Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. szeptember 6., Hétfő - Strasbourg

20. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap finanszírozása és működése (rövid ismertetés)

  Elnök. - A következő napirendi pont Portas úr beszámolója a Költségvetési Bizottság nevében az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap finanszírozásáról és működéséről (2010/2072(INI)) (A7-0236/2010).

  Miguel Portas , előadó. – (PT) Elnök asszony! A jelentés, amelyet ismertetek, a foglalkozáspolitikáról és a munkanélküliek védelméről nagyon eltérő véleményt valló csoportok között létrejött megállapodás eredménye. Szeretnék tehát köszönetet mondani az árnyékelőadóknak és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságnak együttműködésükért, hogy olyan megállapodás jöjjön létre, amely hasznos lehet az Európai Unióban történő csoportos elbocsátások áldozatainak.

A megállapodás két előfeltevésre épül: Az első, hogy a válság társadalmi hatásait továbbra is érezni fogjuk egy esetleges gazdasági fellendülés ellenére is, amire egyébként semmi garancia. A csoportos leépítés messze nem a múlté, sajnos, továbbra is kihat országaink társadalmának életére. Ezért az első választás egyszerű: meg akarjuk-e hosszabbítani vagy sem az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap működését 2020-ig, annak az egyetlen eszköznek a működését, amelyet Európa a csoportos leépítésben érintetteknek hozott létre? A jelentés egyértelmű választ ad: Igen, határozott üzenetet kívánunk küldeni a munkanélkülieknek; igen, véleményünk szerint segítséget kell kapniuk átképzéssel és a munka világába történő visszailleszkedést célzó programokkal; igen, úgy gondoljuk, megérdemelnek még egy lehetőséget és, hogy mi, politikusok tartozunk nekik ezzel.

A második előfeltevés, hogy – indulásakor – az alap működésében sok hiba akadt, de a szabályozásában végrehajtott változtatásoknak köszönhetően jelentősen emelkedett az alap támogatásáért folyamodó pályázatok száma. Bár még korai az értékelés, jelezni tudjuk és be tudjuk határolni a fő problémát. A csoportos leépítést követően 12–17 hónap alatt érkeznek meg a források az egyes országokba, időnként még ennél is tovább tart. Alapunknak sürgető szociális igényekre kell reagálnia, de csigalassúsággal működik. A társadalmi következmények azok, amelyek aggasztanak: ugyanis e lassúság miatt sok munkavállalónak semmi haszna sincs az alapból; ezenkívül a lassúság visszaveti a pályázatkészítést azokban a régiókban és országokban, ahol a legnagyobb a szükség.

A kormányok mindaddig nem valósítják meg a pályázatokat, amíg Brüsszelben jóvá nem hagyják azokat, ugyanis ez arra kényszerítené őket, hogy – a finanszírozás nemzeti komponensének felhasználásával – magukhoz ragadják a kezdeményezést egy költségvetési megszorításokkal jellemezhető időszakban. A jelentés éppen ezért egy sor rövid távú intézkedést javasol, amelyekkel a felére csökkenthetők a késések, felveti továbbá, hogy 2013-tól az alap legyen állandó alap.

Elnök úr! Hölgyeim és Uraim! Azok a tagállamok, amelyek már jó ideje a legtöbbet profitálnak az alapból, ellenzik egyszerűsítését. Attól tartanak, hogy a „gyorsítás” miatt több pénzre lesz szükség. Beszéljünk őszinték! Ennek kockázata fennáll, függetlenül attól, hogy gyors-e vagy lassú az alap működése. Az elhúzódó közepes növekedés kockázata fennáll, mivel attól függ, hogyan hatnak a megszorító intézkedések a gazdasági fellendülésre.

Azonban itt ma másról van szó: arról, hogyan viszonyul Európa a csoportos leépítésekhez, arról, feláldozzuk-e a leépítések áldozatait a költségvetési megszorítások oltárán vagy legalább annyira oda tudunk figyelni ezekre az emberekre, mint a pénzügyi rendszerre, amelyet az adóinkból mentettek meg.

A jelentés erkölcsi megfontolásokból született. Abból, hogyan vélekedünk embertársainkról, Európáról. Én olyan Európát szeretnék, amely egyértelműen szociális érzületű.

  Elena Băsescu (PPE) . – (RO) Néhány tényt szeretnék ismertetni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap finanszírozásával és működésével kapcsolatban.

Kilenc tagállam, köztük Románia, amelyet érzékenyebben érint a globalizáció, még nem részesült az alapból. Ennek egyik oka a jogosultsági kritériumok korlátozó jellege. Ebben nem történt változás még a 2009. évi felülvizsgálatot követően sem.

Az EGAA hasznos eszköz, feltéve, hogy rugalmas. Szeretném azonban felhívni a figyelmet, hogy az illetékes román hatóságok továbbra sem alakították ki azt a jogi keretet, amelynek segítségével az EGAA-finanszírozás elérhető lehetne. Mindez akkor, amikor az elmúlt két évben a munkanélküliség folyamatosan nőtt Romániában, ahol az idén nyáron a legtöbb átszervezést jelentették be az egész EU-ban.

Meggyőződésem, hogy az EGAA és a strukturális és előcsatlakozási alapok jobb hasznosítása tompíthatná a gazdasági válság hatását Romániában.

  Catherine Stihler (S&D) . – Köszönöm, elnök asszony, hogy lehetőséget kaptam egy rövid hozzászólásra. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alapvető fontosságú, és támogatást és védelmet érdemel. Az önhibájukon kívül munkanélkülivé válóknak segítségre van szükségük.

Nemrégiben egy választóm keresett meg, aki konkrétan az alap iránt érdeklődött, és sokat elárul az új brit kormányról, hogy a konzervatív-liberális kormány az alap megszüntetését sürgeti. Ez nemtörődöm hozzáállás egy olyan alaphoz, amely tényleges segítséget nyújt a munkavállalóknak. Remélem, változtatnak rajta, átgondolják álláspontjukat. Alapvető fontosságú, hogy segítséget és védelmet nyújtsunk és, ahol szükséges, módosításokat végezzünk el.

A magam részéről támogatom az alapot. Szeretném, ha védelmet és támogatást kapna, mint ahogyan azt is, hogy a lehető legjobban használják fel.

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök asszony, először is szeretném megköszönni Portas úr munkáját. Mivel választókörzetemben két olyan terület is van, amely az Európai Globalizációs Alaptól kapott támogatást, elmondhatom, hogy összességében ez rendkívül kedvező fejlemény. A Bizottság volt szíves meglátogatni bennünket és bemutatni az alapot a Waterford Crystal munkásainak. Egyikük azt mondta, ez ajándék volt az Európai Uniótól. Valóban annak szánták.

Azonban az alap felhasználása valamelyest alulmúlta az emberek várakozásait. Ez, részben, az állami hivataloknak tulajdonítható, az egyiket, a FÁS-t, jól ismeri a Bizottság, mivel állt már a Bizottság előtt források jogosulatlan felhasználása miatt. Ezzel csökkent hitelük a munkások szemében.

De hajlunk rá, hogy túlságosan is rugalmasak legyünk, különösen, amikor új vállalkozásokról vagy a támogatás folyósításáig tartó időről van szó. A kezdő időpont a pályázat kelte, ekkor kellene odaítélni a finanszírozást. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell. Remélem, rugalmasabbakká tehetők a dolgok.

  Frédéric Daerden (S&D) . – (FR) Elnök asszony! Hölgyeim és Uraim! A Foglalkoztatási és Szociális Bizottságban és a Költségvetési Biztosságban folyó vita kiforrott, jól átgondolt jelentéstervezetet alapozott meg.

Örömmel üdvözlöm mindazt, amivel hozzájárul az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap jövőjéről folytatott vitához. Foglalkozik, például, azzal, hogy a szociális partnereknek részt kell venniük a pályázati dokumentáció összeállításában, továbbá, hogy figyelmet kell szentelni azon kkv-k integrációjára, amelyek alvállalkozókként működnek azokon a nagy telephelyeken, ahol a leépítésekre sor kerül.

Ezenkívül úgy vélem, hogy egy saját folyósítási és kötelezettségvállalási előirányzatokkal rendelkező, független alap lehetőségét érdemes lenne komolyan fontolóra venni a jövővel kapcsolatban. Mindössze arról van szó, hogy egy szociális érzületű Európának, amelyet olyan nagyon szeretnénk megteremteni, elegendő forrást biztosítunk.

Vannak, akik hallani sem akarnak róla, ezért részenkénti szavazást kértek, hogy törölni lehessen ezt a szakaszt. Kárára válna a vitának, ha a jelentésből kimaradna, hogyan lehetne javítani az alapokból történő finanszírozáson. Hölgyeim és Uraim! Azon szándékukra apellálok tehát, hogy úgy kívánják tovább tökéletesíteni ezt az eszközt, hogy nem utasítanak vissza semmilyen lehetőséget anélkül, hogy átgondolták volna. Kérem, szavazzák meg a teljes 16. bekezdést ebben a kérdésben!

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) . – (PT) Elnök asszony, három további kérdést szeretnék kiemelni. Az első azok a prevenciós intézkedések, amelyeket azért kell megtenni, hogy ne vonuljanak ki a multinacionális vállalatok, hogy csökkentsük a munkanélküliséget és növeljük a jogosultságokat biztosító foglalkoztatottságot. A második az alap felhasználásával kapcsolatos, amelynek sohasem szabad ürügyül szolgálnia a vállalati átszervezések vagy a multinacionális vállalatok kivonulása miatti leépítésekhez, azokat elfedni, elősegíteni. A harmadik, hogy az EU társfinanszírozását 65%-ról legalább 80%-ra kell emelni annak érdekében, hogy a legnagyobb pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok is részesülhessenek belőle, hogy a legnagyobb szükséget szenvedők gyors és hatékony támogatáshoz jussanak, amire mindeddig nem került sor, és most sem ez a helyzet.

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, először is, a Bizottság nevében szeretnék gratulálni Portas előadó úrnak a kitűnő munkáért, amelyet e teljes körű jelentés elkészítésekor végzett, továbbá, hogy együttműködött a véleményezéssel megbízott többi bizottság előadóival.

A jelentés rendkívül jól időzített, mivel könnyen beépíthető a Bizottság jelenlegi munkájába, amellyel két határidőt is teljesíteni akar. Először is, az úgynevezett krízisderogáció, amelynek segítségével az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) támogatást nyújt a globális pénzügyi és gazdasági válság miatt munkanélkülivé vált munkavállalóknak és 65%-os társfinanszírozást tud nyújtani, 2011 végén lejár. Meg kell vizsgálnunk, meg kell-e hosszabbítani a derogációt vagy vissza kell-e térni az 50%-os társfinanszírozási arányhoz a kereskedelemhez kapcsolódó leépítések esetében.

A második határidő 2013 vége, azaz amikor az EGAA-szabályozást felül kell vizsgálni. E vonatkozásban, a kulcskérdések egyike, amelyről döntenünk szükséges, hogy be kell-e építeni az alapot a következő többéves pénzügyi keretbe.

Örömmel jegyezzük meg, hogy Portas úr jelentése alátámasztja az alap létrehozásának indokait, továbbá, hogy kiemeli az eszköz megőrzésének szükségességét. A jelentés felveti, hogy egy állandó eszköz tulajdonképpen egy jövőbeli lehetőség, és felhívja a Bizottságot, hogy ezek mentén tegyen javaslatot.

Portas úr felveti, hogy a 2011-re tervezett félidős értékelést érdemes lenne előre hozni és 2011. június 30-ra elvégezni. Ez – a módosított EGAA-szabályozás miatt – problémás, mivel a módosított szabályozás elfogadását követően jóváhagyott első esetekre vonatkozó jelentések csak 2011. november elejére készülnek el. Természetesen rendelkezésre áll egy előző jelentés, amelynek segítségével felülvizsgálhatjuk a szabályozás azon előírásait, amelyek módosítására még nem került sor, például az alap hatáskörébe tartozó intézkedések sikerességét, ezen intézkedések összehasonlítását, a szociális partnerekkel történő egyeztetés folyamatát és az alap hatását a kedvezményezettekre.

A jelentés megjegyzi, hogy a végrehajtás eddig meglehetősen szerény volt. Pénzügyi hozzájárulást eddig mindössze 27 esetben hagytak jóvá, és nagyon kevés ágazat képviselteti magát. Kilenc tagállam még nem is pályázott. A rendelkezésre álló 1,5 milliárd euróból mindössze 80 milliót használtak fel. Az első 11 kérelem esetében a Bizottság a jóváhagyott összeg csaknem 40%-ának visszatérítését kérte.

Szeretném kiemelni, hogy – a jelentéssel összhangban – ezek az adatok kizárólag az eredeti szabályozás feltételei szerint jóváhagyott pályázatokra vonatkoznak, továbbá, amint a jelentés jogosan meg is jegyzi, a szabályozás módosítása az alapból történő támogatás iránti kérelmek számának növekedését eredményezte a megcélzott munkavállalókat és a keretet illetően is.

A jelentés jogosan szólít fel, különösen a leépítések időpontja és az alapból történő hozzájárulások folyósítása között eltelt idő csökkentésére vonatkozó előrelépések szükségességére. A Bizottság határozott szándéka e folyamatok felgyorsítása és egyszerűsítése, azonban az előrelépéshez nagyobb szervezettségre lesz szükség minden érdekelt, azaz a Bizottság, a tagállamok és a költségvetési hatóság részéről.

A Bizottság és a Parlament szorosabb együttműködése különösen az ütemezési kérdésekben segíthet csökkenteni ezeket a késéseket. A tagállamokat ösztönözni kell, hogy a kérelmeket a leépítések bejelentését követően azonnal nyújtsák be. A Bizottságnak, a maga részéről, több információval és tanáccsal kellene szolgálnia a tagállamoknak, továbbá három-négyhónapos határidőt kellene szabnia saját értékelése elkészítéséhez.

Tudomásul vesszük a kérést, hogy készüljön javaslat a krízisderogáció meghosszabbítására a többéves pénzügyi keret végéig. Egyetértek azzal, hogy a 2013-at követő időszak vonatkozásában az EGAA-t meg kell vizsgálni a következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos viták összefüggésében, továbbá, hogy egy állandó alap létrehozása megfontolandó lehetőség.

A jelentés tele van ötletekkel és javaslatokkal, hasznos észrevételekkel szolgál az új szabályozás kialakításához. A Bizottság ütemtervet készített a tagállamokkal és más érintettekkel folytatandó konzultációs megbeszélésekre. Biztos vagyok benne, hogy az előadó és a többi európai parlamenti képviselő is hozzájárul ezekhez a konzultációkhoz, mivel a cél, hogy az alap – az elbocsátott munkavállalók iránti európai szolidaritás meglétét bizonyító eszközként – jobban és hatékonyabban működjék a jövőben.

  Elnök. - A vitát lezárom.

A szavazásra 2010. szeptember 7-én, kedden 12.30-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Támogatom az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) finanszírozásáról és működéséről készült jelentést, mivel teljes mértékben egyetértek az előadó által képviselt állásponttal, hogy az alap legyen gyorsabban mobilizálható. Az EGAA-t azért hozták létre, hogy ellensúlyozza a globalizációnak a csoportos elbocsátással érintett munkavállalókra gyakorolt hatását, és személyre szabott, az elbocsátott munkavállalókat a munkaerőpiacra visszaintegráló programokkal segítsen új munkahelyet találni. Az EGAA 500 millió eurós éves költségvetéssel működik, amelyet a tagállamok sohasem használtak ki teljesen. Jelenleg 12–17 hónap telik el a csoportos leépítés után, amíg a kérelmező tagállam megkapja az EGAA-forrásokat. Az előadónak a folyamat egyszerűbbé és rugalmasabbá tételére irányuló javaslatai alapján a felére csökkenhetne az EGAA mobilizálásához szükséges idő. Hogy reagálni lehessen a gazdasági és pénzügyi válság miatt emelkedő munkanélküliségre, alapvető fontosságú, hogy az EGAA állandó támogatási eszköz legyen, amely valóban rugalmas és célzott. Ez az egyedüli módja annak, ahogyan az EGAA elősegítse az új, fenntartható, magas színvonalú munkához szükséges képességek megszerzését, ezzel is támogatva az EU versenyképességét egy globalizációs környezetben.

  Giovanni Collino (PPE) , írásban. – (IT) A globalizáció nagy lehetőség nekünk és gyermekeinknek, ugyanakkor meg is rémít bennünket, hiszen olyan vagyonelosztási mintákat alakít ki, amelyeket nehéz ellenőrizni és korrektül kezelni.

Ha átlépjük a határokat és identitásunkat kockáztatjuk, stabilabb kultúrákat kell felépítenünk, ahol egymás kölcsönös tisztelete és őszinte megértése továbbra is zavartalanul bontakozhat ki. Az első, amit meg kell értenünk, azoknak a családoknak az érdekei, akiknek jövedelme – a nehéz gazdasági körülmények miatt – egyik napról a másikra megszűnt.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak e családoknak kell megoldást jelentenie, ugyanakkor az Unió jövőbeli gazdasági fejlődésének is hatékony eszközéül is kell szolgálnia. A gazdasági válság kellős közepén nem engedhetjük meg, hogy a végrehajtási intézkedések túlságosan rugalmatlanok legyenek, mivel ez elkerülhetetlenül állampolgárainkat, nem politikáinkat sértené.

Magának a ténynek, hogy továbbra is magas a „bedöglött” projektek száma, azoké, amelyeket benyújtottak ugyan, de amelyeket mindeddig nem valósítottak meg, el kellene gondolkodtatnia bennünket, mennyire elegendőek programjaink és állandó alapjaink önmagukban, és komolyan át kellene gondolnunk, milyen értéket jelentene, ha az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot a foglalkoztatottság területén beavatkozni tudó állandó eszközként az Európai Szociális Alaphoz rendelnénk.

  Louis Grech (S&D), írásban. – Az EMGA szükséges ahhoz, hogy gátat szabjunk annak a folyamatnak, amelynek során az uniós polgárok a globalizáció és a pénzügyi válság miatt elveszítik állásukat. Egyetértek továbbá azzal, hogy jelenlegi formájában az Alapnak még sokat kell javulnia. Bár létrehozása óta fejlődés történt a pályázati eljárás felgyorsítása és egyszerűsítése irányában, véleményem szerint a pénzügyi válság súlyossága többet kíván meg tőlünk az Alap működésének optimalizálása, és ezáltal a létrehozását indokoló célok elérése érdekében. Akiknek valóban szükségük van e forrásokra, időben hozzá kell jutniuk ezekhez, így minimalizálva a tartós munkanélküliség számos negatív hatását. Ezért arra sürgetem a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a pályázati eljárás azonnal megkezdődhessen, mihelyt bejelentik a létszámcsökkentésre vonatkozó terveket, szemben a jelenlegi helyzettel, ahol ez csak a tervek életbe lépésével történhet meg. Szeretnék ugyanakkor részletesebb információkat kapni a program végrehajtásáról, különösen annak hosszú távú hatásairól. A program a priori az alap előnyeit mutatja a költségekkel szemben, ezért támogatom az EMGA független alappá történő átalakítására vonatkozó javaslatot, amelynek értelmében az új többéves pénzügyi kereten belül saját kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatokkal rendelkezne.

  Georgios Stavrakakis (S&D) , írásban. – (EL) Elnök úr, hölgyeim és uraim, azzal szeretném kezdeni, hogy elismerésemet fejezem ki az előadónak, Miguel Portas úrnak a jelentésért és Pervenche Berès asszonynak a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében nyújtott jelentős hozzájárulásáért. A folytatódó gazdasági válság és meglehetősen kellemetlen következményei az EGAA-nak mint az EU szociálpolitikai eszközének hozzáadott értékét még inkább kiemelik. A célzott pénzügyi támogatás, amelyet az átképző és visszaintegráló programok révén nyújt a csoportos leépítéssel érintett munkavállalóknak, különösen fontos. Ezért szükséges, ahogy a jelentés is megállapítja, hogy az EGAA hatályát kiterjesztő változtatásokat, amelyeket 2009-ben vezettek be, és amelyek 2011-ben járnak le, 2013-ig megőrizzük. Ne feledjük, hogy e változtatások segítségével fejezhettünk ki valódi szolidaritást a globális pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott munkavállalókkal. Azonban el kell végezni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap átfogó értékelését is, mivel ez lesz az alapja az egyszerűsítését szolgáló konkrét javaslatok benyújtásának és átgondolásának, amelyek célja, hogy az alap gyorsabban és hatékonyabban működjék.

  Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) Továbbra is 12–17 hónapba telik, míg az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) finanszírozást nyújt. Ez az idő csökkenthető, ha a tagállamok rögtön cselekednének, amikor csoportos elbocsátásokról értesülnek. A tagállamoknak meg kellene találniuk és ki kellene aknázniuk az összes lehetséges szinergiát, hogy gyorsabban és hatékonyabban lehessen beavatkozni európai szinten, az EGAA segítségével, ha csoportos leépítésekre kerül sor. Felkérjük a Bizottságot, hogy szolgáljon a tagállamoknak jobb információkkal az EGAA-ról és erősítse annak jelenlétét a tagállamokban, továbbá bővítse az alap lehetséges kedvezményezettjeinek körét. Felhívjuk a Bizottságot, hogy évközi jelentése, amelyet a Bizottság a Parlamentnek terjeszt be, tartalmazza – többek között – a munkavállalók munkaerőpiacra történő visszaintegrálásának sikerességét, a kedvezményezettek ismeretei, képzettsége korszerűsítésének, fejlesztésének értékelését és a különféle európai finanszírozási programok koordinációjának elemezését. A 2011. évi költségvetés-tervezet most először tartalmaz előirányzatokat az EGAA-nak. Az EGAA-hoz érkező kérvényeket nem kizárólag az Európai Strukturális Alap költségvetésének transzfereiből kellene finanszírozni: különböző költségvetési tételeket kellene találni erre a célra. Szeretném kifejezetten hangsúlyozni, hogy az EGAA-nak semmilyen körülmények között sem szabad a multinacionális vállalatok „tartalékrendszereként” működnie. Kizárólag a csoportos leépítésekkel érintett munkavállalók támogatására szabad felhasználni.