Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2010. szeptember 8., Szerda - Strasbourg HL kiadás

14. Kérdések órája (a Tanácshoz intézett kérdések)
A felszólalásokról készült videofelvételek
Jegyzőkönyv
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a kérdések órája (B7-0454/2010).

A következő kérdések a Tanácshoz intézett kérdések.

1. kérdés, előterjesztette: Vilija Blinkeviciute (H-0355/10)

Tárgy: A fogyatékkal élők és az Európa 2020 stratégia

Az Európai Unió Európai Tanács által elfogadott, az elkövetkező évtizedre vonatkozó munkaügyi és növekedési stratégiája segíteni szándékozik Európának a válságból való kilábalásban és a versenyképesség, a termelékenység és a szociális kohézió előmozdítása révén meg kívánja erősíteni Európa szerepét uniós és nemzetközi szinten egyaránt. Ugyanakkor rendkívül sajnálatos, hogy a fogyatékkal élőkről – akik jelenleg az EU lakosságának 12%-át képezik – elfeledkeztek e stratégiában. Bár a Tanács folyamatosan felhívásokat intézett arra vonatkozóan, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a fogyatékkal élők integrációjára, amikor a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos ügyeket tárgyalják, az Európa 2020 stratégiában sem olyan külön feladatok, sem célok vagy elkötelezettségek nem szerepelnek, amelyek alapját képezhetnék a több mint 65 millió fogyatékkal élő európai ember élete javításának. A fogyatékkal élők majdnem 78%-a nincs integrálva a munkaerőpiacra és nincs lehetősége a megélhetés megkeresésére. Legtöbbjük a segélyektől függ, amelyeket sajnos a recesszió következményeként ugyancsak csökkentettek.

Hogyan szándékozik a Tanács garantálni a foglalkoztatást a fogyatékkal élők számára, valamint egyenlő feltételek melletti részvételüket a munkaerőpiacon? A Tanács nem gondolja-e, hogy a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos, az elkövetkező évtizedre vonatkozó politikákkal kapcsolatos konkrét iránymutatásokat vagy egy egyértelműen megfogalmazott célkitűzésekkel és elkötelezettségekkel rendelkező célzott stratégiát kellene elfogadni?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) A Tanács elkötelezett – a fogyatékkal élőket beleértve – az összes állampolgár munkalehetőségeinek és a munkaerőpiacon való részvételének növelése iránt.

Az Európai Tanács által 2010. június 17-én elfogadott Európa 2020 stratégiában szereplő kulcsfontosságú célkitűzések némelyike kifejezetten a fogyatékkal élőkre irányul: céljuk a foglalkoztatás előmozdítása, az oktatásban szerzett tudásszint növelése és a társadalmi befogadás elősegítése, többek között a szegénység csökkentése által.

Az Európa 2020 stratégia külön figyelmet fordít a fogyatékkal élőkre a „Szegénység elleni európai platform” kiemelt kezdeményezésben. A kezdeményezésnek a megkülönböztetés elleni küzdelemmel – beleértve a fogyatékkal élőkkel szembeni megkülönböztetést – kapcsolatos bizottsági javaslatok és programok formájában uniós szinten, valamint nemzeti szinten is lesz hatása. A tagállamoknak célzott intézkedéseket kell megfogalmazniuk és bevezetniük a speciális veszélyeztetett csoportokkal, például a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban.

Az Európai Tanács 2010. júniusi következtetéseivel összhangban a tagállamoknak most cselekedniük kell, hogy ezeket a prioritásokat nemzeti szinten bevezessék. Az összes közös politikának is támogatnia kell ezt a stratégiát. Ennek a holisztikus megközelítésnek a célja a fogyatékkal élők társadalmi kirekesztettségének csökkentése, és ez a cél a Tanács által júniusban elfogadott, egy új európai fogyatékosságügyi keretről szóló állásfoglalásban is megjelenik. Az állásfoglalás felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseket az Európa 2020 stratégia összes kiemelt kezdeményezésének szerves részévé tegyék, valamint hogy hasznosítsák a fogyatékkal élők humán tőkéjét, többek között megfelelő képzések és foglalkoztatási intézkedések létrehozásával.

Ebben az állásfoglalásban a Tanács arra is felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy új európai fogyatékosságügyi stratégiát a következő évtizedre a fogyatékkal élőkkel és képviseleti testületeikkel egyetértésben az Európa 2020 stratégiára és más kulcsfontosságú dokumentumokra építve.

 
  
MPphoto
 

  Vilija Blinkevičiűtë (S&D) . – (LT) Miniszter úr, köszönöm válaszát, szeretném kijelenteni azonban, hogy az Európai Unió 65 millió fogyatékkal élő személyének még mindig nem hallatszik eléggé a hangja. Ezért az én kérdésem is a következő: nem kellene felgyorsítanunk a megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló irányelv elfogadását az összes uniós tagállamban annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékkal élők teljes értékű állampolgárokként élhessenek? A kérdésem tehát a következő: milyen stádiumban van a megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló irányelv?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) A szociális kérdésekkel foglalkozó tanácsi munkacsoport jelenleg vizsgálja a Bizottság a vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló új irányelvre irányuló javaslatát.

Az irányelvet egyhangúlag kell elfogadniuk a tagállamoknak. Számos elnökség fektetett rengeteg munkát ebbe a javaslatba, és ebben a szakaszban az elnökség nem tudja megjósolni sem azt, hogy meddig folytatódnak a tárgyalások, sem azt, hogy mi lesz a kimenetelük.

 
  
MPphoto
 

  Janusz Władysław Zemke (S&D) . – (PL) Szeretném megköszönni az információt, sajnálatos módon azonban az meglehetősen általános jellegű volt. Jogosak az észrevételei, de szeretnék feltenni egy konkrét kérdést: terveznek-e további támogatást nyújtani a fogyatékkal élők képzésére, és mennyi pénz lesz hozzáférhető erre a célra? További támogatás, európai szintű pénzügyi segítségnyújtás nélkül nagyon nehéz lesz segíteni ezeknek az embereknek.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Azt szeretném kérdezni öntől, hogy mi a menetrendje, és mik a Tanács szándékai az autóbusszal utazók jogairól szóló rendelettel kapcsolatban. Különösen a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű utasokra gondolok.

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) A finanszírozás tekintetében egy általános költségvetési vitát fogunk folytatni arról, hogy a jövőbeni költségvetések hogyan tudják magukba foglalni az Európa 2020 stratégia részeként elfogadott különböző kiemelt kezdeményezéseket és jogalkotási fejleményeket. Mivel a stratégia számos új politikát tartalmaz a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban, át kell gondolnunk, hogy miként lehet a költségvetési erőforrásokat úgy felhasználni, hogy az tükrözze ezeket az új politikákat.

A jogalkotási fejlemények tekintetében át kell gondolnunk, hogy hogyan tud a Bizottság ehhez hozzájárulni a meglévő jogszabályok tekintetében. A Tanács alapvetően aktív védelmet kíván nyújtani a fogyatékkal élő személyek számára a szerződésekben előírt hatásköreivel összhangban. Tíz évvel ezelőtt például a Tanács elfogadott egy irányelvet, amely tiltja a többek között fogyatékosságon alapuló munkahelyi megkülönböztetést. A Tanács természetesen továbbra is foglalkozni szándékozik a kérdéssel.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 2. kérdés, előterjesztette: Rodi Kratsa-Tsagaropoulou (H-0358/10)

Tárgy: Költségvetési kiigazítás és magánadósságok

Az európai szintű gazdasági reformok végrehajtására tett erőfeszítések célja az államháztartások javítása és a tagállamok költségvetési egyensúlyának biztosítása. Ezzel párhuzamosan a reálgazdasággal közvetlen kapcsolatban lévő, tágabb értelemben vett pénzügyi ágazat, azon belül pedig a bankszektor megszilárdítását célzó fellépésekre is sor kerül. Ezek az erőfeszítések ugyanakkor csak az államadósságra vonatkoznak, és egy ország összadósságának második legfontosabb elemét kitevő magánadósságokat nem érintik. Milyen hatással vannak a magánadósságok az egyes tagállamok társadalmi helyzetére, és milyen kapcsolat áll fenn az államadósság és a magánadósságok között? Milyen intézkedéseket kíván a Tanács meghozni arra az esetre, ha a) a magánadósságok túlszárnyalnák az államadósságot, illetve ha b) a magánadósságok növekednének? A Tanács milyen módon kíván egy ilyen tendenciát ellensúlyozni, tekintettel arra, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum nem rendelkezik a magánadósságok által jelentett probléma kezeléséről.

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) A Szerződés 121. és 126. cikkében meghatározott jelenlegi makrogazdasági és költségvetési felügyeletre irányuló eljárások képezik a gazdaságpolitikai koordináció sarokkövét.

2010 márciusában az Európai Tanács létrehozott egy munkacsoportot, amelynek elnöke a Tanács hivatalban lévő elnöke, tagjai pedig az összes tagállamból, az Európai Bizottságból és az Európai Központi Bankból állnak. A munkacsoport feladata az volt, hogy a jogi keret megerősítésének minden lehetőségét megvizsgálva elemezze egy javított válságrendezési keret és a jobb költségvetési fegyelem megteremtéséhez szükséges intézkedéseket.

A munkacsoport júniusban benyújtott egy jelentést az Európai Tanácsnak az elért eredményekről. A jelentés hangsúlyozta, hogy megerősített költségvetési felügyeletre van szükség, és mindenekelőtt nagyobb hangsúlyt kell fektetni az adósságszintekre és az adósság terén mutatkozó trendekre, figyelembe véve ugyanakkor az adósság általános fenntarthatóságát a Stabilitási és Növekedési Paktum fényében.

A munkacsoport a makrogazdasági felügyelettel kapcsolatban hatékonyabb eljárások elfogadását javasolta a makrogazdasági egyensúlytalanságok korábbi azonosítása céljából, valamint hogy azt követően ajánlásokat fogalmazzon meg, hogy megakadályozza a helyzet rosszabbodását és elkerülje a visszahatást.

Végezetül speciális mutatókat is meg kell majd határoznunk, bár a magánadósságok kétségkívül központi témaként szerepelnek majd. A június 8-i tanácsi ülés és a június 17-i Európai Tanács jóváhagyta a munkacsoport tevékenységének irányvonalait. A munkacsoportnak az Európai Tanács októberi ülésén kell bemutatnia zárójelentését és megállapításait. Akkor tudjuk majd megkezdeni szükség szerint az új uniós jogalkotási szövegek elfogadásának vagy meglévő jogszabályok módosításának folyamatát. Az elnökség egyértelműen minden ilyen kezdeményezést prioritásként fog kezelni.

 
  
MPphoto
 

  Rodi Kratsa-Tsagaropoulou (PPE) . – (EL) Köszönöm a miniszter úrnak, hogy megpróbált kérdésemre válaszolni, sajnálatos módon azonban egyvalamit nem értettem kérdésemre adott válaszában: figyelembe veszik-e a magánadósságot az új tervekben – azokra a tervekre utalok, miniszter úr, amelyekről októberben döntöttek –, és a tervezett gazdasági kormányzás keretén belül lesz-e lehetőség arra, hogy újraértelmezzük a Stabilitási Paktumot, az alkalmazásának módszereit, valamint a magánadósságot? Hálás lennék, ha válaszolna kérdésemre.

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Ahogy mondtam, a folyamat megkezdődött, a munkacsoport ülésezik, két napja ült össze utoljára. Egy vagy két ülés lesz még az októberi Tanácsig, és korai még annak részleteiről tárgyalni, hogy a jövőben miként fogják bevezetni az államadósságra vonatkozó kritériumokat a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban. Amint megkapjuk a gazdaságirányítással foglalkozó munkacsoport következtetéseit, amely az októberi Tanácson fogja bemutatni jelentését, azzal összhangban el fogjuk tudni kezdeni az európai jogszabályok elfogadásának vagy módosításának folyamatát, és ehhez hozzátartozhatnak a magánadóssággal kapcsolatos kérdések is.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 3. kérdés, előterjesztette: Silvia-Adriana Ticau (H-0361/10)

Tárgy: A TENT-T hálózat felülvizsgálata

Az Európai Bizottság 2010. június 7-én és 8-án miniszteri konferenciát rendezett Zaragozában, melynek témája a TEN-T hálózat felülvizsgálata volt. E felülvizsgálatra elsősorban az idei év második felében és a jövő év elején kerül sor, és annak a módszernek a kidolgozására irányul, amelynek segítségével meghatározásra kerül a fő TENT-T hálózat és az Európai Unióval szomszédos országok közlekedési infrastruktúrájához való kapcsolódási csomópontok. A folyamat végére minden közlekedési módnak még inkább a transzeurópai közlekedést kellene szolgálnia, biztosítani kellene a közlekedés különböző fajtáinak intermodalitását, legfőképpen pedig megfelelő finanszírozási rendszereket kellene létrehozni.

Mivel a folyamat nagy részben egybeesik az Európai Unió Tanácsának belga elnökségével, ismertetné-e a Tanács, hogy milyen ütemezést és intézkedéseket tervez a belga elnökség a TEN-T hálózat felülvizsgálatát illetően?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) A 2009 júniusi tanácsi következtetések üdvözölték a Bizottságnak a TEN-T-politika felülvizsgálatáról közzétett zöld könyvét, amelynek célja a transzeurópai hálózatok a közös közlekedéspolitika érdekében történő nagyobb integrációja, és felszólították a Bizottságot, hogy terjesszenek elő javaslatot az intézmények számára a TEN-T iránymutatások módosításáról.

A legfontosabb új elem a javaslatban a kétrétegű tervezési megközelítés: továbbra is létezne egy vasutak, közutak, belvízi utak, kikötők és repülőterek meglehetősen sűrű hálózatából álló TEN-T alap, amely magában foglalja az átfogó hálózatot, legtöbbjük része a nemzeti hálózatoknak, amelyeket aztán besorolnak egy központi hálózatba. Ez a központi hálózat lehetővé tenné a valódi európai tervezést, a hálózati erőforrások hatékonyságának egyenletes növelésére való összpontosítást, valamint az üvegházhatást okozó gázok közlekedéssel kapcsolatos kibocsátásának jelentős általános csökkentését.

Júniusban a Tanács tudomásul vette az elnökség és a Bizottság által benyújtott, a TEN-T-napok eredményeivel kapcsolatos információkat, amely a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos, évente megrendezett miniszteri konferencia, és amelyet 2010. június 8-án és 9-én tartottak Zaragozában. A tárgyalás elsősorban azzal foglalkozott, hogy hogyan lehet újraformálni a jövőbeni TEN-T tervezésének és végrehajtásának keretét, valamint hogy hogyan lehet hatékonyan mobilizálni a finanszírozást.

A Bizottság jelenleg nyilvános konzultációt tart a transzeurópai közlekedési hálózat jövőbeni politikájáról, hogy kritériumokat és feltételeket dolgozzon ki az általános és a központi hálózat tervezésével kapcsolatban. A konzultációs eljárást szeptember 15-én zárják le, és az eredményeket szeptember 30-án fogják bemutatni a TEN-T pénzügyi bizottságának.

A tervezési lehetőségeket kétoldalúan – a Bizottság és az érintett tagállamok által –, és bizottsági ülések formájában multilaterális alapon is tárgyalni fogják, hogy megvitassák a TEN-T iránymutatásainak felülvizsgálatát.

2011 elején a Bizottság hatásvizsgálatot indít a TEN-T iránymutatásainak javasolt felülvizsgálatáról. A TEN-T iránymutatásainak tervezete 2011 májusára vagy júniusára lesz hozzáférhető.

Mivel az iránymutatás tervezetét még nem mutatták be, és a jelenlegi nyilvános konzultációt, valamint a multilaterális és kétoldalú tárgyalásokat 2010 végére tervezik, a belga elnökség nyilvánvalóan nincs abban a helyzetben, hogy jelenleg bármilyen előrehaladást érjen el a TEN-T felülvizsgálatával kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) A TEN-T hálózat felülvizsgálatának egyik célkitűzése a transzeurópai hálózatnak a közlekedési infrastruktúrával való integrálása a szomszédos országokban.

Úgy gondolom, fontos számunkra ennek a folyamatnak a felgyorsítása, mivel ebben az évben és a jövő év elején jelenik meg a félidős értékelés, és fontos számunkra, hogy a pénzügyi forrásokat is meg tudjuk határozni 2013-ig, valamint természetesen hogy megtervezzük a jövőbeni pénzügyi kilátásokat.

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Természetesen az ön által felvetett probléma fontos és kétségkívül az egyik megfontolás lesz azok közül, amelyek a folyamatban levő vizsgálatot összekapcsolják a hálózatok átalakításának, kiigazításának és megtervezésének módja szerint megvalósítandó tervekkel..

 
  
MPphoto
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) . – (EL) Elnök asszony, miniszter úr, nemrégiben közzétették az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága elnökének levelét, amelyben azt állítja, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött egyetértési megállapodás értelmében a Görögországra kirótt kiadási megszorítások keretében a görög kormány számos olyan vasútvonalat tervez bezárni, amely a TEN-T hálózat részét képezi, és amely nemrégiben kapott támogatást a strukturális alapokból modernizálás céljából.

Mivel ez a döntés nem megfelelő környezetvédelmi okokból, a közúti közlekedés csökkentésének szempontjából, valamint az uniós jogszabályok megsértése szempontjából, szeretném megkérdezni, hogy a Tanács meg fogja-e vizsgálni a bizottság elnöke által emelt panaszt, valamint hogy kérni fogja-e minden ilyen irányú döntésnek a visszavonását.

 
  
MPphoto
 

  Janusz Władysław Zemke (S&D) . – (PL) Az egy perccel ezelőtt feltett kérdésre szeretnék reflektálni. A TEN-T hálózat létrehozása alapvető fontosságú az európai integráció szempontjából. És nagyon költséges. Rendkívül következetesen kell tehát véghezvinni.

Egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: a 2014–2020-ra vonatkozó előzetes költségvetési előirányzatokban tervezik-e az erre a célra rendelkezésre álló alapok növelését?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Az első kérdéssel, Görögországnak a hálózatokba való beruházással kapcsolatos kapacitáscsökkenésével kapcsolatban egyrészről úgy gondolom, hogy a Bizottság jogosult a kérdés kezelésére, de utána tudunk járni ennek a dolognak. Másrészről nincs konkrét válaszom arra, hogy hogyan lehetne reagálni Görögország csökkentett kapacitására. Kapcsolatba léphetünk azonban a bizottsági szolgálatokkal, hogy kitaláljuk, hogyan oldhatnánk meg ezt a kérdést.

A kohézióval és a biztosítandó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos aggodalmak tekintetében hivatkoznék a 2014–2020-as pénzügyi keretre, és átutalnám a kérdést a Parlamentnek. Az önök véleményét is meg fogják kérdezni az ügyben a költségvetési ügyekben használatos együttdöntés elvével összhangban, és számítok önökre, hogy felvesznek napirendjükre olyan jövőbeni költségvetési tárgyalásokat, amelyek arról szólnak, hogy hogyan lehet elérni ezt a híres kohéziót a közlekedési célkitűzések tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 4. kérdés, előterjesztette: Georgios Papanikolaou (H-0362/10)

Tárgy: A nyitott koordinációs módszer értékelése

A Tanács 2000-ben a tagállami hatáskörbe tartozó területeken (foglalkoztatás, szociális védelem, társadalmi integráció, oktatás, ifjúság és szakképzés) bevezette a nyitott koordinációs módszert, hogy elősegítse a tagállamok közötti együttműködést és a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos tapasztalatcserét, ezáltal is közelítve egymáshoz a különböző államok politikáit.

Meg tudná-e válaszolni a Tanács a következő kérdéseket:

Sikeresnek tartja-e a Tanács ezt a stratégiát? Tudna-e mutatni konkrét eredményeket?

Az elnökség szerint szükség van-e a nyitott koordinációs módszer koncepciójának felülvizsgálatára vagy kiigazítására?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) 2009. november 30-i következtetéseiben a Tanács említést tett arról, hogy a nyitott koordinációs módszer aktívan hozzájárult a munkaerőpiacok zökkenőmentes működéséhez és a társadalmi befogadáshoz. A foglalkoztatással kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje különösen hasznosnak bizonyult, és a jövőben is az lesz. Ehhez szükség lesz a Parlament – egyebek között ma bemutatott – javaslatát követően a Tanács által a közeljövőben elfogadásra kerülő foglalkoztatási iránymutatások hatékony nyomon követésére, valamint arra, hogy a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) kulcsfontosságú szerepet kapjon az új kormányzás tekintetében, amelyről az Európai Tanácsnak kell döntenie, különösen az európai szemeszter keretén belül.

Továbbá tavaly, amikor a Tanács elfogadott egy új európai együttműködési stratégiai keretrendszert az oktatás és a képzés terén, az új tagok felismerték, hogy a keretrendszerben meghatározott fő stratégiai célkitűzések eléréséhez szükség van a nyitott koordinációs módszer hatékony használatára, ami bizonyítja, hogy továbbra is támogatják ezt a különösen hasznos módszert azokon a területeken, amelyek nemzeti hatáskörükbe tartoznak.

A Tanácsnak és a Bizottságnak az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram végrehajtásának tekintetében elért eredményekről szóló közös jelentése hangsúlyozza a nyitott koordinációs módszernek köszönhetően az oktatás és képzés európai koordinációja tekintetében elért jelentős fejlődést.

2010. június 7-i következtetéseiben a Tanács ugyancsak felhívta a figyelmet az Európa 2020 stratégiáról mostanában tartott általános tárgyalásokon kifejezett érdeklődésre az integrált megközelítés közös munkán keresztül, európai szinten történő teljes mértékű kifejlesztése iránt, a nyitott koordinációs módszer által a szociális védelem és befogadás terén nyújtott keret mint olyan mechanizmus felhasználásával, amely jelentős lehetőségeket rejt magában.

Az Európa 2020 stratégia bevezetése által létrejött új kihívások és perspektívák fényében ugyanakkor, és különösen az Európai Tanácsnak a szegénység csökkentésével és a foglalkoztatási iránymutatások – különösen a 10. iránymutatás – társadalmi vonatkozásaival kapcsolatban meghatározott célkitűzés végrehajtásának nyomon követése tekintetében az elnökség a szociális ügyekkel foglalkozó miniszterek július 9-i informális ülésén felszólította a tagállamokat, hogy folytassanak eszmecserét a nyitott koordinációs módszer megerősítéséről.

A 2009. novemberi állásfoglalásában, amely egy megújított európai együttműködési stratégiai keretrendszert hoz létre az ifjúság vonatkozásában a 2010–2018-as időszakra, a Tanács meghatározott bizonyos számú általános alapelvet, amelyeket be kell tartani a fiatalokkal kapcsolatos összes politikában és tevékenységben a megújított és integráltabb nyitott koordinációs módszer keretében. E célból az elnökség konferenciát fog szervezni szeptember 14-én, és az október 21-i EPSCO-Tanácsnak az elnökség kezdeményezésére újra kell tárgyalnia a kérdést, és valamiféle következtetésekre kell jutnia a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás témakörében.

 
  
MPphoto
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) . – (EL) Köszönöm szépen a válaszát, szeretném azonban, ha tisztázná a következőket: igaz-e, hogy a létfontosságú ágazatokban – amelyeket ön is felsorolt: oktatás, foglalkoztatás, képzés, a fiatalokkal kapcsolatos kérdések – a nyitott koordinációs módszer egy nagyon fontos rendelkezésünkre álló eszköz a szubszidiaritás keretén belül és az Európai Unióra ruházott jogkörökön belül?

Kérdésem a következő: kaphatnánk-e időnként egy jelentést ezzel a módszerrel kapcsolatban, hogy véleményt cseréljünk, valamint hogy mi is információhoz jussunk politikai szinten? Az Európai Parlament pedig hogyan tudna aktívabban részt venni ebben a folyamatban, hogy jobban hangsúlyozhassuk?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Szeretnék hivatkozni válaszom utolsó részére. Ahogy mondtam, október 21-én az EPSCO-Tanács az elnökség kezdeményezésére újra tárgyalni fogja a kérdést, és következtetéseket fog megfogalmazni a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás kérdésével kapcsolatban, amelyeket természetesen továbbküldünk önöknek.

 
  
MPphoto
 

  Vilija Blinkevičiűtë (S&D) . – (LT) Miniszter úr, köszönöm a nyitott koordinációs módszer fontosságával kapcsolatos válaszát, szeretnék rámutatni azonban, hogy 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve, és amikor az egész Európai Unióban magas a munkanélküliség és egyre növekszik a társadalmi kirekesztés, akkor küzdenünk kell a szegénység ellen. Mit gondol, milyen hatással van a nyitott koordinációs módszer a szegénység csökkentésére, és elég-e, mondjuk, ha megosztjuk egymással a bevált gyakorlatokat és megvizsgáljuk, hogy hogyan fordítanak a skandináv országok nagy figyelmet a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre? Csökkenteni fogja vajon ez a szegénységet a balti államokban?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) A hatékonyabb kölcsönös koordináció és tanulás valóban pozitív hatással kell, hogy járjon. Éppen most említette az egyik vonatkozását a társadalmi kérdésekkel kapcsolatos közös célkitűzések elérése terén. Általánosságban igaz, hogy a növekedés, a foglalkoztatás és a szegénység elleni küzdelem terén – amelyek 2010-ben a legfontosabb témák – az aktív befogadási politikák nemcsak a szegénységet csökkenthetik, hanem a munkaerő-kínálatot is növelhetik. A nyugdíjrendszerek reformjai is növelhetik a foglalkoztatási szinteket és segíthetnek fenntartani az államháztartást. Ugyanez vonatkozik az egészségügyi rendszerekre is.

Úgy gondolom tehát, hogy 2010 folyamán, amely évet a szegénység elleni küzdelemnek szenteltünk, képesek leszünk bevezetni ezt a kölcsönös koordinációt és tanulást.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 5. kérdés, előterjesztette: Nikolaos Chountis (H-0366/10)

Tárgy: A Görögország és az Európai Unió és az IMF között létrejött egyetértési megállapodás és az egekbe szökő infláció

A Görögország és az Európai Unió és az IMF között létrejött egyetértési megállapodás kifejezetten megállapítja, hogy a görög kormány egyik kötelezettsége az inflációnak az euróövezet átlagos szintje alá való csökkentése a görög gazdaság versenyképesebbé tétele érdekében. Az infláció azonban májusban 5,4%-ra nőtt, szemben az euróövezetben mért infláció 1,6%-os szintjével, tovább csökkentve a görög bérből és fizetésből élők rendelkezésre álló jövedelmét, és jelentősen gyengítve a görög gazdaság versenyképességét. Az infláció jelentős növekedése az EU és az IMF által előírt, megnövelt mértékű közvetlen és közvetett adók, valamint a folyamatos és korlátlan spekuláció eredménye. Egyetért-e a Tanács azzal, hogy az EU és az IMF által előírt fiskális intézkedések jelentősen hozzájárultak az inflációs spirál kialakulásához, ami tovább gyengíti a görög gazdaság versenyképességét? Milyen strukturális intézkedéseket javasolna a görög kormánynak az inflációs spirál megállítása céljából?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) A Tanács gyakran hangsúlyozta a görög gazdaság hosszú távú strukturális problémáit különböző multilaterális felügyeleti eljárások során. A túlzott hiány esetén követendő eljárás mellett 2010. február 16-án a Tanács intézkedések bevezetését javasolta Görögország számára az árupiacok működésének és a vállalati környezetnek a fejlesztése, a termelékenység és a foglalkoztatottság növekedésének fenntartása, az Unió strukturális alapjainak gyorsabb és hatékonyabb felhasználása, az ország túlzott költségvetési hiányának korrigálása, valamint az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása céljából.

Görögország március 16-án mutatta be az ezeknek az intézkedéseknek a bevezetéséről szóló első jelentését, májusban pedig a másodikat. Júniusban a Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap előzetes elemzést végzett a 110 milliárd eurós nagyságrendű pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretén belül, amelyet az euróövezet tagállamai és az IMF együttesen nyújtottak Görögországnak. Az elemzés augusztusban készült el, a Bizottság végleges jelentését azonban hivatalosan nem küldték meg a Tanácsnak.

A Bizottság értesítette az euróövezet tagállamait az elemzés előzetes eredményeiről, és amennyiben a Bizottság értékelésének megfelelően a gazdaság a pénzügyi stabilizációs mechanizmust támogató kiigazítási program alapját képező előrejelzések szerint alakul, az infláció növekedése negatív hatással lesz az árupiacokra. A Tanács ezért szorosan nyomon fogja követni a helyzetet, és továbbra is megfelelő intézkedéseket fog hozni, hogy segítse a görög hatóságokat a gazdasági növekedés előmozdításában és egy egészséges költségvetési politika fenntartásában.

Ha a Bizottság úgy gondolja, hogy a gazdaságban történő változások összhangban állnak a pénzügyi stabilizációs mechanizmust támogató kiigazítási program alapját képező előrejelzésekkel, az infláció emelkedésének, ahogy mondtam, valószínűleg negatív hatásai lesznek a piacokra. Ugyanez igaz a költségvetési helyzetre, amelyet a Tanács szorosan figyelemmel fog kísérni.

 
  
MPphoto
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) . – (EL) Miniszter úr, attól tartok, nem válaszolt az általam feltett kérdésre. A Görögországra az egyetértési megállapodás alapján kivetett intézkedések – az eljárás, amelyet kifejtett, a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött egyetértési megállapodásban foglalt eljárás – ellentmondásosak. Egyrészről annak érdekében, hogy az állam bevételei növekedjenek, adókat vetnek ki, amelyeket azonban nem tudnak beszedni, mert a munkavállalóknak és a kisvállalkozásoknak nincs egyéb jövedelmük, és miközben az infláció csökkentéséről beszélnek, új bevételnövelő adók bevezetését tervezik a márkás termékek és az üzemanyag héá-jának növelésével.

A következő kérdést szeretném feltenni. Forrásaim szerint Görögországot arra biztatták a tegnapi ECOFIN ülésen, hogy új bevételnövelő adókat vezessen be, és ezek az intézkedések egekbe szökő inflációt eredményeznek. Azt szeretném kérdezni tehát, hogy az ECOFIN ülésen tárgyaltak-e, és az Európai Unió javasolt-e korrekciós intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza az infláció egekbe szökését Görögországban a bevételnövelő adókon felül?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Nem tudom pontosan megmondani, hogy milyen döntésre jutott az ECOFIN az elmúlt néhány órában, a Tanács azonban tényleg ismétlődően bírálta a görög gazdaság hosszú távú strukturális problémáit különböző multilaterális felügyeleti eljárások során. Az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások tagállamok általi, 2009. évi végrehajtásáról szóló ajánlásaiban a Tanács megjegyezte, hogy Görögországnak fokoznia kell a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítására tett erőfeszítéseit, valamint a foglalkoztatásról és a növekedésről szóló lisszaboni stratégiával összhangban orvosolnia kell gazdaságának strukturális gyengeségeit.

A Tanács azt javasolja, hogy Görögország növelje versenyképességét a szakmai szolgáltatások ágazatában, valamint a kutatásba és fejlesztésbe való beruházásait, hatékonyabban használja fel a strukturális alapokat, reformálja meg a közigazgatást, és hozzon intézkedéseket a munkaerőpiaccal kapcsolatban egy, a rugalmas biztonságról szóló integrált stratégia keretében.

Csak annyit mondhatok, hogy a görög hatóságok megerősítették, hogy prioritásként kezelnek számos tervezett strukturális reformot több területen is, valamint hogy teljes mértékben megértik, hogy ez nehézségeket fog eredményezni az országban.

 
  
MPphoto
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) . – (EL) Miniszter úr, tisztelt barátom, Chountis úr kérdésében elmondta, hogy az infláció 5,4% volt júniusban, és várhatóan 5,5% lesz augusztusban, és úgy tűnik, hogy az új intézkedésekkel, amelyek – ahogy tisztelt barátom helyesen mondta korábban – a márkás termékekkel kapcsolatosak, nagyon nehéz lesz csökkenteni az inflációt. Ugyanakkor ön azt mondja, hogy ismételten tárgyalások folynak a Tanácsban intézkedésekről és új adókról.

A kérdésem: konkrétabb intézkedéseink vannak a növekedés élénkítésére mind a Tanács részéről, Európa és a támogatási mechanizmus részéről, valamint Görögország részéről is. Van egy meghatározott ütemezés?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Bár megértem, hogy a szabadjára engedett infláció számos problémát okoz, és amennyiben ez az infláció folytatódik, számos pénzügyi mechanizmust kell újraigazítani, csak azt tudom mondani önöknek, hogy Görögország tagja az euróövezetnek, és a többi tagállammal együtt felelős annak biztosításáért, hogy az euróövezet stabil legyen, valamint hogy Görögország gazdaságpolitikája, csakúgy, mint bármely más tagállamé, egy az egész EU-ra kiterjedő probléma. Minden tagállamnak megbízható nemzeti politikákat kell folytatnia a Stabilitás és Növekedési Paktummal, valamint az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal összhangban. Görögországnak ezért felelősséget kell vállalnia azért, hogy hatékonyan kezelje ezeket a kérdéseket, hogy csökkentse a monetáris és gazdasági unió megfelelő működése veszélyeztetésének kockázatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 6. kérdés, előterjesztette: Laima Liucija Andrikiene (H-0368/10)

Tárgy: A belga elnökség prioritásai az ENSZ és szervei vonatkozásában

Mik a belga uniós elnökség prioritásai általában az ENSZ és kifejezetten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa vonatkozásában? Összeolvadt-e már az EU Tanácsának és az Európai Bizottságnak a genfi képviselete vagy a folyamat még tart?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Az ENSZ Közgyűlésének 65. ülésszakára való felkészülés során a Tanács 2010. június 14-i ülésén elfogadta az Európai Unió prioritásait.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő képviseli az Uniót a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos ügyekben a nemzetközi szervezeteken belül.

A Tanács által elfogadott prioritások a következő témákra összpontosítanak.

Először is, egy erősebb Egyesült Nemzetek Szervezete létrejöttének előmozdítása – az Európai Unió hozzá fog járulni egy megerősített multilaterális rendszer kialakításához, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete képviseletének, átláthatóságának, felelősségének, hatékonyságának és eredményességének növelése által.

A második prioritás a nemzetközi békéhez és biztonsághoz való hozzájárulás. Az Európai Unió szeretné ismertebbé tenni válságkezeléssel kapcsolatos álláspontját és tevékenységét az ENSZ megfelelő testületeiben, különösen a Biztonsági Tanácsban.

A harmadik prioritáshoz tartozik a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, különösen a millenniumi fejlesztési célok elérésének érdekében.

A negyedik prioritás az emberi jogokkal kapcsolatos. Az Európai Unió megalakulása óta mindig is az emberi jogok egyik legrendíthetetlenebb védelmezője volt, és az ENSZ rendszerében ennek a területnek az egyik legkiemelkedőbb szereplője. Az Európai Unió aktívan ösztönözni fogja az emberi jogoknak az ENSZ tevékenységének összes vonatkozásába való integrálását azáltal, hogy újra megerősíti, hogy az emberi jogok elválaszthatatlanul kapcsolódnak az ENSZ egyéb célkitűzéseihez a biztonság és fejlődés tekintetében.

Végezetül az ötödik prioritás az ENSZ rendszerének megreformálása a rendszer működésének, hatékonyságának, átláthatóságának és képviseletének fejlesztése érdekében. Az Emberi Jogi Tanács felülvizsgálatát illetően az Európai Unió részt vesz a hivatalos és az informális konzultációs folyamatban. Az Unió továbbra is támogatni fogja a Harmadik Bizottság cselekvőképességét, mivel ez az egyetlen olyan egyetemes testület, amely képes normákat bevezetni az emberi jogokkal kapcsolatban. Ezt a képességét teljes mértékben meg kell őrizni.

A diplomáciai képviseleteket illetően 2009. december 1-jétől minden EU-n kívüli európai bizottsági küldöttség európai uniós küldöttséggé vált. Genffel kapcsolatban az Unió küldöttsége és az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának Összekötő Irodája ideiglenes intézkedéseket fogadott el, amíg az Európai Külügyi Szolgálat létrehozására várnak.

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Engedje meg először, hogy hangsúlyozzam, hogy az azzal kapcsolatos folyamatos bizonytalanság, hogy milyen lesz az EU genfi és New York-i képviselete, kockára teszi az EU azon képességét, hogy hatékonyan cselekedjen és konstruktívan dolgozzon partnereivel.

Az Emberi Jogi Tanács 2011. évi felülvizsgálatával kapcsolatos prioritásokról szóló átfogó belső tárgyalásokat követően a belga elnökségnek és a főképviselőnek most biztosítania kell továbbá, hogy megfelelő erőforrásokat és politikai figyelmet fordítsanak más ENSZ-tagállamokra irányuló segítségnyújtási tevékenységekre.

Számos fontos határozat meghozásához is vezetésre van szükség, különösen a halálbüntetéssel kapcsolatos határozat kapcsán, valamint további munka szükséges a nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokhoz.

Méltányolnám ezekkel a témákkal kapcsolatos észrevételeit.

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Azt szeretném csak elmondani önnek, hogy Belgium, amely ország jelenleg az Unió soros elnöksége szerepét tölti be, tagja az Emberi Jogi Tanácsnak, és mindenképpen lépéseket tesz annak érdekében, hogy hangot adjon aggodalmának.

 
  
MPphoto
 

  Paul Rübig (PPE) . – (DE) Elnök asszony, meglehetősen intenzív megbeszélést folytattunk a mai napon arról, hogy hogyan tudjuk támogatni a Tanácsot abbéli erőfeszítéseiben, hogy megtakarításokat érjen el a 2011. évi költségvetésben, és többek között természetesen az újonnan átalakított Európai Külügyi Szolgálatot is részletesen vizsgáltuk.

Úgy gondolja, hogy kísérletet kellene tennünk az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli posztok hatékonyabbá tételére, hogy az Európai Unió egységes álláspontot képviselhessen, valamint hogy erőforrásokat takarítsunk meg, amelyeket nagyon hatékonyan tudnánk felhasználni más területeken? Tervezi-e a belga elnökség, hogy javaslatokat nyújt be az ezen a területen való megtakarításokkal kapcsolatban annak biztosítása érdekében, hogy nagyobb hatékonyságot érjünk el a közös európai képviselet terén?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Megegyezés született a kapacitásnövelésről mind New Yorkban, mind Genfben. Ugyanakkor kérdésén keresztül arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy rendkívül sürgető az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása, valamint hogy ennek a Parlamentnek legalábbis közös szerepe van ebben a kérdésben, különösen az ennek a szolgálatnak a létrehozásával kapcsolatos pénzügyi megfontolások terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 7. kérdés, előterjesztette: Liam Aylward (H-0373/10)

Tárgy: A biológiai sokféleség előmozdítása az EU-ban

Tekintettel arra, hogy 2010-et a biológiai sokféleség nemzetközi évének nyilvánították, valamint a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek a közeljövőben Nagoyában tartandó konferenciája fényében ismertetné-e a Tanács a biológiai sokféleség védelme és megerősítése tekintetében kialakított prioritásait? Hogyan áll a biológiai sokféleséggel kapcsolatos cselekvési terv végrehajtása, és milyen szerepet szán a Tanács a biológiai sokféleségnek az „EU 2020” stratégia keretei között?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) A Bizottságnak „A biológiai sokféleséggel kapcsolatos lehetséges uniós koncepciók és célkitűzések a 2010 utáni időszakra” című közleménye alapján 2010. március 15-én a Tanács elfogadta „Biológiai sokféleség 2010 után – Uniós és globális tervek és célkitűzések, hozzáférési és tehermegosztási rendszer” című következtetéseit.

Következtetéseiben a Tanács kijelenti, hogy mély aggodalommal tölti el az a tény, hogy a 2010. évre vonatkozó, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseket nem érték el, sem európai uniós szinten, sem világviszonylatban, hogy a biológiai sokféleség elfogadhatatlan ütemben csökken, valamint hogy ennek nagyon komoly környezeti, gazdasági és társadalmi következményei vannak. A Tanács ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a célkitűzések döntő szerepet játszottak abban, hogy hasznos intézkedéseket idéztek elő a biológiai sokféleség védelme érdekében.

A Tanács megfogalmazott egy hosszú távú elképzelést, amelynek értelmében 2050-re az Európai Unió biológiai sokféleségét, valamint az általa nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat, a természeti tőkét megóvjuk, azoknak megfelelő jelentőséget tulajdonítunk és azokat megfelelően helyreállítjuk a biológiai sokféleség lényegéből fakadó értéke miatt, és mivel az jelentősen hozzájárul az emberi jóléthez és a gazdasági jóléthez, és tesszük mindezt oly módon, hogy elkerüljük a biológiai sokféleség csökkenése által okozott végzetes változásokat.

A Tanács meghatározott továbbá egy elsődleges célkitűzést: 2020-ig megállítja a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások minőségének romlását, azokat lehetőségeihez mérten helyreállítja és növeli a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelőzéséhez való uniós hozzájárulást.

Az Európai Uniónak a biológiai sokféleség védelmével és megerősítésével kapcsolatos prioritásait illetően a Tanács megjegyezte, hogy az élőhelyek pusztulása, széttöredezése és állapotromlása gyakorolja a legnagyobb nyomást a biológiai sokféleségre. Az élőhelyekkel kapcsolatban kialakult helyzet okaiként a Tanács kiemelte a földhasználat rossz irányba történő megváltozását, a természeti erőforrások túlzott kiaknázását és nem fenntartható használatát, az invazív idegen fajok elterjedését, a kihalás veszélye által fenyegetett fajok illegális kereskedelmét, az óceánok elsavasodását és természetesen a környezetszennyezést. Továbbá az éghajlatváltozás hatására súlyosbodhatnak egyes problémák, például egyre több fajt fenyegethet a kihalás veszélye.

Az Európa 2020 stratégiát illetően a Tanács átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásai arra szólítják fel a tagállamokat és az Uniót, hogy intézkedéseket vezessenek be, a környezetvédelmi kihívásokat növekedési lehetőségekké alakítsák át, a természeti erőforrásokat hatékonyabban használják fel, ami elősegíti a biológiai sokféleség biztosítását is.

A biológiai sokféleség szerepét egyértelműen hangsúlyozta az Európai Tanács 2010. márciusi következtetéseiben, amelyben azt állította, hogy sürgősen szükség van a biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztéma állapotromlása irányába mutató állandó folyamat megfordítására. Az Európai Tanács jóváhagyja a biológiai sokféleséggel kapcsolatban 2050-re megvalósítandó hosszú távú elképzelést, valamint a korábban említett, 2010. március 15-i tanácsi következtetésekben megfogalmazott 2020-ra vonatkozó célkitűzést.

 
  
MPphoto
 

  Liam Aylward (ALDE) . – Rendkívül csalódást keltő azt hallani miniszter úr válaszában, hogy nem történt előrelépés a biológiai sokféleséggel kapcsolatban meghatározott célkitűzések elérése terén.

Ugyanakkor, mivel a vidékfejlesztési intézkedések és a közös agrárpolitika jelentősen hozzá tud járulni a biológiai sokféleség megerősítéséhez, milyen intézkedéseket tud a Tanács bevezetni annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az európai gazdálkodóknak, a környezet legfontosabb védelmezőinek, a környezet és a biológiai sokféleség további védelmében játszott létfontosságú szerepük betöltéséhez?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Úgy gondolom, hogy a minőségi gazdálkodás védelme érdekében hozható legjobb intézkedés, hogy továbbra is támogatjuk azt. Minden jelenlévő képviselő támogatására számítok – annak ellenére, hogy az ülésen való részvétel alacsony – a következő költségvetési vitában azzal kapcsolatban, hogy a Parlament, az általa hozott döntéseiben, pénzügyi támogatást nyújtson a közös agrárpolitikának.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 8. kérdés, előterjesztette: Mairead McGuinness (H-0375/10)

Tárgy: Informális mezőgazdasági tanács, 2010. szeptember

Milyen következtetéseket vont le a belga soros elnökség a júliusban Brüsszelben megrendezett magas szintű KAP konferencia alapján? A soros elnökség tud-e észrevételekkel szolgálni a szeptember 19-21-én sorra kerülő informális mezőgazdasági tanácsról? Mit fog a soros elnökség javasolni a tagállamoknak ezen a tanácskozáson a KAP 2013 utáni időszakának vonatkozásában?

A Tanács emellett folyamatosan tájékoztatni tudja-e a képviselőket tanácsi szinten a jelenleg zajló Mercosur tárgyalások fejleményeiről?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Először is szeretnék gratulálni a Bizottságnak a közös agrárpolitika (KAP) 2013 utáni időszakáról folytatott nyilvános konzultációja sikeréhez. Közel 6 000 észrevétel érkezett a nyilvánosság, az érdekeltek, a tanácsadó intézetek és egyéb kutatóintézetek részéről. Ez a konzultáció beváltott minden hozzá fűzött reményt.

Az észrevételek összegzése továbbá azt mutatta, hogy a teljes társadalmat érdekli az európai mezőgazdaság jövője. Egyértelműen nem csupán a gazdálkodókat érinti a KAP.

Ahogy tudják, ez a nyilvános konzultáció volt az alapja a KAP 2013 utáni időszakáról szóló konferenciának, amelyet július 19-én és 20-án tartott a Bizottság. Összességében az észrevételek, a konferencián rendezett kerekasztal-beszélgetések és viták mind értékes szerepet töltenek be a tárgyalások középpontjának kialakításában.

A Tanácsot illetően bizonyosan tudják, hogy az elmúlt két évben a mezőgazdasági miniszterek konzultációs eljárást folytattak az egymást követő elnökségek, Franciaország, a Cseh Köztársaság, Svédország és Spanyolország vezetésével. Most, hogy a célegyenesben vagyunk, az elnökség megpróbálja a lehető legjobban előmozdítani a vitát. Valóban létfontosságú, hogy a mai KAP realitásait és a jövőbeni KAP kihívásait teljes mértékben figyelembe vegyük ebben az EU 2014–2020-ra vonatkozó költségvetési keretéről szóló másik nagyszabású vitában.

Miként azt tudják, a KAP jövője lesz a fő napirendi pont az EU mezőgazdasági minisztereinek informális ülésén, amelyre szeptember 19–21-én kerül sor Belgiumban. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság elnökét, De Castro urat is felkérték, hogy vegyen részt az ülésen, és vezesse informális tanácskozásunkat. Idén nyáron az elnökség sokat foglalkozott a júliusi konferencia eredményeivel, és elkészített egy összefoglaló dokumentumot, amelyet az elkövetkezendő napokban fog véglegesíteni.

Az elnökség által készített jelentés, amelyet részletesebben meg kívánunk vizsgálni az elkövetkezendő tárgyalásokon, megerősíti a KAP a Lisszaboni Szerződésben meghatározott célkitűzéseinek fontosságát; ezek az európai állampolgárok biztonságos és minőségi élelmiszerrel való ellátásának biztosítása, a fenntartható mezőgazdaság támogatása egész Európában, a környezet és a táj védelme, valamint a vidéki területek fenntartható fejlődésének segítése, ahogy azt az előző kérdésben tárgyaltuk.

Az elnökség által készített jelentés emellett az európai szintű közös agrárpolitika valódi hozzáadott értékét is megerősíti, csakúgy mint a KAP fontosságát az Európa 2020 stratégia összefüggésében.

Az elkövetkezendő tárgyalásokat októberben egy a KAP jövőjéről szóló végleges politikai vita fogja követni a Mezőgazdasági Tanácsban. A Tanács tehát hasonlóan az Európai Parlamenthez jelentősen hozzá fog járulni a konzultációs folyamathoz. Biztos vagyok abban, hogy a Bizottság is elismeri a Tanács és az Európai Parlament által végzett kemény munkát, és biztos vagyok abban is, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy olyan közleményt nyújtson be, amely mindkét intézmény támogatását élvezi. Amint elkészül a közlemény, az elnökség megkezdi a tárgyalásokat a Tanácsban.

A Mercosur-országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalásokat illetően először is szeretném hangsúlyozni, hogy miközben elismerik egy ilyen megállapodás rendkívüli gazdasági jelentőségét, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága és a mezőgazdasági miniszterek többsége nagyjából hasonló nézeteket vall arról, hogy milyen potenciális kockázatokat jelenthet egy ilyen megállapodás az Unió mezőgazdaságának „érzékeny” ágazataira. Bizonyára tudják, hogy májusban a Tanács közös nyilatkozatban tette közzé a tagállamok jelentős része által osztott aggodalmakat.

Másodszor szeretném hangsúlyozni, hogy a Bizottságnak teljesítenie kell tárgyalási megbízását. Emellett májusban Cioloş biztos úr arról biztosította a Tanácsot, hogy a Bizottság ellenőrizni fogja, hogy a Mercosurral való tárgyalások összhangban álljanak a KAP-pal, valamint az Unió mezőgazdaságának alapvető érdekeivel.

Összefoglalásképpen hangsúlyoznám, hogy a Tanács továbbra is közelről figyelemmel fogja kísérni a Mercosurral való tárgyalásokat, különösen a Kereskedelempolitikai Bizottságon belül. A következő tárgyalási fordulót októberre tűzték ki, és biztosíthatom önöket, hogy az elnökségnek gondja lesz arra, hogy szigorúan betartsák a tárgyalási megbízatást.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE) . – Részletes volt a válasz, ahogyan a kérdés is. Szeretném ezt megköszönni, különösen a Mercosurral kapcsolatos megjegyzéseit. Tényleg remélem, hogy a Bizottság és természetesen a Tanács is, tudomásul vette a Parlamentnek a témában tartott vita során felmerült aggályait.

Kollégámnak, Aylward úrnak a biológiai sokféleséggel kapcsolatban adott válasza és a mezőgazdasági költségvetéssel kapcsolatos megjegyzései indítanak arra, hogy megkérdezzem önt a Tanács álláspontjáról. Ha jól értem, a Tanács hét tagja akarja csökkenteni a jövő évi költségvetést, ami nem kecsegtet sok jóval a mezőgazdasági költségvetés 2013 utáni jövőjével kapcsolatban. Örülnék, ha hozzászólna ehhez a kérdéshez.

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Számos tagállam szeretné csökkenteni a jövő évi költségvetést, de tudomásom szerint a Tanács ezt egyáltalán nem támogatja. Tegnap minden valószínűség szerint hallották a belga költségvetésért felelős miniszter nyilatkozatát a 2011-es költségvetésről, és ebben az esetben hallották a 2011-re vonatkozó költségvetési kilátásokat, mivel a tárgyalások folyamatban vannak a Parlamenttel. El kell mondanom, hogy nem értek egyet az önök elemzésével az európai költségvetés változásaival kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 

  Paul Rübig (PPE) . – (DE) Elnök asszony, jelenleg tárgyaljuk a 2011. évi költségvetést, és ebben az összefüggésben a Tanács és a Bizottság közösen azt javasolták, hogy a versenyképességi és innovációs keretprogram – amely magában foglalja az Intelligens Energia – Európa programot, az információs és kommunikációs technológiai szakpolitikai támogató programot, valamint a vállalkozási és innovációs programot – finanszírozását a hetedik keretprogram finanszírozásával és a mezőgazdasági támogatással együtt tegyük hozzáférhetővé az ITER magfúziós létesítménnyel kapcsolatos tudományos projekt számára. Mi a belga elnökség kezdeti álláspontja ezzel a témával kapcsolatban?

 
  
MPphoto
 

  Liam Aylward (ALDE) . – Elnök asszony, a Bizottságnak a Mercosur-tárgyalások újraindítására vonatkozó rendkívüli döntésének fényében meg tudná mondani a miniszter úr, hogy a Tanács tekintetbe vette-e, illetve hogy végzett-e valamilyen értékelést ezeknek a döntéseknek az európai gazdálkodókra, és különösen az én országom, Írország gazdálkodóira gyakorolt hátrányos hatásairól, akik marhahústermékeik 90%-os exportjától függenek, amely termékeket a Bizottság által meghatározott legszigorúbb szabványok alapján állítják elő, miközben ezek a szabványok nem vonatkoznak a Mercosur-országokra?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Az első kérdéssel kapcsolatban most csak egy áttekintést tudok adni a költségvetésről. Megértem, hogy a Parlament számos innovációval, versenyképességgel és technológiával kapcsolatos projekttel foglalkozik. A vita azonban csak most kezdődött, és december 1. óta lehetőségük volt arra, hogy módosítsák a következő évi költségvetési kilátások bizonyos vonatkozásait. Ezért ajánlom figyelmükbe a költségvetési vitát, hogy megtudják, mit kívánnak hangsúlyozni és prioritásként kezelni a költségvetésben az európai parlamenti képviselők.

A második, a Mercosurral kapcsolatos kérdést illetően az elnökség, ahogy már említettem, teljes mértékben tisztában van a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által a tárgyalások újrakezdéséről hozott döntéssel kapcsolatban kifejtett aggályaival.

Csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy a tárgyalások folyamán a Bizottságot köti tárgyalási felhatalmazása, és amennyiben bármilyen pozitív eredmény születik a tárgyalásokon, annak az Unió mezőgazdasági termelését kell szolgálnia, például az európai mezőgazdasági termékek támogatása és védelme tekintetében, és különösen a földrajzi jelzések területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 9. kérdés, előterjesztette: Ryszard Czarnecki (H-0379/10)

Tárgy: A balkáni országok uniós csatlakozásának kilátásai

Milyennek látja a Tanács a délkelet-európai balkáni régió országainak az Európai Unióhoz való csatlakozásra vonatkozó kilátásait? A Tanács véleménye szerint a következő pénzügyi keret folyamán, azaz a 2014–2020 közötti időszakban sor kerülhet-e egyes országok uniós csatlakozására?

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) A Nyugat-Balkánra irányuló politikánk célja, hogy hozzájáruljunk a térség stabilitásához, valamint hogy segítsük a régió országait a béke, a demokrácia, a stabilitás és a jólét hosszú távú megteremtésében.

1999-ben az EU döntést hozott a stabilizációs és társulási folyamat – ezeknek az országoknak az esetleges csatlakozásával végződő társulási folyamat keretének – bevezetéséről annak érdekében, hogy jobban kiterjessze az uniós tagságra való előkészületeiket. Ezek az előkészületek továbbra is létfontosságúak a régió stabilitása, megbékélése és jövője szempontjából. Ezek a theszaloníki cselekvési programmal és az igazságos és szigorú feltételeket rögzítő megújított bővítési konszenzussal összhangban alakulnak és haladnak.

A Tanács ezért ismételten megerősítette az Európai Unió megingathatatlan elkötelezettségét a nyugat-balkáni országok uniós tagságára való felkészülése iránt, legutóbb a június 2-i szarajevói ülést követően a Külügyek Tanácsának június 14-i ülésén.

Az évek folyamán az EU hat stabilizációs és társulási megállapodást írt alá a régió országaival, amelyek közül eddig négy lépett hatályba. 2009 októberében a Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal. A Horvátországgal 2005 októbere óta tartó csatlakozási tárgyalások az utolsó szakaszba értek. Az EU fönntartja politikai részvételét a folyamatban minden eszközét felhasználva: három közös biztonság- és védelempolitikai missziót – kettőt Bosznia-Hercegovinában és egyet Koszovóban –, valamint három különleges képviselőt Szkopjéban, Prištinában és Szarajevóban.

A 2010-ben nyújtott pénzügyi támogatás meg fogja haladni a 900 millió eurót, és 2013-ban el fogja érni az 1 milliárd eurót. Összességében 1991 óta az Európai Unió több mint 13 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtott a régió országainak.

A csatlakozási dátumok pedig teljes mértékben a koppenhágai kritériumok és a stabilizációs és társulási folyamatban meghatározott feltételek teljesítésétől függenek. Ez a folyamat egyértelmű eljárást határoz meg: stabilizációs és társulási folyamat, a Bizottság véleménye a tagság iránti kérelemről, tagjelölt státusz, csatlakozási tárgyalások, és végül a csatlakozás.

A Tanács szívesen halad tovább a folyamat következő szakaszai felé, de a régió országainak kormányaitól függ, hogy betartják-e a meghatározott feltételeket, hogy fenntartják-e – vagy akár felgyorsítják-e – a szükséges reformokat, és hogy szembenéznek-e a főbb kihívásokkal. A régió országainak növelniük kell erőfeszítéseiket a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az adminisztratív kapacitásbővítés és a rendezetlen kérdések megoldása terén.

A stabilizációs és társulási folyamat célkitűzéseit csak akkor tudják elérni, ha a régió lakói és kormányai eltökéltséget és felelősséget mutatnak az iránt, hogy aktív szerepet vállaljanak a folyamatban. A régió jövője végső soron a régió lakóin és kormányain múlik. A regionális együttműködés és a jó szomszédság politikája fontos tényezők a kétoldalú viták rendezésében és megoldásában. Az ilyen politikák a régióra irányuló uniós megközelítések központi elemei, amelyeket az EU 1995 óta módszeresen támogat. Ebben az összefüggésben június 14-én a Tanács felszólította az érintett országokat, hogy rendezzék megoldatlan ügyeiket a szomszédos országokkal.

Annak hangsúlyozásával szeretném zárni, hogy 2009 novemberében a Tanács azt a döntést hozta, hogy lehetővé teszi a vízummentes utazást a régió három országának állampolgárai számára, és jelenleg dolgozik egy hasonló döntés meghozatalán Albánia és Bosznia-Hercegovina állampolgárai számára. Remélem, hogy az Európai Parlament és a Tanács ezt a döntést is meg fogják hozni idén.

Végezetül, a Tanács jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy nyilatkozzon a bővítésnek az EU jelenlegi költségvetésére, valamint a 2014–2020-as költségvetésére gyakorolt hatásáról, mivel még mindig várja a Bizottságnak a következő pénzügyi tervre vonatkozó javaslatait.

 
  
MPphoto
 

  Ryszard Czarnecki (ECR) . – (PL) Elnök asszony, nagyon köszönöm, hogy ilyen jó elnökölt az eljárás során. Ez példa értékű mások számára. Chastel úr, nem tudom, hogy le kéne-e vennem a zakómat, hogy kényelmesebben érezze magát. Van bizonyos egyensúlyhiány kettőnk között.

Az, amiről beszélt, legyünk őszinték, jól ismert ebben a Házban, és én egy konkrétabb választ vártam volna. Melyik ország áll legközelebb az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz: Szerbia, amely politikailag nagyon fontos, és gazdaságilag fejlett, Montenegró, esetleg Macedónia? Kérem, Chastel úr, adjon konkrét választ.

 
  
MPphoto
 

  Olivier Chastel , a Tanács soros elnöke. – (FR) Tudja, hogy ha megmondom, melyik ország van a legközelebb a csatlakozáshoz a három közül, ha kiválasztok egy országot – azt, amelyik a legtöbb fejlődést érte el a folyamatban –, az nem jelenti azt, hogy az az ország fog legközelebb csatlakozni az EU-hoz. Még mindig szükség van fejlődésre, és az nagyon különböző ütemben történhet.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Az idő hiányában megválaszolatlanul maradt kérdések írásban kerülnek megválaszolásra (lásd a mellékletet).

A kérdések óráját ezzel lezárom.

(Az ülést 19.00-kor felfüggesztik, és 21-kor újra megnyitják)

 
  
  

ELNÖKÖL: Alejo VIDAL-QUADRAS
alelnök

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat