Index 
Viták
PDF 1908k
2010. szeptember 6., Hétfő - Strasbourg HL kiadás
1. Az ülésszak folytatása
 2. Az elnök nyilatkozata
 3. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet
 4. A Parlament tagjai: lásd a jegyzőkönyvet
 5. Kérelem a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére: lásd a jegyzőkönyvet
 6. A bizottságok és a küldöttségek tagjai: lásd a jegyzőkönyvet
 7. A Parlament tagjai: lásd a jegyzőkönyvet
 8. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet
 9. Szóbeli választ igénylő kérdések és írásbeli nyilatkozatok (benyújtás): lásd a jegyzőkönyvet
 10. Petíciók: lásd a jegyzőkönyvet
 11. Előirányzatok átcsoportosítása: lásd a jegyzőkönyvet
 12. A Parlament állásfoglalásaival kapcsolatos további intézkedések: lásd a jegyzőkönyvet: lásd a jegyzőkönyvet
 13. Megállapodások szövegeinek a Tanács általi továbbítása: lásd a jegyzőkönyvet
 14. Tárgytalan írásbeli nyilatkozatok: lásd a jegyzőkönyvet
 15. Ügyrend
 16. Az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás kétoldalú védzáradéka (vita)
 17. Tisztességes jövedelem a gazdáknak: Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc (vita)
 18. Emberi jogok Iránban, különösen Sakineh Mohammadi Astiani és Zahra Bahrami ügye (vita)
 19. Egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben
 20. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap finanszírozása és működése (rövid ismertetés)
 21. A cégnyilvántartások összekapcsolása (rövid ismertetés)
 22. A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása (rövid ismertetés)
 23. Az etnikai kisebbségi csoportokba tartozó nők társadalmi integrációja (rövid ismertetés)
 24. A nők szerepe az idősödő társadalomban (rövid ismertetés)
 25. A következő ülésnap napirendje: lásd a jegyzőkönyvet
 26. Az ülés berekesztése


  

ELNÖKÖL: Jerzy BUZEK
elnök

(Az ülést 17.05-kor megnyitják.)

 
1. Az ülésszak folytatása
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. - Az Európai Parlament 2010. július 8-án, csütörtökön berekesztett ülésszakát ezennel ismét megnyitom.

 

2. Az elnök nyilatkozata
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. - Szeretném felhívni a figyelmüket Szakine Mohammadi-Astiani esetére, akit Iránban halálra ítéltek. Úgy tájékoztattak bennünket, hogy az iráni legfelsőbb bíróság jelenleg bírálja el a büntetés elleni fellebbezési kérelmet. A közelmúltban Astiani asszonyra 99 korbácsütést is kiszabtak, amiért állítólag fényképet jelentetett meg magáról európai újságokban. Nyomatékosan arra kérem az iráni hatóságokat, hogy töröljék el mindkét büntetést, és méltányos és átlátható módon vizsgálják meg Astiani asszony ügyét. Szeretném megerősíteni, hogy az Európai Parlament – a körülményekre való tekintet nélkül – ellenzi a halálbüntetés alkalmazását.

 

3. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet
A felszólalásokról készült videofelvételek

4. A Parlament tagjai: lásd a jegyzőkönyvet
A felszólalásokról készült videofelvételek

5. Kérelem a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére: lásd a jegyzőkönyvet
A felszólalásokról készült videofelvételek

6. A bizottságok és a küldöttségek tagjai: lásd a jegyzőkönyvet
A felszólalásokról készült videofelvételek

7. A Parlament tagjai: lásd a jegyzőkönyvet
A felszólalásokról készült videofelvételek

8. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet

9. Szóbeli választ igénylő kérdések és írásbeli nyilatkozatok (benyújtás): lásd a jegyzőkönyvet

10. Petíciók: lásd a jegyzőkönyvet

11. Előirányzatok átcsoportosítása: lásd a jegyzőkönyvet

12. A Parlament állásfoglalásaival kapcsolatos további intézkedések: lásd a jegyzőkönyvet: lásd a jegyzőkönyvet

13. Megállapodások szövegeinek a Tanács általi továbbítása: lásd a jegyzőkönyvet

14. Tárgytalan írásbeli nyilatkozatok: lásd a jegyzőkönyvet

15. Ügyrend
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. - Kiosztásra került az Elnökök Értekezlete által szeptember 2-án az Eljárási Szabályzat 137. cikke értelmében elkészített végleges napirendtervezet. A következő módosításokat javasolták:

Sürgősségi eljárásra irányuló kérelmet (142. cikk) kaptam Angelilli asszonytól és Pittella úrtól, valamint legalább 40 további képviselőtől arra vonatkozóan, hogy hozzuk előre a Szakine Mohammadi-Astiani ügyéről szóló vitát csütörtök délutánról a mai napra, szeptember 6-ára, hétfőre.

 
  
MPphoto
 

  Gianni Pittella (S&D) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Angelilli asszonyhoz és a többi aláíróhoz szeretnék röviden szólni. Csak annyit szeretnék mondani, hogy önök több okos és jól megalapozott érvet sorakoztattak fel Szakine-Mohammadi Astiani ügyében. Azonban egy dolog az óriási tetszésnyilvánítással díjazott szónoklat, és megint más egy hivatalos nyilatkozat a Parlament részéről. A lehető leggyorsabban ki kell adnunk egy ilyen nyilatkozatot, mivel ennek az asszonynak a sorsa a következő órákban meghozott döntésektől függ.

Az ítélet megváltoztatását követelők száma folyamatosan emelkedik, és a Parlament sem mulaszthatja el, hogy határozottan kiálljon Astiani asszony mellett. Ezért fordulok önhöz és az egész Parlamenthez azzal a sürgős kéréssel, hogy hozzuk előre a csütörtök délutánra kitűzött vitát.

 
  
MPphoto
 

  Mario Mauro (PPE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, azért szólalok fel, hogy támogassam ezt a kérelmet annak tudatában, hogy amennyiben Európa vezető szerepet kíván játszani a béke és a háború kérdéseiben, akkor a megfelelő időben állást kell foglalnia.

Tisztában vagyunk azzal, hogy sok szempontból felborítjuk a Parlament napirendjét, de úgy gondoljuk, hogy amit a jelen körülmények között meg kell tennünk, az nem tűr halasztást. Ezért támogatom képviselőtársaim kérelmét és remélem, hogy mindenki más is ezt fogja tenni.

 
  
MPphoto
 

  Hannes Swoboda (S&D). – (DE) Elnök úr, csak azt szeretném kérni, hogy a lehető leghamarabb szavazzunk a szövegről, ha lehet, akkor már szerdán, hiszen nincs értelme már ma lefolytatni a vitát, ha csak később szavazunk róla.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Köszönöm. Most pedig szeretném megkérdezni, hogy kíván-e valaki a kérelem ellen felszólalni? Senki sem kíván ellene felszólalni, így tehát szavazunk. Ki támogatja Angelilli asszony és Pittella úr arra vonatkozó kérését, hogy hozzuk előre a csütörtöki vitát a mai napra? Köszönöm, a kérelmet elfogadtuk. Hölgyeim és uraim, a Bizottságnak a Szakine Mohammadi-Astiani ügyére vonatkozó nyilatkozatáról szóló vitára a mai ügyrend elején, közvetlenül az ügyrend megállapítását követően kerül sor. Az állásfoglalásra irányuló indítványok előterjesztésének határideje ma este 19:00 óra, míg a közös állásfoglalásra irányuló indítványok benyújtásának határideje holnap, azaz kedd 12:00 óra. Ezek a lehető legrövidebb határidők. Kérem, hogy az állásfoglalásra irányuló indítványokat legkésőbb ma 19:00 óráig terjesszék be, a Parlament nevében előterjesztendő közös állásfoglalásra irányuló indítványokat pedig holnap 12:00 óráig nyújthatják be. A szavazásra szerdán 12:00 órakor kerül sor. Ez egy rendkívüli, gyorsított eljárás. Hölgyeim és uraim, vannak további javaslatok hétfőre? Nem látok egyet sem. Nincsenek további kérelmek.

Hölgyeim és uraim, keddre és szerdára vonatkozóan sem kaptam kérelmeket, de szeretnék néhány szót szólni az Unió helyzetéről szóló holnapi vitával kapcsolatban. Ez egy rendkívül fontos vita, amelyre most először kerül sor az Európai Parlamentben. Szeretnénk, ha a vita különös hangsúlyt helyezne az Európai Parlamentnek az Unió jövőjének meghatározásában játszott szerepére. Úgy vélem, mindannyian azt szeretnénk, ha a vita az alkalomhoz méltó módon és felelősségteljesen zajlana, és hogy a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseivel összhangban valamennyien felelősséget kívánunk vállalni számos olyan dologért, amelyre az elkövetkezendő néhány évben fog sor kerülni az Unióban. Így egyúttal azt is gondolom, hogy mindannyian nagyon komolyan közelítjük meg ezt a kérdést. Amint azt kétségkívül valamennyien tudják, ezt a kérdést múlt csütörtökön az Elnökök Értekezlete is megvitatta. Az ülésen felhívták a figyelmet arra is, mennyire alacsony a részvétel a teremben a fontos viták, különösen az intézményközi kérdésekkel foglalkozó viták során.

Négy napja az Elnökök Értekezlete részletes vitát folytatott az Unió helyzetéről. Ez egy előzetes vita volt, holnap 9:00 órakor pedig plenáris vitát fogunk tartani erről a témáról. A képviselőcsoportok elnökei kiemelték, mennyire fontos a lehető legmagasabb részvétel biztosítása e kulcsfontosságú, a maga nemében első vita során. Júliusban a képviselőcsoportok elnökei úgy döntöttek, hogy semmilyen más ülés megtartására nem adnak engedélyt az alatt az idő alatt, amíg ez a vita zajlik, tehát holnap 9:00 és 11:30 között nem kerül sor semmilyen egyéb ülésre, vitára vagy más, az Európai Parlament képviselői számára tervezett találkozóra.

Múlt csütörtökön a képviselőcsoportok elnökei arról is határoztak, hogy a vita alatt különleges eljárással kívánják ellenőrizni a képviselők jelenlétét az ülésteremben. Úgy ellenőriznék a részvételt, hogy a képviselőknek három különböző időpontban meg kell nyomniuk egy gombot. Tájékoztatni fogom az Elnökséget erről a döntésről, hiszen az Elnökség ma 18 óra 30 perckor ülésezik, és kérni fogom az Elnökséget mint illetékes hatóságot, hogy határozzon arról, mi is a pontos teendő, és hogy miként használjuk fel a részvételről kapott információkat. Félretéve az Elnökség által meghozandó döntés kérdését – és ezt a döntést még nem ismerjük –, szeretném személyesen arra kérni önöket, hogy legyenek jelen az Európai Unió jövő évi munkaprogramjának bemutatásán, amely rendkívül fontos alkalom. Még egyszer: a vitára holnap 9:00 órakor kerül sor, és mindannyiukat arra szeretném kérni, hogy legyenek jelen az ülésteremben és vegyenek részt az eszmecserében. Ez a Parlament imázsa szempontjából is fontos, és megmutatja, hogy készen állunk felelősséget vállalni mindazért, ami a jövőben az Unióban történni fog. Ismétlem, még nem születtek konkrét döntések arra vonatkozóan, hogy milyen módon kerüljenek felhasználásra a képviselők ülésteremben való jelenlétével vagy távollétével kapcsolatos információk. Az Eljárási Szabályzat értelmében ezt a döntést csak az Elnökség hozhatja meg.

 
  
MPphoto
 

  Bernd Posselt (PPE). – (DE) Elnök úr, szabadon választott képviselők vagyunk, és saját belátásunk szerint határozzuk meg feladataink fontossági sorrendjét. Határozott szándékomban állt részt venni a vitán, és még mindig úgy gondolom, hogy el fogok jönni. De világosan kijelentem, hogy amennyiben elektronikus ellenőrzésekre kerül sor, akkor én ezeken az ellenőrzéseken nem fogok részt venni, és ha a vezetés másféle létszám-ellenőrzési intézkedéseket alkalmaz, akkor én a vita alatt el fogom hagyni az épületet. Szándékomban állt eljönni, de ezek a módszerek nem méltóak egy választott parlamenthez és választott parlamenti képviselőkhöz.

(Hangos taps)

 
  
MPphoto
 

  Sarah Ludford (ALDE) . – Elnök úr, teljes mértékben egyetértek Posselt úrral, és az a legszomorúbb ebben, hogy ezzel óriási öngólt lövünk.

Ha egyszerűen csak arra buzdított volna bennünket, hogy legyünk jelen, akkor én egészen biztosan tiszteletben tartottam volna az ön tekintélyét és vezetői irányítását. Határozott szándékomban állt jelen lenni. Ha ezek után holnap reggel itt leszek, akkor semmiképpen sem fogok részt venni egyetlen elektronikus szavazáson sem, és úgy vélem, hogy ezzel ön valójában ártott az Európai Unió és maga Barroso elnök hírnevének.

Ez az egész kezd nevetségessé válni. Remélem, hogy az Elnökség egy óra múlva elveti ezt a javaslatot, mivel ha nem így tesz, akkor az emberek azt fogják mondani, hogy az európai parlamenti képviselők csak azért vannak jelen, mert fizetnek nekik azért, hogy elmenjenek és meghallgassák Barroso urat.

A PR szempontjából ez valóban óriási öngól, és meglep, hogy az Elnökök Értekezlete erre egyáltalán javaslatot tett.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Már kértem önöket, hogy legyenek jelen a vitán, de biztos vagyok abban, hogy ez a felforrósodott hangulat – az elnökségi határozatoktól függetlenül – azt fogja jelenteni, hogy valamennyien az ülésteremben leszünk és elérjük a kívánt eredményt.

 
  
MPphoto
 

  Joseph Daul (PPE) . – (FR) Elnök úr, igaz, hogy az Elnökök Értekezletén olyan döntést hoztunk, amelyért én is felelősséggel tartozom, mert még ha személyesen nem is lehettem jelen, a felelősséget vállalom. Ugyanakkor két dolgot ki kell emelni.

Először is, mi az Elnökök Értekezletén olyan döntéseket hozunk, amelyekről a képviselőcsoportok üléseinek alkalmával tájékoztatást adunk. Az én képviselőcsoportom ülésén – ilyen ülésre a többi képviselőcsoport esetében is sor került –, azok a kollégák, akikkel beszéltem, nem értettek egyet az Elnökök Értekezletén általunk talán túl gyorsan meghozott döntéssel.

Ezért azt javaslom, hogy a Házban jelen lévő képviselőcsoporti elnökök az Elnökség ülésén értékeljék újra a helyzetet. Mint tudják, mindenki változást szeretne, de valóban megváltoztatni valamit nem is olyan könnyű, mint ahogyan azt az emberek gondolják. Ez az első dolog.

Másodsorban pedig emlékeztetni szeretném önöket, hölgyeim és uraim, mindazokra a vitákra, amelyeket a Bizottság elnökével itt folytattunk. Akár egyetértenek vele, akár nem, de 27 biztos van jelen az ülésteremben – igen, igen, ezeken a vitákon a 27 biztos általában jelen van – és Barroso elnök úré a szó a képviselőcsoportok elnökei előtt, és az ülésterem üres.

Ezért támogatom a Parlament elnökét abban, hogy ne alkalmazzuk azt, amiről az Elnökök Értekezletén határoztunk, hanem vizsgáljuk felül azt a döntést és vitassuk meg újból az egyes képviselőcsoportokon belül, továbbá alkalmazzuk a korábbi módszert. Ugyanakkor szólítsuk fel a képviselőket, hogy tanúsítsanak felelős magatartást a holnap délelőtti igen fontos vitával kapcsolatban, amelynek témája maga Európa.

Ezért megfontolt értékelést kérek az Elnökségtől, talán a képviselőcsoportok itt jelen lévő elnökeiénél is megfontoltabbat, és természetesen demokratikus vitát fogunk folytatni és ilyen módon fogunk előrelépést elérni.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Amint azt már elmondtam, az Elnökség egy óra múlva fogja megvitatni ezt az ügyet. Biztos vagyok abban, hogy az Elnökség figyelembe fogja venni a hozzászólásaikat. Három hozzászólást hallhattunk. Ezek nem feleltek meg az eljárási rendnek, mivel az eljárási szabályzat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek ezt lehetővé tennék, de nem szeretném meghosszabbítani ezt a vitát. Az Elnökség több tagja is jelen van itt az ülésteremben, és én magam is figyelmesen hallgatom a hozzászólásaikat. Mindannyian nagyon komolyan kezeljük ezt a kérdést. A mai este folyamán át fogjuk ezt gondolni, és az Elnökök Értekezlete csütörtökön össze fog ülni. Kérem, engedjék meg, hogy nyugodtan megvizsgálhassuk ezt a kérdést. Az Elnökség ma hozni fog egy kezdeti, előzetes döntést. Arra kérném önöket, hogy ne kérjenek többen szót, mivel már így is elég sokan kívánnak hozzászólni. Ismerjük az ellenvetéseiket, és én azt javaslom, hogy zárjuk le a vitát ennél a pontnál. Mindannyian hallottuk a reakciójukat és azt, hogy hogyan fogadták ezt a döntést, vessünk hát véget itt a vitának, és mi nagyon komolyan meg fogjuk fontolni ezt a kérdést. Azonban ha le kell zárnunk a vitát, akkor hadd tegyem azt egy kéréssel: legyünk holnap valamennyien jelen ebben az ülésteremben két és fél óráig, ugyanis ennyi ideig fog tartani a vita.

Méltó ünnepélyességgel szeretnénk a vitát megtartani, ami alatt azt értem, hogy hangsúlyozni szeretnénk az Európai Parlament részvételét az uniós döntésekben, azt a részvételt, amelyre eddig nem nyílt lehetőségünk, hiszen csak a Lisszaboni Szerződés ruházott fel bennünket ezekkel a hatáskörökkel. A Parlamentről alkotott kép és az Unió ereje fog a jelenlétünktől függeni. Kérem, hogy legyenek jelen az ülésteremben, és javaslom, hogy ezzel zárjuk is le a vitát.

 
  
MPphoto
 

  Francesco Enrico Speroni (EFD) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, nem szeretném újra megnyitni a vitát a holnapi részvétel ellenőrzéséről, de – elsősorban a Daul úr által elmondottakhoz csatlakozva – ahogyan a Ház módosíthatja a napirendet vagy az ügyrendet, úgy azt szeretném, ha a Ház szavazhatna az Elnökök Értekezlete által meghozott döntésről is és esetleg módosíthatná is azt.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Erről holnap szavazhatunk. Azt javaslom, hogy várjuk meg az Elnökség döntéseit. Speroni úr, várjunk holnapig. Most pedig rátérünk az ülés ügyrendjében foglalt első vitára.

 

16. Az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás kétoldalú védzáradéka (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont a Zalba Bidegain úr által a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás kétoldalú védzáradékának végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról kidolgozott jelentés (COM(2010)0049 - C7-0025/2010 - 2010/0032(COD)).

 
  
MPphoto
 

  Pablo Zalba Bidegain , előadó. – (ES) Tisztelt elnök úr! Biztos úr! A Tanács tisztelt elnöke! Hölgyeim és uraim! Az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás elfogadásával új lehetőségek nyílnak meg mind az európai, mind pedig a koreai ipar számára. Ugyanakkor az európai iparra gyakorolt esetleges negatív hatások elkerülésének érdekében feltétlenül szükségünk van egy hatékony védzáradékra.

Kollégáim és jómagam ezen dolgoztunk az elmúlt néhány hónap során a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban, és ezért is fontos, hogy az egész Parlament határozottan támogassa a módosító csomag egészét.

A jelentést 27 igen szavazattal és egy tartózkodással fogadták el júniusban. Ennek a záradéknak az értelmében lehetséges lesz védintézkedéseket alkalmazni abban az esetben, ha a Dél-Koreából importált termékekre kiszabott vámok csökkentése súlyos kár okozásával fenyegetné az európai ipart.

Mint azt tudják, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a Parlamentre ruházott új hatáskörök értelmében ennek a rendeletnek az elfogadása a rendes jogalkotási eljárást követi. Sajnálatos módon nem volt lehetőségünk arra, hogy még a nyári szünet előtt háromoldalú megbeszélést folytassunk a Tanáccsal.

Az első hivatalos háromoldalú megbeszélésre augusztus 30-án került sor, és mind az árnyékelőadók, mind jómagam hallhattuk a Tanácsnak a módosításainkkal kapcsolatos véleményét. Ez a találkozó számos kérdésben előrelépést tett lehetővé és több bekezdés szövegét véglegesíthettük, a megbeszélést követően pedig az az érzésünk, hogy úgy tűnik, a Tanács valóban megállapodásra törekszik a legvitatottabb kérdésekben és keményen dolgozik ennek eléréséért. Ezt természetesen rendkívül pozitívan értékeljük.

Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy nem állt rendelkezésre elegendő idő azoknak a pontoknak a tisztázására, amelyek esetében a Tanács álláspontja eltér a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban elfogadott véleménytől.

Ezért valamennyi képviselőcsoport egyhangúlag úgy döntött, hogy itt az ideje annak, hogy a Parlament plenáris ülésen foglaljon állást a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban júliusban elfogadott módosításokról, amelyek létfontosságúak a védzáradék alkalmazhatóságának és hatékonyságának szempontjából.

Ugyanakkor egyhangú döntés született arról is, hogy ne zárjuk ki a megegyezés lehetőséget első olvasatban, amelyet határozottan lehetségesnek tartunk, amint a Tanács tisztázza az álláspontját.

Ezért holnap csak a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság által előterjesztett módosításokról fogunk szavazni, és az 55. cikknek megfelelően a jogalkotási jelentésről történő szavazást az októberi második plenáris ülésre halasztjuk, amikor is reméljük, hogy pozitívan zárhatjuk le a jogalkotási folyamatot.

Úgy véljük, hogy a jelentés számos pozitív változtatást tartalmaz, például egy, a folyamat felgyorsítását szolgáló online platform létrehozását; azt a lehetőséget, hogy az ipar vizsgálati eljárásokat kezdeményezzen; a Bizottság jelentéstételi kötelezettségét; valamint a koreai behozatal nyomon követésének és felügyeletének a javítását. Ezekben a kérdésekben már elvi megállapodásra jutottunk a Tanáccsal.

Úgy vélem, hogy ez jó eredmény, de még mindig nem gondoljuk azt, hogy ez elegendő lenne. Vannak további, még alapvetőbb pontok, amelyek teljes figyelmet követelnek a tárgyaló felektől, és amelyeket itt valamennyi képviselőcsoportnak meg kell védenie, ahogyan tettük azt a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban is. Lényegében négy pontról beszélek.

Először is enyhítenünk kell a sérülékenyebb tagállamokat fenyegető esetleges kockázatot oly módon, hogy régióként regionális záradékot hozunk létre, amely megakadályozná néhány érzékeny iparág hátrányos érintettségét. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a védzáradék alapvetően ideiglenes érvényű, a célja pedig pontosan az, hogy védelmet nyújtson a gazdaság legérzékenyebb ágazatainak ahhoz, hogy elegendő idejük legyen az új környezethez való alkalmazkodáshoz.

Másodszor, egyértelműen szükség van a vám-visszatérítési záradék által érintett termékek felügyeletének létrehozására.

Harmadszor pedig meg kell védenünk a Parlamentnek a vizsgálatok indításában játszott szerepét, és végül az utolsó pont a döntéshozatali eljárás vagy komitológia.

Végezetül a belga elnökségnek a tárgyalások során mutatott jóindulata mellett szeretném azt a fontos szerepet is megemlíteni, amelyet a Bizottság jelenleg és a jövőben is betölt a tárgyalások pozitív lezárásában.

 
  
MPphoto
 

  Karel De Gucht , a Bizottság tagja. – Elnök úr, az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás kétoldalú védzáradékának végrehajtásáról szóló rendelet nagyon fontos jogszabály, és nemcsak azért, mert ha elfogadják, akkor szükség esetén megfelelő védelmet fog nyújtani az Európai Unió iparának, hanem azért is, mert ez az első olyan kereskedelmi dosszié, amelyben az Európai Parlament társjogalkotóként vesz részt. Ezért nagy örömmel látom azt az elkötelezettséget és felelősségtudatot, amellyel a Parlament ezt a konkrét ügyet kezeli.

Értékelem az Európai Parlament eddigi erőfeszítéseit a bizottsági javaslatokhoz kapcsolódó módosítások nagyon szoros határidőkhöz kötött előkészítésében. Szeretném azt is megerősíteni, hogy a Bizottság teljes mértékben elkötelezte magát egy olyan megállapodás létrehozása mellett, amely az Európai Unió egyes iparágainak esetleges aggodalmaira választ adó, hatékony védelmi mechanizmust fog biztosítani.

Azt a tájékoztatást kaptam, hogy a koreai védintézkedési rendelettel kapcsolatos első nem hivatalos háromoldalú megbeszélés jól haladt, és a módosítások jelentős hányadában előrelépés történt, ahogyan azt az imént az előadó is említette. Megegyezés született például olyan fontos kérdésekben, hogy jogot biztosítsunk az európai uniós iparnak a védelmi vizsgálatok megindításának kérelmezéséhez, és hogy emeljük be a vámvisszatérítésekre vonatkozó belső szabályokat a védintézkedési rendeletbe.

Tisztában vagyok azzal, hogy a legnehezebb kérdések még nem kerültek részletes megvitatásra az informális háromoldalú megbeszélésen. Remélem, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság között tartandó következő találkozókon, amelyekre úgy tudom, hogy a közeljövőben fog sor kerülni, lényeges előrelépés fog történni és még a legnehezebb kérdésekben is megegyezésre tudunk majd jutni.

Szeretnék köszönetet mondani a tisztelt képviselőknek, különösen a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) tagjainak, amiért ezt az ügyet prioritásként kezelik. Szeretném ismételten elmondani azt is, hogy a Bizottság elkötelezte magát a szabadkereskedelmi megállapodás egészének szigorú végrehajtása mellett. Ez nem csupán a védelmi mechanizmusra vonatkozik, hanem a szabadkereskedelmi megállapodás minden egyéb területére is, mindenekelőtt a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendelkezésekre és a nem vámjellegű akadályokra vonatkozó szabályokra.

Végezetül engedjék meg, hogy megragadjam az alkalmat arra is, hogy tájékoztassam önöket az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás tanácsi elfogadási eljárásának legújabb fejleményeiről. Amint azt valószínűleg tudják, reményeink szerint a szeptember 10-én ülésező Külügyek Tanácsa engedélyezni fogja a szabadkereskedelmi megállapodás aláírását és ideiglenes alkalmazását. Amint ez a döntés megszületik, lehetővé válik a megállapodás hivatalos aláírása és Parlamenthez utalása az egyetértési eljárás keretében.

Az ideiglenes alkalmazás időpontjáról a Tanács egy későbbi időpontban fog dönteni. Erre a döntésre valószínűleg akkor fog sor kerülni, miután a Parlament egyetértetését fejezte ki a szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban, és miután megegyezés született a védintézkedési rendeletről.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Köszönöm, biztos úr, hogy ismertette az Európai Bizottság álláspontját.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Caspary , a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, amit itt a Parlament, a Tanács és a Bizottság az elmúlt hetekben és hónapokban közösen elért, az példaértékű. Különösen Zalba úrnak szeretnék köszönetet mondani a munkájáért.

Az Európai Parlament cselekvőképesnek mutatkozik a Lisszaboni Szerződést követő első olyan külpolitikai témában, amelyben döntő szerepet játszik. Júliusban volt az első olvasat a szakbizottságban, ma este pedig sor kerül a vitára. Ha rajtunk, a Parlamenten múlna, akkor már holnap szavazhatnánk a védzáradékokról. Sajnos azonban a másik intézmény – azaz a Tanács – eddig meghiúsította azt, hogy már holnap jóváhagyhassuk a megállapodást. Hálás lennék, ha a Tanács ma jelen lenne. És hálás lennék azért is, ha a Tanács ebben a kérdésben valamivel nagyobb rugalmasságot és gyorsaságot mutatott volna.

Az Európai Parlament szerepével kapcsolatban pedig a következőket szeretném nagyon világosan leszögezni: a védzáradék értelmében a jövőben a Bizottságnak, a tagállamoknak és az iparnak jogában áll vizsgálati eljárást indítania. Mi, az Európai Parlament is akarjuk ezt a jogot! Úgy gondolom, hogy valamennyi képviselő nevében beszélhetek, amikor azt mondom, hogy nem fogunk lemondani erről a jogról. És arra szólítom fel a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a tárgyalásokon minél hamarabb egyezzenek ebbe bele.

A következő pont: A vámvisszatérítések esetében a Bizottság azt javasolja, hogy emeljük be ezt a kérdést a védzáradékokba. Felszólítom a Tanácsot, hogy hagyjon fel ennek megakadályozásával és fogadja el ezt a kérdést.

Harmadsorban pedig a szén-dioxid-kibocsátás dél-koreai szabályozására is ki kellene térnünk. A koreai kormány a szén-dioxid-kibocsátás szabályozását tervezi a gépjárműágazatban. Mindannyian attól tartunk, hogy ez a szabályozás azt is szolgálhatja, hogy ismételten korlátozzák a koreai piac európai gépjárművek előtti megnyitását. Felszólítom a Bizottságot, hogy a lehető legkeményebben beszéljen erről a koreaiakkal. A szén-dioxid-kibocsátás szabályozásának a kérdése egyfajta lakmuszteszt. Nem lenne célravezető, ha a koreaiak rögtön az első új jogszabálynál a szabadkereskedelmi megállapodásunk ellen dolgoznának.

Ennek jegyében további sok sikert kívánok az előadónak és valamennyi érintettnek. Nagyon hálás lennék azért, ha ezt az ügyet még ebben az évben le tudnánk zárni.

 
  
MPphoto
 

  Bernd Lange , az S&D képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, először én is szeretnék köszönetet mondani az előadónak a nagyszerű együttműködésért, amely hozzájárult ahhoz, hogy a Parlament a szakbizottságban egyhangúlag elfogadott egy rendkívül sarkalatos véleményt, amit nagyon üdvözlök, és ezzel ismételten világossá teszi ennek a védintézkedési rendeletnek a jelentőségét.

A dél-koreai megállapodással együtt ez az első olyan megállapodás, amelyről a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően tárgyalunk, amely új szerepet adott a Parlamentnek. Másrészt az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás és a védintézkedési rendelet egyfajta mintaként is szolgál a jövőbeli megállapodások számára, és ezért különös gonddal kell eljárnunk. Ez két súlyos ok arra, hogy ne hígítsuk fel nemtörődöm módon az álláspontokat, hanem valóban harcoljunk azért, hogy ésszerű szabályozások szülessenek.

Amint azt tudja, biztos úr, hat pont bír számunkra különös jelentőséggel. Szeretném ezeket nagyon röviden még egyszer ismertetni. Az első a vám-visszatérítési mechanizmus. Ha a koreai gyártók termékeik előállítása során harmadik országokból származó alkatrészeket használnak fel, akkor nekik ezek után nem kell vámot fizetniük és exportálhatják ezeket az árukat Európába, miközben az európai gyártók – még akkor is, ha ugyanazokat az alkatrészeket alkalmazzák – nem élveznek ilyen vámmentességet. Ez tehát versenyelőnyt jelent a koreai gyártók számára! Szigorúan felügyelni kell, hogy ez nem vezet-e a piac torzulásához. Ezt pedig nem lehet egy egyszerű nyilatkozattal elérni, hanem jogilag kötelező érvényűvé kell tenni, mégpedig úgy, hogy a vizsgálati eljárás megindításának egyik okaként beemeljük a védintézkedési rendeletbe.

Második pont: lesznek regionális sajátosságok is, és nem minden érzékeny ágazat van jelen egyforma mértékben minden tagállamban. Ezért különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy hogyan védhetjük meg az érzékeny ágazatokat az egyes régiókban a célzott támadásoktól. Ez nem egy egyszerű művelet, hiszen a belső piacról van szó, de politikai megoldást kell rá találnunk.

Harmadik pont: mivel ugye ez az első megállapodás a Lisszaboni Szerződést követően, biztos úr, úgy itt egy új egyensúlyról is van szó a Tanács és a Parlament között, és mivel a Bizottsággal is sikerült megegyezésre jutnunk, így valóban az a méltányos, ha a megállapodás egészében rögzítjük a Parlament és a Tanács egyenrangú szerepét.

Negyedik pont: a végrehajtás módja természetesen az önök dolga – nem is szeretnénk az operatív végrehajtásba beleszólni –, de Parlamentként gondoskodnunk kell arról, hogy a Parlament jogait ne kérdőjelezhessék meg a komitológiai eljárás során. Mindenekelőtt szükségünk van a visszavonás jogára, ezt is biztosítani kell.

Ötödik pont: a több évtizedes dél-koreai tapasztalataink azt mutatják, hogy a vámjellegű kereskedelempolitika mellett folyamatosan nem vámjellegű kereskedelmi akadályok is bevezetésre kerültek. Ezért világos mechanizmusra van szükségünk az ellenőrzéshez, a jelentéstételhez és a konzultációk megindításához arra az esetre, ha nehézségek merülnének fel a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok terén.

És a hatodik pont: ha komolyan gondoljuk a kereskedelmi megállapodások új formáját, akkor fontos, hogy a civil társadalmat is bevonjuk és erősítsük. Ez azt jelenti, hogy rögzíteni kell és be kell tartatni az olyan alapvető ILO-előírásokat, mint például a 87. norma, amely a munkavállalók sztrájkjogát rögzíti. Ezzel ellentétes, hogy a dél-koreai büntető törvénykönyv 314. cikke értelmében az „üzem működésének a megzavarása” bűncselekménynek számít. Ez ellen tennünk kell valamit – erősíteni kell a civil társadalmat, biztosítani kell az alapvető ILO-előírásokat és a környezetvédelmi normákat, és a Belföldi Tanácsadó Csoportok segítségével a civil társadalmat is be kell vonni a megállapodás ellenőrzésébe.

Végezetül az utolsó pont: biztos úr, ön azt mondta, hogy az ideiglenes végrehajtásra valószínűleg csak akkor fog sor kerülni, ha már sikerült megállapodnunk. Ezt a „valószínűleg” szót én szeretném törölni. Amíg a Parlament nem döntött erről a kérdésről, addig nem kerülhet sor ideiglenes hatálybalépésre!

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Michael Theurer , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a http://www.europarl.europa.eu/members/expert/politicalBodies/search.do?group=2966&language=HU" \o "Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselõcsoport" árnyékelőadójaként köszönetet szeretnék mondani De Gucht biztos úrnak, valamint az előadónak, Zalba úrnak az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodással és a védzáradékokkal kapcsolatos kiváló együttműködésért.

Először is szeretném kiemelni, hogy mi, a Liberálisok és Demokraták itt az Európai Parlamentben azt szeretnénk, ha a megállapodás minél előbb ratifikálásra és elfogadásra kerülne, mivel mi támogatjuk a szabadkereskedelmet, és mert egy Dél-Koreával kötött megállapodásban nagy lehetőségeket látunk mind az Európai Unió, mind pedig Dél-Korea gazdasága számára. Ami pedig a védzáradékokat illeti, nagyon komolyan kell vennünk azokat az aggodalmakat, amelyekkel az európai ipar képviselői kerestek meg bennünket. Úgy gondoljuk, hogy a védzáradékok eszközével eloszlathatjuk ezeket az aggodalmakat. Az e heti szavazással jelezni szeretnénk, hogy a parlamenti politikai erők egységesek, és hogy itt, ezekkel a védzáradékokkal egy működőképes megállapodás jön létre. Ezért arra szólítjuk fel a Tanácsot és a Bizottságot, hogy közeledjenek felénk a még vitatott fontos pontokban.

Mindenekelőtt azt szeretnénk, ha a vámvisszatérítésekkel nem élnének vissza. Nem engedhetjük, hogy a vámvisszatérítések Dél-Koreán keresztül kaput nyissanak az olcsó termékeknek, különösen a Kínából és más ázsiai országokból származó elsődleges termékeknek. Ezenkívül azt is szeretnénk elérni, hogy a dél-koreaiak bontsák le a nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat, például a gépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási szabályokat annak érdekében, hogy nehogy váratlanul új kereskedelmi akadályokkal kelljen szembenéznünk.

A szociális és környezetvédelmi normák tiszteletben tartását várjuk tőlük. És természetesen megoldást kell találnunk a komitológia kérdésére is, azaz a megállapodás későbbi alkalmazására. Ebben komoly szerepet szánunk a Parlamentnek. Azt is szeretnénk elérni, hogy a jövőben maguk az ipar képviselői és a tagállamok is kezdeményezhessenek ilyen vizsgálatokat és ellenőrzéseket.

De van még egy aggasztó dolog: a Tanács a következő napokban fogja a megállapodás ideiglenes alkalmazását megvitatni és esetlegesen szavazni is fog róla. Ettől óva intenék. A Lisszaboni Szerződés értelmében ezzel a Parlamentnek is egyet kell értenie. Az ideiglenes alkalmazás ellentmondana a Lisszaboni Szerződés szellemének. Ezért felszólítom a Tanácsot, hogy ne határozzon a megállapodás ideiglenes alkalmazásáról, hanem várja ki a Parlament döntését. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy időben döntés születhessen, és ezt a szavazáson tanúsított egységes kiállásunkkal is kifejezésre kellene juttatnunk.

 
  
MPphoto
 

  Helmut Scholz , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, De Gucht biztos úr, hölgyeim és uraim, képviselőcsoportom nevében szeretném én is világossá tenni, hogy támogatjuk a szakbizottság által kijelölt utat annak érdekében, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás kétoldalú védzáradékának végrehajtásáról szóló rendeletre irányuló javaslatról még ezen a plenáris héten szavazhassunk.

Átláthatóság, nyitottság – ami magában foglalja, hogy tisztázzuk az Európai Parlamentnek mint valamennyi jövőbeli kereskedelmi megállapodásról társjogalkotóként döntő európai uniós intézménynek a jogait –, és ezzel együtt a részt vevő és érintett felek a még ratifikálás előtt álló szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos véleményének, aggodalmainak és fenntartásainak a komolyan vétele; mindezeket közvetlenül érinti a védintézkedési rendelet. Hadd erősítsem meg, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás tartalmával és különösen a szövegével kapcsolatban megoszlanak a vélemények az Európai Parlamentben, és ez még inkább igaz a vállalatok alkalmazottai és a vállalatok vezetői esetében, és nem csak a nagy vállalatoknál, hanem még inkább a kis- és középvállalkozásoknál, méghozzá mindkét kereskedelmi partnernél.

Ez a 21. század első, globális gazdasági környezetben, magasan fejlett nemzetgazdaságok között megkötött szabadkereskedelmi megállapodása, és ez a megállapodás a gazdasági és pénzügyi válság feltételei között fog hatályba lépni. Ezért a védzáradék-mechanizmus rendkívüli jelentőséggel bír, amely messze túl fog mutatni az itt ismertetett konkrét szempontokon.

A szerződésben rögzített védintézkedések végrehajtására és alkalmazási lehetőségeire nézve garantálni kell a jogbiztonságot, amennyiben pozitívan kívánjuk előmozdítani a kereskedelmi együttműködést, a globális nyitottságot, valamint a két nemzetgazdaság gazdasági és társadalmi fejlődésének a két kereskedelmi partner munkavállalóinak és polgárainak érdekében történő együttes megközelítését. Ehhez mindenképpen szükség van az időbeli tervezésre és a határidők kijelölésére, regionális védintézkedésekre, bizonyítékokra és felügyeleti intézkedésekre – méghozzá olyan módon, ahogyan azt már képviselőtársaim is elmondták, hogy az Európai Parlament mindeközben a Tanáccsal azonos jogokkal rendelkezik. A civil társadalom képviselőinek, a szakszervezeteknek és a vállalatoknak a vámvisszatérítésekkel kapcsolatos, éppen saját tapasztalataikból fakadó fenntartásai szükségessé teszik a származási szabályok specifikus meghatározását is.

Azt a megközelítést is támogatom, hogy a záradéknak nem csak hatékonynak, hanem a gyakorlatban is érvényesíthetőnek kell lennie. A védzáradéknak komoly helyzet esetén bevethető eszköznek kell lennie. Sürgős szükségét érzem annak, hogy még egyszer kiemeljem ma azt, hogy a Tanácsnak és a 27 tagállamnak kell ezt a rendeletet elfogadnia és jóváhagynia, máskülönben a megállapodás nem léphet hatályba.

 
  
MPphoto
 

  Anna Rosbach , az EFD képviselőcsoport nevében. – (DA) Elnök úr, ez a szabadkereskedelmi megállapodás Korea és az EU számára egyaránt győztes helyzetet teremt, mind gazdasági és társadalmi szinten, mind pedig a környezetvédelem szempontjából. Az EU-nak érdeke, hogy még azelőtt elfogadja ezt a megállapodást, mielőtt Korea hasonló megállapodást köt az Egyesült Államokkal. Ezt gyorsan meg kell tenni, hiszen Obama elnök nemrégiben Torontóban bejelentette, hogy az Egyesült Államok jövőre egy kereskedelmi megállapodást kíván Koreával ratifikálni. Ugyanakkor kezdek kételkedni abban, hogy ez a megállapodás valóban olyan egyszerű ügy-e. Koreában a közelmúltban lepleztek le egy igen kiterjedt korrupciós hálózatot a legmagasabb szinten, ezért a legfontosabb kereskedelmi partnereinkkel kapcsolatos fejleményeket nagyon szorosan figyelemmel kell kísérnünk. A szabadkereskedelmi megállapodás nyomatékosítja azt, hogy Korea ebbe a csoportba tartozik.

Módot kell találnunk arra is, hogy független munkajogi szakértők vagy az Európai Unió maga is közvetlenül elérhessék a keszongi ipari komplexumban (KIC) dolgozókat, más szóval azokat a kereskedelmi területeket Keszongban, ahol észak-koreaiak dolgoznak dél-koreai vállalatoknak. Ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy olyan termékekhez biztosítunk hozzáférést, amelyeket kényszermunkával és az emberi jogok tekintetbe vétele nélkül állítottak elő. Ha nem biztosítanak számunkra hozzáférést ezekhez a területekhez, akkor nem engedhetjük, hogy a megállapodás a keszongi ipari komplexumban előállított termékekre is kiterjedjen. Ugyanakkor egészében véve nagyon jó, hogy ez a megállapodás nagyobb átláthatóságot fog biztosítani, és hogy vádat lehet emelni a vállalatok ellen és bíróság elé lehet őket vinni, amennyiben nem tesznek eleget a lefektetett követelményeknek. Hasonlóképpen fény derült most a munkakörülményeire is, és így lehetségessé válik azok megvitatása és ellenőrzése. Ha sikerrel járunk ebben a kérdésben, akkor azzal határozott lépést teszünk a jó irányba.

Végezetül szeretnék kitérni arra, hogy úgy tűnik, ez a megállapodás az Európai Unió számára fog a legnagyobb haszonnal járni. Remélhetőleg több munkahelyet fog eredményezni és fellendíti az európai növekedést.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Hölgyeim és uraim, amint azt láthatjuk, teljes az egyetértés a javaslattal kapcsolatban, és gratulálhatunk magunknak ahhoz, hogy ezt mindannyian a lehető leghamarabb végre kívánjuk hajtani, és hogy ez nagyon fontos számunkra.

 
  
MPphoto
 

  Christofer Fjellner (PPE) . – (SV) Elnök úr, először is szeretnék köszönetet mondani Zalba Bidegain úrnak, mivel tudom, hogy valóban keményen dolgozott ezért az ügyért, és úgy vélem, hogy nagyon jó eredményt ért el.

Az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás védzáradékairól szóló holnapi szavazás két okból is valóban történelmi lépést fog jelenteni. Először is ez azt jelenti, hogy most megkezdjük az EU által valaha megkötött legátfogóbb szabadkereskedelmi megállapodás megvitatását. Ez a legradikálisabb és a legnagyobb haszonnal járó megállapodás, amelyben eddig részünk volt. Ebben természetesen nincsen semmi különös. Ez leginkább annak tudható be, hogy Dél-Korea egyike a legfontosabb kereskedelmi partnereinknek, a világ 11. legnagyobb gazdasága és az egyik első olyan OECD-tagállam, amellyel az EU szabadkereskedelmi megállapodást köt.

Ez egyben az első olyan megállapodás is, amelyben a „Globális Európa” stratégiát alkalmazzuk, amely Európa versenyképességéből és a gazdaságilag fontos tényezőkből indul ki, nem egyszerűen abból, ami politikai szempontból fontos. Nyilvánvalóan vannak ambícióink. Például a mezőgazdaság területén többet teszünk a szabadkereskedelem tekintetében, mint eddig valaha. Ez nagyon sok lehetőséget fog megnyitni az iparunk előtt. Természetesen sok lehetőséget fog megnyitni dél-koreai barátaink ipara előtt is, de erről szól a szabadkereskedelem. Ez nehéz, nehéz is volt és a jövőben is nehéz lesz, de a fontos dolgok gyakran nagyon nehezek is. Ez az egész lényege.

Másodszor, ez az első olyan eset, amelyben az Európai Parlament is részt vállalt, és amelyben együttdöntési hatáskörrel bír. Ez azt jelentette, hogy meg kellett mutatnunk, hogy képesek vagyunk felelősséget vállalni, és úgy vélem, hogy ez sikerült is. Meg kell mutatnunk, hogy le tudunk tenni valamit az asztalra és erősíteni tudjuk az EU szerepét, ahelyett hogy egyszerűen csak fékként viselkednénk. Úgy gondolom, hogy ezt is sikerült elérnünk. Természetesen nem minden kérésünk fog meghallgatásra találni, de már önmagában az a tény, hogy megfogalmaztuk őket, azt jelenti, hogy a Bizottság rákényszerül arra, hogy nagyobb figyelmet fordítson például a szociális feltételek és a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok kérdésének.

Az egyik nézetemet különösképpen szeretnék kiemelni, mert nem értek egyet mindennel, amit a szakbizottságban megszavaztunk. Ez pedig a regionális védintézkedésekkel kapcsolatos. A Lisszaboni Szerződést követően kétségeim vannak ezekkel kapcsolatban, és úgy vélem, jobb lenne, ha ezek helyett az EU egészére kiterjedő védintézkedéseket vezetnénk be. A belső piac és a szabad mozgás számos lehetőséget kínál az ilyen típusú védintézkedések megkerülésére, és nem hiszem, hogy a jelenlévők közül bárki is fel szeretné kavarni vagy meg kívánja kérdőjelezni akár a mozgás szabadságát, akár a belső piacot. Összességében azonban a holnapi szavazás fontos jelzése annak, hogy a kereskedelempolitika terén új korszakba lépünk, és ez valóban pozitív.

 
  
MPphoto
 

  Gianluca Susta (S&D) . – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, úgy vélem, mindenekelőtt fel kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy Európaként mit is akarunk, mit is szeretnénk Európaként elérni, és hogy a súlyos gazdasági és pénzügyi válság, a világszerte tapasztalható gazdasági visszaesés és az előttünk álló nehéz fellendülés tekintetében milyen kötelezettségeket kívánunk vállalni.

Véleményem szerint akkor, amikor a többoldalú kapcsolatokra ilyen nehéz idők járnak és a dohai tárgyalások zsákutcába jutottak, egy szabadkereskedelmi megállapodásnak legalább két fontos követelménynek kell eleget tennie. Egyfelől valóban egyenlő nemzetközi feltételeket kell teremtenie köztünk és a többi versenytárs között a világkereskedelem terén, másfelől meg kell mutatnia a világnak, hogy Európa milyen irányba kívánja a gazdaságát és a fejlődését terelni.

Ez a megállapodás mindettől el van szakadva. Egyáltalán nem vesz tudomást a globális környezetről. Vagy az egyik oldalon áll, vagy a másikon. Ez egyszerűen egy nagyon okosan kidolgozott szabadkereskedelmi megállapodás. Egy fontos fogalmi dokumentum, amely bizonyára hasznos forgatókönyvekkel szolgálhatna egy teljes körűen szabályozott világban, egy olyan világban, amelyben a kölcsönösség, a közös szabályok és a közös minőségi normák határozzák meg a napirendet. De a világ nem ilyen. Valójában azt látjuk, hogy büntetéssel sújtják Európa feldolgozóiparát, amelyre támaszkodnia kellene ahhoz, hogy fokozza a fejlődést és a foglalkoztatottságot és több munkahelyet teremtsen, miközben a pénzügyi szolgáltatások ágazatát ismét csak jutalmazzák.

Ez a megállapodás pozitív elemeivel is alig-alig gyakorol hatást a GDP növekedésére; legjobb esetben is csak 0,03%-kal fogja azt növelni. Nem látom, miért van erre szükség. Obama elnök óvatos közeledését követően most még az Egyesült Államok is lassít, méghozzá a többségi párt legalább 100 képviselőjének a nyomására, akik ezt a fajta megállapodást – amely hasonló ahhoz, amelyet mi aláírni szándékozunk – „munkahelygyilkosnak” nevezték.

Koreában a ratifikálási folyamat rendkívül lassú, és sem a környezetvédelmi, sem pedig a szociális normákat nem garantálják. Ennek ellenére mi nagyon gyorsan szeretnénk elérni a ratifikációt.

Mindazonáltal egy dolgot kérnünk kell. Már kértük ezt korábban is a bevezető szakaszokban, az akkori korábbi szavazatunkkal. Nem kerülhet sor a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes végrehajtására, amíg a védintézkedési rendeletet el nem fogadják, és a Parlamentben több olyan fontos módosítást is előterjesztettünk, amelyek a következő szakaszokban hatékonyabb fellépést tesznek számunkra lehetővé.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Niccolò Rinaldi (ALDE) . – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, egy kicsit olyanok vagyunk, mint a koreai mitológia sárkánya, a ryong, egy szelíd, jó szándékú, de igencsak határozott sárkány. Tisztában vagyunk azzal is, hogy mi képviseljük azt az európai intézményt, amelyet a polgáraink közvetlenül választottak meg, és ezért egy hatékony védzáradékot szeretnénk elérni.

A Parlament készen áll első olvasatban lezárni ezt a megállapodást, de csak azzal a feltétellel, ha olyan konkrét javaslatok születnek, amelyek figyelembe veszik az európai munkavállalók és iparágak érdekeit, és különösen a Parlament intézményes előjogait. Hat kérésünk van, amelyeket részben már más képviselők is ismertettek.

Az első, hogy nem kerülhet sor ideiglenes végrehajtásra, amíg a védintézkedési rendeletet el nem fogadják, és a Parlament jóvá nem hagyta a megállapodást.

A második kérésünk egy regionális, vagy legalábbis rugalmas védzáradékra irányul, mivel Európa sokszínű, és fontos, hogy a különböző érdekelt felek elfogadják és üdvözöljék ezt a megállapodást.

A harmadik és még fontosabb kérésünk a Parlament eljárásbeli szerepére vonatkozik: a vizsgálatok megindításának a jogára – ennek természetesen kértük az iparra történő kiterjesztését is –, a teljes körű tájékoztatáshoz való jogra, valamint az online platformhoz való hozzáférés jogára.

A negyedik kérés a rendelet végrehajtásával kapcsolatos komitológiára vonatkozik: a Tanács nem juthat nagyobb szerephez, mint a Parlament. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a Parlament jelentős szerepet kapjon egy olyan eljárás – a tanácsadó bizottsági eljárás – keretében, amely vétójogot biztosít számunkra arra az esetre, ha a Bizottság úgy dönt, hogy egy vizsgálatot követően nem kíván intézkedéseket foganatosítani.

Az ötödik kérés a vámvisszatérítésre vonatkozik: úgy véljük, hogy a vámoknak a védzáradék tárgyát kell képezniük és minden esetleges vizsgálatnak és ellenőrzésnek ki kell rájuk terjednie.

Végezetül a hatodik kérésünk arra irányul, hogy szükség van a szociális körülmények és a munkakörülmények, valamint a környezetvédelmi normák nyomon követésére, és olyan helyzetet kell teremteni a koreaiak és az európaiak számára, amelyek azonos feltételeket biztosítanak számukra a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében.

Teljes mértékben támogatjuk ezt a szabadkereskedelmi megállapodást, és minden olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amely a stabilitást és a békét szolgálja. Ugyanakkor a tartalmával kapcsolatban senki se legyen naiv, és a Tanács sem veheti semmibe a Parlament szerepét.

 
  
MPphoto
 

  Maria Eleni Koppa (S&D) . – (EL) Elnök úr, arra kérnek ma bennünket, hogy hagyjunk jóvá egy, a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos fontos jogalkotási szöveget, amelynek a végrehajtása komoly következményekkel fog járni az európai piacra nézve. A jelenlegi nemzetközi gazdasági válság idején bármilyen szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása esetén nagyon óvatosan, lépésről lépésre kell eljárni annak érdekében, hogy az Unió termelőágazataiban elkerüljük a komoly veszteségek okozásának a veszélyét.

Szükségünk van az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás védzáradékára annak érdekében, hogy az bekerüljön az Unió joganyagába, hogy törvényerőre emelkedjen, és ezáltal bonyodalmak nélkül érvényesíthető legyen. Ugyanakkor az Európai Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie az importra és exportra vonatkozó statisztikákat annak érdekében, hogy egyensúlyhiány esetén közvetlenül be tudjon avatkozni. Ezenkívül szorosan nyomon kell követni a munkakörülményekkel és a környezetvédelmi normákkal kapcsolatos rendelkezések betartását, hogy elkerüljük az azonos vagy közvetlenül versenyző termékek között amiatt kialakuló tisztességtelen versenyt, mert nem sikerült a fenti kritériumokat betű szerint betartatni.

Végezetül szeretném kiemelni, hogy támogatjuk a regionális záradék alkalmazását annak érdekében, hogy biztosítsuk a belső piac optimális működését, hiszen ez olyan régiókban és országokban tesz lehetővé intézkedéseket, amelyeknek a termelő ágazatai gyakran jelentős hányadát képviselik egy-egy kulcspiacnak. Mivel az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás az első olyan megállapodás, amely egy ekkora ázsiai piacot nyit meg Európa számára, így különösen óvatosan kell eljárnunk, hiszen ez precedensként fog szolgálni más hasonló megállapodások számára.

 
  
MPphoto
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) . – (FR) Elnök úr, minden szabadkereskedelmi megállapodásnak a kölcsönösség vagy a kölcsönös haszon elvére kell épülnie, és őszintén szólva kétlem, hogy a Dél-Koreával kötendő megállapodás esetében ez így lenne.

Egy számadatra szeretnék hivatkozni: a Dél-Koreával jelenleg folytatott kereskedelem 50%-a a gépjárműipar területén valósul meg; azonban míg az Európai Unió 450 000 dél-koreai autót hoz be, addig csupán 33 000 európai autó kerül kivitelre. Ez enyhén szólva is rendkívül kiegyensúlyozatlan kereskedelmi kapcsolat, méghozzá egy kivételesen súlyos válsággal a háttérben.

Márpedig ez a megállapodás precedenst fog teremteni. Ez fogja egyengetni az útját a nagy ázsiai országokkal megkötendő további megállapodásnak – gondolok itt elsősorban Japánra, de lesznek még továbbiak is. Ráadásul ez az első olyan megállapodás, amely a Lisszaboni Szerződést követően kerül megkötésre, és ezért rendkívül fontos, hogy az Európai Parlament – és ebben támogatom az előadónkat – hallassa a hangját és a Bizottság azt meg is hallja.

Nem akarok elébe vágni a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló szavazásnak, de mindenképpen szigorúbbá kell tennünk a védzáradékot, és legfőképpen felül kell vizsgálnunk a vám-visszatérítési mechanizmust, továbbá végre kell hajtani a regionális védzáradékot, meg kell erősíteni az Európai Parlament szerepét az eljárás során, be kell vezetni egy olyan eseti bizottsági eljárást, amely tiszteletben tartja a Parlament jogait, és integrálni kell a szociális és környezetvédelmi normákat.

Végül pedig, ahogyan azt ön is ígérte, biztos úr, nem akarjuk, hogy ez a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenesen alkalmazásra kerüljön az európai parlamenti végső szavazás előtt.

Köszönöm, hogy meghallgatták, és remélem, meg is szívlelték az észrevételeimet.

 
  
MPphoto
 

  Evelyn Regner (S&D) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, ez a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követő első szabadkereskedelmi megállapodás számos pozitív elemet tartalmaz: erősödött az Európai Parlament szerepe és a szakszervezeti és munkavállalói jogok megsértésének esetére védintézkedések kerültek bevezetésre.

Mindazonáltal az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás nem szolgálhat mintaként az Európai Unió jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásai számára. Hogy miért? Az Európai Unió nagyra törő célokat tűzött ki maga elé a szerződésekben, különösen a Lisszaboni Szerződésben lefektetett célokkal és értékekkel, és ezekhez tartania is kellene magát, többek között az emberi jogok és a jogállamiság terén, csak hogy két alapvető példát nevezzek meg.

Ezért szeretném ezt a többi folyamatban lévő szabadkereskedelmi megállapodással összekapcsolni, különösen az EU és az Andok országai, Kolumbia és Peru közötti megállapodással, amellyel kapcsolatban már lezárultak a tárgyalások és csak jóváhagyásra vár. A harmadik országokkal kötendő megállapodások lezárása előtt részletekbe menő párbeszédet kell folytatni az emberi jogokról. A szabadkereskedelmi megállapodások tartalmának illeszkednie kell az érintett országok sajátos helyzetéhez, legfőképpen a kereskedelem, valamint a szociális és környezetvédelmi normák terén. Különösen fontos megakadályozni azt, hogy ezek az országok – és az EU is – egyszerűen csak a szabadkereskedelmi megállapodás mézesmadzagja után fussanak, és aztán – miután elérték a mézesmadzagot – ismét visszatérjenek a korábbi mindennapjaikhoz, hiszen az azt jelentené, hogy ezek az államok felmentést kapnak az emberi jogi jogsértések alól.

 
  
MPphoto
 

  George Sabin Cutaş (S&D) . – (RO) Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás kétoldalú védzáradéka olyan védelmi intézkedés, amelyre akkor lenne szükség, ha a koreai behozatal súlyos kár okozásával fenyegetné az Európai Unió iparát és munkahelyeit.

A vámvisszatérítés elve, amelynek értelmében a koreai vállalatok fontos alkatrészek esetében vámvisszatérítéssel élhetnek, különösen érzékeny kérdés, mivel ez utóbbiaknak kedvezhet, miközben jelentős hatással lehet Európa versenyképességére.

Az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás előnyös megegyezés marad egészen addig, amíg betartja a tisztességes verseny szabályait. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak szigorúan nyomon kell követnie a Dél-Korea és az Európai Unió közötti exportok alakulását, különösen az érzékenynek tartott ágazatokban, és sürgős lépéseket kell tennie minden felmerülő szabálytalanság kiigazítására.

Az alkalmazott ellenőrzési rendszer szintén megerősítésre vár annak érdekében, hogy az érintett iparágak, a szakszervezetek és a szociális partnerek, valamint az Európai Parlament mint az EU polgárainak közvetlen képviselőtestülete is megnyomhassák a vészcsengőt és vizsgálat megindítását kérhessék.

Az Európai Parlament szerepe az ellenőrzési rendszerben, valamint a vámvisszatérítéssel kapcsolatos aggodalmak olyan kérdések, amelyekkel kapcsolatban a Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak gyorsan kompromisszumos megoldásra kell jutnia. Ezt figyelembe véve pozitív lépésnek tartom, hogy ezen a parlamenti ülésszakon szavazásra bocsátjuk ezt a jelentést, jelezve ezzel is, hogy a Parlament készen áll minél hamarabb elfogadni ezt a rendeletet.

 
  
  

ELNÖKÖL: Roberta ANGELILLI
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Elisabeth Köstinger (PPE) . – (DE) Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani az előadónak, valamint az árnyékelőadóknak az elvégzett munkájukért és az együttműködésükért, és további sok sikert kívánok nekik a tárgyalások során.

Mindenekelőtt az EU-Korea megállapodás védzáradékával kapcsolatos tárgyalások gyors előrehaladását üdvözlöm. A gyors júliusi szakbizottsági szavazással, a módosítások szeptemberre tervezett szavazásra bocsátásával, valamint a tárgyalások során tanúsított cselekvőképességével az Európai Parlament megmutatta, hogy Lisszabon után hatékonyan és konstruktívan tud dolgozni. Most a Tanácson a sor, hogy ugyanezt tegye annak érdekében, hogy gyors megegyezés születhessen a védzáradékról.

Üdvözlöm a Bizottságnak a szociális és környezetvédelmi normákkal kapcsolatos nyilatkozatra vonatkozó javaslatát. Ez jó kompromisszum, amely kiemeli ennek a pontnak a fontosságát. Különösen a Parlament szerepének az erősítését értékelem a kereskedelempolitika demokratizációja felé tett jelentős lépésként, és kérem a Tanácsot és a Bizottságot, hogy találjon olyan megoldást, amely biztosítja az Európai Parlamentet hatékony és erőteljes részvételét a folyamatban.

Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a Parlament ebben a kérdésben nem fog engedni. Különösen a vámvisszatérítések védzáradékba történő beemelésére vonatkozó bizottsági javaslatot értékelem fontos lépésként, és arra sürgetem a Tanácsot, hogy támogassa ezt a javaslatot.

A Bizottságtól azt kérném, hogy fordítson még nagyobb figyelmet a koreai kormány által tervezett szén-dioxid-szabályozásra és szálljon síkra a tárgyalások során egy, az európai vállalatok számára is igazságos és szabad szabályozás mellett. A szén-dioxid-kibocsátás szabályozásának a kérdését még a megállapodás hatálybalépése előtt rendezni kellene.

Számos pozitív visszajelzés érkezett szinte valamennyi területről és ágazatból: a gépiparból, a gyógyszeriparból, az elektrotechnika és a vegyészet területéről, valamint sok szolgáltatótól is. Egyes ágazatok bizonyára többet szerettek volna elérni, de alapvetően nagy az elégedettség – kivéve a gépjárműipar esetében. És még itt is nagy az eltérés az egyes gyártók és beszállítók között. Az EU-Korea megállapodás tekintetében nagyon jó úton haladunk.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) Az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodásnak általánosan a kereskedelem fellendítéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez kellene hozzájárulnia. De miközben néhány iparág számára ez számos előnnyel fog járni, addig más ágazatok jelentős kárt fognak szenvedni.

Támogatom, hogy vegyük figyelembe bizonyos iparágak, köztük a gépjárműipar jogos aggodalmait, és ezért támogatom az EU és Korea közötti szabadkereskedelemre vonatkozó védzáradék végrehajtásáról szóló rendelet elfogadását is. Tekintettel arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás különböző hatást gyakorolhat az egyes tagállamok iparágaira, teljes mértékben egyetértek az előadó azon javaslatával, hogy kivételes esetekben nyíljon lehetőség regionális védintézkedések bevezetésére, mivel figyelembe kell venni az egyes tagállamok sajátos helyzetét, és az érintett régióknak lehetőséget kell biztosítani, hogy intézkedéseikkel megakadályozhassák a régió gazdaságára és foglalkoztatására gyakorolt súlyos negatív hatásokat.

Végezetül szeretném megemlíteni, hogy a Bizottság így felelősséggel tartozik ennek a jogi eszköznek a helyes és gyors végrehajtásáért annak érdekében, hogy az Európai Unió egyetlen területét se érhesse súlyos kár.

 
  
MPphoto
 

  Bogusław Liberadzki (S&D) . – (PL) Elnök asszony, biztos úr, néhány a gépjárműiparral, különösen a népszerű autók gyártásával kapcsolatban szeretnék néhány kérdést felvetni. Két szempontra hívnám fel a figyelmet, először is azoknak az autóalkatrészeknek az értékére, amelyeket Koreába importálnak, majd eladnak nekünk, és amelyekre nézve bizonyos küszöbértékek vannak érvényben, másodszor pedig a beszerelt alkatrészekre vonatkozó vámvisszatérítéseknek a kvóta keretén belüli kiszámításának a módjára. Az európai autógyártók aggodalmuknak adtak hangot ezzel a két küszöbértékkel kapcsolatban, azaz a Korea által importált alkatrészek számára, valamint a vámvisszatérítések kiszámításának módszerére vonatkozóan. Szeretném kérni, hogy talán fordítsunk figyelmet arra is, hogy mennyire vagyunk képesek a vonatkozó jogszabályokat betartatni.

 
  
MPphoto
 

  Olle Schmidt (ALDE) . – (SV) Elnök asszony, azt hiszem, időnként emlékeztetnünk kellene magunkat arra, hogy mi is tulajdonképpen Európa erőssége, Európa fejlődésének alapvető ereje. Miben rejlett ez az erő? Abban, hogy képesek voltunk piacokat megnyitni és lehetőségeket teremteni a szabadabb kereskedelemre. Európa mai helyzete nem jó, de sokkal jobb annál, mint amilyen lehetett volna.

És nem az-e a szándékunk, hogy a globális szabadkereskedelem segítségével leküzdjük a szegénységet és pontosan ugyanígy teremtsünk szabadságot az egész világon? Ezért azt kell mondanom, hogy időnként egy kicsit aggódom amiatt, amit néhány képviselőtársamtól hallok, akik nyilvánvalóan új akadályokat kívánnak létrehozni és meg akarják nehezíteni a szabadkereskedelem további fejlődését.

Úgy vélem, ez rossz megközelítése a dolgoknak. Csak ennyit szerettem volna elmondani, valamint támogatásomról akartam biztosítani De Gucht biztos urat. A szabadkereskedelem teremti meg a szabadságot és tartja távol az embereket a szegénységtől. Az Európai Parlamentnek ezt az irányt kellene követnie.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök asszony, amikor tavaly vitát folytattunk erről, akkor támogatólag szólaltam fel. Nagyon örülök az azóta elért előrelépésnek és gratulálok az előadónak és a Bizottságnak.

Úgy gondolom, hogy nagyon fontos számunkra itt az Európai Unióban, hogy jó szabadkereskedelmi megállapodásokat kössünk, különösen az olyan országokkal, amelyek politikai filozófiájával egyetértünk és rokonszenvezünk. Úgy vélem, hogy egy olyan országnak, mint Dél-Korea szoros kapcsolatokra van szüksége az Európai Unióval, különösen miután ellenséges rendszerek veszik körül. Ennek természetesen óriási előnyei vannak. Fontosnak tartom, hogy ezeket az előnyöket hangsúlyozzuk valamennyi polgárunk számára, hogy valóban hasznot húzhassanak ebből.

Koreán a sor, hogy ugyanezt tegye saját országában. Vannak buktatók, de úgy vélem, hogy a védzáradékok, amelyeket képviselőtársam, Köstinger asszony ismertetett, képesek ezeket leküzdeni. Feltétlenül üdvözlöm ezt a megállapodást. Remélem, hogy a lehető leghamarabb hatályba fog lépni, és folytathatjuk a megállapodások sorát más, hasonló, a mi filozófiánkhoz közel álló országokkal, különösen Ázsiában, és legfőképpen Japánnal.

 
  
MPphoto
 

  Jiří Havel (S&D) . – (CS) Elnök asszony, biztos úr, üdvözlöm, hogy ilyen mértékű előrelépést sikerült elérni a Koreával kötendő megállapodásról folytatott tárgyalások során. Természetesen célunk a piacok fejlesztése, a verseny fejlődése hasznos számunkra, és Korea kétségtelenül baráti ország. Másfelől vannak még olyan komoly kérdések, amelyekre a megállapodás jelenlegi formájában nem kínál választ. Ezek ugyanakkor érintik a környezetvédelem terén tett kötelezettségvállalásokat, amelyeknek kölcsönösnek kellene lenniük, valamint az emberi jogok kérdését és annak biztosítását, hogy a Koreával kötött megállapodás segítségével ne érkezhessenek más országokból termékek Európába. Mindezek veszélybe sodorhatják munkahelyeinket, veszélybe sodorhatják vállalatainkat. Remélem, hogy ahogyan eddig is, most is gyorsan fogunk haladni és elfogadható kompromisszumot találunk. Egy ilyen kompromisszum nélkül természetesen nagyon nehéz lenne számunkra a megállapodás mellett szavazni.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Az Európai Bizottság javaslata eleget tesz az Európai Parlament és különösen az európai ipar azzal kapcsolatos elvárásainak, hogy az utóbbinak védelmet nyújtsanak, és hogy betartsák a versenykereskedelmi elveket. Az európai társadalmat képviselő Európai Parlament nagyon fontosnak ítéli a védzáradékok bevezetését annak érdekében, hogy egyenlő lehetőségeket tudjunk teremteni gazdaságunk különösen sérülékeny ágazatai számára. A szabadkereskedelem és a világpiaci részvétel a fejlődés motorjai, de csak akkor, ha minden fél betartja a környezetvédelmi és munkaügyi normákat, és semmilyen más formában nem nyújt állami támogatást, és így a kereskedelem a teljes körű versenyképesség elvein nyugszik.

 
  
MPphoto
 

  Karel De Gucht , a Bizottság tagja. – Elnök asszony, amint azt több képviselő is kiemelte, jelenleg is folynak a tárgyalások a Bizottság, a Parlament és a Tanács között, így csak néhány összefoglaló észrevételre szorítkoznék.

Először is, ami a szén-dioxid-kibocsátás szabályozását illeti, kb. 10 napja Da Nangban eszmecserét folytattam erről a koreai kereskedelmi miniszterrel. Megvitattuk azokat a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket Koreában bevezetni készülnek. Ezek nagyon fontosak, mivel ha tartalmilag nem lennének elfogadhatók, akkor a koreaiak által az európai autóexportok terén tett engedmények meglehetősen értéktelennek tűnhetek.

Világossá vált, hogy a koreai kormány erre vonatkozóan még október 15. előtt javaslatokat fog beterjeszteni, ami azt jelenti, hogy még a ratifikációról szóló végső vita előtt teljességgel megismerhetjük ezek tartalmát. Nagyon szorosan figyelemmel fogjuk kísérni ezt az ügyet. Egyértelművé tettem a koreai miniszter előtt, hogy Európa számára nem elfogadható, ha nem sikerül ezt kielégítően megoldani.

Hadd jegyezzek meg még valamit a megállapodással kapcsolatban. Valójában létezik már egy megállapodás az Egyesült Államok és Korea között, azonban az amerikai kormány ezt még nem terjesztette a kongresszus elé. Úgy hírlik, hogy új tárgyalásokra fog sor kerülni Korea és az Egyesült Államok között. Szeretném kiemelni, hogy a koreai miniszter egyértelművé tette, hogy amennyiben változás történik az Egyesült Államok és Korea közötti megállapodásban, akkor az a módosítás automatikusan érvényes lesz Európára nézve is. Tehát indokolatlan az attól való félelem, hogy olyasmi történhet Korea és az Egyesült Államok között, ami Európára nézve káros. Az Egyesült Államok és Korea közötti megállapodás esetleges módosításai Európára is automatikusan érvényesek lesznek.

A vámvisszatérítéseket illetően megállapodtunk abban, hogy ezeket az érzékeny ágazatokban a hatálybalépés napjától nyomon fogjuk követni. Az ezzel kapcsolatos információkat a védelmi vizsgálatok során is figyelembe vehetjük. Ezzel kapcsolatban a háromoldalú tárgyalásokon már nagyon közel járunk a megegyezéshez.

Ennél nagyobb problémát látok abban, hogy a Parlament eljárásokat kezdeményezhessen, valamint a regionális védintézkedésekben, mivel véleményem szerint a Lisszaboni Szerződés keretében már nem nyílik lehetőség regionális védintézkedések bevezetésére. Készen állunk vitát folytatni ezek esetleges alternatíváiról, azonban a Tanács jogi szolgálata egyértelművé tette, hogy ezek teljes mértékben ellentmondanak a Lisszaboni Szerződésnek. Ezért itt nagyon óvatosan kell eljárnunk.

Ami az eljárások Parlament általi megindításának lehetőségét illeti, azt kell, hogy mondjam, hogy nem nagyon látok erre lehetőséget. Véleményem szerint nem ez a Parlament valós szerepe. Egy állásfoglalás megszavazásával természetesen kérhetik a Bizottságtól ezeknek az eljárásoknak a megindítását, azonban kétlem, hogy szükség lenne hivatalos kezdeményezési jogra.

Szeretnék egy utolsó megjegyzéssel élni a bevezető beszédemmel kapcsolatban. Köszönöm, hogy nagy figyelemmel hallgatták a felszólalásomat, nevezetesen azt, hogy döntés valószínűleg csak azután fog születni, hogy az Európai Parlament jóváhagyta a szabadkereskedelmi megállapodást és megegyezés született a védintézkedések kérdésében.

Várhatóan a „valószínűleg” szó az önök számára nehézséget fog okozni, de nem fogalmazhatok másképpen annál az egyszerű oknál fogva, hogy a döntés a Tanácstól függ. Nem beszélhetek a Tanács nevében. Csak a Bizottság álláspontját tudom ismertetni, és a Tanáccsal szemben ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy csak azután hozzon döntést, hogy a védintézkedési rendelet elfogadásra került és a Parlament jóváhagyta a szabadkereskedelmi megállapodást.

Ez a mi világos álláspontunk. A háromoldalú megbeszélés során a Parlamentnek magát a Tanácsot kell felkérnie arra, hogy foglalkozzon a kérdéssel és jelentse ki, hogy nem fog a parlamenti végső szavazás előtt döntést hozni. Ugyanakkor én csak a „valószínűleg” szót használhatom, hiszen én nem mondhatom meg, hogy mit tegyen a Tanács. Én a Bizottság álláspontját ismertethetem, a Tanács nevében nem beszélhetek.

Tehát pillanatnyilag így állunk. A megbeszélések a háromoldalú tárgyalásokon jól haladnak. A következő napokban friss megbeszélésekre kerül sor, és valóban úgy gondolom, hogy mindenki számára elfogadható megoldást érhetünk el.

 
  
MPphoto
 

  Pablo Zalba Bidegain , előadó. – (ES) Elnök asszony, szeretném megköszönni a képviselőtársaimnak a kedves szavakat.

De Gucht biztos úr, amint azt ma itt hallhattuk, az Európai Parlament egyértelművé tette az álláspontját.

Amint azt egyik képviselőtársunk mondta, ez egy olyan történelmi jelentőségű pillanat, amely precedenst fog teremteni, és ez egy olyan történelmi jelentőségű jelentés, amely precedensként fog szolgálni leendő megállapodásokhoz. A Parlament szeretne első olvasatban megegyezésre jutni, és minden tőle telhetőt meg fog tenni ennek eléréséért.

Amint azt egyik képviselőtársunktól hallhattuk, ez egy kulcsfontosságú pillanat az európai ipar számára, amelynek szüksége van azokra az új ösztönzőkre és új piacokra, amelyek életbe lépnek, illetve amelyek megnyílnak ezzel a megállapodással.

Ugyanakkor nagyon kényes időpont is ez a foglalkoztatás szempontjából, és garantálnunk kell az európai munkahelyeket. Garantálnunk kell azt is, hogy ez a megállapodás nem fog károkat okozni az európai iparnak, és ennek érdekében olyan erős védzáradékra van szükségünk, mint amilyet a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság fogadott el, és amelyet a holnapi parlamenti szavazás várhatóan támogatni és erősíteni fog.

Ezért itt az ideje, hogy most már a Tanács és a Bizottság is cselekedjen. A Bizottságnak továbbra is támogatnia kell bennünket, és mindkét intézménytől felelősségteljes magatartást várunk el. Hangsúlyozom, hogy szeretnénk első olvasatban megegyezésre jutni, de haladnunk kell. Ezt lehetségesnek tartom, és várjuk a javaslatokat.

 
  
MPphoto
 

  Robert Sturdy (ECR) . – Elnök asszony, sajnos a közlekedési eszközt, amelyen ide utaztam – a brüsszeli vonatot, amelyen úgy tudom, a Tanács több belga tagja is utazott – több mint egy órán át feltartották. Idetelefonáltam, hogy töröljék a nevemet a felszólalók listájáról, mert nagyon komolyan veszem a parlamenti felszólalási időmet. Megpróbáltam telefonon üzenni, és a titkárom telefonált és kérte a nevem törlését a felszólalók listájáról.

Elnézést kérek, amiért erre felhívom a figyelmüket. Ha itt lettem volna, felszólaltam volna. Sajnos a közlekedési helyzet miatt ezt nem tudtam megtenni, de a nevem továbbra is szerepelt a listán. Mellesleg teljes mértékben támogatom Zalba urat.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Köszönöm, tudomásul veszem.

 

17. Tisztességes jövedelem a gazdáknak: Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 
 

  Elnök. - A következő napirendi pont a Bové úr által a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében előterjesztett, a gazdálkodók igazságos jövedelméről és az élelmiszer-ellátási lánc hatékonyabb európai működéséről szóló jelentés (COM(2009)0591 - 2009/2237(INI)) (A7-0225/2010).

 
  
MPphoto
 

  José Bové , előadó. – (FR) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, először is szeretném megköszönni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban dolgozó valamennyi munkatársamnak és különösen az árnyékelőadóknak az e munka során nyújtott támogatásukat.

Ez a jelentés – Lyon úr jelentéséhez hasonlóan – a közös agárpolitika (KAP) reformjáról folytatott nagy horderejű vitánk része. Sikerült számos kompromisszumot elérnünk, amelyeket képviselőcsoportunkon belül jelentős többség – 32 igen szavazattal, 4 ellenszavazat mellett – elfogadott.

Úgy vélem, erőteljes üzenetet küldünk a Bizottságnak: mindannyian fokozottabb átláthatóságot akarunk az élelmiszer-ellátási láncban, továbbá olyan jogszabályokat, amelyek tisztességes versenyt biztosítanak a gazdálkodók és az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szereplője között. Emellett konkrét intézkedéseket akarunk látni Európában és másutt, a spekuláció és a piaci erővel való visszaélés elleni küzdelem és gazdálkodóink jövedelmének garantálása érdekében.

Döbbenetesnek tartom, hogy a Parlament egy-két képviselőcsoportjának kezdeményezésére azt kérik tőlünk, hogy holnap különálló szavazások hosszú soráról voksoljunk, ami ellentmond a bizottságon belül jelentős többséggel elfogadott határozott és konszenzuson alapuló üzenetünknek.

Lehetséges-e, hogy a nyár eseményei késztették önöket véleményük megváltoztatására? Én inkább úgy gondolom, hogy az elmúlt napokban a nagykereskedelmi forgalmazási ágazat egyes agrár-élelmiszeripari szereplői által folytatott intenzív lobbizás az oka a túl sok különálló szavazásnak. Mindenesetre elképzelhetetlennek tartom, hölgyeim és uraim, hogy önök engednének egy ilyen nyomásnak, amelynek célja közös üzenetünk elhalványítása.

Parlamenti bizottságunk felmérte az európai gazdálkodókat érintő válságot. Konkrét, határozott intézkedéseket szándékozik javasolni: kevesebb mint 10 év alatt az Unió 3,5 millió mezőgazdasági munkahelyet veszített el. Ez drámai léptékű pusztítás. Bulgária például minden második gazdálkodóját elveszítette. 2009-ben drámai mértékben csökkentek a bevételek. Franciaországban és Németországban a gazdálkodók átlagosan jövedelmük 20%-át, Magyarországon pedig több mint 35%-át veszítették el. A mezőgazdaságot és a vidéki közösségeket az eltűnés veszélye fenyegeti.

2009 decemberében a gazdálkodók elkeseredettsége és a tejelőtehén-tenyésztők demonstrációi által vezérelve az Európai Bizottság közzétette a „Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc” című közleményét. Ez utóbbi azt mutatja, hogy 1995 és 2005 között az élelmiszer-ellátási lánc hozzáadott értékének az a hányada, amely a mezőgazdasági termelőket illette meg, 31%-ról 24%-ra esett vissza. A gazdálkodóknak fizetett árak gyakorlatilag minden ágazatban csökkennek – anélkül, hogy az európai fogyasztók abból profitálnának.

A Bizottság azt állítja, hogy ezek a problémák a nagykereskedelmi, a feldolgozási és a forgalmazási ágazatban tapasztalható megnövekedett koncentrációhoz kapcsolódnak, amely ágazatok rákényszerítik akaratukat a szervezetlen termelőkre.

A Bizottságot aggodalommal tölti el az árképzéssel és az árrésekkel kapcsolatos átláthatóság hiánya. Felismeri, hogy nehéz precíz és megbízható adatokat szerezni, továbbá elismeri, hogy nem állnak rendelkezésére a politikáinak mielőbbi és hatékony kiigazításához szükséges információk.

E helyzet orvoslása érdekében azt javaslom, hogy a Bizottság hozza létre a Mezőgazdasági Árak és Árrések Európai Megfigyelőközpontját, az Egyesült Államokban létező megfigyelőközpont mintájára. Ez a szerv felel majd az európai gazdálkodók termelési költségeinek meghatározásáért. Meg fogja mondani nekünk, hogy mennyi egy liter tej, egy kiló búza vagy egy kiló marhahús tényleges költsége, amikor elhagyja a mezőgazdasági üzemet. Ez az információ kiindulási alapként fog szolgálni a gazdálkodók és az élelmiszerlánc más szereplői közötti tárgyalásokhoz. Ennek a szervnek a feladata lesz annak felmérése is, hogy mely ágazatok követelik a teljes hozzáadott értéket a termelők és a fogyasztók rovására.

Az Európai Bizottság így azonosítani tudná azokat a szereplőket, akik visszaélnek az erőegyensúllyal és az erőfölényükkel. Ugyancsak elengedhetetlennek tűnik, hogy a 20 legnagyobb európai vállalat éves jelentést dolgozzon ki piaci részesedéséről és az alkalmazott belső árréseiről.

Az átláthatóság nem jelent fenyegetést a piacgazdaságra. Épp ellenkezőleg: feltétlenül szükség van rá a mezőgazdaságban és sok más ágazatban – különösen a pénzügyi szektorban – megfigyelt visszaélések megelőzése érdekében.

Ki állíthatja, hogy amikor a gazdálkodók eladják az általuk előállított tejet vagy húst, egyenlő elbírálásban részesülnek azokkal a multinacionális vállalatokkal, amelyek befolyásolják a termékárak képzését a világpiacon? Az erőegyensúly teljes mértékben kiegyenlítetlen, és egyesek azt mondanák, tisztességtelen.

Az egyensúly helyreállítása érdekében az első sürgősségi intézkedés annak lehetővé tétele lenne, hogy a gazdálkodók termelői szervezetekbe tömörülhessenek. A második kiegészítő intézkedés az áruk beszerzési ár alatti értékesítésének közösségi szintű tilalma lenne.

Kikényszerített árengedmények, a szerződéses feltételek utólagos módosításai és indokolatlan listázási díjak általánosan előfordulnak. Súlyosan érintik a gazdálkodókat és a kis- és középes méretű feldolgozó vállalkozások ezreit, ugyanis nekik, a termékeik értékesítése érdekében igénybe kell venniük a nagykereskedelmi forgalmazási ágazatot. Az Európai Bizottságnak számba kell vennie ezeket a gazdaságellenes gyakorlatokat és meg kell hoznia a megszüntetésükhöz szükséges intézkedéseket.

Végezetül a mezőgazdasági nyersanyagokkal kapcsolatos spekuláció egy istencsapása. A spekulációból a bankárok és a spekulánsok azonnali megtérülésre és azonnali profitra akarnak szert tenni. Számukra a szegénység, az éhség és az éhezés a profit szinonimái. Nem gondoltuk, hogy újra meg fogjuk élni a 2008-as lázadásokat, de nagyobbat nem is tévedhettünk volna. Június óta a búza ára több mint 70%-kal emelkedett. A kukorica, a szója és a rizs ára szintén emelkedik. A múlt héten heten veszették életüket a mozambiki Maputóban, amikor demonstráltak az élelmiszerárak 30%-os emelkedése ellen.

Továbbra is csak tétlenül állunk, ahogyan két évvel ezelőtt tettük? Továbbra is belenyugszunk abba, hogy a beruházási bankok csődbe juttatják az európai gazdálkodókat és megnyomorítják a Föld népességét?

Felszólítom az Európai Uniót, hogy kezdeményezze egy globális piacszabályozó ügynökség létrehozását.

Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, arra kérem önöket, hogy közvetítsenek határozott üzenetet annak érdekében, hogy az új KAP tisztességesebb legyen az európai gazdálkodók és fogyasztók számára, és hogy a piacszabályozási keretrendszer létrehozását lehetővé tevő és a spekulánsokat kiiktató tisztességes verseny működjön a piaci szereplők között. Az Európai Parlament felelőssége – mivel közös döntéshozatali jogkörének gyakorlására készül mezőgazdasági ügyekben –, hogy ne engedjen semmiféle nyomásnak, bárhonnan érkezzen is. Üzenetünknek egyértelműnek és következetesnek kell maradnia.

 
  
MPphoto
 

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az élelmiszerárak emelkedése, az agrár-élelmiszeripari ágazat működése, az árak átláthatósága, a tárgyalóerő és a gazdálkodók jövedelmére gyakorolt kihatások a politikai menetrend kiemelt kérdései voltak az elmúlt hónapokban.

A Bové úr által ma előterjesztett jelentés éppen ezért körvonalazza az előttünk álló legfontosabb kihívásokat – hadd mondjak köszönetet személyesen neki, valamint a Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága és a szóban forgó jelentés szövegezésében részt vevő más bizottságok valamennyi tagjának. Ráadásul, amint azt Bové úr mondta, ezek olyan kérdések, amelyek nemcsak kifejezetten aktuálisak, hanem szerepelnek a rövid és középtávon meghozandó döntések között, különösen a közös agrárpolitika reformjának összefüggésében, amelyen most dolgozunk.

Osztom a szóban forgó jelentésben kifejezésre juttatott aggodalmak többségét. Úgy vélem, az élelmiszerlánc működése tökéletesítésre szorul. Valamennyi érintett szereplő rendelkezik mindennel ahhoz, hogy ebből profitáljon: a fogyasztók, a kiskereskedelmi ágazat, a feldolgozási ágazat és különösen – ahogyan azt Bové úr mondta – a gazdálkodók, akik valószínűleg a legnehezebben szerzik meg a láncon belül felosztott jövedelmek méltányos részét.

A Bizottság a közelmúltban számos kezdeményezést indított e tekintetben, amelyek közül egyet-kettőt szeretnék megemlíteni. Először is az agrár-élelmiszeripar versenyképességével foglalkozó magas szintű csoport számos stratégiai ajánlást fogalmazott meg. Bové úr bizonyos elemzéseket átvesz, és e javaslatok némelyikét kibővíti az elénk terjesztett jelentésében. Ezeket a javaslatokat a Tajani biztos úr által nemrég elindított magas szintű fórum fogja kiegészíteni, amely különösen a szerződéses megállapodásokra, a logisztikára és a versenyképességre vonatkozó kérdésekre fog összpontosítani.

Ami az árak átláthatóságát illeti: ez elengedhetetlennek minősül a lánc zavartalan működéséhez, és olyan terület, ahol van tennivaló. Mint tudják, bevezetésre került egy élelmiszerár-megfigyelési eszköz az Eurostat keretében, de finomításra szorul. Azért fogja finomítás tárgyát képezni, hogy a megszerzett információk valóban hasznosak legyenek az élelmiszerlánc szereplői, a gazdálkodók és a fogyasztók számára és minden egyéb érdekelt fél számára is.

A Bizottság a közelmúltban a kereskedelem és forgalmazás piacának felügyeletéről szóló jelentést tett közzé, amely elismeri, hogy az élelmiszerláncban a „nem hatékony szerkezeti felépítés” „aszimmetrikus szállítást és az árak befagyasztását valamint az alapanyag-előállítók számára méltánytalan szerződéses feltételeket eredményezhet”. Hangsúlyoznám, hogy arra kérjük az érdekelt feleket: idén szeptember 10. előtt nyújtsák be az említett jelentéssel kapcsolatos észrevételeiket. Ez a jelentés az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságának hatáskörébe tartozik, és kétségkívül biztosítani fog számunkra néhány olyan új elemet, amelyek felhasználhatók olyan intézkedések kidolgozásához, amelyekkel orvosolható ez az aszimmetrikus ártranszmisszió, amely a lánc egészében strukturális hiányosságokat okoz.

A Bizottság készít néhány jogalkotási javaslatot is, a mezőgazdasági és az agrár-élelmiszeripari termékek minőségével kapcsolatos jogszabályok tökéletesítése érdekében. Már volt alkalmunk beszélni erről a kérdésről, többek között ebben az ülésteremben is. Az év végéig a Bizottság elő fogja terjeszteni az e kérdéssel kapcsolatos jogalkotási csomagot, mi pedig elő fogunk terjeszteni néhány javaslatot, többek között a helyi és a regionális élelmiszer-értékesítési kezdeményezések támogatása, valamint annak érdekében, hogy lehetővé tegyük a termelők – különösen a közvetlen értékesítési piacra vagy a rövid élelmiszer-ellátási láncokba belépni próbáló kistermelők, mezőgazdasági termelők – számára, hogy termékeiket könnyebben azonosíthatóvá tegyék a piacokon, és így segítsünk a fogyasztóknak is abban, hogy termékvásárláskor tudatosabban válasszanak.

A 2013 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó javaslatok részeként biztosítani fogom azt is, hogy javulhassanak a mezőgazdasági termékek promócióját célzó eszközök. Úgy vélem, ez olyan terület, amelyen az Európai Bizottság – pontosan az új feltételek mellett – többet tehet azért, hogy segítse az agrár-élelmiszeripari termelőket és az élelmiszerláncot a termékek hatékonyabb promóciójában, az európai piacon és a világpiacon egyaránt.

Itt megemlíteném azt is, hogy a tejágazattal foglalkozó magas szintű szakértői csoport előterjesztette jelentését. E jelentés nyomán a Bizottság – ismétlem, az év végéig – jogalkotási javaslatot terjeszt majd elő a tejágazatra vonatkozóan, amely többek között foglalkozik a termelők tárgyalóerejével, valamint az előnyösebb szerződések megkötését célzó szerveződési lehetőségeikkel és a láncon belüli szerződéses megállapodásokkal kapcsolatos kérdésekkel. Ebben az összefüggésben tervezem azt is, hogy kitérek a szakmaközi szervezeteknek a lánc zökkenőmentes működésében betöltött szerepére, különösen a tejágazatban.

Ami a származékos termékeket, a nyersanyagokat és a spekuláció kérdését illeti: az Európai Bizottságban jelenleg az utolsó simításokat végezzük egy általános alkalmazású jogalkotási javaslaton, és kollégámmal, Barnier biztos úrral egyeztetve és nagyon szoros munkakapcsolatban dolgozom ezen. Egyéb javaslatok a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv felülvizsgálatának részeként fognak következni.

Előrelépést kell elérnünk annak elemzésében, hogy a hozzáadott érték miként oszlik meg agrár-élelmiszeripari láncban; ennek a kérdésnek különös jelentőséget tulajdonítok. Mint mondtam, a termelők és az agrár-élelmiszeripari lánc többi részének tárgyalóereje közötti egyenlőtlenségek komoly nyomást gyakoroltak a termelői árrésekre az agárágazatban. Ezért úgy vélem, itt is van teendő és kezelendő kérdés a KAP-reform összefüggésében.

E tekintetben hangsúlyozni szeretném azt is, hogy az EU agrár-élelmiszeripari ágazatának versenyképessége nem garantálható egyes alkotóelemei rovására, és úgy gondolom, hogy az agrár-élelmiszeripari lánc szereplőinek tisztában kellene lenniük azzal, hogy a nyersanyagtermelők, a gazdálkodók túlzott nyomás alá helyezése a lánc egészét, gazdasági erejét és az európai ipari ágazaton belüli reprezentativitását károsíthatja.

Hadd köszönjem meg önöknek még egyszer az Európai Parlament által előterjesztett jelentést, amely igen hasznos hozzájárulás közös célkitűzésünk, a hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc megvalósításához. Kitüntetett figyelemmel fogom kísérni az önök mai vitáját és az említett jelentésről tartandó szavazást.

 
  
MPphoto
 

  Esther Herranz García , az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója. – (ES) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, egyetértek Cioloş biztos úrral abban, hogy ez a jelentés elengedhetetlenül fontos és a megfelelő időben érkezik, ugyanis bebizonyította azokat a nagykereskedelmi forgalmazás által elkövetett visszaéléseket, amelyek súlyosan megbontották az élelmiszerlánc különböző láncszemeit.

Míg a Bové-jelentés – azáltal, hogy túlzott beavatkozásra törekszik – lehet, hogy túl messze megy egyes kérdésekben, el kell ismerni, hogy az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoporton belül általunk támogatott szociális piacgazdaság szempontjából válaszokat ad az európai termelők indokolt panaszaira.

A jelentés átláthatóságot teremt az élelmiszerlánc különböző részeiben is, ami mindig kedvező dolog, a lánc leggyengébb ágazatai számára sokkal több védekezési lehetőséget nyújt, és természetesen támogatja az európai fogyasztókat abban, hogy több információval rendelkezzenek az adott élelmiszerláncról.

Az európai élelmiszeripart talán fokozottabban figyelembe lehetett volna venni ebben a jelentésben, ami jó dolog lett volna, a jelentés azonban tartalmaz az árvolatilitás megfékezését célzó intézkedéseket is.

A jelentés a láncszemek közötti egyenlőség megvalósítására vonatkozó intézkedéseket is megállapít, ahogyan azt a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság kérte, továbbá felszólít a nagykereskedelmi forgalmazáson belüli visszaélések és tisztességtelen gyakorlatok elleni küzdelemre is. Most van itt az ideje, hogy létrejöjjön egy lista az európai jogszabályok által szigorúan betiltandó visszaélésekről.

Fontos az is, hogy a saját márkákon keresztül alkalmazott – versenyellenes és a szellemi tulajdonjoggal ellentétes – nehézkes gyakorlatok megakadályozására vonatkozóan intézkedéseket határozzunk meg.

Mindezen okokból kifolyólag támogatnunk kell a Bové-jelentést és mindazokat a képviselőtársainkat, akik a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban keményen dolgoztak annak biztosításáért, hogy ez a jelentés végre közzétételre kerüljön az európai termelők előrelépésének segítése érdekében.

 
  
MPphoto
 

  Ashley Fox , a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményének előadója. – Elnök asszony, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság az élelmiszer-ellátási lánc egészének problémáit elemző véleményt fogadott el.

Azt ajánlottuk, hogy a gazdálkodókat ösztönözni kellene arra, hogy hatékonyabbak legyenek és megerősítsék tárgyalóerejüket, továbbá azt, hogy minden tagállamban jelöljenek ki ombudsmant az élelmiszerláncon belüli jogviták elbírálására – biztosítva, hogy az élelmiszerláncon belüli valamennyi szereplő közötti verseny szigorú, de tisztességes legyen ahhoz, hogy a lehető legalacsonyabb élelmiszerárakat lehessen garantálni a fogyasztók számára, elismerve eközben a kiskereskedők saját márkás címkéinek a verseny fokozásában betöltött szerepét, emellett választékot és alacsonyabb árakat biztosítva a fogyasztóknak.

Csalódott vagyok, hogy Bové úr és a Mezőgazdasági Bizottság alig vette figyelembe ezeket a javaslatokat. Lehet, hogy nem szeretik, de a piacok működnek, és minél szabadabb a piac, annál jobban működik – mindenki, különösen a fogyasztó javára.

Nyomatékosan fel kell kérnem minden képviselőt arra, hogy szavazzon az állásfoglalás ellen és az Európai Konzervatívok és Reformerek alternatív állásfoglalását támogassa.

 
  
MPphoto
 

  Elisabeth Köstinger , a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, a szóban forgó jelentést az európai élelmiszerláncon belüli jelentős problémákról szóló bizottsági közlemény kezdeményezte. Az agrárágazatban tevékenykedők különösen hátrányos helyzetűek. Ezek az aggasztó problémák a mezőgazdasági ágazatban a nyersanyagárak drámai ingadozásában tükröződnek.

A gazdasági válság a mezőgazdasági üzemeket sem kímélte. Egyes esetekben a mezőgazdasági üzemek jövedelme akár 28%-kal is visszaesett. A termelési árak tizenöt éves rekordjukon vannak. Egyes országokban a gazdálkodók már igen nehezen jutnak hitelhez. A Bizottság megállapította, hogy néhány, az élelmiszer-ellátási lánc csúcsán elhelyezkedő szereplő –monopolhelyzetéből fakadóan – visszaél piaci erőfölényével. Az ilyen esetekben – amelyek magukban foglalják például a termékekre vonatkozó magas listázási díjakat, az átlátható árképzés hiányát és a gyenge tárgyalóerőt is – mindig a gazdálkodók a vesztesek.

A legmagasabb haszonkulcsokat egyértelműen a feldolgozók, a nagykereskedők és a kiskereskedők realizálják. Egyes esetekben a gazdálkodók termelési költség alatti árakkal szembesülnek. Nem engedhetjük meg, hogy a likviditási problémák terhe a gazdálkodók vállára kerüljön annak következményeként, hogy a láncban feljebb elhelyezkedő szereplők csak több hónapos késéssel fizetnek nekik. A kiskereskedők nem kezelhetik bankként a mezőgazdasági üzemeket.

E jelentés egyik kulcsfontosságú eleme a fizetési időszakok pontos meghatározása. Biztos úr, ön kezdeményezte a 2013 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó tárgyalási folyamatot. Az ágazatban van némi bizonytalanság az európai agrárpolitika jövőbeli irányát illetően – milyen jellegű mezőgazdasági termelésre lesz igény Európában a jövőben: csak intenzív, iparosított mezőgazdasági termelés lesz-e, vagy változatos, fenntartható és mindenekelőtt átfogó mezőgazdaság lesz-e?

Az elkövetkezendő hónapokban válaszúthoz érkezünk. Nyomatékosan felkérjük a Parlamentet, hogy tanúsítson elkötelezettséget az európai élelmiszerellátás változatossága és biztosítása iránt. Többek között azok a kérdések, hogy „Mit fogunk enni a jövőben?”, „Hol fogunk élni? és „Hogyan fogjuk fűteni otthonainkat?” relevánsabbak, mint valaha. A válaszok a mezőgazdaságban rejlenek, mert a mezőgazdaságnak nem csak minőségi termékek előállítása a feladata. Közösségeink azt várják a politikusoktól, hogy megfelelően lépjenek fel a fenntartható termelés Európán belüli biztosítása érdekében.

 
  
MPphoto
 

  Marc Tarabella , az S&D képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, először is elnézést szeretnék kérni kollégám, Alves úr nevében, aki képviselőcsoportunk részéről az árnyékelőadó volt. Mivel csomagja elveszett, nem tudott időben csatlakozni hozzánk. Ezért arra kért, hogy helyettesítsem, amit nagy örömmel megteszek.

Szeretném kiemelni kollégánk, Bové úr kiváló jelentését, amelyben tisztességesebb gazdálkodói jövedelmek, valamint egy átláthatóbb és hatékonyabban működő európai élelmiszer-ellátási lánc mellett állunk ki. Ezen túlmenően nagy örömömre szolgál a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban elért kompromisszumunk is.

Tulajdonképpen, többek között a 2009-ben bekövetkezett súlyos tejágazati válságot követően, amelynek az okai még ma is fennállnak, meg kellett határozni az ágazat – ebben a helyzetben nem az egyetlen – hosszú pokoljárásáért felelős káros tényezőket.

Találtunk néhány lehetséges megoldást annak biztosítására, hogy gazdálkodóink végül jobban élhessenek annál, mint csak fedezzék termelési költségeiket – amit, hadd tegyem hozzá, nem mindig tehetnek meg – és tényleg tisztességes jövedelmet kapjanak munkájukért.

Bár elismerjük, hogy mennyire fontos egy olyan ellátási lánc megléte, amelyben a termelők és a fogyasztók már nem a végső vesztesek a lánc egyik végén sem, és bár sikeresen elértünk néhány kiegyensúlyozott megoldást, úgy tűnik, hogy a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport és az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport visszavonja a parlamenti szünet előtt megtárgyalt kompromisszumos módosítások bizonyos lényeges bekezdéseit.

Felszólalási időm sajnos túlságosan rövid ahhoz, hogy részletezzem azokat a bekezdéseket, amelyeket el lehetne vetni a plenáris ülésen tartandó szavazás során. Ha azonban csak egyet kellene említenem, az a 21. bekezdés lenne, amely szerint közösségi szinten be kell tiltani a beszerzési ár alatti értékesítést. Hadd mondjam el, hogy botrányosnak tartom az ALDE képviselőcsoport és a PPE képviselőcsoport által elfogadott álláspontot: megkérdőjelezi ezt a bekezdést, amely gazdálkodóink számára alapvető fontosságú. Hogyan engedhetnénk meg, hogy mezőgazdasági termékeinket olcsón kiárusítsuk a forgalmazási ágazat javára, és még felháborítóbb módon, a feldolgozó ágazat javára?

A jelentés 41. bekezdésének elutasításával hogyan lehet kétségbe vonni az élelmiszerekkel kapcsolatos spekuláció elleni független globális szabályozó ügynökség létrehozásának létjogosultságát?

Említhetném az 52. bekezdést is, amelyhez különösen ragaszkodom, hiszen kollégámmal, Tabajdi úrral együtt én terjesztettem elő a képviselőcsoportomban. Ez a bekezdés úgy ítéli meg, hogy az élelmiszerláncot érintő közbeszerzési szerződések odaítélésekor kedvezményes bánásmódban kellene részesíteni a termelői szervezeteket, szövetkezeteket, valamint kis- és középvállalkozásokat, és ennélfogva arra kéri a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket e tekintetben. Ez is kompromisszum tárgyát képezte, amelyet úgy tűnik, hogy a PPE képviselőcsoport és az ALDE képviselőcsoport is megkérdőjelez.

Olyankor, amikor világszerte emberek milliói szenvednek alultápláltságtól és éhezéstől, és amikor spekuláció súlyosbítja a családok pénzügyi problémáit – az Oroszországot idén nyáron sújtott tűzvészeket követően a búzakészletekkel kapcsolatos spekuláció beszédes példa erre épp most –, az agrár-élelmiszeripari lobbi fölébe kerekedett-e annak, ami mindannyiunk számára nyilvánvalónak tűnik? Szeretném tudni, hogy milyen szörnyűséges hókuszpókuszt játszunk itt. A PPE és az ALDE képviselőcsoportban a feldolgozási és a forgalmazási megfontolások elsőbbséget élveznek a termelők védelmével szemben, akiket ma mégis veszély fenyeget?

Akkor, amikor az élelmezésbiztonságot és az élelmiszer-önrendelkezést veszély fenyegeti, felelőtlenség-e a közvéleménnyel és gazdálkodóinkkal szemben az, hogy szétszedjük az eredeti állásfoglalási indítványunkat, amelyre sürgősen szükségük van gazdálkodóinknak, akik – ha valakit még mindig emlékeztetni kell – társadalmunk alapvető részét alkotják?

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin , az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, először is meg szeretném köszönni az előadónak, Bové úrnak, a szóban forgó jelentéssel kapcsolatos munkáját. Az élelmiszer-ellátási lánc rendkívül összetett, megannyi különböző tényező befolyásolja a működését. Úgy vélem, óvatosan kezelendő, hogy végül ne kényszerítsük ki a nem szándékolt következmények törvényét.

Fennáll egy probléma, egy valós probléma. Ez saját tagállamainkból tudjuk. Egy közelmúltbeli írországi közvélemény-kutatás feltárta, hogy a fogyasztók 74%-a szerint a gazdálkodók nem kapnak tisztességes árat a termékeikért. Írországban a gazdálkodók a tej kiskereskedelmi árának mintegy 33%-át, a marhahús kiskereskedelmi árának mintegy 50%-át, a sajt kiskereskedelmi árának pedig mintegy 20%-át kapják. Tudjuk azonban azt is, hogy ez uniós szinten is így van, mivel a Bizottság piackutatása határozottan azt mutatja, hogy 1995 óta azok az élelmiszer-ellátási lánc szereplői közül csak az elsődleges termelőknek, vagyis a gazdálkodóknak csökkent a kiskereskedelmi árból való részesedése.

Ez nem folytatódhat. Ha folytatódik, sok elsődleges termelőnket elveszítjük, akkor pedig mi történik az EU élelmezésbiztonságával és élelmiszer-önrendelkezésével? Ezekkel a kérdésekkel a KAP összefüggésében kell foglalkoznunk. Az élelmiszer-ellátási lánc nem működik megfelelően és a gazdálkodók nem kapnak tisztességes jövedelmet. Egy kérdésben nem értek egyet Fox úrral: véleményem szerint a piac kudarcot vallott, és szükség van valamilyen beavatkozásra, de az alapvető kérdés annak ismerete, hogy milyen beavatkozásokat kellene végrehajtanunk.

Úgy vélem, a Bizottságnak vizsgálatot kell folytatnia, szükség esetén pedig fel kell lépnie a versenyellenes magatartással szemben. Nem kétséges, hogy az egyenlőtlen tárgyalóerővel összefüggő szerződéses egyenlőtlenségek negatívan hatnak az élelmiszer-ellátási láncon belüli versenyképességre, különösen a kisebb szereplők tekintetében. A különböző szerződő felek tárgyalóereje közötti aszimmetria, amelyre a biztos úr utalt, gyakran eredményezhet olyan helyzetet, amelyben a nagyobb és erősebb szereplők arra törekednek, hogy előnyükre fordítsanak szerződéses megállapodásokat. A kicsiket egyszerűen eltiporják.

Egy igen érdekes, ám releváns kérdés, amely nem szerepelt ebben a vitában, az az, hogy bőségesen van bizonyíték arra, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatainkat fejlődő országokba exportáljuk, ahol uniós székhelyű hatalmas multinacionális vállalatok visszaélnek piaci erőfölényükkel. Ebben az összefüggésben úgy vélem, globális válaszra van szükségünk. Én inkább az önkéntes, mint a kötelező szerződéseket támogatom, valamint egy uniós ombudsman kijelölését valamennyi tagállamban. Személy szerint nem értek egyet a költség alatti értékesítéssel.

Végezetül örömmel hallom a biztos úr észrevételeit és támogatom a javaslatait. Ez egy összetett kérdés és sokoldalú megközelítést igényel.

 
  
MPphoto
 

  Martin Häusling , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, Bové úr kiváló jelentést terjesztett elő, és mindannyian nagy egyetértést tanúsítottunk a bizottságban; mindössze négy ellenszavazat volt.

Ezért természetesen meglepőnek tartjuk, hogy az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport módosításokat terjesztett elő annak érdekében, hogy bizonyos bekezdések kerüljenek ki a jelentésből. Döbbenetes, hogy egy már létrejött kompromisszumot később megkérdőjeleznek. Kíváncsi vagyok az okokra, ugyanakkor arra is, hogy akkor miért nem szánnak időt arra, hogy leüljünk és együtt dolgozzunk ki valamit.

Hadd említsek néhány példát arra, hogy miről beszélek. A 8. bekezdés felhívást intéz a mezőgazdasági árak és árrések megfigyelőközpontjának létrehozására. Ezt illetően egyetértés van, ám a megvalósítása nyilvánvalóan szükségessé teszi az árak összevetését – ahogyan azt a második rész kimondja. Pontosan ez az, amit a PPE képviselőcsoport már nem akar. Felmerül bennem az a kérdés, Köstinger asszony, hogy van-e ellentmondás az ön retorikája és a tettei között.

Az ALDE képviselőcsoport által töröltetni kívánt bekezdés még jobb. Létezik egy általános vélemény, miszerint a termékek termelési költség alatti értékesítését az Unió egészében be kellene tiltani. Erről egyszer konszenzus született. Úgy vélem, hogy a dömpinggyakorlatok ellenzését mindenkitől meg kell követelnünk, többek között a WTO-n belüli kereskedelmi partnereinktől is. Az ALDE képviselőcsoport miért akarja törölni ezt az adott bekezdést? Érthetetlennek tartjuk.

Egy későbbi bekezdésben arra kérjük a Bizottságot, hogy javasoljon olyan jogi rendelkezéseket, amelyek az árvolatilitást korlátozó eszközöket hoznak létre a termelők magas függőségi szintjének csökkentése érdekében. Ez ugyancsak törlendő. Ezért számos kérdést fel kell tenni arra vonatkozóan, hogy ezt a konszenzust most miért ássák alá, és a Leinen úr jelentésében már szereplő, és így az ALDE képviselőcsoport által is támogatott álláspontokat most miért kérdőjelezik meg.

Ezért szorgalmazom, hogy valamennyi agrárpolitikus fogadjon el egy közös álláspontot, mert a gazdálkodók úgy érzik, nagyon is itt az ideje, hogy felmutassunk néhány választ arra vonatkozóan, hogy hogyan vethetünk véget ennek a fenntarthatatlan állapotnak, amelyben a gazdálkodók az élelmiszer-ellátási lánc vesztesei.

Jelenleg egy újabb spekulációs hullámnak vagyunk tanúi az agrárágazatban, amely végső soron senkit sem szolgál – sem a gazdálkodókat, sem a fogyasztókat. Ideje, hogy végre tegyünk valamit. A fogyasztók is ezt kérik tőlünk, és én mindössze azt kérem, hogy amit a gazdálkodóknak mondunk e Házon kívül, essen egybe azzal, amit a Parlamentben teszünk. Ezért remélem, hogy végül ez a jelentés pontosan az előterjesztett formájában kerül elfogadásra.

 
  
MPphoto
 

  James Nicholson , az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, Bové úr jelentése nagyon időszerű, és örvendetesnek tartom, hogy lehetőségünk van arra, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban megvizsgáljuk ezeket az európai élelmiszer-ellátási lánc működésére vonatkozó kérdéseket.

Kétségkívül vannak bizonyos problémák az európai élelmiszer-ellátási láncban. A közelmúltbeli szélsőséges termékárak és a piac volatilitása véleményem szerint aláásták az élelmiszerlánc stabilitását. El kell ismerni, hogy a gazdálkodók folyamatosan csökkenő termelői árakkal szembesülnek, amelyekhez folyamatosan növekvő működési költségek társulnak, miközben a kiskereskedők, illetve a fogyasztók továbbra is tekintélyes nyereséget, illetve alacsony árakat élveznek. E tekintetben egyetértek Bové úrral abban, hogy vannak kezelendő problémák a tisztességesség és a jövedelmezőség közötti egyensúly elérése érdekében.

Nem értek azonban teljesen egyet a Bové-jelentésnek az említett egyensúlyhiány kiigazítására vonatkozó javaslataival, és e tekintetben a képviselőcsoportom nevében alternatív állásfoglalást terjesztettem elő.

Véleményem szerint persze nem az a válasz, hogy még több európai uniós jogszabályt vezessünk be annak érdekében, hogy kötelező magatartási kódexeket kényszerítsünk a gazdálkodókra. A meglévő uniós versenyjogi jogszabályok megfelelőek, és azokat megfelelően végre kellene hajtani. Lehetővé kellene tenni, hogy az élelmiszer-ellátási lánc a szabad piac összefüggésében működhessen, és amennyire lehetséges, mentes legyen a fölösleges terhet jelentő szabályozástól és a bürokráciától. Az élelmiszer-ellátási láncban az árak fokozottabb átláthatóságára van szükség, ugyanígy véget kell vetni a kiskereskedők tisztességtelen gyakorlatainak, például a készletezési díjaknak és a termelők elfogadhatatlanul késői kifizetésének.

A gazdálkodókat viszont ösztönözni kell a hatékonyabb szerveződésre, annak érdekében, hogy növelhessék a nagy feldolgozókkal és a kiskereskedőkkel szembeni tárgyalóerejüket. Véleményem szerint az előrelépést a versenyellenes gyakorlatok kezelése és a helyes gyakorlatra vonatkozó önkéntes szabályzatok előmozdítása jelenti.

A nyár folyamán láttuk, hogy a gabonaárak az égbe szöktek, ami csak még nagyobb problémákat vet fel az élelmiszer-ellátási láncban. Ez piaci volatilitás valóban tönkreteszi a piacot.

 
  
MPphoto
 

  Jacky Hénin , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az Európai Unió gazdálkodóinak többsége éhbérből él, és ráadásul folyamatosan érzékelik a pénzügyi piacok irracionális spekulációja okozta nyomást. A gazdálkodók többsége meg van győződve jövőtlenségéről. Egy olyan társadalmi csoport az övék, amelyben az egyik legmagasabb az öngyilkossági esetek aránya.

Ha Európa folytatja gazdálkodóinak és mezőgazdasági munkavállalóinak szegénységbe taszítását, akkor ők el fognak tűnni, aminek borzasztó következményei lesznek a területgazdálkodás, az életminőség és az élelmiszer-önellátás tekintetében. Ez környezeti válságot fog generálni, aminek még borzalmasabb és rohamosabb hatásai lesznek, mint a grönlandi jéghegyek olvadásának.

Ez a szöveg tele van remek döntésekkel és bemutat néhány érdekes javaslatot, jóllehet ügyesen kikerüli a jelenlegi katasztrófát előidéző mögöttes okokat, és ennélfogva a végrehajtandó radikális megoldásokat. Nemcsak annak biztosítása jelenti a problémát, hogy a gazdálkodók és a mezőgazdasági munkavállalók – a szóban forgó állásfoglalás által leginkább figyelmen kívül hagyott szereplők – tisztességes jövedelmet kapjanak; hanem egy olyan jövedelemszint és jövedelmező árszínvonal elérése, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági ágazat valamennyi szereplője számára, hogy végre megéljen a munkájából.

Ujjal kell mutogatnunk a nagykereskedelmi forgalmazási ágazatra és a mögötte lévő pénzügyi forrásokra, és szükség esetén büntetnünk kell azokat az árak leszorítására gyakorolt megfontolatlan nyomásért, de a tartozásaik fizetéséhez igénybe vett időért is; az élelmiszerekkel spekuláló pénzeszközökért, amelyek lakosságunkat komoly kockázatoknak teszik ki; valamint a bankoknak a gazdálkodók nehézségeiben betöltött szerepéért.

Ez a jelentés a megfelelő irányba mutat, de még több előrelépést kell tenni.

 
  
MPphoto
 

  Anna Rosbach , az EFD képviselőcsoport nevében. – (DA) Elnö  asszony, Bové úr javaslata kimondja, hogy a közös agrárpolitika egyik kulcsfontosságú célja az volt és jelenleg is az, hogy tisztességes jövedelmeket garantáljon a gazdálkodók számára. Én egyáltalán nem értek egyet ezzel. Az agrárpolitika az uniós költségvetés 40%-ára tart igényt. Hazámban szinte mindenki egyetért azzal, hogy az agrártámogatást el kellene törölni, hiszen a mezőgazdaságot szabad és versenyképes iparágnak tekintjük. Ez a jelentés teljesen az ellenkező irányba mutat. Még több uniós szervet javasol, amelyekért az adófizetők fizetnek, azért, hogy – a termelőtől a fogyasztóig – egy egész ágazatot egységesítsenek és kontrolláljanak. Én egyszerűen nem tudom támogatni ezt. Közismert, hogy a fuvarozási ágazat, a közvetítők és a kiskereskedők is keresnek az árukon, de az árat végső soron a fogyasztók kontrollálják, azaz mi mindannyian, akik rendszeresen járunk vásárolni. A javaslat tájékoztatási kampány indítását is kéri a mezőgazdaság környezettel kapcsolatos erőfeszítéseivel kapcsolatban. Nem az EU feladata, nem is kell, hogy a feladata legyen egy ilyen jellegű kampány lebonyolítása. Ha a gazdálkodók szükségességét érzik, akkor ezt saját szervezeteiken keresztül kellene megtenniük. Elvégre azért vannak.

Az agrárpolitika reformjának szükségessége is egyértelmű. Amit azonban Bové úr javasol itt, egyszer már kipróbáltatott, és akkor lehetetlennek és használhatatlannak bizonyult. Központi tervgazdaságnak nevezték. Az EU országaiban a mezőgazdaság rendkívül sokrétű, és ezért ezt a témát én nemzeti ügynek tekintem, amelyet az egyes gazdálkodókhoz és problémáikhoz közel kellene kezelni.

 
  
MPphoto
 

  Diane Dodds (NI) . – Elnök asszony, üdvözlöm Bové úrnak a szóban forgó jelentés kidolgozása során végzett munkáját. Örömömre szolgál ez a vita is, amely hangsúlyozza az átláthatóság szükségességét az élelmiszer-ellátási lánc egészében.

Az átláthatóság létfontosságú elem, de ugyanilyen fontos az, hogy hogyan kezeljük azokat a nagy kiskereskedelmi szervezeteket, amelyeket kizárólag a részvényeseik igényeinek való megfelelés motivál. A piaci részesedés és a nyereség növelésére való törekvésük negatív hatással van a gazdálkodókra és egyes esetekben a feldolgozókra.

A piac jelenleg nem jutalmazza a gazdálkodókat a kiváló minőségű, biztonságos, fenntartható élelmiszerek előállítására fordított időért és az azokra fordított pénzügyi befektetésért.

Észak-Írországban a marhahúságazatra rengeteg nyomás nehezedik, és sok mezőgazdasági üzem nem törik meg, még pénzügyileg sem. Természetesen mindenféle beavatkozást a KAP összefüggésében kell vizsgálni. Enélkül az ágazat szenvedne a túlélésért. A Parlamentben nekünk fel kell ismernünk ennek a szakpolitikának a jelentőségét és a mezőgazdasági ágazatainknak nyújtott előnyét.

A piac sok év alatt nem hozott eredményt a tej- vagy a marhahúságazat számára. Számtalan vitát tartottunk ebben az ülésteremben, különösen a tejágazattal kapcsolatban.

Ha azt akarjuk, hogy gazdálkodóink szabad piacon versenyezzenek, a problémákat az ellátási láncon belül, a harmadik országokból érkező behozatal és az élelmiszerekért fizetett fogyasztói ár összefüggésében kell kezelnünk, a csökkenő termelői árak figyelembevétele mellett.

A spekulánsok szerepével és a piaci volatilitás csökkentésének szükségességével haladéktalanul foglalkoznunk kell. A behozatali tilalmak és a spekulánsok pánikkeltése hatására a gabonaárak világszerte jelentősen felszöktek; ennek továbbgyűrűző hatása lesz az élelmiszer-ellátási láncra.

Európa feladata, hogy biztosítsa élelmiszerellátását. Ennek nem az a módja, hogy kizárja a gazdálkodókat az üzleti tevékenységből vagy hogy szigorítsa a szabályozást, hanem az, hogy tisztességes árakat biztosítson a termelő és a fogyasztó szintjén egyaránt.

 
  
MPphoto
 

  Albert Deß (PPE) . – (DE) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik dolgoztak ezen a jelentésen. Munkájuk összességében jó jelentést eredményezett.

A vita során egyértelművé vált számomra, hogy a helyzet Európa-szerte igen változó. Vannak olyan tagállamok, ahol néhány nagyvállalat uralja a piacot, és – hála Istennek – vannak olyan tagállamok is, ahol még mindig sok kiskereskedő van. Ugyanilyen változatos a helyzet az élelmiszerárak tekintetében. Vannak olyan tagállamok, ahol az élelmiszerárak jelentősen megemelkedtek a közelmúltban, és vannak olyan tagállamok – mint amilyen hazám, Németország –, ahol könyörtelen verseny folyik a vállalkozások között, az élelmiszerárakat pedig folyamatosan csökkentik, a gazdálkodók kárára.

Leginkább az foglalkoztat bennünket, hogy felszólítsuk a Bizottságot és a tagállamokat a helyzet felülvizsgálatára és a megfelelő intézkedések meghozatalára annak lehetővé tétele érdekében, hogy a gazdálkodók értéket adjanak az élelmiszer-ellátási lánchoz. A jelentés azonban tartalmaz néhány nagyon sajátos kérést. Itt csak néhány megemlítésére van időm, mint például a 30. bekezdésben egy konkrét fizetési határidőre vonatkozó felhívás. Elfogadhatatlan, hogy a gazdálkodók, a kisvállalkozások és a szövetkezetek rövid távú finanszírozást biztosítanak nagyvállalatok számára. Ez a bankok feladata, nem a mezőgazdasági szövetkezeteké.

Az úgynevezett listázási díjakat is meg kell vizsgálni, biztos úr. Ezzel kapcsolatban egységes szabályozásra van szükségünk Európa-szerte, ha biztosítani akarjuk a versenyt. Ha garantálni akarjuk az EU-ban élő 500 millió ember élelmiszer-ellátását, akkor gazdálkodóink számára tisztességes versenynek kell lennie Európában, ahogyan arra a jelentés felhívást intéz.

Van még valami, amit meg szeretnék említeni, mégpedig az, hogy képviselőcsoportom tagjai azt kérték, bizonyos bekezdésekről külön szavazás legyen. Demokrataként ezt el kell fogadnunk, de feltételezem, hogy képviselőcsoportom jelentős többsége a bekezdések többségére igennel szavaz, annak érdekében, hogy tisztességes feltételeket érhessünk el gazdálkodóink számára.

 
  
MPphoto
 

  Stéphane Le Foll (S&D) . – (FR) Elnök asszony, én is szeretném megköszönni az előadó, Bové úr munkáját, szeretném üdvözölni a biztos urat, és szeretném üdvözölni az előttem szóló Dess úr felszólalását, aki ennek a jelentésnek a célkitűzéseiről beszélt.

Úgy vélem, nagyon fontos szem előtt tartani, hogy ebben a vitában a mezőgazdasági árak volatilitásához, és mindenekelőtt ahhoz a tényhez kapcsolódó problémát kell megoldanunk, hogy amikor az árak emelkednek, az emelkedést nagyon gyorsan áthárítják a forgalmazási ágazatra, de amikor csökkennek termelési szinten, akkor nincs továbbgyűrűző hatás a fogyasztók felé.

Ezért a lánc szerveződési módja egyértelműen problematikus; az úgynevezett hozzáadott értéknek a láncon belüli elosztási módja egyértelműen problematikus. Úgy vélem, Bové úr jelentése ötleteket ad több területen, amelyeket tovább kell vinnünk – és itt valóban a Bizottsághoz fordulok – annak érdekében, hogy megpróbáljunk kiemelkedni ebből az alapvetően negatív spirálból.

Az első természetesen a lánc és az azon belüli erőegyensúly megszervezése. Milyen javaslatokat teszünk annak biztosítására, hogy az együtt dolgozó és szervezett termelők nagyobb súllyal bírjanak a láncon belül a tárgyalás érdekében? Ezt a kérdést vetette fel ön, biztos úr, a szakmaközi szervezetekkel kapcsolatban, ez ugyanakkor olyan kérdés is, amely a bevezetendő szerződéses alaphoz kapcsolódik. Azt kérem, hogy ennek a szerződéses alapnak legyen európai keretrendszere, amit a jelentés is megfogalmaz. Nem hagyhatjuk, hogy az egyes országok oldják meg ezt a problémát. Lennie kell európai keretrendszernek. Rugalmasnak kell lennie, de léteznie kell. Ez a javaslat, ez a cselekvési irányvonal számomra szervesen összekapcsolódik.

Másodszor, természetesen felmerül az árak átláthatóságának kérdése. E tekintetben támogatom az említett megfigyelőközpont létrehozását, amelyre feltétlenül szükségünk van ahhoz, hogy a fogyasztók folyamatos tájékoztatást kaphassanak az árak alakulásáról.

Ezeket a dolgokról akartam beszélni. Támogatom a felvetett javaslatokat, és remélem – ahogyan azt Dess úr mondta –, hogy az előadó javaslatai megszerzik a többség támogatását.

 
  
  

ELNÖKÖL: Rainer WIELAND
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Marit Paulsen (ALDE) . – (SV) Elnök úr, Bové úrnak először is azt válaszolom, hogy tudok nemet mondani, ha egy lobbista megkísérel befolyásolni, de ahhoz látnom kell egyet.

Ha azt akarjuk, hogy vidéki közösségeink boldoguljanak, ha megfelelő élelmiszer-ellátást akarunk biztosítani Európában, ha menedzselni akarjuk kulturális örökségünket, állatvédelmet akarunk biztosítani és kezelni akarjuk élelmiszer-szükségletünket és a gazdálkodók iránti igényünket, a gazdálkodókat jobban meg kell fizetni termékeikért.

Nincs kétség afelől, hogy a jelenlegi helyzettel és a jövőbeli agárpolitikánkkal a legnagyobb probléma az, hogy a gazdálkodók alacsony árat kapnak termékeikért. Társadalmi felelősségünk, hogy adóinkból fizessünk a gazdálkodók által megtermelt, általában a közösség javát – többek között kulturális örökségünk érdekét – szolgáló termékekért. Nagyobb nyitottságra és fokozottabb átláthatóságra van szükségünk – ebben teljes mértékben egyetértünk –, és javítanunk kell a versenyhelyzetet a nagy iparágakban. Először is a nyersanyagágazatban, amely megelőzi a gazdálkodókat és a világ legnagyobb gazdasági ágazata, vállalkozásainak többsége teljes mértékben globalizált, továbbá a fontosabb élelmiszer-ellátási láncokban. Meg kell vizsgálnunk a versenyt és átláthatóságot kell elérnünk.

 
  
MPphoto
 

  Janusz Wojciechowski (ECR) . – (PL) Gratulálok önnek, Bové úr. Ön kiváló munkát végzett. A jelentés remekül kifejti azokat az elképzeléseket, amelyeket az Európai Parlament még 2008-ban juttatott kifejezésre egy akkor elfogadott írásbeli nyilatkozatban. Büszke voltam arra, hogy én lehetek az egyik szerző. Első ízben helyezkedtünk határozott álláspontra a nagykereskedelmi hálózatok gazdálkodókkal és beszállítókkal szembeni monopolhelyzetével való visszaélés ellen. Ez a dokumentum ezeket az elképzeléseket fejti ki.

Hölgyeim és uraim, Lengyelországban ma a betakarítás végét ünnepeljük. Ennek az ünnepnek a neve dożynki, ekkor közösen fogyasztjuk el a frissen betakarított terményekből készült kenyeret. Ez a közösen elfogyasztott kenyér egyre kevesebb jövedelmet hoz a gazdálkodók számára, kevesebb mint 10 %-ot, pedig nem is olyan régen ez az arány még 25 % volt. Ilyen a helyzet Lengyelországban és egész Európában.

A gazdálkodók jelentik a leggyengébb láncszemet a piacon. Azok a képviselőtársak, akik a piac fokozottabb részvételének szükségességét említik, látszólag megfeledkeznek arról, hogy a piac nem fogja megoldani a biztonsági problémákat, legyen szó akár energiabiztonságról, vagy mint ebben az esetben, élelmezésbiztonságról. Egyébként jó, ha a piac szabad, de nem jó, ha vad. Márpedig ez a piac, amely magában foglalja a mezőgazdasági termelést, igen gyakran vad: erős kereskedelmi hálózatok és nagyvállalatok diktálják a feltételeket a gyengébb gazdálkodóknak, még azok is gyengék maradnak, akik szervezettek. Ennek meg kell változnia. Őszintén úgy vélem, hogy ez a jelentés ezúttal nem csak egy papírdarab marad, hanem uniós szintű fellépésre is sor kerül. Az Európai Unióban egyetlen közös piacunk van, és az uniós jognak kellene szabályoznia, hogy hogyan működjön.

 
  
MPphoto
 

  João Ferreira (GUE/NGL) . – (PT) Ahelyett, hogy csak rámutatunk a problémákra, amelyek ebben az esetben mind túlságosan nyilvánvalóak, fel kell tárni az okaikat, emellett hatékony, méltányos és tartós megoldásokat kell keresnünk.

Bár – amint azt az előadó elismeri – a bizottsági közlemény távolról sem felel meg annak, amire szükség van ezen a területen, az az igazság, hogy maga a jelentés sem felel meg annak, amire szükség van. Konkrét intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy véget vessünk az élelmiszerárak manipulálásának és az ellátási lánc köztes ágazatai – például a mezőgazdasági piacok liberalizációja által előnyben részesített nagykereskedelmi forgalmazók – kartellbe tömörülésének.

Újra foglalkozni kell a tisztességes minimálárak garantálásával, hogy olyan megélhetési jövedelmet biztosítsunk a gazdálkodók számára, amely lehetővé fogja tenni fennmaradásukat ebben a stratégiai szempontból fontos ágazatban, ellensúlyozva a termelésről való lemondást és az élelmiszerfüggőség növekedését számos országban és régióban, mint Portugália esetében. Annak biztosítása érdekében, hogy a hozzáadott érték elosztása az élelmiszerlánc egészében tisztességes legyen, a termelőknek fizetett árak kapcsán fontolóra kell venni maximális forgalmazási árrések kialakítását, például a szupermarketek esetében.

Szükség van olyan – különösen költségvetési – intézkedésekre és szakpolitikákra, amelyek élénkítik és támogatják a helyi és a regionális piacok működését és korszerűsítését. Az élelmiszerellátás biztonsága, az ökoszisztémák megőrzése, valamint a primer szektor gazdasági és a társadalmi szerkezetének megerősítése ugyancsak szükségessé teszi a nemzetközi kereskedelem oly módon történő szervezését, hogy a termelők és a termékeik inkább kiegészítsék egymást, mint egymás ellen versenyezzenek. Kétségbe kell vonni egy olyan rendszer létjogosultságát, és szakítani kell egy olyan rendszerrel, amely úgy kezeli az élelmiszert, mintha az csak egy másik nyersanyag lenne, és amely lehetővé teszi az élelmiszerrel kapcsolatos spekulációt; ez – ahogyan folyamatosan megtörténik – az élelmiszerfüggőség és az árvolatilitás szempontjából robbanásig feszült helyzeteket eredményez.

 
  
MPphoto
 

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök úr, amint azt mindannyian tudjuk, az élelmiszerárak a közelmúltban folyamatosan emelkedtek – és úgy tűnik, a búza ára hamarosan az égbe szökik az időjárás szeszélyessége és a mezőgazdasági spekuláció következtében – márpedig az üzletekben alkalmazott árak nincsenek összefüggésben azzal, amit a kistermelők kapnak kemény munkájukért. Ráadásul az uniós termelők aligha versenyezhetnek a világpiaci árral, mert társadalmi, minőségi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásaink rendkívül szigorúak – pontosan azok az előírások, amelyeket képtelenek vagyunk vagy nem vagyunk hajlandóak ellenőrizni élelmiszerek behozatalakor.

Ha meg akarjuk állítani a mezőgazdasági népesség ennek eredményeként bekövetkező rohamos csökkenését, különösen a kisüzemi gazdálkodók körében, és nem akarjuk elveszíteni az önellátás utolsó maradványait, természetesen segítenünk kell gazdálkodóinknak. Ha nem akarjuk, hogy tovább folytatódjon vidéki térségeink hanyatlása és a gazdálkodók száma tovább csökkenjen, akkor legfőbb ideje, hogy folytassuk a nagy mezőgazdasági vállalatoknak nyújtott agrártámogatások fizetésének megszüntetését, a pénzt pedig inkább azoknak kell adnunk, akik a túlélésükhöz valóban rászorulnak – azaz a kisüzemi gazdálkodóknak. Ha ez nem lehetséges a központosított EU-ban, akkor ami engem illet, az agrártámogatások újbóli nemzeti hatáskörbe utalása jelenti az egyedüli előrelépési utat.

 
  
MPphoto
 

  Michel Dantin (PPE) . – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a képviselőtársunkra, Bové úrra bízott jelentés olyan kérdéssel foglalkozik, amely ma kulcsfontosságú a társadalom számára, a fogyasztóktól a termelőkig.

A Bizottság számadatai rendkívül beszédesek, biztos úr: 20 évvel ezelőtt a tejtermelők a lánc árbevételének 31%-át kapták, ami akkor alig több mint 450 millió euróval volt egyenlő. Ma az árbevételnek csak 24%-át kapják, azaz 550 millió eurónál valamivel kevesebbet. Léteznek más példák a gyümölcs-, a húságazat és egyéb ágazatok tekintetében.

Az árképzés egyértelművé tétele ezért ma előfeltétele a közös agrárpolitika (KAP) megreformálásának, ugyanis ha nem tesszük egyértelművé, akkor a KAP a jövőben feneketlen kútnak fog tűnni a közvélemény és a gazdálkodók szemében is. A KAP nyereségét ma elszippantják, de kinek vagy minek a javára? Hölgyeim és uraim, a mi feladatunk, hogy megértsük, mi történik.

Ellentétben azzal, amit innen-onnan hallok, a termelők nem kevésbé rosszul szerveződnek ma, mint 20 vagy 30 évvel ezelőtt. A többi érdekelt fél azonban gyarapodott, a termelők száma pedig még rohamosabban csökken, mint a gazdálkodóké. A lánc egyúttal hosszabb lett. Ez a helyzet szükségessé teszi, hogy kiigazítsuk a versenyjogot és kiegészítsük a piaci válságkezelési eszközöket, amelyek már láthatóan nem igazodnak a termelőket a fogyasztókhoz kapcsoló láncok új felépítéséhez. Végezetül ott a minőségi termékek sajátos kérdése, különösen az importált utánzatoké.

Tisztánlátásra van szükségünk. Biztos úr, az ön szolgálatai vizsgálják az árak és árrések francia megfigyelőközpontjának működését. Van mit tökéletesíteni rajta, de már rengeteg információval rendelkezik a fogyasztói szintű árképzésről és az árréseket rejtő piaci fülkékről. Szeretném megdicsérni az árnyékelőadónk, Köstinger asszony által is már elvégzett munkát.

Innen-onnan érkeztek ma támadások. Parlamentünk egyik érdeme az, hogy tiszteletben tartjuk a különböző álláspontokat. Ez érvényes az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport vonatkozásában is. Mindenki szabadon, óhaja szerint szavazhat. Ami engem illet, nem kompromittálom a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban leadott szavazatomat.

 
  
MPphoto
 

  Iratxe García Pérez (S&D) . – (ES) Elnök úr, biztos úr, az elmúlt években az élelmiszerláncon belüli problémák álltak a közvélemény figyelmének középpontjában.

Ahogyan a Batzeli-jelentésben tettük, arra kérjük a Bizottságot, hogy méltányosan és fenntartható módon ossza el a hozzáadott értéket az élelmiszerlánc egészében. Ez az érintett felek közötti – nem létező vagy egyszerűen hiányzó – arányos erőegyensúllyal valósítható meg, az elsődleges termelők jövedelmének rovására. A helyzet ágazatonként változik: egyes esetekben a feldolgozás, más esetekben pedig a nagykereskedelmi forgalmazás, de minden esetben a termelők szenvednek a leginkább tárgyalóerejük hiánya miatt.

A Bové-jelentés megnevezi azokat a kérdéseket, amelyeken folyamatosan dolgoznunk kell, mivel olyan problémáról van szó, amely együttes fellépést tesz szükségessé különböző frontokon, beleértve a versenyhez való jogot is. A szövetkezeteket és a mezőgazdasági termelői csoportokat ki kell bővíteni és meg kell szilárdítani, továbbá – szakmaközi szervezeteken keresztül – fokozottabb integrációra van szükség az élelmiszerlánc különböző láncszemei között, európai és nemzeti szinten egyaránt.

Szeretném kifejezésre juttatni, hogy támogatom a jelentést és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságon belüli szavazáson elért kompromisszumokat, amelyeket tiszteletben kell tartani ezen a plenáris ülésen.

 
  
MPphoto
 

  Britta Reimers (ALDE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, az élelmiszer-ellátási láncon belül kiegyenlítetlenné vált a nyereség elosztása, és általában a gazdálkodók rovására. Ez a szóban forgó jelentésben levont helyes következtetés.

Az előadó sajnos az agrárpolitika régi eszközeire koncentrált. Úgy vélekedik, hogy a gazdálkodók jövedelme javítható, az ellátás tervgazdaságbeli módon történő szabályozásával. A tapasztalat számunkra azt mondja, hogy a tervgazdaságok nagyobb bürokráciával járnak együtt, gazdálkodóink azonban termelni akarnak – nem akarnak több papírmunkát. Azok az intézkedések, amelyek nem a szociális piacgazdaság alapelvein nyugszanak, a múltban kudarcot vallottak. A tervgazdaság nem működött az agrárágazatban az elmúlt évtizedekben.

A szociális piacgazdaság másrészt lehetőséget nyújt a gazdálkodóknak a sikeres vállalkozási tevékenység folytatására. Ha javítani akarjuk a gazdálkodók helyzetét, akkor biztosítanunk kell, hogy az európai mezőgazdasági ágazat hosszú távon versenyképes legyen. Ennek elérése érdekében elengedhetetlen, hogy javítsuk a gazdálkodóknak az élelmiszer-ellátási lánc többi szereplőjével szembeni alkupozícióját. Ez egy olyan tisztességes és átlátható piac segítségével valósítható meg, amely a sajátját is képes fenntartani a világpiacon. Pillanatnyilag kétségeim vannak afelől, hogy meg tudom-e szavazni a jelentést.

 
  
MPphoto
 

  Richard Ashworth (ECR) . – Elnök úr, van egy rosszul működő piaciár-láncunk. A lánc szereplői közötti kiegyensúlyozatlan erőviszonyok következtében túl gyakran fordul elő az, hogy a kínálati oldal nem kap tisztességes jövedelmet a termékeiért, és így – bár egyetértek e jelentés átfogó célkitűzéseivel – nem tudok egyetérteni az előadó által felvetett javaslatokkal és megoldásokkal.

Nem a több szabályozás, a kötelező jogkörök és a piaci intervenció a megoldás, ráadásul nem tükrözik valamennyi érdekelt fél, és különösen 500 millió fogyasztó érdekeit.

Határozottan örvendetesnek tartom a fokozottabb átláthatóságot az iparágban, és úgy vélem, szükség van rá, emellett úgy gondolom, e cél érdekében kifejezetten hasznos lenne magatartási kódexek kidolgozása és ombudsmanok kinevezése, de nyomatékosan felkérem a biztos urat itt arra, hogy csak mérsékelt szigorral közelítsen ehhez a problémához.

Feltétlenül támogatni kell az önkéntes kezdeményezéseket, feltétlenül ösztönözni kell a kínálati oldalt a szövetkezetekbe szerveződésre – annak érdekében, hogy jobban érvényesüljön a piacon, és feltétlenül segíteni kell termékeinek promóciójában és értékesítésében, és mindenekelőtt ösztönözni kell minden piaci szereplőt arra, hogy érett szerződéses megállapodásokat alakítson ki. Mindezeket üdvözlöm, és úgy vélem, ezek olyan reális javaslatok, amelyeket a Bizottság elő tud terjeszteni.

De a legfontosabb üzenetem az, hogy önök saját felelősségükre avatkozzanak be a szabad piac mechanizmusaiba.

 
  
MPphoto
 

  Elie Hoarau (GUE/NGL) . – (FR) Elnök úr, Bové úr jelentése nagy vonalakban ismerteti azokat az akadályokat, amelyekkel a gazdálkodók szembesülnek elsődleges szerepükben, ami a világ élelmezése, ugyanakkor pedig az, hogy tisztességes és megfelelő jövedelmet szerezzenek saját maguk, feleségük és gyermekeik számára, nem csak munkával töltött életük során, hanem nyugdíjba vonulásukkor is.

A globális élelmiszerválság azt jelzi, hogy a mezőgazdasági és az agráripari ágazat rosszul működik. A tények egyértelműek: a spekuláció miatt a termelők egyre kevesebbet keresnek, a fogyasztók pedig egyre többet fizetnek a termékeikért.

Ráadásul gazdálkodóinkra szigorú előírások vonatkoznak, míg a szabadkereskedelmi megállapodások lehetővé teszik olyan mezőgazdasági termékek Európába való beléptetését, amelyek határozottan nem felelnek meg hasonló előírásoknak.

Ezért, ha a WTO által megállapított jelenlegi piaci szabályok nem teszik lehetővé, hogy a gazdálkodók tisztességesen megéljenek, vagy hogy a világ népei egészségesen táplálkozzanak, akkor ezeket a szabályokat meg kell reformálni, mert ezek már nem felelnek meg …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) . – (PT) Ez a jelentés egy olyan ügyet hangsúlyoz, amely kiemelkedő jelentőségű a mezőgazdaság területén, amely szükségessé teszi a beavatkozás európai szintű koordinációját – tekintettel arra, hogy 1996-tól a mai napig az élelmiszertermékek átlagára évi 3,3%-kal emelkedett, miközben a mezőgazdasági termékek költsége 3,6%-kal, a gazdálkodóknak fizetett árak pedig mindössze 2,1%-kal emelkedtek. Ezért egy olyan helyzet állt elő, amelyben komoly egyenlőtlenségek vannak az élelmiszer-elosztási láncbeli tárgyalóerőben, amit sürgősen korrigálni kell.

A közös agrárpolitika által kitűzött céloknak megfelelően a gazdálkodók és az agrár-élelmiszeripar igen magas követelményeket támasztó minőségi előírásokhoz igazodnak, emellett az árakat a fogyasztók számára elérhető szinten tartják az élelmiszerek előállításakor. Mindazonáltal az Európai Unió egész területén csak nagyon kevés, nagy befolyással bíró kiskereskedő kényszeríti rá az árait 13,4 millió gazdálkodóra és 310 000 agráripari vállalatra, szinte tárgyalás nélkül.

Ennek kapcsán támogatom az Európai Bizottság arra való felkérését, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatokat a probléma megoldására, ideértve az európai versenyszabályok megváltoztatását, amelyek távolabbra mutatnak, mint az élelmiszer-elosztási lánccal foglalkozó magas szintű csoport által kidolgozott egyszerű ajánlások és stratégiák; szervezzen az európai gazdálkodók számára a jogaikra vonatkozó, nagyszabású tájékoztató kampányt; tiltsa be azokat a visszaéléseket, amelyek különösen a gyorsan romló termékek – például a gyümölcs és a zöldség – ágazatában érződnek; továbbá mozdítsa elő a gazdálkodói szervezetek annak érdekében történő támogatását, hogy nagyobb kritikus tömeget képviseljenek és tárgyalóképesebben legyenek.

Hasznos lenne, ha a gazdálkodói szervezetek és szövetkezetek a kis- és középvállalkozásokkal egy kategóriába tartoznának, hogy jobban kihasználhassák a különleges mentességeket.

Elismerjük, hogy az általunk támogatott piacgazdasági szabad verseny szabályainak maradéktalan betartása és az Európai Bizottság által kért, sürgősen szükséges beavatkozás közötti egyensúly nem mindig könnyű, de véleményünk szerint általánosságban megvalósul, ezért jóváhagyjuk és üdvözöljük ezt a jelentést.

 
  
MPphoto
 

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D) . – (HU) Több évtizedes megoldatlan európai problémával állunk szemben. Emlékszem, hogy 40 évvel ezelőtt, gyermekkoromban édesapám zöldség-gyümölcs felvásárlóként szembesült azzal, hogy mennyi pénzt kaptak a gazdák, és mennyibe került Budapesten a fogyasztók számára. Vagyis a probléma már akkor létezett, pedig ez egy ellenőrzött tervgazdaság körülményei közepette folyt. Egyetértek a jelentéstevő szinte valamennyi javaslatával, a tagállami és az uniós árfigyelő rendszer kiszélesítésével, az ombudsman intézményének a létesítésével. Jó példának látom Franciaország gyakorlatát, a szerződéskötés kötelezettségét. A közös agrárpolitika jövője során, remélem, Cioloş úr támogatni fogja ezt, amiként azt is, hogy a termelői szövetkezéseket jobban támogassuk a közös agrárpolitika jövőjénél. A gazdáknak is megvan a maga feladata és kötelezettsége, hiszen be kell látni, hogy szövetkezés nélkül nincs esélyük a túlélésre. Különösen az új tagállamokban fontos ez, mert a szövetkezés nem az ördög találmánya...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Esther de Lange (PPE) . – (NL) Elnök úr, amit itt hallottunk az élelmiszer-ellátási lánc működéséről, attól tulajdonképpen sírhatnékja támad az embernek. Ezért engedjék meg, hogy csak egy példát vegyek – a hagymáét; úgy vélem, szépen összefoglalja ennek a vitának a lényegét. A jelenlegi piacon egy gazdálkodó nettó 1 kilóért 10 eurócentet kap, míg ugyanezt a nettó mennyiséget az üzletekben 1 euróért értékesítik. A mezőgazdasági üzem és a szupermarket pénztára között egyenlőtlen az árrések és az erő megoszlása. Ezért a Parlament már 2008-ban kérte az árrések elosztásának vizsgálatát. Egyébként szégyen, hogy az előző Bizottság elutasította egy ilyen vizsgálat lefolytatását. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy lesz helyette egy ármegfigyelő központunk, és a Parlamentnek ügyelnie kellene arra, hogy erre valóban sor kerüljön, és hogy megtörténjen a felállítása és működjön.

Képviselőtársam, Bové úr jelentése jó jelentés, mert valóban a fején találja a szöget. Lehet, hogy az előadó kicsit túl lelkes volt bizonyos kérdéseket illetően, de ennek a jelentésnek az alapvető kérdései széles körű támogatást érdemelnek holnap. Ezt különösen azoknak a pártoknak mondom, amelyek azzal fenyegetnek, hogy nemmel szavaznak rá holnap. Tudják-e – és ezúttal különösen a Liberálisokra és a Konzervatívokra gondolok – például azt, hogy mennyibe kerül egy gazdálkodó számára ennek az egy kiló almának a megtermelése? 30–35 eurócentbe kerül, míg ugyanaz a gazdálkodó 20–25 eurócentet kap ugyanazért a kiló almáért. Ez azt jelenti, hogy valójában veszteséggel kénytelen értékesíteni az almát, míg a fogyasztó 1,25 eurót fizet. Ismétlem: ezeket a tényeket azokhoz intézem, akik nemmel akarnak szavazni a jelentésre. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoportnak az a része például, amelyik mindig az éllovasok között van, amikor még több környezetvédelmi és biológiai sokféleségre vonatkozó követelmény előírásáról és kevesebb növényvédőszer használatára való felhívásról van szó. Miközben azok a követelmények jogosak lehetnek, nem várhatók el a gazdálkodótól ezek a befektetések anélkül, hogy számára stabil és ésszerű jövedelmet biztosítanánk. Azok, akik nemmel akarnak szavazni erre a jelentésre holnap, lerombolnak minden hitelességet, amellyel egyébként lehet, hogy rendelkeztek volna legközelebb, amikor megpróbálják felvezetni az említett követelményeket. Remélem, szem előtt tartják ezt holnap, amikor megnyomják a „nem” gombot.

 
  
MPphoto
 

  Luís Paulo Alves (S&D) . – (PT) Ez a saját kezdeményezésű jelentés, amelyről ma vitát folytatunk – amelyért Bové úr felelős, akinek gratulálok a vállalásához és a jó végeredményéhez, és amellyel kapcsolatban az a megtiszteltetés ért, hogy én lehettem az árnyékelőadó és megtárgyalhattam az elért 17 kötelezettségvállalást –, kifejezetten elengedhetetlen akkor, amikor az agrárpolitikák egyre piacorientáltabbak. Az európai gazdálkodók jövedelemszintje nagyon alacsony, és fogyasztók milliói érzik annak égető szükségét, hogy a mindannyiunkat érintő válság következtében az élelmiszereket elérhető árakon tartsuk.

A gazdálkodók jövedelme a jövőben egyre inkább a piacokon létrehozott értékektől függ, az élelmiszerek ára pedig attól, hogy ezek a piacok mennyire hatékonyan működnek; ez azt jelenti, hogy az élelmiszer-ellátási lánc működőképesebbé tétele feltétlenül szükséges a mezőgazdasági termelőktől a végső fogyasztókig létrehozott érték méltányosabb elosztásához, az előző számára tisztességes jövedelmek, az utóbbi számára pedig megfelelő árak biztosítása mellett.

Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, az élelmiszer-ellátási lánc egészében kialakított kapcsolatokat –, tisztességes és versenyképes bevált gyakorlatok keretrendszerének biztosításával – újra ki kell egyenlíteni és átláthatóvá kell tenni.

Ezért felszólítjuk a Bizottságot, hogy szívlelje meg a javaslatokat, amelyek széles körű támogatottságot élveznek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban.

 
  
MPphoto
 

  Astrid Lulling (PPE) . – (DE) Elnök úr, Langen úr biztosított számomra még egy percet, mert ő maga nem lesz jelen. Először is elnézést kérnék az előadótól és a képviselőtársaktól azért, mert csak most érkeztem erre a vitára, de mint tudják, a Parlament Elnöksége ugyanebben az időben ülésezik és jelenleg arról folytat vitát, hogy mi legyen az Elnökök Értekezletének azzal a kiforratlan javaslatával, amely a Bizottság elnökének, Barroso úrnak az Unió helyzetéről holnap tartandó beszéde alatti képviselői részvételre vonatkozott. Remélem, megszabadulunk ettől a kiforratlan javaslattól.

Ami a Bové-jelentést illeti, azt szeretném mondani, hogy jó volt, hogy az Európai Bizottság szorgalmazta, hogy javítsuk az európai élelmiszer-ellátási lánc működésének módját a jelentés alapját képező közleményben. A célnak természetesen annak kell lennie, hogy tisztességesebb részesedést biztosítsunk az agrárágazatnak az ebben a láncban létrehozott hozzáadott értékből. Sajnos ez jelenleg nincs így bizonyos térségekben.

Ugyancsak támogatom az említett helyzetet súlyosbító okokat felsoroló lista kidolgozását, ilyen okok például: a hatalommal való visszaélés, a késedelmes fizetés, a korlátozott piacra jutás és számos egyéb tényező. Ha helyes a diagnózis, akkor a kezelésnek is annak kell lennie. Sajnos a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban tartott szavazásnak nem sikerült kiiktatnia a Bové-jelentésből az összes következetlenséget ebben a tekintetben.

Még mindig az Európai Unióban, és nem a Szovjetunióban élünk – és nem akarunk ilyesmit létrehozni ebben a térségben. Mint köztudott, a Szovjetunió rendszere képtelen volt lakosságának megfelelő élelmezésére és nem tette lehetővé, hogy szabadon fogjanak vállalkozásba. Ezért elutasítom Bové úr összes olyan előírt kezelését, amelyek összeegyeztethetetlenek szociális piacgazdasági rendszerünkkel – ami nem feltétlenül tökéletes, de kétségkívül felsőbbrendű. Hála Istennek, Európában nem kell elbánnunk az imperialista összeesküvések kísértetével.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Lulling asszony, Langen úr nagylelkűségéhez nem fér kétség, de ebben az esetben ön túllépi azt. Langen úr nem ajánlhatott volna fel önnek egy percet, mert nem volt neki.

 
  
MPphoto
 

  Spyros Danellis (S&D) . – (EL) Elnök úr, biztos úr, ha a gazdálkodóknak tisztességes jövedelmekkel kell rendelkezniük, a jelenlegi körülmények között három feltételnek kell teljesülnie: először is elég stabilnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a termelők számára, hogy hosszú távú terveik és befektetéseik legyenek; másodszor tükrözniük kell a termelés értékét és költségét, ahogyan azt a mezőgazdasági termékek és a beáramló termékek szabad piaca diktálja, ahol nincsenek instabilitást és torzított áráttételt okozó exogén torzító tényezők, harmadszor pedig tükrözniük kell a mezőgazdasági termékek értékének tényleges hozzájárulását a fogyasztók által fizetett árhoz.

Ha ennek a három feltételnek teljesülnie kell, más felfogásunk kell legyen a mezőgazdaságról és a közös agrárpolitikáról, és az Európai Unió drasztikus fellépését kell terveznünk a KAP kiegészítésére. Ez a Bové-jelentés célja, amely átfogóan közelíti meg a kérdést – az átláthatóságra, a versenyre és a szerződések végrehajtásakor a hatalommal való visszaélés elleni küzdelemre vonatkozó javaslatokkal, a spekuláció felszámolása, valamint olyan feltételek megteremtése érdekében, amelyek a jelenlegi körülmények között életképes termelést garantálnak a jövőben.

 
  
MPphoto
 

  Christa Klaß (PPE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, annak a kevés élelmiszernek, amit megengedünk magunknak, egészségesnek és jónak kell lennie. Számos jogszabályunk van annak biztosítására, hogy az agrárágazat megfeleljen szigorú előírásainknak. Európa gazdálkodói kiváló minőségű élelmiszert termelnek és biztosítanak. A minőség azonban az árban mutatkozik meg. A gazdálkodóknak fizetett tisztességes jövedelem szerepelt az Európai Unió alapító szerződéseiben, és a mai napig is a közös agrárpolitika egyik legfontosabb célkitűzése. A gazdálkodók azonban a legeslegalacsonyabb árakon – gyakran a termelési költség alatt – kényszerülnek értékesíteni. Ez arcátlanul tisztességtelen, és ez az, amin változtatni akarunk.

A Bové-jelentéssel azonban azt kockáztatjuk, hogy súlyos kárt teszünk a szociális piacgazdaság eredményeiben. A szabályozott piacoknak nincs jövője. A múlt megmutatta ezt nekünk. Mi tehát az ideális megoldás? Nem lehet jó a kereskedők számára, hogy rendszeresen jelentést kell tenniük piaci részesedésükről és értékesítéseikről. Ez csak bürokráciát generál; semmit sem változtat meg. Jobban, szigorúbban kell ellenőriznünk a meglévő szabályozásokat ahhoz, hogy fellépjünk a piaci pozícióval való minden visszaélés ellen. A kereskedőknek a partnereinknek kell lenniük, tehát nem engedhetjük meg, hogy a kereskedést megnehezítő módon megbéklyózzuk őket.

A Bové-jelentés egy jószándékú jelentés, azonban lényeges részeit le kell faragni és a gyakorlatban megvalósíthatóvá kell tenni. Így lehetővé válik, hogy közelebb kerüljünk közös célkitűzésünkhöz: az egészséges élelmiszerhez, amely mindig elérhető, hogy mindenki elégedett lehessen, emellett ésszerű az ára, ami mindenki számára lehetővé teszi a megélhetést. Ez a gazdálkodók, a termelői szervezetek és az iparszövetségek helyzetének javítását is jelenti. A gazdálkodók jobb alkupozícióban lesznek a piacokon, ha megfelelő ajánlatok tétele érdekében egyesíthetik erőiket. Maguknak a gazdálkodóknak fel kell ismerniük, hogy az együttes fellépéssel többet fognak elérni. A kereskedőknek és a termelői csoportoknak közelíteniük kell egymáshoz ebben a tekintetben. Ez valamennyiük számára kedvező helyzetet fog eredményezni.

 
  
MPphoto
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) . – (RO) A gazdálkodók egyik különös problémája a nyereség élelmiszerláncon belüli elosztása, ami befolyásolja, hogy a gazdálkodók megfelelő jövedelmet kapnak-e.

Rengeteg olyan félig önellátó mezőgazdasági üzem van, amely elsősorban saját fogyasztásra termel, és csak nagyon kis mennyiséget visz a piacra. Ennek a gazdálkodási típusnak a főbb jellemzői: a hatékonyság hiánya, az említett mezőgazdasági üzemekben előállított termékek saját fogyasztásának nagy aránya, valamint az agrárágazatban tevékenykedő munkavállalók önfoglalkoztató jogállása. Ilyen körülmények mellett vannak olyan mezőgazdasági üzemek, amelyek nem lesznek képesek a közös agárpolitika nyújtotta támogatás tényleges kihasználására.

Szem előtt tartva, hogy a mezőgazdaság az egyik olyan ágazat, amelyet a legsúlyosabban érintett a gazdasági válság, az Európai Bizottságnak a fenntartható és etikus termelés megvalósítására, valamint a gazdálkodókat a végrehajtott befektetések ellentételezésére ösztönző garanciaintézkedéseket kell előírnia. Ez egyensúlyt teremtene, ezáltal segítené az európai élelmiszer-ellátási lánc működésének javítását.

 
  
MPphoto
 

  Giovanni La Via (PPE) . – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által június 28-án elfogadott, a gazdálkodók igazságos jövedelméről szóló jelentés fontos lépés az európai élelmiszer-ellátási lánc hatékonyabb működésének előmozdítása terén.

Ez a jelentés ezért fontos mozzanat – tekintettel a súlyos válságra, amely egy ideje érinti az agrárágazat különböző részeit, és amely immár vállalatok ezreit taszította nehéz helyzetbe.

Gyors fellépésre van ezért szükség, és a jelentés számos olyan intézkedést terjeszt elő, amelyeket el lehet fogadni annak érdekében, hogy biztosítsuk az árak átláthatóságát és a tisztességes versenyt a piacokon, valamint a vásárlóerővel és a szerződésekkel való visszaélés és a nyersanyagokkal kapcsolatos globális spekuláció felszámolásához szükséges határozott beavatkozást.

Úgy vélem, az ágazat átszervezésre szorul, és a hangsúlyt a gazdálkodókra kell helyezni, akik számára megfelelő szerepet kell biztosítani a mezőgazdasági termékek újfajta piacainak megújításában. Ezen túlmenően ésszerűsíteni kell az élelmiszer-ellátási láncot, az élelmiszerszállítás környezeti hatásának csökkentése, valamint az erőteljes helyi jelleggel bíró termékekre való figyelemfelkeltés és azok forgalmazásának előmozdítása érdekében.

Én személy szerint maximálisan támogatok mindent, amit a Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága jóváhagyott; ami pedig a szavazást illeti, meg fogom szavazni azt is, amiről a bizottság döntött, amint azt egyes képviselőtársaim már előre bejelentettek.

Szeretnék azonban kiemelni két témát, amelyeket a jelentés többek között felvetett. Az első az erőteljes helyi jelleggel bíró termékeket előállító termelők előnyben részesítését célzó versenyszabályozás-felülvizsgálatra vonatkozik.

A második egy arra irányuló felhívás a Bizottsághoz, hogy javasoljon eszközöket a gazdálkodók által irányított élelmiszer-ellátási láncok támogatására és előmozdítására, annak érdekében, hogy csökkenjen a közvetítők száma és a termelők többet profitálhassanak termékeik forgalmazásából.

 
  
MPphoto
 

  Philippe Juvin (PPE) . – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, elméletileg liberális vagyok. A gazdaság kapcsán úgy vélem, hogy a piac és a verseny jó dolog.

Azok számára azonban, akik a tisztelt Házban úgy vélekednek, hogy ugyanazok a régi piaci szabályok alkalmazhatók a mezőgazdaságra, a következőt mondom: meg tudnak-e nevezni bármely más, ilyen jelentőségű gazdasági ágazatot, mint a mezőgazdaság, amelyben ennyire kiszámíthatatlanok és ilyen potenciálisan változóak az árak?

Azt mondják, hogy egyes európai gazdálkodók jövedelme megfeleződött. Ki fogadná itt el, hogy a jövedelme megfeleződjön? Ki állíthatja, hogy ez egy méltóságos és tisztességes helyzet? Ráadásul ezek az árak – ezek az immár őrült árak – mindenkit érintenek. A gazdálkodók számára az emelések lehetőségét, a fogyasztók számára pedig a csökkentések lehetőségét akadályozzák meg.

Nos, igen, az igazi kérdés az árak átláthatóságának kérdése; a munkaerő hozzáadott értékének kérdése. Az én meglátásom szerint, elnök úr, a mezőgazdaság nem egy letűnt korszak iránti nosztalgia érzéséről szól. A mezőgazdaság a jövő garanciája. Európa számára az 500 millió lakosának biztosított rendszeres és garantált ellátás garanciája.

Ki tud itt egyetlen nagy országról a történelem során, amely ne foglalkozott volna az élelmiszerellátásával? Hölgyeim és uraim, azt kell tennünk a mezőgazdaságért, amit a pénzügyi ágazatért tettünk. Meg kell mentenünk – azáltal, hogy átláthatóvá tesszük és biztosítjuk, hogy a költségei egyértelműek legyenek. Európának szüksége van a gazdálkodóira, hölgyeim és uraim. Bové úrnak azt szeretném mondani, hogy övé a szavazatom, és biztos vagyok abban, hogy az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport sok képviselőjének szavazata.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, számomra ennek a saját kezdeményezésű jelentésnek a legfontosabb aspektusa a közvetített politikai jelzés. Ez jelzés az értéklánc felé, hogy a gazdálkodóknak is – és különösen nekik – joguk van ahhoz, hogy munkájukért megfelelő javadalmazást kapjanak. A jelenlegi helyzet tarthatatlan. Amikor azt látjuk, hogy az élelmiszereket potom pénzért, veszteséggel értékesített forgalomépítő, invitáló termékként kihasználva adják el, és a gazdálkodóknak a leszállítást követő három hónap elteltéig nem fizetnek a termékeikért, az egy olyan helyzet, amely köszönő viszonyban sincs a tisztességes versennyel és a tisztességes kereskedelemmel.

Ha a verseny nem működik, akkor a politikusoknak közbe kell lépniük. A politikusoknak kell biztosítaniuk a piaci egyensúlytalanságok kiegyenlítését. Számos intézkedésre van szükségünk, ha a helyzet hosszú távú javulását akarjuk előidézni. Ilyen intézkedés többek között az átlátható árképzés, a termelői csoportok megerősítése, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolása és a garantált fizetési időszakok bevezetése. A rendelkezésünkre álló lehetséges intézkedések igen változatosan. Éljünk velük!

A saját kezdeményezésű jelentés jó és fontos kezdet, ezért igennel fogok szavazni rá.

 
  
MPphoto
 

  Sophie Auconie (PPE) . – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, először is szeretném megdicsérni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, és így Bové úr munkáját.

Az élelmiszerek és a nyersanyagok árának volatilitása jelentős problémákat okoz gazdálkodóink számára. Átlagjövedelmük 2009-ben több mint 12%-kal esett vissza az Európai Unióban, kiugró esetekben a jövedelmek megfeleződtek. Gazdálkodóinknak egyrészt képesnek kell lenniük arra, hogy tisztességes jövedelmet szerezzenek a munkájukból, másrészt pedig arra, hogy a szigorú minőségi előírásoknak megfelelő, a fogyasztók számára elérhető árú élelmiszertermékeket állítsanak elő.

Az előttünk álló három kihívás tehát a következő: biztosítanunk kell, hogy a gazdálkodóknak tisztességes mennyiségeik és áraik legyenek, hogy stabil, biztonságos és mindenekelőtt jövedelmező termelést folytathassanak, és ugyanígy tehessenek jövőbeli jövedelmeiket helyezve kilátásba; a fogyasztók érdekében javítanunk kell az élelmiszerlánc egyensúlyát és az árak átláthatóságát; továbbá biztosítanunk kell, hogy a politika végre a gazdálkodóknak és a fogyasztóknak, ne pedig az említett láncot tovább bonyolító egyéb láncszemeknek kedvezzen.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban végzett munkának köszönhetően Bové úr jelentése kiegyensúlyozott. Javasol néhány megoldást azokra a kihívásokra, amelyeket az imént említettem. Véleményem szerint új formájú piacszabályozás bevezetésére van szükség, amely különösen a lánc különböző láncszemeinek jobb integrálásán alapul.

A termelői szervezetek megerősítése, bizonyos ágazatokban normatív szerződések felajánlása és az önszabályozási kezdeményezések ösztönzése: véleményem szerint ezek megfelelő, feltárandó lehetőségek. Ezeken túlmenően elengedhetetlen a minőségi termékek és a fenntartható termelés előmozdítása; ehhez egy hiteles európai rendszerre, valamint minőségi címkékre és jelölésekre van szükségünk. A mezőgazdasági piacot igenis szabályozni kell, de arányos és intelligens módon.

 
  
MPphoto
 

  Krisztina Morvai (NI) . – (HU) Minden vonatkozásban támogatom José Bové úrnak azt a kiváló jelentését, amelyben végre tisztességes, méltányos jövedelmet követel a gazdáknak. Láttuk azt, hogy mi volt az eredménye annak, hogy kizárólag az úgynevezett szabadpiacra bíztuk a gazdák jövedelmének kérdését. Eljutottunk odáig, hogy mire itt képviselőtársaim közül valaki egy rövid felszólalást elmond, máris megszűnt egy gazdaság Európában. Minden harmadik, negyedik percben egy gazdaság megszűnik a jelenlegi felfogás következtében, ennek összes katasztrofális társadalmi, emberi és környezeti következményével együtt.

Nagyon kérem azokat, akik változatlanul kizárólag a szabadpiacra akarják a gazdák jövedelmét bízni, hogy ezt a tényezőt is vegyék figyelembe, és ismerjék el, hogy szabályozásra igenis szükség van. Három területet szeretnék kiemelni. Az egyik a kiskereskedelmi hálózatok részesedési arányának szabályozása. Erre szükség van. Egyik se nőjön túl a másik rovására, és legyen piaci lehetősége a kis boltok hálózatának, a szövetkezeti üzleteknek, a gazdák értékesítési lehetőségének. Szükséges garantálni a minimális felvásárlási árakat. Igenis a legprofitéhesebb áruházlánc is legyen köteles azt a minimális felvásárlási árat a gazdának kifizetni. Támogatni kell messzemenőkig a gazdák szövetkezeteit. A piacra jutási keretet, az európai uniós piacra jutási keretet jelentősen fel kellene tőkésíteni, és támogatni kell azokat a bolthálózatokat, amelyek a helyben termelt élelmiszernek, a legegészségesebb, friss, helyi élelmiszernek a piacra jutási lehetőségét biztosítják.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE) . – Elnök úr, szeretném megköszönni az előadónak ezt a jelentést. A saját kezdeményezésű jelentések rendszerint ártalmatlan ügyek, és nem kapunk esélyt a kérdések megvitatására, így pozitívnak tartom, hogy vitát folytatunk egy jelenleg igen ellentmondásos és érzékeny témáról: a tisztességes árakról és a gazdálkodók tisztességes jövedelméről.

Maga a tény, hogy van ez a jelentés, azt jelenti, hogy probléma van az élelmiszerpiacon, és hogy igenis szükségünk van politikai fellépésre a kezeléséhez. Aggasztónak tartom, hogy a nyári hónapok során az adott állásponttól történt némi visszalépés, de én természetesen nem lépek vissza a Bové-jelentés támogatásától. Bár vannak aggodalmaim egyes elemeit illetően, a téma egészét támogatom, azaz azt, hogy fellépésre van szükségünk a termelők aggodalmainak kezelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy tisztességes árakat kapjanak.

Egyszerű tény, hogy a termelők árelfogadók: nem ők határozzák meg a termékeikért kapott árat. Megtennék, ha megtehetnék, ha pedig bölcsek lennének, talán nehezen beszerezhetővé tennék az élelmiszereket, mi pedig mindannyian drágán megfizetnénk ezért. Ők azonban nem áralakítók, hanem árelfogadók, és védelemre van szükségük.

Szeretnék válaszolni az ECR képviselőcsoportbeli kollégák néhány észrevételére. Számomra két szó ijesztő, a két szó pedig a mérsékelt szigor. Az az elképzelés, miszerint mérsékelten szigorú szabályozás működik az élelmiszerágazat vagy a bankszektor tekintetében – attól tartok, nem működik. A felügyelet nélküli, mérsékelten szigorú szabályozás megbukik, tehát szabaduljunk meg ettől az elképzeléstől. Ugyanez vonatkozik arra az elképzelésre, miszerint a szabad piac működik. Fel kell tennünk a kérdést: kinek a számára működik? Ahogyan a kollégák mondták, a mezőgazdaság – az élelmiszertermelési lánc – más. Nem olyan, mint bármely más ágazat.

Azoktól, akik azt állítják, hogy a piac azért működik, mert a lehető legalacsonyabb fogyasztói árakat biztosítja, azt kérném, hogy válaszoljanak arra a kérdésre, hogy ez meddig érvényesülhet? És az olcsó élelmiszer megmarad-e hosszú távon? Fellépésre van szükségünk. Néhány kisebb fenntartással támogatom a Bové-jelentést, és remélem, hogy kollégáim hasonlóan tesznek.

 
  
MPphoto
 

  Riikka Manner (ALDE) . – (FI) Elnök úr, biztos úr, először is gratulálni szeretnék az előadónak a kiváló, kiegyensúlyozott jelentéshez.

Számunkra a működő és Európa egészében alkalmazott agárrendszer és élelmiszertermelés nagy horderejű és fontos biztonsági kérdés. Ez nem egy hagyományos kereskedelmi terület, amelyet kitehetünk a piaci erőknek, ahogyan az számtalanszor elhangzott itt. Jelenleg általában a mezőgazdaság jövője a tét.

A fiatal gazdálkodók és más szereplők által a további gazdálkodás érdekében ma végrehajtandó mezőgazdasági beruházásai nagyszabásúak és kiemelkedő jelentőségűek. Annak érdekében, hogy továbbra is legyen bátorságuk a beruházáshoz és a jövőbeli kockázatvállaláshoz, stabil jövedelemszintekre van szükségünk a gazdálkodók számára, az általuk végzett munkáért pedig tisztességes jövedelmekre.

Jelenleg tény, hogy sok esetben a kereskedelem könnyebben tudja diktálni a saját feltételeit. Ez különösen a termelőt teszi próbára. A jelentés említ néhány igen fontos elemet a gazdálkodóknak biztosítandó igazságosabb jövedelemszintekre adott megoldásként, és remélem, hogy a gyakorlatba is átültethetők.

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) Elnök úr, az Európai Bizottság a közleményében megállapítja, hogy elengedhetetlenül fontos fellépni a gazdasági szervezetek körében felmerülő tisztességtelen gyakorlatok felszámolása érdekében az élelmiszer-ellátási lánc egészében. A Bizottság által az említett gyakorlatok elleni küzdelem érdekében javasolt intézkedések azonban a helyes gyakorlat cseréjére, tájékoztató kampányokra és önkéntes megállapodási normák kidolgozására korlátozódnak. Ez a megközelítés alig fog változni, ha egyáltalán változik, és nem fogja felszámolni a rendellenességeket, illetve nem fogja megállítani az európai mezőgazdasági termelők jövedelmének állandóan csökkenő tendenciáját.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a közös agrárpolitika tisztességes jövedelmeket is biztosít a gazdálkodók számára, emellett garantálja, hogy a legkiválóbb minőségű élelmiszerek árai ne legyenek zsarolóak, és hogy a fogyasztók számára stabilak és átláthatóak legyenek. Ez az, amit a jelentés javaslatai felajánlanak, és én maximálisan támogatni fogom őket.

 
  
MPphoto
 

  Derek Vaughan (S&D) . – Elnök úr, a szóban forgó jelentésben felvetett javaslatok közül sokat támogatok. Nem kétséges, hogy a szupermarketláncok arra használják pozíciójukat, hogy megszorongassák a kistermelőket. Egyvalami miatt aggódom, ez pedig a saját márkákat esetlegesen veszélyeztető bármely javaslat.

Az Egyesült Királyságban rengeteg kevésbé tehetős fogyasztó vásárolja ezeket a saját márkákat és tapasztalja, hogy a minőségük gyakran nagyon jó. Emellett – és ezt nemrég saját szememmel láttam a walesi Cross Hands Business Park elnevezésű üzleti parkban – sok olyan élelmiszer-feldolgozó és -csomagoló kisvállalat van, amelyek saját márkákat előállító kis és nagy láncoknak dolgoznak. Ezért, bár nagyon fontos, hogy feltétlenül megtegyünk mindent az élelmiszerellátás biztosítása érdekében, ne tegyünk semmi olyasmit, ami kárt okozna a kevésbé tehetős fogyasztóknak és a kisvállalatoknak.

 
  
MPphoto
 

  Oreste Rossi (EFD) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, támogatjuk ezt a jelentést, amennyiben az a Lega Nord által korábban előterjesztett – különösen az árak átláthatóságára vonatkozó – javaslatokat tartalmazza; az átláthatóság ahhoz kapcsolódik, hogy a gazdálkodók tisztességes árat kapjanak a termékeikért, nulla kilométeres élelmiszer-ellátási láncok jöjjenek létre, és ösztönzést kapjon a helyi termékek sokféleségének és a termékek minőségének fenntartása, javítva ezáltal a helyi gazdaságok fejlődését.

A termék termelési költségének feltüntetése tudatosítaná a fogyasztókban, hogy a végső árat mennyire befolyásolja az, hogy a termék több kézen megy át, és ennek hatására rövid ellátási láncot választanának, így a helyi termelőket részesítenék előnyben.

Az agrárpiaci volatilitás elleni küzdelem érdekében elengedhetetlenül fontos a mezőgazdasági termékek költségár alatti értékesítésének betiltása és az európai piacra belépő termékek ellenőrzésének fokozása, ugyanis sajnos gyakran megtörténik, hogy az európai gazdálkodók betartják az uniós szabályokat, míg a nem uniós gazdálkodók egyáltalán nem követik azokat. Ennek a terhét pedig mindig a mi gazdálkodóink viselik.

 
  
MPphoto
 

  Petru Constantin Luhan (PPE) . – (RO) A gazdasági és pénzügyi válságból való fellendülés támogatása érdekében az élelmiszerlánc lehető leghatékonyabb működésének megvalósítása különösen fontos kérdéssé válik. A polgárok vásárlóerejének fokozatos visszaesésére való tekintettel mielőbbi javításokra van szükség az élelmiszerárak emelkedésének megakadályozása érdekében.

Úgy vélem, az élelmiszeráraknak a nyersanyagár-ingadozásokra való egyenlőtlen reagálása főként az ellátási láncban működő közvetítők számával függ össze.

Támogatom olyan eszközök elfogadását, amelyek célja a rövid ellátási láncok és azon piacok előmozdítása és támogatása, ahol a gazdálkodók eladhatják saját termékeiket. Ez hozzá fog járulni a fogyasztók és a gazdálkodók közötti közvetlen kapcsolat kialakításához, lehetővé téve az utóbbiak számára, hogy nagyobb mértékben részesedjenek a végső ár értékéből, miközben a nagyobb közönség alacsonyabb árakból profitál.

 
  
MPphoto
 

  Luis Manuel Capoulas Santos (S&D) . – (PT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, én is szeretnék csatlakozni azokhoz, akik gratuláltak az előadónak, és azokhoz a képviselőkhöz, akik támogatják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban kialakított álláspontokat, amely bizottság jelentős többséggel fogadta el ezt a jelentést. Én is csak arra szeretném felszólítani a biztos urat, hogy merítsen ihletet néhány tagállam bevált gyakorlataiból; hazám, Portugália nagyon konkrét példáját említeném neki. Az ország a múlt héten fontos és merész intézkedéseket fogadott el ezen a területen: a gazdálkodók kifizetésére 30 napos határidőt állapított meg a romlandó áruk, 60 napos határidőt pedig az emberi fogyasztásra szánt élelmiszertermékek tekintetében. Véleményem szerint ennek előírása a szupermarketek számára európai szinten követhető jó példa, és felhívom a Bizottságot, hogy merítsen ihletet az említett tagállam bevált gyakorlataiból.

 
  
MPphoto
 

  Lara Comi (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a közös agrárpolitika elsődleges célkitűzése mindig is az volt, hogy tisztességes jövedelmeket garantáljon a gazdálkodók számára, és úgy vélem, ragaszkodnunk kellene ehhez az irányvonalhoz.

A Bizottság által indított felülvizsgálatot követően az eredeti alapelv számos ellentmondása napvilágra került, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Gazdálkodóink meg vannak győződve arról, hogy munkájuk gazdasági szempontból alulértékelt. Az ellátási lánc első szakaszából a másodikba kerülésüket, ahol fontos szereplővé váltak, ma már nem tekintjük meghatározó tényezőnek a végső ár rögzítése szempontjából.

Ellenőrizni kell a nyersanyagárak ingadozásait, amelyek csak kárt okoznak a fogyasztónak. Úgy gondolom, hasznos lenne áttekinteni az elemek ellátási láncon belüli mozgásának módját ahhoz, hogy megakadályozzuk az áruk árának emelkedését, ami összeegyeztethetetlen az elvégzett munka szerinti költség tisztességes elosztásával.

Fontos ellenőrizni, hogy egy termék költségében növekszik-e az ellátási lánc első és utolsó fázisa közötti aszimmetria, kárt okozva a fogyasztóknak. Veszélyes lenne a termékeket – a minőségbeli javulást nem tükröző – magasabb árakon forgalomba hozni.

 
  
MPphoto
 

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök úr, ezt a hosszas vitát követően levonhattuk azt a következtetést, hogy többé-kevésbé általános egyetértés van a Bové úr jelentésében felvetett kérdésben, a diagnózissal kapcsolatban. A gazdálkodók munkájának hatékonyabbá tétele érdekében meg kell oldanunk egy problémát, és megfigyeléseink alapján ennek megoldási módjára, a reformok alkalmazási körére vonatkozóan eltérőek a vélemények.

Mindenesetre véleményem szerint egyvalami egyértelmű: az, hogy a közös agrárpolitika (KAP) immár több mint 40 éve létezik, azt bizonyítja, hogy az agrárpiacnak szabályokra van szüksége ahhoz, hogy működhessen. Ezek a szabályok nem akadályozzák meg a piac működését; épp ellenkezőleg, hatékonyabbá teszik azt, és végső soron hozzájárulnak az agrár-élelmiszeripari ágazat végső célkitűzésének megvalósításához, amelyet a Lisszaboni Szerződés egyértelműen meghatároz: a piacok élelmiszertermékekkel való ellátásának biztosítása, és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelők tisztességes életszínvonalának biztosítása.

Ebben az értelemben nem gondolom, hogy a szabályozások bevezetésének mérlegelése szükségképpen a gazdaság tervezését és a termelés tervezését jelenti. A szabályok azonban szükségesek, ahogyan szükségesek az agrár-élelmiszeripari ágazatban is. Elfogadott tény, hogy a megbeszéléseknek talán az agrár-élelmiszeripari lánc egészére kellene koncentrálniuk.

Azzal is tökéletesen tisztában vagyok, hogy bár vannak olyan kérdések, amelyekre kitérhetünk a KAP-reform részeként, az önök által felvetett kérdések némelyikének megválaszolása érdekében, vagy tulajdonképpen talán néhány javaslatuk beépítése érdekében, természetesen együtt kell működnöm a Bizottságon belüli kollégáimmal ennek a kérdésnek az általánosabb kezelése érdekében, különösen azon elemek tekintetében, amelyek szigorúan véve kívül esnek a mezőgazdasági termelés területén.

Erre szükség van, mert bár büszkék lehetünk ma agrár-élelmiszeripari ágazatunkra, agrár-élelmiszeriparunkra, amely az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb ipari ágazat az Európai Unióban, az európai ipari ágazatbeli munkahelyek 13%-át, árbevételének pedig 14%-át adja, van egy mezőgazdasági nyersanyagokat termelő ágazatunk is, amely erős.

Ezt a mezőgazdasági termelés és az agrár-élelmiszeripari ágazat közötti kapcsolatot pontosan azért kell jobban tisztázni, hogy a végeredmény kedvezzen a fogyasztóknak, de a termelőknek is, és hogy a termelés folytatódhasson.

Nem fogok belemenni a felvetett kérdések részleteibe; egyszerűen biztosítani fogom önöket – és a mostanra távozott Köstinger asszonyt – afelől, hogy a KAP-reformról általam előterjesztett javaslatok rövidesen következni fognak, novemberben. Nem vagyok a titoktartás híve: a konzultációs folyamat egyszerűen a maga útját járja. Legyenek azonban továbbra is biztosak afelől, hogy ezek a konzultációk a versenyképes és fenntartható, és emellett Európa egész területén elterjedt európai mezőgazdaság támogatásának irányába mutatnak. Pontosan e cél elérése érdekében kell a mezőgazdaságot nem csak a térsége tekintetében figyelembe venni, hanem az élelmiszerláncon belül is.

Várom az erről a jelentésről tartandó végső szavazást, és biztosíthatom önöket arról, hogy e javaslatok némelyike szerepel a Bizottság által a KAP jövőjéről előterjesztendő javaslatok között.

 
  
  

ELNÖKÖL: Silvana KOCH-MEHRIN
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök asszony, szeretnék felvetni egy napirendi pontot. Vége a nyárnak és mindannyian újra együtt vagyunk itt ősszel, de az ülés elnöksége által elfogadott eljárás még mindig nem tűnik egyértelműnek. Elnök asszony, ön a harmadik elnök, akivel nagy örömmel követhetem ezt az ülést; az ön elődje előtti elnököt értesítettem a „catch the eye” eljárás alatti felszólalási szándékomról. Ez nem az ön személyes hibája, azonban úgy vélem, tisztességesebb lenne, ha korábban meghozható lenne az a döntés, hogy kinek lesz felszólalási lehetősége. Bizottsági ülések folynak a plenáris üléssel párhuzamosan és én a Vidékfejlesztési Bizottság ülésén vettem részt. Nem közölték velem, hogy nyilvánvalóan nem lesz lehetőségem arra, hogy ma felszólaljak. Távoztam arról az ülésről, hogy itt felszólalhassak.

Kérem, szíveskedjenek figyelembe venni, hogy a képviselők nagy segítségnek tartanák, ha tudnák, hogy felszólalhatnak-e vagy sem. Ha ezt tudtam volna, akkor – bármily érdekes is volt a vita – a Vidékfejlesztési Bizottság ülésén maradtam volna és nem töltöttem volna itt az időt várakozással, anélkül, hogy felszólalási lehetőséget kaptam volna. Elnézést kérek, de szeretném ezt tisztázni.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Az ön észrevételei feltétlenül rögzítésre kerülnek az ülés jegyzőkönyvében. Nagy érdeklődés mutatkozott a „catch the eye” eljárásbeli vitában való részvétel iránt, ami természetesen jó és egyben az eljárás lényege. Sajnálom, hogy nem minden felszólalni szándékozó szólalhat fel. Sajnálom, hogy önnek ezúttal nem volt szerencséje és nem volt felszólalási lehetősége. Remélem, hogy legközelebb szerencsésebb lesz.

 
  
MPphoto
 

  José Bové , előadó. – (FR) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, először is örülök az iménti vitánknak, amelyben igen sok képviselő felszólalhatott. Igaz, hogy ezúttal az első ülésnapon inkább túl sokan vagyunk ehhez a vitához, ami éppen azt mutatja, hogy mekkora érdeklődést tanúsít minden képviselőcsoport a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság munkája iránt.

Számomra az a fontos, hogy a megvitatott jelentés, az a szöveg, amely holnap itt, a Parlamentben szavazásra kerül, egy közös szöveg. Ezt sok képviselő megemlítette. Én vagyok az előadó, de ezt a szöveget a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságon belül közösen dolgoztuk ki, és ezt rendkívül fontosnak tartom. Mindenki hozta a saját elképzelését vagy történetét, és együtt alakítottuk ki ezt a javaslatot. Fontosnak érzem ezt hangsúlyozni. Az én nevem jelenik meg ezen a jelentésen, de ez egy közös jelentés, és ezt meg akartam ismételni.

Több felszólaló hangsúlyozta, hogy a gazdálkodók jövedelmét a mezőgazdasági termékeik értékesítésén keresztül kell biztosítani. Éppen ez a mezőgazdaság alapja. A gazdálkodókat a termékeik értékesítéséért fizetik, és – úgyszólván – a gazdálkodók ma nem értékesíthetnek termelési költség alatt, alapvető, elengedhetetlen feltétel, ha továbbra is azt akarjuk, hogy a jövőben legyenek gazdálkodók Európában.

Az agárpolitika lehetővé teszi a mezőgazdasági tevékenység támogatását, fenntartását a különböző régiókban, valamint a hátrányos természeti adottságokhoz vagy a régiókhoz kapcsolódó torzulások leküzdését. Ezért tény, hogy nem lesz közös agrárpolitika, ha a gazdálkodók nem tudnak megélni elsősorban a jövedelmükből. A gazdálkodók azok, akik a leghatározottabban felhívnak erre, és a Parlament csak sikeresen megismételte a kéréseiket.

A második lényeges kérdés, amely számomra egyértelműen kikristályosodott az iménti vitánkból, az az átláthatóság szükségessége az élelmiszerlánc egészében. Valamennyi felszólaló visszatért erre a lényeges kérdésre különböző szinten, különösen a termelőkkel folytatott tárgyalások során a feldolgozó ágazat összefüggésében, vagy a nagykereskedelmi forgalmazási ágazat összefüggésében, amely gyakran – például a gyümölcs- és zöldségágazat esetében – hihetetlen profitot fölöz le. Ma mindez elismert; szükségességéhez már nem fér kétség.

Sok felszólaló a spekuláció kérdésére is hangsúlyosan kitért; én nem fogok visszatérni rá.

Ezért azt mondanám, hogy a holnapi plenáris ülésen tartandó szavazást követően – és úgy vélem, hogy valamennyi felszólalás bebizonyította a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság arra irányuló kollektív akaratát, hogy előterjessze ezt a jelentést és meggyőzze valamennyi képviselőtársunkat –, a szövegről tartott szavazást követően a labda a Bizottság térfelén lesz. Azt szeretném továbbá mondani a biztos úrnak, hogy most önöknek kell fellépniük. Mi kezdeményezünk. Javaslatokat teszünk önöknek.

Természetesen arra számítunk, hogy ezt a munkát most átveszi a Bizottság és a Tanács, mivel egyértelmű, hogy a Parlament egyedül nem lesz képes arra, hogy bármit is tegyen. Együttműködve viszont képesek leszünk egy új közös agrárpolitika kialakítására. Mindenekelőtt képesek leszünk reményt adni az európai gazdálkodóknak.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - A vitát lezárom.

A szavazásra 2010. szeptember 7-én, kedden 12.30-kor kerül sor.

A következő napirendi pont a Bizottság nyilatkozata az iráni emberi jogokról, különösen Szakine Mohammadi-Astiani és Zahra Bahrami ügyében.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Luis Manuel Capoulas Santos (S&D) , írásban. – (PT) Gratulálok az előadónak és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak ahhoz, hogy jelentős többséggel megszavazta ezt a jelentést, valamint a képviselők e kérdés iránti elkötelezettségéhez és ahhoz, hogy prioritásként kezelték. A szélsőséges árvolatilitással jellemzett közelmúltbeli helyzet feltárta a fogyasztói árak és a kistermelőknek fizetett árak közötti egyértelmű aszimmetriát, ily módon bebizonyítva az élelmiszer-ellátási láncon belüli egyértelmű egyenlőtlenségeket.

A tárgyalóerővel való visszaélés különösen a kistermelőket fojtja meg. Ezért felszólítom e Házat, hogy jelentős többséggel igennel szavazzon, hogy az Európai Parlamentnek ez a jelzése megfelelő intézkedések elfogadására ösztönözhesse az Európai Bizottságot és a nemzeti kormányokat. A közelmúltban például a portugál kormány derék módon a szupermarketek számára 30 napos határidőt szabott a gazdálkodóknak romlandó árukért folyósítandó, és 60 napos határidőt az emberi fogyasztásra szánt élelmiszertermékekért folyósítandó fizetésre; a cél az élelmiszerláncon belüli feldolgozók, forgalmazók és termelők közötti szerződéses jogviszonyokon belüli nagyobb egyensúly elérése.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Dušek (S&D) , írásban. – (CS) A tisztességes jövedelem garantálása gazdálkodóink számára a közös agrárpolitika egyik fő célkitűzése. Tisztában vagyunk az élelmiszerpiac problematikus helyzetével. A gazdálkodók hátrányos helyzetben vannak a nagykereskedőkkel és a szupermarketláncokkal való tárgyalások során, és arra kényszerülnek, hogy egyre alacsonyabb vételárat fogadjanak el élelmiszereikért, miközben a polgárok az alapvető élelmiszereket ugyanazon az áron vagy egyre magasabb árakon vásárolják meg. Az értékesítők nyereségességi árrése a gazdálkodótól a vásárlóig 200%-ra növekszik. A jelentés rávilágít számos tisztességtelen szerződéses gyakorlatra, a korlátozott piacra jutásra, valamint a termelők kiskereskedelmi ágazatbeli élelmiszerellátásban való részvétele miatt kivetett díjakra, a késői és késedelmes kifizetésekre, az egyoldalú szerződésmódosításokra és hasonlókra. Az élelmiszerpiaci helyzettel haladéktalanul foglalkozni kell, és jogalkotási keretet kell találni a vételárak és az eladási árak kezelésére. Segítséget nyújtana az élelmiszerláncon belül az árak átláthatósága, ami fokozná a versenyképességet, korlátozná az áringadozásokat, a piaci partnerek körében pedig hozzájárulna a kínálat, a kereslet, az árak és a tárgyalás tudatosításához. Véleményem szerint azonban az egyedüli hatékonyan működő eszköz a termelési költségeket fedező legalacsonyabb árak meghatározása. Ez méltányos jövedelmet garantálna a gazdálkodók számára és korlátozná a veszteséges értékesítéseket. Ez az ár lehetne a termelői szervezetek és az élelmiszerlánc következő szintjén lévő ágazatok közötti tárgyalások keretében meghatározott referenciaár.

 
  
MPphoto
 
 

  Jim Higgins (PPE) , írásban. – Ez a jelentés nem fogja automatikusan helyrehozni azt a helyzetet, amelyben a forgalmazók és a kiskereskedelmi lánc kizsákmányolja a gazdálkodókat mint elsődleges termelőket. A jelentés annyit tesz, hogy rávilágít a tisztességtelen gyakorlatokra, valamint annak szükségességére, hogy a Bizottságnak és a tagállami kormányoknak együttesen kell fellépniük a gazdálkodók termelői ára és a termék bevásárlókosárba érkezésekor felmerülő költsége közötti szakadék áthidalására. Amikor a jelentést a bizottságban megvitattuk, kiemeltem azt a közelmúltbeli, de mára javult helyzetet, hogy a tejtermelők literenként 27 centes költséggel termelték a tejet, míg a termelési költségnél 5 centtel kevesebbet fizettek számukra. A lényeg, hogy a jelentést ne hagyjuk porosodni, hanem reagáljunk az ajánlásaira.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE) , írásban. – (FR) Bové úr saját kezdeményezésű jelentése a gazdálkodói jövedelmek összességében kulcsfontosságú kérdésével foglalkozik. Az élelmiszerárak 1996 óta évi 3,3%-kal emelkedtek, míg a gazdálkodóknak fizetett árak mindössze 2,1%-kal, működési költségeik pedig 3,6%-kal növekedtek.

Európai parlamenti képviselőként maximálisan megértem a francia és az európai gazdálkodók időként leküzdhetetlen nehézségeit. A konkrét ágazati válságokat követően egyszeri alkalommal nyújtott európai támogatás nem javíthatja a gazdálkodók hosszú távú helyzetét. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság ezért döntött úgy, hogy megszövegezi ezt a gazdálkodók jövedelméről szóló jelentést, amelynek az a célja, hogy felhívja az Európai Bizottságot az élelmiszer-ellátási lánc mélyreható elemzésére.

A gyakorlatok homályossága megfékezi a különböző szereplők közötti jelentős feszültségek megoldására tett erőfeszítéseket és a tisztességesebb elosztás érdekében az egyenlőtlenségek kiigazítására tett kísérleteket. A gazdálkodók tulajdonképpen megoldásokat akarnak azokra a következetlenségekre, amelyeket maguk az intézmények észleltek.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE) , írásban. – (RO) A Bové úr által szövegezett jelentés kétségkívül az egyik legérzékenyebb aktuális kérdést érinti. A gazdasági válság különösen súlyosan érintette a gazdálkodói jövedelmeket, és intézkedéseket kell hozni annak segítése érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemek és a vidéki háztartások újra talpra álljanak. Szükség van azonban a korszerűsítésüket támogató intézkedésekre is, ugyanis kizárólag a korszerűsítéssel garantálhatjuk versenyképességüket és ésszerű jövedelemszintjüket. Ezért szeretnék hangot adni saját véleményemnek – közölve, hogy megítélésem szerint a jelentésnek foglalkoznia kellett volna a vidékfejlesztés témájával is, ami az egyik alapvető megoldás az európai mezőgazdaságbeli problémákra, különösen az új tagállamokban.

 

18. Emberi jogok Iránban, különösen Sakineh Mohammadi Astiani és Zahra Bahrami ügye (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Mivel kollégám, Catherine Ashton főképviselő asszony, a Bizottság alelnöke nem tudott eljönni, engedjék meg, hogy vele egyeztetve, a Bizottság nevében a következő nyilatkozatokat tegyem.

Az iráni emberi jogi helyzet komoly aggodalomra ad okot. Catherine Ashton főképviselő/bizottsági alelnök és szolgálatai az utóbbi hónapok során több alkalommal is véleményt nyilvánítottak az ebben az országban elkövetett emberi jogsértésekről.

Ezt önök közül is sokan megtették. Rendkívül fontos, hogy folyamatosan elítéljük az Iránban szomorú módon továbbra is létező embertelen, ősi gyakorlatot.

Az Európai Unió júniusban közzétett nyilatkozata felszólította Iránt a szólásszabadság, a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog tiszteletben tartására, valamint a vallási és etnikai kisebbségek elleni, továbbá a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetésére.

A halálbüntetéssel és a kisebbségi jogokkal számos uniós nyilatkozat foglalkozott az idén. Az Európai Unió Irántól sem kér többet, mint bármely más országtól. Nyilvános közlemények és diplomáciai képviselőink bizalmas intézkedései útján egyszerűen csak arra kérjük a hatóságokat, hogy tegyenek eleget a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, valamint más emberi jogi egyezmények keretében tett kötelezettségvállalásaiknak, valamint hogy tartsák tiszteletben a polgári jogokat.

Kollégám, Catherine Ashton főképviselő/bizottsági alelnök és hivatalos brüsszeli, illetve teheráni képviselői a legnagyobb figyelemmel követik Szakine Mohammadi-Astiani sorsát.

A főképviselő/alelnök július 6-án nyilatkozatot adott ki, amelyben egyértelműen felszólítja az iráni hatóságokat, hogy vizsgálják felül a Mohammadi-Astiani asszony és több más személy ügyében a nemzetközi szabályok súlyos megsértésével kimondott halálos ítéletet; ugyanis ez az ország, sajnos, továbbra is alkalmazza a halálbüntetést.

Diplomáciai csatornákon már megkerestük az iráni hatóságokat ebben az ügyben. A megkövezés oly mértékben barbár szokás, hogy kategorikusan, ismételten, a leghatározottabban el kell ítélnünk egészen addig, amíg végérvényesen meg nem szüntetik ezt a gyakorlatot.

Az Európai Unió közvetlenül is megkereste az iráni kormányt Zahra Bahrami ügyében, akit 2009 decemberében, az ashura ünnep alatti zavargások kapcsán vettek őrizetbe. Az Európai Unió hangsúlyozta, hogy az iráni-holland kettős állampolgár Bahrami asszonynak joga van a tisztességes, nyilvános és átlátható bírósági eljáráshoz. Európai polgárként Bahrami asszony emellett a konzuli és jogsegély szolgáltatások teljes körű igénybevételére is jogosult. A főképviselő az Európai Unió teheráni diplomáciai képviselőivel együttműködésben továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kíséri Bahrami asszony ügyét.

Biztosíthatom önöket, hogy az Európai Unió és tagállamai a kétoldalú kapcsolatok, nyilvános közlemények formájában, illetve a többoldalú kapcsolatok keretében a továbbiakban is, egészen azok megszűnéséig el fogják ítélni az iráni emberi jogsértéseket.

 
  
MPphoto
 

  Roberta Angelilli , a PPE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a kínzás, megkorbácsolás, megkövezés abnormális, barbár és embertelen gyakorlat, a legalapvetőbb emberi jogok igen durva megsértése.

Ezeket az erőszakcselekményeket magának Szakine Mohammadi-Astiani asszonynak a szavai jellemzik a legjobban. Egyik leveléből olvasom a következőket: „Gyakran megesik, hogy este” – írja Szakine –, „elalvás előtt azon gondolkodom, hogyan készülődnek majd, hogy megdobáljanak: hogyan veszik célba az arcomat, a kezemet.” Majd ezt kéri: „Mondjátok el mindenkinek, hogy félek a haláltól; segítsetek, hogy életben maradhassak.”

A Parlamentnek meg kell hallania ezt a kétségbeesett kiáltást. Nem szabad magára hagynunk Szakinet. Zászlónkra kell őt hímeznünk, tegyük őt az iráni emberi jogokért vívott harc lobogójára. A nemzetközi közösségnek követelnie kell, hogy állítsák le ezt a gyorsított eljárással elrendelt kivégzést. Bátran ki kell jelentenünk, hogy készek vagyunk megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat, mivel nem engedhetünk az emberi jogokból, és a hallgatás beleegyezés.

Nekünk, szabadságban élő nőknek és férfiaknak a kivégzés kategorikus elítélésével kell erősítenünk, bátorítanunk az iráni közvéleménynek a rezsimet elutasító részét, amelynek óriási szüksége van támogatásunkra, hajthatatlanságunkra. Ez a rezsim a félelemre, elnyomásra, a szabadságjogok és az alapjogok megsértésére épül, és itt, a tisztelt Házban hangosan, egyértelműen ki kell jelentenünk, hogy valamennyien közösséget vállalunk Szakinevel.

 
  
MPphoto
 

  María Muñiz De Urquiza , az S&D képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök asszony! A házasságtörés, a homoszexualitás és a békés tüntetésen való részvétel Iránban olyan bűncselekménynek számít, amely alapján három emberre iszonyú büntetést szabtak ki. Ezeket nem szabadna bűncselekménynek tekinteni Iránban – ahogy Európában természetesen nem is azok –, mivel Iránt is kötik az emberi jogokat védő nemzetközi megállapodások, amelyek rögzítik, hogy ezek nem bűncselekmények; nem szabad ezek alapján embereket elítélni, továbbá senki sem sújtható ilyen rettenetes büntetésekkel, mint a halálbüntetés, és különösen nem akkor, ha kiskorúakról van szó.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportja ennélfogva először is elítéli, hogy bűncselekménnyel vádolnak embereket pusztán ezért, mert a fenti módon gyakorolták egyéni szabadságjogaikat; továbbá sürgős felhívással Szakine Astiani és Ebrahim Hamidi kivégzésének törlésére, valamint ügyük teljes felülvizsgálatára szólítunk fel. Követeljük a megkövezés betiltását, továbbá hogy Irán ratifikálja az Egyesült Nemzetek Szövetsége által szorgalmazott moratóriumot a halálbüntetésre. Kérjük, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége létesítsen egy, az iráni emberi jogi helyzetet megfigyelő missziót, a Tanács pedig ne csak elítélje ezeket a cselekedeteket, hanem beutazási tilalmat és vagyonzárlatot is rendeljen el azok ellen, akik Iránban lábbal tiporják az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport elítéli azt a következetes elnyomást, amely az emberi jogi aktivistákat és jogvédőket sújtja Iránban, ezért felkérjük a Tanácsot és a Bizottságot, hogy további védintézkedéseket terjesszen elő az emberi jogvédők biztonsága érdekében.

 
  
MPphoto
 

  Marietje Schaake , az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, európaiként nem egyszerűen csak megrendítőnek találjuk az iráni emberi jogi helyzetet; nem csak arról van szó, hogy értékközösségnek tartjuk az EU-t, és hiszünk egy halálbüntetés nélküli világban; arról van szó, hogy ma már nagyon is tisztában vagyunk vele, hogy a számok mögött emberek állnak. Csak 2009-ben legalább 388 embert végeztek ki Iránban. Azért kellett meghalniuk, hogy egy egész nemzedéket visszarettentsenek a szabadság követelésétől; haláluk azonban sokkal több ember lelkébe önt bátorságot.

Az utóbbi hetekben egy holland-iráni állampolgár bebörtönzése kapcsán élénk vita bontakozott ki Hollandiában az iráni emberi jogi helyzetről. Az iráni kormány nem ismeri el a kettős állampolgár holland állampolgárságát. Így aztán nem csak a holland diplomaták nem beszélhettek a szóban forgó hölggyel, hanem ügyvédei sem. A holland kormány a világ minden táján, ügyük körülményeitől függetlenül gondját viseli bebörtönzött állampolgárainak. Alkotmányos kötelezettsége, hogy gondoskodjon állampolgárai jólétéről.

Ez a kérdés minden tagállam számára fontos, Iránnal EU-szinten kellene megtárgyalni, kiemeltebb helyet adva napirendünkön az emberi jogoknak. Ma olyan emberekről – nőkről és egyénekről – van szó, akik számára gyakorlatilag véget ért az élet, bár még életben vannak. Zahra és Szakine nem kivétel, több ezer hasonló, de kevésbé ismert fogoly sínylődik iráni börtönökben, aki úgy érezheti, hogy az ő hangja nem hallatszik el idáig. Az iráni kormánynak fel kellene ismernie, hogy a kemény hangvétel, a haditechnika és a szankciókkal szembeni rendíthetetlenség nem vezeti ki az országot az önként vállalt elszigeteltségből, és a fejlődését sem szolgálja. A nemzetközi közösség tiszteletét inkább azzal vívhatja ki, azáltal válhat hitelessé, hogy állampolgárai jólétéről gondoskodva szerez legitimitást. A jogérvényesülés és a biztonság ugyanazon érem két oldala. Nem élvezhetnek büntetlenséget azok, akik gyerekeket akasztatnak fel, akik következetesen cenzúráznak, akik nemi erőszakot követnek el, és akik nőket köveznek meg.

Iránhoz szólva elevenítsük fel az emberi jogokról folytatott párbeszédet, hogy az EU az eurón és a szankciókon túl is erős jelzést adhasson, és ezen az Irán számára igen érzékeny, számunkra pedig igen alapvető ponton – az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok terén – vonja be az együttműködésbe Iránt, következményeket rendelve a jogsértésekhez.

 
  
MPphoto
 

  Barbara Lochbihler , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony! Már megvitattuk e két nő közelgő kivégzésének hátterét. Ezért most csak azt szeretném röviden megemlíteni, hogy Iránban is létezik egy aktivista mozgalom, amely igyekszik megakadályozni a megkövezéseket, és véget kíván vetni e kegyetlen gyakorlatnak. Akcióik nyomán történt némi elmozdulás.

A korábbi igazságügyi vezető, Sarudi ajatollah 2002-ben, majd 2008-ban ismét rendelettel tiltotta be a megkövezést. Az iráni törvények azonban lehetővé teszik, hogy a bírák saját belátásuk szerint hozzanak ítéletet. Tavaly júniusban az iráni parlament jogi és igazságügyi bizottsága ajánlást terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy helyezzék hatályon kívül a megkövezésről szóló cikket a büntető törvénykönyv felülvizsgálatáig, amelynek parlamenti vitája jelenleg is zajlik. A tervezetet jóváhagyásra az Őrök Tanácsa elé terjesztették. Az Őrök Tanácsa azt vizsgálja, hogy a jogszabály összhangban áll-e az alkotmánnyal és az iszlám elveivel. Ugyan nem jelenthetem ki teljes biztonsággal, de úgy tűnik, a tervezet nem tartalmazza a megkövezést mint büntetési formát. Az Őrök Tanácsa azonban akár újra hatályba is léptetheti a megkövezésről szóló cikket.

Az EU-nak ezért minden tőle telhetőt el kell követnie a megkövezés jogszabályi betiltása érdekében, és fontos ezen a ponton az iráni kormány felelősségérzetére hivatkozni. Szakine Mohammadi-Astiani sorsa továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Nem lehetünk biztosak afelől, hogy végül nem kövezik meg őt. A férje meggyilkolásában való állítólagos bűnrészessége miatt akár fel is akaszthatják. Következésképpen nem csak az ő kivégzésének, hanem valamennyi kivégzésnek a leállítására kell felszólítanunk Iránt. Továbbá kezdeményezni kell ügyének átfogó jogi felülvizsgálatát. Ennek már meg kellett volna kezdődnie, és Ashton bárónő nagyon helyesen éppen erre szólított fel.

 
  
MPphoto
 

  Charles Tannock , az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, a tisztelt Ház ismét az iráni brutális teokrata rezsimről folytat vitát. Az iráni hatóságok könyörtelenül kivégzik a gyermekkorúként bűnt elkövetett fiatalkorúakat és fiatal felnőtteket. A házasságtörő nőket a saria hud úgynevezett szexuális vétségekre vonatkozó szabályai alapján megkövezésre ítélik.

Miközben a világ legtöbb, halálbüntetést érvényben tartó országában felnőtt elkövetőkre és az aljas indítékból elkövetett emberölés bűncselekményére korlátozva alkalmazzák ezt a büntetési formát, addig Iránban a főbenjáró bűncselekményeket igen szélesen értelmezik, ide sorolva többek között a homoszexualitást és a házasságtörést is.

Ma a 18 éves, fajtalankodásért kivégzésre ítélt Ebrahim Hamidi esetét szeretném ismertetni; őt annak ellenére ítélték halálra, hogy vádlója beismerte, hogy hazudott. Támogatói szerint a fiú – aki a cselekmény idején 16 éves volt – nem bántalmazta a másik férfit és nem is homoszexuális, bár ez egyébként mellékes. Ügyvédje, Mohammed Mostafaei ellen elfogatóparancsot adtak ki, ezért jelenleg rejtőzködni kényszerül.

Szólni szeretnék mai vitánk témájáról, Szakine Mohammadi-Astiani esetéről is. Szakine Mohammadi-Astianit házasságtöréssel vádolták meg, majd romlottsággal és erkölcstelenséggel is, azon az alapon, hogy egy külföldi lapban fejkendő nélkül jelent meg – jóllehet, a kép egyértelműen más személyt ábrázol. Mindezt tetézve jelenleg egy állítólagos gyilkosságban való bűnrészességgel is vádolják, amit kényszer hatására vallott be akkor, amikor ügye nemzetközi figyelmet kapott, és az iráni kormányra nyomást gyakoroltak.

Rendíthetetlenül el kell ítélnünk az Iránban uralkodó elborzasztó emberi jogi állapotokat épp úgy, ahogy elítéljük, hogy Irán atomfegyver gyártására alkalmas uránt igyekszik dúsítani, hogy Izrael állam elpusztítására tör, és hogy el akarja fojtani a demokratikus másként gondolkodás minden fajtáját. Emellett a holland-iráni állampolgárságú Bahrami asszony ügyéről is szót kell ejtenünk, akit egy monarchista szervezetben való tagsága miatt tartóztattak le.

Itt, a tisztelt Házban ma este kegyelmet kérünk az iráni elnöktől, de meg kell mondanom, hogy erre nem látok sok reményt.

 
  
MPphoto
 

  Jacky Hénin , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony! Az iráni szabadságjogokkal kapcsolatban óriási tiltakozási hullám van kialakulóban, és komoly aggályok hangzanak el.

Támogatásunkat kínáljuk minden demokratának, aki a jogérvényesülés szónak valami értelmet szeretne adni. Határozottan elítéljük Zahra Bahrami letartóztatását és elítélését. Határozottan elítéljük Szakine Mohammadi-Astiani letartóztatását és megkövezés általi halálra ítélését. Követeljük felmentésüket és szabadon bocsátásukat. Hangsúlyozni kívánjuk azon igényünket, hogy minden tagállam a szekularizmus értékrendjét és alapelveit kövesse, hogy elkerüljük az állam és a vallás keveredését, valamint az erkölcsi bűnök és a bűncselekmények szabadságellenes, elfogadhatatlan összemosását.

Ismételten meg kívánjuk erősíteni, hogy minden országban a halálbüntetés eltörlését szorgalmazzuk, ezért felszólítjuk az iráni igazságügyi hatóságokat, hogy rendeljenek el moratóriumot a halálbüntetésre, hogy egységesen tiltsák be a házasságtörésért való kivégzést, továbbá hogy a nemzetközi joggal összhangban töröljék el a kínzás alkalmazását.

 
  
MPphoto
 

  Francesco Enrico Speroni , az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Én is csatlakozom azokhoz, akik az ellen szólaltak fel, hogy a házasságtörést megkövezéssel, ezzel a barbár gyakorlattal büntessék, és akik az emberi jogok betartását követelik – nem csak Szakine Mohammadi-Astiani, hanem minden, az övéhez hasonló helyzetben lévő nő és férfi esetében.

Szeretném a legutóbbi felszólaló által érintett egyik gondolatot kihangsúlyozni: amit tapasztalunk, az nagyrészt az elfajult gondolkodás, a vallási szélsőségek, az iszlám törvények fundamentalista alkalmazásának eredménye, és egyesek, sajnos, a mi szabad, demokratikus Európánkban is szeretnék ezt bevezetni.

 
  
MPphoto
 

  Erminia Mazzoni (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, meg szeretném köszönni a tisztelt Háznak, hogy szinte egyhangúan megszavazta e fontos téma vitájának előbbre hozatalát.

Ezt a kérést Angelilli asszonnyal együtt terjesztettük elő, és képviselőtársaink nagy számban írták alá abban a reményben, hogy életet menthetünk vele. Szakine számára bármelyik nap az utolsó lehet, így nem engedhetjük meg a további időpazarlást. Ítéletének végrehajtására nem kerülhet sor, mert az elfogadhatatlan lenne.

A kérés azonban még ezen is túlmutat, mivel ennek az asszonynak a sorsa híven tükrözi megannyi iráni nő, férfi és fiatal helyzetét. Szakine Mohammadi-Astiani melletti kiállásunkkal új szakaszt kell kezdenünk az Iránnal való kapcsolataink terén. Az iráni rezsim sérti az alapvető jogokat, lábbal tiporja különösen a nők szabadságjogait, ráadásul a nemzetközi közösség felhívásait is figyelmen kívül hagyja.

A tisztelt Ház már több állásfoglalást is elfogadott e témában, csak a tavalyi évben kettőt hagyott jóvá. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője idén júniusban és júliusban is két közleményt adott ki. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése több határozatot hozott a halálbüntetésre bevezetendő moratóriumról, addig is, amíg eltörlik a halálbüntetést. Gondoljanak csak bele, hogy Irán jelenleg is tagja az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának. Úgy tűnik, az iráni kormány álláspontja a következő: „Ha tárgyalni akartok velünk, el kell fogadnotok olyannak, amilyenek vagyunk” – ám ezt mi nem fogadhatjuk el.

Az emberi jogok előmozdítása az Európai Unió külpolitikájának egyik pillére, és tőlünk is elkötelezett hozzáállást igényel. Az ilyen ügyekben kialakított álláspontunk akár az integrációs folyamatot is veszélyeztetheti. Valamennyi tagállam kormánya megmozdult, és nekünk is melléjük kell állnunk.

Az Olaszországban tüntető fiatal irániak így nyilatkoztak: „Nem hisszük, hogy sok eredményt tudunk elérni; lehet, hogy megmentünk egy életet, de Iránt nem fogjuk megmenteni”. Komoly szankciók érvénybe léptetésével kell megmutatnunk, hogy ez a kiállás csak az első lépés, és hogy elszántan haladunk tovább, minden kapcsolatot megszakítunk Iránnal, akár embargót is bevezetünk.

 
  
MPphoto
 

  Silvia Costa (S&D) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a vitával – amelyen nagyobb látogatottságot reméltem, mivel messze több résztvevőt érdemel – a Parlament csatlakozni igyekszik azok hangjához, akik – Szakine Mohammadi-Astiani fia, Szadzsad felhívását követően – az utóbbi napok során világszerte felszólaltak az ellen, hogy Szakine Mohammadi-Astianit tragikus módon megkövezés általi halálra ítélték, és akik egyben a többi, Iránban rögtönítélő bíróságon halálra ítélt vagy jogtalanul bebörtönzött nőt, például Zahra Bahramit is meg akarják menteni.

Most, a globalizáció korában még nyilvánvalóbb, hogy az emberi jogok elválaszthatatlanok a nők jogaitól. Mikor egy nő belehal a kínzásba vagy halálra kövezik, vele együtt a lelkiismeretünket és a mi szabadságjogainkat is megkövezik.

Állásfoglalásunkban sürgetjük, hogy mind az Európai Unió főképviselője, Catherine Ashton, mind pedig Viviane Reding emberi jogi biztos – két nagy hatalmú nő – haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket az iráni kormánnyal szemben, továbbá nemzetközi fórumokon érje el Szakine halálos ítéletének eltörlését, Zahra szabadon bocsátását, a barbár megkövezés megszüntetését, a halálos ítéletek moratóriumára irányuló erőfeszítések megújítását, valamint az iráni demokratikus ellenzék támogatását.

Mi, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportjának nőtagjai, képviselőtársainkkal együtt holnap este gyertya mellett virrasztunk itt Strasbourgban, az Európai Parlament udvarán. A virrasztás jelszava „Gyertyalánggal Szakine életéért”, és minden képviselőt kérünk a részvételre, hogy ne borulhasson a sötétség leple erre a tragikus, komoly jelképi értékkel bíró ügyre, és hogy az iráni nép, az iráni ellenzék ne maradjon magára.

Az Uniót határozottabb beavatkozásra szólítjuk fel, mert úgy hisszük, az emberi jogok védelme itt és világszerte olyan terület, ahol az Európai Unió hitele és identitása forog kockán.

 
  
MPphoto
 

  Nicole Kiil-Nielsen (Verts/ALE) . – (FR) Elnök asszony, Szakine Mohammadi-Astiani ügye – hiszen nyilvánvalóan ezért gyűltünk ma este egybe – sok európai polgárt mozgósított, és arra is lehetőséget ad, hogy szót ejtsünk sok-sok nő helyzetéről.

Különösen Zahra Bahramira gondolok, aki ugyanilyen helyzetben van. Kivégzés fenyegeti őt egy hasonló körülmények között lefolytatott tárgyalást követően, amelynek során nyomást gyakoroltak rá, több hónapra teljesen elszigetelték, és erőszakkal, kínzással később visszavont vallomásokat csikartak ki belőle. A vád hasonló: szembeszegülés Istennel. Sem jogászt, sem védőügyvédet nem engednek be hozzá.

Azután ott van az imént említett fiatalember, Ebrahim Hamidi esete: ő kiskorú, neki sincs ügyvédje; továbbá megemlítendő Siva Nazar Ahari újságíró, emberi jogi aktivista esete is. Az Amnesty International lelkiismereti fogolynak tekinti őt; olyan ketrecbe zárták, ahol sem a karját, sem a lábát nem tudja mozdítani. Őt is halál fenyegeti.

Úgy gondolom, parlamentünk érdeme, hogy támogatásra mozgósít Mohammadi-Astiani asszony ügyében és a többi ügyben. Követeljük a halálbüntetés eltörlését, moratóriumot követelünk e kivégzések mindegyikére; követeljünk a békés tüntetéseken résztvevők mindegyikének azonnali szabadon bocsátását; és természetesen követeljük a kiskorúak szabadon bocsátását – mert sok kiskorút is halálra ítélnek ebben az országban. Továbbá sürgős felhívásban kérjük, hogy tegyék lehetővé a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága számára a foglyok meglátogatását.

 
  
MPphoto
 

  Oreste Rossi (EFD) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a civil társadalom sok neves tagja, sok politikai vezető, tudós, a civil szervezetek és a katolikus egyház sok képviselője is kiállt Szakine Mohammadi-Astiani, az állítólagos házasságtörésért megkövezés általi halálra ítélt 42 éves iráni anya szabadon bocsátása mellett. E büntetést egy 99 korbácsütést követően kicsikart vallomás alapján szabták ki.

A megkövezés általi halál maga is a kínzás egy válfajának tekinthető, mivel az áldozatot beássák a földbe úgy, hogy csak a feje álljon ki. A megdobálásra alkalmas köveknek éleseknek és hegyeseknek kell lenniük, de nem annyira, hogy azonnal öljenek, mert a haldokló áldozatnak legalább 20 percet kell szenvednie úgy, hogy még öntudatánál van.

Az utóbbi években több száz, különböző életkorú nőt köveztek halálra házasságtörését Iránban, és jelenleg is még legalább 40 bebörtönzött nőre vár ez a sors. Nézetem szerint alapvető és létfontosságú, hogy a Parlament felemelje a szavát ez ellen a barbárság ellen.

 
  
MPphoto
 

  Michèle Striffler (PPE) . – (FR) Elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Kollégám, Dati asszony nevében szólok önökhöz; ő fogalmazta meg az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja nevében ezt az állásfoglalást, de sajnos ma Párizsban rekedt.

Dati asszony két okból kívánta előterjeszteni ezt az állásfoglalást.

Az első ok természetesen az, hogy szerette volna, ha az Európai Parlament is csatlakozik azokhoz a nemzetközi szervezetekhez, kormányokhoz és közszereplőkhöz, akik világszerte kiálltak Szakine Mohammadi-Astiani védelmében, és a megkövezés általi halál eltörlésére szólították fel az iráni hatóságokat.

Egy ilyen intézmény, mint az Európai Parlament, amely mindig az emberi jogok védelmének élvonalában járt, egyszerűen nem hallgathat. Be kell avatkoznia, és határozottan ki kell jelentenie: nem hajlandó elfogadni, hogy Mohammadi-Astiani asszonyt kivégezhetik. Az állásfoglalásban a Parlamentnek azt kell közölnie, hogy nem beavatkozás, ha a közös örökségünket alkotó egyetemes értékekre hívja fel a figyelmet.

Az állásfoglalás második indoka, hogy Dati asszony Mohammadi-Astiani asszony konkrét ügyétől függetlenül is meg akarta mutatni az Európai Parlament határozott elkötelezettségét a nők elleni erőszak valamennyi formájával szembeni küzdelem terén. Úgy adódott, hogy Mohammadi-Astiani asszony akaratán kívül az erőszak áldozatául eső nők jelképévé vált.

Kollégánk, Oomen-Ruijten asszony hívta fel a későbbiekben figyelmünket Zahra Bahrami esetére is; Zahra Bahrami holland állampolgárt letartóztatták Iránban, majd egy televízióban közvetített vallomásra kényszerítették, hogy elismertessék vele az ellene felhozott vádakat. Ezért foglaltuk bele őt is ebbe az állásfoglalásra irányuló indítványba.

Hölgyeim és uraim! Fel kell szólalnunk e két nő nevében, mivel ők a jelen helyzetükben már nem védhetik meg magukat. Dati asszony nevében egyszerűen csak arra kérem önöket, hogy szavazzanak elsöprő többséggel az indítvány mellett, hogy felajánlhassuk támogatásunkat, egyszersmind üzenetet küldhessünk azoknak, akik ilyen büntetéseket szabnak ki.

 
  
MPphoto
 

  Ana Gomes (S&D) . – (PT) Szakine Astiani, Ebrahim Hamidi, Naszrin Szotude, Zahra Bahrami és Mohammad Mostafaei csak néhány kiragadott példa a brutális teheráni rezsim üldözöttei, áldozatai közül. Ha a kiskorú Ebrahim Hamidit vagy a barbár megkövezéssel fenyegetett Szakine Astianit kivégzik, akkor a teheráni hatóságok nem pusztán a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya aláírójaként vállalt kötelezettségeiket szegik meg, hanem olyan gyalázatos bűntettekért is felelőssé válnak, amelyek szégyent hoznak a nagy iráni civilizációra.

Néhány napja egy lisszaboni tüntetésen vettem részt – világszerte számos tiltakozásra került sor Szakine Astiani elítélése ellen, ezek egyikén voltam – abban a reményben, hogy bármily kevés józan ész, együttérzés és emberség maradt is a teheráni hatóságokban, ezeket a hangokat, többek között Lula de Silva brazil elnök hangját csak meghallják.

Elnök asszony! A tisztelt Házban holnap elfogadandó állásfoglalásnak az EU és Irán közötti kapcsolatok szempontjából legfontosabb vonatkozásai egyrészt a szabadságjogok iráni elnyomásáért és megsértéséért felelős személyek európai uniós beutazásának tilalmához, vagyonuk zárolásához, másrészt a Bizottság és a Tanács az iráni demokráciáért és emberi jogokért küzdők hathatós megsegítésére és védelmére kért intézkedéseihez kapcsolódnak. Ennek nem csak a jelenlegi iráni állapotokhoz van köze, hanem mindenekelőtt a mi európai törekvéseinkből következik: védjük az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, amelyek nem csupán európaiak, hanem egyetemesek.

 
  
MPphoto
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) . – (PT) Elnök asszony, Szakine Astiani arca az iráni kivégzéseket, az iráni igazságszolgáltatási eljárások igazságtalanságát, valamint az alapvető jogok megsértését jelképezi. Szeretnék azokhoz csatlakozni, akik a nemzetközi szolidaritási mozgalmak keretében az ítélet eltörlését és Szakine Astiani azonnali szabadon bocsátását követelik; az ő szabadságának követelése a női egyenjogúságért, a szólásszabadságért és a szabad társadalomban való aktív részvétel szabadságáért folytatott harc része.

Határozottan támogatom a hátrányos megkülönböztetés betiltásának ügyét, és különösen támogatom az iráni nők ügyét; hangsúlyozni szeretném, milyen fontos szerepet töltenek be az iráni demokráciáért vívott küzdelemben. Sok iráni nő bátorsága és eltökéltsége ihletet adó, és támogatnunk kell őket az Irán szabadságáért, jövőjéért, a békéért, a szabadságért és az egyenjogúságért vívott harcukban.

 
  
MPphoto
 

  Lena Kolarska-Bobińska (PPE) . – (PL) Elnök asszony! Rendkívül fontos, hogy elítéljük azt, ami jelenleg Iránban folyik, mert ezzel életeket mentünk, és egyben olyan jelzést adunk, amely eljut az ellenzékhez, erőt ad a cselekvéshez. Ki kell állnunk az egyes emberek mellett. Véleményem szerint részletesen meg kell vitatnunk, hogyan léphetünk fel eredményesebben. Különféle állásfoglalásokat jelentünk be, vitákat tartunk, Ashton asszony különböző intézkedéseket tesz, ám ezek válasz nélkül maradnak. Ha azt szeretnénk, hogy a világban ne csak bizonyos értékek védelmezőiként jelenjünk meg, ha gondoskodni akarunk arról, hogy az emberi jogokat ne sértsék meg, ha azt szeretnénk, hogy amit mondunk, az ne csak nemes álláspontként, hanem eredményes fellépésként jelenjék meg, akkor külön vitát kell tartanunk arról, hogy jelenleg milyen intézkedéstípusokban célszerű részt vennünk, és hogyan lehetünk eredményesek.

 
  
MPphoto
 

  Marc Tarabella (S&D) . – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Javaslom, hogy kövezzük meg Iránt. Hogyan fogadhatnánk el, hogy egy emberrel ilyen barbár módon bánjanak el?

Tudják-e, hogy a megkövezés során a férfiakat derékig, a nőket mellkasig ássák be – valószínűleg szemérmességből? Az iszlám büntető törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a hajítóköveket gondosan kell megválasztani. A szabály meghatározza az átlagos méretet. Sem túl nagyok nem lehetnek, nehogy akár egy kő halált okozzon, sem túl kicsik, mert azok már nem nevezhetők kőnek. Továbbá az eljárás kis híján félóráig tart.

Aztán mit kezdjünk Hani Ramadannak, a genfi Iszlám Központ igazgatójának reakciójával, aki arról biztosít bennünket, hogy a megkövezésre ítélteket tilos szidalmazni, és hogy imát mondanak értük, a haláluk után? Micsoda cinizmus!

Mit tehetünk mi itt, Európában az állítólagos bűnöző Mohammadi-Astiani asszonyért? Az európai menedékjog megadását javaslom Mohammadi-Astiani asszony számára. Szerintem ezt eddig még senki nem javasolta – kiegészíthetnénk ezzel az állásfoglalást.

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE) . – (ES) Elnök asszony! Az iráni rezsim által Szakine Mohammadi-Astianira kirótt büntetés egyike annak a sok emberi jogsértésnek, amelyet a Parlamentnek el kell ítélnie.

A fia bejelentése szerint az asszonyt a végéhez közeledő ramadán után kivégezhetik. Nincs tehát sok időnk, továbbá intézkedésünknek elég erősnek, hangsúlyosnak kell lennie ahhoz, hogy az iráni hatóságok az ítélet végre nem hajtásával válaszoljanak rá.

E héten tüntetést tartunk a Parlament előtt, amelyen Astiani asszony szabadon bocsátását követeljük. Minden képviselőt törekvésünk támogatására kérünk, hogy megakadályozzuk, hogy XXI. században ilyen barbár cselekedetet hajtsanak végre. Ez képviselői, állampolgári, de mindenekelőtt emberi kötelességünk. Arra kérem Ashton bárónőt, a Tanácsot és az emberi jogi biztost, hogy erőteljesebben ítéljék el az emberi jogok megsértését, és határozottabban követeljék a nemzetközi megállapodások, egyezmények betartását, továbbá hozzanak meg minden lehetséges politikai intézkedést a nyomás fokozása érdekében, valamint azért, hogy Irán tartsa tiszteletben az emberi jogokat.

 
  
MPphoto
 

  Krisztina Morvai (NI) . – (HU) Több mint 10 éve emberi jogokkal és női jogokkal foglalkozó jogászként, illetőleg összességében több mint 20 éve, több évtizede harcolok a nők elleni erőszak jelensége ellen. Két könyvet is írtam erről a témáról, tehát tévedés ne essék, rendkívüli módon elítélem a nők elleni erőszak minden formáját. Mindazonáltal én valami másra szeretném felhívni Ashton asszonyt, mint a többiek. Én szeretném arra felhívni, hogy jöjjön el Magyarországra, és tisztázzuk végre, hogy itt Európán belül milyen emberi jogi jogsértések vannak. Nincs joguk itt folyamatosan most már az egész napirendet fölborítva – amióta 1 éve én itt vagyok az Európai Parlamentben, nem tudom hányadik alkalommal – az iráni emberi jogi jogsértésekről beszélni, miközben Magyarországon 2006-ban szemeket lőttek ki, hosszú ideig emberek ártatlanul, koncepciós eljárások alatt börtönben voltak, és az Európai Unió az égvilágon semmit nem csinált. Ma Magyarországon az ellenzék egyik vezetője másfél...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Barbara Matera (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Szakine Mohammadi-Astiani védelme az élet védelme, valamint az élethez és az élet fenntartásához való jog védelme.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájában és országaink alkotmányaiban megfogalmazott elvek többek között tartalmazzák az egyéni jogok sérthetetlenségét, és első helyen említik az emberi méltósághoz, valamint az élethez való jog sérthetetlenségét.

Harcunk nem egyetlen, hanem valamennyi emberért folyik, akit a világ bármely részén bármely okból megfosztanak az életétől. Semmilyen indokkal, semmilyen hagyomány, vallás, törvény alapján, semmilyen hatóság nem rendelkezhet az egyén élete felett, nem veheti el tőle az életet.

Szívből jövő, de döntő erejű intézkedéseket kell hozni a halálos ítéleteket engedélyező és végrehajtó, illetve az emberi jogokat súlyosan megsértő országokkal szemben. Európának erőteljes, határozott kiállást kell tanúsítania ebben az ügyben, és diplomáciai, kereskedelmi kapcsolatai keretében kell érvényt szereznie e jogoknak. Nem Szakine lenne az első áldozat. Közöljük velük, hogy ami sok, az sok.

 
  
MPphoto
 

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök asszony! Először is, az Európai Bizottság nevében szeretném megköszönni a Parlamentnek ezt a vitát, az emberi jogok tiszteletben tartása melletti egyértelmű kiállást.

A Bizottság nevében biztosíthatom önöket: minden lehetséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy az iráni hatóságokat tárgyalóasztalhoz ültessük, és hogy diplomáciai megbeszélések keretében tisztázzuk ezeket az ügyeket.

Ashton bárónő nevében arról is biztosíthatom önöket, hogy nem csak nyilvános közlemények formájában teszünk lépéseket; ebben az összefüggésben máris elmondhatom, hogy augusztus 29-én újabb találkozóra kerül sor az EU elnökségének helyi iráni képviselői és az iráni kormány között. A Bizottság és a főképviselő az eredmények eléréséig folytatják a munkát.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom. A szavazásra szerdán 12 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A mai vitára azért van szükség, mert a tisztelt Ház is csatlakozik az iráni kivégzések, és különösen a fiatal Szakine megkövezésének leállítására irányuló nagyszabású nemzetközi erőfeszítéshez. Mégis, ahogy gyakorta megesik, az ilyen viták borotvaélen egyensúlyoznak; alig van idő a kivégzések, illetve az emberi jogok egyéb súlyos megsértésének megakadályozására. Ehelyett át kellene gondolnunk, milyen intézkedésekkel szüntethetnénk meg az emberi jogok megsértésének okát a világon: olyan okokra gondolok mint a diktatúra, a teokrácia, az iszlám radikalizmus és a totalitarizmus. Ami a konkrét iráni esetet illeti, remélem, senki nem táplál olyan illúziókat, hogy intézkedésünk, az Európai Parlament intézkedése az iráni kapcsolatok terén megállhat az általunk megszavazott állásfoglalásoknál, bármennyire igazak is, és bármennyire egyetértünk velük. Tűrhetetlen, hogy a teheráni teokraták és az országot kormányzó fanatikusok ide jöjjenek a Parlamentbe, ahogy néhány hónapja történt, és kioktassanak minket a demokráciáról. Olyan intézkedést hozzunk, amely lendületet az EU-nak, hogy határozottan, egyértelműen és döntő erővel alakítsa Teheránnal a kapcsolatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Gurmai (S&D) , írásban. – Astiani asszonyt fiktív és homályos bűncselekményekkel vádolják. Az igazságügyi eljárás során megkínozták, kényszervallatták. Megfosztották minden jogi garanciától. Ügyvédjét zaklatták a hatóságok. Ez vérlázító eljárás! Először házasságtörésért ítélték el. Hihetetlen, hogy egy ilyen ügy egyáltalán bíróság elé kerülhet! Semmilyen emberi hatalomnak nincs joga behatolni az emberek hálószobájába, ameddig a magánéletük kölcsönös beleegyezésen és szereteten alapszik. Az emberi élet pótolhatatlan; minden élet a maga egyediségében értékes. Óvni, védeni kell, még a bűnügyi eljárás során is. Ezért elfogadhatatlan a halálbüntetés, mint olyan. A halálbüntetés sem erkölcsi, sem vallási alapon nem indokolható. Akik hiszik, hogy „Isten a saját képére teremtette az embert”, azoknak olyan alapon kéne ellenezniük, hogy az embernek nincs joga az isteni hasonlatosságot elpusztítani, nincs joga elvenni a legnagyobb ajándékot: az életet. Nagyon örülök, hogy az európai országok felszólaltak e brutális kivégzés ellen. Astiani asszonyt két napja megkorbácsolták, és a fia attól fél, hogy ramadán után kivégzik. Remélem, nem futunk ki az időből.

 

19. Egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 
 

  Elnök. - A következő napirendi pont az eljárási szabályzat 150. cikke szerinti egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben.

 
  
MPphoto
 

  Rosa Estaràs Ferragut (PPE) . – (ES) Elnök asszony, a Lisszaboni Szerződés 3. cikke értelmében az Európai Unió előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, továbbá a tagállamok közötti szolidaritást. Ez a kohézió – és mindenekelőtt a területi kohézió – éppen ezért az Unió egyik legfontosabb célkitűzése a harmonikus fejlődés, és a regionális különbségek megszüntetése érdekében. A Lisszaboni Szerződés megemlíti a szigeti régiók támogatását is.

Azért szólaltam fel, mert a spanyol kormány bejelentette, hogy csökkenti a Baleár-szigetekre, a Kanári-szigetekre, valamint a Ceuta és Melilla területére közlekedő repülőgépek viteldíjához nyújtott támogatást e szigetek, illetve e területek lakosai esetében. Más szóval, csökkenteni akarják a lakosoknak járó árkedvezményt. A fent említett régiókban lakók számára a légi közlekedés létfontosságú. Ez nem opcionális megoldás, hisz ettől a lehetőségtől függnek, mivel ez az egyetlen kapcsolatteremtési lehetőségük a külvilággal, ezért az árkedvezmény fenntartása biztosítja a fenti régiók számára az esélyegyenlőséget és a verseny lehetőségét.

Arra kérem a Parlamentet, hogy támogassa ebben az esetben is a területi kohéziót, és abban bízom, hogy ennek következtében a spanyol kormány újragondolja a kedvezmények megszüntetésének kérdését.

 
  
MPphoto
 

  Alexander Mirsky (S&D) . – (LV) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, tudjuk, hogy a hazugság helytelen dolog. Tudjuk, hogy ha valaki megígér valamit, és azt nem teljesíti, akkor ez becsapás. Hat évvel ezelőtt, amikor Litvánia európai uniós csatlakozásáról folytak a tárgyalások, a litván kormány megígérte az Unió bővítésért felelős biztosának, hogy megoldja a nem-állampolgárok kérdését. Ez a kérdés a mai napig nem oldódott meg. Litvánia már régóta az Európai Unió tagja, de Európában 300 000 ember, aki Litvániában él, továbbra is státusz nélküli. Számomra úgy tűnik, hogy európai szinten divatba jött a hazudozás. Lehet, hogy tévedek. Ha tévedek, akkor ezt a problémát meg kell oldani. Ez nagyon fontos. Köszönöm a figyelmüket.

 
  
MPphoto
 

  Chris Davies (ALDE) . – Elnök asszony, már több alkalommal megvitattuk a Gázai övezet problémáját, és az Izrael által fenntartott gazdasági blokádot, és az így okozott nyomorúságot is, de nem túl gyakran adódik alkalmunk a Gázával kapcsolatos jó dolgok megünneplésére.

A nyár folyamán az ottani gyerekek két világrekordot is felállítottak. Hétezer gyermek döntötte meg a kosárlabda pattogtatás világrekordját, és hasonló számú gyerek döntötte meg a sárkányeregetés világrekordját. Mindez az ENSZ Segélyezési és Munkaügyi Hivatalának (UNRWA) és az általuk a fiatal gyerekek számára szervezett nyári táborozási programnak köszönhető, amelynek révén a gyerekeknek legalább volt valami elfoglaltságuk az ottani rettenetes körülmények között.

Remélem, hogy a tisztelt Ház gratulálni fog a gyerekeknek az elért eredményeikhez, és emlékezetébe idézi, hogy a gázai lakosság fele 18 év alatti. Ők nem szavaztak senkire. Ők nem felelősek a problémákért, és az ottani régió konfliktusaiért. Csak normális életet szeretnének élni, és szeretnék, ha reményeik és vágyaik lehetnének a jövőt illetően. Szeretnék köszönetet mondani az ENSZ Segélyezési és Munkaügyi Hivatalának és szervezeteinek is, azokkal a palesztinokkal egyetemben, akik mindehhez hozzájárultak, akik lehetővé tették a nyári táborok működését.

 
  
MPphoto
 

  François Alfonsi (Verts/ALE) . – (FR) Elnök asszony, a nemzetközi sajtóban biztató hírek jelentek meg Baszkföldről. A fegyveres konfliktus egyik főszereplője, az ETA, nyilvános kezdeményezést tett a politikai és békés megoldás irányába. Kijelentésükben említést tesznek a katonai akciók befejezéséről, ami jóval több, mint a média által közölt egyszerű tűzszünet, és szó van a nemzetközi megfigyelés bevezetéséről is, amelyben az Európai Uniónak teljes mértékben részt kell vállalnia.

Az Európai Unió már eddig is jelentős mértékben hozzájárult az 1998-as észak-írországi békefolyamat megvalósulásához, majd a konszolidációhoz. Az Európai Uniónak Baszkföldön is vállalnia kell a felelősséget – ami rendkívül nagy – annak érdekében, hogy a mostani, megújult reményeket ne áshassák alá a konzervatívok által állandóan megjelenített előítéletek. Az Európai Parlamentnek biztosítania kell, hogy minden lehetőséget megragadjon a béke továbbterjedésére, végre Baszkföldön is, ami az Európai Unió szívében található.

Elnök asszony, ismét hangsúlyozni szeretném, hogy a baszk konfliktus az Európai Unió szívében zajlik. Nagy veszélyt jelent a demokráciára, ezért az Unió csak nyerhet akkor, ha aktívan tevékenykedik a békés megoldás érdekében.

 
  
MPphoto
 

  Ashley Fox (ECR) . – Elnök asszony, az Európai Unió minden tagállama a megszorítások korát éli. Egész Európában radikálisan csökkentik a közkiadásokat, miközben az adófizetők évről évre rákényszerülnek az Európai Unió egyre növekvő kiadásainak a finanszírozására. Fel kell tenni magunknak a kérdést, hogy ennek a Parlamentnek miért nem az általa képviselt adófizetők védelme és az Európai Unió kiadásainak a csökkentése jelenti a legfőbb prioritást.

Teljesen abszurd az, hogy miközben otthon csökkentik a jogrendre és az oktatásra, és más létfontosságú közszolgáltatásra szánt kiadásokat, ez a fegyelem nem tapasztalható az Unióban. Az állami szektorban dolgozók körül sokak bérét befagyasztották, sőt csökkentették – kíváncsi lennék arra, hogy az ott ülő biztos úr mekkora szolidaritást mutat irántuk. Ha a tagállamok reálértékben 20%-kal csökkentik a kiadásaikat az elkövetkező öt évben, ugyanezt kellene megkövetelnünk az Uniótól is. Ennek a Parlamentnek azt kellene követelnie, hogy a Bizottság is csökkentse a kiadásait, és az el nem költött összeget adja oda a tagállamoknak.

 
  
  

ELNÖKÖL: Dagmar ROTH-BEHRENDT
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) . – (EL) Elnök asszony, az euróövezetben kialakult hitelválság, amelynek következtében hazám, Görögország megállapodást kényszerült kötni a Nemzetközi Valutaalappal, rámutatott az Európai Unió, és ami még ennél is fontosabb, a Lisszaboni Szerződés komoly társadalmi és demokratikus hiányosságaira.

Így tehát, eltekintve a vakmerő szociális puccsintézkedésektől (például Görögországban megszüntették a kollektív szerződéseket), vannak vakmerő politikai tettek is, hisz a megválasztott görög kormány nem képes döntéseket hozni, mivel mindezt lefektették az Európai Unóval és a Nemzetközi Valutaalappal aláírt megállapodásban, hisz az Európai Parlament nem képes határozatot hozni a fenti döntéseknek az elfogadásáról, illetve elutasításáról, és mindezekről elnöki dekrétumok döntenek.

Ugyanakkor arra szerettem volna rámutatni, hogy európai szinten léteznek vakmerő politikai tettek, mivel sem az embereket, sem az Európai Parlamentet nem kérdezték meg arról a finanszírozási mechanizmusról, amit a 122. cikk értelmében hoztak létre ahhoz, hogy Európa országai számára lehetővé tegyék a hitelfelvételt.

Más szóval, intézményi változás zajlott le, amiért arra szeretném kérni az elnök asszonyt, hogy vesse fel ezt a témát, és biztosítsa, hogy ezt a kérdést a nemzetközi megállapodások megkötéséről szóló 218. cikkel összhangban megvitatja az Európai Parlament.

 
  
MPphoto
 

  John Bufton (EFD) . – Elnök asszony, Wales parlamenti képviselőjeként nagy aggodalom töltött el, amikor hallottam Lewandowski biztos úr abbéli tervéről, hogy megszüntetik a brit visszatérítést. Lewandowski úr szerint most már nincs létjogosultsága a visszatérítésnek, mivel jelentősen megváltozott az Unió költségvetése, és a visszatérítés elvesztette az eredeti jogosultságát.

Lewandowski úr, ön tisztességes ügynöknek tekinti saját magát, ezért arra kérem, szíveskedjen nekem megmagyarázni, hogy a britektől miért kérik állandóan azt, hogy fizessenek többet. Hol van itt a tisztesség?

Amint valószínűleg tudják, a brit adófizetők, a Nemzetközi Valutaalap részeként, a végén közel 10 milliárd fonttal járulnak hozzá az euró megsegítéséhez. Ráadásul azt kérik tőlünk, hogy pénzügyileg támogassuk a gazdasági nehézségekkel küzdő Görögországot, Litvániát és Magyarországot. Úgy tűnik, hogy Nagy-Britanniát arra kényszerítik, hogy kb. 23 milliárd angol fontot adjon az euró feltámasztására. És mit még? Mennyivel többet kell még fizetnünk? Az Európai Unió arra kéri a kormányokat, hogy csökkentsék a közkiadásaikat, miközben – természetellenes módon – az Unió költségvetése az elkövetkező időszakban magasabb lesz. Meddig kell még fizetnünk az Unióért és az euróért? A britek számára milyen előnyöket jelent az, hogy részét képezik ennek a valótlan Uniónak?

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Csanád Szegedi (NI) . – (HU) Tisztelt elnök asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon egy héttel ezelőtt ünnepeltük a második bécsi döntés 70. évfordulóját. Ez alapján a döntés alapján került vissza Észak-Erdély Magyarországhoz, és ezzel valamelyest Európa enyhítette az első világháború után bekövetkezett trianoni döntés igazságtalanságát. Ezzel a döntéssel, a második bécsi döntéssel Európa belátta azt, hogy a trianoni diktátum egy rossz diktátum volt. Sajnos a második világháború után Észak-Erdélyt újra elszakították az anyaországtól. A Jobbik bízik abban, hogy 70 év elteltével az Európai Unióban minél hamarabb újra egyesülhet a magyar nemzet határok nélkül. Arra kérem az Európai Parlamentet, hogy legyen nyitott az érmelléki és a székelyföldi területi önrendelkezési törekvéseire. Én három hónapja irodát nyitottam Székelyföldön, hogy testközelből hallgathassam meg a határon túli magyarok panaszait. Én arra kérem a képviselőket, azt tanácsolom, hogy nyissanak minél több helyen, Baszkföldön, Dél-Tirolban...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Mariya Nedelcheva (PPE) . – (FR) Elnök asszony, egy olyan témát szeretnék felvetni, amelyik jelenleg az újságok címoldalán szerepel, nevezetesen a roma közösség integrációját Európában. Holnap vitát tart erről a Bizottság és Tanács. Remélem, hogy eredményes lesz, hogy a Bizottság vállalja a szerepét az európai jogi szabályozás kikényszerítése terén, és hogy a Franciaországból eredő ellentmondás nem eredményez végeláthatatlan, feltüzelt hangnemű populista beszédeket.

A roma népességnek jelenleg nem fanatikus vitákra van szüksége. Olyan valós európai stratégiára van szükségük, amely tartós megoldást javasol az integrációjukra. Mindezt szem előtt tartva az oktatás biztosítására kell összpontosítanunk, fontolóra kell vennünk az olyan, megfelelő képzési tanfolyamok bevezetését, amelyek szerves részét képezik a 2020-as stratégiának, elő kell segítenünk az egészségügyi ellátás biztosítását – ezen belül az orvos-beteg találkozókat, a kezelést, a gyógyszereket, és a családtervezést – és mindenekelőtt olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek célja a roma népesség tartós integrálása a munkaerőpiacra.

Végül, az integráció céljaira kijelölt uniós összegek felhasználása segít a fentiek sikeres megvalósításában. Ezért biztosítanunk kell, hogy a tagállamok bölcsen használják fel azokat.

Ne hagyjuk kiaknázatlanul a probléma megoldására jelenleg kínálkozó lehetőséget, és közelítsünk intelligens módon a roma integráció kérdéséhez.

 
  
MPphoto
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) . – (RO) A schengeni térség a mozgás szabadságát előmozdító egységes terület. Úgy vélem, hogy Románia eleget tesz azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket eddig a vonatkozó értékelések tárgyát képező területek tekintetében meghatároztak. Ezt a helyzetet erősítették meg az eddigi értékelő küldöttségek is, habár az értékelési eljárás a tervek szerint ez év végén fog befejeződni.

Ilyen héttér mellett határozottan hiszek abban, hogy Románia képes hatékonyan, és az ezzel a kérdéssel foglalkozó jelenlegi schengeni tagállamok által tiszteltben tartott normák szerint kezelni a schengeni térség külső határain megjelenő bevándorlók tömegét.

Ugyanakkor azonban ez a helyzet egyáltalán nem áll kapcsolatban az európai polgároknak az Európai Unió területén belüli mozgásával. Következésképpen az európai uniós szintű koordináció céljaként a romák egész Európán belüli helyzetének javulását, és nem a polgárok jogainak a korlátozását kell meghatározni. Azt is elfogadhatatlannak tartom, hogy bármilyen módon összefüggésbe hozzuk egymással a romák ügyét és más kérdéseket, így Románia csatlakozását a schengeni övezethez.

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE) . – (ES) Elnök asszony, el szeretném ítélni a Szahara párti aktivisták marokkói rendőrök általi megverését augusztus 28-án El Aaiún-ban.

Ahogyan az emberi jogok kubai, venezuelai és hondurasi megsértése esetén nagyon helyesen tesszük, úgy kritikával kell illetni Izraelt, Kínát és Marokkót is; ismétlem, eddig ez nem történt meg, és a hitelünk forog kockán, az egész világon és Európában is.

Miközben az alapjogokról beszélünk, európai és baszk polgárként nem hagyhatom figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy az ETA tegnap tűzszünetet jelentett be, de azt a lépést, amit reméltünk, még nem tette meg. Azt akarjuk, hogy a tevékenységük beszüntetése állandó és független harmadik felek által hitelesíthető legyen. Azt akarjuk hallani, hogy az ETA mindörökre lemond az erőszakról, és beismeri az eddig általa okozott károkat.

Euskadi jövője csak a baszk társadalom és demokratikusan megválasztott képviselőinek a kezében van. Azt kérem, hogy mi itt a Parlamentben követeljük meg, hogy az ETA teljesítse a fenti minimumkövetelményeket, és ennek elérése érdekében én a releváns kezdeményezéseken fogok dolgozni.

 
  
MPphoto
 

  Marek Henryk Migalski (ECR) . – (PL) A parlamenti ülésszakok közötti szünetben egy másik emberi jogsértés is történt, amit keleti partnerünk, vagyis Oroszország követett el. Tudomást szereztünk az Ingusföldön és Dagesztánban történt emberrablásokról, és arról, hogy több alkalommal nem engedélyeztek felvonulásokat. Ez történt július 31-én, augusztus 30-án és augusztus 31-én. A letartóztatottak között volt Lev Ponomarev, Szergej Udaltsov, Mihail Sznaider, Andrej Dimitrov, Aleksandr Gudimov és Andrej Pivarov. Augusztus 25-én, a moszkvai U2 koncert alatt, az Amnesty International standját bezárták és lerombolták. Úgy vélem, hogy az ilyen típusú sajnálatos eseményekre minden esetben fel kell hívni a figyelmet az Unió intézményei és a keleti partnereink között folyó megbeszélések során.

 
  
MPphoto
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) . – (PT) Ezen a nyáron még a szezonális munkának sem sikerült csökkentenie a munkanélküliséget: a legutóbbi Eurostat adatok szerint az euróövezetben az átlagos munkanélküliségi ráta az aktív lakosság 10%-a, de az Európai Unió fiataljai esetében ez az adat meghaladja a 20%-ot.

Különösképpen súlyos dolog az, hogy az Európai Bizottság, a Tanács és a nemzeti kormányok nem biztosítanak nagyobb prioritást ennek a problémának, és ragaszkodnak a Stabilitási és Növekedési Paktum korlátozott alkalmazásához, a megszorító intézkedésekkel együtt; ezáltal ők is hozzájárulnak a fiatal generáció jövőjének tönkretételéhez. Egyes országokban, például Franciaországban, intézkedéseket hoznak a roma állampolgárok tömeges kiűzésére, illetve országukba való visszaküldésére; ez rasszizmust és idegengyűlöletet szül állami szinten is. Ezek a hozzáállás elfogadhatatlan, és el kell utasítanunk; azt is világossá teszik, hogy végül is csak a tőke és az áruk szabad mozgása biztosított. Sürgősen szakítani kell az ilyen politikákkal. Az Európai Unió számára alapvető fontosságú, hogy megvédje az emberi jogokat, és jogokat biztosító munkahelyeket hozzon létre.

 
  
MPphoto
 

  José Manuel Fernandes (PPE) . – (PT) Az Európai Unióban sajnálatos módon évente több százezer hektárnyi erdő válik a tűz martalékává. Csak ebben az évben, a Portugáliában leégett terület nagysága meghaladja a 100 000 hektárt. Még az olyan védett területek, mint a Peneda-Gerês sem menekültek meg: csak az előbb említett nemzeti parkban több mint 8 000 hektár égett le.

Ezek a visszatérő természeti katasztrófák elpusztítják a természeti és a kulturális örökséget, helyrehozhatatlan károkat okoznak a biológiai sokféleségben, lerombolják az infrastruktúrát és fokozzák a környezeti problémákat. Az Európai Unió nem invesztál a tüzek megelőzésébe. Ráadásul a fent említett tűzesetek közül nagyon sok az erdőirtás és a vidékpolitika hiányának a következménye. Ezért véleményem szerint eljött az ideje, sürgőssé vált, hogy az Európai Unió elfogadjon egy erdőtűz elleni védelmi stratégiát, és fokozza a vidék számára biztosított támogatási programokat.

 
  
MPphoto
 

  Corina Creţu (S&D) . – (RO) Három hónap telt el azóta, hogy Tőkés László az Európai Parlament egyik alelnöke lett.

Ellentmondásos megválasztása óta, Tőkés úr, sajnálatos módon, megerősítette azoknak a félelmeit, akik figyelmeztettek egy olyan ember megválasztásának a kockázatára, aki az etnikai kritériumokon alapuló szeparatizmus elkötelezett szószólója, és aki gyűlöletet hint el egy olyan területen, ahol az Európai Unió új tagállamai a múlt sérelmeinek begyógyításán és az egységes Európa szellemében történő megbékélés megvalósulásán munkálkodnak.

Új alelnöki pozíciójában Tőkés úr sajnálatos módon megkeményítette szélsőséges és soviniszta üzenetei hangnemét, és egészen addig elment, hogy utcai akciókat kezdeményezzen a Románia egyes területein megvalósítandó etnikai alapú területi autonómia támogatása érdekében. Ez a lépés súlyos támadást jelent az Európai Unió egyik tagállamának integritása ellen.

Ezért, mivel a fenti hozzáállás ellentétes az európai értékekkel és normákkal, azt kérem, hogy bocsássuk vitára, és vonjuk vissza Tőkés László alelnöki megbízatását az Európai Parlamentben.

 
  
MPphoto
 

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE) . – Elnök asszony, amint valószínűleg tudja, a múlt héten befejeződtek a tárgyalások a pénzügyi felülvizsgálati csomagról, amiről a következő parlamenti ülésen tartunk szavazást. Örömmel tudatom, hogy a legvégsőkig védtük azt a javaslatot, miszerint az Európai Központi Bank elnöke az első öt évben automatikusan az Európai Rendszerkockázati Testület elnöke legyen.

Véleményem szerint nagyon fontos ez a reform. Azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank sokkal nagyobb mértékben részt fog venni az európai pénzpiacok és intézmények pénzügyi felügyeletében. Azt is jelenti, hogy Trichet úrnak a periodikus parlamenti meghallgatások során nem csak az árstabilitással, hanem a pénzügyi felügyelettel kapcsolatos kérdésekre is válaszolnia kell.

Liberálisként inkább a reformokban, semmint a forradalomban hiszek. Ennek a reformnak köszönhetően a szokásos ügymenet folytatása sokkal nehezebb lesz a jelenlegi válságot okozó pénzintézetek számára.

 
  
MPphoto
 

  Marisa Matias (GUE/NGL) . – (PT) Néhány nappal ezelőtt a portugáliai Arouca-ban egy cipőgyár összes dolgozóját elbocsátották – ezt a döntést pedig sms-üzenetben közölték, minden további magyarázat nélkül. Azért vetem fel itt ezt az ügyet, mert sajnálatos módon ez kirívó példa a kollektív elbocsátás tilalmának megsértésére Európában. Ellentmond minden európai jogszabálynak, és sérti a jóérzés, a tisztelet és a méltóság legkisebb szikráját is.

A válság kezdete óta 8 millió ember vált munkanélkülivé, és a munkanélküliek teljes létszáma eléri a 25 milliót; közülük hányat fognak elbocsátani a fentihez hasonló szégyenteljes módon? Úgy vélem, hogy sajnos egyre több embert. Az Európai Unió azt állítja, hogy hosszú hagyományokkal rendelkezik a munkavállalók érdekeinek védelme terén. Ennek ellenére a jelenlegi törvények nem hathatósak. Ilyen helyzetben a Bizottság milyen további intézkedéseket hoz? Éppen ezért ilyen lényeges ez a kérdés. Az olyan elbocsátásokra, mint amelyek Arouca-ban történtek, nincs magyarázat. Újításnak számít az sms-ben történő elbocsátás, de nem jó újításnak: bátran állíthatjuk, hogy az egyik legrosszabb újítás.

 
  
MPphoto
 

  Jim Higgins (PPE) . – Elnök úr, az Anglo Irish Bank a vállalati banki tevékenység rothadó hullája. Vakmerősége olyan helyzetet teremtett, hogy 25 milliárd euró összegű mentőcsomagot kapott, vagy legalábbis ezt mondták nekünk. A mostani előrejelzések szerint már 35 milliárd euróról van szó.

A valóság az, hogy az ír kormány ezt nem tudja. Csak találgat. De mi tudjuk, hogy mindez az ír adófizetőknek hetente 210 millió euróba kerül. Azt is tudjuk, hogy ez az év első hat hónapjára 8,2 milliárd eurós veszteséget jelentett, és a helyzet tovább romlik.

Ezen a héten Brüsszelben van az ír pénzügyminiszter, hogy az Európai Uniótól engedélyt kapjon a pénzügyi támogatás folytatására. Arra kérem a Bizottságot és a versenyügyi biztost, hogy a lehető nyersebben mondják azt neki, hogy a bankot fel kell számolni, de nem tíz év alatt, ahogy az ír kormány akarja, hanem két vagy három év alatt. Ilyen túlzást nem engedhetünk meg magunknak.

 
  
MPphoto
 

  María Muñiz De Urquiza (S&D) . – (ES) Elnök asszony, Chilében éppen most 33 bányász van a föld alatt, és várja a kiszabadítását. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének európai parlamenti képviselőcsoportja teljes támogatásáról biztosítja őket, épp úgy, mint az Asturias, El Bierzo, Aragon és Palencia bányáiban és utcáin levő bányászokat, akik az európai szénipar megmentését követelik.

Ez a megmentés az Európai Bizottság kezében van, és amikor a spanyol királyi dekrétum és az európai széntámogatásról szóló szabályozás életképességéről dönt, akkor Spanyolországban 40 000 család megélhetéséről dönt. Ösztönzi vagy gátolja-e majd a bányászati és a tiszta szénégetési technológiákba való befektetést, és ezért dönteni fog Európa sok régiójának a jövőjéről –beleértve a saját régiómat, Asturias-t is –, amelyek az ipar élvonalában állnak, és az egyetlen „őshonos” energiaforrásunkról is.

A Bizottságnak tisztában kell lennie a szén, a bányászat és az ott dolgozók ellen hozott döntés társadalmi, gazdasági, és stratégiai következményeivel.

 
  
MPphoto
 

  Carl Haglund (ALDE) . – (SV) Elnök asszony, tavaly az Európai Parlament Halászati Bizottsága a fővárosban, Conakry-ban történt mészárlásokra való hivatkozással leszavazta a Guineával a halászati partnerségről kötött megállapodás meghosszabbítását. Idén ősszel és augusztusban, Guineában választásokra készültünk. 1958 óta ez az első valóban demokratikus választás. Szerencsére az Európai Unió küldött választási megfigyelőket, és az egyik képviselőtársunk most ott van, és vezeti az egyik olyan műveletet, amelynek célja a választások nyomon követése és demokratikus voltának ellenőrzése.

A világ e részének szüksége van az Európai Unió támogatására. A szomszédos Bissau-Guineában szemtanúi voltunk a kábítószerekkel és más dolgokkal való kereskedelemnek: ezek az áruknak – amelyek Latin-Amerikából származnak – a végső célállomása valójában Európa. A guineai választások annyira problematikusnak bizonyultak, hogy a gyakori választási csalások miatt a második fordulót el kellett halasztani szeptember 19-ére. Fontos, hogy mindezt itt a Parlamentben tudomásul vegyük, és erőfeszítéseinket a nyugat-afrikai helyzet támogatására összpontosítsuk.

 
  
MPphoto
 

  Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) Beszédem a Moldovai Köztársaságban tegnap rendezett népszavazással kapcsolatos, ahol az állampolgároktól azt kérdezték, hogy egyetértenek-e az elnök közvetlen megválasztásával. Ez a változás véget vetett volna a régóta elhúzódó politikai patthelyzetnek Chişinău-ban.

A moldovai kommunisták a népszavazás bojkottjára szólítottak fel. Sajnos, a stratégiájuk sikeresnek bizonyult, mivel az alacsony megjelenési arány miatt a népszavazás érvénytelen volt.

A kommunisták ellenfeleinek, a chişinăui demokrata pártok szövetségének, túl kell élnie ezt a kudarcot, és félre kell tennie a büszkeségét. Úgy vélem, hogy ezt követően segíteniük kell ezt az országot abban, hogy folytassa útját Európába. A novemberi választások fontos politikai próbatételnek bizonyulnak ahhoz, hogy a Moldovai Köztársaság közelebb kerülhessen az Európai Unióhoz.

 
  
MPphoto
 

  Cătălin Sorin Ivan (S&D) . – (RO) Amint hallották, a Moldovai Köztársaság jóval több, mint egy éven át politikai patthelyzetben volt. Ugyanakkor mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy az ország, a rendelkezésére álló rövid időszak alatt, komoly lépéseket tett az Európai Unió felé.

Valójában a tegnapi népszavazás talán véget vethetett volna a politikai patthelyzetnek a Moldovai Köztársaságban, és közelebb hozhatta volna az országot az Európai Unióhoz. De nem ez történt. Ennek ellenére nem gondolom, hogy mindez a kommunisták győzelmét jelenti a Szövetség az Európai Integrációért felett, hanem csak egy kis akadályt a Moldovai Köztársaság Európai Unió felé vezető útján.

Hiszek abban, hogy a Moldovai Köztársaság számára továbbra is biztosítani kell a támogatást és a biztatást, hisz teljes mértékben bizonyította, hogy sorsa Európával közös.

 
  
MPphoto
 

  Metin Kazak (ALDE) . – (BG) Elnök asszony, az 1 200 bulgáriai mozlim testület imámjainak és muftijainak júniusban kezdődő tiltakozása tovább terjed. Szombaton Szófiában a főmufti hivatalát megostromolták a Legfelsőbb Mozlim Tanács elnöke, Nedim Gendzhev által küldött biztonsági erők, akit a bíróság a nép akarata ellenére nevezett ki. Ezek a biztonságiak a szent mozlim ünnep, az Eid al-Fitr előtt több nappal megakadályozták a dolgozókat abban, hogy belépjenek az épületbe. A muftik 213 000 aláírás alapján támogatást élveztek a 2009-es választások szerint legitim vezetői minőségükben, amit a bíróság továbbra sem hajlandó bejegyezni. Ez a nevetséges helyzet rámutat az állam teljes mértékű, az „oszd meg és uralkodj” elvén alapuló beavatkozására a vallási közösségek önrendelkezésébe.

A bulgáriai mozlimok olyan illegális akciók áldozatai, amelyek az állampolgárok gyülekezési és vallásgyakorlási jogának biztosítására képtelen bírói testületek és a kormány hanyagsága miatt sértik a jogállamiságot. Ezért azt kérem, hogy az Európai Bizottság folytasson különleges nyomozást az ügyben.

Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Martin Ehrenhauser (NI) . – (DE) Elnök asszony, röviden az Európai Unió hivatalairól szeretnék beszélni. Ma Bécsben voltam, egy kis papírkötésű, az Unió hivatalairól szóló kiadvány bemutatóján. A könyvvel kapcsolatban végzett kutatásaim feltárták, hogy ha figyelembe vesszük a végrehajtó hivatalokat, a decentralizált hivatalokat, és a Tanács hivatalait, akkor jövőre negyvennél több hivatalunk lesz. Ez nekünk évente 1,7 milliárd euróba fog kerülni, és ebben a titkos második Uniós bürokráciában kb. 7 000 Uniós tisztségviselő fog dolgozni.

Mostanra jól ismerjük a hivatalok elburjánzását és az ebből adódó problémákat. Amire sürgős szükség van, az a megoldás. Könyvemben tizenegy pontból álló tervet fogalmaztam meg arra, hogyan lehetne évente 500 millió eurót megtakarítani az adófizetők pénzéből. Minden állampolgár ingyenesen kaphat egy példányt a könyvemből az internetes oldalamon keresztül.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) A Pozsony Devinska Nova Ves kerületében múlt hétfőn bekövetkezett tragikus esemény, amely nyolc szlovák állampolgár életét követelte, egész Szlovákiát megrendítette és elszomorította. A géppuskatűz következtében meghaltakon kívül további 15 ember szenvedett sérüléseket. Az eddigi nyomozati eredmények szerint a lövöldözés kiváltó oka a rossz szomszédsági viszony volt, amely minden valószínűség szerint annyira feldühített egy labilis embert, hogy elkövette ezt a döbbenetes cselekedetet. E mögött azonban nem állt faji motiváció, mivel a nyolc áldozat közül csak egy volt roma származású.

A hatóságok gyorsan reagáltak, a speciális rendőri egységek beavatkozása megfelelő volt, és a kormány jelenleg figyelemmel kíséri a brutális cselekménnyel kapcsolatos nyomozást, és a kormányzati politika révén támogatja azokat a lépéseket, amelyek az állampolgárok nagyobb biztonságát és jogvédelmét szolgálják. Különös figyelmet szentelnek az úgynevezett nagy kockázatú területeknek és a helyzet átértékelésének. Elnök asszony, csak azt szeretném hozzátenni, hogy a Szlovák Köztársaság egy napos nemzeti gyásszal adózott az áldozatok emlékének.

 
  
MPphoto
 

  Derek Vaughan (S&D) . – Elnök asszony, mivel a tagállamok csökkentik a közkiadásokat, hangsúlyozni szeretném azt a szerepet, amit az Európai Unió játszhat abban, hogy segítsen bennünket a gazdasági fellendülés megvalósításában.

Az Unió számára sok fontos pénzügyi alap áll rendelkezésre, beleértve a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramot, a vidékfejlesztési terv finanszírozását és a Strukturális Alapokat.

Az utóbbi időszak egyik jó példája a fenti alapok jó felhasználására a walesi Port Talbot-ban 107 millió angol fontból létesítendő összekötő út megépítésének a mai napon történő bejelentése. Ebből a finanszírozásból több mint 50 millió angol font az ERFA-ból származik. Ez a fontos projekt a város egy teljesen új területét nyitja meg a jövőbeni megújulás előtt, és elsősorban a Neath Port Talbot County Borough Council-nak és természetesen a Walesi Közgyűlésnek szeretnék ehhez gratulálni.

Biztosítanunk kell, hogy az ilyen finanszírozás 2011-ben, és az új finanszírozási időszakban, vagyis 2013 után is folytatódjon.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök asszony, az energiaellátás biztonsága a 2020-as stratégia nagyon fontos részét képezi. A valóságban e nélkül nehéz elképzelni, hogyan lehet a célkitűzések bármelyikét is megvalósítani.

Nyilvánvaló, hogy az országok abban reménykednek, hogy meg tudják valósítani a programban a megújuló energiákra vonatkozóan szereplő célkitűzéseket, de ha meg is valósítják, akkor is függni fogunk a harmadik országokból jövő ellátástól. Jelenleg a legtöbb ország egyoldalú megállapodásokkal rendelkezik. Eljött az ideje a többoldalú megállapodások megkötésének. Ezt a Lisszaboni szerződés 194. cikke is megfogalmazza.

Szeretném remélni, hogy meg tudunk valósítani egy olyan helyzetet, amiben – ahhoz hasonlóan, ahogyan közös agrár és halászati politikával is rendelkezünk – lesz közös energiapolitikánk is, elsősorban a harmadik országok vonatkozásában, egyrészt az ellátás biztonságának garantálása, másrészt annak biztosítása érdekében, hogy az olyan országok, mint Oroszország, ne élhessenek vissza az előnyös helyzetükkel, mint ahogy azt az elmúlt egy-két évben tették.

 
  
MPphoto
 

  Daciana Octavia Sârbu (S&D) . – (RO) A megfelelő étrend fontos hatással van a fizikai és szellemi fejlődésünkre, és a tartós egészségi állapotunkra.

Az egészségtelen étrend fontos tényező az olyan betegségek kialakulásában, mint a cukorbetegség, a rák, és a szívbetegségek. Ezért fontos, hogy a megfelelő táplálkozással kapcsolatos oktatás ne csak a felnőtteket, hanem elsősorban a gyerekeket célozza meg. Valójában az általános iskolák játszhatnak kulcsfontosságú szerepet az egészséges étkezéssel kapcsolatos oktatásban.

Fel szeretném hívni a figyelmüket, és meg szeretném kondítani a vészharangot a játékok és a gyorséttermi ételek között teremtett összefüggés veszélyei kapcsán.

Mindezt szem előtt tartva biztosítanunk kell, hogy az Európai Bizottság a lehető legsürgősebben szenteljen figyelmet gyermekeink táplálkozási oktatásának és egészségének.

 
  
MPphoto
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) . – (EL) Elnök asszony, mindannyian hangsúlyoztuk az oktatásba és a tudásalapú társadalomba való beruházás fontosságát, és minden lehetséges eszközt megragadtunk arra, hogy ezt meg is tegyük. Ugyanakkor észre kell vennünk, és el kell ítélnünk az összes európai országra jellemző rossz minőségű tankönyveket.

Hadd hozzak egy görögországi példát: Görögországban a tanulóknak a felsőoktatásban való részvételhez felvételi vizsgát kell tenni. A görög kormány által korábban elfogadott felvételi pontszám 10 volt; más szóval, a diákoknak 20-ból 10 pontot kellett elérni ahhoz, hogy felvételt nyerjenek egy felsősoktatási intézménybe.

A görög kormány nemrégiben, teljesen érthetetlen okokból, eltörölte ezt a felvételi pontszámot. Így a diákok akkor is felvételt nyerhetnek egy felsőoktatási intézménybe, ha a 20-ból csak 0,91 pontot szereztek meg. Ha mást nem is, de ezt meg kell változtatni. A felsőoktatás európai szintű támogatása érdekében mindannyinknak el kell ítélni az ilyen változásokat.

 
  
MPphoto
 

  Edit Herczog (S&D) . – (HU) Jó hír, hogy a közép-kelet-európai régió gazdasági helyzete is kedvezőbb értékelést mutat. Ezzel együtt azt látjuk, hogy bár Magyarország gazdasági kilátásai javultak, az ország gazdasági helyzetének nemzetközi megítélése valamelyest romlott. Az elkövetkező hat hónapra ezért a rövidlejáratú kamatlábak csökkenése nem elképzelhető. Ez mintegy másfél millió magyar lakosnak a devizahitelét értékeli le és juttatja el őket odáig, hogy esetleg a kiköltöztetés vár rájuk. Tisztelettel kérjük az európai intézményrendszert, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Magyarország iránti bizalom visszaálljon és a nemzetközi befektetők bizalma megerősítse a magyar forintot. Ez a tél beállta előtt a másfél milliós lakosságnak, aki devizahitellel küzd óriási jelentőséggel bír.

 
  
MPphoto
 

  Evelyn Regner (S&D) . – (DE) Elnök asszony, a La Macarena nem pusztán lendületes tánc, hanem egy kis, Kolumbia szívében található városka neve is, amelyik szomorú hírnévre tett szert. 2009-ben a helyi gazdálkodók a szennyezett vízre panaszkodtak. La Macarena sírásója azt állítja, hogy közel 2 000 névtelen holttestet temetett el.

Az Igazságot Kolumbiának nevű szervezet koordinálásával politikusok és szakszervezeti képviselők küldöttsége vett részt egy La Macarena-ban tartott meghallgatáson. A résztvevők közül sokan több napon keresztül gyalogoltak a dzsungelben azért, hogy elmondhassák a személyes történeteiket azokról a rokonaikról, akiket megerőszakoltak és megfenyegettek, és akik végül eltűntek. Két nappal később a szervezők azt mondták nekünk, hogy halálos fenyegetéseket kaptak. Láttuk a tömegsírokat, amikre olyan fegyveres őrök vigyáznak, akik gyaníthatóan maguk is részt vettek a mészárlásban.

Nincs a világon még egy olyan ország, ahol több ember tűnne el erőszakosan, mint Kolumbia. Az erőszakos cselekmények kilencven százaléka büntetés nélkül marad. Az uniós szabadkereskedelmi megállapodás azonnali megkötése csak megjutalmazná az emberi jogok rendszeres megsértését Kolumbiában.

 
  
MPphoto
 

  Sylvie Guillaume (S&D) . – (FR) Elnök asszony, éppen most folyt le a vita, de én mégis szeretném ismét felhívni a figyelmet Szakine Mohammadi-Astiani helyzetére, akit az iráni kormány halára ítélt, és akit nap mint nap a döbbenetesen barbár megkövezéssel való kivégzés veszélye fenyeget.

A múlt hétvégén további 99 korbácsütésre ítélték azért, mert egy brit újság fedetlen fős fényképet közölt egy nőről. De a fénykép nem őt, hanem egy másik nőt ábrázolt, és az újság bocsánatkérése mit sem változtatott ezen az új ítéleten. Hatalmas szolidaritási mozgalom bontakozott ki Mohammadi-Astiani asszony megmentésére, és a fenti aljas gyakorlatok elítélésére.

Melyik ország az, amelyik a 21. században a büntető törvénykönyvében feketén fehéren leírhatja, hogy milyen méretű kövekkel kell megkövezni az elítélteket ahhoz, hogy meghaljanak? Irán ez az ország.

Csak a nemzetközi politikai közösség bevonásával lehetett megakadályozni a megkövezéseket az elmúlt néhány évben, és csak ez a közösség lesz képes az iráni kormányt megadásra bírni. Politikusként, állampolgárként és emberként az a feladatunk, hogy megakadályozzuk azt, ami nem más, mint gyilkosság. Ezért arra kérem az Európai Uniót, hogy hozzon intézkedéseket Mohammadi-Astiani asszony megmentésére.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - A vitát lezárom.

 

20. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap finanszírozása és működése (rövid ismertetés)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont Portas úr beszámolója a Költségvetési Bizottság nevében az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap finanszírozásáról és működéséről (2010/2072(INI)) (A7-0236/2010).

 
  
MPphoto
 

  Miguel Portas , előadó. – (PT) Elnök asszony! A jelentés, amelyet ismertetek, a foglalkozáspolitikáról és a munkanélküliek védelméről nagyon eltérő véleményt valló csoportok között létrejött megállapodás eredménye. Szeretnék tehát köszönetet mondani az árnyékelőadóknak és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságnak együttműködésükért, hogy olyan megállapodás jöjjön létre, amely hasznos lehet az Európai Unióban történő csoportos elbocsátások áldozatainak.

A megállapodás két előfeltevésre épül: Az első, hogy a válság társadalmi hatásait továbbra is érezni fogjuk egy esetleges gazdasági fellendülés ellenére is, amire egyébként semmi garancia. A csoportos leépítés messze nem a múlté, sajnos, továbbra is kihat országaink társadalmának életére. Ezért az első választás egyszerű: meg akarjuk-e hosszabbítani vagy sem az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap működését 2020-ig, annak az egyetlen eszköznek a működését, amelyet Európa a csoportos leépítésben érintetteknek hozott létre? A jelentés egyértelmű választ ad: Igen, határozott üzenetet kívánunk küldeni a munkanélkülieknek; igen, véleményünk szerint segítséget kell kapniuk átképzéssel és a munka világába történő visszailleszkedést célzó programokkal; igen, úgy gondoljuk, megérdemelnek még egy lehetőséget és, hogy mi, politikusok tartozunk nekik ezzel.

A második előfeltevés, hogy – indulásakor – az alap működésében sok hiba akadt, de a szabályozásában végrehajtott változtatásoknak köszönhetően jelentősen emelkedett az alap támogatásáért folyamodó pályázatok száma. Bár még korai az értékelés, jelezni tudjuk és be tudjuk határolni a fő problémát. A csoportos leépítést követően 12–17 hónap alatt érkeznek meg a források az egyes országokba, időnként még ennél is tovább tart. Alapunknak sürgető szociális igényekre kell reagálnia, de csigalassúsággal működik. A társadalmi következmények azok, amelyek aggasztanak: ugyanis e lassúság miatt sok munkavállalónak semmi haszna sincs az alapból; ezenkívül a lassúság visszaveti a pályázatkészítést azokban a régiókban és országokban, ahol a legnagyobb a szükség.

A kormányok mindaddig nem valósítják meg a pályázatokat, amíg Brüsszelben jóvá nem hagyják azokat, ugyanis ez arra kényszerítené őket, hogy – a finanszírozás nemzeti komponensének felhasználásával – magukhoz ragadják a kezdeményezést egy költségvetési megszorításokkal jellemezhető időszakban. A jelentés éppen ezért egy sor rövid távú intézkedést javasol, amelyekkel a felére csökkenthetők a késések, felveti továbbá, hogy 2013-tól az alap legyen állandó alap.

Elnök úr! Hölgyeim és Uraim! Azok a tagállamok, amelyek már jó ideje a legtöbbet profitálnak az alapból, ellenzik egyszerűsítését. Attól tartanak, hogy a „gyorsítás” miatt több pénzre lesz szükség. Beszéljünk őszinték! Ennek kockázata fennáll, függetlenül attól, hogy gyors-e vagy lassú az alap működése. Az elhúzódó közepes növekedés kockázata fennáll, mivel attól függ, hogyan hatnak a megszorító intézkedések a gazdasági fellendülésre.

Azonban itt ma másról van szó: arról, hogyan viszonyul Európa a csoportos leépítésekhez, arról, feláldozzuk-e a leépítések áldozatait a költségvetési megszorítások oltárán vagy legalább annyira oda tudunk figyelni ezekre az emberekre, mint a pénzügyi rendszerre, amelyet az adóinkból mentettek meg.

A jelentés erkölcsi megfontolásokból született. Abból, hogyan vélekedünk embertársainkról, Európáról. Én olyan Európát szeretnék, amely egyértelműen szociális érzületű.

 
  
MPphoto
 

  Elena Băsescu (PPE) . – (RO) Néhány tényt szeretnék ismertetni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap finanszírozásával és működésével kapcsolatban.

Kilenc tagállam, köztük Románia, amelyet érzékenyebben érint a globalizáció, még nem részesült az alapból. Ennek egyik oka a jogosultsági kritériumok korlátozó jellege. Ebben nem történt változás még a 2009. évi felülvizsgálatot követően sem.

Az EGAA hasznos eszköz, feltéve, hogy rugalmas. Szeretném azonban felhívni a figyelmet, hogy az illetékes román hatóságok továbbra sem alakították ki azt a jogi keretet, amelynek segítségével az EGAA-finanszírozás elérhető lehetne. Mindez akkor, amikor az elmúlt két évben a munkanélküliség folyamatosan nőtt Romániában, ahol az idén nyáron a legtöbb átszervezést jelentették be az egész EU-ban.

Meggyőződésem, hogy az EGAA és a strukturális és előcsatlakozási alapok jobb hasznosítása tompíthatná a gazdasági válság hatását Romániában.

 
  
MPphoto
 

  Catherine Stihler (S&D) . – Köszönöm, elnök asszony, hogy lehetőséget kaptam egy rövid hozzászólásra. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alapvető fontosságú, és támogatást és védelmet érdemel. Az önhibájukon kívül munkanélkülivé válóknak segítségre van szükségük.

Nemrégiben egy választóm keresett meg, aki konkrétan az alap iránt érdeklődött, és sokat elárul az új brit kormányról, hogy a konzervatív-liberális kormány az alap megszüntetését sürgeti. Ez nemtörődöm hozzáállás egy olyan alaphoz, amely tényleges segítséget nyújt a munkavállalóknak. Remélem, változtatnak rajta, átgondolják álláspontjukat. Alapvető fontosságú, hogy segítséget és védelmet nyújtsunk és, ahol szükséges, módosításokat végezzünk el.

A magam részéről támogatom az alapot. Szeretném, ha védelmet és támogatást kapna, mint ahogyan azt is, hogy a lehető legjobban használják fel.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök asszony, először is szeretném megköszönni Portas úr munkáját. Mivel választókörzetemben két olyan terület is van, amely az Európai Globalizációs Alaptól kapott támogatást, elmondhatom, hogy összességében ez rendkívül kedvező fejlemény. A Bizottság volt szíves meglátogatni bennünket és bemutatni az alapot a Waterford Crystal munkásainak. Egyikük azt mondta, ez ajándék volt az Európai Uniótól. Valóban annak szánták.

Azonban az alap felhasználása valamelyest alulmúlta az emberek várakozásait. Ez, részben, az állami hivataloknak tulajdonítható, az egyiket, a FÁS-t, jól ismeri a Bizottság, mivel állt már a Bizottság előtt források jogosulatlan felhasználása miatt. Ezzel csökkent hitelük a munkások szemében.

De hajlunk rá, hogy túlságosan is rugalmasak legyünk, különösen, amikor új vállalkozásokról vagy a támogatás folyósításáig tartó időről van szó. A kezdő időpont a pályázat kelte, ekkor kellene odaítélni a finanszírozást. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell. Remélem, rugalmasabbakká tehetők a dolgok.

 
  
MPphoto
 

  Frédéric Daerden (S&D) . – (FR) Elnök asszony! Hölgyeim és Uraim! A Foglalkoztatási és Szociális Bizottságban és a Költségvetési Biztosságban folyó vita kiforrott, jól átgondolt jelentéstervezetet alapozott meg.

Örömmel üdvözlöm mindazt, amivel hozzájárul az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap jövőjéről folytatott vitához. Foglalkozik, például, azzal, hogy a szociális partnereknek részt kell venniük a pályázati dokumentáció összeállításában, továbbá, hogy figyelmet kell szentelni azon kkv-k integrációjára, amelyek alvállalkozókként működnek azokon a nagy telephelyeken, ahol a leépítésekre sor kerül.

Ezenkívül úgy vélem, hogy egy saját folyósítási és kötelezettségvállalási előirányzatokkal rendelkező, független alap lehetőségét érdemes lenne komolyan fontolóra venni a jövővel kapcsolatban. Mindössze arról van szó, hogy egy szociális érzületű Európának, amelyet olyan nagyon szeretnénk megteremteni, elegendő forrást biztosítunk.

Vannak, akik hallani sem akarnak róla, ezért részenkénti szavazást kértek, hogy törölni lehessen ezt a szakaszt. Kárára válna a vitának, ha a jelentésből kimaradna, hogyan lehetne javítani az alapokból történő finanszírozáson. Hölgyeim és Uraim! Azon szándékukra apellálok tehát, hogy úgy kívánják tovább tökéletesíteni ezt az eszközt, hogy nem utasítanak vissza semmilyen lehetőséget anélkül, hogy átgondolták volna. Kérem, szavazzák meg a teljes 16. bekezdést ebben a kérdésben!

 
  
MPphoto
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) . – (PT) Elnök asszony, három további kérdést szeretnék kiemelni. Az első azok a prevenciós intézkedések, amelyeket azért kell megtenni, hogy ne vonuljanak ki a multinacionális vállalatok, hogy csökkentsük a munkanélküliséget és növeljük a jogosultságokat biztosító foglalkoztatottságot. A második az alap felhasználásával kapcsolatos, amelynek sohasem szabad ürügyül szolgálnia a vállalati átszervezések vagy a multinacionális vállalatok kivonulása miatti leépítésekhez, azokat elfedni, elősegíteni. A harmadik, hogy az EU társfinanszírozását 65%-ról legalább 80%-ra kell emelni annak érdekében, hogy a legnagyobb pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok is részesülhessenek belőle, hogy a legnagyobb szükséget szenvedők gyors és hatékony támogatáshoz jussanak, amire mindeddig nem került sor, és most sem ez a helyzet.

 
  
MPphoto
 

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, először is, a Bizottság nevében szeretnék gratulálni Portas előadó úrnak a kitűnő munkáért, amelyet e teljes körű jelentés elkészítésekor végzett, továbbá, hogy együttműködött a véleményezéssel megbízott többi bizottság előadóival.

A jelentés rendkívül jól időzített, mivel könnyen beépíthető a Bizottság jelenlegi munkájába, amellyel két határidőt is teljesíteni akar. Először is, az úgynevezett krízisderogáció, amelynek segítségével az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) támogatást nyújt a globális pénzügyi és gazdasági válság miatt munkanélkülivé vált munkavállalóknak és 65%-os társfinanszírozást tud nyújtani, 2011 végén lejár. Meg kell vizsgálnunk, meg kell-e hosszabbítani a derogációt vagy vissza kell-e térni az 50%-os társfinanszírozási arányhoz a kereskedelemhez kapcsolódó leépítések esetében.

A második határidő 2013 vége, azaz amikor az EGAA-szabályozást felül kell vizsgálni. E vonatkozásban, a kulcskérdések egyike, amelyről döntenünk szükséges, hogy be kell-e építeni az alapot a következő többéves pénzügyi keretbe.

Örömmel jegyezzük meg, hogy Portas úr jelentése alátámasztja az alap létrehozásának indokait, továbbá, hogy kiemeli az eszköz megőrzésének szükségességét. A jelentés felveti, hogy egy állandó eszköz tulajdonképpen egy jövőbeli lehetőség, és felhívja a Bizottságot, hogy ezek mentén tegyen javaslatot.

Portas úr felveti, hogy a 2011-re tervezett félidős értékelést érdemes lenne előre hozni és 2011. június 30-ra elvégezni. Ez – a módosított EGAA-szabályozás miatt – problémás, mivel a módosított szabályozás elfogadását követően jóváhagyott első esetekre vonatkozó jelentések csak 2011. november elejére készülnek el. Természetesen rendelkezésre áll egy előző jelentés, amelynek segítségével felülvizsgálhatjuk a szabályozás azon előírásait, amelyek módosítására még nem került sor, például az alap hatáskörébe tartozó intézkedések sikerességét, ezen intézkedések összehasonlítását, a szociális partnerekkel történő egyeztetés folyamatát és az alap hatását a kedvezményezettekre.

A jelentés megjegyzi, hogy a végrehajtás eddig meglehetősen szerény volt. Pénzügyi hozzájárulást eddig mindössze 27 esetben hagytak jóvá, és nagyon kevés ágazat képviselteti magát. Kilenc tagállam még nem is pályázott. A rendelkezésre álló 1,5 milliárd euróból mindössze 80 milliót használtak fel. Az első 11 kérelem esetében a Bizottság a jóváhagyott összeg csaknem 40%-ának visszatérítését kérte.

Szeretném kiemelni, hogy – a jelentéssel összhangban – ezek az adatok kizárólag az eredeti szabályozás feltételei szerint jóváhagyott pályázatokra vonatkoznak, továbbá, amint a jelentés jogosan meg is jegyzi, a szabályozás módosítása az alapból történő támogatás iránti kérelmek számának növekedését eredményezte a megcélzott munkavállalókat és a keretet illetően is.

A jelentés jogosan szólít fel, különösen a leépítések időpontja és az alapból történő hozzájárulások folyósítása között eltelt idő csökkentésére vonatkozó előrelépések szükségességére. A Bizottság határozott szándéka e folyamatok felgyorsítása és egyszerűsítése, azonban az előrelépéshez nagyobb szervezettségre lesz szükség minden érdekelt, azaz a Bizottság, a tagállamok és a költségvetési hatóság részéről.

A Bizottság és a Parlament szorosabb együttműködése különösen az ütemezési kérdésekben segíthet csökkenteni ezeket a késéseket. A tagállamokat ösztönözni kell, hogy a kérelmeket a leépítések bejelentését követően azonnal nyújtsák be. A Bizottságnak, a maga részéről, több információval és tanáccsal kellene szolgálnia a tagállamoknak, továbbá három-négyhónapos határidőt kellene szabnia saját értékelése elkészítéséhez.

Tudomásul vesszük a kérést, hogy készüljön javaslat a krízisderogáció meghosszabbítására a többéves pénzügyi keret végéig. Egyetértek azzal, hogy a 2013-at követő időszak vonatkozásában az EGAA-t meg kell vizsgálni a következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos viták összefüggésében, továbbá, hogy egy állandó alap létrehozása megfontolandó lehetőség.

A jelentés tele van ötletekkel és javaslatokkal, hasznos észrevételekkel szolgál az új szabályozás kialakításához. A Bizottság ütemtervet készített a tagállamokkal és más érintettekkel folytatandó konzultációs megbeszélésekre. Biztos vagyok benne, hogy az előadó és a többi európai parlamenti képviselő is hozzájárul ezekhez a konzultációkhoz, mivel a cél, hogy az alap – az elbocsátott munkavállalók iránti európai szolidaritás meglétét bizonyító eszközként – jobban és hatékonyabban működjék a jövőben.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - A vitát lezárom.

A szavazásra 2010. szeptember 7-én, kedden 12.30-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Támogatom az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) finanszírozásáról és működéséről készült jelentést, mivel teljes mértékben egyetértek az előadó által képviselt állásponttal, hogy az alap legyen gyorsabban mobilizálható. Az EGAA-t azért hozták létre, hogy ellensúlyozza a globalizációnak a csoportos elbocsátással érintett munkavállalókra gyakorolt hatását, és személyre szabott, az elbocsátott munkavállalókat a munkaerőpiacra visszaintegráló programokkal segítsen új munkahelyet találni. Az EGAA 500 millió eurós éves költségvetéssel működik, amelyet a tagállamok sohasem használtak ki teljesen. Jelenleg 12–17 hónap telik el a csoportos leépítés után, amíg a kérelmező tagállam megkapja az EGAA-forrásokat. Az előadónak a folyamat egyszerűbbé és rugalmasabbá tételére irányuló javaslatai alapján a felére csökkenhetne az EGAA mobilizálásához szükséges idő. Hogy reagálni lehessen a gazdasági és pénzügyi válság miatt emelkedő munkanélküliségre, alapvető fontosságú, hogy az EGAA állandó támogatási eszköz legyen, amely valóban rugalmas és célzott. Ez az egyedüli módja annak, ahogyan az EGAA elősegítse az új, fenntartható, magas színvonalú munkához szükséges képességek megszerzését, ezzel is támogatva az EU versenyképességét egy globalizációs környezetben.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni Collino (PPE) , írásban. – (IT) A globalizáció nagy lehetőség nekünk és gyermekeinknek, ugyanakkor meg is rémít bennünket, hiszen olyan vagyonelosztási mintákat alakít ki, amelyeket nehéz ellenőrizni és korrektül kezelni.

Ha átlépjük a határokat és identitásunkat kockáztatjuk, stabilabb kultúrákat kell felépítenünk, ahol egymás kölcsönös tisztelete és őszinte megértése továbbra is zavartalanul bontakozhat ki. Az első, amit meg kell értenünk, azoknak a családoknak az érdekei, akiknek jövedelme – a nehéz gazdasági körülmények miatt – egyik napról a másikra megszűnt.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak e családoknak kell megoldást jelentenie, ugyanakkor az Unió jövőbeli gazdasági fejlődésének is hatékony eszközéül is kell szolgálnia. A gazdasági válság kellős közepén nem engedhetjük meg, hogy a végrehajtási intézkedések túlságosan rugalmatlanok legyenek, mivel ez elkerülhetetlenül állampolgárainkat, nem politikáinkat sértené.

Magának a ténynek, hogy továbbra is magas a „bedöglött” projektek száma, azoké, amelyeket benyújtottak ugyan, de amelyeket mindeddig nem valósítottak meg, el kellene gondolkodtatnia bennünket, mennyire elegendőek programjaink és állandó alapjaink önmagukban, és komolyan át kellene gondolnunk, milyen értéket jelentene, ha az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot a foglalkoztatottság területén beavatkozni tudó állandó eszközként az Európai Szociális Alaphoz rendelnénk.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Grech (S&D), írásban. Az EMGA szükséges ahhoz, hogy gátat szabjunk annak a folyamatnak, amelynek során az uniós polgárok a globalizáció és a pénzügyi válság miatt elveszítik állásukat. Egyetértek továbbá azzal, hogy jelenlegi formájában az Alapnak még sokat kell javulnia. Bár létrehozása óta fejlődés történt a pályázati eljárás felgyorsítása és egyszerűsítése irányában, véleményem szerint a pénzügyi válság súlyossága többet kíván meg tőlünk az Alap működésének optimalizálása, és ezáltal a létrehozását indokoló célok elérése érdekében. Akiknek valóban szükségük van e forrásokra, időben hozzá kell jutniuk ezekhez, így minimalizálva a tartós munkanélküliség számos negatív hatását. Ezért arra sürgetem a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a pályázati eljárás azonnal megkezdődhessen, mihelyt bejelentik a létszámcsökkentésre vonatkozó terveket, szemben a jelenlegi helyzettel, ahol ez csak a tervek életbe lépésével történhet meg. Szeretnék ugyanakkor részletesebb információkat kapni a program végrehajtásáról, különösen annak hosszú távú hatásairól. A program a priori az alap előnyeit mutatja a költségekkel szemben, ezért támogatom az EMGA független alappá történő átalakítására vonatkozó javaslatot, amelynek értelmében az új többéves pénzügyi kereten belül saját kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatokkal rendelkezne.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Stavrakakis (S&D) , írásban. – (EL) Elnök úr, hölgyeim és uraim, azzal szeretném kezdeni, hogy elismerésemet fejezem ki az előadónak, Miguel Portas úrnak a jelentésért és Pervenche Berès asszonynak a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében nyújtott jelentős hozzájárulásáért. A folytatódó gazdasági válság és meglehetősen kellemetlen következményei az EGAA-nak mint az EU szociálpolitikai eszközének hozzáadott értékét még inkább kiemelik. A célzott pénzügyi támogatás, amelyet az átképző és visszaintegráló programok révén nyújt a csoportos leépítéssel érintett munkavállalóknak, különösen fontos. Ezért szükséges, ahogy a jelentés is megállapítja, hogy az EGAA hatályát kiterjesztő változtatásokat, amelyeket 2009-ben vezettek be, és amelyek 2011-ben járnak le, 2013-ig megőrizzük. Ne feledjük, hogy e változtatások segítségével fejezhettünk ki valódi szolidaritást a globális pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott munkavállalókkal. Azonban el kell végezni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap átfogó értékelését is, mivel ez lesz az alapja az egyszerűsítését szolgáló konkrét javaslatok benyújtásának és átgondolásának, amelyek célja, hogy az alap gyorsabban és hatékonyabban működjék.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) Továbbra is 12–17 hónapba telik, míg az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) finanszírozást nyújt. Ez az idő csökkenthető, ha a tagállamok rögtön cselekednének, amikor csoportos elbocsátásokról értesülnek. A tagállamoknak meg kellene találniuk és ki kellene aknázniuk az összes lehetséges szinergiát, hogy gyorsabban és hatékonyabban lehessen beavatkozni európai szinten, az EGAA segítségével, ha csoportos leépítésekre kerül sor. Felkérjük a Bizottságot, hogy szolgáljon a tagállamoknak jobb információkkal az EGAA-ról és erősítse annak jelenlétét a tagállamokban, továbbá bővítse az alap lehetséges kedvezményezettjeinek körét. Felhívjuk a Bizottságot, hogy évközi jelentése, amelyet a Bizottság a Parlamentnek terjeszt be, tartalmazza – többek között – a munkavállalók munkaerőpiacra történő visszaintegrálásának sikerességét, a kedvezményezettek ismeretei, képzettsége korszerűsítésének, fejlesztésének értékelését és a különféle európai finanszírozási programok koordinációjának elemezését. A 2011. évi költségvetés-tervezet most először tartalmaz előirányzatokat az EGAA-nak. Az EGAA-hoz érkező kérvényeket nem kizárólag az Európai Strukturális Alap költségvetésének transzfereiből kellene finanszírozni: különböző költségvetési tételeket kellene találni erre a célra. Szeretném kifejezetten hangsúlyozni, hogy az EGAA-nak semmilyen körülmények között sem szabad a multinacionális vállalatok „tartalékrendszereként” működnie. Kizárólag a csoportos leépítésekkel érintett munkavállalók támogatására szabad felhasználni.

 

21. A cégnyilvántartások összekapcsolása (rövid ismertetés)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont Lechner úr jelentése, amelyet a Jogi Bizottság nevében nyújtott be a cégnyilvántartások összekapcsolásáról (COM(2009)06142010/2055(INI)) (A7-0218/2010).

 
  
MPphoto
 

  Kurt Lechner , előadó. – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a cégnyilvántartások, cégjegyzékek vagy – ahogy több esetben nevezik őket – kereskedelmi nyilvántartások fontosságát igen jól mutatja az, hogy nagy számú, vállalatokkal kapcsolatos irányelv foglalkozott már a kérdéssel. A legrégebbi ilyen irányelv 1968-as, és igen jelentős változtatásokat vezetett be.

2003-ban lényeges változást jelentett, hogy előírták: e nyilvántartásokat elektronikusan kell vezetni. E módosítás célja az volt, hogy lényeges fejlesztéseket eszközöljenek a határokon átnyúló hozzáférés terén. A nyilvántartásokat jelenleg is nemzeti szinten vezetik, és kizárólag az az információ kerül rögzítésre, amelynek nyilvántartásba vétele nemzeti szinten engedélyezett, és amellyel kapcsolatban nemzeti kompetencia áll fenn. Ezen nem áll szándékunkban változtatni.

Nem szükséges hangsúlyozni, hogy a határokon átnyúló hozzáférés a nyilvántartási bejegyzésekhez fontos és hogy lenne mit javítani rajta – ez egyértelmű. Két területen van probléma. Először is, javítani kell a polgárok számára biztosított, határokon átnyúló hozzáférést, és itt a „polgárok” kifejezés a szó legtágabb értelmében értendő: bárki számára, akit érdekel az információ, függetlenül attól, hogy az illető ügyvéd, közjegyző, adótanácsadó, szakszervezeti tag, munkavállaló vagy bárki más.

A második probléma az, hogy az átjárhatóságot – vagyis a nyilvántartások közötti együttműködést – javítani kell. Különösen vonatkozik ez azokra az esetekre, amikor egy vállalkozás székhelye egy adott országban van bejegyezve, egy fióktelepe pedig egy másik országban van. Az ilyen esetekben gyakran sokáig tart, amíg a székhelyre vonatkozó bejegyzéseket átmásolják annak az országnak a nyilvántartásába, ahol a fióktelep található, emellett az adatok átvitele nem mindig teljesen pontos. Ezt a folyamatot talán lehetne automatizálni.

A Bizottság erőfeszítéseit üdvözölnünk és teljes mértékben támogatnunk kell. A költségek csökkennek, időt takarítunk meg, és a belső piac még jobb helyzetbe kerül. Csupán néhány ponttal kapcsolatban lenne megjegyzésem. Először is, a cégnyilvántartásból megszerezhető információ nem feltétlenül azonos az egyéb módokon megszerezhető információkkal. A cégnyilvántartás jogi státusszal bír, és ez a státusz tagállamról tagállamra változik. Erre fel kell hívni a felhasználók figyelmét, hogy ne feltételezzék azt, hogy egy másik tagállamban a nyilvántartási bejegyzések ugyanúgy használhatók, mint az ő országukban.

Azonban egyszerűsíthetők a jelenleg használt formátumok, létrehozhatók szabványformátumok, kialakítható egységes hozzáférési portál, és javítható a felhasznált terminológia annak érdekében, hogy a bejegyzések több (vagy akár az összes) hivatalos nyelven elérhetők legyenek. Több ilyen kezdeményezés van már, ilyen például – hogy csak kettőt említsek – az európai cégnyilvántartás (EBR) és az átjárható európai cégnyilvántartások (BRITE) projektje; és a tagállamok általában egyetértenek abban, hogy e területen fejleszteni kell az együttműködést. E nyilvántartások hátránya először is az, hogy a bejegyzések kizárólag önkéntes alapon készülnek, másodszor az, hogy nem minden tagállam vesz részt bennük, harmadszor pedig az, hogy részben még mindig a kipróbálás időszakában vannak.

Sem jómagam, sem a parlament nem rendelkezik a szükséges műszaki szakértelemmel, és ez nem is a feladatunk. A képviselők nagy többsége egyetért abban, hogy e projektet elő kell mozdítanunk e kezdeményezések keretében. Ez csak akkor lehet sikeres, ha mindenki részt vesz benne. Jelenleg még nem szeretnénk jogalkotási javaslatokat tenni az ügyben. Ha mindenki részt vesz a folyamatban önkéntes alapon, és a rendszer működik, akkor nincs szükség jogalkotásra. A cél mindenesetre az, hogy – amennyiben ez műszakilag és objektíven nézve megfelelő – haladjon előre a folyamat, és hogy minden tagállam vegyen részt benne.

Végezetül szeretném megköszönni a munkát mindazoknak, akik együtt dolgoztak velem, valamint a konzultációra felkért bizottságoknak. Úgy hiszem, hogy a projekt széles körű támogatást fog kapni, és igennel szavaznak rá.

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Véleményem szerint a Bizottság koordináló szerepének kudarca az, hogy a kereskedelmi nyilvántartások nem átjárhatók. Tény, hogy a tagállamok számára immár három éve kötelező, hogy a kereskedelmi nyilvántartásokat elektronikus formában őrizzék. Az európai kereskedelmi nyilvántartási projekt keretében tizenkilenc tagállam, köztük az utolsó új tagállam, Csehország osztja meg egymással az adatokat. Az adatok minősége és – ennek megfelelően – értéke természetesen igen változó. Sok esetben nincsenek meghatározva a jogi felelősség és az adatok valódiságának kritériumai, vagy a nemzeti nyilvántartások helyett csupán regionális nyilvántartások léteznek.

Támogatom az előadót, és a felkérem a Bizottságot arra, hogy szenteljen megfelelő figyelmet a kérdésnek. Szeretném továbbá, ha a maradék nyolc állam (amelyek Portugália kivételével mind új tagállamok) megfelelő segítségben részesülne, és itt pénzügyi segítségre is gondolok. A nyilvántartásokhoz való, határokon átnyúló hozzáférés nem csupán a hitelezők, az üzleti partnerek és a fogyasztók számára fontos, hanem a jogbiztonság és a közbeszerzések átláthatóságának javítása szempontjából is.

 
  
MPphoto
 

  Evelyn Regner (S&D) . – (DE) Elnök asszony, először is szeretném megköszönni az előadónak, Lechner úrnak a kiváló együttműködést. Megvalósítható kompromisszumokra jutottunk.

Röviden szeretném elmondani, hogy képviselőcsoportom számára a következő kérdések fontosak. Először is, az összes tagállam kötelező részvétele, amelyről már korábban esett szó; másodszor, az egységes és hivatalos hozzáférési portálon történő nyilvános hozzáférés; harmadszor pedig a fogyasztóvédelem aspektusa, nevezetesen az, hogy az információ megbízható és naprakész legyen. Különösen fontos, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak a jogi vonatkozásokról. Végül, a rendszernek felhasználóbarátnak kell lennie. A Bizottság feladata, hogy meghatározza: műszaki szempontból hogyan valósíthatók meg ezek a célok.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Tekintve, hogy a 27 tagállamból álló EU-ban több mint 20 millió cég van – ezek 99%-a kis-vagy középvállalkozás – úgy vélem, hogy a cégnyilvántartások összekapcsolására szükség van a belső piac hatékony működésének biztosításához.

2007. január 1-je óta kötelező, hogy a cégnyilvántartásokban szereplő minden információt minden tagállamban elektronikusan és interneten is hozzáférhető módon tároljanak. A nyilvántartásokra vonatkozó szabványok azonban különböznek, és az érdekeltek különböző nyelvekkel, keresési feltételekkel és struktúrákkal találják magukat szemben.

Ezért gondolom úgy, hogy minden tagállamnak részt kell vennie az átjárható európai cégnyilvántartások projekthez vagy az európai cégnyilvántartások projekthez hasonló projektekben. A belső piaci információs rendszerben már jelenleg is minden tagállam részt vesz.

A kereskedelmi cégekkel kapcsolatos információkhoz való elektronikus hozzáférés előmozdítása évente több mint 160 millió euró összegű megtakarítást eredményezhetne. Ez az összeg még nagyobb lehet, ha az elektronikus számlázási kezdeményezés megvalósulna, és egy egységes információs hozzáférési ponton keresztül lenne elérhető.

 
  
MPphoto
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D) . – (SK) Tekintettel az egységes piac előnyeire, a határokon átnyúló kereskedelmi lehetőségekre és a jogbiztonságra, kulcsfontosságú a cégnyilvántartások adatainak, valamint az ilyen adatok megszerzése és feldolgozása módszereinek harmonizálása. Ha sikerül a cégnyilvántartások hatékony összekapcsolását biztosítani, azzal nem csupán a résztvevő felek kapcsolatainak adminisztrációját és az információk megszerzését segítjük elő, hanem erősítjük pozíciójukat a kereskedelmi és jogi kapcsolatok átláthatósága, valamint a jogbiztonság szükségessége tekintetében.

Ezért gondolom úgy, kulcsfontosságú az összes tagállam cégnyilvántartásaiban foglalt adatok rendszereinek harmonizálása. Az ilyen megközelítés lényegesen nagyobb fokú átláthatóságot garantálhatna, és nem csupán az előbb említett kapcsolatok terén lenne hasznos, hanem talán abban is, hogy megakadályozná számos káros hatás kialakulását, például olyan esetekben, amikor egy vállalkozás vagy egyéb egység megváltoztatja székhelyét, más tagállamban hoz létre fióktelepet, vagy határokon átnyúló egyesülés vagy felvásárlás történik.

 
  
MPphoto
 

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a cégnyilvántartások összekapcsolása olyan projekt, ami előmozdítja azt, hogy a gazdasági szereplők átláthatóbbak legyenek, visszaálljon a bizalom, és a kkv-k könnyebben hozzáférhessenek az egységes piachoz. Szeretnék gratulálni Lechner úrnak és a Jogi Bizottságnak a jelentésért.

Osztom nézeteiket. A Bizottság legkésőbb 2011 elejéig be fog nyújtani bizonyos jogalkotási javaslatokat, amelyek kétségtelenül tükrözni fogják az önök következtetéseit is.

A pénzügyi és gazdasági válság rámutatott a pénzügyi piacok és a többi piac átláthatóságának fontosságára. A polgárokban akkor lesz bizalom, ha hozzáférnek majd a vállalkozásokkal kapcsolatos megbízható és friss hivatalos információkhoz. A cégnyilvántartások kulcsszerepet játszanak ezen a téren, mivel rögzítik és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik a cégekkel kapcsolatos információkat.

Azonban az a helyzet, hogy jóllehet ez az információ könnyen hozzáférhető abban a tagállamban, ahol az adott cég be van jegyezve, más tagállamból – műszaki vagy nyelvi okok miatt – ugyanez az információ csak igen nehezen érhető el. A cégnyilvántartások összekapcsolása tehát egy járulékos és szükséges információs eszközt biztosít a kis- és középvállalkozások, a fogyasztók és a munkavállalók számára.

Most pedig szeretnék néhány megjegyzést tenni Lechner úr jelentésének bizonyos aspektusaival kapcsolatban. Tudomásul veszem, hogy aggasztja önt az az adminisztratív teher, amely e cégnyilvántartások összekapcsolásából adódhat. Szeretném önt biztosítani arról, hogy nem áll szándékunkban a vállalkozásokra új – akár közvetlen, akár közvetett – terheket róni.

Önhöz hasonlóan én is azt szeretném, hogy a kooperációs mechanizmusban való részvétel minden tagállam számára kötelező legyen. Valóban: egy ilyen mechanizmusnak kizárólag abban az esetben van értelme, ha minden tagállam támogatja.

Ami a külföldi fióktelepekkel kapcsolatos adatok rendszeres frissítése területén folytatott együttműködést illeti, a Bizottság szándéka, hogy jogalkotási javaslatot nyújtson be egy olyan mechanizmusról, amelyben minden tagállam kötelezően részt vesz. Kétségtelen, hogy a belső piacon ez a láncszem még hiányzik.

Ön javasolja továbbá az egységes információs hozzáférési pont létrehozását. Számunkra is cél, hogy a nemzeti nyilvántartásokban szereplő információk hozzáférhetők legyenek. A fogyasztóknak, a munkavállalóknak, a kis- és középvállalkozásoknak, de a többi tagállam hatóságainak is akadálytalanul hozzá kell férniük e szolgáltatásokhoz.

A hozzáférhetőséggel kapcsolatban még annyit tennék hozzá, hogy az Európai Unió összes hivatalos nyelvén szeretnénk elérhetővé tenni ezeket az információkat. Ez az előfeltétele annak, hogy elérjük azt a célunkat, hogy a belső piacot közelebb vigyük a polgárokhoz.

Emellett a nyilvántartások felhasználóinak egyértelmű tájékoztatást kell kapniuk a nyilvántartásban foglalt nemzeti információk hatóköréről és különböző következményeiről, amelyek országonként nagymértékben változhatnak. Ami az információ minőségét illeti, egyértelmű, hogy az összekapcsolás részeként nyújtott információnak megbízhatónak, naprakésznek és hozzáférhetőnek kell lennie. Ez az önök határozott üzenete, és a Bizottság ezt megfelelően fogadta.

Végül szeretném önöket biztosítani afelől, hogy a Bizottság kezdeményezései minden esetben tiszteletben fogják tartani a személyes és kereskedelmi adatok védelmét.

Hölgyeim és uraim, a Lechner-jelentés egyértelműen rámutat arra, hogy a Parlament határozottan elkötelezte magát amellett, hogy előmozdítja a cégnyilvántartások hatékonyabb összekapcsolását a fogyasztók, a vállalkozások és a munkavállalók érdekében. E projekt megerősíti majd a belső piacot. A Bizottság üdvözli ezt, és várja, hogy a plenáris ülésen elfogadják a jelentést.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - A vitát lezárom.

A szavazásra 2010. szeptember 7-én, kedden 12.30-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Raffaele Baldassarre (PPE) . írásban. – (IT) A cégnyilvántartások összekapcsolása az EU-n belüli gazdasági térség további integrációja előmozdításának, valamint a vállalkozások és a fogyasztók jogbiztonsága erősítésének alapvető előfeltétele. Lechner úr jelentése igen egyértelműen rámutat arra, hogy melyek azok a prioritást élvező intézkedések, amelyek a megfelelő jogi eljárást biztosítják, és növelik a határokon átnyúló gazdasági tranzakciók átláthatóságát. Először is kulcsfontosságú, hogy a nyilvántartások összekapcsolása és az adatokhoz való hozzáférés egységes keretrendszerben történjen. Ehhez szükséges a BRITE összekapcsolási projekt által biztosított lehetőség megerősítése és fejlesztése, annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan portál, amelyen keresztül minden polgárunk hozzáférhet az európai vállalkozásokkal kapcsolatos információkhoz. Másodszor, életbevágó fontosságú, hogy az elfogadás során tekintetbe vegyük azt, hogy a cégnyilvántartások integrációja minden tagállam számára legyen kötelező, hogy minden tagállam a lehető leghamarabb megkezdhesse az együttműködést. Ennek az az oka, hogy minden olyan projekt sikeréhez, amelynek célja a belső piac harmonikus fejlődése, szükséges minden érdekelt fél részvétele, annak érdekében, hogy a részvétel kötelező legyen onnantól kezdve, hogy az összes műszaki feltétel megvalósult.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) . írásban. – (RO) A tagállamok nyilvántartásainak összekapcsolása az egyik lépés az üzleti környezet egyszerűsítése és a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése felé. Hasznos eszköz továbbá, amely az együttműködést és az információcserét segíti, adott esetben akár egy közös, összeurópai adatbázis és egy egységes hozzáférési pont létrehozását. Meg kell azonban említenem, hogy úgy gondolom, hogy – e saját kezdeményezésű jelentés pozitív hatása, azaz a kiadások csökkenése ellenére – az információ lefordítása az EU összes hivatalos nyelvére olyan költségekkel jár majd, amelyek jóval meghaladják az előnyöket. Úgy vélem, félre kell tennünk az egyes tagállamok nyelvével kapcsolatos büszkeségünket, és a különféle adminisztratív eljárások (és e jelentés egy ilyen eljárásról szól) során egy vagy két nyelv használatát szorgalmaznunk, olyanokét, amelyeket valóban sokan beszélnek, például az angolét és franciáét.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Brzobohatá (S&D) . írásban. – (CS) A kereskedelmi nyilvántartások összekapcsolásáról szóló jelentés a 2010. május 25-i és 26-i Tanács következtetéseire adott reakció. Olyan kezdeményezés ez, amely része az EU fogyasztóvédelem területén alkalmazott komplex megközelítésnek. Úgy vélem, hogy támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amelynek célja az, hogy biztosítsa az Európai Unió területén működő cégekkel kapcsolatos információk átlátható megközelítését. Szeretném hangsúlyozni, hogy különösen támogatom azt, hogy a Bizottság szándéka egy, a kereskedelmi nyilvántartásokból származó információk egységes hozzáférési pontjának kialakítása, valamint azt, hogy minden tagállam vegyen részt a folyamatban. Csak így érhető el a polgárok mint fogyasztók tényleges és egyértelmű védelme, valamint a jogbiztonság az Unió egészének belső piacán.

 

22. A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása (rövid ismertetés)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont a Jogi Bizottság nevében Tadeusz Zwiefka által a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról és felülvizsgálatáról (COM(2009)01742009/2140(INI)) kidolgozott jelentés (A7-0219/2010).

 
  
MPphoto
 

  Tadeusz Zwiefka , előadó. – (PL) Elnök asszony, a Brüsszel I. rendelet olyan egyedi rendelkezéseket ír elő, amelyek szabályozzák a polgári és kereskedelmi ügyekben a bíróságok joghatóságát, valamint a határozatok más tagállamok általi elismerését és végrehajtását. A nagy sikerű rendeletet joggal magasztalták. Megkönnyítette a határozatok szabad mozgását, növelte a jogbiztonságot, és lehetővé tette a párhuzamos eljárások elkerülését, bár egyes körökben bírálták, mint kivitelezhetetlent vagy mint kereskedelem-ellenes szöveget. Egyesek a Bíróság határozatait is következetlennek tartják. A Brüsszel I. rendelet jóváhagyási folyamata során a Parlamentben csupán egyetlen konzultációra került sor. A Parlament most – a rendes jogalkotási eljárással összhangban –a rendelet módosításaival kapcsolatos jövőbeli javaslatokkal lesz elfoglalva, így aztán üdvös, hogy már most dolgozunk a bizottsági zöld könyvön. A zöld könyvben felvetett kérdések között van az exequatur eljárás lehetséges eltörlése, a rendeletnek a szélesebb nemzetközi rendszerben való működése, a bíróságok kiválasztására vonatkozó passzusok működése, a rendelet működése az ipari és szellemi tulajdont is érintő ügyekben, valamint a lis pendens eljárás lehetséges reformja. Megpróbáltam körültekintő, a jövő felé irányuló jelentést összeállítani. Meghatódva nyugtáztam két munkadokumentumra való reagálást, amelyekben támogattam az exequatur eljárás eltörlésének gondolatát, aminek az Európai Unió polgárai számára konkrét előnyökkel kell járnia. Ugyanakkor továbbra is meg vagyok győződve arról, hogy ezt a lépést egy, az adósok számára megfelelő biztosítékok nyújtásával összekötött külön eljárással kell kiváltani. Az exequatur eljárás eltörlésétől függetlenül meg vagyok győződve arról, hogy az államigazgatási aktusokat az ezeket hozó tagállamban ne lehessen az ugyanezen tagállam megfelelő jogi hatóságai általi felülvizsgálat nélkül közvetlenül foganatosítani; ezen túlmenően változtatni kell azon az elven, hogy a végrehajtási záradék csak olyan esetekben utasítható el vagy módosítható, ha az ítélet nem illik bele a végrehajtási záradékot szavatoló állam közpolitikájába. Bizonyos körülmények között elképzelhető, hogy az államigazgatási aktus nem fog igazodni a származási országban hozott előző bírósági ítéletekhez.

Továbbra is ellenzem a rendelet alkalmazási körén belül a választottbíráskodás eltörlését. Ugyanakkor határozott meggyőződésem, hogy alaposan újra kellene gondolnunk a választottbíráskodás és a bírósági eljárások közötti viszonyt, és ameddig nem végzünk teljes felülvizsgálatot és széles körű konzultációt, nem szabad törekednünk alapvetően a választottbíráskodás védelmének a megvalósítására. Nagyon vonzónak találom azt a felvetést, hogy a rendelet rendelkezéseiről a jövőben teljes körű legyen a visszajelzés. Ma azonban ez még túl korai lenne. Sürgetem, hogy mielőtt e kérdéssel kapcsolatban bármilyen fellépésre kerülne sor, olyan széles körű konzultációra és politikai vitára kerüljön sor, amely meghaladja a jelentéstervezetben kifejtett javaslatokat. Azt a felvetést is támogatom, hogy a hágai konferencia fórumán újítsuk fel a nemzetközi határozatokról szóló egyezményekre vonatkozó tárgyalásokat. A jelentés hangsúlyosan rámutat egyes, a nemzetközi magánjog területén felmerülő igen összetett problémákra. Jóllehet a Bizottság zöld könyve nem foglalkozik a hitelrontás kérdésével, a forum shopping problémája, azaz a legkedvezőbb bíróság megválasztása annak érdekében, hogy hitelrontás esetében a félnek a legmagasabb összegű kártérítést ítéljék meg, nagyon is létezik. A szólásszabadságnak és a sajtószabadságnak egyensúlyban kell maradnia a hitelrontást elszenvedő személy jogaival, vagy azon személy jogaival, akinek a magánélethez való joga szenvedett csorbát. Ezért ellenzem a hitelrontás kérdésének kizárását a Brüsszel I. rendelet általános alapelveiből. Természetesen mérlegelem, hogy egy olyan eszköz, mint a Brüsszel I. rendelet, alkalmas-e a nemzetközi magánjog alapelveinek a szabályozására. Lehet, hogy a sajtószabadság és az egyénhez fűződő alapvető jogok összeütközésének szabályozásához más jogi eszköz szükségeltetik. A Brüsszel I. rendelet nem a tagállamokban hozott bírósági határozatok minőségének megítélésére jött létre. Az Európai Közösségek Bírósága a Luganói Egyezményről szóló véleményében egyértelműen leszögezte, hogy a Brüsszel I. jogi eszköz a kölcsönös bizalomra épül.

Szeretnék köszönetet mondani a Jogi Bizottságban dolgozó képviselőtársaimnak, és különösen Diana Wallisnak, valamint Evelyn Regnernek.

 
  
MPphoto
 

  Evelyn Regner (S&D) . – (DE) Elnök asszony, a Brüsszel I. kiváló rendelet. Nemcsak az exequatur eljárás óvatos eltörlésével lehetne javítani rajta, hanem a munkavállalók és a fogyasztók védelme terén is valódi előrelépést lehetne elérni. Ezért igen sajnálatosnak tartom, hogy ebben a tekintetben nem lehetett Zwiefka úrral kompromisszumra jutni. A Brüsszel I. kimondja, hogy a gyengébb felet a Brüsszel I-ben megállapítottnál kedvezőbb helyzetbe lehet hozni a hatáskörökről szóló olyan rendeletek nyomán, amelyek a főszabálynál kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaznak a félre nézve.

Következésképpen a forum shopping vagy a law shopping (a jog megválasztása) elkerülése érdekében helyénvaló lenne bevezetni egy külön jogi helyszínt a munkaügyi jogviták eldöntésére. Ez különösen fontos akkor, ha a jövőben el akarjuk kerülni a nagy port kavart Viking-ügyhöz hasonló ügyeket. Sajnos nem maradt már időm más témákra.

 
  
MPphoto
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) . – Elnök asszony, igen fontos, jóllehet felettébb szakmai jellegű jelentésről van szó. A nemzetközi magánjogi viszonyok egységesítése a teljes egységes piac megszilárdításának kulcsfontosságú elemét jelenti, és az exequatur eltörlését az üzleti közösség és a jogalkalmazók egyaránt biztosan üdvrivalgással fogadják majd.

A szerződéskészítés költsége lecsökken, és ugyanez fog történni a tagállami bíróságok előtti pereket követő adósságbehajtási költségekkel is. Mégis ezúton kell sajnálkozásomat kifejeznem amiatt, hogy a jelentés hatálya nem terjed ki a közokiratokra is. Remélem, hogy ez a hiány orvosolva lesz, tekintettel arra, hogy ha a közokiratot bíróság által felhatalmazott közjegyző állítja ki, ez az Egyesült Királyság kivételével valamennyi tagállamban a bírósági határozatokkal azonos elbírálás alá esik.

 
  
MPphoto
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D) . – (SK) A nemzetközi polgári eljárások területén a belső piac racionális működését zavarják a joghatóságot és a határozatok elismerését szabályozó nemzeti szabályok közötti egyes eltérések. A Brüsszel I. rendelet nyolcéves fennállása bebizonyította, hogy milyen fontos ez az eszköz, és mennyire szükség van rá; a Brüsszel II. rendelettel együtt a polgári és a kereskedelmi eljárásjogi viszonyokban átfogó európai intézkedést alkot.

Ezen jogi eszköz létrejötte óta a nemzetközi vetülettel is bíró jogviszonyokban felmerülő jogvitákra az Európai Unióban keletkező bírósági határozatok joghatóságára, elismerésére és végrehajtására vonatkozó egységes eljárásjogi szabályok alkalmazandók.

Az érdekelt felek tehát ezáltal az anyagi jogi törvényi intézkedések különbségei ellenére fokozottabb jogbiztonságra tettek szert. Személy szerint ezt a nemzetközi magánjog egyik legfontosabb és legszélesebb körben használt eszközének tartom, és remélem, hogy az eszköz használata továbbra is támogatásban részesül, folyamatosan fejlődni fog, és a bíróságok határozathozatali munkájához is szükségesnek bizonyul majd.

 
  
MPphoto
 

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – Elnök asszony, üdvözöljük a Parlament arra irányuló kezdeményezését, hogy kifejezze véleményét a Brüsszel I. rendelet jövőbeli felülvizsgálatáról. Szeretném külön is kifejezni köszönetemet az előadónak a bőségesen dokumentált jelentésért, amely lehetővé teszi az Európai Parlament számára, hogy reagáljon a jövőbeli felülvizsgálatra.

A Parlament első alkalommal vesz részt társjogalkotóként ebben a kérdésben, amely az európai polgári ügyekben megvalósuló együttműködés központi elemét érinti. Üdvözöljük, hogy a Parlament támogatja a közeljövőbeli felülvizsgálat legfőbb célkitűzését, amely az ítéletek tényleges szabad mozgása az Unión belül. Kiemelném, hogy az exequatur eltörlésének az igazságügyi integráció felé tett valódi előrelépésnek kell lennie; és hogy a Bizottság ezt nem egy fölösleges formalitás egyszerű kiküszöbölésének, hanem a tagállamok igazságügyi rendszereibe vetett kölcsönös bizalom erősítésének tekinti, és hogy ennek következtében – a megfelelő biztosítékokra is figyelemmel – a még meglévő elutasítási indokoknak csökkenniük kell.

Üdvözöljük azon parlamenti megállapodást, hogy a bíróság megválasztásának és a választottbírósági szerződésnek az Unióban hatékony védelemben kell részesülnie. A Bizottság a témára vonatkozó nemzetközi egyezmények figyelembevételével tanulmányozni fogja, hogy amelyek a legmegfelelőbb eszközök ezen célkitűzésnek az eléréséhez. Ugyanakkor hadd jelezzem, hogy a választottbírósági szerződések védelmének nem szabad korlátoznia a határozatoknak az Unión belüli szabad áramlását.

Azt is hangsúlyoznám, hogy az Európai Uniónak világszinten erősítenie kell polgárai bírósági védelmét, és a globális kereskedelmet előmozdító jogi környezetet kell megteremtenie, mely játékteret biztosít Európán kívül kereskedő európai gazdasági társaságainknak.

A Bizottság felhívja a Parlamentet, hogy a közeljövőbeli felülvizsgálat során nyilvánítson véleményt ebben a kérdésben, amely valójában az európai igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, valamint az uniós jog által biztosított jogok érvényesítését érinti.

A Bizottság üdvözli, hogy a Parlament támogatja a jogviták során nyújtandó ideiglenes jogsegély javítását, és jelzi, hogy keresi a legjobb utat az előrelépéshez nemcsak a Brüsszel I. rendelet összefüggésében, hanem egy európai bankszámla-letiltási rendszer vonatkozásában is.

E jelentést a Brüsszel I. rendelet jövőbeli felülvizsgálata felé tett első lépésként értékelem. A későbbiekben természetesen lesz lehetőségünk erről további vitát folytatni. A Bizottság az év végéig javaslatot kíván beterjeszteni a rendelet felülvizsgálatára, és várakozással tekint a Parlamenttel ez ügyben első ízben folytatandó együttműködés elé.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - A vitát lezárom.

A szavazásra 2010. szeptember 7-én, kedden 12.30-kor kerül sor.

 

23. Az etnikai kisebbségi csoportokba tartozó nők társadalmi integrációja (rövid ismertetés)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont Parvanova asszonynak a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság nevében kidolgozott jelentése az etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó nők társadalmi integrációjáról (2009/2041(INI)) (A7-0221/2010).

 
  
MPphoto
 

  Antonyia Parvanova , előadó. – Elnök asszony, nagyon örülök annak a lehetőségnek, hogy bemutathatom itt ma az etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó nők társadalmi integrációjáról szóló jelentésemet. Ez kiemelt fontosságú téma, amelynek jelentőségét azonban nagyon gyakran alábecsülik. Ez a vita nagyon időszerű, különösen, ha az idén nyári franciaországi eseményekre gondolunk.

Az integrációt gyakran tartják a kisebbségi csoportokkal szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem egyik módjának. Azonban ritkán említik azt a tényt, hogy a leginkább a nők a megkülönböztetés áldozatai: megkülönböztetik őket az etnikai kisebbségi csoporthoz való tartozásuk miatt, de ugyanakkor egyszerűen azért is, mert nők.

Az Alapjogi Charta 21. cikke tiltja a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján történő mindenfajta megkülönböztetést, azonban számos, az Unióban élő etnikai kisebbségi közösség még mindig a megkülönböztetés, a társadalmi kirekesztés és a szegregáció áldozata.

Ez a helyzet elfogadhatatlan. Csak nem azt akarjuk mondani, hogy az alapvető uniós jogok nem illetnek meg mindenkit, aki az EU-ban él? A nemek közötti egyenlőség elve az Alapjogi Chartának is az egyik alapelve, de néha úgy tűnik, mintha erről a tényről elfeledkeznénk, különösen az etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó nők esetén.

Az „etnikai kisebbség” fogalomnak nincs egyetemesen elfogadott meghatározása, és magát a fogalom használatát is gyakran vitatják. Jelentésemben az „etnikai kisebbség” fogalmat összefoglaló fogalomként használom, amely alatt azokat a csoportokat kell érteni – így például a roma lakosságot –, akik nem részesülnek az alapvető uniós jogokból.

Olyan jelentést próbáltam készíteni, amely értékeli az EU társadalmi integrációs politikáival kapcsolatos témákat, különös tekintettel az etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó nőkre, és próbáltam hangsúlyozni, hogy ezek a politikák mely területeken működnek jól, továbbá próbáltam a problémás területeken megoldásokat keresni.

Az egyik legfontosabb téma a munkaerőpiachoz és a közszolgáltatásokhoz – úgymint oktatás, szociális szolgáltatások és egészségügy, beleértve a reproduktív egészséget is – való hozzáférés. És amikor a reproduktív egészségről beszélek, akkor arra a jogra is gondolok, hogy a nők gyereket szüljenek, nemcsak az abortuszhoz való jogra.

Az esetek többségében a nők nagyobb mértékben ki vannak téve a társadalmi kirekesztésnek, a szegénységnek és az emberi jogok súlyos megsértésének, ideértve az emberkereskedelmet és a kényszersterilizálást.

Véleményem szerint az etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó nők kirekesztésének megszüntetésére irányuló intézkedéseket az európai egyenlőségi, befogadási és növekedési politikák szélesebb keretei közé kell helyezni. Szeretném hangsúlyozni azt a létfontosságú szerepet, amelyet az Alapjogi Ügynökség tölt be egy olyan demokratikus és nyitott társadalom megteremtésében, amely a tolerancia és egyenlőség értékeit közvetíti.

Az Alapjogi Ügynökségnek és az esélyegyenlőséggel foglalkozó nemzeti szerveknek többéves kereteik valamennyi vetületébe és az azt követő tevékenységeikbe bele kell foglalniuk a nemek közti esélyegyenlőség és a nők jogainak horizontális szempontjait.

Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy ez a kihívás az európai intézmények és a tagállamok közös felelősségvállalását igényli, vagyis azt, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt és politikát alkalmazniuk kell. Azonban másfelől a hatékony befogadás megvalósulása az etnikai kisebbségek és a többségi társadalom felelőssége is.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani mindenkinek a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságból azokért a gyümölcsöző vitákért, amelyeket erről a dokumentumról folytattunk.

Azonban eléggé meglepett, hogy a jelentés kidolgozási folyamata során a nemzeti megfontolások összeütközésbe kerültek a jelentés általános célkitűzésével, amely az európai, nemzeti és nemzetközi szereplők együttműködésének az érintett etnikai kisebbségi közösségek bevonásával történő fejlesztése, valamint pozitív változások elérése.

A jelenlegi franciaországi események és Franciaország roma lakossággal kapcsolatos politikája jó példa arra, hogy hogyan nem szabad nézni a problémákat, és hogyan nem szabad kezelni ezeket a kérdéseket.

Csak a leginkább kiszolgáltatottakat, főleg a nőket irányzó, célzott stratégiákat tartalmazó, integrált és együttműködő megközelítéssel sikerülhet elérni, hogy az európai társadalmi integráció minden polgár, minden nő számára valósággá váljon, függetlenül jogi helyzetüktől, faji hovatartozásuktól, életkoruktól, szexuális irányultságuktól, etnikai származásuktól vagy vallásuktól.

 
  
MPphoto
 

  Barbara Matera (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az Európai Unió Alapjogi Chartájának III. címe az egyenlőség elvéről szól. A törvény előtti egyenlőségről szóló cikk után következő 21. cikk világítja meg a legjobban az egyenlőség elvét: egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség nemtől, fajtól, színtől vagy etnikai származástól függetlenül.

Minden szinten és minden személy számára, különös tekintettel a nőkre – függetlenül attól, hogy európai polgárok-e vagy sem –, védelmet kell nyújtanunk a nem vagy származás alapján történő megkülönböztetés ellen. Hogy valóban megvalósuljon az egyenlőség, ahhoz az kell, hogy egyetlen csoportnak se legyen a többiétől eltérő hozzáférése a társadalmi élethez, hanem mindenkinek ugyanazt a hozzáférést kell biztosítani.

A kutatásnak fontos szerepet kell kapnia. A kutatásnak, melyben részt kell vennie az Európai Intézetnek, valamint az egyetemeknek és nemzeti intézeteknek (különösen az adatgyűjtési fázisban), az európai nemi politikák végrehajtásának eszközévé kell válnia. Végezetül pedig szeretném hangsúlyozni a kultúrák közötti közvetítők fontos szerepét.

 
  
MPphoto
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D) . – (SK) Ez a téma ma különösen aktuális, hiszen néhány órája vitattuk meg az iráni nők szörnyű helyzetét, akiknek a halálbüntetéstől kell félniük. Bízom benne, hogy az Európai Parlament erőteljes üzenetet fog közvetíteni ezzel kapcsolatban.

Az etnikai kisebbségekhez tartozó nők társadalmi integrációja kényes téma, mivel egyfelől itt vannak a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség európai elvei, másfelől pedig természetesen itt vannak az etnikai kisebbségek közötti kulturális különbségek. Nekünk – a többségi társadalomnak, ill. a többségi társadalom tagjainak – nemcsak a lehetőségek megteremtésére, hanem kompromisszumokra is képesnek kell lennünk, és el kell tudnunk fogadni az etnikai kisebbségek tagjaira jellemző bizonyos sajátos különbségeket. Ez kell, hogy a prioritás legyen számunkra.

Ezért véleményem szerint ezen a területen az érzékenység, megértés és segítő szándék kell, hogy a kulcsszavak legyenek, és akkor valóban sikerülni fog ezeket a nőket integrálni társadalmunkba.

 
  
MPphoto
 

  Elisabeth Köstinger (PPE) . – (DE) Elnök asszony, egy egyesült Európában az egyenlő bánásmódnak alapvető jognak, nem pedig privilégiumnak kell lennie. A nők szerepét tovább kell erősíteni, hogy a társadalom megértse, hogy a nőket egyenlő jogok illetik meg. Különösen az etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó nőknek kell láthatóbbá válniuk a társadalomban. Logikus és alapvető ennek Európa-szerte történő előmozdítása. Jobban kell fókuszálni az oktatáshoz és foglalkoztatáshoz, valamint a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésre. Ez az egyetlen módja az integráció megvalósításának.

Ebben az összefüggésben szeretném megemlíteni a vidéken élő nők szerepét is. A gazdaságokban dolgozó nők alapvető szerepet játszanak a vidéki társadalomban és mezőgazdaságban. Számos különböző területen végeznek nagyon nehéz munkát. A nők gyakran főként a mezőgazdasági termékek eladásában játszanak fontos szerepet. Európa minden régiójában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Minden szinten folytatnunk kell az egyenlő jogokkal rendelkező, független nőről való elképzelésünk erősítését célzó erőfeszítéseinket.

 
  
MPphoto
 

  Nicole Kiil-Nielsen (Verts/ALE) . – (FR) Elnök asszony, Parvanova asszonynak az etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó nők társadalmi integrációjáról szóló jelentése éppen a megfelelő időben készült el, amikor a francia kormány nagy erőkkel kezd dolgozni azon, hogy kiutasítsák a roma férfiakat, nőket és gyermekeket – Európa leghátrányosabb helyzetű és a megkülönböztetésnek leginkább kitett polgárait.

A roma nőket kétszeres megkülönböztetés sújtja, egyrészt származásuk, másrészt nemük miatt. Megkülönböztetés sújtja őket az alapvető jogok gyakorlása terén, azaz az oktatáshoz, a munkához és az egészségügyi ellátáshoz való jogok terén. Az őket érő megkülönbözetés másik formája az az erőszak, amelynek nőként ki vannak téve.

Követelnünk kell, hogy minden tagállam tartsa tiszteletben Európa legnagyobb etnikai kisebbségi csoportjának, mindenekelőtt pedig az ehhez a csoporthoz tartozó nőknek az alapvető jogait. Ezeknek a nőknek az életét beárnyékolja a kényszermunka, az emberkereskedelem, a kényszersterilizálás, a gyerekházasság és a rengeteg abortusz, és az, ha városról városra üldözik őket, ha Európa egyik sarkából a másikba telepítik őket, nem fog javítani a helyzetükön.

A tagállamoknak, így Franciaországnak is, kötelessége ezen nők védelmének biztosítása, valamint a roma gyermekek – mind a fiúk, mind a lányok – oktatásának biztosítása. Ez szabadságuk és függetlenségük kulcsa. Ahhoz hogy szabadok és függetlenek lehessenek, stabilitásra és támogatásra van szükségük; elfogadhatatlan, hogy kiutasítsák őket egy országból.

 
  
MPphoto
 

  Joanna Katarzyna Skrzydlewska (PPE) . – (PL) Jelentéseinkben gyakran van szó az Európai Unióban élő nők nehéz helyzetéről, és mi megpróbálunk javítani a helyzetükön, és megpróbáljuk biztosítani számukra az esélyegyenlőséget. Még sokkal nehezebb helyzetben vannak az etnikai kisebbségekhez tartozó nők, akik szintén társadalmunkhoz tartoznak. Ezért kell segítenünk nekik abban, hogy be tudjanak lépni a munkaerőpiacra, valamint hogy hozzáférhessenek az oktatáshoz és képzéshez. Különböző politikai és társadalmi tevékenységekbe történő bekapcsolásuk segítségével meg kell őket védenünk a társadalmi kirekesztéstől és a megkülönböztetés különböző típusaitól. Csak így szüntethetjük meg a sztereotípiákat, a megbélyegzés, az etnikai szegregáció, valamint az erőszakot és agressziót. Esélyeket és lehetőségeket kell teremtenünk számukra, hogy a kulturális különbségek ne akadályt jelentsenek az együttélésben, hanem inkább hozzáadott értéket hozzanak. Az elmúlt napok eseményei megmutatták, hogy bizonyos emberek ahelyett, hogy szembenéznének a multikulturális társadalomból adódó nehézségekkel, inkább megpróbálnak megszabadulni ezektől az emberektől, ami rosszallást és felháborodást vált ki a társadalomból.

 
  
MPphoto
 

  Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök asszony, a kényszerházasság, a nők ellen irányuló fizikai és szexuális erőszak, a halálos fenyegetések, a teljesen alárendelt helyzet, az, hogy a nőknek nincs biztosítva a saját testük feletti rendelkezéshez való jog, a nőkről alkotott idejétmúlt elképzelések – mindezek nemcsak távoli országokra jellemzők, hanem itt és most, Európa szívében is jelen vannak számos migráns család életében. Vannak olyan jóhiszemű politikusok, akik szeretnek a nők jogainak nagy védelmezőjeként gondolni magukra, azonban a fent említett dolgokat trivializálják, és elszigetelt esetekként kezelik. A vallásszabadságra hivatkozva igazolják és elfogadják az emberi jogok súlyos megsértését.

Ha meg akarjuk valósítani az integrációt, akkor erőteljesen fel kell lépnünk az emberi jogok megsértése ellen. Sürgetem az EU-t, hogy itt és most lépjen fel a nők érdekében és a nők elnyomása ellen a patriarkális jellegű társadalmakban – legyen szó muszlim családokról vagy roma közösségekről, ahol a fiatal lányokat gyakran egyáltalán nem iskoláztatják.

Az integrációval és az ezzel kapcsolatos neveléssel összhangban tegyünk először is néhány konkrét jogi lépést: az egész EU-ban vezessük be a burka tilalmát, és minden tagállamban minősítsék bűncselekménynek a kényszerházasságot. Álljunk ki felvilágosult, nyugati értékeink mellett!

 
  
MPphoto
 

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a Bizottság üdvözli Parvanova asszonynak az etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó nők társadalmi integrációjáról szóló jelentését.

A Bizottság tisztában van vele, hogy ez a csoport különösen hátrányos helyzetben van, és különösen ki van téve a megkülönböztetés számtalan formájának az élet majdnem minden területén, különösen a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és lakhatáshoz való hozzáférés területén. A Bizottság a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló, 2006-2010-es útitervében hangsúlyozta az etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó nőket sújtó számos megkülönböztetés elleni küzdelem fontosságát.

Minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogatnunk kell ezen nők gazdasági és társadalmi integrációját, hiszen tiszteletben kell tartanunk az egyének alapvető értékeit és alapvető jogait, és ugyanakkor ez a demográfiai mutatók tükrében gazdaságilag is igazolható.

A gyakorlatban az a célunk, hogy az uniós jogszabályok, különösképpen a faji egyenlőségi irányelv végrehajtása révén mindenki számára teljes mértékben biztosítsuk az őt megillető jogokat; hogy biztosítsuk az EU strukturális alapjainak lehető legjobb felhasználását; valamint hogy uniós szinten fókuszáljunk a munkahelyi kisebbségi csoportokra a társadalmi befogadás és a szegénység ellen küzdelem támogatása révén.

A Bizottság a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló, megjelenés előtt álló stratégiájában, amely ebben a hónapban kerül elfogadásra, továbbra is hangsúlyozni fogja az etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó nők integrációjának fontosságát.

Visszautalva arra, amit Köstinger asszony mondott, tudatában vagyok annak, hogy a nőknek a vidéki közösségekben betöltött szerepét a jövőben a közös agrárpolitikában is alaposabban tisztázni kell.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - A vitát lezárom.

A szavazásra 2010. szeptember 7-én, kedden 12.30-kor kerül sor.

 

24. A nők szerepe az idősödő társadalomban (rövid ismertetés)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont Pietikäinen asszonynak a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság nevében kidolgozott jelentése a nőknek az idősödő társadalomban betöltött szerepéről (2009/2205(INI)) (A7-0237/2010).

 
  
MPphoto
 

  Sirpa Pietikäinen , előadó. – (FI) Elnök asszony, az Európai Unió és a tagállamok tanulmányaiban az idősödést sokszor negatív jelenségnek állítják be, amely a nyugdíjak, különböző szolgáltatások és az egészségügyi ellátással és gyógyszerekkel kapcsolatos kiadások révén terheket ró a társadalomra.

Pedig valójában az idősödés és az idősek jogai egyrészt az alapvető jogok részét képezik, másrészt pedig jelentős mértékben hozzájárulnak a társadalom gyarapodásához. Élettársaik, házastársaik, rokonaik és gyermekeik nem hivatásos gondozásában igen nagy szerepet vállalnak az idősek. Ezenkívül sok szakmai és a társadalmi környezetre vonatkozó tapasztalatuk és tudásuk van, nem is beszélve arról a tényről, hogy kiemelkedően fontos fogyasztók, és minden bizonnyal nem csak terhet jelentenek a társadalom számára.

Az Alapjogi Charta és az elöregedés jogi megközelítése megköveteli, hogy ne negatívan tekintsünk az idősödő vagy idős emberekre, hanem tiszteletteljes attitűdöt alakítsunk ki velük szemben. Ez különösen fontos a nők és az idős nők estében. Az öregedés nagymértékben összefügg a nőkkel és az egyenlőséggel is, mivel a nők magas kort élnek meg, és gyakrabban vesznek részt az otthoni, nem hivatásos gondozásban, és nagyobb arányban dolgoznak a szociális szolgáltatások és az egészségügy azon területein, amelyek az idős embereknek nyújtanak magán- és közszolgáltatásokat.

A nők gyakran kettős vagy háromszoros megkülönböztetésnek vannak kitéve. Egy idősebb nő számára nehezebb előrelépni a karrierjében, és nehezebb új munkát találnia, ha elbocsátják. Ez hasonlóképpen az egészségügyi ellátásra vagy szolgáltatásokra is igaz, ha egy idősebb nő valamely etnikai, szexuális vagy vallási kisebbséghez, ill. társadalmi-gazdasági státuszát tekintve valamely különösen kiszolgáltatott csoporthoz tartozik.

Idős korban a nők esetében nagyobb a kockázata a szegénységnek, és nyugdíjuk gyakran alacsonyabb. Az Európai Unióban elvégzett kutatások sajnálatos módon többnyire nem kezelik megfelelő érzékenységgel a nemi kérdést, nem vesznek tudomást a nők és férfiak között az egészségügyi ellátás, az orvostudományi kutatások, a betegségekkel kapcsolatos kutatások terén gyakran említett különbségekről.

Ezért a jelentés kéri a Bizottságot, hogy 2011 végéig tegyen javaslatot egy cselekvési tervre, amely több forrást biztosít az öregedéssel kapcsolatos tudományos kutatás számára. Vizsgáljuk meg, milyen lépésekre van szükség az idősgondozás (különös tekintettel az idős nők gondozására) minőségének fejlesztéséhez, és szólítsunk fel az alapvető szolgáltatásokról szóló irányelv előterjesztésére. Szólítsunk fel a nemmel és életkorral összefüggő betegségek elismerésére és megfelelő kezelésükre, és hangsúlyozottan szólítsunk fel az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésről szóló éves jelentés bevezetésére, valamint az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés felszámolására irányuló, uniós és nemzeti szintű lépések végrehajtására.

2012-ben új intézkedésekre fogunk felszólítani annak tanulmányozása érdekében, hogyan lehetne megszüntetni az Európai Unióban a hátrányos megkülönböztetést. Szeretnék köszönetet mondani kollégáimnak a nagyszerű együttműködésért, és a Bizottság részéről hatékony fellépést várok az idősödő nőkkel és az idősödéssel kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Rossz fényt vet társadalmunkra, hogy a 65 év feletti nők esetében 5%-kal nagyobb a szegénység kockázata, mint a férfiak esetében. Ez azért van, mert a nők voltak azok, akik gondoskodtak a családról, és felnevelték a gyerekeket, valamint azért is, mert átlagos jövedelmük alacsonyabb, mint a férfiaké. Ez nem mehet így tovább. A kisgyermekekről való gondoskodással töltött időt nem szabadságnak, hanem munkának kell tekinteni, amiért fizetésre jogosultak, és amit a nyugdíjba is be kell számítani. És természetesen ugyanez vonatkozik a férfiakra is, ha az anya helyett ők gondoskodnak a gyermekről. Természetesen nem értek egyet azzal, hogy a tagállamoknak figyelembe kellene venniük az idősebb leszbikus, biszexuális és transznemű nők sajátos helyzetét. Ez azt akarja jelenteni, hogy ezek a nők előnyöket élveznének a többi idősebb nővel szemben? Remélem, hogy az ilyen megkülönböztető cikkek nem mennek át a holnapi szavazáson.

 
  
MPphoto
 

  Karin Kadenbach (S&D) . – (DE) Elnök asszony, sajnos ez a jelentés még mindig nagyon időszerű. Szomorú, hogy a nők még mindig hátrányos helyzetű tagjai az elöregedő társadalomnak. Ha megnézzük a nők karrierjét, világossá válik, hogy a gondozással kapcsolatos munkákat (és nemcsak a gyermeknevelés és a gyermekgondozás, hanem az egyéb házimunkák is) még mindig a nők végzik; és így munkájuk nagy része még mindig nincs elismerve sem anyagilag, sem más szempontból. Egyre súlyosabb problémát jelent az időskori szegénység.

Szeretnék azonban egy második témát is hangsúlyozni. Az egészségügyi ellátás területén különleges figyelmet kell szentelnünk a nők igényeinek. Tudjuk, hogy a nők általában megfelelően törődnek családtagjaik egészségével, azonban saját egészségi állapotuknak túl kevés figyelmet szentelnek. Ezért sürgetem a Bizottságot, hogy határozottan figyelmeztesse a tagállamokat arra, hogy a nőkről is gondoskodni kell.

 
  
MPphoto
 

  Petru Constantin Luhan (PPE) . – (RO) Én azon kevés férfi közé tartozom, akik hozzászólnak ehhez a témához. Főként néhány pénzügyi aspektusra szeretném felhívni a figyelmüket.

Ez a jelentés és a Bizottságnak a 2012-es évnek az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének való kinevezésére irányuló kezdeményezése megfelelő keretet biztosíthatnak az új iránymutatások kidolgozásához, ideértve a kohéziós politikát és a regionális fejlesztést.

Végrehajthatjuk és felhasználhatjuk a jelentésben említett tanulmányokat és elemzéseket az idősebb nőkre vonatkozó, sokrétű kérdéskörrel szembesülő régiók meghatározására és támogatására irányuló új kritériumok kidolgozására.

Az idős nők száma, a bizonyos orvosi vagy szociális beavatkozást kívánó betegségek típusai, a családszerkezet és a nők szerepe az idősek gondozásában: ezek lehetnek azok a tényezők, amelyeket a Bizottságnak figyelembe kell vennie a regionális fejlesztési tervek nemzeti szintű kidolgozása keretének meghatározásakor.

Teljes mértékben üdvözlöm ezt a jelentést, és szilárdan hiszem, hogy hatással lesz arra is, ahogyan más bizottságokban kezelik ezt a kérdést.

 
  
MPphoto
 

  Catherine Stihler (S&D) . – Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani az előadónak. Véleményem szerint kitűnő jelentést hozott létre. Mint tudjuk, egyikünk sem lesz fiatalabb a teremben ülők közül sem, és számunkra is létfontosságú, hogy az idősödést pozitívan szemléljük. Csodálatos, hogy tovább és egészségesebben élünk, és ennek örülnünk kellene. Azonban sok nő esetében ez nem így van, és a jelentés éppen ezzel foglalkozik.

2010-ben még mindig nagyrészt a nők végzik a családban a gondozással kapcsolatos munkákat, legyen szó akár gyermekgondozásról, akár az idősebb rokonok gondozásáról. És ahogy az a jelentésből kiderül, ez ahhoz vezet, hogy a nők idősebb korukban – amikor, ahogy az előadó is mondta, megérdemelnék a méltóságot és tiszteletet – szegénységben élnek.

Ez a jelentés azért is fontos, mert beszél az idősekkel szembeni erőszakról, melyet itt a Házban mindannyian helytelenítünk, és amelynek nagyobb politikai prioritást kell szentelni.

Szükség van az aktív időskorral kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztására, szükség van az időskorúak tanulását lehetővé tévő egyetemekre, valamint olyan módszerekre, amelyekkel használni tudjuk az új technológiákat. Szeretnék köszönetet mondani az előadónak, és remélem, hogy mindannyian tenni fogunk azért, hogy az időskor olyan aktív és olyan méltóságteljes legyen, amennyire csak lehetséges.

 
  
MPphoto
 

  Antonyia Parvanova (ALDE) . – Elnök asszony, én is szeretnék gratulálni az előadónak. Már elhangzott, hogy az idősödő lakosság jelentős hatással van a szociális védelemre és a közfinanszírozásra. A demográfiai változások általános kontextusát nézve a nők hagyományosan jobban ki vannak téve a szegénység és az alacsony nyugdíjak kockázatának. Ezért nagyon fontos, hogy mi, politikusok továbbra is odafigyeljünk erre a kérdésre és az idős emberek – különösen az idős nők – problémáira, hogy ezek a csoportok ne marginalizálódjanak.

Ezért továbbra is erőfeszítéseket kell tennünk mind uniós, mind nemzeti szinten a meglévő eszközök teljes kihasználására és a jövőbeli intézkedések végrehajtására a nyugdíjpolitika, az egészségpolitika és a hosszú távú gondozással kapcsolatos politika, a foglalkoztatáspolitika, a migrációs és integrációs politika, valamint az infrastruktúrafejlesztés terén.

Ezt a témát gyakrabban kell megvitatnunk itt a Házban.

 
  
MPphoto
 

  Barbara Matera (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az előadó felhívja a figyelmet az idős nőket érő kettős diszkriminációra. Szeretném hangsúlyozni, hogy a háromszoros diszkriminációról is beszélnünk kellene: az idős és egyedülálló nőket sújtó diszkriminációról.

A jelentés fontos témákkal foglalkozik, kezdve a munka világától és az idősek, különösen az idősebb nők jelentette munkaerő újbóli elhelyezkedésétől.

Ezekre a nőkre mint jó munkaerőre kell tekinteni, hiszen sok tapasztalatuk van, amelyet át tudnak adni a fiatalabbaknak. Rövidre fogva, ezekre a nőkre szükség van ahhoz, hogy Európa gyarapodjon, és el tudja érni a saját maga elé tűzött célokat. Ezek a nők erőforrást jelentenek, akiknek méltóságteljes életet, teljes mértékű és hatékony szociális támogatást és egészségügyi ellátást kell biztosítani, és idősödő társadalmunkban – amelynek meg kell tanulnia a méltóságteljes öregedést – támogatni kell őket.

 
  
MPphoto
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D) . – (SK) Teljes mértékben üdvözlöm a nőknek az idősödő társadalomban betöltött szerepéről szóló jelentést, különösen azért, mert a jelentés elutasítja az időskor negatívumként való megítélését. El kell mondani, hogy az időskor gazdasági szempontból való megítélése nagyon gyakran uralkodó szerepet tölt be a társadalmi vitákban. A szociális reformokban az időskort a nyugdíjrendszer vagy az egészségügyi ellátás problémájaként tüntetik fel.

Pedig az idősek számos fontos szerepet töltenek be. Nagy szakmai tapasztalatuknak köszönhetően fontos szociális vagy családi szerepet töltenek be. Még ha az idősek a gazdaságban nem is feltétlenül töltenek be fontos szerepet, a magasabb átlagos élettartamot társadalmunk életminőségének fejlődéseként kell szemlélnünk, és az idősekre nem teherként, hanem társadalmunk teljes jogú tagjaiként kell tekintenünk, akik megérdemlik a méltóságteljes életet. Mindez még inkább igaz az idősebb nőkre, akiket nagyobb mértékben érint a szegénység kockázata, és akik különösen függenek a köz- és magánszolgáltatásoktól és a közegészségügyi ellátástól, ami azt is jelenti, hogy az idős nőket súlyosabban érintik az elégtelen vagy rossz minőségű szolgáltatások.

 
  
MPphoto
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) . – (PT) Fontosnak tartom, hogy ilyen sokan hozzászólnak ehhez a témához. A Bizottságnak ebből látnia kell, hogy megoldást kell találni ezekre a problémákra, mert a nemek közötti egyenlőtlenségek különösen súlyosan érintik az idősebb nőket, egyrészt a nők többségének alacsonyabb jövedelme miatt, másrészt azért, mert a nők nehezebben férnek hozzá a minőségi közszolgáltatásokhoz, különösképpen az egészségügyi ellátáshoz.

A fizetések terén megnyilvánuló és az anyaság miatti megkülönböztetés közvetlenül megnyilvánul az idős nők többségének nyugdíjában. Az eredmény az, hogy ezek a nyugdíjak alacsonyak, és ez tovább növeli az idős nők elszegényedésének magas kockázatát. Minden nőnek joga van méltósággal megöregedni, ezért a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének keretében különleges figyelmet kell szentelni az idős nőknek annak érdekében, hogy mint nők és mint polgárok méltóságban élhessenek.

 
  
MPphoto
 

  Joanna Katarzyna Skrzydlewska (PPE) . – (PL) A népesség idősödésének jelensége különleges figyelmet igényel részünkről. A különböző problémák között foglalkoznunk kell a szegénységgel is, amely – habár számos egyéb aspektusa is van – nagymértékben a munkanélküliség magas szintjének következménye. A foglalkoztatottság aránya jelentősen csökken az 50 feletti korosztályban, és ez a tendencia főként a nőket érinti. Az idősebb nők koruk következtében munkavállalóként egyre kevésbé vonzók a munkaadók számára. Ezért vannak, akik a korai nyugdíjba vonulás mellett döntenek, és alacsony nyugdíjuk miatt szélsőséges szegénységben élnek. E korosztály foglalkoztatottsági arányának növelésére a tagállamokban kormányzati szinten jogi megoldásokat kell alkalmazni. A vállalkozókat ösztönözni kell az 50 felettiek alkalmazására. Ez történhet adókedvezmény, az egészségügyi rendszer keretében létrehozott speciális megoldások vagy ingyenes képzés formájában, amelynek során a munkavállalót a munkaadó igényeinek megfelelően átképzik. Az ilyen és ehhez hasonló ötletek nemcsak az idősek életszínvonalát segítenének növelni, hanem az egyes tagállamok költségvetését is pozitívan befolyásolnák.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Az Európai Unió társadalma idősödő társadalom. 2008-ban az EU-ban a 65 évnél idősebb lakosság aránya több mint 17% volt. A lakosság várható élettartamának növekedése szorosan összefügg az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségével és a megfelelő életszínvonallal.

Az egészségügy területén hagyományosan sok nő dolgozik, és számuk még jelenleg is növekvő tendenciát mutat. Ezen a területen Európa-szerte a nők adják a munkaerő kb. háromnegyedét. Bizonyos tagállamokban az egészségügyi képzésekben részt vevő diákok több mint 50%-a nő. A nyugdíjrendszerek fenntarthatóságához szükség van a születési arányszám növelésére és munkahelyek teremtésére.

A 6 év alatti gyermekek gondozásával foglalkozó intézmények létfontosságúak, hogy a fiatal anyák meg tudják teremteni a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. A gyermekgondozási szolgáltatásokra fordított minden euró hat eurós profit formájában térül meg a munkahelyteremtés és a fiatal anyák munkaerő-piaci reintegrációja révén.

 
  
MPphoto
 

  Dacian Cioloş , a Bizottság tagja. – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim – bár úgy látom, elég lenne csak a hölgyeket köszöntenem, mivel sajnálatos módon viszonylag kevés férfi van jelen ezen a nőkről szóló vitán –, szeretnék köszönetet mondani Pietikäinen asszonynak a nőknek az idősödő társadalomban betöltött szerepéről szóló jelentéstervezetéért. A jelentés egy olyan témával foglalkozik, amely a jelen demográfiai kihívásai fényében nagyon fontos, és a multidiszciplináris megközelítés segítségével hatékonyan elemzi a témát.

A Bizottság tisztában van vele, hogy az idős nőknek és férfiaknak jelentős nehézségekkel kell megküzdeniük, ha aktív életet akarnak élni, ha nyugdíjjogosultságot akarnak szerezni, és ha méltóságteljes időskort szeretnének akkor is, amikor fizikai képességeik hanyatlanak.

Tény, hogy az idős nők különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a nemi szerepekre vonatkozó, még mindig élő sztereotípiák miatt, valamint azon hátrányos megkülönböztetés miatt, amely a munkaerőpiacon éri őket.

A nők nyugdíját negatívan befolyásolja a fizetések terén a nemek között tapasztalható különbség, valamint a karrier megszakítása vagy a munka felfüggesztése, amelyet a közeli rokonok gondozása miatt vállalnak. Ezért időskorban a nők jobban ki vannak téve a szegénység kockázatának, mint a férfiak.

A Bizottság számos kezdeményezést tett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az Európai Unió idősödő társadalmainak szükségleteire, mely társadalmakban létfontosságú szerepet játszanak a nők. Éppen nemrég a nyugdíjakról szóló zöld könyvben a Bizottság hangsúlyozta, hogy milyen fontos a nők és a férfiak között tapasztalható különbségek csökkentése, különösen az egyének egészséggondozása, a fizetések és a munkaerőpiac terén.

A Bizottság továbbra is hangsúlyozni fogja a nőknek az idősödő társadalomban betöltött fontos szerepét a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló, 2010–2015-ös stratégiájában, amely ebben a hónapban kerül elfogadásra.

A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy a 2012-es évnek az aktív időskor európai évévé való kinevezésére irányuló javaslatába belekerüljenek a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kérdések is.

Mivel ma este ez az utolsó felszólalásom, hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a tolmácsoknak is, és elnézést kérjek, ha néha túl gyorsan beszéltem.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - A vitát lezárom.

A szavazásra 2010. szeptember 7-én, kedden 12.30-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) Európának súlyos problémával kell szembenéznie. Az európai társadalmak idősödő társadalmak, és e tény kezeléséhez megfelelő intézkedésekre van szükség. Ezenkívül nem szabad figyelmen kívül hagyni az idősek által képviselt potenciált, amelyet a tagállamok a legtöbb esetben ignorálnak. Az időseket tapasztalataik és képességeik alkalmassá teszik a fiatalok tanítására – ha erre lehetőségük van, akkor különböző területeken és szinteken továbbadhatják a stafétabotot a fiatalabb generációknak. Habár az uniós jogszabályok tiltják a kor szerinti megkülönböztetést, ha a munka világáról van szó, a tagállamokban mégis gyakran fordul elő nyilvánvaló vagy rejtett megkülönböztetés, amely különösen a nőket sújtja. Ezért támogatom az Európa-szerte bevezetendő figyelemfelkeltő kampányokra irányuló javaslatot, amelyek célja a jelenleg létező, életkor szerinti megkülönböztetés elleni küzdelem és a nemzedékek közötti szolidaritás erősítése. Véleményem szerint hasznos lenne európai alapokkal támogatni olyan projekteket, mint pl. a szociálisan hátrányos helyzetű, egyedülálló vagy idős nőket támogató projektek. Ez jelentősen hozzájárulna a kor szerinti megkülönböztetés elleni küzdelemhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Lena Kolarska-Bobińska (PPE) , írásban. – (PL) Jó, hogy az Európai Parlament jelentése az Európa-szerte zajló demográfiai változások kontextusában hívja fel a figyelmet az 50 év feletti nők helyzetére. A korábbi jelentések a nők kilátásainak lassú fejlődésről számoltak a foglalkoztatás és a közélet terén. A következő néhány évben jelentős változás történhet – romolhat a nők e csoportjának helyzete, különösen azokban az országokban, amelyeknek nyugdíjrendszere és egészségügyi rendszere kevésbé fejlett vagy nem megfelelő. Ezekben az országokban, amelyeknek társadalma öregedő társadalom, főként a nők feladata lesz, hogy idős szüleikről és rokonaikról gondoskodjanak. Ez a felelősség most is a nőkre hárul, és a jövőben ez még inkább így lesz. Számos esetben a nők fogják helyettesíteni a nem megfelelő intézményeket. Most kell felkészülnünk a demográfiai időzített bombára, amelyet az idős és beteg emberek magas száma fog jelenteni. Az intézmények megfelelő átalakítása hosszú és bonyolult folyamat lesz, tehát most kell döntenünk arról, hogyan segítsünk a családoknak az idősödő társadalomban. Az Európai Bizottságnak és a Parlamentnek már most figyelemmel kell kísérnie a tagállamok intézményeinek az idősödő társadalom szükségleteinek megfelelően történő átalakításának. A jelentés helyesen hangsúlyozza a köz- és magánszolgáltatásokhoz, különösen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyszerűsítésének szükségességét. Ezeknek a rendeleteknek hatással kell lenniük a hétköznapi életre, és nem szabad, hogy csupán hatástalan rendelkezések maradjanak az uniós dokumentumokban.

 
  
MPphoto
 
 

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE) , írásban. – (PL) Elnök úr, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság a nőknek az idősödő társadalomban betöltött szerepéről szóló jelentése helyesen jegyzi meg, hogy a nyugdíjas korú nők jobban ki vannak téve a szegénység veszélyének. Ennek oka az, hogy a nőknek alacsonyabb nyugdíjjogosultságuk halmozódik fel, mégpedig azért, mert általában alacsonyabb a fizetésük, illetve átmenetileg még alacsonyabb lesz, amikor pl. gyermekeikkel otthon maradnak. A tervezet számos tényezőt említ, amelyekkel javítani lehetne az 50 feletti nők életminőségét, többek között a kiegészítő részmunkaidős megoldásokat. Azonban mindenekelőtt annak érdekében kell tennünk valamit, hogy a nyugdíjazáshoz közeledő nőknek ne kelljen attól tartaniuk, hogy elveszítik munkájukat és azzal együtt anyagi forrásaikat is. Az Európai Uniónak nyomatékosan hangsúlyoznia kell, hogy a férfiak és nők számára egyenlő fizetést kell biztosítani. Az Alapjogi Charta és a Lisszaboni Szerződés szerint a munkahelyen tilos a nemi alapú megkülönböztetés, tehát a jelentésbe olyan szakaszokat is be kellene iktatni, amelyek biztosítják a nők és a férfiak egyenlő díjazását. Ezenkívül fontos az is, hogy a közvélemény elítélően lépjen fel a nők munkahelyi megkülönböztetése ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE) , írásban. – (ET) Az Európai Unióban mindenkinek egyenlő esélyei kell, hogy legyenek a társadalom életében való teljes részvételre, a munkára, a gazdaságban való aktív részvételre, valamint arra, hogy a társadalmunk által normálisnak tartott életszínvonalon és jólétben élhessen. Sajnálatos módon a jelenlegi globális gazdasági és társadalmi válság tovább mélyítette a szegénységet és a nők, különösen az idős nők kirekesztését. Mivel a nők várható élettartama átlagosan hat évvel hosszabb, mint a férfiaké, a nem létfontosságú faktor az öregedés szempontjából. Véleményem szerint a nők szegénysége és kirekesztése elleni küzdelemnek továbbra is az EU fontos kihívásai közé kell tartoznia, és a tagállamoknak ennek megfelelően kell fejleszteniük szociális védelmi rendszereiket, az egész életen át tartó tanulást és az aktív foglalkoztatáspolitikát, hogy ezek révén lehetőséget teremtsenek a különböző életkorú nőknek a társadalom életében való aktív részvételre, és megvédjék őket a kirekesztés veszélyétől. Fontos, hogy a tagállamok az esélyegyenlőség biztosítására koncentrálják közös erőfeszítéseiket, mivel a férfiak és nők egyenlő jogainak megteremtése nem öncélú, hanem az EU általános célkitűzéseinek – növekedés, foglalkoztatás és társadalmi kohézió megvalósítása – előfeltétele.

 

25. A következő ülésnap napirendje: lásd a jegyzőkönyvet
A felszólalásokról készült videofelvételek

26. Az ülés berekesztése
A felszólalásokról készült videofelvételek
 

(Az ülést 22.50-kor berekesztik)

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat