Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. szeptember 6., Hétfő - Strasbourg

24. A nők szerepe az idősödő társadalomban (rövid ismertetés)

  Elnök. - A következő napirendi pont Pietikäinen asszonynak a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság nevében kidolgozott jelentése a nőknek az idősödő társadalomban betöltött szerepéről (2009/2205(INI)) (A7-0237/2010).

  Sirpa Pietikäinen , előadó. – (FI) Elnök asszony, az Európai Unió és a tagállamok tanulmányaiban az idősödést sokszor negatív jelenségnek állítják be, amely a nyugdíjak, különböző szolgáltatások és az egészségügyi ellátással és gyógyszerekkel kapcsolatos kiadások révén terheket ró a társadalomra.

Pedig valójában az idősödés és az idősek jogai egyrészt az alapvető jogok részét képezik, másrészt pedig jelentős mértékben hozzájárulnak a társadalom gyarapodásához. Élettársaik, házastársaik, rokonaik és gyermekeik nem hivatásos gondozásában igen nagy szerepet vállalnak az idősek. Ezenkívül sok szakmai és a társadalmi környezetre vonatkozó tapasztalatuk és tudásuk van, nem is beszélve arról a tényről, hogy kiemelkedően fontos fogyasztók, és minden bizonnyal nem csak terhet jelentenek a társadalom számára.

Az Alapjogi Charta és az elöregedés jogi megközelítése megköveteli, hogy ne negatívan tekintsünk az idősödő vagy idős emberekre, hanem tiszteletteljes attitűdöt alakítsunk ki velük szemben. Ez különösen fontos a nők és az idős nők estében. Az öregedés nagymértékben összefügg a nőkkel és az egyenlőséggel is, mivel a nők magas kort élnek meg, és gyakrabban vesznek részt az otthoni, nem hivatásos gondozásban, és nagyobb arányban dolgoznak a szociális szolgáltatások és az egészségügy azon területein, amelyek az idős embereknek nyújtanak magán- és közszolgáltatásokat.

A nők gyakran kettős vagy háromszoros megkülönböztetésnek vannak kitéve. Egy idősebb nő számára nehezebb előrelépni a karrierjében, és nehezebb új munkát találnia, ha elbocsátják. Ez hasonlóképpen az egészségügyi ellátásra vagy szolgáltatásokra is igaz, ha egy idősebb nő valamely etnikai, szexuális vagy vallási kisebbséghez, ill. társadalmi-gazdasági státuszát tekintve valamely különösen kiszolgáltatott csoporthoz tartozik.

Idős korban a nők esetében nagyobb a kockázata a szegénységnek, és nyugdíjuk gyakran alacsonyabb. Az Európai Unióban elvégzett kutatások sajnálatos módon többnyire nem kezelik megfelelő érzékenységgel a nemi kérdést, nem vesznek tudomást a nők és férfiak között az egészségügyi ellátás, az orvostudományi kutatások, a betegségekkel kapcsolatos kutatások terén gyakran említett különbségekről.

Ezért a jelentés kéri a Bizottságot, hogy 2011 végéig tegyen javaslatot egy cselekvési tervre, amely több forrást biztosít az öregedéssel kapcsolatos tudományos kutatás számára. Vizsgáljuk meg, milyen lépésekre van szükség az idősgondozás (különös tekintettel az idős nők gondozására) minőségének fejlesztéséhez, és szólítsunk fel az alapvető szolgáltatásokról szóló irányelv előterjesztésére. Szólítsunk fel a nemmel és életkorral összefüggő betegségek elismerésére és megfelelő kezelésükre, és hangsúlyozottan szólítsunk fel az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésről szóló éves jelentés bevezetésére, valamint az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés felszámolására irányuló, uniós és nemzeti szintű lépések végrehajtására.

2012-ben új intézkedésekre fogunk felszólítani annak tanulmányozása érdekében, hogyan lehetne megszüntetni az Európai Unióban a hátrányos megkülönböztetést. Szeretnék köszönetet mondani kollégáimnak a nagyszerű együttműködésért, és a Bizottság részéről hatékony fellépést várok az idősödő nőkkel és az idősödéssel kapcsolatban.

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Rossz fényt vet társadalmunkra, hogy a 65 év feletti nők esetében 5%-kal nagyobb a szegénység kockázata, mint a férfiak esetében. Ez azért van, mert a nők voltak azok, akik gondoskodtak a családról, és felnevelték a gyerekeket, valamint azért is, mert átlagos jövedelmük alacsonyabb, mint a férfiaké. Ez nem mehet így tovább. A kisgyermekekről való gondoskodással töltött időt nem szabadságnak, hanem munkának kell tekinteni, amiért fizetésre jogosultak, és amit a nyugdíjba is be kell számítani. És természetesen ugyanez vonatkozik a férfiakra is, ha az anya helyett ők gondoskodnak a gyermekről. Természetesen nem értek egyet azzal, hogy a tagállamoknak figyelembe kellene venniük az idősebb leszbikus, biszexuális és transznemű nők sajátos helyzetét. Ez azt akarja jelenteni, hogy ezek a nők előnyöket élveznének a többi idősebb nővel szemben? Remélem, hogy az ilyen megkülönböztető cikkek nem mennek át a holnapi szavazáson.

  Karin Kadenbach (S&D) . – (DE) Elnök asszony, sajnos ez a jelentés még mindig nagyon időszerű. Szomorú, hogy a nők még mindig hátrányos helyzetű tagjai az elöregedő társadalomnak. Ha megnézzük a nők karrierjét, világossá válik, hogy a gondozással kapcsolatos munkákat (és nemcsak a gyermeknevelés és a gyermekgondozás, hanem az egyéb házimunkák is) még mindig a nők végzik; és így munkájuk nagy része még mindig nincs elismerve sem anyagilag, sem más szempontból. Egyre súlyosabb problémát jelent az időskori szegénység.

Szeretnék azonban egy második témát is hangsúlyozni. Az egészségügyi ellátás területén különleges figyelmet kell szentelnünk a nők igényeinek. Tudjuk, hogy a nők általában megfelelően törődnek családtagjaik egészségével, azonban saját egészségi állapotuknak túl kevés figyelmet szentelnek. Ezért sürgetem a Bizottságot, hogy határozottan figyelmeztesse a tagállamokat arra, hogy a nőkről is gondoskodni kell.

  Petru Constantin Luhan (PPE) . – (RO) Én azon kevés férfi közé tartozom, akik hozzászólnak ehhez a témához. Főként néhány pénzügyi aspektusra szeretném felhívni a figyelmüket.

Ez a jelentés és a Bizottságnak a 2012-es évnek az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének való kinevezésére irányuló kezdeményezése megfelelő keretet biztosíthatnak az új iránymutatások kidolgozásához, ideértve a kohéziós politikát és a regionális fejlesztést.

Végrehajthatjuk és felhasználhatjuk a jelentésben említett tanulmányokat és elemzéseket az idősebb nőkre vonatkozó, sokrétű kérdéskörrel szembesülő régiók meghatározására és támogatására irányuló új kritériumok kidolgozására.

Az idős nők száma, a bizonyos orvosi vagy szociális beavatkozást kívánó betegségek típusai, a családszerkezet és a nők szerepe az idősek gondozásában: ezek lehetnek azok a tényezők, amelyeket a Bizottságnak figyelembe kell vennie a regionális fejlesztési tervek nemzeti szintű kidolgozása keretének meghatározásakor.

Teljes mértékben üdvözlöm ezt a jelentést, és szilárdan hiszem, hogy hatással lesz arra is, ahogyan más bizottságokban kezelik ezt a kérdést.

  Catherine Stihler (S&D) . – Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani az előadónak. Véleményem szerint kitűnő jelentést hozott létre. Mint tudjuk, egyikünk sem lesz fiatalabb a teremben ülők közül sem, és számunkra is létfontosságú, hogy az idősödést pozitívan szemléljük. Csodálatos, hogy tovább és egészségesebben élünk, és ennek örülnünk kellene. Azonban sok nő esetében ez nem így van, és a jelentés éppen ezzel foglalkozik.

2010-ben még mindig nagyrészt a nők végzik a családban a gondozással kapcsolatos munkákat, legyen szó akár gyermekgondozásról, akár az idősebb rokonok gondozásáról. És ahogy az a jelentésből kiderül, ez ahhoz vezet, hogy a nők idősebb korukban – amikor, ahogy az előadó is mondta, megérdemelnék a méltóságot és tiszteletet – szegénységben élnek.

Ez a jelentés azért is fontos, mert beszél az idősekkel szembeni erőszakról, melyet itt a Házban mindannyian helytelenítünk, és amelynek nagyobb politikai prioritást kell szentelni.

Szükség van az aktív időskorral kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztására, szükség van az időskorúak tanulását lehetővé tévő egyetemekre, valamint olyan módszerekre, amelyekkel használni tudjuk az új technológiákat. Szeretnék köszönetet mondani az előadónak, és remélem, hogy mindannyian tenni fogunk azért, hogy az időskor olyan aktív és olyan méltóságteljes legyen, amennyire csak lehetséges.

  Antonyia Parvanova (ALDE) . – Elnök asszony, én is szeretnék gratulálni az előadónak. Már elhangzott, hogy az idősödő lakosság jelentős hatással van a szociális védelemre és a közfinanszírozásra. A demográfiai változások általános kontextusát nézve a nők hagyományosan jobban ki vannak téve a szegénység és az alacsony nyugdíjak kockázatának. Ezért nagyon fontos, hogy mi, politikusok továbbra is odafigyeljünk erre a kérdésre és az idős emberek – különösen az idős nők – problémáira, hogy ezek a csoportok ne marginalizálódjanak.

Ezért továbbra is erőfeszítéseket kell tennünk mind uniós, mind nemzeti szinten a meglévő eszközök teljes kihasználására és a jövőbeli intézkedések végrehajtására a nyugdíjpolitika, az egészségpolitika és a hosszú távú gondozással kapcsolatos politika, a foglalkoztatáspolitika, a migrációs és integrációs politika, valamint az infrastruktúrafejlesztés terén.

Ezt a témát gyakrabban kell megvitatnunk itt a Házban.

  Barbara Matera (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az előadó felhívja a figyelmet az idős nőket érő kettős diszkriminációra. Szeretném hangsúlyozni, hogy a háromszoros diszkriminációról is beszélnünk kellene: az idős és egyedülálló nőket sújtó diszkriminációról.

A jelentés fontos témákkal foglalkozik, kezdve a munka világától és az idősek, különösen az idősebb nők jelentette munkaerő újbóli elhelyezkedésétől.

Ezekre a nőkre mint jó munkaerőre kell tekinteni, hiszen sok tapasztalatuk van, amelyet át tudnak adni a fiatalabbaknak. Rövidre fogva, ezekre a nőkre szükség van ahhoz, hogy Európa gyarapodjon, és el tudja érni a saját maga elé tűzött célokat. Ezek a nők erőforrást jelentenek, akiknek méltóságteljes életet, teljes mértékű és hatékony szociális támogatást és egészségügyi ellátást kell biztosítani, és idősödő társadalmunkban – amelynek meg kell tanulnia a méltóságteljes öregedést – támogatni kell őket.

  Monika Flašíková Beňová (S&D) . – (SK) Teljes mértékben üdvözlöm a nőknek az idősödő társadalomban betöltött szerepéről szóló jelentést, különösen azért, mert a jelentés elutasítja az időskor negatívumként való megítélését. El kell mondani, hogy az időskor gazdasági szempontból való megítélése nagyon gyakran uralkodó szerepet tölt be a társadalmi vitákban. A szociális reformokban az időskort a nyugdíjrendszer vagy az egészségügyi ellátás problémájaként tüntetik fel.

Pedig az idősek számos fontos szerepet töltenek be. Nagy szakmai tapasztalatuknak köszönhetően fontos szociális vagy családi szerepet töltenek be. Még ha az idősek a gazdaságban nem is feltétlenül töltenek be fontos szerepet, a magasabb átlagos élettartamot társadalmunk életminőségének fejlődéseként kell szemlélnünk, és az idősekre nem teherként, hanem társadalmunk teljes jogú tagjaiként kell tekintenünk, akik megérdemlik a méltóságteljes életet. Mindez még inkább igaz az idősebb nőkre, akiket nagyobb mértékben érint a szegénység kockázata, és akik különösen függenek a köz- és magánszolgáltatásoktól és a közegészségügyi ellátástól, ami azt is jelenti, hogy az idős nőket súlyosabban érintik az elégtelen vagy rossz minőségű szolgáltatások.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) . – (PT) Fontosnak tartom, hogy ilyen sokan hozzászólnak ehhez a témához. A Bizottságnak ebből látnia kell, hogy megoldást kell találni ezekre a problémákra, mert a nemek közötti egyenlőtlenségek különösen súlyosan érintik az idősebb nőket, egyrészt a nők többségének alacsonyabb jövedelme miatt, másrészt azért, mert a nők nehezebben férnek hozzá a minőségi közszolgáltatásokhoz, különösképpen az egészségügyi ellátáshoz.

A fizetések terén megnyilvánuló és az anyaság miatti megkülönböztetés közvetlenül megnyilvánul az idős nők többségének nyugdíjában. Az eredmény az, hogy ezek a nyugdíjak alacsonyak, és ez tovább növeli az idős nők elszegényedésének magas kockázatát. Minden nőnek joga van méltósággal megöregedni, ezért a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének keretében különleges figyelmet kell szentelni az idős nőknek annak érdekében, hogy mint nők és mint polgárok méltóságban élhessenek.

  Joanna Katarzyna Skrzydlewska (PPE) . – (PL) A népesség idősödésének jelensége különleges figyelmet igényel részünkről. A különböző problémák között foglalkoznunk kell a szegénységgel is, amely – habár számos egyéb aspektusa is van – nagymértékben a munkanélküliség magas szintjének következménye. A foglalkoztatottság aránya jelentősen csökken az 50 feletti korosztályban, és ez a tendencia főként a nőket érinti. Az idősebb nők koruk következtében munkavállalóként egyre kevésbé vonzók a munkaadók számára. Ezért vannak, akik a korai nyugdíjba vonulás mellett döntenek, és alacsony nyugdíjuk miatt szélsőséges szegénységben élnek. E korosztály foglalkoztatottsági arányának növelésére a tagállamokban kormányzati szinten jogi megoldásokat kell alkalmazni. A vállalkozókat ösztönözni kell az 50 felettiek alkalmazására. Ez történhet adókedvezmény, az egészségügyi rendszer keretében létrehozott speciális megoldások vagy ingyenes képzés formájában, amelynek során a munkavállalót a munkaadó igényeinek megfelelően átképzik. Az ilyen és ehhez hasonló ötletek nemcsak az idősek életszínvonalát segítenének növelni, hanem az egyes tagállamok költségvetését is pozitívan befolyásolnák.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Az Európai Unió társadalma idősödő társadalom. 2008-ban az EU-ban a 65 évnél idősebb lakosság aránya több mint 17% volt. A lakosság várható élettartamának növekedése szorosan összefügg az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségével és a megfelelő életszínvonallal.

Az egészségügy területén hagyományosan sok nő dolgozik, és számuk még jelenleg is növekvő tendenciát mutat. Ezen a területen Európa-szerte a nők adják a munkaerő kb. háromnegyedét. Bizonyos tagállamokban az egészségügyi képzésekben részt vevő diákok több mint 50%-a nő. A nyugdíjrendszerek fenntarthatóságához szükség van a születési arányszám növelésére és munkahelyek teremtésére.

A 6 év alatti gyermekek gondozásával foglalkozó intézmények létfontosságúak, hogy a fiatal anyák meg tudják teremteni a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. A gyermekgondozási szolgáltatásokra fordított minden euró hat eurós profit formájában térül meg a munkahelyteremtés és a fiatal anyák munkaerő-piaci reintegrációja révén.

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim – bár úgy látom, elég lenne csak a hölgyeket köszöntenem, mivel sajnálatos módon viszonylag kevés férfi van jelen ezen a nőkről szóló vitán –, szeretnék köszönetet mondani Pietikäinen asszonynak a nőknek az idősödő társadalomban betöltött szerepéről szóló jelentéstervezetéért. A jelentés egy olyan témával foglalkozik, amely a jelen demográfiai kihívásai fényében nagyon fontos, és a multidiszciplináris megközelítés segítségével hatékonyan elemzi a témát.

A Bizottság tisztában van vele, hogy az idős nőknek és férfiaknak jelentős nehézségekkel kell megküzdeniük, ha aktív életet akarnak élni, ha nyugdíjjogosultságot akarnak szerezni, és ha méltóságteljes időskort szeretnének akkor is, amikor fizikai képességeik hanyatlanak.

Tény, hogy az idős nők különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a nemi szerepekre vonatkozó, még mindig élő sztereotípiák miatt, valamint azon hátrányos megkülönböztetés miatt, amely a munkaerőpiacon éri őket.

A nők nyugdíját negatívan befolyásolja a fizetések terén a nemek között tapasztalható különbség, valamint a karrier megszakítása vagy a munka felfüggesztése, amelyet a közeli rokonok gondozása miatt vállalnak. Ezért időskorban a nők jobban ki vannak téve a szegénység kockázatának, mint a férfiak.

A Bizottság számos kezdeményezést tett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az Európai Unió idősödő társadalmainak szükségleteire, mely társadalmakban létfontosságú szerepet játszanak a nők. Éppen nemrég a nyugdíjakról szóló zöld könyvben a Bizottság hangsúlyozta, hogy milyen fontos a nők és a férfiak között tapasztalható különbségek csökkentése, különösen az egyének egészséggondozása, a fizetések és a munkaerőpiac terén.

A Bizottság továbbra is hangsúlyozni fogja a nőknek az idősödő társadalomban betöltött fontos szerepét a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló, 2010–2015-ös stratégiájában, amely ebben a hónapban kerül elfogadásra.

A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy a 2012-es évnek az aktív időskor európai évévé való kinevezésére irányuló javaslatába belekerüljenek a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kérdések is.

Mivel ma este ez az utolsó felszólalásom, hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a tolmácsoknak is, és elnézést kérjek, ha néha túl gyorsan beszéltem.

  Elnök. - A vitát lezárom.

A szavazásra 2010. szeptember 7-én, kedden 12.30-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) Európának súlyos problémával kell szembenéznie. Az európai társadalmak idősödő társadalmak, és e tény kezeléséhez megfelelő intézkedésekre van szükség. Ezenkívül nem szabad figyelmen kívül hagyni az idősek által képviselt potenciált, amelyet a tagállamok a legtöbb esetben ignorálnak. Az időseket tapasztalataik és képességeik alkalmassá teszik a fiatalok tanítására – ha erre lehetőségük van, akkor különböző területeken és szinteken továbbadhatják a stafétabotot a fiatalabb generációknak. Habár az uniós jogszabályok tiltják a kor szerinti megkülönböztetést, ha a munka világáról van szó, a tagállamokban mégis gyakran fordul elő nyilvánvaló vagy rejtett megkülönböztetés, amely különösen a nőket sújtja. Ezért támogatom az Európa-szerte bevezetendő figyelemfelkeltő kampányokra irányuló javaslatot, amelyek célja a jelenleg létező, életkor szerinti megkülönböztetés elleni küzdelem és a nemzedékek közötti szolidaritás erősítése. Véleményem szerint hasznos lenne európai alapokkal támogatni olyan projekteket, mint pl. a szociálisan hátrányos helyzetű, egyedülálló vagy idős nőket támogató projektek. Ez jelentősen hozzájárulna a kor szerinti megkülönböztetés elleni küzdelemhez.

  Lena Kolarska-Bobińska (PPE) , írásban. – (PL) Jó, hogy az Európai Parlament jelentése az Európa-szerte zajló demográfiai változások kontextusában hívja fel a figyelmet az 50 év feletti nők helyzetére. A korábbi jelentések a nők kilátásainak lassú fejlődésről számoltak a foglalkoztatás és a közélet terén. A következő néhány évben jelentős változás történhet – romolhat a nők e csoportjának helyzete, különösen azokban az országokban, amelyeknek nyugdíjrendszere és egészségügyi rendszere kevésbé fejlett vagy nem megfelelő. Ezekben az országokban, amelyeknek társadalma öregedő társadalom, főként a nők feladata lesz, hogy idős szüleikről és rokonaikról gondoskodjanak. Ez a felelősség most is a nőkre hárul, és a jövőben ez még inkább így lesz. Számos esetben a nők fogják helyettesíteni a nem megfelelő intézményeket. Most kell felkészülnünk a demográfiai időzített bombára, amelyet az idős és beteg emberek magas száma fog jelenteni. Az intézmények megfelelő átalakítása hosszú és bonyolult folyamat lesz, tehát most kell döntenünk arról, hogyan segítsünk a családoknak az idősödő társadalomban. Az Európai Bizottságnak és a Parlamentnek már most figyelemmel kell kísérnie a tagállamok intézményeinek az idősödő társadalom szükségleteinek megfelelően történő átalakításának. A jelentés helyesen hangsúlyozza a köz- és magánszolgáltatásokhoz, különösen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyszerűsítésének szükségességét. Ezeknek a rendeleteknek hatással kell lenniük a hétköznapi életre, és nem szabad, hogy csupán hatástalan rendelkezések maradjanak az uniós dokumentumokban.

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE) , írásban. – (PL) Elnök úr, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság a nőknek az idősödő társadalomban betöltött szerepéről szóló jelentése helyesen jegyzi meg, hogy a nyugdíjas korú nők jobban ki vannak téve a szegénység veszélyének. Ennek oka az, hogy a nőknek alacsonyabb nyugdíjjogosultságuk halmozódik fel, mégpedig azért, mert általában alacsonyabb a fizetésük, illetve átmenetileg még alacsonyabb lesz, amikor pl. gyermekeikkel otthon maradnak. A tervezet számos tényezőt említ, amelyekkel javítani lehetne az 50 feletti nők életminőségét, többek között a kiegészítő részmunkaidős megoldásokat. Azonban mindenekelőtt annak érdekében kell tennünk valamit, hogy a nyugdíjazáshoz közeledő nőknek ne kelljen attól tartaniuk, hogy elveszítik munkájukat és azzal együtt anyagi forrásaikat is. Az Európai Uniónak nyomatékosan hangsúlyoznia kell, hogy a férfiak és nők számára egyenlő fizetést kell biztosítani. Az Alapjogi Charta és a Lisszaboni Szerződés szerint a munkahelyen tilos a nemi alapú megkülönböztetés, tehát a jelentésbe olyan szakaszokat is be kellene iktatni, amelyek biztosítják a nők és a férfiak egyenlő díjazását. Ezenkívül fontos az is, hogy a közvélemény elítélően lépjen fel a nők munkahelyi megkülönböztetése ellen.

  Siiri Oviir (ALDE) , írásban. – (ET) Az Európai Unióban mindenkinek egyenlő esélyei kell, hogy legyenek a társadalom életében való teljes részvételre, a munkára, a gazdaságban való aktív részvételre, valamint arra, hogy a társadalmunk által normálisnak tartott életszínvonalon és jólétben élhessen. Sajnálatos módon a jelenlegi globális gazdasági és társadalmi válság tovább mélyítette a szegénységet és a nők, különösen az idős nők kirekesztését. Mivel a nők várható élettartama átlagosan hat évvel hosszabb, mint a férfiaké, a nem létfontosságú faktor az öregedés szempontjából. Véleményem szerint a nők szegénysége és kirekesztése elleni küzdelemnek továbbra is az EU fontos kihívásai közé kell tartoznia, és a tagállamoknak ennek megfelelően kell fejleszteniük szociális védelmi rendszereiket, az egész életen át tartó tanulást és az aktív foglalkoztatáspolitikát, hogy ezek révén lehetőséget teremtsenek a különböző életkorú nőknek a társadalom életében való aktív részvételre, és megvédjék őket a kirekesztés veszélyétől. Fontos, hogy a tagállamok az esélyegyenlőség biztosítására koncentrálják közös erőfeszítéseiket, mivel a férfiak és nők egyenlő jogainak megteremtése nem öncélú, hanem az EU általános célkitűzéseinek – növekedés, foglalkoztatás és társadalmi kohézió megvalósítása – előfeltétele.