Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2140(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0219/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0219/2010

Viták :

PV 06/09/2010 - 22
CRE 06/09/2010 - 22

Szavazatok :

PV 07/09/2010 - 6.14
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0304

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2010. szeptember 6., Hétfő - Strasbourg HL kiadás

22. A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása (rövid ismertetés)
A felszólalásokról készült videofelvételek
Jegyzőkönyv
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont a Jogi Bizottság nevében Tadeusz Zwiefka által a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról és felülvizsgálatáról (COM(2009)01742009/2140(INI)) kidolgozott jelentés (A7-0219/2010).

 
  
MPphoto
 

  Tadeusz Zwiefka , előadó. – (PL) Elnök asszony, a Brüsszel I. rendelet olyan egyedi rendelkezéseket ír elő, amelyek szabályozzák a polgári és kereskedelmi ügyekben a bíróságok joghatóságát, valamint a határozatok más tagállamok általi elismerését és végrehajtását. A nagy sikerű rendeletet joggal magasztalták. Megkönnyítette a határozatok szabad mozgását, növelte a jogbiztonságot, és lehetővé tette a párhuzamos eljárások elkerülését, bár egyes körökben bírálták, mint kivitelezhetetlent vagy mint kereskedelem-ellenes szöveget. Egyesek a Bíróság határozatait is következetlennek tartják. A Brüsszel I. rendelet jóváhagyási folyamata során a Parlamentben csupán egyetlen konzultációra került sor. A Parlament most – a rendes jogalkotási eljárással összhangban –a rendelet módosításaival kapcsolatos jövőbeli javaslatokkal lesz elfoglalva, így aztán üdvös, hogy már most dolgozunk a bizottsági zöld könyvön. A zöld könyvben felvetett kérdések között van az exequatur eljárás lehetséges eltörlése, a rendeletnek a szélesebb nemzetközi rendszerben való működése, a bíróságok kiválasztására vonatkozó passzusok működése, a rendelet működése az ipari és szellemi tulajdont is érintő ügyekben, valamint a lis pendens eljárás lehetséges reformja. Megpróbáltam körültekintő, a jövő felé irányuló jelentést összeállítani. Meghatódva nyugtáztam két munkadokumentumra való reagálást, amelyekben támogattam az exequatur eljárás eltörlésének gondolatát, aminek az Európai Unió polgárai számára konkrét előnyökkel kell járnia. Ugyanakkor továbbra is meg vagyok győződve arról, hogy ezt a lépést egy, az adósok számára megfelelő biztosítékok nyújtásával összekötött külön eljárással kell kiváltani. Az exequatur eljárás eltörlésétől függetlenül meg vagyok győződve arról, hogy az államigazgatási aktusokat az ezeket hozó tagállamban ne lehessen az ugyanezen tagállam megfelelő jogi hatóságai általi felülvizsgálat nélkül közvetlenül foganatosítani; ezen túlmenően változtatni kell azon az elven, hogy a végrehajtási záradék csak olyan esetekben utasítható el vagy módosítható, ha az ítélet nem illik bele a végrehajtási záradékot szavatoló állam közpolitikájába. Bizonyos körülmények között elképzelhető, hogy az államigazgatási aktus nem fog igazodni a származási országban hozott előző bírósági ítéletekhez.

Továbbra is ellenzem a rendelet alkalmazási körén belül a választottbíráskodás eltörlését. Ugyanakkor határozott meggyőződésem, hogy alaposan újra kellene gondolnunk a választottbíráskodás és a bírósági eljárások közötti viszonyt, és ameddig nem végzünk teljes felülvizsgálatot és széles körű konzultációt, nem szabad törekednünk alapvetően a választottbíráskodás védelmének a megvalósítására. Nagyon vonzónak találom azt a felvetést, hogy a rendelet rendelkezéseiről a jövőben teljes körű legyen a visszajelzés. Ma azonban ez még túl korai lenne. Sürgetem, hogy mielőtt e kérdéssel kapcsolatban bármilyen fellépésre kerülne sor, olyan széles körű konzultációra és politikai vitára kerüljön sor, amely meghaladja a jelentéstervezetben kifejtett javaslatokat. Azt a felvetést is támogatom, hogy a hágai konferencia fórumán újítsuk fel a nemzetközi határozatokról szóló egyezményekre vonatkozó tárgyalásokat. A jelentés hangsúlyosan rámutat egyes, a nemzetközi magánjog területén felmerülő igen összetett problémákra. Jóllehet a Bizottság zöld könyve nem foglalkozik a hitelrontás kérdésével, a forum shopping problémája, azaz a legkedvezőbb bíróság megválasztása annak érdekében, hogy hitelrontás esetében a félnek a legmagasabb összegű kártérítést ítéljék meg, nagyon is létezik. A szólásszabadságnak és a sajtószabadságnak egyensúlyban kell maradnia a hitelrontást elszenvedő személy jogaival, vagy azon személy jogaival, akinek a magánélethez való joga szenvedett csorbát. Ezért ellenzem a hitelrontás kérdésének kizárását a Brüsszel I. rendelet általános alapelveiből. Természetesen mérlegelem, hogy egy olyan eszköz, mint a Brüsszel I. rendelet, alkalmas-e a nemzetközi magánjog alapelveinek a szabályozására. Lehet, hogy a sajtószabadság és az egyénhez fűződő alapvető jogok összeütközésének szabályozásához más jogi eszköz szükségeltetik. A Brüsszel I. rendelet nem a tagállamokban hozott bírósági határozatok minőségének megítélésére jött létre. Az Európai Közösségek Bírósága a Luganói Egyezményről szóló véleményében egyértelműen leszögezte, hogy a Brüsszel I. jogi eszköz a kölcsönös bizalomra épül.

Szeretnék köszönetet mondani a Jogi Bizottságban dolgozó képviselőtársaimnak, és különösen Diana Wallisnak, valamint Evelyn Regnernek.

 
  
MPphoto
 

  Evelyn Regner (S&D) . – (DE) Elnök asszony, a Brüsszel I. kiváló rendelet. Nemcsak az exequatur eljárás óvatos eltörlésével lehetne javítani rajta, hanem a munkavállalók és a fogyasztók védelme terén is valódi előrelépést lehetne elérni. Ezért igen sajnálatosnak tartom, hogy ebben a tekintetben nem lehetett Zwiefka úrral kompromisszumra jutni. A Brüsszel I. kimondja, hogy a gyengébb felet a Brüsszel I-ben megállapítottnál kedvezőbb helyzetbe lehet hozni a hatáskörökről szóló olyan rendeletek nyomán, amelyek a főszabálynál kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaznak a félre nézve.

Következésképpen a forum shopping vagy a law shopping (a jog megválasztása) elkerülése érdekében helyénvaló lenne bevezetni egy külön jogi helyszínt a munkaügyi jogviták eldöntésére. Ez különösen fontos akkor, ha a jövőben el akarjuk kerülni a nagy port kavart Viking-ügyhöz hasonló ügyeket. Sajnos nem maradt már időm más témákra.

 
  
MPphoto
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) . – Elnök asszony, igen fontos, jóllehet felettébb szakmai jellegű jelentésről van szó. A nemzetközi magánjogi viszonyok egységesítése a teljes egységes piac megszilárdításának kulcsfontosságú elemét jelenti, és az exequatur eltörlését az üzleti közösség és a jogalkalmazók egyaránt biztosan üdvrivalgással fogadják majd.

A szerződéskészítés költsége lecsökken, és ugyanez fog történni a tagállami bíróságok előtti pereket követő adósságbehajtási költségekkel is. Mégis ezúton kell sajnálkozásomat kifejeznem amiatt, hogy a jelentés hatálya nem terjed ki a közokiratokra is. Remélem, hogy ez a hiány orvosolva lesz, tekintettel arra, hogy ha a közokiratot bíróság által felhatalmazott közjegyző állítja ki, ez az Egyesült Királyság kivételével valamennyi tagállamban a bírósági határozatokkal azonos elbírálás alá esik.

 
  
MPphoto
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D) . – (SK) A nemzetközi polgári eljárások területén a belső piac racionális működését zavarják a joghatóságot és a határozatok elismerését szabályozó nemzeti szabályok közötti egyes eltérések. A Brüsszel I. rendelet nyolcéves fennállása bebizonyította, hogy milyen fontos ez az eszköz, és mennyire szükség van rá; a Brüsszel II. rendelettel együtt a polgári és a kereskedelmi eljárásjogi viszonyokban átfogó európai intézkedést alkot.

Ezen jogi eszköz létrejötte óta a nemzetközi vetülettel is bíró jogviszonyokban felmerülő jogvitákra az Európai Unióban keletkező bírósági határozatok joghatóságára, elismerésére és végrehajtására vonatkozó egységes eljárásjogi szabályok alkalmazandók.

Az érdekelt felek tehát ezáltal az anyagi jogi törvényi intézkedések különbségei ellenére fokozottabb jogbiztonságra tettek szert. Személy szerint ezt a nemzetközi magánjog egyik legfontosabb és legszélesebb körben használt eszközének tartom, és remélem, hogy az eszköz használata továbbra is támogatásban részesül, folyamatosan fejlődni fog, és a bíróságok határozathozatali munkájához is szükségesnek bizonyul majd.

 
  
MPphoto
 

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – Elnök asszony, üdvözöljük a Parlament arra irányuló kezdeményezését, hogy kifejezze véleményét a Brüsszel I. rendelet jövőbeli felülvizsgálatáról. Szeretném külön is kifejezni köszönetemet az előadónak a bőségesen dokumentált jelentésért, amely lehetővé teszi az Európai Parlament számára, hogy reagáljon a jövőbeli felülvizsgálatra.

A Parlament első alkalommal vesz részt társjogalkotóként ebben a kérdésben, amely az európai polgári ügyekben megvalósuló együttműködés központi elemét érinti. Üdvözöljük, hogy a Parlament támogatja a közeljövőbeli felülvizsgálat legfőbb célkitűzését, amely az ítéletek tényleges szabad mozgása az Unión belül. Kiemelném, hogy az exequatur eltörlésének az igazságügyi integráció felé tett valódi előrelépésnek kell lennie; és hogy a Bizottság ezt nem egy fölösleges formalitás egyszerű kiküszöbölésének, hanem a tagállamok igazságügyi rendszereibe vetett kölcsönös bizalom erősítésének tekinti, és hogy ennek következtében – a megfelelő biztosítékokra is figyelemmel – a még meglévő elutasítási indokoknak csökkenniük kell.

Üdvözöljük azon parlamenti megállapodást, hogy a bíróság megválasztásának és a választottbírósági szerződésnek az Unióban hatékony védelemben kell részesülnie. A Bizottság a témára vonatkozó nemzetközi egyezmények figyelembevételével tanulmányozni fogja, hogy amelyek a legmegfelelőbb eszközök ezen célkitűzésnek az eléréséhez. Ugyanakkor hadd jelezzem, hogy a választottbírósági szerződések védelmének nem szabad korlátoznia a határozatoknak az Unión belüli szabad áramlását.

Azt is hangsúlyoznám, hogy az Európai Uniónak világszinten erősítenie kell polgárai bírósági védelmét, és a globális kereskedelmet előmozdító jogi környezetet kell megteremtenie, mely játékteret biztosít Európán kívül kereskedő európai gazdasági társaságainknak.

A Bizottság felhívja a Parlamentet, hogy a közeljövőbeli felülvizsgálat során nyilvánítson véleményt ebben a kérdésben, amely valójában az európai igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, valamint az uniós jog által biztosított jogok érvényesítését érinti.

A Bizottság üdvözli, hogy a Parlament támogatja a jogviták során nyújtandó ideiglenes jogsegély javítását, és jelzi, hogy keresi a legjobb utat az előrelépéshez nemcsak a Brüsszel I. rendelet összefüggésében, hanem egy európai bankszámla-letiltási rendszer vonatkozásában is.

E jelentést a Brüsszel I. rendelet jövőbeli felülvizsgálata felé tett első lépésként értékelem. A későbbiekben természetesen lesz lehetőségünk erről további vitát folytatni. A Bizottság az év végéig javaslatot kíván beterjeszteni a rendelet felülvizsgálatára, és várakozással tekint a Parlamenttel ez ügyben első ízben folytatandó együttműködés elé.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - A vitát lezárom.

A szavazásra 2010. szeptember 7-én, kedden 12.30-kor kerül sor.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat