Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Viták
2010. szeptember 8., Szerda - Strasbourg HL kiadás

5. A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) folyó tárgyalások (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Bizottság hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással (ACTA) kapcsolatos tárgyalásokról szóló nyilatkozata.

 
  
 

Tisztelt kollégák! Egy percre kérem figyelmüket. Az elfogadott napirend nem rendelkezik a „catch the eye” eljárásról. Ha azonban nincsen ellenvetés, azt javasolom, hogy ha a lista szerinti felszólalók betartják a rendelkezésre álló időt, és a végén marad valamennyi idő, a „catch the eye” eljárás alapján rövid felszólalási időre is lehetőséget adok. Van-e ez ellen ellenvetés? Rendben.

 
  
MPphoto
 

  Karel De Gucht , a Bizottság tagja. – Tisztelt elnök úr! Köszönöm, hogy újfent lehetőséget adott arra, hogy a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) folyó tárgyalásokkal foglalkozzak.

Erre vonatkozóan hadd emlékeztessek a tárgyalások összefüggéseire: az ACTA egy olyan megállapodás, amely fontos lesz az Európai Unió világpiaci versenyképességének és munkahelyeinek megőrzése szempontjából.

Ha továbbra is versenyképes gazdaság akarunk maradni, az innovációra, a kreativitásra és a kizárólagos márkákra kell támaszkodnunk. Többek között ezek a komparatív előnyeink a világpiacon. Szükségünk van tehát olyan eszközökre, amelyek a fő exportpiacainkon megfelelő védelmet biztosíthatnak.

Az uniós polgárokat aggasztó kérdésekről van szó: nemcsak munkahelyekről, hanem a fogyasztók védelméről, biztonságáról és egészségéről.

Az a célunk, hogy egyszerűen olyan nemzetközi normát állítsunk fel a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozóan, amely indokolt, kiegyensúlyozott és hatékony, tehát túlmutat a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozó, jelenlegi WTO-szabályokon, a TRIPS-megállapodáson. Ez e végső cél, amelyben bizonyára mindannyian egyetértünk.

Tavaly márciusban azért jöttem ide, hogy felvázoljam, melyek a Bizottság tárgyalásokon való részvételének alapját képező, legfontosabb alapelvek, és a tárgyalásokra vonatkozóan az átláthatóság fokozására vállaltam kötelezettséget a Parlamenttel szemben. Amint a március óta megtartott – és önökkel közösen folytatott – tárgyalások nyomán elkészült szövegtervezetekből látható, a Bizottság megtartja a szavát, és következetesen ezekhez az alapelvekhez tartja magát. Hadd elevenítsem fel ezeket az alapelveket:

Először is az ACTA-megállapodás célja, hogy a szellemi tulajdonjogok jelentős kereskedelmi hatással járó, széles körű megsértésével foglalkozzon, és nem arról van szó, hogy az utazók laptopjainak vagy számítógépeinek a tartalmát ellenőriznénk. Ez nem jár majd az állampolgári jogok korlátozásával vagy a fogyasztók zaklatásával. Ha bárkinek kétségei merülnének fel erre vonatkozóan, örömmel hallgatom az érveiket.

Másodsorban az ACTA-megállapodás csupán a meglévő szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szól. Nem fog olyan rendelkezéseket tartalmazni, amelyek módosítanák a szellemi tulajdonra vonatkozó anyagi jogot. Minimumszabályokat kellene, hogy megállapítson arra vonatkozóan, hogy az újítók hogyan érvényesíthessék jogaikat a bíróságon, a határokon vagy az interneten. Az ACTA-megállapodás például biztosítani fogja, hogy az európai divattervezők, művészek vagy autógyártók jogai megfelelő védelmét kapjanak, amikor azzal szembesülnek, hogy alkotásaikat Európán kívül hamisítják.

Harmadsorban az ACTA-megállapodás összhangban kell, hogy maradjon az Európai Unió vívmányaival: többek között a szellemi tulajdonjogok érvényesítése harmonizálásának jelenlegi szintjével, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel, a távközlési keretszabályozással és végül, de nem utolsósorban az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó uniós jogszabályokkal. Az ACTA-megállapodás nem módosít kerülő úton semmilyen uniós jogszabályt. Feltehetik azonban a kérdést, hogy akkor milyen hozzáadott értéket képvisel? A válaszom az, hogy a jogszabályaink a leghatékonyabbak között vannak, és ha azokat más országok elfogadják, az segíteni fog az újítóinknak.

Negyedsorban biztosítani fogjuk, hogy az ACTA-megállapodás ne gátolja a generikus gyógyszerekhez való hozzáférést. A tervezet egyértelműen biztosítja, hogy az ACTA-megállapodás alapján senki sem avatkozhat be a generikus gyógyszerek kereskedelmébe.

Az ACTA-megállapodás ráadásul összhangban lesz a szellemi tulajdon kereskedelmi szempontjairól (TRIPS) és a közegészségügyről szóló 2001. évi nyilatkozattal, míg a határellenőrzési kötelezettségek – ami a gyógyszerekhez való hozzáférést illetően a legérzékenyebb kérdés – nem fognak a szabadalmakra vonatkozni.

Ami az átláthatóságot illeti, megtartottuk szavunkat, és minden tárgyalási fordulót követően, külön üléseken kértük ki a Parlament véleményét, és ezt a továbbiakban is így fogjuk tenni. A keretmegállapodás értelmében vállalt kötelezettségeinkkel összhangban pedig természetesen tájékoztattuk az Európai Parlamentet a szövegtervezetekről.

Élek az alkalommal, és röviden ismertetem az ACTA-tárgyalások 2010. augusztus 16. és 20. között, Washingtonban megtartott tizedik fordulójának eredményeit.

A felek a polgárjogi, a vám és a büntetőjogi fejezetekre vonatkozóan tettek bizonyos előrelépést, de nem mutattak elég rugalmasságot ahhoz, hogy néhány érzékenyebb kérdéssel foglalkozzanak. Alapos munkát végeztünk az általános és horizontális fejezeteken is (bevezető, általános rendelkezések, fogalommeghatározások, végrehajtási gyakorlatok, nemzetközi együttműködési és intézményi rendelkezések), amelyekről már majdnem megegyeztünk.

Sajnálatos azonban, hogy az utolsó két forduló alkalmával még nyilvánvalóbbá vált, hogy a valamennyi jelenlegi ACTA-gyakorlatra vonatkozóan csak a legkisebb közös nevező alapján érhető el konszenzus, mivel a témára vonatkozóan sokféle nézetet vallanak és gyakorlatot folytatnak az ACTA-tárgyalások résztvevői. Ez a megállapodás céljának – és hatékonyságának – rovására fog menni.

A digitális környezetre (internetre), az ACTA-megállapodás egyik legérzékenyebb és ugyanakkor leginnovatívabb fejezetére vonatkozóan jelentős visszalépésre került sor a legutóbbi fordulóban, mivel a felek képtelenek voltak megegyezni az internetszolgáltatókra vonatkozó, közös felelősség alóli kivételrendszerről.

Ugyanez a helyzet a vámintézkedésekről szóló, rendkívül fontos fejezettel is, mert több fél ellenzi a jogsértő áruk exportjának és tranzitjának ellenőrzését, így nem lépnek fel a hamisított áruk széles körű nemzetközi forgalmazása ellen.

Egy másik terület, ahol az uniós érdekek szempontjából csalódást keltőek a tárgyalások, azzal kapcsolatos, hogy mely szellemi tulajdonjogokra fog vonatkozni a megállapodás. Az Európai Unióban széles körű és sokféle a jogtulajdonosok jogalapja. A földrajzi jelzésekkel ellátott termékeket előállító gazdák vagy a kreatív tervező textilvállalkozások is hamisítás áldozatául esnek, és megfelelőbb végrehajtási szabályok kellene, hogy vonatkozzanak rájuk. Az a probléma, hogy partnereink közül többen ragaszkodnak ahhoz, hogy csak a szerzői jog és a védjegy „érdemes” arra, hogy az ACTA-megállapodásban szerepeljen. Mi ezzel egyáltalán nem értünk egyet, és továbbra is azt szorgalmazzuk, hogy tartsák tiszteletben az Európai Unió offenzív érdekeit.

A tárgyalás következő fordulójára Tokióban kerül sor, a hónap végén (2010. szeptember 23-tól október 1-jéig). Úgy tűnik, hogy a végjáték felé közeledünk, és a felek a tokiói forduló során mindenképpen meg akarják oldani a még hátralevő lényeges kérdéseket.

Továbbra is határozott meggyőződésem, hogy foglalkozni kell azzal, hogy világszerte módszeresen és széles körben visszaélnek az európai szellemi tulajdonnal, valamint hogy az ACTA-megállapodás jelentős mértékben hozzájárul e cél megvalósításához. Ezért ragaszkodom a tárgyalások sikeréhez.

Ha azonban a folyamat végén az Európai Unió olyan egyezménnyel találja magát szemben, amely nem képvisel sok konkrét hozzáadott értéket a jogtulajdonosaink számára, vagy amely első- és másodosztályú szellemi tulajdonjogokat próbál megállapítani, készen kell állnunk arra, hogy átgondoljuk a megállapodásban való részvételünket.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Caspary , a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! 2008-ban 178 millió árucikket foglaltak le az Európai Unió vámtisztviselői. Ezek közül 20 millió árucikk veszélyes volt. Az összes hamisított termék 54%-a Kínából érkezett, és a gyógyszerek tekintetében India volt a legfőbb bűnös.

A hamisított áruk hatalmas károkat okoznak az európai gazdaságnak, de a hamisított termékeket vásárló embereknek is. A gyógyszerekre gondolok például. Rémálom lenne számomra is és minden szülő számára, ha egy gyermek meghalna, miután lázcsillapítót kapott, csak azért, mert nem voltunk képesek megakadályozni, hogy hamisított termékek és gyógyszerek kerüljenek a piacra. Meg kell oldanunk ezt a problémát.

A termékkalózkodás az Európai Unió központi problémája. A világon mindenhol meg kell óvnunk az iparágakat és a fogyasztókat az olyan termékektől, amelyek károsak lehetnek az egészségre, és amelyek pénzügyi veszteséget okoznak a vállalatok számára. Ezért üdvözlöm a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) folyó tárgyalásokat, amelyek révén jelentős előrelépést teszünk a termékkalózkodás elleni küzdelemben. Tudatában vagyunk annak, hogy nem ez a megállapodás az egyetlen megoldás a kalózkodásra, de ez az első nemzetközi megállapodás ezen a területen, amelynek következtében néhány állam felveszi a kesztyűt a termékkalózkodás ellen. Szeretném, ha minél több állam csatlakozna a küzdelemhez.

Képviselőcsoportunk üdvözli, hogy a tavaszi állásfoglalásunk óta pozitív együttműködés alakult ki a Bizottság és a Parlament között. Sajnáljuk, hogy egészen állásfoglalás elfogadásáig kellett elmennünk. A Bizottság rendszeres beszámolói eredményeképpen azonban áttekintést kaphattunk az elmúlt hónapok tárgyalásairól. Gratulálni szeretnék a tárgyalóknak a legutóbbi eredményeikhez. Még az ACTA kritikusai számára is nagyon nehéz negatívumot találni a megállapodásban. Lekerült a napirendről a határellenőrzés kérdése a szabadalmi jog megsértése esetében, következésképpen a generikus gyógyszerek kereskedelme miatti aggodalom is megszűnt. Lekerült a napirendről a „három csapás” és a magánpoggyász vámvizsgálata is. Lekerült a napirendről az internetszolgáltatók kötelező felelőssége is, és úgy tűnik, hogy a megállapodás megfelel a közösségi vívmányoknak. Úgy vélem, hogy a jó úton járunk.

Szeretném azonban arra kérni a Bizottságot, hogy tartsa fenn a határozott álláspontját, hogy képviselni tudja az Európai Unió érdekeit. Támogatom az arra vonatkozó javaslatot, hogy vegyük be a megállapodás polgári jogi részébe a szabadalmi jogokat, a földrajzi eredetmegjelöléseket és a szabadalmi jogok megsértését. Határozottan azon a véleményen vagyok, hogy a pármai sonka, a tiroli Almkäse és a pezsgő ugyanolyan védelmet érdemel, mint a Coca-Cola vagy a Kellogg’s kukoricapehely. Ezért felhívom az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a dokumentumok közzétételének akadályozásával. A dokumentumok új-zélandi fordulót követő közzététele megmutatta, milyen fontos az átláthatóság, és elhallgattatta a megállapodást ért kritikus hangok nagy részét.

Azt szeretném kérni a Bizottságtól, hogy továbbra is támogassa a tárgyalási dokumentumok közzétételét, legkésőbb a megállapodás aláírása előtt. Sok sikert kívánok a Bizottságnak a következő, Japánban megtartandó fordulóra, és továbbra is remélem, hogy időszerű és részletes beszámolókat kapunk a tárgyalásokról. A tárgyalások lezárását követően a képviselőcsoportunk szép nyugodtan le fog ülni, és a végleges szöveg alapján fogja értékelni az eredményeket, majd azt követően dönt a ratifikálással kapcsolatos álláspontjáról. A tárgyalóknak sok sikert kívánok.

 
  
MPphoto
 

  Kader Arif , az S&D képviselőcsoport nevében. – (FR) Tisztelt elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Biztos úr, éppen most mondott néhány bíztató dolgot, de még mindig nem hiszem, hogy teljes mértékben eloszlatta volna számos képviselőtársam a hamisítás elleni kereskedelmi (ACTA) megállapodással kapcsolatos aggodalmait.

Még márciusban állásfoglalásra tettem javaslatot, amelyet a tisztelt Ház nagy többséggel elfogadott, és amely lehetővé tette a tárgyalás szövegének közzétételét. A vita során felhívtuk a figyelmet az ön által is említett közösségi vívmányokra, arra, hogy garantálni kell a generikus gyógyszerek biztonságát és ellátását, és tiszteletben kell tartani a polgártársaink alapvető szabadságait. Megemlítettük a földrajzi jelzéseket is, és azért tettünk így, hogy tudassuk önökkel a prioritásainkat, amelyeket továbbra is meg fogok említeni azért, hogy a sikeresen elindított parlamenti vita szolgáljon alapul ahhoz az állásponthoz, amelyet néhány hét múlva Japánban fognak védeni.

Tegnap, az Unió helyzetéről folytatott vita során számos felszólaló igen helyesen rámutatott, hogy az európai parlamenti képviselők a polgártársaink szóvivői, és e kapocs nélkül félő, hogy a Bizottság steril konfrontációba kerül a Parlamenttel. Ezért azt kérem öntől, biztos úr, hogy prioritásként vegye figyelembe, hogy az önnel szemben ülő európai parlamenti képviselők először és legelsősorban az ön partnerei, és nem azért vannak itt, hogy egyszerűen ellenkezzenek önnel.

Abban a partnerségben, amelyre mi vágyunk – amilyet néha úgy tűnik, hogy a szolgálataik akarnának –, nem köt minket gúzsba titoktartási fogadalom. A szolgálataik pont most feleltek a kérdéseinkre zárt ajtók mögött. Megkaptuk az ACTA-megállapodás szövegének legutóbbi változatát, de nem küldhetünk semmilyen üzenetet, amikor elhagyjuk az üléstermet, vagy miután elolvastuk a megállapodást, jóllehet az a szerepünk, hogy figyelmesek legyünk, értelmezzük a szöveget, és biztosítsuk, hogy mindenki megértse a dolgokat. Ezért az a második kérésem önhöz, hogy a viták átláthatóságára olyan elemként tekintsen, ami nem a bizalom megvonását jelenti, hanem segítséget nyújt a mérlegeléshez.

E két fő kérdésen kívül – és azért, mert kezdek hozzászokni ehhez a gyakorlathoz – tájékoztatom aggodalmaimról. Először is a gyógyszerekhez való hozzáférés. Ezt már említettük. Azt állítja, hogy az egyik prioritásuk a hozzáférés védelme, hogy minden önöktől telhetőt megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodásban semmi ne korlátozza azok gyártását vagy szabad mozgását. Itt azonban a szabadalmakról kérdezném. Miért akarják azokat belevenni ebbe a megállapodásba? A hamisítás elleni törvényes küzdelem fokozásának óhaja nem szolgálhat ürügyül ahhoz, hogy az ACTA-megállapodást a szabadalomtulajdonosok jogainak a TRIPS-megállapodásban rögzítetteken túli kiterjesztésére használjuk fel. Kérem, hogy ne keverjék össze a generikus gyógyszereket a hamisított gyógyszerekkel.

Egy másik fontos kérdés a biztosítékok kérdése. A szövegek nem lehetnek túl szigorúak a felhasználók és a jogtulajdonosok jogai közötti megfelelő egyensúly biztosítása során. Hadd emlékeztessem a TRIPS-megállapodásban szereplő, különféle szövegezésekre.

Üdvözlöm az internethez fűzött megjegyzéseit, és határozottan bízom abban az elképzelésben, miszerint az ACTA-megállapodás nem az Európai Unió elektronikus kereskedelemről szóló irányelvében egyértelműen kifejezett álláspontjának meggyengítését fogja célozni.

Biztos úr, számos olyan kérdés van még, amelyet fel kellene vetnem a mai délelőtt folyamán, de elsősorban azt a feladatot tűzöm magam elé, hogy biztosítsam, hogy a vitának köszönhetően a megállapodásra vonatkozó, lehető legtöbb információt meg tudjuk adni a polgártársainknak, és hogy elmondjam önnek, hogy számomra az ő jogaik és alapvető szabadságaik védelme jelenti a kulcskérdést. Azért várom el, hogy szem előtt tartsa a képviselők által felvetett szempontokat, és megvédje azokat a tárgyalások során. Arra is felhívom, hogy tegyen eleget vállalásának, és a tárgyalások befejezését követően hozza nyilvánosságra a szöveget, legyen az akár a Japánban tartandó forduló végén vagy később.

A nyilvános vitára például ebben a Házban kellene, hogy sor kerüljön. Ezért állásfoglalást kérek, és reméljük, hogy figyelembe veszik szempontunkat, mielőtt az ACTA aláírására kerülne sor, még akkor is, ha azt jelenti, hogy vissza kell ülni a tárgyalóasztalhoz.

 
  
MPphoto
 

  Niccolň Rinaldi , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (IT) Tisztelt elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! „Acta est fabula, plaudite!” – ahogyan a római színészek mondták egykoron, az előadás végén. A játéknak vége, és talán a befejezés előtt állunk, jóllehet talán még nem tapsolhatunk.

A vita során fontos dolgokról biztosított minket De Gucht úr, de tudjuk, hogy a hamisított áruk 64%-a Kínából származik, és Kína nem tagja a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásnak (ACTA). Ezért fel kell mérnünk, hogy egyáltalán érdemes-e az egésszel foglalkoznunk – más szóval alá kell-e írnunk a megállapodást –, ha az nem jár semmilyen valóságos haszonnal, amint azt a biztos úr megállapította. Nincsen sok ok az aggodalomra, de ami van, az jelentős. Sok szó esett az internetről, és nagyra értékeljük a Bizottság erőfeszítéseit, de továbbra is éberek vagyunk.

Ami a gyógyszereket illeti, csak más képviselők kérését tudom ismételni: nem vehetjük egy kalap alá a hamisított és a generikus gyógyszereket. Létfontosságú, hogy versenyképes árakon tegyük elérhetővé a gyógyszereket, ami a fejlődő országokban életbevágó a betegek számára. Azt a kérdést szeretném feltenni, hogy a szellemi tulajdon kereskedelmi szempontjairól és a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozat legalább az ACTA-megállapodás bevezetőjében szerepelni fog-e.

Végül pedig, ami a földrajzi jelzéseket illeti, potenciálisan paradox helyzetben találjuk magunkat, mert azok a bejegyzett védjegyek, amelyek sérthetik a földrajzi jelzéseket, nagyobb védelmet élveznének, mint maguk a földrajzi jelzések. Ebben az esetben is a TRIPS-megállapodás ad sok szempontból szilárdabb alapot, ezért éberségre és szilárd álláspontra hívunk fel.

 
  
MPphoto
 

  Jan Philipp Albrecht , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök úr! Először is örömömre szolgál, hogy a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló 12. írásbeli nyilatkozat megkapta a Parlament tegnapi szavazása során a szükséges többséget. Ez azt mutatja, hogy az Európai Parlament továbbra is támogatja a márciusi állásfoglalásában kifejezett, világos álláspontját.

Az írásbeli nyilatkozat ezenkívül hangsúlyoz egy fontos szempontot. Nem akarjuk, hogy a szellemi tulajdonjogok gyakorlása magáncégekhez kerüljön. A jogállam és a demokrácia alapelvei megkívánják, hogy az alapjogokba való beavatkozás – történjen az akár interneten – az állam törvényes képviselői részéről történjen, és hogy továbbra is az alkotmányunk, az emberi jogokról szóló európai egyezmény és a Lisszaboni Szerződés szigorú normái érvényesüljenek.

Nem engedhetjük, hogy olyan megállapodás lépjen hatályba, amely arra ösztönzi a jogtulajdonosokat, hogy saját kartellbe tömörülve, üzleti érdekeiknek megfelelően intézzenek mindent – amint arra a jelenlegi ACTA-tervezet ösztönöz. Az Európai Unió Bizottsága ACTA-tárgyalások során tanúsított magatartása a Szerződéseink megsértésének határát súrolja. Ahelyett, hogy törölték volna a Parlamentben a kritikával illetett intézkedéseket, a megállapodástervezet szövege még pontatlanabbá vált. Úgy tűnik, hogy egyre kisebb annak a valószínűsége, hogy az megfeleljen a közösségi vívmányoknak.

Szerencsére úgy tűnik, hogy az Európai Parlament folyamatos tiltakozásainak végre foganatjuk van. Még sok azonban a tennivaló ahhoz, hogy az ACTA-megállapodás szavazattöbbséget kapjon a tisztelt Házban. Ezt legkésőbb tegnap világosan kellett volna látniuk.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall , az ECR képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr! Azzal szeretném kezdeni, hogy három olyan dolog hangzott el az ülés elején, amely örömmel tölt el: először is az, hogy nem lesznek új szellemi tulajdonjogok, másodsorban az, hogy nem kerül sor a jogszabályok kerülő úton való módosítására, harmadsorban pedig az, hogy a Bizottság részéről fokozott átláthatóság tapasztalható, különösen néhány további tárgyalópartnerre vonatkozóan.

Meg kell értenünk a digitális világ és az atomok világa közötti különbséget is. Chris Anderson, a Wired folyóirat szerkesztője egyszer azt mondta, hogy az egyre nagyobb sávszélesség, az olcsóbb tárolás és az olcsóbb feldolgozó-kapacitás világában a digitális termékek idővel az ingyenesség vagy a nulla felé tartanak. Ez azt jelenti, hogy számos, a digitális világra panaszkodó iparágnak meg kell értenie, hogy meg kell vizsgálniuk az új üzleti modelleket. Különösen igaz ez a hangrögzítő iparágra és hasonló iparágakra, amelyek nem támaszkodhatnak a régi üzleti modellekre.

Véleményem szerint másról van szó az atomok világában, a termékgyártás világában. Biztosítanunk kell, hogy habár az Európai Unió nem feltétlenül versenyképes a munkaerőköltségek tekintetében, az Európai Unió tagállamai és vállalatai a kutatás és a tervezés terén versenyképesek legyenek. Az új termékekbe és új tervekbe milliókat – néha milliárdokat – befektető cégek számára bosszantó, ha a termékeiknek máshol hamisított termékekkel kínálnak alá. Világelsők vagyunk a nagy értékű gépkocsik gyártásában és olyan termékek előállításában, mint az okostelefonok, és nagyon óvatosan kell eljárnunk, hogy miután milliókat vagy milliárdokat fektettünk ezekbe a termékekbe, nehogy egyszerűen alájuk ígérjenek a piacon.

Üdvözlöm a Bizottság nyilatkozatát, de meg kell értenünk az atomok világa és a digitális világ közötti különbséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Helmut Scholz , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök úr, De Gucht úr, hölgyeim és uraim! Fontos, hogy megvédjük a feltalálókat és a vállalkozásokat attól, hogy ötleteiket ellopják, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. Ismételten fel szeretném azonban tenni a kérdést, hogy a termékkalózkodást valóban képes-e korlátozni a megállapodást megkötő országok kis csoportja, különösen azért, mert ezek az országok inkább a találmányokról, semmint a hamisításról ismertek. Véleményem szerint a tárgyalásokra nemzetközi összefüggésben – mint amilyen a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) – kellene sort keríteni.

Általánosságban szólva új keretről és új kötelezettségvállalásról van szó. De Gucht úr, a mai záró megjegyzései ebbe az irányba mutatnak. Tudom, hogy a Bizottság és a Tanács tárgyalói tudatában vannak ennek a dilemmának. Az ő megoldásuk az, hogy a vállalkozásoknak átfogó jogokat biztosítsanak arra, hogy törvényes eljárást indíthassanak a potenciális hamisítók értékesítési piacain. Felhatalmazást akarnak arra, hogy a határokon letartóztathassák az importőröket és – a szövegtervezet szerint – akár a végfelhasználókat is, a megállapodás egyes aláírói által meghatározott eseteket kivéve. A szöveg kimondja, hogy „a tagok kizárhatják a határellenőrzési intézkedéseket az utasforgalomban, az utasok személyes poggyászában behozott kis mennyiségű, nem kereskedelmi áruk tekintetében”.

Olyan jogszabályokat akarnak érvényesíteni Európában, amelyek értelmében a vállalkozások kérhetik, hogy a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA) aláíró országból importált árukat vagy szoftvertermékeket bírósági végzés értelmében elkobozzák vagy akár megsemmisítsék. Ez szükség esetén a másik fél kihallgatása nélkül is megtörténhet. Ez egyszerű eljárásnak tűnik egy konténernyi hamisított láncfűrész esetében. A megállapodásnak azonban az a célja, hogy az eljárást olyan területekre is kiterjessze, mint a szoftverösszetevők.

Lehetséges lesz-e, hogy a Microsofthoz hasonló szoftveróriások peres eljárások útján vadásszák le és tegyék tönkre kisebb versenytársaikat? A szórakoztatóipar óriásainak szintén sikerült aggodalmaikat belevenniük az ACTA-tárgyalásokba. Nemcsak a letöltés és a másolás ellen fognak pert indítani, hanem olyan technológiák előállítása és terjesztése ellen is, amelyek többek között lehetővé teszik a másolás elleni védelem megkerülését.

Elmondta, hogy haladást értek el, és igaz, hogy az Egyesült Államok elvetette az internetszolgáltatók felelősségére vonatkozó felhívását. A megállapodás büntetőjogról szóló részében azonban még mindig van egy, a bűnrészességről és felbujtásról szóló bekezdés. Ezenkívül az internetszolgáltatók a vállalatok törvényes kérésére kötelesek lesznek azon ügyfelek személyes adatait átadni, akiket a szerzői jogra vonatkozó jogszabályok megsértésével gyanúsítanak. A tisztelt Házban, a SWIFT-tárgyalások során felfedeztük, hogy az Egyesült Államok például nem rendelkezik uniós értelemben vett adatvédelmi jogszabályokkal. Mi a helyzet a megállapodást aláíró többi országban? A megállapodás nem ütközhet a közösségi vívmányokkal. Meg kell tudnunk védeni a kis- és középvállalkozásokat a szoftveróriások szabadalmi kampányaitól, és garantálnunk kell az internetfelhasználók személyes adatainak biztonságát.

(DE) „A tagok kizárhatják a határellenőrzési intézkedéseket az utasforgalomban, az utasok személyes poggyászában behozott kis mennyiségű, nem kereskedelmi áruk tekintetében”

(DE) Olyan jogszabályokat akarnak érvényesíteni Európában, amelyek értelmében a vállalkozások kérhetik, hogy a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA) aláíró országból importált árukat vagy szoftvertermékeket bírósági végzés értelmében elkobozhassák vagy akár megsemmisíthessék. Ez szükség esetén a másik fél kihallgatása nélkül is megtörténhet. Ez egyszerű eljárásnak tűnik egy konténernyi hamisított láncfűrész esetében. A megállapodásnak azonban az a célja, hogy az eljárást olyan területekre is kiterjessze, mint a szoftverösszetevők.

Lehetséges lesz-e, hogy a Microsofthoz hasonló szoftveróriások peres eljárások útján vadásszák le és tegyék tönkre kisebb versenytársaikat? A szórakoztatóipar óriásainak szintén sikerült érvényesíteniük érdekeiket az ACTA-tárgyalások során. Nemcsak a letöltés és a másolás ellen fognak pert indítani, hanem olyan technológiák előállítása és terjesztése ellen is, amelyek többek között lehetővé teszik a másolás elleni védelem megkerülését.

Elmondta, hogy haladást értek el, és igaz, hogy az Egyesült Államok elvetette az internetszolgáltatók felelősségére vonatkozó felhívását. A megállapodás büntetőjogról szóló részében azonban még mindig van egy bűnrészességről és felbujtásról szóló bekezdés. Ezenkívül az internetszolgáltatók a vállalatok törvényes kérésére kötelesek lesznek azon ügyfelek személyes adatait átadni, akiket a szerzői jogra vonatkozó jogszabályok megsértésével gyanúsítanak. A tisztelt Házban a SWIFT-tárgyalások során felfedeztük, hogy az Egyesült Államok például nem rendelkezik uniós értelemben vett adatvédelmi jogszabályokkal. Mi a helyzet a megállapodást aláíró többi országgal? A megállapodás nem állhat szemben a közösségi vívmányokkal. Meg kell tudnunk védeni a kis- és középvállalkozásokat a szoftveróriások szabadalmi kampányaitól, és garantálnunk kell az internetfelhasználók személyes adatainak biztonságát.

 
  
MPphoto
 

  Francesco Enrico Speroni , az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Köszönöm a biztos úrnak és a Tanácsnak ezt a vitát, habár sajnálattal közlöm, hogy a megfelelő dokumentumok nélkül nehéz bármiről is beszélnünk.

Az interneten semmi sincs, és a Parlament általam megkeresett szolgálatai nem válaszoltak, mert a Bizottság nem tesz minden szöveget elérhetővé. Nem tehetünk mást, mint hogy általánosságban beszélgetünk. Mindazonáltal hasznos, ha foglalkozunk ezzel a kérdéssel, ami az európai termékek, ennélfogva vállalkozásaink és munkavállalóink védelmét célzó terv részét képezi. Még így is van némi ellenállás a védjegyek és termékek szabályozásával kapcsolatosan.

A mi feladatunk, hogy megvédjük a munkavállalóinkat: ellenőrizzük, hogy a tisztességtelen vagy a munkavállalók kizsákmányolásán alapuló verseny bármilyen formájáról van-e szó, és ebben az esetben a hamisításon alapuló versenyről van szó. Ezért pontosan azért kell küzdenünk a verseny ilyen elfogadhatatlan formái ellen, hogy megvédjük az európai termelőket és munkavállalókat, akik saját erőfeszítéseikből, saját eszükből és saját munkájukból élnek, és ilyenformán hozzájárulnak a földrészünk fejlődéséhez.

 
  
MPphoto
 

  Angelika Werthmann (NI) . – (DE) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! A tervezett többoldalú, hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) célja, hogy a termékkalózkodás és a szerzői jogsértések elleni küzdelmet nemzetközi együttműködés, a jogszabályok végrehajtásának összehangolása és a szellemi tulajdon védelmét biztosító új jogszabályok révén tegye hatékonyabbá. Magától értetődik, hogy folyamatosan átláthatóságra van szükség. Az olyan intézkedések ugyanis, amelyek az Európai Unió adatvédelmi irányelvét gyengítik, vagy amelyek akár negatív hatást is gyakorolhatnak a szólásszabadsághoz való jogra, eltúlzott választ adnak a termékkalózkodás és a szerzői jogsértések elleni küzdelem problémájára, és elfogadhatatlanok.

Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy értékelje a megállapodás lehetséges hatásait. Erre sajnos még nem került sor. Véleményem szerint a szellemi tulajdon alapvető fontosságú, de az adatvédelem és a magánélet védelme is ugyanolyan fontos. Peter Hustinx Európai Adatvédelmi Biztos a következőket mondta erre vonatkozóan, idézem:

Angelika Werthmann (NI). – „Habár a társadalom számára fontos a szellemi tulajdon, és azt meg kell védeni, nem helyezhető az egyének magánélethez fűződő alapjogai, adatvédelmi és egyéb jogai elé.” Itt az idézet vége. Dolgozzunk együtt ezen a megállapodáson, ugyanakkor vegyünk figyelembe minden meglévő jogszabályt!

 
  
MPphoto
 

  Elisabeth Köstinger (PPE) . – (DE) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! A termékkalózkodás elleni küzdelmet és a szellemi tulajdonjogok megszilárdítását célzó, meglévő jogszabályok és törvények hatékony végrehajtása olyan dolog, amit egyértelműen nagy örömmel fogadunk. A nagyközönség körében azonban erre vonatkozóan nagymértékű a tudatlanság és a bizonytalanság. Rendszeresen kapok e-mail üzeneteket ilyen ügyben érintett polgároktól, akik arra panaszkodnak, hogy nem átláthatók a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) folytatott tárgyalások, és az ACTA-megállapodásra mint jogaik és szabadságaik nagymértékű megsértésére tekintenek. Fontos, hogy több információt adjunk erre a területre vonatkozóan, és rámutassunk arra, hogy nem az ACTA-megállapodás, hanem részben az Európai Unió közösségi vívmányai okozzák a problémát.

Az Európai Bíróság 2009. február 19-i előzetes döntéshozatal során hozott ítélete egyértelműen kimondja, hogy az internetszolgáltatók elszámoltathatók az ügyfeleik által elkövetett szellemi jogsértésekért. Ezért a meglévő egyezmények lehetővé teszik az uniós polgárok internetes hozzáférésének letiltását. Nem az ACTA-megállapodás jelenti a problémát, hanem az Európai Unió azon szabályozásai, amelyek korlátozhatják az uniós polgárok szabadságait és jogait.

 
  
MPphoto
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D) . – (SK) A nemzetközi kereskedelemben növekvő mennyiségben megjelenő hamisított és kalóztermékek egyre valószínűbb fenyegetést jelentenek a világgazdaság fenntartható fejlődése számára, ami azon kívül, hogy pénzügyi veszteséget okoz a legitim gyártóknak, megsérti a szellemi jog tulajdonosainak, valamint a gyártásban és termelésben részt vevőknek a jogait, továbbá fenyegetést jelentenek a fogyasztók és az európai munkahelyek számára is.

A kalózkodás és hamisítás elleni küzdelemről szóló, többoldalú megállapodás elképzelése hatékony mechanizmust jelenthet az ilyen tevékenységek elleni küzdelemben, de támogatom azokat a képviselőket is, akik hangsúlyozták, hogy átláthatóságra és a tárgyalások és a megállapodások iránti nagyobb bizalomra van szükség. Azt is fontosnak tartom, hogy megtaláljuk az egyensúlyt azon jogok között, amelyek védelméhez érdekünk fűződik, illetve amelyek a társadalom számára alapvető fontosságúak. Egyik csoport jogainak gyakorlása vagy védelme sem sértheti egy másik csoport jogait és jogos érdekeit.

 
  
MPphoto
 

  Carl Schlyter (Verts/ALE) . – (SV) Tisztelt elnök úr! Nem vagyok biztos a generikus gyógyszerekre vonatkozó kivételben. Ha ezt engedélyezzük, akkor ilyen esetekben mentességet kell adnunk valamennyi tranzit esetében, különben olyan problémákkal szembesülünk, mint amilyenekkel az elmúlt évek során találkoztunk. Azt állítja, hogy csak kereskedelmi mennyiségre vonatkozó esetekre fog vonatkozni. Ebben az esetben kijelentheti-e azt, hogy az egyének mentesülnek és nem csak mentesülhetnek a szabályok alól?

Aggodalmaim vannak a digitális környezettel kapcsolatosan is, amikor technológiai akadályokról beszélünk. Erre vonatkozóan azt állítják, hogy a műszaki védintézkedések megkerülésére használható módszerek azok korlátozott kereskedelmi felhasználása esetén tekintendők törvénytelennek.

Az is előfordulhat, hogy ezeket teljes mértékben pénzügyi érdek nélkül terjesztik, hogy valakinek semmilyen pénzügyi érdeke nem fűződik hozzá, hanem olyan technológiák használatát kívánja támogatni, amelyeket „megkerülő technológiákként” is fel lehet használni. Mi erről a meglátása?

Annak sem örülök egyáltalán, hogy az IPRED és az adattárolásra vonatkozó ellentmondásos szempontjait beleveszik. Ha ezen változtatni akarunk az értékeléseket követően, buta dolog, ha itt írásban rögzítjük.

 
  
MPphoto
 

  Françoise Castex (S&D) . – (FR) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Újabb gondolatot szeretnék hozzátenni az ACTA-megállapodásról szóló vitához, és a 12. nyilatkozat társaláíróival együtt van szerencsém arról tájékoztatni önöket, hogy ez a nyilatkozat a Parlamentben elsöprő szavazattöbbséget kapott, és a minimálisnál több aláírást szereztünk.

Örömömre szolgál, hogy ez a nyilatkozat az ACTA-megállapodásról szóló tárgyalások utolsó fordulója előtt került önök elé, és úgy vélem, hogy úgy tekinthetnek rá, mint az Európai Parlament által önöknek adott tárgyalási mandátumra.

Szeretném emlékeztetni önöket annak elemeire: a Parlament azon kívül, hogy átláthatóságot kér és lehetőséget arra, hogy a tárgyalások során betekinthessen a szövegbe annak ratifikálása előtt, azt is kéri, hogy a szellemi tulajdonjogok ne kerüljenek harmonizálásra ennek a nemzetközi egyezménynek az értelmében, továbbá érvényesítsék és garantálják a magánélet védelmét és az internet semlegességét.

 
  
MPphoto
 

  Andrew Henry William Brons (NI) . – Tisztelt elnök úr! Meg kell kérdeznünk, hogy a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodások mennyiben jelentik egyszerűen a nagyvállalatok védelmét, és mennyiben védik valójában az egyszerű embereket. A gyógyszertermékek esetében a hamisított gyógyszerek a legjobb esetben hatástalanok lehetnek és a gyógyulástól foszthatják meg az embereket, a legrosszabb esetben ártalmasak lehetnek, és az embereket az egészségüktől vagy akár az életüktől is megfoszthatják.

A hamisított termékeket majdnem mindig olcsó munkaerőt foglalkoztató országokban állítják elő, és a tagállamaink polgárainak munkahelyei árán kínálnak alá a mi országainkban előállított, eredeti termékeknek. Szankciókat kell bevezetni az ezt a gyakorlatot eltűrő országok ellen.

Örömmel hallgattam, hogy a Bizottság biztosított minket afelől, hogy nem a fogyasztókat, hanem a nagymérvű jogsértéseket veszik célba. Mindazonáltal néhány, piaci résztvevőt támogató lobbizó kifejezetten azt akarja, hogy vonják meg az internet-hozzáférést azoktól, akiket ismételt, engedély nélküli letöltéssel gyanúsítanak, és ugyanezek a személyek az ügyfelek kommunikációját ellenőrző, részletes csomagfelügyeletet akarnak. Biztosíthatnak-e minket afelől, hogy ezek a rendelkezések nem kerülnek be egy későbbi szakaszban, és nem fogják felülírni az ellenvetéseiket?

 
  
MPphoto
 

  Sidonia Elżbieta Jędrzejewska (PPE) . – (PL) Örömmel üdvözlöm a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról szóló mai vitát. Véleményem szerint előrelépést jelent az Európai Parlament mint az Európai Unió polgárait képviselő intézmény helyzetének a megszilárdítása felé. Hangsúlyozni szeretném, hogy az Európai Parlament jogosult arra, hogy a Bizottság tájékoztassa és konzultáljon vele azokról a szolgáltatások kereskedelmére és a szellemi tulajdon kereskedelmi szempontjaira vonatkozó megállapodásokról, amelyekről tárgyalásokat folytat. A mai vita tartalommal tölti meg ezt a jogot, és remélem, hogy a jövőben is ez lesz a zsinórmérték a Bizottság számára. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a Bizottság hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásainak bizalmas jellege számos kritikus megnyilvánulásra adott okot az internetfelhasználók körében. Elkerülhető lett volna ez az érzelmi reakció, ha a Bizottság hajlandó lett volna arra, hogy a kezdetektől fogva átfogóbban tájékoztat minket az ügyben tett erőfeszítéseiről.

A Bizottsághoz benyújtott írásbeli kérdésemben felvetem a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és az információs társadalomról szóló európai politika közötti összefüggést és annak paralegális hatásait.

 
  
MPphoto
 

  Eva Lichtenberger (Verts/ALE) . – (DE) Tisztelt elnök úr, De Gucht úr! Biztosítottak minket afelől, hogy ez a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) jelenleg nem változtat semmin. Nem kaptunk azonban lehetőséget arra, hogy kialakítsuk saját véleményünket, hogy magunk is betekintsünk az anyagba, és hogy saját jogi szakértelmünket alkalmazva meghatározzuk, hogy az európai polgárok jogait ebből a megállapodásból következően nem éri-e sokkal súlyosabb járulékos sérelem, mint amit önök állítanak. Hinnünk kell az önök szavának. Ha erről van szó, akkor miért nincsen átláthatóság? Tudom, hogy ez az amerikai tárgyalóktól ered, de az Európai Bizottság egyszerűen, nyugodt lélekkel feladhatja? Azt hiszem, hogy erre a kérdésre nemmel kell válaszolni.

A második megjegyzésem a földrajzi eredetmegjelölésekre vonatkozik. Én tisztáztam volna a tárgyalóasztalnál, hogy ezek az eredetmegjelölések a védjegyek európai megfelelői. Véleményem szerint a tárgyalások során újra fel kell vetni ezt a kérdést.

 
  
MPphoto
 

  Martin Ehrenhauser (NI) . – (DE) Tisztelt elnök úr! Három dologhoz szeretnék röviden hozzászólni. Először is természetesen gratulálni szeretnék a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló írásbeli nyilatkozat kezdeményezőinek. Ez most elfogadásra került.

A második dolog az átláthatóság kérdése, és egy kérdést szeretnék feltenni De Gucht úrnak. Hogyan magyarázza meg nekünk, az Európai Parlament képviselőinek azt, hogy egy amerikai polgári szabadságjogi szervezetre kell támaszkodnunk ahhoz, hogy megkapjuk a szöveg egy példányát? Itt van előttem a szöveg. Később át fogom önnek adni, hogy igazolja, hogy az eredeti változatról van szó.

A harmadik dolog az internetszolgáltatók felelősségére vonatkozik. Biztosítani tudják-e, hogy az internetszolgáltatók felelősségének témája ne kerüljön vissza kerülő úton?

 
  
MPphoto
 

  Christian Engström (Verts/ALE) . – Tisztelt elnök úr! Mindannyian egyetértünk abban, hogy a hamisítás rossz dolog, és hogy a hamisított áruk elleni küzdelem jó dolog. Amint arra már rámutattak, jó az európai fogyasztóknak és polgároknak, és fontos az európai vállalkozásoknak is. Jó dolog, hogy megvédjük a védjegyeket és a védjegyekre vonatkozó vívmányt, a földrajzi jelzéseket is beleértve.

Eddig rendben is volna, de amint Kamall úr arra rámutatott, különbség van az atomok világa és a bitek világa között. Amikor az internetről szóló fejezetre kerül sor, jogos aggodalmak merülnek fel az internetszolgáltatók és más, ezen a területen érdekelt vállalkozások részéről. Amiatt aggódnak, hogy a megállapodás ténylegesen árt a fejlődésnek, árt az európai vállalkozásoknak, és árt az új technológia felhasználási módjának.

Ezért szorgalmazom, hogy a Bizottság mindenféleképpen haladjon tovább a hamisítás elleni küzdelemről szóló résszel, de vesse el az internetről szóló fejezetet. Ez lenne mindenki számára a legjobb megoldás.

 
  
MPphoto
 

  Karel De Gucht , a Bizottság tagja. – Tisztelt elnök úr! Először is köszönetet szeretnék mondani valamennyi felszólaló parlamenti képviselőnek. Ez igen értékes információkat jelent számunkra pár héttel azelőtt, hogy Tokióban sor kerül a valószínű „végjátékra”, és biztosan figyelembe fogjuk azokat venni.

Mielőtt a titoktartásról szólnék, néhány technikai kérdésre szeretnék válaszolni. Az egyik a közegészségügyi TRIPS-megállapodásra vonatkozott és arra, hogy ez kifejezetten említésre kerül-e a megállapodásban. A következőképpen kerül kifejezett említésre: „a WTO által Dohában (Katar) megtartott negyedik WTO miniszteri konferencián 2001. november 14-én elfogadott, a szellemi tulajdon kereskedelmi szempontjairól (TRIPS) és a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozatban megállapított alapelveket elismerve”.

A magánéletre vonatkozóan is volt néhány kérdés. Ebben az esetben is, ha megnézzük a most tárgyalt szöveget, az a következőképpen szól: „a jelen megállapodásban semmi sem kötelezi a feleket olyan információk nyilvánosságra hozatalára (…), amelyek a jogszabályaikba vagy a nemzetközi megállapodásaikba ütköznek, beleértve a magánélethez való jogot védő jogszabályokat is”. A tárgyalt szövegtervezetben további említés található abban az értelemben, hogy a végrehajtási eljárásokat – digitális környezetekben való végrehajtásra vonatkozóan – oly módon kell megvalósítani, hogy az „megfeleljen valamennyi fél jogszabályainak, megőrizze a szólásszabadság, a tisztességes eljárás és a magánélet alapelveit”. A megállapodásokban tehát mindez kifejezetten említésre kerül.

Hadd szóljak pár szót a gyógyszerekről. Nem hiszem, hogy probléma lenne a gyógyszerekkel, és nemcsak az ACTA-megállapodás miatt, hanem azért is, mert erre vonatkozóan most kezdtünk tárgyalásokat Indiával. Kérelmet nyújtottak be a WTO-hoz a gyógyszerekre vonatkozóan. Megbeszéléseket folytatunk velük, és azt hiszem, hogy hamarosan olyan megállapodásra jutunk, amelyet véleményem szerint az Európai Parlament is értékelni fog.

Hozzátenném továbbá, hogy az ilyen típusú szabadalmakkal nem foglalkozik az ACTA-megállapodás vámokkal foglalkozó fejezete. Kifejezett említést tesz a kötelező engedélyezési gyakorlatról, ami erre vonatkozóan nagyon fontos.

Végül, ami a titoktartást illeti, nem okoz semmilyen problémát a megvitatott szövegek nyilvánosságra hozatala, de nem vagyunk egyedül. Több nemzetet átfogó tárgyalásról van szó, ami azt jelenti, hogy az asztalnál ülő valamennyi félnek meg kell egyeznie abban, hogy mit hozunk nyilvánosságra, és mit nem. A kifejezett kérdés arra vonatkozott, hogy önöknek lesz-e lehetőségük az esetleges megállapodás megvitatására annak aláírása előtt.

Még nem világos, hogy megállapodásra jutunk-e, de ha igen, biztosan olyan helyzetben leszünk, hogy megvitathassuk azt az aláírás előtt, mivel ezt elérte a Bizottság a tárgyalás során. Láthatják, hogy a washingtoni tárgyalási forduló végén kiadott sajtóközlemény világosan kimondja, hogy a „felek vállalják, hogy a szöveget közzéteszik, mielőtt annak aláírásáról döntenének”. Azt hiszem, ennél világosabban nem tudom ezt megfogalmazni.

Nagyon köszönöm a figyelmüket.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A következő napirendi pont a szavazás.

(Az ülést néhány percre berekesztik.)

 
  
  

ELNÖKÖL: Edward McMILLAN-SCOTT
alelnök

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat