi rendszeren keresztül, nagyobb hangsúlyt helyezett konkrét projektekre, valamint létrehozott egy technikai főtitkárságot a regionális integráció előmozdítása és a beruházások ösztönzése céljából.

Amint azt valamennyien tudjuk, végrehajtását lelassította a Közel-Keleten egyre fokozódó feszültség, de előrelépés tapasztalható az Izrael és a Palesztin Hatóságok közötti közelgő tárgyalások megindulásával. Most némi reményt látunk arra, hogy a térségben kialakult politikai körülmények kedvező hatással lehetnek az együttműködésre.

A nemzetközi gazdasági és pénzügyi válsághoz, az éghajlatváltozáshoz és energiabiztonsághoz hasonló jelentős globális kihívások fényében, az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek foglalkoznia kell majd a Közel-Keleten kialakult politikai helyzettel, be kell indítania az Unió a Mediterrán Térségért főtitkárság operatív működését, valamint mérleget kell készítenie a partnerség, 2008 júliusa óta elért eredményeiről.

Ez lehetőséget biztosít arra, hogy közösen megerősítsük elkötelezettségünket és politikai akaratunkat arra vonatkozóan, hogy a Földközi-tenger térsége a béke, a stabilitás és a közös jólét térségévé váljon. Ennek megvalósításához a partnereknek konkrétan meg kell vizsgálniuk az Unió jövőbeli fejlődését, illetve azt is, hogy a projektek, a munkahelyek és a növekedés szempontjából ez milyen eredményeket hozhat a térségben.

A földközi-tengeri térség rendkívül dinamikus, a fiatal nemzedék több munkahelyet és jobb lehetőségeket követel. Nagyobb átláthatóságot, demokratikus képviseletet, jobb oktatást, az utazás és a tanulás szempontjából egyszerűbb mobilitást akarnak. Néha nem könnyű követelésüket teljesíteni, de végső soron a közös intézkedéseink kedvezményezettjeinek a fiataloknak kell lennie.

Amennyiben gyakorlati projekteket valósítunk meg, mint amilyen a vízhez, élelmiszerhez, és energiaforrásokhoz való hozzáférés, valamint a hatékonyabb polgári védelmi képességek, ezek a polgáraink érdekeit fogják szolgálni.

Az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésnek az a célja, hogy az embereket, a vállalkozókat, a nem kormányzati szervezeteket, egyetemeket és elsősorban a fiatalokat helyezze a civil társadalom, az együttműködés és a gazdasági fejlődés előterébe. A polgárok fokozottabb bevonásának megvalósítása is a megválasztott képviselők teljes részvételét és bevonását kívánja meg.

A Bizottság éppen ezért határozottan úgy gondolja, hogy egy élénk és erőteljes parlamenti dimenzió a partnerség demokratikus legitimitását erősíti. Az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés szerepét tovább kell erősíteni és munkáját még inkább össze kell hangolni a partnerség többi intézményével.

Valamennyien azt akarjuk, hogy az Unió működjön, és tudjuk, hogy ezt annak alapján fogják majd megítélni, hogy milyen mértékben lesz képes a térség számára konkrét projekteket megvalósítani. Az energiahálózatok, a tengeri gyorsforgalmi utak, amelyek összekötik a Földközi-tenger déli oldalának kikötői létesítményeit az európaiakkal és a mediterrán napenergiaterv, ezek a területek mind jelentős potenciállal rendelkeznek a beruházások, a munkahelyteremtés és a kereskedelemi kapcsolatok előmozdítása szempontjából. Amennyiben élni akarunk ezzel a potenciállal, akkor a magánszektornak és a nagy pénzügyi intézményeknek szorosan együtt kell működniük. Annak érdekében, hogy ez sikerüljön, egy katalizátorra van szükségünk, ez pedig az Unió a Mediterrán Térségért főtitkársága.

A 43 euromediterrán partner több hónapos kemény munkáját követően végül sikerült elfogadnunk a főtitkárság jogi státuszát, kineveznünk főtitkárát és jóváhagynunk egy átmeneti költségvetést a főtitkárság működtetése érdekében. A földközi-tengeri partnerországokkal folytatott együttműködésünk középpontjában azon szándékunk áll, hogy előmozdítsuk a biztonságot, a növekedést és a stabilitást a térségben. Ugyanakkor szilárd meggyőződésünk, hogy egy még ambiciózusabb projektben is részt veszünk: a béke térségének kiépítésében, valamint közös céljaink és értékeink megerősítésében.

Biztos vagyok abban, hogy az Európai Parlament kötelezettségvállalásával, az uniós tagállamok és partnereink parlamentjeivel, valamint az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés adta erős lendülettel sikerül majd megfelelnünk ennek a kihívásnak.

  Marielle De Sarnez a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményének előadója. – (FR) Elnök úr! Kétségtelen, hogy barcelonai csúcstalálkozó megrendezése kérdéses. Kétségtelen, hogy dúl az izraeli-palesztin konfliktus, de most ne ezzel foglalkozzunk. Az UMT jelenti az egyetlen olyan rendelkezésünkre álló lehetséges megoldást, amellyel a déli országokban felgyorsíthatjuk a fejlődést, megerősíthetjük a közöttük meglévő kapcsolatokat, valamint javíthatjuk a párbeszédet a Földközi-tenger mindkét partján. A térségnek fokoznia kell gazdasági fejlődését és növelnie kell a kulturális csereegyezmények számát. Olyan konkrét jövőbeli projektekre van szüksége, amelyek energiákat mozgósítanak és még több országot vonnak be.

Mindezt szem előtt tartva, mindent meg kell tennünk, hogy előmozdítsuk a magán- és állami beruházásokat, az Európai Bizottságnak pedig aktívabbnak kell lennie és erősítenie kell befektetői szerepét. Az új generációs társulási megállapodások kidolgozásakor jobban figyelembe kell vennie a liberalizációs folyamat hatásait.

Végezetül, az agadiri megállapodást ki kell terjeszteni a dél-dél közötti kereskedelem fejlesztése érdekében. Az agrárpolitikát illetően pedig fenn kell tartani az élelmiszer-szuverenitást, és mint ahogy azt valamennyien tudjuk, az energia egy kulcsfontosságú ágazat. Fontos, hogy a projektek megvalósítása mindenekelőtt ezen országok érdekét szolgálja annak érdekében, hogy reagálni lehessen igényeikre, és hozzá lehessen járulni fejlődésükhöz a nehézségeik ellenére, vagy talán éppen azért. Az UMT újraindítása még sohasem volt ennyire sürgős.

  Niki Tzavela az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója. – (EL) Elnök úr! Az euromediterrán piacról szóló jelentésünkben megerősítettük azzal kapcsolatban tett ajánlásunkat, miszerint tartsák fenn és fejlesszék azon alapvető infrastruktúrákat, amelyek egységessé teszik a gazdaságot és gazdasági kohéziót eredményeznek. Érdekes, hogy most, a gazdasági válság időszakában, a jelenlegi gazdasági helyzet világosan megmutatja, hogy vannak kohéziós és közös nevezők a déli országokban. Bizonyos jövőbeli fejlemények esetén sem szabad erről megfeledkeznünk.

Jelentésem külön hangsúlyt helyez az LNG-re, amely nagyon rövid távon az euromediterrán piac gazdaságának hajtóereje lehet nemcsak az ellátás, de az eladás szempontjából is, illetve a megújuló energiaforrásokra, ez egy másik gazdasági forma az euromediterrán térség számára, ezek azonban hosszabb távra szólnak. Egy megjegyzés: az Észak-Európa energiaellátására vonatkozó uniós stratégia és politika nagyon jól kidolgozott. Biztos úr, Dél-Európa energiaellátásának politikáját és stratégiáját illetően azonban még komoly hiányosságaink vannak.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Marietta Giannakou a PPE képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr! Gratulálni szeretnék Vincent Peillon úrnak és a többi szakbizottság előadójának, De Sarnez és Tzavela asszonyoknak jelentésükhöz. Az Unió a Mediterrán térségért elnevezésű kezdeményezésről szóló jelentés azért fontos, mert az azonnali és számszerűsíthető célokra összpontosít. Konkrét eredményeket hozhat, mivel a Parlament a jelentése révén azt kéri, hogy konkrét költségvetést különítsenek el a pénzügyi tervben, hogy támogatást kapjon a barcelonai székhelyű Unió a Mediterrán Térségért főtitkársága és természetesen azt, hogy a különböző nézeteltérések ne legyenek kihatással az Unió célkitűzéseire, azaz a növekedésre, az egyéni és emberi jogok megfelelőbb biztosítására, a kulturális cserékre, az energiakérdésekre és bármi másra, ami összekötheti a földközi-tengeri medencében élő népeket.

Természetesen ma a Tanács és a spanyol elnökség, amely feltételezem, különösen érdekelt az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésben, nincs jelen és azt kell mondanom, hogy ez meglep engem, mivel a Tanácsnak hallania kellett volna mindazt, amit az előadók és a társelőadók itt elmondtak és kihangsúlyoztak, más szóval azt, hogy ez egy olyan erőfeszítés amely képes leküzdeni mindazon konkrét nehézségeket, amelyek miatt a programok nem úgy haladtak, ahogy kellett volna.

A Palesztina és Izrael közötti konfliktust természetesen nem lehet az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésen keresztül megoldani, de mivel tisztviselők fognak a főtitkárságban dolgozni, joggal reménykedhetünk abban, hogy a konfliktusok nem fogják akadályozni az irányú erőfeszítéseinket, hogy a fent vázolt kritériumoknak megfelelően sikerüljön előmozdítanunk az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés ügyét.

Különösen fontos, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés üzenetet küldjön a demokratikus fejlődésről, a férfiak és nők közötti egyenlőségről, és arról, hogy támogatni fogja az észak-afrikai országok civiltársadalmainak kiépítésére tett erőfeszítéseket is.

  Raimon Obiols i Germà az S&D képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, a leginkább az tetszett ebben a jelentésben – amelyhez gratulálni szeretnék szerzőjének, Vincent Peillon úrnak – hogy precíz és konkrét. Jó lenne, ha a jelentés precizitása a tárgyára, azaz az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) elnevezésű kezdeményezésre is kiterjedne.

Ennek oka, és a legkevesebb, ami erről elmondható, hogy az UMT-ben jelenleg teljes a bizonytalanság. Úgy gondolom, hogy a vezetők, akik várhatóan – reméljük – június 7-én, Barcelonában fognak találkozni, akkor járnának el helyesen, ha követnék a Peillon-jelentésben megfogalmazott konkrét, pontosan megállapított prioritásokat.

Az első a politikai háttér. Nem szabad, hogy közel-keleti konfliktus továbbra is akadályozza, vagy megbénítsa az UMT-t, amely ugyanakkor nem is függetlenítheti magát tőle. Pozitív módon kell hozzájárulnia a konfliktus megoldásához, már amennyiben képes rá.

Másodszor, jó projekteket kell szakszerű és intelligens módon elindítani és megvalósítani.

Harmadszor, megfelelő forrásokat és pénzügyi kötelezettségvállalásokat kell találni.

Negyedszer, az előrelépést egy olyan pozitív kapcsolatrendszer kiépítésével kell elérni, amely akadályoktól és összeütközésektől mentes, és amely szinergiákat keres az UMT és az Európai Unió mediterrán struktúrái között.

E négy központi elemet, négy kulcsfontosságú kihívást illetően kell egyértelműségre és kötelezettségvállalásra törekednünk, és szerintem ez a jelentés jó eszközt és megfelelő menetrendet biztosít ahhoz, hogy sikerüljön ezt a megállapodást tető alá hoznunk.

  Ivo Vajgl az ALDE képviselőcsoport nevében. – (SL) Alelnök úr, Füle biztos úr! Először is szeretnék Peillon úrnak köszönetet mondani a konstruktív, nyílt és kreatív együttműködésért, amelynek eredménye ez a jelentés. Remélem, hogy a jelentés nemcsak az elkészítésében közreműködők, de mások számára is érdekes lesz. A jelentés egy olyan térséggel foglalkozik, amely a történelem során mindvégig a kulturális és szellemi élet, valamint a gazdasági és kereskedelmi innováció dinamikus központja volt. Sajnálatos módon napjainkban ez a térség számos bennünket és a világ több részét is érintő probléma forrása, és szeretnénk, ha ezek megoldódnának.

Az Unió a Mediterránért Térségért elnevezésű kezdeményezés egy fontos projekt, de sajnos nem halad olyan gyorsan, mint ahogy azt reméltük. Szeretném, ha a barcelonai székhelyű főtitkárság létrehozását követően gyors előrehaladás következne be a prioritást élvező projektek megvalósítása terén. A projekteknek kell az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezés hajtóerejét, illetve célját jelenteniük. Ugyanakkor azonban látnunk kell, hogy vannak még folyamatban lévő politikai jellegű kérdések, elsősorban a palesztin kérdés és Nyugat-Szahara rendezetlen státusza, illetve, hogy ezek megakadályozták a szükséges előrehaladást. Éppen ezért erőfeszítést kell tennünk annak érdekében, hogy több párbeszéd, nagyobb tolerancia és bizalomépítés legyen a térségben.

Ebből a szempontból az Európai Unió minden bizonnyal nagyon fontos és aktív szerepet játszhat és remélem, hogy minden érintett fél szívesen látja majd ezt a Parlamentet azon szereplők sorában, akik hozzá tudnak járulni a probléma megoldásához.

Végezetül hadd tegyem hozzá, hogy elengedhetetlenül fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a jövő nemzedékekre, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés keretében előmozdítsuk a diákcserét, hogy támogassuk az EMUNI egyetemet, a középszintű intézmények és felsőoktatás részvételét és a kulturális fórumokat. Ezzel lehetővé válik számunkra, hogy növeljük a kölcsönös megértés és kapcsolatok színvonalát.

  Malika Benarab-Attou a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Az Unió a Mediterrán Térségért még sohasem volt olyan létfontosságú a jövőnk szempontjából, mint ma. Az UMT-ről szóló jelentésben egy újfajta elképzelést próbálunk meg közösen bemutatni a földközi-tengeri térségünkről. Ez több mint egy szabadkereskedelmi övezet, ez egy olyan Unió, amely közös értékeket valló népek közös civilizációján alapul.

A földközi-tengeri térséggel kapcsolatos törekvéseink legkomolyabb akadályáról szeretnék beszélni; a palesztinok által elszenvedett erőszakról, akiket Izrael megszállás alatt tart, elűz és meggyilkol, miközben Európa nem vállalja a rárótt történelemi felelősségét ebben a konfliktusban, és nem tesz lépéseket a béke érdekében, mivel nem ismeri el a Palesztin Államot a demokráciáink alapját képező nemzetközi jog értelmében.

A jövő héten egy hivatalos parlamenti küldöttség utazik a Gázai övezetbe annak megértése céljából, hogy az a több száz millió eurós segély, amit az európaiak a palesztinoknak küldenek, miért nem érkezik meg a gázai iskolákba és kórházakba, ahova januárban ellátogattam. Döbbenten és aggodalommal értesültem arról, hogy a Külügyi Bizottság elnöke úgy döntött, – anélkül, hogy a tagokat, többek között engem, illetve a küldöttség társelnökeit tájékoztatta volna –, hogy nem utazik a parlamenti küldöttséggel Gázába, mert erre utasította őt az izraeli nagykövetség.

A parlamenti küldöttség gázai útjának bojkottálásával, szakbizottsági elnökünk lejáratja az egész Parlamentet, amely állásfoglalást fogadott el Goldstone-jelentésről elítélve, hogy az izraeli hadsereg megakadályozza a gázai lakossággal való kapcsolatfelvételt, és követelve a blokád azonnali feloldását. Nem szabad megfeledkeznünk erről az állásfoglalásról és a Parlament álláspontjáról.

Ennek alapján, arra szólítom fel Albertini urat, hogy mondjon le a Külügyi Bizottság –amelynek én is tagja vagyok – elnöki posztjáról, mivel nem tett eleget a tisztségével járó elvárásoknak.

Mi értelme a választások anyagi támogatásának és felügyeletének, ha azután nem vagyunk hajlandóak elismerni azokat, akik a szavazóurnákat választották a fegyverekkel szemben?

Végezetül, egy valóban testvéri Unió a Mediterrán Térségért kialakulása szempontjából egy másik akadályt azok az áldozatok jelentik, akik a déli parttól útnak indulva vízbe fulladtak részben azért, mert az európai határokat teljes mértékben lezárják előttük. A jelenlegi bevándorlási politikánk elfogadhatatlanná vált. Képesnek kell lennünk azt biztosítani, mint ahogy azt az UNDP is ajánlja, hogy a földközi-tenger déli partján élő polgárok mobilitása a mi irányunkba pontosan ugyanakkora legyen, mint amekkora a mi mobilitásunk a déli part irányba. Hűnek kell maradnunk projektjeinkhez és értékeinkhez. Gyermekeink majd köszönetet mondanak nekünk ezért, mi pedig büszkén fogjuk polgárainkat képviselni.

  Willy Meyer a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr! Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés előtt valódi akadályok állnak, ezért az Európai Uniótól és a Parlament minden intézményétől eltökéltséget, lényegesen nagyobb eltökéltséget kérek, amikor megpróbáljuk majd ezen akadályokat leküzdeni.

Az elsőt és mind közül a legfontosabbat – és ehhez semmi kétség sem férhet, és már más képviselők is felvetették ezt a kérdést – a konfliktusok jelentik: a palesztin konfliktus, tekintettel az izraeli kormány hozzáállására, amely rendszeresen semmibe veszi a nemzetközi jogot és a saját maga által is aláírt megállapodásokat, ilyen a településekről szóló annapolisi megállapodás; a nyugat-szaharai konfliktus, és természetesen itt van még a Ciprusi Köztársaság északi területének katonai megszállása. Ezek nyilvánvalóan egyértelmű akadályt jelentenek minden olyan intézmény számára, amely ilyen jellegű kapcsolatot kíván létesíteni a Földközi-tenger két partja között. Egészen addig, amíg nem oldódnak meg, ezek a konfliktusok valódi akadályt jelentenek.

Képviselőcsoportom ezért nagyobb elkötelezettséget kér, valamint arra szólít fel, hogy több energiát fektessünk mindebbe, tekintettel a nemzetközi jog semmibevételéért felelős szereplőkre.

Ugyanakkor egy másik előttünk álló problémáról sem szabad megfeledkeznünk, azaz a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekről, amelyek az egész földközi-tengeri térségben tapasztalhatók. Véleményem szerint azok a megoldások, amelyek ezen egyenlőtlenségeket kereskedelmi szempontból úgy próbálják megszüntetni, hogy mindössze és egyszerűen szabadkereskedelmi megállapodásokat javasolnak, nem vezetnek a helyes irányba. A helyes utat az jelentené, ha figyelembe vennénk ezen egyenlőtlenségeket, és megpróbálnánk olyan kereskedelmi megállapodásokat kötni, amelyek egymás kölcsönös kiegészítésén és a szolidaritáson alapulnak. A Földközi-tenger partján fekvő jó néhány ország valóban teljes szegénységben és nélkülözésben él.

Ugyanakkor, és ehhez ragaszkodom, az Európai Unió részéről az alapvető dolog a nagyobb kötelezettségvállalás lenne, válaszul a jelenleg elmérgesedő konfliktusokra; és itt Palesztinára és Nyugat-Szaharára gondolok. Vannak olyan konfliktusok, mint például a nyugat-szaharai konfliktus, ahol az Európai Unió szó szerint semmit sem tesz. Nemcsak, hogy nem tesz semmit, de felminősíti azt a kiemelt státuszt, amelyet Marokkó jelenleg élvez, és Izrael esetében is arra törekszik, hogy a társulási megállapodást kiemelt státuszú megállapodássá minősítse.

  Nikolaos Salavrakos az EFD képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr! Gratulálnom kell az előadónak, Peillon úrnak, az általa benyújtott értékes jelentéshez. Valamennyien tudjuk, hogy a Földközi-tenger medencéje egy olyan pont, ahol több kultúra találkozik; ugyanakkor ez egy idegközpont és egy „forrongó üst”, amely már több éve bugyog. Az éghajlatváltozás, a gazdasági és pénzügyi válság, a bevándorlás, a szennyeződés, a túlhalászat és természeti környezetet ért károsodás csak néhány azon problémák közül, amelyek a földközi-tengeri medencében élő európaiakat és nem európaiakat egyaránt sújtják.

Különös jelentőséget kell tulajdonítanunk az illegális bevándorlás kérdésének, valamint a hatékony határellenőrzésnek a földközi-tengeri medence országaiban, elsősorban Görögországban és Olaszországban, amelyek az Európai Unióba vezető kaput jelentik az illegális bevándorlók számára. Ezen országok határain napi szintű csatározások folynak. Figyelmet kell fordítani az energiaágazat megerősítésére és a megújuló energiaforrások hasznosítására, valamint a földközi-tengeri napenergia programra annak érdekében, hogy ösztönözzük a gazdasági növekedést a Földközi-tenger déli partján fekvő országokban.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Louis Bontes (NI) . – (NL) 2008-ban a francia elnök, Nicolas Sarkozy bejelentette, hogy van egy álma egy Mediterrán Unióról. Ez az Unió volt hivatott új lendületet adni az euromediterrán együttműködés célkitűzéseinek, amelyek olyan közös értékek kölcsönös elismerésén alapulnak, mint a demokrácia, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása.

Felmerül bennem, hogyan is beszélhetnénk közös értékekről, amikor például Mauritániában nincs vallásszabadság, mivel ott több mint ezer éve az iszlám az uralkodó. Alkotmánya értelmében, Szíria hivatalosan egy népi demokratikus és szocialista irányultságú unitárius állam. A gyakorlatban azonban Szíria egy diktatúra. Marokkó elfoglalja Nyugat-Szaharát, és Tunéziában pedig rendszeresen semmibe veszik az emberi jogokat. Sorolhatnám ezen országok hosszú listáját, de tekintettel kell lennem rövid felszólalási időmre.

Ezek lennének azok az országok, amelyekkel még több kulturális cserét kívánunk megvalósítani? Ezek lennének azok az országok, amelyekkel egy szabadkereskedelmi övezetet kívánunk létesíteni, amit a személyek szabad mozgásának elősegítése követne a földközi-tenger egész térségében? Ennek az lesz az eredménye, hogy még több iszlám lesz Európában. Nem engedhetjük, hogy Európa Eurábiává váljon: sem most, sem soha! Mielőtt rémálommá válna ez az álom, meg kell állítanunk ezt a folyamatot.

Volt egy másik álmunk is a földközi-tengeri térséggel kapcsolatban még 1995-ben, amely a Barcelonai Nyilatkozatban öltött testet, amit azután 2005-ben megismételtünk. Annak ellenére, hogy az európai adófizetőknek ez több milliárdjába kerül, ezek a projektek semmilyen eredményt sem hoztak. Ne dobják ki az adófizetők pénzét és vessenek véget az álmodozásnak! Ugyanakkor minden tiszteletem Albertini úré, hogy ilyen bátor álláspontra helyezkedett. A képviselőcsoportom támogatja őt.

  Salvatore Iacolino (PPE) . – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Az euromediterrán régió az Európai Unió politikájának stratégiai területe: nem tudunk olyan alapvető kérdésekkel foglalkozni, mint a környezetvédelem, a vallási értékek, a kultúra, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az energia, a biztonság és a migrációs áramlások, hogyha nem nyújtunk felelősségteljes támogatást a Földközi-tengerrel határos harmadik országoknak.

Ennek ellenére az együttműködési keretnek még hosszú utat kell megtennie: mondhatjuk, hogy Barcelonától Barcelonáig és még azon túl is. Az Európai Uniónak erőteljesebben kell kiállnia azon folyamat mellett, amelyben megújítja és megerősíti a Földközi-tengerrel határos harmadik országokkal kötött egyedi társulási megállapodásokat, és pénzügyi támogatást kell nyújtania a kiemelt stratégiai projektekhez, például az infrastruktúra és kikötők fejlesztéséhez.

Másrészről, határozottan meg kell védenünk a Földközi-tenger két partján a hasonló árukat előállító termelőágazatokat, elsősorban a mezőgazdaságot annak érdekében, hogy garantálni lehessen a fenntartható fejlődést és egy minél egységesebb szabályozási keretrendszert. Éppen ezért reméljük, hogy az Európai Unió irányító szerepe a földközi-tengeri országok vonatkozásában megerősítésre kerül majd annak érdekében, hogy érvényesülhessen egy alapelv, nevezetesen az együttműködés, amely politikai és vállalkozói sikert is jelent egy olyan keretrendszeren belül, amely az egyének védelmét szolgáló garanciákkal rendelkezik.

Én is azt szeretném javasolni Benarab-Attou asszonynak: támadja csak Albertini urat, aki a szakbizottság erős vezetője, de tegye ezt a jelenlétében, hogy megvédhesse magát. Ez minden demokratikusan megválasztott közgyűlés alapvető eleme.

  Pier Antonio Panzeri (S&D) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Szerintem egy rendkívül fontos előrelépést teszünk ennek a jelentésnek az elfogadásával, és ez nagyon hasznos lesz, tekintettel a június 7-én megrendezendő barcelonai csúcstalálkozóra, amely mint tudjuk, nagyon nehéznek ígérkezik, részben amiatt, hogy az izraeliek és palesztinok közötti tárgyalások holtpontra jutottak, részben pedig az új főtitkársági struktúra igazgatási felépítésének meghatározásával kapcsolatos különböző bizonytalanságok és nehézségek miatt.

Ilyen problémák mellett a Peillon-jelentés megszövegezésére az egyetlen lehetséges módon került sor: egyrészről kiemeli azt, hogy a konfliktusok nem akadályozhatják az egyes konkrét ágazatokon belüli többoldalú együttműködés irányába tett kézzelfogható előrelépést, miközben más részről elismeri, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés csak e konfliktusok rendeződése esetén lehet sikeres.

Éppen ezért a valódi kihívás most egy világos és szilárd politikai elkötelezettséget tesz szükségessé, amit a barcelonai csúcstalálkozótól várunk, amely végre lehetővé teszi az új intézmény struktúráinak működését, és a fő célkitűzését jelentő kiemelt projektekhez szükséges finanszírozás biztosítására tett kötelezettségvállalást. Európának fel kell ismernie, hogy politikai és gazdasági erőfeszítéseit és saját érdekeit is a dél irányába kell fordítania, mert itt találhat megoldást több olyan problémára, amelyekkel jelenleg küszködik.

  Niccolò Rinaldi (ALDE) . – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Egy független kutató, Gabriele Del Grande éveken keresztül közzétette az interneten, hogy hányan haltak meg, miközben szervezett bűnözőcsoportok által kézben tartott csónakokon próbáltak meg átkelni a Földközi-tengeren. Az aprólékos gonddal elkészített listán az áldozatok száma elérte a 4200 főt, akik közül 18-an idén márciusban haltak meg: ez egy valóságos mészárlás.

Lampedusában egy idősebb temetőgondnok már több éve önkéntes alapon minden egyes halottat, azt a keveset, akiket sikerült megtalálni, tisztességesen eltemet, keresztet és virágot helyez el a sírjukon. Ez a két európai polgár a nevünkben is cselekszik; a mi politikai sikertelenségünket próbálják meg jóvátenni. Az önként vállalt fáradozásuk rávilágít arra, hogy új politikai felépítményre és tartalomra van sürgősen szükség, és nem pedig arra, hogy a nemzetközi jogot megsértve, az olasz kormány visszakényszerítse őket a tengerre, ami csak tovább növeli az emberek kétségbeesését.

Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek éppen ezért egy új emberiességet kell képviselnie, szem előtt tartva, hogy az idő szorít bennünket. Napjainkban Marokkótól Törökországig a lakosság több mint fele 18 évnél fiatalabb. A földközi-tengeri térség éppen ezért gyors változás elé néz.

  Takis Hadjigeorgiou (GUE/NGL) . – (EL) Először is szeretném Peillon úrnak megköszönni munkáját. A jelentés arra szólítja fel a Mediterrán Unió tagállamait, hogy kezdjenek nyílt párbeszédet a kölcsönös tisztelet és megértés keretei között, előmozdítva az emberi jogokat és szabadságjogokat, és ez olyasvalami, amit támogatunk. Ugyanakkor semmilyen konkrét javaslatot sem tartalmaz a térséget jelenleg szorongató politikai problémák leküzdésére. Értem, hogy milyen logika húzódik meg Peillon úr mondandója mögött, amely hasznosnak bizonyulhat az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés elindításánál. Másrészről azonban, szemet hunyni és úgy tenni, mintha semmi sem „történne” például Gázában, óriási hiba, ami akadályoz minket a problémák megoldásában.

Aggodalommal tölt el, hogy az Európai Unióban lassan kezdünk megtanulni együtt élni a problémákkal ahelyett, hogy megoldanánk őket. Sokkal kezdeményezőbbnek kell lennünk a minket érintő alapvető kérdéseket illetően. Semmilyen utalás sincs arra vonatkozóan, hogy Izraelnek azonnal, tisztességesen és tartósan rendeznie kell a palesztin kérdést. Semmilyen utalás sincs arra vonatkozóan, hogy Törökországnak, minden egyes UMT tagállam iránt, kivétel nélkül, kellő tiszteletet kell tanúsítania. Ha utalás történne arra, hogy a török megszálló csapatokat ki kell vonni az egyik tagállamból, az az európai igazságszolgáltatás iránti tisztelet feltétlenül szükséges – mondhatom minimális – megnyilvánulása lenne.

A Földközi-tenger több ezer különböző kultúrájú város és falu partjait mossa, amelyeket tízezer éve egyazon tenger köt össze. A Földközi-tenger partján fekvő több ezer város és falu közül mindössze egyetlen egy város lakatlan. Ahelyett, hogy emberek népesítenék be, patkányok, gyíkok és kígyók élnek ott. Az emberek otthonai, emlékeikkel együtt, már az enyészeté. Nem maradt más, csak annak a több ezer embernek az álma, akik közül többen menekültként haltak meg. A legkevesebb, amit az élőkért tehetünk az az, hogy lakóinak visszaadjuk Famagusta városát. Ennek kellett volna, az Unió a Mediterrán térségért elnevezésű kezdeményezésről szóló jelentésben alapkövetelésként szerepelnie, mivel a földközi-tengeri térség egységéért, nem pedig megosztottságáért dolgozunk.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Gerard Batten (EFD) . – Elnök úr! A saját kezdeményezésű jelentéseknek általában nincs gyakorlati hasznuk, azonban ha elfogadják őket, akkor az Európai Parlament politikai akaratának kifejezői.

Ez a jelentés azt javasolja, hogy hozzunk létre egy 17 nem uniós országból álló uniót, egy parlamenti közgyűléssel, főtitkársággal és valóban ambiciózus projektek finanszírozásával. E programok finanszírozása több milliárd eurós nagyságot érne el, amit természetesen az európai állampolgároknak kell megfizetniük. Nem történik említés arra vonatkozóan, hogy ez a pénz honnan származna; a valóság nem zavarhatja meg az álmodozást.

Ez a jelentés egy valódi őrület! De mielőtt tréfának tartanánk, ne feledkezzünk meg arról, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Uniónak jogában áll aláírni az itt célul kitűzött szerződéseket. A jelentés azt javasolja, hogy hozzunk létre egy nem európai országokból álló uniót, amely majd később beolvadhatna az Unióba; erről szól voltaképpen ez a jelentés.

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök úr! Valamennyien tudjuk, hogy két évvel ezelőtt azzal a szándékkal hívták életre az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezést, hogy összekössék a barcelonai folyamattal annak érdekében, hogy a földközi-tengeri országok és az EU között szorosabb kapcsolat alakuljon ki. Ez a folyamat azonban nyilvánvalóan holtpontra jutott az arab államok és Izrael közötti konfliktus következtében. Az EU egy társulási megállapodást kötött Izraellel és pénzügyi támogatást nyújtott, többek között 440 millió eurós újjáépítési segélyt a Gázai övezet számára. Az Unió állampolgárai joggal kérdezik, hogy adójukat miért pumpálják a Gázai övezetbe, amikor ott mindent rendszeresen földig bombáznak, és kérik, hogy vonjuk le ebből a megfelelő következtetéseket. Az is lehetséges, hogy a Hamasz húz hasznot ebből a támogatásból.

Az eltelt évek során az EU-nak nem sikerült a Gázai övezetben pártatlan közvetítőként fellépnie. Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés barcelonai csúcstalálkozója, amelyre a tervek szerint június elején kerül sor, valószínűleg szintén kudarcra ítéltetett az Izrael és az arab államok közötti konfliktus miatt. Elsősorban válság idején fontos, véleményem szerint, hogy pontosabban értékeljük a terveket, és amennyiben szükséges, félre kell őket tenni. A mostani válság idején nem engedhetünk meg magunknak olyan projekteket, amelyek pusztán presztízskérdést vagy egyszerűen pénzkidobást jelentenek.

  Dominique Baudis (PPE) . – (FR) Elnök úr! A barcelonai folyamat folyományaként az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés lehetőséget teremt arra, hogy fejlesszük kapcsolatainkat a földközi-tengeri medence keleti és déli partján fekvő országokkal. Mint ahogy azt Vincent Peillon kiváló jelentése is hangsúlyozza, nem hagyhatjuk figyelmen kívül sem a térségben rejlő lehetőségeket, sem pedig az ezekkel járó kockázatokat.

Legalább a tekintetben lássunk világosan, hogy amióta elkezdődött Gáza bombázása, és a palesztin területeket folyamatosan gyarmatosítják, az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés szorult helyzetbe került. A politikai aspektus megtorpant. Még abban sem vagyunk biztosak, hogy a június 7-ére tervezett barcelonai csúcstalálkozó valóban megrendezésre kerül-e. Azon sem csodálkoznék, ha az elkövetkező napokban vagy órákban arról értesülnénk, hogy meghatározatlan időre elhalasztják a csúcstalálkozót. Ugyanakkor nem szabad feladnunk; az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia a politikai megoldás keresésében. Nem engedhetjük meg, hogy az Egyesült Államok kisajátítsa a politikai válságkezelést ebben a térségben, a mi térségünkben, ennek megvalósítását nekünk kell magunkra vállalnunk. Biztonságunk és növekedésünk függ a földközi-tengeri térség fejlődésétől és stabilitásától, és éppen ezért az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés jelenti továbbra is a rendelkezésünkre álló legmegfelelőbb eszközt.

  Maria Eleni Koppa (S&D) . – (EL) Elnök úr! Először is gratulálni szeretnék az előadónak a nagyon átfogó jelentéséhez. Az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezés meghatározó módon hozzájárulhat egy kiegyensúlyozott euromediterrán kapcsolatrendszer kiépítéséhez és a térség országai közötti bizalom megerősítéséhez. A földközi-tengeri térségnek a béke, a stabilitás és biztonság térségévé kell válnia, ahol maradéktalanul tiszteletben tartják a demokratikus elveket és az emberi jogokat. A Földközi-tenger országai között társadalmi és gazdasági különbségek vannak. A gazdasági válság következtében még nagyobb lett a kihívás, ami nem más, mint hogy az Unió és a földközi-tengeri országok között valódi közeledést sikerüljön elérni a növekedés, az együttműködés és a kereskedelem révén. Az energiabiztonság, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a tengeri környezet szintén olyan területek, ahol szoros együttműködésre van szükség.

Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés természetesen nem jelent keretet a regionális konfliktusok kezelésére. Ugyanakkor a konkrét célok megvalósítását elősegítő együttműködési szellem, politikai párbeszéd és közös erőfeszítések ápolása, óriási mértékben hozzájárul majd a bizalom kiépítéséhez, amelyre szükség van, amennyiben életképes megoldásokat részesítünk előnyben. Ahhoz azonban, hogy mindez valóra váljon, és hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés sikeres legyen, megfelelő pénzügyi erőforrásokra van szükség, és ez alkalommal nem lehetünk közömbösek.

  Bastiaan Belder (EFD) . – (NL) Nagyon köszönöm, hogy sikerült beszorítania, mivel a Külügyi Bizottság kibővített elnökségének rendkívül ülésén kellett részt vennem. Megértését köszönöm.

Elnök úr! A Peillon-jelentés 5. bekezdése helyesen emeli ki annak szükségességét, hogy az arab-izraeli konfliktusra egy igazságos és tartós megoldást kell találni. Az előadó arra szólítja fel az Európai Uniót és a Mediterrán Unió minden tagállamát, hogy maximális erőfeszítést tegyenek az ügy érdekében. Az Izraellel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnökeként határozottan támogatok minden ilyen békekezdeményezést, de véleményem szerint ezek csak két feltétel teljesülése esetén lesznek hatékonyak, és ezek a következők: a) a javasolt két-állam alapú megoldásnak egyértelműen egy zsidó, azaz izraeli és egy palesztin állam együttélését kell jelentenie és b) az EU és a Mediterrán Unió tagállamainak elő kell segíteniük a Közel-Keleten szembenálló felek közötti kölcsönös bizalom légkörének kialakítását. Ebben a vonatkozásban a lakosság körében terjedő antiszemitizmus réme – bármilyen formában is jelentkezzen (beleértve az anticionizmust is) – elleni közös harc áll a középpontban. Még ha azonos számú izraelit és palesztint is neveznek ki a főtitkárságba, akkor is együtt kell harcolnunk a kölcsönös bizalom elnyeréséért. Ez jelenti a lakmusz próbát.

  Francisco José Millán Mon (PPE) . – (ES) Elnök úr! Mindenekelőtt tisztázzunk valamit: véleményem szerint vagy a Tanács soros elnöksége, vagy talán az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés (UMT) jelenlegi francia társelnöksége képviselőjének fel kellett volna szólalnia a mai vitában; távollétük rendkívül sajnálatos.

Hölgyeim és uraim! Az Európai Unió prioritását jelenti annak biztosítása, hogy közvetlen szomszédai a béke, jólét, szabadság és biztonság térségét alkossák. Ezt kell az UMT elsődleges céljának tekinteni, amely remélem, a jövő hónapban fogja második csúcstalálkozóját tartani.

Gratulálok Peillon úrnak és mindenekelőtt elfogulatlan és rendkívül konstruktív hozzáállását szeretném megköszönni.

Annak ellenére, hogy az Európai Unió közel fekszik a Földközi-tenger déli partjaihoz, jelentős gazdasági, társadalmi, demográfiai és kulturális különbségek választanak el minket. Néhány ilyen egyenlőtlenség a szomszédos államainkban tapasztalható súlyos hiányosságokra vezethető vissza.

Kulcsfontosságú a szoros párbeszéd és együttműködés előmozdítása az UMT keretei között, és az általa meghatározott kiemelt közös projektek, valamint a társulási megállapodások kétoldalú dimenziójának előtérbe helyezése annak érdekében, hogy megerősödjenek a földközi-tenger két partja közötti kapcsolatok és képesek legyünk ezen egyenlőtlenségeket csökkenteni. Ennek megvalósítása érdekében szomszédainknak is reformokat kell végrehajtaniuk. Nem lehet egy helyben topogni.

További három pontot szeretnék röviden érinteni. Először is, nagyon fontos, hogy a barcelonai székhelyű UMT főtitkársága mielőbb teljes egészében működőképes legyen.

Másodszor, és ez szorosan kapcsolódik az előző ponthoz, az UMT nem eshet a konfliktusok túszául, úgy, mint a Közel-Keleten. Az UMT elősegítheti a megoldást, de nem állítja, hogy maga lenne a megoldás eszköze, és nem szabad, hogy ezen ellentétek megbénítsák.

Harmadszor és befejezésképpen, az UMT-nek elsősorban az úgynevezett euromediterrán együttműködés negyedik fejezetére kell koncentrálnia, azaz a következőkre: a migráció, a biztonság, a társadalmi integráció és a jogérvényesülés.

  Elnök. – Szeretnék a Tanács nevében elnézést kérni. A Tanács képviselője nem tudott ma itt lenni, mivel csütörtök délelőtt van, és eredetileg hétfőre tűztük ki a jelentés vitáját.

  Bernd Posselt (PPE) . – (DE) Elnök úr! Arra szeretném Önt kérni, hogy a háromoldalú egyeztetéseken vesse fel, hogy a Tanács minden csütörtök délelőtt képviseltesse itt magát. A Tanács néhány soros elnöksége esetében, és szerénységből nem nevezem meg őket, a képviselő még csütörtök délután is itt volt. Úgy gondolom, hogy a Tanácsnak, a plenáris üléshét túlnyomó részén jelen kellene lennie.

  Elnök. – Köszönöm. Meg fogom tenni. Mindössze azt próbáltam meg elmagyarázni, amit a Tanács mondott. Meg fogom tenni. Nagyon szépen köszönöm.

  Josefa Andrés Barea (S&D) . – (ES) Elnök úr, biztos úr! A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében szeretném megköszönni De Sarnez asszonynak azt, ahogy velünk együttműködött.

Még sohasem volt ilyen nagy szükség az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésre, kiemelt projektekre és intézményi fejlődésre. Még sohasem volt ilyen nagy szükség arra, hogy válaszokat találjunk a válságra, a kutatásra, az éghajlatváltozásra, a vízellátásra, az új energiamodellekre és a fenntartható fejlődésre. Éppen ezért kell előmozdítanunk és létesítenünk kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat a térségben, a rövid és középtávú intézkedések, egy szabadkereskedelmi övezet, a vámjellegű akadályok eltörlése, valamint az észak-dél és dél-dél piacok megnyitása révén.

A barcelonai csúcstalálkozón, a spanyol soros elnökség egy új megállapodás, egy új helyzet, egy új együttműködés, a demokratizálódás, valamint a gazdasági és társadalmi válaszok lehetőségét fogja felkínálni. A barcelonai csúcstalálkozóval olyan helyzetbe kerülhetünk, amelyben magunkra vállalhatjuk az irányító szerepet a földközi-tengeri térségben.

  Mario Mauro (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Napjainkban a földközi-tengeri népek közelsége elsősorban – ahogy arra Rinaldi úr rámutatott – a bevándorlás kulcsfontosságú jelenségében nyilvánul meg.

Az Európai Uniónak ezt a tényezőt prioritásként kell kezelnie, mivel a migrációs hullámok nehézségeket idézhetnek elő, és már okoztak is nehézségeket emberi, társadalmi, kulturális és gazdasági szinten, amelyek hatással lesznek a Földközi-tenger két szemközti partjának jövőjére. A Földközi-tenger népeinek kölcsönös közelsége megmutatkozik az Európai Gazdasági Térségen belüli, valamint az Európai Unió és földközi-tengeri országok közötti gazdasági és társadalmi együttműködésben is.

Ebből a szempontból annak, hogy a térségben minden szinten mélyen gyökerező a jelenlétünk, lehetővé kell tennie számunkra, hogy vezető szerepet vállaljunk abban, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésben ne ismétlődhessenek meg Barcelona következetlenségei. Hány hibát követtünk el, hányszor gondoltuk azt, hogy előrehaladunk, amikor valójában hátrafelé mentünk?

Éppen ezért mindenekelőtt arra van szükségünk, hogy egy társadalmi, kulturális és emberi párbeszédet indítsunk el, amely kölcsönös megértésen és civilizációnk alapjául szolgáló pozitív értékek előmozdításán alapul, ez az elengedhetetlenül fontos tényező azonban a sikeres együttműködéstől függ, amelynek elsődlegesen gazdasági szinten kell megvalósulnia.

Tulajdonképpen a megállapodások számának növekedése és a kereskedelem kedvező hatással volt és lesz is a felek közötti kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi kapcsolatok növekedésére. Ezen túlmenően, politikai értelemben, sürgősen folytatnunk kell a biztonságpolitikáról szóló párbeszéd lehetőségének kitartó keresését annak érdekében, hogy a szóban forgó országok között egyre erősebb kapcsolatrendszert sikerüljön kialakítani.

  Elnök. – Tisztelt képviselők! Kérem, tartsák be felszólalási idejüket. Most 10.57 van, és délben szavazunk.

  Mario Pirillo (S&D) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Az állam-, illetve kormányfők június 7-én és 8-án, Barcelonában tartandó soron következő csúcstalálkozója kétségkívül rendkívüli alkalom az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezés gyakorlati beindítására. Éppen ezért rendkívüli lehetőséget kínál arra, hogy lerakjuk a békére és biztonságra irányuló valódi és erőteljes együttműködés tartós alapjait.

Pontosan ezen ok miatt kell maradéktalanul kihasználnunk a lehetőséget annak érdekében, hogy kidolgozhassunk egy fejlődési stratégiát, és meghatározhassuk azon projekteket, amelyek képesek a térségnek lendületet adni és a gazdasági növekedést előmozdítani. Remélem, hogy a találkozó megerősíti majd az olyan kezdeményezéseket, mint a Napenergiával a békéért, valamint a Desertec, amelyek fontos eszközei egy egymáshoz kapcsolódó regionális energiapiac létrehozásának.

Végezetül pedig, az UMT-nek ösztönöznie kell a tudományos és technológiai kutatást és innovációt, felhasználva a már létező kutatóintézeteket, hogy javuljon azon helyi vállalkozások versenyképessége, amelyek túl gyengék ahhoz, hogy szembenézzenek a globális piac kihívásaival. Meggyőződésem, hogy az Unió növekedése Európa egységét is erősítheti.

  Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) Szeretném elmondani, hogy közel két évvel az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezés beindítása után, itt az ideje, hogy mérleget vonjunk erről az új, egyesítő projektről, valamint elgondolkozzunk fejlődési kilátásairól. Ebből a szempontból úgy gondolom, hogy a Peillon úr által készített jelentés üdvözlendő, és többi képviselőtársamhoz csatlakozva én is gratulálok szerzőjének.

Előretekintve a júniusi barcelonai csúcstalálkozóra, nagyon fontosnak tartom, hogy megerősítsük a Parlament elkötelezettségét a projekt sikeressége mellett egy olyan térségben, amelyről valamennyien tudjuk, hogy három kontinens találkozási pontján helyezkedik el, és amely geostratégiai és kulturális szempontból is nyilvánvalóan fontos Európa számára. Egy kicsit aggódom Baudis úr szkepticizmusa miatt, miszerint elképzelhető, hogy elhalasztják ezt a csúcstalálkozót. Remélem, hogy ez nem így lesz, és hogy minden rendelkezésünkre álló intézményi forrást fel fogunk használunk annak biztosítása érdekében, hogy ez a csúcstalálkozó megrendezésre kerüljön. Ez nemcsak ahhoz kínál majd alkalmat, hogy mérleget vonjunk, de intézményi siker is lesz, mivel az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek le kell küzdeni a politikai patthelyzeteket és intézményi nehézségeket, az intézmény lényegét megtestesítő hat stratégiai projekt megvalósításának folyamata során.

Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés fenntarthatósága és hitelessége működőképességétől függ. Ehhez azonban nemcsak a projektek megvalósításához és a főtitkárság működéséhez megfelelő mértékű pénzügyi támogatásra van szükség, de meglátásom szerint a civil társadalom, a nemzeti és parlamenti képviselőcsoportok, valamint az ARLEM részéről is nagyobb részvételt igényel az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés demokratikus legitimitásának biztosítása érdekében.

  Roberta Angelilli (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Az Európai Parlament egyik politikai prioritásává kell tenni, hogy elősegítse a közeljövőben tartandó barcelonai csúcstalálkozó teljes sikerességét, a 2008-as párizsi csúcstalálkozó óta tartó két éves patthelyzet után. Nagyon sok cél van, ezekről ma már szó esett, kezdve az illegális bevándorlás kezelésétől az emberi jogok megsértése ellen folytatott küzdelemig, de van még egy jelentős gazdasági szempont is: a földközi-tengeri térség hatalmas potenciállal rendelkezik, kezdve a megújuló energiákkal.

Ennek megfelelően, teljes mértékben támogatnunk kell a mediterrán napenergiatervet és a Desertec-hez hasonló ipari kezdeményezéseket, bevonva az üzleti vállalkozásokat és egyetemeket annak érdekében, hogy gyakorlati együttműködési projektek kerüljenek kidolgozásra. Valóban, a prioritást jelentő békefolyamathoz egy gazdasági fejlődési folyamatnak kell társulnia pontosan azért, hogy garantálja azt a szükséges társadalmi kohéziót, amely segíthet a konfliktusok leküzdésében.

ELNÖKÖL: VIDAL-QUADRAS ÚR
alelnök

  Olga Sehnalová (S&D) . – (CS) Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés kétségkívül egy merész, kultúrák közötti projekt is, amelynek sikere többek között attól függ, hogy mennyire vagyunk hajlandóak felülkerekedni az eltérő kulturális és társadalmi hagyományokon. A kulturális sokféleség kölcsönös gazdagodáshoz vezet, amennyiben ösztönző hatását lehetőségként, nem pedig veszélyként értelmezzük. Az egyik ilyen lehetőséget a nők és férfiak társadalmi esélyegyenlőségének megközelítése jelenti. Ehhez a területhez érzékenyen viszonyulnak ebben a térségben. Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek éppen ezért megfelelő figyelmet kell szentelnie ennek a területnek, és nemcsak a Marrakeshben, 2009 novemberében tartott miniszteri konferencián a nemek közötti egyenlőséggel, a nők társadalomban betöltött szerepével, beleértve a közéletbeli nagyobb részvételüket, és a nők elleni erőszak felszámolásáért folytatott küzdelemmel kapcsolatban tett kötelezettségvállalások szellemének és azok tartalmának támogatása miatt. Ez az egyik olyan kulcsfontosságú terület, amely az egész térség számára hatalmas emberi erőforrásokat képes felszabadítani és biztosítani, és ez mindenképpen a térség javát fogja szolgálni. A kettős mércét és a változástól való idegenkedést, amit gyakran a szokásokra és hagyományokra való hivatkozással indokolnak, nem lehet elfogadni, éppen ellenkezőleg, el kell utasítani, mint a földközi-tengeri térség fejlődésének útjában álló akadályt.

  Lara Comi (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Úgy vélem, hogy az Európai Uniónak politikai és gazdasági szempontból is nagyobb támogatást kell nyújtania az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek. Június 7-én, Barcelonában kerül megrendezésre az UMT 43 állam- és kormányfőjének csúcstalálkozója, és reménykednünk kell abban, hogy ez a találkozó sikeres lesz az UMT intézményeinek elindítása és a projektek megvalósítása szempontjából. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport részéről az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének árnyékelőadójaként az általam fontosnak vélt szempontokra hívtam fel a figyelmet, ilyen a mediterrán szabadkereskedelmi térség létrehozása, a kutatás és az oktatási ágazat részvétele, a széles sávú és információs technológia elterjedése, valamint a kis- és középvállalkozásoknak biztosított nagyobb lehetőség. Az utóbbi ponttal kapcsolatban, a kkv-k és a vállalkozások fejlesztése már most is a stratégiai ágazatok közé tartozik. Az európai és nemzetközi pénzügyi intézményeknek megfelelő támogatást kell biztosítaniuk a kiemelt projektek számára, következésképpen az új projekteknek minél több európai partner bevonására kell törekedniük.

  Charles Tannock (ECR) . – Elnök úr! Sarkozy elnök úrnak, az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésre tett javaslata volt az EU francia elnökségének csúcspontja. Azóta viszont úgy tűnik, hogy valamelyest veszített csillogásából. Lehet, hogy ez nem is baj, mivel maga az EU is dolgozik a saját szomszédságpolitikája erős és sikeres déli dimenziójának kialakításán. Ez a barcelonai folyamat közel két évtizedes fejlődéséből és politikai apparátusából következik.

Európa adófizetői joggal nézik rossz szemmel a párhuzamos munkavégzést és pénzpocsékolást, és zűrzavar van ezen egymással versengő folyamatok körül, de bárhogyan is alakul az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés sorsa a június 8-i csúcstalálkozón, nem hagyhatjuk, hogy az európai szomszédságpolitika keleti dimenziója háttérbe szoruljon. Sajnálatos módon, a feltételezett Euronest Közgyűlést nem ugyanúgy alakítottuk ki, ahogy az Euromed Közgyűlést, amely már oly rég óta működik. Ez elsősorban a Belarusz részvétellel kapcsolatos problémák miatt van így.

Végezetül, ECR képviselőcsoportom maradéktalanul támogatja Albertini urat, mint a Külügyi Bizottság elnökét abban, hogy visszalépjen a közel-keleti látogatás vezetésétől. Ezzel kapcsolatban megoszlottak a vélemények és ma délelőtt, az elnökség kibővített ülésén beszéltünk róla. Minden bizalmatlansági szavazást ellenezni fogunk, amit a szocialista képviselőcsoport a Külügyi Bizottság elnöke ellen kezdeményez.

  Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök úr! A Földközi-tenger térsége évezredek óta az európai kultúra bölcsője és hajtóereje és éppen ezért nagyon üdvözlöm ezt a közös megközelítést.

Ugyanakkor a Földközi-tenger térsége hídként is szolgál az EU-ba történő szinte akadálytalan bevándorláshoz. Véleményünk szerint, a földközi-tengeri térség egyik legfontosabb problémája, más szóval az illegális bevándorlás, a hat kiemelt stratégiai projekt részét képezi, éppen ezért ennek is sürgősen szerepelnie kell közöttük. Kizárólag a földközi-tengeri országok – beleértve az észak-afrikai országokat is – közös megközelítése segíthet az illegális bevándorlási hullám lelassításában. Ez az egyetlen módja annak, hogy már a kiindulópontnál megállíthassuk a menekültáradatot. A szervezett embercsempészet elleni küzdelem mellett az EU-nak fokozottabban kell összpontosítania a szegénység elleni küzdelemre, a figyelemfelkeltésre és tájékoztatásra azon országokban, ahonnan a bevándorlók érkeznek. Világosan el kell magyarázni a bevándorolni szándékozó embereknek, hogy Európa utcái nem arannyal vannak kikövezve, hogy Európa nem tud mindenkinek munkahelyet, jólétet és menekültjogot biztosítani illetve, hogy e traumatikus utazások nagy része őrizetbe vétellel vagy kiutasítással végződik.

  Raffaele Baldassarre (PPE) . – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Az Unió létrehozása és az állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozójának megrendezése ellenére, még mindig nincs egy világos meghatározásunk az EU földközi-tengeri politikájáról, és nincs hosszú távú stratégiai elképzelésünk a régió fejlesztéséről és stabilizációjáról.

Ugyanakkor a földközi-tengeri térségben hatalmas lehetőség rejlik: a globális tengeri forgalom egyharmada jelenleg a Földközi-tenger vizein keresztül bonyolódik, a Kínából, Ázsiából, Európa országaiból és Indiából induló, a Szuezi-csatornán áthaladó forgalom a Földközi-tenger vizeire érkezik. A Közel-Kelet és Afrika part menti országai fejlettebb fejlődő országok és bizonyos alapvető területeken, idesorolva a migrációs hullámokat is, létfontosságúak számunkra.

Éppen ezért jobban meg kell határoznunk az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés intézményeinek működési struktúráját, a főtitkárság számára pénzügyi erőforrásokat kell biztosítanunk, és kritériumokat kell felállítanunk a tagságra és a projektek megvalósítására vonatkozóan. A legfontosabb területek közé tartozik a mezőgazdaság, a közlekedés, a tengeri útvonalak, a transznacionális folyosók, a megújuló energiaforrások és a napenergiaterv. Paul Morand, francia diplomata és író szavaival élve, a Földközi-tenger térsége elsősorban az élet lehetőségének civilizációja. Erősítsük meg ezeket a szavakat.

  Diane Dodds (NI) . – Elnök úr! Nem foglalkozom most a délelőtt legfontosabb kérdésével, amely a következő: hogy az ördögbe fogják az európai adófizetők megfizetni mindazt az apparátust és főtitkárságot, amelyekről beszéltek és javaslatok hangzottak el ma délelőtt ebben a Házban? Véleményem szerint semmi kétség sincs afelől, hogy a földközi-tengeri térség stabilitása mindenképpen jó a tágabb Európai Uniónak.

Ugyanakkor az Európai Unió segítségével együtt jár azon országok felelőssége is, amelyek részesülni akarnak az intézmények és jobb gazdasági lehetőségek jelentette előnyökből. Egy szempontra szeretnék nagyon röviden koncentrálni, ez pedig az, hogy ez évben a marokkói hatóságok több ezer tonna észak-írországi vetőburgonyát utasítottak vissza; már több mint húsz éve folyik ez a kereskedelem; ezt a burgonyát, a szokásos szabályoknak megfelelően az elszállítást megelőzően bevizsgálták, a marokkói hatóságok pedig ezt követően, egy más rendszerre való hivatkozás alapján visszautasították.

Tudom – és tiszteletben tartom –, hogy De Guch biztos úr vizsgálja ezt az ügyet, de hangsúlyozni szeretném, hogy szükség van felelősségvállalásra azok részéről is, akik kedvezményezettek kívánnak lenni.

  Štefan Füle a Bizottság tagja. – Elnök úr! Egy valóban nagyon jó és inspiráló eszmecserét folytattunk. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy nagyon sok időt elveszítettünk, különösen a főtitkárság kiépítését illetően. Mindjárt visszatérek erre.

Még mindig néhány nagyon fontos kérdéssel kell szembenéznünk: hogyan biztosítsuk azt, hogy bárhogyan is alakuljon a közel-keleti folyamat, az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés nem esik ennek áldozatul; hogyan biztosítsuk a csúcstalálkozó megtartását, és azt, hogy ez majd megadja azt a lendületet, amelyről beszéltek; és hogyan oldjuk meg a kormányközi megközelítés és közösségi megközelítés közötti választás kérdését az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés vonatkozásában. Öt nagyon rövid megjegyzést kívánok tenni.

Először is elismerésem kívánom kifejezni a spanyol elnökségnek. Az elmúlt hónapok során a spanyol elnökséggel együtt nagyon keményen dogoztunk. Március 4-én közösen beiktattuk a főtitkárságot és a spanyol elnökség nagyon keményen dolgozik azon, hogy a barcelonai csúcsértekezlet megrendezésre kerüljön.

A második megjegyzésem, nagyon fontos hogy ne csak a munkáját kezdje meg a főtitkárság, hanem finanszírozásban is részesüljön. Mindez idáig kizárólag a Bizottság támogatta. Egy szakértőt fogunk küldeni annak biztosítása érdekében, hogy a projektek és az uniós politika között összeegyeztethetőség legyen. A főtitkárságnak kis létszámúnak kell lennie – hozzávetőleg 40 fősnek – és ezen eszköznek kell lehetővé tennie számunkra, hogy egyre több olyan projektünk legyen, amelyek az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés tagjai javát szolgálják.

Ezzel összefüggésben azt is fontos elmondani, hogy jelenleg számos ágazati ülés folyik, amelyekből szintén előnyök fognak származni. Jövő héten Marseilles-ben tartják az EU pénzügyminisztereinek ülését, a következő hónapban pedig, a mezőgazdasági miniszterek fognak Kairóban találkozni.

Miközben az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményes nagyon fontos része szomszédságpolitikánknak, ezen országokkal folytatott munkánk túlnyomó része kétoldalú kapcsolatokon keresztül folyik, melyekben több déli partner is kiemelt státuszt szeretne kapni. A kiemelt státusz, az én olvasatom szerint kiemelt kötelezettségvállalást is jelent határon túli partnereink részéről, beleértve az emberi jogok és mobilitás területét, melyek szintén nagyon fontos kérdések. Egyetértek azon tisztelt képviselőkkel, akik arra szólítanak fel minket, hogy nagyobb szinergiát biztosítsunk a kétoldalú és többoldalú megközelítések között.

Ami az utolsó megjegyzésemet illeti, elkötelezettek vagyunk az Európai Parlamenttel való együttműködés mellett. A következő alkalmak egyikén pedig a szomszédságpolitikai csomagot fogjuk megvitatni, melynek során szomszédságpolitikánk kétoldalú, valamint többoldalú keretét is értékelni fogjuk.

  Vincent Peillon előadó. – (FR) Elnök úr, biztos úr! Három rövid megjegyzést kívánok tenni.

Először is, senkivel szemben sem voltunk tiszteletlenek, főleg azokkal az emberekkel szemben nem, akik akár áldozatok is lehetnek, de úgy gondoltuk, hogy a sajnálkozás, az erkölcsi felháborodás és szitkozódás nem tekinthető politikának.

Másodszor, természetesen nem feledkeztünk meg a Cipruson, vagy a Szaharában, és természetesen a palesztin területeken kialakult konfliktusokról. Komolyan szólva, valóban azt gondoltuk a közös kül- és biztonságpolitikában, vagy a különböző lefolytatott tárgyalások során, hogy az UMT-nek kell ezekkel a kérdésekkel foglalkoznia? Nem lehet mindenkinek az igényét egyszerre kielégíteni, és a fejekben lévő zűrzavar nem vezet hatékonysághoz.

Harmadszor, én is sajnálom, hogy a Tanács nincs jelen. Ez nem jó jel, amikor kiderül, hogy e politikai akarat hiánya kapcsán joggal hisszük azt – Dominique Baudisnak igaza van –, hogy a június 7-i csúcstalálkozó még mindig kérdéses. Akárhogy is legyen, a Parlamentnek el kell látnia a feladatát. Azok, akik felépítették Európát, ezt egy hosszú távú elképzelés és – a bennünket megosztó testvérgyilkos háborúk után – a konkrét politika jelentőségének tudatában tették. Ugyanezen szellemet akartuk a földközi-tengeri térséggel összefüggésben is kialakítani ebben a jelentésben.

Most, hogy Európa egy nagyon súlyos válságtól szenved, képesnek kell lennünk meghatározni egy növekedési stratégiát, ahogy már korábban is mondtam. Gondoskodnunk kell arról is, hogy ne zárkózzunk magunkba. Amikor az ember magába fordul és nem tart kapcsolatot a külvilággal, akkor haldokolni kezd. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ez a közös munka fontos, és remélem, hogy az állam-, illetve kormányfők – akik nem mindig nőttek fel történelmi felelősségükhöz – most meghallják és megfogadják a tanácsokat.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra ma 12.00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Petru Constantin Luhan (PPE) írásban. – (RO) Az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) és a keleti partnerség két olyan együttműködési kezdeményezés, melyek célja az Európai Unió szomszédságpolitikájának megszilárdítása. Úgy vélem, hogy az Európai Parlamentnek szorosan nyomon kell követnie a kezdeményesekkel kapcsolatos fejleményeket, különösen a mostani időszakban, amikor a globális geopolitikai és gazdasági egyensúlyok újra meghatározásra kerülnek. E kezdeményezés elősegíti a közös célok eléréséhez szükséges megfelelő bizalmi légkör kialakulását, legyen szó akár gazdasági, kulturális, oktatási, vagy regionális biztonsággal összefüggő célokról.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az erős regionális együttműködésben csak akkor lehet valódi előrehaladást elérni, ha nagyszabású projektek kerülnek megvalósításra és minden szinten sikerül párbeszédet folytatni. A hat meghatározott stratégiai fontosságú befektetési ágazat mellett, szerintem új projekteket kell elindítani az élelmiszer, mezőgazdaság és kultúra területén is.

  Erminia Mazzoni (PPE) írásban. – (IT) A barcelonai folyamat politikai okok miatt torpant meg, mindenekelőtt a földközi-tengeri térségben tapasztalható regionális konfliktusok miatt, de technikai értelemben még mindig életben van, ahogy azt az Unió saját forrású finanszírozással támogatott kiemelt integrációs projektek, valamint az UMT intézményi struktúrájának újrameghatározásában elért eredmények is mutatják. Az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés 2003-as, nápolyi megalakulása óta feladatának megfelelően összehangolja és demokratikus ellenőrzést gyakorol e projekteket felett, amelyek a térség számos főbb kihívásait érintik, például a következőket: a tenger kitisztítása, a közlekedés, a megújuló energiaforrások, az oktatás, a kis- és középvállalkozások és a polgári védelem. Ugyanakkor, hiányzik az euromediterrán stratégia gyakorlati beindításához szükséges politikai hajtóerő. Az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésről szóló állásfoglalás egy fontos politikai lépés, amely a kelet irányába való terjeszkedésnek szentelt több mint két évtizednyi számottevő energia után, felhívja a Tanács, a Bizottság és a tagállamok figyelmét arra, hogy szükség van a geopolitikai szemléletmódunk megváltoztatására, valamint arra, hogy a földközi-tengeri medence országaival való kapcsolatok ösztönzését a külpolitikájuk középpontjába kell állítani, amelynek első lépését a közel-keleti konfliktusról szóló közös álláspont elfogadása jelenti.

  Tokia Saïfi (PPE) írásban. – (FR) Az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésről szóló jelentés megmutatja, hogy az Európai Parlament érdekelt a Földközi-tenger két partja közötti párbeszédben és erőfeszítést is tesz ennek érdekében. Az UMT székhelyének felavatása Barcelonában, és első főtitkárának kinevezése egy alapvetően fontos lépés az UMT keretei között megvalósítandó projektek meghatározása szempontjából. Mindezek ellenére az UMT-nek politikai feszültségekkel kell szembenéznie. Az izraeli-palesztin konfliktus még mindig akadályozza fejlődését: a folyamat elakadása a gázai eseményeket követően, a legutóbbi isztanbuli csúcstalálkozó bojkottálása; számos példa van még erre. E bonyolult körülmények között, komolyan reméljük, hogy június 7-ére tervezett, Barcelonában tartandó második UMT csúcstalálkozó új lendületet és új dinamikát ad a kezdeményezésnek és teljesítendő küldetésének. Kétségkívül, a továbbra is fennálló regionális konfliktusok, amennyiben nem sikerül megoldani őket, megnehezítik majd küldetését, de azt kérjük az UMT tagállamok állam-, illetve kormányfőitől, hogy tegyenek eleget politikai és történelmi felelősségüknek. A barcelonai találkozó a földközi-tengeri térség melletti elkötelezettségünkről fog tanúbizonyságot adni.

  Richard Seeber (PPE) írásban. – (DE) Az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezés, amely két évvel ezelőtt a barcelonai folyamat alapján a francia elnökség égisze alatt jött létre, még mindig sok kihívással néz szembe. Az EU és déli szomszédai közötti politikai párbeszéd nem pusztán a migráció és a gazdasági megállapodások témakörére korlátozódik. Olyan területeket is felölel, mint a katasztrófák ellenőrzése, az energia és a környezetvédelem.

A földközi-tengeri régiókat súlyosan érinti a vízhiány és a szárazság. 2007-ben az európaiak egyharmada olyan térségekben lakott, ahol vízellátási hiány volt. Ez a probléma még súlyosabban jelentkezik a Maghreb-országokban, amelyek nem rendelkeznek a víz hatékonyabb felhasználásához szükséges technikai és pénzügyi forrásokkal. Hirtelen, heves esőzésekkor, a térség infrastrukturális problémái miatt, az áradások még nagyobb kárt okozhatnak.

A víz minden élet alapvető feltétele, éppen ezért van szükség a pénzügyi és gazdasági együttműködésünk fokozására. A környezetvédelmet javító projekteket, kizárólag a földközi-tengeri térség országai közötti hatékonyabb együttműködés alapján lehet megvalósítani.