Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2771(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0412/2010

Viták :

PV 07/07/2010 - 18
CRE 07/07/2010 - 18

Szavazatok :

PV 08/07/2010 - 6.6
CRE 08/07/2010 - 6.6
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0284

Viták
2010. július 8., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás

8. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Alexander Alvaro (A7-0224/2010)

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti megállapodás mellett szavaztam, amely a pénzügyi adatok megosztásáról szól a terrorizmus finanszírozásának felderítése céljából.

Mindnyájan jól tudjuk, hogy a terrorizmus milyen veszélyt jelent saját biztonságunkra, illetve az Atlanti-óceán túlpartján lévő partnereink biztonságára nézve. Nem kell emlékeztetnem Önöket mindazokra a terroristatámadásokra, amelyek az elmúlt évtized folyamán Európa területén történtek. Az is nyilvánvaló, hogy amerikai partnereink nagyon fontos stratégiai szövetségest jelentenek, nemcsak a globális biztonság területén, hanem gazdaságilag és más területeken is.

Az ilyen stratégiai partnerség iránti elkötelezettséget Joe Biden alelnök világosan kinyilvánította itt a Házban, mindössze pár hónappal ezelőtt. Ezért büszkék lehetünk arra, hogy végre beleegyezésünket adtuk a megállapodáshoz, amely oly fontos a terroristatevékenységek felderítésére irányuló erőfeszítésekhez, különösen, mivel az új megállapodás jelentős továbbfejlesztéseket tartalmaz, és az Európai Parlament által tett pontosításokat nagyrészt figyelembe vették.

 
  
MPphoto
 

  Gerard Batten (EFD) . – Elnök úr, sok indok van arra, hogy miért kell ellene szavazni ennek a megállapodásnak, de 60 másodperc kevés lenne ezek felsorolásához. Természetesen szembe kell szállnunk a terrorizmussal, de a kormányok ezt nem használhatják ürügyként arra, hogy a polgáraik után kémkedjenek. Az érintett bizalmas információ a polgárok tulajdona, nem az Európai Unióé, a Parlamenté vagy akár a nemzetállamé.

Ilyen megállapodást csakis szuverén nemzetállamoknak kellene kötniük, amelyek a demokratikus folyamat révén saját népük felé elszámoltathatók. Ez mindenesetre egy egyoldalú megállapodás, és semmi okunk azt hinni, hogy az Egyesült Államok tiszteletben fogja tartani. A megállapodás megsérti az Egyesült Királyság adatvédelmi törvényét, amely a tengerentúli harmadik felek beleegyezése nélkül tiltja az információk megosztását. A brit kormánynak erre vonatkozóan kívülmaradási záradéka van, és remélem, ezúttal le tudja győzni a szokásos gerinctelenségét, tiltakozik és nemmel szavaz, ahogy én is tettem.

 
  
MPphoto
 

  Filip Kaczmarek (PPE) . – (PL) Én támogattam az Alvaro-jelentést. A hatékonysághoz az kell, hogy működőképes eszközeink legyenek a terrorizmus elleni küzdelemben. A megelőzés terén az egyik nagyon fontos eszközünk a terroristákhoz eljutó vagy hozzájuk tartozó pénzügyi források megfigyelése és csökkentése. Nagyon gyakran valójában a pénz adja az üzemanyagot a terroristatevékenységekhez. Ha nincs pénz, a terroristatevékenységet visszafogják, és erőfeszítéseinknek természetesen éppen ez a célja. A pénzmozgások jobb megfigyelése alapvető akadálya lehet a terroristatevékenységnek és a terrorcselekmények előkészületeinek, ezért nagyon örülök, hogy sikerült megállapodásra jutnunk, és hogy a megállapodást és a jelentést egyaránt elfogadtuk.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE) . – (FI) Elnök úr, mellette szavaztam Alvaro úr ezen jelentésének. Úgy vélem, nagyon fontos, hogy együtt tudjunk küzdeni a terrorizmus ellen, és az is nagyon fontos, hogy az azonos értékeket valló országok együtt tudjanak dolgozni. Fontos, hogy megerősítsük a kapcsolatokat az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között, és – mint tudjuk – az értékeink megegyeznek.

Nyilvánvaló, hogy az adatvédelmi jogszabályokat itt tiszteletben kell tartani, de kell lennie egy határnak: a terrorizmus eseteiben nem takarózhatunk az adatvédelemmel. Ebben a tekintetben ennek teljesen világosnak kell lennie. Hiszem és remélem, hogy ily módon tovább tudjuk folytatni a terrorizmus elleni harcot, és ezáltal elhozhatjuk a békét a világba.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, a polgári szabadságok és a biztonság közötti egyensúly mindig kényes kérdés. Úgy vélem, az ikertornyok elleni, kilenc évvel ezelőtti támadás óta számos alkalommal rosszul állítottuk be ezt az egyensúlyt.

Rosszul állítottuk be, mert a politikában az a hibás egyensúlyozás működik, amelynek szellemében a politikusok úgy gondolják, hogy tetteiknek a közfelháborodás mértékével kell arányban állnia, ahelyett, hogy a felismert probléma orvoslásának szükségességével lennének arányban. Ez a Ház is elkövette ezt a hibát, de nincs vele egyedül. A nemzeti parlamentek ugyanezt tették, az Atlanti-óceán mindkét partján.

Ez alkalommal azonban úgy gondolom, megtaláltuk a helyes egyensúlyt. Nem siettük el, ésszerű biztosítékokat építettünk bele, és úgy hiszem, ezzel lehetővé tesszük a világ biztonsági erői számára, hogy a terror elleni harcban hatékony együttműködést folytassanak, anélkül hogy a polgári szabadság terén elfogadhatatlan árat kellene fizetnünk ezért. Ez pontosan az a fajta dolog, amelyre az Európai Uniónak koncentrálnia kellene: egy határokon átnyúló kérdés, amelyet nem lehet a tagállamokra hagyni. Ha az Unió mindig ezt a fajta dolgot tenné, a többieknek nem lenne ilyen problémája.

 
  
  

Jelentés: Elmar Brok (A7-0228/2010)

 
  
MPphoto
 

  Joe Higgins (GUE/NGL) . – (GA) Elnök úr, ellene szavaztam az Európai Külügyi Szolgálatról szóló jelentésnek. A Külügyi Szolgálatot a közös kül- és biztonságpolitika és a Lisszaboni Szerződés által e közös politikában végrehajtott változtatások összefüggéseiben kell elhelyezni.

A Lisszaboni Szerződés több forrást biztosít az európai katonai és lőszeripar megerősítésére, és ugyanezen szerződés miatt a nagy európai országoknak – amelyek egyben katonai hatalmak is – könnyebb lesz katonai missziót indítania. Kétség nem fér hozzá, hogy az Unió legerősebb hatalmai a jövőben készségesen kezdenek katonai hadjáratba Európán kívül, amikor úgy gondolják, hogy ez a gazdasági érdekeiket szolgálja, éppen úgy, ahogyan az Egyesült Államok tette.

A Külügyi Szolgálatból az európai kapitalizmus gazdasági, politikai és katonai érdekeinek előmozdítását szolgáló eszköz lesz, és ez nem fog hozzájárulni a világbékéhez, épp ellenkezőleg.

 
  
MPphoto
 

  Tunne Kelam (PPE) . – Elnök úr, én támogattam Elmar Brok jelentését. Az Európai Parlament egyesült álláspontja maximálisan kihasználta a Lisszaboni Szerződés által kínált új lehetőségeket. Különösen támogatom az Európai Parlament által az Európai Külügyi Szolgálat felett gyakorolt politikai és pénzügyi felügyeletet. Örülök, hogy a főképviselő beleegyezett egy ilyen speciális, emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó felépítmény létrehozásába, mint az EKSZ központ. De a legfontosabb, hogy tovább támogatjuk a megfelelő földrajzi egyensúly gyakorlati megvalósítását, amelynek jegyében az EKSZ személyzetében mind a 27 tagállam képviselői jelen vannak. Ez a folyamat még csak most kezdődött el. Véleményem szerint fontos, hogy a 2013-as felülvizsgálat is foglalkozzon az egyenlő képviselet kérdésével.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, azért szavaztam e jelentés mellett, mert meggyőződésem, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) megteremtése alapvető jelentőségű lépés, történelmi lépés az EU külpolitikájának kialakulásában és fejlődésében.

Különösen üdvözlöm a jelentésnek azt a passzusát, amely hangsúlyozza a nagyobb politikai összhang biztosításának fontosságát az EU külügyi tevékenységeinek egészében, az EKSZ és a tagállamok diplomáciai szolgálatai közötti konzultációk révén. Ezzel el lehet kerülni a felesleges kétszeres munkát, egyúttal biztosítani lehet a hosszú távú következetességet az EU stratégiai érdekeinek és alapvető értékeinek külföldi népszerűsítésében.

 
  
MPphoto
 

  Diane Dodds (NI) . – Elnök úr, ellene szavaztam ennek a jelentésnek. Bár a jelenlévők közül sokan bizonyára el vannak ragadtatva az EKSZ létrehozásától mint az Unió felé vezető út újabb mérföldkövétől, az Egyesült Királyság választói egyre dühösebbek a nemzeti szuverenitás megnyirbálásától, és meg vannak rökönyödve attól az ötlettől, hogy az Egyesült Királyság külpolitikáját alá kellene – vagy alá lehetne – rendelni valakinek, akit nem a brit lakosság választott meg.

Külügyminiszterünk most azt ígéri, hogy szoros együttműködésben fog dolgozni a főképviselővel, mert az EKSZ jelentős hatással lesz Európa globális szerepének jövőbeni sikerére. A helyzet iróniája bizonyára az Egyesült Királyság adófizetőinek sem kerüli el a figyelmét, hogy ugyanez a kormány, miközben a minisztériumoktól a minisztériumi kiadások 40%-os lefaragásából származó hatások kimutatását kéri, jóváhagy egy becslések szerint 900 millió eurós költségű szolgálatot, amelyre a brit adófizetőknek sem szükségük, sem igényük nincsen. Azok közülünk, akik 2008-ban elvből ellenezték az EKSZ létrehozását, továbbra is ellenzik.

 
  
MPphoto
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE) . – (FI) Elnök úr, az Unió Külügyi Szolgálatának létrehozásáról szóló szavazás során azokat a módosításokat támogattam, amelyek a nemzeti parlamenteknek a szolgálat felügyeletébe való bevonásával foglalkoznak. Egyéb esetekben a képviselőcsoportom által a kérdésről kialakított állásponttal összhangban szavaztam. Az igény nyilvánvaló: ideje, hogy az EU határozottabb elismertséget nyerjen, nemcsak globális fizetőként, hanem globális szereplőként is. A változásra szükség van, amit jól mutatott az ENSZ legnagyobb finanszírozójaként történt szerepvállalásunk (amelynek ténye jobbára észrevétlen maradt).

Emellett remélem, hogy ennek a szerepnek a megváltozása az ENSZ Biztonsági Tanácsának felépítésében is tükröződni fog. Remélhetőleg az ehhez hasonló nemzetközi szervezetek képesek lesznek felülvizsgálni a jelenlegi globális struktúrákkal kapcsolatos fogalmaikat.

 
  
MPphoto
 

  Inese Vaidere (PPE) . – (LV) Köszönöm, elnök úr. Az Európai Külügyi Szolgálat lehetőséget kínál arra, hogy az európai uniós külpolitikát hatékonyabbá, egységesebbé és stratégiailag koherensebbé tegyük. Legfőbb ideje, hogy bebizonyítsuk, tudunk összehangoltan együtt dolgozni, és nem lett kisebb a befolyásunk a világban. Az Európai Külügyi Szolgálat az egész Európai Unió közös álláspontját fogja képviselni. Az egyes tagállamok érdekeinek és érzékeny pontjainak figyelembevétele és harmonizálása nélkül azonban a Szolgálat nem lesz képes hatékonyan működni. Ennek a gyakorlatnak az Európai Unió külpolitikájában prioritássá kell válnia. A megfelelő földrajzi képviseletnek egyértelmű alapelvként kell érvényesülnie a Szolgálat kialakításában. Tevékenységének legelső napjaitól kezdve biztosítanunk kell a tagállamok diplomáciai testületeinek szakszerű és arányos képviseletét a Szolgálatnál. A bevezetett kompromisszum – az érdemi képviselet – különleges felelősséget helyez e Szolgálat megalapítására, annak érdekében, hogy valamennyi tagállam valóban megfelelően képviseltesse magát az újonnan alakult Szolgálatnál. Hálás vagyok Brok úrnak a jelentéssel kapcsolatban végzett kitűnő munkájáért. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Elnök úr, egy olyan határozatot hoztunk ma meg, amely fel fogja gyorsítani az Európai Külügyi Szolgálat létrehozását. Szeretném felhívni a figyelmet néhány fontos problémára, amelyeket figyelembe kell vennünk.

Először is, a külpolitikát sok másik területtel kell koordinálni, és egy globalizált világban nehéz különválasztani például a fejlesztéspolitika, a kereskedelempolitika, a globális pénzügyi intézmények működése vagy a gazdasági ügyek terén folyó munkától. Másodszor, az EU diplomáciai szolgálatának az Unió jellegét kell tükröznie. A fontos szabályozási, ellenőrzési és költségvetési funkciókért való felelősség az Európai Parlamentre hárul. Harmadszor, az EKSZ ellenőrzésével kapcsolatos bizonytalan helyzet komoly aggodalomra ad okot. Ez akár egy újabb uniós intézmény létrehozásához is vezethet. Negyedszer, a tagállamok diplomáciai szolgálataival való együttműködés formáit illetően hiányoznak az egyértelműen meghatározott hatáskörök. Ötödször és befejezésül, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a jó diplomácia felépítése sokéves munka. Az EKSZ-nek az Európai Unió értékeire és identitására kell építenie.

Végezetül azt szeretném mondani, hogy az Uniónak világszinten jobban fel kellene készülnie a válságkezelésre, és a polgári és katonai képességek a … területén...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE) . – (FI) Elnök úr, azért szavaztam az Európai Külügyi Szolgálatról szóló jelentés mellett, mert tudom, hogy ez a Lisszaboni Szerződés, a Reformszerződés eredménye. Ennek ellenére van pár kérdésem és aggályom ezzel az új szolgálattal kapcsolatban. Még a kezdet kezdetén, amikor elkezdődött az összeállítása, azt mondták, hogy költségsemleges lesz. Most azonban mindnyájan jól tudjuk, hogy az európai adófizetőknek nagyon is sokba fog kerülni.

A főképviselőnek nyilvánvalóan szüksége van forrásokra. Mindazonáltal amikor új intézményeket, új rendszereket hozunk létre, érdemes mindig már az elején kimondani, hogy miről szólnak, hogy ne keltsük azt a benyomást, hogy olyasmi alapján lépünk előbbre, amit akár kegyes hazugságnak is lehetne tekinteni.

Én ebben azt találom aggályosnak, hogy e szolgálat következtében a nagy tagállamoknak még az eddiginél is nagyobb beleszólásuk lesz az ügyekbe. Ezért remélem, hogy amikor kiválasztják a szolgálaton belül a különböző pozíciókat betöltő embereket, sikerül elérni, hogy Európa egésze viszonylag igazságosan képviseltesse magát, és hogy az európai nemzeti parlamentek szintén szerepet játszhassanak benne. Így biztosíthatnánk, hogy a szolgálat működése pártatlanabb legyen.

 
  
MPphoto
 

  David Martin (S&D) . – Elnök úr, üdvözlöm a Külügyi Szolgálatról szóló szavazást, de most, hogy a szavazás már megtörtént, úgy vélem, fontos lenne az eljáráson és struktúrákon túllépve ténylegesen továbbhaladni a Szolgálat munkájával. Fontos, hogy Catherine Ashton – most, hogy már megvan a csapata – működésbe hozza az alapvető európai értékeket.

Az emberi jogokat kell a legfőbb ügynek tekintenie. Konkrétan azt ígérte, hogy minden külső irodában lesz egy emberi jogi referens. Ezt teljesítenie is kell, de kell egy olyan struktúra is, amelyen keresztül ez a referens jelentést tesz a központ felé, hogy így biztosítsunk egyfajta összekapcsolt kormányzást a tekintetben, ahogyan az Európai Unió az emberi jogokkal foglalkozik.

Pillanatnyilag sok országgal – nem utolsósorban Kínával – olyan emberi jogi párbeszédet folytatunk, amely tökéletesen értelmetlen. Ahhoz, hogy a Külügyi Szolgálat érdemesnek bizonyuljon a ráfordított pénzre és erőfeszítésre, el kell kezdenie teljesíteni az európai értékek, és különösen az emberi jogok terén.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, van valami különös, már-már megható ezekben az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról szókló vitákban, mintha az Európai Uniónak nem lenne már most is teljes, diplomáciai szolgálatot ellátó apparátusa. Menjenek el bármelyik harmadik országba, mindenhol megtalálják az uniós nagykövetséget, amely ott tornyosul az összes tagállami követség felett. Az Európai Unió diplomáciai testületei már kiszorították a nemzeti szolgálatokat. Ashton bárónő fizetése nagyjából kétszerese a brit külügyminiszter, William Hague fizetésének, és a külügyminisztériummal összehasonlítva körülbelül hússzor akkora költségvetés felett rendelkezik.

Bizonyos értelemben ez nem is lenne olyan rossz, ha az Európai Unió közös külpolitikája bizonyíthatóan felette állna a tagállamok által folytatottnak, de ez nincs így. Mit tesz az Unió? Elszigeteli Tajvant és összebújik pekingi zsarnokokkal, nem hajlandó foglalkozni a Castro-ellenes kubai disszidensekkel, törleszkedik a teheráni ajatollahokhoz és pénzeli a Hamászt. Úgy vélem, ennél azért csak tudnánk jobban csinálni. A világon mi vagyunk a negyedik legnagyobb katonai hatalom és az ötödik legnagyobb gazdaság. Szerintem saját külpolitikánkat tudjuk úgy irányítani, hogy megfeleljen a saját érdekeinknek!

 
  
MPphoto
 
 

  Ingeborg Gräßle (PPE) . – (DE) Elnök úr, négy okból szavaztam a Brok-jelentés ellen. A szolgálat felépítésének számos hiányossága van, és ezeket részleteikben továbbra is nagyon aggályosnak találjuk.

A második ok az, hogy az Európai Unió nagykövete a jövőben bizottsági pénzalapokkal fog gazdálkodni. Ez számos veszélynek teszi ki ezeket a pénzalapokat, és az ilyen kockázatok elleni biztosítékok még mindig teljesen tisztázatlanok.

A harmadik ok a Parlament jogainak feladása egy tanácsi rendeletben. Tényleges társdöntéshozók vagyunk ebben az eljárásban, mégis megengedtük, hogy a tanácsi rendelet vetítse előre a parlamenti jogainkat. Ezért ami az én dossziémat – a költségvetési rendeletet – illeti, azt szeretném mondani, nem tekintem úgy, hogy engem a mai döntések kötnének.

A negyedik ok az a kérdés, hogy valójában hogyan kezeljük egymást a Parlamentben. A legutóbbi parlamenti ciklusban elfogadtunk egy parlamenti reformot, valamint több eljárást, amelyeket most mind lábbal tiportunk, akár az Elnökség és az elnök jóváhagyásával is. Minek végzünk parlamenti reformot, amely eljárásokat ír elő, ha – amikor számítana – megsértjük ezeket az eljárásokat, és nem tartjuk be őket?

Ezen okokból kifolyólag nem tudok a jelentés mellett szavazni.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Koszovó (B7-0409/2010)

 
  
MPphoto
 

  Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) A Koszovóról szóló állásfoglalás kérdésében az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoporttól eltérően szavaztam. Sajnos nem volt más választásom, mint hogy a szöveg ellen szavazzak.

Ebben az állásfoglalásban szerepel számos olyan alapkérdés, amellyel egyetértek, és amelyet, úgy vélem, mindnyájan támogathatunk. Koszovó lakosainak életképes demokrácia kell, tisztességes, pártatlan bírósági rendszerrel és a korrupciótól mentes társadalommal, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat, és különösen a kisebbségek jogait. Dióhéjban tehát, tartós stabilitást és gazdasági fejlődést szeretnék látni Koszovó tartományban, a Nyugat-Balkán európai kilátásainak részeként.

Én azonban olyan országból származom, amely nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Ebből a szempontból nézve ebben a szövegben számos, az állam jellemzőire vonatkozó utalást – ilyen például az ország, a kormány, az állampolgárok, a határok stb. – elfogadhatatlannak találok.

Sajnálom, hogy nem vették nagyobb mértékben figyelembe azoknak az országoknak az álláspontját, amelyek nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

 
  
MPphoto
 

  María Muñiz De Urquiza (S&D) . – (ES) Elnök úr, mint más alkalmakkor már jeleztük, a spanyol szocialista küldöttség egy szavazatát sem lehet úgy értelmezni, mint a koszovói függetlenség egyoldalú kinyilvánítása – implicit vagy explicit – nemzetközi elismerésének elfogadását.

Ehhez hasonlóan ellenszavazatunkkal szeretnénk kifejezni, hogy ellenezzük, hogy a Parlament azt kéri az Európai Unió tagállamaitól, hogy adjanak nemzetközi elismerést egy területnek, amelynek elszakadását nem támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy határozata vagy a felek közötti megállapodás. Határozottan kijelentjük, hogy az érvényes nemzetközi jogot az határozza meg, ami az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99. sz. határozatában megállapításra került.

Nem kérdőjelezzük meg azonban az európai kilátásokat a Balkán és lakosai számára, és hiszünk abban, hogy a régiók közötti párbeszéd – amint azt a Tanács spanyol elnöksége a Szarajevóban június 2-án tartott magas szintű konferencián ösztönözte – hatékony út lehet ennek elérésére.

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr, én az állásfoglalás mellett szavaztam. Szeretném kifejezni elismerésemet amiatt, hogy az Európai Parlament párbeszédet folytat a Bizottsággal és a Tanáccsal Koszovó jövőjének roppant fontos kérdéséről.

Koszovó tekinthető a bonyolult balkáni politikai kirakó utolsó darabjának. Éppen ezért létfontosságú, hogy ezt a darabot a megfelelő helyre tegyük, és a folyamatot harmonikusan, békésen bonyolítsuk le. Koszovó függetlenségét már 69 ország, köztük 22 EU-tagállam is elismerte. Fontos megjegyezni, hogy a Balkán országai számára az uniós integráció kilátásai jelentik a legerősebb ösztönzőt a szükséges reformok végrehajtásához, egyben pedig a regionális stabilitáshoz is hozzájárulnak.

Koszovó nem kivételes eset. Ha tehát le akarjuk horgonyozni Koszovót Európában, és biztosítani akarjuk a regionális stabilitást a Balkánon, létfontosságú, hogy közös megközelítést alakítsunk ki a régió egészével, és különösen Koszovóval szemben.

 
  
MPphoto
 

  Bernd Posselt (PPE) . – (DE) Elnök úr, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport előadójaként szeretnék köszönetet mondani Lunacek asszonynak a nagyszerű együttműködésért. A ma elfogadott szöveg sokkal jobb, mint amelyik a bizottságtól érkezett, mert a szövegben világossá tettük, hogy Koszovó felosztása nem tartozik a választási lehetőségek közé. Ez egy kritikus pont. Követeltük – ahogyan már a bizottság által készített tervezetben is –, hogy a fennmaradó öt tagállam ismerje el Koszovót. Ez a logikus lépés, mert az Európai Parlament már 2005-ben és 2007-ben is háromnegyedes többséggel hívott fel Koszovó elismerésére. A legtöbb tagállam ezt már megtette.

Ezért szükséges, hogy világosabbá tegyük a helyzetet, mert egyértelműen ki kell mondanunk, hogy Koszovó jogállásáról nem lesznek új tárgyalások. Panzeri úrtól, akit igen nagyra tartok, ma idézték a médiában azt a kijelentést, hogy pártolja a jogállásról szóló tárgyalások felújítását. Ez nagyon veszélyes lenne, ezért alapvető fontosságú, hogy itt tiszta helyzetet teremtsünk, és ez a jelentés megerősíti Koszovó oszthatatlanságát és elismerését, valamint Koszovó bevonását az átvilágítási eljárásba, más szóval az előcsatlakozási stratégiába.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, az európai projekt a Párizsi és a Római Szerződés legelső napjaitól fogva a szabadság és a demokrácia fölé emelte a szupranacionalizmus célját, és – őszintén szólva – exportálja is az ideológiáját. Tényleges protektorátust tartunk fenn Koszovóban, ahogy Boszniában is, pusztán azzal a céllal, hogy egyben tartsunk egy többetnikumú államot.

A koszovói függetlenséget az elsők között támogattam. Számomra teljesen tiszta ügynek tűnt, hogy ha egy népszavazáson az emberek több mint 90%-a az önkormányzat mellett szavaz, akkor azt meg kell adni nekik. Bizonyos azonban, hogy ezt az elvet a területen belül élő nemzeti kisebbségekre is ki kell terjesztenünk, és törekednünk kell az etnográfiai határokra – más szóval, meg kell engednünk a szerb lakosságnak, akik a tulajdonképpeni Szerbia határai mentén egy tömbben élnek, hogy jogilag is azt tegyék, amit a gyakorlatban tesznek, és a kormányzatukat saját honfitársaik alkossák.

A szupranacionalizmus és a demokrácia között ellentét van. Egyben lehet tartani egy többetnikumú államot – ilyen volt a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, ilyen volt a Török Birodalom, a Habsburg Birodalom és a Szovjetunió is –, de amint az emberek választási jogosultságot kapnak, a demokratikus önrendelkezésre fognak szavazni. Ezt el kell ismernünk.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Albánia (B7-0408/2010)

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr, én is az állásfoglalás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, még egyszer nyomatékosítanunk kell, hogy támogatjuk a balkáni régió országainak európai integrációs törekvéseit a stabilizációs és társulási folyamat keretében.

Albánia bizonyosan olyan ország, amely kézzelfogható előrehaladást ért el a reformfolyamat terén. Ugyanakkor ennek az országnak többet is kell tennie azért, hogy közelebb kerüljön az EU normáihoz és csatlakozási kritériumaihoz. Jelentősebb erőfeszítésekre van szükség a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítása és az ország fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. A 2009. júniusi parlamenti választásokat követő politikai válság sajnálatra méltó. Világosan jeleznünk kell albán partnereinknek, hogy a szilárd demokratikus rendszer gerincét a teljes mértékben működőképes képviseleti intézmények alkotják – közülük is a parlament a legfontosabb –, és az uniós integrációnak talán ez a legfontosabb politikai kritériuma.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernd Posselt (PPE) . – (DE) Elnök úr, Albániában a volt kommunista szocialisták próbálják destabilizálni a sikeres kormányt. Ez olyan dolog, amit el kell utasítanunk, de sajnos most pontosan ugyanerre tesznek kísérletet Macedóniában is. Két nappal ezelőtt az országban működő szocialista ellenzék vezetője, Crvenkovski úr járt itt a Házban. Bizalmas tárgyalásokat folytatott Füle biztossal, majd ezt követően – az EU valamennyi szabályával ellentétesen – sajtóközlemény jelent meg ezekről a belső megbeszélésekről, azt állítva, hogy a biztos egyetértett azzal, hogy joga van folytatni a belpolitikai polémiáit. Ez nem így volt, és ezt tegnap Füle úrnak is megmondtam. Egy EU-biztossal nem szabad visszaélni a szocialista propaganda céljára és belpolitikai célokra.

A macedón kormány demokratikus legitimitással rendelkezik. Első osztályú munkát végez, és igyekszik elindítani az országot az európai uniós tagság felé vezető úton. Az ellenzéknek joga van tiltakozni, de nincs joga ehhez visszaélni az Európai Unióval.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: A kirgizisztáni helyzet (B7-0419/2010)

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr, azért szavaztam az állásfoglalás mellett, mert szeretnék csatlakozni kollégáimhoz, és elítélni a Kirgizisztánban múlt hónapban kirobbant erőszakot.

Sajnálatos, hogy fegyveres kirgiz férfiak százai tomboltak az utcákon, és célpontjaikat etnikai alapon megválasztva civilekre lőttek és üzleteket gyújtottak fel. Szeretném kifejezni részvétemet a körülbelül 300 halálos áldozat és a 2000 sebesült vagy kórházi ápolásra szoruló családjának. Fontos, hogy az EU továbbra is nyomást gyakoroljon a kirgiz hatóságokra, hogy folytassák le az erőszakos cselekmények hiteles, pártatlan és független kivizsgálását.

 
  
MPphoto
 
 

  Inese Vaidere (PPE) . – (LV) A Kirgizisztán déli részén júniusban történt etnikai agresszió következtében emberek százai vesztették életüket, több ezren megsebesültek és tízezrek kényszerültek lakóhelyük elhagyására. Ez arról tanúskodik, hogy az Európai Uniónak Közép-Ázsiában aktívabban részt kell vennie e folyamatok rendezésében. A Kirgizisztánnak nyújtott segélyeknek az embereket kell célba venniük, nem egy bizonyos kormányt. A kirgizisztáni nagykövet, Azilov úr még a közép-ázsiai küldöttség június 22-i találkozóján is ragaszkodott ahhoz, hogy az erőszak nem etnikai tisztogatás volt, valamint hogy a külföldi média nem adott tárgyilagos értékelést a helyzetről. Üzbegisztánnak más véleménye van ebben a kérdésben. Mint a jelentés jelzi, Kirgizisztánban sok emberi jogi aktivistát megfelelő indok nélkül vettek őrizetbe. Ezeket a tényeket szem előtt kell tartani, amikor értékeljük az Európai Uniónak a fennálló kirgizisztáni politikai hatalommal szembeni stratégiáját. Ezzel párhuzamosan a régió más államaival is tárgyalásokat kell folytatni, különösen Kirgizisztán szomszédaival, Oroszországgal és Kínával. Az említett országoknak ugyancsak nagy befolyásuk van ebben a régióban. A jelentés felszólítja Kirgizisztán kormányát, hogy folytassa le a konfliktus hiteles, felelős kivizsgálását, esetleg külföldi megfigyelők jelenlétében. Ezért támogatom ezt a jelentést, mivel a vizsgálatra égetően nagy szükség van. Köszönöm.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Az AIDS/HIV, tekintettel a XVIII. AIDS-konferenciára (2010. július 18-23., Bécs) (RC-B7-0412/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Záborská (PPE) . – (SK) Az Európai Unió által – különösen az afrikai államokban – folytatott aktív politika közel harminc éve után a ma benyújtott jelentés a HIV/AIDS-fertőzöttek számának növekedéséről számol be. A jelentés szerint csak 2008-ban újabb 2,7 millió ember fertőződött meg. Az EU már eurómilliárdokat fektetett be, a fertőzöttek száma mégis egyre nő.

Azt szeretném kérdezni, hogy ez elég ok annak meggondolására, hogy véletlenül nem csinálunk-e valamit rosszul. Már eltelt 30 év? Úgy tűnik, az óvszerek osztogatása nem ér annyit a HIV/AIDS terjedése ellen, mint a partnerek közötti hűség.

Az abortuszhoz való jog sem megoldás, mivel az orvosok már tudnak gondoskodni arról, hogy a HIV vírussal fertőzött nők egészséges gyermeket szülhessenek. Afrikai barátaink gyakran azt mondják nekünk: „Nem elég, hogy szegények vagyunk, azt akarjátok, hogy kevesebben is legyünk.”

A szexuális és reproduktív jogok politikája nem fog segíteni Afrikán. Az Európai Bizottságot ezért arra szeretném kérni, hogy készítsen értékelést a HIV/AIDS elleni küzdelemre fordított pénz felhasználásának hatékonyságáról.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: A kazettás bombákról szóló egyezmény 2010. augusztus 1-jei hatálybalépése és az EU szerepe (RC-B7-0413/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) Jobbnak láttam tartózkodni ennek az állásfoglalásnak az ügyében, mivel a szöveg 2. cikkében – ahol Romániát is megemlítik – megjelölt határidő túl korlátozó lehet a hagyományos fegyverek bizonyos típusainak tilalmáról szóló egyezményről Genfben folytatott tárgyalások kontextusában.

Úgy vélem, az ENSZ mechanizmusa megfelelő többoldalú keretet biztosít a kazettás bombák rendszerét szabályozó nemzetközi jogi eszköz vizsgálatához és a róla folyó tárgyalásokhoz, egy olyan időpontban, amikor a tárgyalásokban 110 állam vesz részt.

 
  
  

Jelentés: George Lyon (A7-0204/2010)

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök úr, a közös agrárpolitika egy sikertörténet. Ezért örömmel láttam széles körű támogatottságát a Parlamentben, mivel máris sok mindent sikerült elérnünk: először is a lakosság stabil élelmiszer-ellátását, másodszor a kultúrtájak fenntartását és megóvását, harmadszor pedig a fontos erőforrások megújulását, valamint a környezet és a növény- és állatvilág védelmét.

Természetesen vannak új és jövőbeni feladatok is. Ezek közé tartozik a környezetbarát növekedés, a megújuló energiaforrások és a világszintű éhezés elleni fellépés. A közös agrárpolitikával bizonyos fokig egy olyan munkahelyforrást teremtünk az EU egész területén, amely független a vállalkozás méretétől vagy formájától. A Lyon-jelentés rendkívül jól meghatározza a közös európai agrárpolitika ezen feladatait, és egyértelműen elismeri a közös agrárpolitika két pilléren nyugvó struktúráját. Most együtt kell dolgoznunk azon, hogy megfelelő pénzügyi forrásokat biztosítsunk ezekhez a politikai feladatokhoz.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, azért szavaztam a Lyon-jelentés mellett, mert egyetértek az előadóval abban, hogy olyan közös agrárpolitikát kell megfogalmazni, amely egyrészt folytatja az elmúlt években lezajlott széles körű reformfolyamatot, másrészt pedig konkrét, innovatív megoldásokat tud adni az elkövetkező években nagy számban várható kihívásokra.

Valójában úgy vélem, hogy a jelentésben bemutatott öt alapvető elem – azaz az élelmiszerbiztonság, a fenntarthatóság, az Európa egész területére kiterjedő mezőgazdaság, a biológiai sokféleség és a környezetvédelem, végül pedig a környezetbarát növekedés – kitűnő kiindulópont egy olyan jövőbeni közös agrárpolitika garantálásához, amely figyelembe veszi a folyamatban lévő gyors fejlődést, nemcsak Európában, hanem – sőt, még inkább – világszerte.

 
  
MPphoto
 

  Christa Klaß (PPE) . – (DE) Elnök úr, az európai agrárpolitika jövőjéről szóló Lyon-jelentéssel lehetővé tettük az egyértelmű véleményalkotást, és világos, alkalmazható normákat adtunk a Bizottságnak.

Én a jelentés mellett szavaztam, és örülök, hogy itt a Házban széles körű támogatást nyert. Az egészséges környezet, az egészséges élelmiszerek, valamint a mezőgazdasági termelésben az előrelátás és a fenntarthatóság iránti igény növekedésével az Európai Uniónak arra is fel kell készülnie, hogy előmozdítsa és támogassa ezeket az alapvető területeket.

Európának kötelessége, hogy polgárai számára garantálja az élelmezésbiztonságot. Mivel területén az éghajlat természettől fogva kedvező, Európának az is a felelősségei közé tartozik, hogy világszerte biztosítsa az emberek élelmiszer-ellátását. Ezen a téren azonban az Európai Uniónak jobban és koherensebben együtt kell dolgoznia a világ többi részével. Európának megfelelő megélhetést kell garantálnia a vidéki közösségek számára. Egy dolgot kell szem előtt tartanunk: szükség esetén importálhatnánk is élelmiszert, de nem úgy, hogy az megfeleljen saját feltételeinknek. Az egészséges környezetet itt kell megtermelnünk és fenntartanunk. Mezőgazdasági termelőinknek tisztességes bérre van szüksége.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Támogattam ezt a jelentést. Azt szeretném mondani azonban, hogy pártolom a részleges intervenció fenntartását a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági piacokon. Ez nem ellentétes a szabadpiaci elvekkel.

Több figyelmet kell fordítanunk a vidéki területek fejlesztésére, az infrastruktúra bővítésére, az oktatási ügyekre és a demográfiai helyzetre. A fiatal gazdálkodók száma továbbra is csökken, ugyanakkor az idősebb mezőgazdasági termelők száma egyre nő. Az életkörülmények és az életszínvonal a gazdaságokban és a vidéki területeken sokkal alacsonyabb – sokkal alacsonyabb és sokkal rosszabb –, mint a városi területeken. Ráadásul a mezőgazdasági termelést folytató családok jövedelme körülbelül 60%-a azon családokénak, akik más módon tartják el magukat. A mezőgazdasági termelők tiltakozásokat is tartottak emiatt.

Összefoglalva: a mezőgazdaság és a vidéki területek fenntartható fejlődésére kell törekednünk.

 
  
MPphoto
 

  Inese Vaidere (PPE) . – (LV) Köszönöm, elnök úr. Támogatom ezt az állásfoglalást, mert a közös agrárpolitika jövőjére nézve számos olyan előfeltételt hangsúlyoz, amelyek támogatásra érdemesek. Nyomatékosítja, hogy a politika finanszírozását meg kell őrizni, legalább a következő hosszú távú pénzügyi időszakra. Másodsorban előírja, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetéseket teljes mértékben az Európai Unió költségvetéséből kell finanszírozni. Harmadrészt hivatkozik a tisztességes verseny biztosítására, amely az ideiglenes közös agrárpolitikának jelenleg a legfőbb hiányossága. Bár hazám, Lettország jó ideje az Európai Unió tagállama, mezőgazdasági termelőink körülbelül 90 euró támogatást kapnak hektáronként, míg a görög termelőknek nagyjából 550 eurót, a német és francia termelőknek több mint 300 eurót fizetnek ki hektáronként. Ezek a bomlasztó egyenlőtlenségek torzítják a versenyt és az egész európai uniós piacot. Ráadásul az ilyenek növelik a különbséget az új és a régi tagállamok között, figyelmen kívül hagyják a kohézió elveit, késleltetik a végrehajtásukat és gátolják az országok gazdasági fejlődését. Az új politikát igazságosan kell összeállítani, egyenlő értékű támogatással, hogy megszüntessük a bomlasztó egyenlőtlenségeket, és az Európai Unió egész területén biztosítsuk a tisztességes versenyt.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE) . – (FI) Elnök úr, meg kell mondanom, hogy a Lyon-jelentés mellett szavaztam. Néhány kérdésben voltak – talán ez rá a jó szó – nemzeti fenntartásaim, vagy egy kicsit másképp szavaztam. Be kell látnunk, hogy bár Lyon úr ezen javaslata igazán kitűnő és átfogó javaslat az Európai Unió mezőgazdaságára és annak reformjára nézve, a közös agrárpolitika nem minden tekintetben alkalmazható minden helyzetre. Ezt olyan emberként mondom, aki egy kis nemzetet képvisel, Finnországot, ahol a mezőgazdasági tevékenység feltételei nagyon mások, mint a nagy tagállamokban, például Franciaországban és Németországban. Ezért vezettem be néhány eltérést a szavazáskor.

Remélem, hogy az Európai Parlament és az Unió a jövőben nagyobb figyelmet tud majd fordítani a kisüzemi mezőgazdaságra is, a kis országokra és az azokban művelt mezőgazdaságra, mivel a mezőgazdaság bizonyos értelemben a nemzet életbiztosítása. Minden tagállamnak szüksége van a saját mezőgazdaságára, és biztosítania kell annak megóvását.

 
  
MPphoto
 

  David Martin (S&D) . – Elnök úr, ellene szavaztam a Lyon-jelentésnek, mivel a kormányok szerte Európában mindenhol lefaragják a költségvetésüket. Az Egyesült Királyságban az ápolók és a tanárok bér- és nyugdíjcsökkentésre számíthatnak. A rendőrségnél létszámleépítés zajlik, és foglyokat helyeznek szabadlábra azért, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy eltartsuk őket a börtönben. Mégis itt, az Európai Parlamentben az Egyesült Királyság kormányát alkotó konzervatív és liberális pártok képviselői valahogy el tudják rendezni magukban, hogy megszavazzák a mezőgazdasági termelési kiadások fenntartását 2013-ig, illetve 2013 után a 2013-as szinteken.

Ezt teljességgel elfogadhatatlannak találom. Szerintem téves elgondolás, hogy a mezőgazdasági közösséget úgy körül kellene bástyázni, ahogy a társadalom semmilyen más szegmensét nem. Ha a köztisztviselőknek jogosan kell szembenézniük a jövedelmük csökkenésével, akkor a társadalom más tagjai esetében ugyanígy jogos, hogy ugyanilyen csökkentésekkel szembesüljenek. Az Egyesült Királyság kormánya és a kormányok Európa-szerte azt mondják, hogy ez mindannyiunk ügye. Ha mindannyiunk ügye, mindnyájunknak együtt kell viselnünk a terhet.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR) . – Elnök úr, szerintem az ember könnyen megérti, hogy amikor az európai politikai vezetők a második világháború végén meglátták a háború pusztította országukat, miért akarták támogatni az élelmezésbiztonság gondolatát és a közös agrárpolitikát.

Ha azonban megvizsgáljuk ezt a politikát 60 évvel később, nézzük meg, hogy mibe kerül ez az EU polgárainak. Nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy a polgárok háromszor fizetnek: egyszer adóban, hogy megfizessék a bürokráciát, még egyszer adóban, hogy kifizessék a támogatásokat, utána pedig az üzletekben megfizetendő magasabb árak formájában. Ahelyett, hogy a közös agrárpolitika reformjáról beszélünk, egyértelműen a megszüntetésére kellene törekednünk. A KAP elvetése lehetővé tenné, hogy a hatékony mezőgazdasági termelők boldoguljanak. Az adófizetők ezáltal többet tarthatnának meg a saját pénzükből, és hasznosabban költhetnék el ezt a pénzt, a fogyasztók pedig alacsonyabb árakkal találkoznának.

A reform nem elég – ideje leselejteznünk a közös agrárpolitikát.

 
  
MPphoto
 
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE) . – (FI) Elnök úr, én a Lyon-jelentés mellett szavaztam. Kiegyensúlyozott jelentés, és garantálja, hogy az emberek Európa minden részén részt vehessenek a mezőgazdaságban és az élelmiszertermelésben, ezáltal biztosítva a polgárok élelmiszer-ellátását.

Néhány ponton képviselőcsoportomtól eltérően szavaztam, mert úgy gondolom, hogy bizonyos helyzetekben szükségünk van a piacszabályozásra és a beavatkozásra. Ezek az élelmiszer-ellátás, valamint a fenntartható fejlődés garantálása érdekében szükségesek.

 
  
  

Jelentés: Alain Cadec (A7-0207/2010)

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök úr, én a jelentés mellett szavaztam, és ezzel kapcsolatban két dolog különösen fontos volt számomra. Az első környezeti, szociális és minőségi jellegű. E tekintetben fontos, hogy a behozott termékek ugyanazoknak a követelményeknek tegyenek eleget, mint az Európai Unión belül előállított termékek, mert mi értelme fenntartható gazdálkodást folytatnunk a halállományunkkal, ha utána kereskedelmi partnereink szinte teljesen kiirtják az állományt a világ óceánjaiban?

A második szempont gazdasági jellegű. Ha az önellátás az EU-n belül csak 40%-os, és a globális piacokon veszélyben van a halállomány, akkor nyilvánvaló, hogy itt ugyancsak különösen jó lehetőség nyílik az akvakultúra számára. Fejlesztenünk kell ezt a gazdasági ágazatot, tudományos támogatással kell ellátnunk és mindenekelőtt fenntartható módon kell felépítenünk, mert az akvakultúrában is vannak munkahelyek, ahogyan végső soron az Európai Unió számára is hozzáadott értékkel bír.

 
  
MPphoto
 

  Inese Vaidere (PPE) . – (LV) Köszönöm. Ez a jelentés hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni az Európai Unió halászatának ökológiai és gazdasági életképességét, beleértve a part menti vizekben folytatott állandó mennyiségű, nem ipari jellegű halászatot, és azt a típust, amely hozzájárul az érintett régió kulturális identitásának megőrzéséhez, a termelési lánc egészét lefedve munkahelyeket, valamint megbízható, jó minőségű terméket biztosít. A valóság sajnos az, hogy a lett halászok olyan szűkös kvótákat és olyan csekély európai uniós támogatást kapnak, hogy gazdaságilag jobban megéri, ha leselejtezzük a hajókat és beszüntetjük a halászatot. Ez tényleg tragikus helyzet, hiszen a gazdaság egyik hagyományos ágazata pusztul el egy 550 km tengerparttal rendelkező országban. A kisipari halászat egészének kárt okoz az Európai Unió azon politikája, amely támogatja a gyakran környezetkárosító halászati gyakorlatokat folytató ipari termelőket. Emiatt támogattam ezt a jelentést, amely a jelenlegi helyzet megváltoztatására szólít fel.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – (GA) Elnök úr, mellette szavaztam Alain Cadec szép jelentésének, és korábban jelen voltam a parlamenti vitán, de nem volt idő a „catch the eye”-ra, úgyhogy ezt a lehetőséget szeretném megragadni, hogy mondjak egy pár szót.

Először is, az Európai Unió elsődleges kötelessége, hogy gondoskodjon saját polgárairól, különösen ami a halászati ágazatot illeti, mivel évek óta részesei ennek, őseik pedig több száz vagy ezer éve ezzel foglalkoztak, ezért védeni kell őket.

Másodszor, az Európai Unióba behozott termékeknek ugyanolyan – vagy esetleg magasabb szintű – szabványnak kell megfelelniük, mint az Európai Unióból származó termékeknek.

Végezetül pedig sokkal többet kell tennünk az akvakultúra támogatásáért. Ez nagyban hozzájárulna a probléma megoldásához.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR) . – Elnök úr, szeretném megköszönni az eddigi türelmet Önnek és valamennyi munkatársának. Meg kell mondanom, hogy amikor először találkoztam a közös halászati politika gondolatával, azt hittem, hogy a KHP-ban a K a kommunista, nem a közös halászati politika rövidítése. Ezen a területen valójában a központi tervezés gondolata érvényesül, ahol a központi tervezők döntik el, hogy az egyes nemzetek halászai mennyit foghatnak, és ez, akárcsak a kommunizmusban, ezúttal is katasztrofális. Ez a halállomány kimerüléséhez vezetett, és a halászok közül egyre többen panaszkodnak a nekik adott kvóta hiánya miatt.

Egyértelműen itt az ideje, hogy levonjuk a tanulságokat a halállomány sikeres védelméből és megőrzéséből. Nézzük meg az Izlandon és Új-Zélandon működő, tulajdonjogokon alapuló rendszereket, ahol – mint az előző felszólaló mondta – gondoskodnak a part menti közösségekről, mivel örökre szóló jogokat kapnak, amelyeket eladhatnak, elcserélhetnek vagy továbbörökíthetnek a következő generációkra. Bizonyosan ez a legjobb megoldás, mivel sikeresnek bizonyult, és megőrizte a halállományt, szemben a közös halászati politika rendszerével, amely Európában drámai kudarcot vallott.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Alexander Alvaro (A7-0224/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) E szégyenletes megállapodás ellen szavaztunk, amely alapján az Európai Unió a „terrorizmus elleni együttműködés” megvalósítása érdekében átadja valamennyi lakosának a személyes adatait az Egyesült Államok titkosszolgálatainak. Mindazok az európai parlamenti képviselők, akik a tőkét képviselve a SWIFT-megállapodás mellett szavaztak, nincsenek tisztában a megállapodás tartalmával, nem is lehetnek, mivel csak „megbízható” európai parlamenti képviselők nyerhettek betekintést a „bizalmas” szövegbe, mialatt az Európai Parlament az elmúlt hat hónapban kétszer is visszautasította a megállapodást. Meggyőzték őket arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok kezességet vállalt arra, hogy a „titkosszolgálatok biztosítani fogják a személyes adatok védelmét”.

Az Európai Parlament a „terrorizmus elleni küzdelmet segítő” megállapodás elfogadásával demokratikusan is legitimizálja a maradi, egyéni érdekeket szolgáló, ún. euro-egységesítő politikákat. Emellett vezető szerepet vállal az állami terrorizmus és elnyomás jogi keretének intézményesítésében, és ezzel megsérti a polgárok demokratikus jogait és szabadságát. Az efféle megállapodások nincsenek tekintettel a polgári szabadságra. Ezek az intézkedések az emberek harci és ellenállási kedvének szabnak gátat, emellett az olyan baloldali mozgalmak és radikális erők ellen szólnak, amelyek nem hajlandók engedni a gátlástalan nagytőkének. Amíg a tőke, és annak politikai megnyilvánulásának megszilárdítása és védelme érdekében a munkások jogait sértő intézkedéseket hoznak, addig lesz létjogosultsága a tőke monopóliuma és a maradi követői ellen folytatott harcnak és engedetlenségnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Az Európai Parlament 2010 februárjában elutasította az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás aláírását, és a tárgyalások folytatását kérte. Azóta a megállapodás feltételei jelentősen javultak az európai polgárok érdekében. Éppen ezért most a megállapodás mellett szavaztam, különösen azért, mert hosszú távon egy egységes európai adatszerzési rendszer létrehozását teszi lehetővé. Ez a megállapodás csak ideiglenes megoldás, amely segíti az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok munkáját abban, hogy felvegyék a harcot a terrorizmus ellen, azonban semmiképpen sem tekinthető végleges megoldásnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE) , írásban. – (FR) Úgy döntöttem, hogy tartózkodom a szavazástól az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a terrorizmus elleni harc érdekében a SWIFT-rendszeren keresztül banki adatok átadásáról szóló megállapodás kérdésében. A megállapodás nagy előrelépést jelent a korábbi változatokhoz képest. Az Európai Parlament számos biztosítékra tett szert az európai polgárok adatainak és jogainak védelmében, miután felemelte a hangját a megállapodás hiányosságai ellen.

Mégis véleményem szerint az Europol nem megfelelő választás az adatok továbbítására. Az Europol nem független hatóság, hanem rendőrségi hivatal, és úgy vélem, nem alkalmas arra, hogy pártatlanul ellássa az egyesült államokbeli hatóságok által elküldött adatküldési kérelmek teljesítését. Tekintettel arra, hogy bizalmas személyes adatok átadásáról van szó, nem szavazhattam a megállapodás mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Tény, hogy 2001. szeptember 11-e óta senki sem érezheti magát teljesen biztonságban. Az európai polgárok bizalma kizárólag a személyes adatok védelmét biztosító intézkedésekkel nyerhető el: fontos tehát, hogy az ilyen jellegű adatokat bizalmasan kezeljék, de az is lényeges, különösen, ha pénzügyi információkról van szó, hogy ellenőrzésükkel világszerte jelentős lépések érhetők el a terrorizmus elleni küzdelemben. Éppen ezért Alvaro képviselő megállapodásról szóló jelentése mellett szavaztam, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma augusztus 1-jétől körülbelül 200 ország csaknem 8000 pénzintézetének és bankjának pénzügyi adataihoz fér hozzá a SWIFT-rendszeren (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) keresztül. Tekintettel a szükséges biztosítékokra, például arra, hogy az európai polgároknak – többek között – lehetőséget kell biztosítani arra, hogy benyújthassák jogorvoslati kérelmüket, az Egyesült Államok polgáraihoz hasonló elbánásban részesüljenek, valamint csak bizonyos időtartamig tárolhassák az adataikat, Európa és az Egyesült Államok együttműködése ebben az esetben a globalizáció kedvezőtlen hatásainak elismerése.

 
  
MPphoto
 
 

  Emine Bozkurt (S&D) , írásban. – (NL) A PvdA (Holland Munkáspárt) európai parlamenti küldöttsége azzal a feltétellel támogatja a megállapodást, ha az európai polgárok hatalmas mennyiségű személyes adatainak továbbítása belátható időn belül véget ér. A megállapodás szövegében az szerepel, hogy a jövőben Európa is létrehoz egy rendszert a banki adatok tárolására és rendszerezésére. Ebben a rendszerben függetlenül kezelhetjük és saját ellenőrzésünk alatt tarthatjuk majd a pénzügyi adatokat, így sokkal hatékonyabban védhetjük a polgárok jogait. Az Európai Bizottság erre vonatkozóan egy éven belül javaslatot nyújt be, a saját rendszer kidolgozására pedig három év áll majd rendelkezésünkre. A viszonosság kérdésének ettől kezdve fontos szerepe lesz. Az Egyesült Államokban tartózkodó európai biztosok figyelemmel kísérhetik majd, hogyan kezelik a tengerentúlon az európai banki adatokat. Az Europol feladata lesz visszaigazolni és jóváhagyni az Egyesült Államokból származó kérelmeket. Az Európai Parlament nyomására a már megkötött megállapodást a jövőben felülvizsgáljuk. Bár nem teljesült minden elvárásunk, azt elértük, hogy az Egyesült Államok csak bizonyos korlátozásokkal férhet hozzá a személyes adatokhoz. Az új megállapodás egyensúlyt teremt majd az adatok védelméhez és a magánélethez való jog feltételei között. Eközben pedig a terrorizmus elleni küzdelem elsődleges kötelességünk marad.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Castex (S&D) , írásban. – (FR) Alvaro képviselő új SWIFT-megállapodásról szóló jelentése mellett szavaztam, amely rendelkezik azokról a feltételekről, amelyek alapján az Európai Unió a terrorizmus elleni harc érdekében a SWIFT-rendszeren keresztül banki adatokat ad át az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével ránk ruházott jogunknál fogva arra kértük a Bizottságot, hogy a feltételek újratárgyalásával mindkét fél számára előnyös megállapodás szülessen. Bár a megállapodás tartalma kielégítő, néhány pontján még mindig lehetne javítani. A megállapodás jóváhagyásával az amerikaiak nem kapnak majd szabad kezet: a Parlament a következő néhány hónapban is figyelemmel kíséri majd az eseményeket: nagy körültekintéssel jár el az Europol új jogköreinek meghatározásakor, a független washingtoni hatósági delegáció kinevezésekor, és a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program létrehozását illetően.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az új SWIFT-jelentés mellett szavaztam, mivel mindazok a biztosítékok, amelyek még néhány hónapja nem szerepeltek az Európai Parlamentnek bemutatott megállapodásban, az Európai Tanáccsal és az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat követően bekerültek az új megállapodásba. A korábbi, a banki adatok Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodáshoz képest az új megállapodás előírja, hogy az Európai Uniónak ki kell dolgoznia egy olyan rendszert, amely nem teszi lehetővé, hogy az uniós polgárok adatait nagy mennyiségben továbbítsák külső feleknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A banki adatok átadásáról szóló jelentés ellen szavaztam pontosan azért, amiért a képviselőcsoportommal az előző megállapodás megszavazásakor is nemmel szavaztunk – annak ellenére, hogy a jelentés hatására történtek „technikai” előrelépések a feltételek javítására. Az Európai Parlamentnek vissza kellene utasítania az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között létrejött megállapodást, amely meghatározza, hogy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében az Európai Uniónak át kell adnia az uniós polgárok személyes adatait az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztériumának és titkosszolgálatainak. Ellenzem, hogy a pénzügyi tranzakciók ellenőrzésére hivatkozva a Bizottság döntése alapján adatok kerüljenek az Amerikai Egyesült Államok birtokába, mivel ezzel sérül a személyes adatok védelme, és az amerikai titkosszolgálatok ilyen módon ezeket az információkat ellenőrzés nélkül használhatják fel saját céljaikra.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark (EFD) , írásban. – A UKIP Alvaro képviselő úr jelentése ellen szavazott ma, mert nem szeretnénk, ha az Európai Unió nagyobb hatáskörrel bírna a személyes adatokat illetően. Ezzel az intézkedéssel súlyosan sérülne a személyes adatok védelme. Ezek a bizalmas és magánjellegű pénzügyi adatok magánszemélyek adatai, nem pedig az Európai Unióé vagy az Európai Parlamenté.

Teljes mértékben ellene vagyunk a terrorizmus terjedésének, azonban a személyes adatok védelme alapos gyanú nélküli esetekben mindennél fontosabb. Ha az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok között megállapodás születik, annak kölcsönösen elfogadott feltételeken kell alapulnia, nem olyan egyoldalú feltételrendszeren, amelyet az Európai Unió ezzel a megállapodással jóváhagyott. Ebben a kérdésben az Európai Parlament helyett a nemzeti kormányoknak kell dönteniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Februárban a megállapodás ellen szavaztam, mivel megsértette a szükségesség és arányosság elvét, és veszélyeztette az európai pénzügyi adatok integritását és biztonságát. Ez az új megállapodás jobb, mint az előző volt. Sok előrelépés történt, az új megállapodás például pontosabban határozza meg a terrorizmus fogalmát, rendelkezik arról, hogy a SEPA (egységes eurófizetési térség) adatai nem továbbíthatók, és előírja egy az európai polgárok jogainak ellenőrzését szolgáló rendszer létrehozását. Ugyanakkor a megállapodás továbbra sem tiltja a polgárok hatalmas mennyiségű adatainak tömeges továbbítását. Nem értek egyet az Europol megbízásával, mivel nem igazságügyi vagy adatvédelmi hatóság. Az Europol csak akkor kaphatná meg a jogköröket, ha az Európai Parlament támogatásával megteremtik ehhez a megfelelő jogalapot. A megállapodás 20. cikke értelmében csökken a különféle jogok védelmének hatékonysága, amelyeket az Európai Parlament kérésére a megállapodás megfogalmazásakor már figyelembe vettek. Várom, hogy a Bizottság benyújtsa kezdeményezését a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programra vonatkozóan, amely várhatóan lehetőséget teremt arra, hogy az adatgyűjtés kizárólag az Európai Unió határain belül történjen. Ezen okok miatt tartózkodom a szavazástól, mivel a megállapodásban szereplő feltételek számomra még mindig nem elfogadhatók.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) A terrorizmus elleni küzdelem az Európai Unió egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen. Az Amerikai Egyesült Állomokkal való hatékony együttműködés, különösen az információ- és adatmegosztást illetően, nagyon fontos jelentőséggel bír a terrorizmus elleni hatékony küzdelemben, valamint a jövőbeni támadások megelőzésében és az európai polgárok biztonságának fenntartásában. Éppen ezért a jelentésben megfogalmazott intézkedések mellett szavaztam. A megállapodásban szereplő módosítások nemcsak az Európai Parlament által február 11-én, a megállapodás elutasításakor felvetett aggályokat tükrözik, hanem rendelkeznek az adatkezelés arányosságának szükségességéről is, azaz a feldolgozás, tárolás, majd ezt követően a törlés fontosságáról. Külön szeretném kiemelni azokat az adatvédelmi biztosítékokat, amelyek az új megállapodás értelmében az európai polgároknak járnak, különösen a bírósági és közigazgatási határozatok ellen benyújtható fellebbezésekhez, valamint az áttekinthetőséghez és tájékoztatáshoz való jogokat, és a lekérhető, elsősorban a terrorizmushoz vagy finanszírozásához közvetlenül kapcsolódó tevékenységekre korlátozott adatok körének meghatározását.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) Hat hónappal ezelőtt az Európai Parlament az alapvető jogok védelmezőjeként lépett fel azzal, hogy elutasította az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, a banki adatok továbbításáról és feldolgozásáról szóló, ún. SWIFT-megállapodást. A parlamenti képviselők és különösen pártunk közbenjárásának köszönhetően új megállapodás született. Az új megállapodás jelentős előrelépéseket tartalmaz, például nem teszi lehetővé az adatok tömeges továbbítását. Ennek köszönhetően az eddigieknél fokozottabban biztosítja az egyének jogainak védelmét, és elismeri a pénzügyi adatok nyomon követésének fontosságát a terrorizmus elleni küzdelemben. Ezért szavaztam az új megállapodás mellett. Mindazonáltal továbbra is különös figyelmet szentelek a következő tényezőknek: az európai adatvédelmi hatóságok előjogainak, az Europol ellenőrző hatóságként betöltött szerepének, azon polgárok jogorvoslati jogai hatásosságának, akiknek a magánélethez való joga sérült, valamint az amerikai hatóságoknak továbbított adatok relevanciája ellenőrzésének és elemzésének.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE) , írásban. – (FR) Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljából történő feldolgozásáról és átadásáról szóló megállapodás mellett szavaztam, mivel úgy éreztem, hogy a Bizottság által benyújtott új megállapodás az eddigieknél több biztosítékot kínál az Európai Unió polgárainak, különösen az adatvédelemre vonatkozóan. Úgy gondolom, hogy az adatok harmadik félnek biztonsági célból történő továbbítása során az eljárási biztosítékok és a védelemhez való jogok tiszteletben tartása mellett be kell tartani az alkalmazandó nemzeti és európai adatvédelmi szabályozást is.

Néhány hónappal ezelőtt a megállapodás első változata túlságosan pontatlannak bizonyult, és nem tartalmazott a mostaniéhoz hasonló biztosítékokat. Ezért a jelentés ellen szavaztunk. Most örülök, hogy a következő, az előrelépések érdekében tett javaslatainkat megfontolták: ezek többek között felvetik egy hasonló európai információcsere-rendszer bevezetésének tervét, valamint biztosítják, hogy olyan európai hivatalnokokat bízzanak meg az adatok feldolgozásának ellenőrzésével, akik az Egyesült Államokban tevékenykedve megtagadhatják az adatszerzést.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) , írásban. – Támogattam az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatok feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljaira az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött megállapodást. Az előadó és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagjai által tett jelentős erőfeszítéseknek köszönhetően a megállapodás jelenlegi szövege komoly előrelépéseket tartalmaz az előző változatokéhoz képest. A terrorizmus elleni küzdelem jövőjét illetően, közben a polgárok személyes adatainak védelméhez való alapvető jogok biztosításához különös fontossággal bír a megállapodás 2. cikke, amely rendelkezik az Európai Unió területén az adatok megszerzését lehetővé tevő jogi és technikai keretfeltételek megteremtéséről. A Bizottságnak pontosan és időben kell ellátnia ezt a feladatot. A megállapodás 2. cikkének kiegészítése hozzájárulhat ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen az Európai Unió határain kívülre továbbított elemzendő adatok mennyisége. A 15. és 16. cikk rendelkezik arról, hogy a polgárok fokozottabban hozzáférhessenek a jogorvoslati lehetőségekhez, és megfelelőbben átlássák a folyamatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A banki adatok Amerikai Egyesült Államoknak történő átadásáról szóló SWIFT-megállapodás mellett szavaztam, mivel hiszem, hogy a Tanáccsal és az Egyesült Államokkal egyeztetett megállapodás tartalmaz olyan biztosítékokat, amelyek a polgárok adatainak védelmét szolgálják, miközben nem teszik lehetővé a személyes adatok továbbítását külső országoknak. Ez a megállapodás fontos a terrorizmus elleni küzdelmet illetően, és biztosítja, hogy az európai polgárok alapvető jogai ne sérüljenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A terrorizmus jelensége, és az európai társadalomra gyakorolt egyre erősödő hatása kedvezőtlen befolyással bír az olyan alapértékekre, mint a magánélet tisztelete és a közösségi biztonság védelmének szükségessége.

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti adatkezelésről szóló megállapodást korábban már elutasította a Ház, mert nem tartotta megfelelőnek. Az új megállapodás az előző javított változata. Remélem, hogy ez beváltja majd a megkötéséhez fűzött reményeket, és a felek tudni fogják, hogyan értelmezzék rendelkezéseit, hogy megakadályozzák a terroristák finanszírozási tevékenységeit.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A folyamatban előrelépést jelent, hogy az európai integráció sikeres megszilárdítását előmozdító intézményi együttműködés előnyeit pozitívan mutatják be. Miután az Európai Parlament kifejezte aggályait és ajánlásait, kiegyensúlyozott megállapodás született az Amerikai Egyesült Államokkal a pénzügyi üzenetadatok átadásával és feldolgozásával kapcsolatban, figyelembe véve azt, hogy ez a folyamat a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program része. Szeretném hangsúlyozni, hogy a polgárok jogainak védelmében olyan biztosítékokkal egészítették ki a megállapodást, amelyek megszabják az Európai Unión kívüli országoknak később továbbítandó adatokra vonatkozó feltételeket, és biztosítják az információk jogosulatlan felhasználásával és a gazdasági kémkedéssel kapcsolatos kockázatok megfelelő kezelését. A megállapodás arra is biztosítékot nyújt, hogy utólag korrigálni lehessen azokat a helyzeteket, amelyek során a személyes adatokat jogosulatlanul használták fel. A megállapodás lehetővé teszi, hogy az eljárások szabályozása olajozottabban működjön, és biztosítja, hogy az Egyesült Államokkal gyümölcsöző és mindkét fél számára előnyös intézményi kapcsolatokat ápoljunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Elfogadhatatlan, hogy négy hónappal azután, hogy a Parlament elutasította a SWIFT-megállapodást, a Tanáccsal közösen most mégis olyan megállapodást kötött az Egyesült Államok hatóságaival a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén, amely nem garantálja a személyes adatok védelmét, illetve a magánélethez való jogot. Nem szerencsés, hogy a Parlament többsége a megállapodás mellett szavazott.

Nagy a bizonytalanság az adatbázisokhoz való hozzáférést és az adatok cseréjét illetően – akár az Egyesült Államok, akár az Európai Unió hozzáféréséről van is szó –, ami számtalan veszély forrása lehet. A bűnösök és ártatlanok, a gyanúsítottak és a vétlenek egyaránt fennakadhatnak az ellenőrzés során a hatóságok rostáján, mivel a folyamat hatékonyságáról nem győződhettünk meg minden kétséget kizáróan.

A megállapodás végrehajtásával, ahogyan azt már korábban kifejtettük, olyan elhibázott intézkedésekre kerülhet sor, amelyeket az ún. terrorizmus elleni küzdelem – azaz a polgári jogok korlátozása – érdekében vezetnek be.

Teljes mértékben támogatjuk a bűnözés elleni küzdelmet, de úgy gondoljuk, hogy a terrorizmust mindenekelőtt megelőzni kellene és csírájában elfojtani, nem pedig olyan ingatag intézkedések bevezetésével megfékezni, amelyek megsértik a polgári szabadságjogokat, semmibe veszik az alapvető jogokat és biztosítékokat, illetve tovább gyengítik a demokráciát, amelyben élünk.

Nem járulunk hozzá ahhoz, hogy több biztonságért cserébe odaadjuk szabadságunkat, mert végül mindkettőt elveszítjük. Mi inkább egy demokratikus jogokkal rendelkező, szabad és biztonságosabb társadalom eszméjét támogatjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Evelyne Gebhardt (S&D) , írásban. – (DE) A terrorizmus elleni küzdelemhez megállapodásokkal szabályozott nemzetközi együttműködésre van szükség. Ezeknek a megállapodásoknak azonban semmiképpen sem szabad korlátozniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott polgári alapjogokat, amelyeknek része, különösen manapság, az adatok védelméhez való jog, amelyet az Egyesült Államokkal közös SWIFT-megállapodás nem garantál megfelelően. A terrorizmus elleni küzdelem nem lehet ürügy arra, hogy az adatok védelmét ne megfelelően lássák el. E megállapodásnak különösen súlyos hiányossága többek között, hogy bírósági jóváhagyás nélkül betekintést enged a banki adatokba, az adatok hosszú ideig nyilvántarthatók – ez például megengedhetetlen a német alkotmányos jog szerint –, valamint nem biztosít elegendő esélyt arra, hogy a polgárok bírósági eljárást kezdeményezzenek az adatok jogosulatlan felhasználása ellen. Ezek a rendelkezések súlyosan megsértik az alapvető jogokat. Az Európai Uniónak nincs joga ahhoz, hogy indokolatlanul megnyirbálja a polgárok alapvető jogait. Éppen ezért nem fogadom el ezt a megállapodást.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Goulard (ALDE) , írásban. – (FR) Ma alapos megfontolást követően az átdolgozott SWIFT-megállapodás mellett szavaztam. A kompromisszum közel sem tökéletes, de össze kell hangolni a terrorizmus elleni küzdelem és a polgári szabadságjogok tisztelete iránti törekvéseket. Az új változat mindazonáltal előrelépéseket is tartalmaz, különösen az adattovábbítás célját illetően.

Amikor olyan kényes kérdések kerülnek előtérbe, mint a személyes adatok védelme, szívesebben látnék szigorúbb intézkedéseket, különösen az alábbi területeken: az Europol helyett független hatóságot kellene megbízni a benyújtott jelentkezések megfelelőségének ellenőrzésével, illetve annak megállapításával, hogy érvényesül-e azoknak a polgároknak a kártalanításhoz való joga, akiknek a jogai sérültek.

Úgy döntöttem, hogy a képviselőcsoportommal való szolidaritás jegyében – akiknek valójában a februári vitát, és az azt követő előrelépéseket köszönhetjük – támogatom a megállapodást. Képviselőtársaimmal együtt különös figyelmet fogunk szentelni annak, hogy az Egyesült Államok miként teremti meg a megállapodás megvalósításához szükséges feltételeket, de figyelemmel kísérjük azt is, hogy a Tanács és a Bizottság teljesíti-e majd kötelezettségvállalásait. Ha a felek nem tartják be ígéreteiket, akkor azonnal támogatni fogom a megállapodás felbontását, amint sor kerül annak felülvizsgálatára.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE) , írásban. – (FR) A megállapodás legutóbbi elutasítása óta különös figyelmet szenteltem az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti SWIFT-megállapodásra vonatkozó egyeztetéseknek a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport közbenjárásának köszönhetően. Február óta az Európai Parlament, élve új jogköreivel jelentős előrelépéseket ért el, és további biztosítékokat épített be a megállapodás szövegébe, amelyek többek között a következők: a képviselőcsoportunk által támogatott ikerpályás megközelítés, a megállapodás rendszeres felülvizsgálata és hat hónapon belüli kezdeti értékelése, három év elteltével az elért eredményekről szóló jelentés összeállítása, a megállapodás szövegéhez való hozzáférés és annak helyesbítése, bizonyos adatok továbbításának letiltása, az adatszerzés európai hatóság által történő ellenőrzése amerikai területen stb. Habár számos előrelépés történt, a megállapodás még mindig nem tökéletes, és több hiányosságot tartalmaz. Az észrevételek ellenére is úgy döntöttem, hogy az új megállapodás mellett szavazok, mert szükség van jogi keretre a terrorizmus elleni küzdelemhez, és mert végső soron egy olyan európai információcsere-rendszer megteremtését segítjük elő ezzel, amely lehetővé teszi majd, hogy az adatszerzés Európában menjen végbe. Mostantól az európai intézmények feladata, hogy szigorú ellenőrzéssel és odafigyeléssel biztosítsák a megállapodás feltételeinek betartását.

 
  
MPphoto
 
 

  Matthias Groote és Bernhard Rapkay (S&D) , írásban. – (DE) A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) európai parlamenti küldöttsége támogatja a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelmet, és a lehető leghatározottabban, minden eszközzel kiáll a személyes adatok védelme mellett. Mivel az adatok védelme fontos szempont, ezért az SPD küldöttsége nem hozott elhamarkodott döntést. Hosszú, alapos megfontolás után azonban úgy döntöttünk, hogy a jelentés mellett szavazunk. A szociáldemokraták elérték, hogy Európa folyamatos ellenőrzés mellett közvetlen közelről felügyelje az Egyesült Államok pénzügyminisztériumában az adatszerzéssel kapcsolatos tevékenységeket, és visszautasíthatja az adatok továbbítását, ha szükségesnek ítéli meg. Mi a legfontosabbnak az adatok tömeges továbbításának korlátozását tartottuk. A megállapodás nem vonatkozik a SEPA adataira, a legtöbb adattovábbítást egyáltalán nem érinti. Az adatok megőrzésének ötéves időszakát évente felül kell vizsgálni, és azokat, amelyekre már nincs szükség, az öt év letelte előtt törölni lehet. Az adatvédelmi előírások betartását évente ellenőrizni kell az adatvédelmi biztosok bevonásával. Habár jobban örültünk volna, ha a felügyeleti szerepet és az adatok továbbítását igazságügyi hatóság látja el, az Europolnak az Európai Unió szigorú felügyeletével kell gyakorolnia a megállapodás értelmében ráruházott adattovábbítási jogköröket. Noha az Europol megbízható adatvédelmi rendszerrel rendelkezik, a rendszert összhangba kell hozni a Lisszaboni Szerződés tartalmával, hogy a hivatal a feladatait teljes demokratikus ellenőrzés mellett lássa el.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Alvaro képviselő az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatok feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról a terrorizmus elleni küzdelem céljából létrejött megállapodásról szóló jelentése mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy egyensúlyt teremt a polgárok személyes adatai védelmében a biztonságot és a szabadságot illetően a terrorizmus elleni küzdelem során.

A februárban bemutatott SWIFT-megállapodással ellentétben – amelyre nemmel szavaztam – ez a megállapodás nagyobb védelmet biztosít a polgárok személyes adatainak: joguk lesz az adataikhoz hozzáférni és kijavítani őket, bírósági és közigazgatási jogorvoslatot kérni, emellett a megállapodás számos korlátozást vezet be az adatok átadására vonatkozóan.

A Parlament továbbra is fokozottan felügyeli majd az Europol jogköreinek módosítását, mivel a rendőrségi hivatal feladata lesz az adattovábbítások ellenőrzése és a továbbiakban a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program bevezetése.

 
  
MPphoto
 
 

  Olle Ludvigsson és Marita Ulvskog (S&D) , írásban. – (SV) A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja a spanyol elnökséggel egyetemben sikeresen egyeztetett a megállapodás banki adatok cseréjével kapcsolatos előrelépéseit illetően. Az átadott banki adatok mennyiségére vonatkozóan korlátozások kerültek bevezetésre – az Európai Unión belüli tranzakciókra vonatkozó adatokra nem vonatkozik a megállapodás –, emellett az Európai Unió által kijelölt személyzet valós időben ellenőrzi és hagyja jóvá a továbbküldött adatokat.

Noha sok előrelépés történt az egyeztetések során, az adatok tömeges továbbításának alapproblémája megmaradt. Ez azt jelenti, hogy vétlen polgárok adatai továbbra is az Egyesült Államok hatóságainak birtokába kerülnek, amit mi, svéd szociáldemokraták elfogadhatatlannak tartunk. Emellett súlyos jogi és gyakorlati hiányosságokat tapasztaltunk azzal kapcsolatban, hogy az Europolt bízták meg az adatok továbbításának felügyeletével.

Ezekből az okokból kifolyólag úgy döntöttünk, hogy a banki adatok Amerikai Egyesült Államoknak történő átadásáról szóló megállapodás ellen szavazunk.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D) , írásban. – A pénzügyi adatok megosztásáról szóló SWIFT-megállapodással kapcsolatban az Európai Unió olyan engedményeket és rendelkezéseket vezetett be, amelyek fényében boldogan támogatom a mostani megállapodást. Különösen nagy elégedettséggel tölt el, hogy képviselőcsoportunknak sikerült hozzájárulnia a véletlenszerű keresések tiltásához, valamint ahhoz, hogy az Európai Unió hivatalnokai közvetlenül felügyelhessék a program végrehajtását, és hogy az adatok megőrzésének időtartamát évről évre felülvizsgálják. Fontos, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük a megállapodás megvalósítását, és gondoskodjunk arról, hogy rendelkezései elfogadhatók legyenek a Parlament és az európai polgárok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE) , írásban. – (IT) A megállapodás mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között létrejött megállapodás a megfelelő lépés, és a nagyfokú felelősségvállalás jele.

A személyes adatok továbbítása szerfelett érzékeny kérdés Európában, mivel a totalitárius rezsimek elferdítették és a polgárok ellen fordították ezeket az adatokat, ami fájdalmas emlékeket ébreszt. Az új megállapodás értelmében bizonyos mennyiségű banki adatok továbbíthatók lesznek az Egyesült Államok hatóságainak, feltéve, ha az adattovábbítás megfelel a szigorú adatvédelmi szabályoknak, amit mi, az Európai Parlament képviselői szigorúan ellenőrizni fogunk. A bizalmas információkról csak akkor egyeztetnek a hatóságokkal, ha a terrorizmus ellenes vizsgálatok és nyomozás során ezek fontosnak bizonyulnak: ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak kézzelfogható bizonyítékot kell felmutatnia az adatokhoz való hozzáférés érdekében.

Az új megállapodás az európai intézmények, különösen az Európai Parlament győzelmét fémjelzi. Az európai polgárok személyes adatainak fokozott védelmére irányuló igényeink biztosításával a megállapodás kettős biztosítékot kínál: amellett, hogy teljes áttekinthetőséget tesz lehetővé az adatok hozzáférésével és felhasználásával kapcsolatban, a polgárok megfelelő jogorvoslati eljárásokra lesznek jogosultak, amelyekkel biztosítható a magánélethez való jog védelme. Ezek megfelelő biztosítékok, amelyek lehetővé teszik, hogy a magánélet biztonsága és védelme ne sérüljön.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) A jelentés ellen szavaztam. A megállapodás elfogadása azt jelentené, hogy jóváhagyjuk, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon Európa ügyeibe olyan testületeken keresztül, mint a SWIFT. Lehetőséget ad arra, hogy minden egyes európai polgár adatait továbbítsák az Egyesült Államoknak, tehát a Tanács és az Egyesült Államok közötti megállapodásban megállapított hatáskör túlságosan nagy. Egyáltalán nem tartalmaz valódi biztosítékokat a személyes adatok védelmére vagy a jogorvoslati lehetőségekre. A megállapodás és az azt ratifikáló jelentés Amerika imperialista törekvésének szimbóluma, amellyel behódolásra kényszeríti Európát.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A terrorizmus elleni küzdelem az Európai Unió és az egész demokratikus világ érdeke. Minden olyan mechanizmus, amely segít a lehetséges támadások felderítésében, alapvető fontossággal bír a küzdelem sikerességében. A SWIFT-megállapodás hatásos fegyver a terrorizmus elleni küzdelemben, mivel hozzáférést ad az országok közötti átutalásokra vonatkozó fontos pénzügyi adatokhoz. A megállapodás újratárgyalása az Egyesült Államokkal lehetőséget teremt arra, hogy az Európai Unió tevékenyen hozzájáruljon az új terroristacsoportok felderítéséhez és a lehetséges támadások leleplezéséhez. Jelenleg nagyon fontosnak tartjuk az Egyesült Államok együttműködését, hiszen ezáltal olyan megállapodás születhet, amellyel megfelelően biztosítható az átadott adatok védelme, ráadásul a viszonosság elve is a lehető legnagyobb mértékben teljesül. A ma elfogadott megoldás megfelelő kiindulópontot nyújthat az Egyesült Államokkal folytatott, előttünk álló nehéz tárgyalások során.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Ismét a banki adatok feldolgozásáról és azok a terrorizmus elleni küzdelem érdekében az Egyesült Államoknak történő továbbításáról szóló SWIFT-megállapodás ellen szavaztam, mivel úgy vélem, hogy az Egyesült Államok személyes adatok iránti igénye elfogadhatatlan, és veszélyezteti az európai polgárok szabadságát és jogait. A javaslaton keresztül a legkonzervatívabb erők tálcán próbáltak meg felkínálni bennünket az Amerikai Egyesült Államoknak – a nagyhatalom érdekeit szem előtt tartva – anélkül, hogy jelentőséget tulajdonítottak volna a polgárok biztonságának vagy magánéletének. Az Európai Parlament nem hagyhatja, hogy az európaiak polgári jogait és szabadságát kedvezőtlenül befolyásolják a terrorizmus elleni küzdelem érdekében hozott intézkedések!

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A SWIFT-megállapodással biztosított adatvédelem csak látszat. A korlátlan mennyiségű adathalmazok bírósági közbenjárás nélkül történő, hosszú ideig tartó tárolása ellentétes azzal a felfogással, amelyet a jogállamiság elve alapján a modern államokról alkottunk. Azzal, hogy az Európai Rendőrségi Hivatalra, az Europolra – amely maga is érdekelt a terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges adatokban – bíznák az adatvédelmi szabályok betartásának felügyeletét és a terrorizmus gyanújának igazolását olyan, mintha a kecskére bíznák a káposztát. Az pedig, hogy az adatvédelmi biztosokat – akik sokszor aposztrofálják magukat tehetetlennek – szeretnék felkérni arra, hogy döntsenek az Amerikai Egyesült Államokban az adatok továbbadásának letiltásáról és törléséről, egyenesen nevetséges. Az adatok szigorúbb védelmének biztosítása tehát még csak kilátásban sincs, ezért a SWIFT-megállapodás jóváhagyására „nem”-mel szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD) , írásban. – (IT) Az Alvaro-jelentés mellett szavaztam, mert fontosnak tartom a terrorizmus elleni küzdelmet. A terrorizmus egyértelmű fenyegetés, amely ellen fel kell venni a küzdelmet. Az Egyesült Államok kulcsfontosságú partnerünk ebben a harcban; együtt kell működnünk velük, hogy felderítsük és felszámoljuk a terrorizmust fenntartó finanszírozási forrásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A terrorizmus elleni küzdelem leple alatt nagy mennyiségben adják át a tisztességes európai polgárok számlaadatait az Egyesült Államok számára. A módosított SWIFT-megállapodás csak nagyon kis mértékben változtat ezen. Nem tudunk megfelelő adatvédelmet biztosítani polgáraink számára, mert: – Az érzékeny adatokat tömegesen tárolják, ahelyett, hogy csak a gyanús, egyedi esetekben kerülnének rögzítésre. – Az adatokat önkényesen öt teljes évig megőrzik. – Az adatvédelmi előírások betartását az Europolnak kellene garantálnia, pedig ez a hivatal maga is érdekelt a kérdéses adatokban. A végrehajtó tehát magát ellenőrzi! Komolyan azt akarják elhitetni velünk, hogy ez független szabályozó hatóságnak tekinthető? – Az Európai Unió azon polgárai, akiknek a jogait megsértették, gyakorlatilag védtelenek. Ahhoz, hogy jogi lépéseket tegyenek, előbb az egyesült államokbeli bírósági eljárás költségeit kellene megfizetniük! Amit kezdetben, még februárban az Európai Parlament sikereként ünnepeltek, mára a visszájára fordult. Még az előadó is elismeri, hogy nem teljesen elégedett. Nem valósul meg az adatok tényleges és hatékony védelme, ezért a jelentés elfogadhatatlan.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) A végleges megállapodás kielégíti a Parlament kéréseinek többségét, védi az Európai Unió polgárainak biztonságát és magánéletét, továbbá jogilag kötelező érvényű megoldásokat nyújt a vizsgált problémákra. A megállapodás továbbá új szakaszt jelent a Parlament hatásköreinek tekintetében, mivel biztosítja az európai demokratikus felügyeletet a nemzetközi megállapodások felett. A megállapodáson belüli újításokon kívül a Tanács és a Bizottság jogilag kötelező vállalást tett arra, hogy létrehozza az Európai Unió területén az adatok megszerzését lehetővé tevő jogi és technikai keretfeltételeket. E kötelezettségvállalás középtávon biztosítani fogja az egyesült államokbeli hatóságok számára történő tömeges adattovábbításokat. Az európai adatszerző rendszer létrehozása rendkívül fontos előrelépés, mivel az adatok nagy tömegben való folyamatos továbbítása eltérés az uniós jogalkotást és gyakorlatot alátámasztó elvektől.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) , írásban. – (EL) Az Európai Parlament mai plenáris ülésén az új SWIFT megállapodás mellett szavaztam. Ez egy rendkívül fontos megállapodás, amely az illegális finanszírozás elleni küzdelem révén törekszik felszámolni a terrorizmust és a szervezett bűnözést. Fontos, hogy az új megállapodás egyben az európai polgárok személyes adatainak védelmét is biztosítja. Az új megállapodás felhívja a figyelmet arra, hogy létre kell hozni a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program európai megfelelőjét. Ezt a vállalást öt éven belül meg kell valósítani. Az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács ezért köteles azonnal megkezdeni a vállalt kötelezettségek megvalósítását, hogy Európa a jövőben még hatékonyabb eszközökkel tudja majd védeni polgárai biztonságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) A megállapodás mellett szavaztam, mert egyetértek annak tartalmával, és eleget szeretnék tenni azon kötelességemnek és feladatomnak, hogy támogassam az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött megállapodást. Tisztában vagyunk az egyének magánéletének tiszteletben tartása és a kollektív biztonság védelmének szükségessége közötti egyensúly fontosságával, de a terrorizmus jelensége, amellyel sok európai minden egyes nap kénytelen együtt élni, rendkívüli intézkedéseket követel. Úgy érzem, meg kell említenem, hogy nemzeti pártom, a Partido Social Democrata belső választási folyamatában való részvételem miatt nem tudtam az előző megállapodás mellett szavazni, pedig szándékomban állt. Tisztában vagyok a kérdés érzékeny mivoltával Európában, amit a polgárok magánéletébe kíméletlenül beavatkozó totalitárius rezsimek uralma alatt átélt traumák okoztak. Itt azonban nem erről van szó. Jogszerűen harcolunk a terrorizmus ellen új, minden eddiginél innovatívabb módszerekkel, mert ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük az európai polgárok alapvető szabadságjogait. A jelenlegi megállapodás lehetővé teszi a banki adatok átadását, de csak megfelelő biztonsági és adatvédelmi biztosítékok mellett. Szigorú előírások vonatkoznak a személyes adatok védelmére, amelyek csak akkor tehetők hozzáférhetővé, ha bizonyítékot mutatnak be arról, hogy az illetékes hatóságok csak terrorizmus elleni nyomozást folytatnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Az új SWIFT-megállapodás többség általi elfogadása a Parlamentben hátrányosan érinti az alapvető jogoknak a nemzetközi biztonsági együttműködés során bevezetendő kötelező érvényű védelmére vonatkozó tárgyalásokat. Az első tervezethez képest voltak előrelépések, de még mindig kritika éri az adatok előzetes gyanú nélküli, nagy mennyiségű továbbításának tervét, valamint a túlzottan hosszú adatmegőrzési időszakokat is. A konzervatívok, szociáldemokraták és liberálisok nagykoalíciója ezért a jogállamiság meglévő keretei által megszabottnál alacsonyabb követelményeket fogadott el, és olyan szabályozás bevezetését kockáztatja, amely ellentmond az Európai Unió vívmányainak. Mi zöldek éppen ezért elleneztük az új megállapodást, és – haladó erőként – erősebb adatvédelmet és a jogállamiság elvének betartását szorgalmazzuk a transzatlanti együttműködésben.

A Viviane Reding igazságügyi biztos által tervezett átfogó adatvédelmi megállapodás ügyének parlamenti előadójaként személyesen fogok együttműködni az amerikai kormányzattal és az amerikai kongresszussal az e téren bevezetendő kötelező érvényű szabályokról folytatott tárgyalások során. Éppen ezért nagyon szomorú látni, hogy az Európai Parlament befolyása az Egyesült Államokra a SWIFT-megállapodás mai elfogadásával máris csökkent. A terrorizmus elleni harcban az alapvető jogok kötelező érvényű védelme felé tett előrelépés nagyobb bátorságot és több erőfeszítést igényel.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) Nem szeretném, ha a megállapodás ellen leadott szavazatomat úgy értelmeznék, hogy a terrorizmus elleni harcot ellenzem. A terrorista akciókat meg kell akadályozni, és a lehető legnagyobb mértékben el kell ítélni. Másrészt azonban gondolnunk kell a polgárok jogainak védelmére is. A polgári jogok nem eleve adott létezők: kivívásukért keményen küzdöttünk. Meggyőződésem, hogy ha a megállapodást hosszabb párbeszéd előzte volna meg, mindkét oldal – az Egyesült Államok és Európa – számára teljesen kielégítő eredmény született volna.

 
  
  

Jelentés: Elmar Brok (A7-0228/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A Görög Kommunista Párt európai parlamenti képviselői a konzervatívok, liberálisok és szociáldemokraták azon közös állásfoglalásra irányuló indítványa ellen szavaztak, amelyben az Európai Külügyi Szolgálat létrehozását szorgalmazzák, mivel annak alapja a reakciós Lisszaboni Szerződés. Az Európai Unió militarizálását célzó rendelkezéseket (polgári-katonai bizottság, válságkezelő központ, műholdközpont, katonai bizottság, európai hadsereg, EULEX és így tovább) vezet be annak érdekében, hogy az Egyesült Államok megelőző háborús doktrínáját támogassa. A NATO stratégiájának és háborúinak újabb eszközéről van szó. Az Európai Uniót felhatalmazza azzal, hogy katonai és polgári intervenciókat kezdeményezzen a terrorizmus elleni harc ürügyén, akár a tagállamokon belül is. Az EKSZ tovább korlátozza a tagállamok szuverén jogait azáltal, hogy az államok majdnem mindegyik politikai ágazatában jogokat biztosít az Európai Unió számára. Ezzel az eszközzel a közösségi jog az államok nemzeti törvényei fölé helyezhető. Erősíti az Európai Unió imperialista intervenciós mechanizmusait és elnyomó struktúráit (Frontex és hasonlók), sőt újakat is létrehoz (például az európai ügyészségi szolgálatot). Elítéljük az Európai Parlament, a Bizottság, az elnökség, főképviselő és a Bizottság alelnöke által alkalmazott elfogadhatatlan, alattomos módszert, amellyel megpróbálják elkendőzni a nagy imperialista hatalmak között egyre élesedő ellentéteket.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Támogattam a képviselőtársaim, Elmar Brok és Guy Verhofstadt, valamint a főképviselő, a Tanács és az Európai Bizottság között kidolgozott kompromisszumot, és ezáltal az Európai Külügyi Szolgálat létrehozását. Az elért kompromisszumos megoldás hosszas tárgyalások eredménye, és jelenleg kielégítőnek és mindkét fél számára előnyösnek tűnik számomra. Lehetővé teszi az Európai Parlament számára, hogy megerősítse előjogait, és megőrizze a közösségi módszert. Mindennél fontosabb volt az EKSZ gyors bevezetésének garantálása annak érdekében, hogy legyen idő a kinevezésekre, és megszűnjön az elmúlt hónapokban érvényben lévő kedvezőtlen rendszer.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Közeleg a Lisszaboni Szerződésben lefektetett egyetlen és független európai uniós szerv megalapításával kapcsolatos tárgyalások befejezése. Remélem, hogy a Tanács is tartja magát a megállapodáshoz, és az Európai Külügyi Szolgálattal kapcsolatos döntést július végéig elfogadják. Gondoskodnunk kell arról, hogy az EKSZ munkája a lehető leghamarabb megkezdődjön, és hogy működése hozzájáruljon a magas szintű európai kül- és biztonságpolitikájának létrejöttéhez, amely garantálja az Európai Unió külügyi tevékenységeinek egységességét, és erősíti a szerepét a világpolitikában. Az Európai Parlamentnek arra kell törekednie, hogy erősítse a Parlament általi ellenőrzést oly módon, hogy közös kül- és biztonságpolitikát alakít ki, és aktívan gyakorolja jogalkotási, költségvetés-kialakítási és mentesítési jogait. Garantálnunk kell, hogy az EKSZ munkája a költségvetési semlegességre épüljön, és hogy elkerüljük feladatainak, funkcióinak és erőforrásainak más intézményekben való megkettőzését. Ezenkívül meg kell oldanunk a felelősség és elszámoltathatóság problémáját mind az Európai Unió költségvetési pénzeinek felhasználása, mind a jogkörök kiosztása tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE) , írásban. – (RO) A Brok képviselő úr által készített jelentés elfogadása mellett szavaztam, mert fontos lépést jelent az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása felé.

Az Európai Parlament érdemi szerepet fog játszani az Európai Külügyi Szolgálat működésében, mivel minden, harmadik országban végrehajtandó európai uniós küldetés előtt kikérik majd a véleményét. Ezenkívül az EKSZ költségvetése is a Parlament döntésétől függ majd.

Románia készen áll arra, hogy rögtön a létrehozást követően rendelkezésre bocsássa az Európai Külügyi Szolgálat munkájához szükséges, megfelelő szaktudással bíró személyzetet. Országom már megmutatta, hogy elkötelezett az európai válságkezelő küldetések mellett. Ez idáig több mint 200 szakértőt, rendőrtisztet, katonai rendőrt, diplomatát, tisztviselőt és katonát adtunk az Európai Unió polgári és katonai küldetéseihez.

Azzal szeretném befejezni, hogy hangsúlyozom: a kompetencia és a földrajzi egyensúly alapelveit mindig tiszteletben kell tartani a személyzet kiválasztásakor.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Baudis (PPE) , írásban. – (FR) A Lisszaboni Szerződés óta szerzett új hatáskörei miatt az Európai Uniónak erős diplomáciára van szüksége. Az Európai Külügyi Szolgálat jelentős előrelépést hoz ebben a tekintetben.

Az Európai Parlament EKSZ-szel kapcsolatos állásfoglalása mellett szavaztam, mert annak érdekében, hogy a főképviselő sikeresen végezhesse munkáját, erős diplomáciai támogatásra van szüksége. Döntésem alapjául a június 21-én megrendezett madridi konferencia következtetései szolgáltak, ahol kidolgozták a megfelelő intézményi egyensúlyt.

Az eredeti tervezetben meglévő európai érdekek megmaradtak. A Bizottság, a Tanács és a Parlament most már képes lesz egymással együttműködve lerakni a hatékony és működőképes európai diplomáciai szolgálat alapjait. Bízom abban, hogy az EKSZ megalapításával kapcsolatos tárgyalások során is figyelembe veszik ezt az egyensúlyt.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának egyes aspektusai már a kezdetektől fogva homályosak és ellentmondásosak. Alapos vizsgálatnak kell alávetnünk azokat a lehetséges ellentmondásokat, amelyek az Európai Unió diplomáciai szolgálata és a hagyományosan a tagállamok által végzett diplomáciai feladatok között adódhatnak. A tagállamok ezentúl nem dönthetnek szabadon saját külpolitikájukról? Lehetséges, hogy aggályaim tárgya nem a közeljövőben ölt testet, mégis érdemes feltenni magunknak a kérdést, milyen hatásai lesznek egy ilyen európai szolgálat létrehozásának középtávon és hosszú távon. Röviden összefoglalva: ha az Egyesült Államokban alkalmazott modell utánzása a cél, ahol a külpolitikát közvetlenül és kizárólag a szövetségi kormány alakítja az 50 állam fölött, akkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az Egyesült Államok kormányát a szavazók választják, így a külpolitika négy évente demokratikus legitimitást nyer, ami az Európai Bizottságról, az Európai Tanácsról és a jövőben létrehozandó Európai Külügyi Szolgálatról nem mondható el. Ezért a Brok-jelentés elleni szavazatommal azt szeretném kifejezni, hogy a kormányközi európai külpolitikában hiszek, mivel az európai szintű közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) nem garantálná a döntések szupranacionális jellegét ezen az érzékeny területen.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Az európai adófizetők nagyobb befolyással bírnak majd arra, hogyan használja fel az Európai Külügyi Szolgálat az Európai Unió pénzügyi erőforrásait. Üdvözlendő, hogy az Európai Parlament nagyobb költségvetési hatáskört kapott ezen a területen egy olyan időszakban, amikor a szolgálat költségvetését jogalkotási ellenőrzésnek vetik alá. Az Európai Unió jelenleg 7000 diplomatát és köztisztviselőt alkalmaz, akiknek az a feladatuk, hogy gondoskodjanak az unió céljainak előnyben részesítéséről a nemzeti és a kormányközi célokkal szemben. Az Európai Külügyi Szolgálat minden alkalmazottja politikai felelősséggel tartozik majd a Lisszaboni Szerződés nyomán nagyobb hatáskörökkel felruházott Európai Parlamentnek. A Parlament diadalt aratott azzal, hogy sikeresen keresztülvitte azt a szándékát, miszerint az Európai Külügyi Szolgálat feladatai főként az emberi jogok és a béke védelméről szóljanak. Ez jól példázza, hogy az Európai Unió tudatosan felvállalja az emberi jogok „exportőrének” fontos szerepét egy olyan időszakban, amikor az emberi jogokat sajnos számos országban szándékosan megsértik.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Külügyi Szolgálat megalapításával és működésével kapcsolatos jelentés mellett szavaztam. Nagyon fontos lépés ez Európa nemzetközi szerepének megerősítésében és a 27 tagállam külpolitikájának koordinálásában. A Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott tárgyalások során az Európai Parlament elérte az Európai Külügyi Szolgálat uniós dimenziójának megerősítését: maga a Parlament mind politikai, mind költségvetési téren fontosabb szerephez jutott az új szervezet működésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) Az Európai Külügyi Szolgálatról szóló jelentés ellen szavaztam, mert a szolgálat megalapítását áttekinthetetlen eljárásmód, a hatáskörök összekeveredése és az Európai Parlament – az Európai Unió egyetlen választott intézménye, amelynek hatásköre itt kizárólag költségvetési kérdésekre terjed ki – szerepének egyértelmű korlátozása jellemzi. Ezenkívül azért is az EKSZ ellen szavaztam, mert az egyértelműen az Európai Unió további militarizálásának eszköze, hiszen katonai akciókat is kezdeményezhet, még humanitárius segítségnyújtás és intervenció esetében is. Az Európai Uniónak nem kellene külpolitikáját és válság esetére szóló szolidaritási politikáját katonai akciókhoz kapcsolnia militarizált struktúrák és mechanizmusok alkalmazásával. Olyan szakpolitikákra és testületekre lenne szükség, amelyek garantálják a nemzetközi kapcsolatokban való autonóm és békés részvételt, és közben távol tartják magukat az Egyesült Államok opportunizmusától és intervenciós szándékaitól. A nemzetközi jog és az ENSZ alapító okmányának tiszteletben tartásával kellene fellépnünk a békés és szolidáris világrend érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark (EFD) , írásban. – Tartózkodtam a 80. módosítás elleni szavazástól, mert miközben garantálni kell az EKSZ nemzeti kormányok általi ellenőrzését, ez a módosítás az Európai Parlament számára is megadja ezt a jogkört. A szuverén államok számára nem elfogadható, hogy egy európai szervezet beavatkozzék a külpolitikájukba. Ez nem az Európai Parlament dolga.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) Nagy örömmel szavaztam a Brok-jelentés mellett. A több hónapig húzódó vitát, valamint a Tanáccsal és a Bizottsággal való egyeztetést követően végre felszállt a fehér füst. Remélem, hogy az Európai Külügyi Szolgálat az Európai Unió Alapjogi Chartáját alkalmazza majd a Lisszaboni Szerződés szellemével és céljaival összhangban, hogy a közösségi módszer prioritást kapjon a fejlesztési politika terén, valamint az Európai Unió külföldi segélyeinek megfelelő felosztása érdekében, és hogy a tagállamok (nevezetesen egyes tagállamok bizonyos külügyminisztériumai) a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének nyomán szívükön viselik majd ennek az új szervezetnek a sorsát, valamint a főképviselőre ruházott új jogköröket. Remélem azt is, hogy az, amit bizonyos tagállamok, illetve az ezen tagállamok kormányaiban dolgozó illetékesek a jogköreikbe való beavatkozásként értelmeznek – nemzetként vagy kormányként –, nem lesz maradandó, és hogy a portugál kormány olyan képviseletért harcol majd, amely megfelelő elismertséget hoz számunkra a minőség, a jogkörök, az attribútumok és a nemzeti szerepvállalók arányának tekintetében. Parlamenti képviselőkként nem olyan szolgálatot szeretnénk, amely a kormányközi felügyelettől és egyensúlytól függ, hanem olyat, amely valóban az unióhoz tartozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Luigi Ciriaco De Mita (PPE) , írásban. – (IT) A közös külpolitika és a közös gazdaságpolitika az európai integrációs folyamat szükségszerű célkitűzései. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a közös valutát is a Nizzában elakadt integrációs folyamat felgyorsítása érdekében vezettük be. Szervezési módjából adódóan az Európai Külügyi Szolgálatot az a veszély fenyegeti, hogy teljesen megbénítják, és képtelen lesz az önálló cselekvésre, ahelyett, hogy a várva várt egyesítési folyamat kezdetévé válna.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D) , írásban. – Üdvözlöm a Brok-jelentés módosított változatát. A fejlesztési politika külpolitikába való befoglalására vonatkozó javaslatot el kellett vetni. Önálló fejlesztési szolgálatra van szükségünk, amely az önálló fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási biztosnak felel. A jelentésből kitűnik, hogy a fejlesztési biztos felel a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz és az Európai Fejlesztési Alap teljes programozási, tervezési és végrehajtási ciklusáért. Garantálnunk kell, hogy a végrehajtás a megállapodás szellemével és szövegével összhangban történjen. A javaslatnak vannak még olyan részei, amelyek különböző értelmezések táptalajául szolgálhatnak. Az Európai Parlament által bevezetett módosítások azonban megerősítik a Bizottság befolyását a működési költségvetésre, így biztosítják a parlamenti felügyeletet és az egyértelmű demokratikus elszámoltathatóságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az Európai Külügyi Szolgálat megalapításával és működésével kapcsolatos jelentés mellett szavaztam, mivel a kidolgozott megállapodás erősíti az EKSZ közösségi jellegét, valamint politikai és költségvetési felelősségét a Parlament felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) 2006 novemberében a Parlament elfogadott egy olyan állásfoglalást, amely elismerte az egységes kommunikációban használt európai nyelvek stratégiai fontosságát – angol, spanyol, portugál és francia, az anyanyelvi beszélők számának sorrendjében – a kommunikáció, valamint a szolidaritási, együttműködési és gazdasági beruházási célok elérésének eszközeként. 2008-ban az Európai Bizottság elismerte, hogy ezek a nyelvek fontos hidat jelentenek az emberek között a világ különböző országaiban és régióiban.

Most, amikor éppen az EKSZ szervezése és útjára indítása folyik, úgy vélem, rendkívül fontos lenne teljes mértékben kihasználni a nemzetközileg beszélt európai nyelvek kommunikációs erejét, és munkanyelvként elfogadni őket. A szolgálat nyelvhasználatot meghatározó szabályozása és gyakorlata jól demonstrálja majd a külkapcsolati kommunikáció iránti elkötelezettséget.

Mindezt észben tartva örömmel üdvözlöm az EKSZ megalapítását, és remélem, hogy olyan eredményeket lesz képes produkálni, amilyeneket most várunk tőle. Az Európai Uniónak nagy előnyei származhatnak egy hatékony és kompetens, az unió hangját a nemzetközi porondon is hallató, és a tagállamok diplomáciai szolgálataival együttműködő EKSZ működéséből.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) E határozat célja, hogy megalapozza az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezetét és működését, amely az unió önállóan működő, a főképviselő vezetése alatt álló szerve, és amelynek létrehozásáról az Európai Unióról szóló – a Lisszaboni Szerződéssel módosított – szerződés (EUSz.) 27. cikkének (3) bekezdése rendelkezik. Az Európai Parlament szerepet – nevezetesen politikai ellenőrző szerepet – kap az unió külpolitikájában (lásd az EUSz. 14. cikkének (1) bekezdését), valamint ellátja a szerződésekben megállapított jogalkotási és költségvetési feladatait. A főképviselő rendszeresen konzultál az Európai Parlamenttel a közös kül- és biztonságpolitika főbb vonatkozásairól és alapvető választási lehetőségeiről, továbbá gondoskodik arról, hogy az Európai Parlament nézeteit kellőképpen figyelembe vegyék; az EKSZ segíti a főképviselőt e tekintetben. Különleges intézkedéseket kell hozni az európai parlamenti képviselőknek a KKBP területével kapcsolatos bizalmas információkhoz való hozzáférést illetően. Mivel nincsenek ellenvetéseim, a határozat elfogadása mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A jelentés ellen szavaztunk, mert ez a jelentés a Tanács és a Parlament többsége között a Lisszaboni Szerződés egyik fontos pontjáról folyó tárgyalások eredménye, és az Európai Unió mára legalizált föderalizmusának egyik sarokköve, ahogy az Európai Alkotmány is kimondja. Megjegyzendő, hogy a szolgálat több mint 5000 embert foglalkoztat majd az Európai Unió nagykövetségein a világ több országában.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a csoportunk által beadott javaslatokat nem fogadták el, különösen azokat, amelyek azt célozzák, hogy az Európai Unió katonai struktúráit ne vonjuk be az Európai Külügyi Szolgálat égisze alá, és hogy még intézményi kapcsolat se legyen közöttük. Ugyanez a helyzet az Európai Unió hírszerzési struktúráival.

Különösen aggasztó annak – a Tanácshoz benyújtott – javaslatunknak az elutasítása, amely a Tanács joghatósága alá eső katonai és polgári-katonai struktúrák fejlesztésének megszüntetését és felszámolását, valamint a katonai és polgári-katonai tevékenységek finanszírozásának leállítását célozza.

A fentiekből kitűnik, hogy jogos aggodalommal tekinthetünk az Európai Unió jövőjére és az általa választott útra.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D) , írásban. – (PL) Kilenc évvel ezelőtt Laekenben a korábbi belga elnökség alatt kezdődött meg az alkotmányszerződés kidolgozása, amelynek célja az Európai Unió külpolitikájának megerősítése volt, hogy az egységessé és láthatóvá váljon a nemzetközi porondon. Az Európai Unió szerződéseinek reformjával kapcsolatos számos komplikáció ellenére ma a belgáknak lehetőségük nyílt arra, hogy befejezzék a munkát, és útjára bocsássák az Európai Külügyi Szolgálatot – a 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés első évfordulóján. Mi, az Európai Parlament tagjai, akik maguk mögött tudhatjuk a Szerződés rendelkezéseit, segíthetünk ebben. Az Európai Parlament delegációja és Ashton képviselőasszony, kül- és biztonságpolitikai főképviselő között hónapokig folyó tárgyalások eredményeképpen az EKSZ a Parlament által meghatározott úton fejlődik. Brok és Verhofstadt képviselők jelentése fontos, támogatásra érdemes dokumentum, amely összefoglalja ezt a munkát. Mit sikerült elérnie a Parlamentnek a főképviselővel folytatott tárgyalásokon? Először is azt, hogy immár az Európai Unió diplomáciai szolgálatáról beszélhetünk, nem pedig egy kormányközi szolgálatról, ami azt jelenti, hogy 60%-ban az Európai Unió fogja kinevezni a tisztségviselőket. Másodszor az EKSZ Parlament általi politikai és költségvetési ellenőrzését, ami azt jelenti, hogy lehetőség lesz a delegációk vezetői véleményének kikérésére, és az intézmény költségvetésének vizsgálatára, akárcsak a Bizottság és a Tanács esetében. Harmadikként a tisztségviselők nemzetiség és nem szerinti egyenlő megoszlását kell megemlítenünk, valamint a szolgálat összetételének felülvizsgálatát 2013-ban, amely utóbbi az egyenlőtlenségek korrigálását szolgálja.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Elégedett vagyok a három európai intézmény és Ashton bárónő között az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról létrejött megállapodással. Kiegyensúlyozott szervezet jön létre a felépítés és az összetétel szempontjából, amely képes lesz segítséget nyújtani Ashton bárónőnek az Európai Unió főképviselőjeként végzett munkája során. Ezenkívül erősíti majd az Európai Parlament politikai és költségvetési ellenőrzési hatásköreit. Őszintén remélem, hogy a szolgálat a legjobb célokat szolgálja majd, miközben az Európai Unió érdekeit képviseli. Megvalósulhat a valódi politikai egységesség, és az Európai Unió egyetlen hangon szólalhat meg nemzetközi szinten. Az unió ebből csak profitálhat, tevékenységei pedig jogszerűbbek és hatékonyabbak lesznek.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Az Ashton bárónő által tett javaslat elfogadhatatlan. Lényegében az európai diplomácia egységesítését célozza saját személye és a Bizottság égisze alatt, és a tagállamoktól megtagadja ezeket a jogokat. A jelentés talán egyetlen erénye, hogy az összes tagállam képviseletét szorgalmazza az európai diplomáciai személyzetben, Ashton bárónő és a Bizottság irányítása alatt. Idáig jutottunk ebben a mai Európában: egyenlő arányban képviselve könyöröghetünk a hallgatási jogunkért! A jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés elfogadása az Európai Külügyi Szolgálat létrehozását hozta magával, és lerakta az erős európai diplomácia alapjait. Az EKSZ létrehozásának célja, hogy következetességet biztosítson Európa külső fellépéseiben, valamint segítsen a közös kül- és biztonságpolitika megteremtésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása ellen szavaztam, mert úgy vélem, hogy ez a testület az Európai Unió militarizálását fogja intézményesíteni. Szavazatommal az EKSZ létrehozásával kapcsolatos tárgyalások teljes elutasítását szeretném kifejezni, mivel ezek során Ashton bárónő meghajlott bizonyos tagállamok akarata előtt, teljesen elfeledkezve a demokrácia játékszabályairól. Az EKSZ „sui generis” intézménnyé fog válni, amely a demokratikus rendszerek alapvető mechanizmusain kívül működik majd. Hitem szerint garantálni kell azt, hogy az Európai Parlament, az Európai Unió egyetlen demokratikusan megválasztott intézménye és a nemzeti parlamentek ne csak költségvetési, hanem politikai ellenőrzéssel is rendelkezzenek az EKSZ fölött. Csoportom számára különös aggályokat vet fel az EKSZ nagymérvű katonai orientációja, valamint az a tény, hogy az európai külpolitika polgári elemének nagyobb része – nevezetesen minden, ami a fejlesztési együttműködéssel és a konfliktusmegoldással kapcsolatos – az európai biztonsági és védelmi politika alá fog tartozni. Ezért a béke és az Európai Unió demilitarizálása mellett elkötelezett Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja nem támogatja az EKSZ létrehozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE) , írásban. – (FR) Az elmúlt hetekben az illetékes parlamenti bizottságokban és a különféle politikai csoportokban zajló, az Európai Külügyi Szolgálattal kapcsolatos nehéz tárgyalásokat követően köszönetemet szeretném kifejezni Brok képviselőtársamnak azért a rengeteg munkáért, amit az ügyben végzett. A mai szavazás lerakta az Európai Unió szintjén zajló erős diplomáciai szolgálat alapjait. Ezáltal a szolgálat közösségi jellege megerősödhet, miközben annak Európai Parlament általi ellenőrzése is biztosítva lesz – mind politikai, mind költségvetési szinten. Ráadásul az új szolgálat személyzetének legalább 60%-a az Európai Unió tisztségviselői közül fog kikerülni. Sajnálatos mindazonáltal, hogy a különleges külügyi képviselők meghallgatása az Európai Parlamentben továbbra is informális; remélem, hogy néhány éven belül ez a probléma is megoldódik. Minden akadály ellenére elértük, hogy az Európai Parlament ellenőrzése erősödjön, különös tekintettel az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott közös kül- és biztonságpolitikai küldetésekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D) , írásban. – Az Európai Külügyi Szolgálatról szóló jelentés mellett szavaztam, és teljes mértékben támogatom annak az intézménynek a létrehozását, amely a Lisszaboni Szerződés kulcsfontosságú újításának köszönheti létezését, és amely Európa jövője szempontjából történelmi jelentőségű. Csupán hét hónappal az új szerződés életbe lépését követően sikerült megegyezésre jutnunk, és garantálnunk, hogy az új szolgálat politikailag és költségvetésileg elszámoltatható lesz az Európai Parlament előtt. Ez az ellenőrző szerep garantálja a szolgálat valóban demokratikus felügyeletét, ami számomra alapvető fontosságú.

Ez a jelentés biztosítja a földrajzi kiegyenlítettséget is, és egységesebbé teszi az EKSZ különböző aspektusait. Nem arról van szó, hogy megkettőznénk az Európai Unió diplomáciai szolgálatainak funkcióit, hanem az Európai Unió diplomáciájának erősítéséről. Egy ilyen megállapodás világos bizonyítéka annak, hogy az Európai Unió egyértelműen törekszik erejének koncentrálására és értékeinek hatékonyabb képviseletére. Így végre lehetőség nyílik arra, hogy valódi befolyást gyakoroljon a nemzetközi politikában. Ez az Európai Unió egésze, de az egyes tagállamok számára is új lehetőségeket kínál.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) Az, hogy a Bizottság idejekorán összehangolja az Európai Unió külpolitikájának különböző területeit, nyilvánvalóan fontos. Az Európai Külügyi Szolgálat megalapítása a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és a Bizottság alelnökének irányítása alatt olyan lépés, amely hatékonyabbá teheti az Európai Unió külső fellépéseit a nemzetközi politikában, amelynek elsősorban az a célja, hogy elkerülhetők legyenek az ellentmondások vagy a feleslegesen megkettőzött feladatok, valamint hogy biztosítható legyen az Európai Unió stratégiai érdekeinek és alapvető érdekeinek képviselete.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) Az Alkotmányügyi Bizottság tagjaként – ahol szerteágazó vitákban vettem részt az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról, és lehetőségem nyílt véleményem kifejtésére –, valamint a Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport tagjaként is támogatom a jelentést és mellette szavazok. Az Európai Parlament politikai csoportjai egységes álláspontra jutottak, mert közös érdekük volt, hogy maximálisan kihasználják a Lisszaboni Szerződés által – különösen a Parlamentnek – biztosított új jogköröket az EKSZ politikai és pénzügyi ellenőrzésének tekintetében. Újra megemlítem kezdeti és gyakran ismételt – módosítási javaslatok formájában is benyújtott – aggályomat, amely így összegezhető: garantálni kell a létrehozandó EKSZ geopolitikai kiegyensúlyozottságát. Kiemelném a főképviselő elkötelezettségét a földrajzi kiegyensúlyozottságon alapuló csoport létrehozása mellett, amelyben mind a 27 tagállam képviselői részt vesznek, és ahol nem tűrik meg a diszkriminációt, miközben az egyenlő bánásmódot aktívan támogatják.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernhard Rapkay (S&D) , írásban. – (DE) A Jogi Bizottságnak az Európai Külügyi Szolgálat témájában megbízott előadójaként szeretném hangsúlyozni, hogy – többek között a főképviselő javaslatában szereplő 6. cikk módosításainak eredményeképpen – a ma elfogadott jelentés semmiféle kötelező érvénnyel nem bír számomra előadóként, sem az Európai Parlament egésze számára a személyzeti szabályzat elfogadásának tárgyalása során. Ez különösen a szövegben szereplő, ma elfogadott lábjegyzetekre vonatkozik. Egy jogalkotási javaslatról szóló jelentés, amelyről az Európai Parlamenttel csak konzultáltak, nem lehet kötelező érvényű olyan területeken, amelyeken az Európai Parlament más jogalapok értelmében együttdöntési joggal bír.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A Parlament jóváhagyása egy olyan koherensebb és hatékonyabb európai külpolitika megteremtéséhez vezet, amely sokkal jobban megfelel a polgárok elvárásainak. Ugyanakkor jobb megoldást is el tudtunk volna képzelni.

Sajnos Ashton asszonynak, a Bizottságnak és több nemzeti kormánynak nem volt elég bátorsága ahhoz, hogy egy sokkal nagyratörőbb megoldást találjanak. Támogatjuk a kompromisszumot, mivel a Parlament sokat javított Ashton asszony eredeti javaslatán. Szilárd emberi jogi struktúra, fejlesztési politikát erősítő és a közösségi politikák nemzetivé válásának megakadályozása érdekében bevezetett biztosítékok, a demokratikus ellenőrzés megerősítése, áttekinthetőbb külügyi költségvetés, megfelelő nemi megoszlás a munkaerő-toborzást illetően – ezek azok az előrelépések, amelyekről beszélünk.

A megállapodásnak azonban vannak hiányosságai. Gyenge pontját képezi, hogy a válságkezelési struktúrákat nem határozták meg pontosan, Ashton asszonynak nincsenek állandó helyettesei, valamint az EKSZ korlátozott jogkörrel bír a polgároknak nyújtott konzuli szolgáltatásokat tekintve. Sok minden függ majd attól, hogy a kompromisszumos megoldásokat hogyan valósítják meg – most ismét Ashton képviselőasszonyon, a tagállamokon és a Bizottságon a sor. Együtt kell működniük az összetartás nevében, és felül kell kerekedniük a megosztó versengésen.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) Általában nehéz összehangolni az eltérő érdekeket és szemléleteket. A jelenlegi küzdelemben azonban nem kellene és nem szabad szem elől tévesztenünk azt a célt, hogy a feladat egy hatékony és koherens európai uniós külpolitika megteremtése. Az alábbi körülményeket kell még ehhez tisztázni: • Személyzet: kik és hányan látják majd el a feladatokat? • Egyenlőség: a személyzetet a nemi egyenlőség alapelvei alapján kell megválasztani. • Milyen jogkörökkel rendelkezik majd az EKSZ? • A költségvetési felügyeletet az Európai Parlamentnek kell ellátnia! • Az adófizetők szempontjából nagyon fontos kérdés: mennyibe fog ez kerülni nekünk? A költségeket ésszerű határokon belül kell meghatározni. Együttműködésre van szükség ebben a kérdésben, hogy kiváló minőségű és költségtakarékos lépések valósuljanak meg.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Koszovó (B7-0409/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A Görög Kommunista Párt parlamenti csoportja az állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavazott, mivel az indítvány meg akarja erősíteni Koszovó illegális elszakadását, amelyet a NATO fegyverei és az általa gyakorolt kényszer, valamint az Európai Unió és más imperialista erők erőszakoltak ki. Az állásfoglalás felmenti a NATO egészét a háború és Szerbia feldarabolása alól, támogatja a NATO csapatainak és bázisainak hosszú távú jelenlétét Koszovóban és a térség egészében, valamint ezen erőknek az EULEX-en keresztül történő alkalmazásával elősegíti az euro-egységesítő beavatkozásokat. A jelen állásfoglalás elfogultan értelmezi a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét Koszovó elszakadásának jogszerűségéről. Az állásfoglalást támogató uniós imperialista politika súlyosbítja a koszovói munkavállalók problémáit, a kizsákmányolást, korrupciót, bűnözést és a kapitalista újraszervezések arányát, így a munkavállalók egyetlen kiútja a kivándorlás marad. Súlyosbítja a térség instabilitását, a szerbek és Koszovó egész lakosságának elnyomását, valamint az EULEX és a NATO jelenléte által előidézett gondokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Koszovó egy nagyon érzékeny földrajzi zóna része, amelyre az Európai Uniónak állandóan oda kell figyelnie. Szeretném először hangsúlyozni az Európai Unión belüli kohézió siralmas hiányát, mivel még mindig nincs egységes politikai állásfoglalás az országgal kapcsolatban – és a mostani állásfoglalás ezt kifogásolja. Tulajdonképpen az Európai Unió öt tagállamának kell még elismernie Koszovó függetlenségét, amelyet ez már 2008-ban kért. Ezért nemcsak az Európai Unió belső kohéziója, hanem a világ többi részének szeme előtt tanúsított hitelesség érdekében is közös politikai álláspontra van szükségünk, különösen olyan alapvető kérdésekben, mint a vízumok kibocsátása. Úgy gondolom, hogy a régió stabilizációjában az európai integráció a régió összes országa számára fontos szerepet játszik, mivel a stabilizáció az egész közösség érdeke. Ami Koszovót illeti, az Európai Unióhoz történő csatlakozási tervek nagyban elősegítik a szükséges reformok végrehajtását, különösen az emberi jogokra vonatkozóakat, amelyek már korábban felmerültek, és amelyeket támogatnunk kell. Habozás nélkül támogatom a jelen állásfoglalást, amely ezeket a fontos kérdéseket célozza meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A Koszovó európai uniós jövőjéről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavaztam, mert az indítvány Koszovóra független államként tekint, és így is kezeli. Az állásfoglalás nem tartja be az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99-es határozatát, ráadásul felszólítja az Európai Unió azon öt tagállamát – ideértve Görögországot is –, amelyek nem ismerték el Koszovó egyoldalú függetlenségét, hogy tegyék ezt meg; azaz hogy szegjék meg az ENSZ határozatát. Következésképpen az állásfoglalás nem jelent előrelépést a helyzet megoldásában, és nem segíti elő a térség stabilitásának és békéjének megszilárdítását. Az állásfoglalás ráadásul az EULEX hangsúlyosabb koszovói jelenlétére szólít fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) Az állásfoglalás ellen szavaztam. Az állásfoglalás, a helyzetelemzés és a javasolt irány tanúsítják, hogy mennyire igazuk volt azoknak, akik ellenezték Koszovó elszakadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Koszovót a tagállamok még mindig nem ismerték el egyhangúlag. Annak az óvatosságnak, amelyet néhányan ez iránt az új ország iránt tanúsítanak, bizonyára politikai és stratégiai okai vannak, azonban jóval gyakorlatibb természetűek is, elsősorban abból következően, hogy az ott mindennapossá vált korrupció és szervezett bűnözés megakadályozza Koszovót abban, hogy hitelt érdemlően igazolhassa jogállami mivoltát.

A balkáni térség többi országához hasonlóan jó volna, ha Koszovó bizonyítékokkal igazolná, hogy végérvényesen elkötelezte magát az olyan politikák és reformok mellett, amelyek egyrészt az Unió felé mutatnak, másrészt pedig erősítik a saját politikai felépítését, megteremtve a feltételeket ahhoz, hogy állampolgárai felvállalják a demokráciát, és visszautasítsák az erőszakot – különösen az etnikai erőszakot – mint a konfliktusok megoldásának módját. Koszovó előtt még hosszú út áll.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Ez az állásfoglalás tudomásul veszi Koszovó függetlenségének 2008. február 17-én történt kikiáltását, amelyet 69 ország ismert el, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a közös megközelítésben, mindvégig szem előtt tartva Koszovó tervezett uniós csatlakozását. Véleményem szerint a fegyveres konfliktus igen nehéz öröksége ellenére az uniós csatlakozás lehetősége erős ösztönző erőként hat a szükséges koszovói reformok tekintetében, és a gyakorlati lépések megtételét sürgetem az emberi jogok alkalmazásával és a jogállamiság megerősítésével, amelyek sokkal kézzelfoghatóbbak Koszovó állampolgárai számára

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Azon egyszerű tény, hogy bizonyos uniós tagállamok még mindig nem ismerték el Koszovó függetlenségét, elég ahhoz, hogy megállapíthassuk: a jelen állásfoglalás tartalma elfogadhatatlan. Sajnos a Parlament többsége ismét olyan tetteket támogat, amelyek ellentétesek a nemzetközi törvényekkel. Mint az Egységes Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportja által benyújtott, és a többség által visszautasított módosítás is jelzi, a párbeszéd és a tárgyalások folytatása a nemzetközi jognak megfelelően az egyetlen út, amely a régió stabilitásához és tartós békéjéhez vezethet.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD) , írásban. – (IT) Lunacek asszony állásfoglalásra irányuló indítványa világosan megmutatja Koszovó előrehaladásának lassúságát, és úgy gondolom, hogy az említett problémák még kevésbé valószínűvé teszik uniós csatlakozását, mivel ez az Európai Unió heterogén karakterét hangsúlyozná, amelyet a legutóbbi csatlakozások is erősítettek. Hasonlóan ahhoz, mint amit Albánia uniós integrációjáról mondtam, azt hiszem, hogy válaszúthoz érkeztünk: Európának választania kell aközött, hogy kizárólag földrajzi feltételek mentén elgondolt egységként határozza meg magát, vagy pedig szervesen összefüggő, koherens és olyan államokból álló egységgé válik, amelyek a sokszínűségükben is olyan közös jellemzőket mutatnak, amelyek összhangban állnak az európai eszmével. Az a megkerülhetetlen tény, hogy öt tagállam nem ismeri el Koszovó függetlenségét, jelenleg olyan akadály, amely Koszovó Európához történő csatlakozását paradoxonná teszi. Éppen ezért nem tudom támogatni Lunacek asszony állásfoglalásra irányuló indítványát.

 
  
MPphoto
 
 

  Jaromír Kohlíček (GUE/NGL) , írásban. – (CS) A Koszovóval kapcsolatos európai integrációs folyamatról szóló állásfoglalás-tervezet szerzője nyilvánvalóan nem a való világban él, és nem veszi tudomásul, hogy Koszovó nem tagja a nemzetközi közösségnek. Az az erőfeszítés, hogy a nyomást a belső gazdasági helyzet javításával váltsák fel, hogy lehetővé tegyék az őshonos lakosság – azaz a szerb, gorani, roma és más etnikai, többségükben albán csoportok – együttélését, hogy megelőzzék a kisebbségben élők megfélemlítését, és hogy szigorúan lépjenek fel az egész Európára kiterjedő drogklánok ellen – ezek azok a fontos kérdések, amelyek megoldása hozzásegíthet a térség helyzetének javításához és a határokon átívelő együttműködés megerősítéséhez. Még mindig nem lehet folytatni az állampolgárok nyilvántartásba vételét, és az ország még mindig teljes egészében külföldi gazdasági támogatásoktól függ. Nincs politikai akarat még arra sem, hogy legalább tisztességes helyi választásokat és a helyi hatóságok működési feltételeit biztosítsák. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem pusztán formai, és ugyanez érvényes a decentralizációra és a közszolgálat reformjára is. Mindennek eleddig semmilyen hatással nem volt az országban fennálló helyzetre. Az általánosan burjánzó korrupció, a fegyvercsempészet és a drogok bizonytalanságot keltenek a régióban. Furcsa, hogy ennek a területnek a pénzneme az euró. Különösen azért, mert a közös európai pénznem használatához szükséges alapvető előfeltételek még csak megközelítőleg sem teljesültek. Egyértelmű, hogy az Egységes Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal nem érthet egyet ezzel a tervezettel.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian-Jean Marinescu (PPE) , írásban. – (RO) Nagyon kellemetlen meglepetés volt, amikor a hét elején olvastam az újságban, hogy egy felfegyverzett férfi négyszer rálőtt a koszovói parlament szerb képviselőjére. A támadás négy nappal a mitrovicai szerb tüntetésen bekövetkezett robbanás után történt. Az Európai Uniónak mindenképpen elő kell segítenie a demokrácia megteremtését és a stabilitás megerősítését Koszovóban. Ezért az indítványtervezetnek elsődlegesen a tartomány realitásaira kellett volna reflektálnia, mint például az igazságszolgáltatás régóta húzódó reformjára, vagy azokra a nehézségekre, amelyekkel az uniós megbízottak a pristinai helyi hatóságokkal történő kommunikáció során szembesültek. A regionális együttműködés kulcsfontosságú a nyugat-balkáni országok gazdasági fejlődése, de a kölcsönös tisztelet és a jogállamiság tisztelete tekintetében is. Különösen a Belgrád és Pristina közötti, főleg helyi szintű együttműködés létfontosságú az állampolgárok számára, mindenekelőtt a leginkább érintett ágazatokban, mint például a környezetvédelem, infrastruktúra és kereskedelem. És végül, de nem utolsósorban, ami Koszovó státusának elismerését illeti: a vitára bocsátott állásfoglalás üzenetének világosan kellett volna jeleznie, hogy nem tükrözi az összes uniós tagállam álláspontját.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Öt uniós tagállam, köztük Franciaország, nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Következésképpen elfogadhatatlan egy olyan jelentés előterjesztése, amely Koszovó uniós integrációját támogatja. Sőt, túlságosan is tisztelem a tartomány lakóit ahhoz, hogy azt várjam el tőlük, hogy a nemrég történt konfliktusok következményeiként fellépő szenvedéseiken kívül még a koppenhágai kritériumoknak is megfeleljenek. Nem fogok ezen elfogadhatatlan és provokatív szöveg mellett szavazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A regionális stabilitás és a nyugat-balkáni régió országainak uniós integrációja mindig is az Európai Unió prioritásai közé tartozott. Ebben a bonyolult folyamatban vannak olyan országok, amelyek gyorsabban közelítettek az EU-hoz, mint mások, például Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró. Különféle okok miatt ez a folyamat Koszovó számára lassúbb volt, és állampolgárai még mindig vízumkötelesek, ha az Európai Unió tagállamaiba szeretnének utazni. Sürgősen túl kell lépnünk ezen a helyzeten, és ez az erőfeszítés teljes egészében és kizárólag Koszovón múlik, amelynek a cél érdekében végre kell hajtania a szükséges reformokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) A Koszovóval kapcsolatos állásfoglalás ellen szavaztam, mert arra ösztönzi a Koszovó egyoldalú függetlenségét el nem ismerő tagállamokat, hogy ezt megtegyék. Az Egységes Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal mindig is ellenezte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását, mert ez ellentétes a nemzetközi joggal. Ezzel szemben elkötelezzük magunkat a párbeszéd olyan formában történő folytatására, amely mindkét felet kielégíti, és amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99-es határozatán alapul, összhangban a nemzetközi joggal, mivel ez az egyetlen módja a régióban való béke és stabilitás megteremtésének.

 
  
MPphoto
 
 

  Francisco José Millán Mon és José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra (PPE) , írásban. – (ES) A spanyol küldöttség nevében az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport tagjaként szeretnénk kijelenteni, hogy a Koszovó európai integrációs folyamatával kapcsolatos állásfoglalás ellen leadott szavazatunk oka az, hogy az állásfoglalás úgy kezeli Koszovót, mint egy teljességgel szokványos helyzetben lévő független államot, és nem veszi figyelembe azt, hogy az adott terület státusa a nemzetközi közösségen belül igen vitatott – a Nemzetközi Bíróság véleménye még mindig nem érkezett meg –, és Koszovót az Európai Unió öt tagállama, köztük Spanyolország sem ismerte el.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Az Európai Parlament ma világos jelét adta annak, hogy a független Koszovó jövője az európai uniós integrációban rejlik. Ez biztató jel Koszovó kormánya és állampolgárai számára is. Továbbá pedig világosan megfogalmazódott az a kérés, hogy az az öt tagállam, amely még nem ismerte el Koszovót államként, ezt haladéktalanul megtegye, hogy növelhessük a támogatásunk hatékonyságát. A parlamenti képviselők egyértelmű többsége elutasította a Koszovó státusának kérdéséről szóló további vitát, nem feledve, hogy a Nemzetközi Bíróság nyilatkozata júliusban várható. Ezzel az állásfoglalással a Parlament támogatja a vízumliberalizációkról szóló tárgyalások mihamarabbi elkezdését. Koszovó lakóit nem szabadna továbbra is megfosztani az utazás szabadságától, amelyet az Európai Unió a régió többi államának az év végéig valószínűleg megad. Az állásfoglalás felszólít arra, hogy sürgősen hajtsák végre ezt a lépést, hogy felszabadítsák a koszovóiakat regionális és nemzetközi elszigeteltségükből.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Albánia (B7-0408/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A görögországi Kommunista Párt az állásfoglalási indítvány ellen szavazott, mivel ellenzi Albánia európai uniós csatlakozását ugyanazon okok miatt, amelyek miatt Görögország csatlakozását és további tagságát is ellenzi ebben az imperialista nemzetközi unióban. A csatlakozás az euro-egységesítés és az albán tőke előnyére fog válni, különösen az energia, bányászat és szállítás, valamint az agresszív imperialista EU és a NATO terveinek tekintetében, valamint kárára lesz a munkásoknak, a szegény gazdáknak és kis- és középvállalkozásoknak.

Az állásfoglalási indítvány a kapitalista újrastrukturálási csomagot sürgeti, amelyet gyalázatos, az ország széles néprétegeit elnyomó politikai rendszerű és az Európai Unióval együttműködő burzsoá pártok akarnak meghonosítani és előrevinni. Ennek a széles néprétegeket elnyomó, az 1990-es években népi felkeléseket okozó támadásnak az eredménye a privatizáció, a tömeges munkanélküliség, a kivándorlás, a vidék elhagyása, a megnövekedett kizsákmányolás, a bűnözés és a korrupció. Előzmény nélküli nyílt beavatkozást kísérel meg az ország belső ügyeibe és a politikai ellenzéki rendszerbe, és demokráciaellenes szabályozásokat követel a politikai pártok és a parlament működésében. Az Európai Unió és az albán burzsoá hatalom politikája a csatlakozás előmenetele ügyében súlyosbítja az ország fejlődési problémáit, a munkások helyzetét, a tőkeelvonást és a migrációs áramlatokat, valamint biztonsági tekintetben hatalmas kockázatot jelentene a térség számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Amikor a jelen, Albánia uniós csatlakozásáról szóló állásfoglalás-tervezet mellett szavaztam, úgy döntöttem, hogy támogatom a két fő elgondolását. Egyrészt támogatom azt a gondolatot, hogy az ország hosszú távon csatlakozzon az Unióhoz, amelyet különösen igazolnak az eddigi hatalmas erőfeszítések és a már elért eredmények. Történtek tényleges pozitív lépések a korrupció elleni küzdelem és Albánia demokratikus kereteinek megerősítése terén. Másrészt a demokrácia megerősítése vagy az ország fenntartható fejlődése tekintetében még jelentős előrelépésre van szükség. A 2009 júliusában lezajlott albán országgyűlési választásokat követő politikai válság megmutatta, hogy ez az ország még mindig komoly problémákkal néz szembe. Éppen ezért mindannyiunk támogatására szüksége van.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Ez a jelentés a példája annak, hogy mire képes az európai propaganda, ha nem akarja tudomásul venni a múlt hibáit: igaz ugyan, hogy Chountis úr jelentése kiemeli az Albánián belüli problémákat, ugyanakkor viszont szinte azt mondja, hogy kötelességünk a balkáni országokat az Unióba fogadni, mintha ez meg lenne írva a csillagokban, és senki sem tiltakozhatna ellene. Ezzel egyáltalán nem értek egyet: Albániának szembeszökően nyilvánvaló problémái vannak jelenleg a belső politikai stabilitásával és a korrupció igen magas szintjével. Csatlakozása további gondokat okozna azokon felül, amelyekkel az Uniónak már eddig szembe kellett néznie, és továbbra is szembe kell néznie egy olyan hatalmas bővítés után, amellyel gyakorlatilag megduplázódott a tagállamok száma. Albánia uniós csatlakozása mellett az uniós bürokraták hatalomvágyát és centralizmusát kivéve semmi sem szól; a balkán-félszigeti köztársaság jelenlegi helyzetét tekintve nem látom, hogy csatlakozása mivel tudna hozzájárulni az európai integráció ügyéhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy Albániának folytatnia kell az útját az Európai Unióba való belépés felé. Az Uniónak fokozatosan folytatnia kell bővítési stratégiáját. Ösztönző erőként is kellene hatnia a tagjelölt vagy lehetséges tagjelölt országok fontos reformjainak végrehajtásában. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy az Unióba vezető út sokat követel. Az Európai Unióba való belépés feltételei világosak és ismertek, és nem mindig könnyen teljesíthetők. Albánia esetében még nagyon hosszú az út, amint a jelentés is világosan kifejti. Kezdjük azzal, hogy meg kell felelnie a koppenhágai kritériumoknak, ideértve a demokratikus intézmények stabilizációjának folyamatát is. Ebben az értelemben szeretném kiemelni és támogatni Sali Berisha miniszterelnök azon erőfeszítéseit, hogy hatékony megoldást találjon a jelen politikai válságra, és ugyanakkor pedig bírálja a szocialista ellenzék aljas viselkedését. Az egyes országok előrehaladási üteme a csatlakozás tekintetében tehát a tagjelölt vagy a lehetséges tagjelölt országon múlik. Remélem, hogy Albánia céltudatosan és határozottan folytatja útját az Unió felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Bairbre de Brún (GUE/NGL) , írásban. – (GA) Bár a jelentés mellett adtam le a szavazatomat, a véleményem az, hogy Albánia népének kellene eldöntenie, hogy szeretnének-e az Európai Unió részei lenni.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Albánia nem kivétel a Nyugat-Balkán instabilitása szempontjából, és tudja azt is, hogy ez a válság azzal fenyeget, hogy azok a reformok, amelyeket javarészt az Európai Unió felé történő közeledés érdekében kezdtek el, elbuknak. Ha visszaemlékeznek Enver Hoxha diktatúrájára, nyilvánvaló, hogy Albánia nagyon kevés garanciát tud nyújtani arra, hogy kitartó marad az elkezdett úton, és az európai normák fényében elfogadható szintre emeli a fejlettségét, valamint növeli a jogállamiságnak és az egyén szabadságának a tiszteletét. Az ország NATO-csatlakozása fontos lépés volt, azonban ez még nem elég ahhoz, hogy az Unió Albániát szilárd tagjelöltként tartsa számon.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Annak ellenére, hogy az állásfoglalás elismeri Albánia előrehaladását a reformfolyamatban, hangsúlyozza azt is, hogy további jelentős erőfeszítésre van szükség a demokrácia és a jogállamiság megerősítése, valamint az ország fenntartható gazdasági fejlődése érdekében. Úgy gondolom, hogy az Európai Unióba való belépés lehetősége lendületet ad majd a nyugat-balkáni reformoknak, és konstruktív szerepet fog játszani a régióban a béke, a stabilitás és a konfliktusok megelőzésének javításában, amely erősíti a jószomszédi kapcsolatokat, és a fenntartható fejlődés segítségével megoldásokat keres a gazdasági és társadalmi szükségletekre. Azonban minden ország uniós tagsága azon az erőfeszítésen múlik, hogy eleget tegyen a koppenhágai kritériumoknak, valamint hogy megfeleljen a stabilizációs és társulási folyamat feltételeinek, amelyeket remélhetőleg az ország sikeresen teljesít.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Az albánok iránt érzett barátságom miatt szavaztam a jelen szöveg ellen. Hogyan is akarjuk, hogy egy olyan Európai Unióba lépjenek be, amely a pénzügyi elit érdekeit tartja szem előtt, és minden mást kizár? Semmilyen bővítés nem képzelhető el addig, amíg az Európai Unió a népek közötti versengést és a kivételezettek érdekeinek védelmét támogatja. Továbbá pedig a posztkommunista Albánia nagyon kevéssé bizonyította, hogy képes fellépni a szervezett bűnözés ellen, amely abban az országban burjánzik. Az állásfoglalás ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A nyugat-balkáni régió stabilitása és országainak az Európai Unióba történő integrálása mindig is az Unió prioritásai közé tartozott. Ezért az uniós integráció lehetősége a régió országait arra ösztönzi, hogy további erőfeszítéseket tegyenek azon reformok végrehajtása tekintetében, amelyek a teljes jogú uniós tagság megszerzéséhez szükségesek. Ezen országoknak fokozott erőfeszítéseket kell tenniük a béke, a stabilitás és a konfliktusok megelőzése tekintetében, mindezt a jószomszédi kapcsolatok erősítése mellett. Albánia az integrációs folyamat előrehaladott szakaszában van, és már válaszolt a Bizottság kérdőívére az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét előkészítendő véleményezéssel kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – Az Albániáról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mert ez megerősíti a Parlament támogatását Albánia európai jövője mellett, amennyiben az ország eléri a megfelelő politikai stabilitást és megbízhatóságot, valamint teljes mértékben teljesíti a koppenhágai kritériumokat. Méltatja a reformfolyamatok során elért haladást, hangsúlyozva, hogy további lényeges erőfeszítésre van szükség a demokrácia és a jogállamiság, valamint az ország fenntartható fejlődésének megerősítése tekintetében. Az állásfoglalás üdvözli a vízumliberalizációra irányuló javaslat elfogadását, és felszólít az albán állampolgárok számára 2010 végéig megadandó vízummentesség megvalósítására. Hangsúlyozza a hatalmi ágak megosztásának fontosságát, valamint a független igazságszolgáltatás tiszteletben tartását, és felszólít arra, hogy ebben a kérdésben további jelentős előrelépésre van szükség. A korrupció, a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem a legégetőbb problémák közé tartoznak, ezekről a jelentés állást foglal. Szól továbbá a roma kisebbség jogairól, a szakszervezetek jogairól, a társadalmi helyzetről, a nőjogokról, valamint a kormánynak a civil társadalommal folytatott konzultációjáról a törvénytervezetekkel és az elkezdett reformokkal kapcsolatban. Támogatja a fejlődést és a megújuló energia használatát, a tömegközlekedést és a környezetvédelmi jogszabályok bevezetését.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Üdvözlöm az állásfoglalás elfogadását, különösen azért, mert pozitívan értékeli az igazságszolgáltatásban elért haladást, de hangsúlyozza, hogy a reformok végrehajtása még mindig korai fázisban van; azon az állásponton van, hogy az igazságszolgáltatás reformja, ideértve a bírósági ítéletek végrehajtását is, kulcsfontosságú előfeltétele Albánia uniós tagság iránti kérelmének, és kiemeli a hatalmi ágak megosztásának fontosságát egy demokratikus társadalomban. Hangoztatja, hogy az átlátható, pártatlan és hatékony igazságszolgáltatás, amely független a politikától, vagy bármely más nyomásgyakorlástól vagy ellenőrzéstől, alapvető fontosságú a jogállamiság megteremtésében, és felszólít arra, hogy ezen a téren sürgősen fogadjanak el egy átfogó, hosszú távú stratégiát, amely magában foglalja a szükséges jogszabályokat és végrehajtási intézkedéseket. Felszólítja az ellenzéket arra, hogy vegyen részt az előkészítési folyamatban, és teljes mellszélességgel támogassa az igazságszolgáltatás reformját; azonban hangsúlyozza azt is, hogy az igazságszolgáltatásnak elégséges pénzügyi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy az egész országban hatékonyan működjön. Ezért várja a Bizottság újabb segítségnyújtási kezdeményezéseit, és üdvözli a Súlyos Bűntettek Bíróságának a közelmúltban Tiranában történt megnyitását.

 
  
MPphoto
 
 

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL) , írásban. – (DA) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert olyan felhívásokat tartalmaz, amelyek Albánia haladását segítik elő. Ugyanakkor azonban az „igen” szavazatomat semmilyen körülmények között nem lehet az albán nép uniós csatlakozására való közvetlen vagy közvetett felszólításként értelmezni. Ennek eldöntése teljes mértékben az albán néptől függ.

 
  
MPphoto
 
 

  Eva-Britt Svensson (GUE/NGL) , írásban. – Ugyan az állásfoglalás mellett adtam le a szavazatomat, meggyőződésem, hogy Albánia lakóinak kellene eldönteniük, hogy csatlakozni kívánnak-e az Európai Unióhoz.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítványok: Koszovó (B7-0409/2010) és Albánia (B7-0408/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D) , írásban. – (LT) Albánia és Koszovó is előreléptek a jogállamiság és az ország fenntartható fejlődését biztosító demokratikus reformok végrehajtásában. Ugyanakkor folytatniuk kell a célkitűzések elérését, különösen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, az állami intézmények adminisztratív képességeinek erősítésében, valamint a jog elsőbbségének biztosításában. Albániában már egy éve nagy politikai feszültség uralkodik a parlamenti választások eredményei miatt, és ez károsan hat az ország azon törekvésére, hogy az Európai Unió tagállama legyen. Albánia politikai erőinek konstruktív párbeszédet kell folytatniuk az eredmények felőli megállapodás és egy olyan választási törvény érdekében, amely új, teljességgel átlátható választási folyamatot tesz lehetővé. Azért szavaztam az állásfoglalások mellett, mivel ezek az uniós tagállamokat is felszólítják arra, hogy ezekkel az országokkal új együttműködési stratégiákat dolgozzanak ki. Az egyik ilyen stratégia a személyes kapcsolat, a diákok, egyetemi hallgatók és tudósok felsőoktatási csereprogramokban való részvétele.

 
  
MPphoto
 
 

  Ernst Strasser (PPE) , írásban. – (DE) A jelen állásfoglalás vízumliberalizációjával kapcsolatban szeretnénk megjegyezni a következőket. Elviekben támogatnunk kellene a nyugat-balkáni országok vízummentességét. Azonban mindennek az az előfeltétele, hogy minden előzetes követelmény teljes mértékben teljesüljön.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: A kirgizisztáni helyzet (B7-0419/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A különféle politikai csoportok által megfogalmazott közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett adtam le a szavazatomat. Ez az állásfoglalás bizonyítja, hogy a Kirgizisztánnak már kifizetett összegnél nagyobb összeg felszabadítására van szükség, kifejezetten az ENSZ sürgős felhívására adandó válaszként, amely 71 millió USD sürgősségi segélyt kíván összegyűjteni. Továbbá pedig úgy gondolom, hogy az országnak nemcsak sürgősségi segélyre, hanem olyan eszközökre is szüksége van, amelyekkel stabilizálhatja helyzetét, és biztosíthatja, hogy ez nem ismétlődik meg. Olyan eszközök bevezetésére van tehát szükség, amelyek elősegítik Kirgizisztán biztonságának helyreállítását.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A hivatalos politikai szinten elért sikerek ellenére Kirgizisztán továbbra is instabilitásba és konfliktusokba süllyed, és semmi jele annak, hogy a helyzet hamarosan stabilizálódni fog. A Szovjetunió felbomlása után függetlenné vált ország bebizonyította, hogy képtelen jobb színvonalat biztosítani az emberi jogokat és az egyén szabadságának tiszteletét tekintve.

Úgy gondolom, hogy az Európai Unió felvállalhatja a közvetítő-stabilizáló szerepét, és a konfliktust követő helyzetben aktívan hozzá kellene járulnia a tényleg béketeremtés és demokratizálódás nehéz feladatához egy olyan országban, amely szomszédjai közé sorolja Oroszországot és Kínát is.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Ez az állásfoglalás a Dél-Kirgizisztánban nemrég kitört tragikus és erőszakos összecsapások fölötti mélységes aggodalmát fejezi ki, és minden áldozat családjának részvétét nyilvánítja. Hangsúlyoznám az állásfoglalás azon felhívását, hogy mindent meg kell tenni a rendes kerékvágásba való visszatérés biztosítása érdekében, és minden szükséges feltételt meg kell teremteni ahhoz, hogy a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek biztonságban és méltósággal, önkéntesen visszatérhessenek otthonaikba. Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot a humanitárius segítségnyújtásban a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben történő részvételre, valamint arra, hogy rövid és középtávú újjáépítési programokat kezdjen el a lerombolt házak visszaépítése és a megsemmisült értékek helyettesítése érdekében, illetve a kirgiz hatóságokkal és más adományozókkal együtt történő rehabilitációs projektek kidolgozására, hogy előmozdítsák a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatérését.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz (PPE) , írásban. – (PL) A június 11-én Dél-Kirgizisztánban, és különösen Osh és Dzsalalabad városában történt zavargásokkal és összecsapásokkal kapcsolatban, amelyek során háromszáz ember életét vesztette és kétezren megsebesültek, azt gondolom, hogy az Európai Uniónak mint a demokrácia, a jog, a rend és az emberi jogok iránti tisztelet letéteményesének minden hasonló esemény alkalmával határozottan reagálnia kell, és meg kell próbálnia megakadályozni a jelenleg Kirgizisztánban folyó destabilizációs folyamathoz hasonló eseményeket. Ezért úgy szeretném kifejezni Kirgizisztán iránti szolidaritásomat és támogatásomat, hogy támogatom az állásfoglalást, és az elfogadása mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Nagy aggodalommal szemlélem, hogy Dél-Kirgizisztánban, Osh és Dzsalalabad városában nemrégiben erőszakos összecsapások folytak. Ezért – az Uniónak a régió iránti elkötelezettségét, különösen a Közép-Ázsiai Stratégiát figyelembe véve – el kell köteleznünk magunkat a Kirgizisztánnak nyújtott segítségnyújtás mellett. A helyzet súlyossága azt jelenti, hogy az Unió által nyújtott humanitárius segélyt jelentős mértékben meg kell növelni, hogy e súlyos konfliktusok által érintett valamennyi személyt támogatni lehessen.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Üdvözlöm az állásfoglalás elfogadását, főként azért, mert felszólít az Európai Unió által nyújtott humanitárius segély jelentős megemelésére a dél-kirgizisztáni erőszakos cselekmények miatt szenvedők megsegítése érdekében, valamint a Stabilitási Eszköz széleskörű használatára is, valamint azért, mert hangsúlyozza azon elképzelésünket, hogy Dél-Kirgizisztánban hosszú távon is szükség lesz egy újfajta uniós szerepvállalásra. Az állásfoglalás ismételten felszólítja a Bizottságot a fejlesztési együttműködési eszköz keretén belül a támogatások újraelosztásával kapcsolatos javaslatok előkészítésére, ennek segítségével az Európai Unió megfelelő módon tud folyamatosan reagálni az új kirgizisztáni helyzetre. Az állásfoglalás azt is hangsúlyozza, hogy az Unió Közép-Ázsiai politikájának legfontosabb pontja az emberek biztonsága.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Az AIDS/HIV, tekintettel a XVIII. AIDS-konferenciára (2010. július 18-23., Bécs) (RC-B7-0412/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  John Attard-Montalto, Louis Grech és Edward Scicluna (S&D), írásban. − A máltai Munkáspárt küldöttsége az Európai Unió HIV/AIDS elleni küzdelméről szóló közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett adta le a szavazatát, különösen azért, mert olyan alapvető kérdésekre és elsődleges fontosságú problémákra irányítja a figyelmet, amelyek globális és tragikus módon érintik rengeteg ember életét, különösen a szegénység sújtotta fekete-afrikai régióban élő nőket és gyerekeket. A régióban 22,4 millióan HIV/AIDS fertőzöttek. Habár első látásra úgy tűnik, hogy az állásfoglalásban nincs közvetlen utalás az abortuszra, a küldöttségem nem támogatja az abortuszt potenciális megoldásnak tartó cikkeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlo Casini (PPE) , írásban. – (IT) Újból egy olyan szomorú helyzet előtt állunk, amelyben az élethez való jog kérdésében igazságtalan megoldásokat kínáló érveket alkalmaznak egy valós és komoly probléma (jelen esetben a HIV elleni küzdelem) kapcsán, így lehetetlenné téve, hogy mellette szavazzanak. A „szexuális és reprodukciós egészség” kifejezést ma már arra használják, hogy a parlamenteket meggyőzzék az abortusz támogatásáról. Nem engedhetjük, hogy becsapjanak.

Mindenkinek, engem is ideértve, elő kell segítenie a szexuális és reprodukciós egészséget, de amikor a szavak más, gyakorlatilag ellentétes jelentést hordoznak (jelen esetben egy emberi lény meggyilkolását a nők döntési szabadságaként mutatják be), akkor szükségessé válik a csalás leleplezése. Az abortusz a világban valódi tragédia, de valódi tragédia a mi Európánkban is! Azon szándékom, hogy az állásfoglalás ellen szavazok, nem kívánja gátolni az AIDS elleni széleskörű küzdelmet, de szembehelyezkedik a fent említett módszerrel és tartalommal.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A XVIII. Nemzetközi AIDS Konferencia fényében az AIDS/HIV elleni küzdelemmel kapcsolatos állásfoglalás mellett tettem le a szavazatomat, mert a globális közegészség szintjén a HIV/AIDS elleni küzdelemben kiemelt megközelítésre és fokozott erőfeszítésre van szükség, valamint arra, hogy a vírus által érintett személyek egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és munkavállaláshoz való általános hozzáférését megkönnyítsük. Életbevágóan fontos a HIV/AIDS hordozók megbélyegzésének és negatív diszkriminációjának leküzdése, és jogaik védelmének biztosítása.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A politikai csoportoknak egy ilyen témában széles körű konszenzusra kellene jutniuk, és türtőztetniük kellett volna magukat, hogy ne használják ilyen vagy olyan politikai célok érdekében. Mivel a közös állásfoglalásra irányuló indítványt kizárólag a Parlament baloldali és szélsőbaloldali pártjai írták alá, világosan látható, hogy ezt a célt aláásták. Az emberekkel, a betegségükkel és az általa okozott szenvedéssel, a betegségnek a társadalomra – különösen a legkevésbé fejlett országokban – gyakorolt hatásával kellene törődnünk. Jobb megoldásokat kell találnunk erre a csapásra, és ezeknek az embereknek az érdekében enyhítenünk kell a hatását.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Az AIDS súlyos humanitárius problémát jelent világszerte, és ezért globális szintű integrált reagálásra van szükség, amely mozgósítja a különféle régiók és kontinensek államait, intézményeit és társadalmait. A továbbra is erőteljesen érezhető társadalmi megbélyegzés és a betegség folyamatos és magas halálozási aránnyal történő terjedése – amely különösen a legkevésbé fejlett és a legrosszabb humanitárius helyzetben lévő országokban pusztító hatású – ki kell, hogy vívja az Európai Unió és a tagállamok intézményeinek aggódását és elköteleződését annak érdekében, hogy valós erőforrásokat tegyenek elérhetővé az átfogó és hatékony válaszadás érdekében, amely képes biztosítani a megelőzési politikák szükséges harmonizációját, valamint a betegség megfelelő kezelését. Ugyanakkor azonban nem értek egyet azzal, hogy a HIV elleni küzdelmet olyan kényes témával kapcsolják össze, mint az abortusz.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Az állásfoglalás az AIDS/HIV problémáját aktuális adatokkal alátámasztva és sokrétű megközelítésben ragadja meg. Hangsúlyozza a kulcsfontosságú kérdéseket, amelyeket természetesen mi is támogatunk, ideértve többek között az egészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférést, a kormányok ennek való megfelelését, valamint a mindenki számára elérhető közgyógyellátást. Továbbá a HIV/AIDS hordozók emberi jogainak, különösen a szexuális és reprodukciós egészséghez való jog elősegítése, védelme és tisztelete; a gazdasági, jogi, társadalmi és technikai akadályokra irányuló figyelem, amelyek olyan büntetőjoggal társulnak, amely gátolja a HIV elleni hatékony küzdelmet. Szükség van az új megelőzési technológiák – ideértve az oltóanyagokat és a mikrobaölő szereket – kutatásának tisztességes és rugalmas finanszírozására. Az állásfoglalás felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fordítsák meg a fejlődő országokban tapasztalható, a szexuális és reprodukciós egészséghez és az ehhez kapcsolódó jogok finanszírozásának aggasztó zuhanását.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE) , írásban. – (FR) Erőteljes meggyőződéssel szavaztam az állásfoglalás mellett, amely arra kéri az Európai Unió tagállamait a következő, Bécsben megszervezett nemzetközi AIDS-konferencia előestéjén, hogy olyan új törvényeket hozzanak, amelyek hozzáférhető és hatékony HIV-elleni gyógyszereket biztosítanak, a fejlődő országokban támogassák a felvilágosító kampányokat, növeljék az új oltóanyagok és mikrobaölő szerek kutatásának finanszírozását, valamint küzdjenek a páciensek negatív diszkriminációja ellen. Világszerte több mint 33 millióan élnek AIDS-fertőzöttként, és nagyon korlátozottan férnek hozzá antiretrovírusos gyógyszerekhez. Remélem, hogy ezt a néhány ajánlást szem előtt tartják a jövő heti nemzetközi konferencián is.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) A következő, júliusi bécsi Nemzetközi AIDS-konferencia előtt számunkra, parlamenti képviselők számára fontosnak tűnt, hogy a kormányok felé határozott üzenetet fogalmazzunk meg. Következésképpen az állásfoglalás mellett szavaztam, amely felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a HIV/AIDS elleni küzdelemben: kezeljék globális közegészségügyi kérdésként, és az emberi jogokat helyezzék a megelőzés, kezelés és támogatás központjába.

A kezelésben részesülők aránya még mindig nagyon alacsony, és olyan törvényekre van szükség, amelyek megfizethető és hatékony HIV elleni gyógyszereket tesznek elérhetővé. Mélységesen elítélem a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, amelyek a Kereskedelmi Világszervezettel kötött megállapodás ellenére a kereskedelmi érdekeket az egészség elé helyezik. Az állásfoglalás azt is hangsúlyozza, hogy fel kell vennünk a küzdelmet minden olyan jogszabály ellen, amely kriminalizálja a HIV terjedését, és támogatja a szenvedők megbélyegzését és negatív diszkriminációját.

Végül pedig az érintett nők és fiatal lányok arányáról szóló statisztikák igazolták a jelenlegi megelőzési politikák kudarcát, és véleményem szerint ezért fontos egy realisztikus megközelítés elfogadása azzal, hogy növeljük az új oltóanyagok és mikrobaölő szerek kutatására fordított összegeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A HIV/AIDS még mindig világszinten vezető halálok, 2008-ban kétmillió halálozás írható a számlájára, és a becslések szerint az elkövetkező évtizedekben is a korai elhalálozások jelentős számának marad a kiváltó oka. Az új fertőzések száma még mindig messze meghaladja a kezelés terjedését, és 2009-ben a kezelésre szoruló személyek kétharmada még nem kapott kezelést, ami azt jelenti, hogy 10 millió személy nem jutott hozzá a szükséges hatékony kezeléshez. Ezért úgy gondolom, hogy az Uniónak a helyzet jobbítása érdekében nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a kutatásba, a kezelésbe és az oktatásba való befektetések területén. Véget kell vetni a HIV/AIDS-ben szenvedők megbélyegzésének és negatív diszkriminációjának. Továbbá pedig az Európai Uniónak különös figyelmet kell fordítania Fekete-Afrikára, amely a maga 22,4 millió HIV/AIDS fertőzöttjével a legsúlyosabban érintett régiónak számít.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) A Parlament összes képviselőcsoportja által támogatott közös állásfoglalás mellett szavaztam, mivel a probléma olyan fontos elemeit emeli ki, mint például az összes állampolgár közegészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférése. Az állásfoglalás felszólítja a kormányokat, hogy teljesítsék ezen kötelességüket. Az állásfoglalás védi a HIV-pozitív személyek szexuális és reprodukciós egészségének jogait. Kiemeli egy olyan finanszírozás szükségességét is, amely összhangban van az új megelőzési módszerek, ideértve az oltóanyagok kutatásának igényeivel.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A HIV/AIDS a mai napig világszintű betegség, amellyel gyakorlatilag még nem tudtuk eredményesen felvenni a harcot. A fejlődő országokban különösen magas az új fertőzések száma, következésképpen a halálozások aránya is. Azonban az Európai Unión belül is egyre több újonnan fertőzött embert regisztrálnak, és a nem jelentett esetek száma még ennél is sokkal magasabb lehet. Még mindig nagyon erős az emberekben az a félelem, hogy kitudódik a betegségük, és emiatt megbélyegzetten kell élniük. A betegség megállítása érdekében az Unión belül is rengeteg kutatást végeznek. Mivel a HIV/AIDS területén folyó kutatások lényegesek, az állásfoglalás mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE) , írásban. – (FR) A következő nemzetközi AIDS-konferenciát 2010. július 18–23. között szervezik meg Bécsben, és ennek előestéjén támogatnom kell a ma elfogadott állásfoglalást, hogy így határozott üzenetet fogalmazzunk meg a kormányok felé. Lényegbevágó az olyan új jogszabályok bevezetése, amelyek hozzáférhető és hatékony HIV elleni gyógyszereket biztosítanak, ideértve az antiretrovírusos és más biztonságos és hatékony gyógyszereket. Kiemelném, hogy Európában és Közép-Ázsiában csak az érintett páciensek 23%-ának vannak ismeretei az antiretrovírusos kezelésekről. Az Európai Unión belül a balti államoknak kell leginkább AIDS-megelőző politikákat bevezetniük. Így felkérem az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét arra, hogy több információt gyűjtsön a HIV/AIDS betegek helyzetéről, és biztosítsa, hogy a betegségben szenvedők teljes társadalmi, szexuális és reprodukciós életet élhessenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, azért nyújtom be ezt a szavazáshoz fűzött indokolást, mert ugyan a legtöbb bekezdés mellett szavaztam, hangsúlyoznám, hogy tartózkodtam a 17. bekezdés szavazásakor, mivel a francia verzió – a portugáltól eltérően – annak lehetőségét is felvetette, hogy a szexuális és reprodukciós egészség fogalma az abortusz elfogadását is tartalmazza. Az élethez való jog védelmezőjeként nem tudtam volna tiszta lelkiismerettel mellette szavazni. Hangsúlyoznám, hogy a „szexuális és reprodukciós egészség” kifejezés nem használható arra, hogy a parlamenteket meggyőzzék az abortusz támogatásáról. Ugyanakkor szeretném megismételni elkötelezettségemet a HIV/AIDS elleni küzdelem iránt.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A közös állásfoglalást 400 támogató és 166 ellenszavazattal fogadták el annak ellenére, hogy az Európai Néppárt részenkénti szavazást kért a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatban, amelyet minden alkalommal megtesz. Ez azt is jelzi, hogy az Európai Néppárt megosztott a kérdésben. A magam részéről örülök az eredménynek, különösen azért, mert minden, a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos elképzelésünket tartalmazza.

 
  
MPphoto
 
 

  Joanna Senyszyn (S&D) , írásban. – (PL) A HIV/AIDS fertőzés globális jelenség, és semmi köze az úgynevezett rizikócsoportokhoz vagy meghatározott régiókhoz. Ma ez nem a drogfüggők vagy homoszexuálisok problémája, hanem mindenkié. A leginkább veszélyeztetettek a fiatalok, a képzett személyek, a fehérek és a nagyvállalatokban dolgozók.

A HIV-fertőzöttek szinte fele nő. Sokkal könnyebben megfertőződnek, mivel a vírus jóval könnyebben terjed férfiről nőre, mint az ellenkező irányba. A Bécsben idén július 18–23. között megrendezett XVIII. Nemzetközi AIDS-konferencia hangsúlyozni fogja a nőknek és fiataloknak szóló felvilágosító kampányok fokozásának szükségességét. A nőknek általános és egyszerű hozzáférést kell biztosítani a szex, a reprodukció és az egészségügyi szolgáltatások egészségügyi vonatkozásaival kapcsolatos információkhoz. A HIV elleni gyógyszerek ingyenes biztosítása a terhes nőknek ugyancsak fontos, mert így megelőzhető a betegség átvitele az anyáról a gyermekre. A HIV/AIDS megelőzése tekintetében a szexuális és reprodukciós jogokról szóló iskolai felvilágosító programok életbevágóan fontosak.

Az iskolai szexuális felvilágosítás hiányának leginkább szembeötlő hatásai a HIV-fertőzés és más szexuális úton terjedő betegségek fiatalok közötti terjedésében, valamint a fiatal nők korai, nem tervezett terhességeiben mutatkoznak meg. A HIV/AIDS járvány a kiterjedése, halálos veszélyessége és a fiatalok közötti nagyfokú elterjedtsége miatt elégséges ok kellene, hogy legyen arra, hogy az iskolákba megfelelő szexuális felvilágosítást vezessenek be. Ezért szavaztam a HIV/AIDS elleni küzdelemmel kapcsolatos állásfoglalás mellett a XVIII. Nemzetközi AIDS-konferenciával összefüggésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Charles Tannock (ECR) , írásban. – Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja teljes mellszélességgel kiáll az emberi jogok egyetemes volta mellett fajra, nemre vagy szexuális orientációra való tekintet nélkül. Teljes mértékben támogatjuk a magasabb követelményeket kielégítő kezelést, a megelőzést, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést mindenki számára, valamint a HIV és AIDS elleni küzdelemben a tudatosság és felvilágosítás erősítését.

Ugyanakkor azonban úgy gondoljuk, hogy az abortuszt is tartalmazó reprodukciós jog az egyén lelkiismereti ügye, és az állásfoglalás javaslatai túlságosan korlátozzák a szuverén államok azon jogát, hogy meghatározzák saját egészségügyi és abortuszpolitikájukat.

Ezért a képviselőcsoportom úgy döntött, hogy tartózkodik az állásfoglalással kapcsolatos szavazás során.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: A kazettás bombákról szóló egyezmény 2010. augusztus 1-jei hatálybalépése és az EU szerepe (RC-B7-0413/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A kazettás bombákról szóló egyezmény célja, hogy betiltsa ezeknek a fegyvereknek a használatát, gyártását, felhalmozását és szállítását, valamint előírja ezek eltakarítását és megsemmisítését. Támogattam a közös állásfoglalásra irányuló indítványt, amely valamennyi tagállamot ennek az egyezménynek a ratifikálására hív fel, lehetővé téve ezzel az Unió csatlakozását az egyezményhez. Ezért rendkívül fontos minden szükséges intézkedést meghozni annak érdekében, hogy azok az országok, amelyek még nem ratifikálták az egyezményt, tegyék azt meg. Ami azokat a tagállamokat illeti, amelyek már aláírták az egyezményt, számukra a hatálybalépés jó alkalmat kínál az egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára, ideértve a készletek megsemmisítését, a visszamaradt fegyverek eltakarítását, az áldozatoknak történő segítségnyújtást és így tovább.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) Aláírtam és megszavaztam a kazettás bombákról szóló egyezmény hatálybalépéséről és az EU szerepéről szóló állásfoglalásra irányuló indítványt, és nem csak azért, mert ez a kérdés rendkívül fontos, hanem azért is, mert Görögország sajnos egyike azon országoknak, amelyek még csak alá sem írták ezt az egyezményt. Ezt az egyezményt minden államnak azonnal alkalmaznia kell. A kazettás bombák általában nagy számban szednek halálos áldozatokat és súlyos kockázatot jelentenek a civil lakosság számára, különösen ha lakott területek közelében alkalmazzák őket. Még a konfliktusok lezárását követően is tragikus következményekkel járnak, hiszen ezeknek a bombáknak a használata civil sérülések és halálesetek sokaságát okozza, mivel a hátrahagyott, fel nem robbant lövedékeket gyakran gyermekek vagy más gyanútlan, ártatlan áldozatok találják meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Minden olyan ország, amely emlékszik még arra, hogy milyen volt háborúkban részt venni, ismeri a kazettás bombák rettenetes következményeit. A Parlament teljesen indokoltan támogatja ezeknek a bombáknak a betiltását és megsemmisítését. Azonban attól tartok, hogy a politikusok hajlandósága és az egyezmény számos állam általi ratifikálása talán nem lesz elég ahhoz, hogy könnyedén elérjük a kívánt eredményt.

Mindazonáltal ezzel vitathatatlanul fontos lépést teszünk a helyes irányba, és az Európai Uniónak és tagállamainak kötelessége ezt támogatni.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Tekintettel az Európai Unió elidegeníthetetlen szerepére abban, hogy megvédje a békét, a biztonságot, valamint a szabadság, az élet, az emberi jogok és az emberek életminősége iránti tiszteletet, én támogatom ezt az állásfoglalást és hangsúlyozom annak szükségességét, hogy a tagállamok pozitívan és gyorsan válaszoljak arra a felhívásra, hogy valamennyi tagállam „késlekedés nélkül” írja alá és ratifikálja a kazettás bombákról szóló egyezményt. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a kazettás bombák rendkívül sok halálos áldozatot szednek és súlyos kockázatot jelentenek a civil lakosságra még a konfliktusok lezárását követő időszakokban is. Sajnálatos módon ennek a típusú robbanóanyagnak elsősorban a gyermekek esnek áldozatul. Támogatom Európa kötelezettségvállalását a válogatás nélkül pusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemben, és remélem, hogy a tagállamok és az EU intézményei következetesen és határozottan fognak e tekintetben a harmadik országokkal szemben fellépni.

 
  
MPphoto
 
 

  Paweł Robert Kowal (ECR) , írásban. – (PL) Az állásfoglalásra irányuló indítványunk kiegyensúlyozott. Az indítvány üdvözli a kazettás bombákról szóló egyezményt már aláíró és ratifikáló tagállamok lépéseit, ugyanakkor azt is elismeri, hogy egyes tagállamok a helyzetükre való tekintettel most nem lesznek képesek az egyezményt aláírni. A szövegünk felhívja ezeket az országokat (beleértve például Lengyelországot is), hogy tegyenek lépéseket azoknak a követelményeknek a teljesítésére (ideértve például a fel nem robbant bombák számának jelentős csökkentését és a kisebb szórást), amelyek következésképpen csökkentik a civil lakosság lehetséges veszteségeit – egy a hagyományos fegyverekről szóló genfi egyezmény mellékletét képező jegyzőkönyv részeként. Lengyelország és más olyan európai uniós tagállamok, mint Finnország, Lettország, Észtország, Románia és Szlovákia, valamint az Egyesült Államok is ezt az utat választották.

 
  
MPphoto
 
 

  Sabine Lösing és Sabine Wils (GUE/NGL) , írásban. – Sajnos a közös állásfoglalás preambulumbekezdései pozitív hivatkozást tartalmaznak az európai biztonsági stratégiára és a közös biztonság- és védelempolitikára, amelyeket én és a képviselőcsoportom elutasítunk. De tekintettel a 107 ország által elfogadott kazettás bombákról szóló egyezmény (CCM) rendkívüli jelentőségére én és az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja aláírtuk a CCM hatálybalépéséről és az EU szerepéről szóló közös állásfoglalást, mivel ezt a közös állásfoglalást komoly sikerként kell értékelnünk a kazettás bombák betiltására nézve.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A kazettás bombákról szóló egyezmény 20 tagállam általi aláírása jól mutatja az Európai Unió elkötelezettségét a válogatás nélkül pusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem mellett. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez a fegyvertípus a legfőbb okozója sok ezer civil személy halálának, mivel válogatás nélkül öl, különösen gyermekeket és más ártatlan és a veszélyt nem sejtő személyeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Sajnos a közös állásfoglalás pozitív hivatkozásokat tartalmaz az európai biztonsági stratégiára és a közös biztonság- és védelempolitikára, amelyeket a képviselőcsoportom és én is elutasítunk. Azonban tekintettel a 107 ország által jóváhagyott kazettás bombákról szóló egyezmény (CCM) nagy jelentőségére én és az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja támogatjuk az ennek az egyezménynek a hatálybalépéséről és az Európai Unió szerepéről szóló közös állásfoglalást. Úgy vélem, hogy a közös állásfoglalást a kazettás bombák betiltásának irányába tett előrelépésnek tekinthetjük, és ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A kazettás bombák a legalattomosabb fegyverek közé tartoznak, mivel alkalmazásuk elsősorban ártatlan személyek halálához vezet. Leginkább a gyerekeket fenyegeti az a veszély, hogy véletlenül működésbe hozzák a még fel nem robbant bombákat és ennek következtében súlyos sérüléseket szenvednek. A CCM (a kazettás bombákról szóló egyezmény), amelyet időközben 20 tagállam írt alá, tiltja ennek a fegyvernek a használatát, és arra szólítja fel a kazettás bombákkal rendelkező országokat, hogy semmisítsék meg azokat. Egyetértettem az állásfoglalással, mivel a CCM az első lépés abba a helyes irányba, amely ennek a halálos fegyvernek a végleges betiltásához vezet. Azért szavaztam az állásfoglalás ellen, mert nem hiszem, hogy ez az egyezmény rá tudja kényszeríteni az országokat a kazettás bombák betiltására.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Az Európai Parlament elsöprő többséggel küldött erős üzenetet ez ellen a háborús és válságövezetekben tartózkodó embereket veszélyeztető alattomos fenyegetés ellen. A mai napig emberek ezreit érintik a kazettás bombák: szinte kizárólag civileket és különösen sok gyermeket, akik a kis bombákat rendszeresen labdának vagy játéknak nézik. Így az Európai Parlament az egyetlen lehetséges álláspontot képviselte ezzel a válogatás nélkül ölő és embertelen fegyverrel szemben: egy egységes „nem” a kazettás bombákra Európában és szerte a világon. Az Európai Parlament arra szólítja fel az összes olyan uniós tagállamot és tagjelölt országot, amely még nem írta alá vagy nem ratifikálta a kazettás bombák tilalmáról szóló nemzetközi szerződést, hogy minél hamarabb, lehetőleg még 2010 vége előtt tegye azt meg. Nekünk Zöldeknek sikerült érvényt szereznünk annak a kérésünknek, hogy az eddig meg nem nevezett országokat nevezzék meg, és ezzel tegyék lehetővé, hogy a civil társadalom ott gyakoroljon nyomást, ahol arra a leginkább szükség van. Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Törökország még nem írták alá és nem ratifikálták a szerződést. Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Portugália és Svédország aláírták, de még nem ratifikálták a szerződést nemzeti parlamentjükben.

 
  
MPphoto
 
 

  Geoffrey Van Orden (ECR) , írásban. – Az Európai Konzervatívok és Reformerek nagyon is támogatnak minden arra irányuló erőfeszítést, hogy minimalizáljuk a harcoló alakulatok és a civilek szenvedését, és így az állásfoglalás mellett szavaztak. Mindazonáltal úgy véljük, hogy semmi olyat nem szabad tennünk, ami gyengíti a fegyveres erőink műveleti hatékonyságát és biztonságát. Ezért világosan le kell szögeznünk, hogy a kazettás bombákról szóló egyezmény szerinti fogalommeghatározás értelmében az önmegsemmisítő és önmagukat hatástalanító fegyverek, más szóval azok, amelyeket nemzeteink fegyveres erői felelősségteljesen alkalmazni fognak, nem tartoznak a kazettás bombákhoz.

Én személy szerint nem értek egyet a 10. bekezdés megfogalmazásával, amely felhívja a főképviselőt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt „az Unió CCM-hez való csatlakozása érdekében”. A Lisszaboni Szerződés számos szerencsétlen következményeinek egyike, hogy ezentúl az EU maga is csatlakozhat nemzetközi egyezményekhez. Ez a szuverén nemzetek előjoga kellene, hogy legyen, nem pedig az EU-hoz hasonló szervezeteké, habár világos, hogy vannak olyanok, akik igen sajnálatos módon arra törekednek, hogy az Európai Uniót szuverén állammá tegyék.

 
  
  

Jelentés: George Lyon (A7-0204/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE) , írásban. – (IT) A közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió egyik legfontosabb szakpolitikája, és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a KAP reformja – ahogyan minden egyéb mezőgazdasággal kapcsolatos új jogszabály is – kizárólag a Parlament jóváhagyásával fogadható el.

A gazdák a társadalom egészének felhasználására termelnek árukat, de nem ők az egyetlenek, akiket a KAP érint, hiszen a mezőgazdaság, a környezet, a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás és a fenntartható gazdálkodás az olyan természeti erőforrásokkal, mint a víz és a föld, összefüggenek, és egyértelmű kapcsolat áll fenn a mezőgazdaság és az EU kiterjedt vidéki területeinek megfelelő gazdasági és társadalmi fejlődése között is. A gazdák termelik az élethez szükséges élelmet is.

Az európai parlamenti képviselők ezzel a KAP jövőjéről szóló első állásfoglalással járulnak hozzá ahhoz a vitához, hogy hogyan kellene a KAP-ot a 2013-ban kezdődő többéves pénzügyi kerettel összhangban megreformálni, és hogy miként kellene az új közös agrárpolitika kidolgozását vezérlő alapelveket meghatározni. Ezzel a szavazással a Parlament arra összpontosított, hogy milyen válaszokat adjunk az olyan új kihívásokra, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az élelmezésbiztonság, az élelmiszerminőség, a vállalatok versenyképessége és a gazdák jövedelme.

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A KAP 2013 utáni jövőjéről szóló jelentés azt az euro-egységesítő politikát támogatja, amely tönkreteszi a közepes méretű mezőgazdasági üzemekben dolgozó termelőket és a nagyüzemi kapitalista mezőgazdasági termelést erősíti. A KAP, az állapotfelmérés keretében bevezetett reformok és a WTO-döntések drámai hatással voltak a szegény, közepes méretű mezőgazdasági üzemekre. Görögország az Európai Gazdasági Közösséghez/Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt mezőgazdasági termékeket exportált, míg ma 2,5 milliárd EUR értékben importál olyan árukat, amelyeket maga is meg tud termelni. Évente húszezer munkahely szűnik meg a mezőgazdasági ágazatban, a termelés csökken, a mezőgazdasági jövedelmek 2000 és 2008 között 20%-kal csökkentek, és a mezőgazdasági üzemek 75%-ának az éves bruttó nyeresége 1200 és 9600 EUR közötti összeget tesz ki.

A jelentés a kis és közepes méretű mezőgazdasági üzemeket sújtó fájdalmas következményeket sikerként értékeli. A jelentés célja a KAP hozzáigazítása a monopoltőkés agrárgazdasági stratégiához, amely az EU 2020 stratégiában is kifejezésre került: „versenyképes gazdálkodás”, nagy vállalati földtulajdonok az agrárgazdaságban, amelyek a földtulajdon és a közösségi támogatásoknak a szegény, közepes méretű mezőgazdasági üzemek kárára történő koncentrációjához fognak vezetni, valamint ádáz verseny az euro-egységesítő és globális piacok egy szeletéért. A Bizottság arra vonatkozó döntése, hogy felfüggeszti vagy megszünteti a mezőgazdasági támogatásokat minden olyan tagállam esetében, amely nem tesz eleget a Stabilitási Paktum pénzügyi fegyelemre vonatkozó követelményeinek, szintén ebbe az irányba mutat.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati ágazat jelenleg 13,6 millió polgárt foglalkoztat közvetlenül az Európai Unió tagállamaiban, és további 5 millió személy dolgozik az agrár-élelmiszeripari ágazatban. Ők uniós szinten évente több mint 337 milliárd EUR értékben állítanak elő termékeket.

Tekintettel arra, hogy az EU-nak garantálnia kell az élelmezésbiztonságot a polgárai számára és a mezőgazdasági ágazatok hosszú távú fejlődését, a mezőgazdaságnak komoly változásokon kell átmennie ahhoz, hogy fenn tudja tartani a termelékenységét, miközben a jelenleg hatályos környezetvédelmi korlátozásoknál szigorúbb előírásokhoz kell alkalmazkodnia.

Azok a szakpolitikák, amelyek az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében korlátozni kívánják a földterületek művelését, csökkenteni fogják a művelt területek méretét és további, a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatások csökkentését célzó feltételeket fognak a mezőgazdasági termelés számára szabni. Ezenkívül az EU közös agrárpolitikáját helyi és regionális szinten egy új gazdasági és társadalmi környezethez kell igazítani, amely az energiaköltségek növekedését is figyelembe fogja venni.

Ez a jelentés helyesen azonosította azokat a kulcsproblémákat, amelyekkel a közös agrárpolitikának 2013-tól szembe kell néznie, és ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A Lyon-jelentés célja, hogy biztosítsa és javítsa a közös agrárpolitika (KAP) jövőjét 2013 után, a gazdasági válság és azon súlyos pénzügyi nehézségek háttere előtt, amelyekkel a tagállamoknak, az adófizetőknek, a termelőknek és a fogyasztóknak szembe kell nézniük. Így az Európai Uniónak mind a megemelkedett demográfiai nyomásra, mind pedig a növekvő belső piaci keresletre választ kell majd adnia. Ugyanakkor ez nem csupán a termelés fokozásának kérdése, ahogyan arra ez a jelentés, amelyet megszavaztam, pontosan rá is mutat. A KAP és a termelők számára valójában az jelenti a kihívást, hogy kevesebb föld, víz és energia igénybevételével kell több élelmiszert termelni. Számos módosítás került a plenáris ülés elé beterjesztésre. Én többek között az 1. módosítás mellett szavaztam, amely ragaszkodik a mezőgazdasági termékek magas tápanyagértékéhez. Ugyanakkor nemmel szavaztam a 2. módosításra, amely a KAP két pilléren nyugvó szerkezetének a felszámolására szólított fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam. A közös agrárpolitika reformjának hátterét a gazdasági válság, valamint a tagállamokat, az adófizetőket, a mezőgazdasági termelőket és a fogyasztókat érintő súlyos pénzügyi nehézségek adják. Az új KAP-nak alkalmazkodnia kell a változó európai és globális környezethez és számos kihívásnak ellen kell állnia. Az európai mezőgazdaságnak biztosítania kell az élelmezésbiztonságot saját fogyasztói számára és hozzá kell járulnia az egyre növekvő világnépesség élelmezéséhez. Ez igen bonyolult lesz, hiszen az energiaválság, a növekvő energiaköltségek és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének szükségessége korlátok közé szorítja a termelés növelését. Ezenkívül az éghajlatváltozás hatása elzárja előlünk annak lehetőségét, hogy még nagyobb területeket vonjunk be a földművelésbe, és ennek eredményeként az EU és a világ mezőgazdaságának kevesebb föld, víz és energia igénybevételével kell több élelmiszert termelnie. Úgy vélem, hogy a KAP alapkövét a továbbiakban is az európai mezőgazdaságnak a jobban támogatott kereskedelmi partnerekkel, például az Egyesült Államokkal, Japánnal, Svájccal vagy Norvégiával szembeni versenyképessége fenntartásának kell képeznie, ilyen módon teremtve meg az EU mezőgazdasági termelői számára a tisztességes kereskedelem feltételeit. A KAP-nak a továbbiakban is egész Európában támogatnia kell a mezőgazdasági tevékenységet, figyelemmel a helyi élelmiszertermelés és a kiegyensúlyozott területfejlesztés biztosítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Bastiaan Belder (EFD) , írásban. – (NL) Képviselőtársam, Lyon úr saját kezdeményezésű jelentése egy fontos jelentés. Az Európai Bizottság most már ismeri az Európai Parlament ezzel kapcsolatos álláspontját és ezt az új javaslatok beterjesztésénél megfelelően figyelembe is kell vennie. Ha az én pártomat kérdezik, akkor 2013 után is lesz közös agrárpolitika (KAP). A mezőgazdaság fontos a polgáraink számára. Az élelmezésbiztonság, a táj, a környezet, az állatjóllét, az éghajlat stb. mind olyan ügyek, amelyekhez a mezőgazdaság jelentős mértékben hozzá tud járulni. Mindazonáltal egy erős szakpolitikát elégséges pénzügyi forrásokkal is alá kell támasztani. Számos kihívást megemlítettünk már, de lesznek újak is, amelyekkel szembe kell nézni. Az Unió jelenleg sok tagállamból áll. Azért támogatom ezt a jelentést, mert azt kéri, hogy a 2013 utáni költségvetésben is a jelenlegihez hasonló összegű támogatásokat különítsenek el a mezőgazdaság számára. Ettől függetlenül szükség van némi átfogalmazásra. Először is egyszerűsíteni kell az eljárásokat és csökkenti kell a bürokráciát. Ezenkívül el kell mozdulnunk egy olyan modelltől, amelyben nem minden mezőgazdasági termelőnek jár támogatás, egy olyan modell felé, amelyben a földterület képezi a támogatás alapját. Ebben a tekintetben rendkívül fontos lesz az átállási időszak, amelyben igen óvatosan kell eljárnunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) A 2007–2013-as programozási időszak lejártával az új közös agrárpolitikának egy a mezőgazdasági termelőinket érintő nagyon fontos kihívással kell szembenéznie: garantálnia kell, hogy a pénzügyi források összege legalább a múltbéli szinten maradjon, és hogy a támogatások egyenlő mértékben kerüljenek elosztásra az új és a régi tagállamok között, méghozzá nem csak a hektárok száma alapján, hanem más objektív értékelési kritériumokat is figyelembe véve. Azért szavaztam a Lyon-jelentés mellett, mert maradéktalanul támogatom az előadó olyan célkitűzéseit, mint a regionalizálás és a termeléshez kötött támogatások fenntartása a sérülékeny mezőgazdasági ágazatok és területek esetében. Hiszek a földrajzi jelzések előmozdításával kapcsolatos politika fontosságában is, továbbá az egyszerűsítésben és abban is, hogy a harmadik országokból származó behozataloknak úgyszintén meg kell felelniük az EU előírásainak, és hogy az élelmiszerlánc különböző szereplőinek pozícióját meg kell erősíteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Ez a jelentés az élelmezésbiztonság és a fenntartható fejlődés szempontjából stratégiai szerepet szán az agrárpolitikának. A zöld technológiák kifejlesztése a mezőgazdaság területén komoly lehetőségeket kínál a munkahelyteremtésre, és ezek a technológiák döntő mértékben hozzá fognak járulni az EU 2020 stratégia céljainak a megvalósításához is. Ebben a jelentésben az Európai Parlament kifejtette a közös agrárpolitika 2013 utáni finanszírozásával és megreformálásával kapcsolatos álláspontját. A jelentés továbbá az agrárpolitika és az éghajlatváltozás elleni küzdelem összefüggéseit is tárgyalja.

 
  
MPphoto
 
 

  Ole Christensen, Dan Jørgensen, Christel Schaldemose és Britta Thomsen (S&D) , írásban. – (DA) A jelentés egészéről: „Mi, a dán szociáldemokraták úgy döntöttünk, hogy nem szavazzuk meg az EU 2013 utáni agrárpolitikájáról szóló jelentést, mivel úgy véljük, hogy az nem megfelelően fejezi ki az egyébként igen kívánatos reform iránti szándékot. Szerettük volna, ha az Európai Unió irányt mutat és legkésőbb 2013-ig valamennyi export-visszatérítés kifizetését megszünteti – függetlenül attól, hogy mit tesz a többi WTO kereskedelmi partner. Ez nem került bele a jelentésbe. A támogatások kifizetésével kapcsolatban szerettük volna elérni, hogy a környezettel, az éghajlatváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos követelmények mércéjét helyezzék a jelenlegi nem túl ambiciózus kritériumokénál magasabbra. Ez nem került bele a jelentésbe. Szerettük volna azt is, ha jelentősen csökkentik az Európai Unió költségvetésének a mezőgazdasági támogatásokra elkülönített hányadát. Ez sem került bele a jelentésbe. Ennek tükrében mi, a dán szociáldemokraták nem tudjuk támogatni az EU 2013 utáni mezőgazdasági támogatásairól szóló végleges jelentést.”

A 3. módosításról: „Mi, a dán szociáldemokraták úgy véljük, hogy az európai agrárpolitikában meg kellene szüntetni az európai uniós támogatásokat. A fenntarthatóságon alapuló mezőgazdaságot a szabad és tisztességes verseny elvének kellene vezérelnie. A 3. módosítás ellen szavaztunk, mivel úgy véljük, hogy ez a módosítás önmagában is ellentmondásos, hiszen arra szólít fel, hogy az uniós támogatások nyújtására a szabad és tisztességes kereskedelem torzulása nélkül kerüljön sor. Jelenleg azonban az EU támogatási rendszerei éppen ezt teszik: torzítják a szabad és tisztességes kereskedelmet.”

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) Határozott igennel szavaztam a támogatásoknak az új és a régi tagállamok mezőgazdasági termelői közötti igazságos elosztására a 2013 utáni közös agrárpolitika keretében, ami segítene felszámolni az igazságtalanságokat az újonnan csatlakozott tagállamokban, ideértve Romániát is.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) Fordulóponthoz érkeztünk a közös agrárpolitika jövőbeni reformjának meghatározásában. Ez a kérdés természetesen érinti az európaiakat, de ugyanakkor a világ polgárait is. Ezért ez a reform nem a szakértők dolga kellene, hogy legyen, hanem a mezőgazdasági termelőké és a fogyasztóké. Újra át kell gondolnunk az új közös agrárpolitika általános céljait. Az európaiaknak új elvárásaik vannak az élelmiszertermelés és -ellátás területén. Olyan mezőgazdaságot akarnak, amely tiszteletben tartja a környezetet, és amely magas követelményeknek tesz eleget a minőség, a nyomon követhetőség, az élelmiszerbiztonság és a széndioxid-lábnyom tekintetében. Az új politikának egy olyan globális elképzelés részét is kell képeznie, amelynek egy nagy kihívással kell szembenéznie: megoldást kell találnia arra, hogy 2050-re meg fog kétszereződni az élelmiszer iránti kereslet, miközben csökkennek a vízkészletek és a szántóföldek, és az éghajlatváltozás elleni küzdelem új energiahelyzetet teremt. A mezőgazdasági piacok globális felépítését újra kell gondolni és figyelembe kell venni a közös agrárpolitika két fő ösztönzőjét: azt, hogy garantálni kell az élelmiszerbiztonságot, és hogy itthon és a világ legszegényebb országaiban meg kell menteni a kistermelők és családjuk éltető elemét.

 
  
MPphoto
 
 

  Diane Dodds (NI) , írásban. – A jelentés mellett szavaztam, de hangsúlyoznom kell, hogy a további támogatásomhoz a Bizottságnak most figyelembe kell vennie és rögzítenie kell számos célkitűzést:

1. Olyan költségvetésre van szükségünk a közös agrárpolitikában, amely biztosítani tudja a mezőgazdasági termelőknek az életképes és biztos jövedelmet, a fogyasztóknak pedig az élelmezésbiztonságot.

2. Fenn kell tartanunk az első pillér alatti kifizetéseket, ezzel jutalmazva a termelők munkáját és közvetlen kifizetésekkel biztosítva az iparágat.

3. Meg kell határoznunk, hogy mit értünk a KAP igazságos elosztása alatt, és meg kell vizsgálnunk a termelési költségeket. Az olyan területalapú támogatás, amely a jövőben az eddiginél kevesebb forrást juttat Észak-Írországnak, el fog pusztítani egy már így is a működőképessége határán álló iparágat. A regionális változatosság rendkívül fontos.

4. Fenn kell tartanunk az áringadozást korlátozó és a jövedelmezőséget biztosító piaci ellenőrzési mechanizmusokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Leonidas Donskis (ALDE) , írásban. – (LT) Az közös agrárpolitikáról szóló európai parlamenti állásfoglalás egy ambiciózus és célzott reform, amelyet én és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport támogatunk. A szöveg legfontosabb eleme, hogy elismeri az új tagállamok mezőgazdasági termelőivel szemben elkövetett igazságtalanságot. Ez az állásfoglalás arra szólít fel bennünket, hogy tegyünk eleget a 2004 után csatlakozott 12 új tagállam elvárásainak és bánjunk velük igazságosan az európai uniós pénzeszközök elosztásakor. Tekintettel arra, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével megnőtt az Európai Parlament hatásköre ebben a kérdésben, remélem, hogy a Tanács nem tér vissza a régi és új tagállamok termelőinek fizetett igazságtalan közvetlen kifizetésekhez és nem fog hozzájárulni további olyan általános támogatásokhoz sem, amelyek torzíthatják a tisztességes versenyt az Európai Unió egységes piacán. Az új KAP-nak biztosítania kellene, hogy a termelők hatékony és célzott támogatáshoz jussanak, ami a szélesebb társadalom, különösen a fogyasztók érdekét is szolgálná. Az állásfoglalás felhívja a figyelmet az élelmezésbiztonságra és a megfizethető áron biztosított jó minőségű termékek elérhetőségére. Liberálisként én csak megvédeni tudom a KAP jelenlegi költségvetésének fenntartását, feltéve hogy az új közös agrárpolitika a piac torzítása helyett hozzáadott értéket teremt, versenyképesebbé teszi az EU-t a kereskedelmi partnereivel szemben, munkahelyeket hoz létre és elősegíti a mezőgazdaság és a vidék kiegyensúlyozott, a környezetet és a tájat megőrző fejlesztését. Az Európai Parlament által javasolt reformok pozitív lépések, amelyeket én és az európai liberálisok családja üdvözlünk és várunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A közös agrárpolitika 2013 utáni jövőjéről szóló jelentés mellett szavaztam, mert szükség van a KAP politikáinak megerősítésére és a megfelelő költségvetés biztosítására ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni az európai mezőgazdaság olyan kihívásaival, mint az éghajlatváltozás, az élelmezésbiztonság és az élelmiszerminőség, valamint az ágazat versenyképessége.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A javaslat 69. módosítása ellen szavaztam, mivel az veszélybe sodorja a közös agrárpolitika (KAP) teljes szerkezetét és a portugál mezőgazdaság érdekeit fenyegeti azzal, hogy a strukturális intézkedésekre elkülönített források megszüntetésére tesz javaslatot anélkül, hogy garantálná ezeknek a forrásoknak az első pillér módosításainak felhasználásával történő ellentételezését. Ezenkívül egy ilyen javaslat eljárási nehézségekhez vezetne az uniós pénzeszközöknek a mezőgazdasági termelők részére történő jövőbeni elosztásában, miközben a jelenlegi rendszert máris egyszerűbbé, nem pedig bonyolultabbá kellene tenni. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy a portugál állam több száz millió eurót pazarolt első pillér alatti támogatásokra. A második pillér eltörlésével és a második pillér egyes intézkedéseinek az elsőbe történő átemelésével számos, jelenleg támogatásban részesülő intézkedés a jövőben, elsősorban a nyilvánvaló költségvetési kivitelezhetetlenség miatt, már nem fog támogatást kapni, ami a KAP gyengülését fogja eredményezni. Valójában nem értjük, hogy a KAP-támogatások más politikákhoz történő esetleges átcsoportosítása milyen haszonnal járhatna. Ehelyett mi az Európai Unió egyetlen valóban közös politikáját biztosító intézkedéseket támogatjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A KAP növelte a termelékenységet, gondoskodott az ellátás biztonságáról és megfizethető áron biztosított jó minőségű élelmiszereket a fogyasztóknak. Az új KAP-nak új és sürgető kihívásokkal kell majd szembesülnie, és meg kell teremtenie azt a rendszert, amely a jövőben a stabilitás, a kiszámíthatóság és a rugalmasság alapján keretet biztosít a válságok idején.

A KAP reformját a gazdasági válság és az éghajlatváltozás elleni küzdelem kontextusában kell felülvizsgálni úgy, hogy közben az világviszonylatban megőrizze a versenyképességét. A mezőgazdasági ágazat várhatóan megfelelő helyzetben lesz ahhoz, hogy jelentős mértékben hozzájárulhasson az új EU 2020 stratégia prioritásainak megvalósításához – az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, új munkahelyek kialakításához és létrehozásához a környezetbarát növekedés révén –, ugyanakkor biztonságos és kiváló minőségű élelmiszertermékek előállításával folytassa tovább az élelmezésbiztonság fenntartását az európai fogyasztók számára.

Mindazonáltal úgy vélem, hogy a KAP-nak az ún. első generációs közjavak előállítását kellene prioritássá emelnie, vezérelvének pedig az élelmiszer-szuverenitásnak kellene lennie annak érdekében, hogy a tagállamok önellátóvá válhassanak. Ezenkívül támogatnám a piacszabályozást a tejágazatban is, a termeléstől egészen a forgalomba hozatalig. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságúnak tartom a tejkvóták fenntartását.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A közös agrárpolitikán (KAP) végrehajtandó mélyreható változtatásoknak egyebek között magukban kell foglalniuk az élelemhez és az élelmiszer-szuverenitáshoz való jog bevezetését; az élelmiszer-önellátásnak és annak a képességnek a prioritássá emelését, hogy az országok és a régiók oly módon tudják fejleszteni a termelésüket, hogy azzal fedezzék a nemzeti vagy regionális szükségleteiket; és az olyan tevékenységek támogatását, amelyek elősegítik a helyi termelést és tiszteletben tartják a környezetet, védik a vizet és a talajt, fokozzák a GMO-mentes élelmiszerek előállítását és támogatják a vetőmagok sokféleségét, valamint a fajták sokféleséget a házi szarvasmarháknál. Ez volt a lényege a tárgyalt jelentéshez beterjesztett számos módosítás egyikének.

Az, hogy a Parlament fő képviselőcsoportjai elutasították ezt a módosítást és a benne megfogalmazott elveket, csupán világossá teszi azt, hogy milyen irányt is kívánnak követni. Ez az irány a jelentésben is kijelölésre került. Annak ellenére, hogy a jelentés több olyan fontos szempontot is támogat, mint a KAP újbóli nemzeti hatáskörbe vonásának az elutasítása, az átfogó költségvetés csökkentésének az elutasítása és a támogatások országok és termelők közötti igazságosabb elosztásának a pártolása, továbbra is fenntartja azt a KAP korábbi reformjai során is uralkodó nézetet, hogy a mezőgazdasági piacok teljes körű liberalizációjára van szükség, és hogy a KAP-ot alá kell vetni a WTO keretei között folytatott uniós tárgyalások érdekeinek. Ez a nézet számunkra elfogadhatatlan.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne E. Jensen (ALDE) , írásban. – (DA) A Dán Liberális Párt három tagja ma az EU 2013 utáni közös agrárpolitikájáról szóló jelentés mellett szavazott. A jelentés a mezőgazdaság modernizációját és hatékonyabbá tételét állítja a középpontba, és biztosítani kívánja a környezettel és az állatjólléttel kapcsolatos előrelépéseket, a mezőgazdaság hozzájárulását az energia- és klímapolitikához, valamint a mezőgazdasági ágazat egyszerűbb szabályozását. Egyes, az EU mezőgazdasági költségvetésével kapcsolatos megállapításokkal nem értünk egyet, és a Dán Liberális Párt a továbbiakban is az uniós mezőgazdasági támogatás fokozatos megszüntetéséért fog dolgozni. Összességében azonban a jelentés azoknak az uniós agrárpolitikai reformoknak a megszilárdulását és továbbfejlesztését képviseli, amelyek az elmúlt néhány évben kerültek végrehajtásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE) , írásban. – (DE) Az új közös agrárpolitikának (KAP) 2014-ben kellene az európai mezőgazdaságban hatályba lépnie. A Lyon-jelentéssel kezdetüket veszik a következő három évben a 2013 utáni KAP-ról folytatandó intenzív tárgyalások. Az uniós mezőgazdasági reformok sorában az Európai Parlament most először rendelkezik teljes körű együttdöntési joggal és lép fel fontos tárgyalópartnerként a tagállamok, a Tanács és az Európai Bizottság között. A Lyon-jelentés első javaslataival az Európai Parlament világosan kijelölte az irányt: egyértelműen elkötelezi magát a két pilléren nyugvó közös agrárpolitika, a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés mellett, amelyeket a Parlament a 2013 utáni mezőgazdasági modellben is meg kíván őrizni. Csak a KAP, amelynek költségvetési összege a következő pénzügyi programozási időszakban is legalább a 2013-as költségvetés szintjén fog maradni, képes egy több feladatot is ellátó, Európa egész területére kiterjedő mezőgazdaságot és ezzel a jó minőségű élelmiszerekkel való ellátást garantálni. Különösen a hazám, Ausztria számára is kell egy olyan modellt találnunk, amely biztonságot nyújt a kis mezőgazdasági struktúráknak és életképes ellentételezést kínál a hegyvidéki területeknek. Az élelmiszertermelés mellett a mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárul a kultúrtájak megőrzéséhez is. Támogatom a Lyon-jelentést, mivel én az egész területre kiterjedő mezőgazdaságot és a hegyvidéki területeket szeretném megvédeni, amelyek fenntartása megbízható jövőbeli távlatokat kínál a fiatal gazdálkodóknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) Úgy vélem, hogy az európai mezőgazdaságnak egy olyan közös politikára van szüksége, amely valóban közös is marad annak érdekében, hogy megakadályozza az elkerülhetetlen egyenlőtlenségeket a tagállamok között és garantálja azt, hogy a közös agrárpolitika (KAP) teljesen és igazságosan az uniós költségvetésből kerül finanszírozásra. Ezért én a KAP újbóli nemzeti hatáskörbe vonása ellen szavaztam, mivel az új közös agrárpolitikának megfelelő forrásokra lesz szüksége, ha jobb támogatást kíván nyújtani az agrárpolitikának azokkal a komoly kihívásokkal szemben, amelyekkel ennek, az EU élelmezésbiztonságának szempontjából kulcsfontosságú ágazatnak a következő években szembe kell néznie. Az élelmezésbiztonság valójában egy olyan fogyasztói jog, amelyet éppen úgy garantálni kell, mint az olyan „második generációs” közjavakat, mint a környezet, a regionális fejlesztés és az állatjóllét.

 
  
MPphoto
 
 

  Marine Le Pen (NI) , írásban. – (FR) Miközben üdvözlöm ezt a gazdálkodás jövőjével foglalkozó jelentést, nem osztom azt a nézetet, hogy a közös agrárpolitikának sikerült a következő célokat teljesítenie: megfelelő életszínvonal biztosítása, a piacok stabilizálása, magas minőségű élelmiszerek elfogadható áron történő előállítása, a vidéki területek gazdasági tevékenységének fejlesztése, az élelmezésbiztonságunk és az élelmiszer-szuverenitásunk garantálása. A valóság egészen másként fest. Elég csak az olyan nagy agrárnemzetek helyzetét megvizsgálnunk, mint Franciaország, amelynek könyvei 34%-os jövedelemcsökkenést mutatnak.

A KAP a múlthoz hasonlóan 2013 után sem lesz képes a termelőket a spekulánsoktól és az ádáz globális versenytől megvédeni, vagy a multinacionális élelmiszer-feldolgozó vállalatok és a nagykereskedők túlkapásaival szemben ellentételezni őket. A 2013 utáni KAP is be lesz szorítva az Európai Bizottság ultraliberális és internacionalista piaci logikája és a jövőbeni „zöld” KAP közé, amely valójában az ökológiai üzletág neokapitalistáit szolgálja. Ez a gondolkodásmód feláldozza a vidéket, de nem a szegény országok vagy a hátrányos helyzetű vagy elsivatagosodott területek javára, és csak azt bizonyítja, hogy a KAP-ot minél hamarabb újra nemzeti hatáskörbe kell vonni.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE) , írásban. – (RO) A mezőgazdaság az Európai Unió gazdaságának egy stratégiai ágazata és a jövőben is az fog maradni. Ennek a stratégiai ágazatnak szembe kell néznie a jövőbeni kihívásokkal és a közös politikáján keresztül garantálnia kell a függetlenséget és az élelmezésbiztonságot az európaiak számára. Azért szavaztam emellett a különösen fontos jelentés mellett, mert úgy gondolom, hogy a következő programozási időszakban a közös agrárpolitikának egy konszolidált, jól strukturált és az előttünk álló kihívásokkal arányban álló költségvetés támogatására lesz szüksége. Úgy vélem, hogy szorosan össze kell kapcsolnunk a vidékfejlesztési és a regionális politikát annak érdekében, hogy bizonyos fokú koherenciát teremtsünk az egy adott térségben végrehajtott hasonló fellépések között és ezzel a területi kohéziót is előmozdítsuk az Európai Unióban. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos a régiók területi sajátosságait és prioritásait is figyelembe venni. Közös normákat és célokat kell előmozdítanunk, miközben az egyes régiók sajátos jellegét is figyelembe vesszük. Ezzel egy dinamikus, több feladatot is ellátó és fenntartható mezőgazdaságot hozhatunk létre Európában.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE) , írásban. – (FR) Azért szavaztam a 2013 utáni közös agrárpolitikáról szóló jelentés mellett, mert úgy érzem, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta új jogkörökkel felruházott Európai Parlament ezzel a kiváló jelentéssel egyértelműen megmutatta, hogy vállalja az ezekkel járó új felelősséget.

A Parlament egy valóban közös agrárpolitika fenntartását támogatja 2013 után is, amelynek költségvetése a jövőben is legalább a jelenlegi költségvetés szintjén marad annak érdekében, hogy biztosítani tudja a magas színvonalú termelést és az ellátásbiztonságot a 27 tagállamban. Örülök, hogy az ebbe az irányba mutató módosításaim helyet kaptak ebben a szövegben.

Az arra vonatkozó kérésem, hogy továbbra is legyenek jelen olyan piacigazgatási intézkedések, amelyek biztonsági hálóként működnek a gazdálkodók és a termékeik ára szempontjából, szintén széles körű támogatásra lelt. Többek között meg kell tudnunk akadályozni a túltermelési válságokat annak érdekében, hogy valamennyi európai régióban biztosítani tudjuk a mezőgazdasági tevékenységet. Tanácsos ezenkívül olyan specifikus eszközöket is fenntartani, amelyekkel a néhány ágazatban jelen lévő termelési lehetőségeket kezelni tudjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE) , írásban. – (FR) A KAP jövőjéről szóló Lyon-jelentés mellett szavaztam, különösképpen a két pillér megtartása mellett. A Lyon-jelentésről tartott mai plenáris szavazás nagyon fontos és szimbolikus, mivel az európai parlamenti képviselők elsőként foglalhatnak állást és terjeszthetik elő javaslataikat a 2013 utáni KAP-ra vonatkozóan. Feltétlenül bízom Cioloş biztos úrban, hogy az Európai Bizottság novemberben beterjesztésre kerülő javaslataiban figyelembe fogja venni ennek a szavazásnak az eredményeit.

Az európai mezőgazdaság fő prioritásai, mint például az élelmezésbiztonság, a piacszabályozás és a területrendezés, egyértelműen megerősítést nyertek, ahogyan ezeknek a költségvetési vonzatai is, amelyeknek összhangban kell állniuk a KAP célkitűzéseivel. Nem szabad a biológiai sokféleséget támogató intézkedésekről sem megfeledkeznünk. A biológiai sokféleségnek kell a KAP-rendelkezések középpontjában állnia, hiszen ennek a védelme a fajok és élőhelyek megőrzése érdekében többé már nem luxus.

 
  
MPphoto
 
 

  Erminia Mazzoni (PPE) , írásban. – (IT) A 2009-es válság rámutatott a mezőgazdasági támogatási intézkedések rendszerének gyengeségeire. Ennek a hatásai érezhetőek voltak a mezőgazdasági termelők jövedelmében, amely 12%-kal csökkent, miközben ez a jövedelem máris kb. 50%-kal alacsonyabb az uniós átlagnál. A 2013 utáni időszakra vonatkozó stratégiai tervnek arányban kell állnia a kb. 30 millió munkavállalót foglalkoztató ágazat jelentőségével. Tekintettel a mezőgazdaságnak a környezetre, az egészségre és az éghajlatváltozásra gyakorolt számos pozitív hatására, ennek magába kell foglalnia a közös agrárpolitika erősítését, a megfelelő költségvetési politikát és a költségvetés fenntartását. Fontos célzott támogatásokkal biztosítani a megfizethető fogyasztói árakat és a termelők tisztességes jövedelmét. A mezőgazdaságnak nagyobb szerepet kell játszania az EU 2020 stratégiában, és terveket kell kidolgozni az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez. A termékek biztonságosságának és fenntarthatóságának garantálását célzó egyre több intézkedés növeli a piac ingadozását, mivel ezáltal az európai termelők versenyhátrányba kerülnek a behozatalokkal szemben. Az európai preferencia elvének betartását garantáló szigorúbb szabályok nélkül nehéz lesz megfizethető fogyasztói árakat és tisztességes jövedelmet biztosítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE) , írásban. – A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Parlament hatáskörei, különösen a mezőgazdasági politika terén, kibővültek. Az új jogkörökkel új felelősség is jár, és a közös agrárpolitika (KAP) 2013 utáni jövőjéről szóló Lyon-jelentés támogatása megmutatta, hogy a Parlament komolyan veszi ezt a felelősséget. Elismerjük, hogy a KAP-ot fenn kell tartani, hogy megfelelő költségvetésre van szükség, és hogy az élelmiszertermelés a termelők által előállított „közjavak” sorához tartozik és ellentételezni kell. A két pilléren nyugvó szerkezet megtartása mellett szavaztunk. A piactámogatási intézkedéseket a KAP fontos részének tekintjük. Elutasítottunk minden, az agrárpolitika újbóli nemzeti hatáskörbe vonására irányuló kísérletet. A jelentés 2020-ig a történelmi kifizetési rendszertől való elmozdulásra szólít fel, és a jelenlegi rendszer helyett a területalapú támogatást, valamint további objektív kritériumokat kíván bevezetni. Az Európai Bizottságnak e tekintetben javaslatokkal kell előállnia – azonban óvatosan kell eljárnunk. A Lyon-jelentés mozgásteret hagy a tagállamoknak ahhoz, hogy a KAP-ot a helyi, regionális és nemzeti szükségleteikhez igazítsák, beleértve annak lehetőségét is, hogy különleges esetekben a támogatásokat ismét a termeléshez kapcsolhassák. Elsődleges prioritásunk a költségvetés megőrzése – ha ezt elértük, akkor kezdhetjük a valódi vitát a részletekről.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Ennek a szövegnek az az erénye, hogy elismeri a piac hibáit és támogatja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. De ezzel vége is az erényeknek. Az elismert hibák ellenére a szöveg a piacok liberalizációját, a termelőknek a piaci jelzésekre való fogékonyságát, az európai mezőgazdaság globális és regionális versenyképességét, valamint a környezetbarát kapitalizmust támogatja. Ez a keretrendszer éppolyan kevéssé segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, mint a széndioxid-piac, a bioüzemanyagok és a GMO-k, amelyekre a szöveg olyan büszke. Éppen ellenkezőleg, ez a produktivizmust és a helyi növénytermesztés elpusztítását támogatja itt és az egész világon.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A javaslat 69. módosítása ellen szavaztam, mivel az veszélybe sodorja a közös agrárpolitika (KAP) teljes szerkezetét és a portugál mezőgazdaság érdekeit fenyegeti azzal, hogy a strukturális intézkedésekre elkülönített források megszüntetésére tesz javaslatot anélkül, hogy garantálná ezeknek a forrásoknak az első pillér módosításainak felhasználásával történő ellentételezését. Ezenkívül egy ilyen javaslat eljárási nehézségekhez vezetne az uniós pénzeszközöknek a mezőgazdasági termelők részére történő jövőbeni elosztásában, miközben a jelenlegi rendszert máris egyszerűbbé, nem pedig bonyolultabbá kellene tenni. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy a portugál állam több száz millió eurót pazarolt első pillér alatti támogatásokra. A második pillér eltörlésével és a második pillér egyes intézkedéseinek az elsőbe történő átemelésével számos, jelenleg támogatásban részesülő intézkedés a jövőben, elsősorban a nyilvánvaló költségvetési kivitelezhetetlenség miatt, már nem fog támogatást kapni, ami a KAP gyengülését fogja eredményezni. Valójában nem értjük, hogy a KAP-támogatások más politikákhoz történő esetleges átcsoportosítása milyen haszonnal járhatna. Ehelyett mi az Európai Unió egyetlen valóban közös politikáját biztosító intézkedéseket támogatjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) A jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) az ipari termelés delokalizált, spekulatív rendszerét támogatja, amely a nagy mezőgazdasági üzemeket és nem a kistermelőket részesíti előnyben. A támogatások termeléstől való elválasztása a nagy földbirtokosoknak kedvez és veszélybe sodorja a kisüzemeket és a családi gazdaságokat. A lisszaboni stratégia kudarca ellenére az EU nem változtatott a gazdaságpolitikáján. Nem az élelmezésbiztonság, hanem a versenyképesség mellett kötelezte el magát, ami kizárólag a nagy multinacionális vállalatoknak kedvez. Úgy gondolom, hogy a mezőgazdasági ágazatot stratégiai jelentőségűnek kell tekintenünk az Európai Unión belül. Ezért úgy vélem, hogy a KAP alapvető reformjára van szükség ahhoz, hogy garantálni tudjuk a kistermelők támogatáshoz, földhöz, vetőmaghoz és vízhez jutását, és ezáltal egy szociális, eredményes és fenntartható mezőgazdasági modellt támogassunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az elmúlt néhány évtizedet Európa-szerte a gazdálkodás nagymértékű csökkenése jellemezte. A közös agrárpolitikát számtalanszor megreformálták, és a mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó előírások minden alkalommal csak bonyolultabbak, az adminisztratív terhek pedig csak magasabbak lettek. Problémát okoz az is, hogy az EU a saját termelőinek magas minőségi, állatjólléti és környezetvédelmi normákat ír elő, de aztán olyan országokból is engedélyezi a behozatalt, amelyekben ezek az előírások nem érvényesek, és ahol a termelés így természetesen jóval olcsóbb. Annak érdekében, hogy az élelmezésbiztonságot és az önellátási képességet legalább részben fenn tudjuk tartani az EU-ban, rendkívül fontos, hogy a kistermelői struktúrák és a külső régiók mezőgazdasági üzemei fennmaradjanak. A KAP egyszerűsítésének csak akkor van értelme, ha nem jár olyan szerkezetátalakítással, amely még több termelőt kényszerít arra, hogy mellékfoglalkozású gazdálkodóvá váljon vagy akár be is zárja az üzemét, és ezzel a gazdálkodás megszűnését segítse elő. A jelentésben előirányzott egyszerűsítés bizonyára könnyebbé fogja tenni a gazdák életét, ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) Támogatom a Lyon-jelentés szerkezetét és megközelítését. Ez a saját kezdeményezésű jelentés fontos alapját képezi azon irányelvek meghatározásának, amelyeket az Európai Parlament az agrárpolitika jövőjével kapcsolatban követni kíván, várva a bizottsági közlemény év végi közzétételét. A Parlament most először jelöli ki – egyhangúlag – azt, hogy hogyan indítson konstruktív párbeszédet az agrár-élelmiszeripar versenyképességének és a vidéki területek fenntartható fejlesztésének biztosítását célzó tartalmakról és prioritásokról. Az európai mezőgazdaságnak számos kihívással kell szembenéznie, és ezek jelentős hatást gyakorolnak sok tagállam gazdaságára. Ugyanakkor, tekintettel az Európai Unió költségvetésének az összegére, ezek a kihívások úgyszintén vita tárgyát képezik, hiszen a célunk az, hogy éppen ezeknek a kihívásoknak a segítségével teremtsünk lehetőséget a mezőgazdasági ágazat növekedésére, sok európai termelőnek pedig a fejlődésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Üdvözlöm a Lyon-jelentés európai parlamenti jóváhagyását, amely az előadó kiváló munkájának az eredménye, amelyet az árnyékelőadók, valamint a módosításokat benyújtó, a vitában részt vevő és a konszenzusépítés mellett elkötelezett képviselők hozzájárulásai is segítettek. Ez a jelentés jól tükrözi azt a konszenzust, amely mind a 27 tagállam és a különböző politikai családok között létrejöhet, ami önmagában is figyelemreméltó, de még inkább az a Parlament új együttdöntési jogainak az összefüggésében. A jelentés, amely több tárgyalási forduló végső eredményeként született meg, olyan álláspontokat képvisel, amelyek a jövőbeni közös agrárpolitika (KAP) struktúráját fogják alkotni, és amelyeket mi alapvetőnek tartunk: ne csökkenjen a költségvetés, a KAP ne kerüljön ismét nemzeti hatáskörbe, maradjon fenn a KAP két pillére, a támogatások elosztásában egy új rendszer kerüljön végrehajtásra, tegyünk különbséget első és második generációs közjavak között, a Tanács számára maradjon lehetséges a tejkvóták eltörlésének a visszavonása, valamint idetartozik a biztonsági háló szükségessége, az élelmiszerlánc átláthatóságának a növelése és a KAP egyszerűsítésének a szükségessége is. Most pedig fontos, hogy figyelemmel kísérjük az Európai Bizottság belső munkáját, amíg a végleges közlemény novemberben közzétételre nem kerül.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, de azért fűzöm a szavazatomhoz ezt az indokolást, mert szeretném kiemelni, hogy a piacok kezeléséről szóló 44. bekezdés esetében az előadó által javasolt első rész ellen szavaztam, de megszavaztam a bekezdés második részét, amely a Parlament döntését végül előnyösnek mutatja Portugália stratégiai érdekeire nézve. Az előadó által javasolt változat, bár igen tág értelmezésben, de valójában lehetőséget teremtett a tejkvóták eltörlésére. Ismerem és támogatom a portugál mezőgazdasági ágazat álláspontját, amely többször is hangot adott azon meggyőződésének, hogy a tejkvóta-rendszer felszámolásával súlyos károk érnék a portugál termelőket. Valójában az EU területén termelt tej 93%-a az európai piacon kerül értékesítésre, és ez jelentős hányadát képezi az uniós tejüzemek bevételének. A tejkvóták lehetővé teszik a tejtermelés fenntartását és további fejlesztését a 27 tagállamban; és ez hozzájárul ahhoz, hogy a tejágazatban a kínálat alkalmazkodjon a (nemzetközi és az európai) kereslethez, továbbá stabil árakat és fenntartható jövedelmeket tesz lehetővé. Ennek a rendszernek az alternatív javaslat nélküli eltörlése a termelés megszűnéséhez fog vezetni a kevésbé versenyképes országokban; Portugália ebbe a kategóriába tartozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának számos olyan fontos módosítást sikerült a szövegbe felvetetnie, amelyek középpontjában a közvetlen kifizetések környezetvédelmi és szociális feltételei, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a vidékfejlesztés szélesebb és inkluzívabb megközelítése és a termelők tisztességes jövedelme állt. Sikerült a mezőgazdasági termelés és az élelmiszerek értékesítésének területén folyó verseny különböző szintjeinek a világos megkülönböztetését is elérnünk, és támogattuk az arra vonatkozó világos állásfoglalást is, hogy a gazdáknak történő kifizetések jelenlegi, a történelmi hozamokon és bevételeken alapuló rendszerének a helyébe egy olyan rendszer lépjen, amely a „közjavak” elvét is bevonja a közvetlen kifizetések kiszámításába. Így ennek a jelentésnek az elfogadása nagymértékben kielégítő a számunkra.

 
  
MPphoto
 
 

  Olga Sehnalová (S&D) , írásban. – (CS) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikájának valóban közös agrárpolitikának kell maradnia, és a jövőben nem kellene ezt a területet ismét nemzeti hatáskörbe vonni. A közös agrárpolitika egyik fontos célja az kell, hogy legyen, hogy egyenlő feltételeket teremtsen a termelők számára az Európai Unióban, különösen ami a közvetlen kifizetéseket illeti.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Simpson (S&D) , írásban. – Az Európai Parlament ismét csak lemondott a felelősségéről azzal, hogy nem sikerült megreformálnia a KAP-ot. Úgy vélem, hogy ennek a jelentésnek azt a címet kellene inkább adni, hogy „a támogatások növelése az eredménytelen gazdák számára”. Miért kellene az adófizetők pénzét a piacok stabilizálására, az árak mesterségesen magas szinten tartására és a mezőgazdaság nehéz gazdasági időkben történő megsegítésére fordítani, amikor a termelők már így is egyéb támogatásokhoz jutnak az adófizető pénzéből? Én az Európai Parlamenti Munkáspárt (EPLP) nevében nem hiszem, hogy ez a jelentés elég messzire menne ambiciózus változástatások kiköveteléséhez. Ez a jelentés az eredményes termelőt bünteti és az eredménytelent támogatja. Ez a jelentés a fejlődő országokat bünteti azzal, hogy a legotrombább protekcionizmussal az export-visszatérítések fokozatos megszüntetésének a késleltetésére szólít fel. A jelentés nem kínál megoldást a vidék fenntarthatóságának jelentős problémájára, hiszen mereven ragaszkodik a közvetlen kifizetések rendszeréhez, amely a sokféleség előmozdításának és a tájvédelem fékjeként viselkedik. Mi ez ellen a megfutamodó jelentés ellen fogunk szavazni annak reményében, hogy egy napon jutalmazni fogják az eredményes gazdálkodást, fontosnak fogják tartani a tájgazdálkodást, a fogyasztókat nem fogják mesterségesen magas árakkal becsapni és a fejlődő világgal tisztességesen fognak eljárni. Erről kellene a KAP reformjának szólnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) Támogattam ezt a jelentést, mivel stratégiai jelentőséggel bír az olyan országok, mint Portugália, valamint Európa legkülső régiói számára, és a Parlament komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy hivatali ciklusának ezen első évében kerüljön megszavazásra.

A közös agrárpolitika kulcsfontosságú részét képezi az EU 2013 utáni pénzügyi és költségvetési keretének, és részletes elemzést érdemel. A hazai mezőgazdasági termelés, amely nagymértékben hozzájárulhat az élelmezésbiztonsághoz és a harmadik országokkal folytatott kereskedelemhez, valamint a tagállamok kereskedelmi hiányának a csökkentéséhez, központi szerepet játszik ebben a politikában.

Az európai termelők a szigorú környezetvédelmi és állatvédelmi záradékok betartásával a biztonság és a minőség magas szintjét biztosítják az élelmiszertermelésben, és ezért jutalmazni, nem pedig megkárosítani kellene őket. Annak érdekében, hogy ezt elérjük, feltételeket kell szabni azoknak a harmadik országoknak, amelyekkel az Európai Uniónak kereskedelmi megállapodása van, és ezeknek a feltételeknek hasonlóaknak kell lenniük azokhoz az előírásokhoz, amelyeket az európai belső piacon kell a termelőknek betartaniuk.

Úgy tűnik számomra, hogy még mindig szükség van egy olyan mezőgazdasági költségvetésre, amely igazságosan osztja el a pénzeszközeit, és különös figyelmet szentel az olyan régióknak, mint Madeira vagy az Azori-szigetek, amelyeknek a távolság, a kis terület, a kedvezőtlen éghajlat és földrajzi helyzet, valamint a sziget voltuk miatt folyamatosan korlátozásokkal kell szembenézniük, és ezért állandó támogatásban kellene részesülniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Záborská (PPE) , írásban. – (SK) A jó mezőgazdasági politika alapját a fogyasztók szükségletei, nem pedig a termelők kívánságai képezik. Csupán az Európai Unió lakosságának az 5%-a, beleértve Szlovákiát is, dolgozik a mezőgazdaságban, de valamennyien – 100%-ban – a mezőgazdasági termékek fogyasztói vagyunk. A fogyasztót a minőség és az ár érdekli. Ez nem csak az autókra és a televíziókra érvényes, hanem a kenyérre, a zöldségekre, a húsra és a tejre is. A közös agrárpolitika mégis a feje tetejére állítja ezt az egész kérdést, mivel a termelők szükségleteit veszi alapul. A beterjesztett jelentés az EU korábbi megközelítésének szellemében túl sok figyelmet szentel a következményeknek, és nem vesz tudomást az okokról. Egy példa is elegendő: a jelentés ösztönzők és támogatások segítségével akarja a fiataloknak a mezőgazdasági munka és a vidéki élet iránti alacsony érdeklődését növelni. Ugyanakkor egy működőképes piac és egy versenyképes környezet természetes módon is megoldaná ezt a problémát. A jelentés talán egyetlen, legalább részben pozitív pontja, hogy igazságosságra szólít fel, ami különösen fontos Szlovákia és az új tagállamok számára. Amennyiben az EU úgy dönt, hogy 2013 után is fenn kívánja tartani a gazdák támogatásának korábbi, költséges és eredménytelen rendszerét, akkor mindenki számára egyenlő szabályokat kell megállapítania.

 
  
  

Jelentés: Alain Cadec (A7-0207/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE) , írásban. – (IT) A halászati ágazat az Európai Unió stratégiai erőforrása, mivel a lakosság ellátásáról van szó. Továbbá jelentősen hozzájárul a helyi fejlődéshez, foglalkoztatáshoz és a tengerparti közösségek kulturális hagyományainak megőrzéséhez. Az utóbbi években sajnos a termelés visszaesését tapasztaltuk, mert bizonyos uniós rendelkezések, amelyeknek a tengeri ökorendszer védelme a célja, például a fölközi-tengeri szabályozások, amelyek fenntarthatóbb halászat folytatására ösztönöznek, térdre kényszerítették az egész ágazatot. Halászaink arra vannak kényszerítve, hogy kevesebbet halásszanak, de a kereslet egyre nő, emiatt a harmadik országból származó import is. Ha szeretnénk megakadályozni a tisztességtelen versenyt, és óvni akarjuk a fogyasztókat, akkor az importáruknak ugyanúgy meg kell felelniük a szabályoknak, mint az uniós termékeknek. Az importált termékek sokszor olcsóbbak, a minőségük is rosszabb, és a biztonságukat sem lehet garantálni. Ezért fontos, hogy erősítsük az ágazaton belüli tisztességes, átlátható és fenntartható kereskedelmet, amely szigorú tanúsítási és címkézési kritériumokat jelent a halászati és akvakultúra-termékek minőségének és nyomon követésének vonatkozásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Ez a saját kezdeményezésű jelentés, amely a halászati és akvakultúra-termékek EU-ba történő behozatalának rendszerére helyezi a hangsúlyt, az Európai Unión belül azon halászati és akvakultúra-ágazatok megőrzését védelmezi, amelyek hosszú távon környezeti szempontból felelősek és gazdaságilag megvalósíthatók. Lényegében azt tapasztalhatjuk, hogy egyre nő a halászati és akvakultúra-ágazatból származó termékek importja, aminek a közösségi termelés látja kárát. Az előadóhoz hasonlóan most már nekem is úgy tűnik, hogy létfontosságú helyreállítani közösségi termelésünket. Mindazonáltal tudjuk, előadónk mondanivalóját is észben tartva, hogy ezt fenntartható módon kell végrehajtanunk. Például a halászott mennyiséget korlátozni kell a természetes erőforrások kezelése érdekében. Továbbá fontosnak tűnik, hogy támogassuk a felelősségteljes fogyasztást, amelyben elsőbbséget élvez a termék életképessége és minősége.

 
  
MPphoto
 
 

  Bastiaan Belder (EFD) , írásban. – (NL) Képviselőtársam, Cadec úr jelentése nem is jöhetett volna jobbkor. A közös agrárpolitika reformjáról szóló zöld könyvvel kapcsolatos konzultációt követte, és jóval az új Európai Bizottság jogalkotási javaslatai előtt jelent meg. A halászati és akvakultúra-termékek importja nagymértékben megnőtt, de ez szükséges növekedés volt. Európában most is növekszik a halfogyasztás, és a nagyobb keresletet nem lehet megfelelően fedezni a vadon élő halak fogásának vagy az európai haltenyésztés növelésével. De azt nagyon fontosnak tartom, hogy ezeknek az importáruknak is meg kell felelniük ugyanazoknak a követelményeknek, mint az európai halászati termékeknek. Ezt az egyenlőséget nem korlátozhatjuk kizárólag az élelmiszer-biztonságra. Véleményem szerint figyelembe kell venni a környezeti és társadalmi körülményeket is. Importálásra szükség van. Nem vagyok híve az álcázott protekcionizmusnak, de meg kell akadályoznunk a tisztességtelen versenyt. A nagy mennyiségű, olcsó hal már veszélyt jelent az európai termelésre, a halászatra és a halgazdálkodásra egyaránt. Ezen okok miatt én a saját kezdeményezésű jelentés mellett teszem le a voksomat.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Én Cadec úr jelentése mellett szavaztam. Egy ilyen történelmi pillanatban rendkívül jelentős a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó rendszer, vagy másképpen fogalmazva azon feltételeknek a megállapítása, amelyek mellett az egységes piacon forgalomba lehet hozni az EU-n kívülről származó termékeket. Mivel a belső kereslet 60%-át már import fedezi, és ez várhatóan jelentős mértékben nő majd 2030-ra, Európának válaszolnia kell az ágazatban dolgozók kérdéseire, és törődnie kell aggályaikkal. Ezért én osztom Cadec úr nézeteit, miszerint szükségesek a vizsgálatok és ellenőrzések, így a területtel kapcsolatos uniós politika kialakítása nem idéz majd elő eltérő bánásmódot a tagállamokból és harmadik országokból származó termelők tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Ez a jelentés a halászati és akvakultúra-termékek EU által történő behozataláról, valamint a feltételek meghatározásáról szól. Az importtermékeknek ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelniük, mint az Európai Unióban előállított termékeknek. A jelentés kezdeményezi a halászati termékek ökocímkézését. Így a fogyasztó megtudhatja a termék származási helyét, valamint a halászat tisztasági, társadalmi és környezeti körülményeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) Szem előtt tartva a halászati ágazat stratégiai fontosságát mind a lakosság ellátása, mind a különböző tagállamok és az EU egésze élelmiszer-egyensúlyi helyzetének szempontjából, az a véleményem, hogy a mezőgazdasághoz hasonlóan a halászat is egy olyan stratégiai fontosságú ágazat, amely a természeti erőforrások megőrzésétől és fenntartható kiaknázásától függ.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) A mezőgazdasághoz hasonlóan a halászatot és az akvakultúrát sem lehet szabadkereskedelmi szemszögből megközelíteni. Az EU termelése egyre kevésbé fedezi az európai keresletet, mivel a termékek 60%-át importáljuk. Mindazonáltal azt biztosítanunk kell, hogy az Európai Unió jövőbeni importrendszere lehetővé tegye a megfelelő egyensúly megteremtését, hogy a már így is válságban lévő európai termelés ne legyen kitéve harmadik országokból származó tisztességtelen versenynek. A Kereskedelmi Világszervezettel folytatott tárgyalások értelmében a halászati termékeket „érzékeny termékekként” kellene kezelni, ahogy egyes mezőgazdasági termékeket is. Így könnyebben lehetne fenntartani a harmadik országokból származó termékekre vonatkozó vámtarifát. Így az európai halászokat egy ésszerű és rugalmas vámtarifa védené meg, valamint az ökocímke is. Ugyanakkor a fejlődő országoknak is fejleszteniük kell a saját halászati ágazatukat. Ehhez először kétségbe kell vonnunk azon nemzetközi megállapodások helytállóságát, amelyek lehetővé teszik halászati engedélyek fejlődő országokban történő vásárlását, valamint hogy harmadik országok flottái ipari halászatot folytassanak partvidékeik mentén, ami által megfosztják őket a természeti erőforrásaik hatalmas részétől.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A közös halászati politika jövőbeli reformjára tekintettel szavaztam a halászati és akvakultúra-termékek Európai Unióba való behozatalának rendszeréről szóló jelentésre, mivel úgy gondolom, különös figyelmet kell szentelni az EU-ba importált halászati és akvakultúra-termékekkel kapcsolatos problémákra a közös halászati politika reformjainak idején.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Miután az előző ülésen megszavaztuk Milana úr „Új lendület az európai akvakultúra fenntartható fejlődését szolgáló stratégiának” című jelentését, most ismét szavaznunk kell egy másik, a halászati és akvakultúra-termékek behozatalának rendszeréről szóló jelentésről.

A jelentés szerint Európa az elfogyasztott halak 60%-át importálja. Emellett a fogyasztás várhatóan növekedni fog 2030-ig, és ezt teljes egészében behozatal útján fedezzük majd.

Figyelmen kívül hagyva azt a lehetőséget, hogy az európai termelés képes kielégíteni a keresletet (mivel ez most és a jövőben is képtelenség), az az igazság, hogy a jövőbeni közös halászati politika nem hanyagolhatja el az importtal kapcsolatos problémákat, és jobb megoldásokat kell keresnie. Ezek közé tartozhat a termelés növelése (nem csak a fogások mennyiségének növelésével, hanem az akvakultúrába való befektetéssel is), vagy annak a kötelezővé tétele, hogy az importált haltermékeknek ugyanazon szabványoknak kell megfelelniük, mint az Európai Unióban fogott vagy termelt halaknak, vagy az, hogy megfelelő információval kell ellátni a fogyasztókat a hal eredetével kapcsolatban. Egyetértek az előadó véleményével, miszerint ez egy olyan probléma, amelyet komolyan kell venni a közös halászati politika reformja során.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) 2007-ben körülbelül 12 millió tonnányi, 55 milliárd eurót kitevő halászati termék fordult meg az Európai Unió piacán, ezzel Japánt és az Egyesült Államokat is megelőzve ez a világ legnagyobb piaca a halászati és akvakultúra-termékek vonatkozásában. A 2005 óta gyors ütemben nő a piac, és egyre inkább függ az importárutól. Az önfenntartás mértéke már a 40%-ot sem éri el. Másképp fogalmazva, az importáruktól való függőség több mint 60%. A fogyasztási előrejelzések szerint a kereslet 2030-ra 1,5 millió tonnával nőhet, és ezt a növekményt teljes egészében behozatallal lehet fedezni.

Egy olyan rendeletre irányuló javaslatot támogatok, amely egyetlen dokumentumba foglalná össze a Közösség akvakultúrára vonatkozó rendelkezéseit, mint ahogy azt a júniusi parlamenti plenáris ülésen is mondtam. Ezzel összefüggésben, és mivel Portugáliában a legnagyobb az egy főre jutó halfogyasztás, úgy gondolom, hogy az akvakultúra az Európai Unió stratégiai prioritása. Emiatt nagyon örülök annak, hogy támogatták a fenntartható akvakultúra-politikát annak érdekében, hogy csökkenjen az importtól való függőség a halászati és akvakultúra-termékek ágazatában.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Az adatgyűjtés- és rendszerezés – amelyet a jelentés tett lehetővé – értékelendő tevékenység, mivel segítséget nyújt ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk a jelenlegi helyzetről, amely nagyon sok tekintetben nyugtalanító, ahogy azt a jelentés is nagyon helyesen megállapítja.

A fenntartható halászati és akvakultúra-ágazattal rendelkező uniós országok megléte gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból összeférhetetlen az EU kereskedelempolitikájával. A nemzetközi kereskedelem deregulációja és liberalizációja, valamint annak versenyszelleművé alakítása a kiegészítő jelleg megtartása helyett (amelynek irányadónak kellene lennie) az importőrök és forgalmazók érdekeinek képviseletét jelenti, de ugyanakkor termelők ezrei mennek tönkre, és arra kényszerülnének, hogy feladják a megélhetésüket biztosító tevékenységet, aminek következtében nő az élelmiszerhiány, és veszélybe kerülnek az élelmiszer-ellátás, valamint környezet biztonságára és minőségére vonatkozó alapvető feltételek.

A halászati és akvakultúra-ágazat (a mezőgazdasághoz hasonlóan) kiemelkedően fontos, stratégiai ágazat, amely nem egyeztethető össze a kereskedelmi felfogással, miközben szükség van kereskedelmi szabályozásra, amely magában foglalja a kereskedelemvédő eszközöket, ahogy azt a jelentés is javasolja. Szeretnénk kiemelni, hogy szükség van a halászati termékek közös piacszervezésének azonnali reformjára, amit szintén támogatunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Christofer Fjellner (PPE) , írásban. – (SV) Ma a halászati és akvakultúra-termékek Európai Unióba való behozatalának rendszeréről szóló, saját kezdeményezésű jelentés ellen szavaztam. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az EU halászati és akvakultúra-ágazatán változtatni kell, és megújulásra van szüksége. De a jelentés azt sugallja, hogy a problémákat bizonyos mértékig orvosolni lehet azzal, hogy védelmet nyújtunk a külső világban tapasztalható versennyel szemben. Az európai halászat hosszú távon nem maradhat életképes protekcionizmus és támogatások segítségével. Az Európai Unió halászati és akvakultúra-ágazatának problémáit a közös halászati politika elkövetkező felülvizsgálatával összefüggésben kellene megoldani.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabetta Gardini (PPE) , írásban. – (IT) Itt az ideje, hogy kárpótoljuk a halászatot azért, hogy korábban lebecsültük és késedelmek fordultak elő. A halászat a gazdasági és a társadalmi rendszer kulcsfontosságú ágazata, és ennek megfelelő tiszteletet érdemel. A közös halászati politika reformjára előre tekintve kötelességünk határozott lépéseket tenni a bevételek biztosítása, a piacok stabilitása, és a termékek, köztük az akvakultúra-termékek megfelelőbb piaci értékesítése érdekében. Emellett nagyobb figyelmet kell fordítani az élelmiszerbiztonságra a fogyasztók biztonsága érdekében.

Ezért szavaztam az állásfoglalás mellett. Figyelembe véve a piacok liberalizációjának negatív hatását a helyi gazdaságokra, kihangsúlyozza az ésszerű tarifális védelem stratégiai fontosságát. Valójában mérsékelni kell a versenyt az alacsony költségű, nem uniós termékek tekintetében, amelyek legtöbb esetben nem felelnek meg a környezeti, társadalmi, egészségügyi és minőségi szabványoknak.

Továbbá szigorú szabályozást kell bevezetni a hitelesítés és címkézés terén, hogy nyomon lehessen követni a termékeket, így tájékoztathatjuk a fogyasztókat az értékesített termék földrajzi eredetéről, a termelési vagy halászati körülményekről és mindenekelőtt, a minőségéről. Végezetül szeretném kihangsúlyozni, hogy egy olyan piacon, amely nagymértékben függ az importtól, már nem indokolható a termékek megsemmisítés céljából történő visszavonása. A megspórolt pénzt pedig elérhetővé lehetne tenni termelőszervezetek programjai számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE) , írásban. – (DE) Az európai akvakultúra, halgazdálkodás és a természetes halastavak fenntartható fejlesztése, valamint a megfelelőbb alapfeltételek létrehozása egyaránt szükséges az európai halászati ágazat versenyképességéhez. Ebben a tekintetben az importált halászati termékek minősége nagyon fontos. Mivel a harmadik országokból származó import folyamatosan nő, biztosítanunk kell, hogy az importáruk is megfeleljenek az európai szabványoknak. Az európai halászati ágazat minőségi előírásai szigorúak, és hatalmas szakmai tapasztalattal rendelkezik, és ezek azon jellemzők, amelyeket továbbra is védenünk kell. Ebben a tekintetben örvendetesnek tartom, hogy a januárban hatályba lépett, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre vonatkozó IUU-irányelv. Ez egy fontos lépés a globális versenytorzulás megakadályozása érdekében, és egyben támogatja a becsületes, törvénytisztelő halászokat. Támogatom Cadec úr jelentését, amely kihangsúlyozza az európai halászati ágazat nagy horderejű és fontos aspektusát.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) A közös halászati politika jövőbeli reformjának fényében a halászati és akvakultúra-termékek Európai Unióba való behozatalának rendszeréről szóló jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy alapvető fontosságú olyan szabályok létrehozása, amelyek összhangban vannak az ágazat követelményeivel. Az Európai Unió a halászati termékek legnagyobb piaca, és jól ismert tény, hogy az EU termelése önmagában nem képes fedezni a belső keresletet. Tehát a legfontosabb, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a harmadik országokból származó termékek megfelelnek az EU környezeti, egészségügyi, társadalmi és minőségi előírásainak, hogy megakadályozzuk az olcsó, alacsony minőségű termékek importálásában megnyilvánuló tisztességtelen versenyt. A Parlament ma elfogadott jelentése szigorúbb szabályozások és átláthatóbb kritériumok létrehozását kívánja meg a halászati termékek minőségére, nyomon követésére és címkézésére vonatkozóan.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Világviszonylatban a halászati termékek legnagyobb importőre az Európai Unió piaca, amely – más jelentősebb halimportáló országokkal együtt – politikai felelősséggel tartozik azért, hogy a Kereskedelmi Világszervezet kereskedelmi szabályai tiszteletben tartsák a halászati gazdálkodás és védelem lehető legmagasabb globális színvonalát. Az Európai Uniónak erőfeszítéseket kell tennie, hogy fenntartható módon növelje az akvakultúra-ágazat haltermelését, hogy csökkenjen a halászati és akvakultúra-ágazatban az import mértéke. Különösen a genetikailag módosított halak importálása és forgalmazása aggaszt: véleményem szerint meg kell akadályozni az EU-ban történő értékesítésüket. Ezért szigorú tanúsítási politika alkalmazását támogatom, amely hatékonyan kezelheti ezeket a problémákat. Továbbá támogatom az európai akvakultúra területén folytatott kutatásokat és fejlesztéseket, mivel a világtermelésnek csupán 2%-át teszi ki.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A túléléshez minden államnak fenn kell tartani önellátását. A halászat fontos az élelmezés és munkáltatás szempontjából is. Ahogy a mezőgazdaságban is, magas szintű környezeti, állatvédelmi és minőségi standardokat támasztunk hazai halászainkkal szemben, amelyek, természetesen, az árban is tükröződnek. Viszont az import miatt nehezen lehet nyomon követni saját szabályaink betartását. Ezért nagyon fontos, hogy egyértelműek legyenek a behozatalra, valamint az élelmiszer-címkézésre és minőségre vonatkozó szabályok is, és hogy ne bátorítsuk a hazai gazdasággal való versenyt. De öngólt sem lőhetünk, vagyis nem szabad további terheket rónunk az ökoszisztémára, és nem szabad a hazai halászokat munkanélkülivé tenni ahelyett, hogy további környezetvédelmi intézkedéseket hajtanánk végre. A javasolt intézkedések jó irányba vezetnek, ezért szavaztam a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) A halászati és akvakultúra-termékek uniós behozatali rendszere, vagyis az, hogy az EU-n kívülről származó termékeket milyen feltételekkel lehet importálni az uniós piacra az európai halászati és akvakultúra-termékek kiegészítéseként vagy azokkal piaci versenyre kelve, igen fontos kérdés, amely nem kerülhető meg az európai gazdaság e sajátos ágazatainak vizsgálatakor. E kérdés szabályozása alapvető fontosságú, mivel az európai önfenntartás szintje nagyon alacsony, hiszen a kereslet több mint 60%-át importból fedezzük.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Ez a jelentés eredetileg az importtal kapcsolatos protekcionista álláspont védelmében készült, jórészt abból a meggyőződésből, hogy az uniós halászoknak kedvezményes helyzetben kellene lenniük az uniós piacon, kivéve, amikor nem fognak elég halat, amely esetben az uniós feldolgozók importálhatnak. Véleményünk szerint a túlzott nemzetközi kereskedelem a halállomány túlzott kiaknázásához és kimerítéséhez vezet, hiszen az országok növelni próbálják exportjukat. Ezzel létrejött a közös kiindulópont. Számos módosítást elfogadtak, amelyek közül a legfontosabb arra hívta fel a figyelmet, hogy noha a haltermékek nemzetközi kereskedelme növeli a fejlődő országokban az élelmezésbiztonságot, de növeli a halászat mértékét is az exportpiac keresletének kielégítése miatt, ami súlyosbíthatja a halállomány kimerítését. Más módosítások azt hangsúlyozták ki, hogy szigorítani kell az erőforrás-gazdálkodást és a halászati felügyeletet, valamint az ésszerű fogyasztás iránti igényt, és megjegyezték, hogy a természeti erőforrásokból származó, vadon élő halak mennyisége korlátozott, ami azt jelenti, hogy korlátozott, mennyi halat lehet fogni, exportálni és elfogyasztani.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) Az akvakultúra fenntartható fejlődésének közösségi stratégiáját nemrég fogadták el. És természetesen eljött az ideje a halászati és akvakultúra-termékek behozatalával kapcsolatos szabályozásnak, mivel az Európai Unió ezeknek a termékeknek a legnagyobb piaca. Viszont a termelés nem elegendő a kereslet fedezésére, ezért az Európai Unió importra szorul. Ezért szabályozni kell a behozatalt, hogy biztosítani tudjuk, a közösségi termelőkre vonatkozó minőségi elvárások és bevált gyakorlatok a harmadik országok termelőire is vonatkozzanak.

Egyetértek az előadóval a védővámok kérdésében. Nem tűnik kivitelezhetőnek, főleg manapság, hogy eltöröljük a vámtarifákat, ugyanakkor elvárjuk, hogy a termékeink helyettesítsék a harmadik országból származó termékeket és még versenyképesek is legyenek.

Már korábban említettem, hogy a halászat és az akvakultúra a Madeira által a hatályban lévő gazdasági és társadalomi fejlesztési tervben megállapított prioritások közé tartozik, aminek következtében a régió az ágazat versenyképességet támogatja a fenntartható erőforrás-gazdálkodás, a haltermelés diverzifikációja, a termékek minőségének értékelése, valamint a termelékenység növelése érdekében a halászatokban dolgozók képzése révén.

Ezek miatt szavaztam a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE) , írásban. – (PL) Ma támogattam a Cadec-jelentést, amely sok fontos szempontot említ meg az akvakultúra-termékek uniós piacának védelmével kapcsolatban a közös halászati politika reformjának fényében. Támogatom a jelentést, mert kifejezetten szeretnék kiemelni egy aggodalomra adó okot, amelyet említ, azaz, hogy a fogyasztók nem rendelkeznek megfelelő és átfogó információval az egyes halfajták egészségügyi kihatásairól, összetételéről és eredetéről. Ha a fogyasztók nem rendelkeznek elegendő információval egy termékről, akkor a piacon egyedül az ár számít. Az európai termelők termékei gyakran magasabb minőséget képviselnek, mint az importált termékek, de egy egyenlőtlen harcban csak vesztesek lehetnek. Ezért szükségesnek tartom az azonosításra vonatkozó jogszabályok szigorítását. Köszönöm.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat