Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Viták
2010. szeptember 8., Szerda - Strasbourg HL kiadás

16. Klónozott állatokból származó termékek az élelmiszerláncban (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont a Bizottságnak a „Klónozott állatokból származó termékek az élelmiszerláncban” című nyilatkozata.

 
  
MPphoto
 

  John Dalli , a Bizottság tagja. – Elnök úr, tisztelt képviselők! Örülök, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy felvázoljam, hol tart a Bizottság az állatklónozás élelmiszer-előállítást érintő igen kényes kérdésében.

Először is hangsúlyozni szeretném, hogy semmi sem támasztja alá a klónozott állatokból származó termékekkel kapcsolatos élelmiszer-biztonsági aggodalmakat. Ugyanakkor további meggondolást igényelnek bizonyos állatjólléti kérdések. Az ilyesféle aggályok azonban idővel várhatóan mérséklődnek a technológia fejlődésével és javulásával. Természetesen a kérdésnek van egy etikai vetülete is, amely – hozzá kell tennem – kívül áll az EU jogalkotási hatáskörén. Az e kérdésről folytatott általános vita során egyéb szempontok is felmerültek, köztük a fogyasztóknak a termelési eljárásokról való tájékoztatáshoz való joga, illetve az e területen hozott intézkedések kereskedelemre gyakorolt várható hatásai.

A Bizottság számára a legfontosabb kérdést a klónozási technológiák, valamint a klónozott állatok és az azokból származó termékek alkalmazásának szabályozására irányuló lehetséges intézkedések szükségességének, megvalósíthatóságának és arányosságának értékelése jelenti. Persze jól tudom, hogy a Parlament milyen álláspontot képvisel a klónozási technológiák Európán belüli élelmiszer-ipari alkalmazását illetően. Tisztelt képviselők, önök azt szeretnék, ha a tilalmat kiterjesztenék a klónozott állatok utódaira is.

A Bizottság azon az állásponton van, hogy a klónozott állatokból származó élelmiszereket nem lehet előzetes engedélyezés nélkül forgalomba hozni, lévén azok új élelmiszernek minősülnek és jelenleg az új élelmiszerekről szóló rendelet hatálya alá tartoznak. Érdemes megjegyezni, hogy a klónozott állatok értékét tekintve igen valószínűtlen, hogy azokat közvetlenül élelmiszer-ipari célokra használnák.

A klónozott állatok utódai tekintetében azonban már más a helyzet. Ezeket az állatokat nem lehet megkülönböztetni a hagyományos vérvonalból származó állatoktól. Ezt a szempontot szintén figyelembe kell venni a Bizottság által bármilyen irányban esetlegesen javasolt intézkedések esetében.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a Bizottság elismeri, hogy az új élelmiszerekről szóló rendelet nem kínál megfelelő jogi keretet a klónozás valamennyi vetületének kezelésére. A nem élelmiszernek minősülő termékek – mint a petesejt, az ondósejt vagy az embrió – előállítása és forgalmazása különösen nem tartozhat az új élelmiszerekről szóló rendelet hatálya alá, mivel az kizárólag az élelmiszertermékek forgalomba hozatal előtti engedélyezésével foglalkozik.

Mint a tisztelt képviselők is bizonyára tudják, jelenleg egy olyan jelentés összeállításán dolgozunk, amely ki fog terjedni a klónozás élelmiszer-ipari alkalmazásának valamennyi vetületére. Ez a jelentés novemberre készül el és hasznos alapként fog szolgálni a jövőbeni intézményközi párbeszédeknél.

Örömmel várom a vita a Parlamenttel és a Tanáccsal történő folytatását annak érdekében, hogy sikeres megállapodásra jussunk.

 
  
MPphoto
 

  Pilar Ayuso , a PPE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani a biztos úrnak, hogy tájékoztatott minket a klónozott állatok élelmiszer-ipari alkalmazásával kapcsolatos kérdésről.

A Parlament és a Bizottság egyaránt egyetért abban, hogy az új élelmiszerekről szóló rendelet valóban nem a megfelelő keret e kérdés szabályozására. Ebben mindannyian egyetértünk, ami megmagyarázza, hogy e kérdést miért vontuk ki a rendelet alkalmazási köréből.

Azzal is mindannyian tisztában vagyunk, legalábbis az összes tudományos bizottság azon a véleményen van, hogy a klónozott állatokból származó hús és ezen állatok utódai minden élelmiszer-biztonsági követelménynek megfelelnek. Ezen a téren azonban van egy probléma, mégpedig az, hogy lehetetlen megállapítani, hogy a hús klónozott állatból, klónozott állat utódából vagy nem klónozott állatból származik. Ezért a fogyasztók tájékoztatása érdekében szükség van – alapvetően szükség van – a címkézésre és a nyomon követhetőségre.

A fogyasztók nem csak tudni akarják, de joguk is van tudni, hogy az álltaluk fogyasztott hús klónozott állatból származik-e vagy sem, függetlenül attól, hogy egészséges vagy sem, mivel előfordulhat, hogy éppen az ön által említett okokból – például állatjólléti vagy etikai okokból – ellenzik az ilyen hús fogyasztását.

Ebből kiindulva ezért úgy tűnik, hogy Európában valószínűleg be fogják tiltani a klónozott állatok előállítását és fogyasztását, de különösen az előállítását. Megtiltjuk tehát a termelőknek egy olyan új technológia alkalmazását, amely előnyös az állatok reprodukciója szempontjából, és ezen túlmenően még hasznot is hajt, hiszen nyilvánvaló, hogy az állatokat azért klónozzák, hogy nagyon egyedi tulajdonságokkal rendelkezzenek, mint például, amit Spanyolországban is csináltak a harci bikákkal, ahol – mint tudják – két harci bikát is klónoztak.

Ezt készülünk most betiltani! Valóban meg kívánjuk tagadni tőlük azt a lehetőséget, hogy alkalmazzák ezt a technológiát? Mert ha igen, akkor a mezőgazdasági termelőink és az állattenyésztőink el fogják veszíteni a versenyképességüket. Nagyszerű lenne, ha Európában be tudnánk tiltani a klónozott állatokból és azok utódaiból származó hús harmadik országokból való behozatalát. Csakhogy, még ha szándékunkban is állna betiltani, ezt nem tehetjük meg. A Kereskedelmi Világszervezet nem fogja elfogadni az általunk bevezetett tilalmat. Következésképpen egy olyan abszurd helyzetben fogjuk találni magunkat, ahol ugyan az állattenyésztőink nem alkalmazhatnak egy olyan új technológiát, amely javítaná a versenyképességüket, mégis – címkézés ide vagy oda – klónozott állatokból származó termékeket fogunk fogyasztani az Európai Unióban.

Ez az, ami nyugtalanít, és amire – úgy érzem – megoldást kell találnunk. Miért akarjuk ezt betiltani? Miért akarjuk megakadályozni állattenyésztőinknek e technológia alkalmazását, és inkább külföldről hozni be az ilyen élelmiszereket, hiszen a behozatalt úgysem tudjuk betiltani?

 
  
MPphoto
 

  Luis Manuel Capoulas Santos , az S&D képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Én úgyszintén meg szeretném köszönni a számunkra nyújtott tájékoztatást. Hölgyeim és uraim! A biotechnológia minden formája félelmet kelt a lakosság körében, amely rendkívül érzékenyen reagál ezekre a kérdésekre. Az állatklónozás sem jelent kivételt ez alól. Nekünk, politikai döntéshozóknak a kötelessége előmozdítani a vitát, ahol elegendő információ áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy elfogulatlanul elemezhessük ezt a kérdést. Fontos megjegyezni, hogy most az élelmiszer-előállítási célú állatklónozásról beszélünk. A kérdést élelmiszer-biztonsági szempontból a meglévő jogszabályok szabályozzák, az új élelmiszerek felülvizsgálatáról pedig a Parlamentben széles körű vitát folytattunk.

Az Egyesült Királyságban az idén nyáron bekövetkezett legutóbbi események a lakosság figyelmének középpontjába állították ezt a kérdést, és rávilágítottak, hogy nyilvánvaló ellentmondás húzódik az európai jogszabályok és azok nemzeti szintű alkalmazása között. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által készített tudományos jelentések arra engednek következtetni, hogy csak a szarvasmarhák és a sertések esetében olyan klónozással kapcsolatos kórtani ismeretek állnak rendelkezésre, amelyek állatjólléti kérdéseket vetnek fel. Ezeket az Európai Etikai Csoport elég súlyosnak tekintette ahhoz, hogy az élelmiszer-előállítási célú állatklónozást indokolatlannak tartsa.

Ugyanezek a tudományos jelentések az élelmiszer-biztonság tekintetében arra a következtetésre jutottak, hogy nem volt kimutatható különbség az egészséges klónozott állatokból és azok utódaiból származó tehéntej, marha- és disznóhús, illetve a hagyományosan tenyésztett állatokból származó ugyanilyen termékek között. Ezek a jelentések ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre, és nem volt lehetséges átfogó tanulmányokat készíteni a klónozott állatok és azok utódai életének teljes hossza alatt. Ez némi bizonytalanságra ad okot a már levont következtetések és az eszközök tekintetében, amelyekről további tudományos vitát kell folytatnunk annak érdekében, hogy a tudomány által kínált lehetőségek meggondolatlan megvétózása nélkül válaszoljuk meg a lakosság kérdéseit.

Ezért nagyon örülök, hogy a biztos úr részt vesz ezen a vitán, és nagy várakozással tekintünk a klónozási technológia és a már előállított termékek tekintetében szükséges szabályozással kapcsolatban a Parlamenthez benyújtandó jelentése elé.

 
  
MPphoto
 

  George Lyon , az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Fontosnak tartom – ahogy azt már mások is említették, sőt a biztos úr is elmondta a felszólalásában –, hogy az emberi egészségre nézve semmilyen kockázatot nem jelentenek a klónozott állatok utódaiból származó termékek. Hangsúlyoznám, hogy itt inkább a klónozott állatok „utódairól” van szó, mint maguknak a klónozott állatoknak a sajátságos kérdéséről, mivel ez két különböző dolog.

Ma arról helyzetről kívánok beszélni – amiről a tegnapi informális találkozónkon is beszéltem önnel, biztos úr –, amelyben a skóciai Innes család találta magát a nyár elején. Ez egy nagy múltra visszatekintő, nagyon dinamikusan fejlődő és vállalkozó szellemű gazdálkodó család Skóciában, amely mindig arra törekedett, hogy a világon meglévő legjobb genetikai tulajdonságokkal rendelkező állatokkal dolgozzon. Vásároltak egy, az Egyesült Államokban tenyésztett bikát, amelyről kiderült, hogy az elődei között volt egy klónozott állat is. Akkor mindennek gondosan utánakérdeztek az állat alkalmazásával kapcsolatban, és annak is, hogy az állatot alkalmazhatják-e a gazdaságban. Nem kaptak olyan tájékoztatást, hogy ez bármilyen problémát jelentene, hiszen az állat maga nem volt klónozott állat, hanem annak egy utóda volt. A családi gazdaság jelenleg 90 nőstény szaporulattal rendelkezik az említett bikától, és ezek értéke a régióban 200 000 Ł körül van.

A probléma akkor kezdődött, amikor az állatok elérték a tejelő kort, és felvetődött annak a gondolata, hogy eladják az említett állatok által adott tejet. Az Egyesült Királyság úgy értelmezi a jelenlegi jogszabályokat, hogy nemcsak a klónozott állatokból, hanem azok utódaiból származó termékeket sem engedik be a brit élelmiszerláncba. Ezt az értelmezést az Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (FSA) fogadta el. Ez viszont azt jelentette, hogy ezek az állatok értéktelenné váltak, kivéve természetesen akkor, ha azokat olyan tagállamba viszik, ahol ezen állatok tekintetében másképp értelmezik a jogszabályokat, és ahol az ezen állatoktól származó tej beléphet az élelmiszerláncba, vagy – másik megoldásként – ha az állatokat visszaviszik az USA piacára és ott értékesítik.

Az a gond, hogy ebben a tekintetben nincs összhang a tagállamok között. Úgy gondolom, hogy mind a fogyasztók, mind a mezőgazdasági termelők érdeke azt kívánja meg, hogy bizonyos fokú jogbiztonságot teremtsünk ezen a téren. Ami a Parlament álláspontját illeti, úgy vélem, hogy túlzás volt azt mondanunk, hogy a rendszerből ki kellene tiltani a klónozott állatokból származó húst, tejet és egyéb termékeket. Véleményem szerint ez rossz megközelítés, ahonnan el kell mozdulnunk. Szerintem el kell fogadnunk azt – amire minden tudományos bizonyíték is utal –, hogy nincs különbség a klónozott állatok utódai és a többi állat között, és engedélyezni kell azok belépését az élelmiszerláncba.

Remélem, hogy a következő hónapok során néhány lépéssel előrébb jutva sikerül valamilyen kompromisszumot találnunk és jogbiztonságot teremtenünk, amely mind a fogyasztókat, mind a mezőgazdasági termelőket megnyugtatja ebben a rendkívül kényes és mély érzelmeket megmozgató kérdésben.

 
  
MPphoto
 

  Bart Staes , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Az ön által nyújtott tájékoztatás igazán kimerítő és érdekes volt, azonban meglep, hogy valójában semmit sem szólt a nyári eseményekről, holott bizonyos mértékig éppen ezek hívták életre ezt a vitát. A skóciai eseményekről beszélek: az Egyesült Államokból számos bika- és tehénembriót importáltak, és bejelentés érkezett arról, hogy legalább az egyik bikából származó hús bizonyosan bekerült az élelmiszerláncba, és ebből néhány hústermék az én belgiumi választókerületemet is elérte. Erről semmilyen említést sem tett, és igazán szívesen hallanék öntől pár észrevételt ezzel kapcsolatban, hiszen elvégre ez egy fontos esemény volt. Ön saját maga is kijelentette, hogy a kérdés egyik része arra irányul, hogy a fogyasztóknak joguk van tudni, honnan származik az asztalukra kerülő élelmiszer. Nos, a választókerületemben némely lakos nem kapta meg ezt a tájékoztatást. Ezek az emberek olyan húst ettek, amely importált embrióból Skóciában született bikákból származik. Ezért szeretném meghallgatni, hogy mit tud elmondani ezzel kapcsolatban.

Mint ön is tudja, ez az egész vita szorosan összekapcsolódik az új élelmiszerekről szóló rendelettel kapcsolatban tegnapelőtt indult egyeztetési eljárással is, amelynek előadója Kartika Liotard. Ön is tudja, hogy erről a kérdésről homlokegyenest ellenkező nézeteket vallunk a Tanáccsal. Bátorkodom azt állítani, hogy ön is messzemenően tudatában van annak, hogy az egyeztetési eljárás során – amely várhatóan valamikor novemberben vagy talán december elején, de mindenképpen valamikor az évnek ebben a szakaszában fog lezárulni – a Bizottság álláspontja fogja meghatározni az ügy kimenetelét. Júliusban egy korábbi vita során ön bejelentette, hogy készíteni fog egy jelentést, és itt most szó szerint angolul idézném: „2010 novemberéig”. Ugyanakkor most azt mondta, hogy „valamikor novemberben”, ami azt jelenti, hogy az egyeztetési eljárás legvégén. Csak remélni merem, biztos úr, hogy ön és a munkatársai kicsit felgyorsítják az ezzel kapcsolatos álláspontjuk kialakítását, hiszen nekünk, tárgyaló feleknek, szükségünk lesz az önök álláspontjára ahhoz, hogy megállapodásra jussunk a Tanáccsal.

Ezenfelül a Parlamentnek a moratóriumot szorgalmazó álláspontjáról sem mondott semmit, vagy legalábbis nem túl sokat. Miközben mi itt beszélgetünk, egyes biztosok, az ön munkatársai a mi munkatársainknál lobbiznak, hogy ne támogassuk a moratóriumot, mivel az óriási kereskedelmi háborúhoz fog vezetni, talán még a banánháborúnál is hatalmasabbhoz, amelyet más országokkal folytattunk a kereskedelem terén. Szólna pár szót erről?

Végezetül azoknak a képviselőtársaimnak, akik azt állítják, hogy ez egyáltalán nem jelent veszélyt a lakosság egészségére nézve, azt mondom, hogy „igen, szeretném azt hinni, hogy ez így van, de mégis inkább az EFSA ajánlásához tartanám magam, amely szerint, habár lehet, hogy nincs okunk kételkedni, az ezzel kapcsolatos tudományos bizonyítékok azonban még mindig igen gyenge alapokon nyugszanak. Elismerem, hogy ez az ajánlás 2008-as. Hamarosan új ajánlásokat kapunk, de jobban örülnék, ha még azelőtt láthatnám azokat, hogy elkötelezném magam egy határozott vélemény mellett.

 
  
MPphoto
 

  Janusz Wojciechowski , az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr! A mai eszmecsere azt mutatja, hogy az állatklónozással kapcsolatos jogi szabályozásról folytatott vita nagyon nehéz lesz. Úgy vélem, hogy ezzel az új élelmiszer-ipari technológiával mondhatni anélkül ugrunk fejest a medencébe, hogy előbb ellenőriznénk, van-e benne víz. Ez a génmódosításokra, a géntechnológiával módosított növények termesztésére és a klónozásra vonatkozik. A tudomány még nem mondta ki a végső szót ebben a témában. A tudomány óriási lehetőségeket tár fel, de mi még nem rendelkezünk a teljes képpel az új technológia alkalmazásának messzemenő hatásairól – hogy milyen hatást gyakorol majd a biológiai sokféleségre, a fajok közötti egyensúlyra, valamint az emberek és az állatok egészségére. Vannak arra utaló jelek, hogy a klónozás nem tesz jót az eljárásba bevont állatok egészégének, hogy ezek az állatok nem egészségesek, és hogy ez az eljárás szenvedést okoz nekik.

Éppen ezért igen körültekintően kell eljárnunk ebben a kérdésben. Még mindig nem tudunk eleget ahhoz, hogy ekkora kockázatot vállaljunk. Következésképpen amellett foglalok állást, hogy továbbra is tiltsuk be az állatok élelmiszer-előállítási célú klónozását az Európai Unióban.

 
  
MPphoto
 

  Kartika Tamara Liotard , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr! Egy nyilvános közleményben már májusban hangot adtam annak a félelmemnek, hogy a klónozott állatokból származó hús az európai piacon köthet ki. A Bizottság akkor nem igazán vette komolyan ezt a kérdést. A Parlament – amelynek az a dolga, hogy az európai polgárokat képviselje – két és fél éven át, majd július 7-én ismét elsöprő többséggel támogatta a klónozott hús betiltására irányuló kérésemet. Így tehát szó sincs arról, amit a biztos úr sugalmaz, miszerint a polgárok könnyedén fel fogják ismerni a tányérjukra kerülő klónozott húst. Mindazonáltal továbbra is tény, hogy klónozott hús került az élelmiszerláncba. Nem hallottam semmit a biztos úrtól arra vonatkozóan, hogy miként szándékozik megakadályozni, hogy a jövőben ez ismét bekövetkezzen. Az egyetlen dolog, ami elhangzott a részéről, hogy ismét várnunk kell, ezúttal valamikor novemberig. Most már elegem van ebből a várakozásból.

Van egy kérdésem is önhöz, Dalli biztos úr: bizonyára ön nem fogja szó nélkül eltűrni De Gucht biztos úrnak, hogy azt híresztelje a kulisszák mögött, hogy a klónozott állatok élelmiszerláncban való engedélyezésének Parlament által kért betiltása kereskedelmi háborúhoz vezet majd az Egyesült Államokkal, Brazíliával és Argentínával. Én inkább a kereskedelmi háborút választom, mint egy olyan háborút, amely szükségtelen vérontással jár. A klónozás nem etikus és rendkívül kegyetlen az állatokkal szemben. A klónozás nagymértékben okoz halvaszületést, illetve a fejlődési rendellenességgel született állatok leöléséhez vezet. Míg a Bizottság vár, a jogszabályok kettős értelmezése azt fogja eredményezni, hogy ez a gyakorlat az Európai Unióba is be fog törni. A Bizottságnak haladéktalanul elő kell rukkolnia egy jogszabállyal és még a mai napon moratóriumot kell bevezetnie a klónozott állatokból és azok utódaiból származó termékekre vonatkozóan, ahogy azt a Parlament kérte.

Végezetül pedig felkérném De Gucht biztos urat, hogy hagyjon fel azzal, hogy az Egyesült Államok és annak biotechnológiai iparágának ölebeként viselkedik. Az isten szerelmére, biztos úr, önt azért nevezték ki, hogy az Európai Unió és az uniós polgárok általános érdekeit képviselje, és mint biztosnak, nem kötelessége semmilyen kormány, intézmény, szerv vagy hatóság utasításait követni, és itt most csak az Európai Unióról szóló szerződést idézem. A dolgok tényleg odáig fajultak, hogy Európa a Kereskedelmi Világszervezet visszhangjától való félelemtől vezérelve megengedi, hogy a polgáraink kárára befolyásolják a politikánkat? Ha igen, akkor ebben a pillanatban szégyenkezem az Európai Unió helyzete miatt.

 
  
MPphoto
 

  John Stuart Agnew , az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Örömmel fogja hallani, hogy csak egy percig kívánok beszélni. Egy nagyon hasonló helyzettel nézünk szembe, mint a géntechnológiával módosított növények esetében. Mindkét esetben sikeresen lezajlottak az objektív, tudományos biztonsági vizsgálatok, azonban mindkét esetben volt egy szubjektív, érzelmi töltetű ellenreakció, amelyet semmilyen minőségi vizsgálat nem képes szabályozni.

A géntechnológiával módosított növények esetében a Bizottság épp most engedélyezte, hogy a tagállamok választott kormányai hozzák meg a döntéseket; természetesen ez az a szint, ahol az összes döntést meg kellene hozni. Ez a fejlemény csupán a különböző uniós intézmények közötti patthelyzetek és felelősségáthárítás hosszú éveit követően következett be. Nem meglepő, hogy a hatályos uniós jog zavaros a klónozott állatok utódainak kereskedelmi felhasználását illetően, és a tisztelt Háznak minden bizonnyal nem az a feladata, hogy még több uniós rendelettel fokozza a zűrzavart.

E tekintetben az a megfelelő eljárás, hogy megengedjük az igen különböző kultúrával rendelkező tagállamoknak, hogy maguk döntsenek arról, hogy engedélyezik-e vagy sem az ilyen termékek kereskedelmi célú előállítását. Azoknak az országoknak, amelyek azt választják, hogy nem engedélyezik, teljesen szabadon, az EU beavatkozása nélkül kell tudniuk dönteni a behozott termékekre vonatkozó címkézési eljárásról. Ezekben az országokban a biztosítási rendszerek alkalmazása lehetőségeket fog teremteni a nemzeti mezőgazdasági termelők számára.

 
  
MPphoto
 

  Diane Dodds (NI) . – Elnök úr! Üdvözlöm a biztos úr e témában tett ma esti nyilatkozatát. Miként arra George Lyon is rámutatott, az elmúlt időben számos, a klónozott állatok utódainak forgalomba hozatalát övező kérdés merült fel az Egyesült Királyságban. A Bizottság és a brit Élelmiszer-szabványügyi Hatóság iránymutatása által közvetített üzenetek közötti összhang hiánya nagy zűrzavart okozott. Az igazat megvallva, ez nem a Bizottság hibája volt, mégis nehézséget okozott a termelőknek és nyilvánvalóan hatással volt az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos bizalomra.

Tarthatatlan és ésszerűtlen, hogy a brit Élelmiszer-szabványügyi Hatóság az Egyesült Királyságban új élelmiszernek tekinti a klónozott állatok utódaiból származó termékeket, miközben Európa más országaiban ez nem így van. Örömmel tapasztaltam, hogy a Bizottság és az Élelmiszer-szabványügyi Hatóság között viták folytak az ügyben azzal a céllal, hogy a termelők és a fogyasztók felé egyaránt megpróbálják tisztázni a helyzetet.

A klónozott állatokkal és azok utódaival összefüggésben világosan meg kell határozni, hogy mi minősül új élelmiszernek. Európa-szerte egységes megközelítést kell kialakítani a témában – mi több a harmadik országokból származó behozatal tekintetében is –, ily módon pedig fel kell számolni az Egyesült Királyságban ez idáig alkalmazott ellentmondó értelmezést. Mint mindannyian jól tudjuk, alapvető fontosságú az élelmiszerforrásba és az élelmiszer-biztonságba vetett bizalom. Örömmel látom, hogy a Bizottság igyekszik megőrizni az élelmiszer-biztonság terén eddig elért bizalmat.

 
  
MPphoto
 

  Horst Schnellhardt (PPE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr! Az ön által beterjesztett, új élelmiszerekről szóló rendeletről a nyári szünet előtt folytatott vita során úgy határoztunk, hogy a klónozott hús kérdésével nem e rendelet keretében fogunk foglalkozni, hanem felkérjük a Bizottságot, hogy fogadjon el egy másik rendeletet. Ezért örömömre szolgál, hogy a biztos úr a mai napon javaslatot tesz e rendelet irányára vonatkozóan. Úgy vélem, hogy a mai vita e rendelet alapjául szolgálhat, amelyet a Bizottság várhatóan novemberben fog a Parlament elé terjeszteni. Ezért nagyon fontos, hogy ma megvitatjuk ezt a témát.

Hiszen mindannyian tudjuk, hogy az idő sürget, ahogy ez már számos alkalommal elhangzott a mai nap során. Az Egyesült Államokban például legalább 150 klónozott szarvasmarhát tartanak tenyésztési célból. A nyári szünetben tanúi lehettünk az Egyesült Királyságban bekövetkezett eseményeknek. Azonban nem bizonyított egyértelműen, hogy ez csak egy szünetben szárnyra kapott városi legenda vagy valóban van valóságtartalma. Mindazonáltal mindenkit emlékeztetni szeretnék arra, hogy miért is szorgalmaztuk ezt a külön rendeletet.

Először is azt mondtuk, hogy nem egészen egyértelmű, hogy a klónozott hús valóban teljesen ártalmatlan-e. Ezt az is alátámasztja, hogy eddig csupán a különböző anyagok, azaz a nem klónozott állatokból és a klónozott állatokból származó hús összehasonlítására került sor. Következésképpen egyelőre nem rendelkezünk valódi bizonyítékokkal, ahogy arra az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) is rámutatott. További vizsgálatokat kell végeznünk és meg kell várnunk az eredményeket.

Ugyanakkor – szintén említettük már – a kérdésnek van egy másik vetülete is, mégpedig az etika és az állatjóllét. Helytelen azt állítanunk, hogy nem rendelkezünk jogokkal e téren. A Lisszaboni Szerződés kiterjed az állatjólléti kérdésekre, és igenis hivatkozhatunk a Szerződésre a jogszabályok megsértése esetén, illetve ha az állatok állandó veszélynek vannak kitéve. Természetesen tisztáznunk kell a helyzetet és megfelelő bizonyítékokat kell szereznünk, ha mégis a tilalom mellett érvelünk. Ezt szükségszerűnek tartom.

Csak menjenek be egyszer egy élelmiszerboltba, és nézzék meg, hogy hogyan van felcímkézve a marhahús! Nem fogják tudni bizonyítani, hogy a címkén lévő állítások igazak-e. Tehát azt is ráírhatják akár, hogy a hús klónozott. Rendelkezünk egy állatokra vonatkozó nyilvántartással, amely lehetővé teszi, hogy címkézés nélkül is nyomon kövessük az állat származását. Mindent részletesen nyomon lehet követni egészen az állatok elődeiig. Kész eszközökkel rendelkezünk tehát annak bizonyítására, hogy a hús klónozott állatból vagy nem klónozott állatból származik-e. Ahogy a közmondás tartja, egy ember eltűnhet, de egy állat nem, mert minden rá vonatkozó információt feljegyzünk.

Megvannak tehát az eszközeink, és használnunk kell azokat, ha úgy döntünk, hogy engedélyezzük a klónozott hús forgalomba hozatalát. Bizonyítani lehet, hogy az adott hús klónozott-e vagy sem, de tökéletes nyomon követhetőségre és szigorú címkézésre van szükség a fogyasztók érdekében. Azonban ne feledkezzünk meg az állatjóllét kérdéséről sem. Ezt igenis nagyon-nagyon fontosnak tartjuk.

 
  
MPphoto
 

  Linda McAvan (S&D) . – Elnök úr! Arra lennék kíváncsi, hogy Dalli biztos úr fel tudná-e pontosan vázolni, mit szándékozik elénk terjeszteni novemberben. Egy jelentésről beszél, de itt most egy valódi joghézagról értesültünk, ahol a mezőgazdasági termelők lehetetlen helyzetbe kerültek azért, mert nem világos, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok mit is jelentenek. Itt többre van szükségünk, mint egy vita és egy jelentés novemberben. Még ha a Bizottság új javaslatokkal is fog előállni, 18 hónapig is eltarthat, mire új jogszabály születik.

Addig is, amíg új jogszabály születik és újra tisztázzuk a helyzetet, nyomatékosan javasolnám, hogy vezessünk be moratóriumot a klónozott állatokból származó élelmiszerekre. Megismételném Schnellhardt úr imént elhangzott szavait a biztos úr kijelentésével kapcsolatban, miszerint jogszabályban nem áll módunkban etikai kérdésekkel foglalkozni. Ez nem így van. A Lisszaboni Szerződés egyik rendelkezése is kimondja, hogy minden uniós szakpolitikának figyelembe kell vennie az állatjólléti szempontokat. Szeretném tudni, hogy a biztos úr olvasta-e az Európai Etikai Csoport jelentését. Azon képviselőtársaim részére, akik nem tudják, miről van szó, ezt a csoportot Barroso elnök úr hozta létre az uniós szakpolitikák etikai vetületeinek kivizsgálására. A jelentés világosan kimondja, hogy jelentős aggályok merültek fel az állatok szenvedése terén a klónozással és az élelmiszer-előállítással összefüggésben. A jelentés szerint a klónozott állatok és azok utódai tekintetében további tanulmányokra van szükség az állatjóllét távlati kérdéseiről.

A másik aggodalomra okot adó dolog, amit biztos úr nem említett, a biológiai sokféleség kérdése. A jelentés szerint, ha az egy állományba tartozó összes állat ugyanabból a klónozott családból származik, ez óriási problémát jelenthet a keresztezés és az élelmiszerlánc fokozott sebezhetősége szempontjából. A jelentés arra a problémára is rámutat, hogy a klónozott hús a húsfogyasztás növekedéséhez vezet, ami komoly környezeti következményekkel jár. Az etikai bizottság – a Bizottság saját etikai bizottsága – arra a következtetésre jutott, hogy további nyilvános vitára van szükségünk, mielőtt a klónozott állatokból származó élelmiszereket a piacra engednénk.

Biztos úr, szükségünk van erre a vitára. Kérjük, álljon meg egy pillanatra, ne hozzuk a mezőgazdasági termelőket ilyen lehetetlen helyzetbe és tegyük egyértelművé a jogszabályokat. Nem tudunk két vagy három évet várni erre. Önnek gyorsan kell cselekednie; most moratóriumra van szükség, majd megfelelő vitát kell folytatni egy megfelelő jogszabályról.

 
  
MPphoto
 

  Martin Häusling (Verts/ALE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Nagyon elcsodálkoztam a szavain, biztos úr. Úgy tett, mintha semmi sem történt volna. A Parlament júliusban igen egyértelmű álláspontra helyezkedett és moratórium bevezetésére szólította fel önt. Eddig azonban semmi nem történt. Kértük egy jogszabálytervezet kidolgozását is, de ezen a téren sem történt semmi. A májusban általam felvetett kérdés, amely arra irányult, hogy hány klónozott állat és azoknak hány utóda került forgalomba, világosan rámutatott arra, hogy ön teljes tudatlanságban él. Válaszában azt mondta, hogy erről nincs tudomásunk, erről nem tudunk semmit sem mondani és egyáltalán még csak elképzelésünk sincs erről. Ön tehát nem tud arról, hogy mi történik, most mégis úgy tesz, mintha még lenne időnk arra várni, hogy novemberre elkészüljön a jelentésével. Ez nem elég. Mi cselekvésre szólítottuk fel, eddig azonban semmi nem történt.

Az sem helytálló, amit Leinen úr mondott. A Parlament igen egyértelműen a második generációra vonatkozó moratórium mellett szólalt fel. Ezt most nem lehet csak úgy egyszerűen letagadni. Nagyon világosan ki kell jelentenünk, hogy ez is egy probléma, hiszen valamennyi tanulmányból az derül ki, hogy ezt a technológiát egyszerűen még nem vizsgálták meg eléggé. Nincs folyamatban semmilyen hosszú távú vizsgálat. Az eddigi történések fényében az is nyilvánvalóvá vált, hogy súlyosan megsértették az állatjólléti jogszabályokat – köztük az Európai Unió is –, amikor állatokat klónoztak. Az a tény, hogy az állatoknak csak a 15%-a éli túl és életképes, az EU állatjólléti irányelvének egyértelmű megsértését jelenti. Az EU-ban az elővigyázatosság elve uralkodik, amelyet komolyan kell vennünk. Mindaddig, amíg egészségügyi kockázatok állnak fenn és a technológia nem elég fejlett, nem kísérletezhetünk vele.

A lakosság egyértelműen elutasítja az élelmiszer-előállítási célú klónozást. Sem a fogyasztók, sem a mezőgazdasági termelők nem a klónozott húsra várnak. Éppen ellenkezőleg, a közvélemény igen kritikusan szemléli ezt az egészet, mi pedig nem kockáztathatjuk ezt a kritikus fogyasztói szemléletet. A lakosság sokkal többet vár tőlünk, mégpedig azt, hogy nagyon körültekintően foglalkozzunk ezzel a témával, és ne csupán azt mondjuk, hogy ez egy új, innovatív technológia, amelyet most azonnal használni fogunk. Nem, nagyon kritikusan kell megközelítenünk az új technológiákat. Gyanítom, hogy a Bizottság nem szándékozik így tenni. Csakúgy, mint más terülteken is, a Bizottság rendíthetetlenül hisz a haladásban. Azonban fel kell tennünk egy kérdést: A megfelelő irányba haladunk? A fogyasztók és a mezőgazdasági termelők érdekében cselekszünk? Attól tartok, hogy nem. Ezért először is komolyan mérlegelnie kell a moratórium bevezetését, és be kell nyújtania egy jogszabálytervezetet, mert ez az, amire várunk. A skóciai események arra is rávilágítottak, hogy a Bizottság mennyire kevéssé cselekvőképes, és mily keveset fog tenni valójában az ilyen esetekben. Semmilyen intézkedés nem történt.

Visszatérve a kereskedelmi kérdésekre: az Európai Unióban egyértelműen elleneztük a hormonok alkalmazását. Akkor is kitartottunk az álláspontunk mellett, és ugyanígy ki tudunk tartani más kérdésekben is. Ezzel nem vállalunk olyan kockázatot, hogy kereskedelmi korlátozások elfogadására kényszerülnénk.

 
  
MPphoto
 

  Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) Az Európai Parlament egyszer már, 2008 szeptemberében megvitatta az állatklónozás kérdését az élelmiszerforrások biztosítása tekintetében. Megszavaztunk egy állásfoglalást, amelyben a képviselőtársaim teljes tilalmat követeltek az élelmiszer-előállítási célú állatklónozás tekintetében az Európai Unióban, valamint a klónozott állatok és a klónozott állatokból származó termékek behozatala tekintetében is.

Az elfogadott állásfoglalás számos európai szakértő aggályain alapult, különösen, ami a klónozott állatok élelmiszer-ipari felhasználásához kapcsolódó egészségügyi kockázatokat illeti. A klónozás súlyos problémákat vet fel, kiváltképpen a klónozott állatok nagymértékben leromlott egészségi állapota és korai elhalálozása tekintetében.

Az Állat-egészségügyi Világszervezet tudományos és műszaki megállapításai szerint csupán a klónozott embriók 6%-ából fejlődik ki egészséges és sokáig életképes állat. Ennek főként az az oka, hogy a klónozott állat az eredeti állat genetikai korával születik. Következésképpen, ha az eredeti állat egy hétéves tehén, a klón egy olyan borjú lesz, amelynek génjei már a születésekor hétévesek. A klónozás károsítja továbbá az egyedek génállományát is, miáltal a klón hajlamosabb lesz a betegségekre és fogékonyabb a parazitákra.

A klónozás azonban nemcsak az állatok egészségével és megfelelő életkörülményeivel kapcsolatban vet fel problémákat, hanem természetesen a fogyasztóknak az ilyen forrásból származó élelmiszerekbe vetett bizalma terén is. Habár az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) állítása szerint a klónozott állatokból – sertés, juh, szarvasmarha – és azok utódaiból származó hús- és tejtermékek ugyanolyan megbízhatóak, mint a hagyományosan tenyésztett állatokból származó termékek, nem tartom bölcs dolognak, biztos úr – már csak kereskedelmi megfontolásokból sem –, hogy megnyissuk a kapukat az ilyen termékek előtt, és az európai fogyasztókat indokolatlanul kitegyük annak a kockázatnak, amelyet a klónozott állatokból és azok utódaiból származó termékek élelmiszerláncba való belépése rejt magában.

 
  
MPphoto
 

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök úr! A mai napon vitathatatlanul beigazolódottnak kell tekinteni, hogy a klónozott állatokból származó hús forgalomba hozatala fokozott kockázatokat rejt az emberi egészségre nézve, különösen mivel a klónozott állatok és azok utódai sokféle betegségre hajlamosabbak. Ezért a klónozott állatokból származó termékekre vonatkozó jelenlegi tilalmat ki kell terjeszteni azok utódaira is. Erre akár etikai indokokat vagy állatjólléti érveket is felsorakoztathatunk.

Ettől függetlenül mindenféleképpen haladéktalanul biztosítani kell, hogy a fogyasztóknak teljes körű tájékoztatást nyújtsunk az általuk megvásárolt hús eredetéről. A fogyasztóknak biztosítani kell annak lehetőségét, hogy úgy is dönthessenek, hogy nem veszik meg az ilyen termékeket. Mindenekelőtt biztosítanunk kell, hogy az emberekre ne sózzanak rá ilyen termékeket.

Miként arról nemrégiben értesültünk, az Egyesült Királyságban klónozott állatok utódaiból származó termékek kerültek az élelmiszerláncba. Lehetséges azonban, hogy nem az Egyesült Királyság az egyetlen, ahol ez előfordult. Sajnos azt kell feltételeznünk, hogy az európai országok polgárai klónozott húst fogyasztanak anélkül, hogy tudnának róla. Ez elfogadhatatlan!

 
  
MPphoto
 

  Renate Sommer (PPE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr! Nagymértékben támogatom a zöld géntechnológiát, a klónozással azonban már más a helyzet. A két dolgot össze sem lehet hasonlítani. A klónozás állatkínzás, miként azt már számos képviselőtársam is elmondta. Már a nyári szünet előtt folytatott vita során is kifejtettem, hogy valójában csak a klónozott állatok egy kis hányada életképes. Az eljárást az elején túlélő állatok közül sokan igen korán és szörnyű kínok között pusztulnak el. Szervi és végtagfejlődési rendellenességekkel küzdenek. Gyenge az immunrendszerük és betegségre hajlamosak. Mindez fájdalomhoz, szenvedéshez és gyötrelmes halálhoz vezet. Vállalni tudjuk ezért a felelősséget? Ha elkötelezzük magunkat az állatjóllét mellett, valóban támogatni kívánunk egy ilyen technológiát? Bizonyára nem. Éppen ezért határoztunk úgy júliusban, hogy nem akarunk sem klónozott húst, sem klónozott állatoktól származó termékeket. Ez elég kövezetes megközelítés.

Ugyan tudjuk, hogy a klónozott állatokból és azok utódaiból származó termékek valószínűleg nem károsak az emberi egészségre – személy szerint úgy gondolom, hogy azok emberi fogyasztásra alkalmasak –, azonban igazából nincs hiány a hagyományosan tenyésztett állatokból származó húsból. De akkor miért alkalmazunk klónozást? Teljességgel szükségtelen ez az állatkínzás. A lakosság egyáltalán nem akarja ezt, és nem akarnak ilyen termékeket sem. Egyszerűen erre nincs szükségünk. Semmilyen érv nem szól a klónozott hús Európai Unión belüli bevezetése mellett.

Éppen ezért világos és kifejezetten a klónozott állatokra és azok utódaira vonatkozó szabályozást szeretnénk. Azt szeretném, ha betiltanánk a klónozást és a klónozott állatokból származó termékeket az Európai Unióban, és hiszem, hogy ezt érvényre is tudjuk juttatni. Természetesen ennek a behozatalra is ki kell terjednie. Biztos akarok lenni abban, hogy nem csempésznek be titokban klónozott húst, mert azt nem látták el címkével, ahogy az Skóciában már megtörtént. Nem hiszem, hogy minden hús eredetét vissza lehet követni. Ez talán a marhahús esetében lehetséges. A sertéshús esetében azonban az előállított mennyiség miatt lehetetlen visszakövetni, hogy volt-e valaha klónozott állat az adott sertés felmenői között.

Ez egy alapvető etikai kérdés. Több képviselőtársam azt mondta, hogy az etikai kérdésekkel is foglalkoznunk kell, mert ez is hatáskörünkbe tartozik. Természetesen itt van az állatjóllét kérdése, de más kérdések is ide tartoznak. A tapasztalatok azt mutatják – én magam is állattenyésztő vagyok, és tanulmányoztam a kérdést –, hogy minden olyan reprodukciós eljárást, amely működőképesnek bizonyult az állattenyésztésben, végül a humángyógyászatban alkalmaztak. Ezért ma azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy akarjuk-e és képesek vagyunk-e elfogadni az emberek klónozását a valószínűleg nem túl távoli jövőben. Én ezt nem akarom, és nem is vagyok képes elfogadni. Még ha a saját klónom – egy tartalékklón – a jövőben egyszer talán egy létfontosságú szervet adhatna nekem, én ezt akkor sem szeretném. Nem hiszem, hogy ez egy túlzott horrorvízió. Úgy vélem, a nem túl távoli jövőben ez lehetséges lenne, ha engedélyeznénk a klónozást.

Ezért sürgősen szükségünk van egy uniós szintű tilalom bevezetésére, azonban nem csak a klónozás tekintetében, hanem a klónozott állatok és azok utódai esetében is. Én nem félek a WTO-tól. Érvényre tudjuk juttatni elhatározásunkat. Transzatlanti barátság ide vagy oda, nem kell mindenben az USA-t utánoznunk.

 
  
MPphoto
 

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D) . – () Tisztelt biztos úr! Úgy ismertem meg az elmúlt egy évben, mióta ön biztos lett, hogy ön védi az európai fogyasztók, az európai polgárok egészségét. Az előttem szóló Linda McAvan elmondta és az előttem szóló Sommer asszony is, Capoulas Santos kollégám is, elhangzottak az érvek. Elhangzottak az egészségügyi érvek, hogy vannak ugyan az USA-ban kutatások, de mi szeretnénk objektív európai kutatást, amibe nem szól bele semmilyen amerikai lobbiérdek, amely kimutatja valójában, hogy tényleg nem káros az egészségre. De ha még így is van, hogy nem káros az egészségre, a tudományos kutatást lehet folytatni, de előttem is elmondták, hogy semmi nem indokolja. Én, mint a Mezőgazdasági Bizottság fő tagja úgy látom, az európai élelmiszer-gazdaságban semmi nem indokolja, hogy a boltok polcára kerüljenek a klónozott élelmiszerek.

Az is elhangzott, és teljesen egyetértek, hogy vannak a lyukak ebben a rendszerben, hiszen nemrég fordultam önhöz a marokkói zöldség és gyümölcs ügyében. Tehát igenis meg kell védeni a piacainkat a behozatallal szemben is. Az állatjóléti szempontokat Linda McAvan is, mások is elmondták, és teljesen egyetértek az előttem szólókkal, hogy a tudományt nem szabad megállítani, de egy ponton igenis, a klónozásnak gátat kell szabni, mert én sem szeretnék találkozni, de az asszisztenseim sem egy belőlem klónozott másik emberrel. Etikailag ez tarthatatlan, moratóriumot kérünk a Bizottságtól.

 
  
MPphoto
 

  Françoise Grossetête (PPE) . – (FR) Elnök úr! A ma esti vitánk nagyon jól rámutat arra, hogy mennyire kényes kérdésről van szó. Ezt nem olyan régen már megvitattuk, ma este is megvitatjuk, és még egyszer meg fogjuk vitatni, amikor e témában elénk terjeszti a közleményét, biztos úr. Amikor ilyen kényes kérdésről van szó, mint a klónozott állatokból származó termékek megjelenése az élelmiszerláncban, úgy vélem, hogy nagyon szigorú megközelítést kell alkalmaznunk.

Nagyon sokat hallottam az egészségügyi kockázatokról. Szeretnék rámutatni arra, hogy jelenlegi állásfoglalásunk az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság azon véleményén alapul, miszerint jelenleg semmi sem utal arra, hogy a klónozott állatokból vagy azok utódaiból származó termékek bármilyen új vagy további egészségügyi vagy környezeti kockázatot jelentenének a hagyományosan tenyészetett állatokhoz képest.

Ezért körültekintően kell eljárnunk. Ne foglaljunk automatikusan állást az egyik vagy a másik oldal mellett, még mielőtt valóban birtokába kerülnénk minden tudományos adatnak. Egy ilyen összetett és mélyreható vizsgálatokra szoruló kérdésben nem szabad védekező álláspontra, vagy ami még rosszabb, körülbástyázott álláspontra helyezkedjünk – miként az a vitánk alapján is tisztán látható –, különösen, ami a nemzetközi kereskedelmi szabályokat illeti.

Biztos úr! Önnek valóban igaza van abban, hogy Európában behatároltak a kockázatok. Mezőgazdaságunk a hagyományos állattenyésztésre épül, amely kétségtelenül elegendő. De mi történik akkor, ha a gazdák olyan ondósejteket importálnak, amelyek esetleg az USA-ból érkeznek és klónozott állatoktól származnak? Az ilyen esetekre szintén minden lehetséges óvintézkedést meg kell tennünk, hogy biztosítsuk a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak való megfelelést és azt, hogy még a lehetőségét is elkerüljük a tisztességtelen versenyfeltételek megteremtésének. A mezőgazdasági termelőink ilyen válaszra várnak, hiszen végtére is ők azok, akik jelenleg nehéz helyzetben vannak.

Egyetértek képviselőtársaimmal, amikor azt mondják, hogy a fogyasztók határozottan nem kívánnak ilyen állatokból származó hústermékeket fogyasztani. Ugyanakkor semmi kétségem sincs Dalli biztos úr azon szándékait illetően, hogy megvilágítsa a helyzetet és megválaszolja a mai nap során megválaszolatlanul maradt számtalan kérdést. Én már most tökéletes bizalommal vagyok Dalli biztos úr esetleges közlendőjét illetően, és várom a jelentését.

Az EU fogyasztóinak tudniuk kell, hogy mit esznek, a nyomon követhetőség döntő fontosságú. Ha azonban ezt biztosítani kívánjuk, nagyon alapos tudományos vizsgálatokra van szükségünk, amelyek alapján tájékozottan tudunk cselekedni, és így megfelelő megoldást találhatunk a klónozott állatokból és azok utódaiból származó élelmiszerek behozatalának és az élelmiszerláncba való belépésének kérdésében.

Éppen ezért, mielőtt döntenék, megvárom Dalli biztos úr novemberre ígért közleményét.

 
  
MPphoto
 

  Daciana Octavia Sârbu (S&D) . – (RO) Nemrégiben olyan nyugtalanító hírek jutottak el hozzám, miszerint Észak-Amerikából klónozott állatokból származó termékek kerültek az európai élelmiszerláncba.

Az Európai Parlament már több alkalommal is hangot adott azon véleményének, hogy ezeket az élelmiszereket etikai és környezeti megfontolások alapján több okból is be kellene tiltani. Továbbra is határozott és egységes álláspontra fogunk helyezkedni ebben az ügyben, amikor tárgyalásokat folytatunk az új élelmiszerekről szóló rendeletről.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság és az Európai Etikai Csoport által benyújtott bizonyítékok arra utalnak, hogy súlyos egészségügyi problémák merültek fel, amelyek a klónozott állatokat és a kihordó anyaállatokat egyaránt érintik.

Ugyanakkor környezetvédelmi szempontból a növekvő húsfogyasztás iszonyú következményekkel járhat, mivel a klónozott állatok számának megnövekedése – az állatok járványokkal szembeni sebezhetőségének fokozódása miatt – kihat a természetes biológiai sokféleségre, és ez veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot is.

Elhangzottak már a kereskedelemmel és a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival kapcsolatos érvek is. Azt mondták nekünk, hogy nem lehet betiltani ezen élelmiszerek Európai Unióba való bevezetését anélkül, hogy meg ne sértenénk a WTO által előírt kötelezettségeinket. Az Európai Unió mégis úgy döntött, hogy felfüggeszti bizonyos termékek forgalomba hozatalát, ha kétségesnek találja, hogy azok előnyösek-e a fogyasztók részére, vagy ha aggályok merülnek fel a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatban. Minden jogi lehetőséget meg fogunk vizsgálni egy ilyen tilalom bevezetésére.

A helyzet egészét tekintve továbbá ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a WTO szabályait is ugyanilyen etikai és környezetvédelmi megfontolások alapján fogadják el.

Nagyon súlyos érvek vannak tehát a klónozott állatokból származó élelmiszerekkel szemben. Másrészről nincs egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy milyen előnyökkel járnak. Eljött az idő, hogy a Bizottság olyan konkrét megoldást javasoljon ebben a kérdésben, amely figyelembe veszi ennek az európai polgárokat képviselő fórumnak a véleményét is. Nem engedhetünk meg az olyan kísérleteket, amelyek veszélyeztetik a polgárok egészségét vagy a környezetet.

 
  
MPphoto
 

  Anne Delvaux (PPE) . – (FR) Elnök úr, biztos úr! Komoly fenntartásaim vannak ebben a kérdésben, amelynek szeretnék hangot is adni.

Egyrészről mi – az EU – amellett szállunk síkra, hogy a fogyasztók számára nagyobb átláthatóságot kell biztosítani az élelmiszerek terén, megkísérelve létrehozni egy olyan rendszert, amely a hús útját a gazdaságtól a tányérunkig nyomon követi, ily módon az állattenyésztők részére nagyon szigorú állattenyésztési és vágási előírásokat, illetve bizonyos felügyeleti mechanizmust vezetve be, amely a lehetőségekhez mérten garantálja az élelmiszer eredetét és minőségét. Másrészről azonban arról értesültünk idén nyáron, hogy a brit fogyasztók a tudtukon kívül klónozott marhahúst fogyasztottak. Országomban, Belgiumban, még fennáll annak a lehetősége, hogy harmadik generációs húst fogyasztottunk, amelyről váltig állítják, hogy az nem klónozott hús. Amikor a nyomon követhetőségről beszélünk, akkor ezt értjük alatta?

Engedjék meg nekem, hogy egy kis humort csepegtessek a mondandómba: ami engem illet, én nem szeretnék klónozott burgundi marhasültet vagy géntechnológiával módosított répát a tányéromra! És különösen akkor nem, ha azt nem én választottam. Láthatólag ez az elterjedt vélemény az egész EU-ban, és az klónozott állatokból származó élelmiszerek kérdésében végzett minden Eurobarometer-felmérés is időről időre megerősíti az európai polgárok igen egyértelmű véleményét.

Az első érv, amelyet felsorakoztatnék a klónozott állatokból származó termékek élelmiszerláncba való belépésével szemben, az, hogy egyrészről nem várhatjuk a fogyasztóktól, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak és tájékozottabbak legyenek arról, hogy mit fogyasztanak, másrészről viszont nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy nem óhajtanak klónozott húst fogyasztani.

A második érvem az emberi egészséggel kapcsolatos. Való igaz, hogy eddig semmilyen tudományos tanulmány nem szolgált bizonyítékkal arról, hogy a klónozott állatból vagy annak utódaiból származó hús vagy tej káros hatásokkal járhat. Semmire nincs bizonyíték, így arra sem, hogy hosszú távon biztonságos-e ilyen termékeket fogyasztani. Ezért úgy gondolom, hogy továbbra is az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva kell eljárnunk.

A harmadik és egyben utolsó érvem etikai jellegű, miként arról ön is beszélt a felszólalása elején. Az EU az állatvédelem élharcosa kíván lenni. Ma délután a Parlament ismét az állatkísérletek korlátozása mellett szavazott annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsék az állatok fájdalmát és szenvedéseit. Tagadhatatlan tény azonban, hogy a klónozás szenvedést okoz az állatoknak. Gondoljunk csak vissza Dolly esetére és az EFSA 2008. júliusi tudományos véleményére, amely szerint a klónozott állatok jelentős hányada esetében úgy találták, hogy ez károsan hat az egészségükre és jóllétükre, és gyakran komoly és végzetes következményekkel jár.

McAvan asszony a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseivel foglalkozó európai csoport véleményét is említette, amely kétségbe vonta, hogy az állatok élelmiszer-előállítási célú klónozása etikailag indokolt-e, különösen mivel az nem indokolható az élelmiszer-előállítás diverzifikálásának szükségességével. Éppen ellenkezőleg: attól van okunk félni, hogy a klónozott állatokból származó élelmiszerek aránya közvetetten hatással van a genetikai sokféleségre annak következtében, hogy csak igen korlátozott számú állatot vonnak be tenyésztési programba. Ugyanez történt az élelmiszeripar más területein is: példának okáért számtalan paradicsomfajta tűnt el. 1900-ban még 7000 fajta volt, mára azonban csak 150 maradt, amelyek közül 70 van kereskedelmi forgalomban, és ezeknek a többsége is géntechnológiával módosított.

Tényleg ilyen haladásra vágyunk? Ezt a kérdést kell feltennünk magunknak.

 
  
MPphoto
 

  Kriton Arsenis (S&D) . – (EL) Biztos úr! Nem emlékszem, hogy bármely más vita során ilyen egyhangú véleményt képviselt volna ez a Ház. Miért van ez? Azon egyszerű oknál fogva, hogy tökéletes egyetértés uralkodik az Európai Unió polgárai körében, egyhangúan ellenzik a klónozott állatokból származó termékeket. Ön és a tisztelt képviselőtársaim a Kereskedelmi Világszervezet jelentette veszélyről beszéltek. Ez az érv időről időre elhangzik ebben a Házban, de ez egy politikai érv.

A Bizottságnak és a jogi tanácsadóinak azonban nem az a feladata, hogy ezekkel a félelmekkel foglalkozzon, hanem hogy megvizsgálja, miként tudjuk elérni a plenáris ülésen kért moratóriumot anélkül, hogy ilyen problémákba ütköznénk. Most már tényleg el kell döntenünk, hogy melyik a fontosabb: a Kereskedelmi Világszervezet vagy a Lisszaboni Szerződés, amely az elővigyázatosság elvét írja elő, amikor egy termék európai piacon való forgalmazásának betiltásáról rendelkeznek abban az esetben, ha az adott termékre vonatkozó tudományos adatok nem elég egyértelműek a termék biztonságos forgalmazásának garantáláshoz; és mi nem tudjuk pontosan, hogy mi a helyzet a klónozott termékekkel.

Következésképpen szükségünk van erre a moratóriumra, mert – ahogy abban mindannyian egyetértünk e Házban, biztos úr – nem kísérletezhetünk az európai polgárok egészségével.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr! Személy szerint én egyáltalán nem vagyok meggyőződve az állatklónozás szükségességéről, etikusságáról, biztonságosságáról, illetve nyomon követhetőségéről.

Ami a szükségességet illeti, évek óta próbáljuk előmozdítani a belterjes termelésről a külterjes termelésre való áttérést, valamint szükség esetén elegendő módszer létezik a természetes reprodukció biztosítására, és megint más módszerek az állatállomány növelésének garantálására. Ami a morális szempontokat illeti, Sommer asszony elmondta, hogy ha morálisan elfogadható az állatok klónozása, akkor már csak idő kérdése, hogy morálisan elfogadható legyen az emberek klónozása is. Éppen elég csodabogár rohangál ebben a világban ahhoz, hogy még továbbiakat klónozzunk!

Staes úr említette a biztonság kérdését, és én egyetértek vele. Hogyan jelentheti ki bárki is határozottan ebben a szakaszban, hogy a klónozott állatok utódai biztonságosak az emberi fogyasztás szempontjából? Nem hiszem, hogy erre bárki is képes. Végezetül a nyomon követhetőség: miként azt Anne Delvaux is elmondta, az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, hogy az istállótól az asztalig nyomon tudjuk követni az élelmiszerek útját. Most majd mit fogunk tenni: garantáljuk, hogy nyomon követjük a klónozástól az otthoni fogyasztásig? Nem hiszem, hogy ezt kellene tennünk. A mi célunk, hogy elkerüljük a klónozást, nem pedig, hogy megkönnyítsük azt.

 
  
MPphoto
 

  Elisabeth Köstinger (PPE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr! Az Egyesült Királyságban fordult elő először, hogy klónozott hús került az élelmiszerboltok polcaira. Az eset nagy visszhangot keltett a médiában, továbbá egyrészről a fogyasztók elbizonytalanodásához, másrészről pedig igazságtalan vádaskodáshoz vezetett. Mivel a brit Élelmiszer-szabványügyi Hatóságnak magyarázattal kellett szolgálnia, a felelősséget rövid úton áthárították a mezőgazdasági termelők jelentési szokásaira.

Biztos úr! Nem lenne szabad előfordulnia, hogy az uniós jogalkotási eljárásban mutatkozó hiányosságokat a mezőgazdasági termelőkre hárítsák. Mindezidáig Európában csupán a klónozott állatokból származó termékek voltak engedélykötelesek, a klónozott állatok utódaiból származó termékek nem. Az Európai Parlament világosan kifejezésre jutatta véleményét az új termékekről szóló rendeletben. Az elővigyázatosság elve különösképpen alkalmazandó az élelmiszerek esetében.

Az etikai megfontolásoktól eltekintve az élelmiszer-ellátás biztosításához semmi szükségünk nincs klónozott állatokból származó húsra. Szemmel láthatólag jelentős véleménykülönbség húzódik az intézmények között a klónozott állatokból származó termékek kezelését illetően. Ezért haladéktalanul fel kell szólítanunk a Bizottságot, hogy a fogyasztók és a termelők érdekében jusson egyetértésre és hozza meg a megfelelő intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 

  Karin Kadenbach (S&D) . – (DE) Elnök úr, biztos úr! A politikában a döntések meghozatala tudományos adatokon alapul. Úgy látom azonban, hogy ki kell térnünk a politikai felelősség alól, ha a tudományos ítélet – miszerint valami megvalósítható – azt jelenti, hogy azt meg kell csinálnunk. A megbízásom nem arra szól, hogy megcsináljam, ami megvalósítható, hanem hogy a választóim érdekeit képviseljem. Választóim túlnyomó többsége pedig, de ez az egész EU-ra egyaránt igaz, nem akarnak klónozott húst a tányérjukra.

Nem lehet kizárólagos szempont, hogy valami nem ad okot aggodalomra az emberi egészség tekintetében. A ketrecben tartott tyúkoktól származó tojások sem jelentenek veszélyt az emberi egészségre, az EU ebben az esetben mégis gyorsan és hatékonyan reagált. Most is hasonló intézkedést várok a klónozott állatokból származó hús és hústermékek esetében, beleértve a második generációs állatokból származó termékeket is.

Az állatjólléti és etikai szempontok elég egyértelműen a klónozott hús ellen szólnak. Majd meglátjuk, hogy a tudósok a jövőben még mit tudnak mondani az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban. Moratóriumra van szükségünk, amely kiterjed a második generációs állatokból származó termékekre is. Határozottan nemet kell mondanunk a klónozott húsból készült termékekre.

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) Elnök úr! Az Európai Unióban a lehető legszigorúbb élelmiszer-ipari előírások alkalmazása révén kiváló minőségű termékeket tudunk biztosítani és meg tudunk felelni a fogyasztók elvárásainak. A jelenleg elérhető tudományos kutatási eredmények azt mutatják, hogy minőségi szempontból a klónozott állatokból származó hús semmilyen módon nem különbözik a hagyományosan tenyésztett állatokból származó hústól. Ennek ellenére magának a klónozásnak és az ilyen technológiák élelmiszer-ipari alkalmazásának a kérdése igen komoly problémákat vet fel. A rendelkezésünkre álló modern élelmiszer-ipari technológiák mellett valóban szükségünk van a klónozás alkalmazására? Következésképpen a mezőgazdasági termelők, az élelmiszergyártók és a fogyasztók érdekét szolgálja, hogy e kérdést szabályozzuk, és ne csak úgy, hogy azok ne jelentsenek veszélyt az élelmiszer-biztonságra, a fogyasztók egészségére vagy az európai mezőgazdaság versenyképességére. Figyelembe kell venni azokat az etikai és morális dilemmákat is, amelyekkel az egyesült Európa polgárai akkor találják szembe magukat, amikor klónozott állatok húsából készült étel kerül eléjük.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök úr! Négy okot is feljegyeztem, amely a klónozott hús ellen szól, azonban nem tudjuk mindegyiket tudományos irányból megoldani.

Az első ok, hogy az Európai Unió polgárai nem akarnak klónozott állatokból származó húst fogyasztani. Ez ugyanúgy vonatkozik a klónozott állatok utódaiból származó termékekre is. Másodszor: mindezidáig még nem sikerült végérvényesen tisztázni, hogy a klónozott hús fogyasztása jelent-e bárminemű kockázatot az emberi egészségre nézve. Harmadszor: az állatklónozás bizonyítottan káros az állatok egészégére. Negyedszer: az élelmiszer-előállítási célú állatklónozás főként etikai okokból elutasítandó.

Ezért határozottan el kell utasítanunk az élelmiszer-előállítási célú állatklónozást és a klónozott hús felhasználását. Jelenleg az a legfontosabb, hogy mihamarabb szabályozzuk a klónozott hús ellenőrzését. Európa polgárai ezt várják tőlünk. Mindenesetre az a legkevesebb, hogy gondoskodunk a klónozott hús egyértelmű és jól látható címkézéséről.

 
  
MPphoto
 

  João Ferreira (GUE/NGL) . – (PT) Elnök úr, biztos úr! A klónozott állatokból származó termékek engedély nélküli, azonosítatlan és ellenőrizetlen belépése az élelmiszerláncba nem tud nem okot adni az aggodalomra. Ez különösen nyugtalanító, tekintve, hogy erre a tényre csupán néhány héttel azt követően figyeltünk fel, hogy a Parlament ismét úgy szavazott, hogy az EU piacán be kell tiltani az említett termékek forgalomba hozatalát. Ezúttal úgy látjuk, hogy ez helyes és megfelelő elővigyázatossági intézkedés volt.

Az EU ezen a téren hozott intézkedéseit irányítani kell, mindenekelőtt meg kell követelni a közérdek védelmét, gondoskodni kell a közegészség magas szintű védelméről, valamint az állatjóllét előmozdításával biztosítani kell az élelmiszer-biztonságot és a környezetvédelmet. Ezeknek az értékeknek minden mást megelőzően elsőbbséget kell élvezniük. Amennyiben a jövőben engedélyezik e termékek forgalomba hozatalát, tiszteletben kell majd tartani az átláthatósággal, a tájékoztatással és a fogyasztói döntés szabadságával kapcsolatos elveket. Sajnálatos módon jelenleg nem ez a helyzet, példának okáért azon élelmiszerek esetében, amelyek részben géntechnológiával módosított szervezetekből állnak, vagy azon állatok esetében, amelyek takarmányában ilyen szervezetek találhatók.

 
  
MPphoto
 

  Anna Záborská (PPE) . – (SK) Ma reggel igen kiterjedt vitát folytattunk a tudományos célokra és az olyan kísérletekre felhasznált állatok védelméről, amelyek segíthetnek megtalálni az embereket kínzó súlyos betegségek gyógymódjait. A képviselők többsége, nagy többsége elutasította az ilyen célokra felhasznált állatok szenvedését. Ugyanakkor az sem titok, hogy a klónozás komoly szenvedést okoz az állatoknak. A klónozási kísérletek több mint 95%-a sikertelen. Ezek az állatok súlyos betegségekkel és fejlődési rendellenességekkel születnek, és korán elpusztulnak. A legtöbb fogyasztó ellenzi, hogy ilyen hús kerüljön az élelmiszerláncba.

Ahogy képviselőtársam, Sommer asszony is elmondta, van még egy súlyos probléma. Az állatok klónozással történő reprodukciójában rejlő lehetőségek feltárása megnyitja az utat emberek klónozással történő reprodukciója előtt is. Ezt sem a természet törvényei, sem a Lisszaboni Szerződés nem engedi. Feltenném a kérdést, hogy van-e bárki, aki most módosítani szeretné a Lisszaboni Szerződést e tekintetben. Biztos úr! Az Európai Bizottság álláspontjának egyértelműnek kell lennie.

 
  
MPphoto
 

  John Dalli , a Bizottság tagja. – Elnök úr! Nem vagyok meglepve, hogy ez a kérdés ilyen sokak figyelmét felkeltette és ekkora vitát váltott ki, és mindnyájuknak szeretném megköszönni, hogy elmondták a véleményüket. Számos különböző szempont vetődött fel, ami azt mutatja, hogy alaposan tanulmányozni kell ezeket a kérdéseket, hogy tájékozott és arányos döntéseket hozhassunk.

Ahogy nyitó beszédemben is elmondtam, a Bizottság az év második felében egy átfogó jelentés elfogadását tervezi, amelyben meghatározza a klónozással kapcsolatos vita során felmerült fő kérdéseket. Remélem, hogy ez a jelentés hozzájárul ahhoz, hogy tisztábban lássunk ebben az igen összetett kérdésben, továbbá hasznos alapként fog szolgálni az intézményközi vitákhoz és azt követő eszmecserékhez.

Hangsúlyoznám, hogy a jelenlegi helyzetben csak akkor lehet javulást elérni, ha konszenzus jön létre az összes uniós intézmény között. Ez a vita 2008 januárja óta folyik, és nagyon várom, hogy együttesen előrehaladást érjünk el e kérdésben azzal a végső céllal, hogy egy olyan gyakorlati kiutat találjunk, ami az elkövetkező években jól szolgál majd bennünket.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) Az Európai Parlamentben a klónozott állatokból származó élelmiszerek fogyasztásával szemben már többször elhangzottak etikai, egészségügyi és gazdasági érvek, amelyek ma igazabbak, mint valaha. Vannak azonban más érvek is, amelyek legalább ennyire fontosak: az európai polgárok nem akarnak klónozott termékeket a tányérjukra. Ellenzik azt a gondolatot, hogy gyermekeiknek olyan élelmiszereket adjanak, amelyek egy genetikai kísérleti laboratóriumból származnak. Az Eurobarometer ezzel kapcsolatos 2008-as felmérése szerint a legtöbb európai ellenzi az állatklónozást, különösen, ha azt élelmiszer-előállítási célból végzik. A megkérdezettek 84%-a véli úgy, hogy nem rendelkezünk elegendő tapasztalattal a hosszú távú egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatásokat illetően ahhoz, hogy klónozott állatokat alkalmazzunk az élelmiszergyártásban. 75%-uk úgy gondolja, hogy etikai okokból elfogadhatatlan a fogyasztásra szánt élelmiszerek klónozás útján történő előállítása. Ez jelentős arány, ami nagyon világos üzenetet hordoz. Az emberek nem akarnak klónozott állatokból származó termékeket fogyasztani, nincs bizalmuk e termékek iránt, valamint nem értenek egyet ezekkel a módszerekkel. Oly módon kell kiegészítenünk és módosítanunk az uniós jogszabályokat, hogy soha többé ne fordulhasson elő, hogy nyomást gyakorolnak azokra az elvekre vagy döntésekre, illetve megkerülik azokat az elveket vagy döntéseket, amelyekben hiszünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Radvilë Morkűnaitë-Mikulënienë (PPE), írásban. – (LT) Az új technológiák élelmiszer-ipari alkalmazásának szabályozása üdvözlendő előrelépést jelent. Az innováció ösztönzése közben azonban nem szabad megfeledkeznünk a veszélyekről sem. Ezek egyikét a klónozott állatoknak, azok utódainak és a klónozott állatokból származó termékeknek a forgalomba hozatala jelenti. Mostanáig ez a kérdés számos különböző szempontból jelentős problémákat vetett fel. Ezek közé tartoznak a Lisszaboni Szerződésben rögzített állatjólléti követelmények, a fogyasztóknak a fogyasztási cikkek eredetére vonatkozó tájékoztatáshoz való joga és az etikai kérdések. Egyelőre azonban mindegyik területen több a kérdés, mint a válasz. Ennélfogva, még mielőtt az Európai Unió intézményei által a klónozott állatokról folytatott eszmecserék felgyorsulnának, alaposan át kell gondolnunk a klónozott állatok, azok utódai és az azokból származó termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos kérdéseket.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat