Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. június 15., Kedd - Strasbourg

6. A statisztikai adatok minősége az Unióban és a Bizottság (Eurostat) kibővített ellenőrzési jogköre (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont vita az Othmar Karas és Sharon Bowles által a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésről, amelynek tárgya a statisztikai adatok minősége az Unióban és a Bizottság (Eurostat) kibővített ellenőrzési jogköre (O-0080/2010 – B7-0314/2010).

  Othmar Karas , szerző. – (DE) Elnök úr, Rehn biztos úr, hölgyeim és uraim, a mai vita fontos politikai jelzés, amelyet az Európai Parlament ezekben az időkben közvetíteni kíván. A szóbeli választ igénylő kérdés előterjesztése az Eurostat átszervezése, valamint a Bizottsághoz intézett európai parlamenti nyilatkozat kidolgozása közepette szintén elszántságunkat jelzi.

Egy önálló állásfoglalás benyújtásával azt szemléltetjük, hogy az Európai Parlamentnek szüksége van rá, és azt szeretné, hogy az Eurostat független és átfogó tevékenységet végezzen. Ez a jogalkotóknak a görögországi és Görögországgal kapcsolatos tapasztalatokra adott első válasza. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy 2005-ben a Tanács elutasította Almunia biztos úr ötpontos tervét, és ezáltal megfosztotta a Bizottságot a számára szükséges eszközöktől. Most olyasmit hozunk be, amit már régen megtehettünk volna, és amit már régen meg kellett volna tennünk. Következésképpen a Bizottságot és a Tanácsot egyaránt emlékeztetni szeretném arra, hogy meglesz a politikai akarat valamennyi olyan eszköz kidolgozásához, amelyekkel biztosítható, hogy az eurót ne csupán a monetáris unió pillére, hanem a gazdasági unió pillére is támogassa. Felszólítom a Tanácsot, hogy ne gátolja, ne késleltesse, ne akadályozza meg, hanem adja meg a Bizottságnak ezt a lehetőséget.

Tudni szeretnénk továbbá, vizsgálják-e, milyen esetekben járt el helytelenül az Eurostat és/vagy a tagállamok az elmúlt években, mivel csak egy világos elemzés birtokában tudjuk eldönteni, milyen kiigazításokra és további intézkedésekre van szükség.

Mit szeretne az Európai Parlament? Függetlenséget, összehasonlíthatóságot – és ezért a statisztikák gyűjtésére vonatkozó minimumszabványokat, a hatóságok felépítésére vonatkozó minimumszabványokat, valamint az EKB-val való együttműködést szeretnénk. Azt szeretnénk, ha valamennyi intézkedés ellenőrizhető lenne, ezért az Eurostatot fel kell jogosítani rá, hogy bármikor végezhessen előzetes bejelentés nélküli ellenőrzést. Szeretnénk, ha az intézmény hatásköre kibővülne, mert betekintést kívánunk nyerni az adatokba – többek között regionális és önkormányzati szinten, valamint a társadalombiztosítás tekintetében is. Zökkenőmentes együttműködést szeretnénk, meg kívánjuk erősíteni a koordinációs funkciót, és azt szeretnénk, ha a Bizottság még jelentésünk véglegesítése előtt közölné velünk, hogy a Tanáccsal elért eddigi megállapodások elegendők-e. Úgy gondoljuk, hogy nem azok. Mi egy minimumnyilatkozatról, az elmulasztott intézkedések pótlásáról, valamint a nagyobb függetlenség és az átfogóbb jogkörök irányába tett következő lépésről beszélünk.

  Sharon Bowles , szerző. – Elnök úr, a Gazdasági és Monetáris Bizottság következetesen és egységesen azt vallja, hogy az Eurostatot meg kell erősíteni, és hosszú ideje munkálkodunk a jobb minőségű statisztikai adatok létrehozásán.

Ismerjük az előzményeket, hiszen Karas úr már utalt erre. 2005-ben a Tanács szégyent hozott saját magára, és a Stabilitási és Növekedési Paktum meggyengítésével, valamint ezzel egyidejűleg az Eurostatot megillető ellenőrzési jogkör megtagadásával elvetette a jelenlegi államadóssági problémák magvait. Ilyen előzmények után a bizalom visszaszerzése időbe telik, és részben a bizalomhiány indokolta, hogy a közelmúltbeli nehézségek során a tagállamoknak sok pénzt kellett befizetniük. Az Ecofin Tanács szavai és kötelezettségvállalása nem volt elegendő.

Az Eurostat hamarosan végre ellenőrzési jogot kap, ami annál is nagyobb jelentőséggel bír, mivel ez a kulcsa annak, hogy a gazdasági felügyelettel kapcsolatos további terveink hatékonyak lehessenek. Mennyivel jobb egy olyan eszköz, amely puszta ígéretek helyett valódi eredményekkel szolgál.

Azt szeretnénk, ha javulna az adatok minősége, ha azok időszerűbbé válnának, és szeretnénk, ha meg lehetne vizsgálni a nemzeti számlákhoz való felső szintű hozzájárulásokat, valamint feltesszük a kérdést: elegendő-e az Eurostat új hatásköre? Az Ecofin Tanács az új ellenőrzési jogkört még most is bizonyos feltételekhez kötötte, amelyek tulajdonképpen jóval kevésbé korlátozók, mint attól tartottunk, de nem ásta-e ez alá a valóban korai vizsgálat és beavatkozás lehetőségét?

Az Európai Parlament jelentése feltétlen jogokat kíván adni az Eurostatnak az úgynevezett módszertani látogatásokhoz. A forrásoknak szükség esetén természetesen célzottaknak kell lenniük, a vizsgálatnak azonban a gyanú felvetődésekor kell lezajlania, nem pedig az eseményt követően.

Végül, mikor lehetünk biztosak benne, hogy azonos dolgokat hasonlítunk össze? Milyen előrelépés történik az elszámolási eljárások szabványosítása és kellő átláthatóságának biztosítása érdekében, amelynek révén tetten érhetők a mérlegen kívüli tevékenységek és minden más innovatív gyakorlat?

  Olli Rehn , a Bizottság tagja. – Elnök úr, először is köszönetet szeretnék mondani Karas úrnak, Bowles asszonynak és a többieknek, amiért felvetették ezeket a statisztikai adatok minőségével és az Eurostattal kapcsolatos igen fontos kérdéseket. Üdvözölni kívánom továbbá, hogy véleménytervezetükben támogatják a túlzott hiány esetén követendő eljárásról (EDP) szóló rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslatot.

Hadd hívjam fel rá a figyelmet, hogy ez a második Barroso-bizottság legelső jogalkotási javaslata, amely februárban született. Örömömre szolgál, hogy hamarosan elfogadják, és bízom benne, hogy azt követően fegyvertárunk részét képezi majd. Ahogyan Bowles asszony mondta, már régóta szükségünk lenne rá.

Az erre irányuló eredeti javaslat 2005-ben született meg, azt azonban akkor a tagállamok elutasították. Most más idők járnak, és immár a Tanács széles körű támogatását élvezzük.

A javaslatot illetően az Ecofin Tanács által az elmúlt héten, június 8-án elfogadott általános megközelítés megerősíti az államadóssággal és az államháztartási hiánnyal kapcsolatos kiváló minőségű statisztikai adatok biztosításának fontosságát, és elismeri a Bizottság és az Eurostat e tekintetben játszott szerepét.

A hamarosan elkészülő rendelet megőrzi a bizottsági javaslat fő célkitűzését, nevezetesen azt, hogy az adatok minőségét érintő jelentős kockázatok és problémák feltárása esetén az Eurostat bővített ellenőrzési jogkört kapjon. A Bizottság ezért elfogadja a kompromisszumos szöveget.

A Bizottság számos további lépést kíván tenni a túlzott hiány esetén követendő eljárással kapcsolatos európai statisztikai adatok minőségének javítása terén. Közvetlenül megerősítjük az ezt a munkát végző személyi állományi erőforrásokat, elsősorban az Eurostaton belüli átcsoportosítással. A tagállamok úgynevezett EDP konzultációs látogatások formájában a jelenleginél rendszeresebb látogatásokra számíthatnak.

A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy a statisztikák összeállításához használt forrásadatokkal kapcsolatban még több információt építsen be a rendeletben előirányzott EDP módszertani leírásokba. Amennyiben olyan kivételes eset merül fel, amelyben az adatok minőségével kapcsolatban egyértelműen jelentős kockázatokat vagy problémákat tárnak fel, az Eurostat az új szabályok által ráruházott minden rendelkezésére álló vonatkozó jogkört érvényesíteni fog, ideértve természetesen az ellenőrzési jogkört is.

Mielőtt befejezném, hadd szóljak néhány szót Görögországról néhány aktuális kérdést illetően. Meg szeretném ragadni ezt az alkalmat erre, és még egy percet kérnék az idejükből. Mint köztudott, a Bizottság több éve mélyrehatóan foglalkozik a görög statisztikai adatokkal. A módosított javaslatnak ezért a jövőben hatékonyabban kell csökkentenie a csalásnak vagy a statisztikai adatok meghamisításának, illetve minden más szabálytalanságnak a kockázatát.

Tegnap új fejlemény történt a görögországi ügyben. Bizonyára tudják, hogy a Moody’s tegnap leminősítette a görög kötvényeket. Mindezt kollégámmal, Michel Barnier-vel és a Bizottság elnökével is megvitattam. Azt kell, hogy mondjam, a Moody’s döntésének időzítése meglepő és rendkívül sajnálatos, mivel közvetlenül a Görögország, valamint a Bizottság, az EKB és az IMF között létrejött makrogazdasági kiigazítási programról szóló megállapodást követően született.

A görög kormány által tett intézkedések bizonyítják a statisztikai rendszer reformját, az államháztartás rendezését és a hosszú távú fenntartható gazdasági növekedés helyreállítását célzó stratégia végrehajtása iránti elkötelezettségüket. A Moody’s döntése a jelek szerint nem áll összhangban a görög államkötvény-kereskedelem és a hitelnemfizetési swapügyletek felárainak alakulásával, amelyek a program elfogadása óta jelentősen csökkentek. Ez ismét felveti a hitelminősítő intézeteknek a pénzügyi rendszerben játszott szerepével és a prudenciális szabályozással kapcsolatos kérdéseket.

A Bizottság a hitelminősítő intézetek jövőjének mérlegelése során ezeket és további kérdéseket is figyelembe fog venni. Különösképpen, az elkövetkező hónapokban megvizsgálja majd az ágazati verseny szintjével – amely jelenleg igen koncentrált –, valamint a módszertan és az érdekellentétek tekintetében megfigyelhető átláthatósággal kapcsolatos kérdéseket, mivel a rendszer továbbra is a fizető-kibocsátó modellen alapul.

Befejezésképpen annyit mondanék, nélkülözhetetlen, hogy pontos és megbízható statisztikai adatokkal rendelkezzünk a nemzeti számlákra vonatkozóan. Ez a megfelelően és hatékonyan működő gazdasági és monetáris unió egyik sarokköve, ahogyan azt például Karas úr is hangsúlyozta. Ennélfogva az Eurostat jogkörének módosítása szerves részét képezi az európai gazdasági kormányzás megerősítésének, amely kétségtelenül szükséges célkitűzés.

  Edward Scicluna , az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, örömömre szolgál, hogy a Bizottság az Eurostat megerősítését célzó jogalkotási javaslatokat nyújtott be, amelyeket jelenleg az Gazdasági és Monetáris Bizottság tanulmányoz.

A statisztikai irányítás minősége az euróövezeti válság meghatározó eleme. Nincs kétségem afelől, hogy az Eurostat jogkörét bővíteni kell, különösen a tagállamokban végzett helyszíni ellenőrzések tekintetében. Az ilyen ellenőrzésekben azonban nem csupán a tagállamok pénzügyminisztériumai tisztviselőinek, a nemzeti statisztikai hatóságoknak vagy akár az állami tulajdonú vállalatoknak kellene részt venniük: ha a munka szempontjából ezek relevánsak, magukban kell foglalniuk a tudományos közgazdászokat, a szakszervezeteket, a nem kormányzati szervezeteket stb. Valójában a hitelminősítő intézetek, sőt, még az IMF küldöttségei is ezt teszik.

Másodszor, közös elszámolási rendszerrel kell rendelkeznünk – amelyet valamennyi tagállam használ, és amely szabványos és nemzetközileg elfogadott, a tagállamok, a Bizottság és a Parlament által egyeztetett elszámolási módszeren alapul. Ezt nem csupán a Bizottság által készített pénzügyi jelentések esetében, hanem a tagállamok közszférájában is alkalmazni kell.

Az euróövezet létrehozása és az euró bevezetése után több mint egy évtizeddel felfedeztük a rendszer alapvető hibáit, amelyek a károkat okozzák. A sors fintora, hogy ezeket a hibákat a sikeres euró által teremtett téves biztonságérzet miatt figyelmen kívül hagytuk. Gondoskodnunk kell róla, hogy a jövőben a piacok bízzanak a kormányok gazdasági előrejelzéseiben és statisztikáiban. Ki kell javítanunk ezeket a hibákat, méghozzá gyorsan.

Szorgalmazom ezért, hogy a Bizottság a továbbiakban is működjön szorosan együtt a Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy sürgősen megoldást találjanak ezekre a problémákra.

  Sylvie Goulard , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, biztos úr, a jelenlegi euróövezeti válság természetesen nem tudható be a közös statisztikai rendszer hiányosságainak. Mindazonáltal ezek a hiányosságok komoly következményekkel jártak. Vannak gazdasági következmények, amelyekről sokat hallhattunk, ugyanakkor a következmények az Európai Unió hitelessége tekintetében is megmutatkoznak. Itt véleményem szerint az Unió jelenlegi működési módjával kapcsolatos egyik legfontosabb problémát érintjük. A kormányok ígéreteket tesznek polgáraiknak, ami így van rendjén; megígérik, hogy a közös vállalásokat szigorúan ellenőrzik majd, hogy a feltételeket az utolsó tizedesjegyig megvizsgálják – ez a német eredetiben úgy hangzik, drei komma null –, ám ugyanezek a kormányok évről-évre megtagadják az Eurostattól a munkája végzéséhez szükséges forrásokat. Mindez a közjót rombolja, mivel minden, ami a Bizottságot gyengíti, egyben mindannyiunkat gyengít.

Éppen ezért maradéktalanul támogatjuk ezt az állásfoglalást, amely arra szólít fel, hogy a Bizottságot és az Eurostatot vizsgálati jogkörrel ruházzuk fel, valamint erősítsük meg a közös szabványokat. Az adatok felhasználásában és összeállításában érvényesülő szigort célzó erőfeszítések nélkül a szigorúságra tett ígéreteket nem lehet betartani. Az európaiak így egyre inkább elbizonytalanodnak majd, és az Európai Unió hitelét veszti.

  Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök úr, az Eurostat bővített jogköréről szóló vita nem igazán jelent megoldást a problémára. Soha többé nem kerülhetünk olyan helyzetbe, amelyben egy tagállam költségvetési adataival trükközik, és éveken keresztül többet költ, mint amennyit megengedhetne magának, mások kárára; ha az adatokkal kapcsolatban kételyek merülnek fel, akkor azokat ellenőrizni kell. Az EU azonban nem használhatja Görögországot és a jelenlegi euróválságot ürügyként arra, hogy teljesen megfossza a tagállamokat költségvetési szuverenitásuktól. Ehelyett a problémát annak gyökerénél kell orvosolni.

A tagállamok társadalmi-gazdasági felépítése bizonyos esetekben rendkívüli eltéréseket mutat. Ezt még az EU-val kapcsolatos számadatokkal zsonglőrködő Eurostatnak is fel kell ismernie. Egy londoni munkanélküli nem egyenlő egy párizsi munkanélkülivel, mert különböző feltételek vonatkoznak rájuk. A társadalmi-gazdasági valóság különbségei a hagyományos kemény valuta és a puha valuta országai között még szembetűnőbbek.

Az Eurostatnak nem kell mindenáron ragaszkodnia az összehasonlíthatóság mítoszához; ehelyett alapvetően újra kell gondolni az euróövezeti országok összehasonlíthatóságát.

  Anni Podimata (S&D) . – (EL) Elnök úr, biztos úr, engedje meg, hogy elsőként teljes elégedettségemnek adjak hangot azzal az észrevétellel kapcsolatban, amelyet az imént a Moody’s hitelminősítő intézetnek a Görögország leminősítésére vonatkozó tegnapi váratlan és jogtalan döntéséről tett; ezt a döntést ön sajnálatosnak és tévesnek nevezte, amellyel megerősítette, hogy helyes volt azon döntésünk, amelynek értelmében radikálisan felül kell vizsgálni az ilyen vállalatok európai területen történő működését, valamint komolyan ki kell vizsgálni egy közös európai hitelminősítő intézet létrehozásának lehetőségét.

A mai vitát és a statisztikai adatok minőségének a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében történő felülvizsgálatáról szóló rendeletre irányuló javaslatot illetően mindannyian tudjuk, hogy mindez a hamis statisztikákkal kapcsolatos úgynevezett „görög ügy” következménye.

Görög európai parlamenti képviselőként nyilvánvalóan nem tölt el örömmel, hogy egy ilyen vitában Görögországot kerülendő példaként említik. Emlékeztetném azonban a Házat – ahogyan ön is tette, biztos úr –, hogy Görögország, a jelenlegi görög kormány volt az első, amely felismerte a problémát, és haladéktalanul radikális döntéseket hozott annak orvoslására, először is azáltal, hogy a Nemzeti Statisztikai Hivatalt teljesen független, a Parlament ellenőrzése alatt álló hatósággá nyilvánította, majd pedig azáltal, hogy lépéseket tett egy vizsgálóbizottság felállítása felé, hogy kivizsgálja az ügyet, és felelősségre vonja az ebben az elfogadhatatlan eljárásban érintett személyeket.

Mindazonáltal fel kell ismernünk, hogy ez a vita európai szinten megkésett, mivel rendelkezésre álltak olyan megfelelő statisztikák, amelyeknek 2005 óta tettekre kellett volna sarkallnia bennünket.

  Dimitar Stoyanov (NI) . – (BG) Gyakorlatiasabb irányba szeretném elvinni a vitát, mivel az elmúlt héten a biztos úr kijelentette, hogy az Eurostat különleges ellenőrzést végez majd a Bulgária által a Bizottsághoz benyújtott statisztikai adatokat illetően.

Az azonban sajnálatos módon nem derült ki Rehn úr nyilatkozatából, miért van szükség erre az ellenőrzésre. Megragadnám az alkalmat, és ezt most megkérdezném tőle.

Milyen feltételek alapján választották ki a legstabilabb balkáni országot, miközben a többi balkáni tagállam kivétel nélkül súlyos nehézségekkel küzd? Mik ezek a feltételek, amelyek meghatározták, hogy éppen Bulgáriában kell ellenőrzést végezni? Nem lehet, hogy egyfajta tehetetlenségi erő működésének vagyunk tanúi az ön esetében, tekintve, hogy korábbi felelősségi területe a bővítés volt?

Az imént mondta azt is, hogy rendkívül sajnálatos, hogy a Moody’s lejjebb sorolta Görögország hitelminősítését. Tisztában van-e azonban azzal, hogy ha ilyen nyilvános kijelentésekkel dobálózik, a következő alkalommal ez Bulgária hitelminősítésével is megtörténhet? Akkor majd nem lehet mérges a Moody’s-ra. Ebben az esetben csupán önmagára lehet majd mérges.

  Olle Ludvigsson (S&D) . – (SV) Elnök úr, az EU-n belüli gazdasági stabilitás megteremtéséhez néhány egyszerű intézkedésre van szükség. Az egyik legegyszerűbb, ám annál fontosabb intézkedés a gazdasági statisztikai adatok minőségének javítása. Ezen a területen kétségtelenül megvan a lehetőség arra, hogy viszonylag rövid idő alatt jelentős eredményeket érjünk el. Üdvözlöm ezért a Bizottság és a Tanács részéről érkezett kedvező jelzéseket. Bízom benne, hogy gyorsan megegyezünk majd olyan hatékony intézkedéseket tartalmazó csomagokról, amelyek magasabb szintre emelik a statisztikák minőségét.

Úgy gondolom, meg kell erősítenünk az Eurostat szerepét és jogkörét. Az Eurostatnak ezenkívül tovább kell folytatnia az együttműködést a nemzeti statisztikák készítőivel, ugyanakkor a döntéshozatali hierarchiát és szinteket egyértelműbbé kell tenni. Az Eurostatnak lehetőséget kell adni arra, hogy megkövetelhesse a helyes nemzeti adatokat, és hogy amennyiben minőségbeli hiányosságokat tapasztal, egyaránt élhessen szankciókkal és különleges ellenőrzésekkel.

A statisztikák javításához jelentősebb forrásokra van szükség. Fontos, hogy felismerjük, hogy a jobb minőség e tekintetben nagyobb beruházást igényel. Tervet kell készítenünk az Eurostat számára. Növelni kell a kapacitását és gondoskodnunk kell róla, hogy a költségvetés lehetőséget adjon erre a kapacitásbővítésre. Aggodalommal tölt el, hogy a jelenlegi döntéshozatali egyeztetések során a statisztikai adatok ezen a területen ez idáig nem bírtak kiemelt jelentőséggel. Bízom benne, hogy megvalósul ez a nagyobb arányú befektetés.

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök úr, valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárással összefüggő statisztikai adatok minőségéről szóló rendelet módosítása a tagállamok nemzeti költségvetésével kapcsolatos jelenlegi problémák fényében különösen fontos és sürgető intézkedés. Pontos, egyértelmű adatok hiányában nehéz döntést hozni a további intézkedésekről és azokat megvalósítani. E tekintetben ellenőrzési mechanizmust kell életbe léptetni, amely lehetővé teszi a nemzeti hatóságok által benyújtott adatok kellő időben történő ellenőrzését. Mindenesetre semmiképpen nem állhat elő újra olyan helyzet – mint Görögország esetében –, amelyben csak utólag válik nyilvánvalóvá, hogy messzemenő következményekkel járó döntések születtek helytelen vagy meghamisított adatok alapján. Meg kell vizsgálni továbbá az olyan államokra rótt szankciók lehetőségét is, amelyek szándékosan helytelen adatokat vagy statisztikákat közölnek. Éppen ezért mindenféleképpen mérlegelni kell az Eurostat megerősítését és független hatósággá történő bővítését. Ez egyáltalán nem sérti a tagállamok költségvetési szuverenitását, hanem sokkal inkább az adatok hatékony ellenőrzését biztosítja.

  Liisa Jaakonsaari (S&D) . – (FI) Elnök úr, úgy gondolom, köszönetet kell mondanunk a Bizottságnak, amiért e kérdéseket illetően ilyen gyors előrelépést ért el. Mindössze néhány hónappal ezelőtt például úgy éreztük, hogy egy ország statisztikai adataiba való betekintés a nemzeti szuverenitás megsértésének minősül. Akkor szinte lehetetlenségnek éreztük, hogy ezt megtegyük, és mára jelentős utat tettünk meg. Nagyszerű, hogy kibővül az Eurostat hatásköre. Európa egyfajta erkölcsi válságba sodródott volna, ha az emberek csupán a szemük sarkából észlelték volna, hogy a statisztikai adatokat manipulálják.

Egyetértek kollégámmal, Podimata asszonnyal, hogy fel kell hagynunk Görögország ilyen jellegű megalázásával. Görögország tiszteletet érdemel a rendkívül szigorú döntések meghozataláért. Az ottani polgároknak is könnyebben hozzá kell férniük a statisztikai adatokhoz és a gazdasággal kapcsolatos általános információkhoz, mint korábban.

  Olli Rehn , a Bizottság tagja. – Elnök úr, hadd köszönjem meg az igen tartalmas vitát és az Eurostat jogkörének megerősítésére irányuló javaslat iránti támogatásukat. Azt kell, hogy mondjam, egyetértek Jaakonsaari asszonnyal a tekintetben, hogy az elmúlt hónapokban hatalmas változásokat – valódi kulturális változást – tapasztalhattunk az európai gazdaságpolitikai koordinációhoz való hozzáállás terén.

A javaslat elfogadása a gazdasági és monetáris unió megerősítését célzó erőfeszítéseink egyik központi eleme. Több észrevétel is elhangzott Görögországot és Bulgáriát illetően, és tisztázni szeretnék néhány ma felvetett kérdést, illetve válaszolni szeretnék azokra. Ami Görögországot illeti, nem megyek bele e hosszú történet eseményeibe. Egyetértek azokkal, akik úgy vélték, nem tisztességes továbbra is elmarasztalni Görögországot, mivel az ország immár jó úton halad, és programját hatékonyan végrehajtja. Görögország elismerést és támogatást, nem pedig elmarasztalást érdemel. A statisztikai reformok tekintetében együttműködünk a görög hatóságokkal. A tél és a tavasz folyamán számtalan látogatást tettünk, és a közelmúltban elfogadtunk egy cselekvési tervet, amelynek célja a görög statisztikai rendszer kapacitásának bővítése, valamint Görögország államháztartási statisztikáinak javítása.

Bulgáriát illetően aggályaink elsősorban a költségvetési előrejelzés két szempontjával kapcsolatosak. Bízom benne, hogy legalább az Európai Parlament bolgár képviselői figyelmesen hallgatják a Bulgária esetében a túlzott hiány esetében követendő eljárással és a statisztikai problémákkal kapcsolatos tisztázó megjegyzéseimet.

Először is, Bulgária csak késve értesítette a Bizottságot a költségvetési kilátásokat érintő jelentős módosításokról, megsértve ezzel a Szerződésben előírt kötelezettségeit. Másodszor, nincsenek információink arra vonatkozóan, miért vizsgálta felül 2010-re vonatkozó tervezett költségvetését, és a kiegyensúlyozott költségvetést miért váltotta fel mindössze néhány héten belül 3,8%-os hiány, jóllehet a makrogazdasági forgatókönyv nem változott, illetve még javult is. Következésképpen a Bizottságnak jelenleg nem áll módjában értékelni Bulgária ez évi költségvetési terveit.

Az Eurostatnak az idei év második felében tervezett bulgáriai küldöttsége nem foglalkozik majd a 2010-re vonatkozó tervvel kapcsolatos eltérésekkel és kérdésekkel. Ez nem statisztikai ügy. A 2009. évre vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló korábbi adatokat érintő esetleges kockázatokat vizsgálja majd, amelyek korábban be nem jelentett kormányzati szerződéses vállalásokkal kapcsolatosak.

Rendkívül hálás vagyok, hogy ilyen figyelmet fordít ezekre a fontos kérdésekre, amelyek bizonyos szempontból Bulgária piaci helyzetét is befolyásolhatják. A bolgár hatóságoktól kapott tájékoztatás szerint a belső költségvetési ellenőrzés eredményei csak a nyár közepére készülnek el. Az Eurostat felhasználja majd az ezekből származó eredményeket a tervezett bulgáriai EDP-látogatásokkal összefüggésben. A felülvizsgált rendelet elfogadásának gyorsaságától függően, amely megerősített jogkörrel ruházza fel az Eurostatot, az intézmény munkája során, ha erre szükség van, élhet majd ezzel a jogkörrel.

Hölgyeim és uraim, még egyszer köszönöm a figyelmüket és különösen a javaslatunk, a második Barroso-bizottság első jogalkotási javaslata iránt tanúsított támogatást. Ennek elfogadása nélkülözhetetlen a gazdasági és monetáris unió hatékony működéséhez.

  Elnök. – Köszönöm, biztos úr, és köszönöm a ránk vonatkozó nagyvonalú észrevételeket is; nem hallgattuk őket kellő figyelemmel. Sajnálatosnak tartom, hogy amikor valaki felszólal itt a Parlamentben, akkor különféle megnyilvánulásoknak, például tapsviharnak lehetünk tanúi, amelyeknek semmi köze a tárgyhoz és a vitában éppen elhangzó felszólaláshoz.

A vitát lezárom.

A szavazásra 2010. június 16-án, szerdán kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Enikő Győri (PPE) , írásban. – (HU) A mai vita során abban a nagyon fontos kérdésben kell az Európai Parlamentnek állást foglalnia, hogy a jelenlegi, az Eurostat alatt működő statisztikai adatszolgáltatási rendszert milyen irányban alakítsuk át, hogy a jövőben el lehessen kerülni a görög botrányhoz hasonló eseteket. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy már 2004-ben fény derült a görög csalásra, s ugyanebben az időszakban trükközött a szocialista magyar kormány is, de az Unió azóta sem tett hatékony lépéseket a statisztikai adatszolgáltatási rendszer megreformálása érdekében. Helyes iránynak tartom, hogy a Bizottság az Eurostatot auditjogkörrel kívánja felruházni, de meggyőződésem, hogy ennél mindenképpen tovább kell lépnünk, mert már a közös pénz jövője a tét. Miben látom a továbblépés lehetőségét? Abban, hogy a túlzottdeficit-eljárásban nem csak azokat a tagállamokat kellene szankciókkal sújtani, amelyek sorozatosan megszegik a költségvetési hiányra vonatkozó 3%-os maastrichti hiánycél betartására vállalt kötelezettségüket, hanem azokat is, akik éveken keresztül hamis statisztikai adatokat szolgáltatva félrevezetik a befektetőket és az Uniót, veszélybe sodorva ezzel az eurózóna stabilitását. Egyetértek azzal az iránnyal, amely szerint a nemzeti statisztikai hivatalok munkatársainak személyes felelősséget kell vállalniuk az Eurostatnak szolgáltatott adatok minőségéért. Ezért javaslom, hogy a Herman Van Rompuy vezette tanácsi munkacsoportban folyó munkák figyelembevételével a jelenlegi helyett egy sokkal szigorúbb szankcionálási rendszer kidolgozására kérjük fel a Bizottságot.

ELNÖKÖL: JERZY BUZEK
elnök