Index 
Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
PDF 1825k
2010. július 8., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás
1. Az ülés megnyitása
 2. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet
 3. A KAP 2013 utáni jövője (vita)
 4. A Mercosurral társulási megállapodás megkötése céljából újraindított tárgyalások hatása az Unió mezőgazdaságára - Előkészületek a 2010. július 14-én Brasíliában megrendezésre kerülő EU–Brazília csúcstalálkozóra (vita)
 5. A halászati és akvakultúra-termékek EU-ba történő behozatalának szabályai a KHP jövőbeni reformja tükrében (vita)
 6. Szavazások órája
  6.1. Az EU és az Amerikai Egyesült Államok között az EU-ból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás (A7-0224/2010, Alexander Alvaro) (szavazás)
  6.2. Európai Külügyi Szolgálat (A7-0228/2010) (szavazás)
  6.3. Koszovó (B7-0409/2010) (szavazás)
  6.4. Albánia (B7-0408/2010) (szavazás)
  6.5. A kirgizisztáni helyzet (B7-0419/2010) (szavazás)
  6.6. Az AIDS/HIV, tekintettel a XVIII. AIDS-konferenciára (2010. július 18-23., Bécs) (B7-0412/2010) (szavazás)
  6.7. A kazettás bombákról szóló egyezmény 2010. augusztus 1-jei hatálybalépése és az EU szerepe (B7-0413/2010) (szavazás)
  6.8. A KAP 2013 utáni jövője (A7-0204/2010, George Lyon) (szavazás)
  6.9. A halászati és akvakultúra-termékek EU-ba történő behozatalának szabályai a KHP jövőbeni reformja tükrében (A7-0207/2010, Alain Cadec) (szavazás)
 7. Helyesbítés (az eljárási szabályzat 216. cikke): lásd a jegyzőkönyvet
 8. A szavazáshoz fűzött indokolások
 9. Szavazathelyesbítések és szavazási szándékok: lásd a jegyzőkönyvet
 10. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet
 11. Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről
  11.1. Zimbabwe, különös tekintettel Farai Maguwu ügyére
  11.2. Venezuela, különös tekintettel Maria Lourdes Afiuni ügyére
  11.3. Észak-Korea
 12. Szavazások órája
  12.1. Zimbabwe, különös tekintettel Farai Maguwu ügyére (B7-0415/2010) (szavazás)
  12.2. Venezuela, különös tekintettel Maria Lourdes Afiuni ügyére (B7-0414/2010) (szavazás)
  12.3. Észak-Korea (B7-0416/2010) (szavazás)
 13. Szavazathelyesbítések és szavazási szándékok: lásd a jegyzőkönyvet
 14. A bizottságok tagjai: lásd a jegyzőkönyvet
 15. Kérelem a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére: lásd a jegyzőkönyvet
 16. A Parlament tagjai: lásd a jegyzőkönyvet
 17. Mandátumvizsgálat: lásd a jegyzőkönyvet
 18. Egyes dokumentumokra vonatkozó határozatok: lásd a jegyzőkönyvet
 19. Nyilvántartásba vett írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 123. cikke): lásd a jegyzőkönyvet
 20. A jelen ülésen elfogadott szövegek továbbítása: lásd a jegyzőkönyvet
 21. A következő ülések időpontjai: lásd a jegyzőkönyvet
 22. Az ülésszak megszakítása
 MELLÉKLET (Írásbeli válaszok)


  

ELNÖKÖL: Miguel Angel MARTÍNEZ MARTÍNEZ
alelnök

 
1. Az ülés megnyitása
A felszólalásokról készült videofelvételek
  

(Az ülést 9.00-kor megnyitják.)

 

2. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet

3. A KAP 2013 utáni jövője (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont George Lyon jelentése (A7-0204/2010) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében a közös agrárpolitika 2013 utáni jövőjéről (2009/2236(INI)).

Nagy örömmel üdvözöljük körünkben Cioloş biztos urat. Strasbourgban a Bizottság ad hoc módon szokott kijelölni egy-egy biztost, hogy látogasson el az ülésekre, de azt hiszem, figyelemreméltó felelősségteljes hozzáállásról tanúskodik, hogy ezúttal a ma terítékre kerülő téma biztosa vesz részt a vitán. Ezt rendkívül pozitívnak tartom.

 
  
MPphoto
 

  George Lyon , előadó. – Elnök úr, ha szabad, azzal kezdeném, hogy együttérzésemről biztosítom német kollégáimat, egyben gratulálok spanyol kollégáimnak a tegnapi remek meccshez.

Most pedig feltenném azt a két kérdést, amit a KAP reformjával kapcsolatban a legfontosabbnak tartok. Mi a KAP célja? Miért időszerű még a XXI. században is? Most, a gazdasági válság idején, az adóssággal küszködő államok megszorításainak idején létfontosságú, hogy a KAP választ adjon ezekre a kérdésekre, máskülönben aligha várható el, hogy az adófizetők a jövőben továbbra is megadják a gazdáknak azt a támogatást, amire oly nagy szükségük van.

A társadalom előtt álló egyik legnagyobb kihívás a világ növekvő élelmiszerszükségleteinek kielégítése; a FAO becslései szerint 2050-re a szükségletek megduplázódnak. A nagy kihívás természetesen az, hogy hogyan lehet ezt a megduplázódott igényt az éghajlatváltozás miatt kevesebb termőterület, víz és energia felhasználásával kielégíteni. Hogyan lehet négyszögesíteni ezt a kört és elkerülni az Egyesült Királyság tudományos főtanácsadója, Sir John Beddington által megjósolt katasztrófát – Beddington ugyanis 2009-ben a következőket mondta: „2030-ban teljes katasztrófa fog bekövetkezni, mert minden hatás egyszerre jelentkezik”. Ha ezt a helyzetet nem kezeljük, hatalmas destabilizáció várható, gyakoribbá válhatnak a zavargások és komoly nemzetközi migrációs problémák alakulhatnak ki a víz- és élelmiszerhiány elől menekülő emberek miatt.

Ekkora kihívással szembesülünk tehát. Úgy gondolom, hogy az éghajlatváltozás kordában tartása és a mezőgazdasági termelés fenntarthatóbbá tétele olyan célok, amelyeket a jövőbeni reformok központi elemévé kell tenni. Ezek létfontosságú lépések az európai polgárok élelmezésbiztonságának garantálása és a globális élelmiszerigények kielégítéséhez való hozzájárulás szempontjából.

A reformoknak a megújuló energiaforrásokhoz, például a szélenergiához a biomasszához, biogázhoz és a második generációs bioüzemanyagokhoz kapcsolódó kis léptékű fejlesztések segítségével ösztönözniük kell a zöld, tehát környezetbarát növekedést is. Ez új munkahelyeket teremtene és lehetővé tenné, hogy a gazdák több lábon álljanak és többletbevételekre tegyenek szert. A hathatósabb környezetvédelem igényének is meg kell felelni, mégpedig annak biztosításával, hogy a gazdáknak lehetőségük legyen agrár-környezetvédelmi programokban részt venni, hogy a következő reform végére a művelés alatt álló területek nagyobb része már részt vegyen egy ilyen programban. Ha a büntetés helyett a jutalmazás eszközével élünk – és ez egy nagyon fontos elv, hogy a szabályozás és büntetés helyett ösztönzést alkalmazzunk –, a gazdák is csatlakoznak a kezdeményezéshez.

Az igazságosságnak is a reform fő elemét kell alkotnia: igazságosnak kell lennie a régi és az új tagállamokhoz is a közvetlen kifizetésekre szánt pénzek elosztásában, és igazságosnak kell lennie a gazdák és a tagállamok szempontjából is azáltal, hogy 2020-ra véget vet a korábbi kifizetéseknek. Nem lehet jogos és indokolt, hogy továbbra is a 10 évvel ezelőtti helyzet alapján történjenek a kifizetések. Az élelmiszer-ellátási láncon belül a rendszernek igazságosnak kell lennie a gazdákhoz is, hogy a multik egyenlő tárgyalópartnerei lehessenek. A reform központi elemét tehát az igazságosságnak, az igazságosság elvének kell képeznie.

Kezelni kell a piac volatilitásának problémáját is, de ezzel kapcsolatban óvatosságra intenék. Igen, továbbra is szükség van az intervencióra és a magántámogatásokra a raktározásban. Igen, meg kell vizsgálni más eszközöket is, például a biztosítást és a határidős piacokat. Igen, tartalékként speciális költségvetési tételre van szükségünk, amelyből a válság esetén hozott intézkedéseket finanszírozzuk. De semmiképpen sem szabad visszatérni a piacok átfogó irányításához, ahogy azt a múltban tettük. Ezzel megpróbálkoztunk, és ez a rendszer megbukott. Azt javasolnám, hogy ezt ne ismételjük meg.

Összegzésként elmondhatom, biztos vagyok benne, hogy a Parlament támogatni fogja a reformjainkat, a KAP modernizációját, a XXI. század kihívásainak megfelelő új pályára állítását. A jelentés támogatásával a Parlament meghatározhatja az erről szóló vita irányát, és arra kérném a biztos urat, hogy az idén novemberben ismertetendő, a KAP reformjáról szóló javaslatainak összeállításakor használja fel elképzeléseinket.

 
  
MPphoto
 

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Természetesen nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy részt vehetek a vitában, amely különösen érdekel, hiszen nekem kell javaslatokat összeállítanom a közös agrárpolitika reformjáról. Ahogyan azt a parlamenti meghallgatásaim során is mondtam, úgy gondolom, hogy az Európai Parlamenttel ápolt kapcsolat kulcsfontosságú abban a tekintetben, hogy a közös agrárpolitikát oly módon tudjuk megreformálni, hogy jobban megfeleljen a polgárok elvárásainak, és működése érthetőbbé váljon az európai polgárok számára.

Szeretnék őszinte köszönetet mondani Lyon úrnak és egész csapatának, valamint természetesen a szöveget módosításaival tovább gazdagító Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak is a ma szavazásra kerülő jelentésért.

Örülök annak, hogy a jelentés felhívja a figyelmet a közös agrárpolitikával és az európai mezőgazdaság jövőjével kapcsolatos megfelelőbb tájékoztatás szükségességére, valamint annak, hogy erre meg is van a hajlandóság. Úgy gondolom, hogy a rendkívül fontos technikai tartalma mellett a jelentés már maga is igen jó eszköze a közös agrárpolitikával kapcsolatos információk átadásának: bemutatja, milyen volt eddig a KAP, közli, hogy ilyen politikára a jövőben is szükség lesz, és azt is, hogy az agrárpolitikának fejlődnie kell.

Tudomásul vettem a közös agrárpolitikának az egyértelmű agrárpolitikai célokat meghatározó Lisszaboni Szerződésnek és az Európa 2020 stratégiának megfelelő átdolgozására vonatkozó felszólítását. Úgy gondolom, most lehetőségünk van a közös agrárpolitikát a polgárok jelenlegi elvárásaihoz igazítani, hogy az ne csak a hagyományos célját, a piaci ellátás biztonságát szolgálja.

A jelentés az élelmiszer-ellátási lánc működésének és a lánc szereplői közötti egyensúlynak, valamint a helyzet átláthatóságának és a mezőgazdasági termelők tárgyalási helyzetének javítására irányuló intézkedéseket is javasol. Ezek az elemek nem csak a KAP reformjában, hanem más bizottsági kezdeményezésekben is helyet kapnak majd.

Igen nagy figyelemmel olvastam a közvetlen kifizetések jövőjével kapcsolatos javaslatait is, amelyek szerint a közvetlen kifizetések nem csak a gazdák bevételeinek stabilitását garantálnák, hanem a közjavakkal történő ellátás minimális szintjét is. Úgy gondolom, hogy nem csak a közvetlen kifizetések új megközelítéséről és a gazdák minimumbevételeinek biztosításával kapcsolatos új indoklásról van szó, hanem a közjavak termelésének ösztönzéséről is.

Feljegyeztem azt a javaslatot is, hogy felül kell vizsgálni a közvetlen kifizetések elosztásának kritériumait ebből az új kritériumból kiindulva és azt is biztosítva, hogy a tagállamok, régiók és termelői kategóriák között egyenletesebb legyen a kifizetések elosztása, figyelembe véve a kedvezőtlen helyzetű és nehezen művelhető területeket is.

Azt is megjegyezném, hogy – ahogy Lyon úr is mondta – továbbra is biztosítani kell, hogy a KAP a piacra koncentráljon, és ezt kiegyensúlyozott módon kell elérni, hogy a gazdáknak ne kelljen kaotikus piacokkal szembenézniük. Ebből a szempontból úgy gondolom, hogy a piacokra való összpontosítás teljesen összeegyeztethető a piacirányítási mechanizmusok fejlesztésével, ami annak biztosítására szolgál, hogy a piacok megfelelően működhessenek anélkül, hogy ez befolyásolná, ahogy mondtam, az európai mezőgazdaság fenntartását és sokféleségének megőrzését.

Lenne néhány megjegyzésem a benyújtott és ma megvitatandó módosító indítványokkal kapcsolatban is. Én úgy gondolom, hogy az élelmiszertermelés a KAP egyik fontos célja. A termelést közvetlenül ellentételezik a piacok, de figyelembe kell venni a közjavakat is, amelyeket nem fizetnek meg a piacok, és amelyeket közpénzekből kell finanszírozni. A mezőgazdasági termelésben a következő két szempontot lehet figyelembe venni: az élelmiszertermelést és a közjavak termelését, amelyeket részben a piac finanszíroz, részben viszont a közös kasszából kell támogatni a termelésüket.

Ami a közös agrárpolitika szerkezetét illeti, én már többször elmondtam, hogy véleményem szerint a közös agrárpolitikának két pillérre kell épülnie annak érdekében, hogy a KAP céljainak elérése simább legyen, és a rendelkezésre álló eszközöket hatékonyabban kezeljük. Vannak évente alkalmazandó eszközök, amelyeknek eredményét évente lehet mérni, de vannak olyan eszközök is, amelyeket több évig kell alkalmazni olyan programok részeként, amelyek csak évek elteltével hoznak eredményt. A közös agrárpolitika részeként rendelkezésre álló erőforrásokkal és eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodás biztosításhoz véleményem szerint szükség van erre a két pillérre, amelyeknek természetesen ki kell egészíteniük egymást és egyértelműen meghatározott célokat kell tartalmazniuk. A legfontosabb pedig az, hogy hasznos lenne tisztázni, hogyan kell végrehajtani az ezekhez tartozó intézkedések.

A kölcsönös megfeleltetést tekintve pedig úgy gondolom, hogy annak pozitív hatása volt a közvetlen kifizetésekre. Egyértelműen megszabja azt is, hogy alapvetően milyen közjavak finanszírozhatóak jogosan a közös kasszából. Természetesen lehetne egyszerűsíteni a kölcsönös megfeleléssel kapcsolatos intézkedéseket. Lehetne biztosítani, hogy azok tartalma világosabb legyen a gazdák számára, valamint a szabályokat végrehajtó és az ellenőrzést végző nemzeti vagy regionális hatóságok számára is. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy a környezetvédelmi kölcsönös megfelelésnek és a közvetlen kifizetések alapösszegének összekapcsolása szintén jó kiindulópont, és később meg lehet határozni azokat az egyéb intézkedéseket, amelyek előmozdíthatják a közjavak termelését.

A piaci intézkedések terén, ahogy mondtam is, úgy gondolom, hogy a piacokra kell koncentrálni, de meg kell tartani a védőhálót is, és meg kell vizsgálni az olyan új intézkedések lehetőségét is, amelyek segítségével bizonyos ár- és bevételstabilitást lehetne elérni.

A kisebb, közepes és nagyobb gazdaságok szerkezetével kapcsolatban egyetértek azzal, hogy jobban kellene működniük – és ez a kisebb gazdaságokra is vonatkozik –, de biztosítanunk kell, hogy ez a változás az ő saját környezetükben, sajátos lehetőségeiket jobban kihasználva menjen végbe. Át lehet tehát szervezni ezeket a gazdaságokat, ami szoros összefüggésben van a piac felé közeledéssel, de anélkül, hogy egy egységes mezőgazdasági modell irányába mozdulnánk el, hogy megőrizhessük a mezőgazdaság sokféleségét.

Most pedig nagy figyelemmel várom a megjegyzéseiket, és Önt, Lyon úr, biztosíthatom arról, hogy igen alaposan tanulmányozni fogom a szavazásra kerülő jelentést, és mindenképpen felhasználom majd a következő hónapokban, amikor a Bizottság jogalkotói kezdeményezésein dolgozom.

 
  
MPphoto
 

  Giovanni La Via , a Költségvetési Bizottság véleményének előadója. – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Úgy gondolom, hogy a Lyon-jelentés érdeme, hogy egyértelmű célokat határoz meg a közös agrárpolitika számára, mégpedig a korábbiaknál sokkal átfogóbbakat, amelyek megfelelnek az EU 2020-as stratégiájának.

Ahogy az a jelentésből is nyilvánvaló, az agrárpolitikának továbbra is egész Európára ki kell terjednie, tehát le kell állítanunk azokat, akik a tagállami szintre való visszahelyezést tervezgették, akik állami támogatást szerettek volna az agrárpolitika számára. A jelentés határozottan kijelenti, hogy a meghatározott, sokkal szélesebb körű céloknak megfelelő finanszírozásra is szükség van, nem utolsósorban a közérdeket szolgáló célok és a piac nélkül biztosított közjavak miatt. A jelentés azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy az új közös agrárpolitika forrásainak meg kell felelniük a jelenlegi agrárpolitikai forrásoknak.

 
  
MPphoto
 

  Michel Dantin , a PPE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, először is köszönetet szeretnék mondani Lyon úrnak és az árnyékelőadóknak is, akik véleményem szerint igen hatékonyan működtek közre e jelentés elkészítésében.

A mi képviselőcsoportunk szerint a jelentés az európai mezőgazdasághoz fűződő ambíciókat tükrözi. A 2007-es és 2008-as nyersanyagválság, valamint a 2009-es mezőgazdasági válság után készült, amelyekből megtanulhattuk, hogy a mezőgazdaságban nem a liberalizmus a megoldás.

A mezőgazdaság fő célja az, hogy biztosítsa – hogy garantálja – a 450 millió európai élelmiszer-ellátásának biztonságát, de ezenkívül helyet is kell szereznünk magunknak a fizetőképes piacokon. Világos, hogy a XX. század közepe óta fennálló viszonyok megváltoztak, valamint változtak és továbbra is változnak a technikák, változniuk is kell, és ezt követnie kell az agrárpolitikai eszközöknek is. A mezőgazdaságot támogatni kell ebben a fejlődésben.

Az első pillérnek, amelynek finanszírozása teljes egészében az EU költségvetéséből történik, támogatnia kell a társadalom mezőgazdasággal kapcsolatos elvárásainak teljesítését, a második, társfinanszírozott pillérnek pedig továbbra is támogatnia kell a mezőgazdaság és a mezőgazdasági élelmiszertermelés változásoknak megfelelő modernizációját. Ennek a politikának igazságosabbnak – jól hallották, igazságosabbnak – kell lennie az országok és a gazdák közti eloszlás szempontjából. Egyértelműen az a célunk, hogy a 14 millió gazda és családjuk visszakapja a reményt, és különösen fontos annak a 4,5 millió 60 év feletti gazdának a pótlása, akik hamarosan felhagynak a munkával. A generációváltás lesz az egyik problémánk.

 
  
MPphoto
 

  Wojciech Michał Olejniczak , az S&D képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, az Európai Parlamentben az elmúlt hónapokban folytatott viták mind arra mutatnak, hogy a közös agrárpolitikában változásra van szükség. Egyikünk sem kétli, hogy a KAP-nak a következő évtizedekben segítenie kell biztosítani az élelmiszerellátás biztonságát, jó és egészséges élelmiszert nyújtva az Unió polgárainak, és hozzá kell járulnia a biodiverzitás fenntartásához és a környezetvédelemhez.

A jövőben a KAP-nak jobban figyelembe kell vennie a szociális szükségleteket, például a munkahelyteremtést és a mezőgazdaságban dolgozó nők és fiatalok helyzetét. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a gazdálkodóknak stabil és megfelelő jövedelmet kell garantálni a kemény munkájukért és azért, hogy jó minőségű javakkal látnak el minket.

A ma elfogadásra kerülő jelentésben több tagállam és több képviselőcsoport javaslatai is szerepelnek. Nagy horderejű döntéseket kell meghoznunk, amelyek meghatározzák majd a követendő utat, hogy a jövőben a KAP-ra költött pénz mind a mezőgazdasági termelők, mind a fogyasztók számára előnyöket biztosítson.

Végezetül, szeretnék őszintén köszönetet mondani Lyon úrnak azért, hogy ilyen jó együttműködést tett lehetővé mindnyájunk számára.

 
  
MPphoto
 

  Marit Paulsen , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Lyon úr néhány lépést – talán kis, de rendkívül fontos lépést – tett a mezőgazdasági politika reformja felé. A közös európai agrárpolitikára szükség van. Szóba sem kerülhet, hogy a KAP visszakerüljön tagállami irányítás alá. Azt is fel kell ismernünk, hogy egy új korszakban élünk, amikor nagyon nehéz problémákat kell megoldanunk. E súlyos problémák közé tartozik az is, hogy hogyan etessünk kilencmilliárd embert. Ugyanakkor az éghajlatváltozás és a természeti ciklusok is hatalmas kihívást jelentenek.

Ne tekintsük a mezőgazdaságot a környezet ellenségének és környezetvédelmi problémának! A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás jelentik a fennálló hatalmas problémák megoldásának kulcsát.

 
  
MPphoto
 

  Martin Häusling , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, Lyon úr, először is szeretnék köszönetet mondani a jelentéséért. Előadóként jó volt az együttműködésünk, és úgy gondolom, kitűnő kompromisszumra jutottunk, amelyet teljes mértékben támogatunk. Fontos, hogy a Parlament határozottan jelezze, hogy folytatni kívánja a közös agrárpolitikát.

Természetesen elkerülhetetlen, hogy egy kompromisszum során nem teljesül minden vágyunk. De azt gondolom, hogy az a fontos – és ezt szeretném kiemelni –, hogy a jövőben a KAP környezettudatosabbá válhat, és ez alatt nem csak fenntartható energiapolitikát értek, hanem fenntartható agrárpolitikát is, és hogy a verseny alatt már nem csak a globális piacon elfoglalt versenyképes pozíciót értjük, hanem az európai mezőgazdaságon belüli versenyre is jobban odafigyelünk, és nem csak a WTO szabályait tartjuk tiszteletben a jövőbeli agrárpolitikában, hanem kiépítünk majd egy saját, erős közös agrárpolitikát is.

Fontos, hogy a jövőben az első pillérből történő közvetlen kifizetéseket a fenntartható agrárpolitikának megfelelően hajtsuk végre, valamint hogy a vidéki területek fejlesztését szolgáló második pillér erős legyen és a foglalkoztatásra helyezze a hangsúlyt.

Egyvalamit nem fogunk támogatni – és ezt már a bizottságban is egyértelművé tettük –, mégpedig a globális piacon való érvényesülést exporttámogatásokkal elképzelő agrárpolitikát. Ezt a stratégiát továbbra sem tudjuk elfogadni, és másokhoz képest kritikusabban ítéljük meg a mostani agrárpolitika előtörténetét. Más szóval, mi olyan agrárpolitikát szeretnénk, amely eltávolodik az iparosítástól, a nagyobb koncentrációtól és a tisztán versenyalapú piacpolitikától. Ehelyett mi arra szeretnénk helyezni a hangsúlyt, hogy az agrárpolitika valóban a jövő politikája legyen és elősegítse az élelmezésbiztonságot, valamint a talaj, a vízkészletek és a biodiverzitás védelmét. Ezenkívül úgy gondoljuk, hogy a mezőgazdasági politikának az éghajlatváltozás elleni küzdelem eszközéül kell szolgálnia, és, végül, de nem utolsósorban, a munkahelyek védelmét is biztosítania kell.

 
  
MPphoto
 

  James Nicholson , az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, ez a jelentés lehetőséget ad a Parlamentnek, hogy még az év vége előtt véleményt nyilvánítson, amikor a Bizottság előterjeszti saját, a KAP jövőjével kapcsolatos javaslataival. Én és képviselőcsoportom a jelentés mellett szavazunk majd, de szeretném leszögezni, hogy bizonyos részeivel nem értünk egyet. A második pillér szerkezetének megtartása mindenképpen létfontosságú, és központi szerepe lesz a KAP hosszú távú sikerének biztosításában.

Összességében azonban úgy gondolom, hogy a jelentés jó kiindulópont a kérdés átfogó vitájához és azt bizonyítja, hogy a parlamenti bizottság képes a közös munkára. A Parlamentnek fontos feladata annak garantálása, hogy bármilyen jövőbeni reform biztosítsa, hogy a mezőgazdaság versenyképes és életképes legyen. A KAP eddig is hatalmas változásokon ment át, és biztosítani kell, hogy a XXI. században is alkalmas legyen feladata betöltésére. Nem szabad elfelejteni, hogy a KAP nem csak a gazdákért van: biztonságos élelmiszerellátást, közjavakat és környezetvédelmi előnyöket biztosít mindannyiunk számára. E célok eléréséhez véleményem szerint a költségvetést legalább a jelenlegi szinten kell tartani, és köszönetet szeretnék mondani az előadónak a kiváló jelentésért és az együttműködéséért.

 
  
MPphoto
 

  João Ferreira , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök úr, fogadja gratulációmat!

A KAP korábbi reformjai a mezőgazdasági piacok liberalizációjához vezettek. Hatalmas igazságtalanságokat okoztak a segélyek elosztása terén: igazságtalan volt az országok, termékek és termelők közötti eloszlás is. A reformok tönkretették a termelést szabályozó eszközöket, például a kvótákat és a termelési jogokat, valamint az intervenciós és piacszabályozási mechanizmusokat is. Alárendelték a mezőgazdaságot a WTO szabályainak, és más érdekeket szolgáló cserealappá tették azt.

A következmények nyilvánvalóak: még soha nem fordult elő, hogy több millió mezőgazdasági kis- és középvállalkozás hagyott fel a termeléssel, bizonytalanná váltak a bevételek, egyre nagyobb az árak ingadozása, továbbá számtalan országban és régióban rosszabbodott a helyzet az élelmiszer-függőség tekintetében.

Mindezen okok miatt a KAP-ot alapvetően meg kell változtatni, hogy élelmezésbiztonságot és élelmiszer-szuverenitást biztosítson, elsőbbséget adva az országok és régiók önellátó képességének, és emellett elősegítse a környezetvédelmi fenntarthatóságot, a vidékfejlesztést és a sokszínűbb termelést, megakadályozva a sokszínűség eltűnését, elismerve a különböző szektorok és régiók sajátos jellegzetességeit; hogy a modellekkel és a segélyek korlátozásával megszüntesse a termékek, termelők és országok közötti jelenlegi egyenlőtlenségeket; hogy olyan intervenciós mechanizmusokat hozzon létre, amelyek biztosítják az igazságos árakat, és hogy a gazdák olyan bevételekhez jussanak, amelyek biztosítják a termelés és az élelmiszerellátás folyamatosságát.

 
  
MPphoto
 

  Lorenzo Fontana , az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Először is szeretnék gratulálni George Lyonnak a munkájához, és egyben gratulálok a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság elnökének és titkárságának is. Hálás vagyok Cioloş biztos úrnak is, mivel ő és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság igen jó munkakapcsolatot alakított ki, és ez nagyon fontos. Remélem, hogy a Bizottság a jövőben, a jogalkotási eljárás következő szakaszaiban is különös figyelmet szentel majd a termelőknek és a fogyasztóknak, akik igen súlyos hátrányokat szenvedtek a piac szerkezete és a jelenlegi válság miatt.

Saját régiómban, Venetóban 150 000 gazdaság van, amelyek nem csak minőségi termékeket termelnek, hanem biztosítják a vidéki környezet védelmét is, amit igen fontos és támogatandó dolognak tartunk.

Ahhoz azonban, hogy folytathassák a tevékenységüket, a gazdák nagyobb védelmet kérnek az áringadozások ellen, és kérik a közvetlen támogatások rendszerének fenntartását. Létfontosságú az is, hogy megmaradjon a közös agrárpolitika második pillére is. A vidékfejlesztési politikát főleg azért kell megvédeni, mert az megkönnyíti az Európában meglévő többféle helyi mezőgazdaság fejlődését, amelyeknek egyre szigorúbb minőségi előírásokat kell teljesíteniük.

Az erős piaci versenyben, amelynek során sok esetben hátrányos helyzetben vannak, a gazdák azt kérik, hogy a kiemelt intézkedések részeként könnyítsenek a rájuk nehezedő adminisztratív terheken, mivel azok egyértelműen csökkentik a versenyképességüket.

 
  
MPphoto
 

  Diane Dodds (NI) . – Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani az előadónak a jelentésért. Nagyon jó, hogy az előadó nyitott és érdeklődő volt, és a tagállamokba tett látogatásai is ezt bizonyítják, csakúgy, mint a jelentés következtetései.

A mezőgazdaságnak és a KAP-nak megfelelő és biztos jövedelmet kell biztosítania a gazdáknak. Az első pillér kifizetéseinek továbbra is minimális létbiztonságot garantáló közvetlen kifizetéseket kell biztosítaniuk a gazdáknak. Ennek érdekében a KAP költségvetésének legalább a jelenlegi szinten kell maradnia, vagy, ami még fontosabb, az Unió bővülésének megfelelően nőnie kell.

A piacok volatilitása egész Európában káros volt az ágazat számára, és a stabilitás megőrzése és a jövedelmezőség biztosítása érdekében meg kell tartani a biztonsági védőhálókat. A KAP forrásainak elosztásánál figyelembe kel venni a tagállamonként eltérő termelési költségeket.

Az „igazságosság” definícióját a Bizottságnak alaposabban meg kell vizsgálnia, és a területi alapú kifizetés, amely következtében az észak-írországi termelők kevesebb pénzt kapnának egységes támogatásként, káros lenne egy olyan ágazat számára, amelynek sok szereplője éppen csak működőképes. Észak-Írországban sok olyan gazda van, aki kevés földdel rendelkezik, de intenzíven gazdálkodik, és az ilyen kifizetési rendszer nem lenne arányban sem az általuk elvégzett munkával, sem a pénzügyi terheikkel. Ezért a 2013 utáni KAP-nak figyelembe kell vennie a regionális különbségeket.

 
  
MPphoto
 

  Albert Deß (PPE) . – (DE) Elnök úr, Cioloş úr, hölgyeim és uraim! Ma fontos vitát folytatunk a George Lyon-jelentésről, és szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy őszinte köszönetet mondjak Lyon úrnak a jelentésben kifejeződő kompromisszumkészségéért. Megfelelő kompromisszumot sikerült elérnünk, amelyet sok képviselőcsoport tud támogatni, és remélem, hogy ezt a kompromisszumot a ma déli szavazás során nagy többség fogja megszavazni.

Az európai közös agrárpolitika az európai integráció egyik legfontosabb pillére volt, és ma is az. A jelentésben ismertetjük a közös agrárpolitika 2013 utáni hatásait. Az európai agrárszektor kiváló minőségű élelmiszereket állít elő, megvédi az oly fontos vidéki területeket, sok munkahelyet biztosít, elősegíti a kulturális értékek és a biodiverzitás megőrzését, valamint a megújuló nyersanyagok és energia termelésével hozzájárulhat a fosszilis energiahordozók megőrzéséhez is. Annak biztosítása érdekében, hogy az európai mezőgazdaság továbbra is elláthassa ezeket a funkciókat, ki kell dolgoznunk egy tervet a 2013 utáni időszakra, amely lehetővé teszi ennek a sok feladatnak a teljesítését.

Örülök annak, hogy Cioloş biztos úr egyértelműen jelezte, hogy fenn kívánja tartani a kétpilléres rendszert. Képviselőcsoportom támogatni fogja ezt. Az első pillér ellensúlyozza azokat a korlátozásokat, amelyek a világ más mezőgazdasági régióihoz viszonyítva az európai mezőgazdaságot terhelik, a második pillér pedig olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a 27 tagállam biztosítsa, hogy mezőgazdaságuk további támogatásokat kapjon a feladatok ellátásához. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőinek túlnyomó többsége a jelentés mellett fog szavazni.

 
  
MPphoto
 

  Luis Manuel Capoulas Santos (S&D) . – (PT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! A Szocialisták és Demokraták nagyon örülnek annak, hogy fő javaslataink bekerültek a Lyon-jelentésbe. Módosító indítványaink 80–90%-át elfogadták, és a Mezőgazdasági Bizottságban megszavazott 50 kötelezettségvállalásból 49-et mi is támogatni tudtunk.

Különösen örülünk annak, hogy a Lyon-jelentés egyértelműen kifejezi azt a szándékot, hogy megmaradjon a KAP valódi közösségi jellege, és azt az igényt, hogy a KAP továbbra is megfelelő költségvetést kapjon. Szerepel benne a gazdáknak nyújtott támogatás történelmi alapon történő meghatározásának elvetése és az új, főleg környezetvédelmi kritériumok bevezetése, valamint a támogatásoknak a gazdák és a tagállamok közötti igazságosabb elosztására irányuló szándék, amit több kollégám is kiemelt. A jelentés elismeri azt is, hogy a piacszabályozásnak, valamint a kockázat- és válságkezelésnek megfelelő szakpolitikai eszközökön keresztül kell megvalósulnia. Egy új támogatási rendszert is tartalmaz, amely az egész társadalom érdekét szolgáló, piaci ellentételezésben nem részesülő szolgáltatások és közjavak kompenzációján alapul.

A Bizottság novemberben várható közleményét tehát sok forrásra alapozhatja, és örömmel veszem tudomásul, hogy a biztos úr már most jelezte, hogy hajlandó elfogadni javaslatainkat.

Remélem, hogy hat hónap múlva ugyanolyan elégedetten gratulálhatok majd Cioloş biztos úrnak, mint most Lyon képviselőtársamnak, aki munkájával nemesítette és erősítette a Parlament szerepét éppen akkor, amikor az a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően együttdöntési hatáskört kap.

 
  
MPphoto
 

  Britta Reimers (ALDE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Szeretnék köszönetet mondani az előadónak a konstruktív együttműködésért és azért, hogy a jelentés a jövőbeni, 2013 utáni KAP fontos kérdéseit emeli ki. Ez a jelentés egy új politika kialakítása helyett a meglévő közös agrárpolitika továbbfejlesztése mellett érvel. Ez jó.

A mezőgazdaság fő célja mindig is az élelmiszertermelés volt, és az is marad. Ez a feladat egyre nehezebb a közjavak iránt mutatkozó egyre nagyobb igény, a lakosságszám növekedése és a természeti erőforrások szűkössége miatt. A gazdáknak egyre többet kell termelniük, egyre kevesebből. Ez nem lehetséges a hatékonyság növelése nélkül. Az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács dolga, hogy ehhez megteremtse a feltételeket. Ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdasági ágazat egészséges és sokszínű maradjon, figyelembe kell vennünk a gazdák igényeit is: a lehető legkisebbre kell csökkenteni a bürokratikus terheket és a lehető legnagyobb vállalkozói szabadságot kell biztosítani számukra, hogy megfelelő bevételekre tehessenek szert.

 
  
MPphoto
 

  Alyn Smith (Verts/ALE) . – Elnök úr, én is csatlakozom az előttem szólókhoz és gratulálok skót kollégámnak, George Lyonnak kiváló jelentéséhez. Sok minden van a jelentésben, ami elégedettségre ad okot, és egyetértek több kollégám mai észrevételeivel. Különösen egyetértek azzal, hogy a jelentés egyértelműen leszögezi, hogy a közös agrárpolitika elsődleges célja az élelmiszertermelés. Minden más cél igen hasznos és kívánatos, de másodlagos.

Le kell szögezni, hogy az élelmezésbiztonság az európai nemzetbiztonság szerves része és a KAP elsődleges közérdeke, ami önmagában is megéri a befektetést. Különösen egyetértek La Via úr költségvetéssel kapcsolatos megjegyzéseivel, amelyekhez igen kevés felszólaló csatlakozott ma reggel. Talán kicsit túl skót dolog, hogy ennyit beszélek a költségvetésről, de ha nem biztosítunk megfelelő pénzügyi forrásokat ehhez a politikához, akkor az egész értelmét veszti. Hálás lennék, ha a biztos úr mondana néhány szót arról, hogy hogyan igyekszik majd megvédeni a költségvetést, már csak azért is, mert több tagállam, köztük Nagy-Britannia is, véget kíván vetni a közvetlen kifizetéseknek.

Afelől mindenki nyugodt lehet, hogy a Parlament a működőképes KAP és a reális költségvetés mellett áll, és ez megfelelő alap a vitához.

 
  
MPphoto
 

  Janusz Wojciechowski (ECR) . – (PL) Elnök úr, én is gratulálni szeretnék Lyon úrnak, akinek jelentése összegzi az európai mezőgazdaság előtt álló legnagyobb kihívásokat.

Hölgyeim és uraim, problémával, mégpedig igen komoly problémával állunk szemben a különböző tagállamokban kifizetett támogatások közötti különbségek megszüntetése terén. A jelenlegi támogatásokat elemezve – ha egyáltalán meg akarjuk tartani ezt a rendszert – hatalmas különbségeket látunk. Vannak olyan országok, ahol a 2013 utáni támogatás hektáronként 500 EUR felett van, és vannak olyan országok – főleg az új tagállamok – ahol pedig nem éri el az 100 eurót. Szembe kell néznünk ezzel a problémával és meg kell oldanunk. Ezek a hatalmas különbségek hosszú távon nem maradhatnak fenn. A probléma megoldása nem lesz könnyű.

Köszönetet szeretnék mondani Smith úrnak, aki felfigyelt a költségvetéssel kapcsolatos problémára. Ezt a problémát csak nagyobb költségvetéssel lehet megoldani, mert aligha vehetünk el azoktól, akik többet kapnak; ehelyett többet kell adni azoknak, akik ma kevesebbet kapnak. A francia forradalom mottóját idézve: „szabadság, egyenlőség, testvériség” – a szabadsággal nincs gond, de az egyenlőség és a testvériség lehetne nagyobb mértékű, és arra kérem a régi tagállamokból érkezett képviselőtársaimat, hogy az egyenlőség és testvériség jegyében segítsenek megoldani ezt a problémát.

 
  
MPphoto
 

  Bairbre de Brún (GUE/NGL) . – (GA) Elnök úr, én is örülök ennek az igen fontos jelentésnek, habár én egy kicsit csalódott vagyok amiatt, hogy a jelentés nem vázolt fel egy olyan közös agrárpolitikát, amely megállítaná a vidék elnéptelenedését és biztosítaná, hogy az aktív gazdálkodók továbbra is nyújthassák azokat a javakat és szolgáltatásokat, amelyekre a társadalomnak szüksége van.

A KAP-nak biztosítania kell a jó minőségű, szigorú előírásoknak megfelelő élelmiszerek termelését, a földek megőrzését, valamint a víz, a talaj és a biodiverzitás védelmét, munkahelyeket és jobb gazdasági helyzetet kell biztosítania a vidéki területeken és szolgálnia kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljait is.

A sürgős segítségre szorulók érdekében a KAP módosítására van szükség. Jelenleg a támogatások legnagyobb része a nagy földterületek tulajdonosaihoz és a nagy termelőkhöz kerül. Az is fontos, hogy a KAP megfelelő költségvetéssel gazdálkodhasson, és ezért köszönetet mondok Lyon úrnak.

 
  
MPphoto
 

  Giancarlo Scottà (EFD) . – (IT) Elnök úr, biztos úr, Lyon úr, hölgyeim és uraim! A jelenlegi helyzetben a mezőgazdasági termelőknek határozott támogatásra van szükségük az innovációhoz és a fejlődéshez.

A gazdák szerepének alapvetően meg kell változnia: a mezőgazdasági termelés rendszerbe foglalásával a gazdák mezőgazdasági vállalkozóvá válnak, így segítve a gazdasági fejlődést. Alapvető fontosságúnak tartom, hogy a művelésből kivont, számtalan földterületen rövid, zárt mezőgazdasági láncok jöjjenek létre, vagyis olyan rendszerek, amelyekben a mezőgazdasági művelés és az eladás közvetlenül összekapcsolódik. Ezek a rendszerek az egész Európai Unióban működhetnek és széles körben elterjedhetnek.

Úgy gondolom, hogy az új közös agrárpolitika (KAP) keretein belül a Bizottságnak támogatnia kellene a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását a termelési költségek csökkentése és a gazdák versenyképességének növelése érdekében. A Bizottságnak el kell köteleznie magát az imént említett célok megvalósításához elegendő összegű költségvetés megszabása mellett. Az új KAP finanszírozását eredményekhez kell kötni a pazarlás és a sokféle spekuláció megelőzése érdekében.

Sőt, a válság idején sok fiatal akar visszatérni a gazdálkodáshoz. Komoly akadályok állnak azonban előttük: túl drága a föld és túl bonyolultak a vidékfejlesztési politikák, túl sokáig kell várni a földre és azt a bevételek, nem az elképzelések alapján lehet megszerezni; így aztán ezek a fiatalok nem tudják valóra váltani a bennük rejlő lehetőségeket. Véleményem szerint a Bizottságnak támogatnia kell a fiatal gazdálkodókat és rugalmasnak kell lennie velük. Tájékoztató munkára is szükség van, az iskolákban és az egyetemeken…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE) . – (RO) Osztom azon kollégáim véleményét, akik kiemelték a jelentés kiváló színvonalát, és azt, hogy milyen komoly támogatást kapott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban.

Egyrészt ez egy igen nagyratörő jelentés, amely a jelenlegi legnagyobb kihívásokra kíván megoldást találni, másrészről pedig egy kiegyensúlyozott jelentés, amely igyekszik választ adni a tagállamok jogos aggályaira, azaz arra, hogy egyformán élvezhessék a közös agrárpolitika előnyeit.

Külön kiemelném a közös agrárpolitika szerkezetével kapcsolatos cikkeket. A KAP-nak továbbra is két pillérre kell épülnie. Ezek eltörlése tönkretenné a KAP-ot, vagy lehetetlenné tenné, hogy hozzájáruljon a mezőgazdaság modernizációjához és versenyképességének javításához. A vidékfejlesztési pillér eltörlése hiba lenne, és egész Európában, de főleg az új tagállamokban lelassítaná mezőgazdaság modernizációját.

Kulcsfontosságú az is, hogy a KAP költségvetése legalább a jelenlegi szinten maradjon. Az európai gazdálkodóknak a legmagasabb minőségi elvárásoknak kell megfelelniük, amit az európai polgárok asztalára kerülő ételek minősége és globális versenyképességünk is tükröz. A gazdáknak azonban ezen előírások teljesítéséhez támogatásra van szüksége. A jó szerkezetű, megfelelően finanszírozott közös agrárpolitika garantálja azt, hogy az európaiak biztonságos, jó minőségű élelmiszereket ehessenek.

Úgy gondolom, hogy a jelentésről szóló szavazás lehetővé teszi majd, hogy a Parlament egyértelműen, határozottan jelezze az európai polgárok képviselőinek álláspontját a Tanács és a Bizottság felé.

 
  
MPphoto
 

  Paolo De Castro (S&D) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A következő néhány évben hatalmas kihívásokkal jár majd az európai mezőgazdasági rendszer fejlesztése: az élelmiszerek iránti egyre nagyobb keresletet a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával kell kielégíteni, ezzel párhuzamosan javítva a környezetvédelmi teljesítményt is.

Ez a jövőkép, amely szorosabbra vonja a mezőgazdasági ágazat és a közjavak termelése közötti kapcsolatot, új stratégiai jelentőséggel ruházza fel a mezőgazdaságot: a jövőbeni közös agrárpolitika (KAP) létrehozása ma a társadalomra váró fő kihívások megoldását jelenti, és ez a politika központi szerepet fog játszani a már most érezhető élelmiszerválság megoldásában. Többet kell tehát termelni, kevesebb szennyezéssel: az európai mezőgazdaságnak a következő néhány évben ezt a nehéz feladatot kell teljesítenie.

E feltételezésekből kiindulva a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, amelynek elnöke vagyok, George Lyon kiváló vezetésével és az összes képviselőcsoport részvételével egy igen tömör, tartalmas dokumentumot állított össze és terjesztett a Parlament elé. Meg vagyunk róla győződve, hogy ez a jelentést segít majd lerakni a jövőbeli KAP alapjait, és világos javaslatokkal szolgál az Európai Bizottságnak az év végi, a KAP 2013 utáni jövőjéről szóló közleményének összeállításához.

 
  
MPphoto
 

  Liam Aylward (ALDE) . – Elnök úr, én is köszönetet szeretnék mondani George Lyon kollégámnak a kiváló jelentéséhez. A KAP előtt sok kihívás áll, és a bővítés utáni Unióban létfontosságú, hogy az EU mezőgazdasági politikája továbbra is erős és megfelelően finanszírozott politika legyen, amely megfelelően szolgálja a gazdák, a vidéki közösségek és a társadalom érdekeit, valamint garantálja az élelmezésbiztonságot. Az is fontos, hogy a társfinanszírozás révén a KAP ne kerüljön vissza tagállami szintre. A közös agrárpolitikának valódi közös, európai politikának kell maradnia.

Az elmúlt 50 évben a KAP növelte a termelékenységet, hozzájárult a mezőgazdasággal foglalkozók tisztességes életszínvonalának biztosításához, biztosította az ellátást, valamint megfizethető árú, kiváló minőségű élelmiszereket nyújtott a fogyasztóknak. Az európai polgárok számára komoly előnyökkel jár a mezőgazdaság: élelmezésbiztonságot garantál, szerepe van a környezetvédelemben, az éghajlatváltozás elleni harcban, a vidéki közösségek fenntartásában és a gazdálkodó családok eltartásában.

Ahhoz, hogy a KAP továbbra is szolgálhassa az európai polgárok érdekeit és kielégíthesse igényeiket, erős támogatásra, tehát komoly költségvetésre van szüksége. Ezenfelül a KAP jövőjében központi szerepet kell kapnia az átláthatóságnak és az arányosságnak. Az európai agrárpolitikának támogatnia kell a gazdákat a jó minőségű élelmiszerek termelése érdekében, ahelyett, hogy akadályozza őket vagy túlzott adminisztrációs terheket ró rájuk.

Végezetül, az európai gazdák a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő élelmiszereket termelnek. Az EU-ba érkező összes importáru esetében az EU-ban termelt árukéval azonos minőséget kellene megkövetelni. Biztosítani kell az egyenlő feltételeket, az igazságos versenyt és az európai mezőgazdaság jövőbeli életképességét is.

 
  
MPphoto
 

  Hynek Fajmon (ECR) . – (CS) A jelenlegi közös agrárpolitika legnagyobb igazságtalansága abból fakad, hogy a támogatások egyenlőtlen és igazságtalan módon oszlanak meg a régi és az új tagállamok között. Idén az új, 2004-ben belépett tagállamok termelői csak a 15 régi tagállamban kiosztott pénzek 70%-át kapják. A bolgárok és a románok pedig csak 40%-ot kapnak. Ugyanakkor mindenki az Európai Unió közös piacára termel. Határozott meggyőződésem, hogy ezt az igazságtalanságot a lehető leghamarabb meg kell szüntetni. Az egész Unióban minden gazdának azonos feltételeket, ugyanolyan támogatásokat kell biztosítani. Ezért támogatom a 6. számú módosítást, amely szerint ezt a célt a lehető leghamarabb el kell érni, és remélem, hogy képviselőtársaim is támogatni fogják.

 
  
MPphoto
 

  Kyriacos Triantaphyllides (GUE/NGL) . – (EL) Elnök úr, a közös agrárpolitika arra szolgál, hogy megvédje Európa függetlenségét az élelmiszertermelésben. Az 1970-es években az EU költségvetésének közel 70%-át költötték a mezőgazdaságra. Később azonban egy sor versenyügyi reform következett, és a 2007–2013-as időszakra a mezőgazdasági kiadások a költségvetés 35%-ára estek vissza.

Sajnos ma a felülvizsgált KAP kidolgozására az előző agrárpolitikához hasonló versenyképességi körülmények közepette kerül sor. Sértő, hogy gazdasági válságot a gazdáknak szóló juttatások csökkentésére használják fel. Ráadásul őket okolják a mai válsághelyzet kialakulásáért.

Az új KAP fő céljának az egészséges ételeket, környezetvédelmet és a szén-dioxid-kibocsátás elleni küzdelmet szolgáló globális modell létrehozását kellene tekinteni. Nem szabad elfelejteni, hogy a hagyományos mezőgazdaság vegyszerekre épülő modellje komoly mértékben felelőssé tehető az üvegházhatásért és az éghajlatváltozásért, és ezt meg kell változtatni, pontosan azért, mert a gazdák, az emberek és a bolygó biodiverzitásának érdekei ellen való.

 
  
MPphoto
 

  John Stuart Agnew (EFD) . – Elnök úr, be kell vallanom, hogy gyakorló gazdaként személyesen is érintve vagyok a kérdésben. A KAP jövőjével kapcsolatos terveknek gyakorlati szempontból megvalósíthatónak és megfizethetőnek kell lenniük. Talán nem lenne szabad megneveznem, de a bizottsági szavazáson a PPE képviselőcsoport egyik tagja a jelentés ellen szavazott. Ennek talán az az oka, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben a magas költségek komoly gondot jelentenek, és a jelentés igen lelkesen ír a második pillérbe tartozó, nem mezőgazdasági célokról, amelyek viszont pénzt vonnak el a gazdáktól.

A jelentés éghajlat-változási mániája ahhoz vezethet, hogy elfogadják azt az elképzelést, hogy a szántóföldi gazdálkodás során a traktorok kipufogógázát a föld alá kelljen vezetni, ami megnövelné az üzemanyag-fogyasztást és tönkretenné a magágyat. Láttam, mi történik, ha az EU szabályainak megfelelően megpróbálják a föld alá vezetni a szennyvizet, úgyhogy problémákra számítok. A kérődző állatokat tartó gazdáknak kötelezővé tehetik, hogy a metánkibocsátást úgy csökkentsék, hogy a szénát és a silótakarmányt drágább, gabonaalapú takarmányra cserélik. Ha már szükség van a KAP-ra, az segítse, ne akadályozza a gazdákat.

 
  
MPphoto
 

  Esther Herranz García (PPE) . – (ES) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a következő néhány hónapban az új közös agrárpolitika (KAP) megvitatására kerül majd sor. Fontos, hogy megfelelő megállapodásra jussunk, ezért remélem, hogy a belga elnökségnek sikerül elérnie azt, amibe a spanyol elnökségnek beletörött a bicskája. Remélem, hogy a belga elnökség úgy tudja irányítani a vitát, hogy a tagállamok elkötelezzék magukat egy erős KAP mellett, elegendő költségvetést biztosítva a 27 tagállam, a régi és új tagok igényeinek kielégítéséhez; remélem azt is, hogy nem az fog megismétlődni, ami 2005-ben történt, amikor nem volt elég a pénz, és változtatást kellett rögtönözni.

A KAP közelgő reformjában egy olyan szektor életképessége forog kockán, amely nem csak olyan nem kézzelfogható javakat és szolgáltatásokat nyújt, mint például a környezet védelme, hanem amelynek az európai polgárok élelmiszerellátásának garantálása is a feladata. A múltban átéltünk már súlyos hiányt, és az Európai Parlamentnek éppen ezért kell az ellátásnak az EU-n belüli termelés alapján történő biztosítását a következő reform fő céljává tennie anélkül, hogy mellőzné az egyéb célokat, például az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.

 
  
MPphoto
 

  Stéphane Le Foll (S&D) . – (FR) Elnök úr, úgy tudom, rövid, de kellemes estéje volt. Köszönöm a biztos úrnak, hogy végighallgatta a vitát, és szeretnék gratulálni Lyon úrnak a ma délelőtt előterjesztett jelentéssel kapcsolatos munkájához.

Mi is itt a célunk? Az, hogy az emberek rájöjjenek, hogy a mai világban a mezőgazdaság, az élelmiszerellátás és a környezet egész Európát érintő kihívást jelentenek. Ez a cél. Hogy ez alatt mit értünk? Először is, a KAP tagállami szintre való visszahelyezésének és a társfinanszírozás növelésének elutasítását. Másodszor, a mezőgazdasági költségvetés olyan szinten tartását, hogy az megfelelhessen e kihívásoknak és az élelmezésbiztonsági feladatoknak. Harmadszor, azt, hogy a mezőgazdaság biztosíthassa azokat a közjavakat, amelyekre a társadalomnak szüksége van. Negyedszer, a piaci volatilitás korlátozását és megakadályozását, ami véleményem szerint kulcsfontosságú. Erre a témára vissza kell térnünk, és még egy kicsivel tovább kell mennünk.

Zárásképpen a két pillérről szólnék. Figyelmeztetem mindazokat, akik – talán jogosan – védelmükbe veszik ezt a struktúrát, hogy fennáll annak a veszélye, hogy végül a költségvetési vita során az első pillért komoly mértékben csökkentik, és minden átkerül a társfinanszírozott második pillérbe, ami ellenkezne az általunk kitűzött céllal, a közös agrárpolitika tagállami szintre való visszahelyezésének elkerülésével. Ezt azért mondom el éppen ma, mert most erről folyik a vita.

Biztos úr, egy egyszerű gondolattal zárnám a felszólalásomat. A KAP ugyanakkor jött létre, mint az Európai Gazdasági Közösség. Mostanra az EGK átalakult a mai Európai Unióvá. Úgy gondolom, hogy egy nagyszabású…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Richard Ashworth (ECR) . – Elnök úr, a mai változó világban kulcsfontosságú, hogy a közös agrárpolitika folyamatosan fejlődjön, hogy releváns maradhasson a jövő kihívásai fényében is, és ne a múltban éljen.

A megreformált közös agrárpolitika kulcsszerepet játszik majd az élelmezésbiztonság, a piaci volatilitás és az éghajlatváltozás problémáinak kezelésében, de én megemlítenék három másik elvet is, amelyek szerintem ugyanilyen fontosak.

Először is, fel kell ismerni, hogy a közös agrárpolitika céljai elérésének legjobb módja az, ha életképes, dinamikus mezőgazdasági szektort hozunk létre; ezt a célt nem szabad szem elől veszíteni.

Másodszor, ennek eléréséhez a közös agrárpolitikának egyszerűbbnek, igazságosabbnak és az érintettek számára átláthatóbbnak kell lennie.

Végezetül, jó ár-érték arányt kell felmutatnia. Most minden ország és minden szektor nehéz gazdasági helyzetben van, és arra inteném a bizottságot, hogy az európai költségvetéssel kapcsolatos várakozásaiban legyen nagyon realista. Véleményem szerint ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a források hatékony felhasználását. Az előadó kiváló jelentést állított össze. Gratulálok a munkájához, és a jelentést örömmel támogatom.

 
  
MPphoto
 

  John Bufton (EFD) . – Elnök úr, a közös agrárpolitika a jövőben egyre inkább összekapcsolódik majd az éghajlat-változási politikával. Szűkebb hazámban, Walesben a meglévő rendszerek és a második pillér helyébe a Glastir-rendszer lép majd, amely az éghajlat-változási célokra és a szén-dioxid-megkötésre helyezi a hangsúlyt. A gazdáknak hektáronkénti támogatást fizetnek a vízkészletek megőrzéséért, az újraerdősítésért stb. A KAP 2013 utáni reformja során fontos, hogy ne áldozzuk fel az első pillért az új, a második pillérbe tartozó célokért.

Az egy tollvonással megszüntethető egységes támogatások sok, a támogatásokra számító gazda esetében létfontosságúak. Ha a walesi gazdák nem tartják megfelelőnek a Glastir-megoldást, akkor kapnak majd valamilyen ésszerű alternatívát, vagy valamilyen módon büntetik majd azt, aki nem lép be a rendszerbe? Az alternatíva nélküli választási lehetőség nem választási lehetőség.

Walesben a mezőgazdaságnak régi hagyományai vannak, és sok helyi közösség nagyban a mezőgazdaságtól függ. A mezőgazdasági politika tisztán éghajlat-változási ideológia alapján történő reformja veszélyeztetheti a walesi mezőgazdasági hagyományokat és Wales gazdasági jövőjét.

 
  
MPphoto
 

  Iratxe García Pérez (S&D) . – (ES) Elnök úr, a közös agrárpolitika (KAP) módosításaival kapcsolatos munka évek óta tart, és most a tartós reform folyamatában új szakasz kezdődik.

Biztos úr, a Lyon-jelentés felismeri a mezőgazdaság, mint stratégiai ágazat szerepét az új 2020-as európai stratégia prioritásainak elérésében. 2013 után erős KAP-ra van szükség, amiben megmarad közösségi jelleg, az egyes szektorok vagy régiók sajátos jellegének sérelme nélkül. A jelenlegi piaci orientáció meg fog maradni. Azonban az egyre erősebb piaci volatilitás és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai negatívan befolyásolhatják a gazdák jövedelmét.

Megfelelő biztonsági védőhálóra van szükség. A közvetlen támogatásokat teljes egészében az Unió költségvetéséből kell finanszírozni, és a KAP-nak az új kihívásoknak és céloknak megfelelő költségvetést kell kapnia, legalább a 2013-asnak megfelelő szinten, mivel a további csökkentések veszélyeztetnék a hatásosságát.

Biztos úr, a gazdáknak újra alkalmazkodniuk kell majd. Bármilyen változtatásokat hajtanak is végre, reális átmeneti időszakot kell hozzájuk megszabni.

Szeretnék köszönetet mondani Lyon úrnak és az árnyékelőadóknak a munkájukért. Olyan jelentést állítottak össze, amelyet a Parlament támogatni tud, és amely pozitív irányba mutat az európai gazdálkodókat érintő bizonytalanság megszüntetése terén.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Van egy kis gond: 23 képviselő kért szót a „catch the eye” időszakra. Ahogy Önök is tudják, az eljárási szabályzat öt felszólalást engedélyez. Ráadásul az egész vitát 57 percesre terveztük, és már most 59 percnél járunk úgy, hogy még nem szólalt fel a biztos, és az előadó sem zárta le a vitát.

A mai témát rendkívül fontosnak tartom – és ezt igazolja az is, hogy ilyen sokan szeretnének hozzászólni – ezért 10 embernek biztosítok felszólalási lehetőséget, kétszer annyinak tehát, mint amennyiről a szabályzat rendelkezik.

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) Elnök úr, Cioloş úr, a támogatási szint megállapításának korábbi módszerétől való eltérés és a közös agrárpolitika forrásainak az EU-ban élő gazdák közötti új és igazságos, a „régi” és az „új” tagállamokat nem megkülönböztető elosztása a 2013 utáni közös agrárpolitika legnagyobb kihívásai közé tartozik.

Támogatom a kétpilléres támogatási modellt, amelyben a kifizetéseket a gazdák kapják a gazdaságok fejlesztése és modernizációja céljából, nem pedig a tulajdonosok, akik a pénzt felveszik, de aztán nem a mezőgazdaságba fektetik, megakadályozva a szükséges változásokat. Az új kihívásoknak való megfelelés során a közös agrárpolitikának továbbra is szem előtt kell tartania a környezetvédelmi és élelmezésbiztonsági szempontokat. Ezenkívül azt javaslom, hogy ne változtassunk a jól bevált piacszabályozási eszközökön. Ott vannak például a tejkvóták. Ha megszüntetjük őket, mi lesz helyettük? Természetesen vannak bizonyos elképzelések, de nem lehet biztosan…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) . – (RO) Szeretnék gratulálni az előadónak, az árnyékelőadóknak és mindenkinek, akinek szerepe volt ebben a KAP jövője szempontjából oly fontos projektben.

A globalizált világban a közösségi piacon az Európai Uniónak egységesen kell cselekednie az élelmiszerellátás biztonsága és a megújuló források használatának támogatása érdekében. Fel kell lépnie az éghajlatváltozás ellen is, és meg kell erősítenie a kutatási tevékenységét annak érdekében, hogy kihasználhassuk a kutatásban rejlő lehetőségeket.

A KAP-nak lehetőségeket és egy stabil keretet kell biztosítania, ami a nagyobb termelékenység és versenyképesség révén elősegíti a fejlesztést és a mezőgazdasági termelést, és biztosítania kell a piac megfelelő működését, ezáltal garantálva a stratégiai ellátási függetlenséget a kulcsfontosságú termelési szektorokban.

Létfontosságúnak tartom a közös agrárpolitika két pillérének megtartását, egyértelműen elkülönítve az első pillért, amely elég erős ahhoz, hogy elfogadható életszínvonalat biztosítson a gazdáknak az összes tagállamban…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  José Bové (Verts/ALE) . – (FR) Elnök úr, először is természetesen szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Lyon úrnak, akivel, azt gondolom, mindannyian az előrelépés kölcsönös szándékával működtünk együtt, és azt is el szeretném mondani röviden, pár szóban, hogy a bizonyítékok nyilvánvalóak.

A bizonyítékok azt mutatják, hogy ma Európa a mezőgazdasági nyersanyagok nettó importőre. Ahhoz, hogy biztosíthassuk a polgárok élelmiszerigényeinek kielégítését, ambiciózus agrár- és élelmiszerpolitikára van szükség.

Ezen túlmenően a KAP reformjára három okból is szükség van. A KAP ma gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is igazságtalan. Gazdaságilag azért, mert a termelők kevesebb pénzhez jutnak, mint a termelési költségek, a KAP-nak pedig lehetővé kell tennie ennek a problémának a megoldását. Társadalmi szempontból azért, mert a támogatások országok, régiók és gazdák közti eloszlása igazságtalan. A támogatások 80%-a a termelők 20%-ához kerül. Környezetvédelmi szempontból a KAP-nak tiszteletben kell tartania a talaj, a…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Peter van Dalen (ECR) . – (NL) Elnök úr, dióhéjban a következőt lehet elmondani a közös agrárpolitikáról: több ország a részese, mint korábban, több a prioritás és kevesebb a pénz. Ezt tehát azt jelenti, hogy a KAP reformra szorul, mégpedig a nulláról indulva. Mivel az élelmiszer a mezőgazdasági ágazat legfontosabb kollektív értéke, biztosítani kell az élelmiszertermelést, különösen a következő évtizedek élelmezésbiztonsága érdekében.

Ezenkívül Európának jó minőségű élelmiszerekre van szüksége, és mi, európaiak, fontosnak tartjuk az állatjólétet és a környezet védelmét. De a gazdákat nem mindig jutalmazza a piac a közjóhoz való hozzájárulásaikért. A globális piacon a versenytársaiknak nem kell ilyen követelményeket teljesíteniük, vagy csak sokkal kisebb mértékben. Ezért amit a piac nem tesz meg, azt támogatásokkal kell pótolni. Az pozitív, hogy a jelentés hektáronkénti támogatást javasol. Ez ellensúlyozza majd a mezőgazdaság még intenzívebbé válását, és sokkal reálisabbá teszi a környezetvédelmi célok elérését. Így lehet jutalmazni a gazdákat.

 
  
MPphoto
 

  Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) Mindannyian tudjuk, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikája egy igen komplex és nagyon érzékeny kérdés. Az úgynevezett történelmi elvek további alkalmazása a mezőgazdasági támogatások terén – még az EU bővítése után is – igen komoly aránytalanságokhoz vezetett az európai gazdaságpolitikában.

Ezért a lehető leghamarabb objektív, igazságos kritériumokat kell bevezetni a pénzügyi támogatás gazdák közötti elosztásában, mivel ez megteremti majd az egységes európai piacon a gazdák közötti valódi gazdasági verseny feltételeit.

A finanszírozást megfelelően, egyenletesen kell elosztani, hogy a gazdáknak az EU összes országában azonos szintű támogatáshoz legyen joga, és igazságosan versenyezhessenek egymással.

Véleményem szerint ezért támogatnunk kell a benyújtott jelentés 6. módosítását, amely segít majd igazságossá tenni az európai mezőgazdasági termelés támogatási mechanizmusát.

 
  
MPphoto
 

  Angelika Werthmann (NI) . – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A mezőgazdasági politikában koherens keretrendszerre van szükség. Ennek az egész EU-t meg kell erősítenie, figyelembe véve a regionális különbségeket is. A második tényező különösen fontos hazám, Ausztria számára a környezetvédelmi és beruházási programok szempontjából.

Az agrárpolitika hatalmas kihívások előtt áll. A becslések szerint a világ lakossága 9 milliárd főre fog nőni, ugyanakkor pedig érzékelhetők lesznek majd az éghajlatváltozás hatásai, például a vízhiány és az aszály. E problémák megoldásához létfontosságú, hogy hatásosabbá váljon az EU belső együttműködése, és az is, hogy a nemzetközi porondon egységesebben lépjen fel.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr, a mai vita során a mezőgazdaság szempontjából minden oldalról nagyon biztató dolgok hangzottak el. Különösen örülök annak, hogy kiemelték, hogy a fiatalokat ösztönözni kell a mezőgazdasági munkára, ami létfontosságú; hogy nem szabad tagállami szintre visszahelyezni a KAP-ot; hogy a biztos úr szerint meg kell tartani a két pillért, mert az első pillér nélkül a második pillérre nem is lenne szükség, mert a mezőgazdaság veszteségessé válna és nem lennének biztosítva a közjavak; és, ahogy Dodd asszony mondta, át kell gondolni, hogy mi számít „igazságosnak”, különösen figyelembe véve az eltérő költségeket és vásárlóerőt.

Lyon úr az egyetlen, aki a régi rendszereket említette. Véleményem szerint nagyon fontos a gazdák számára, hogy jelezzük nekik, hogy mi várható, hogy ne kapjanak lábra vad spekulációk arról, hogy készleteket eladni vagy vásárolni érdemes a korábbi modell alapján. Ezért örülnék, ha a biztos úr a lehető leghamarabb határozott jelzést küldene erről.

 
  
MPphoto
 

  Marc Tarabella (S&D) . – (FR) Elnök úr, biztos úr, én is szeretnék köszönetet mondani és gratulálni Lyon képviselő úrnak kiváló jelentéséhez, amely az első pozitív lépést jelenti a KAP átdolgozása felé vezető úton.

Az új KAP célja egy jelentős európai agrár-, élelmezés-, társadalmi és környezetvédelmi politika létrehozása, nem az, hogy Európa csak a féktelen szabadpiacról szóljon. Azt akarjuk, hogy a KAP legitimebb legyen az adófizetők által nyújtott és elfogadott erőforrások szempontjából, igazságosabban ossza el az európai forrásokat a 27 tagállam és a gazdák között, és hatékonyabban biztosítsa a közpénzek megfelelő felhasználását.

A mezőgazdasági termelést szabályozó új mechanizmusokat kell bevezetni az élelmezésbiztonság érdekében. Támogatjuk, hogy a KAP erős és céljai eléréséhez megfelelően finanszírozott legyen. Ennek érdekében a Lyon-jelentés joggal emeli ki a KAP-ot érintő új kihívásokat: az éghajlatváltozást, a vízgazdálkodást, a megújuló energiákat, a biodiverzitást és a talajeróziót.

A jelentés szerint a KAP-nak egyszerűbbnek és felelősségteljesebbnek kell lennie, jobban figyelembe kellene vennie az európai gazdák szükségleteik és a konzisztens…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Sergio Paolo Francesco Silvestris (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A közös agrárpolitika (KAP) létfontosságú és még hosszú ideig az is marad, például a foglalkoztatás szempontjából is. Európában a mezőgazdasági foglalkoztatás kevesebb mint 10 év alatt 25%-kal csökkent; közel 4 millió munkahely szűnt meg. Ha meg akarjuk oldani a munkanélküliség súlyos problémáját, nem hagyhatjuk szétesni a KAP-ot, és a tartós növekedést hozó megfelelő forrásokat kell rászánni. Ezért az új KAP-nak legalább a korábbival megegyező szintű finanszírozást kell kapnia.

A Parlament viszont nem azt kéri Öntől, biztos úr, hogy a mostani szinten tartsa a finanszírozást, hanem hogy emelje azt. A minimális követelés az, hogy költségvetés ne csökkenjen, a kérésünk pedig az, hogy nőjön, mégpedig számottevő mértékben nőjön az agrárfinanszírozás. A Lyon-jelentésnek vannak nagyon pozitív elemei, az áringadozások visszafogása, a szektor támogatása, a megfelelő bevétel garantálása a gazdák számára és a jelenlegi…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Luís Paulo Alves (S&D) . – (PT) Elnök úr, mi is az erős közös agrárpolitika mellett vagyunk, ami nem csak a gazdákat, hanem a több mint 500 millió európai polgárt szolgálja. Ezért szerintünk a KAP-nak jelentős költségvetést kell kapnia, ami lehetővé teszi a fennálló kihívások kezelését, és főleg azt, hogy a KAP minden európai régióban jelen legyen. Ennek biztosítása létfontosságú az Azori-szigetek számára, ahol a mezőgazdaság a fenntartható fejlődési modell pótolhatatlan pillére.

Az új KAP-ban fel kell hagyni a források korábbi szempontok alapján történő elosztásával, mivel ez igen káros volt Portugália és a portugál gazdák számára. Az új KAP-ban figyelembe kellene venni a mezőgazdaság sajátos jellegét, piacszabályozási és kockázatkezelési eszközöket biztosítva, amelyek biztosítani tudják a piac megfelelő működését és a mezőgazdasági termelés stabilitását.

A 2013 utáni KAP-nak növelnie kell az európai mezőgazdasági modell versenyképességét, biztosítva az értékek megfelelő megoszlását a belső piacon az élelmiszerellátási láncon belül létrejött kapcsolatokon keresztül, és meg kell nyitnia a külső piacokat…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Ketten kérték a szót az eljárási szabályzat betartásával kapcsolatosan. Először McGuinness képviselő asszony kap szót.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE) . – Elnök úr, csak egy technikai megjegyzésem lenne, tudom, hogy több kollégám osztja a „catch-the-eye” rendszerrel kapcsolatos aggályaimat, és Ön ebben a kérdésben teljhatalommal bír, de véleményem szerint a Mezőgazdasági Bizottságban dolgozó kollégáknak, akik hosszú ideje dolgoznak ezen az ügyön és a kezdettől részt vesznek ebben a vitában, joguk van ahhoz, hogy elmondhassák a véleményüket, és én nem tudtam szót kérni Öntől, mert nem nézett ide, pedig Ön mellett hatan is látták, hogy szót kérek. Ha már szót kaptam, megkérdezném a Bizottságtól, hogy van-e lehetőség arra, hogy a kedvezőtlen helyzetű térségek átkerüljenek az első pillérbe? Erről írásbeli nyilatkozatot is be fogok nyújtani. Remélem, a kollégák támogatják majd az álláspontomat.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - McGuinness asszony, biztosíthatom arról, hogy majdnem végig Önt néztem, és láttam, hogy szót kért.

A probléma az, hogy e napirendi pont megvitatásának nem ez a módja: nem az érintett bizottság tagjai élveznek elsőbbséget, hanem azok, akik először jelentkeznek az elnöknél. Így rendelkezik az eljárási szabályzat. Ráadásul azt is megszabja, hogy öten kaphatnak szót, és már így is 10-en szólaltak fel.

Ez nagyon fontos kérdés. A képviselőcsoportok időkeretét úgy osztottuk meg a képviselők között, hogy mindenki egy percet kapott, de szinte senki nem beszélt másfél percnél kevesebbet, úgyhogy bármennyire is szeretnék, nem tudok pozitív választ adni mindenkinek, aki a képviselőcsoportjának adott időkereten túl is hozzá szeretne szólni a vitához.

Most Obermayr úré a szó, szintén az eljárási szabályzat betartásával kapcsolatosan.

 
  
MPphoto
 

  Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök úr, feltételezem, hogy rám utalt az imént. Az előző felszólaló által elmondottakra reagálnék. Természetesen köszönetet szeretnék mondani azért, hogy nagyvonalúan 10 felszólalónak adott lehetőséget 5 helyett. Természetesen megértjük, hogy szűkös az idő, de reméljük, hogy Ön is megért minket. Ez nagyon fontos kérdés. Vannak Európának olyan részei, amelyekre igen nagy terhek nehezednek, és amelyek rendkívüli veszélyben vannak. Természetesen ez nem csak a bizottságok munkájával kapcsolatban igaz.

Másodszor, Ön jelezte, hogy a „catch the eye” eljárással kapcsolatos probléma még nem oldódott meg. Szeretnénk kérni, hogy ezt a problémát a lehető leghamarabb oldják meg, mert nem tudom, hogy most akkor az előző naptól kellene sorba állni, vagy három nappal előre írott kérvényt leadni, aztán itt éjszakázni, hogy végre felszólalhassunk. Ha már csak 10 felszólaló kap lehetőséget, akkor fontos lenne előre tudni, hogy ki lesz az a 10.

Hasznos és igazságos lenne ezt a dolgot minél hamarabb megfelelően szabályozni. Így Ön is kevesebb stressznek lesz kitéve, és, ha több embernek tud szót adni, népszerűbb is lesz. Mi is örülni fogunk, ha egy számunkra igazságos megoldás születik. Kérem, vegye figyelembe kérésemet, és köszönöm megértését.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Teljesen igaza van. A „catch the eye”, az elnöknél való jelentkezés egy teljesen szubjektív megoldás, mert az elnök egyszerre csak egyfelé tud nézni, nem minden irányba, mint a kaméleon, úgyhogy nem láthat egyszerre mindenkit; ebben a titkárság sokat tud segíteni. Mindenesetre igaza van: ezt a kérdést szerintem sem kezelte megfelelően a Parlament elnöksége.

Azt például, amit McGuinness asszony mond, hogy az érintett bizottság tagjainak elsőbbséget kellene élvezniük, teljesen logikusnak tartom, de erről nem rendelkeztek. Csak annyit szabtak meg, hogy az elnök a saját belátása szerint vezesse a vitát, ami nyilván nagyon nehéz helyzetbe hozza az elnököt.

Ráadásul a képviselők sem mindig tartják be az eljárási szabályzatot, mert a kék kártyát a „catch the eye” ideje alatt nem lenne szabad használni. A kék kártya arra való, hogy félbeszakítsák az éppen beszélőt, és 30 másodpercben kérdést intézzenek hozzá. De vannak képviselők, akik folyton előveszik a kék kártyát.

Tartanunk kell majd egy rövid képzést arról, hogy a kék kártyának konkrét funkciója van, és a „catch the eye” alatt a képviselőknek a kezüket vagy a fehér kártyát kell felemelniük vagy más módon kell jelezniük, de nem a kék kártyával.

De nem szeretném tovább nyújtani a vitát. Elég nagy a csúszás, és amíg erről beszéltünk, sor kerülhetett volna két vagy három felszólalásra.

 
  
MPphoto
 

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök úr, nekem úgy tűnik, hogy nem tettek fel sok kérdést. Annyi biztos, hogy bizonyos elvek megerősítésre kerültek, és ezek, mint láthattuk, szerepelnek a jelentésben is.

Mindenesetre a vitából leszűrt fő következtetésem az, hogy szükség van a közös agrárpolitikára, egy olyan mezőgazdasági politikára, amely az egész Közösségé, és hogy a kitűzött mezőgazdasági céloknak megfelelő költségvetésre van szükség. Ezért úgy gondolom, reális költségvetésre van szükség. Véleményem szerint az a reális költségvetés, ami megfelel a közös agrárpolitika céljainak.

Annyi biztos, hogy a gazdáktól egyre többet követelünk. Természetesen azt is elvárjuk, hogy a rendelkezésre bocsátott forrásokat hatékonyabban használják és világosabban számoljanak el velük. Feltűnt, hogy itt van Lewandowski kollégám, a költségvetési biztos is; talán éppen azért jött, hogy megerősítse, hogy a KAP a kitűzött céloknak megfelelő költségvetést kap majd.

Azt a következtetést is levontam a mai vitából, hogy ahhoz, hogy a mezőgazdaság – a közös agrárpolitika – elérje a kitűzött célokat, figyelembe kell venni az Európai Unióban létező többféle mezőgazdasági művelés különbségeit. Figyelembe kell venni ezt a sokféleséget, hogy a különböző régiókban ezek az eltérő mezőgazdasági gyakorlatok segíthessenek elérni a piac ellátásával, a termeléssel és az ellátás biztonságával kapcsolatos célokat, és ezen kívül előmozdíthassák a környezet hathatósabb védelmét, a természetes erőforrások kezelését és a vidéki területek gazdasági fejlődését. Át kell gondolnunk, hogy ehhez hogyan járulhat hozzá a mezőgazdaság és az agrárélelmiszer-ágazat.

Azt is leszűrtem a mai vitából, hogy a közös agrárpolitika jövőjével kapcsolatos elgondolásoknak ösztönöznie kell a fiatalokat, lehetőségeket kell a jövőjüket tervező, a mezőgazdaságba befektetni kívánó fiatalok elé tárniuk, hogy a mezőgazdasági tevékenység a jövő tevékenysége is legyen, és elérhessük a céljainkat.

Határozott az álláspontom Kelly úr közvetlen támogatásokról szóló kérdésével kapcsolatban. Nemigen férhet kétség ahhoz, hogy az igazságosabb mezőgazdasághoz és az átláthatóbb, eredményesebb közös agrárpolitikához az kell, hogy a közvetlen támogatások elosztása világos, a kitűzendő céloknak megfelelő kritériumok alapján történjen. Ezért véleményem szerint a korábbi szempontok nem tekinthetők igazságos, átlátható vagy objektív kritériumnak. Ezeket sokkal világosabb céloknak kell felváltaniuk, amelyek igazságosságot biztosítanak, és lehetővé teszik, hogy a rendszer jobban figyelembe vegye az Európai Unió mezőgazdasági sokszínűségét. Ezáltal a tagállamoknak és a régióknak meglesznek az eszközeik arra, hogy a meglévő erőforrásaikat jobban kihasználják.

Végezetül, szeretném megerősíteni, hogy Európának szüksége van a közös agrárpolitikára. Az egész Európai Uniónak szüksége van a közös agrárpolitikára, mégpedig természetesen olyan közös agrárpolitikára, ami nem akadályozza meg, hogy a világ más régiói is fejlesszék saját mezőgazdaságukat.

 
  
MPphoto
 

  George Lyon , előadó. – Elnök úr, ha szabad, először végigszaladnék azokon a fő témákon, amelyeket kollégáim a vita során felvetettek. Az élelmiszertermelés új stratégiai jelentősége a KAP-ban: teljesen egyetértek. Két pillér: mindenképpen, ezzel egyetértek. Az élelmiszertermelés legyen a KAP központi eleme: igen, a KAP egyértelműen erről szól. A többi mind csak kiegészítő elem, amely biztosítja a mezőgazdasági szektor jövedelmezőségét annak érdekében, hogy az biztosíthassa a környezetvédelmi előnyöket, az éghajlatváltozás elleni fellépést és mindent, amit a jelentésben leírtunk.

Erős költségvetés: igen, mindenképpen; igazságosság a régi és új tagállamok szempontjából: ezt sokan megemlítették, és ezzel kapcsolatban lépni kell. A pénzek tagállamok közötti elosztásának objektívnek és átláthatónak kell lennie. Meg kell felelniük az Európa 2020 stratégiának. Létfontosságú, hogy a mezőgazdaságot és a KAP-ot a célok elérése szempontjából ne a probléma, hanem a megoldás részének lássák.

Köszönetet szeretnék mondani Michel Dantinnek, Häusling úrnak, Olejniczak úrnak és Jim Nicholsonnak, az árnyékelőadóknak. Kiváló volt az együttműködés, és azt gondolom, hogy egy nagyon jó jelentést sikerült összeállítanunk, amely világosan ismerteti, hogy a Parlament milyennek képzeli el a KAP 2013 utáni jövőjét. Úgy gondolom, hogy ez nagyon erős helyzetbe hozza a Parlamentet a Bizottsággal és a Mezőgazdasági Tanáccsal folytatott tárgyalásokra. Önnek, biztos úr, azt mondanám, hogy álljon mellénk, és legyen ez az elképzelés a közös elképzelésünk.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra ma, 2010. július 8-án, csütörtökön 12:00-kor kerül sor.

Szeretnék még egyszer elnézést kérni azoktól a képviselőktől, akiknek nem tudtunk felszólalási lehetőséget biztosítani. Ahogy McGuinness képviselő asszony is mondta, írásban beadhatják, amit el szerettek volna mondani.

Ezt a kérdést fel fogom vetni az elnökségnek, mivel tisztázásra szorul. Javaslom majd az elnökségnek – és remélem, hogy ezt mindenki támogatni fogja – hogy a „catch the eye” eljárás alatt ne kapjanak felszólalási jogot olyan képviselők, akik nem voltak jelen a vita kezdetén, amikor az előadó ismerteti jelentését, vagy amikor a biztos kap szót. Voltak olyan képviselők, akik fel voltak háborodva, hogy nem kaptak szót, a biztos és az előadó magyarázatait és következtetéseit viszont nem hallgatták meg. Tenni kell a pontosságért és fegyelemért, de ez mindenkire vonatkozik.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE) , írásban. – (IT) A közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió egyik legfontosabb politikája, hiszen a mezőgazdasági kiadások az EU költségvetésének körülbelül 43%-át teszik ki. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 33. cikke szerint a KAP célja az, hogy az európai fogyasztók tisztességes áron juthassanak az élelmiszerekhez, és a gazdák tisztességes életszínvonalon élhessenek.

A közelmúlt gazdasági és pénzügyi válsága miatt a gazdák jövedelme 2008-ban és 2009-ben átlagosan 12,2%-kal csökkent, szigorúbbak lettek a hitelfelvétel feltételei, és a vidéki régiókban nőtt a munkanélküliség. A mezőgazdasági termékek piaci árának ingadozása felerősödött, és ez a heves áringadozás várhatóan a jövőben is fennmarad. Ezért úgy gondolom, hogy a jövőbeni KAP-nak tartalmaznia kell egyfajta minimális védőhálót a piaci árak bizonytalanságának, valamint és a szektor gazdasági válságainak gyors és hatásos kezelése érdekében.

Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet becslése szerint 2050-re a világ lakossága a mostani 6 milliárdról 9 milliárdra nő majd, és az élelmiszerigény megduplázódása miatt hasonló növekedésre lesz szükség az élelmiszertermelésben. Ezért az élelmezésbiztonság lesz a jövőben a fő mezőgazdasági kihívás, és az Unió feladata lesz ennek biztosítása az összes európai polgár számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE) , írásban. – (RO) A KAP új szociális és társadalmi helyzethez való igazítása szükséges lépés. Ahhoz azonban, hogy ezt megtegyük, választ kell találni néhány központi kérdésre. Teljesen egyetértek azzal, hogy garantálni kell az élelmiszerellátás biztonságát. Kérdés azonban, hogy mennyire akarunk függetlenek lenni, és ezért mennyit vagyunk hajlandóak fizetni.

Eddig a KAP magasan tartotta olyan élelmiszerek árát, amelyek más országokban olcsóbbak. Az EU nem hirdetheti úgy a szabad kereskedelmet, hogy közben megvédi saját mezőgazdasági piacát. Megoldásokat kell találni, hogy az EU megfelelő globális minőségi előírásokat érvényesíthessen, hogy csökkenjen a különböző országok mezőgazdasági termékei közötti árkülönbség

Leginkább azonban a KAP korábbi reformjainak a gazdákra gyakorolt hatása aggaszt. A mezőgazdasági támogatások termeléstől történő elválasztása csak annyit ért el, hogy a közvetlen kifizetések a nagy földtulajdonosokhoz kerültek, akik egyáltalán nem gazdálkodók. A támogatások termeléstől történő elválasztása a túltermelés megakadályozásának szükséges eszköze. Felszólítom azonban a Bizottságot, hogy állítson össze igazságosabb kritériumokat, hogy a gazdák legyenek a KAP valódi haszonélvezői. Ösztönzőket kell bevezetni a gazdák számára, különösen azért, hogy a fiatalok vidékre költözzenek. Ez viszont a jelenlegi, nevetséges közvetlen kifizetési rendszer megtartása mellett nem fog megtörténni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nessa Childers (S&D) , írásban. – A közös agrárpolitika (KAP) sok, az európai gazdaságokat jelenleg érintő problémára is képes megoldást nyújtani, és ez az összes EU-tagállam közül Írországban a legszembetűnőbb, Írország ugyanis egyenlő mértékben kötelezte el magát a biztonságos és teljes KAP-megállapodás, valamint a XXI. században szükséges mezőgazdasági változtatások végrehajtása mellett. Az mezőgazdasággal foglalkozó európai polgárok bizalmának és elkötelezettségének biztosítására azonban az új KAP-nak stabilitást és igazságos árakat kell biztosítania a gazdáknak, mint most is. Cserébe az európai polgárok megbízható, magas minőségű termékeket kapnak, amelyeket garantáltan a szigorú EU-szabályozásnak megfelelően termeltek, és ráadásul élvezhetik a KAP társadalmi és kulturális előnyeit is, például a második pillér elemeit. A legfontosabb az, hogy az EU megtartsa az európai mezőgazdasági termelők bizalmát. A mezőgazdaságban dolgozók tudják, hogy az új megállapodás változásokat fog hozni, és jelenleg pozitívan állnak hozzá. Ennek a jó kapcsolatnak a kiaknázásához az EU intézményeinek biztosítaniuk kell, hogy a megállapodás modern, átfogó és mindenki számára igazságos legyen.

 
  
MPphoto
 
 

  Béla Glattfelder (PPE) , írásban. – (HU) Európának erős, és közös agrárpolitikára van szüksége 2013 után is. Ehhez az EU agrárköltségvetését legalább a jelenlegi szinten meg kell őrizni.

Európának különös felelőssége van a világ élelmiszerbiztonságának garantálásában. Hiszen Európában lehet a legmagasabb szintű környezetvédelmi normák mellett a legbiztonságosabb élelmiszert előállítani. Ezért a KAP fő feladata, hogy az európai mezőgazdasági termelési potenciált megőrizze.

A közvetlen kifizetések összege emiatt nem csökkenhet!

A második pillérbe tartozó vidékfejlesztési támogatásoknál biztosítani kell, hogy azok elsősorban a mezőgazdaság céljait szolgálják.

Meg kell védeni a gazdákat a mezőgazdasági felvásárlási árak utóbbi években megfigyelhető szélsőséges ingadozásaitól. Olyan piaci szabályozó eszközökre, valamint egyes ágazatokban – például tej, bor – kínálatkorlátozó intézkedésekre lenne szükség, amelyek csökkentik a gazdák áringadozások okozta veszteségeit.

Az európai élelmiszer-kereskedelem sokkal nagyobb mértékben koncentrált, mint az élelmiszer-feldolgozók és a mezőgazdasági termelők. Egy-egy nagyobb hipermarketlánccal szemben sokszor több száz gazdálkodó áll, akiknek sokkal rosszabbak az alkupozícióik. Ezért elő kell segíteni a gazdák szorosabb együttműködését. Ehhez azonban a mezőgazdaság területén felmentést kell adni a szigorú európai versenyszabályok alól.

A harmadik országokból származó importra ugyanazok a szigorú környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állatjóléti stb. követelmények vonatkozzanak, mint amelyek az európai termelőkre.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Jeggle (PPE) , írásban. – (DE) Lyon úr saját kezdeményezésű jelentése a KAP jövőjéről szóló vitának már a kezdeti szakaszába bevonja a Parlamentet. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett ebben a munkában. Az egész közösség számára jövőbe tekintő célokat szabtak meg.

Véleményem szerint három fő kérdést kell figyelembe venni ahhoz, hogy egész Európa számára biztonságos, átfogó és fenntartható mezőgazdasági fejlődést biztosíthassunk. 1. Létfontosságú biztosítani, hogy a KAP 2013 után is megfelelő finanszírozást kapjon, és ehhez megfelelő költségvetést biztosítsunk.

2. A bevált kétpilléres szerkezetet meg kell tartani; az első pillérnek erősnek kell lennie, a másodiknak úgyszintén. Az európai mezőgazdasági modellt csak úgy lehet fenntartani, ha az első pilléren keresztül biztosítjuk a lehető legmagasabb színvonalú élelmiszertermelést, a második pilléren keresztül pedig jó növekedési kilátásokat biztosítunk a vidéki térségek számára, és munkahelyeket és infrastruktúrát hozunk létre a gazdák és nem gazdák, férfiak és nők, és különösen a fiatalok számára.

3. A liberalizált piacok nagy fluktuációja és az éghajlatváltozás hatásai továbbra is szükségessé teszik a biztonsági védőháló fenntartását. Új célok merültek fel a piaci orientáció, a termékbiztonság, az állatvédelem, valamint a környezet és a biodiverzitás védelme és az éghajlatváltozás kapcsán. E kihívások fényében elmondható, hogy a jó agrárpolitika rendkívül fontos a jövő szempontjából, és minden polgár érdekét szolgálja.

 
  
MPphoto
 
 

  Sandra Kalniete (PPE) , írásban. – (LV) Ez az állásfoglalás a következő pénzügyi tervezési időszakra átállást javasol a mostani rendszerről, amiben a közvetlen kifizetések összegét a földterület mérete alapján számítják ki. Egy átmeneti időszak lehetőségét is magában foglalja. Az átmeneti időszakra nagy szükség van, de hét teljes év túl hosszú átmeneti időszak lenne. Az új rendszer bevezetésének halogatása károsan hathat a KAP reformja egyik fontos céljának elérésére: megakadályozhatja a célzott, igazságos, egyenlő, egyszerű és átlátható támogatási rendszerre. A KAP költségvetésének 2013-as szinten tartása melletti egyik érv az, hogy az új tagállamok joggal várják el, hogy a KAP számukra is hasonló támogatást nyújtson, mint a régebbi tagállamok számára. Meg vagyok győződve arról, hogy a KAP csak akkor lehet hathatós és valóban közös politika, ha az összes európai mezőgazdasági termelő igazságos versenyét tűzi ki célul. A torzulásmentes európai verseny egyben az európai termelők világpiaci versenyképességének előfeltétele is. Szeretném kiemelni, hogy az állásfoglalásban látható a politikai akarat az elsődleges termelők helyzetének megerősítésére az ellátási láncon belül, hogy az elsődleges termelők szervezetei hathatósabban működhessenek, és hogy a nagy kiskereskedelmi cégekkel és feldolgozó vállalatokkal egyenlő félként tárgyalhassanak. Remélem, hogy a KAP vidékfejlesztési elemét megerősítik, és vidékfejlesztési stratégián belül a vidéki közösségek, a környezetvédelem javítása, a mezőgazdaság modernizációja és szerkezetváltása, a kohézió erősítése, a termények eladásának javítása és a versenyképesség, a vidéki munkahelyteremtés és a munkahelyek megtartása, az éghajlatváltozás, a megújuló energia és a biodiverzitás kerül a figyelem középpontjába.

 
  
MPphoto
 
 

  Filip Kaczmarek (PPE) , írásban. – (PL) A közös agrárpolitika 2013 utáni jövője rendkívül fontos számunkra. Sok fontos dolog függ a KAP-tól: az Európai Unió költségvetésének szerkezete, a mezőgazdaság, a gazdák és a vidéki területek jövője. Az egész Európai Parlamentnek tudnia kell, hogy a KAP milyen fontos az EU jövője szempontjából. A legfontosabb természetesen a közvetlen kifizetések jövője és a különböző országok közötti eltérések megszüntetése. Jelenleg túl nagyok a különböző tagállamok között a kifizetésekben jelentkező különbségek. Ez aláássa a szolidaritás, egyenlőség és közösség érzését. A gazdáknak legfőképpen stabil bevételre van szükségük, most és hosszabb távon is. E nélkül nagyon nehéz lenne modernizálni a gazdaságokat, és nehéz lenne fenntartani a mezőgazdaságnak a természetes és kulturális környezetre gyakorolt pozitív hatását. Ezért azt kérem mindenkitől, hogy igyekezzen biztosítani, hogy a közös agrárpolitika változásai stabil bevételeket hozzanak az európai gazdáknak. Köszönöm szépen.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE) , írásban. – Örömmel fogadtam ezt a jelentést, ami a közös agrárpolitika 2013 utáni jövőjének kidolgozásával kapcsolatos első lépés. A jelentés megerősíti, hogy 2013 után is lesz KAP, mégpedig közösségi politika formájában, és hogy a költségvetése legalább a jelenlegi szinten marad. A jelentés határozottan leszögezi, hogy a KAP-nak uniós politikának kell maradnia, és elutasítja a KAP tagállami szintre való visszahelyezésére irányuló kísérletet. A gazdák számára biztató jel, hogy a Parlament megérti aggodalmaikat. A 2013 utáni KAP-nak támogatnia kell az aktív termelőket és jutalmaznia kell őket a megtermelt élelmiszerért és a társadalom számára megtermelt közjavakért, ideértve a magas szintű állatjóléti és környezetvédelmi előírások betartását. A piactámogatási intézkedések létfontosságúak lesznek a piaci volatilitás elleni megfelelő védőháló biztosításában, hiszen a piacot valószínűleg továbbra is volatilitás fogja jellemezni. Az EU termelőinek csak 7%-a 35 év alatti – komor jele ez annak, hogy biztosítani kell a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a fiatalok továbbra is foglalkozzanak mezőgazdasággal. Létfontosságú, hogy 2013 után a KAP a mezőgazdaság innovatív és hatékony fejlődése érdekében kiemelten odafigyeljen a fiatal generációkra.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivari Padar (S&D) , írásban. – (ET) Először is szeretnék köszönetet mondani Lyon képviselőtársamnak ezért a nagyon kiegyensúlyozott jelentésért. Úgy gondolom, hogy ez már most jó alapot teremtett a közeljövő egyeztetéseihez. A mezőgazdasági politika megváltoztatása talán ennek a ciklusnak a legnagyobb feladata. Igaz, hogy ezeknek a jogszabályoknak a gyümölcseit csak sokkal később, talán tíz év múlva kezdhetjük majd learatni. A mezőgazdaság legfontosabb feladata az élelmiszertermelés, de a mezőgazdaság közérdekű fontosságát egyre inkább elismerik, például a szociálpolitika, a környezetvédelem vagy éppen a kultúra terén. A lakosságnak viszonylag kis része biztosítja a teljes lakosság élelmiszerellátását, gazdaságosan használja a földterületeket és az egész Európai Unióban megőrzi a vidéki területek szociális egyensúlyát. Ez a jelentés kiváló vitaalapot jelent. Köszönöm a figyelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Ulrike Rodust (S&D) , írásban. – (DE) Köszönöm az előadó munkáját. A képviselőcsoportomnak több elképzelése is bekerült az előttünk lévő jelentésbe, nagyon jó eredménnyel.

A fő célnak a jó minőségű élelmiszerek termelését kell tekinteni.

Az agrárreform megszervezéséről szóló vita során sokat beszéltek a közjavak termelésének ellentételezéséről. Véleményem szerint ez a vita jó irányba halad.

A közös agrárpolitika csak akkor kapja meg megérdemelt elismerést, ha az EU polgárait meggyőzzük arról, hogy valódi erőfeszítésekre kerül sor ezen a téren és nem csak egyszerű pénzosztásról van szó.

A vidéki térségek fejlesztése még fontosabb szerepet játszik. A mezőgazdaság tönkremenetelének és elsivatagosodásának elkerülésére újabb, a vidék elnéptelenedése elleni eszközöket kell kifejleszteni.

Az aktív vidéki területek vonzó lakóhelyet jelentenek nem csak a gazdák számára, hanem azoknak is, akik nem akarnak városban élni.

A jelentést a mostani formájában nagy többséggel el kellene fogadni a plenáris ülésen, hogy ezzel határozott jelzést küldjünk kifelé.

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Sógor (PPE) , írásban. – (HU) Az európai integráció kezdetén a közös mezőgazdasági politika nem csak a lakosság élelmiszerellátását biztosította, hanem megalapozta az európai mezőgazdaság modernizációját és a többi szakpolitika kialakítását is. Az Európai Unió (EU) azonban a közelmúltban 12 új taggal bővült. Ez azt jelenti, hogy a 2004 előtti EU 6 milliós mezőgazdasági népessége további 7 millió fővel növekedett, az addigi 130 millió hektáros mezőgazdasági terület pedig 40 százalékkal, 185 millió hektárra bővült. Az új tagállamok csatlakozásukkor arra számítottak, hogy termelőik idővel ugyanolyan mértékben részesülni fognak a KAP által nyújtott támogatásokból, mint a régi tagállamok termelői. Ennek érdekében azonban arra van szükség, hogy a 2013 utáni időszakban a mezőgazdasági politikára elkülönített források ne csökkenjenek. Az EU-nak tekintettel kell lennie a tagállamok eltérő helyzetére és igényeire, hiszen az európai mezőgazdaság csak akkor szolgálhatja egyaránt a tagállamok, a termelők, és az összes polgár érdekeit, ha a modernizációs különbségek miatt ez nem jár a források igazságtalan elosztásával.

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D) , írásban. – (HU) , mélyreható és az új tagállamok különleges helyzetét jobban figyelembe vevő reformra van szükség a Közös Agrárpolitikában. A KAP fenntartása csak abban az esetben indokolható az európai adófizetők számára és védhető meg a pénzügyminiszteri egyeztetéseken, ha be tudjuk mutatni, hogy az európai élelmiszerbiztonságon túl az egész társadalom számára szociális és környezetvédelmi közjavakat is előállít a mezőgazdaság. Csak egy érdemi reform mentheti meg a Közös Agrárpolitikát! Az új tagállamok agrárfejlesztéseit kedvezményes juttatásokkal kellene támogatni, ellenkező esetben két (vagy Románia és Bulgária esetében) három sebességes európai mezőgazdaság alakulhat ki. Ez tovább mélyítené az EU15-ök és a 12 újonnan csatlakozott tagállam közötti különbséget. Az európai „zöld” mezőgazdaság megvalósítása, és a környezeti közjavak előállítása érdekében új beruházásokra lesz szükség, különösen az új tagállamokban. Nem büntetni kellene, hanem a gazdáknak anyagi ösztönzőket kellene biztosítani, amelyek lehetővé teszik a környezetbarát, talajkímélő művelésre alkalmas munkagépek beszerzését; a termesztett fajták génállományának cseréjét, a környezetvédelmi, és a vízbázis tisztaságát megóvó beruházásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE) , írásban. – (PL) A KAP reformja során nem szabad megfeledkezni az integráció, a szolidaritás és a közösség elveiről. A közvetlen kifizetések komoly mértékben befolyásolják az élelmiszerellátás biztonságát. Nem csak a gazdák bevételeinek stabilizálásában segítenek, hanem kompenzálják az egyre szigorúbb mezőgazdasági előírások betartásának költségeit is. Ha nem szüntetjük meg a közvetlen támogatások mértéke tekintetében meglévő egyenlőtlenségeket, akkor ez az eszköz – a KAP fő pénzügyi eszköze – továbbra is megosztja majd az Európai Uniót, szembeállítva a régi és az új tagállamokat. A korábbi elosztási kritériumok megszüntetése nem csak a teljesebb integráció szimbolikus gesztusa lenne, hanem hozzájárulna az egységes közösségi piacon az egyenlő versenyfeltételek biztosításához is. Ezenkívül létfontosságú az is, hogy a vidékfejlesztési stratégia továbbra is a KAP központi eleme legyen, támogatva a tágan értelmezett gazdasági és társadalmi fejlődést. Ebben alapvető szerepe van a gazdaságok folyamatos szerkezetváltásának és modernizációjának, és a sok, a kibővített Unióban a hatékonyság és a versenyképesség növelését célzó innovációnak is. Az erős második pillér lehetőséget nyújt a fiatal gazdálkodóknak, hogy belefogjanak a mezőgazdaságba, és emellett segít javítani az életminőséget, aktívabbá tenni a társadalmat és javítani a vidéken élő nők helyzetét.

 

4. A Mercosurral társulási megállapodás megkötése céljából újraindított tárgyalások hatása az Unió mezőgazdaságára - Előkészületek a 2010. július 14-én Brasíliában megrendezésre kerülő EU–Brazília csúcstalálkozóra (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont az alábbi, szóbeli választ igénylő kérdések vitája:

– a Mercosurral társulási megállapodás megkötése céljából újraindított tárgyalásoknak az Unió mezőgazdaságára gyakorolt hatásáról szóló, szóbeli választ igénylő kérdés, amelyet McGuinness asszony, Deß úr, Papastamkos úr, Mathieu asszony, Nedelcheva asszony, Dantin úr, La Via úr, Jeggle asszony, Jahr úr, Klaß asszony, Köstinger asszony, De Lange asszony, Silvestris úr, Lulling asszony, Glattfelder úr, Herranz García asszony, Mato Adrover úr, Dorfmann úr, Kalinowski úr, Daul úr, Patrão Neves asszony, Siekierski úr, Béchu úr, Niculescu úr, Mayer úr és Audy úr az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport nevében, Nicholson úr és Wojciechowski úr az Európai Konzervatívok és Reformerek nevében, Bové úr a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja nevében, Lyon úr a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport nevében, Capoulas Santos úr és Kadenbach asszony pedig a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja nevében terjesztett a Bizottság elé (O-0079/2010/rev.2 - B7-0315/2010), valamint

– a 2010. július 14-én Brazíliavárosban megrendezésre kerülő EU–Brazília csúcstalálkozó előkészületeiről szóló, szóbeli választ igénylő kérdés, amelyet Yáñez-Barnuevo García a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja nevében terjesztett a Bizottság elé (O-0091/2010 - B7-0317/2010).

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness , szerző. – Tisztelt elnök úr! Köszönöm az egy percre vonatkozó pontosítást, de hadd éljek ezzel a lehetőséggel: egy napirendi pontról van szó. Az első, szóbeli választ igénylő kérdés egyik szerzője voltam. Egyáltalán nem örülök annak, hogy most együttes vitát tartunk a két kérdésről. Május óta próbálkozom azzal, hogy napirendre kerüljön a Mercosur kérdése. Nem hiszem, hogy egymáshoz kapcsolódó kérdésekről lenne szó, és ellenvéleményemnek kívánok hangot adni, mert ami ma délelőtt történt, az teljességgel aljas dolog. Nem tudom, hogyan vagy miért történt ez. Rendkívül sajnálatosnak tartom. Visszatérhetek erre a vita során? Ennek tisztázását szeretném kérni, és remélem, hogy lesznek olyan kollégák, akik támogatni fognak ebben.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Tisztelt McGuinness asszony! Mint tudja – mivel Ön a tisztelt Ház régi képviselője –, az Elnökök Értekezlete határozott a vita megtartásának módjáról, ezért történik így. Természetesen tudomásul vettem a kérdéssel kapcsolatos elégedetlenségét, de arra kérném, értse meg, hogy most nem fogunk erről vitát indítani, mert különben egyetlen képviselő sem jutna szóhoz, aki felszólalásra jelentkezett.

 
  
MPphoto
 

  James Nicholson , szerző. – Tisztelt elnök úr! Azt hiszem, hogy a konzultáció hiánya miatt vagyunk itt ma bajban. A Mercosurra vonatkozó kérdés szerzőihez hasonlóan azt hittem, hogy legalább az illendőség kedvéért konzultálni kellett volna velünk arról, hogy miért is történt ez. Tudom, hogy az Elnökök Értekezlete az alfa és az ómega, de tisztelt elnök úr, Ön a Parlament Elnökségének igen kiváló tagja, és remélem, hogy továbbítja az Elnökségnek azt az üzenet, hogy ha mezőgazdaságról vitatkozunk a Parlamentben, arra elegendő időt kell adnia.

A délelőtt folyamán nyilvánvalóan nem volt elég időnk. Érzékelte az igényt, és érzékelte a problémát. Elérhetjük-e, hogy a Parlament ne a parlamenti adminisztráció, hanem a parlamenti képviselők érdekében működjön? Mi vagyunk itt azok, akiket megválasztottak a népeink képviseletére, nem pedig az adminisztráció, amelynek tagjai zsíros fizetést kapnak...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Tisztelt Nicholson úr! Tudomásul vettük szavait, és természetesen továbbítjuk aggodalmait a Parlament Elnökségéhez. Nem az adminisztráció szervezi a vitákat. Az adminisztráció segítséget nyújt a politikai testületeknek a viták megszervezéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness , szerző. – Tisztelt elnök úr! Nem azért van így, mert nyár van, és valamennyien türelmetlenek vagyunk. Azért van így, mert rendkívül megalapozott érvekkel állunk elő, és komolyan vesszük a munkánkat. 30 másodpercet veszek igénybe, mert két üres oldalam van. Öt kérdést tettem fel a Bizottságnak. Nem kívánok felszólalni, mielőtt meghallgatnám a válaszokat. A vita végén visszatérek erre.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Nagyon köszönöm, McGuinness asszony. Később megadom Önnek azt az időt, amelyet most nem használt fel.

 
  
MPphoto
 

  James Nicholson , szerző. – Tisztelt elnök úr! Azt hiszem, sokakat meglepett, hogy a Bizottság nemrég úgy döntött, hogy újraindítja a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat a Mercosurral. Mivel olyan időszakba lépünk, amikor a KAP reformjára kerül sor – és arról éppen most folytatunk vitát –, mindenki tudja, hogy a mezőgazdaság fontos része lesz a megállapodásnak.

Habár elfogadom, hogy a Bizottság szolgálatainak jogában áll a tárgyalások újraindítása, határozottabban kellett volna őket arról értesíteni, hogy szándékaikról tájékoztassák a Parlamentet. Ez a kérdés kinyithatja Pandora szelencéjét Európa mezőgazdaságának számos ágazatában, ennélfogva komolyan megkérdőjelezem, hogy bölcs lépés-e belekezdeni bármilyen jövőbeli megállapodásba.

Súlyos és állandó problémák vannak Brazíliában és Argentínában az állatok nyomon követhetősége terén, valamint egyéb egészségügyi és biztonsági kérdésekben. A Santa Catarina államban működő FAO misszió legutóbbi jelentésében megállapította, hogy igen felületes az Argentínából Brazíliába – vagy akár Brazília különböző államai között – szállított jószágok ellenőrzése. Ennek tetejébe a füljelzési szabályokat sem érvényesítették. Ez csak néhány példa, amit a FAO múlt októberi jelentésében szereplő, hosszú listából idézhetek.

Nagyon őszintén meg kell mondanom a biztos úrnak, hogy ha ezt az utat folytatja, minden egyes lépésénél ellenvéleménybe fog ütközni. Megértem valamelyest, miért tűnhet ez vonzó lehetőségnek, mivel a WTO-val folytatott tárgyalások egyáltalán nem haladnak előre, de valóban azt hiszem, hogy ez tönkreteheti a WTO-t. Ha a Mercosurnak sikerül megállapodást kötnie az EU-val, miért vennének részt ezek az országok a WTO-val folytatott, további tárgyalásokban?

Meg kell értenünk, hogy állat-egészségügyi és állatjóléti vagy nyomon követhetőségi normák nem fognak lazulni. Az Európai Unió fogyasztóit és termelőit védenünk kell, és nem hiszem, hogy a Mercosurral kötött kereskedelmi megállapodás ezt a célt szolgálná. Sőt, annak teljesen ellentétes hatása lesz.

 
  
MPphoto
 

  José Bové , szerző. – (FR) Tisztelt elnök úr, biztos úr! A Bizottság részéről a következetesség veszélyes hiányát mutatja, hogy a Mercosurral folytatott tárgyalásokat olyan időpontban indítja újra, amikor az Európai Unió agrárpolitikájának újradefiniálására készül. Európa már így is 500 000 tonna marhahúst importál. A piacunk további megnyitása Európa hátrányosabb helyzetű térségeinek állattenyésztőit hozná rossz helyzetbe, és egyáltalán nem garantálná az egészségügyi és szociális normák betartását. Ezt nem fogadhatjuk el.

Európa 38 millió tonna szóját és állattakarmányt vásárol. A Brazíliából és Argentínából származó import több mint 19 millió hektárnyi területet foglal le. Három vállalat – a Cargill, az ADM és a Bunch – kezében koncentrálódik az import. 2001 és 2004 között a szójaültetvények miatt több mint 1,2 millió hektárnyi trópusi esőerdőt irtottak ki. Ez az egyik fő oka az üvegházhatású gázkibocsátás növekedésének és a biodiverzitás csökkenésének.

Az Európai Parlament úgy határozott, hogy jelentést készít az állati takarmányozási célú növényi fehérjékre vonatkozó önállóság visszaállításáról. Ezt a döntést a környezetbarát mezőgazdaság és az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránti igény motiválta. A kétoldalú megállapodás-tervezet hatására teljesen kárba vesznek ezek az erőfeszítések. Az Európai Bizottság újfent kiárusítja a mezőgazdaságát és a mezőgazdasági termelőit, hogy nagyobb lehetőségekhez juttassa a szolgáltató társaságokat. Ezek a koncessziók nem fogják a Mercosur mezőgazdasági gazdálkodó családjainak érdekeit képviselni, csak az agroipari cégcsoportokét. Erre meggyőző bizonyítékot szolgáltat a Tyson cégcsoport – a nemzetközi húspiacon nagy súllyal jelenlevő amerikai cég – jelentése, amelyben az áll, hogy azért fektetett be Brazíliában – idézem, és ez áll a jelentésében –, hogy az országot ugródeszkának használja az Európába irányuló exporthoz.

Más vállalatok, mint például a Doux cégcsoport már korábban léptek, 1998-ban kivásárolták a brazíliai Frangosul cégcsoportot. Számos – elsősorban bretagne-i – baromfitenyésztő fizette meg ennek az ügyletnek az árát.

Úgy tűnik, hogy Európa vállalkozás-áttelepítési politikáját a mezőgazdasági gazdálkodók elleni támadásainak fokozása révén akarja megvalósítani. Meg kell állítanunk ezt az esztelen folyamatot, a polgárainknak minőséget, helyben termelt élelmiszert kínálva.

 
  
MPphoto
 

  George Lyon , szerző. – Tisztelt elnök úr! Megpróbálok röviden szólni. Valóságos aggodalmak övezik a Mercosurral való tárgyalások újraindítását.

Skóciát képviselem, ahol nagymértékben folyik a marhahústermelés. Ez magas költséggel járó rendszer, és létfontosságú, hogy ez a termelőrendszer fennmaradjon, ha nem akarjuk, hogy a piacot elárasztó, olcsó import miatt Skócia földterületének nagy része elhagyatottá váljon. Valódi aggodalomra ad okot, hogy esetleg feláldozzuk a skót marhahúsiparunkat azért, mert tárgyalásokat kell folytatnunk és megállapodást kell kötnünk a Mercosur tagállamaival.

Ezért fel szeretnék vetni néhány kérdést erre vonatkozóan, ami nem csupán a skótokat érintő kérdés, hanem az íreket vagy a franciákat és egész Európát érintő kérdés is. Nevezetesen meg szeretném kérdezni Öntől, hogy miért tűnik úgy, hogy nem került sor konzultációra a Parlamenttel és a Parlament Mezőgazdasági Bizottságával, mielőtt a bejelentésre sor került volna. Legalább az udvariasság kedvéért tájékoztatni kellett volna minket a bejelentés előtt, ami segítséget nyújtott volna Parlament és Önök között az ügyre vonatkozóan ésszerű kapcsolatok kialakításában és biztosításában.

Másodsorban milyen tárgyalási mandátumuk lesz a tárgyalóknak a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan? Meg tudná-e valaki mondani nekem, hogy minek a tárgyalására kapnak engedélyt? Hány tonna marhahúsra? Milyen lehetőségekre? Nincsen szabott ár vagy árminimumok vannak? Meg tudná-e valaki mondani nekünk, mire szól a mandátum?

Két további gondolat. Mikor készül hatástanulmány arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lehet bármilyen megállapodás, annak terjedelmétől függetlenül? Legalább azt kellene tudnunk, hogy mi a hatás, mielőtt bármit is aláírnánk, különösen olyan időkben, amikor újratárgyaljuk a KAP-ot, és arról határozunk, hogyan döntsünk a mezőgazdasági gazdaságok jövőbeli támogatásáról. Ez a két dolog teljes mértékben összefügg egymással, következésképpen értelmeznünk kell annak hatását.

Végül hogyan vesz részt a mezőgazdasági biztos ebben a kérdésben? Mindezidáig nagyon keveset hallottunk arról, hogy mi lesz a tárgyalásban betöltött szerepe, és hogy felelős-e a tárgyalóik mandátumának megállapításáért. Konzultálni fognak-e a Parlamenttel, mielőtt bármilyen végleges megállapodásra jutnak? Választ szeretnék kapni ezekre a kérdésekre.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Mindenki figyelmét fel szeretném hívni arra, hogy az eddig szólásra emelkedő felszólalók – Capoulas Santos úr is – a vita tárgyát képező első kérdés szerzői, és hogy a következő felszólaló, Yáñez-Barnuevo García úr a második kérdés szerzője.

 
  
MPphoto
 

  Luis Manuel Capoulas Santos , szerző. – (PT) Tisztelt elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Egész Latin-Amerika – és különösen a Mercosur tagállamai – az Európai Unió stratégiai partnerei. Közös a történelmünk, és közösek a civilizációs értékeink. Mi több, olyan geopolitikai térségről van szó, ahol a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása figyelemre méltó fejlődést mutat. A politikai és kulturális kapcsolatok elmélyítése és a kölcsönös gazdasági előnyök kihasználása tehát teljesen helyénvaló dolog.

Következésképpen üdvözlöm a Mercosurral való társulási megállapodásról szóló tárgyalások újraindítására vonatkozó európai döntést, habár sajnálom és elítélem Argentína legutóbbi protekcionista intézkedéseit, amelyek teljesen ellentétesek az európai oldal által kinyilvánított, nyitott hozzáállással.

Mindazonáltal figyelmeztetnem kell a Bizottságot, hogy az európai mezőgazdasági ágazatra nézve negatív következményekkel járhat, ha nem járunk el körültekintően a tárgyalások folyamán. Mindannyian ismerjük a Mercosurral folytatott kereskedelmünk egyensúlyhiányának mértékét, valamint az Atlanti-óceán két partján élő mezőgazdasági gazdálkodók termelési feltételeit és a velük szemben támasztott követelményeket.

Ez okból, valamint a hivatalosan, írásban benyújtott kérdésekkel együtt – különös tekintettel arra a kérdésre, miszerint hogyan kívánja a Bizottság kezelni az érzékeny termékek kérdését – azt szeretném tudni, hogy hogyan kíván reagálni Argentína érthető lépésére.

 
  
MPphoto
 

  Luis Yáñez-Barnuevo García , szerző. – (ES) Tisztelt elnök úr! Ma a köszönetnyilvánítás napja van: az első köszönet Moratinos, spanyol külügyminiszter urat illeti, akinek sikerült számos kubai politikai foglyot Spanyolországba hoznia, illetve azon dolgozik, hogy odamenekítse őket, valamint köszönet illeti Guillermo Fariñas politikai foglyot is, aki éhségsztrájkja, állhatatossága és áldozata révén elérte e foglyok szabadon bocsátását.

Mindenekelőtt rátérnék most arra kérdésre, amiért itt vagyunk: gratulálni szeretnék a Tanácsnak azért, hogy megkezdi az Európai Unió és a Mercosur közötti, nagyszabású kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat – politikai és az együttműködéssel kapcsolatos megállapodásról van szó –, amelyekre vonatkozóan ez év május 18-án megtartott, madridi csúcstalálkozón született meg a döntés. A Parlament az elmondottakkal ellentétben mind a Mercosur tagállamaival folytatott kapcsolatokért felelős küldöttség körében, mind az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés (EuroLat) küldöttségének körében, mind több parlamenti ülésszak plenáris ülésein ismételten kifejezte, hogy támogatja ezeket a tárgyalásokat. Arról beszélünk, hogy mi lehetne, és mi kellene, hogy legyen a világon létező legszélesebb körű kereskedelmi megállapodás, amely fejlődést, jólétet, haladást és foglalkoztatást biztosít 800 millió embernek, és látványosan fokozza az áruk és szolgáltatások cseréjét a két régió között.

A mezőgazdaság csak egy része ennek a nagy léptékű megállapodásnak. A tárgyalások során kiegyensúlyozott megállapodásokra kell törekedni, de nem protekcionista gondolkodásmóddal, ami a fejlődés és a jólét ellensége – az Európa és a Mercosur néhány tagállama részéről megnyilvánuló protekcionizmusra gondolok. Mindenesetre az ipar és a szolgáltatások képviselik Európa bruttó hazai termékének 97%-át, a mezőgazdaság csak 2,1%-ot tesz ki. Foglalkozni kell tehát az azok megfelelő arányait és indokolását övező félelmekkel.

Biztos úr, a július 14-én megrendezésre kerülő, következő Európai Unió–Brazília csúcstalálkozónak tehát az a célja, hogy elősegítse és felgyorsítsa ezeket a tárgyalásokat, amelyek lezárása a jelen gazdasági válság közepette még fontosabbá vált. A megállapodás hozzásegíthet minket annak megoldásához.

 
  
MPphoto
 

  Karel De Gucht , a Bizottság tagja. – Tisztelt elnök úr! Mivel ez közös vita, az elnök úr jóváhagyásával az ülés elején szeretnék foglalkozni mind a Mercosurral megkötendő társulási megállapodás mezőgazdaságra gyakorolt hatásaival, mind a küszöbön álló csúcstalálkozóval. Tehát szívesen válaszolok bármilyen, az elnök úr döntése szerinti formában.

A Mercosurral kezdve: az EU számára mind politikai, mind gazdasági szempontból rendkívüli fontossággal bír a Mercosurral való társulási megállapodás megkötéséről szóló tárgyalások újraindítása. A Mercosur politikai szempontból Latin-Amerika legnagyobb regionális integrációs projektje, amely feleslegessé teszi azt, hogy ragaszkodjunk a kontinenssel való kapcsolataink megerősítésének geopolitikai jelentőségéhez. Hatályos megállapodásaink vannak Chilével és Mexikóval, és nemrég zártuk le a tárgyalásokat Kolumbiával, Peruval és Közép-Amerikával, tehát teljesen logikus, hogy a Mercosurral is kapcsolatot alakítsunk ki.

Gazdasági szempontból egy sikeres megállapodás jelentős előnyökkel járna mind az EU, mind a Mercosur számára. Ilyen gazdasági nehézségek idején nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne vegyük észre azokat a munkahelyteremtő és növekedési lehetőségeket, amelyeket ez a megállapodás nyújthat a két régió számára.

A Mercosur egy nagy és dinamikus gazdasági egység, összesen 1300 milliárd eurós GDP-vel rendelkezik, és a GDP növekedési üteme 2010-ben várhatóan eléri a kb. 5%-ot, 2011-ben pedig 4% körüli lesz. Az EU számára egyre fontosabb partner. Az EU exportját tekintve azonos helyen áll Indiával, és olyan országokat előz meg, mint Kanada vagy Korea. Az utóbbi négy év során, a válság kirobbanásáig az EU-nak a Mercosur tagállamaiba irányuló exportja évente több mint 15%-kal nőtt.

A Mercosur a közvetlen külföldi befektetések szempontjából is kulcsfontosságú partner. Az EU befektetései meghaladják a 165 milliárd eurót a Mercosur tagállamaiban, ami több, mint az EU kínai, indiai és oroszországi befektetései összesen. A Mercosur méretét és potenciálját, valamint azt a tényt tekintve, hogy viszonylag védett piacról van szó, az EU számára ez járna az egyik legjelentősebb gazdasági haszonnal azon szabadkereskedelmi megállapodások közül, amelyeket az utóbbi időben kötött, vagy amelyekről jelenleg tárgyal olyan jelentősebb kereskedelmi partnerekkel, mint Korea vagy India.

E tárgyalások újraindítása azt is jelzi, hogy mindkét régió elkötelezte magát a szabad kereskedelem további elősegítése mellett, és elveti a protekcionizmust. A Bizottság alapos vizsgálatot és részletekbe menő belső vitát követően jutott erre a döntésre. A Bizottság a döntéshozatal során pozitívan értékelte azokat a jeleket, amelyeket a Mercosur a nem hivatalos szakmai párbeszéd során adott olyan kérdésekre vonatkozóan, mint az árukereskedelem, a közbeszerzés vagy bizonyos szolgáltatási ágazatok.

Hadd tegyem hozzá, hogy közvetlenül azt követően, hogy a biztosok testülete meghozta a döntést, eljöttem a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsághoz, és részletesen megvitattuk a tárgyalások újraindítását. Még azt is hozzátenném, hogy a Tanács azon a véleményen van, hogy az Európai Parlamenttel sokkal jobban bántam, mint velük, így egyáltalán nem voltak elragadtatva. Ezt a meglévő mandátumunk alapján tettük, így nem volt szükségünk új mandátumra. Ez a biztosok testületének saját döntése volt, és a Parlament közvetlenül azt követően részletes tájékoztatást kapott.

Nagyon világosan látni kell azonban, hogy a Mercosur partnereink jövendő hozzáállása bizonyára lehetővé teszi a tárgyalások újraindítását, de ez természetesen egyáltalán nem garantálja a sikeres megállapodást. Ez egészen más kérdés. A megállapodás megkötése érdekében ambiciózus megállapodásról kell tárgyalnunk, nevezetesen olyan ágazatokra vonatkozóan, mint az áru- és szolgáltatás-kereskedelem vagy a szellemi tulajdon, beleértve a földrajzi jelzéseket is.

A múlt héten, Buenos Airesben került sor az első találkozóra a Mercosurral. A több mint öt éves szünetet követően inkább technikai megbeszélésről volt szó: annak meghatározásáról, hogy 2004-ben hol maradtak abba a tárgyalások, eljárási kérdésekről és a tárgyalások folytatásának módozatairól. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot természetesen teljes körűen tájékoztatni fogjuk a tárgyalások alakulásáról.

Ami az egyes kérdéseiket illeti, a Bizottság azon tárgyalási irányelvek alapján dolgozik, amelyeket még 1999-ben fogadott el a Tanács. Ezek az irányelvek azzal a feladattal bízzák meg a Bizottságot, hogy kiegyensúlyozott és átfogó megállapodást kössön a Mercosurral, amelynek az a célja, hogy lényegében az EU WTO-nál vállalt kötelezettségei szerint liberalizálja a kereskedelem valamennyi ágát. Ez a megállapodás valamennyi területére vonatkozik, a mezőgazdaságot is beleértve.

A Bizottság nagyon is tudatában van annak, hogy a tárgyalások során érzékeny téma lesz a mezőgazdaság, és ezt figyelembe fogja venni a Mercosurral folytatott tárgyalásai során. Arról se feledkezzünk meg, hogy jelentős offenzív érdekünk fűződik a Mercosurhoz, mint például a borok, a sajtok, a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a földrajzi jelzések. Erre vonatkozóan tudatában vagyunk annak, hogy a legérzékenyebb ágazatok esetében kiegészítő intézkedésekre lehet szükség. Túl korai azonban arról beszélni, hogy mit fedjenek le ezek az intézkedések. A tárgyalások legelején tartunk még, és lényegi kérdésekről nem ejtettünk még szót.

Jelenleg nem fektettük még le a mezőgazdasági javaslatokat, és volt egy kérdés – nem tudom, kinek a részéről – a mezőgazdasági biztos erre vonatkozó álláspontjáról. Nem a kereskedelmi biztos határozza meg, hogy milyen mezőgazdasági javaslatokat terjesszünk elő. Erről a mezőgazdasági biztos és én állapodunk meg, és ha nem értünk egyet, akkor kerül az ügy a biztosok testülete elé, és a biztosok testülete hozza meg a döntést. Így történik a dolog, tehát Dacian Cioloş úr teljes mértékben részt vesz a vitákban.

Annak is tudatában vagyunk, hogy figyelembe kell vennünk az EU korábbi, a dohai forduló során tett mezőgazdasági javaslatait, amelyeknek a Mercosur várhatóan az egyik fő kedvezményezettje lesz. Erre vonatkozóan hadd tisztázzam, hogy a Mercosurral folytatott tárgyalások újraindítása semmiképpen sem ássa alá a dohai fejlesztési menetrend sikeres megvalósítására vonatkozó kötelezettség-vállalásunkat. Alapjában véve csak olyan szabadkereskedelmi megállapodásokról tárgyalunk, amelyek megfelelnek a WTO szabályainak, és amelyek a WTO vívmányára építve sokkal szélesebb körűek, mint a dohai forduló. Úgy vélem, hogy megfelelő választások révén sikerrel fogjuk tudni lezárni mindkét tárgyalást.

Ami az élelmiszer-biztonságot illeti, magától értődik, hogy az import maradéktalanul meg kell, hogy feleljen az EU élelmiszer-biztonsági követelményeinek. Nagyon tisztán kell látnunk, hogy nem az egészségügyi és biztonsági követelményeink lefaragásáról kívánunk tárgyalni, sem a Mercosurral, sem senki mással! Az EU biztosan nem úgy áll hozzá a kereskedelmi tárgyalásokhoz, hogy gyengítse a védelem EU által meghatározott szintjét. A WTO szabályai feljogosítanak minket arra, hogy megállapítsuk saját védelmi szintünket, feltéve, ha az elismert tudományos bizonyítékon alapszik – ez sérthetetlen jog.

Végül ami az esetleges megállapodás hatását illeti, már megtörtént az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás fenntartható hatásának elemzése, és az 2009 márciusa óta nyilvánosan hozzáférhető. A Bizottság továbbá egy pontosabb gazdasági tanulmánnyal fogja kiegészíteni a hatáselemzést az elkövetkezendő hónapokban.

Most hadd térjek át az EU–Brazília csúcstalálkozóra, és kapcsolataink rövid áttekintésével kezdeném. Brazília nemzetközi kalibere kétségtelenül összhangban áll területe méretével, lakosságával és gazdasági teljesítményével. Támogatja a többoldalúságot, a G20-as csoport tagja és az éghajlatváltozásról, a gazdaság-irányításról, az ENSZ reformjáról, a kereskedelmi kérdésekről és a szegénység felszámolásáról folyó, globális viták kulcsszerepelője. Brazília ezen felül gyakran tölti be a nem hivatalos híd szerepét a nyugati, valamint a feltörekvő és fejlődő országok között. Brazília egyike azon kilenc országnak, amelyekkel stratégiai partnerségre lépett az EU. A partnerség 2007-ben jött létre, a közös cselekvési terv – amely a partnerséget konkrét intézkedésekre váltja – pedig 2008-ban született.

A sokféle közös kezdeményezés, a kölcsönös megértés szintje és a kapcsolat elmélyülése – ami 18 folyamatos párbeszédet jelent – tanúsítja, mennyire elégedettek vagyunk a közös cselekvési terv végrehajtásával. Ez lesz a negyedik EU–Brazília csúcstalálkozó, aminek során összegezzük, hogyan haladtak előre kapcsolataink, és megvitatjuk a legfontosabb globális kihívásokat. Mivel Lula elnök úr hivatali ideje a végéhez közeledik, ez különösen megfelelő pillanat az értékelésre.

Ami a környezetvédelmi kérdéseket illeti, a Stockholmban megrendezett harmadik csúcstalálkozón a múlt decemberi koppenhágai csúcstalálkozó, valamint egy, Brazíliát, az Európai Uniót és az Afrikai Uniót összefogó bioenergia-kezdeményezés fényében terveztük az együttműködést. A Cancúnban és Nagoyában sorra kerülő, az éghajlatváltozással és a biodiverzitással foglalkozó konferenciák fontos napirendi pontjai a csúcstalálkozónak, mivel a sikeres eredményhez létfontosságú a Brazíliával való, fokozott egyeztetés.

Lula elnök madridi EU–Mercosur csúcstalálkozón tett javaslata nyomán közös álláspontot dolgozunk ki Brazíliával a cancúni konferenciára. Az Afrikai Unió Bizottsága megkapta a háromoldalú bioenergiai együttműködésre vonatkozó közös javaslatunkat, és reméljük, hamarosan reagálnak rá.

Ami a többoldalú fórumokon való együttműködést illeti, a szöuli G20-as csúcstalálkozó előtt egyeztetést folytatunk, hogy megszerezzük Brazília támogatását az EU megfelelő képviseletéhez az ENSZ-ben, és hogy határozottan elkötelezzük magunkat a dohai forduló befejezése mellett. Brazília erősíteni kívánja a globális irányítási rendszerre gyakorolt hatását, és szüksége van a támogatásunkra ahhoz, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja lehessen. Vezető feltörekvő gazdaságként az EU-tól nagyon eltérő álláspontot képvisel a Világbank és az IMF reformját illetően.

Mindent összevetve bizonyára világos, hogy globálisan érdekelt partnerekként közös a napirendünk, és módot kell találnunk a nézeteltéréseink elsimítására, és a konvergenciára kell törekednünk. A csúcstalálkozón megerősítjük az atomsorompó szigorítása melletti elkötelezettségünket, és ösztönözni fogjuk a szorosabb együttműködést. Brazília ellenezte az ENSZ Biztonsági Tanácsa által múlt júniusban elfogadott, Iránt sújtó szankciókat. Az EU mindazonáltal üdvözölte Brazília és Törökország erőfeszítéseit, amelyek a teheráni nyilatkozathoz vezettek, rámutatva annak hiányosságaira, ugyanakkor hangsúlyozva annak bizalomépítő erejét és felkérve Iránt, hogy ragadja meg a komoly tárgyalások újraindításának lehetőségét. Habár taktikai szempontból eltérő az álláspontunk, egyetértünk az Atomsorompó-szerződésben megállapított alapelvekben, valamint abban, hogy Iránnak bizonyítania kell, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál.

Felszólalásom első részében részletesen foglalkoztam a Mercosurral folytatott tárgyalásokkal, de ezek természetesen a csúcstalálkozó megbeszélésein is napirendre fognak kerülni. Sajnos nem Brasíliában kerül megrendezésre, de figyelembe véve, hogy hosszú szünetet követően nemrég találkoztunk, hogy megtartsuk az első technikai megbeszéléseket, nem valószínű, hogy a csúcstalálkozón határozott döntések fognak születni erre a tárgyalásra vonatkozóan. A csúcstalálkozón regionális kérdésekkel is foglalkozni fogunk: Kuba, Honduras, Paraguay és Venezuela helyzetével. Brazília szerepe Paraguay stabilizálásában, az, hogy nem ismerte el az új hondurasi kormányt, a Kuba és Venezuela melletti elkötelezettsége mind napirenden lesz.

Végül kemény munka van még hátra néhány olyan kérdésben, amelyekre vonatkozóan eredményt várunk a csúcstalálkozótól. Először is egy horizontális polgári légiközlekedési megállapodás és egy repülésbiztonsági megállapodás aláírása. Másodsorban a fejlődő országokkal való, háromoldalú együttműködésről szóló közös munkaprogram bejelentése. Harmadsorban július 14-én, Brüsszelben aláírásra kerül a Bizottság és a Brazil Nemzeti Igazságügyi Tanács szándéknyilatkozata a választási támogatás és igazságügyi reform területén való háromoldalú együttműködés elősegítéséről.

A Brazíliával való kapcsolatunk nem ér véget a csúcstalálkozóval, azzal párhuzamosan más kezdeményezéseink is vannak, amelyek hozzájárulnak a kétoldalú, a regionális és a globális kötelezettség-vállalásaink dimenziójának kiteljesítéséhez, de már jócskán kimerítettem a felszólalásra engedélyezett időt. A kérdéseikre válaszolva megpróbálok további példákat hozni.

 
  
MPphoto
 

  Georgios Papastamkos , a PPE képviselőcsoport nevében. – (EL) Tisztelt elnök úr! Ami a Mercosur tagállamait illeti, rá kívánok mutatni az Európai Unióval szembeni, óriási kereskedelmi deficitre, a mezőgazdasági termékek ágazatában. Mi több, Argentína akadályozza a harmadik országokból származó élelmiszerimportot, és ezzel komoly kárt okoz az európai mezőgazdasági és élelmiszer exportnak, beleértve a görög őszibaracklekvárt is. Meg szeretném kérdezni a biztos úrtól, hogy felvetette-e ezt a problémát a múlt héten, Buenos Airesben megtartott első tárgyalási fordulón. Ezenkívül Argentína álláspontja felvet-e kérdéseket arra vonatkozóan, hogy intézkedései nem felelnek meg a Világkereskedelmi Szervezet szabályainak és kötelezettségeinek?

Rövid kitérő: biztos úr, befejeződtek az Andok közösség országaival és a közép-amerikai országokkal folytatott tárgyalások. Az Európa által tett engedmények őszintén szólva indokolt aggodalmat keltenek és bizonyos kérdéseket vetnek fel a mezőgazdasági szektorban: mivel indokolhatók az Európa által megadott olyan kvóták a rizs- és cukortermelő ágazatban, amelyek meghaladják az említett országok termelőképességét? Tartalmaznak-e a megállapodások nettó exportőrre vonatkozó szakaszt annak érdekében, hogy elejét vegyük egy kereskedelmi háromszög kialakulásának? Biztosítani tud-e minket a Bizottság a felől, hogy a gyümölcs- és zöldségfélék ágazatában megmaradnak az importárak?

Biztos úr, csatlakozni kívánok továbbá azon képviselőtársaim véleményéhez, akik a Bizottság és az Európai Parlament közötti szorosabb intézményközi együttműködés iránti igényről szóltak. A Bizottságnak el kell ismernie, hogy a lisszaboni szerződés értelmében megváltoztak az intézményközi együttműködés feltételei, csakúgy mint az intézményközi kultúra. Minél gyorsabban mozdulnak el ebbe az irányba, annál sikeresebb és pontosabb lesz a két intézmény között az együttműködés.

 
  
MPphoto
 

  Edite Estrela , az S&D képviselőcsoport nevében. – (PT) Tisztelt elnök úr! Az első EU–Brazília csúcstalálkozó – amelyet a portugál elnökség segített elő 2007-ben – érthetetlen hézagot pótolt. Brazília volt az egyetlen olyan BRIC-ország, amellyel nem alakított ki Európa stratégiai partnerséget.

Az EU és Brazília közötti párbeszéd megerősödése teljesen helyénvaló, mivel lehetővé teszi, hogy elmélyítsük az együttműködést olyan kulcsfontosságú területeken, mint az energiabiztonság, a fenntartható fejlődés, a biodiverzitás és az éghajlatváltozás stb.

Brazília népessége, gazdasági fejlettsége és politikai stabilitása folytán nemzetközileg is kulcsfontosságú szereplő.

Most, hogy nemsokára sor kerül a negyedik EU–Brazília csúcstalálkozóra, egyenleget kell készítenünk: egyrészt örülünk az eddigi előrehaladásnak, másrészt megvizsgáljuk, hogyan fejleszthetjük a partnerséget úgy, hogy közös kihívásokkal nézhessünk szembe, és egyeztessük álláspontjainkat például az ENSZ éghajlatváltozásról szóló konferenciájára, amelyre az év végén kerül sor, Mexikóban. Ez a csúcstalálkozó arra is lehetőséget ad, hogy előrehaladjunk a Mercosurral társulási megállapodás megkötése céljából folytatott tárgyalások során, és leküzdjük a jelenlegi nézeteltéréseket.

 
  
MPphoto
 

  Marielle De Sarnez , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Tisztelt elnök úr! Éppen most folytattunk vitát az ülésteremben a közös agrárpolitikáról, amikor is ismételten hangsúlyoztuk egy, a világon egyedülálló európai modell támogatásának fontosságát.

Ugyanakkor a Bizottság minden előzetes nyilvános vita nélkül úgy határozott, hogy újraindítja a tárgyalásokat a Mercosurral, amelynek következményei katasztrofálisak lehetnek a mezőgazdaságunkra nézve, különös tekintettel az európai állattenyésztésünkre, ami már így is nehézségekkel küszködik. A marhahúsimport 70%-kal, a baromfiimport 25%-kal fog nőni. Ezek az áruk alacsonyabb költségen fogják elárasztani Európát, mert nem azonos egészségügyi, környezetvédelmi és szociális követelményeknek megfelelően állítják azokat elő.

Biztos úr, ezért aggodalmamnak kívánok hangot adni. Mezőgazdaságunk nagy bajban van. Annak további destabilizálása komoly következményekkel fog járni. Nem fejleszthetjük az európai kereskedelempolitikát anélkül, hogy figyelembe ne vennénk és meg ne védenénk egyik fő erősségünket. A Bizottságnak meg kell hallania ezt az üzenetet és ezt a követelést.

 
  
MPphoto
 

  Elie Hoarau , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (FR) Tisztelt elnök úr! Sok képviselőtársam aggódik amiatt, hogy a Mercosurral társulási megállapodás megkötése céljából folytatott tárgyalások újraindítása milyen következményekkel járhat az európai mezőgazdaságra nézve.

A képviselőcsoportom és én is osztom ezeket az aggodalmakat. Valóban vannak olyan félelmek – és az egyik legtávolabbi régió képviselőjeként megvan a banánmegállapodásokkal kapcsolatos tapasztalatom –, hogy a Mercosurral kötött megállapodás komoly csapást mérhet számos európai mezőgazdasági ágazatra. Ezért feltétlenül szükséges a hatáselemzés. Az is nyugtalanságra ad okot, hogy a Mercosur mezőgazdaságát a megállapodás révén a termelés fogja meghatározni – talán kissé túlzott mértékben is –, ami az érintett országok kisgazdaságainak hátrányt fog okozni. Meg kell tehát találni az egyensúlyt, hogy ez a megállapodás ne tegye Latin-Amerikát és Európát alapvetően merkantilista dogma által meghatározott szuperhatalmakká.

 
  
MPphoto
 

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Tisztelt elnök úr! Kína közép- és latin-amerikai megjelenése új lendületet adott az EU tárgyalásoknak. A Mercosur tagállamainak – amelyekkel, amint azt jól tudjuk, sok a közös értékünk és érdekünk – több mint 200 millió fogyasztója a háztartási termékeink legfontosabb piacát jelenti Latin-Amerikában. A világ legnagyobb, összesen 700 millió lakosú és 100 milliárd eurós kereskedelmi forgalmú szabadkereskedelmi térségét vesszük célba.

Ez természetesen jelentős érv a szabadkereskedelmi megállapodás mellett, amelyet elvileg támogatni kellene. Továbbra is megválaszolatlan marad a kérdés, hogy egyetlen közös megállapodás helyett miért van külön-külön megállapodásunk Mexikóval, Chilével, a Mercosurral, Peruval és Kolumbiával. Ezenkívül ha külön megállapodásokat kell kötnünk, akkor a kisebb államokat is be kell vonni, és nem csak kereskedelmi szövetségeken keresztül. Egyértelmű itt a következetesség hiánya.

A mezőgazdasági ágazat olcsó húsimportot kísérő aggodalmait sem téveszthetjük szem elől. Végül is amíg saját mezőgazdasági gazdálkodóinkat a minőségi, környezet- és állatvédelmi normákra vonatkozó, bürokratikus szabályokkal és előírásokkal rendszabályozzuk, ugyanez nem vonatkozik a Mercosur tagállamaiban előállított húsokra. Nem áshatjuk alá még jobban az EU önellátóságát – ami már most sem abszolút önellátó –, és el kell kerülnünk, hogy növeljük a földjüket elhagyó európai mezőgazdasági gazdálkodók számát.

 
  
MPphoto
 

  José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra (PPE) . – (ES) Tisztelt elnök úr! Mindannyiunkat örömmel tölt el a kubai politikai foglyok kiszabadulása. A köszönetnyilvánítások során azonban nem hallottam, hogy megköszönték volna a katolikus egyháznak és különösen a Parlamentnek, amiért kulcsfontosságú szerepet töltenek be mindazok határozott védelmében, akik a szabadságukért és a méltóságukért küzdenek Kubában.

A Mercosurra vonatkozóan több mindent tisztázni kell. Amint azt De Gucht biztos kifejtette, a Bizottság néhány tárgyalási irányelvet terjesztett elő az Európai Unió és a Mercosur közötti társulási megállapodás megkötésére vonatkozóan, és ezeket az irányelveket mind a Tanács, mind a Parlament elfogadta. A tárgyalások hat éve megrekedtek, és világos, hogy az Európai Unió, Latin-Amerika és a karibi térség állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója keretében – többek között a Parlament támogatásával – indultak újra.

Most az a cél, hogy olyan kiegyensúlyozott megállapodást kössünk, ami átfogó módon figyelembe veszi az Európai Unió valamennyi ágazatának érdekeit. Nem értem, hogy miért kerülnének ki bizonyos ágazatok vagy érdekcsoportok a tárgyalásból hátránnyal. Ez 10 éve nem történt meg, és semmi ok arra, hogy a jövőben így legyen. A tárgyalóink állhatatosságától fog függni. Mindenesetre ha bekövetkezik ez a helyzet, világos, hogy a Bizottság az érintett ágazatok számára kompenzációs intézkedéseket kell, hogy előterjesszen.

Ez történt a harmadik országokkal, az afrikai, karibi és csendes-óceániai országokkal, valamint az Andok Közösséggel megkötött, legutóbbi megállapodásokkal. Ennek fő oka, hogy meg kell védeni az Európai Unió termelőit, ebben az esetben a banántermelőket.

 
  
  

ELNÖKÖL: Libor ROUČEK
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Marc Tarabella (S&D) . – (FR) Tisztelt elnök úr, biztos úr! A biztosok testülete 2010. május 4-én megtartott ülésén határozatot hozott az Európai Unió és a Mercosur tagállamai közötti társulási megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról. Minden jel arra mutat, hogy ha ezek a tárgyalások megállapodáshoz vezetnek, az jelentős problémákat fog okozni az európai mezőgazdasági termelők számára, különösen a marhahús, a baromfi, a gabona és a gyümölcs- és zöldségfélék ágazatában. Más ágazatokra – mint például a sertéságazatra – is végzetes hatást gyakorolhat. Itt kell figyelmeztetnem Önöket arra a tisztességtelen versenyre, amit ez a piac – a világ harmadik integrált piaca – előidézhet.

Nos amíg Európa az egészségügyi követelmények, a higiénia, a nyomon követhetőség, a környezetvédelmi és nevezetesen a szociális normák tiszteletben tartása terén úttörőként kíván fellépni, és a termelőire szigorúan kényszerítő feltételeket ró, addig a marhahústermelés – közelebbről a brazíliai marhahústermelés – még mindig nem felel meg maradéktalanul az állatorvosi és állategészségügyi normáknak.

A Mercosur tagállamaiból származó, európai normáknak nem megfelelő import elfogadása révén azt kockáztatjuk, hogy nehéz terhet kell vállalnunk a fogyasztóink érdekeinek védelmében, és kettős normákat alkalmazva büntetjük az európai termelőket.

Biztos úr, azt kérném, hogy erre vonatkozóan legyen különösen körültekintő.

 
  
MPphoto
 

  Liam Aylward (ALDE) . – Tisztelt elnök úr! Ha a Mercosur jobban hozzáférhet az EU piacához, az megtizedelné a nemzeti ágazatokat, különösen – az én esetemben ez az, ami leginkább aggaszt – a marhahúsipart Írországban és másutt is. Ez nem pánikkeltés. Írország marhahústermelésének körülbelül 90%-át exportálja, és a Mercosur által kért marhahús kvóta közvetlen versenyt fog jelenteni az ír marhahúsipar számára.

Az európai mezőgazdasági gazdálkodók szigorú egészségügyi és biztonsági előírások szerint működnek. Megfelelnek valamennyi, velük szemben támasztott normának, és jó minőségű, biztonságos termékeket garantálnak a fogyasztók számára.

A múltban a Bizottság folyamatosan biztosította az európai fogyasztókat és a tisztelt Ház képviselőit az Európai Unióba irányuló import minősége felől. Mindazonáltal a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek és az Európai Parlament képviselői voltak azok, akik bizonyították, hogy a Bizottságnak helytelen az álláspontja az importárukra és EU-termékekre vonatkozó minőség és a normák egyenértékűségére vonatkozóan, aminek eredményeképpen 3000-ről 1000-re csökkent a brazíliai export egységek száma.

Tehát a következő a kérdésem, biztos úr: a múltbeli tapasztalatok és az Európai Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal megbízásainak jelenlegi sporadikus jellege alapján hogyan tudja a Bizottság a fogyasztók számára garantálni, hogy az Európai Unióba irányuló, valamennyi import egyenletes minőségű legyen és megfeleljen az Európai Unió normáinak? Hadd fűzzek hozzá annyit, biztos úr, hogy az igazolás a jövőre nézve nem ad okot nagy reményekre vagy nagy bizalomra.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Caspary (PPE) . – (DE) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Újraindultak a tárgyalások a Mercosur tagállamaival, és ha helyesen értelmezem a mai kritikákat, a fő probléma az, hogy nem tájékoztatták a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot. Egyetértek azzal, hogy az Európai Parlamenten belül javítanunk kell mindezen téma koordinálását.

A Mercosur tárgyalások újraindítása természetesen rendkívül fontos a Mezőgazdasági Bizottságban dolgozó képviselőtársaink számára. A Mezőgazdasági Bizottsághoz hasonlóan a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban dolgozó kollégáim sem kaptak megfelelő tájékoztatást a mai szóbeli választ igénylő kérdés előterjesztéséről. Úgy vélem, hogy az Elnökség és a parlamenti képviselőcsoportok mind nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak arra, hogy valóban következetes politikákat folytassanak, és hogy valamennyi érintett bizottság rendszeres tájékoztatást kapjon.

Egy dolgot különösen hangsúlyozni kívánok. Valóban hálás vagyok azért, hogy a Bizottság újraindította a tárgyalásokat. Ez év május 5-én a tisztelt Ház a Salafranca-jelentésben támogatta a tárgyalások újraindítását. Más szóval a Bizottság pontosan a Parlament nagy többséggel meghozott határozata szerint cselekszik. Mindazonáltal vitatnám, hogy bármi áron megállapodást akarunk. A mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatási szektor érdekeit természetesen egységes egészként kell figyelembe venni. A Dél-Koreával kötött szabadkereskedelmi megállapodás bizonyítja például, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokban sikerrel figyelembe vehetjük a mezőgazdasági ágazat érdekeit: ebben az esetben nagyon pozitív a mezőgazdasági ágazat visszajelzése, és új piaci lehetőségeket tárunk fel.

A Közép-Amerikával kötött kereskedelmi megállapodásra vonatkozóan is pozitív visszajelzést kapunk: ebben az esetben is új piaci lehetőségek nyílnak például a tejiparban. Hálás lennék, ha a Bizottság az elkövetkezendő hetekben még inkább arra törekedne, hogy valamennyi érdeket, nevezetesen az ipar és a szolgáltatási ágazat, valamint a mezőgazdaság érdekeit is figyelembe vegye.

 
  
MPphoto
 

  Iratxe García Pérez (S&D) . – (ES) Tisztelt elnök úr! Az EU–Mercosur tárgyalások újraindítása olyan pozitív légkörben történik, ami lehetővé fogja tenni a kereskedelmi kapcsolatokat érintő párbeszéd felújítását.

Eddig csak a megbeszélések kezdődtek újra, és jó dolog, hogy a mai vita nyomán a Bizottság valóban megismerte az álláspontunkat.

Habár az Európai Unió nyerésre áll olyan ágazatokban, mint a bor, az olívaolaj, a húskülönlegességek, valamint tartósított gyümölcs és zöldségfélék, logikus az a feltételezés, miszerint ezek semmiképpen sem fogják kompenzálni az EU állattenyésztését és mezőgazdasági termelését – mint például cukor- és gabonatermelés – érintő, várható hatást.

Arra kérném a Bizottságot, hogy olyan megállapodásra törekedjen, amely teljesen kiegyensúlyozott, és amely figyelembe veszi bizonyos termékek érzékenységét. Tartalmaznia kellene a hiányosságok kiküszöböléséhez szükséges mechanizmusokat, mint például az importált termékek egészségügyi és növény-egészségügyi minőségének szigorú ellenőrzését.

Egy másik fontos dolog, hogy elejét kellene venni annak, hogy az eredmények átfedést mutassanak a dohai forduló eredményeivel, és hogy az Európai Unió megduplázza a juttatásokat a mezőgazdaság területén. Ezzel azoknak a kritikáknak adok hangot, amelyekkel az Argentína által bizonyos európai termékek ellen elfogadott, korlátozó intézkedéseket illették, és remélem, hogy a Bizottság határozottan fellép annak érdekében, hogy hamar megoldódjon ez a helyzet.

 
  
MPphoto
 

  Albert Deß (PPE) . – (DE) Tisztelt elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! A Mercosur tagállamai egyértelműen fontos kereskedelmi partnereink. Nem engedhetjük meg azonban, biztos úr, hogy a Mercosur tagállamaival való kereskedelem egyirányú utcává váljon. Elég helytelenek azok a nyilvános kijelentések, miszerint Európa elzárkózik a mezőgazdasági piacoktól. Afrika mezőgazdasági exportja több mint 90%-ának, Közép- és Dél-Amerika mezőgazdasági exportja 45%-ának mi vagyunk a vásárlói.

Amit én kritikával illetnék, biztos úr, az az eddig folytatott tájékoztatási politika. Ez nem megfelelő. Az agrárpolitika kidolgozójaként az újságokból értesültem először arról, hogy megkezdődtek ezek a tárgyalások. A jövőben nem kellene, hogy a sajtóból tájékozódjunk. Kérem, hogy a Parlamentben képviselt mezőgazdasági ágazatot tájékoztassák a tárgyalások előhaladásáról.

Egy másik dolog, amit kritikával illetnék, annak ténye, hogy itt a szabad kereskedelem a cél, ami nem normákon alapszik. Hogyan lehetséges az, hogy Európában szigorú fogyasztóvédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi normákat írunk elő, de ugyanezt nem követeljük meg az import esetében? Erre vonatkozóan hadd hozzak egy példát! A Parlament tavaly a világ legszigorúbb, növényvédő szerekre vonatkozó jogszabályait fogadta el. Európában számos hatóanyag tiltott. Biztos úr, nem lehet a jövőben olyan helyzetet teremteni, hogy az élelmiszert olyan országokból szállítják Európába, ahol olyan hatóanyagokat alkalmaznak, amelyeket fogyasztóvédelmi okokból betiltottak Európában. A fogyasztóvédelem sérthetetlen, és erre határozottan emlékeznünk kell a tárgyalások során. Ily módon nem lesz okunk versenytársainktól tartani, és mi, európai mezőgazdasági gazdálkodók megálljuk a helyünket a versenyben.

 
  
MPphoto
 

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D) . – (HU) Biztos úr! Van egy magyar mondás, hogy minél hosszabban magyarázkodik valaki, annál nagyobb a gyanú, hogy hazudik. Ön nem mond igazat! Az Európai Bizottságban egyetlen tisztességes biztos volt, Dacian Colos úr, aki kimondta azt a mondatot, hogy vagy a WTO vagy a MERCOSUR, különben tönkretesszük az európai mezőgazdaságot. Ez a valóság De Gucht úr! Ami pedig Önöket illeti: a spanyol elnökség és a Bizottság megsértette a Lisszaboni Szerződést, hiszen kihagyta az Európai Parlamentet! Mondhatja egy Gaspari úr, hogy az AFET felhatalmazást adott, de a mandátumot nem kapta meg az Európai Parlament, ezért is tettem föl a kérdést. Mellesleg megjegyzem, hogy az új tagállamok ezen csak veszíthetnek. Mi a liberalizálás mellett vagyunk, de ha Spanyolországnak, Portugáliának külön érdekei vannak, ebből hagyják ki az Európai Uniót, intézzék el ők maguk, és ne kelljen ehhez uniós kereteket adni.

 
  
MPphoto
 

  Béla Glattfelder (PPE) . – (HU) Az Európai Bizottság 11 évvel ezelőtt alakította ki a tárgyalási mandátumokat. 11 évvel ezelőtt megváltozott a világ, fontossá vált a környezetvédelem, a klímavédelem, és megváltozott az Európai Unió is, 15-ről 27-re nőtt a tagállamok száma. Az Európai Bizottság nem vette figyelembe ezeket a változásokat. Nem kért új mandátumot. Az Európai Bizottság súlyos hibát követett el. A 11 évvel ezelőtti mandátumok alapján nem lehet folytatni a tárgyalásokat, le kell azokat állítani. Új mandátumot kell kialakítani, amely figyelembe veszi a legutóbb csatlakozott 12 tagállam szempontjait, figyelembe veszi a klímavédelem szempontjait, figyelembe veszi a környezetvédelem és az állatjólét globális szempontjait. Rossz mandátummal csak elfogadhatatlan megállapodásokat lehet elérni.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness , szerző. – Tisztelt elnök úr! Bölcsen döntöttem, hogy mindaddig nem szóltam hozzá a témához, amíg meg nem hallottam a remélt válaszokat. Tudomásul vettem a Bizottság által felhasznált időt – amely meghaladja az ülésen résztvevők közül bárki által igénybe vett időt –, és sajnálom, hogy nem kaptam egyenes választ öt nagyon egyenes kérdésre.

A mandátumra vonatkozóan hadd mondjak annyit, hogy az 1999-ből származó mandátum valamelyest elavult, és a jelenlegi parlamenti képviselők többsége nem volt itt 1999 táján. Kezdjük újból az egészet! A legutóbbi felszólaló néhány olyan kérdéssel foglalkozott, amelyeket én is fel kívánok vetni.

Mivel nem foglalkoztak a hatáselemzéssel – azon kívül, hogy elmondták nekünk, hogy készült egy értékelés –, hadd szóljak néhány, a mezőgazdasági termelőket érintő hatásról. A Brazíliát, Argentínát, Uruguayt és Paraguayt képviselő Mercosur Húsipari Fórum felhívta a tárgyalófeleket, hogy ne hagyják ki az előttük álló, kivételes lehetőséget. Ezt állítsuk szembe az EU termelői körében tapasztalható lelkesedéssel, vagy inkább félelemmel, zaklatottsággal és haraggal!

Mi történik, ha Európa vidéki térségeiben elveszítik az emberek a munkájukat, és csökkenni fog az élelmiszer-termelő kapacitásunk? Figyeljék csak meg ennek környezeti hatásait, amire vonatkozóan Európa az éghajlatváltozás kérdésében vezetőnek tekinti magát, figyeljék meg, milyen földtulajdoni problémák vannak ezekben az országokban, az erdőket kivágják, figyeljék meg a bennszülött lakosságra gyakorolt hatást és a kényszermunkát, és különösen a marhahúsra gyakorolt hatást!

Azok számára, akik Önök közül nem ismerik ezt fel, elmondom, hogy a marhahúspiacunk jó minőségű szegmense elleni támadásról van szó. Ha aláássuk a piacunknak ezt a részét, tönkretesszük a marhahústermelést és annak piacát az Európai Unióban. Az USA és Japán nem fognak egyezséget kötni, mert védik termelőiket és az általuk nagyra értékelt, jó minőséget.

Ez a Parlament szigorú normákat ró az élelmiszer-termelésünkre és termelőinkre. A múltban nem védtük meg őket. A Bizottság könnyűnek találtatott, és nem engedhetjük egy ilyen megállapodás létrejöttét az EU termelés hátrányára olyan időkben, amikor az agrárpolitikánk reformja folyik. Nincsen következetesség a mezőgazdasági és a kereskedelem-politika között. A Parlamentnek ragaszkodnia kell a következetességhez.

 
  
MPphoto
 

  Christophe Béchu (PPE) . – (FR) Tisztelt elnök úr! Csak annyit akarok mondani, hogy talán nem állítottuk össze igazán jól a mai napirendet.

Ha a szabadkereskedelmi megállapodások azt jelentik, hogy olyan termékeket engedünk be Európába, amelyek se szociális, se környezetvédelmi normáinknak nem tesznek eleget, értelmetlenné válik a közös agrárpolitika reformja.

Nem folytathatjuk ezt a képmutató megközelítést, amikor másfelől az egészségügyi és biztonsági nyomon követhetőségre vonatkozó környezeti korlátozásokat írunk elő a mezőgazdasági gazdálkodók számára azon az alapon, hogy meg kell védenünk a fogyasztóinkat, és ugyanakkor engedélyezzük olyan termékek szabad belépését a kontinensünkre, amelyek nem tesznek eleget ezeknek a normáknak.

Ez pontosan az a kérdés, amely a Mercosurral folytatott tárgyalások során a színfalak mögött kerül megvitatásra. Habár azt halljuk, hogy a Parlament rendkívül jó tájékoztatást kapott, és hogy az ügyek a lehető legátláthatóbbak és legvilágosabbak, az a mód, ahogyan nekiláttak a dolgoknak, nem kelt bennünk jó benyomást a tárgyalásról, amikor azzal párhuzamosan a WTO-nál is folynak tárgyalások. Úgy vélem, hogy a következetesség, valamint a fogyasztók és a mezőgazdasági gazdálkodóink védelme érdekében nem folytathatjuk ebben az irányban.

 
  
MPphoto
 

  Spyros Danellis (S&D) . – (EL) Tisztelt elnök úr! Habár a Mercosurral való kereskedelmi megállapodás megkötése mindkét fél kölcsönös előnyét fogja szolgálni, jelentős következményei lesznek a mezőgazdasági ágazatra nézve. Még Barroso úr, a Bizottság elnöke is elismerte ezt, amikor bejelentette, hogy a Bizottság külön intézkedéseket szándékozik hozni a különösen a mezőgazdaságot sújtó, negatív hatások leküzdése érdekében.

Hogy őszinte legyek, a mezőgazdaság bizonyos ágazatait már most is tönkreteszik a kétoldalú megállapodások, ezenkívül az Európai Unió mezőgazdasági termelésének szigorúbb specifikációja nem őrzi meg annak jobb minőségét a harmadik országokból származó, olcsóbb termeléssel összehasonlítva.

Biztos úr! Hogyan kíván ezzel a kérdéssel foglalkozni, és a Bizottság milyen objektív kritériumokat szándékozik alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy ne erősödjön a mezőgazdaság különféle ágazatait sújtó, hátrányos megkülönböztetés?

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE) . – Tisztelt elnök úr! Ma délelőtt – amint azt Ön is tudja – a KAP 2013-at követő jövőjét vitatjuk meg, és a vitánk nagy részét aláássa a Mercosurral folytatott tárgyalások újraindítása. Azt kérdezem, hol van itt a következetesség?

Néhány héttel ezelőtt, miután bejelentették, hogy újraindítják a Mercosurral a tárgyalásokat, rövid találkozóm volt Önnel. A találkozó alkalmával elmondta, hogy ha ambiciózus megállapodás lenne a cél, akkor valószínűleg mezőgazdasági koncessziókat kellene adni. Ezt rendkívül aggasztónak találom. Már most esetleges mezőgazdasági koncessziókról beszélünk, és szeretném, ha tisztázná ezt.

A válaszában az éghajlatváltozásról szóló, következő csúcstalálkozókról beszélt. Végeznek-e bármilyen felmérést olyan kérdésekben, mint az üvegházhatású gázkibocsátás áthelyezése, az erdőirtás, a biodiverzitás csökkenése a Mercosur tagállamaiból származó mezőgazdasági termékek további importjának vonatkozásában? Én Írországból való vagyok, és mi a marhahúsunk 90%-át exportáljuk. Egy nemrég folytatott kutatás kimutatta, hogy Brazília szén-dioxid-kibocsátása három-nyolcszor meghaladja Írország kibocsátását. Figyelembe fognak-e venni bármit ezek közül a hatáselemzéseikben?

 
  
MPphoto
 

  Giancarlo Scottà (EFD) . – (IT) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! A spanyol elnökség úgy döntött, hogy aláírja ezt a megállapodást. Ez a döntés bizonyos aggodalmakat keltett – amint azt hallottuk már –, és a képviselőtársaim e kérdés előterjesztése révén annak tisztázását kérik, hogy milyen hatással lehetnek ezek a tárgyalások az európai termelőkre és termékekre.

Rá kívántam mutatni, hogy a két fél közötti szabadkereskedelmi kapcsolat kialakítása lehetővé teszi olyan növekedést serkentő antibiotikumokat tartalmazó, állati eredetű termékek Európába való behozatalát, amelyek nem estek át megfelelő vizsgálaton, valamint olyan génmódosított mezőgazdasági termékek behozatalát, amelyek veszélyeztethetik a mezőgazdasági gazdálkodók élelmiszer-biztonságát. Következésképpen felhívom a Bizottságot, hogy a minőségi európai termelés védelmében alakítson ki mérvadó álláspontot. A Bizottságnak továbbá vállalnia kell annak biztosítását, hogy Európa magas szintű termelési normáit nemzetközi szinten is elismerjék, és hogy ezek a normák vonatkozzanak valamennyi importált termékre.

Végül úgy vélem, hogy a Bizottságnak figyelembe kellene vennie az ágazatban tevékenykedő, különféle szövetségek által kifejezett aggodalmakat, hogy olyan átlátható és tisztességes tárgyalásokat biztosítson, amelyek nem ártanak az európai gazdaságnak.

 
  
MPphoto
 

  Diane Dodds (NI) . – Tisztelt elnök úr! Rendkívül aggódom amiatt, hogy a Bizottság az 1999-ből származó mandátuma alapján, hajthatatlanul folytatni akarja a kereskedelmi tárgyalásokat, ami kétségtelenül negatív hatást fog gyakorolni az EU teljes mezőgazdaságára.

Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy feláldozzuk a mezőgazdaságot más területeken szerzett nyereségért. Az Egyesült Királyságban a marhahúsiparban a termelői árak esése tapasztalható. Ha a tárgyalások miatt növekedik az import, úgy gondolom, hogy az ágazatból el fognak vándorolni a mezőgazdasági gazdálkodók. Hogyan gondoskodik Európa ezekről az emberekről? Nem tisztességtelen dolog, hogy a gazdálkodóinknak olyan országokkal kell versenyezniük, amelyek termelőinek nem kell ugyanolyan minőségi, biztonsági és nyomon követhetőségi referenciaértékeket teljesíteniük, mint az Európai Unió mezőgazdasági gazdálkodóinak? Az a Bizottság, amelyik azt állítja, hogy a polgárok érdekében lép fel, így kell, hogy eljárjon. Véget kell vetnünk ezeknek a tárgyalásoknak, és a gazdálkodóinkkal kell törődnünk!

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) A Mercosur tagállamaival folytatott tárgyalásokat 2004-ben függesztették fel. Idén újraindultak a tárgyalások, és az 1999-ből származó mandátum alapján folynak. Egy ilyen fontos döntést politikai vita kellett volna, hogy megelőzzön az Európai Parlamentben és a Tanácsban. Világosan értem, hogy rendkívül nagy a tétje ezeknek a tárgyalásoknak, mert a Mercosur tagállamai hatalmas piacot képviselnek, amely piacot jelent az EU ipari termékei és szolgáltatásai számára. Meg kell azonban védenünk a mezőgazdasági gazdálkodóink és a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat érdekeit is!

Ha kétoldalú preferenciális kereskedelmi megállapodás megkötésére kerülne sor a Mercosur tagállamaival, annak rendkívül káros hatása lenne többek között a baromfi-, a marha- és a sertéshúságazatokra, a cukor- és tejiparra, valamint az etanolágazatra. Ha sor kerülne erre, valamilyen formában kompenzációt kellene felajánlani a mezőgazdasági gazdálkodók számára. Szakértői becslések szerint egy ilyen megállapodás megkötése igen nagy jövedelem-veszteséget eredményezne a mezőgazdasági gazdálkodók körében. A veszteség még nagyobb lenne, ha kétoldalú és WTO-szintű megállapodásra kerülne sor.

 
  
MPphoto
 

  Karin Kadenbach (S&D) . – (DE) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Mint az aktuális kérdés aláírója, szeretnék visszatérni egy adott kérdésre, nevezetesen az élelmiszer-biztonság kérdésére.

A mai első megjegyzései során elmondta nekünk, hogy az EU-ba importált termékek meg kell, hogy feleljenek a követelményeinknek, és hogy a WTO feljogosít minket arra, hogy fenntartsuk rendelkezéseinket feltéve, hogy azokat tudományos bizonyítékok támasztják alá. Ha azonban a mezőgazdasági termelésünket és magukat a termékeket vesszük figyelembe, nem minden bizonyítható tudományosan. Például az állattartás általános körülményei is fontosak, de fontosak a mezőgazdaság működésének általános körülményei is.

Európában kiváló jogszabályaink vannak a biodiverzitás jövőjére vonatkozóan. Választ szeretnénk kapni arra, hogyan kívánják betartani ebben a kereskedelmi megállapodásban ezeket az élelmiszer-biztonsági, fogyasztóvédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi alapelveket. A politikusoknak döntésképesnek kell lenniük még akkor is, ha nincsen kézzelfogható tudományos bizonyíték. Nem akarunk klónozott húst a Mercosur tagállamaiból!

 
  
MPphoto
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) . – (FR) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Egy francia szocialista politikus egyszer azt mondta: „Ha politikai kisebbségben van az ember, akkor a törvény szerint nincsen igaza”. Megértette, hogy véleményünk szerint már nem érvényes a mandátum. Biztos úr, meg kell újítanunk ezt a mandátumot, és sajnálatos, hogy a Tanács – akinek a szükséges utasításokat kellene adnia – nincsen jelen.

A Mercosur politikai aspektusaira is szeretném felhívni a figyelmét. A kereskedelemben kulcsfontosságú a bizalom. Politikailag hogyan minősíthető a Mercosur az Európai Unióval való tárgyalás során? Három régiónk van a világban: van az Európai Unió, amely integrált kereskedelmet akar, van az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény és a Mercosur. A Mercosur majdnem feloszlott a 2007. évi csúcstalálkozón. Az országok nem értenek egyet a csatlakozásokra vonatkozóan. Venezuela majdnem kimaradt a csatlakozásból.

Hogyan tárgyalhatunk egy politikailag ilyen bizonytalan térségben? Először ellenőrizzük a Mercosur politikai stabilitását, aztán ráérünk kereskedelmi megállapodásokat kötni.

 
  
MPphoto
 

  Franz Obermayr (NI) . – (DE) Tisztelt elnök úr! Úgy vélem, hogy eleget beszéltünk a fenntarthatóságról. Már két órája vitatkozunk róla, de van valami, ami biztosan nem fenntartható, és az pontosan ugyanaz a probléma minden elnök esetében: soha nem tudjuk, mikor kérjünk szót ahhoz, hogy kérésünknek eleget tegyenek.

Már másodszor néznek levegőnek, habár idejekorán szót kértem. Ezt felháborító dolognak tartom. Világos, hogy valamennyi elnököt – beleértve az előző elnököt is – meg kell kérni, hogy fektessen le világos szabályokat, és az elnök vegye figyelembe, amikor felszólalásra jelentkezünk a „catch-the-eye” eljárás során.

Elfogadhatatlan számomra, hogy közvetlenül egy vita után, az előző napirendi pont után odamenjek, és nagyon udvariasan lehetőséget kérjek a felszólalásra csak azért, hogy elutasítsanak. Szíveskedjen megmondani nekünk, mikor nem vesz tudomást az emberekről! Szíveskedjen tudatni velünk, hogy egyszerűen nem óhajtja megengedni, hogy valaki olyan fontos témáról szóljon, mint amilyen a fenntarthatóság! Valóban nincs itt fenntarthatóság, ha minden egyes elnököt arra kell kérnünk, hogy adja meg parlamenti jogunkat és engedjen szólásra emelkednünk. Ennek sürgős tisztázását kérem, mert ez tisztességtelen dolog.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Tisztelt kollégák! Magyarázatképpen annyit mondanék, hogy körülbelül 18 név van a listámon. Megértem, hogy mindenki szólni kíván, de öt percünk van a „catch-the-eye” eljárásra – felszólalásonként egy perc –, tehát öt képviselőnek engedélyezhetek felszólalást. Ma nyolc felszólalót választottam ki. A képviselőcsoportok nagyságának megfelelően, igazságosan próbáltam elosztani a felszólalási lehetőséget, tehát ha észrevették, három felszólaló volt a PPE képviselőcsoportból, két felszólaló a PSE képviselőcsoportból, egy felszólaló az ALDE képviselőcsoportból, egy az EFD képviselőcsoportból és egy a független képviselők közül. Úgy gondolom tehát, hogy minden tőlem telhetőt megtettem.

 
  
MPphoto
 

  Karel De Gucht , a Bizottság tagja. – Tisztelt elnök úr! Megpróbálok néhány kérdésre válaszolni, mert sok kérdést tettek fel, azonban azokat meg is válaszoltam már a bevezető nyilatkozatomban.

Legelőször is beszéljünk a mandátumról! Több képviselő kritikával illette, hogy az 1999-ben kapott mandátum alapján dolgozunk. Az 1999. évi irányelvek azzal a feladattal bíznak meg minket, hogy idézem: „kiegyensúlyozott és átfogó megállapodást kössünk a Mercosurral, aminek célja, hogy lényegében az EU WTO-nál vállalt kötelezettségei szerint liberalizáljuk a kereskedelem valamennyi ágát. Ez a megállapodás valamennyi területére vonatkozik, a mezőgazdaságot is beleértve”. Ez most is igaz. Továbbra is ez a teendőnk, tehát ehhez a mandátumhoz nemigen kell többet hozzátenni.

Időközben megjelent az éghajlatváltozás problémája, és a világ is megváltozott azóta. Igen, ezt mi is észrevettük, és figyelembe fogjuk venni a tárgyalások során. Ez nem ad okot a mandátum megváltoztatására.

Egy másik képviselő azt mondta, hogy a Tanácsnak itt kellene lennie, és a Tanácsnak utasítania kellene minket. A Tanácsnak nem kell minket utasítania. Tárgyalási mandátummal rendelkezünk, és ha a tárgyalás befejeződik, és eredményre jutunk esetleg, mi kezdeményezünk, a Tanács aláír, a Parlament pedig ratifikál. A Tanács nem utasít minket semmire. Szerencse, hogy ez így van, mert ez közösségi ügy, és az Európai Unió kizárólagos kompetenciájába tartozik, aminek keretében a Bizottság nagyon világos kompetenciákkal rendelkezik. Ehhez ragaszkodni fogunk.

Kész vagyok részletesen megvitatni bármelyik elemet. Így tettem a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban, és kész vagyok a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsághoz visszatérni. Folyamatos tájékoztatást fognak kapni a tárgyalások témájáról, az előterjesztésekről stb., de mindenkinek megvan a saját szerepe, és mi azt a szerepet fogjuk betölteni, amit a Bizottságnak erre vonatkozóan be kell töltenie.

Ami az Argentína által nemrégiben meghozott, protekcionista intézkedések problémáját illeti, ezek az intézkedések és gyakorlatok egyértelműen aggasztóak az EU számára, és Argentínától azok haladéktalan tisztázását kértük. A Kereskedelmi Főigazgatóság május 12-én küldött levelet az argentin félnek. Az EU küldöttség hivatalos diplomáciai lépést tett Buenos Airesben, és több ülésre került sor Argentína követségével és brüsszeli nagykövetével annak érdekében, hogy kifejezésre juttassuk legfőbb aggodalmainkat. Ahhoz is ragaszkodtunk, hogy a protekcionizmus valamennyi formájának elutasítása melletti elkötelezettség közvetlenül szerepeljen az EU–Mercosur közös nyilatkozatban.

A múlt héten, Buenos Airesben az érintett argentin hatóságokkal felvetettük a kérdés mindkét oldalát a sajtóban, valamint az EU–Mercosur tárgyalások első fordulója alkalmával. Határozott és egyértelmű volt az üzenetünk. Rámutattunk arra, hogy ezek az intézkedések – akár írott törvényeken alapulnak, akár nem – ellentétesek az EU-val való szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalás szellemével, és egyértelműen negatívan hathatnak a tárgyalás folyamatára.

Július 6-án folytatni akartuk a téma megvitatását Argentínával, a vegyes bizottságban, de Argentína a múlt héten jelentette be, hogy elhalasztja a tárgyalást. Azon leszünk, hogy a lehető leghamarabb megtartsuk ezt a találkozót.

Ezenkívül első pillantásra úgy tűnik, hogy ez ellentétben áll Argentínának a G20-ak keretében vállalt kötelezettségeivel és valószínűleg a WTO-val szemben vállalt kötelezettségeivel is. Továbbra is nagy figyelemmel fogjuk kísérni ezt a kérdést, és ha fennmaradnak ezek az intézkedések és gyakorlatok, körültekintően elemezni fogjuk azokat, mielőtt döntenénk a probléma lehető legjobb megoldásáról.

Továbbra is az a Bizottság álláspontja, hogy a jelen világgazdasági helyzetben különösen kerülni kell a protekcionista intézkedéseket, és az egyik említett elem – az Argentínával való deficit – bizonyára nagyon jó.

A cukorra vonatkozóan:

, a Bizottság tagja. – (FR) A Bizottság tökéletesen tudatában van a cukorkérdés érzékeny mivoltának, és ezért korlátoztuk a Kolumbiának és Perunak szóló javaslatot a nulla vámtételű díjkvótákra szerény forgalom mellett, és kvótán felüli díjcsökkentés nélkül. Hasonló kvótákat írunk elő a Közép-Amerikával folytatott tárgyalások keretében. A kolumbiai, perui és közép-amerikai mennyiségek összesen kevesebb mint 2%-át teszik ki az európai fogyasztásnak.

Ami a növény-egészségügyi, környezetvédelmi és egyéb intézkedéseket illeti …

, a Bizottság tagja. – Nyilatkozataimban nagyon világosan kijelentettem, hogy ragaszkodni fogunk az élelmiszer-biztonsági követelményekhez, és ezeket érvényesíthetjük a WTO-n belül. Ezt fogjuk tenni. Ha megvizsgáljuk a marhahúsimportot – és ezzel részben válaszolok Tarabella úrnak, aki időközben elhagyta a plenáris ülést –, azt látjuk, hogy a brazíliai marhahúst érintő SPS problémákat követően jelentősen csökkent az import. Tehát előírjuk a követelményeket: figyelemmel kísérjük és érvényesítjük, és továbbra is így fogunk tenni.

Észre kell azonban vennünk itt, az Európai Parlamentben is, hogy bizonyos európai követelményekről olyan politikai folyamat eredményeképpen született belső döntés, amelyben az Európai Parlament nagymértékben részt vett, és amelyeket nem érvényesíthetünk a WTO-n keresztül.

Azokhoz kell ragaszkodnunk, amelyeket érvényesíthetünk, és amelyeket tiszteletben tart a WTO: biztosan így fogunk eljárni az élelmiszer-biztonság esetében. Mások esetében az Európai Uniónak át kell gondolnia, mit is akarnak valójában. Fel kellene ismerniük, hogy ha ilyen követelményeket rónak a mezőgazdaságunkra, az gazdasági és pénzügyi következményekkel jár. De ezek nem olyan követelmények, amelyeket más országokra erőltethetünk.

Megpróbáltam a képviselők által feltett kérdésekben ismételten kifejezett kérdések többségére válaszolni, de természetesen készen állok a további vitára. Feltételezem, hogy nem ez az utolsó alkalom arra, hogy plenáris ülésen vitassuk meg a Mercosur kérdését.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Biztos úr, én is biztos vagyok abban, hogy nem ez az utolsó alkalom.

A közös vitát lezárom.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) A Mercosur és az EU közötti tárgyalások szeptemberi újraindítása rendkívül fontos folyamat az EU számára. Egyrészt egy többpólusú világban, ahol a BRIC-országok egyre nagyobb befolyást szereznek, létfontosságú, hogy az EU privilegizált kapcsolatokat alakítson ki a latin-amerikai országokkal, amelyekben befektetéseinek értéke meghaladja az oroszországi, indiai és kínai befektetéseinek összegét. Ha ez különleges kereskedelmi kapcsolattal jár együtt, az hatalmas világméretű gazdasági előnyt biztosítana. Másrészről elég nyitottan állunk a mezőgazdasági termékek kereskedelméhez, valamint meghatároztuk azokat az egészségügyi és növény-egészségügyi szabályokat, amelyek a blokkok közötti árucseréhez szükségesek. A Mercosur versenyképessége megerősödött és növekedett az elmúlt években a mezőgazdasági piacokon, tehát hatáselemzést kell végezni az európai mezőgazdasági tevékenységet érintő megállapodás következményeiről, ami jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy további megrázkódtatások érjék. Ez azt jelenti, hogy nem kellene elhamarkodnunk a megállapodás megkötését, figyelembe kell vennünk annak európai mezőgazdaságra gyakorolt esetleges negatív hatásait, illetve azt a túlzott protekcionizmust, ami az EU fontos pozícióját veszélyezteti a világnak ezen a részén.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) , írásban. – (PL) Az, hogy a tagállamokkal való konzultáció nélkül újraindították a tárgyalásokat a Mercosur tagállamaival, nagyon szégyenletes dolog volt. A tárgyalásokat 2004-ben függesztették fel, amikor világossá vált, hogy az EU és a Mercosur tagállamai közötti kereskedelem hátrányosan érintheti a mezőgazdaságunkat. A marha-, sertés- és baromfihús ágazat, valamint a tej-, a gyümölcs- és zöldségfélék, a cukor- és a bioetanolágazat veszítheti a legtöbbet. Becslések szerint a megállapodás aláírása több milliárd eurós veszteséget okozna, vagy akár annak többszörösét is. Az Unió és a Mercosur közötti kereskedelem liberalizálása előtt pontos elemzést kell készíteni a megállapodás közösségi piacra gyakorolt hatásáról, valamint részletes konzultációkat kell folytatni az érintett felek képviselőivel. A piacunk import előtti megnyitása nem teljesen helytelen kezdeményezés, amennyiben azonos normákat érvényesítenek valamennyi országban. Máskülönben a gazdálkodóink fogják viselni a WTO koncessziós költségeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D) , írásban. – A Mercosur megbeszélések ijesztő fejleményt jelenthetnek az európai mezőgazdasági jövője számára. El kell mondanom, hogy megdöbbentő a Bizottság hozzáállása a kérdéshez. Úgy tűnik, mintha felsorakoznának egy megállapodás mögött, és a mezőgazdasági normákat valutaként használják, amivel megvehetik a Mercosur tagállamaival való megállapodást. Megdöbbentőnek tartom ezt a hozzáállást. Úgy tűnik, hogy a mezőgazdasági gazdálkodók a kereskedelmi megállapodások első áldozatai, ugyanakkor őket is hibáztatják először, ha nem működnek a kereskedelmi megállapodások. A családi gazdaságok ágazatának jövőjére vonatkozóan következetesebb és gondosabb hozzáállást várok a Bizottságtól. Reményt keltő azt látnom, hogy valamennyi képviselőcsoportból ilyen sok mezőgazdasági képviselő támogatja a mezőgazdaság védelmét. De Gucht biztos úr! A Parlament aggodalmainak elutasítása nem vezet eredményre, és arra buzdítanám, hogy többször konzultáljon velünk, ha azt szeretné, hogy a Parlament jóváhagyjon bármilyen potenciális megállapodást.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE) , írásban. – (DE) Úgy tűnik, hogy a Mercosur tárgyalások csak egy célt szolgálnak: a védtelen európai mezőgazdaság kiszolgáltatását. Nem azt akarom tudni, milyen mérhetetlenül nagy lesz az ipari és szolgáltató ágazat nyeresége – azt akarom tudni, hogy mekkora kárát látja a mezőgazdaság. Most senki sem tudja megbecsülni, milyen kárt okozhat a Mercosur tagállamaival való potenciális megállapodás a saját mezőgazdasági termelőink számára. Az érzékeny mezőgazdasági ágazat nem szolgáltatható ki a tárgyalások során. Ugyanez vonatkozik az európai fogyasztókra is, akik olyan élelmiszerekkel találkoznak, amelyeket nem az EU szigorú gyártási normái szerint állítottak elő. Ez egyrészt kockázatos az EU polgárok egészsége szempontjából, mert nem világos, hogy milyen körülmények között állítják elő az importált élelmiszert, másrészről egyenlőtlen bánásmódban részesül az európai mezőgazdaság, mert az EU termelési és feldolgozási normái nem vonatkoznak a Mercosur tagállamaiból származó mezőgazdasági importra. Ha valaki kész mindenét odaadni a nyereségért vagy előnyért cserébe, akkor arra azt szoktuk mondani, hogy „az anyját is eladná”. Biztos úr! Adja el nyugodtan az anyját, de ne dobja oda az európai mezőgazdaságunkat!

 
  
MPphoto
 
 

  Tokia Saïfi (PPE) , írásban. – (FR) A Mercosurral való tárgyalások újraindítása – amelyről egyoldalúan döntött az Európai Bizottság – nem sok jót jelent az európai mezőgazdaság számára, ami jelenleg példátlan válságban van. Eltekintve annak tényétől, hogy a tárgyalások újraindítását nem előzte meg politikai vita, ez a megállapodás egyértelműen kockára teszi európai mezőgazdaságunk érdekeit. A 2008 júliusában, a dohai forduló keretében tett javaslatokat követően nem lehet szó semmilyen új mezőgazdasági koncesszióról.

Már akkor elértük a „végső határt”, és annak további feszegetése mezőgazdaságunk halálával lenne egyenlő. Habár nem lehet ilyen morbid szándéka a Bizottságnak, szeretném tudni, hogy képes-e biztosítani, hogy az EU ne fizessen duplán. Az biztos, hogy ha protekcionista próbálkozással találjuk szembe magunkat, a gazdasági válságra adott legjobb válasz a kereskedelem felé nyitás, de az nem történhet bármilyen áron és az EU rovására. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tagjaként – amely bizottság olyan helyzetben van, hogy jóváhagyhatja vagy elutasíthatja az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást – ellenezni fogom azt a szerényebb kétoldalú megállapodást, amely feláldozná az európai mezőgazdaságot, és az európai gazdaság többi része számára jelentéktelen mértékű előrehaladást jelentene.

 

5. A halászati és akvakultúra-termékek EU-ba történő behozatalának szabályai a KHP jövőbeni reformja tükrében (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont az Alain Cadec által a Halászati Bizottság nevében előterjesztett, a KHP jövőbeli reformja tükrében a halászati és akvakultúra-termékek EU-ba történő behozatalának szabályairól szóló jelentés (2009/2238(INI)) (A7-0207/2010).

 
  
MPphoto
 

  Alain Cadec , előadó. – (FR) Elnök úr, biztos asszony és biztos úr, hölgyeim és uraim, e jelentés egyik jelentős elképzelése, hogy lényegi kapcsolatot kell kialakítani a közös kereskedelempolitika és a közös halászati politika között.

Ezt szem előtt tartva csak is üdvözölni tudjuk a tényt, hogy a tengerügyi és halászati biztos, Damanaki asszony – akivel rendszeres kapcsolatot tartunk fenn – és a kereskedelmi biztos, De Gucht úr, újra összefogtak a Bizottságban. Két biztos egy jelentéshez, micsoda megtiszteltetés! Meg kell mondanom, hogy a Bizottság e kettős képviselete meglepő és hízelgő, ezenfelül eléggé szokatlan.

Hadd térjünk vissza magára a jelentésre! A halászati és akvakultúra-termékek harmadik országokból történő behozatala az EU fogyasztásának több mint 60%-át teszi ki. Az EU importfüggőségének ilyen aggasztó mértéke egy kettős jelenség következménye: először is visszaesés történt az európai uniós termelésben, másodszor, az EU piaca egyre inkább megnyílt a behozatal előtt a Bizottság által az elmúlt évtizedben folytatott kereskedelempolitikák következtében.

E fejlemények megnehezítik az uniós halászok életét, akik – paradox módon – nehéznek találják az általuk kifogott hal kellő haszonnal történő értékesítését, bár a kereslet a legtöbb fajta esetében meghaladja a kínálatot. Az európai halászok elfogadják a rájuk rótt környezetvédelmi, társadalmi és egészségügyi korlátozásokat, de keserűen tiltakoznak az ellen, hogy ezek nem vonatkoznak ugyanúgy a harmadik országokból hatalmas mennyiségben importált termékekre.

Most egész egyszerűen az a tét, hogy fennmarad-e egy gazdaságilag életképes európai halászati ágazat, amely munkahelyeket biztosít éppen az ágazaton keresztül, biztonságos és jó minőségű élelmiszerrel látja el a piacot, hozzájárul a part menti régióink kulturális identitásának megőrzéséhez.

Hölgyeim és uraim, az európai halászat túlélése nem képezi vita tárgyát. Alapvetően az alábbiakat követeljük. Először is az Európai Unió továbbra is tartsa fenn a halászati és akvakultúra-termékek komoly tarifális védelemét, hogy egyes harmadik országoknak – különösen a fejlődő országoknak –nyújtott kedvezmények még jelentőséggel bírjanak, valamint hogy a WTO-mechanizmusok továbbra is hatékonyan biztosítsák feldolgozóiparunk ellátását. A svájci képlet alkalmazásával meg kell védenünk ezeket a termékeket a tarifális aknamezőtől, és meg kell követelnünk, hogy érzékeny terméknek tekintsék őket.

Másodszor, az egyes harmadik országoknak nyújtott kereskedelmi kedvezményeket legalább is attól kell függővé tenni, hogy megfelelnek-e a szigorú környezetvédelmi, társadalmi és egészségügyi követelményeknek.

Harmadszor, kérjük, hogy a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos hatáskör kerüljön át a kereskedelmi biztostól a tengerügyi és halászati biztoshoz. Ez azt jelenti, hogy jobban figyelembe vennék a halászati és akvakultúra-termékek sajátos jellemzőit. Azt hiszem, ez a legalkalmasabb időpont ezen alapvető vita feltételeinek felülvizsgálatára. Valójában a KHP lényegi reformjának küszöbén állunk.

Megjegyezzük továbbá, hogy a WTO dohai fordulója holtpontra jutott, ami alkalmat biztosít számunkra, hogy felülvizsgáljunk néhány rosszul időzített engedményt, amelyet a Bizottság az Európai Unió nevében nyújtani készült. Továbbá De Gucht biztos kezdeményezése alapján – aki most itt van velünk – az Európai Bizottság most indított nyilvános konzultációt azzal a céllal, hogy új iránymutatásokat alakítson ki a közös kereskedelempolitikára vonatkozóan az Európa 2020 stratégia keretében. Az Európai Parlamentnek mától fogva együttdöntési jogköre van mind a kereskedelempolitikával, mind a halászati politikával kapcsolatban, és teljes mértékben hallatni kívánja hangját annak biztosítása érdekében, hogy álláspontját figyelembe vegyék ezekben az ügyekben.

Szerintem ennek az első megnyilvánulásaként a Bizottságnak és a Tanácsnak valóban figyelembe kellene vennie az e jelentésben szereplő ajánlásokat. Mindenesetre különösen oda fogunk figyelni az elkövetkező hónapokban, és jómagam személyesen továbbra is dolgozni szándékozom ezeken a kérdéseken.

 
  
MPphoto
 

  Maria Damanaki , a Bizottság tagja. – Elnök úr, először is szeretnék köszönetet mondani Cadec úrnak és az EP-bizottságoknak a saját kezdeményezésű jelentés támogatásáért. Ön sajnálatát fejezte ki, hogy a KHP reformjáról szóló zöld könyv nem szentelt elég figyelmet az itt felvetett kérdésekre. Ma az a célom, hogy megnyugtassam Önt abban a tekintetben, hogy a Bizottság elkötelezett a feladat mellett és teljes mértékben figyelembe vesz minden olyan politikát, amely valamilyen hatással lehet a KHP-reformra. Mint már azt elmondtam, a reform célja a jelenlegi negatív spirál visszafordítása. A halászati ágazatunk ökológiailag nem fenntartható és gazdaságilag nem elég teljesítőképes. Erőteljes halászatra van szükség, amely biztosítja az erőforrások fenntartható kiaknázását amellett, hogy lehetővé teszi az érintett halászok, családjuk és közösségük számára, hogy tisztességesen megéljenek a tevékenységükből.

Olyan halászatra van szükségünk, amelyik készen áll arra, hogy megfeleljen a piac belföldi és nemzetközi, illetve jelenlegi és jövőbeli kihívásainak. Önök aggodalmuknak adnak hangot a harmadik országok részéről tapasztalható tisztességtelen verseny miatt, valamint amiatt, hogy a versenytársakra a társadalmi körülmények, környezetvédelmi és fenntarthatósági követelmények és egészségvédelmi törvények szempontjából nem azonos feltételek vonatkoznak. Hadd mondjam el, hogy valamennyi, a legutóbbi Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban felszólaló tagállam hangot adott ezen aggodalmának. Ezért erre választ kell találnunk.

Miközben a KHP-reform keretében megváltoztatjuk az európai halászatra vonatkozó szabályokat, az egyik legnagyobb kihívás, amellyel szembe kell néznünk, egész pontosan az lesz, hogy mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a versenytársakra azonos feltételek vonatkozzanak minden, az uniós piacra kerülő termék esetében. Ezért most mindnyájunknak azon kell dolgoznunk, hogy teljes körűen és hatékonyan végrehajtsuk a jogellenes, szabályozatlan és nem bejelentett halászatra vonatkozó jogszabályainkat.

Azt is el szeretném mondani, hogy továbbra is elkötelezettek maradunk amellett, hogy előmozdítsuk, hogy partnereink a felelősségteljes tenger- és halászati politikai irányítás minden nemzetközi elvét és okmányát tiszteletben tartsa, valamint felelősségteljes magatartást tanúsítson a környezetvédelem és a társadalmi feltételek tekintetében.

Kifejezetten támogatom a politikáink koherensebbé tételére irányuló felhívásukat. Átfogó, integrált elképzelés alapján kell együttműködnünk. Az európai halfogyasztás kétharmadát – mint ahogy azt említettük – már a behozatal teszi ki, hogy biztosított legyen a feldolgozóiparunk számára szükséges nyersanyagok ellátása és a fogyasztók számára a tisztességes ár. Az uniós piac egyharmadát még egy uniós ágazat látja el, amely munkahelyeket biztosít és Európa több régiójában a társadalmi szerkezet részét képezi. Ezért, miközben a közös halászati politika reformjának kellős közepén vagyunk, az uniós kereskedelempolitikának továbbra is figyelembe kellene vennie az EU halászati ágazatának összetett voltát, valamint gazdasági és társadalmi valóságát. Alig várom, hogy szorosan együtt dolgozhassak képviselőtársammal, De Gucht úrral annak érdekében, hogy biztosítsuk a szükséges kiigazításokhoz szüksége időt, figyelembe véve a folyamatban lévő KHP-reform előrehaladását.

A WTO-tárgyalásokkal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy különös figyelmet szentelünk a támogatásokról szóló tárgyalásoknak. Álláspontunk az, hogy mindig legyünk képesek támogatni a tagállamok környezetbarát és innovációorientált kezdeményezéseit. A piacpolitika felülvizsgálatával kapcsolatban egyetértek azzal a jelentéstervezettel, hogy a KHP új piacpolitikája vizsgálja felül a jelenlegi közös piacszervezés eszközeit, mégpedig azzal a céllal, hogy megerősítse a termelői szervezetek azon képességét, hogy a minőség és a mennyiség tekintetében jobban a kereslethez tudják igazítani a kínálatot, Fontos a piac ellátottságának és stabilitásának támogatása is, illetve a forgalmazási előírások és a fogyasztói tájékoztatás felülvizsgálata.

Így jutunk el a címkézéshez. A fogyasztók többet akarnak megtudni az általuk vásárolt tengeri halakról. Tudni akarják, hol fogták vagy tenyésztették a halat; azt is tudni akarják, hogy a termékek környezetbarátnak tekinthetők-e, és fenntartható módon halászták-e őket. A Bizottság kész olyan jogalkotási kezdeményezéseket kidolgozni, amelyek célja a szükséges információk biztosítása a fogyasztók számára.

Végül hadd szóljak pár szót az akvakultúráról. A Bizottság teljes mértékben elkötelezett az akvakultúra fenntartható fejlődését szolgáló stratégia céljainak elérése iránt, mint azt már a parlamenti jelentésben megvitattuk. Szintén osztjuk azt az álláspontot, hogy az akvakultúra fejlesztése az EU-ban csökkentheti az importfüggőséget és jobban meg lehet felelni a folyamatosan növekvő fogyasztói keresletnek.

Mielőtt befejezem, szeretném kihangsúlyozni, hogy a mai vita lényegesen hozzá fog járulni a KHP-reform elkészítéséhez, ugyanakkor egy fontos politikai jelzést – pozitív jelzést – közvetít az európai halászati ágazatban dolgozó férfiaknak és nőknek, akik felkészültek a szigorúbb fegyelemre, de azt az üzenetet is várják, hogy van remény a jövőre nézve.

 
  
MPphoto
 

  Karel De Gucht , a Bizottság tagja. – Elnök úr, a Bizottság üdvözli az Európai Parlament arra irányuló határozatát, hogy saját kezdeményezésű jelentést készítsen a halakra és halászati termékekre vonatkozó behozatali rendszerről. Az Európai Parlament által indított vita jó alapot nyújt ahhoz, hogy elkezdjünk gondolkodni azon, hogy hogyan folytassuk a kereskedelmi tárgyalásokat a megreformált közös halászati politika keretében.

Szeretném felkérni az Európai Parlament képviselőit, hogy vegyék figyelembe a EP jelentéstervezetében felvetett kérdésekkel kapcsolatos alábbi megállapításokat.

A Bizottság ismeri a halászati ágazat sajátos jellegét és fontosságát, különösen, ami a part menti közösségeket illeti. Ezt az érzékenységet figyelembe veszi a közös kereskedelempolitika végrehajtásában.

Szeretném kiemelni, hogy az EU kereskedelempolitikájának össze kell egyeztetnie a politika által érintett különféle halászati ágazati tényezőinek eltérő érdekeit, beleértve a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat. A Bizottság halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó kereskedelempolitikájának célja, hogy kiegyensúlyozott helyzetet alakítson ki – többek között – egy megfelelő ellátási politika, az uniós termelők helyzete és érdekei, valamint a fogyasztói igények között, figyelembe véve a potenciális fejlesztési politikai célkitűzéseket is.

Mindannyian elismerjük, hogy az EU erősen függ az importált halászati és akvakultúra-termékektől, hogy kielégítse a piaci igényeket, egyrészt a fogyasztók, másrészt a feldolgozóipar igényeit. A jelenlegi tendenciák és a függőség potenciális növekedése mellett a közös halászati politika jelenlegi reformja jó alkalmat kínál az EU-nak, hogy megerősítse az ágazat gazdasági teljesítményét és globális versenyképességét.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a globalizáció valószínűleg a jövőben tovább erősödik, tekintve a nemzetközi kereskedelemben mind a többoldalú, mind a kétoldalú/regionális szinten tapasztalható jelenlegi tendenciákat. A szabadkereskedelmi társulási tárgyalások keretében a Bizottság eddig is figyelembe vette, figyelembe veszi és a jövőben is figyelembe fogja venni az EU halászati ágazatának összetett jellegét a piacra jutási tárgyalások során és biztosítani fogja az egyensúlyt a kereskedelempolitika által érintett, különféle érdekek között, amint azt az imént említettem. A nemzetközi kereskedelem e globális tendenciái mellett a Bizottság arra fog törekedni, hogy biztosítsa a megfelelő kiigazításokhoz szükséges időt, figyelembe véve a folyamatban lévő közös halászati politikai reform előrehaladását.

Hadd utaljak röviden a jelentés főbb javaslataira, azaz a halászati termékeknek a NAMA-ról a DDA keretében való lehetséges leválasztására. Nagyon őszinte leszek. A tárgyalások jelenlegi állása szerint, amellett, hogy nagyon nehéz a halászati termékeket elkülöníteni a NAMA-tól, olyan más megközelítések, mint például egy speciális tárgyalócsoport, azt idézheti elő, hogy az EU hatalmas nyomás alá kerül piacának további liberalizációja tekintetében.

A Bizottság figyelembe veszi a jelentéstervezet azon felhívását, hogy a halászati és akvakultúra-termékek tárgyalása a kereskedelmi biztos hatásköréből a halászati biztos hatáskörébe kerüljön át. A Bizottság munkájára irányadó, testületi felelősség elve értelmében a Bizottság valamennyi tagja közösen felelős a döntésekért és a tettekért. Ez azt is jelenti, hogy a kereskedelmi biztos és a Kereskedelmi Főigazgatóság, akik hatáskörébe a halászati és akvakultúra-termékekkel kapcsolatos tárgyalások tartoznak, nem egyedül cselekszenek, hanem szoros együttműködésben folytatják a tárgyalásokat a tengerügyi és halászati biztossal és a Tengerügyi Főigazgatósággal, illetve azokat közvetlenül bevonják a tárgyalások minden szakaszába.

A Bizottság szeretné megnyugtatni az EP-t, hogy figyelembe veszi a halászati ágazat sajátos igényeit a kereskedelmi tárgyalások során. A Bizottság valóban az uniós ágazat érdekeit védi a kereskedelmi tárgyalások során és a lehető legmesszemenőbb mértékben figyelembe veszi az ágazat érzékeny pontjait, még akkor is, ha erős nyomás nehezedik rá a kereskedelmi partnerek részéről.

A kereskedelmi tárgyalások során az EU halászati ágazata érdekeinek védelme érdekében a Bizottság szintén arra törekszik, hogy felszámoljon minden, a kereskedelmi partnereink által fenntartott kereskedelmi akadályt, amely az uniós ipar exportkapacitását veszélyeztetné, azzal a céllal, hogy azonos feltételeket biztosítson a versenytársak számára a halászati termékek kétoldalú és a többoldalú kereskedelemében.

Végül, a jelenés hangot ad az érintett felek azzal kapcsolatos aggodalmának, hogy az uniós termékek és a harmadik országból származó behozatal számára azonos feltételek legyenek biztosítottak. Az EU szilárdan elkötelezett, hogy előmozdítsa mind a munkaügyi mind a környezetvédelmi előírásokat a harmadik országokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások keretében a piacnyitással párhuzamosan – például a kereskedelmi megállapodásainkban foglalt fenntartható fejlődési fejezet keretében, illetve egy sor nemzetközi fórumon, ahol ezek a kérdések szóba kerülnek, mint például az ENSZ, a FAO és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek, ahol az EU aktív résztvevő.

Azzal szeretnék befejezni mondandómat, hogy kifejezem, kész vagyok és rendelkezésre állok, hogy az európai parlamenti képviselőkkel részletesebben megvitassam, mi a Bizottság szerepe a kereskedelmi tárgyalásokban, ami a halászati és akvakultúra-termékeket illeti.

 
  
MPphoto
 

  Yannick Jadot , a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményének előadója. – (FR) Elnök úr, biztos asszony és biztos úr, úgy vélem, hogy meg kel jegyeznünk, hogy a Parlament Halászati Bizottsága és Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága azonos álláspontot képvisel ez ügyben és az üggyel kapcsolatban benyújtott javaslatok tekintetében.

Elhangzott, hogy a halászat kifejezetten fontos ágazat Európában a területrendezés, a foglalkoztatás és a kulturális identitás szempontjából. Szintén ez az az ágazat, amely nagyon erős hatással van a halászati erőforrásokra, és ma a halállományok nagy többségét lényegesen túlhalásszák. Az emberek gyakorta azt szeretnék elhitetni velünk, hogy az európai közös halászati politika végső célkitűzése a halászati ágazatnak a halászati termékek globalizált kereskedelméhez való alkalmazása, amelynek durva hatásait napjainkban tapasztalhatjuk, akár szociális, akár gazdasági, vagy akár – természetesen – környezetvédelmi szempontból.

Ezért hathatósan kiállunk amellett, hogy a szociális és környezetvédelmi követelmények sokkal fokozottabb mértékben kerüljenek be a halászati termékekre vonatkozó kereskedelmi megállapodásokba. Támogatjuk az elképzelést, hogy a halászati termékek kerüljenek ki a nem mezőgazdasági piaci hozzáférésre (NAMA) vonatkozó szabályok alól, mert a hal nem zokni vagy mosógép, hanem kulcsfontosságú az élelmezésbiztonság és a biodiverzitás szempontjából. Mindazonáltal egyértelműnek kell lennünk. Mivel nemzetközi tárgyalásokon hozakodunk elő ezzel, európai politikánknak példamutatónak kell lennie, és arra kell törekednünk, hogy a halászok legyenek többen, és legyenek jobban megfizetve azok, akik nem halásszák túl a halállományokat, sem a saját felségvizeinken, sem azokon a vizeken, amelyekre halászati jogot vásároltunk.

 
  
MPphoto
 

  Antonello Antinoro , a PPE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, biztos asszony és biztos úr, hölgyeim és uraim, szeretném megköszönni Cadec úrnak a munkáját, kitűnő munkát végzett egy ilyen fontos kérdésben, mint a halászati és akvakultúra-termékek EU-ba való behozatalára vonatkozó rendszer.

Arra készültem, hogy felszólalásomban arról ejtek szót, hogy például hangsúlyt kell helyeznünk arra, hogy az importált termékek ugyanazon egészségügyi előírásoknak és követelményeknek feleljenek meg, de mások már beszéltek erről, tehát értelmetlen időpocsékolás lenne újra kitérni erre. Meg kell említenem azonban egy lényeges szempontot, amelyet De Gucht biztos beszédében figyeltem fel, és amelyről az előttem felszólaló képviselő beszélt, azaz, hogy valamelyest ütközik a két biztos jelenlegi, illetve azon hatásköre, amellyel rendelkezniük kellene.

Minden álszenteskedést félretéve úgy vélem, hogy ezt fontos kihangsúlyozni, mert – amint elhangzott – a halászati ágazat alapvető szerepet tölt be, ha azt akarjuk biztosítani, hogy az uniós halászok ne csökkentsék a fogási kapacitásukat, mivel mi arra kényszerítettük őket a tengereink érdekében. Ha azt akarjuk biztosítani, hogy az emberek ne tekintsék továbbra is a halászokat úgymond európai mesefiguráknak, akkor több figyelmet kell szentelnünk ennek a problémának.

Damanaki biztos asszony és De Gucht biztos úr egyaránt kifejezte azon szándékát, hogy teljes mértékben ezzel az egész kérdéssel foglalkozik, de azt hiszem, fontos, hogy csak egyféle megközelítést alkalmazzunk. Továbbá úgy gondolom, hogy ami a halászati biztost illeti, kulcsfontosságú, hogy biztosítsuk a probléma megoldását mindazzal együtt, amit az maga után von a Parlamentben, és azt, hogy e jelentés egy fontos jövőbeli perspektívává váljon.

 
  
MPphoto
 

  Luis Manuel Capoulas Santos , az S&D képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök úr, biztos asszony és biztos úr, hölgyeim és uraim, amint azt tudják, a halászati és akvakultúra-termékek az európai étrend fontos részét képezik, ami azt jelenti, hogy a szükségletek kielégítése érdekében e termékeknek több mint 60%-át importálni kell, amint azt Damanaki biztos asszony helyesen említette. Ezen egyszerű tény kellően illusztrálja Cadec úr jelentésének fontosságát, akivel volt szerencsém árnyékelőadóként együttműködni az ágazat, az általa biztosított munkahelyek és mindenekelőtt az európai fogyasztók védelmére irányuló, minél szélesebb körű konszenzus megteremtése során.

Ezért a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja támogatja a jelentés fő feltevéseit és következtetéseit, különösen az importált halászati és akvakultúra-termékek egészségügyi és a élelmiszer-biztonsági követelményeknek való megfelelősége biztosításának szükségességére vonatkozó aggodalmakat és ajánlásokat, valamint azon környezetvédelmi feltételeket illetően, amelyeket követelménnyé kell tenni termékek fogására, termelésére és feldolgozására nézve.

A jelentés helyesen más olyan témákkal is foglalkozik, amelyek figyelmet érdemelnek, de idő híján ezt most nem tudom kifejteni. Ezért egyértelmű, hogy képviselőcsoportom a jelentés mellett fog szavazni. Sőt, szeretnék gratulálni Cadec úrnak a kitűnő munkához.

 
  
MPphoto
 

  Pat the Cope Gallagher , az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, azzal kezdem, hogy gratulálni szeretnék Cadec úrnak e jelentés elkészítéséhez. Az elmúlt években tapasztalható halárcsökkenést közvetlenül és alapvetően a vadon élő vagy halgazdaságból származó hal behozatala miatt kialakult verseny okozza. E termékek termelőinek nem kell megfelelniük az uniós piaci szereplőkre vonatkozó szigorú szabályozásnak például a tartósítás és a higiéniai előírások terén. Olyan áron jutnak az európai piacra, amely ráfizetéses az európai termelők számára.

Ezt a kérdést fel kell vetni a közös halászati politika reformjánál, és tudom, hogy Damanaki biztos asszony fel is fogja vetni. Óriási mértékben támaszkodunk importált árura, amint azt mindkét biztos kiemelte, de ha a hazámat nézem, amely éves szinten 46 000 tonnát importál 181 millió EUR értékben, úgy tűnik, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában az importált és a vadon élő hal közötti különbséggel.

Ha meg akarjuk oldani ezt a problémát, meg kell vizsgálnunk az importhelyettesítés kérdését, hogy mondjuk 10 év alatt a 66%-ot 50%-ra csökkentsük, de ennek érdekében biztosítanunk kell, hogy az ágazatot fojtogató bürokrácia egyszerűbbé váljon, valamint minden főigazgatóság, az egyes tagállamok kormányzati szervei is csakugyan együttműködjenek az ágazat érdekében.

 
  
MPphoto
 

  Isabella Lövin , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök úr, hölgyeim és uraim, üdvözlöm Cadec úrnak az EU-ba való halbehozatalról szóló jelentését. Az európai fogások riasztó mértékben csökkentek – csak 1997 óta 26%-kal. Napjainkban az európai halfogyasztás több mint 60%-át az import teszi ki. Nem így kellene ennek lenni. Ha legalább a legnagyobb fenntartható hozam alapján kezelnénk a halállományainkat, az európai fogások a mai duplájára emelkedhetnének, és emellett erős és életképes halállományok lehetnének.

E célt szem előtt tartva kell most biztosítanunk, hogy nem nyomjuk át a túlhalászással kapcsolatos problémáinkat más országokra. A Cadec-jelentés számos lényeges, az EU által alkalmazható eszközt említ. Az első az illegális halászatra vonatkozó szabályozás. Minden, az uniós piacon forgalomba hozott halhoz mellékelni kell a jóváhagyott dokumentumokat, amelyekben feltüntetik, hogy mikor és ki fogta a halat. Ez az első lépés, de nem elégséges. A világ nagy részén a jogellenes halászat olyan probléma, amely megoldásához a szegény országok nem rendelkeznek elegendő forrással. Az olyan országokban, ahol nagy a korrupció, nem nehéz egy halexportőrnek beszereznie a megfelelő dokumentumokat. Ezért az EU-nak, mint a világ legnagyobb halimportőrének, vállalnia kell a felelősséget, valamint és konkrét és technikai pénzügyi támogatást kell nyújtania, továbbá hozzá kell járulnia azokhoz az forrásokhoz, amelyek megkönnyítik a szabályok betartását és az ellenőrzést a fejlődő országokban.

A második eszköz már működik az ENSZ-ben. Jók a nemzetközi megállapodásaink, de végre is kell hajtanunk őket. 2006 során az EU az ENSZ-ben felvetette egy végrehajtási megállapodás kérdését, többek között a FAO-nak „A felelősségteljes halászat magatartási kódexe” vonatkozásában. Tovább kell lépnünk ebben az irányban.

 
  
MPphoto
 

  Marek Józef Gróbarczyk , az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, szeretnék őszintén köszönetet mondani Cadec úrnak ezért a bátor jelentésért, amely különösen nagy jelentőségű a most formálódó közös halászati politika szempontjából. ,A közös halászati politikán belül még a jelentés kidolgozása során is sok olyan területre figyelhettünk fel, amely, véleményünk szerint jelentősen eltér a Bizottság véleményétől, és sajnos ez a jelentés végleges formája. A halászok véleménye szerint ez a kulcsfontosságú jelentés óriási hatást gyakorolhat a jövőbeni közös halászati politika szerkezetére a piacszervezés tekintetében.

Damanaki asszony, sok ülésen elismételte, hogy ahelyett, hogy kritizálunk, amikor az átruházható egyedi kvótákról tárgyalunk, megoldási javaslatokat kellene benyújtanunk a jövőbeni politikára nézve. Meg vagyok róla győződve, hogy az e jelentésben szereplő elképzelések alkalmazása alternatívát jelenthet azon koncepció számára, amelyet a Bizottság ránk akar erőltetni.

 
  
MPphoto
 

  Diane Dodds (NI) . – Elnök úr, biztos asszony és biztos úr, először is hadd köszönjem meg az előadónak a jelentést. 2008. július 24-én, az európai halászati flottákat és az uniós halászokat sújtó gazdasági válságra válaszul a Tanács konkrét ideiglenes intézkedéseket fogadott el az EU halászflottájának szerkezetátalakítására. Valamennyi halászt, aki megpróbálta hasznát venni ezen intézkedéseknek, elérte a globális recesszió hatása. A hazámban, Észak-Írországban élő halászok által Európa más részeinek eladott Nephrops, azaz norvég homár értéke zuhant. Ugyanakkor a kagyló- és halbehozatal egyre hozzáférhetőbb lett.

Európának halra van szüksége. Mi halbehozatalra szorulunk, de fenntartanám, hogy nem bármi áron. Egyrészt képviselőtársaim el akarják törölni a halászaink mindennemű támogatását. Ebben azonban az az ellentmondás, hogy ha azon igyekszünk, hogy eltöröljük a támogatásokat, az európai politika megengedi a szabályozatlan halászati és akvakultúra-termékek behozatalát, amely aláássa azt a fenntartható és gazdaságilag életképes halászati ipart, amiért küzdünk.

Európának nem fog menni mindkettő egyszerre. Nem látom a következetességet, és e helyzet megváltoztatása érdekében támogatom Cadec úr jelentését.

 
  
MPphoto
 

  Carmen Fraga Estévez (PPE) . – (ES) Elnök úr, ez a jelentés annak következtében született meg, hogy választ kellett adni az uniós halászati ágazat csalódottságára és védelmének hiányára.

Biztos úr, ez az ágazat nem protekcionizmust kér, hanem most azt kéri – mivel a Kereskedelmi Főigazgatóság illetékesei részéről korábban csak mellőzést tapasztalt –, hogy helyzete ne rosszabbodjon.

Ezért különösen támogatjuk Cadec úr jelentésének azon kérését, hogy a halászati fejezetekről szóló tárgyalások kerüljenek át a Kereskedelmi Főigazgatóságról a Tengerügyi és Halászati Főigazgatósághoz, ahogy a mezőgazdaság esetében is, ugyanis itt is különösen érzékeny termékekről van szó, aminek klasszikus példája a tonhal.

A tonhallal kapcsolatban az a botrányos eset fordult elő, hogy a Pápua Új-Guineával és Fidzsivel kötött megállapodásokban figyelembe vett feltételek nélkül került sor a származási szabályok megszüntetésére, ami csak a fő versenytársaink, azaz Thaiföld és a Fülöp-szigetek javát szolgálja.

Biztos úr, Ön tudatában van annak, hogy – politikájának köszönhetően – az uniós ágazat megfojtásán túl, Pápua Új-Guinea egy borzasztó alacsony minőségű munkahelyteremtő és a nullával egyenlő fenntartható fejlődési szakaszba lép be? Ismeri Ön a térségben működő civil szervezetek jelentéseit a gyermekmunkáról, az egészségtelen körülményekről, a higiéniát nélkülöző üzemekről, a Madang-partra gyakorolt katasztrofális környezeti hatásról és a jogellenes halászatról? Az Ön feladata ennek megakadályozása?

 
  
MPphoto
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE) . – Elnök úr, az európai parlamenti képviselők mai magatartása szégyenletes. Ilyen nem fordulhatna elő a világ egyetlen parlamentjében sem. Ha nem tartjuk tiszteletben a Halászati Bizottság elnökét és általánosságban a halászatot, azt javaslom, hogy halasszuk el az ülést addig, amíg az emberek megtanulják tisztelni e Házat, és ne tartsunk ilyen üléseket.

(Taps)

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. - Gallagher úr, tovább kell lépnünk. Meg szeretném kérni minden képviselőtársamat, hogy szíveskedjen csendben maradni, hogy még 10 percig dolgozhassunk, és lezárjuk ezt a fontos jelentést és munkát.

 
  
MPphoto
 

  Ulrike Rodust (S&D) . – (DE) Elnök úr, Damanaki asszony, az európai halászati politika óriási kihívásokkal néz szembe. Halászainknak meg kell küzdeniük a csökkenő állományokkal, ugyanakkor szembe kell nézniük a világpiaci versennyel, amely nem mindig tisztességes. Sürgősen radikális reformokat kell bevezetnünk, hogy véget vessünk az európai vizeken történő túlhalászásnak, és hogy biztosítsuk az európai halászat fennmaradását.

Egyetértek Damanaki biztossal abban, hogy nem kérhetünk túl sokat a halászainktól azáltal, ha egyrészt azt kérjük, hogy radikális reformokat vigyenek végbe, másrészt liberalizáljuk a kereskedelmet. Ha mind a kettőt egyszerre hajtjuk végre, túl nagy terhet helyezünk a halászainkra. A versenyképesség fokozásának legjobb módja, ha hagyjuk helyreállni a halállományokat. Az európai halászat fennmaradása biztosításának másik módja a hatékonyabb marketing. Bizonyos körülmények között az európai fogyasztók hajlandók többet fizetni az európai halért, ha jól tájékozottak az eredetét illetően.

 
  
MPphoto
 

  Britta Reimers (ALDE) . – (DE) Elnök úr, biztos asszony és biztos úr, szeretnék gratulálni Cadec úr sikeres és kiegyensúlyozott jelentéséhez. Köszönetet szeretnék neki mondani a kiváló együttműködésért is.

A halászati és akvakultúra-termékek Európai Unióba való behozatalának szabályozása terén jelentős kihívások tapasztalhatók. 12 millió tonnás volumennel és 55 milliárd eurós értékkel az uniós halászati piac a legnagyobb a világon. Ez a piac gyorsan nő és egyre inkább a harmadik országokból származó behozataltól függ. Ezért fontos, hogy ellenőrizzük, hogy a harmadik országokból származó termékeket milyen körülmények között termelik és importálják.

Most nyújtottunk be két módosítást a plenáris ülésen. Ezek azzal kapcsolatosak, hogy fel kell ismernünk Európa peremterületeinek sajátos gazdasági helyzetét. Mindazonáltal nem csak a piaci liberalizációt okoljuk a nehézségekért. A halászati termékek tömeges belépése az uniós piacra, amely tisztességtelennek tekinthető, szintén nincs közvetlen hatással a...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE) . – (PL) Elnök úr, nincs sok időm, ezért Cadec úr jelentéséből csak egy pontot szeretnék kiemelni. A hal nem kezelhető ugyanúgy, mint más ipari termékek, hanem WTO érzékeny termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályainak hatálya alá kell tartozniuk. Az EU kereskedelempolitikája kevés figyelmet szentel ezen érzékeny ágazat sajátos jellegének és az uniós termelők érdekeinek. Ezért helyes elképzelésnek tartom felmérni, hogy mennyire lenne kívánatos, hogy a halászati termékek többé ne tartozzanak a nem mezőgazdasági piaci hozzáférésre (NAMA) vonatkozó szabályok alá, hogy megkönnyítsük a halászati termékek kereskedelmének összehangolását az ételekre és érzékeny termékekre vonatkozó követelményekkel.

 
  
MPphoto
 

  Catherine Trautmann (S&D) . – (FR) Elnök úr, hadd gratuláljak képviselőtársamnak, Cadec úrnak a kitűnő munkájához.

A szöveg, amelyről ma szavazunk, változást jelent abban a tekintetben, hogy intézményünk hogyan értelmezi a szabadkereskedelem fogalmát. Anélkül, hogy protekcionisták lennénk, az ebben megvédett irányvonal kevésbé számít naivnak.

Mindnyájan egyetértünk abban, hogy az európai termelés nem elégséges, és ahelyett, hogy azonnal a behozatalhoz folyamodunk, először fokoznunk kell az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy megóvjuk és megújítsuk a halállományokat, többek között az akvakultúra felhasználása révén, hogy biztosítsuk az ágazat és az általa az Unióban teremtett munkahelyek, valamint a harmadik országoktól kevésbé függő európai halászat fenntarthatóságát.

Ami a behozatalt illeti, biztosítanunk kell, hogy a halászati és akvakultúra-termékek európai piaca ne legyen kitéve tisztességtelen versenynek a kevésbé szigorú egészségügyi és szociális feltételek és a nevetségesen alacsony vámtarifák miatt. Ezért pártolom az előírásainknak megfelelő európai uniós címkézést, mind környezetvédelmi, mind szociális vonatkozásban.

 
  
MPphoto
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) . – (PT) Elnök úr, biztos úr, Európa ma a halászati és akvakultúra-termékek legnagyobb európai piaca, ahol a halfogyasztás mintegy 60%-át importból fedezik. A közösségi haltermelés jelenleg nem elégíti ki ilyen fajta termékek iránti keresletet, és a közeljövőben sem lesz képes erre, ezért van szükség a behozatalra.

Ennélfogva két alapvető dologra kell ügyelni: először meg kell teremteni a szükséges feltételeket annak biztosítása érdekében, hogy az uniós fogyasztók számára jó minőségű import halászati és akvakultúra-termékek legyenek elérhetőek; másrészt meg kell teremteni a tisztességes verseny körülményeit, mind az importált termékek, mind az európai halászati és akvakultúra-ágazat által fogott és előállított termékek esetében.

Ezért fontos, hogy az Európai Unióba importált halászati és akvakultúra-termékek ugyanazon környezetvédelmi, szociális, egészségügyi és minőségi követelményeknek feleljenek meg, mint amelyeknek az uniós termékek. A közös halászati és akvakultúra-termékek piacának reformja szintén szükséges, különösen azon mechanizmusoké, amelyek arra szolgálnak, hogy olyan jelenségeket ellensúlyozzanak, mint például a vámtételek fokozatos eltörlése és a behozatal növekvő versenyképessége.

E parlamenti jelentés, amelyet Cadec úr bámulatosan irányított, időszerű és figyelembe vesz egy sor, a halászati ágazat és a kapcsolódó ágazatok fenntartható fejlődésére vonatkozó fontos javaslatot, beleértve a marketinget is.

 
  
MPphoto
 

  Josefa Andrés Barea (S&D) . – (ES) Elnök úr, Damanaki biztos asszony, De Gucht biztos úr, köszönöm, hogy jelen voltak a behozatali rendszerrel kapcsolatos, nagyon lényeges vitán.

A halászat fontos kérdés, vele kapcsolatosan két alapvető dolgot kell kihangsúlyozni: azt a tényt, hogy nem vagyunk önellátóak, valamint azt, hogy többnyire tisztességtelen verseny folyik, amelynek következtében biztosítani kell az uniós halászat védelmét és meg kell akadályozni a tisztességtelen versenyt.

A kereskedelmi biztosnak a következőket szeretném mondani: a halászatot nem lehet többé „nem érzékeny terméknek” tekinteni; nem tartozhat továbbra is a nem mezőgazdasági piaci hozzáférésre (NAMA) vonatkozó szabályok alá; nem lehet ipari jellegű termék; „érzékeny terméknek” kell tekinteni, a Kereskedelmi Világszervezet és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szabályai alá kell tartoznia.

Nem lehetünk fenntarthatóak, nem tudjuk garantálni a fajták fennmaradását, és nem folytathatunk valós piaci tevékenységet, ha nem tekintjük a halat „érzékeny terméknek”.

 
  
MPphoto
 

  Robert Atkins (ECR) . – Elnök úr, azért szólalok fel újra, hogy Önnel üzenjem meg az Elnökök Értekezletének, hogy legyenek szervezettebbek. Mi eredetileg azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 12.00-kor szavazni fogunk. És a szavazást öt percenként öt perccel elhalasztják. Az embereknek el kell érni a repülőgépüket, ez nagyon kellemetlen; ez a Parlament megcsúfolása. Valaki intézkedjen már!

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Jeleztük, hogy a szavazást 12.15-re vagy 12.20-ra halasztjuk, ezért kérem, hadd folytassuk biztosaink válaszaival. Biztos vagyok benne, hogy 12.20-kor szavazni tudunk.

 
  
MPphoto
 

  Maria Damanaki , a Bizottság tagja. – Elnök úr, én nem tudok intézkedni, de annyit tehetek, hogy rövid leszek.

Azt szeretném mondani, hogy figyelembe vesszük a képviselők által ismertetett valamennyi aggályt. Amint azt De Gucht úrhoz hasonlóan én is említettem, megpróbáljuk megtalálni az egyensúlyt. Életképes halászati ágazatra van szükségünk, és vannak kötelezettségeink a WTO és más nemzetközi szervek irányában. Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a KAP-reform halászaink jövőjére nézve a legjobb megoldást jelentse.

 
  
MPphoto
 

  Alain Cadec , előadó. – (FR) Elnök úr, teljes mértékben tiszteletlennek és elfogadhatatlannak tartom képviselőtársaink magatartását egy ilyen parlamentben, mint a miénk. Botrány, amit művelnek! Szégyellem magam. Csak az a fontos Önöknek, hogy szavazzanak és hazamehessenek. Fontos jelentésen dolgozunk, ezért legalább legyenek annyira udvariasak, hogy hallgassák végig az embert, vagy pedig hagyják el a termet.

Nos, hölgyeim és uraim, e kis kirohanásomat követően, azt szeretném mondani, nincsen kétségem aziránt, hogy pár percen belül túlnyomó többséggel e jelentés mellett fognak szavazni, és mivel itt az alkalom, szeretnék köszönetet mondani kollégáimnak a Halászati Bizottságban, különösen Fraga Estévez elnök asszonynak, aki hozzájárult a probléma felvetéséhez és megbízott engem a jelentéssel.

Szeretnék köszönetet mondani az árnyékelőadóknak is, Capoulas Santos úrnak, Reimers asszonynak, Gróbarczyk úrnak és Lövin asszonynak, hogy hozzájárultak a megbeszélésekhez és a módosításokhoz.

Szintén köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik hozzájárultak e jelentéshez és az ágazat képviselőinek, akik lehetővé tették a kutatómunkámat, különösen a Kereskedelmi Főigazgatóság (DG Trade) és a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG Mare) tisztviselőinek, Köszönöm Zoltan Somoguynak és Miriam Garcia Ferrernek a Kereskedelmi Főigazgatóságból, valamint Pierre Amilhatnak, Christian Rambeaunak és Juan Rancónak a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóságból, és meg szeretném köszönni Önnek, Damanaki asszony, hogy itt volt, és Önnek is, De Gucht úr, még akkor is, ha nem vagyok teljes mértékben elégedett a válaszaival – amelyek nem is igazán válaszok, mivel megelőzték felszólalásomat.

Mindenesetre szeretnék köszönetet mondani Mauro Belardinellinek a képviselőcsoportunkból, Ollivier Gimeneznek, asszisztenseimnek, Emilie Herrbachnak és Vincent Guerre-nek, és hadd említsem meg külön Philippe Musquart, aki óriási segítségemre volt a jelentésben és segített a koncepció kialakításában.

Szavazatukat előzetesen megköszönve fejezem be beszédemet.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Magyarázatképpen hozzáfűzöm, hogy De Gucht úr azért nem válaszolt, mert zaj van a teremben, ezért kérem mindkét biztostól elnézést kérek a zaj miatt.

A vitát lezárom.

A szavazásra rövidesen sor kerül.

 
  
  

ELNÖKÖL: Jerzy BUZEK
elnök

 

6. Szavazások órája
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a szavazás.

(Az eredményekért és a szavazásra vonatkozó egyéb részletekért lásd a jegyzőkönyvet)

***

Egy bejelentést szeretnék tenni. A jobb oldalamon ülő asszony Eva Dudzinska, aki közel 35 évet töltött az Európai Parlamentben. Az utóbbi 10 évben tevékenységei szorosan kapcsolódtak a plenáris üléshez. Most nyugdíjba vonul. Szeretnék köszönetet mondani neki, egyúttal minden jót kívánok a jövőre!

(Taps)

 

6.1. Az EU és az Amerikai Egyesült Államok között az EU-ból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás (A7-0224/2010, Alexander Alvaro) (szavazás)
 

– A szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Alexander Alvaro , előadó. – (DE) Elnök úr, képviselőtársaim talán megértik, hogy miután az Európai Parlament februárban elutasította ezt a megállapodást, most tisztázni kell, hogy időközben a Bizottsággal együttműködve sikerült figyelemre méltó mértékben javítanunk a szövegen.

Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy köszönetet mondjak az ezen dolgozó képviselőtársaimnak az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportból, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjából, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjából és az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportjából, amiért nehéz körülmények között segítettek egy olyan megállapodás elkészítésében, amely a polgáraink magánélethez való jogát és a biztonsághoz való jogukat egyaránt védi. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy ez volt az első alkalom, amikor életet tudtunk lehelni a Lisszaboni Szerződésbe, nem csupán élettelen szövegként tekintettünk rá.

 
  
  

– A szavazás után:

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Szeretnék köszönetet mondani és gratulálni Alvaro úrnak, akárcsak a korábbi előadónak, Hennis-Plasschaert asszonynak, továbbá valamennyi képviselőtársunknak, akik oly sok munkát fektettek ebbe a megállapodásba. Nagyon szépen köszönöm!

 
  
MPphoto
 

  Rui Tavares (GUE/NGL) . – Elnök úr, felhívnám a figyelmét e jelentés módosítására, amely a Tanácstól és a Bizottságtól azt kéri, hogy egyeztessen a Parlamenttel a Washingtonba kiküldendő uniós tisztviselő kinevezésekor, aki majd az adatok összegyűjtését fogja felügyelni. Kérem Önt, hogy mielőbb lépjen személyesen kapcsolatba a Tanáccsal és a Bizottsággal, hogy ez megfelelő parlamenti felügyelet mellett történhessen.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – Köszönöm, hogy emlékeztetett erre. Meg fogom keresni őket ebben az ügyben.

 

6.2. Európai Külügyi Szolgálat (A7-0228/2010) (szavazás)
MPphoto
 

  Elnök. – Szeretnék gratulálni az előadónak, Brok úrnak, valamint a tárgyalóinknak: Brok úrnak, Verhofstadt úrnak és Gualtieri úrnak. Nagyszabású munka volt ez, és sok európai parlamenti bizottság is közreműködött benne. Sikerült átfogó konszenzust elérnünk. Mindenkinek köszönöm. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a közeljövőben lesz két fontos jelentésünk Gräßle asszonytól és Rapkay úrtól, úgyhogy tovább kell dolgoznunk ezen.

 

6.3. Koszovó (B7-0409/2010) (szavazás)
 

– A szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Jelko Kacin (ALDE) . – Elnök úr, hétfő reggel merényletet kíséreltek meg egy kollégánk, Peter Miletic ellen, aki a koszovói országgyűlés tagja és a Samostalna Liberalna Stranka szerb kisebbségi liberális párt frakcióvezetője. Kétszer rálőttek, és meg is sebesült.

Peter Miletic közénk tartozik, hiszen parlamenti képviselő. Bárhol is történjen, egy parlamenti képviselővel szembeni támadás egyben a demokrácia elleni támadás. Ez a támadás a nyugat-balkáni régió tartós stabilitására irányuló erőfeszítéseket vette célba. A képviselőt most a mitrovicai kórház intenzív osztályán ápolják. Gyors, teljes felépülést kívánunk neki, és ezúton jelezzük teljes körű politikai és emberi támogatásunkat.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Mindnyájan csatlakozunk az Ön által elmondottakhoz.

– A 11. módosításra vonatkozó szavazás előtt

 
  
MPphoto
 

  Pier Antonio Panzeri (S&D) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretném, ha a „minden ember” szavakat elhagynánk, amikor alapvetően a párbeszédre utalunk. Az utolsó mondatnak ezért így kellene szólnia: „úgy véli, hogy mindkét félnek pragmatikusan kellene közelítenie a párbeszédhez, Koszovó és Szerbia érdekében”.

 
  
 

(A szóbeli módosítást elfogadják)

– A 4. bekezdésről szóló szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Ulrike Lunacek (Verts/ALE) . – (DE) Én csak azt szeretném, ha a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményének hivatalos címe is szerepelne.

. – Angolul olvasom fel. A hivatalos megfogalmazás a következő „a koszovói ideiglenes önkormányzati intézmények által egyoldalúan kikiáltott függetlenség nemzetközi jogszabályoknak való megfelelése”.

 
  
 

(A szóbeli módosítást elfogadják)

– Az 5. módosításra vonatkozó szavazás után:

 
  
MPphoto
 

  Ulrike Lunacek (Verts/ALE) . – Elnök úr, ez a Koszovóban történt, egészen friss erőszakos eseményekre utal, amelyek közül egyet kollégám, Kacin úr már megemlített, amikor a koszovói parlament egyik szerb etnikumú képviselőjét, Petar Miletić-et múlt hétfőn meglőtték. A Parlamenttel együtt én is nagyon gyors felépülést kívánok neki!

Történt egy másik incidens is, és a módosítások vége előtt nem volt lehetőség ennek megemlítésére, ezért most felolvasom ezt a szóbeli módosítást: „mélységes sajnálatát fejezi ki a július 2-án Észak-Mitrovicában, egy közigazgatási központ megnyitása elleni tüntetés során történt halálos robbantás miatt, mely egy embert megölt és megsebesített 10 másikat, valamint a július 5-én a koszovói országgyűlés egy szerb nemzetiségű tagja ellen elkövetett támadás miatt; határozottan elítéli az összes erőszakos cselekményt és felhívja a feleket a felelősségteljes viselkedésre; sürgeti az EULEX-et, hogy szüntesse meg a feszültséget és előzze meg a további erőszakot és felhívja a koszovói rendőrséget, hogy az EULEX támogatásával azonnal kezdje meg a teljes körű és pártatlan vizsgálatát az eseményeknek, annak érdekében, hogy az elkövetőket bíróság elé lehessen állítani”.

 
  
 

(A szóbeli módosítást elfogadják)

 

6.4. Albánia (B7-0408/2010) (szavazás)
  

– A 2. módosításra vonatkozó szavazás előtt

 
  
MPphoto
 

  Libor Rouček (S&D) . – Elnök úr, egy szót változtatunk meg: az „összes választási anyag” helyébe „a választási anyag”-nak kell lépnie, tehát „az összes” helyett „a”.

 
  
 

(A szóbeli módosítást elfogadják)

 

6.5. A kirgizisztáni helyzet (B7-0419/2010) (szavazás)

6.6. Az AIDS/HIV, tekintettel a XVIII. AIDS-konferenciára (2010. július 18-23., Bécs) (B7-0412/2010) (szavazás)
  

– A szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Michael Cashman (S&D) . – Elnök úr, tekintettel e szavazás fontosságára a bécsi konferencia előtt, név szerinti szavazást kérek a végső szavazásról.

 
  
MPphoto
 

  Francesco Enrico Speroni , az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, képviselőcsoportom ezt ellenzi.

 
  
  

(A kérést elutasítják)

 
  
MPphoto
 

  Astrid Lulling (PPE) . – (FR) Nyugalmat kérek! Mivel a luxemburgi állampolgárok franciául és németül egyaránt beszélnek és írnak, mielőtt szavaznánk erről a rendkívül kényes állásfoglalásról, hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy a 17. bekezdés francia és német szövege között óriási különbség van.

A német változatban az áll, hogy a tagállamokat és a Bizottságot felkérik, hogy…

. – (DE) támogassák a biztonságos abortusszal kapcsolatos politikákat

. – (FR) … támogassák a biztonságos abortusszal kapcsolatos intézkedéseket. Úgy értesültem, hogy a mondatnak ez a része sem a francia, sem az angol szövegben nem szerepel.

Elnök úr, ha ki tudná deríteni, hogy a francia szöveg-e az autentikus, azzal bizonyára sok képviselő számára megkönnyítené a döntést a szavazás folyamán.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Ki fogjuk javítani az összes fordítást, hogy összhangban legyenek az eredeti szövegekkel. Utána fogunk nézni. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Michael Cashman (S&D) . – Elnök úr, tekintettel a most lezajlott szavazásra, szeretném tudni, hogy az a képviselőcsoport, amelyik tiltakozott, visszavonná-e a kifogását, és most megengedné-e, hogy név szerinti szavazást tartsunk a végső szavazásról.

 
  
MPphoto
 

  Francesco Enrico Speroni , az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, megismétlem a kifogásunkat.

 
  
  

(A kérést elutasítják)

– A szavazás után:

 
  
MPphoto
 

  Gay Mitchell (PPE) . – Elnök úr, nem szeretném késleltetni az eljárást, és örömmel látom, hogy Cashman úr ilyen jól bírja hanggal. Úgy gondolom, jó lenne, ha az ilyen jellegű kérdésekről az egész Ház szabadon szavazhatna. Ebben az esetben meg lehetne határozni a Parlament valódi álláspontját. Így viszont a Ház egyik oldala utasításra szavaz, és csak egy oldal engedi meg a szabad szavazást. Ha valóban meg szeretnénk határozni a Parlament álláspontját az ilyen jellegű kérdésekről, akkor az egész Háznak szabadon kellene szavaznia.

(Taps)

 
  
 

– A szavazás után:

 
  
MPphoto
 

  Michael Cashman (S&D) . – Elnök úr, ha valakit nevén neveznek itt a Házban, joga van válaszolni. Engem megneveztek. Ezért Mitchell úrnak és másoknak azt szeretném mondani, hogy bármelyik párt dönt a szavazásról, mindnyájunknak megvan a saját szabad szavazata, és a Ház demokratikusan szavazott.

(Taps)

 

6.7. A kazettás bombákról szóló egyezmény 2010. augusztus 1-jei hatálybalépése és az EU szerepe (B7-0413/2010) (szavazás)

6.8. A KAP 2013 utáni jövője (A7-0204/2010, George Lyon) (szavazás)
 

– A szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Ulrike Rodust (S&D) . – (DE) Elnök úr, nem ügyrendi javaslat miatt kértem szót, hanem azt szeretném kérni Öntől, elnök úr, és képviselőtársaimtól nemkülönben, hogy tartsák szem előtt a következőket: valami gond van itt a fordítással. Benyújtottam egy módosítást a Lyon-jelentéshez, az Ae. preambulumbekezdéshez: „mivel a KAP célja a több feladatot betöltő, egész területre kiterjedő és fenntartható európai mezőgazdaság megőrzése”. Sajnos, a fordításokban az „extenzív” szót használták. A német fordításban szereplő „flächendeckend” szónak azonban teljesen más a jelentése. Azt jelenti, hogy „Európa minden régiójában”. A mezőgazdaságnak (a „flächendeckend” mezőgazdaságnak) még a hegyvidéki régiókban is működnie kell. Az „extenzív” valami egészen mást jelent.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Köszönöm, hogy erre felhívta a figyelmet. Ki fogjuk javítani a szövegeket, és összhangba hozzuk őket az eredetivel.

– A 44. bekezdésről szóló szavazás után:

 
  
MPphoto
 

  George Lyon , előadó. – Elnök úr, úgy tűnik, van némi kavarodás azzal kapcsolatban, hogy most ténylegesen miről is szavaztunk. A tolmács azt mondta, hogy a 44-es volt, Ön viszont most azt jelentette be, hogy a 45-öst elfogadtuk. Valami összekeveredett, úgyhogy ezt Önnek kell kibogoznia, és a szavazatokat összeegyeztetni a bejelentésükkel.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A 44. bekezdésről szavaztunk, ahogy már elmondtam. Megismétlem: a módosítást elvetettük, a 44. bekezdést elfogadtuk. Ez a szavazás eredménye.

 
  
MPphoto
 

  Pablo Arias Echeverría (PPE) . – (ES) Elnök úr, épp az imént szavaztunk a 44. bekezdésről, és bár én mellette szavaztam volna, ellene szavaztam, mert valami kavarodás volt: nekünk azt mondták, hogy a 45. bekezdésről szavazunk, miközben a 44-esről szavaztunk.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Hölgyeim és uraim, ha ilyen sok tiltakozás van – kérem, hallgassanak meg –, akkor újra szavazunk a 44. bekezdésről. Most a 44. bekezdésről szavazunk. A szavazás számomra nem volt egyértelmű, mivel nem emelték fel a kezüket.

– Az 59. bekezdésről szóló szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Elizabeth Lynne (ALDE) . – Elnök úr, pontosításra van szükségünk. Nem tudom, Ön jelentette-e be tévesen, vagy a tolmácsolással volt gond, de angolul megint az 52-es volt. Nem kaptunk felhívást az 59-esről, így most nem is tudjuk, hol tartunk.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Most az 59. bekezdésről szavazunk. A képernyőn ebben a pillanatban az 59. bekezdést látják. Ez egy külön szavazás.

– A C. preambulumbekezdésről szóló szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Elizabeth Lynne (ALDE) . – Elnök úr, csak azt szeretném mondani, hogy az AE. preambulumbekezdés a C. előtt van. Az AE-ről még nem szavaztunk.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Nekünk itt teljesen más az információnk. Most a C. preambulumbekezdésről kell szavaznunk.

– Az AE. preambulumbekezdésről szóló szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Albert Deß (PPE) . – (DE) Elnök úr, mivel már a szavazás elején elmagyarázták, hogy a német változat volt az eredeti szöveg, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport el fog tekinteni a részenkénti szavazástól. Képviselőcsoportom hajlandó az Ae. preambulumbekezdés mellett szavazni.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Deß úr, hadd magyarázzam meg. A kérést nem csak az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport nyújtotta be, hanem egy másik képviselőcsoport is, ezért a tervezett módon haladunk tovább, és részenkénti szavazást tartunk, mivel egy másik képviselőcsoport is ezt kérte.

 
  
MPphoto
 

  Albert Deß (PPE) . – (DE) Ebben az esetben képviselőcsoportomtól azt kérem, hogy szavazzanak kétszer mellette. Mivel a német változat az eredeti, nem kell ellene szavaznunk a második szavazáskor.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Hölgyeim és uraim, elnökök, kérem, figyeljenek jól!

 

6.9. A halászati és akvakultúra-termékek EU-ba történő behozatalának szabályai a KHP jövőbeni reformja tükrében (A7-0207/2010, Alain Cadec) (szavazás)

7. Helyesbítés (az eljárási szabályzat 216. cikke): lásd a jegyzőkönyvet
A felszólalásokról készült videofelvételek
  

ELNÖKÖL: László TŐKÉS
alelnök

 

8. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Alexander Alvaro (A7-0224/2010)

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti megállapodás mellett szavaztam, amely a pénzügyi adatok megosztásáról szól a terrorizmus finanszírozásának felderítése céljából.

Mindnyájan jól tudjuk, hogy a terrorizmus milyen veszélyt jelent saját biztonságunkra, illetve az Atlanti-óceán túlpartján lévő partnereink biztonságára nézve. Nem kell emlékeztetnem Önöket mindazokra a terroristatámadásokra, amelyek az elmúlt évtized folyamán Európa területén történtek. Az is nyilvánvaló, hogy amerikai partnereink nagyon fontos stratégiai szövetségest jelentenek, nemcsak a globális biztonság területén, hanem gazdaságilag és más területeken is.

Az ilyen stratégiai partnerség iránti elkötelezettséget Joe Biden alelnök világosan kinyilvánította itt a Házban, mindössze pár hónappal ezelőtt. Ezért büszkék lehetünk arra, hogy végre beleegyezésünket adtuk a megállapodáshoz, amely oly fontos a terroristatevékenységek felderítésére irányuló erőfeszítésekhez, különösen, mivel az új megállapodás jelentős továbbfejlesztéseket tartalmaz, és az Európai Parlament által tett pontosításokat nagyrészt figyelembe vették.

 
  
MPphoto
 

  Gerard Batten (EFD) . – Elnök úr, sok indok van arra, hogy miért kell ellene szavazni ennek a megállapodásnak, de 60 másodperc kevés lenne ezek felsorolásához. Természetesen szembe kell szállnunk a terrorizmussal, de a kormányok ezt nem használhatják ürügyként arra, hogy a polgáraik után kémkedjenek. Az érintett bizalmas információ a polgárok tulajdona, nem az Európai Unióé, a Parlamenté vagy akár a nemzetállamé.

Ilyen megállapodást csakis szuverén nemzetállamoknak kellene kötniük, amelyek a demokratikus folyamat révén saját népük felé elszámoltathatók. Ez mindenesetre egy egyoldalú megállapodás, és semmi okunk azt hinni, hogy az Egyesült Államok tiszteletben fogja tartani. A megállapodás megsérti az Egyesült Királyság adatvédelmi törvényét, amely a tengerentúli harmadik felek beleegyezése nélkül tiltja az információk megosztását. A brit kormánynak erre vonatkozóan kívülmaradási záradéka van, és remélem, ezúttal le tudja győzni a szokásos gerinctelenségét, tiltakozik és nemmel szavaz, ahogy én is tettem.

 
  
MPphoto
 

  Filip Kaczmarek (PPE) . – (PL) Én támogattam az Alvaro-jelentést. A hatékonysághoz az kell, hogy működőképes eszközeink legyenek a terrorizmus elleni küzdelemben. A megelőzés terén az egyik nagyon fontos eszközünk a terroristákhoz eljutó vagy hozzájuk tartozó pénzügyi források megfigyelése és csökkentése. Nagyon gyakran valójában a pénz adja az üzemanyagot a terroristatevékenységekhez. Ha nincs pénz, a terroristatevékenységet visszafogják, és erőfeszítéseinknek természetesen éppen ez a célja. A pénzmozgások jobb megfigyelése alapvető akadálya lehet a terroristatevékenységnek és a terrorcselekmények előkészületeinek, ezért nagyon örülök, hogy sikerült megállapodásra jutnunk, és hogy a megállapodást és a jelentést egyaránt elfogadtuk.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE) . – (FI) Elnök úr, mellette szavaztam Alvaro úr ezen jelentésének. Úgy vélem, nagyon fontos, hogy együtt tudjunk küzdeni a terrorizmus ellen, és az is nagyon fontos, hogy az azonos értékeket valló országok együtt tudjanak dolgozni. Fontos, hogy megerősítsük a kapcsolatokat az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között, és – mint tudjuk – az értékeink megegyeznek.

Nyilvánvaló, hogy az adatvédelmi jogszabályokat itt tiszteletben kell tartani, de kell lennie egy határnak: a terrorizmus eseteiben nem takarózhatunk az adatvédelemmel. Ebben a tekintetben ennek teljesen világosnak kell lennie. Hiszem és remélem, hogy ily módon tovább tudjuk folytatni a terrorizmus elleni harcot, és ezáltal elhozhatjuk a békét a világba.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, a polgári szabadságok és a biztonság közötti egyensúly mindig kényes kérdés. Úgy vélem, az ikertornyok elleni, kilenc évvel ezelőtti támadás óta számos alkalommal rosszul állítottuk be ezt az egyensúlyt.

Rosszul állítottuk be, mert a politikában az a hibás egyensúlyozás működik, amelynek szellemében a politikusok úgy gondolják, hogy tetteiknek a közfelháborodás mértékével kell arányban állnia, ahelyett, hogy a felismert probléma orvoslásának szükségességével lennének arányban. Ez a Ház is elkövette ezt a hibát, de nincs vele egyedül. A nemzeti parlamentek ugyanezt tették, az Atlanti-óceán mindkét partján.

Ez alkalommal azonban úgy gondolom, megtaláltuk a helyes egyensúlyt. Nem siettük el, ésszerű biztosítékokat építettünk bele, és úgy hiszem, ezzel lehetővé tesszük a világ biztonsági erői számára, hogy a terror elleni harcban hatékony együttműködést folytassanak, anélkül hogy a polgári szabadság terén elfogadhatatlan árat kellene fizetnünk ezért. Ez pontosan az a fajta dolog, amelyre az Európai Uniónak koncentrálnia kellene: egy határokon átnyúló kérdés, amelyet nem lehet a tagállamokra hagyni. Ha az Unió mindig ezt a fajta dolgot tenné, a többieknek nem lenne ilyen problémája.

 
  
  

Jelentés: Elmar Brok (A7-0228/2010)

 
  
MPphoto
 

  Joe Higgins (GUE/NGL) . – (GA) Elnök úr, ellene szavaztam az Európai Külügyi Szolgálatról szóló jelentésnek. A Külügyi Szolgálatot a közös kül- és biztonságpolitika és a Lisszaboni Szerződés által e közös politikában végrehajtott változtatások összefüggéseiben kell elhelyezni.

A Lisszaboni Szerződés több forrást biztosít az európai katonai és lőszeripar megerősítésére, és ugyanezen szerződés miatt a nagy európai országoknak – amelyek egyben katonai hatalmak is – könnyebb lesz katonai missziót indítania. Kétség nem fér hozzá, hogy az Unió legerősebb hatalmai a jövőben készségesen kezdenek katonai hadjáratba Európán kívül, amikor úgy gondolják, hogy ez a gazdasági érdekeiket szolgálja, éppen úgy, ahogyan az Egyesült Államok tette.

A Külügyi Szolgálatból az európai kapitalizmus gazdasági, politikai és katonai érdekeinek előmozdítását szolgáló eszköz lesz, és ez nem fog hozzájárulni a világbékéhez, épp ellenkezőleg.

 
  
MPphoto
 

  Tunne Kelam (PPE) . – Elnök úr, én támogattam Elmar Brok jelentését. Az Európai Parlament egyesült álláspontja maximálisan kihasználta a Lisszaboni Szerződés által kínált új lehetőségeket. Különösen támogatom az Európai Parlament által az Európai Külügyi Szolgálat felett gyakorolt politikai és pénzügyi felügyeletet. Örülök, hogy a főképviselő beleegyezett egy ilyen speciális, emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó felépítmény létrehozásába, mint az EKSZ központ. De a legfontosabb, hogy tovább támogatjuk a megfelelő földrajzi egyensúly gyakorlati megvalósítását, amelynek jegyében az EKSZ személyzetében mind a 27 tagállam képviselői jelen vannak. Ez a folyamat még csak most kezdődött el. Véleményem szerint fontos, hogy a 2013-as felülvizsgálat is foglalkozzon az egyenlő képviselet kérdésével.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, azért szavaztam e jelentés mellett, mert meggyőződésem, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) megteremtése alapvető jelentőségű lépés, történelmi lépés az EU külpolitikájának kialakulásában és fejlődésében.

Különösen üdvözlöm a jelentésnek azt a passzusát, amely hangsúlyozza a nagyobb politikai összhang biztosításának fontosságát az EU külügyi tevékenységeinek egészében, az EKSZ és a tagállamok diplomáciai szolgálatai közötti konzultációk révén. Ezzel el lehet kerülni a felesleges kétszeres munkát, egyúttal biztosítani lehet a hosszú távú következetességet az EU stratégiai érdekeinek és alapvető értékeinek külföldi népszerűsítésében.

 
  
MPphoto
 

  Diane Dodds (NI) . – Elnök úr, ellene szavaztam ennek a jelentésnek. Bár a jelenlévők közül sokan bizonyára el vannak ragadtatva az EKSZ létrehozásától mint az Unió felé vezető út újabb mérföldkövétől, az Egyesült Királyság választói egyre dühösebbek a nemzeti szuverenitás megnyirbálásától, és meg vannak rökönyödve attól az ötlettől, hogy az Egyesült Királyság külpolitikáját alá kellene – vagy alá lehetne – rendelni valakinek, akit nem a brit lakosság választott meg.

Külügyminiszterünk most azt ígéri, hogy szoros együttműködésben fog dolgozni a főképviselővel, mert az EKSZ jelentős hatással lesz Európa globális szerepének jövőbeni sikerére. A helyzet iróniája bizonyára az Egyesült Királyság adófizetőinek sem kerüli el a figyelmét, hogy ugyanez a kormány, miközben a minisztériumoktól a minisztériumi kiadások 40%-os lefaragásából származó hatások kimutatását kéri, jóváhagy egy becslések szerint 900 millió eurós költségű szolgálatot, amelyre a brit adófizetőknek sem szükségük, sem igényük nincsen. Azok közülünk, akik 2008-ban elvből ellenezték az EKSZ létrehozását, továbbra is ellenzik.

 
  
MPphoto
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE) . – (FI) Elnök úr, az Unió Külügyi Szolgálatának létrehozásáról szóló szavazás során azokat a módosításokat támogattam, amelyek a nemzeti parlamenteknek a szolgálat felügyeletébe való bevonásával foglalkoznak. Egyéb esetekben a képviselőcsoportom által a kérdésről kialakított állásponttal összhangban szavaztam. Az igény nyilvánvaló: ideje, hogy az EU határozottabb elismertséget nyerjen, nemcsak globális fizetőként, hanem globális szereplőként is. A változásra szükség van, amit jól mutatott az ENSZ legnagyobb finanszírozójaként történt szerepvállalásunk (amelynek ténye jobbára észrevétlen maradt).

Emellett remélem, hogy ennek a szerepnek a megváltozása az ENSZ Biztonsági Tanácsának felépítésében is tükröződni fog. Remélhetőleg az ehhez hasonló nemzetközi szervezetek képesek lesznek felülvizsgálni a jelenlegi globális struktúrákkal kapcsolatos fogalmaikat.

 
  
MPphoto
 

  Inese Vaidere (PPE) . – (LV) Köszönöm, elnök úr. Az Európai Külügyi Szolgálat lehetőséget kínál arra, hogy az európai uniós külpolitikát hatékonyabbá, egységesebbé és stratégiailag koherensebbé tegyük. Legfőbb ideje, hogy bebizonyítsuk, tudunk összehangoltan együtt dolgozni, és nem lett kisebb a befolyásunk a világban. Az Európai Külügyi Szolgálat az egész Európai Unió közös álláspontját fogja képviselni. Az egyes tagállamok érdekeinek és érzékeny pontjainak figyelembevétele és harmonizálása nélkül azonban a Szolgálat nem lesz képes hatékonyan működni. Ennek a gyakorlatnak az Európai Unió külpolitikájában prioritássá kell válnia. A megfelelő földrajzi képviseletnek egyértelmű alapelvként kell érvényesülnie a Szolgálat kialakításában. Tevékenységének legelső napjaitól kezdve biztosítanunk kell a tagállamok diplomáciai testületeinek szakszerű és arányos képviseletét a Szolgálatnál. A bevezetett kompromisszum – az érdemi képviselet – különleges felelősséget helyez e Szolgálat megalapítására, annak érdekében, hogy valamennyi tagállam valóban megfelelően képviseltesse magát az újonnan alakult Szolgálatnál. Hálás vagyok Brok úrnak a jelentéssel kapcsolatban végzett kitűnő munkájáért. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Elnök úr, egy olyan határozatot hoztunk ma meg, amely fel fogja gyorsítani az Európai Külügyi Szolgálat létrehozását. Szeretném felhívni a figyelmet néhány fontos problémára, amelyeket figyelembe kell vennünk.

Először is, a külpolitikát sok másik területtel kell koordinálni, és egy globalizált világban nehéz különválasztani például a fejlesztéspolitika, a kereskedelempolitika, a globális pénzügyi intézmények működése vagy a gazdasági ügyek terén folyó munkától. Másodszor, az EU diplomáciai szolgálatának az Unió jellegét kell tükröznie. A fontos szabályozási, ellenőrzési és költségvetési funkciókért való felelősség az Európai Parlamentre hárul. Harmadszor, az EKSZ ellenőrzésével kapcsolatos bizonytalan helyzet komoly aggodalomra ad okot. Ez akár egy újabb uniós intézmény létrehozásához is vezethet. Negyedszer, a tagállamok diplomáciai szolgálataival való együttműködés formáit illetően hiányoznak az egyértelműen meghatározott hatáskörök. Ötödször és befejezésül, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a jó diplomácia felépítése sokéves munka. Az EKSZ-nek az Európai Unió értékeire és identitására kell építenie.

Végezetül azt szeretném mondani, hogy az Uniónak világszinten jobban fel kellene készülnie a válságkezelésre, és a polgári és katonai képességek a … területén...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE) . – (FI) Elnök úr, azért szavaztam az Európai Külügyi Szolgálatról szóló jelentés mellett, mert tudom, hogy ez a Lisszaboni Szerződés, a Reformszerződés eredménye. Ennek ellenére van pár kérdésem és aggályom ezzel az új szolgálattal kapcsolatban. Még a kezdet kezdetén, amikor elkezdődött az összeállítása, azt mondták, hogy költségsemleges lesz. Most azonban mindnyájan jól tudjuk, hogy az európai adófizetőknek nagyon is sokba fog kerülni.

A főképviselőnek nyilvánvalóan szüksége van forrásokra. Mindazonáltal amikor új intézményeket, új rendszereket hozunk létre, érdemes mindig már az elején kimondani, hogy miről szólnak, hogy ne keltsük azt a benyomást, hogy olyasmi alapján lépünk előbbre, amit akár kegyes hazugságnak is lehetne tekinteni.

Én ebben azt találom aggályosnak, hogy e szolgálat következtében a nagy tagállamoknak még az eddiginél is nagyobb beleszólásuk lesz az ügyekbe. Ezért remélem, hogy amikor kiválasztják a szolgálaton belül a különböző pozíciókat betöltő embereket, sikerül elérni, hogy Európa egésze viszonylag igazságosan képviseltesse magát, és hogy az európai nemzeti parlamentek szintén szerepet játszhassanak benne. Így biztosíthatnánk, hogy a szolgálat működése pártatlanabb legyen.

 
  
MPphoto
 

  David Martin (S&D) . – Elnök úr, üdvözlöm a Külügyi Szolgálatról szóló szavazást, de most, hogy a szavazás már megtörtént, úgy vélem, fontos lenne az eljáráson és struktúrákon túllépve ténylegesen továbbhaladni a Szolgálat munkájával. Fontos, hogy Catherine Ashton – most, hogy már megvan a csapata – működésbe hozza az alapvető európai értékeket.

Az emberi jogokat kell a legfőbb ügynek tekintenie. Konkrétan azt ígérte, hogy minden külső irodában lesz egy emberi jogi referens. Ezt teljesítenie is kell, de kell egy olyan struktúra is, amelyen keresztül ez a referens jelentést tesz a központ felé, hogy így biztosítsunk egyfajta összekapcsolt kormányzást a tekintetben, ahogyan az Európai Unió az emberi jogokkal foglalkozik.

Pillanatnyilag sok országgal – nem utolsósorban Kínával – olyan emberi jogi párbeszédet folytatunk, amely tökéletesen értelmetlen. Ahhoz, hogy a Külügyi Szolgálat érdemesnek bizonyuljon a ráfordított pénzre és erőfeszítésre, el kell kezdenie teljesíteni az európai értékek, és különösen az emberi jogok terén.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, van valami különös, már-már megható ezekben az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról szókló vitákban, mintha az Európai Uniónak nem lenne már most is teljes, diplomáciai szolgálatot ellátó apparátusa. Menjenek el bármelyik harmadik országba, mindenhol megtalálják az uniós nagykövetséget, amely ott tornyosul az összes tagállami követség felett. Az Európai Unió diplomáciai testületei már kiszorították a nemzeti szolgálatokat. Ashton bárónő fizetése nagyjából kétszerese a brit külügyminiszter, William Hague fizetésének, és a külügyminisztériummal összehasonlítva körülbelül hússzor akkora költségvetés felett rendelkezik.

Bizonyos értelemben ez nem is lenne olyan rossz, ha az Európai Unió közös külpolitikája bizonyíthatóan felette állna a tagállamok által folytatottnak, de ez nincs így. Mit tesz az Unió? Elszigeteli Tajvant és összebújik pekingi zsarnokokkal, nem hajlandó foglalkozni a Castro-ellenes kubai disszidensekkel, törleszkedik a teheráni ajatollahokhoz és pénzeli a Hamászt. Úgy vélem, ennél azért csak tudnánk jobban csinálni. A világon mi vagyunk a negyedik legnagyobb katonai hatalom és az ötödik legnagyobb gazdaság. Szerintem saját külpolitikánkat tudjuk úgy irányítani, hogy megfeleljen a saját érdekeinknek!

 
  
MPphoto
 
 

  Ingeborg Gräßle (PPE) . – (DE) Elnök úr, négy okból szavaztam a Brok-jelentés ellen. A szolgálat felépítésének számos hiányossága van, és ezeket részleteikben továbbra is nagyon aggályosnak találjuk.

A második ok az, hogy az Európai Unió nagykövete a jövőben bizottsági pénzalapokkal fog gazdálkodni. Ez számos veszélynek teszi ki ezeket a pénzalapokat, és az ilyen kockázatok elleni biztosítékok még mindig teljesen tisztázatlanok.

A harmadik ok a Parlament jogainak feladása egy tanácsi rendeletben. Tényleges társdöntéshozók vagyunk ebben az eljárásban, mégis megengedtük, hogy a tanácsi rendelet vetítse előre a parlamenti jogainkat. Ezért ami az én dossziémat – a költségvetési rendeletet – illeti, azt szeretném mondani, nem tekintem úgy, hogy engem a mai döntések kötnének.

A negyedik ok az a kérdés, hogy valójában hogyan kezeljük egymást a Parlamentben. A legutóbbi parlamenti ciklusban elfogadtunk egy parlamenti reformot, valamint több eljárást, amelyeket most mind lábbal tiportunk, akár az Elnökség és az elnök jóváhagyásával is. Minek végzünk parlamenti reformot, amely eljárásokat ír elő, ha – amikor számítana – megsértjük ezeket az eljárásokat, és nem tartjuk be őket?

Ezen okokból kifolyólag nem tudok a jelentés mellett szavazni.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Koszovó (B7-0409/2010)

 
  
MPphoto
 

  Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) A Koszovóról szóló állásfoglalás kérdésében az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoporttól eltérően szavaztam. Sajnos nem volt más választásom, mint hogy a szöveg ellen szavazzak.

Ebben az állásfoglalásban szerepel számos olyan alapkérdés, amellyel egyetértek, és amelyet, úgy vélem, mindnyájan támogathatunk. Koszovó lakosainak életképes demokrácia kell, tisztességes, pártatlan bírósági rendszerrel és a korrupciótól mentes társadalommal, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat, és különösen a kisebbségek jogait. Dióhéjban tehát, tartós stabilitást és gazdasági fejlődést szeretnék látni Koszovó tartományban, a Nyugat-Balkán európai kilátásainak részeként.

Én azonban olyan országból származom, amely nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Ebből a szempontból nézve ebben a szövegben számos, az állam jellemzőire vonatkozó utalást – ilyen például az ország, a kormány, az állampolgárok, a határok stb. – elfogadhatatlannak találok.

Sajnálom, hogy nem vették nagyobb mértékben figyelembe azoknak az országoknak az álláspontját, amelyek nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

 
  
MPphoto
 

  María Muñiz De Urquiza (S&D) . – (ES) Elnök úr, mint más alkalmakkor már jeleztük, a spanyol szocialista küldöttség egy szavazatát sem lehet úgy értelmezni, mint a koszovói függetlenség egyoldalú kinyilvánítása – implicit vagy explicit – nemzetközi elismerésének elfogadását.

Ehhez hasonlóan ellenszavazatunkkal szeretnénk kifejezni, hogy ellenezzük, hogy a Parlament azt kéri az Európai Unió tagállamaitól, hogy adjanak nemzetközi elismerést egy területnek, amelynek elszakadását nem támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy határozata vagy a felek közötti megállapodás. Határozottan kijelentjük, hogy az érvényes nemzetközi jogot az határozza meg, ami az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99. sz. határozatában megállapításra került.

Nem kérdőjelezzük meg azonban az európai kilátásokat a Balkán és lakosai számára, és hiszünk abban, hogy a régiók közötti párbeszéd – amint azt a Tanács spanyol elnöksége a Szarajevóban június 2-án tartott magas szintű konferencián ösztönözte – hatékony út lehet ennek elérésére.

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr, én az állásfoglalás mellett szavaztam. Szeretném kifejezni elismerésemet amiatt, hogy az Európai Parlament párbeszédet folytat a Bizottsággal és a Tanáccsal Koszovó jövőjének roppant fontos kérdéséről.

Koszovó tekinthető a bonyolult balkáni politikai kirakó utolsó darabjának. Éppen ezért létfontosságú, hogy ezt a darabot a megfelelő helyre tegyük, és a folyamatot harmonikusan, békésen bonyolítsuk le. Koszovó függetlenségét már 69 ország, köztük 22 EU-tagállam is elismerte. Fontos megjegyezni, hogy a Balkán országai számára az uniós integráció kilátásai jelentik a legerősebb ösztönzőt a szükséges reformok végrehajtásához, egyben pedig a regionális stabilitáshoz is hozzájárulnak.

Koszovó nem kivételes eset. Ha tehát le akarjuk horgonyozni Koszovót Európában, és biztosítani akarjuk a regionális stabilitást a Balkánon, létfontosságú, hogy közös megközelítést alakítsunk ki a régió egészével, és különösen Koszovóval szemben.

 
  
MPphoto
 

  Bernd Posselt (PPE) . – (DE) Elnök úr, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport előadójaként szeretnék köszönetet mondani Lunacek asszonynak a nagyszerű együttműködésért. A ma elfogadott szöveg sokkal jobb, mint amelyik a bizottságtól érkezett, mert a szövegben világossá tettük, hogy Koszovó felosztása nem tartozik a választási lehetőségek közé. Ez egy kritikus pont. Követeltük – ahogyan már a bizottság által készített tervezetben is –, hogy a fennmaradó öt tagállam ismerje el Koszovót. Ez a logikus lépés, mert az Európai Parlament már 2005-ben és 2007-ben is háromnegyedes többséggel hívott fel Koszovó elismerésére. A legtöbb tagállam ezt már megtette.

Ezért szükséges, hogy világosabbá tegyük a helyzetet, mert egyértelműen ki kell mondanunk, hogy Koszovó jogállásáról nem lesznek új tárgyalások. Panzeri úrtól, akit igen nagyra tartok, ma idézték a médiában azt a kijelentést, hogy pártolja a jogállásról szóló tárgyalások felújítását. Ez nagyon veszélyes lenne, ezért alapvető fontosságú, hogy itt tiszta helyzetet teremtsünk, és ez a jelentés megerősíti Koszovó oszthatatlanságát és elismerését, valamint Koszovó bevonását az átvilágítási eljárásba, más szóval az előcsatlakozási stratégiába.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, az európai projekt a Párizsi és a Római Szerződés legelső napjaitól fogva a szabadság és a demokrácia fölé emelte a szupranacionalizmus célját, és – őszintén szólva – exportálja is az ideológiáját. Tényleges protektorátust tartunk fenn Koszovóban, ahogy Boszniában is, pusztán azzal a céllal, hogy egyben tartsunk egy többetnikumú államot.

A koszovói függetlenséget az elsők között támogattam. Számomra teljesen tiszta ügynek tűnt, hogy ha egy népszavazáson az emberek több mint 90%-a az önkormányzat mellett szavaz, akkor azt meg kell adni nekik. Bizonyos azonban, hogy ezt az elvet a területen belül élő nemzeti kisebbségekre is ki kell terjesztenünk, és törekednünk kell az etnográfiai határokra – más szóval, meg kell engednünk a szerb lakosságnak, akik a tulajdonképpeni Szerbia határai mentén egy tömbben élnek, hogy jogilag is azt tegyék, amit a gyakorlatban tesznek, és a kormányzatukat saját honfitársaik alkossák.

A szupranacionalizmus és a demokrácia között ellentét van. Egyben lehet tartani egy többetnikumú államot – ilyen volt a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, ilyen volt a Török Birodalom, a Habsburg Birodalom és a Szovjetunió is –, de amint az emberek választási jogosultságot kapnak, a demokratikus önrendelkezésre fognak szavazni. Ezt el kell ismernünk.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Albánia (B7-0408/2010)

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr, én is az állásfoglalás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, még egyszer nyomatékosítanunk kell, hogy támogatjuk a balkáni régió országainak európai integrációs törekvéseit a stabilizációs és társulási folyamat keretében.

Albánia bizonyosan olyan ország, amely kézzelfogható előrehaladást ért el a reformfolyamat terén. Ugyanakkor ennek az országnak többet is kell tennie azért, hogy közelebb kerüljön az EU normáihoz és csatlakozási kritériumaihoz. Jelentősebb erőfeszítésekre van szükség a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítása és az ország fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. A 2009. júniusi parlamenti választásokat követő politikai válság sajnálatra méltó. Világosan jeleznünk kell albán partnereinknek, hogy a szilárd demokratikus rendszer gerincét a teljes mértékben működőképes képviseleti intézmények alkotják – közülük is a parlament a legfontosabb –, és az uniós integrációnak talán ez a legfontosabb politikai kritériuma.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernd Posselt (PPE) . – (DE) Elnök úr, Albániában a volt kommunista szocialisták próbálják destabilizálni a sikeres kormányt. Ez olyan dolog, amit el kell utasítanunk, de sajnos most pontosan ugyanerre tesznek kísérletet Macedóniában is. Két nappal ezelőtt az országban működő szocialista ellenzék vezetője, Crvenkovski úr járt itt a Házban. Bizalmas tárgyalásokat folytatott Füle biztossal, majd ezt követően – az EU valamennyi szabályával ellentétesen – sajtóközlemény jelent meg ezekről a belső megbeszélésekről, azt állítva, hogy a biztos egyetértett azzal, hogy joga van folytatni a belpolitikai polémiáit. Ez nem így volt, és ezt tegnap Füle úrnak is megmondtam. Egy EU-biztossal nem szabad visszaélni a szocialista propaganda céljára és belpolitikai célokra.

A macedón kormány demokratikus legitimitással rendelkezik. Első osztályú munkát végez, és igyekszik elindítani az országot az európai uniós tagság felé vezető úton. Az ellenzéknek joga van tiltakozni, de nincs joga ehhez visszaélni az Európai Unióval.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: A kirgizisztáni helyzet (B7-0419/2010)

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr, azért szavaztam az állásfoglalás mellett, mert szeretnék csatlakozni kollégáimhoz, és elítélni a Kirgizisztánban múlt hónapban kirobbant erőszakot.

Sajnálatos, hogy fegyveres kirgiz férfiak százai tomboltak az utcákon, és célpontjaikat etnikai alapon megválasztva civilekre lőttek és üzleteket gyújtottak fel. Szeretném kifejezni részvétemet a körülbelül 300 halálos áldozat és a 2000 sebesült vagy kórházi ápolásra szoruló családjának. Fontos, hogy az EU továbbra is nyomást gyakoroljon a kirgiz hatóságokra, hogy folytassák le az erőszakos cselekmények hiteles, pártatlan és független kivizsgálását.

 
  
MPphoto
 
 

  Inese Vaidere (PPE) . – (LV) A Kirgizisztán déli részén júniusban történt etnikai agresszió következtében emberek százai vesztették életüket, több ezren megsebesültek és tízezrek kényszerültek lakóhelyük elhagyására. Ez arról tanúskodik, hogy az Európai Uniónak Közép-Ázsiában aktívabban részt kell vennie e folyamatok rendezésében. A Kirgizisztánnak nyújtott segélyeknek az embereket kell célba venniük, nem egy bizonyos kormányt. A kirgizisztáni nagykövet, Azilov úr még a közép-ázsiai küldöttség június 22-i találkozóján is ragaszkodott ahhoz, hogy az erőszak nem etnikai tisztogatás volt, valamint hogy a külföldi média nem adott tárgyilagos értékelést a helyzetről. Üzbegisztánnak más véleménye van ebben a kérdésben. Mint a jelentés jelzi, Kirgizisztánban sok emberi jogi aktivistát megfelelő indok nélkül vettek őrizetbe. Ezeket a tényeket szem előtt kell tartani, amikor értékeljük az Európai Uniónak a fennálló kirgizisztáni politikai hatalommal szembeni stratégiáját. Ezzel párhuzamosan a régió más államaival is tárgyalásokat kell folytatni, különösen Kirgizisztán szomszédaival, Oroszországgal és Kínával. Az említett országoknak ugyancsak nagy befolyásuk van ebben a régióban. A jelentés felszólítja Kirgizisztán kormányát, hogy folytassa le a konfliktus hiteles, felelős kivizsgálását, esetleg külföldi megfigyelők jelenlétében. Ezért támogatom ezt a jelentést, mivel a vizsgálatra égetően nagy szükség van. Köszönöm.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Az AIDS/HIV, tekintettel a XVIII. AIDS-konferenciára (2010. július 18-23., Bécs) (RC-B7-0412/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Záborská (PPE) . – (SK) Az Európai Unió által – különösen az afrikai államokban – folytatott aktív politika közel harminc éve után a ma benyújtott jelentés a HIV/AIDS-fertőzöttek számának növekedéséről számol be. A jelentés szerint csak 2008-ban újabb 2,7 millió ember fertőződött meg. Az EU már eurómilliárdokat fektetett be, a fertőzöttek száma mégis egyre nő.

Azt szeretném kérdezni, hogy ez elég ok annak meggondolására, hogy véletlenül nem csinálunk-e valamit rosszul. Már eltelt 30 év? Úgy tűnik, az óvszerek osztogatása nem ér annyit a HIV/AIDS terjedése ellen, mint a partnerek közötti hűség.

Az abortuszhoz való jog sem megoldás, mivel az orvosok már tudnak gondoskodni arról, hogy a HIV vírussal fertőzött nők egészséges gyermeket szülhessenek. Afrikai barátaink gyakran azt mondják nekünk: „Nem elég, hogy szegények vagyunk, azt akarjátok, hogy kevesebben is legyünk.”

A szexuális és reproduktív jogok politikája nem fog segíteni Afrikán. Az Európai Bizottságot ezért arra szeretném kérni, hogy készítsen értékelést a HIV/AIDS elleni küzdelemre fordított pénz felhasználásának hatékonyságáról.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: A kazettás bombákról szóló egyezmény 2010. augusztus 1-jei hatálybalépése és az EU szerepe (RC-B7-0413/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) Jobbnak láttam tartózkodni ennek az állásfoglalásnak az ügyében, mivel a szöveg 2. cikkében – ahol Romániát is megemlítik – megjelölt határidő túl korlátozó lehet a hagyományos fegyverek bizonyos típusainak tilalmáról szóló egyezményről Genfben folytatott tárgyalások kontextusában.

Úgy vélem, az ENSZ mechanizmusa megfelelő többoldalú keretet biztosít a kazettás bombák rendszerét szabályozó nemzetközi jogi eszköz vizsgálatához és a róla folyó tárgyalásokhoz, egy olyan időpontban, amikor a tárgyalásokban 110 állam vesz részt.

 
  
  

Jelentés: George Lyon (A7-0204/2010)

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök úr, a közös agrárpolitika egy sikertörténet. Ezért örömmel láttam széles körű támogatottságát a Parlamentben, mivel máris sok mindent sikerült elérnünk: először is a lakosság stabil élelmiszer-ellátását, másodszor a kultúrtájak fenntartását és megóvását, harmadszor pedig a fontos erőforrások megújulását, valamint a környezet és a növény- és állatvilág védelmét.

Természetesen vannak új és jövőbeni feladatok is. Ezek közé tartozik a környezetbarát növekedés, a megújuló energiaforrások és a világszintű éhezés elleni fellépés. A közös agrárpolitikával bizonyos fokig egy olyan munkahelyforrást teremtünk az EU egész területén, amely független a vállalkozás méretétől vagy formájától. A Lyon-jelentés rendkívül jól meghatározza a közös európai agrárpolitika ezen feladatait, és egyértelműen elismeri a közös agrárpolitika két pilléren nyugvó struktúráját. Most együtt kell dolgoznunk azon, hogy megfelelő pénzügyi forrásokat biztosítsunk ezekhez a politikai feladatokhoz.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, azért szavaztam a Lyon-jelentés mellett, mert egyetértek az előadóval abban, hogy olyan közös agrárpolitikát kell megfogalmazni, amely egyrészt folytatja az elmúlt években lezajlott széles körű reformfolyamatot, másrészt pedig konkrét, innovatív megoldásokat tud adni az elkövetkező években nagy számban várható kihívásokra.

Valójában úgy vélem, hogy a jelentésben bemutatott öt alapvető elem – azaz az élelmiszerbiztonság, a fenntarthatóság, az Európa egész területére kiterjedő mezőgazdaság, a biológiai sokféleség és a környezetvédelem, végül pedig a környezetbarát növekedés – kitűnő kiindulópont egy olyan jövőbeni közös agrárpolitika garantálásához, amely figyelembe veszi a folyamatban lévő gyors fejlődést, nemcsak Európában, hanem – sőt, még inkább – világszerte.

 
  
MPphoto
 

  Christa Klaß (PPE) . – (DE) Elnök úr, az európai agrárpolitika jövőjéről szóló Lyon-jelentéssel lehetővé tettük az egyértelmű véleményalkotást, és világos, alkalmazható normákat adtunk a Bizottságnak.

Én a jelentés mellett szavaztam, és örülök, hogy itt a Házban széles körű támogatást nyert. Az egészséges környezet, az egészséges élelmiszerek, valamint a mezőgazdasági termelésben az előrelátás és a fenntarthatóság iránti igény növekedésével az Európai Uniónak arra is fel kell készülnie, hogy előmozdítsa és támogassa ezeket az alapvető területeket.

Európának kötelessége, hogy polgárai számára garantálja az élelmezésbiztonságot. Mivel területén az éghajlat természettől fogva kedvező, Európának az is a felelősségei közé tartozik, hogy világszerte biztosítsa az emberek élelmiszer-ellátását. Ezen a téren azonban az Európai Uniónak jobban és koherensebben együtt kell dolgoznia a világ többi részével. Európának megfelelő megélhetést kell garantálnia a vidéki közösségek számára. Egy dolgot kell szem előtt tartanunk: szükség esetén importálhatnánk is élelmiszert, de nem úgy, hogy az megfeleljen saját feltételeinknek. Az egészséges környezetet itt kell megtermelnünk és fenntartanunk. Mezőgazdasági termelőinknek tisztességes bérre van szüksége.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Támogattam ezt a jelentést. Azt szeretném mondani azonban, hogy pártolom a részleges intervenció fenntartását a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági piacokon. Ez nem ellentétes a szabadpiaci elvekkel.

Több figyelmet kell fordítanunk a vidéki területek fejlesztésére, az infrastruktúra bővítésére, az oktatási ügyekre és a demográfiai helyzetre. A fiatal gazdálkodók száma továbbra is csökken, ugyanakkor az idősebb mezőgazdasági termelők száma egyre nő. Az életkörülmények és az életszínvonal a gazdaságokban és a vidéki területeken sokkal alacsonyabb – sokkal alacsonyabb és sokkal rosszabb –, mint a városi területeken. Ráadásul a mezőgazdasági termelést folytató családok jövedelme körülbelül 60%-a azon családokénak, akik más módon tartják el magukat. A mezőgazdasági termelők tiltakozásokat is tartottak emiatt.

Összefoglalva: a mezőgazdaság és a vidéki területek fenntartható fejlődésére kell törekednünk.

 
  
MPphoto
 

  Inese Vaidere (PPE) . – (LV) Köszönöm, elnök úr. Támogatom ezt az állásfoglalást, mert a közös agrárpolitika jövőjére nézve számos olyan előfeltételt hangsúlyoz, amelyek támogatásra érdemesek. Nyomatékosítja, hogy a politika finanszírozását meg kell őrizni, legalább a következő hosszú távú pénzügyi időszakra. Másodsorban előírja, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetéseket teljes mértékben az Európai Unió költségvetéséből kell finanszírozni. Harmadrészt hivatkozik a tisztességes verseny biztosítására, amely az ideiglenes közös agrárpolitikának jelenleg a legfőbb hiányossága. Bár hazám, Lettország jó ideje az Európai Unió tagállama, mezőgazdasági termelőink körülbelül 90 euró támogatást kapnak hektáronként, míg a görög termelőknek nagyjából 550 eurót, a német és francia termelőknek több mint 300 eurót fizetnek ki hektáronként. Ezek a bomlasztó egyenlőtlenségek torzítják a versenyt és az egész európai uniós piacot. Ráadásul az ilyenek növelik a különbséget az új és a régi tagállamok között, figyelmen kívül hagyják a kohézió elveit, késleltetik a végrehajtásukat és gátolják az országok gazdasági fejlődését. Az új politikát igazságosan kell összeállítani, egyenlő értékű támogatással, hogy megszüntessük a bomlasztó egyenlőtlenségeket, és az Európai Unió egész területén biztosítsuk a tisztességes versenyt.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE) . – (FI) Elnök úr, meg kell mondanom, hogy a Lyon-jelentés mellett szavaztam. Néhány kérdésben voltak – talán ez rá a jó szó – nemzeti fenntartásaim, vagy egy kicsit másképp szavaztam. Be kell látnunk, hogy bár Lyon úr ezen javaslata igazán kitűnő és átfogó javaslat az Európai Unió mezőgazdaságára és annak reformjára nézve, a közös agrárpolitika nem minden tekintetben alkalmazható minden helyzetre. Ezt olyan emberként mondom, aki egy kis nemzetet képvisel, Finnországot, ahol a mezőgazdasági tevékenység feltételei nagyon mások, mint a nagy tagállamokban, például Franciaországban és Németországban. Ezért vezettem be néhány eltérést a szavazáskor.

Remélem, hogy az Európai Parlament és az Unió a jövőben nagyobb figyelmet tud majd fordítani a kisüzemi mezőgazdaságra is, a kis országokra és az azokban művelt mezőgazdaságra, mivel a mezőgazdaság bizonyos értelemben a nemzet életbiztosítása. Minden tagállamnak szüksége van a saját mezőgazdaságára, és biztosítania kell annak megóvását.

 
  
MPphoto
 

  David Martin (S&D) . – Elnök úr, ellene szavaztam a Lyon-jelentésnek, mivel a kormányok szerte Európában mindenhol lefaragják a költségvetésüket. Az Egyesült Királyságban az ápolók és a tanárok bér- és nyugdíjcsökkentésre számíthatnak. A rendőrségnél létszámleépítés zajlik, és foglyokat helyeznek szabadlábra azért, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy eltartsuk őket a börtönben. Mégis itt, az Európai Parlamentben az Egyesült Királyság kormányát alkotó konzervatív és liberális pártok képviselői valahogy el tudják rendezni magukban, hogy megszavazzák a mezőgazdasági termelési kiadások fenntartását 2013-ig, illetve 2013 után a 2013-as szinteken.

Ezt teljességgel elfogadhatatlannak találom. Szerintem téves elgondolás, hogy a mezőgazdasági közösséget úgy körül kellene bástyázni, ahogy a társadalom semmilyen más szegmensét nem. Ha a köztisztviselőknek jogosan kell szembenézniük a jövedelmük csökkenésével, akkor a társadalom más tagjai esetében ugyanígy jogos, hogy ugyanilyen csökkentésekkel szembesüljenek. Az Egyesült Királyság kormánya és a kormányok Európa-szerte azt mondják, hogy ez mindannyiunk ügye. Ha mindannyiunk ügye, mindnyájunknak együtt kell viselnünk a terhet.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR) . – Elnök úr, szerintem az ember könnyen megérti, hogy amikor az európai politikai vezetők a második világháború végén meglátták a háború pusztította országukat, miért akarták támogatni az élelmezésbiztonság gondolatát és a közös agrárpolitikát.

Ha azonban megvizsgáljuk ezt a politikát 60 évvel később, nézzük meg, hogy mibe kerül ez az EU polgárainak. Nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy a polgárok háromszor fizetnek: egyszer adóban, hogy megfizessék a bürokráciát, még egyszer adóban, hogy kifizessék a támogatásokat, utána pedig az üzletekben megfizetendő magasabb árak formájában. Ahelyett, hogy a közös agrárpolitika reformjáról beszélünk, egyértelműen a megszüntetésére kellene törekednünk. A KAP elvetése lehetővé tenné, hogy a hatékony mezőgazdasági termelők boldoguljanak. Az adófizetők ezáltal többet tarthatnának meg a saját pénzükből, és hasznosabban költhetnék el ezt a pénzt, a fogyasztók pedig alacsonyabb árakkal találkoznának.

A reform nem elég – ideje leselejteznünk a közös agrárpolitikát.

 
  
MPphoto
 
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE) . – (FI) Elnök úr, én a Lyon-jelentés mellett szavaztam. Kiegyensúlyozott jelentés, és garantálja, hogy az emberek Európa minden részén részt vehessenek a mezőgazdaságban és az élelmiszertermelésben, ezáltal biztosítva a polgárok élelmiszer-ellátását.

Néhány ponton képviselőcsoportomtól eltérően szavaztam, mert úgy gondolom, hogy bizonyos helyzetekben szükségünk van a piacszabályozásra és a beavatkozásra. Ezek az élelmiszer-ellátás, valamint a fenntartható fejlődés garantálása érdekében szükségesek.

 
  
  

Jelentés: Alain Cadec (A7-0207/2010)

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök úr, én a jelentés mellett szavaztam, és ezzel kapcsolatban két dolog különösen fontos volt számomra. Az első környezeti, szociális és minőségi jellegű. E tekintetben fontos, hogy a behozott termékek ugyanazoknak a követelményeknek tegyenek eleget, mint az Európai Unión belül előállított termékek, mert mi értelme fenntartható gazdálkodást folytatnunk a halállományunkkal, ha utána kereskedelmi partnereink szinte teljesen kiirtják az állományt a világ óceánjaiban?

A második szempont gazdasági jellegű. Ha az önellátás az EU-n belül csak 40%-os, és a globális piacokon veszélyben van a halállomány, akkor nyilvánvaló, hogy itt ugyancsak különösen jó lehetőség nyílik az akvakultúra számára. Fejlesztenünk kell ezt a gazdasági ágazatot, tudományos támogatással kell ellátnunk és mindenekelőtt fenntartható módon kell felépítenünk, mert az akvakultúrában is vannak munkahelyek, ahogyan végső soron az Európai Unió számára is hozzáadott értékkel bír.

 
  
MPphoto
 

  Inese Vaidere (PPE) . – (LV) Köszönöm. Ez a jelentés hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni az Európai Unió halászatának ökológiai és gazdasági életképességét, beleértve a part menti vizekben folytatott állandó mennyiségű, nem ipari jellegű halászatot, és azt a típust, amely hozzájárul az érintett régió kulturális identitásának megőrzéséhez, a termelési lánc egészét lefedve munkahelyeket, valamint megbízható, jó minőségű terméket biztosít. A valóság sajnos az, hogy a lett halászok olyan szűkös kvótákat és olyan csekély európai uniós támogatást kapnak, hogy gazdaságilag jobban megéri, ha leselejtezzük a hajókat és beszüntetjük a halászatot. Ez tényleg tragikus helyzet, hiszen a gazdaság egyik hagyományos ágazata pusztul el egy 550 km tengerparttal rendelkező országban. A kisipari halászat egészének kárt okoz az Európai Unió azon politikája, amely támogatja a gyakran környezetkárosító halászati gyakorlatokat folytató ipari termelőket. Emiatt támogattam ezt a jelentést, amely a jelenlegi helyzet megváltoztatására szólít fel.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – (GA) Elnök úr, mellette szavaztam Alain Cadec szép jelentésének, és korábban jelen voltam a parlamenti vitán, de nem volt idő a „catch the eye”-ra, úgyhogy ezt a lehetőséget szeretném megragadni, hogy mondjak egy pár szót.

Először is, az Európai Unió elsődleges kötelessége, hogy gondoskodjon saját polgárairól, különösen ami a halászati ágazatot illeti, mivel évek óta részesei ennek, őseik pedig több száz vagy ezer éve ezzel foglalkoztak, ezért védeni kell őket.

Másodszor, az Európai Unióba behozott termékeknek ugyanolyan – vagy esetleg magasabb szintű – szabványnak kell megfelelniük, mint az Európai Unióból származó termékeknek.

Végezetül pedig sokkal többet kell tennünk az akvakultúra támogatásáért. Ez nagyban hozzájárulna a probléma megoldásához.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR) . – Elnök úr, szeretném megköszönni az eddigi türelmet Önnek és valamennyi munkatársának. Meg kell mondanom, hogy amikor először találkoztam a közös halászati politika gondolatával, azt hittem, hogy a KHP-ban a K a kommunista, nem a közös halászati politika rövidítése. Ezen a területen valójában a központi tervezés gondolata érvényesül, ahol a központi tervezők döntik el, hogy az egyes nemzetek halászai mennyit foghatnak, és ez, akárcsak a kommunizmusban, ezúttal is katasztrofális. Ez a halállomány kimerüléséhez vezetett, és a halászok közül egyre többen panaszkodnak a nekik adott kvóta hiánya miatt.

Egyértelműen itt az ideje, hogy levonjuk a tanulságokat a halállomány sikeres védelméből és megőrzéséből. Nézzük meg az Izlandon és Új-Zélandon működő, tulajdonjogokon alapuló rendszereket, ahol – mint az előző felszólaló mondta – gondoskodnak a part menti közösségekről, mivel örökre szóló jogokat kapnak, amelyeket eladhatnak, elcserélhetnek vagy továbbörökíthetnek a következő generációkra. Bizonyosan ez a legjobb megoldás, mivel sikeresnek bizonyult, és megőrizte a halállományt, szemben a közös halászati politika rendszerével, amely Európában drámai kudarcot vallott.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Alexander Alvaro (A7-0224/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) E szégyenletes megállapodás ellen szavaztunk, amely alapján az Európai Unió a „terrorizmus elleni együttműködés” megvalósítása érdekében átadja valamennyi lakosának a személyes adatait az Egyesült Államok titkosszolgálatainak. Mindazok az európai parlamenti képviselők, akik a tőkét képviselve a SWIFT-megállapodás mellett szavaztak, nincsenek tisztában a megállapodás tartalmával, nem is lehetnek, mivel csak „megbízható” európai parlamenti képviselők nyerhettek betekintést a „bizalmas” szövegbe, mialatt az Európai Parlament az elmúlt hat hónapban kétszer is visszautasította a megállapodást. Meggyőzték őket arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok kezességet vállalt arra, hogy a „titkosszolgálatok biztosítani fogják a személyes adatok védelmét”.

Az Európai Parlament a „terrorizmus elleni küzdelmet segítő” megállapodás elfogadásával demokratikusan is legitimizálja a maradi, egyéni érdekeket szolgáló, ún. euro-egységesítő politikákat. Emellett vezető szerepet vállal az állami terrorizmus és elnyomás jogi keretének intézményesítésében, és ezzel megsérti a polgárok demokratikus jogait és szabadságát. Az efféle megállapodások nincsenek tekintettel a polgári szabadságra. Ezek az intézkedések az emberek harci és ellenállási kedvének szabnak gátat, emellett az olyan baloldali mozgalmak és radikális erők ellen szólnak, amelyek nem hajlandók engedni a gátlástalan nagytőkének. Amíg a tőke, és annak politikai megnyilvánulásának megszilárdítása és védelme érdekében a munkások jogait sértő intézkedéseket hoznak, addig lesz létjogosultsága a tőke monopóliuma és a maradi követői ellen folytatott harcnak és engedetlenségnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Az Európai Parlament 2010 februárjában elutasította az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás aláírását, és a tárgyalások folytatását kérte. Azóta a megállapodás feltételei jelentősen javultak az európai polgárok érdekében. Éppen ezért most a megállapodás mellett szavaztam, különösen azért, mert hosszú távon egy egységes európai adatszerzési rendszer létrehozását teszi lehetővé. Ez a megállapodás csak ideiglenes megoldás, amely segíti az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok munkáját abban, hogy felvegyék a harcot a terrorizmus ellen, azonban semmiképpen sem tekinthető végleges megoldásnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE) , írásban. – (FR) Úgy döntöttem, hogy tartózkodom a szavazástól az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a terrorizmus elleni harc érdekében a SWIFT-rendszeren keresztül banki adatok átadásáról szóló megállapodás kérdésében. A megállapodás nagy előrelépést jelent a korábbi változatokhoz képest. Az Európai Parlament számos biztosítékra tett szert az európai polgárok adatainak és jogainak védelmében, miután felemelte a hangját a megállapodás hiányosságai ellen.

Mégis véleményem szerint az Europol nem megfelelő választás az adatok továbbítására. Az Europol nem független hatóság, hanem rendőrségi hivatal, és úgy vélem, nem alkalmas arra, hogy pártatlanul ellássa az egyesült államokbeli hatóságok által elküldött adatküldési kérelmek teljesítését. Tekintettel arra, hogy bizalmas személyes adatok átadásáról van szó, nem szavazhattam a megállapodás mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Tény, hogy 2001. szeptember 11-e óta senki sem érezheti magát teljesen biztonságban. Az európai polgárok bizalma kizárólag a személyes adatok védelmét biztosító intézkedésekkel nyerhető el: fontos tehát, hogy az ilyen jellegű adatokat bizalmasan kezeljék, de az is lényeges, különösen, ha pénzügyi információkról van szó, hogy ellenőrzésükkel világszerte jelentős lépések érhetők el a terrorizmus elleni küzdelemben. Éppen ezért Alvaro képviselő megállapodásról szóló jelentése mellett szavaztam, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma augusztus 1-jétől körülbelül 200 ország csaknem 8000 pénzintézetének és bankjának pénzügyi adataihoz fér hozzá a SWIFT-rendszeren (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) keresztül. Tekintettel a szükséges biztosítékokra, például arra, hogy az európai polgároknak – többek között – lehetőséget kell biztosítani arra, hogy benyújthassák jogorvoslati kérelmüket, az Egyesült Államok polgáraihoz hasonló elbánásban részesüljenek, valamint csak bizonyos időtartamig tárolhassák az adataikat, Európa és az Egyesült Államok együttműködése ebben az esetben a globalizáció kedvezőtlen hatásainak elismerése.

 
  
MPphoto
 
 

  Emine Bozkurt (S&D) , írásban. – (NL) A PvdA (Holland Munkáspárt) európai parlamenti küldöttsége azzal a feltétellel támogatja a megállapodást, ha az európai polgárok hatalmas mennyiségű személyes adatainak továbbítása belátható időn belül véget ér. A megállapodás szövegében az szerepel, hogy a jövőben Európa is létrehoz egy rendszert a banki adatok tárolására és rendszerezésére. Ebben a rendszerben függetlenül kezelhetjük és saját ellenőrzésünk alatt tarthatjuk majd a pénzügyi adatokat, így sokkal hatékonyabban védhetjük a polgárok jogait. Az Európai Bizottság erre vonatkozóan egy éven belül javaslatot nyújt be, a saját rendszer kidolgozására pedig három év áll majd rendelkezésünkre. A viszonosság kérdésének ettől kezdve fontos szerepe lesz. Az Egyesült Államokban tartózkodó európai biztosok figyelemmel kísérhetik majd, hogyan kezelik a tengerentúlon az európai banki adatokat. Az Europol feladata lesz visszaigazolni és jóváhagyni az Egyesült Államokból származó kérelmeket. Az Európai Parlament nyomására a már megkötött megállapodást a jövőben felülvizsgáljuk. Bár nem teljesült minden elvárásunk, azt elértük, hogy az Egyesült Államok csak bizonyos korlátozásokkal férhet hozzá a személyes adatokhoz. Az új megállapodás egyensúlyt teremt majd az adatok védelméhez és a magánélethez való jog feltételei között. Eközben pedig a terrorizmus elleni küzdelem elsődleges kötelességünk marad.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Castex (S&D) , írásban. – (FR) Alvaro képviselő új SWIFT-megállapodásról szóló jelentése mellett szavaztam, amely rendelkezik azokról a feltételekről, amelyek alapján az Európai Unió a terrorizmus elleni harc érdekében a SWIFT-rendszeren keresztül banki adatokat ad át az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével ránk ruházott jogunknál fogva arra kértük a Bizottságot, hogy a feltételek újratárgyalásával mindkét fél számára előnyös megállapodás szülessen. Bár a megállapodás tartalma kielégítő, néhány pontján még mindig lehetne javítani. A megállapodás jóváhagyásával az amerikaiak nem kapnak majd szabad kezet: a Parlament a következő néhány hónapban is figyelemmel kíséri majd az eseményeket: nagy körültekintéssel jár el az Europol új jogköreinek meghatározásakor, a független washingtoni hatósági delegáció kinevezésekor, és a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program létrehozását illetően.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az új SWIFT-jelentés mellett szavaztam, mivel mindazok a biztosítékok, amelyek még néhány hónapja nem szerepeltek az Európai Parlamentnek bemutatott megállapodásban, az Európai Tanáccsal és az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat követően bekerültek az új megállapodásba. A korábbi, a banki adatok Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodáshoz képest az új megállapodás előírja, hogy az Európai Uniónak ki kell dolgoznia egy olyan rendszert, amely nem teszi lehetővé, hogy az uniós polgárok adatait nagy mennyiségben továbbítsák külső feleknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A banki adatok átadásáról szóló jelentés ellen szavaztam pontosan azért, amiért a képviselőcsoportommal az előző megállapodás megszavazásakor is nemmel szavaztunk – annak ellenére, hogy a jelentés hatására történtek „technikai” előrelépések a feltételek javítására. Az Európai Parlamentnek vissza kellene utasítania az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között létrejött megállapodást, amely meghatározza, hogy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében az Európai Uniónak át kell adnia az uniós polgárok személyes adatait az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztériumának és titkosszolgálatainak. Ellenzem, hogy a pénzügyi tranzakciók ellenőrzésére hivatkozva a Bizottság döntése alapján adatok kerüljenek az Amerikai Egyesült Államok birtokába, mivel ezzel sérül a személyes adatok védelme, és az amerikai titkosszolgálatok ilyen módon ezeket az információkat ellenőrzés nélkül használhatják fel saját céljaikra.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark (EFD) , írásban. – A UKIP Alvaro képviselő úr jelentése ellen szavazott ma, mert nem szeretnénk, ha az Európai Unió nagyobb hatáskörrel bírna a személyes adatokat illetően. Ezzel az intézkedéssel súlyosan sérülne a személyes adatok védelme. Ezek a bizalmas és magánjellegű pénzügyi adatok magánszemélyek adatai, nem pedig az Európai Unióé vagy az Európai Parlamenté.

Teljes mértékben ellene vagyunk a terrorizmus terjedésének, azonban a személyes adatok védelme alapos gyanú nélküli esetekben mindennél fontosabb. Ha az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok között megállapodás születik, annak kölcsönösen elfogadott feltételeken kell alapulnia, nem olyan egyoldalú feltételrendszeren, amelyet az Európai Unió ezzel a megállapodással jóváhagyott. Ebben a kérdésben az Európai Parlament helyett a nemzeti kormányoknak kell dönteniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Februárban a megállapodás ellen szavaztam, mivel megsértette a szükségesség és arányosság elvét, és veszélyeztette az európai pénzügyi adatok integritását és biztonságát. Ez az új megállapodás jobb, mint az előző volt. Sok előrelépés történt, az új megállapodás például pontosabban határozza meg a terrorizmus fogalmát, rendelkezik arról, hogy a SEPA (egységes eurófizetési térség) adatai nem továbbíthatók, és előírja egy az európai polgárok jogainak ellenőrzését szolgáló rendszer létrehozását. Ugyanakkor a megállapodás továbbra sem tiltja a polgárok hatalmas mennyiségű adatainak tömeges továbbítását. Nem értek egyet az Europol megbízásával, mivel nem igazságügyi vagy adatvédelmi hatóság. Az Europol csak akkor kaphatná meg a jogköröket, ha az Európai Parlament támogatásával megteremtik ehhez a megfelelő jogalapot. A megállapodás 20. cikke értelmében csökken a különféle jogok védelmének hatékonysága, amelyeket az Európai Parlament kérésére a megállapodás megfogalmazásakor már figyelembe vettek. Várom, hogy a Bizottság benyújtsa kezdeményezését a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programra vonatkozóan, amely várhatóan lehetőséget teremt arra, hogy az adatgyűjtés kizárólag az Európai Unió határain belül történjen. Ezen okok miatt tartózkodom a szavazástól, mivel a megállapodásban szereplő feltételek számomra még mindig nem elfogadhatók.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) A terrorizmus elleni küzdelem az Európai Unió egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen. Az Amerikai Egyesült Állomokkal való hatékony együttműködés, különösen az információ- és adatmegosztást illetően, nagyon fontos jelentőséggel bír a terrorizmus elleni hatékony küzdelemben, valamint a jövőbeni támadások megelőzésében és az európai polgárok biztonságának fenntartásában. Éppen ezért a jelentésben megfogalmazott intézkedések mellett szavaztam. A megállapodásban szereplő módosítások nemcsak az Európai Parlament által február 11-én, a megállapodás elutasításakor felvetett aggályokat tükrözik, hanem rendelkeznek az adatkezelés arányosságának szükségességéről is, azaz a feldolgozás, tárolás, majd ezt követően a törlés fontosságáról. Külön szeretném kiemelni azokat az adatvédelmi biztosítékokat, amelyek az új megállapodás értelmében az európai polgároknak járnak, különösen a bírósági és közigazgatási határozatok ellen benyújtható fellebbezésekhez, valamint az áttekinthetőséghez és tájékoztatáshoz való jogokat, és a lekérhető, elsősorban a terrorizmushoz vagy finanszírozásához közvetlenül kapcsolódó tevékenységekre korlátozott adatok körének meghatározását.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) Hat hónappal ezelőtt az Európai Parlament az alapvető jogok védelmezőjeként lépett fel azzal, hogy elutasította az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, a banki adatok továbbításáról és feldolgozásáról szóló, ún. SWIFT-megállapodást. A parlamenti képviselők és különösen pártunk közbenjárásának köszönhetően új megállapodás született. Az új megállapodás jelentős előrelépéseket tartalmaz, például nem teszi lehetővé az adatok tömeges továbbítását. Ennek köszönhetően az eddigieknél fokozottabban biztosítja az egyének jogainak védelmét, és elismeri a pénzügyi adatok nyomon követésének fontosságát a terrorizmus elleni küzdelemben. Ezért szavaztam az új megállapodás mellett. Mindazonáltal továbbra is különös figyelmet szentelek a következő tényezőknek: az európai adatvédelmi hatóságok előjogainak, az Europol ellenőrző hatóságként betöltött szerepének, azon polgárok jogorvoslati jogai hatásosságának, akiknek a magánélethez való joga sérült, valamint az amerikai hatóságoknak továbbított adatok relevanciája ellenőrzésének és elemzésének.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE) , írásban. – (FR) Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljából történő feldolgozásáról és átadásáról szóló megállapodás mellett szavaztam, mivel úgy éreztem, hogy a Bizottság által benyújtott új megállapodás az eddigieknél több biztosítékot kínál az Európai Unió polgárainak, különösen az adatvédelemre vonatkozóan. Úgy gondolom, hogy az adatok harmadik félnek biztonsági célból történő továbbítása során az eljárási biztosítékok és a védelemhez való jogok tiszteletben tartása mellett be kell tartani az alkalmazandó nemzeti és európai adatvédelmi szabályozást is.

Néhány hónappal ezelőtt a megállapodás első változata túlságosan pontatlannak bizonyult, és nem tartalmazott a mostaniéhoz hasonló biztosítékokat. Ezért a jelentés ellen szavaztunk. Most örülök, hogy a következő, az előrelépések érdekében tett javaslatainkat megfontolták: ezek többek között felvetik egy hasonló európai információcsere-rendszer bevezetésének tervét, valamint biztosítják, hogy olyan európai hivatalnokokat bízzanak meg az adatok feldolgozásának ellenőrzésével, akik az Egyesült Államokban tevékenykedve megtagadhatják az adatszerzést.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) , írásban. – Támogattam az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatok feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljaira az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött megállapodást. Az előadó és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagjai által tett jelentős erőfeszítéseknek köszönhetően a megállapodás jelenlegi szövege komoly előrelépéseket tartalmaz az előző változatokéhoz képest. A terrorizmus elleni küzdelem jövőjét illetően, közben a polgárok személyes adatainak védelméhez való alapvető jogok biztosításához különös fontossággal bír a megállapodás 2. cikke, amely rendelkezik az Európai Unió területén az adatok megszerzését lehetővé tevő jogi és technikai keretfeltételek megteremtéséről. A Bizottságnak pontosan és időben kell ellátnia ezt a feladatot. A megállapodás 2. cikkének kiegészítése hozzájárulhat ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen az Európai Unió határain kívülre továbbított elemzendő adatok mennyisége. A 15. és 16. cikk rendelkezik arról, hogy a polgárok fokozottabban hozzáférhessenek a jogorvoslati lehetőségekhez, és megfelelőbben átlássák a folyamatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A banki adatok Amerikai Egyesült Államoknak történő átadásáról szóló SWIFT-megállapodás mellett szavaztam, mivel hiszem, hogy a Tanáccsal és az Egyesült Államokkal egyeztetett megállapodás tartalmaz olyan biztosítékokat, amelyek a polgárok adatainak védelmét szolgálják, miközben nem teszik lehetővé a személyes adatok továbbítását külső országoknak. Ez a megállapodás fontos a terrorizmus elleni küzdelmet illetően, és biztosítja, hogy az európai polgárok alapvető jogai ne sérüljenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A terrorizmus jelensége, és az európai társadalomra gyakorolt egyre erősödő hatása kedvezőtlen befolyással bír az olyan alapértékekre, mint a magánélet tisztelete és a közösségi biztonság védelmének szükségessége.

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti adatkezelésről szóló megállapodást korábban már elutasította a Ház, mert nem tartotta megfelelőnek. Az új megállapodás az előző javított változata. Remélem, hogy ez beváltja majd a megkötéséhez fűzött reményeket, és a felek tudni fogják, hogyan értelmezzék rendelkezéseit, hogy megakadályozzák a terroristák finanszírozási tevékenységeit.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A folyamatban előrelépést jelent, hogy az európai integráció sikeres megszilárdítását előmozdító intézményi együttműködés előnyeit pozitívan mutatják be. Miután az Európai Parlament kifejezte aggályait és ajánlásait, kiegyensúlyozott megállapodás született az Amerikai Egyesült Államokkal a pénzügyi üzenetadatok átadásával és feldolgozásával kapcsolatban, figyelembe véve azt, hogy ez a folyamat a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program része. Szeretném hangsúlyozni, hogy a polgárok jogainak védelmében olyan biztosítékokkal egészítették ki a megállapodást, amelyek megszabják az Európai Unión kívüli országoknak később továbbítandó adatokra vonatkozó feltételeket, és biztosítják az információk jogosulatlan felhasználásával és a gazdasági kémkedéssel kapcsolatos kockázatok megfelelő kezelését. A megállapodás arra is biztosítékot nyújt, hogy utólag korrigálni lehessen azokat a helyzeteket, amelyek során a személyes adatokat jogosulatlanul használták fel. A megállapodás lehetővé teszi, hogy az eljárások szabályozása olajozottabban működjön, és biztosítja, hogy az Egyesült Államokkal gyümölcsöző és mindkét fél számára előnyös intézményi kapcsolatokat ápoljunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Elfogadhatatlan, hogy négy hónappal azután, hogy a Parlament elutasította a SWIFT-megállapodást, a Tanáccsal közösen most mégis olyan megállapodást kötött az Egyesült Államok hatóságaival a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén, amely nem garantálja a személyes adatok védelmét, illetve a magánélethez való jogot. Nem szerencsés, hogy a Parlament többsége a megállapodás mellett szavazott.

Nagy a bizonytalanság az adatbázisokhoz való hozzáférést és az adatok cseréjét illetően – akár az Egyesült Államok, akár az Európai Unió hozzáféréséről van is szó –, ami számtalan veszély forrása lehet. A bűnösök és ártatlanok, a gyanúsítottak és a vétlenek egyaránt fennakadhatnak az ellenőrzés során a hatóságok rostáján, mivel a folyamat hatékonyságáról nem győződhettünk meg minden kétséget kizáróan.

A megállapodás végrehajtásával, ahogyan azt már korábban kifejtettük, olyan elhibázott intézkedésekre kerülhet sor, amelyeket az ún. terrorizmus elleni küzdelem – azaz a polgári jogok korlátozása – érdekében vezetnek be.

Teljes mértékben támogatjuk a bűnözés elleni küzdelmet, de úgy gondoljuk, hogy a terrorizmust mindenekelőtt megelőzni kellene és csírájában elfojtani, nem pedig olyan ingatag intézkedések bevezetésével megfékezni, amelyek megsértik a polgári szabadságjogokat, semmibe veszik az alapvető jogokat és biztosítékokat, illetve tovább gyengítik a demokráciát, amelyben élünk.

Nem járulunk hozzá ahhoz, hogy több biztonságért cserébe odaadjuk szabadságunkat, mert végül mindkettőt elveszítjük. Mi inkább egy demokratikus jogokkal rendelkező, szabad és biztonságosabb társadalom eszméjét támogatjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Evelyne Gebhardt (S&D) , írásban. – (DE) A terrorizmus elleni küzdelemhez megállapodásokkal szabályozott nemzetközi együttműködésre van szükség. Ezeknek a megállapodásoknak azonban semmiképpen sem szabad korlátozniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott polgári alapjogokat, amelyeknek része, különösen manapság, az adatok védelméhez való jog, amelyet az Egyesült Államokkal közös SWIFT-megállapodás nem garantál megfelelően. A terrorizmus elleni küzdelem nem lehet ürügy arra, hogy az adatok védelmét ne megfelelően lássák el. E megállapodásnak különösen súlyos hiányossága többek között, hogy bírósági jóváhagyás nélkül betekintést enged a banki adatokba, az adatok hosszú ideig nyilvántarthatók – ez például megengedhetetlen a német alkotmányos jog szerint –, valamint nem biztosít elegendő esélyt arra, hogy a polgárok bírósági eljárást kezdeményezzenek az adatok jogosulatlan felhasználása ellen. Ezek a rendelkezések súlyosan megsértik az alapvető jogokat. Az Európai Uniónak nincs joga ahhoz, hogy indokolatlanul megnyirbálja a polgárok alapvető jogait. Éppen ezért nem fogadom el ezt a megállapodást.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Goulard (ALDE) , írásban. – (FR) Ma alapos megfontolást követően az átdolgozott SWIFT-megállapodás mellett szavaztam. A kompromisszum közel sem tökéletes, de össze kell hangolni a terrorizmus elleni küzdelem és a polgári szabadságjogok tisztelete iránti törekvéseket. Az új változat mindazonáltal előrelépéseket is tartalmaz, különösen az adattovábbítás célját illetően.

Amikor olyan kényes kérdések kerülnek előtérbe, mint a személyes adatok védelme, szívesebben látnék szigorúbb intézkedéseket, különösen az alábbi területeken: az Europol helyett független hatóságot kellene megbízni a benyújtott jelentkezések megfelelőségének ellenőrzésével, illetve annak megállapításával, hogy érvényesül-e azoknak a polgároknak a kártalanításhoz való joga, akiknek a jogai sérültek.

Úgy döntöttem, hogy a képviselőcsoportommal való szolidaritás jegyében – akiknek valójában a februári vitát, és az azt követő előrelépéseket köszönhetjük – támogatom a megállapodást. Képviselőtársaimmal együtt különös figyelmet fogunk szentelni annak, hogy az Egyesült Államok miként teremti meg a megállapodás megvalósításához szükséges feltételeket, de figyelemmel kísérjük azt is, hogy a Tanács és a Bizottság teljesíti-e majd kötelezettségvállalásait. Ha a felek nem tartják be ígéreteiket, akkor azonnal támogatni fogom a megállapodás felbontását, amint sor kerül annak felülvizsgálatára.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE) , írásban. – (FR) A megállapodás legutóbbi elutasítása óta különös figyelmet szenteltem az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti SWIFT-megállapodásra vonatkozó egyeztetéseknek a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport közbenjárásának köszönhetően. Február óta az Európai Parlament, élve új jogköreivel jelentős előrelépéseket ért el, és további biztosítékokat épített be a megállapodás szövegébe, amelyek többek között a következők: a képviselőcsoportunk által támogatott ikerpályás megközelítés, a megállapodás rendszeres felülvizsgálata és hat hónapon belüli kezdeti értékelése, három év elteltével az elért eredményekről szóló jelentés összeállítása, a megállapodás szövegéhez való hozzáférés és annak helyesbítése, bizonyos adatok továbbításának letiltása, az adatszerzés európai hatóság által történő ellenőrzése amerikai területen stb. Habár számos előrelépés történt, a megállapodás még mindig nem tökéletes, és több hiányosságot tartalmaz. Az észrevételek ellenére is úgy döntöttem, hogy az új megállapodás mellett szavazok, mert szükség van jogi keretre a terrorizmus elleni küzdelemhez, és mert végső soron egy olyan európai információcsere-rendszer megteremtését segítjük elő ezzel, amely lehetővé teszi majd, hogy az adatszerzés Európában menjen végbe. Mostantól az európai intézmények feladata, hogy szigorú ellenőrzéssel és odafigyeléssel biztosítsák a megállapodás feltételeinek betartását.

 
  
MPphoto
 
 

  Matthias Groote és Bernhard Rapkay (S&D) , írásban. – (DE) A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) európai parlamenti küldöttsége támogatja a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelmet, és a lehető leghatározottabban, minden eszközzel kiáll a személyes adatok védelme mellett. Mivel az adatok védelme fontos szempont, ezért az SPD küldöttsége nem hozott elhamarkodott döntést. Hosszú, alapos megfontolás után azonban úgy döntöttünk, hogy a jelentés mellett szavazunk. A szociáldemokraták elérték, hogy Európa folyamatos ellenőrzés mellett közvetlen közelről felügyelje az Egyesült Államok pénzügyminisztériumában az adatszerzéssel kapcsolatos tevékenységeket, és visszautasíthatja az adatok továbbítását, ha szükségesnek ítéli meg. Mi a legfontosabbnak az adatok tömeges továbbításának korlátozását tartottuk. A megállapodás nem vonatkozik a SEPA adataira, a legtöbb adattovábbítást egyáltalán nem érinti. Az adatok megőrzésének ötéves időszakát évente felül kell vizsgálni, és azokat, amelyekre már nincs szükség, az öt év letelte előtt törölni lehet. Az adatvédelmi előírások betartását évente ellenőrizni kell az adatvédelmi biztosok bevonásával. Habár jobban örültünk volna, ha a felügyeleti szerepet és az adatok továbbítását igazságügyi hatóság látja el, az Europolnak az Európai Unió szigorú felügyeletével kell gyakorolnia a megállapodás értelmében ráruházott adattovábbítási jogköröket. Noha az Europol megbízható adatvédelmi rendszerrel rendelkezik, a rendszert összhangba kell hozni a Lisszaboni Szerződés tartalmával, hogy a hivatal a feladatait teljes demokratikus ellenőrzés mellett lássa el.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Alvaro képviselő az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatok feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról a terrorizmus elleni küzdelem céljából létrejött megállapodásról szóló jelentése mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy egyensúlyt teremt a polgárok személyes adatai védelmében a biztonságot és a szabadságot illetően a terrorizmus elleni küzdelem során.

A februárban bemutatott SWIFT-megállapodással ellentétben – amelyre nemmel szavaztam – ez a megállapodás nagyobb védelmet biztosít a polgárok személyes adatainak: joguk lesz az adataikhoz hozzáférni és kijavítani őket, bírósági és közigazgatási jogorvoslatot kérni, emellett a megállapodás számos korlátozást vezet be az adatok átadására vonatkozóan.

A Parlament továbbra is fokozottan felügyeli majd az Europol jogköreinek módosítását, mivel a rendőrségi hivatal feladata lesz az adattovábbítások ellenőrzése és a továbbiakban a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program bevezetése.

 
  
MPphoto
 
 

  Olle Ludvigsson és Marita Ulvskog (S&D) , írásban. – (SV) A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja a spanyol elnökséggel egyetemben sikeresen egyeztetett a megállapodás banki adatok cseréjével kapcsolatos előrelépéseit illetően. Az átadott banki adatok mennyiségére vonatkozóan korlátozások kerültek bevezetésre – az Európai Unión belüli tranzakciókra vonatkozó adatokra nem vonatkozik a megállapodás –, emellett az Európai Unió által kijelölt személyzet valós időben ellenőrzi és hagyja jóvá a továbbküldött adatokat.

Noha sok előrelépés történt az egyeztetések során, az adatok tömeges továbbításának alapproblémája megmaradt. Ez azt jelenti, hogy vétlen polgárok adatai továbbra is az Egyesült Államok hatóságainak birtokába kerülnek, amit mi, svéd szociáldemokraták elfogadhatatlannak tartunk. Emellett súlyos jogi és gyakorlati hiányosságokat tapasztaltunk azzal kapcsolatban, hogy az Europolt bízták meg az adatok továbbításának felügyeletével.

Ezekből az okokból kifolyólag úgy döntöttünk, hogy a banki adatok Amerikai Egyesült Államoknak történő átadásáról szóló megállapodás ellen szavazunk.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D) , írásban. – A pénzügyi adatok megosztásáról szóló SWIFT-megállapodással kapcsolatban az Európai Unió olyan engedményeket és rendelkezéseket vezetett be, amelyek fényében boldogan támogatom a mostani megállapodást. Különösen nagy elégedettséggel tölt el, hogy képviselőcsoportunknak sikerült hozzájárulnia a véletlenszerű keresések tiltásához, valamint ahhoz, hogy az Európai Unió hivatalnokai közvetlenül felügyelhessék a program végrehajtását, és hogy az adatok megőrzésének időtartamát évről évre felülvizsgálják. Fontos, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük a megállapodás megvalósítását, és gondoskodjunk arról, hogy rendelkezései elfogadhatók legyenek a Parlament és az európai polgárok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE) , írásban. – (IT) A megállapodás mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között létrejött megállapodás a megfelelő lépés, és a nagyfokú felelősségvállalás jele.

A személyes adatok továbbítása szerfelett érzékeny kérdés Európában, mivel a totalitárius rezsimek elferdítették és a polgárok ellen fordították ezeket az adatokat, ami fájdalmas emlékeket ébreszt. Az új megállapodás értelmében bizonyos mennyiségű banki adatok továbbíthatók lesznek az Egyesült Államok hatóságainak, feltéve, ha az adattovábbítás megfelel a szigorú adatvédelmi szabályoknak, amit mi, az Európai Parlament képviselői szigorúan ellenőrizni fogunk. A bizalmas információkról csak akkor egyeztetnek a hatóságokkal, ha a terrorizmus ellenes vizsgálatok és nyomozás során ezek fontosnak bizonyulnak: ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak kézzelfogható bizonyítékot kell felmutatnia az adatokhoz való hozzáférés érdekében.

Az új megállapodás az európai intézmények, különösen az Európai Parlament győzelmét fémjelzi. Az európai polgárok személyes adatainak fokozott védelmére irányuló igényeink biztosításával a megállapodás kettős biztosítékot kínál: amellett, hogy teljes áttekinthetőséget tesz lehetővé az adatok hozzáférésével és felhasználásával kapcsolatban, a polgárok megfelelő jogorvoslati eljárásokra lesznek jogosultak, amelyekkel biztosítható a magánélethez való jog védelme. Ezek megfelelő biztosítékok, amelyek lehetővé teszik, hogy a magánélet biztonsága és védelme ne sérüljön.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) A jelentés ellen szavaztam. A megállapodás elfogadása azt jelentené, hogy jóváhagyjuk, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon Európa ügyeibe olyan testületeken keresztül, mint a SWIFT. Lehetőséget ad arra, hogy minden egyes európai polgár adatait továbbítsák az Egyesült Államoknak, tehát a Tanács és az Egyesült Államok közötti megállapodásban megállapított hatáskör túlságosan nagy. Egyáltalán nem tartalmaz valódi biztosítékokat a személyes adatok védelmére vagy a jogorvoslati lehetőségekre. A megállapodás és az azt ratifikáló jelentés Amerika imperialista törekvésének szimbóluma, amellyel behódolásra kényszeríti Európát.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A terrorizmus elleni küzdelem az Európai Unió és az egész demokratikus világ érdeke. Minden olyan mechanizmus, amely segít a lehetséges támadások felderítésében, alapvető fontossággal bír a küzdelem sikerességében. A SWIFT-megállapodás hatásos fegyver a terrorizmus elleni küzdelemben, mivel hozzáférést ad az országok közötti átutalásokra vonatkozó fontos pénzügyi adatokhoz. A megállapodás újratárgyalása az Egyesült Államokkal lehetőséget teremt arra, hogy az Európai Unió tevékenyen hozzájáruljon az új terroristacsoportok felderítéséhez és a lehetséges támadások leleplezéséhez. Jelenleg nagyon fontosnak tartjuk az Egyesült Államok együttműködését, hiszen ezáltal olyan megállapodás születhet, amellyel megfelelően biztosítható az átadott adatok védelme, ráadásul a viszonosság elve is a lehető legnagyobb mértékben teljesül. A ma elfogadott megoldás megfelelő kiindulópontot nyújthat az Egyesült Államokkal folytatott, előttünk álló nehéz tárgyalások során.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Ismét a banki adatok feldolgozásáról és azok a terrorizmus elleni küzdelem érdekében az Egyesült Államoknak történő továbbításáról szóló SWIFT-megállapodás ellen szavaztam, mivel úgy vélem, hogy az Egyesült Államok személyes adatok iránti igénye elfogadhatatlan, és veszélyezteti az európai polgárok szabadságát és jogait. A javaslaton keresztül a legkonzervatívabb erők tálcán próbáltak meg felkínálni bennünket az Amerikai Egyesült Államoknak – a nagyhatalom érdekeit szem előtt tartva – anélkül, hogy jelentőséget tulajdonítottak volna a polgárok biztonságának vagy magánéletének. Az Európai Parlament nem hagyhatja, hogy az európaiak polgári jogait és szabadságát kedvezőtlenül befolyásolják a terrorizmus elleni küzdelem érdekében hozott intézkedések!

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A SWIFT-megállapodással biztosított adatvédelem csak látszat. A korlátlan mennyiségű adathalmazok bírósági közbenjárás nélkül történő, hosszú ideig tartó tárolása ellentétes azzal a felfogással, amelyet a jogállamiság elve alapján a modern államokról alkottunk. Azzal, hogy az Európai Rendőrségi Hivatalra, az Europolra – amely maga is érdekelt a terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges adatokban – bíznák az adatvédelmi szabályok betartásának felügyeletét és a terrorizmus gyanújának igazolását olyan, mintha a kecskére bíznák a káposztát. Az pedig, hogy az adatvédelmi biztosokat – akik sokszor aposztrofálják magukat tehetetlennek – szeretnék felkérni arra, hogy döntsenek az Amerikai Egyesült Államokban az adatok továbbadásának letiltásáról és törléséről, egyenesen nevetséges. Az adatok szigorúbb védelmének biztosítása tehát még csak kilátásban sincs, ezért a SWIFT-megállapodás jóváhagyására „nem”-mel szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD) , írásban. – (IT) Az Alvaro-jelentés mellett szavaztam, mert fontosnak tartom a terrorizmus elleni küzdelmet. A terrorizmus egyértelmű fenyegetés, amely ellen fel kell venni a küzdelmet. Az Egyesült Államok kulcsfontosságú partnerünk ebben a harcban; együtt kell működnünk velük, hogy felderítsük és felszámoljuk a terrorizmust fenntartó finanszírozási forrásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A terrorizmus elleni küzdelem leple alatt nagy mennyiségben adják át a tisztességes európai polgárok számlaadatait az Egyesült Államok számára. A módosított SWIFT-megállapodás csak nagyon kis mértékben változtat ezen. Nem tudunk megfelelő adatvédelmet biztosítani polgáraink számára, mert: – Az érzékeny adatokat tömegesen tárolják, ahelyett, hogy csak a gyanús, egyedi esetekben kerülnének rögzítésre. – Az adatokat önkényesen öt teljes évig megőrzik. – Az adatvédelmi előírások betartását az Europolnak kellene garantálnia, pedig ez a hivatal maga is érdekelt a kérdéses adatokban. A végrehajtó tehát magát ellenőrzi! Komolyan azt akarják elhitetni velünk, hogy ez független szabályozó hatóságnak tekinthető? – Az Európai Unió azon polgárai, akiknek a jogait megsértették, gyakorlatilag védtelenek. Ahhoz, hogy jogi lépéseket tegyenek, előbb az egyesült államokbeli bírósági eljárás költségeit kellene megfizetniük! Amit kezdetben, még februárban az Európai Parlament sikereként ünnepeltek, mára a visszájára fordult. Még az előadó is elismeri, hogy nem teljesen elégedett. Nem valósul meg az adatok tényleges és hatékony védelme, ezért a jelentés elfogadhatatlan.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) A végleges megállapodás kielégíti a Parlament kéréseinek többségét, védi az Európai Unió polgárainak biztonságát és magánéletét, továbbá jogilag kötelező érvényű megoldásokat nyújt a vizsgált problémákra. A megállapodás továbbá új szakaszt jelent a Parlament hatásköreinek tekintetében, mivel biztosítja az európai demokratikus felügyeletet a nemzetközi megállapodások felett. A megállapodáson belüli újításokon kívül a Tanács és a Bizottság jogilag kötelező vállalást tett arra, hogy létrehozza az Európai Unió területén az adatok megszerzését lehetővé tevő jogi és technikai keretfeltételeket. E kötelezettségvállalás középtávon biztosítani fogja az egyesült államokbeli hatóságok számára történő tömeges adattovábbításokat. Az európai adatszerző rendszer létrehozása rendkívül fontos előrelépés, mivel az adatok nagy tömegben való folyamatos továbbítása eltérés az uniós jogalkotást és gyakorlatot alátámasztó elvektől.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) , írásban. – (EL) Az Európai Parlament mai plenáris ülésén az új SWIFT megállapodás mellett szavaztam. Ez egy rendkívül fontos megállapodás, amely az illegális finanszírozás elleni küzdelem révén törekszik felszámolni a terrorizmust és a szervezett bűnözést. Fontos, hogy az új megállapodás egyben az európai polgárok személyes adatainak védelmét is biztosítja. Az új megállapodás felhívja a figyelmet arra, hogy létre kell hozni a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program európai megfelelőjét. Ezt a vállalást öt éven belül meg kell valósítani. Az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács ezért köteles azonnal megkezdeni a vállalt kötelezettségek megvalósítását, hogy Európa a jövőben még hatékonyabb eszközökkel tudja majd védeni polgárai biztonságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) A megállapodás mellett szavaztam, mert egyetértek annak tartalmával, és eleget szeretnék tenni azon kötelességemnek és feladatomnak, hogy támogassam az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött megállapodást. Tisztában vagyunk az egyének magánéletének tiszteletben tartása és a kollektív biztonság védelmének szükségessége közötti egyensúly fontosságával, de a terrorizmus jelensége, amellyel sok európai minden egyes nap kénytelen együtt élni, rendkívüli intézkedéseket követel. Úgy érzem, meg kell említenem, hogy nemzeti pártom, a Partido Social Democrata belső választási folyamatában való részvételem miatt nem tudtam az előző megállapodás mellett szavazni, pedig szándékomban állt. Tisztában vagyok a kérdés érzékeny mivoltával Európában, amit a polgárok magánéletébe kíméletlenül beavatkozó totalitárius rezsimek uralma alatt átélt traumák okoztak. Itt azonban nem erről van szó. Jogszerűen harcolunk a terrorizmus ellen új, minden eddiginél innovatívabb módszerekkel, mert ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük az európai polgárok alapvető szabadságjogait. A jelenlegi megállapodás lehetővé teszi a banki adatok átadását, de csak megfelelő biztonsági és adatvédelmi biztosítékok mellett. Szigorú előírások vonatkoznak a személyes adatok védelmére, amelyek csak akkor tehetők hozzáférhetővé, ha bizonyítékot mutatnak be arról, hogy az illetékes hatóságok csak terrorizmus elleni nyomozást folytatnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Az új SWIFT-megállapodás többség általi elfogadása a Parlamentben hátrányosan érinti az alapvető jogoknak a nemzetközi biztonsági együttműködés során bevezetendő kötelező érvényű védelmére vonatkozó tárgyalásokat. Az első tervezethez képest voltak előrelépések, de még mindig kritika éri az adatok előzetes gyanú nélküli, nagy mennyiségű továbbításának tervét, valamint a túlzottan hosszú adatmegőrzési időszakokat is. A konzervatívok, szociáldemokraták és liberálisok nagykoalíciója ezért a jogállamiság meglévő keretei által megszabottnál alacsonyabb követelményeket fogadott el, és olyan szabályozás bevezetését kockáztatja, amely ellentmond az Európai Unió vívmányainak. Mi zöldek éppen ezért elleneztük az új megállapodást, és – haladó erőként – erősebb adatvédelmet és a jogállamiság elvének betartását szorgalmazzuk a transzatlanti együttműködésben.

A Viviane Reding igazságügyi biztos által tervezett átfogó adatvédelmi megállapodás ügyének parlamenti előadójaként személyesen fogok együttműködni az amerikai kormányzattal és az amerikai kongresszussal az e téren bevezetendő kötelező érvényű szabályokról folytatott tárgyalások során. Éppen ezért nagyon szomorú látni, hogy az Európai Parlament befolyása az Egyesült Államokra a SWIFT-megállapodás mai elfogadásával máris csökkent. A terrorizmus elleni harcban az alapvető jogok kötelező érvényű védelme felé tett előrelépés nagyobb bátorságot és több erőfeszítést igényel.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) Nem szeretném, ha a megállapodás ellen leadott szavazatomat úgy értelmeznék, hogy a terrorizmus elleni harcot ellenzem. A terrorista akciókat meg kell akadályozni, és a lehető legnagyobb mértékben el kell ítélni. Másrészt azonban gondolnunk kell a polgárok jogainak védelmére is. A polgári jogok nem eleve adott létezők: kivívásukért keményen küzdöttünk. Meggyőződésem, hogy ha a megállapodást hosszabb párbeszéd előzte volna meg, mindkét oldal – az Egyesült Államok és Európa – számára teljesen kielégítő eredmény született volna.

 
  
  

Jelentés: Elmar Brok (A7-0228/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A Görög Kommunista Párt európai parlamenti képviselői a konzervatívok, liberálisok és szociáldemokraták azon közös állásfoglalásra irányuló indítványa ellen szavaztak, amelyben az Európai Külügyi Szolgálat létrehozását szorgalmazzák, mivel annak alapja a reakciós Lisszaboni Szerződés. Az Európai Unió militarizálását célzó rendelkezéseket (polgári-katonai bizottság, válságkezelő központ, műholdközpont, katonai bizottság, európai hadsereg, EULEX és így tovább) vezet be annak érdekében, hogy az Egyesült Államok megelőző háborús doktrínáját támogassa. A NATO stratégiájának és háborúinak újabb eszközéről van szó. Az Európai Uniót felhatalmazza azzal, hogy katonai és polgári intervenciókat kezdeményezzen a terrorizmus elleni harc ürügyén, akár a tagállamokon belül is. Az EKSZ tovább korlátozza a tagállamok szuverén jogait azáltal, hogy az államok majdnem mindegyik politikai ágazatában jogokat biztosít az Európai Unió számára. Ezzel az eszközzel a közösségi jog az államok nemzeti törvényei fölé helyezhető. Erősíti az Európai Unió imperialista intervenciós mechanizmusait és elnyomó struktúráit (Frontex és hasonlók), sőt újakat is létrehoz (például az európai ügyészségi szolgálatot). Elítéljük az Európai Parlament, a Bizottság, az elnökség, főképviselő és a Bizottság alelnöke által alkalmazott elfogadhatatlan, alattomos módszert, amellyel megpróbálják elkendőzni a nagy imperialista hatalmak között egyre élesedő ellentéteket.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Támogattam a képviselőtársaim, Elmar Brok és Guy Verhofstadt, valamint a főképviselő, a Tanács és az Európai Bizottság között kidolgozott kompromisszumot, és ezáltal az Európai Külügyi Szolgálat létrehozását. Az elért kompromisszumos megoldás hosszas tárgyalások eredménye, és jelenleg kielégítőnek és mindkét fél számára előnyösnek tűnik számomra. Lehetővé teszi az Európai Parlament számára, hogy megerősítse előjogait, és megőrizze a közösségi módszert. Mindennél fontosabb volt az EKSZ gyors bevezetésének garantálása annak érdekében, hogy legyen idő a kinevezésekre, és megszűnjön az elmúlt hónapokban érvényben lévő kedvezőtlen rendszer.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Közeleg a Lisszaboni Szerződésben lefektetett egyetlen és független európai uniós szerv megalapításával kapcsolatos tárgyalások befejezése. Remélem, hogy a Tanács is tartja magát a megállapodáshoz, és az Európai Külügyi Szolgálattal kapcsolatos döntést július végéig elfogadják. Gondoskodnunk kell arról, hogy az EKSZ munkája a lehető leghamarabb megkezdődjön, és hogy működése hozzájáruljon a magas szintű európai kül- és biztonságpolitikájának létrejöttéhez, amely garantálja az Európai Unió külügyi tevékenységeinek egységességét, és erősíti a szerepét a világpolitikában. Az Európai Parlamentnek arra kell törekednie, hogy erősítse a Parlament általi ellenőrzést oly módon, hogy közös kül- és biztonságpolitikát alakít ki, és aktívan gyakorolja jogalkotási, költségvetés-kialakítási és mentesítési jogait. Garantálnunk kell, hogy az EKSZ munkája a költségvetési semlegességre épüljön, és hogy elkerüljük feladatainak, funkcióinak és erőforrásainak más intézményekben való megkettőzését. Ezenkívül meg kell oldanunk a felelősség és elszámoltathatóság problémáját mind az Európai Unió költségvetési pénzeinek felhasználása, mind a jogkörök kiosztása tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE) , írásban. – (RO) A Brok képviselő úr által készített jelentés elfogadása mellett szavaztam, mert fontos lépést jelent az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása felé.

Az Európai Parlament érdemi szerepet fog játszani az Európai Külügyi Szolgálat működésében, mivel minden, harmadik országban végrehajtandó európai uniós küldetés előtt kikérik majd a véleményét. Ezenkívül az EKSZ költségvetése is a Parlament döntésétől függ majd.

Románia készen áll arra, hogy rögtön a létrehozást követően rendelkezésre bocsássa az Európai Külügyi Szolgálat munkájához szükséges, megfelelő szaktudással bíró személyzetet. Országom már megmutatta, hogy elkötelezett az európai válságkezelő küldetések mellett. Ez idáig több mint 200 szakértőt, rendőrtisztet, katonai rendőrt, diplomatát, tisztviselőt és katonát adtunk az Európai Unió polgári és katonai küldetéseihez.

Azzal szeretném befejezni, hogy hangsúlyozom: a kompetencia és a földrajzi egyensúly alapelveit mindig tiszteletben kell tartani a személyzet kiválasztásakor.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Baudis (PPE) , írásban. – (FR) A Lisszaboni Szerződés óta szerzett új hatáskörei miatt az Európai Uniónak erős diplomáciára van szüksége. Az Európai Külügyi Szolgálat jelentős előrelépést hoz ebben a tekintetben.

Az Európai Parlament EKSZ-szel kapcsolatos állásfoglalása mellett szavaztam, mert annak érdekében, hogy a főképviselő sikeresen végezhesse munkáját, erős diplomáciai támogatásra van szüksége. Döntésem alapjául a június 21-én megrendezett madridi konferencia következtetései szolgáltak, ahol kidolgozták a megfelelő intézményi egyensúlyt.

Az eredeti tervezetben meglévő európai érdekek megmaradtak. A Bizottság, a Tanács és a Parlament most már képes lesz egymással együttműködve lerakni a hatékony és működőképes európai diplomáciai szolgálat alapjait. Bízom abban, hogy az EKSZ megalapításával kapcsolatos tárgyalások során is figyelembe veszik ezt az egyensúlyt.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának egyes aspektusai már a kezdetektől fogva homályosak és ellentmondásosak. Alapos vizsgálatnak kell alávetnünk azokat a lehetséges ellentmondásokat, amelyek az Európai Unió diplomáciai szolgálata és a hagyományosan a tagállamok által végzett diplomáciai feladatok között adódhatnak. A tagállamok ezentúl nem dönthetnek szabadon saját külpolitikájukról? Lehetséges, hogy aggályaim tárgya nem a közeljövőben ölt testet, mégis érdemes feltenni magunknak a kérdést, milyen hatásai lesznek egy ilyen európai szolgálat létrehozásának középtávon és hosszú távon. Röviden összefoglalva: ha az Egyesült Államokban alkalmazott modell utánzása a cél, ahol a külpolitikát közvetlenül és kizárólag a szövetségi kormány alakítja az 50 állam fölött, akkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az Egyesült Államok kormányát a szavazók választják, így a külpolitika négy évente demokratikus legitimitást nyer, ami az Európai Bizottságról, az Európai Tanácsról és a jövőben létrehozandó Európai Külügyi Szolgálatról nem mondható el. Ezért a Brok-jelentés elleni szavazatommal azt szeretném kifejezni, hogy a kormányközi európai külpolitikában hiszek, mivel az európai szintű közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) nem garantálná a döntések szupranacionális jellegét ezen az érzékeny területen.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Az európai adófizetők nagyobb befolyással bírnak majd arra, hogyan használja fel az Európai Külügyi Szolgálat az Európai Unió pénzügyi erőforrásait. Üdvözlendő, hogy az Európai Parlament nagyobb költségvetési hatáskört kapott ezen a területen egy olyan időszakban, amikor a szolgálat költségvetését jogalkotási ellenőrzésnek vetik alá. Az Európai Unió jelenleg 7000 diplomatát és köztisztviselőt alkalmaz, akiknek az a feladatuk, hogy gondoskodjanak az unió céljainak előnyben részesítéséről a nemzeti és a kormányközi célokkal szemben. Az Európai Külügyi Szolgálat minden alkalmazottja politikai felelősséggel tartozik majd a Lisszaboni Szerződés nyomán nagyobb hatáskörökkel felruházott Európai Parlamentnek. A Parlament diadalt aratott azzal, hogy sikeresen keresztülvitte azt a szándékát, miszerint az Európai Külügyi Szolgálat feladatai főként az emberi jogok és a béke védelméről szóljanak. Ez jól példázza, hogy az Európai Unió tudatosan felvállalja az emberi jogok „exportőrének” fontos szerepét egy olyan időszakban, amikor az emberi jogokat sajnos számos országban szándékosan megsértik.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Külügyi Szolgálat megalapításával és működésével kapcsolatos jelentés mellett szavaztam. Nagyon fontos lépés ez Európa nemzetközi szerepének megerősítésében és a 27 tagállam külpolitikájának koordinálásában. A Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott tárgyalások során az Európai Parlament elérte az Európai Külügyi Szolgálat uniós dimenziójának megerősítését: maga a Parlament mind politikai, mind költségvetési téren fontosabb szerephez jutott az új szervezet működésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) Az Európai Külügyi Szolgálatról szóló jelentés ellen szavaztam, mert a szolgálat megalapítását áttekinthetetlen eljárásmód, a hatáskörök összekeveredése és az Európai Parlament – az Európai Unió egyetlen választott intézménye, amelynek hatásköre itt kizárólag költségvetési kérdésekre terjed ki – szerepének egyértelmű korlátozása jellemzi. Ezenkívül azért is az EKSZ ellen szavaztam, mert az egyértelműen az Európai Unió további militarizálásának eszköze, hiszen katonai akciókat is kezdeményezhet, még humanitárius segítségnyújtás és intervenció esetében is. Az Európai Uniónak nem kellene külpolitikáját és válság esetére szóló szolidaritási politikáját katonai akciókhoz kapcsolnia militarizált struktúrák és mechanizmusok alkalmazásával. Olyan szakpolitikákra és testületekre lenne szükség, amelyek garantálják a nemzetközi kapcsolatokban való autonóm és békés részvételt, és közben távol tartják magukat az Egyesült Államok opportunizmusától és intervenciós szándékaitól. A nemzetközi jog és az ENSZ alapító okmányának tiszteletben tartásával kellene fellépnünk a békés és szolidáris világrend érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark (EFD) , írásban. – Tartózkodtam a 80. módosítás elleni szavazástól, mert miközben garantálni kell az EKSZ nemzeti kormányok általi ellenőrzését, ez a módosítás az Európai Parlament számára is megadja ezt a jogkört. A szuverén államok számára nem elfogadható, hogy egy európai szervezet beavatkozzék a külpolitikájukba. Ez nem az Európai Parlament dolga.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) Nagy örömmel szavaztam a Brok-jelentés mellett. A több hónapig húzódó vitát, valamint a Tanáccsal és a Bizottsággal való egyeztetést követően végre felszállt a fehér füst. Remélem, hogy az Európai Külügyi Szolgálat az Európai Unió Alapjogi Chartáját alkalmazza majd a Lisszaboni Szerződés szellemével és céljaival összhangban, hogy a közösségi módszer prioritást kapjon a fejlesztési politika terén, valamint az Európai Unió külföldi segélyeinek megfelelő felosztása érdekében, és hogy a tagállamok (nevezetesen egyes tagállamok bizonyos külügyminisztériumai) a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének nyomán szívükön viselik majd ennek az új szervezetnek a sorsát, valamint a főképviselőre ruházott új jogköröket. Remélem azt is, hogy az, amit bizonyos tagállamok, illetve az ezen tagállamok kormányaiban dolgozó illetékesek a jogköreikbe való beavatkozásként értelmeznek – nemzetként vagy kormányként –, nem lesz maradandó, és hogy a portugál kormány olyan képviseletért harcol majd, amely megfelelő elismertséget hoz számunkra a minőség, a jogkörök, az attribútumok és a nemzeti szerepvállalók arányának tekintetében. Parlamenti képviselőkként nem olyan szolgálatot szeretnénk, amely a kormányközi felügyelettől és egyensúlytól függ, hanem olyat, amely valóban az unióhoz tartozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Luigi Ciriaco De Mita (PPE) , írásban. – (IT) A közös külpolitika és a közös gazdaságpolitika az európai integrációs folyamat szükségszerű célkitűzései. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a közös valutát is a Nizzában elakadt integrációs folyamat felgyorsítása érdekében vezettük be. Szervezési módjából adódóan az Európai Külügyi Szolgálatot az a veszély fenyegeti, hogy teljesen megbénítják, és képtelen lesz az önálló cselekvésre, ahelyett, hogy a várva várt egyesítési folyamat kezdetévé válna.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D) , írásban. – Üdvözlöm a Brok-jelentés módosított változatát. A fejlesztési politika külpolitikába való befoglalására vonatkozó javaslatot el kellett vetni. Önálló fejlesztési szolgálatra van szükségünk, amely az önálló fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási biztosnak felel. A jelentésből kitűnik, hogy a fejlesztési biztos felel a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz és az Európai Fejlesztési Alap teljes programozási, tervezési és végrehajtási ciklusáért. Garantálnunk kell, hogy a végrehajtás a megállapodás szellemével és szövegével összhangban történjen. A javaslatnak vannak még olyan részei, amelyek különböző értelmezések táptalajául szolgálhatnak. Az Európai Parlament által bevezetett módosítások azonban megerősítik a Bizottság befolyását a működési költségvetésre, így biztosítják a parlamenti felügyeletet és az egyértelmű demokratikus elszámoltathatóságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az Európai Külügyi Szolgálat megalapításával és működésével kapcsolatos jelentés mellett szavaztam, mivel a kidolgozott megállapodás erősíti az EKSZ közösségi jellegét, valamint politikai és költségvetési felelősségét a Parlament felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) 2006 novemberében a Parlament elfogadott egy olyan állásfoglalást, amely elismerte az egységes kommunikációban használt európai nyelvek stratégiai fontosságát – angol, spanyol, portugál és francia, az anyanyelvi beszélők számának sorrendjében – a kommunikáció, valamint a szolidaritási, együttműködési és gazdasági beruházási célok elérésének eszközeként. 2008-ban az Európai Bizottság elismerte, hogy ezek a nyelvek fontos hidat jelentenek az emberek között a világ különböző országaiban és régióiban.

Most, amikor éppen az EKSZ szervezése és útjára indítása folyik, úgy vélem, rendkívül fontos lenne teljes mértékben kihasználni a nemzetközileg beszélt európai nyelvek kommunikációs erejét, és munkanyelvként elfogadni őket. A szolgálat nyelvhasználatot meghatározó szabályozása és gyakorlata jól demonstrálja majd a külkapcsolati kommunikáció iránti elkötelezettséget.

Mindezt észben tartva örömmel üdvözlöm az EKSZ megalapítását, és remélem, hogy olyan eredményeket lesz képes produkálni, amilyeneket most várunk tőle. Az Európai Uniónak nagy előnyei származhatnak egy hatékony és kompetens, az unió hangját a nemzetközi porondon is hallató, és a tagállamok diplomáciai szolgálataival együttműködő EKSZ működéséből.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) E határozat célja, hogy megalapozza az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezetét és működését, amely az unió önállóan működő, a főképviselő vezetése alatt álló szerve, és amelynek létrehozásáról az Európai Unióról szóló – a Lisszaboni Szerződéssel módosított – szerződés (EUSz.) 27. cikkének (3) bekezdése rendelkezik. Az Európai Parlament szerepet – nevezetesen politikai ellenőrző szerepet – kap az unió külpolitikájában (lásd az EUSz. 14. cikkének (1) bekezdését), valamint ellátja a szerződésekben megállapított jogalkotási és költségvetési feladatait. A főképviselő rendszeresen konzultál az Európai Parlamenttel a közös kül- és biztonságpolitika főbb vonatkozásairól és alapvető választási lehetőségeiről, továbbá gondoskodik arról, hogy az Európai Parlament nézeteit kellőképpen figyelembe vegyék; az EKSZ segíti a főképviselőt e tekintetben. Különleges intézkedéseket kell hozni az európai parlamenti képviselőknek a KKBP területével kapcsolatos bizalmas információkhoz való hozzáférést illetően. Mivel nincsenek ellenvetéseim, a határozat elfogadása mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A jelentés ellen szavaztunk, mert ez a jelentés a Tanács és a Parlament többsége között a Lisszaboni Szerződés egyik fontos pontjáról folyó tárgyalások eredménye, és az Európai Unió mára legalizált föderalizmusának egyik sarokköve, ahogy az Európai Alkotmány is kimondja. Megjegyzendő, hogy a szolgálat több mint 5000 embert foglalkoztat majd az Európai Unió nagykövetségein a világ több országában.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a csoportunk által beadott javaslatokat nem fogadták el, különösen azokat, amelyek azt célozzák, hogy az Európai Unió katonai struktúráit ne vonjuk be az Európai Külügyi Szolgálat égisze alá, és hogy még intézményi kapcsolat se legyen közöttük. Ugyanez a helyzet az Európai Unió hírszerzési struktúráival.

Különösen aggasztó annak – a Tanácshoz benyújtott – javaslatunknak az elutasítása, amely a Tanács joghatósága alá eső katonai és polgári-katonai struktúrák fejlesztésének megszüntetését és felszámolását, valamint a katonai és polgári-katonai tevékenységek finanszírozásának leállítását célozza.

A fentiekből kitűnik, hogy jogos aggodalommal tekinthetünk az Európai Unió jövőjére és az általa választott útra.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D) , írásban. – (PL) Kilenc évvel ezelőtt Laekenben a korábbi belga elnökség alatt kezdődött meg az alkotmányszerződés kidolgozása, amelynek célja az Európai Unió külpolitikájának megerősítése volt, hogy az egységessé és láthatóvá váljon a nemzetközi porondon. Az Európai Unió szerződéseinek reformjával kapcsolatos számos komplikáció ellenére ma a belgáknak lehetőségük nyílt arra, hogy befejezzék a munkát, és útjára bocsássák az Európai Külügyi Szolgálatot – a 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés első évfordulóján. Mi, az Európai Parlament tagjai, akik maguk mögött tudhatjuk a Szerződés rendelkezéseit, segíthetünk ebben. Az Európai Parlament delegációja és Ashton képviselőasszony, kül- és biztonságpolitikai főképviselő között hónapokig folyó tárgyalások eredményeképpen az EKSZ a Parlament által meghatározott úton fejlődik. Brok és Verhofstadt képviselők jelentése fontos, támogatásra érdemes dokumentum, amely összefoglalja ezt a munkát. Mit sikerült elérnie a Parlamentnek a főképviselővel folytatott tárgyalásokon? Először is azt, hogy immár az Európai Unió diplomáciai szolgálatáról beszélhetünk, nem pedig egy kormányközi szolgálatról, ami azt jelenti, hogy 60%-ban az Európai Unió fogja kinevezni a tisztségviselőket. Másodszor az EKSZ Parlament általi politikai és költségvetési ellenőrzését, ami azt jelenti, hogy lehetőség lesz a delegációk vezetői véleményének kikérésére, és az intézmény költségvetésének vizsgálatára, akárcsak a Bizottság és a Tanács esetében. Harmadikként a tisztségviselők nemzetiség és nem szerinti egyenlő megoszlását kell megemlítenünk, valamint a szolgálat összetételének felülvizsgálatát 2013-ban, amely utóbbi az egyenlőtlenségek korrigálását szolgálja.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Elégedett vagyok a három európai intézmény és Ashton bárónő között az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról létrejött megállapodással. Kiegyensúlyozott szervezet jön létre a felépítés és az összetétel szempontjából, amely képes lesz segítséget nyújtani Ashton bárónőnek az Európai Unió főképviselőjeként végzett munkája során. Ezenkívül erősíti majd az Európai Parlament politikai és költségvetési ellenőrzési hatásköreit. Őszintén remélem, hogy a szolgálat a legjobb célokat szolgálja majd, miközben az Európai Unió érdekeit képviseli. Megvalósulhat a valódi politikai egységesség, és az Európai Unió egyetlen hangon szólalhat meg nemzetközi szinten. Az unió ebből csak profitálhat, tevékenységei pedig jogszerűbbek és hatékonyabbak lesznek.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Az Ashton bárónő által tett javaslat elfogadhatatlan. Lényegében az európai diplomácia egységesítését célozza saját személye és a Bizottság égisze alatt, és a tagállamoktól megtagadja ezeket a jogokat. A jelentés talán egyetlen erénye, hogy az összes tagállam képviseletét szorgalmazza az európai diplomáciai személyzetben, Ashton bárónő és a Bizottság irányítása alatt. Idáig jutottunk ebben a mai Európában: egyenlő arányban képviselve könyöröghetünk a hallgatási jogunkért! A jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés elfogadása az Európai Külügyi Szolgálat létrehozását hozta magával, és lerakta az erős európai diplomácia alapjait. Az EKSZ létrehozásának célja, hogy következetességet biztosítson Európa külső fellépéseiben, valamint segítsen a közös kül- és biztonságpolitika megteremtésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása ellen szavaztam, mert úgy vélem, hogy ez a testület az Európai Unió militarizálását fogja intézményesíteni. Szavazatommal az EKSZ létrehozásával kapcsolatos tárgyalások teljes elutasítását szeretném kifejezni, mivel ezek során Ashton bárónő meghajlott bizonyos tagállamok akarata előtt, teljesen elfeledkezve a demokrácia játékszabályairól. Az EKSZ „sui generis” intézménnyé fog válni, amely a demokratikus rendszerek alapvető mechanizmusain kívül működik majd. Hitem szerint garantálni kell azt, hogy az Európai Parlament, az Európai Unió egyetlen demokratikusan megválasztott intézménye és a nemzeti parlamentek ne csak költségvetési, hanem politikai ellenőrzéssel is rendelkezzenek az EKSZ fölött. Csoportom számára különös aggályokat vet fel az EKSZ nagymérvű katonai orientációja, valamint az a tény, hogy az európai külpolitika polgári elemének nagyobb része – nevezetesen minden, ami a fejlesztési együttműködéssel és a konfliktusmegoldással kapcsolatos – az európai biztonsági és védelmi politika alá fog tartozni. Ezért a béke és az Európai Unió demilitarizálása mellett elkötelezett Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja nem támogatja az EKSZ létrehozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE) , írásban. – (FR) Az elmúlt hetekben az illetékes parlamenti bizottságokban és a különféle politikai csoportokban zajló, az Európai Külügyi Szolgálattal kapcsolatos nehéz tárgyalásokat követően köszönetemet szeretném kifejezni Brok képviselőtársamnak azért a rengeteg munkáért, amit az ügyben végzett. A mai szavazás lerakta az Európai Unió szintjén zajló erős diplomáciai szolgálat alapjait. Ezáltal a szolgálat közösségi jellege megerősödhet, miközben annak Európai Parlament általi ellenőrzése is biztosítva lesz – mind politikai, mind költségvetési szinten. Ráadásul az új szolgálat személyzetének legalább 60%-a az Európai Unió tisztségviselői közül fog kikerülni. Sajnálatos mindazonáltal, hogy a különleges külügyi képviselők meghallgatása az Európai Parlamentben továbbra is informális; remélem, hogy néhány éven belül ez a probléma is megoldódik. Minden akadály ellenére elértük, hogy az Európai Parlament ellenőrzése erősödjön, különös tekintettel az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott közös kül- és biztonságpolitikai küldetésekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D) , írásban. – Az Európai Külügyi Szolgálatról szóló jelentés mellett szavaztam, és teljes mértékben támogatom annak az intézménynek a létrehozását, amely a Lisszaboni Szerződés kulcsfontosságú újításának köszönheti létezését, és amely Európa jövője szempontjából történelmi jelentőségű. Csupán hét hónappal az új szerződés életbe lépését követően sikerült megegyezésre jutnunk, és garantálnunk, hogy az új szolgálat politikailag és költségvetésileg elszámoltatható lesz az Európai Parlament előtt. Ez az ellenőrző szerep garantálja a szolgálat valóban demokratikus felügyeletét, ami számomra alapvető fontosságú.

Ez a jelentés biztosítja a földrajzi kiegyenlítettséget is, és egységesebbé teszi az EKSZ különböző aspektusait. Nem arról van szó, hogy megkettőznénk az Európai Unió diplomáciai szolgálatainak funkcióit, hanem az Európai Unió diplomáciájának erősítéséről. Egy ilyen megállapodás világos bizonyítéka annak, hogy az Európai Unió egyértelműen törekszik erejének koncentrálására és értékeinek hatékonyabb képviseletére. Így végre lehetőség nyílik arra, hogy valódi befolyást gyakoroljon a nemzetközi politikában. Ez az Európai Unió egésze, de az egyes tagállamok számára is új lehetőségeket kínál.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) Az, hogy a Bizottság idejekorán összehangolja az Európai Unió külpolitikájának különböző területeit, nyilvánvalóan fontos. Az Európai Külügyi Szolgálat megalapítása a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és a Bizottság alelnökének irányítása alatt olyan lépés, amely hatékonyabbá teheti az Európai Unió külső fellépéseit a nemzetközi politikában, amelynek elsősorban az a célja, hogy elkerülhetők legyenek az ellentmondások vagy a feleslegesen megkettőzött feladatok, valamint hogy biztosítható legyen az Európai Unió stratégiai érdekeinek és alapvető érdekeinek képviselete.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) Az Alkotmányügyi Bizottság tagjaként – ahol szerteágazó vitákban vettem részt az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról, és lehetőségem nyílt véleményem kifejtésére –, valamint a Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport tagjaként is támogatom a jelentést és mellette szavazok. Az Európai Parlament politikai csoportjai egységes álláspontra jutottak, mert közös érdekük volt, hogy maximálisan kihasználják a Lisszaboni Szerződés által – különösen a Parlamentnek – biztosított új jogköröket az EKSZ politikai és pénzügyi ellenőrzésének tekintetében. Újra megemlítem kezdeti és gyakran ismételt – módosítási javaslatok formájában is benyújtott – aggályomat, amely így összegezhető: garantálni kell a létrehozandó EKSZ geopolitikai kiegyensúlyozottságát. Kiemelném a főképviselő elkötelezettségét a földrajzi kiegyensúlyozottságon alapuló csoport létrehozása mellett, amelyben mind a 27 tagállam képviselői részt vesznek, és ahol nem tűrik meg a diszkriminációt, miközben az egyenlő bánásmódot aktívan támogatják.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernhard Rapkay (S&D) , írásban. – (DE) A Jogi Bizottságnak az Európai Külügyi Szolgálat témájában megbízott előadójaként szeretném hangsúlyozni, hogy – többek között a főképviselő javaslatában szereplő 6. cikk módosításainak eredményeképpen – a ma elfogadott jelentés semmiféle kötelező érvénnyel nem bír számomra előadóként, sem az Európai Parlament egésze számára a személyzeti szabályzat elfogadásának tárgyalása során. Ez különösen a szövegben szereplő, ma elfogadott lábjegyzetekre vonatkozik. Egy jogalkotási javaslatról szóló jelentés, amelyről az Európai Parlamenttel csak konzultáltak, nem lehet kötelező érvényű olyan területeken, amelyeken az Európai Parlament más jogalapok értelmében együttdöntési joggal bír.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A Parlament jóváhagyása egy olyan koherensebb és hatékonyabb európai külpolitika megteremtéséhez vezet, amely sokkal jobban megfelel a polgárok elvárásainak. Ugyanakkor jobb megoldást is el tudtunk volna képzelni.

Sajnos Ashton asszonynak, a Bizottságnak és több nemzeti kormánynak nem volt elég bátorsága ahhoz, hogy egy sokkal nagyratörőbb megoldást találjanak. Támogatjuk a kompromisszumot, mivel a Parlament sokat javított Ashton asszony eredeti javaslatán. Szilárd emberi jogi struktúra, fejlesztési politikát erősítő és a közösségi politikák nemzetivé válásának megakadályozása érdekében bevezetett biztosítékok, a demokratikus ellenőrzés megerősítése, áttekinthetőbb külügyi költségvetés, megfelelő nemi megoszlás a munkaerő-toborzást illetően – ezek azok az előrelépések, amelyekről beszélünk.

A megállapodásnak azonban vannak hiányosságai. Gyenge pontját képezi, hogy a válságkezelési struktúrákat nem határozták meg pontosan, Ashton asszonynak nincsenek állandó helyettesei, valamint az EKSZ korlátozott jogkörrel bír a polgároknak nyújtott konzuli szolgáltatásokat tekintve. Sok minden függ majd attól, hogy a kompromisszumos megoldásokat hogyan valósítják meg – most ismét Ashton képviselőasszonyon, a tagállamokon és a Bizottságon a sor. Együtt kell működniük az összetartás nevében, és felül kell kerekedniük a megosztó versengésen.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) Általában nehéz összehangolni az eltérő érdekeket és szemléleteket. A jelenlegi küzdelemben azonban nem kellene és nem szabad szem elől tévesztenünk azt a célt, hogy a feladat egy hatékony és koherens európai uniós külpolitika megteremtése. Az alábbi körülményeket kell még ehhez tisztázni: • Személyzet: kik és hányan látják majd el a feladatokat? • Egyenlőség: a személyzetet a nemi egyenlőség alapelvei alapján kell megválasztani. • Milyen jogkörökkel rendelkezik majd az EKSZ? • A költségvetési felügyeletet az Európai Parlamentnek kell ellátnia! • Az adófizetők szempontjából nagyon fontos kérdés: mennyibe fog ez kerülni nekünk? A költségeket ésszerű határokon belül kell meghatározni. Együttműködésre van szükség ebben a kérdésben, hogy kiváló minőségű és költségtakarékos lépések valósuljanak meg.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Koszovó (B7-0409/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A Görög Kommunista Párt parlamenti csoportja az állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavazott, mivel az indítvány meg akarja erősíteni Koszovó illegális elszakadását, amelyet a NATO fegyverei és az általa gyakorolt kényszer, valamint az Európai Unió és más imperialista erők erőszakoltak ki. Az állásfoglalás felmenti a NATO egészét a háború és Szerbia feldarabolása alól, támogatja a NATO csapatainak és bázisainak hosszú távú jelenlétét Koszovóban és a térség egészében, valamint ezen erőknek az EULEX-en keresztül történő alkalmazásával elősegíti az euro-egységesítő beavatkozásokat. A jelen állásfoglalás elfogultan értelmezi a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét Koszovó elszakadásának jogszerűségéről. Az állásfoglalást támogató uniós imperialista politika súlyosbítja a koszovói munkavállalók problémáit, a kizsákmányolást, korrupciót, bűnözést és a kapitalista újraszervezések arányát, így a munkavállalók egyetlen kiútja a kivándorlás marad. Súlyosbítja a térség instabilitását, a szerbek és Koszovó egész lakosságának elnyomását, valamint az EULEX és a NATO jelenléte által előidézett gondokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Koszovó egy nagyon érzékeny földrajzi zóna része, amelyre az Európai Uniónak állandóan oda kell figyelnie. Szeretném először hangsúlyozni az Európai Unión belüli kohézió siralmas hiányát, mivel még mindig nincs egységes politikai állásfoglalás az országgal kapcsolatban – és a mostani állásfoglalás ezt kifogásolja. Tulajdonképpen az Európai Unió öt tagállamának kell még elismernie Koszovó függetlenségét, amelyet ez már 2008-ban kért. Ezért nemcsak az Európai Unió belső kohéziója, hanem a világ többi részének szeme előtt tanúsított hitelesség érdekében is közös politikai álláspontra van szükségünk, különösen olyan alapvető kérdésekben, mint a vízumok kibocsátása. Úgy gondolom, hogy a régió stabilizációjában az európai integráció a régió összes országa számára fontos szerepet játszik, mivel a stabilizáció az egész közösség érdeke. Ami Koszovót illeti, az Európai Unióhoz történő csatlakozási tervek nagyban elősegítik a szükséges reformok végrehajtását, különösen az emberi jogokra vonatkozóakat, amelyek már korábban felmerültek, és amelyeket támogatnunk kell. Habozás nélkül támogatom a jelen állásfoglalást, amely ezeket a fontos kérdéseket célozza meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A Koszovó európai uniós jövőjéről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavaztam, mert az indítvány Koszovóra független államként tekint, és így is kezeli. Az állásfoglalás nem tartja be az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99-es határozatát, ráadásul felszólítja az Európai Unió azon öt tagállamát – ideértve Görögországot is –, amelyek nem ismerték el Koszovó egyoldalú függetlenségét, hogy tegyék ezt meg; azaz hogy szegjék meg az ENSZ határozatát. Következésképpen az állásfoglalás nem jelent előrelépést a helyzet megoldásában, és nem segíti elő a térség stabilitásának és békéjének megszilárdítását. Az állásfoglalás ráadásul az EULEX hangsúlyosabb koszovói jelenlétére szólít fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) Az állásfoglalás ellen szavaztam. Az állásfoglalás, a helyzetelemzés és a javasolt irány tanúsítják, hogy mennyire igazuk volt azoknak, akik ellenezték Koszovó elszakadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Koszovót a tagállamok még mindig nem ismerték el egyhangúlag. Annak az óvatosságnak, amelyet néhányan ez iránt az új ország iránt tanúsítanak, bizonyára politikai és stratégiai okai vannak, azonban jóval gyakorlatibb természetűek is, elsősorban abból következően, hogy az ott mindennapossá vált korrupció és szervezett bűnözés megakadályozza Koszovót abban, hogy hitelt érdemlően igazolhassa jogállami mivoltát.

A balkáni térség többi országához hasonlóan jó volna, ha Koszovó bizonyítékokkal igazolná, hogy végérvényesen elkötelezte magát az olyan politikák és reformok mellett, amelyek egyrészt az Unió felé mutatnak, másrészt pedig erősítik a saját politikai felépítését, megteremtve a feltételeket ahhoz, hogy állampolgárai felvállalják a demokráciát, és visszautasítsák az erőszakot – különösen az etnikai erőszakot – mint a konfliktusok megoldásának módját. Koszovó előtt még hosszú út áll.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Ez az állásfoglalás tudomásul veszi Koszovó függetlenségének 2008. február 17-én történt kikiáltását, amelyet 69 ország ismert el, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a közös megközelítésben, mindvégig szem előtt tartva Koszovó tervezett uniós csatlakozását. Véleményem szerint a fegyveres konfliktus igen nehéz öröksége ellenére az uniós csatlakozás lehetősége erős ösztönző erőként hat a szükséges koszovói reformok tekintetében, és a gyakorlati lépések megtételét sürgetem az emberi jogok alkalmazásával és a jogállamiság megerősítésével, amelyek sokkal kézzelfoghatóbbak Koszovó állampolgárai számára

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Azon egyszerű tény, hogy bizonyos uniós tagállamok még mindig nem ismerték el Koszovó függetlenségét, elég ahhoz, hogy megállapíthassuk: a jelen állásfoglalás tartalma elfogadhatatlan. Sajnos a Parlament többsége ismét olyan tetteket támogat, amelyek ellentétesek a nemzetközi törvényekkel. Mint az Egységes Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportja által benyújtott, és a többség által visszautasított módosítás is jelzi, a párbeszéd és a tárgyalások folytatása a nemzetközi jognak megfelelően az egyetlen út, amely a régió stabilitásához és tartós békéjéhez vezethet.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD) , írásban. – (IT) Lunacek asszony állásfoglalásra irányuló indítványa világosan megmutatja Koszovó előrehaladásának lassúságát, és úgy gondolom, hogy az említett problémák még kevésbé valószínűvé teszik uniós csatlakozását, mivel ez az Európai Unió heterogén karakterét hangsúlyozná, amelyet a legutóbbi csatlakozások is erősítettek. Hasonlóan ahhoz, mint amit Albánia uniós integrációjáról mondtam, azt hiszem, hogy válaszúthoz érkeztünk: Európának választania kell aközött, hogy kizárólag földrajzi feltételek mentén elgondolt egységként határozza meg magát, vagy pedig szervesen összefüggő, koherens és olyan államokból álló egységgé válik, amelyek a sokszínűségükben is olyan közös jellemzőket mutatnak, amelyek összhangban állnak az európai eszmével. Az a megkerülhetetlen tény, hogy öt tagállam nem ismeri el Koszovó függetlenségét, jelenleg olyan akadály, amely Koszovó Európához történő csatlakozását paradoxonná teszi. Éppen ezért nem tudom támogatni Lunacek asszony állásfoglalásra irányuló indítványát.

 
  
MPphoto
 
 

  Jaromír Kohlíček (GUE/NGL) , írásban. – (CS) A Koszovóval kapcsolatos európai integrációs folyamatról szóló állásfoglalás-tervezet szerzője nyilvánvalóan nem a való világban él, és nem veszi tudomásul, hogy Koszovó nem tagja a nemzetközi közösségnek. Az az erőfeszítés, hogy a nyomást a belső gazdasági helyzet javításával váltsák fel, hogy lehetővé tegyék az őshonos lakosság – azaz a szerb, gorani, roma és más etnikai, többségükben albán csoportok – együttélését, hogy megelőzzék a kisebbségben élők megfélemlítését, és hogy szigorúan lépjenek fel az egész Európára kiterjedő drogklánok ellen – ezek azok a fontos kérdések, amelyek megoldása hozzásegíthet a térség helyzetének javításához és a határokon átívelő együttműködés megerősítéséhez. Még mindig nem lehet folytatni az állampolgárok nyilvántartásba vételét, és az ország még mindig teljes egészében külföldi gazdasági támogatásoktól függ. Nincs politikai akarat még arra sem, hogy legalább tisztességes helyi választásokat és a helyi hatóságok működési feltételeit biztosítsák. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem pusztán formai, és ugyanez érvényes a decentralizációra és a közszolgálat reformjára is. Mindennek eleddig semmilyen hatással nem volt az országban fennálló helyzetre. Az általánosan burjánzó korrupció, a fegyvercsempészet és a drogok bizonytalanságot keltenek a régióban. Furcsa, hogy ennek a területnek a pénzneme az euró. Különösen azért, mert a közös európai pénznem használatához szükséges alapvető előfeltételek még csak megközelítőleg sem teljesültek. Egyértelmű, hogy az Egységes Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal nem érthet egyet ezzel a tervezettel.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian-Jean Marinescu (PPE) , írásban. – (RO) Nagyon kellemetlen meglepetés volt, amikor a hét elején olvastam az újságban, hogy egy felfegyverzett férfi négyszer rálőtt a koszovói parlament szerb képviselőjére. A támadás négy nappal a mitrovicai szerb tüntetésen bekövetkezett robbanás után történt. Az Európai Uniónak mindenképpen elő kell segítenie a demokrácia megteremtését és a stabilitás megerősítését Koszovóban. Ezért az indítványtervezetnek elsődlegesen a tartomány realitásaira kellett volna reflektálnia, mint például az igazságszolgáltatás régóta húzódó reformjára, vagy azokra a nehézségekre, amelyekkel az uniós megbízottak a pristinai helyi hatóságokkal történő kommunikáció során szembesültek. A regionális együttműködés kulcsfontosságú a nyugat-balkáni országok gazdasági fejlődése, de a kölcsönös tisztelet és a jogállamiság tisztelete tekintetében is. Különösen a Belgrád és Pristina közötti, főleg helyi szintű együttműködés létfontosságú az állampolgárok számára, mindenekelőtt a leginkább érintett ágazatokban, mint például a környezetvédelem, infrastruktúra és kereskedelem. És végül, de nem utolsósorban, ami Koszovó státusának elismerését illeti: a vitára bocsátott állásfoglalás üzenetének világosan kellett volna jeleznie, hogy nem tükrözi az összes uniós tagállam álláspontját.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Öt uniós tagállam, köztük Franciaország, nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Következésképpen elfogadhatatlan egy olyan jelentés előterjesztése, amely Koszovó uniós integrációját támogatja. Sőt, túlságosan is tisztelem a tartomány lakóit ahhoz, hogy azt várjam el tőlük, hogy a nemrég történt konfliktusok következményeiként fellépő szenvedéseiken kívül még a koppenhágai kritériumoknak is megfeleljenek. Nem fogok ezen elfogadhatatlan és provokatív szöveg mellett szavazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A regionális stabilitás és a nyugat-balkáni régió országainak uniós integrációja mindig is az Európai Unió prioritásai közé tartozott. Ebben a bonyolult folyamatban vannak olyan országok, amelyek gyorsabban közelítettek az EU-hoz, mint mások, például Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró. Különféle okok miatt ez a folyamat Koszovó számára lassúbb volt, és állampolgárai még mindig vízumkötelesek, ha az Európai Unió tagállamaiba szeretnének utazni. Sürgősen túl kell lépnünk ezen a helyzeten, és ez az erőfeszítés teljes egészében és kizárólag Koszovón múlik, amelynek a cél érdekében végre kell hajtania a szükséges reformokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) A Koszovóval kapcsolatos állásfoglalás ellen szavaztam, mert arra ösztönzi a Koszovó egyoldalú függetlenségét el nem ismerő tagállamokat, hogy ezt megtegyék. Az Egységes Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal mindig is ellenezte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását, mert ez ellentétes a nemzetközi joggal. Ezzel szemben elkötelezzük magunkat a párbeszéd olyan formában történő folytatására, amely mindkét felet kielégíti, és amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99-es határozatán alapul, összhangban a nemzetközi joggal, mivel ez az egyetlen módja a régióban való béke és stabilitás megteremtésének.

 
  
MPphoto
 
 

  Francisco José Millán Mon és José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra (PPE) , írásban. – (ES) A spanyol küldöttség nevében az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport tagjaként szeretnénk kijelenteni, hogy a Koszovó európai integrációs folyamatával kapcsolatos állásfoglalás ellen leadott szavazatunk oka az, hogy az állásfoglalás úgy kezeli Koszovót, mint egy teljességgel szokványos helyzetben lévő független államot, és nem veszi figyelembe azt, hogy az adott terület státusa a nemzetközi közösségen belül igen vitatott – a Nemzetközi Bíróság véleménye még mindig nem érkezett meg –, és Koszovót az Európai Unió öt tagállama, köztük Spanyolország sem ismerte el.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Az Európai Parlament ma világos jelét adta annak, hogy a független Koszovó jövője az európai uniós integrációban rejlik. Ez biztató jel Koszovó kormánya és állampolgárai számára is. Továbbá pedig világosan megfogalmazódott az a kérés, hogy az az öt tagállam, amely még nem ismerte el Koszovót államként, ezt haladéktalanul megtegye, hogy növelhessük a támogatásunk hatékonyságát. A parlamenti képviselők egyértelmű többsége elutasította a Koszovó státusának kérdéséről szóló további vitát, nem feledve, hogy a Nemzetközi Bíróság nyilatkozata júliusban várható. Ezzel az állásfoglalással a Parlament támogatja a vízumliberalizációkról szóló tárgyalások mihamarabbi elkezdését. Koszovó lakóit nem szabadna továbbra is megfosztani az utazás szabadságától, amelyet az Európai Unió a régió többi államának az év végéig valószínűleg megad. Az állásfoglalás felszólít arra, hogy sürgősen hajtsák végre ezt a lépést, hogy felszabadítsák a koszovóiakat regionális és nemzetközi elszigeteltségükből.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Albánia (B7-0408/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A görögországi Kommunista Párt az állásfoglalási indítvány ellen szavazott, mivel ellenzi Albánia európai uniós csatlakozását ugyanazon okok miatt, amelyek miatt Görögország csatlakozását és további tagságát is ellenzi ebben az imperialista nemzetközi unióban. A csatlakozás az euro-egységesítés és az albán tőke előnyére fog válni, különösen az energia, bányászat és szállítás, valamint az agresszív imperialista EU és a NATO terveinek tekintetében, valamint kárára lesz a munkásoknak, a szegény gazdáknak és kis- és középvállalkozásoknak.

Az állásfoglalási indítvány a kapitalista újrastrukturálási csomagot sürgeti, amelyet gyalázatos, az ország széles néprétegeit elnyomó politikai rendszerű és az Európai Unióval együttműködő burzsoá pártok akarnak meghonosítani és előrevinni. Ennek a széles néprétegeket elnyomó, az 1990-es években népi felkeléseket okozó támadásnak az eredménye a privatizáció, a tömeges munkanélküliség, a kivándorlás, a vidék elhagyása, a megnövekedett kizsákmányolás, a bűnözés és a korrupció. Előzmény nélküli nyílt beavatkozást kísérel meg az ország belső ügyeibe és a politikai ellenzéki rendszerbe, és demokráciaellenes szabályozásokat követel a politikai pártok és a parlament működésében. Az Európai Unió és az albán burzsoá hatalom politikája a csatlakozás előmenetele ügyében súlyosbítja az ország fejlődési problémáit, a munkások helyzetét, a tőkeelvonást és a migrációs áramlatokat, valamint biztonsági tekintetben hatalmas kockázatot jelentene a térség számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Amikor a jelen, Albánia uniós csatlakozásáról szóló állásfoglalás-tervezet mellett szavaztam, úgy döntöttem, hogy támogatom a két fő elgondolását. Egyrészt támogatom azt a gondolatot, hogy az ország hosszú távon csatlakozzon az Unióhoz, amelyet különösen igazolnak az eddigi hatalmas erőfeszítések és a már elért eredmények. Történtek tényleges pozitív lépések a korrupció elleni küzdelem és Albánia demokratikus kereteinek megerősítése terén. Másrészt a demokrácia megerősítése vagy az ország fenntartható fejlődése tekintetében még jelentős előrelépésre van szükség. A 2009 júliusában lezajlott albán országgyűlési választásokat követő politikai válság megmutatta, hogy ez az ország még mindig komoly problémákkal néz szembe. Éppen ezért mindannyiunk támogatására szüksége van.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Ez a jelentés a példája annak, hogy mire képes az európai propaganda, ha nem akarja tudomásul venni a múlt hibáit: igaz ugyan, hogy Chountis úr jelentése kiemeli az Albánián belüli problémákat, ugyanakkor viszont szinte azt mondja, hogy kötelességünk a balkáni országokat az Unióba fogadni, mintha ez meg lenne írva a csillagokban, és senki sem tiltakozhatna ellene. Ezzel egyáltalán nem értek egyet: Albániának szembeszökően nyilvánvaló problémái vannak jelenleg a belső politikai stabilitásával és a korrupció igen magas szintjével. Csatlakozása további gondokat okozna azokon felül, amelyekkel az Uniónak már eddig szembe kellett néznie, és továbbra is szembe kell néznie egy olyan hatalmas bővítés után, amellyel gyakorlatilag megduplázódott a tagállamok száma. Albánia uniós csatlakozása mellett az uniós bürokraták hatalomvágyát és centralizmusát kivéve semmi sem szól; a balkán-félszigeti köztársaság jelenlegi helyzetét tekintve nem látom, hogy csatlakozása mivel tudna hozzájárulni az európai integráció ügyéhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy Albániának folytatnia kell az útját az Európai Unióba való belépés felé. Az Uniónak fokozatosan folytatnia kell bővítési stratégiáját. Ösztönző erőként is kellene hatnia a tagjelölt vagy lehetséges tagjelölt országok fontos reformjainak végrehajtásában. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy az Unióba vezető út sokat követel. Az Európai Unióba való belépés feltételei világosak és ismertek, és nem mindig könnyen teljesíthetők. Albánia esetében még nagyon hosszú az út, amint a jelentés is világosan kifejti. Kezdjük azzal, hogy meg kell felelnie a koppenhágai kritériumoknak, ideértve a demokratikus intézmények stabilizációjának folyamatát is. Ebben az értelemben szeretném kiemelni és támogatni Sali Berisha miniszterelnök azon erőfeszítéseit, hogy hatékony megoldást találjon a jelen politikai válságra, és ugyanakkor pedig bírálja a szocialista ellenzék aljas viselkedését. Az egyes országok előrehaladási üteme a csatlakozás tekintetében tehát a tagjelölt vagy a lehetséges tagjelölt országon múlik. Remélem, hogy Albánia céltudatosan és határozottan folytatja útját az Unió felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Bairbre de Brún (GUE/NGL) , írásban. – (GA) Bár a jelentés mellett adtam le a szavazatomat, a véleményem az, hogy Albánia népének kellene eldöntenie, hogy szeretnének-e az Európai Unió részei lenni.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Albánia nem kivétel a Nyugat-Balkán instabilitása szempontjából, és tudja azt is, hogy ez a válság azzal fenyeget, hogy azok a reformok, amelyeket javarészt az Európai Unió felé történő közeledés érdekében kezdtek el, elbuknak. Ha visszaemlékeznek Enver Hoxha diktatúrájára, nyilvánvaló, hogy Albánia nagyon kevés garanciát tud nyújtani arra, hogy kitartó marad az elkezdett úton, és az európai normák fényében elfogadható szintre emeli a fejlettségét, valamint növeli a jogállamiságnak és az egyén szabadságának a tiszteletét. Az ország NATO-csatlakozása fontos lépés volt, azonban ez még nem elég ahhoz, hogy az Unió Albániát szilárd tagjelöltként tartsa számon.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Annak ellenére, hogy az állásfoglalás elismeri Albánia előrehaladását a reformfolyamatban, hangsúlyozza azt is, hogy további jelentős erőfeszítésre van szükség a demokrácia és a jogállamiság megerősítése, valamint az ország fenntartható gazdasági fejlődése érdekében. Úgy gondolom, hogy az Európai Unióba való belépés lehetősége lendületet ad majd a nyugat-balkáni reformoknak, és konstruktív szerepet fog játszani a régióban a béke, a stabilitás és a konfliktusok megelőzésének javításában, amely erősíti a jószomszédi kapcsolatokat, és a fenntartható fejlődés segítségével megoldásokat keres a gazdasági és társadalmi szükségletekre. Azonban minden ország uniós tagsága azon az erőfeszítésen múlik, hogy eleget tegyen a koppenhágai kritériumoknak, valamint hogy megfeleljen a stabilizációs és társulási folyamat feltételeinek, amelyeket remélhetőleg az ország sikeresen teljesít.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Az albánok iránt érzett barátságom miatt szavaztam a jelen szöveg ellen. Hogyan is akarjuk, hogy egy olyan Európai Unióba lépjenek be, amely a pénzügyi elit érdekeit tartja szem előtt, és minden mást kizár? Semmilyen bővítés nem képzelhető el addig, amíg az Európai Unió a népek közötti versengést és a kivételezettek érdekeinek védelmét támogatja. Továbbá pedig a posztkommunista Albánia nagyon kevéssé bizonyította, hogy képes fellépni a szervezett bűnözés ellen, amely abban az országban burjánzik. Az állásfoglalás ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A nyugat-balkáni régió stabilitása és országainak az Európai Unióba történő integrálása mindig is az Unió prioritásai közé tartozott. Ezért az uniós integráció lehetősége a régió országait arra ösztönzi, hogy további erőfeszítéseket tegyenek azon reformok végrehajtása tekintetében, amelyek a teljes jogú uniós tagság megszerzéséhez szükségesek. Ezen országoknak fokozott erőfeszítéseket kell tenniük a béke, a stabilitás és a konfliktusok megelőzése tekintetében, mindezt a jószomszédi kapcsolatok erősítése mellett. Albánia az integrációs folyamat előrehaladott szakaszában van, és már válaszolt a Bizottság kérdőívére az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét előkészítendő véleményezéssel kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – Az Albániáról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mert ez megerősíti a Parlament támogatását Albánia európai jövője mellett, amennyiben az ország eléri a megfelelő politikai stabilitást és megbízhatóságot, valamint teljes mértékben teljesíti a koppenhágai kritériumokat. Méltatja a reformfolyamatok során elért haladást, hangsúlyozva, hogy további lényeges erőfeszítésre van szükség a demokrácia és a jogállamiság, valamint az ország fenntartható fejlődésének megerősítése tekintetében. Az állásfoglalás üdvözli a vízumliberalizációra irányuló javaslat elfogadását, és felszólít az albán állampolgárok számára 2010 végéig megadandó vízummentesség megvalósítására. Hangsúlyozza a hatalmi ágak megosztásának fontosságát, valamint a független igazságszolgáltatás tiszteletben tartását, és felszólít arra, hogy ebben a kérdésben további jelentős előrelépésre van szükség. A korrupció, a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem a legégetőbb problémák közé tartoznak, ezekről a jelentés állást foglal. Szól továbbá a roma kisebbség jogairól, a szakszervezetek jogairól, a társadalmi helyzetről, a nőjogokról, valamint a kormánynak a civil társadalommal folytatott konzultációjáról a törvénytervezetekkel és az elkezdett reformokkal kapcsolatban. Támogatja a fejlődést és a megújuló energia használatát, a tömegközlekedést és a környezetvédelmi jogszabályok bevezetését.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Üdvözlöm az állásfoglalás elfogadását, különösen azért, mert pozitívan értékeli az igazságszolgáltatásban elért haladást, de hangsúlyozza, hogy a reformok végrehajtása még mindig korai fázisban van; azon az állásponton van, hogy az igazságszolgáltatás reformja, ideértve a bírósági ítéletek végrehajtását is, kulcsfontosságú előfeltétele Albánia uniós tagság iránti kérelmének, és kiemeli a hatalmi ágak megosztásának fontosságát egy demokratikus társadalomban. Hangoztatja, hogy az átlátható, pártatlan és hatékony igazságszolgáltatás, amely független a politikától, vagy bármely más nyomásgyakorlástól vagy ellenőrzéstől, alapvető fontosságú a jogállamiság megteremtésében, és felszólít arra, hogy ezen a téren sürgősen fogadjanak el egy átfogó, hosszú távú stratégiát, amely magában foglalja a szükséges jogszabályokat és végrehajtási intézkedéseket. Felszólítja az ellenzéket arra, hogy vegyen részt az előkészítési folyamatban, és teljes mellszélességgel támogassa az igazságszolgáltatás reformját; azonban hangsúlyozza azt is, hogy az igazságszolgáltatásnak elégséges pénzügyi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy az egész országban hatékonyan működjön. Ezért várja a Bizottság újabb segítségnyújtási kezdeményezéseit, és üdvözli a Súlyos Bűntettek Bíróságának a közelmúltban Tiranában történt megnyitását.

 
  
MPphoto
 
 

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL) , írásban. – (DA) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert olyan felhívásokat tartalmaz, amelyek Albánia haladását segítik elő. Ugyanakkor azonban az „igen” szavazatomat semmilyen körülmények között nem lehet az albán nép uniós csatlakozására való közvetlen vagy közvetett felszólításként értelmezni. Ennek eldöntése teljes mértékben az albán néptől függ.

 
  
MPphoto
 
 

  Eva-Britt Svensson (GUE/NGL) , írásban. – Ugyan az állásfoglalás mellett adtam le a szavazatomat, meggyőződésem, hogy Albánia lakóinak kellene eldönteniük, hogy csatlakozni kívánnak-e az Európai Unióhoz.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítványok: Koszovó (B7-0409/2010) és Albánia (B7-0408/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D) , írásban. – (LT) Albánia és Koszovó is előreléptek a jogállamiság és az ország fenntartható fejlődését biztosító demokratikus reformok végrehajtásában. Ugyanakkor folytatniuk kell a célkitűzések elérését, különösen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, az állami intézmények adminisztratív képességeinek erősítésében, valamint a jog elsőbbségének biztosításában. Albániában már egy éve nagy politikai feszültség uralkodik a parlamenti választások eredményei miatt, és ez károsan hat az ország azon törekvésére, hogy az Európai Unió tagállama legyen. Albánia politikai erőinek konstruktív párbeszédet kell folytatniuk az eredmények felőli megállapodás és egy olyan választási törvény érdekében, amely új, teljességgel átlátható választási folyamatot tesz lehetővé. Azért szavaztam az állásfoglalások mellett, mivel ezek az uniós tagállamokat is felszólítják arra, hogy ezekkel az országokkal új együttműködési stratégiákat dolgozzanak ki. Az egyik ilyen stratégia a személyes kapcsolat, a diákok, egyetemi hallgatók és tudósok felsőoktatási csereprogramokban való részvétele.

 
  
MPphoto
 
 

  Ernst Strasser (PPE) , írásban. – (DE) A jelen állásfoglalás vízumliberalizációjával kapcsolatban szeretnénk megjegyezni a következőket. Elviekben támogatnunk kellene a nyugat-balkáni országok vízummentességét. Azonban mindennek az az előfeltétele, hogy minden előzetes követelmény teljes mértékben teljesüljön.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: A kirgizisztáni helyzet (B7-0419/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A különféle politikai csoportok által megfogalmazott közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett adtam le a szavazatomat. Ez az állásfoglalás bizonyítja, hogy a Kirgizisztánnak már kifizetett összegnél nagyobb összeg felszabadítására van szükség, kifejezetten az ENSZ sürgős felhívására adandó válaszként, amely 71 millió USD sürgősségi segélyt kíván összegyűjteni. Továbbá pedig úgy gondolom, hogy az országnak nemcsak sürgősségi segélyre, hanem olyan eszközökre is szüksége van, amelyekkel stabilizálhatja helyzetét, és biztosíthatja, hogy ez nem ismétlődik meg. Olyan eszközök bevezetésére van tehát szükség, amelyek elősegítik Kirgizisztán biztonságának helyreállítását.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A hivatalos politikai szinten elért sikerek ellenére Kirgizisztán továbbra is instabilitásba és konfliktusokba süllyed, és semmi jele annak, hogy a helyzet hamarosan stabilizálódni fog. A Szovjetunió felbomlása után függetlenné vált ország bebizonyította, hogy képtelen jobb színvonalat biztosítani az emberi jogokat és az egyén szabadságának tiszteletét tekintve.

Úgy gondolom, hogy az Európai Unió felvállalhatja a közvetítő-stabilizáló szerepét, és a konfliktust követő helyzetben aktívan hozzá kellene járulnia a tényleg béketeremtés és demokratizálódás nehéz feladatához egy olyan országban, amely szomszédjai közé sorolja Oroszországot és Kínát is.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Ez az állásfoglalás a Dél-Kirgizisztánban nemrég kitört tragikus és erőszakos összecsapások fölötti mélységes aggodalmát fejezi ki, és minden áldozat családjának részvétét nyilvánítja. Hangsúlyoznám az állásfoglalás azon felhívását, hogy mindent meg kell tenni a rendes kerékvágásba való visszatérés biztosítása érdekében, és minden szükséges feltételt meg kell teremteni ahhoz, hogy a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek biztonságban és méltósággal, önkéntesen visszatérhessenek otthonaikba. Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot a humanitárius segítségnyújtásban a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben történő részvételre, valamint arra, hogy rövid és középtávú újjáépítési programokat kezdjen el a lerombolt házak visszaépítése és a megsemmisült értékek helyettesítése érdekében, illetve a kirgiz hatóságokkal és más adományozókkal együtt történő rehabilitációs projektek kidolgozására, hogy előmozdítsák a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatérését.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz (PPE) , írásban. – (PL) A június 11-én Dél-Kirgizisztánban, és különösen Osh és Dzsalalabad városában történt zavargásokkal és összecsapásokkal kapcsolatban, amelyek során háromszáz ember életét vesztette és kétezren megsebesültek, azt gondolom, hogy az Európai Uniónak mint a demokrácia, a jog, a rend és az emberi jogok iránti tisztelet letéteményesének minden hasonló esemény alkalmával határozottan reagálnia kell, és meg kell próbálnia megakadályozni a jelenleg Kirgizisztánban folyó destabilizációs folyamathoz hasonló eseményeket. Ezért úgy szeretném kifejezni Kirgizisztán iránti szolidaritásomat és támogatásomat, hogy támogatom az állásfoglalást, és az elfogadása mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Nagy aggodalommal szemlélem, hogy Dél-Kirgizisztánban, Osh és Dzsalalabad városában nemrégiben erőszakos összecsapások folytak. Ezért – az Uniónak a régió iránti elkötelezettségét, különösen a Közép-Ázsiai Stratégiát figyelembe véve – el kell köteleznünk magunkat a Kirgizisztánnak nyújtott segítségnyújtás mellett. A helyzet súlyossága azt jelenti, hogy az Unió által nyújtott humanitárius segélyt jelentős mértékben meg kell növelni, hogy e súlyos konfliktusok által érintett valamennyi személyt támogatni lehessen.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Üdvözlöm az állásfoglalás elfogadását, főként azért, mert felszólít az Európai Unió által nyújtott humanitárius segély jelentős megemelésére a dél-kirgizisztáni erőszakos cselekmények miatt szenvedők megsegítése érdekében, valamint a Stabilitási Eszköz széleskörű használatára is, valamint azért, mert hangsúlyozza azon elképzelésünket, hogy Dél-Kirgizisztánban hosszú távon is szükség lesz egy újfajta uniós szerepvállalásra. Az állásfoglalás ismételten felszólítja a Bizottságot a fejlesztési együttműködési eszköz keretén belül a támogatások újraelosztásával kapcsolatos javaslatok előkészítésére, ennek segítségével az Európai Unió megfelelő módon tud folyamatosan reagálni az új kirgizisztáni helyzetre. Az állásfoglalás azt is hangsúlyozza, hogy az Unió Közép-Ázsiai politikájának legfontosabb pontja az emberek biztonsága.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Az AIDS/HIV, tekintettel a XVIII. AIDS-konferenciára (2010. július 18-23., Bécs) (RC-B7-0412/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  John Attard-Montalto, Louis Grech és Edward Scicluna (S&D), írásban. − A máltai Munkáspárt küldöttsége az Európai Unió HIV/AIDS elleni küzdelméről szóló közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett adta le a szavazatát, különösen azért, mert olyan alapvető kérdésekre és elsődleges fontosságú problémákra irányítja a figyelmet, amelyek globális és tragikus módon érintik rengeteg ember életét, különösen a szegénység sújtotta fekete-afrikai régióban élő nőket és gyerekeket. A régióban 22,4 millióan HIV/AIDS fertőzöttek. Habár első látásra úgy tűnik, hogy az állásfoglalásban nincs közvetlen utalás az abortuszra, a küldöttségem nem támogatja az abortuszt potenciális megoldásnak tartó cikkeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlo Casini (PPE) , írásban. – (IT) Újból egy olyan szomorú helyzet előtt állunk, amelyben az élethez való jog kérdésében igazságtalan megoldásokat kínáló érveket alkalmaznak egy valós és komoly probléma (jelen esetben a HIV elleni küzdelem) kapcsán, így lehetetlenné téve, hogy mellette szavazzanak. A „szexuális és reprodukciós egészség” kifejezést ma már arra használják, hogy a parlamenteket meggyőzzék az abortusz támogatásáról. Nem engedhetjük, hogy becsapjanak.

Mindenkinek, engem is ideértve, elő kell segítenie a szexuális és reprodukciós egészséget, de amikor a szavak más, gyakorlatilag ellentétes jelentést hordoznak (jelen esetben egy emberi lény meggyilkolását a nők döntési szabadságaként mutatják be), akkor szükségessé válik a csalás leleplezése. Az abortusz a világban valódi tragédia, de valódi tragédia a mi Európánkban is! Azon szándékom, hogy az állásfoglalás ellen szavazok, nem kívánja gátolni az AIDS elleni széleskörű küzdelmet, de szembehelyezkedik a fent említett módszerrel és tartalommal.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A XVIII. Nemzetközi AIDS Konferencia fényében az AIDS/HIV elleni küzdelemmel kapcsolatos állásfoglalás mellett tettem le a szavazatomat, mert a globális közegészség szintjén a HIV/AIDS elleni küzdelemben kiemelt megközelítésre és fokozott erőfeszítésre van szükség, valamint arra, hogy a vírus által érintett személyek egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és munkavállaláshoz való általános hozzáférését megkönnyítsük. Életbevágóan fontos a HIV/AIDS hordozók megbélyegzésének és negatív diszkriminációjának leküzdése, és jogaik védelmének biztosítása.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A politikai csoportoknak egy ilyen témában széles körű konszenzusra kellene jutniuk, és türtőztetniük kellett volna magukat, hogy ne használják ilyen vagy olyan politikai célok érdekében. Mivel a közös állásfoglalásra irányuló indítványt kizárólag a Parlament baloldali és szélsőbaloldali pártjai írták alá, világosan látható, hogy ezt a célt aláásták. Az emberekkel, a betegségükkel és az általa okozott szenvedéssel, a betegségnek a társadalomra – különösen a legkevésbé fejlett országokban – gyakorolt hatásával kellene törődnünk. Jobb megoldásokat kell találnunk erre a csapásra, és ezeknek az embereknek az érdekében enyhítenünk kell a hatását.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Az AIDS súlyos humanitárius problémát jelent világszerte, és ezért globális szintű integrált reagálásra van szükség, amely mozgósítja a különféle régiók és kontinensek államait, intézményeit és társadalmait. A továbbra is erőteljesen érezhető társadalmi megbélyegzés és a betegség folyamatos és magas halálozási aránnyal történő terjedése – amely különösen a legkevésbé fejlett és a legrosszabb humanitárius helyzetben lévő országokban pusztító hatású – ki kell, hogy vívja az Európai Unió és a tagállamok intézményeinek aggódását és elköteleződését annak érdekében, hogy valós erőforrásokat tegyenek elérhetővé az átfogó és hatékony válaszadás érdekében, amely képes biztosítani a megelőzési politikák szükséges harmonizációját, valamint a betegség megfelelő kezelését. Ugyanakkor azonban nem értek egyet azzal, hogy a HIV elleni küzdelmet olyan kényes témával kapcsolják össze, mint az abortusz.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Az állásfoglalás az AIDS/HIV problémáját aktuális adatokkal alátámasztva és sokrétű megközelítésben ragadja meg. Hangsúlyozza a kulcsfontosságú kérdéseket, amelyeket természetesen mi is támogatunk, ideértve többek között az egészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférést, a kormányok ennek való megfelelését, valamint a mindenki számára elérhető közgyógyellátást. Továbbá a HIV/AIDS hordozók emberi jogainak, különösen a szexuális és reprodukciós egészséghez való jog elősegítése, védelme és tisztelete; a gazdasági, jogi, társadalmi és technikai akadályokra irányuló figyelem, amelyek olyan büntetőjoggal társulnak, amely gátolja a HIV elleni hatékony küzdelmet. Szükség van az új megelőzési technológiák – ideértve az oltóanyagokat és a mikrobaölő szereket – kutatásának tisztességes és rugalmas finanszírozására. Az állásfoglalás felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fordítsák meg a fejlődő országokban tapasztalható, a szexuális és reprodukciós egészséghez és az ehhez kapcsolódó jogok finanszírozásának aggasztó zuhanását.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE) , írásban. – (FR) Erőteljes meggyőződéssel szavaztam az állásfoglalás mellett, amely arra kéri az Európai Unió tagállamait a következő, Bécsben megszervezett nemzetközi AIDS-konferencia előestéjén, hogy olyan új törvényeket hozzanak, amelyek hozzáférhető és hatékony HIV-elleni gyógyszereket biztosítanak, a fejlődő országokban támogassák a felvilágosító kampányokat, növeljék az új oltóanyagok és mikrobaölő szerek kutatásának finanszírozását, valamint küzdjenek a páciensek negatív diszkriminációja ellen. Világszerte több mint 33 millióan élnek AIDS-fertőzöttként, és nagyon korlátozottan férnek hozzá antiretrovírusos gyógyszerekhez. Remélem, hogy ezt a néhány ajánlást szem előtt tartják a jövő heti nemzetközi konferencián is.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) A következő, júliusi bécsi Nemzetközi AIDS-konferencia előtt számunkra, parlamenti képviselők számára fontosnak tűnt, hogy a kormányok felé határozott üzenetet fogalmazzunk meg. Következésképpen az állásfoglalás mellett szavaztam, amely felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a HIV/AIDS elleni küzdelemben: kezeljék globális közegészségügyi kérdésként, és az emberi jogokat helyezzék a megelőzés, kezelés és támogatás központjába.

A kezelésben részesülők aránya még mindig nagyon alacsony, és olyan törvényekre van szükség, amelyek megfizethető és hatékony HIV elleni gyógyszereket tesznek elérhetővé. Mélységesen elítélem a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, amelyek a Kereskedelmi Világszervezettel kötött megállapodás ellenére a kereskedelmi érdekeket az egészség elé helyezik. Az állásfoglalás azt is hangsúlyozza, hogy fel kell vennünk a küzdelmet minden olyan jogszabály ellen, amely kriminalizálja a HIV terjedését, és támogatja a szenvedők megbélyegzését és negatív diszkriminációját.

Végül pedig az érintett nők és fiatal lányok arányáról szóló statisztikák igazolták a jelenlegi megelőzési politikák kudarcát, és véleményem szerint ezért fontos egy realisztikus megközelítés elfogadása azzal, hogy növeljük az új oltóanyagok és mikrobaölő szerek kutatására fordított összegeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A HIV/AIDS még mindig világszinten vezető halálok, 2008-ban kétmillió halálozás írható a számlájára, és a becslések szerint az elkövetkező évtizedekben is a korai elhalálozások jelentős számának marad a kiváltó oka. Az új fertőzések száma még mindig messze meghaladja a kezelés terjedését, és 2009-ben a kezelésre szoruló személyek kétharmada még nem kapott kezelést, ami azt jelenti, hogy 10 millió személy nem jutott hozzá a szükséges hatékony kezeléshez. Ezért úgy gondolom, hogy az Uniónak a helyzet jobbítása érdekében nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a kutatásba, a kezelésbe és az oktatásba való befektetések területén. Véget kell vetni a HIV/AIDS-ben szenvedők megbélyegzésének és negatív diszkriminációjának. Továbbá pedig az Európai Uniónak különös figyelmet kell fordítania Fekete-Afrikára, amely a maga 22,4 millió HIV/AIDS fertőzöttjével a legsúlyosabban érintett régiónak számít.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) A Parlament összes képviselőcsoportja által támogatott közös állásfoglalás mellett szavaztam, mivel a probléma olyan fontos elemeit emeli ki, mint például az összes állampolgár közegészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférése. Az állásfoglalás felszólítja a kormányokat, hogy teljesítsék ezen kötelességüket. Az állásfoglalás védi a HIV-pozitív személyek szexuális és reprodukciós egészségének jogait. Kiemeli egy olyan finanszírozás szükségességét is, amely összhangban van az új megelőzési módszerek, ideértve az oltóanyagok kutatásának igényeivel.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A HIV/AIDS a mai napig világszintű betegség, amellyel gyakorlatilag még nem tudtuk eredményesen felvenni a harcot. A fejlődő országokban különösen magas az új fertőzések száma, következésképpen a halálozások aránya is. Azonban az Európai Unión belül is egyre több újonnan fertőzött embert regisztrálnak, és a nem jelentett esetek száma még ennél is sokkal magasabb lehet. Még mindig nagyon erős az emberekben az a félelem, hogy kitudódik a betegségük, és emiatt megbélyegzetten kell élniük. A betegség megállítása érdekében az Unión belül is rengeteg kutatást végeznek. Mivel a HIV/AIDS területén folyó kutatások lényegesek, az állásfoglalás mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE) , írásban. – (FR) A következő nemzetközi AIDS-konferenciát 2010. július 18–23. között szervezik meg Bécsben, és ennek előestéjén támogatnom kell a ma elfogadott állásfoglalást, hogy így határozott üzenetet fogalmazzunk meg a kormányok felé. Lényegbevágó az olyan új jogszabályok bevezetése, amelyek hozzáférhető és hatékony HIV elleni gyógyszereket biztosítanak, ideértve az antiretrovírusos és más biztonságos és hatékony gyógyszereket. Kiemelném, hogy Európában és Közép-Ázsiában csak az érintett páciensek 23%-ának vannak ismeretei az antiretrovírusos kezelésekről. Az Európai Unión belül a balti államoknak kell leginkább AIDS-megelőző politikákat bevezetniük. Így felkérem az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét arra, hogy több információt gyűjtsön a HIV/AIDS betegek helyzetéről, és biztosítsa, hogy a betegségben szenvedők teljes társadalmi, szexuális és reprodukciós életet élhessenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, azért nyújtom be ezt a szavazáshoz fűzött indokolást, mert ugyan a legtöbb bekezdés mellett szavaztam, hangsúlyoznám, hogy tartózkodtam a 17. bekezdés szavazásakor, mivel a francia verzió – a portugáltól eltérően – annak lehetőségét is felvetette, hogy a szexuális és reprodukciós egészség fogalma az abortusz elfogadását is tartalmazza. Az élethez való jog védelmezőjeként nem tudtam volna tiszta lelkiismerettel mellette szavazni. Hangsúlyoznám, hogy a „szexuális és reprodukciós egészség” kifejezés nem használható arra, hogy a parlamenteket meggyőzzék az abortusz támogatásáról. Ugyanakkor szeretném megismételni elkötelezettségemet a HIV/AIDS elleni küzdelem iránt.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A közös állásfoglalást 400 támogató és 166 ellenszavazattal fogadták el annak ellenére, hogy az Európai Néppárt részenkénti szavazást kért a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatban, amelyet minden alkalommal megtesz. Ez azt is jelzi, hogy az Európai Néppárt megosztott a kérdésben. A magam részéről örülök az eredménynek, különösen azért, mert minden, a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos elképzelésünket tartalmazza.

 
  
MPphoto
 
 

  Joanna Senyszyn (S&D) , írásban. – (PL) A HIV/AIDS fertőzés globális jelenség, és semmi köze az úgynevezett rizikócsoportokhoz vagy meghatározott régiókhoz. Ma ez nem a drogfüggők vagy homoszexuálisok problémája, hanem mindenkié. A leginkább veszélyeztetettek a fiatalok, a képzett személyek, a fehérek és a nagyvállalatokban dolgozók.

A HIV-fertőzöttek szinte fele nő. Sokkal könnyebben megfertőződnek, mivel a vírus jóval könnyebben terjed férfiről nőre, mint az ellenkező irányba. A Bécsben idén július 18–23. között megrendezett XVIII. Nemzetközi AIDS-konferencia hangsúlyozni fogja a nőknek és fiataloknak szóló felvilágosító kampányok fokozásának szükségességét. A nőknek általános és egyszerű hozzáférést kell biztosítani a szex, a reprodukció és az egészségügyi szolgáltatások egészségügyi vonatkozásaival kapcsolatos információkhoz. A HIV elleni gyógyszerek ingyenes biztosítása a terhes nőknek ugyancsak fontos, mert így megelőzhető a betegség átvitele az anyáról a gyermekre. A HIV/AIDS megelőzése tekintetében a szexuális és reprodukciós jogokról szóló iskolai felvilágosító programok életbevágóan fontosak.

Az iskolai szexuális felvilágosítás hiányának leginkább szembeötlő hatásai a HIV-fertőzés és más szexuális úton terjedő betegségek fiatalok közötti terjedésében, valamint a fiatal nők korai, nem tervezett terhességeiben mutatkoznak meg. A HIV/AIDS járvány a kiterjedése, halálos veszélyessége és a fiatalok közötti nagyfokú elterjedtsége miatt elégséges ok kellene, hogy legyen arra, hogy az iskolákba megfelelő szexuális felvilágosítást vezessenek be. Ezért szavaztam a HIV/AIDS elleni küzdelemmel kapcsolatos állásfoglalás mellett a XVIII. Nemzetközi AIDS-konferenciával összefüggésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Charles Tannock (ECR) , írásban. – Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja teljes mellszélességgel kiáll az emberi jogok egyetemes volta mellett fajra, nemre vagy szexuális orientációra való tekintet nélkül. Teljes mértékben támogatjuk a magasabb követelményeket kielégítő kezelést, a megelőzést, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést mindenki számára, valamint a HIV és AIDS elleni küzdelemben a tudatosság és felvilágosítás erősítését.

Ugyanakkor azonban úgy gondoljuk, hogy az abortuszt is tartalmazó reprodukciós jog az egyén lelkiismereti ügye, és az állásfoglalás javaslatai túlságosan korlátozzák a szuverén államok azon jogát, hogy meghatározzák saját egészségügyi és abortuszpolitikájukat.

Ezért a képviselőcsoportom úgy döntött, hogy tartózkodik az állásfoglalással kapcsolatos szavazás során.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: A kazettás bombákról szóló egyezmény 2010. augusztus 1-jei hatálybalépése és az EU szerepe (RC-B7-0413/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A kazettás bombákról szóló egyezmény célja, hogy betiltsa ezeknek a fegyvereknek a használatát, gyártását, felhalmozását és szállítását, valamint előírja ezek eltakarítását és megsemmisítését. Támogattam a közös állásfoglalásra irányuló indítványt, amely valamennyi tagállamot ennek az egyezménynek a ratifikálására hív fel, lehetővé téve ezzel az Unió csatlakozását az egyezményhez. Ezért rendkívül fontos minden szükséges intézkedést meghozni annak érdekében, hogy azok az országok, amelyek még nem ratifikálták az egyezményt, tegyék azt meg. Ami azokat a tagállamokat illeti, amelyek már aláírták az egyezményt, számukra a hatálybalépés jó alkalmat kínál az egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára, ideértve a készletek megsemmisítését, a visszamaradt fegyverek eltakarítását, az áldozatoknak történő segítségnyújtást és így tovább.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) Aláírtam és megszavaztam a kazettás bombákról szóló egyezmény hatálybalépéséről és az EU szerepéről szóló állásfoglalásra irányuló indítványt, és nem csak azért, mert ez a kérdés rendkívül fontos, hanem azért is, mert Görögország sajnos egyike azon országoknak, amelyek még csak alá sem írták ezt az egyezményt. Ezt az egyezményt minden államnak azonnal alkalmaznia kell. A kazettás bombák általában nagy számban szednek halálos áldozatokat és súlyos kockázatot jelentenek a civil lakosság számára, különösen ha lakott területek közelében alkalmazzák őket. Még a konfliktusok lezárását követően is tragikus következményekkel járnak, hiszen ezeknek a bombáknak a használata civil sérülések és halálesetek sokaságát okozza, mivel a hátrahagyott, fel nem robbant lövedékeket gyakran gyermekek vagy más gyanútlan, ártatlan áldozatok találják meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Minden olyan ország, amely emlékszik még arra, hogy milyen volt háborúkban részt venni, ismeri a kazettás bombák rettenetes következményeit. A Parlament teljesen indokoltan támogatja ezeknek a bombáknak a betiltását és megsemmisítését. Azonban attól tartok, hogy a politikusok hajlandósága és az egyezmény számos állam általi ratifikálása talán nem lesz elég ahhoz, hogy könnyedén elérjük a kívánt eredményt.

Mindazonáltal ezzel vitathatatlanul fontos lépést teszünk a helyes irányba, és az Európai Uniónak és tagállamainak kötelessége ezt támogatni.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Tekintettel az Európai Unió elidegeníthetetlen szerepére abban, hogy megvédje a békét, a biztonságot, valamint a szabadság, az élet, az emberi jogok és az emberek életminősége iránti tiszteletet, én támogatom ezt az állásfoglalást és hangsúlyozom annak szükségességét, hogy a tagállamok pozitívan és gyorsan válaszoljak arra a felhívásra, hogy valamennyi tagállam „késlekedés nélkül” írja alá és ratifikálja a kazettás bombákról szóló egyezményt. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a kazettás bombák rendkívül sok halálos áldozatot szednek és súlyos kockázatot jelentenek a civil lakosságra még a konfliktusok lezárását követő időszakokban is. Sajnálatos módon ennek a típusú robbanóanyagnak elsősorban a gyermekek esnek áldozatul. Támogatom Európa kötelezettségvállalását a válogatás nélkül pusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemben, és remélem, hogy a tagállamok és az EU intézményei következetesen és határozottan fognak e tekintetben a harmadik országokkal szemben fellépni.

 
  
MPphoto
 
 

  Paweł Robert Kowal (ECR) , írásban. – (PL) Az állásfoglalásra irányuló indítványunk kiegyensúlyozott. Az indítvány üdvözli a kazettás bombákról szóló egyezményt már aláíró és ratifikáló tagállamok lépéseit, ugyanakkor azt is elismeri, hogy egyes tagállamok a helyzetükre való tekintettel most nem lesznek képesek az egyezményt aláírni. A szövegünk felhívja ezeket az országokat (beleértve például Lengyelországot is), hogy tegyenek lépéseket azoknak a követelményeknek a teljesítésére (ideértve például a fel nem robbant bombák számának jelentős csökkentését és a kisebb szórást), amelyek következésképpen csökkentik a civil lakosság lehetséges veszteségeit – egy a hagyományos fegyverekről szóló genfi egyezmény mellékletét képező jegyzőkönyv részeként. Lengyelország és más olyan európai uniós tagállamok, mint Finnország, Lettország, Észtország, Románia és Szlovákia, valamint az Egyesült Államok is ezt az utat választották.

 
  
MPphoto
 
 

  Sabine Lösing és Sabine Wils (GUE/NGL) , írásban. – Sajnos a közös állásfoglalás preambulumbekezdései pozitív hivatkozást tartalmaznak az európai biztonsági stratégiára és a közös biztonság- és védelempolitikára, amelyeket én és a képviselőcsoportom elutasítunk. De tekintettel a 107 ország által elfogadott kazettás bombákról szóló egyezmény (CCM) rendkívüli jelentőségére én és az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja aláírtuk a CCM hatálybalépéséről és az EU szerepéről szóló közös állásfoglalást, mivel ezt a közös állásfoglalást komoly sikerként kell értékelnünk a kazettás bombák betiltására nézve.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A kazettás bombákról szóló egyezmény 20 tagállam általi aláírása jól mutatja az Európai Unió elkötelezettségét a válogatás nélkül pusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem mellett. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez a fegyvertípus a legfőbb okozója sok ezer civil személy halálának, mivel válogatás nélkül öl, különösen gyermekeket és más ártatlan és a veszélyt nem sejtő személyeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Sajnos a közös állásfoglalás pozitív hivatkozásokat tartalmaz az európai biztonsági stratégiára és a közös biztonság- és védelempolitikára, amelyeket a képviselőcsoportom és én is elutasítunk. Azonban tekintettel a 107 ország által jóváhagyott kazettás bombákról szóló egyezmény (CCM) nagy jelentőségére én és az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja támogatjuk az ennek az egyezménynek a hatálybalépéséről és az Európai Unió szerepéről szóló közös állásfoglalást. Úgy vélem, hogy a közös állásfoglalást a kazettás bombák betiltásának irányába tett előrelépésnek tekinthetjük, és ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A kazettás bombák a legalattomosabb fegyverek közé tartoznak, mivel alkalmazásuk elsősorban ártatlan személyek halálához vezet. Leginkább a gyerekeket fenyegeti az a veszély, hogy véletlenül működésbe hozzák a még fel nem robbant bombákat és ennek következtében súlyos sérüléseket szenvednek. A CCM (a kazettás bombákról szóló egyezmény), amelyet időközben 20 tagállam írt alá, tiltja ennek a fegyvernek a használatát, és arra szólítja fel a kazettás bombákkal rendelkező országokat, hogy semmisítsék meg azokat. Egyetértettem az állásfoglalással, mivel a CCM az első lépés abba a helyes irányba, amely ennek a halálos fegyvernek a végleges betiltásához vezet. Azért szavaztam az állásfoglalás ellen, mert nem hiszem, hogy ez az egyezmény rá tudja kényszeríteni az országokat a kazettás bombák betiltására.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Az Európai Parlament elsöprő többséggel küldött erős üzenetet ez ellen a háborús és válságövezetekben tartózkodó embereket veszélyeztető alattomos fenyegetés ellen. A mai napig emberek ezreit érintik a kazettás bombák: szinte kizárólag civileket és különösen sok gyermeket, akik a kis bombákat rendszeresen labdának vagy játéknak nézik. Így az Európai Parlament az egyetlen lehetséges álláspontot képviselte ezzel a válogatás nélkül ölő és embertelen fegyverrel szemben: egy egységes „nem” a kazettás bombákra Európában és szerte a világon. Az Európai Parlament arra szólítja fel az összes olyan uniós tagállamot és tagjelölt országot, amely még nem írta alá vagy nem ratifikálta a kazettás bombák tilalmáról szóló nemzetközi szerződést, hogy minél hamarabb, lehetőleg még 2010 vége előtt tegye azt meg. Nekünk Zöldeknek sikerült érvényt szereznünk annak a kérésünknek, hogy az eddig meg nem nevezett országokat nevezzék meg, és ezzel tegyék lehetővé, hogy a civil társadalom ott gyakoroljon nyomást, ahol arra a leginkább szükség van. Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Törökország még nem írták alá és nem ratifikálták a szerződést. Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Portugália és Svédország aláírták, de még nem ratifikálták a szerződést nemzeti parlamentjükben.

 
  
MPphoto
 
 

  Geoffrey Van Orden (ECR) , írásban. – Az Európai Konzervatívok és Reformerek nagyon is támogatnak minden arra irányuló erőfeszítést, hogy minimalizáljuk a harcoló alakulatok és a civilek szenvedését, és így az állásfoglalás mellett szavaztak. Mindazonáltal úgy véljük, hogy semmi olyat nem szabad tennünk, ami gyengíti a fegyveres erőink műveleti hatékonyságát és biztonságát. Ezért világosan le kell szögeznünk, hogy a kazettás bombákról szóló egyezmény szerinti fogalommeghatározás értelmében az önmegsemmisítő és önmagukat hatástalanító fegyverek, más szóval azok, amelyeket nemzeteink fegyveres erői felelősségteljesen alkalmazni fognak, nem tartoznak a kazettás bombákhoz.

Én személy szerint nem értek egyet a 10. bekezdés megfogalmazásával, amely felhívja a főképviselőt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt „az Unió CCM-hez való csatlakozása érdekében”. A Lisszaboni Szerződés számos szerencsétlen következményeinek egyike, hogy ezentúl az EU maga is csatlakozhat nemzetközi egyezményekhez. Ez a szuverén nemzetek előjoga kellene, hogy legyen, nem pedig az EU-hoz hasonló szervezeteké, habár világos, hogy vannak olyanok, akik igen sajnálatos módon arra törekednek, hogy az Európai Uniót szuverén állammá tegyék.

 
  
  

Jelentés: George Lyon (A7-0204/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE) , írásban. – (IT) A közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió egyik legfontosabb szakpolitikája, és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a KAP reformja – ahogyan minden egyéb mezőgazdasággal kapcsolatos új jogszabály is – kizárólag a Parlament jóváhagyásával fogadható el.

A gazdák a társadalom egészének felhasználására termelnek árukat, de nem ők az egyetlenek, akiket a KAP érint, hiszen a mezőgazdaság, a környezet, a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás és a fenntartható gazdálkodás az olyan természeti erőforrásokkal, mint a víz és a föld, összefüggenek, és egyértelmű kapcsolat áll fenn a mezőgazdaság és az EU kiterjedt vidéki területeinek megfelelő gazdasági és társadalmi fejlődése között is. A gazdák termelik az élethez szükséges élelmet is.

Az európai parlamenti képviselők ezzel a KAP jövőjéről szóló első állásfoglalással járulnak hozzá ahhoz a vitához, hogy hogyan kellene a KAP-ot a 2013-ban kezdődő többéves pénzügyi kerettel összhangban megreformálni, és hogy miként kellene az új közös agrárpolitika kidolgozását vezérlő alapelveket meghatározni. Ezzel a szavazással a Parlament arra összpontosított, hogy milyen válaszokat adjunk az olyan új kihívásokra, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az élelmezésbiztonság, az élelmiszerminőség, a vállalatok versenyképessége és a gazdák jövedelme.

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A KAP 2013 utáni jövőjéről szóló jelentés azt az euro-egységesítő politikát támogatja, amely tönkreteszi a közepes méretű mezőgazdasági üzemekben dolgozó termelőket és a nagyüzemi kapitalista mezőgazdasági termelést erősíti. A KAP, az állapotfelmérés keretében bevezetett reformok és a WTO-döntések drámai hatással voltak a szegény, közepes méretű mezőgazdasági üzemekre. Görögország az Európai Gazdasági Közösséghez/Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt mezőgazdasági termékeket exportált, míg ma 2,5 milliárd EUR értékben importál olyan árukat, amelyeket maga is meg tud termelni. Évente húszezer munkahely szűnik meg a mezőgazdasági ágazatban, a termelés csökken, a mezőgazdasági jövedelmek 2000 és 2008 között 20%-kal csökkentek, és a mezőgazdasági üzemek 75%-ának az éves bruttó nyeresége 1200 és 9600 EUR közötti összeget tesz ki.

A jelentés a kis és közepes méretű mezőgazdasági üzemeket sújtó fájdalmas következményeket sikerként értékeli. A jelentés célja a KAP hozzáigazítása a monopoltőkés agrárgazdasági stratégiához, amely az EU 2020 stratégiában is kifejezésre került: „versenyképes gazdálkodás”, nagy vállalati földtulajdonok az agrárgazdaságban, amelyek a földtulajdon és a közösségi támogatásoknak a szegény, közepes méretű mezőgazdasági üzemek kárára történő koncentrációjához fognak vezetni, valamint ádáz verseny az euro-egységesítő és globális piacok egy szeletéért. A Bizottság arra vonatkozó döntése, hogy felfüggeszti vagy megszünteti a mezőgazdasági támogatásokat minden olyan tagállam esetében, amely nem tesz eleget a Stabilitási Paktum pénzügyi fegyelemre vonatkozó követelményeinek, szintén ebbe az irányba mutat.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati ágazat jelenleg 13,6 millió polgárt foglalkoztat közvetlenül az Európai Unió tagállamaiban, és további 5 millió személy dolgozik az agrár-élelmiszeripari ágazatban. Ők uniós szinten évente több mint 337 milliárd EUR értékben állítanak elő termékeket.

Tekintettel arra, hogy az EU-nak garantálnia kell az élelmezésbiztonságot a polgárai számára és a mezőgazdasági ágazatok hosszú távú fejlődését, a mezőgazdaságnak komoly változásokon kell átmennie ahhoz, hogy fenn tudja tartani a termelékenységét, miközben a jelenleg hatályos környezetvédelmi korlátozásoknál szigorúbb előírásokhoz kell alkalmazkodnia.

Azok a szakpolitikák, amelyek az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében korlátozni kívánják a földterületek művelését, csökkenteni fogják a művelt területek méretét és további, a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatások csökkentését célzó feltételeket fognak a mezőgazdasági termelés számára szabni. Ezenkívül az EU közös agrárpolitikáját helyi és regionális szinten egy új gazdasági és társadalmi környezethez kell igazítani, amely az energiaköltségek növekedését is figyelembe fogja venni.

Ez a jelentés helyesen azonosította azokat a kulcsproblémákat, amelyekkel a közös agrárpolitikának 2013-tól szembe kell néznie, és ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A Lyon-jelentés célja, hogy biztosítsa és javítsa a közös agrárpolitika (KAP) jövőjét 2013 után, a gazdasági válság és azon súlyos pénzügyi nehézségek háttere előtt, amelyekkel a tagállamoknak, az adófizetőknek, a termelőknek és a fogyasztóknak szembe kell nézniük. Így az Európai Uniónak mind a megemelkedett demográfiai nyomásra, mind pedig a növekvő belső piaci keresletre választ kell majd adnia. Ugyanakkor ez nem csupán a termelés fokozásának kérdése, ahogyan arra ez a jelentés, amelyet megszavaztam, pontosan rá is mutat. A KAP és a termelők számára valójában az jelenti a kihívást, hogy kevesebb föld, víz és energia igénybevételével kell több élelmiszert termelni. Számos módosítás került a plenáris ülés elé beterjesztésre. Én többek között az 1. módosítás mellett szavaztam, amely ragaszkodik a mezőgazdasági termékek magas tápanyagértékéhez. Ugyanakkor nemmel szavaztam a 2. módosításra, amely a KAP két pilléren nyugvó szerkezetének a felszámolására szólított fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam. A közös agrárpolitika reformjának hátterét a gazdasági válság, valamint a tagállamokat, az adófizetőket, a mezőgazdasági termelőket és a fogyasztókat érintő súlyos pénzügyi nehézségek adják. Az új KAP-nak alkalmazkodnia kell a változó európai és globális környezethez és számos kihívásnak ellen kell állnia. Az európai mezőgazdaságnak biztosítania kell az élelmezésbiztonságot saját fogyasztói számára és hozzá kell járulnia az egyre növekvő világnépesség élelmezéséhez. Ez igen bonyolult lesz, hiszen az energiaválság, a növekvő energiaköltségek és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének szükségessége korlátok közé szorítja a termelés növelését. Ezenkívül az éghajlatváltozás hatása elzárja előlünk annak lehetőségét, hogy még nagyobb területeket vonjunk be a földművelésbe, és ennek eredményeként az EU és a világ mezőgazdaságának kevesebb föld, víz és energia igénybevételével kell több élelmiszert termelnie. Úgy vélem, hogy a KAP alapkövét a továbbiakban is az európai mezőgazdaságnak a jobban támogatott kereskedelmi partnerekkel, például az Egyesült Államokkal, Japánnal, Svájccal vagy Norvégiával szembeni versenyképessége fenntartásának kell képeznie, ilyen módon teremtve meg az EU mezőgazdasági termelői számára a tisztességes kereskedelem feltételeit. A KAP-nak a továbbiakban is egész Európában támogatnia kell a mezőgazdasági tevékenységet, figyelemmel a helyi élelmiszertermelés és a kiegyensúlyozott területfejlesztés biztosítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Bastiaan Belder (EFD) , írásban. – (NL) Képviselőtársam, Lyon úr saját kezdeményezésű jelentése egy fontos jelentés. Az Európai Bizottság most már ismeri az Európai Parlament ezzel kapcsolatos álláspontját és ezt az új javaslatok beterjesztésénél megfelelően figyelembe is kell vennie. Ha az én pártomat kérdezik, akkor 2013 után is lesz közös agrárpolitika (KAP). A mezőgazdaság fontos a polgáraink számára. Az élelmezésbiztonság, a táj, a környezet, az állatjóllét, az éghajlat stb. mind olyan ügyek, amelyekhez a mezőgazdaság jelentős mértékben hozzá tud járulni. Mindazonáltal egy erős szakpolitikát elégséges pénzügyi forrásokkal is alá kell támasztani. Számos kihívást megemlítettünk már, de lesznek újak is, amelyekkel szembe kell nézni. Az Unió jelenleg sok tagállamból áll. Azért támogatom ezt a jelentést, mert azt kéri, hogy a 2013 utáni költségvetésben is a jelenlegihez hasonló összegű támogatásokat különítsenek el a mezőgazdaság számára. Ettől függetlenül szükség van némi átfogalmazásra. Először is egyszerűsíteni kell az eljárásokat és csökkenti kell a bürokráciát. Ezenkívül el kell mozdulnunk egy olyan modelltől, amelyben nem minden mezőgazdasági termelőnek jár támogatás, egy olyan modell felé, amelyben a földterület képezi a támogatás alapját. Ebben a tekintetben rendkívül fontos lesz az átállási időszak, amelyben igen óvatosan kell eljárnunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) A 2007–2013-as programozási időszak lejártával az új közös agrárpolitikának egy a mezőgazdasági termelőinket érintő nagyon fontos kihívással kell szembenéznie: garantálnia kell, hogy a pénzügyi források összege legalább a múltbéli szinten maradjon, és hogy a támogatások egyenlő mértékben kerüljenek elosztásra az új és a régi tagállamok között, méghozzá nem csak a hektárok száma alapján, hanem más objektív értékelési kritériumokat is figyelembe véve. Azért szavaztam a Lyon-jelentés mellett, mert maradéktalanul támogatom az előadó olyan célkitűzéseit, mint a regionalizálás és a termeléshez kötött támogatások fenntartása a sérülékeny mezőgazdasági ágazatok és területek esetében. Hiszek a földrajzi jelzések előmozdításával kapcsolatos politika fontosságában is, továbbá az egyszerűsítésben és abban is, hogy a harmadik országokból származó behozataloknak úgyszintén meg kell felelniük az EU előírásainak, és hogy az élelmiszerlánc különböző szereplőinek pozícióját meg kell erősíteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Ez a jelentés az élelmezésbiztonság és a fenntartható fejlődés szempontjából stratégiai szerepet szán az agrárpolitikának. A zöld technológiák kifejlesztése a mezőgazdaság területén komoly lehetőségeket kínál a munkahelyteremtésre, és ezek a technológiák döntő mértékben hozzá fognak járulni az EU 2020 stratégia céljainak a megvalósításához is. Ebben a jelentésben az Európai Parlament kifejtette a közös agrárpolitika 2013 utáni finanszírozásával és megreformálásával kapcsolatos álláspontját. A jelentés továbbá az agrárpolitika és az éghajlatváltozás elleni küzdelem összefüggéseit is tárgyalja.

 
  
MPphoto
 
 

  Ole Christensen, Dan Jørgensen, Christel Schaldemose és Britta Thomsen (S&D) , írásban. – (DA) A jelentés egészéről: „Mi, a dán szociáldemokraták úgy döntöttünk, hogy nem szavazzuk meg az EU 2013 utáni agrárpolitikájáról szóló jelentést, mivel úgy véljük, hogy az nem megfelelően fejezi ki az egyébként igen kívánatos reform iránti szándékot. Szerettük volna, ha az Európai Unió irányt mutat és legkésőbb 2013-ig valamennyi export-visszatérítés kifizetését megszünteti – függetlenül attól, hogy mit tesz a többi WTO kereskedelmi partner. Ez nem került bele a jelentésbe. A támogatások kifizetésével kapcsolatban szerettük volna elérni, hogy a környezettel, az éghajlatváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos követelmények mércéjét helyezzék a jelenlegi nem túl ambiciózus kritériumokénál magasabbra. Ez nem került bele a jelentésbe. Szerettük volna azt is, ha jelentősen csökkentik az Európai Unió költségvetésének a mezőgazdasági támogatásokra elkülönített hányadát. Ez sem került bele a jelentésbe. Ennek tükrében mi, a dán szociáldemokraták nem tudjuk támogatni az EU 2013 utáni mezőgazdasági támogatásairól szóló végleges jelentést.”

A 3. módosításról: „Mi, a dán szociáldemokraták úgy véljük, hogy az európai agrárpolitikában meg kellene szüntetni az európai uniós támogatásokat. A fenntarthatóságon alapuló mezőgazdaságot a szabad és tisztességes verseny elvének kellene vezérelnie. A 3. módosítás ellen szavaztunk, mivel úgy véljük, hogy ez a módosítás önmagában is ellentmondásos, hiszen arra szólít fel, hogy az uniós támogatások nyújtására a szabad és tisztességes kereskedelem torzulása nélkül kerüljön sor. Jelenleg azonban az EU támogatási rendszerei éppen ezt teszik: torzítják a szabad és tisztességes kereskedelmet.”

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) Határozott igennel szavaztam a támogatásoknak az új és a régi tagállamok mezőgazdasági termelői közötti igazságos elosztására a 2013 utáni közös agrárpolitika keretében, ami segítene felszámolni az igazságtalanságokat az újonnan csatlakozott tagállamokban, ideértve Romániát is.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) Fordulóponthoz érkeztünk a közös agrárpolitika jövőbeni reformjának meghatározásában. Ez a kérdés természetesen érinti az európaiakat, de ugyanakkor a világ polgárait is. Ezért ez a reform nem a szakértők dolga kellene, hogy legyen, hanem a mezőgazdasági termelőké és a fogyasztóké. Újra át kell gondolnunk az új közös agrárpolitika általános céljait. Az európaiaknak új elvárásaik vannak az élelmiszertermelés és -ellátás területén. Olyan mezőgazdaságot akarnak, amely tiszteletben tartja a környezetet, és amely magas követelményeknek tesz eleget a minőség, a nyomon követhetőség, az élelmiszerbiztonság és a széndioxid-lábnyom tekintetében. Az új politikának egy olyan globális elképzelés részét is kell képeznie, amelynek egy nagy kihívással kell szembenéznie: megoldást kell találnia arra, hogy 2050-re meg fog kétszereződni az élelmiszer iránti kereslet, miközben csökkennek a vízkészletek és a szántóföldek, és az éghajlatváltozás elleni küzdelem új energiahelyzetet teremt. A mezőgazdasági piacok globális felépítését újra kell gondolni és figyelembe kell venni a közös agrárpolitika két fő ösztönzőjét: azt, hogy garantálni kell az élelmiszerbiztonságot, és hogy itthon és a világ legszegényebb országaiban meg kell menteni a kistermelők és családjuk éltető elemét.

 
  
MPphoto
 
 

  Diane Dodds (NI) , írásban. – A jelentés mellett szavaztam, de hangsúlyoznom kell, hogy a további támogatásomhoz a Bizottságnak most figyelembe kell vennie és rögzítenie kell számos célkitűzést:

1. Olyan költségvetésre van szükségünk a közös agrárpolitikában, amely biztosítani tudja a mezőgazdasági termelőknek az életképes és biztos jövedelmet, a fogyasztóknak pedig az élelmezésbiztonságot.

2. Fenn kell tartanunk az első pillér alatti kifizetéseket, ezzel jutalmazva a termelők munkáját és közvetlen kifizetésekkel biztosítva az iparágat.

3. Meg kell határoznunk, hogy mit értünk a KAP igazságos elosztása alatt, és meg kell vizsgálnunk a termelési költségeket. Az olyan területalapú támogatás, amely a jövőben az eddiginél kevesebb forrást juttat Észak-Írországnak, el fog pusztítani egy már így is a működőképessége határán álló iparágat. A regionális változatosság rendkívül fontos.

4. Fenn kell tartanunk az áringadozást korlátozó és a jövedelmezőséget biztosító piaci ellenőrzési mechanizmusokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Leonidas Donskis (ALDE) , írásban. – (LT) Az közös agrárpolitikáról szóló európai parlamenti állásfoglalás egy ambiciózus és célzott reform, amelyet én és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport támogatunk. A szöveg legfontosabb eleme, hogy elismeri az új tagállamok mezőgazdasági termelőivel szemben elkövetett igazságtalanságot. Ez az állásfoglalás arra szólít fel bennünket, hogy tegyünk eleget a 2004 után csatlakozott 12 új tagállam elvárásainak és bánjunk velük igazságosan az európai uniós pénzeszközök elosztásakor. Tekintettel arra, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével megnőtt az Európai Parlament hatásköre ebben a kérdésben, remélem, hogy a Tanács nem tér vissza a régi és új tagállamok termelőinek fizetett igazságtalan közvetlen kifizetésekhez és nem fog hozzájárulni további olyan általános támogatásokhoz sem, amelyek torzíthatják a tisztességes versenyt az Európai Unió egységes piacán. Az új KAP-nak biztosítania kellene, hogy a termelők hatékony és célzott támogatáshoz jussanak, ami a szélesebb társadalom, különösen a fogyasztók érdekét is szolgálná. Az állásfoglalás felhívja a figyelmet az élelmezésbiztonságra és a megfizethető áron biztosított jó minőségű termékek elérhetőségére. Liberálisként én csak megvédeni tudom a KAP jelenlegi költségvetésének fenntartását, feltéve hogy az új közös agrárpolitika a piac torzítása helyett hozzáadott értéket teremt, versenyképesebbé teszi az EU-t a kereskedelmi partnereivel szemben, munkahelyeket hoz létre és elősegíti a mezőgazdaság és a vidék kiegyensúlyozott, a környezetet és a tájat megőrző fejlesztését. Az Európai Parlament által javasolt reformok pozitív lépések, amelyeket én és az európai liberálisok családja üdvözlünk és várunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A közös agrárpolitika 2013 utáni jövőjéről szóló jelentés mellett szavaztam, mert szükség van a KAP politikáinak megerősítésére és a megfelelő költségvetés biztosítására ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni az európai mezőgazdaság olyan kihívásaival, mint az éghajlatváltozás, az élelmezésbiztonság és az élelmiszerminőség, valamint az ágazat versenyképessége.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A javaslat 69. módosítása ellen szavaztam, mivel az veszélybe sodorja a közös agrárpolitika (KAP) teljes szerkezetét és a portugál mezőgazdaság érdekeit fenyegeti azzal, hogy a strukturális intézkedésekre elkülönített források megszüntetésére tesz javaslatot anélkül, hogy garantálná ezeknek a forrásoknak az első pillér módosításainak felhasználásával történő ellentételezését. Ezenkívül egy ilyen javaslat eljárási nehézségekhez vezetne az uniós pénzeszközöknek a mezőgazdasági termelők részére történő jövőbeni elosztásában, miközben a jelenlegi rendszert máris egyszerűbbé, nem pedig bonyolultabbá kellene tenni. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy a portugál állam több száz millió eurót pazarolt első pillér alatti támogatásokra. A második pillér eltörlésével és a második pillér egyes intézkedéseinek az elsőbe történő átemelésével számos, jelenleg támogatásban részesülő intézkedés a jövőben, elsősorban a nyilvánvaló költségvetési kivitelezhetetlenség miatt, már nem fog támogatást kapni, ami a KAP gyengülését fogja eredményezni. Valójában nem értjük, hogy a KAP-támogatások más politikákhoz történő esetleges átcsoportosítása milyen haszonnal járhatna. Ehelyett mi az Európai Unió egyetlen valóban közös politikáját biztosító intézkedéseket támogatjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A KAP növelte a termelékenységet, gondoskodott az ellátás biztonságáról és megfizethető áron biztosított jó minőségű élelmiszereket a fogyasztóknak. Az új KAP-nak új és sürgető kihívásokkal kell majd szembesülnie, és meg kell teremtenie azt a rendszert, amely a jövőben a stabilitás, a kiszámíthatóság és a rugalmasság alapján keretet biztosít a válságok idején.

A KAP reformját a gazdasági válság és az éghajlatváltozás elleni küzdelem kontextusában kell felülvizsgálni úgy, hogy közben az világviszonylatban megőrizze a versenyképességét. A mezőgazdasági ágazat várhatóan megfelelő helyzetben lesz ahhoz, hogy jelentős mértékben hozzájárulhasson az új EU 2020 stratégia prioritásainak megvalósításához – az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, új munkahelyek kialakításához és létrehozásához a környezetbarát növekedés révén –, ugyanakkor biztonságos és kiváló minőségű élelmiszertermékek előállításával folytassa tovább az élelmezésbiztonság fenntartását az európai fogyasztók számára.

Mindazonáltal úgy vélem, hogy a KAP-nak az ún. első generációs közjavak előállítását kellene prioritássá emelnie, vezérelvének pedig az élelmiszer-szuverenitásnak kellene lennie annak érdekében, hogy a tagállamok önellátóvá válhassanak. Ezenkívül támogatnám a piacszabályozást a tejágazatban is, a termeléstől egészen a forgalomba hozatalig. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságúnak tartom a tejkvóták fenntartását.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A közös agrárpolitikán (KAP) végrehajtandó mélyreható változtatásoknak egyebek között magukban kell foglalniuk az élelemhez és az élelmiszer-szuverenitáshoz való jog bevezetését; az élelmiszer-önellátásnak és annak a képességnek a prioritássá emelését, hogy az országok és a régiók oly módon tudják fejleszteni a termelésüket, hogy azzal fedezzék a nemzeti vagy regionális szükségleteiket; és az olyan tevékenységek támogatását, amelyek elősegítik a helyi termelést és tiszteletben tartják a környezetet, védik a vizet és a talajt, fokozzák a GMO-mentes élelmiszerek előállítását és támogatják a vetőmagok sokféleségét, valamint a fajták sokféleséget a házi szarvasmarháknál. Ez volt a lényege a tárgyalt jelentéshez beterjesztett számos módosítás egyikének.

Az, hogy a Parlament fő képviselőcsoportjai elutasították ezt a módosítást és a benne megfogalmazott elveket, csupán világossá teszi azt, hogy milyen irányt is kívánnak követni. Ez az irány a jelentésben is kijelölésre került. Annak ellenére, hogy a jelentés több olyan fontos szempontot is támogat, mint a KAP újbóli nemzeti hatáskörbe vonásának az elutasítása, az átfogó költségvetés csökkentésének az elutasítása és a támogatások országok és termelők közötti igazságosabb elosztásának a pártolása, továbbra is fenntartja azt a KAP korábbi reformjai során is uralkodó nézetet, hogy a mezőgazdasági piacok teljes körű liberalizációjára van szükség, és hogy a KAP-ot alá kell vetni a WTO keretei között folytatott uniós tárgyalások érdekeinek. Ez a nézet számunkra elfogadhatatlan.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne E. Jensen (ALDE) , írásban. – (DA) A Dán Liberális Párt három tagja ma az EU 2013 utáni közös agrárpolitikájáról szóló jelentés mellett szavazott. A jelentés a mezőgazdaság modernizációját és hatékonyabbá tételét állítja a középpontba, és biztosítani kívánja a környezettel és az állatjólléttel kapcsolatos előrelépéseket, a mezőgazdaság hozzájárulását az energia- és klímapolitikához, valamint a mezőgazdasági ágazat egyszerűbb szabályozását. Egyes, az EU mezőgazdasági költségvetésével kapcsolatos megállapításokkal nem értünk egyet, és a Dán Liberális Párt a továbbiakban is az uniós mezőgazdasági támogatás fokozatos megszüntetéséért fog dolgozni. Összességében azonban a jelentés azoknak az uniós agrárpolitikai reformoknak a megszilárdulását és továbbfejlesztését képviseli, amelyek az elmúlt néhány évben kerültek végrehajtásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE) , írásban. – (DE) Az új közös agrárpolitikának (KAP) 2014-ben kellene az európai mezőgazdaságban hatályba lépnie. A Lyon-jelentéssel kezdetüket veszik a következő három évben a 2013 utáni KAP-ról folytatandó intenzív tárgyalások. Az uniós mezőgazdasági reformok sorában az Európai Parlament most először rendelkezik teljes körű együttdöntési joggal és lép fel fontos tárgyalópartnerként a tagállamok, a Tanács és az Európai Bizottság között. A Lyon-jelentés első javaslataival az Európai Parlament világosan kijelölte az irányt: egyértelműen elkötelezi magát a két pilléren nyugvó közös agrárpolitika, a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés mellett, amelyeket a Parlament a 2013 utáni mezőgazdasági modellben is meg kíván őrizni. Csak a KAP, amelynek költségvetési összege a következő pénzügyi programozási időszakban is legalább a 2013-as költségvetés szintjén fog maradni, képes egy több feladatot is ellátó, Európa egész területére kiterjedő mezőgazdaságot és ezzel a jó minőségű élelmiszerekkel való ellátást garantálni. Különösen a hazám, Ausztria számára is kell egy olyan modellt találnunk, amely biztonságot nyújt a kis mezőgazdasági struktúráknak és életképes ellentételezést kínál a hegyvidéki területeknek. Az élelmiszertermelés mellett a mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárul a kultúrtájak megőrzéséhez is. Támogatom a Lyon-jelentést, mivel én az egész területre kiterjedő mezőgazdaságot és a hegyvidéki területeket szeretném megvédeni, amelyek fenntartása megbízható jövőbeli távlatokat kínál a fiatal gazdálkodóknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) Úgy vélem, hogy az európai mezőgazdaságnak egy olyan közös politikára van szüksége, amely valóban közös is marad annak érdekében, hogy megakadályozza az elkerülhetetlen egyenlőtlenségeket a tagállamok között és garantálja azt, hogy a közös agrárpolitika (KAP) teljesen és igazságosan az uniós költségvetésből kerül finanszírozásra. Ezért én a KAP újbóli nemzeti hatáskörbe vonása ellen szavaztam, mivel az új közös agrárpolitikának megfelelő forrásokra lesz szüksége, ha jobb támogatást kíván nyújtani az agrárpolitikának azokkal a komoly kihívásokkal szemben, amelyekkel ennek, az EU élelmezésbiztonságának szempontjából kulcsfontosságú ágazatnak a következő években szembe kell néznie. Az élelmezésbiztonság valójában egy olyan fogyasztói jog, amelyet éppen úgy garantálni kell, mint az olyan „második generációs” közjavakat, mint a környezet, a regionális fejlesztés és az állatjóllét.

 
  
MPphoto
 
 

  Marine Le Pen (NI) , írásban. – (FR) Miközben üdvözlöm ezt a gazdálkodás jövőjével foglalkozó jelentést, nem osztom azt a nézetet, hogy a közös agrárpolitikának sikerült a következő célokat teljesítenie: megfelelő életszínvonal biztosítása, a piacok stabilizálása, magas minőségű élelmiszerek elfogadható áron történő előállítása, a vidéki területek gazdasági tevékenységének fejlesztése, az élelmezésbiztonságunk és az élelmiszer-szuverenitásunk garantálása. A valóság egészen másként fest. Elég csak az olyan nagy agrárnemzetek helyzetét megvizsgálnunk, mint Franciaország, amelynek könyvei 34%-os jövedelemcsökkenést mutatnak.

A KAP a múlthoz hasonlóan 2013 után sem lesz képes a termelőket a spekulánsoktól és az ádáz globális versenytől megvédeni, vagy a multinacionális élelmiszer-feldolgozó vállalatok és a nagykereskedők túlkapásaival szemben ellentételezni őket. A 2013 utáni KAP is be lesz szorítva az Európai Bizottság ultraliberális és internacionalista piaci logikája és a jövőbeni „zöld” KAP közé, amely valójában az ökológiai üzletág neokapitalistáit szolgálja. Ez a gondolkodásmód feláldozza a vidéket, de nem a szegény országok vagy a hátrányos helyzetű vagy elsivatagosodott területek javára, és csak azt bizonyítja, hogy a KAP-ot minél hamarabb újra nemzeti hatáskörbe kell vonni.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE) , írásban. – (RO) A mezőgazdaság az Európai Unió gazdaságának egy stratégiai ágazata és a jövőben is az fog maradni. Ennek a stratégiai ágazatnak szembe kell néznie a jövőbeni kihívásokkal és a közös politikáján keresztül garantálnia kell a függetlenséget és az élelmezésbiztonságot az európaiak számára. Azért szavaztam emellett a különösen fontos jelentés mellett, mert úgy gondolom, hogy a következő programozási időszakban a közös agrárpolitikának egy konszolidált, jól strukturált és az előttünk álló kihívásokkal arányban álló költségvetés támogatására lesz szüksége. Úgy vélem, hogy szorosan össze kell kapcsolnunk a vidékfejlesztési és a regionális politikát annak érdekében, hogy bizonyos fokú koherenciát teremtsünk az egy adott térségben végrehajtott hasonló fellépések között és ezzel a területi kohéziót is előmozdítsuk az Európai Unióban. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos a régiók területi sajátosságait és prioritásait is figyelembe venni. Közös normákat és célokat kell előmozdítanunk, miközben az egyes régiók sajátos jellegét is figyelembe vesszük. Ezzel egy dinamikus, több feladatot is ellátó és fenntartható mezőgazdaságot hozhatunk létre Európában.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE) , írásban. – (FR) Azért szavaztam a 2013 utáni közös agrárpolitikáról szóló jelentés mellett, mert úgy érzem, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta új jogkörökkel felruházott Európai Parlament ezzel a kiváló jelentéssel egyértelműen megmutatta, hogy vállalja az ezekkel járó új felelősséget.

A Parlament egy valóban közös agrárpolitika fenntartását támogatja 2013 után is, amelynek költségvetése a jövőben is legalább a jelenlegi költségvetés szintjén marad annak érdekében, hogy biztosítani tudja a magas színvonalú termelést és az ellátásbiztonságot a 27 tagállamban. Örülök, hogy az ebbe az irányba mutató módosításaim helyet kaptak ebben a szövegben.

Az arra vonatkozó kérésem, hogy továbbra is legyenek jelen olyan piacigazgatási intézkedések, amelyek biztonsági hálóként működnek a gazdálkodók és a termékeik ára szempontjából, szintén széles körű támogatásra lelt. Többek között meg kell tudnunk akadályozni a túltermelési válságokat annak érdekében, hogy valamennyi európai régióban biztosítani tudjuk a mezőgazdasági tevékenységet. Tanácsos ezenkívül olyan specifikus eszközöket is fenntartani, amelyekkel a néhány ágazatban jelen lévő termelési lehetőségeket kezelni tudjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE) , írásban. – (FR) A KAP jövőjéről szóló Lyon-jelentés mellett szavaztam, különösképpen a két pillér megtartása mellett. A Lyon-jelentésről tartott mai plenáris szavazás nagyon fontos és szimbolikus, mivel az európai parlamenti képviselők elsőként foglalhatnak állást és terjeszthetik elő javaslataikat a 2013 utáni KAP-ra vonatkozóan. Feltétlenül bízom Cioloş biztos úrban, hogy az Európai Bizottság novemberben beterjesztésre kerülő javaslataiban figyelembe fogja venni ennek a szavazásnak az eredményeit.

Az európai mezőgazdaság fő prioritásai, mint például az élelmezésbiztonság, a piacszabályozás és a területrendezés, egyértelműen megerősítést nyertek, ahogyan ezeknek a költségvetési vonzatai is, amelyeknek összhangban kell állniuk a KAP célkitűzéseivel. Nem szabad a biológiai sokféleséget támogató intézkedésekről sem megfeledkeznünk. A biológiai sokféleségnek kell a KAP-rendelkezések középpontjában állnia, hiszen ennek a védelme a fajok és élőhelyek megőrzése érdekében többé már nem luxus.

 
  
MPphoto
 
 

  Erminia Mazzoni (PPE) , írásban. – (IT) A 2009-es válság rámutatott a mezőgazdasági támogatási intézkedések rendszerének gyengeségeire. Ennek a hatásai érezhetőek voltak a mezőgazdasági termelők jövedelmében, amely 12%-kal csökkent, miközben ez a jövedelem máris kb. 50%-kal alacsonyabb az uniós átlagnál. A 2013 utáni időszakra vonatkozó stratégiai tervnek arányban kell állnia a kb. 30 millió munkavállalót foglalkoztató ágazat jelentőségével. Tekintettel a mezőgazdaságnak a környezetre, az egészségre és az éghajlatváltozásra gyakorolt számos pozitív hatására, ennek magába kell foglalnia a közös agrárpolitika erősítését, a megfelelő költségvetési politikát és a költségvetés fenntartását. Fontos célzott támogatásokkal biztosítani a megfizethető fogyasztói árakat és a termelők tisztességes jövedelmét. A mezőgazdaságnak nagyobb szerepet kell játszania az EU 2020 stratégiában, és terveket kell kidolgozni az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez. A termékek biztonságosságának és fenntarthatóságának garantálását célzó egyre több intézkedés növeli a piac ingadozását, mivel ezáltal az európai termelők versenyhátrányba kerülnek a behozatalokkal szemben. Az európai preferencia elvének betartását garantáló szigorúbb szabályok nélkül nehéz lesz megfizethető fogyasztói árakat és tisztességes jövedelmet biztosítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE) , írásban. – A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Parlament hatáskörei, különösen a mezőgazdasági politika terén, kibővültek. Az új jogkörökkel új felelősség is jár, és a közös agrárpolitika (KAP) 2013 utáni jövőjéről szóló Lyon-jelentés támogatása megmutatta, hogy a Parlament komolyan veszi ezt a felelősséget. Elismerjük, hogy a KAP-ot fenn kell tartani, hogy megfelelő költségvetésre van szükség, és hogy az élelmiszertermelés a termelők által előállított „közjavak” sorához tartozik és ellentételezni kell. A két pilléren nyugvó szerkezet megtartása mellett szavaztunk. A piactámogatási intézkedéseket a KAP fontos részének tekintjük. Elutasítottunk minden, az agrárpolitika újbóli nemzeti hatáskörbe vonására irányuló kísérletet. A jelentés 2020-ig a történelmi kifizetési rendszertől való elmozdulásra szólít fel, és a jelenlegi rendszer helyett a területalapú támogatást, valamint további objektív kritériumokat kíván bevezetni. Az Európai Bizottságnak e tekintetben javaslatokkal kell előállnia – azonban óvatosan kell eljárnunk. A Lyon-jelentés mozgásteret hagy a tagállamoknak ahhoz, hogy a KAP-ot a helyi, regionális és nemzeti szükségleteikhez igazítsák, beleértve annak lehetőségét is, hogy különleges esetekben a támogatásokat ismét a termeléshez kapcsolhassák. Elsődleges prioritásunk a költségvetés megőrzése – ha ezt elértük, akkor kezdhetjük a valódi vitát a részletekről.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Ennek a szövegnek az az erénye, hogy elismeri a piac hibáit és támogatja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. De ezzel vége is az erényeknek. Az elismert hibák ellenére a szöveg a piacok liberalizációját, a termelőknek a piaci jelzésekre való fogékonyságát, az európai mezőgazdaság globális és regionális versenyképességét, valamint a környezetbarát kapitalizmust támogatja. Ez a keretrendszer éppolyan kevéssé segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, mint a széndioxid-piac, a bioüzemanyagok és a GMO-k, amelyekre a szöveg olyan büszke. Éppen ellenkezőleg, ez a produktivizmust és a helyi növénytermesztés elpusztítását támogatja itt és az egész világon.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A javaslat 69. módosítása ellen szavaztam, mivel az veszélybe sodorja a közös agrárpolitika (KAP) teljes szerkezetét és a portugál mezőgazdaság érdekeit fenyegeti azzal, hogy a strukturális intézkedésekre elkülönített források megszüntetésére tesz javaslatot anélkül, hogy garantálná ezeknek a forrásoknak az első pillér módosításainak felhasználásával történő ellentételezését. Ezenkívül egy ilyen javaslat eljárási nehézségekhez vezetne az uniós pénzeszközöknek a mezőgazdasági termelők részére történő jövőbeni elosztásában, miközben a jelenlegi rendszert máris egyszerűbbé, nem pedig bonyolultabbá kellene tenni. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy a portugál állam több száz millió eurót pazarolt első pillér alatti támogatásokra. A második pillér eltörlésével és a második pillér egyes intézkedéseinek az elsőbe történő átemelésével számos, jelenleg támogatásban részesülő intézkedés a jövőben, elsősorban a nyilvánvaló költségvetési kivitelezhetetlenség miatt, már nem fog támogatást kapni, ami a KAP gyengülését fogja eredményezni. Valójában nem értjük, hogy a KAP-támogatások más politikákhoz történő esetleges átcsoportosítása milyen haszonnal járhatna. Ehelyett mi az Európai Unió egyetlen valóban közös politikáját biztosító intézkedéseket támogatjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) A jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) az ipari termelés delokalizált, spekulatív rendszerét támogatja, amely a nagy mezőgazdasági üzemeket és nem a kistermelőket részesíti előnyben. A támogatások termeléstől való elválasztása a nagy földbirtokosoknak kedvez és veszélybe sodorja a kisüzemeket és a családi gazdaságokat. A lisszaboni stratégia kudarca ellenére az EU nem változtatott a gazdaságpolitikáján. Nem az élelmezésbiztonság, hanem a versenyképesség mellett kötelezte el magát, ami kizárólag a nagy multinacionális vállalatoknak kedvez. Úgy gondolom, hogy a mezőgazdasági ágazatot stratégiai jelentőségűnek kell tekintenünk az Európai Unión belül. Ezért úgy vélem, hogy a KAP alapvető reformjára van szükség ahhoz, hogy garantálni tudjuk a kistermelők támogatáshoz, földhöz, vetőmaghoz és vízhez jutását, és ezáltal egy szociális, eredményes és fenntartható mezőgazdasági modellt támogassunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az elmúlt néhány évtizedet Európa-szerte a gazdálkodás nagymértékű csökkenése jellemezte. A közös agrárpolitikát számtalanszor megreformálták, és a mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó előírások minden alkalommal csak bonyolultabbak, az adminisztratív terhek pedig csak magasabbak lettek. Problémát okoz az is, hogy az EU a saját termelőinek magas minőségi, állatjólléti és környezetvédelmi normákat ír elő, de aztán olyan országokból is engedélyezi a behozatalt, amelyekben ezek az előírások nem érvényesek, és ahol a termelés így természetesen jóval olcsóbb. Annak érdekében, hogy az élelmezésbiztonságot és az önellátási képességet legalább részben fenn tudjuk tartani az EU-ban, rendkívül fontos, hogy a kistermelői struktúrák és a külső régiók mezőgazdasági üzemei fennmaradjanak. A KAP egyszerűsítésének csak akkor van értelme, ha nem jár olyan szerkezetátalakítással, amely még több termelőt kényszerít arra, hogy mellékfoglalkozású gazdálkodóvá váljon vagy akár be is zárja az üzemét, és ezzel a gazdálkodás megszűnését segítse elő. A jelentésben előirányzott egyszerűsítés bizonyára könnyebbé fogja tenni a gazdák életét, ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) Támogatom a Lyon-jelentés szerkezetét és megközelítését. Ez a saját kezdeményezésű jelentés fontos alapját képezi azon irányelvek meghatározásának, amelyeket az Európai Parlament az agrárpolitika jövőjével kapcsolatban követni kíván, várva a bizottsági közlemény év végi közzétételét. A Parlament most először jelöli ki – egyhangúlag – azt, hogy hogyan indítson konstruktív párbeszédet az agrár-élelmiszeripar versenyképességének és a vidéki területek fenntartható fejlesztésének biztosítását célzó tartalmakról és prioritásokról. Az európai mezőgazdaságnak számos kihívással kell szembenéznie, és ezek jelentős hatást gyakorolnak sok tagállam gazdaságára. Ugyanakkor, tekintettel az Európai Unió költségvetésének az összegére, ezek a kihívások úgyszintén vita tárgyát képezik, hiszen a célunk az, hogy éppen ezeknek a kihívásoknak a segítségével teremtsünk lehetőséget a mezőgazdasági ágazat növekedésére, sok európai termelőnek pedig a fejlődésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Üdvözlöm a Lyon-jelentés európai parlamenti jóváhagyását, amely az előadó kiváló munkájának az eredménye, amelyet az árnyékelőadók, valamint a módosításokat benyújtó, a vitában részt vevő és a konszenzusépítés mellett elkötelezett képviselők hozzájárulásai is segítettek. Ez a jelentés jól tükrözi azt a konszenzust, amely mind a 27 tagállam és a különböző politikai családok között létrejöhet, ami önmagában is figyelemreméltó, de még inkább az a Parlament új együttdöntési jogainak az összefüggésében. A jelentés, amely több tárgyalási forduló végső eredményeként született meg, olyan álláspontokat képvisel, amelyek a jövőbeni közös agrárpolitika (KAP) struktúráját fogják alkotni, és amelyeket mi alapvetőnek tartunk: ne csökkenjen a költségvetés, a KAP ne kerüljön ismét nemzeti hatáskörbe, maradjon fenn a KAP két pillére, a támogatások elosztásában egy új rendszer kerüljön végrehajtásra, tegyünk különbséget első és második generációs közjavak között, a Tanács számára maradjon lehetséges a tejkvóták eltörlésének a visszavonása, valamint idetartozik a biztonsági háló szükségessége, az élelmiszerlánc átláthatóságának a növelése és a KAP egyszerűsítésének a szükségessége is. Most pedig fontos, hogy figyelemmel kísérjük az Európai Bizottság belső munkáját, amíg a végleges közlemény novemberben közzétételre nem kerül.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, de azért fűzöm a szavazatomhoz ezt az indokolást, mert szeretném kiemelni, hogy a piacok kezeléséről szóló 44. bekezdés esetében az előadó által javasolt első rész ellen szavaztam, de megszavaztam a bekezdés második részét, amely a Parlament döntését végül előnyösnek mutatja Portugália stratégiai érdekeire nézve. Az előadó által javasolt változat, bár igen tág értelmezésben, de valójában lehetőséget teremtett a tejkvóták eltörlésére. Ismerem és támogatom a portugál mezőgazdasági ágazat álláspontját, amely többször is hangot adott azon meggyőződésének, hogy a tejkvóta-rendszer felszámolásával súlyos károk érnék a portugál termelőket. Valójában az EU területén termelt tej 93%-a az európai piacon kerül értékesítésre, és ez jelentős hányadát képezi az uniós tejüzemek bevételének. A tejkvóták lehetővé teszik a tejtermelés fenntartását és további fejlesztését a 27 tagállamban; és ez hozzájárul ahhoz, hogy a tejágazatban a kínálat alkalmazkodjon a (nemzetközi és az európai) kereslethez, továbbá stabil árakat és fenntartható jövedelmeket tesz lehetővé. Ennek a rendszernek az alternatív javaslat nélküli eltörlése a termelés megszűnéséhez fog vezetni a kevésbé versenyképes országokban; Portugália ebbe a kategóriába tartozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának számos olyan fontos módosítást sikerült a szövegbe felvetetnie, amelyek középpontjában a közvetlen kifizetések környezetvédelmi és szociális feltételei, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a vidékfejlesztés szélesebb és inkluzívabb megközelítése és a termelők tisztességes jövedelme állt. Sikerült a mezőgazdasági termelés és az élelmiszerek értékesítésének területén folyó verseny különböző szintjeinek a világos megkülönböztetését is elérnünk, és támogattuk az arra vonatkozó világos állásfoglalást is, hogy a gazdáknak történő kifizetések jelenlegi, a történelmi hozamokon és bevételeken alapuló rendszerének a helyébe egy olyan rendszer lépjen, amely a „közjavak” elvét is bevonja a közvetlen kifizetések kiszámításába. Így ennek a jelentésnek az elfogadása nagymértékben kielégítő a számunkra.

 
  
MPphoto
 
 

  Olga Sehnalová (S&D) , írásban. – (CS) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikájának valóban közös agrárpolitikának kell maradnia, és a jövőben nem kellene ezt a területet ismét nemzeti hatáskörbe vonni. A közös agrárpolitika egyik fontos célja az kell, hogy legyen, hogy egyenlő feltételeket teremtsen a termelők számára az Európai Unióban, különösen ami a közvetlen kifizetéseket illeti.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Simpson (S&D) , írásban. – Az Európai Parlament ismét csak lemondott a felelősségéről azzal, hogy nem sikerült megreformálnia a KAP-ot. Úgy vélem, hogy ennek a jelentésnek azt a címet kellene inkább adni, hogy „a támogatások növelése az eredménytelen gazdák számára”. Miért kellene az adófizetők pénzét a piacok stabilizálására, az árak mesterségesen magas szinten tartására és a mezőgazdaság nehéz gazdasági időkben történő megsegítésére fordítani, amikor a termelők már így is egyéb támogatásokhoz jutnak az adófizető pénzéből? Én az Európai Parlamenti Munkáspárt (EPLP) nevében nem hiszem, hogy ez a jelentés elég messzire menne ambiciózus változástatások kiköveteléséhez. Ez a jelentés az eredményes termelőt bünteti és az eredménytelent támogatja. Ez a jelentés a fejlődő országokat bünteti azzal, hogy a legotrombább protekcionizmussal az export-visszatérítések fokozatos megszüntetésének a késleltetésére szólít fel. A jelentés nem kínál megoldást a vidék fenntarthatóságának jelentős problémájára, hiszen mereven ragaszkodik a közvetlen kifizetések rendszeréhez, amely a sokféleség előmozdításának és a tájvédelem fékjeként viselkedik. Mi ez ellen a megfutamodó jelentés ellen fogunk szavazni annak reményében, hogy egy napon jutalmazni fogják az eredményes gazdálkodást, fontosnak fogják tartani a tájgazdálkodást, a fogyasztókat nem fogják mesterségesen magas árakkal becsapni és a fejlődő világgal tisztességesen fognak eljárni. Erről kellene a KAP reformjának szólnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) Támogattam ezt a jelentést, mivel stratégiai jelentőséggel bír az olyan országok, mint Portugália, valamint Európa legkülső régiói számára, és a Parlament komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy hivatali ciklusának ezen első évében kerüljön megszavazásra.

A közös agrárpolitika kulcsfontosságú részét képezi az EU 2013 utáni pénzügyi és költségvetési keretének, és részletes elemzést érdemel. A hazai mezőgazdasági termelés, amely nagymértékben hozzájárulhat az élelmezésbiztonsághoz és a harmadik országokkal folytatott kereskedelemhez, valamint a tagállamok kereskedelmi hiányának a csökkentéséhez, központi szerepet játszik ebben a politikában.

Az európai termelők a szigorú környezetvédelmi és állatvédelmi záradékok betartásával a biztonság és a minőség magas szintjét biztosítják az élelmiszertermelésben, és ezért jutalmazni, nem pedig megkárosítani kellene őket. Annak érdekében, hogy ezt elérjük, feltételeket kell szabni azoknak a harmadik országoknak, amelyekkel az Európai Uniónak kereskedelmi megállapodása van, és ezeknek a feltételeknek hasonlóaknak kell lenniük azokhoz az előírásokhoz, amelyeket az európai belső piacon kell a termelőknek betartaniuk.

Úgy tűnik számomra, hogy még mindig szükség van egy olyan mezőgazdasági költségvetésre, amely igazságosan osztja el a pénzeszközeit, és különös figyelmet szentel az olyan régióknak, mint Madeira vagy az Azori-szigetek, amelyeknek a távolság, a kis terület, a kedvezőtlen éghajlat és földrajzi helyzet, valamint a sziget voltuk miatt folyamatosan korlátozásokkal kell szembenézniük, és ezért állandó támogatásban kellene részesülniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Záborská (PPE) , írásban. – (SK) A jó mezőgazdasági politika alapját a fogyasztók szükségletei, nem pedig a termelők kívánságai képezik. Csupán az Európai Unió lakosságának az 5%-a, beleértve Szlovákiát is, dolgozik a mezőgazdaságban, de valamennyien – 100%-ban – a mezőgazdasági termékek fogyasztói vagyunk. A fogyasztót a minőség és az ár érdekli. Ez nem csak az autókra és a televíziókra érvényes, hanem a kenyérre, a zöldségekre, a húsra és a tejre is. A közös agrárpolitika mégis a feje tetejére állítja ezt az egész kérdést, mivel a termelők szükségleteit veszi alapul. A beterjesztett jelentés az EU korábbi megközelítésének szellemében túl sok figyelmet szentel a következményeknek, és nem vesz tudomást az okokról. Egy példa is elegendő: a jelentés ösztönzők és támogatások segítségével akarja a fiataloknak a mezőgazdasági munka és a vidéki élet iránti alacsony érdeklődését növelni. Ugyanakkor egy működőképes piac és egy versenyképes környezet természetes módon is megoldaná ezt a problémát. A jelentés talán egyetlen, legalább részben pozitív pontja, hogy igazságosságra szólít fel, ami különösen fontos Szlovákia és az új tagállamok számára. Amennyiben az EU úgy dönt, hogy 2013 után is fenn kívánja tartani a gazdák támogatásának korábbi, költséges és eredménytelen rendszerét, akkor mindenki számára egyenlő szabályokat kell megállapítania.

 
  
  

Jelentés: Alain Cadec (A7-0207/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE) , írásban. – (IT) A halászati ágazat az Európai Unió stratégiai erőforrása, mivel a lakosság ellátásáról van szó. Továbbá jelentősen hozzájárul a helyi fejlődéshez, foglalkoztatáshoz és a tengerparti közösségek kulturális hagyományainak megőrzéséhez. Az utóbbi években sajnos a termelés visszaesését tapasztaltuk, mert bizonyos uniós rendelkezések, amelyeknek a tengeri ökorendszer védelme a célja, például a fölközi-tengeri szabályozások, amelyek fenntarthatóbb halászat folytatására ösztönöznek, térdre kényszerítették az egész ágazatot. Halászaink arra vannak kényszerítve, hogy kevesebbet halásszanak, de a kereslet egyre nő, emiatt a harmadik országból származó import is. Ha szeretnénk megakadályozni a tisztességtelen versenyt, és óvni akarjuk a fogyasztókat, akkor az importáruknak ugyanúgy meg kell felelniük a szabályoknak, mint az uniós termékeknek. Az importált termékek sokszor olcsóbbak, a minőségük is rosszabb, és a biztonságukat sem lehet garantálni. Ezért fontos, hogy erősítsük az ágazaton belüli tisztességes, átlátható és fenntartható kereskedelmet, amely szigorú tanúsítási és címkézési kritériumokat jelent a halászati és akvakultúra-termékek minőségének és nyomon követésének vonatkozásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Ez a saját kezdeményezésű jelentés, amely a halászati és akvakultúra-termékek EU-ba történő behozatalának rendszerére helyezi a hangsúlyt, az Európai Unión belül azon halászati és akvakultúra-ágazatok megőrzését védelmezi, amelyek hosszú távon környezeti szempontból felelősek és gazdaságilag megvalósíthatók. Lényegében azt tapasztalhatjuk, hogy egyre nő a halászati és akvakultúra-ágazatból származó termékek importja, aminek a közösségi termelés látja kárát. Az előadóhoz hasonlóan most már nekem is úgy tűnik, hogy létfontosságú helyreállítani közösségi termelésünket. Mindazonáltal tudjuk, előadónk mondanivalóját is észben tartva, hogy ezt fenntartható módon kell végrehajtanunk. Például a halászott mennyiséget korlátozni kell a természetes erőforrások kezelése érdekében. Továbbá fontosnak tűnik, hogy támogassuk a felelősségteljes fogyasztást, amelyben elsőbbséget élvez a termék életképessége és minősége.

 
  
MPphoto
 
 

  Bastiaan Belder (EFD) , írásban. – (NL) Képviselőtársam, Cadec úr jelentése nem is jöhetett volna jobbkor. A közös agrárpolitika reformjáról szóló zöld könyvvel kapcsolatos konzultációt követte, és jóval az új Európai Bizottság jogalkotási javaslatai előtt jelent meg. A halászati és akvakultúra-termékek importja nagymértékben megnőtt, de ez szükséges növekedés volt. Európában most is növekszik a halfogyasztás, és a nagyobb keresletet nem lehet megfelelően fedezni a vadon élő halak fogásának vagy az európai haltenyésztés növelésével. De azt nagyon fontosnak tartom, hogy ezeknek az importáruknak is meg kell felelniük ugyanazoknak a követelményeknek, mint az európai halászati termékeknek. Ezt az egyenlőséget nem korlátozhatjuk kizárólag az élelmiszer-biztonságra. Véleményem szerint figyelembe kell venni a környezeti és társadalmi körülményeket is. Importálásra szükség van. Nem vagyok híve az álcázott protekcionizmusnak, de meg kell akadályoznunk a tisztességtelen versenyt. A nagy mennyiségű, olcsó hal már veszélyt jelent az európai termelésre, a halászatra és a halgazdálkodásra egyaránt. Ezen okok miatt én a saját kezdeményezésű jelentés mellett teszem le a voksomat.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Én Cadec úr jelentése mellett szavaztam. Egy ilyen történelmi pillanatban rendkívül jelentős a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó rendszer, vagy másképpen fogalmazva azon feltételeknek a megállapítása, amelyek mellett az egységes piacon forgalomba lehet hozni az EU-n kívülről származó termékeket. Mivel a belső kereslet 60%-át már import fedezi, és ez várhatóan jelentős mértékben nő majd 2030-ra, Európának válaszolnia kell az ágazatban dolgozók kérdéseire, és törődnie kell aggályaikkal. Ezért én osztom Cadec úr nézeteit, miszerint szükségesek a vizsgálatok és ellenőrzések, így a területtel kapcsolatos uniós politika kialakítása nem idéz majd elő eltérő bánásmódot a tagállamokból és harmadik országokból származó termelők tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Ez a jelentés a halászati és akvakultúra-termékek EU által történő behozataláról, valamint a feltételek meghatározásáról szól. Az importtermékeknek ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelniük, mint az Európai Unióban előállított termékeknek. A jelentés kezdeményezi a halászati termékek ökocímkézését. Így a fogyasztó megtudhatja a termék származási helyét, valamint a halászat tisztasági, társadalmi és környezeti körülményeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) Szem előtt tartva a halászati ágazat stratégiai fontosságát mind a lakosság ellátása, mind a különböző tagállamok és az EU egésze élelmiszer-egyensúlyi helyzetének szempontjából, az a véleményem, hogy a mezőgazdasághoz hasonlóan a halászat is egy olyan stratégiai fontosságú ágazat, amely a természeti erőforrások megőrzésétől és fenntartható kiaknázásától függ.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) A mezőgazdasághoz hasonlóan a halászatot és az akvakultúrát sem lehet szabadkereskedelmi szemszögből megközelíteni. Az EU termelése egyre kevésbé fedezi az európai keresletet, mivel a termékek 60%-át importáljuk. Mindazonáltal azt biztosítanunk kell, hogy az Európai Unió jövőbeni importrendszere lehetővé tegye a megfelelő egyensúly megteremtését, hogy a már így is válságban lévő európai termelés ne legyen kitéve harmadik országokból származó tisztességtelen versenynek. A Kereskedelmi Világszervezettel folytatott tárgyalások értelmében a halászati termékeket „érzékeny termékekként” kellene kezelni, ahogy egyes mezőgazdasági termékeket is. Így könnyebben lehetne fenntartani a harmadik országokból származó termékekre vonatkozó vámtarifát. Így az európai halászokat egy ésszerű és rugalmas vámtarifa védené meg, valamint az ökocímke is. Ugyanakkor a fejlődő országoknak is fejleszteniük kell a saját halászati ágazatukat. Ehhez először kétségbe kell vonnunk azon nemzetközi megállapodások helytállóságát, amelyek lehetővé teszik halászati engedélyek fejlődő országokban történő vásárlását, valamint hogy harmadik országok flottái ipari halászatot folytassanak partvidékeik mentén, ami által megfosztják őket a természeti erőforrásaik hatalmas részétől.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A közös halászati politika jövőbeli reformjára tekintettel szavaztam a halászati és akvakultúra-termékek Európai Unióba való behozatalának rendszeréről szóló jelentésre, mivel úgy gondolom, különös figyelmet kell szentelni az EU-ba importált halászati és akvakultúra-termékekkel kapcsolatos problémákra a közös halászati politika reformjainak idején.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Miután az előző ülésen megszavaztuk Milana úr „Új lendület az európai akvakultúra fenntartható fejlődését szolgáló stratégiának” című jelentését, most ismét szavaznunk kell egy másik, a halászati és akvakultúra-termékek behozatalának rendszeréről szóló jelentésről.

A jelentés szerint Európa az elfogyasztott halak 60%-át importálja. Emellett a fogyasztás várhatóan növekedni fog 2030-ig, és ezt teljes egészében behozatal útján fedezzük majd.

Figyelmen kívül hagyva azt a lehetőséget, hogy az európai termelés képes kielégíteni a keresletet (mivel ez most és a jövőben is képtelenség), az az igazság, hogy a jövőbeni közös halászati politik