Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2842(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

B7-0504/2010

Viták :

PV 07/09/2010 - 11
CRE 07/09/2010 - 11

Szavazatok :

PV 09/09/2010 - 5.2
CRE 09/09/2010 - 5.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0312

Viták
2010. szeptember 9., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás

7. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

Jelentés: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (A7-0215/2010)

 
  
MPphoto
 

  Giommaria Uggias (ALDE) . – (IT) Elnök úr, a (…) lépés annak irányába, hogy az uniós polgárok megértsék az általunk elfogadott szövegeket. Még mindig sok tennivaló van hátra, fontosa azonban, hogy ezeket a lépéseket folyamatosan megtegyük.

Világos, hogy két különböző jogrendszer között kell egyensúlyt találnunk: az angolszász rendszer és a római jogon alapuló kontinentális rendszer között.

Szintén fontos azonban a hatásvizsgálatokra vonatkozó rész is. Létfontosságú rész, amelynek tükröződnie kell a nemzeti jogokban is. E tekintetben rá kell mutatnom, hogy súlyos hiányosságok merülnek fel. Fontos, hogy később – úgy gondolom minél előbb – még visszatérjünk erre a kérdésre.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök úr, az egyszerű és egyértelmű, az emberek számára érthető jogalkotás rendkívül fontos ahhoz, hogy az emberek elfogadják az Európai Uniót. Ugyanakkor a hatékony jogalkotás is kulcsfontosságú az Európai Unió működéséhez. Az Európai jogalkotási folyamat egyszerűsítését ezért az európai intézmények egyik alapvető feladatának kell tekinteni. Ennek egyik nagyon fontos eleme a vállalkozásainkat nyomasztó adminisztratív terhek csökkentése. Ez új lendületet ad a gazdasági fejlődésének és az innovációnak. Európa azonban nem mindig ott tart, ahogy azt beharangozzák, nekem legalábbis ez a tapasztalatom a saját országomban. A Bizottságnak nagy figyelmet kell fordítania annak biztosítására, hogy a tagállamok olyan rendelkezéseket bocsássanak ki, amelyek nem haladják meg az európai követelményeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, vannak olyan pillanatok a tisztelt Házban, amikor a napirenden szereplő dokumentum a paródián is túlmegy. A „jogalkotás minőségének javításáról” szóló jelentés ugyanazoktól az uniós intézményektől származik, amelyek a világnak ezt a részét a bolygó leginkább túlszabályozott és legkevésbé versenyképes blokkjává alakították, amelyek ránk hozták ezt a bürokratikus rémálmot a közös agrárpolitika és a közös halászati politika ökológiai csapása terén.

De próbáljunk meg konstruktívan közelíteni a dologhoz. Van egy ötletem a jogalkotás javításával kapcsolatban: próbáljunk kevésbé szónoki stílust felvenni a jogszabályalkotás idején. Próbáljuk meg nem arra használni a Parlament alapszabályát, hogy megmutassuk, milyen kedves emberek vagyunk, hogy törődünk a munkanélküliséggel, a romákkal, a hosszabb munkaidővel, vagy bármi mással. Az állam keménykezű beavatkozása általában nem a legjobb módszer a problémák megoldására. Sokkal jobban járunk, ha hagyjuk, hogy a döntéseket az azok által érintett emberekhez a lehető legközelebb hozzák meg.

A jogalkotás minőségének javítására irányuló szerény javaslatom tehát az, hogy kísérleti jelleggel zárjuk be a Parlamentet a következő hat hónapra, ne alkossunk egyáltalán jogszabályokat, és majd meglátjuk, hogy ez ellenére lesz-e a szavazóinknak.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (B7-0492/2010) - Állásfoglalásra irányuló közös indítvány (RC-B7-0493/2010)

 
  
MPphoto
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D) . – (SK) Szlovákiában ma emlékezünk a holokauszt áldozataira. Szlovákiából több mint 100 000 zsidó, roma, homoszexuális és a fizikailag fogyatékos embert deportáltak koncentrációs táborokba. Éppen ezért támogattam ma ezt állásfoglalásra irányuló indítványt – amelyet éppen én fordítottam –, mert úgy vélem, rendkívül fontos, hogy az Európai Parlament jelezze, hogy nem akarunk ehhez hasonló eseményeket Európában sem ma, sem pedig a jövőben. Európában két nagy háborút éltünk át, és most már ideje – különösen miután Franciaország megkezdte a romániai romák hazájukba történő, nagyszabású kitoloncolását – bebizonyítani, hogy az ilyen dolgok egyszerűen elfogadhatatlanok számunkra, és az ezen állásfoglalásra irányuló indítványról szóló szavazás segít közvetíteni ezt az üzenetet. Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani minden képviselőnek, aki támogatta az állásfoglalást.

 
  
MPphoto
 

  Joe Higgins (GUE/NGL) . – Elnök úr, támogattam az állásfoglalást, amelynek aláírója az Európai Baloldal képviselőcsoportja is.

A franciaországi roma közösség áldozattá minősítésre és kiutasításra történő kiszemelésével, Sarkozy francia elnök és kormánya a legundorítóbb cinizmusról tett bizonyságot. Az egész ügy arról szól, hogy egy elnyomott nép kisebbségi közösségét kegyetlenül felhasználják arra, hogy eltereljék a figyelmet a katasztrofális gazdaság- és szociálpolitikáról.

Sarkozy elnök úr politikái tömeges munkanélküliséghez és számos, a munkásosztályhoz tartozó közösség marginalizálódásához vezettek Franciaországban. A Sarkozy-kormány most rendszeresen támadja a francia munkavállalók életszínvonalát és a francia nép nyugdíjjogosultságait. Sarkozy elnök úr és a kormánya a francia burzsoázia és a nemzetközi nagytőke ügynökei, és kétségbeesetten próbálják bűnbakként felhasználni ezt a kiszolgáltatott közösséget, hogy eltereljék a figyelmet mérhetetlen népszerűtlenségükről.

Tiszteletemet fejezem ki a több tízezer francia előtt, akik múlt szombaton tüntettek e politika ellen, és kérem a francia munkavállalókat, hogy kövessék a szolidaritásuk nagyszerű hagyományait, és – az emberi és polgári jogok és a jobb jövő védelmében közösen fellépő kisebbségi közösségekkel és munkavállalókkal együtt – ne hagyják, hogy becsapja őket ez a cinikus eljárás.

 
  
MPphoto
 

  Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) Én mindenekelőtt a saját képviselőcsoportom állásfoglalása mellett szavaztam, mert az megoldásokat javasolt, nem pedig egy politikai opció megbélyegzését. Sajnos, ez az állásfoglalásra irányuló indítvány nem ment át.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja és a politikáikkal szimpatizálók által javasolt állásfoglalásra irányuló indítvánnyal kapcsolatban a szövegben található néhány – általam konstruktívnak talált – pont, elsősorban a romák európai helyzete és Románia schengeni térséghez történő csatlakozása közötti bármilyen kapcsolat hiányát támogató szóbeli módosítás mellett szavaztam.

A 10. bekezdés második részét is megszavaztam, amely határozott horizontális koordinációra szólít fel az időben történő és hatékony jövőbeli válaszlépések érdekében, valamint a 16. bekezdés második részét is, amely ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a romák jogait és azok végrehajtását.

Az (L) preambulumbekezdést is megszavaztam, amely jelzi, hogy a romák hatékonyabb képviseletére van szükség a tagállamok kormányzati rendszereiben és közigazgatásában. Azonban nem tudtam megszavazni az egész állásfoglalásra irányuló indítványt, mert demagógnak találom.

 
  
MPphoto
 

  Sergej Kozlík (ALDE) . – (SK) A külső migráció Európa egyik központi problémája. Minden évben 900 000 új bevándorló érkezik Európába. A roma kérdés belső probléma Európa számára, mivel a romák tagállamok közötti migrációját nem százezres, hanem milliós nagyságrendre lehet becsülni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez nem egy komoly probléma.

Támogatom az Európai Parlament állásfoglalásra irányuló indítványát az európai romák helyzetével kapcsolatban. Pozitívumnak tekintem, hogy az indítvány egész Európára kiterjedő problémaként határozza meg a kérdést. A roma népesség problémáját elszigetelt módon nem lehet hatékonyan megoldani. A megoldáshoz európai forrásokat és európai know-how-t kell mozgósítani, különösen a jelentős roma népességgel rendelkező országokban.

A romák migrációja és hazatelepítése nem válhat politikai kérdéssé. A kisebbségi jogok nem sérülhetnek. A jogoknak és kötelezettségeknek azonban nem csak a tagállamokra, hanem a tényleges kisebbségekre is vonatkozniuk kell.

 
  
MPphoto
 

  Tunne Kelam (PPE) . – Elnök úr, én megszavaztam az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport állásfoglalását, mert ennek az állásfoglalásnak a szövege konstruktív és átfogó európai megoldást kínált a romák jobb társadalmi integrációjának problémájára.

Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport európai roma stratégiát javasol ahelyett, hogy súlyos társadalmi és gazdasági helyzetüket politikai indíttatású támadások céljára használják fel eszközül a Franciaországhoz és Olaszországhoz hasonló egyes törvénytisztelő kormányok ellen.

A probléma egyik tagállamból a másikba történő áthelyezése nem segít megtalálni a szükséges forrásokat. Ezt csak együtt, a konstruktív hozzáállás szellemében érhetjük el.

 
  
MPphoto
 

  Jens Rohde (ALDE) . – (DA) Elnök úr, mi, a Dán Liberális Párt képviselői nem azért döntöttünk úgy, hogy megszavazzuk a romákról szóló közös állásfoglalásra irányuló indítványt, mert úgy véljük, az állásfoglalás nagy részének nyelvezete érzelmileg túlságosan is töltött és a támadásai megalapozatlanok, hanem azért, mert úgy véljük, okunk van megkérdőjelezni azt, ahogyan Franciaország hirtelen úgy döntött, hogy kiutasítja a romákat. Ebben a tekintetben nem gondoljuk, hogy bármit is vizsgálni kellene Dánia vagy Németország kitoloncolásaival kapcsolatban. Dánia szabályosan járt el, és ha Németország egy háború lezárását követően nem tudja hazaküldeni a menekülteket, a menekültstátusz koncepciója fog megszűnni, mi pedig egy teljesen új jogi helyzettel szembesülünk a világban. Azt kell mondanom, hogy a dán liberális párt küzdelme Dánia és Németország indokolatlan bírálata ellen már nyomasztóan magányos küzdelemmé vált. Sem a szociáldemokraták, sem a Szocialista Néppárt nem támogattak bennünket. Nem, ők inkább hagynák, hogy olyan ellentmondások érjék a saját országukat és a szomszédos országokat, amelyekre nincsenek dokumentálható bizonyítékok. Ezt őszintén igen kínosnak tartom. Szeretném annak hangsúlyozásával befejezni a felszólalásomat, hogy Dánia és Németország úgynevezett kritikájának az utolsó kifejezett maradványát is véglegesen eltávolította a mai szavazás.

 
  
MPphoto
 

  Gerard Batten (EFD) . – Elnök úr, azért nem szavaztam a felsorolt határozatok mellett, mert elvből nem ismerem el az Európai Unió demokratikus legitimitását, és soha nem is fogom.

Mindazonáltal természetesen a szuverén nemzetek joga, hogy eldönthessék, ki és milyen alapon léphet be vagy nem léphet be a területükre. Az uniós tagállamok az uniós jog elsőbbségének elismerésével – és különösen a személyek szabad mozgásáról szóló 2004/38/EK irányelv elfogadásával – lemondtak e jogukról.

Franciaország nem mehet mindkét irányba egy időben. Nem lehetnek teljes jogú tagja az Európai Uniónak úgy, hogy hátrányosan megkülönböztetik a román cigányokat.

Ha a franciáknak ez nem tetszik, akkor azt javaslom, hogy vegyék át az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának politikáját, amely az Európai Unióból történő kilépést és a szuverenitás visszaszerzését sürgeti.

 
  
MPphoto
 

  Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) A romák helyzetéről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány elfogadása révén az Európai Parlament és az Európai Bizottság – véleményem szerint – helyesen ismerte el a felelősségét a romáknak az Európai Unióban kialakult helyzetéért. A saját hazámban szerzett tapasztalatokon túl szeretnék rámutatni, hogy a romák integrációjára való hatékony megoldások keresésekor nem elég csupán az, hogy pénzügyi támogatást vagy anyagi javakat nyújtsunk az anyagi helyzetük javítása érdekében. Ennél sokkal fontosabb a romák megtanítása arra, hogy az életszínvonal fenntartásához sokkal több erőfeszítésre van szükség, hogy a lehető legjobb oktatásban részesüljenek és állandó munkahelyet találjanak. Kizárólag az oktatás és a társadalmi integráció révén érhető el, hogy a romák meg tudjanak szabadulni a társadalom megbélyegzésének terhétől. Ez nehéz feladat, és remélem, el tudjuk végezni.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE) . – (FI) Elnök úr, amellett szavaztam, hogy az Európai Unió valamennyi tagjának egyenlő jogai legyenek. Ide tartoznak a romák is.

Megértem, hogy néhányan – például az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja – úgy gondolják, hogy ez az állásfoglalásra irányuló indítvány a politikai cselekvés túlságosan erős eszköze Franciaország ellen. Való igaz, hogy úgy kell tekintenünk a dolgokra, hogy a politikát ne eszközként hajtsuk végre, hanem – hiszen az Európai Unió az értékek közössége – hogy megmutassuk, hogy tényleg elkötelezettek vagyunk azon elgondolás mellett, hogy valóban felelősséggel tartozunk a leginkább kiszolgáltatott népcsoportjaink iránt.

Tudjuk, hogy jelenleg a társadalmi részvétel a roma lakosság körében számos európai országban igen alacsony szintű, ezért e probléma megoldása olyan kihívás, amely az európaiakat, az Európai Unió polgárait egyaránt érinti. Nem leszünk hitelesek, ha Európán kívüli azt fejtegetjük, hogyan miként kell kezelni az emberi jogokat, miközben nem foglalkoznak megfelelően a romák helyzetével magán az Európai Unión belül.

Remélem, hogy ezt az Európai Parlamentben konkrét cselekvésnek tekintik majd. A Parlament, természetesen, szervezett már különböző kisebb kísérleti projekteket, megkísérelve a romák társadalmi integrációjának elősegítését az oktatáson és egyebeken keresztül. Néha azonban úgy tűnik, hogy ez a Ház sem nyújt pénzbeli támogatást a költségvetéséből az ilyen jellegű projektek számára, hanem inkább Görögországnak ad pénzt, illetve néhány más, akár Európán kívüli országnak.

Most egyszer s mindenkorra rendeznünk kell a roma kérdést az Európai Unión belül. Ez azt jelenti, hogy hitelesség és az Európai Unió működésének alapjául szolgáló alapvető értékeket kell felmutatnunk.

 
  
MPphoto
 

  Bruno Gollnisch (NI) . – (FR) Elnök úr, figyelmesen hallgattam a Takkula úr által elmondottakat, de valójában nagyon nagy összegű előirányzatokat – több tízmilliárd euró összegben – nyitottunk, amelyekből a mai napig csupán 9 millió eurót költöttek el.

Ezzel az állásfoglalásra irányuló indítvánnyal, úgy vélem, Sarkozy úr és Hortefeux francia belügyminiszter úr – aki egyben egykori képviselője a Parlamentnek – ma úgy aratnak, ahogyan vetettek. Ők támogatták a határaink megnyitását, ők kötötték meg a szerződéseket; néha alá is írták vagy épp támogatták azokat; és ma bizonyára észreveszik, hogy a felállított törékeny akadályok – az ideiglenes megoldások, amelyek csak 2013. után teszik lehetővé a romák számára, hogy Franciaországba jöjjenek és telepedjenek le – nos, ezek mind lejártak.

Összefoglalva, azt találom képviselőtársaink hozzáállásában a leginkább elfogadhatatlannak, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem ürügyén valójában az őshonos többségi lakosság szisztematikus diszkriminációja – vagy megbélyegzése, hogy az ő kifejezésüket használjam – figyelhető meg. Mindez nagyon helyesen a kisebbségek védelme érdekében történik, de nem gondolják-e, hogy néha problémák merülhetnek fel – kulturális, viselkedési vagy egyéb jellegű problémák – az ilyen kisebbségek magatartásában, amelyek lényegében megakadályozzák az integrációjukat? Nem tennénk-e szolgálatot ezeknek a kisebbségeknek azzal, hogy őszintén eléjük tárjuk ezeket a problémákat? Egyszer nem ártana.

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys (NI) . – (NL) Elnök úr, megdöbbentőnek tartom a komolytalanságot, amellyel a baloldal ebben a Házban olyan kifejezésekkel zsonglőrködik, mint „kollektív kiutasítás”, amikor Franciaországban egyedi, eseti alapon elbírált ügyekről beszélünk, és olyan emberekről, akik támogatásban részesültek, hogy önként visszatérjenek származási országukba. Egy tagállamnak valóban joga és kötelessége, hogy a jogállamiság szabályait érvényre juttatva lépéseket tegyen az illegális bevándorlás és az ezzel járó kellemetlenség ellen. Mindenesetre, a problémák megoldásának fontos kulcsa maguknak a roma közösségeknek a kezében van. Szeretném megemlíteni a volt holland lakásügyi, közösségi és integrációs ügyi szocialista miniszter, Van der Laan egyik feljegyzését, amely kimondja többek között, hogy a romák körében a bűnözés aránytalanul magas, az iskolai hiányzások is az egekig érnek, a gyermekekkel szemben pedig visszaéléseket követnek el, koldulásra, bűncselekmények elkövetésére bírják rá őket. Ezzel a hozzáállással a romák – a szocialista Van der Laan szerint – kizárják magukat a holland társadalomból. Sok tennivaló van ezért hátra. Elnök úr, tudom, hogy nem népszerű kimondani ezt ebben a Parlamentben, de a romákat, mint minden más embert, nemcsak jogok illetik meg, hanem kötelezettségek is terhelik.

 
  
MPphoto
 

  Mario Borghezio (EFD) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, nem szavaztunk az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport – minden bizonnyal kiegyensúlyozottabb – állásfoglalásra irányuló indítványa mellett, mégpedig egy kulcsfontosságú pont miatt, amelyre szeretnénk felhívni a figyelmet: az Európai Bizottságnak, Európának szóló felhívásra, hogy gyorsítsák fel Románia és Bulgária schengeni térséghez történő csatlakozásának folyamatát.

Úgy érezzük – és ennek az aggodalmunknak már a bővítés idején is hangot adtunk –, hogy ezek az országok még nem fogadtak el szigorú ellenőrzési politikát a személyazonosító igazolványok kiállításával és az állampolgárság elismerésével kapcsolatban.

Tisztában van azzal a Bizottság és a Parlament, hogy ezekben az országokban könnyedén szerezhetőek be tanúsítványok nem európai országokból, amelyek – hála a szabad mozgásnak – lehetővé teszik a schengeni térségbe történő illegális belépést? Kiemelt figyelmet kell szentelni ennek az ügynek, és teljesen felelőtlen dolog, hogy ezt eddig nem tettük meg, illetve hogy a józan ész ellenében a schengeni térség bővítés bővítését szorgalmazzuk.

Végül szeretném kifejezni abbéli reményemet, hogy legközelebbi találkozásunk alkalmával, legalább az egyik – a romákat olyannyira támogató – álfilantróp képviselő arról fog beszámolni, hogy befogadott egy szép roma családot – hiszen megengedheti meg magának ezt a parlamenti képviselői fizetéséből – és etet még néhány éhes szájat. Nem nehéz tettekkel bizonyítani – az üres szavak helyett – hogy valódi filantrópok vagyunk.

 
  
MPphoto
 

  Anna Záborská (PPE) . – (SK) Nem támogattam az elfogadott állásfoglalásra irányuló indítványt, mert nem hiszem, hogy hozzájárulna az európai roma kérdés megoldásához, ugyanakkor viszont megkeseríti majd a politikai légkört az Európai Unió egyes tagállamai között. A roma közösség problémáinak megoldásával kapcsolatos tehetetlenségünket egy mondatban össze lehet foglalni: tudjuk, mit nem akarunk, de nem tudjuk, mit akarunk. Nem akarjuk, hogy bárkit is valaki más bűncselekménye miatt büntessenek meg csupán azért, mert mindannyian azonos etnikai csoporthoz tartoznak. Ugyanakkor azt sem akarjuk, hogy néhány ember úgy gondolja, hogy a törvény nem vonatkozik rá. Nem akarunk senkit sem a kultúrája feladására kényszeríteni, de ugyanakkor nem akarjuk elviselni sem az együttélési alapelveinek az etnikai identitás nevében történő megsértését. A francia kormány tudja, hogy mit nem akar. Mindaddig, amíg nem sért jogot, nincs helye számonkérésnek. Ha jogsértően járt el, a bíróságoknak kell dönteniük a kérdésben. Egy rövid megjegyzést tennék az ezen a héten Párizsban tartott üléssel kapcsolatban: örülnék, ha azokat az országokat, amelyektől a roma kérdés kedvező megoldását várják el, az elsők között hívnák meg az ilyen ülésekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Janusz Władysław Zemke (S&D) . – (PL) Elnök úr, én is az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, amely elnyerte a szavazatok többségét a Parlamentben. Ez az állásfoglalás a jog egyik alapvető jellemzőjét érinti, amely egyértelművé teszi, hogy egyetlen szankció sem kapcsolódhat az állampolgársághoz. A felelősségnek minden esetben egyedi jellegűnek kell lennie, ez a jog egyik alapelve. A romákat ugyanúgy kell kezelni, mint minden más uniós polgárt. Ez azt is jelenti, a jogszabályok rájuk is vonatkoznak, és ha megsértik azt, ugyanolyan alapon felelősséggel tartoznak, mint bárki más. Nem engedhetünk meg egy olyan helyzetet, amelyben valamely jogsértés miatti felelősség alól történő mentesítés indokaként az állampolgárságot jelöljék meg. A lényeg az, hogy az állampolgárság soha nem lehet az alapja annak eldöntésének, hogy milyen szankciókat alkalmaznak, mivel a szankciókról mindig egyedi elbírálás alapján kell dönteni.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (B7-0491/2010)

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE) . – Elnök úr, annyit szeretnék csak mondani, hogy teljes mértékben támogatom az idősek hosszú távú gondozásáról szóló állásfoglalásra irányuló indítványt.

Tekintettel a jelenlegi demográfiai adatokra, az idős emberek hosszú távú gondozásának kérdése bizonyosan európai probléma, és bár nagyrészt a tagállamok feladatai közé tartozik, a kialakult helyzet jellege és jelentősége miatt ez valóban európai kérdés, és el is ismerték ilyennek.

Az állásfoglalásban kiemelt egyik kérdés, amelyet teljes mértékben támogatok, annak szükségessége, hogy figyelembe vegyük a nem hivatalos gondozók szükségleteit. Ők biztosítják az idősebb emberek számára szükséges gondozás jelentős részét. A tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük az általuk képviselt fontos erőforrások képzéssel, pihenéssel, valamint a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét biztosító intézkedésekkel történő támogatására és megőrzésére.

Az állásfoglalás egy másik pontja, amit ki szeretnék emelni, az arra irányuló kérés, hogy a tagállamokban garanciákat kell bevezetni a hosszú távú gondozásban részesülő személyek alapvető jogainak védelmére, és nem csak hogy garanciákat kell bevezetni, de a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatás nyújtására vonatkozó minőségi követelményeknek való megfelelést és azok végrehajtását biztosítsák.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) Elnök úr, az idősek hosszú távú gondozásáról szóló állásfoglalásra irányuló indítvánnyal kapcsolatban szeretném kifejezni a kérdésnek szentelt figyelemmel kapcsolatos teljes mértékű támogatásomat. Figyelembe véve az Európát aggasztó kedvezőtlen demográfiai változásokat, elengedhetetlennek tűnik azonnali lépéseket tenni ezen a területen. Amellett, hogy segítjük az időseket, hogy aktívak maradjanak, és megfelelő ellátást biztosítunk számukra, nem szabad elfelejtenünk azokat az embereket sem, akik az ellátást biztosítják. Gyakran olyan emberekről van szó, akiknek más segítségük nincsen, mert egy idős ember ellátása mellett a munkahelyüket is meg kell tartaniuk. Nem könnyű összeegyeztetni ezt a két szerepet. Gondolok itt a vidéki területeken élő családokra, ahol a legtöbb esetben felvállalják a beteg családtagok ápolásának feladatát. Az ilyen emberek jogi helyzetét szabályozni kell. Ez ösztönözni fog másokat, hogy gondoskodjanak az idősebb emberekről, akik szeretnének méltósággal megöregedni. Azt hiszem, mindannyian ezt akarjuk.

 
  
  

Közös állásfoglalásra irányuló indítvány (RC-B7-0484/2010)

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE) . – (FI) Elnök úr, sajnos ez állásfoglalásra irányuló indítvány véleményem szerint egyoldalú volt. A közel-keleti helyzet értékelésekor nem szabad elfelejtenünk, hogy van ott egy demokratikus állam, amely Európával azonos értékeket képvisel: Izrael. A demokrácia, az emberi jogok és a véleménynyilvánítás szabadsága ott nagyra becsült érték.

Mindezért fontos, hogy a régió helyzetének értékelésekor az általános helyzetet is vizsgálnunk kell, és szándékosan semmilyen módon sem sérthetjük meg az ottani egyetlen demokráciát.

Sajnálatos módon ilyen kép alakult ki, amikor a Jordán folyó helyzetét vitattuk meg. Mindannyian tudjuk, hogy a régióban korlátozottak a vízkészletek. Azt is tudjuk, hogy az öntöző és a vízgyűjtő rendszerek létrehozásával Izrael óriási erőfeszítéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy az emberek mind az izraeli, mind pedig az úgynevezett palesztin területeken hozzáférjenek a vízhez, és hogy a mezőgazdasági tevékenységeket lehessen végezni.

Remélem, hogy hozzáállásunk konstruktív lesz. Reméljük, hogy a jelenleg is folyamatban lévő béketárgyalások eredményeként a béke tekintetében is előrelépés történik. Az ezzel a régióval kapcsolatos hozzáállásunknak konstruktívnak és támogatónak kell lennie, és nem törekedhetünk arra, hogy Izraelt hibáztassuk.

 
  
 

Írásbeli indokolás

 
  
  

Jelentés: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (A7-0215/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Hogyan is lehetne egy olyan jelentés ellen szavazni, amely ilyen címet visel? Hogyan fordulhat az elő, hogy valaki ne értsen egyet azzal, hogy egyszerű, átlátható és az európai polgárok számára érthető jogalkotásra van szükség? Hogy világosabb legyek, én határozottan és teljes mértékben támogatom a Parlament saját kezdeményezésű jelentését, először is azért, mert folyamatosan törekednünk kell a jogalkotás javítására, másodszor pedig azért, mivel a jelentés számos kritikus témát érint. Ezen a területen biztosítani kell az Európai Bizottság hatásvizsgálatait, a függetlenséget és a megbízhatóságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A jogalkotás javítása az Európai Unió hatékony működésének előfeltétele, és jelentős szerepet játszhat a gazdasági válságból való kilábalásban és a gazdasági növekedés megvalósításában. Fontos, hogy az intézmények tevékenysége megfeleljen a polgárok és a belső piacon jelen lévő cégek, továbbá a nemzeti kormányok és az önkormányzatok elvárásainak. Ezenkívül azt is biztosítani kell, hogy a döntéseket a polgárokhoz minél közelebb hozzák meg. Támogatom az állásfoglalásban leírt rendelkezéseket, amelyek a szabályozás javítására, valamint az Európai Unió jogalkotása átláthatóságának, hatékonyságának és következetességének javítására irányulnak. A Bizottságnak mint a jogalkotási kezdeményezés hatáskörével rendelkező intézménynek kulcsszerepe van ebben a folyamatban, továbbá az uniós jogszabályok megfelelő végrehajtása terén a magas minőségű jogalkotási javaslatok kidolgozásában, az adminisztratív terhek és a vállalatok költségeinek csökkentésében, valamint a tagállamokkal való együttműködésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) E kezdeményezés célja a szubszidiaritás és az arányosság elvei alkalmazásának elemzése, annak biztosítása érdekében, hogy ezeket az elveket az uniós javaslatokban tiszteletben tartsák. A szubszidiaritás olyan dinamikus és alakulóban lévő fogalom, amely lehetővé teszi az Európai Unió fellépéseinek szükség esetén történő kiterjesztését, és amely korlátozza azokat, ha létjogosultságuk megszűnik.

Az arányosság az Európai Unió − akár kizárólagos, akár közös − hatáskörei gyakorlásának vezérelve, amelynek nem szabad túllépnie azon, ami a célkitűzések eléréséhez szükséges. Ezen a területen két jelentősebb újítás emelkedik ki: a hatásvizsgálati testület létrehozása, és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése, amely fontos szereppel ruházza fel a nemzeti parlamentek képviselőit e két elv alkalmazási módjának megítélését illetően − azaz előzetes politikai kontrollal, amely a javaslat felülvizsgálatát vagy esetleges ejtését is eredményezheti, illetve utólagos bírósági kontrollal, amelynek keretében a Bírósághoz lehet fordulni, amennyiben úgy vélik, hogy ezeket az elveket megsértették. Ez az értékelési rendszer lehetővé teszi az Unió számára a hatékonyabb jogalkotást, a javaslatok elemzése és indokolása mellett, továbbá lehetővé teszi az Unió számára, hogy javítsa a minőséget, a pontosságot és az átláthatóságot. Örülök annak, hogy a hatásvizsgálati rendszer megfelelően működik, és támogatom az elemzési folyamat megerősítését.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Dušek (S&D), írásban. – (CS) Geringer de Oedenberg asszony jelentése főként a − 2007-es és a 2008-as éveket is felölelő − a szabályozás javításáról szóló 15. és 16. bizottsági jelentés értékelésével, a szabályozás javításáról szóló, 2009. januári harmadik stratégiai tanulmánnyal, valamint az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló 2009. októberi cselekvési programmal foglalkozik. Az előadó az európai jog alapvető követelményeiként a szubszidiaritás és arányosság erőteljes érvényesülését kívánja elérni annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok gyakorolhassák saját jogalkotási hatásköreiket és törekedjenek annak biztosítására, hogy polgáraik várakozásainak eleget tegyenek. A jogalkotás hatásának megítélésére, valamint az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó kérdést illetően azonban további erőfeszítésekre van szükség. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az EU-ban az adminisztratív terhek 32%-át az európai jog tagállamok általi túlságosan szigorú, az európai jogszabályok követelményeit meghaladó alkalmazása okozza.

Az új tagállamokban meglehetősen gyakran tapasztalhatóak ezek a kellemetlenségek. Örülök annak, hogy hivatkozás történt az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos új lehetőségekre. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az Európai Unió polgárai első alkalommal kaptak lehetőséget arra, hogy aktívan vegyenek részt az európai jogszabályok létrehozásában. A jelentés egésze hozzájárul jogalkotási tevékenységünkhöz, én magam pedig támogatom annak jóváhagyását.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Azért szavaztam a jogalkotás minőségének javításáról szóló jelentés mellett, mert támogatom azt, hogy az európaiak számára olyan jogszabályokat kell létrehoznunk, amelyek egyszerűek, átláthatóak és érthetőek. Fontos azonban annak biztosítása, hogy az adminisztratív terhek csökkenjenek, és hogy a Bizottság valamennyi új javaslatának gazdasági, társadalmi és környezeti hatását értékeljék, a Parlament felé elszámoltatható, független testület által végzett megfelelő ellenőrzés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Teljes mértékben támogatom az európaiak számára egyszerű, átlátható és érthető jogszabályok kidolgozására irányuló erőfeszítést. Számos intézmény jó szándékú nyilatkozatai, szigorú tanulmányai és egyértelmű jelentései ellenére az igazság az, hogy az európai jogalkotást továbbra is azok a hibák jellemzik, amelyeket gyakorta hangsúlyoznak: túlzott mennyiség, célszerűtlen bonyolultság, olvashatatlanság, valamint a mentességek kikötése.

Ez nemcsak hogy eltávolítja az európaiakat az európai szinten hozott döntésektől, hanem egyszersmind a − nem mindig nagyon ésszerű vagy kérlelhetetlen − vitát is szítja az olyan kérdésekbe való európai beavatkozással kapcsolatban, amelyeket illetően nem születnének ítéletek vagy jogszabályok, ha a szubszidiaritás és arányosság elveit gondosabban betartanák. Ez az állásfoglalás tehát a megfelelő mezsgyén halad.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az állásfoglalás a „jogalkotás javításának” témájával, a szubszidiaritás és arányosság elveivel foglalkozik, amelyek nélkülözhetetlenek az Európai Unió megfelelő működéséhez. Az állásfoglalás többek között tartalmazza, hogy szükség van a jogalkotási eljárás hatásvizsgálataira, a jelenlegi jogalkotás egyszerűsítésére és egységesítésére, továbbá 2012-ig az európai jogalkotásból fakadó adminisztratív terhek 25%-kal történő csökkentésére.

Ezen a területen a legfontosabb kérdések közé tartozik a Lisszaboni Szerződés által bevezetett, európai polgári kezdeményezés, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok is aktívan részt vehessenek az Európai Unió jogalkotásában; továbbá az, hogy az Európai Parlament a rendes jogalkotási eljárásban most a Tanáccsal egy szinten van; valamint a nemzeti parlamentek bevonása a szubszidiaritás elve alkalmazásának nyomon követésébe. A Lisszaboni Szerződés 225. cikkének megfelelően – és mivel magam is úgy gondolom, hogy ez jó példa a „jogalkotás javítására” – saját kezdeményezésű jelentésben javasoltam egy külön irányelv kidolgozását a biohulladékról, amit ebben az ülésteremben júliusban a többség megszavazott. Remélem, hogy hamarosan választ kapunk a Bizottságtól ezzel kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Elismerem az egyértelmű jogalkotás, a vállalkozásoknál felmerülő adminisztratív terhek csökkentésének, a hatásvizsgálatok minőségének, valamint ezek figyelembe vételének (és ez nem minden esetben van így, sőt!), és mindenekfelett a szubszidiaritás és arányosság szigorú betartásának fontosságát, amely elveknek a Brüsszelből kiinduló valamennyi jogalkotási aktusra vonatkozniuk kell. Másfelől sajnálatosnak tartom, hogy miközben a jelentés többször is ujjal mutogat a tagállamok által alkalmazott túlszabályozásra, nem említni azt az igencsak érdekes információt, ami viszont megjelenik az indokolásban. A több ezer hatályos jogalkotási aktusból csak 72 tartalmaz 486 tájékoztatási kötelezettséget, ami a tagállamokban 10 000 végrehajtási aktust eredményez. Nekem úgy tűnik, hogy ez az információ épp az ellenkezőre világít rá: az ördög a Bizottság túlszabályozásában rejlik. A dolgok mélyét tekintve azon tűnődöm, hogy a szubszidiaritás elvének formális tiszteletben tartásán kívül történik-e bármi is, hiszen a Szerződések előírják azokat a területeket, ahol az Európai Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, és amelyeket egyáltalán nem lehet megkérdőjelezni, miközben más területeken − úgy tűnik − egyes nemzeti parlamentek még mindig nem tudják teljes mértékben gyakorolni az adott kérdéssel kapcsolatban meglévő jogaikat.

 
  
MPphoto
 
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE), írásban. – (FI) A filozófus Schopenhauer azt mondta, hogy hétköznapi szavakat kell használnunk arra, hogy rendkívüli dolgokat mondjunk. Sokan − és különösen a politikusok és jogalkotók − épp az ellenkezőjét teszik: valószínűleg anélkül, hogy ez egyáltalán feltűnne nekik. Épp ezért lesz mindig is az Európai Unió munkáját tekintve létfontosságú a jogalkotási gyakorlat folyamatos vizsgálata és annak javítása. Geringer de Oedenberg asszony jobb jogalkotásról szóló jelentése mellett szavaztam, mert fontos kérdéseket vet fel arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani a jogalkotást. Először is, a Parlamentet emlékeztetni kell saját feladatára: az uniós jogalkotók figyelemfelkeltésre való törekvése túl gyakran eredményezett olyan helyzetet, amelyben egy életképes irányelv megfeneklett a parlamenti viták során előterjesztett részletes módosítások miatt. Schopenhauer felfogásában az egyszerű és átlátható jogszabály nem azt jelenti, hogy az − tartalmát illetően − alacsonyabb rendű: az összetettség és a szőrszálhasogatás túl gyakran csak az elgondolások hiányának elfedésére szolgál. Másodsorban szeretném felvetni a jogszabályok hatásvizsgálatának kérdését. Néhány fontos jogalkotási kezdeményezés − mint például a kibocsátáskereskedelemről szóló irányelv alakulása − megmutatta, hogy a hatásvizsgálatok súlyos hiányosságokkal küzdenek. Az embernek pontosnak kell lennie, különösen a környezetvédelmi jogalkotás kidolgozásakor: az egyik helyen megoldott probléma másutt új problémát vethet fel. Amint azt az állásfoglalás kimondja, a Bizottságnak a tárgyilagos értékelés érdekében rendszeres és átfogó konzultációt kell folytatnia az érdekelt felekkel. Úgy vélem, örvendetes fejlemény a Bizottság által a saját belső iránymutatásaival kapcsolatban elindított kkv-teszt. Harmadsorban rá kell ébrednünk arra, hogy a nemzeti hatóságok gyakran létfontosságúak az adminisztratív terhek enyhítéséhez. Én olyan országból érkezem, ahol a hivatalos gépezet olyannyira aprólékosan alkalmazza a jogszabályokat, hogy az gyakorta többletterheket eredményez. E tekintetben nem hanyagolható el a tagállamok felelőssége.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) E szöveg egyetlen érdeme, hogy felszólít a szociális partnerekkel a Bizottság jogalkotási javaslataira vonatkozóan folytatott konzultáció időszakának meghosszabbítására. Minden más megdöbbentő: üdvözli az Edmund Stoiber elnöklete mellett működő csoport munkáját, amely csoport nem más, mint üzletemberek olyan klubja, amely azzal az adminisztratív terhek csökkentésének ürügyével támogatja a deregulációt; a polgárok kezdeményezéshez való jogának korlátozását javasolja, amelynek hitvány eszközét a Lisszaboni Szerződés hagyta a szuverén népekre; és megerősíti a Bizottság javaslatait illetően a nemzeti parlamentek véleményének beérkezésére nyitva álló nyolchetes időtartamot.

Ezenfelül − miközben a szöveg kitart amellett, hogy érthető európai jogszabályokat kell alkotni − sehol nem fejezi ki aggályát a tekintetben, hogy a Bizottság és a munkacsoportok által elkészített legtöbb dokumentum csak angolul áll rendelkezésre. Mi mást várhat el az ember egy olyan gyülekezettől, amelynek legtöbb tagja nem követeli magának azt a jogot, hogy valódi parlamentté váljon?

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU által szabályozott területek komplex voltából adódik, hogy az elfogadott jogszabályok többnyire nagyon bonyolultak, és az európaiak nagy többsége számára nem eléggé érthetőek. Olyan jogalkotásra van szükség, amely egyszerű, átlátható és valamennyi tagállam polgárai számára érthető. Ugyanakkor a jelenlegi válság miatt is szükség van olyan mechanizmusokra, amelyek jelentősen csökkentik az EU jogalkotási folyamatának magas költségeit, így mi lehetünk az elsők, akik jó példát mutatnak az EU költségvetésének felhasználása terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Ez a jelentés azt állítja, hogy a nemzeti parlamentek szerepét a Lisszaboni Szerződés megerősítette, valójában a tagállamoknak még több hatáskörről kellett lemondaniuk Brüsszel javára. Vannak a mindennapi életben olyan tényleges helyzetek is, amelyek azt bizonyítják, hogy határokon átnyúlóan még mindig vannak problémák a jog területén.

Az olyan házasságok felbontása esetén például, ahol a házastársak két eltérő tagállam állampolgárai, amelyet illetően az uniós tagállamok közül néhány legalább képes volt a bíróságoknak biztosított hatáskörök szabályozásában egyetérteni, vagy az európai környezeti hatásvizsgálat területén, ahol a tagállamok azért késleltették a végrehajtást, hogy megkerüljék ezt a követelményt az olyan nagy léptékű projektek esetén, mint amilyen a temelini atomerőmű bővítése. Márpedig ésszerűnek tűnhet a hatásvizsgálat elkészítése, az adminisztratív költségek csökkentésére és a jogszabályok egyszerűsítésére irányuló célkitűzés pedig szintén üdvözlendő, de ezzel az EU már évek óta foglalkozik, a polgárok és a vállalkozások azonban eleddig igen kevés eredményt tapasztaltak. Nem valószínű, hogy ez a jelentés változtatna a helyzeten, ezért tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban. – (LT) Azért szavaztam a jobb jogalkotásról szóló jelentés mellett, mert úgy vélem, hogy a jobb jogalkotás az Európai Unió hatékony működésének előkövetelménye, illetve polgáraink egyik olyan joga, amely nem érhető el olyan egyértelmű jogszabályok nélkül, amelyeket az átlagemberek is megérthetnek. Az Európai Unióban a jobb jogalkotás számos kérdést magában foglal, ilyen például a hatásvizsgálatok elvégzése, az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a már meglévő jogszabályok egyszerűsítése és egységes szerkezetbe foglalása. Különösen a Bizottságnak az uniós jogszabályokból eredő adminisztratív terhek csökkentésére irányuló programjával értek egyet, amely már 2005 óta tart, és amely arra törekszik, hogy e terhek 2012-ig 25%-kal csökkenjenek. Igen fontos az Európai Unióban működő vállalkozások költségeinek csökkentése azért, hogy hatékonyan tudjanak tevékenykedni a nehéz gazdasági körülmények közepette, valamint hogy világszinten versenyezhessenek, továbbá azért, hogy az állami közigazgatási eljárások korszerűsödhessenek. Az információszolgáltatásra vonatkozó felesleges követelményekre kell összpontosítanunk, és a „Small Business Actben” meghatározott „csak egyszer” elvet kell alkalmaznunk. Az elektronikus kommunikáció kiváló eszközként szolgál az adminisztratív terhek csökkentésére. Az uniós intézményeknek tevékenyen kell a tagállamokkal együttműködniük annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek az értelmezésbeli eltérések és a túlszabályozás. A Bizottság szerinti az EU adminisztratív terheinek 32%-az uniós jogszabályi követelményeket meghaladó bizonyos tagállami döntések és a tagállami adminisztratív eljárások hatékonysága hiányának eredménye. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a valamennyi érintett féllel − és különösen a szociális partnerekkel − folytatott konzultációk alapvető fontosságúak a jogszabálytervezetek elkészítése során.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Igen erőteljesen támogattam ezt a jelentést, amely hangsúlyozza az olyan egyszerű és egyértelmű jogszabályok megalkotásának életbevágó jelentőségét, amelyeket az uniós polgárok is értenek, és amely kiemeli, hogy az európai intézményeknek a javaslatok kidolgozásakor tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság elveit. A jelentés hangsúlyozza a Bizottság − mint a jogalkotási kezdeményezésre vonatkozó hatáskörrel rendelkező intézmény − minőségi jogalkotási javaslatok kidolgozásában játszott kulcsfontosságú szerepét.

A Parlament vállalja, hogy megtesz minden erőfeszítést azért, hogy az ilyen javaslatokat a megfelelő jogalkotási eljárásokkal összhangban haladéktalanul megvizsgálja. A jelentés továbbá hangsúlyozza a tagállamokkal a jogszabályok helyes végrehajtásának biztosítása érdekében folytatott együttműködés fontosságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Erőteljesen támogatjuk a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló bizottsági jelentést, mivel az előírja a meghozott irányelvek hatásvizsgálatát.

A költségekre és a haszonra vonatkozó komoly és független tanulmányok felhasználásával elvégzendő ilyen értékelések létfontosságúak az olyan döntések elkerülése érdekében, amelyek a polgárokra és a vállalkozásokra túlságos terhet hárítanának. Különösen azt kell megakadályoznunk, hogy az új uniós jogszabályok újabb adminisztratív terheket idézzenek elő.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A jobb jogalkotás az Európai Uniós megfelelő működésének és a nagyobb fokú átláthatóságon, hatékonyságon és következetes döntéseken alapuló európai jog megfelelő alkalmazásának alapvető feltételévé vált. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően újból meghatározott szubszidiaritás és arányosság elveinek helyes alkalmazásának hozzá kell járulnia az európai lakossághoz címzett egyszerűbb és konzisztensebb jogszabályok létrejöttéhez, ekként pedig ahhoz, hogy az európai szinten hozott döntések az európaiak legjobb érdekeit szolgálják. A Lisszaboni Szerződés kimondja, hogy az Európai Parlamentnek a Tanáccsal partnerségben kell eljárnia, és a nemzeti parlamentek szubszidiaritás elve alkalmazásának nyomon követésében való szorosabb részvételét kell ösztönöznie.

Emellett az Európai Unió szabályozási környezetének továbbra is támogatnia kell a hatásvizsgálatokat és csökkentenie kell az adminisztratív terheket. Amint azt az általam megszavazott jelentés kimondja: csak az adminisztratív terhek jelentős csökkentéséve és az európai jog belső jogi jogalkotásban való tényleges alkalmazásával, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti területeken felölelő hatékony hatásvizsgálatokkal javítható valóban a jogalkotás.

 
  
MPphoto
 
 

  Iva Zanicchi (PPE), írásban. – (IT) Geringer de Oedenberg asszony jelentése mellett szavaztam, mert az kiemeli az olyan egyszerű és egyértelmű jogszabályok megalkotásának szükségességét, amelyeket az uniós polgárok még könnyebben megérthetnek.

Tehát a „jogalkotás minőségének javításáról” szóló jelentés kulcsfontosságú célkitűzései közé a szubszidiaritás és az arányosság elveinek tiszteletben tartása, a jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos megfelelő hatásvizsgálatok fontossága, az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a jogszabályok egyszerűsítése és egységes szerkezetbe foglalása tartozik. Azt is meg kell jegyezni, hogy az egyszerűbb, könnyebben érthető jogszabályok központi helyet foglalnak el az EU jövőbeli gazdasági és szociálpolitikájának meghatározásával kapcsolatos előrelépésben.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (B7-0492/2010) - Közös állásfoglalásra irányuló indítvány (RC-B7-0493/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Azért szavaztam az Európai Parlamentbeli Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének „A romák helyzetéről Európában” című állásfoglalása mellett, mert rendkívüli módon aggasztanak a Franciaország által az e közösséggel szemben tett lépések, és természetesen támogatom e folyamat azonnali felfüggesztését. Franciaországban tavaly augusztusban vette kezdetét az ehhez a kisebbséghez tartozó európai polgárok tömeges kitoloncolása. A roma közösség az Európai Unió legnagyobb etnikai kisebbsége, az Unió jó néhány tagállamában élő populációikkal.

Az uniós polgároknak az Európán belüli utazáshoz és szabad tartózkodáshoz való joga az európai polgárság pillére, amint azt a Szerződés meghatározza. Ezért nem értem az Európai Bizottság feltűnő hallgatását. A Bizottságnak úgy kellett volna reagálnia, hogy kifejti: az európai polgárok valamely tagállam általi kitoloncolásának jogszerűnek kell lennie, annak közrendi indokokon kell alapulnia, egyedi elbírálástól kell függenie, a közrendi fenyegetettséggel arányosnak kell lennie, és soha nem szabad egy etnikai kisebbséggel szembeni kollektív szankciót eredményeznie. Azt a kérdést is feltehetjük magunknak, hogy nem a polgárok szabadságának manipulációját és a kitoloncolásként való meghatározás elkerülésének jogellenes módját képezi-e a pénzeszközök „önkéntes területelhagyás” igazolására szolgáló felhasználása.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A romákról szóló vita kapcsán világos üzenetet szeretnék megfogalmazni: véget kell vetnünk annak, hogy ezek a viták csak Franciaországról szólnak. Ehelyett európaiként kell beszélnünk erről az európai problémáról, amelyre európai választ kell adni. Ez a vita azt is megmutatja, hogy még ma is nehezünkre esik európaiként európai témákat megvitatni, inkább hajlunk arra, hogy egyik vagy másik tagállam és nemzet nevében szóljunk. Az európai integráció mindenekelőtt a közös értékeket jelenti, amelyek bizonyos szabadságokat biztosítanak, többek között a mozgás szabadságát, de ugyanakkor bizonyos kötelezettségekkel is járnak, pl. azzal, hogy el kell fogadnunk azokat a körülményeket, amelyek abból származnak, hogy más polgárok tartózkodási jogukkal élnek. Reagálnunk kell a lakosság ezen részének – akiknek nagy szükségük lenne az integrációra – szenvedésére. Szenvedésről beszélek, hiszen számos maffiaszerű hálózat használja ki őket, és így nincs más módjuk a létfenntartásra, mint a koldulás, a lopás és a prostitúció. Ez a fő probléma, amelyet meg kell oldani.

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Az európai egyirányú utcát támogató politikai hatalmak abszolút képmutatása fejeződik ki az Európai Parlamentben előterjesztett azon állásfoglalásra irányuló indítványokban, amelyekben krokodilkönnyeket hullatnak a romák helyzete és üldöztetése miatt. Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az általános reakcióval szemben különleges munkacsoportot hoz létre a probléma tanulmányozására. Szerintük ez csillapítani fogja a diszkriminatív politikával szembeni általános felháborodás, és korlátozni fogja a francia és az olasz kormányok romák deportálásával kapcsolatos döntéseit. A tőke politikai szóvivői, akik egymást felváltva foglalnak helyet a tagállami kormányokban, és akik együttesen hozzák az uniós döntéseket, úgy vélik, hogy e kormányhatározatok elítélése felmenti őket és az EU-t a romákkal szembeni állandó és módszeres megkülönböztetéssel kapcsolatos felelősségük alól.

A megkülönböztetés politikája azonban a tőke imperialista és transznacionális szövetségének saját jellemvonása. Minél sérülékenyebb a társadalmi csoport és minél nagyobb a nyereség, annál élesebb a megkülönböztetés. A romák egyre többet szólalnak fel az EU-val, szerveikkel és az EU-t támogató hatalmakkal szemben. Jogaik tiszteletben tartását, valamint mindenkori szükségleteik kielégítését csak a kizsákmányoló társadalom felborítására, valamint az EU-val és támogatóival szembeni harcra irányuló, a munkásokkal közösen folytatott küzdelemmel lehet elérni.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban. – (IT) A baloldal által előterjesztett, közös állásfoglalásra irányuló indítvány célja a 2004/38/EK irányelv oly módon történő értelmezése, amelyet én politikai értelemben teljesen hibásnak, továbbá jogszerűtlennek tartok. Az irányelv szövege egyértelmű: igenis vannak korlátai a tagállamokban való szabad mozgásnak, és valamely kormány − amennyiben azt megfelelőnek tartja − akár haza is telepítheti az uniós polgárokat. Az állásfoglalás ráadásul teljes mértékben figyelmen kívül hagy egy alapvető tényt: Európa már több száz millió eurót költött a romák társadalmi integrációs programjaira, de sikertelenül, mert a központi probléma az az, hogy a roma népesség helyi társadalmi szerkezetbe való integrálódási képessége rendkívül gyenge. Egy olyan állásfoglalás, amely figyelmen kívül hagyja azokat az ellenőrzési igényeket, amelyeknek tagállamaink állampolgárai kérésének megfelelően eleget kellene tennünk, és amely − épp ellenkezőleg − a személyek szabad mozgása elvének rendkívül tág értelmezése előtt kövezi ki az utat, további lépés egy olyan Európa megépítése felé, amely elveszítette a kapcsolatot az emberek érzelmeivel és igényeivel. Ezért a közös állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban. – (RO) A cigány etnikumhoz tartozók Franciaországból való − elegánsan önkéntes hazatelepülésként tálalt − kitoloncolásának legújabb hulláma, ismét elindította Európában az egyik megoldatlan problémával kapcsolatos vitát. Nyilvánvalóan nem old meg semmit ezeknek az embereknek a származási országaikba való kiutasítása. Amint tudnak, úgyis visszamennek, hiszen senki nem állíthatja meg őket, mert mindegyikük európai polgár, aki oda megy, ahová akar, mindaddig, amíg tiszteletben tartja a 2004/38/EK irányelv rendelkezéseit. Szavazatommal elsősorban annak az apró fenntartásnak kívántam hangot adni, amelyet az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)/Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja által előterjesztett, állásfoglalásra irányuló indítvány miatt érzek annak hallgatólagos elfogadása miatt, hogy a kitoloncolás mint esetleges megoldás − nem kizárt. Egyáltalán nem értek egyet azonban a többi képviselőcsoport által javasolt, közös állásfoglalásra irányuló indítvánnyal, amelyet a Sarkozy-kormányra irányuló politikai reakció befolyásolt, és amely arra tesz kísérletet, hogy a cigány kisebbséget a többség áldozatává tegye, és nem vádolja őket egy olyan helyzetért, amelyben évszázadok óta boldogan elvannak.

A franciaországi és olaszországi eseményeknek emlékeztetniük kell Európát arra az immár páneurópai, 10−12 milliós kisebbségnek a jelenlétére, amely hatalmas integrációs problémákkal küzd. A nemzeti határok mögé való elrejtésük azonban nem helyes megoldás. Az egyetlen életképes, és hosszú távú eredmények elérésére alkalmas megoldás az, ha közös európai erőfeszítésre hívunk fel e kisebbség integrálása céljából.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban. – (CS) - A több mint 8 ezer roma Franciaországból származási országaikba − főként Romániába és Bulgáriába − való visszatérése minden bizonnyal olyan kérdés, amely figyelmet érdemel az Európai Parlament részéről. Lépjünk a párbeszéd útjára a franciákkal! Adjunk a franciáknak esélyt, hogy mindent elmagyarázhassanak és csak az után vonjunk le arra vonatkozó következtetéseket, hogy emberi jogi jogsértésről van-e szó, vagy hogy a romákkal szembeni megközelítés az európai jog határain belül marad. Az Európai Bizottságtól –a Szerződések őrétől – aktív fellépést várok el.

Hiba volna, ha pusztán kényelmi okokból ködösítési stratégiát és a probléma elhessegetését lehetővé tevő kísérleteket fogadnánk el. Azt is szeretném hozzátenni, hogy szerintem az egyetlen módja annak, hogy a romakérdést előrevigyük, a minden érintett államra kiterjedő és az Európai Szociális Alappal, valamint az uniós költségvetés más pénzügyi erőforrásaival közvetlen kapcsolatban lévő, egységes európai stratégia elfogadása. Legelsősorban azonban azt kell elismernünk, hogy a romaprobléma európai probléma.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE), írásban. – (FR) Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport által az Európában a romák helyzetéről előterjesztett állásfoglalásra irányuló indítványra szavaztam. Véleményem szerint a mozgás szabadsága az európai polgárok alapvető joga a 2004/38/EK irányelvvel összhangban. Ez az irányelv e szabadság feltételeit is meghatározza, amely feltételek az Európai Unió egészében alkalmazandók: a valamely tagállamban három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó személyeknek bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek munkával és szükségleteik fedezéséhez elégséges eszközökkel, illetve hogy tanulmányaikat folytatják.

Fontos ezért európai kérdésként tekinteni a romák társadalmi és gazdasági integrációjára, és európai megoldást találni rá. Ezért felszólítom a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzanak a kérdéssel azért, hogy arra európai politikai választ tudjanak adni.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Támogatom a kulturális sokszínűségről folytatott párbeszéden alapuló, konstruktív megközelítést, és azt, amit ez az emberek jóléte szempontjából jelent. Az integrációs folyamat kulcsa az oktatás. Az oktatással és képzéssel küzdeni tudunk a kirekesztés, a munkanélküliség és a megkülönböztetés ellen. Az oktatással és képzéssel igazságosabb, alkotóképesebb és dinamikusabb társadalmat tudunk létrehozni. Az etnikai kisebbségek esetén nemcsak a munkaerő-piaci integráció fontos, hanem a társdalom minden területén szükség van az ezen kisebbségek integrálására. Az európai integráció célkitűzése az alapvető jogok védelme, továbbá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtése. Támogatom mindazokat a politikusokat, tanárokat és társaságokat, akik előmozdítják a helyi szintű integrációt. Hiszen gyakran éppen ők a felelősek a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a kultúrához és a jobb életminőséghez való hozzáférésért.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlo Casini (PPE), írásban. – (IT) Weber asszonynak Európában a romák helyzetéről szóló, állásfoglalásra irányuló indítványa mellett szavaztam annak kiegyensúlyozott, konstruktív tartalma miatt.

Nem elég csupán kiáltozni a megkülönböztetés ellen, ily módon pedig valódi és rendkívül komoly problémákat pártpolitikai pörlekedés céljából használni fel. Természetesen szilárdan és újból meg kell erősítenünk a megkülönböztetésmentesség, a szabad mozgás, valamint az ebből eredő jogok és kötelezettségek elveit − amint azt az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportja által előterjesztett állásfoglalás is teszi −, de ami még fontosabb, az az, hogy gyakorlati reformokat végezzünk el a problémák megoldása érdekében azért, hogy az alapvető emberi jogokat végre is hajtsuk. A bevándorlás európai kérdés, és − amint arra Weber asszony állásfoglalása felszólított − itt az idő, hogy azt európai szinten kezeljük.

A romakérdés csak részben fedi át az integráció kérdését, de mindenesetre olyan egyedi jellemvonásai vannak, amelyeket szintén európai szinten kell kezelni. Az EU struktúráját a tagsággal rendelkező népek területi stabilitásának elve alapján tervezték meg. Elképzelhető, hogy valamely népcsoportra a nomád életvitel a jellemző, amit szintén tiszteletben kell tartani, az integrációnak viszont − az európai szabályokkal összhangban − a szolidaritás szellemében kell lezajlania, anélkül, hogy az egyes tagállamok azt hallás után játszhatnák. Az állásfoglalásnak ez az a javaslata, amely elnyerte támogatásunkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Castex (S&D), írásban. – (FR) Örülök az Európában a romák helyzetéről szóló, közös állásfoglalásra irányuló indítvány elfogadását. Az Európai Parlament − a Bizottság tehetetlenségének és az elnök, José Manuel Barroso hallgatásának ismeretében − állást foglalt a francia elnök kormányának a roma közösséggel szemben végrehajtott politikája ellen.

Hangsúlyoznom kell, hogy Sarkozy úr politikája ellentétes a személyek Európai Unió által garantált szabad mozgásának az elvével. Románia tagállam, az Európai Unió pedig tiltja az etnikai származáson vagy állampolgárságon alapuló, polgárai közötti mindenféle megkülönböztetést. Ezen túlmenően az Alapjogi Charta a Lisszaboni Szerződés 2009 decemberében történt hatálybalépése óta jogilag kötelező. Az állásfoglalás egy, a helyzetükre reagáló európai politikát követel.

Ez az állásfoglalás azért bizonyult szükségesnek, mert Sarkozy úr tettei − Berlusconi úr olaszországi fellépéseihez hasonlóan − az európai jobboldalt illetően reprezentatívak. Olyan Európát akarnak, amely a bankoknak és a multiknak kedvez. Egyetértenek a tőke szabad mozgásával, de amikor a szegények és az üldözöttek kerülnek szóba, lezárják határaikat és kipenderítik őket.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) Kollegáimmal ellentétben és nem vonom kétségbe a francia hatóságok által hozott kitoloncolási határozatok jogszerűségét. Ezt minden tagállam megteheti a belső biztonság legitim jogalapjaira és a közbiztonság fenntartására hivatkozva. Amit viszont sajnálatosnak tartok, az az ezt kísérő diskurzus, amelynek célja − úgy tűnik −, hogy egy egész etnikai csoportot vádoljon meg és elfogadhatatlan idegengyűlölő reakciókat ébresszen. Ha egy európai bűncselekményt követ el, abból nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy minden európai bűnöző. Ha egy roma rabol, úgy nem következtethetünk arra, hogy minden roma bűnöző.

Fontos megerősíteni a romák integrációjára szolgáló mechanizmusok támogatását, és küzdeni a megkülönböztetés minden formája ellen, ösztönözve gyermekeik beiskolázását és védve alapvető jogaikat. Senki sem áll a törvények felett, és mindenkinek kötelessége kell, hogy legyen a problémák megoldása, a dráma felnagyításának, illetve a feszültség fokozásának elkerülése.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D), írásban. – Támogatom ezt az állásfoglalást, amely mély aggodalmának ad hangot a francia hatóságok és más tagállamok hatóságainak a romákat és a vándorlókat érintő intézkedései, azaz ezen személyek kitoloncolása miatt, és amely ezeket a hatóságokat sürgeti, hogy haladéktalanul függesszék fel a romák kitoloncolását. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az Alapjogi Charta, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény tiltja a tömeges kitoloncolást, és hogy az ilyen intézkedések sértik az uniós alapszerződéseket és az uniós jogszabályokat, hiszen ezek az intézkedések faji és etnikai alapú megkülönböztetésnek számítanak, és megszegik a polgárok és családjaik szabad mozgására vonatkozó irányelvet. Üdvözlöm Reding biztos asszony megkésett, de határozott válaszát, amelyben hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak nem lesz más választása, mint hogy jogsértési eljárást indítson Franciaország ellen a szabad mozgásról szóló irányelv megsértéséért. Európában a roma közösséget érinti leginkább a megkülönböztetés. Továbbra is súlyos és szisztematikus megkülönböztetés sújtja őket az oktatás, a lakhatás, a foglalkoztatás, valamint az egészségügyi ellátáshoz és más közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés terén. Holott a romáknak mint uniós polgároknak is teljes és egyenlő joguk a tagállamok területén belüli szabad mozgás és tartózkodás.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Ennek az állásfoglalásnak két célkitűzése van: az első a romák nehéz helyzetének hangsúlyozása, hiszen a romákat Európa-szerte megkülönböztetés sújtja a társadalmi és a gazdasági élet minden területén; a második pedig a romák számos fogadó országban tapasztalható, egyre erősödő stigmatizálásának elítélése. Annak elítélése, hogy a fogadó országok megtagadják a romáktól az EU-n belüli szabad mozgás jogát olyan jogi indokokkal, amelyeknek az uniós jogszabályok szerint nincs alapja, vagy kevés alapja van. Itt az ideje, hogy mindannyian teljesítsük kötelezettségeinket, hogy tartózkodjunk a populista, diszkriminatív retorikától, valamint hogy hatékony és proaktív politikákat vezessünk be a romák integrációjának előmozdítására. Ez elsősorban a származási tagállamokra vonatkozik – amelyeknek jobban kell felhasználniuk az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott alapokat –, de vonatkozik a fogadó országokra és a tranzitországokra is. Ezen közös probléma kezelése érdekében az állásfoglalás egy, a roma integrációra vonatkozó átfogó terv uniós szintű végrehajtására szólít fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban. – (FR) A Parlament által a romakérdésére vonatkozóan lefolytatott vita egy, a bal- és a jobboldal közötti heves politikai vitává fajult. A szavazásra bocsátott egyik állásfoglalásra irányuló indítvány sem válaszolta meg azt a sürgető kérdést, hogy hogyan lehet a romák igényeit a legjobban kielégíteni. Igen egyértelmű, hogy a roma közösséggel szemben társadalmi és gazdasági megkülönböztetést alkalmaznak a tagállamok nagy többségében, amely tagállamok nem szükségszerűen éltek az Unió által rendelkezésre bocsátott integrációs eszközökkel. Ha a roma közösségnek vannak jogai − amelyeket nyilvánvalóan figyelmen kívül hagynak −, akkor mondani sem kell, hogy kötelezettségeik is vannak, csakúgy, mint minden más európai polgárnak.

Ugyanez érvényes azokra a tagállamokra, amelyeknek kötelességük lakhelyet és kenyérkereseti esélyt biztosítani ezeknek az európai polgároknak. Azokat az eseményeket illetően, amelyekkel kapcsolatban Franciaországot bírálgatták, és miközben még mindig várunk a Bizottságnak a végrehajtott műveletek jogszerűségére vonatkozó határozatára: elítélek minden olyan tömeges kitoloncolást, amely nem az európai jog tiszteletben tartásán alapul. Visszautasítom azonban, hogy beleessek a közös állásfoglalásra irányuló indítványban szereplő azon csapdába, hogy megkérdőjelezhető módon összemossam a dolgokat, az idén nyári eseményeket a deportálásokhoz hasonlítva. A náci időszakra tett utalás teljes mértékben elfogadhatatlan.

 
  
MPphoto
 
 

  Harlem Désir (S&D), írásban. – (FR) A romák helyzetéről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány óriási visszatartó erő Sarkozy számára, és kegyetlen rendreutasítás az Európai Parlament részéről. A romáknak az elnök által egy, a biztonság hiányáról szóló beszédben történt megbélyegzése, belügyminiszterének a romániaiakkal szembeni megnyilvánulásai, valamint jó pár százuk jogsértések árán elvégzett otromba kitoloncolása nemcsak a Francia Köztársaság értékeinek, hanem az Unió alapvető értékeinek megsértése is. Az idők során a romák módszeresen a peremre kerültek, megkülönböztetést alkalmaztak velük szemben és bűnbakként használták őket. Mindegy, hogy franciák, románok, vagy épp bolgárok − ma már mind európai polgárok. A velük szemben alkalmazott méltatlan bánásmód nem tűrhető el egy, a jogállamiság, a szabadság, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elveire épülő közösségben, amelyek elvek egyúttal az EU-Szerződés és az Alapjogi Charta középpontjában helyezkednek el. Az állásfoglalás ezért szilárdan és félreérthetetlenül elítéli a francia kormány tetteit és az azokat kísérő, megkülönböztető jellegű beszédeket. Elítéli a jogsértések mellett zajló kitoloncolásokat. Arra kötelezi az európai kormányokat és a Bizottságot, hogy a Parlament által biztosított pénzeszközök felhasználásával koordinálják a romák integrálására vonatkozó fellépéseiket.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D), írásban. – (RO) Örülök az Európában a romák helyzetéről és mozgás szabadságához fűződő jogok megsértéséről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány jóváhagyásának. Véleményem szerint az Európai Parlament álláspontja rendkívül jótékony hatású az európai társadalmi és gazdasági környezetben. A francia kormányéhoz hasonló intézkedéseket felelős, közös európai állásponttal kell felváltani, amely figyelembe veszi mind az e kisebbség jellemzőit, mind pedig azt a mozgásszabadságot, amely európai polgárokként megilleti őket. Remélem, hogy az Európai Parlament által elfogadott álláspont megerősít és példaként szolgál a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló kerethatározat alkalmazásához, valamint a stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési tervhez. A Bizottságnak haladéktalanul intézkednie kell az állásfoglalásban jóváhagyott ajánlásokkal összhangban és el kell ítélnie a roma etnikummal szembeni megkülönböztető jellegű intézkedéseket. A Bizottságnak az európai romaintegrációs stratégiák és tervek EU-beli végrehajtása során a tagállamok közötti, koordinátorként betöltött szerepét is komolyan kell vennie.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Megszavaztam az Európai Unióban a romák helyzetéről és a mozgás szabadságáról szóló állásfoglalásra irányuló indítványt, mert elítélem a francia hatóságok és más tagállamok hatóságai által a romákkal kapcsolatban tett lépéseket és kitoloncolásukat. Remélem, hogy ezek a hatóságok felhagynak a romák kitoloncolásával, amit az Alapjogi Charta és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény is tilt. Emlékeztetem Önöket arra, hogy ezek a fellépések ellentétesek a Szerződésekkel és az uniós jogszabályokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Ez az állásfoglalásra irányuló indítvány olyan időszakban kerül elő, amikor a roma etnikumhoz tartozó emberek francia területről való kitoloncolására vonatkozó egymással ellentétes kijelentések látnak napvilágot. Véleményem szerint ez a kérdés túlságosan komoly ahhoz, hogy egy inkább érzelmi, semmint racionális vita keretében tárgyaljuk azt, továbbá más politikai környezetet igényel, olyat, amely egy klisémentes vitát tesz lehetővé. Ezért az a véleményem, hogy a tisztelt Háznak nem kellett volna erről az igen rosszul időzített menetrendről döntenie.

Mindezek után: elutasítok és mindig is el fogok utasítani minden politikai, katonai vagy rendőrségi reakciót, amelyeket valamely etnikum tagjai ellen pusztán azért hajtanak végre, mert ahhoz tartoznak. A XX. század történelme sajnos bővelkedik az olyan helyzetekben, amelyekben az embereket nem azért ítélték el, amit tettek, hanem azért, akik voltak. A nácizmus és a kommunizmus brutális öröksége ezt kétségkívül bizonyította. Úgy vélem, hogy az uniós tagállamok páratlan rekorddal bírnak az etnikai és vallási kisebbségekkel szemben alkalmazott bánásmód terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlo Fidanza (PPE), írásban. – (IT) A mozgás szabadsága nobilis fogalom, de fennáll annak veszélye, hogy ez továbbra is elvont elképzelés marad, hacsak nem kíséri azt szigor és jogszerűség. Bárki, aki a képmutató jótétemények nevében megtagadja ezeket az elveket, a romákkal szembeni ellenséges érzelmek szításában vétkes.

A mozgás szabadsága sosem foglalhatja magában a jogellenes letelepedés szabadságát, arra kényszerítve a gyalázatos egészségügyi feltételek közepette élő nőket, gyermekeket és fiatalokat, hogy lopjanak, prostituálódjanak, kolduljanak, amellett, hogy az iskolákba és a munkaerő-piacra való integráció felé vezető ösvényeket gyakran megtagadják tőlük. Az EU részletes szabályokkal vértezte fel magát az európai polgárok szabad mozgásával kapcsolatban, garanciákat, követelményeket és szankciókat állapított meg. A gyakorlatban azonban – Románia és Bulgária EU-hoz való csatlakozását, valamint romák tízezreinek nyugatra vándorlását követően – ezek a szabályok avíttá váltak.

Ezért sürgősen szigorítanunk kell a most hatályos 2004/38/EK irányelvet, amely azt írja elő, hogy kitoloncolható az az uniós polgár, aki egy másik tagállamban három hónapos időszak után nem tudja magát jogszerűen eltartani. A kitoloncolást – amely ma csak gazdasági ösztönzők biztosítása mellett alkalmazható és önkéntesen zajlik – a kötelező kitoloncolás és hazatelepítés fogalmaival kell felváltani, ugyanúgy, ahogy a nem uniós polgárok esetében. Ezenfelül kötelező mechanizmusokat kell megállapítani, hogy a származási országukban tartsuk azokat a polgárokat, akiket egy másik tagállamból a 2004/38/EK irányelv megsértése miatt kitoloncoltak.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) A romák francia kormány és más uniós tagállambeli kormányok általi kitoloncolása elítélendő cselekmény. Sajnálatos módon az Európai Bizottság és a Tanács nem utasította el azonnal ezt a rasszista és idegengyűlölő fellépést, amelynek célja, hogy elterelje a figyelmünket arról a komoly társadalmi válságról, amellyel szembenézünk és az, hogy bűnbakot találjon. Nincsenek illúzióink az uniós intézmények által ebben az egész folyamatban játszott képmutató szerepet illetően, különösen, ha visszaemlékszünk arra, hogy mennyire buzgón kritizálnak és avatkoznak be harmadik országokban.

Ebben az esetben azonban – uniós tagállamok polgárairól lévén szó – csak vártak, vártak, vagy csak közvetett nyilatkozatokat tettek. Hol van ilyenkor az az Európai Unió, amely magát a világ legnagyobb emberi jogi jogvédőjének kiáltja ki? Itt az elítélés az egyetlen elfogadható álláspont. A tapasztalatok szerint, amikor Franciaországról – az EU egyik vezetőjéről – van szó, akkor mindig diszkréció érvényesül.

Itt a konzervatívok és a szociáldemokraták által továbbra is folytatott neoliberális politikákkal való szakításra van szükség. Nagyon sürgős szükség van olyan új politikákra, amelyek előmozdítják a jogokkal, jóléttel és társadalmi előrelépéssel párosuló foglalkoztatást mindenki számára. Így lehet megakadályozni, hogy a franciához hasonló kormányok a rasszizmust és az idegengyűlöletet állami politikákká alakítsák, valamint hogy az EU a tagállamok rendőrévé váljon – ahogyan azt néhányan szeretnék –, kihasználva egyes kormányok elítélendő intézkedéseit.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban. – (IT) A baloldali képviselők által előterjesztett közös állásfoglalási indítvány több alkalommal hivatkozik az egyenlőség elvére, de számos ponton ellentmond önmagának.

Meg kell jegyeznem, hogy nem értek egyet az előterjesztett dokumentummal abban, hogy a fogadó országok polgáraiéval egyenlő jogokat követel a roma közösségeknek, azonban a két oldal egyenlő kötelességeit lényegében nem említi. Nem értek egyet azzal sem, hogy az állásfoglalásban nem szerepel jogi alapú álláspont; az állásfoglalás az olasz és francia kormányok politikájának kritikájára korlátozódik.

Ezenkívül a dokumentum teljesen figyelmen kívül hagyja a közrend terén felmerülő problémákat, amelyeket bizonyos tagállamok próbálnak a törvény által biztosított eszközökkel megoldani.

 
  
MPphoto
 
 

  Charles Goerens (ALDE), írásban. – (FR) Jóllehet a közös állásfoglalásra irányuló indítványra szavaztam, azért még szeretném megtenni a következő megjegyzést. Az, hogy támogatom ezt az állásfoglalást, semmiképpen nem jelenti azt, hogy támogatom a kedd délutáni vita során elhangzott szélsőséges megjegyzéseket. Tekintettel arra az érzékenységre, amelyet a szóban forgó kérdés kezelése megérdemel, a romák visszaküldését a II. világháborús koncentrációs és haláltáborokhoz hasonlítani a holokauszt elbagatellizálásával egyenlő. Ez a legbiztosabb módja a vita elfojtásának. Ebben a pillanatban nyugodt, összeszedett, felelős vitára van szükség. Ez az összehasonlítás bűzlik a rosszhiszeműségtől, vagy épp az éretlenségtől. Bárhogy is: nem szolgálja a romák érdekeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) Felháborítónak találtam Franciaországnak a romák kitoloncolására irányuló intézkedéseit (hozzáteszem, ilyen intézkedésekre korábban már más tagállamokban is sor került), ezért rögtön aláírtam a Parlament állásfoglalását, és üdvözlöm annak elfogadását. Ami most folyik Franciaországban, az elfogadhatatlan. Franciaország a tények teljes ismeretében olyan megkülönböztető politikát folytat, amely ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel és elveivel. Először is ez a politika ellentétes az uniós polgárság elvével és az Európai Unión belüli szabad mozgás elvével: a romák teljes jogú európai polgárok. Másodszor Franciaország politikája ellentétes a megkülönböztetetés-mentesség elvével és a kisebbségek tiszteletben tartásának elvével: ilyen intézkedéseket semmilyen körülmények között nem lehet pusztán azon az alapon megtenni, hogy egy személy egy adott kisebbséghez tartozik. Ma a romák, holnap az arabok, holnapután a zsidók? És akkor már miért ne kerüljenek sorra a nők és a szegények is? Ezek az elvek képezik az Unió alapját, és ezért mindannyiunk számára kötelezőek, különösen igaz ez a tagállamokra. Ezenfelül pedig legfőbb ideje, hogy európai stratégiát dolgozzunk ki a romák integrációjára vonatkozóan. Az Európai Unióban határozottabb politikai akaratra van szükség: az Európai Uniónak cselekednie kell a társadalmi integráció, a lakhatás, az oktatás és a megkülönböztetés elleni küzdelem terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) A romák helyzetéről szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mivel kifejezetten elítéli a francia hatóságok intézkedéseit. Az állásfoglalás emlékeztet rá, hogy minden európai polgárnak joga van az Európai Unió területén szabadon mozogni és ott tartózkodni, továbbá emlékeztet a polgárokkal való egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés-mentesség elveire is. Nicolas Sarkozy és kormánya téved, ha azt hiszi, hogy teljesen büntetlenül csúfot űzhetnek az Unió értékeiből, az európai törvényekből és az Alapjogi Chartából: az Európai Parlament határozottan rendre utasította őket, és hasonló esetben ugyanazt tenné bármely más tagállammal. Az állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot, hogy tegyen eleget kötelességeinek, ne habozzon tovább, és most már hajtson végre egy, a roma közösségek integrációjára vonatkozó, világos és határozott stratégiát minden területen – a lakhatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés területén –, hogy így véget lehessen vetni a romák elfogadhatatlan kirekesztésének.

 
  
MPphoto
 
 

  Estelle Grelier (S&D), írásban. – (FR) Azért támogattam ezt a közös állásfoglalásra irányuló indítványt, mert meggyőződésem, hogy sürgősen el kell ítélnünk a francia kormány politikáját, amely szándékosan bélyegzett meg egy etnikumot azzal, hogy azt közvetlenül a bűnözéssel társította azzal az egyedüli céllal, hogy elterelje a figyelmet a belügyi politikájával kapcsolatos nehézségekről. A romakérdés ilyetén kihasználása – véleményem szerint – elfogadhatatlan, a Parlamentnek pedig reagálnia kell. A progresszív képviselőcsoport tagjai – köztük a szociáldemokraták – ezért követelték, hogy vessenek véget ennek a megkülönböztető retorikának és a csoportos kitoloncolásoknak, míg az európai jobboldal nagymértékben támogatta a francia kormányt a jobbra tolódásban. Sürgősen végre kell hajtanunk egy, a 10–12 millió uniós polgárt érintő kérdés kezelésére irányuló átfogó stratégiát. Ez az állásfoglalás sajnálkozik amiatt, hogy a Bizottság nem reagál, amely Bizottságnak viszont elvileg a Szerződések őrének kellene lennie, ekként pedig el kellett volna ítélnie a francia kormány intézkedéseit. A csoportos kitoloncolások ténylegesen gúnyt űznek az Alapjogi Chartából és az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményből.

 
  
MPphoto
 
 

  Lívia Járóka (PPE), írásban. – () A szocialisták, liberálisok, és zöldek, valamint az Egyesült Baloldal által előterjesztett állásfoglalási indítvány több megalapozatlan, sőt elfogadhatatlan állítást is megfogalmaz. Amint az Európai Tanácshoz és az Európai Bizottsághoz intézett kérdésekkel kapcsolatos keddi vitában is jeleztem, a politikai vélemény és a jogi értékelés két különböző dolog és bár a kiutasításokat visszataszítónak, vagy túlzottnak találhatjuk, a francia intézkedések jogszerűségének megítélésére kizárólag az Európai Bizottságnak van hatásköre. A folyamatban lévő bizottsági értékelés előtt, annak eredményeit nem ismerve, és nem bizonyított értesülésekre alapozva súlyos jogsértéssel vádolni egy országot, véleményem szerint csorbítja a parlament tekintélyét. Mint az EP európai roma stratégiáért felelős jelentéstevője ugyanakkor elengedhetetlennek éreztem, hogy az indítványban szereplő előremutató javaslatokat az Európai Parlament hivatalos állásfoglalásként fogalmazza meg a jelenlegi helyzetben.

Így fontos kimondani, hogy az EU és tagállamai osztoznak a romák integrációja iránti felelősségükben, és ehhez egy európai uniós szintű, átfogó stratégiára van szükség, melynek létrehozásába a helyi szintektől a nemzetközi nem kormányzati szervekig be kell vonni a roma közösségeket, beleértve a tervezés, a végrehajtás és az ellenőrzés valamennyi vonatkozását. Ki kell mondanunk továbbá, hogy egy olyan komplex fejlesztési programot kell létrehozni, amely valamennyi kapcsolódó politikai területet egyszerre célozza meg, és lehetővé teszi az azonnali intézkedést a komoly szerkezeti hátrányokkal küzdő, elgettósodott területeken.

 
  
MPphoto
 
 

  Sandra Kalniete (PPE), írásban. – (LV) Azért szavaztam az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) által előterjesztett, állásfoglalásra irányuló indítványra, mert úgy vélem, hogy el kell fogadnunk és végre kell hajtanunk egy, a romakérdésre vonatkozó közös európai stratégiát, amely megoldaná a romák társadalmi és gazdasági kirekesztését. Az európai kisebbségek problémái bonyolultak és érzékenyek, és azokat gyakran használják fel kicsinyes politikai célokra. Elfogadhatatlannak tartom azt a politikai manipulációt, amely alapvetően elmulasztja a problémáknak a gyökerüknél való kezelését, viszont komplikálja a kisebbségek integrációját. Az ennek végrehajtására szolgáló, megfelelő uniós finanszírozás és tagállami együttműködés alapvető fontosságú a romák társadalmi integrációjának ösztönzéséhez. Már az EU rendelkezésére áll számos olyan eszköz, amelyeket a romák kirekesztésének felszámolására lehetne felhasználni, amelyek között ott van az Európai Szociális Alap felhasználásának lehetősége is. Ezeket ki fogják egészíteni a közös Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) szerinti finanszírozás legfeljebb 2%-ának felhasználására irányuló lehetőséggel a társadalomból kirekesztett közösségek számára lakhatási célú kiadásokra. Ezért fontos annak biztosítása, hogy gyakorlati intézkedés történjen a romák integrációjára, kezdve azokkal a tagállamokkal, akiknek a romák az állampolgárai. Ugyanakkor természetesen garantálnunk kell az Unión belüli mozgás szabadását, és uniós polgárok valamely tagállamból való kiutasítása esetén minden ügyet érdemben kell elbírálni, a kiutasításról szóló határozatnak pedig megfelelő bírósági határozaton kell alapulnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Timothy Kirkhope (ECR), írásban. – Jó magam és az ECR képviselőcsoportbeli kollégáim egyetértünk sok mindennel, ami ebben az állásfoglalásban szerepel, és továbbra is szívvel-lélekkel elkötelezettek maradunk az uniós jogban a mindenki számára fajtól, vallástól, nemtől vagy nemi irányultságtól függetlenül megállapított egyenlő jogok, esélyek és szabadságok biztosítása iránt.

Azonban – jóllehet teljes mértékben támogatjuk a romák Európai Unión belüli integrációját – úgy véljük, hogy az Európai Bizottságnak, a Szerződések őreként – alapos jogi vizsgálatot kellene folytatnia a kérdést illetően azelőtt, hogy a Parlament végső döntését meghozná. Emiatt tartózkodtunk az állásfoglalásra vonatkozó szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE), írásban. – (FR) Alapvető fontosságú egy kissé rendet tenni ebben a vitában, amelyet botrányos zavar ural. A tisztelt Házban elhangzott és az állásfoglalásra irányuló indítványban szereplő néhány megjegyzés elfogadhatatlan. A Parlamentnek fel kellene hagynia azzal, hogy a tagállamok nemzetpolitikái tekintetében politikai pontosztó fórumként jár el. Franciaország szigorúan alkalmazza a közösségi jogot, a Bizottság pedig megerősítette ezt. Emellett arra kérem a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb foglalkozzon ezzel a dokumentummal és javasoljon konkrét intézkedéseket a romák Európai Unión belüli integrációjának elősegítésére.

A jó szándékú nyilatkozatok ideje lejárt; most már egy, a romák európai integrációjára szolgáló, valóban európai stratégiát kell végrehajtanunk. Mi történt azzal a 20 milliárd euróval, amit e Parlament képviselői hagytak jóvá és a tagállamok osztottak szét a kohéziós politika alapján? Ez a pénz nem szolgálja azok javát, akiknek azt szánták. Véget kell vetnünk ennek a helyzetnek és az európai alapok helyes kezelését jobban kell ellenőriznünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) Az Európai Uniónak erőteljesen kell fellépnie azzal a megkülönböztető és brutális politikával szemben, amelynek a romák Franciaországban áldozatául estek. A mozgás szabadsága nem a tőke előjoga. Lehet, hogy az eurokratáknak ez nem tetszik, de ez egy, a minden európai polgár számára közös jog. Minden európai kötelessége a roma polgárok védelme, akikből a mostani francia kormány bűnbakot csinált. Az EU-nak példát kell statuálnia és el kell ítélnie ezeket az idegengyűlölő kormánypolitikákat. Ennek elmulasztása a máris súlyosan hibás kormányok túlkapásait ösztönözné.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Jó néhány évtizeden keresztül Franciaország példamutató ország volt a világ minden tájáról származó és ezt a célországot választó polgárok integrálásában. Nem szabad elfelejteni, hogy a romániai polgárok csak 2014 januárjától fogják élvezni a teljes mozgásszabadságot az EU 10 országában, köztük Franciaországban. Ezenfelül minden uniós polgár kötelezhető arra, hogy szolgáljon bizonyítékkal megélhetésével kapcsolatban, amennyiben egy saját országától eltérő országban három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Ha bebizonyosodik, hogy túl nagy terhet jelentenek a fogadó ország szociális biztonsági rendszerére nézve, intézkedések felől lehet határozni a 2004/38/EK irányelv (9) és (10) bekezdései alapján. Míg a roma etnikumú román állampolgárok tömeges kiutasítása megkérdőjelezni megkérdőjelezhető, a hevesen tiltakozóknak magukért is sokkal jobban és ugyanolyan indulattal kellene aggódniuk. Aggódniuk kellene azok miatt a gyermekek, akiket a családjuk általában megakadályoz az iskolába járásban; aggódniuk kellene a gyermekek és nők miatt, akiket koldulásra használnak fel; aggódniuk kellene amiatt, hogy a koldulás elfogadott életforma; és aggódniuk kellene a munka elutasítása, és ahelyett inkább harmadik országok társadalombiztosítási rendszereire való támaszkodás miatt. Ezért szavaztam, úgy, ahogy.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban. – (ES) A tisztelt Házban helyet foglaló baloldal, balközép és a liberálisok által benyújtott közös állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavaztam, mert Sarkozy francia elnök urat fel kell kérni, hogy haladéktalanul vessen véget a cigány lakosság kiutasításának. Arra kérjük a Bizottságot és a Tanácsot, hogy azonos vonal mentén járjon el. Mi nem csak a franciaországi deportálásokat ítéljük el, hanem azokat is, amelyek Németországban, Ausztriában, Svédországban, Belgiumban és Olaszországban következnek be. Az európai roma embereket sújtó szegénység és a megkülönböztetés elleni küzdelemre vonatkozó európai stratégiára van szükségünk. A romák már a 2004-es és 2007-es bővítés óta az Európai Unióhoz tartoznak. Ebből kifolyólag joguk van, mint bármely európai polgárnak, a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz az EU egész területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) A romákkal kapcsolatos jelenlegi vitában végül megszavaztam az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) által előterjesztett állásfoglalásra irányuló indítványt. Objektív módon mutatja be a problémát és ésszerű megoldások is javasol. Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja által benyújtott indítvány ugyanakkor bemutatja, hogy mennyire nem kapcsolódnak a valósághoz ezeknek a politikusoknak a megközelítése. Olyanokról beszélnek, mint a „súlyos strukturális megkülönböztetés”, valamint általános romaellenesség, és így teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a romák is kötelesek betartani a törvényt, mint bármely más európai polgár.

Ez egyértelműen szálka a baloldal számára, amikor a kiutasított romák ujjlenyomatainak rögzítése miatt panaszkodnak. Ez – véleményük szerint – igazságtalan megkülönböztetés. Ugyanezek az emberek azonban nincs ellenvetésük akkor, amikor minden más polgár számára az ujjlenyomat rögzítését írják el egy útlevél kiállításakor. Ez a baloldal logikája. Még ha a Sarkozy-kormány opportunista módon járt is el, ez a reakció mégis ésszerű és szükséges Franciaország saját polgárainak védelme érdekében. Ezért szavaztam a baloldal által benyújtott állásfoglalásra irányuló indítvány ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Mulder (ALDE), írásban. – (NL) A holland Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) delegációja megszavazta a romák kiutasításáról szóló B7-0504/2010 számú állásfoglalásra irányuló indítványt. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy – az irányelveknek megfelelően – az embereket egyedi esetekben erőszakkal át lehet helyezni a származási országukba, ha ezen európai irányelvek rendelkezései ezt lehetővé teszik.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban. – (RO) Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport által benyújtott állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel következetes, hosszú távú intézkedéseket javasol a roma probléma megoldására az Európai Unióban. A PPE képviselőcsoport állásfoglalásra irányuló indítványa kifejezetten és közvetlenül tartalmazta, hogy Romániának a schengeni térséghez történő csatlakozásra irányuló kérelme nem kapcsolandó össze a roma kérdéssel. Az indítvány elutasítása következtében megszavaztam Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja és mások közös állásfoglalásra irányuló indítványát, amely – bár kevésbé kiterjedt – nagyrészt méltányos álláspontot kínál.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) A romák európai helyzetéről szóló és az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek által benyújtott állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam a következő okok miatt: 1) intézkedésekre koncentrál (európai stratégia: cselekvési terv, erőforrások felmérése, a tagállamok és mások közötti együttműködés, a romák bevonása és így tovább), amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy változtassunk a roma közösség kirekesztettségén a különböző európai országokban, 2) nem szorítkozik hibáztatásra, 3) nem tereli el a nyilvánosság figyelmét a probléma lényegéről: a romák integrálására irányuló politikák mai napig tartó kudarcáról, 4) nem járul hozzá a tisztán politikai konfrontációhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban. – (RO) A tagállamok és az európai intézmények kötelessége az olyan politikai és társadalmi környezet megteremtése megteremtéséhez szükséges intézkedéseket kidolgozni és végrehajtásukat támogatni, amely elősegíti a romák integrációjára irányuló intézkedések végrehajtását az oktatás, az egészségügy, a szociális védelem és a munkaerő-piaci befogadás terén. A roma nők helyzete ugyanakkor egy másik érdekes szempontot kínál, mivel ők nemükből fakadóan és kisebbségi csoporthoz tartozásuk miatt kettős megkülönböztetés áldozatai.

Felszólítom az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon egy olyan befogadó európai stratégiát, amely foglalkozik a határokon átnyúló, kisebbségi roma közösség speciális kérdéseivel. Az uniós intézményeknek minimális fokú intézményi érdeklődést kell mutatniuk a megkülönböztetés elleni küzdelem és a romák integrációjának támogatása nyomon követése iránt.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – (ES) A Zöldek / az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja üdvözli a Parlament szavazását, amely teljes mértékben ellátta szerepét, mint az unió alapvető értékeinek védelmezője. Nem volt hajlandó hallgatni a franciaországi helyzettel kapcsolatban, és nem mulasztotta el kritizálni a Bizottság elkésett és korlátozott válaszát. Valóban, ezek a kiutasítások döntő bizonyítékok Európa számára az Alapjogi Chartában meghatározott saját szabályainak betartására irányuló képességével kapcsolatban. A Bizottság feladata a megfelelő intézkedések megtétele, kezdve az elemző jelentésének mielőbbi elkészítésével, egyértelműen rámutatva a felelősséggel tartozó kormányokra.

A mai szavazás döntő szakaszt kezd meg az intézményünk hitelességével kapcsolatban. Azonban a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért vívott küzdelemnek még nincs vége. Most minden eddiginél inkább szükség van arra, hogy elismerjük a kisebbségek valamennyi jogát az Európai Unióban, és biztosítsuk e jogok érvényesülését a gyakorlatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Soullie (PPE), írásban. – (FR) Mélységesen sajnálom, hogy a Parlament elfogadta a szocialisták, liberálisok, zöldek és a kommunisták által előterjesztett állásfoglalásra irányuló indítványt a romák európai helyzetével kapcsolatban.

Elfogadhatatlan tartom Franciaország ilyen módon történő kritizálását, hiszen nem ez az egyetlen tagállam, amely visszaküldi a romákat saját országukba. Egyes roma táborok felállítása egyértelműen sérti a közrendet, és néha még a magántulajdonhoz való jog megsértéséhez is vezet, és az ennek következtében a társadalombiztosítási rendszerünkre rótt teher feljogosítja a francia kormányt, hogy az Európai Szerződésekkel összhangban ilyen intézkedéseket tegyen. A Romániába és Bulgáriába történő visszaküldéseket a francia és az európai joggal, valamint az emberi jogokkal szigorúan összhangban hajtották végre.

Üdvözlöm az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport döntést egy, a romák integrációjával foglalkozó munkacsoport létrehozásával kapcsolatban annak érdekében, hogy megtalálják az európai megoldást a nomádizmus a kérdésére. Konstruktív hozzáállást kell tanúsítanunk ebben a kérdéskörben.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Tartózkodtunk az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport által előterjesztett állásfoglalásra irányuló indítványról szóló szavazástól, mivel nem tudunk Románia és Bulgária schengeni térséghez történő csatlakozását előmozdító ponttal, mivel ezek az országok nem képesek biztosítani az egyenlő társadalmi, gazdasági és biztonsági feltételeket. A mi álláspontunk megfelel ezen országok uniós csatlakozásával kapcsolatban már a múltban is képviselt egyértelmű „nem”-ünkkel.

Másrészt, határozottan a baloldal által előterjesztett állásfoglalás ellen szavaztunk, mert az aláássa az olyan országok, mint például Franciaország és Olaszország, autonómiát és a mérlegelési jogkörét, amelyek úgy döntöttek, hogy keményen lépnek fel a törvényeiket be nem tartó személyekkel szemben. Az elgondolkodtató statisztika szerint a Franciaországba a kelet-európai országokból érkező nagyszámú roma miatt a betörések száma több mint 200%-kal nőtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban a B7-0492/2010 számú állásfoglalásra irányuló indítvánnyal kapcsolatban . – (PT) A roma etnikai csoport egy kisebbség, amely tagjainak többsége valamely uniós tagállam polgára. Az európai polgároknak joguk van szabadon mozogni és letelepedni bármely EU-tagállamban, amennyiben megfelelnek a 2004/38/EK irányelv rendelkezéseinek. E szabadság korlátozása azonban lehetséges közrendi, közbiztonsági vagy a közegészségügyi okok alapján. Ennek ellenére nem feledkezhetünk meg, hogy az olyan intézkedéseket, mint például az uniós polgárok kiutasítása, eseti elbírálás alapján kell alkalmazni, nem pedig csoportokkal vagy közösségekkel szemben.

A probléma megoldása a romáknak kedvező stratégia végrehajtásában rejlik, amely lehetővé teszi az államok, intézmények és egyéb felek közötti együttműködést, valamint a roma közösségek bevonását a tervezésbe és a végrehajtásba, valamint strukturális hátrányokkal küzdő, marginalizált területeken beavatkozási program kidolgozását. Tisztában vagyok azzal a lehetőséggel, amit az Európai Regionális Fejlesztési Alap jogszabályai kínálnak a marginalizált közösségeket szolgáló lakáscélú beavatkozásra való jogosultsággal kapcsolatban, valamint a romák társadalmi befogadásával foglalkozó európai platform jobb cselekvésének szükségességével. Ugyanilyen fontos az államok és a roma közösség tagjai közötti konstruktív párbeszéd kialakítása. A fent említett okok miatt az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban az RC-B7-0493/2010 számú közös állásfoglalásra irányuló indítvánnyal kapcsolatban. – (PT) A roma etnikai csoport egy kisebbség, amely tagjainak többsége valamely európai uniós tagállam állampolgára. Minden európai polgár jogait és kötelezettségeit a 2004/38/EK irányelv határozza meg az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz való joggal kapcsolatban, az irányelvben előírt feltételek szerint. A tagállamok jogosultak azonban állampolgárságától függetlenül korlátozni az Európai Unió polgárainak szabad mozgását és a területükre történő bevándorlásukat a közrenddel, a közbiztonsággal vagy a közegészségüggyel összefüggő okok alapján.

A tagállamok nem kötelesek tájékoztatni az Európai Bizottságot a közrend záradék alkalmazása előtt, ami továbbra is szuverén joguk marad. Bár osztom azt a meggyőződést, hogy az Európai Unió és a tagállamok közös feladata, hogy ösztönözzék a roma közösség integrációját integrált stratégia, valamint a tagállamok, az Európai Bizottság, más európai intézmények és más érdekelt felek közötti együttműködése révén és a megkülönböztetés-mentesség elvének szem előtt tartásával, azonban nem szavazhatok a Bizottság kései és korlátozott cselekvése miatt történő elítélése mellett a romák európai helyzetével és az emberi jogok betartásának ellenőrzésével kapcsolatban, mivel ez mindannyiunk közös felelőssége. A fenti okok miatt tartózkodom az ezen állásfoglalásra irányuló indítványra vonatkozó szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D), írásban. – (RO) A romák helyzetével és az Európai Unión belüli szabad mozgással kapcsolatos közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy mintegy 10–12 millió roma helyzete európai integrációs stratégia alkalmazását teszi szükségessé számukra. A személyek szabad mozgása az Európai Unió egyik alapvető elve. A roma származású európai polgároknak, állampolgárságától függetlenül, szintén jogok van a szabad mozgáshoz az Európai Unión belül. Őket is – mint minden európai polgárt – egyaránt terhelik jogok és kötelezettségek. Ha egy személy – etnikai származásától és nemzetiségétől függetlenül – bűncselekményeket követ el, akkor szembe kell néznie a törvény teljes erejével. Ugyanakkor, nemzeti vagy etnikai csoporthoz kapcsolódó bűnözés nem létezik. Úgy gondolom, hogy egy egész etnikai csoportot vagy egy ország népesség nem lehet és nem is szabad az egyes tagjai által elkövetett cselekmények alapján megbélyegezni. A Lisszaboni Szerződés jogi kötelező erőt biztosít az Európai Unió Alapjogi Chartájának. E dokumentum 2. cikke világosan kimondja, hogy az Európai Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. Úgy vélem, hogy az Unió és a tagállamok közös felelőssége, hogy egy uniós roma stratégia révén támogassák a romák integrációját.

 
  
MPphoto
 
 

  Traian Ungureanu (PPE), írásban. – (RO) A baloldal által javasolt közös állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavaztam, mert ez a dokumentumot rossz útra tereli roma kisebbség európai helyzetének kérdését. A plenáris ülésen elfogadott állásfoglalás inkább ideológiai szöveg, mintsem konkrét cselekvési terv. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja által előterjesztett állásfoglalás alapvetően nem más, mint a „progresszív” politikai diskurzus álarca mögé bújtatott képmutatás. Ez az állásfoglalás megpróbálja elhitetni velünk, hogy mi most akkor mind rasszisták vagyunk.

Ez alól a baloldali politikusok természetesen kivételek. Ez az állásfoglalás a romák mind nyugat-, mind pedig kelet-európai helyzetének megfelelő ismerete hiányában készült, és így is szavaztunk róla. A roma kérdés nem nemzeti probléma, és a faji politika keretei között sem lehet megragadni. A roma kérdés az európai történelemben hosszú múltra tekint vissza és továbbra is megoldatlan maradt. A klisék használata, valamint a politikai menetrend – amely főként a szocialisták és a francia jobboldali kormány közötti összecsapásban nyilvánul meg – nem old meg semmit, kivéve persze a baloldal választási célkitűzéseit. Én az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport által benyújtott állásfoglalás mellett szavaztam, pontosan azért, mert ez a dokumentum intézkedéseket javasol és európai szintű koordinációra hív fel. A roma kérdés nem rasszizmus, hanem realizmus kérdése. Ha a roma kérdéssel a baloldal által meghatározott feltételek szerint foglalkozunk, az rövidesen újra fel fog merülni és új válságot fog kirobbantani egyik vagy másik tagállamban. A mai szavazás eredménye sajnálatos és eredménytelen.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: (B7-0491/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Az idősek hosszú távú gondozásáról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel kiemelkedő fontosságúnak tartom az aktív időskorhoz szükséges feltételek biztosítását, ezáltal nagyobb támogatást nyújtva az Unió valamennyi idős polgára életminőségének javításához. Ezen állásfoglalásra irányuló indítvány célja az egészségüggyel kapcsolatos egyenlőtlenségek csökkentése és az idősek védelme az Európai Unióban, valamint – az egészségügyi ellátás tekintetében – az idős embereket gyakran érintő egyenlőtlen elbánás elleni küzdelem, a hatékonyabb emberierőforrás-stratégiák kidolgozása a munkaerőhiány csökkentése érdekében, az információs és kommunikációs technológiák elterjedéséhez való hozzájárulás, valamint a családon belüli gondozás és az idősek autonómiájának ösztönzése.

Remélem, hogy ezzel a javaslattal az Európai Bizottság adatokat gyűjt majd a hosszú távú gondozással kapcsolatos legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban, ami hozzáadott értéket jelenthet az aktív időskor és a generációk közötti szolidaritás európai éve (2012) tekintetében, azzal a céllal, csökkentse a hátrányos megkülönböztetés minden formáját, javítása a hosszú távú gondozást és a szegénység hatását az idősebb emberek körében. Javaslom továbbá az aktív időskorral foglalkozó megfigyelő központ létrehozását is a legjobb gyakorlatok előmozdítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Még ha bizonyos országok, pl. Olaszország és Németország erőteljesebben is érintettek, mint mások, végül is az Európai Unió minden tagállamának szembe kell néznie a népesség elöregedésével. Foglalkoznunk kell ezzel a kihívással. Azonban túl gyakran fordul elő, hogy inkább rövid távon cselekszünk, és nem reagálunk a társadalmainkban végbemenő változásra. Ez egy kiváló állásfoglalás: rövid, korrekt és átfogó áttekintést ad azokról a területekről (infrastruktúra, egészségügyi rendszerek, interperszonális kapcsolatok stb.), amelyeken alkalmazkodnunk kell az új helyzethez. Létfontosságú, hogy továbbra is lépéseket tegyünk ezen a területen. Ma kell megelőző lépéseket tennünk, hogy holnap ne legyenek nehézségeink.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Támogatom ezt a jelentést. A foglalkoztatási politika irányelvei szerint a tagállamoknak meg kell tenniük minden erőfeszítést a legfontosabb cél megvalósítása – a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés biztosítása – érdekében. Meg kell oldanunk a tagállamok hosszú távú problémáit is: a demográfiai változásokat, a globalizációt és az új technológiák létrehozását. Ennek elérése érdekében be kell fektetnünk a fenntartható növekedésbe, amely elősegíti a meglévő munkahelyek megőrzését és az újabb munkahelyek létrehozását, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra, amelyek a legtöbb munkahelyet hozzák létre Európában. Továbbra is követnünk kell a következő szociális foglalkoztatási célkitűzéseinket: a minőségi oktatás és az egész életen át tartó tanulás előmozdítása a meglévő és jövőbeli munkavállalók körében, a munkanélküliség elleni küzdelem, rendkívüli figyelmet fordítva a fiatalok, az idősek, a fogyatékkal élők és a nők foglalkoztatásának elősegítésére, valamint a nem szabványos munkaszerződések kedvezőbb megítélésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiűtë (S&D), írásban. – (LT) Az Európai Unióban bekövetkező demográfiai változások következtében az idősebb emberek száma rohamosan nő, nekünk pedig szembe kell néznünk a főbb kihívásokkal: meg kell felelnünk az egészségügy iránti nagyobb keresletnek, és az egészségügyi rendszereket az idősödő népesség igényeihez kell igazítanunk úgy, hogy azok fenntarthatóak maradjanak a kisebb létszámú munkaerővel rendelkező társadalmakban is. Jelenleg a szegénység igen elterjedt az idősek körében, mivel sok uniós tagállamban a nyugdíjakat és az egyéb szociális ellátásokat is jelentősen csökkentik, ezért fontos fenntartható finanszírozási rendszereket kidolgozni az idősek hosszú távú ellátásának biztosításához. Minimumszabályokat is meg kell határoznunk az összes gondozási ágazat területén, beleértve a minimálbért.

Szeretnék rámutatni, hogy csökkenteni kell az egészségügyi egyenlőtlenségeket és védelmeznünk kell az időseket a közösségben és az ellátás terén. Küzdenünk kell továbbá az idősebbek társadalmi kirekesztése és az életkoron alapuló megkülönböztetés minden formája ellen. Meg kell őriznünk az aktív időskorhoz szükséges feltételeket, biztosítanunk kell a méltó és teljes életet az idős emberek számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A minőségi oktatás és képzés elengedhetetlen az egyének személyes kiteljesedéséhez, az egyenlőséghez, a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelemhez, az aktív polgári szerepvállaláshoz és a társadalmi kohézióhoz. Felszólítom a tagállamokat, hogy szabályozzák az idősek gondozásával foglalkozó szociális munkásokra vonatkozó szakképzettségi követelményeket, valamint hogy tervezzenek és hozzanak létre fejlett képzési rendszereket az idősgondozási rendszerben dolgozók képzettségi szintjének emelésére annak érdekében, hogy ily módon javítsák a szolgáltatások minőségét. Létfontosságú, hogy többet fektessenek be a szakosodott idősgondozási orvosi ellátásba, így növelve az idősek gondozásának színvonalát.

 
  
MPphoto
 
 

  Ole Christensen, Dan Jørgensen, Christel Schaldemose és Britta Thomsen (S&D), írásban. – (DA) A dán szociáldemokraták úgy gondolják, hogy – az állásfoglalásra irányuló indítvány 12. pontjában meghatározottaktól eltérően – nem kell minimálbéreket bevezetni. Ennek fényében a dán szociáldemokraták úgy döntöttek, hogy az állásfoglalás mellett szavaznak, mert – a minimálbér bevezetésére vonatkozó felhívástól eltekintve – az állásfoglalás számos, általunk támogatott véleményt és kezdeményezést tartalmaz.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Az idősek hosszú távú gondozásáról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány elfogadására vonatkozó európai parlamenti döntés előnyös, mert ezeknek az embereknek – mint európai polgároknak – továbbra is élniük kell jogaikkal és szabadságukkal, meg kell őrizniük helyüket a társadalomban, kapcsolatban kell maradniuk más generációkkal. Úgy vélem, hogy az Uniónak és a tagállamoknak figyelembe kell venniük a népesség elöregedését annak érdekében, hogy az idősgondozás fenntartható finanszírozási rendszerének létrehozására irányuló együttműködést alakítsanak ki, valamint megfelelő szakmai képzést biztosítsanak az ágazatban dolgozóknak, megfelelő szintű fizetést kínálva számukra, ami segíteni fog a szolgáltatásnyújtás minőségének javításában. Továbbá a városi és térségi fejlesztési szolgáltatásoknak olyan intézkedéseket kell elfogadniuk, amelyek megkönnyítik az idősek és a csökkent mozgásképességű személyek hozzáférését azokhoz a területekhez, amelyekre szükségük van: a szükségleteikhez igazított szociális szolgáltatásokhoz, valamint társadalmi és kulturális tevékenységekhez. Az illetékes hatóságoknak rendszeresen tájékoztatniuk kell idős embereket a jogosultságaikról, valamint az őket érintő jogszabályváltozásokról.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban(PT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert támogatom a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést és az idősek megfelelő ellátását. Figyelembe véve az elmúlt évek demográfiai változásait, különösen a népesség elöregedését, támogatnunk kell az idősebb embereket annak érdekében, hogy méltó és önálló életet tudjanak élni a saját otthonukban.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson és Marita Ulvskog (S&D), írásban. – (SV) Meg kell őriznünk az idősek ellátásának magas színvonalát, és prioritást kell biztosítanunk ennek az ellátásnak a demográfiai változásoknak megfelelően kidolgozott a jóléti rendszeren belül. Teljesen megértjük a minimális szociális normákra vonatkozó követelmények meghatározását a gondozási ágazat minden szerződése tekintetében, de nem tartjuk szerencsésnek a minimálbérek meghatározását – valami olyasmit, ami Svédországban sincsen mindenhol –, mivel a szociális partnerek feladatai közé tartozik a bérszínvonal meghatározása. A bérszínvonal meghatározása nem tartozik az Unió hatáskörébe sem. Nem gondoljuk, hogy ennek a helyzetnek bármilyen módon meg kellene változnia, de mégis úgy döntöttük, hogy az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavazunk, mivel úgy véljük, hogy a fő kérdés nagyon fontos.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A megnövekedett várható átlagos élettartam és az idősebb emberek esetében a gyakran nem megfelelő és a családi kapcsolatok széthullásához vezető szociális szolgáltatásoktól való függőségből származó megnövekedő kiszolgáltatottság miatt olyan helyzettel állunk szemben, amelyben sok ember – élete legnehezebb szakaszában – egyedül és a saját maga fenntartásához szükséges pénzügyi eszközök nélkül találja magát, és, sok esetben, a tragikus szegénység állapotában, ami szükségessé teszi, hogy a nemzeti kormányok felvállalják az alapvető gondozás nyújtásának feladatát.

Európában, Portugáliához hasonlóan, a folyamatos ellátás kérdése nagyon fontos a CDS-PP (Demokratikus és Szociális Központ - Néppárt) számára, és már több éve egyértelműen támogatjuk az ilyen típusú ellátást nyújtó és a családokat – ideértve az időseket is – és a magángondozókat támogató megfelelő hálózatok létrehozását. Megelégedéssel nyugtázom, hogy az állásfoglalásra irányuló indítvány azt javasolja, hogy a nemzeti kormányok támogassák a nem hivatásos gondozókat, gyakran a családtagokat, és hogy ezek a gondozók – akik olyan szerepet vállalnak fel, ami más körülmények között az állam feladata lenne – részesüljenek azokban a feltételekben, amelyek szükségesek az idősebb hozzátartozóik gondozásához, anélkül hogy őket – például a szakmailag – megbüntetnék.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az elmúlt években demográfiai változásokat észleltek az EU-ban, nevezetesen a népesség elöregedését. Ez a jelenség megnövelte a költségvetésre nehezedő nyomást, valamint az egészségügyi és szociális gondozási infrastruktúrák iránti keresletet. Ezért szükség van az idősek befogadására és az életkor alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló politikákra. Csodálkozom, hogy a szakosodott idősgondozási orvosi ellátás támogatása és rendelkezésre állása számos tagállamban csökkent az elmúlt évek során. Az idősek gondozása magas minőségű kellene, hogy legyen.

Ennek érdekében a tagállamokban olyan politikákra lenne szükség, amelyek javítják a szakirányú képzés minőségét. Szeretném emlékeztetni önöket arra is, milyen jelentős szerepet vállalnak ezen a területen az önkéntes, a vallási és a jótékonysági szervezetek. A tagállamoknak különösen oda kellene figyelniük a hosszú távú gondozásban részesülők alapvető jogainak védelmére. A tagállamoknak prioritásként kellene kezelniük az otthoni palliatív ellátást lehetővé tevő szakember-csoportok létrehozásához nyújtandó támogatást, továbbá fejlett képzési rendszereket kellene tervezniük és létrehozniuk az idősgondozási rendszerben dolgozók képzettségi szintjének emelésére. A Bizottságnak pedig tanulmányt kellene készítenie, amely egyértelműen vázolja az idősek gondozásával kapcsolatos, egyre növekvő követelményeket, és amely a 2020-ig tartó időszakra előrejelzi a szakszolgáltatási kínálatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) A tudományos és technológiai fejlődés, valamint a civilizációk kedvező alakulása lehetővé tette az emberek várható élettartamának meghosszabbítását. Most azonban, a neoliberális javaslatok és a nyereség növelésére irányuló fáradhatatlan kapitalista törekvés miatt a kormányok hajlamosak arra, hogy kisebb jelentőséget tulajdonítsanak az idős emberek szerepének, az pedig, hogy az öregedő népességet tehernek tekintsük, elfogadhatatlan.

Ez az állásfoglalásra irányuló indítvány – annak ellenére, hogy nem foglalkozik a probléma gyökerével, vagyis a szociális támogatás leértékelésének okaival – felszólít az idős emberek társadalmi kirekesztése és az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés minden formája elleni küzdelemre.

Az indítvány elítéli továbbá az időskori szakellátás csökkentését, az idős emberek gondozására szakosodott ápolók képzése melletti kötelezettségvállalás, a közösségi és otthoni gondozással kapcsolatos infrastruktúra, valamint a valamennyi idős ember által elérhető körülmények közötti gondozás hiányát.

Támogatjuk ezért ezt a felhívást, de továbbra is küzdünk ennek a helyzetnek az okai ellen, illetve a politikák időseknek kedvező, valódi megváltoztatásáért.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Olvasva a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványát – amelyről szavaztunk –, eszembe jutott a 2003-as hőhullám fájdalmas és szégyenletes epizódja, amelyben több mint 15 000 idős ember halt meg Franciaországban. E tragédia gyökere a következőkhöz nyúlik vissza: nem megfelelő személyzeti kapacitás az idősek otthonaiban és egészségtelen tendenciák a társadalmainkban, különösen a hazámban, amelyek következtében sok idős ember egyedül marad és nyomorog. Nem feledkezhetek meg azonban az Európai Uniót terhelő hatalmas felelősségről sem a szociális biztonsági rendszereink felbomlásával kapcsolatban az általa alkalmazott a gazdasági és kereskedelmi politikák, a bevezetni próbált költségvetési malthusianizmus, valamint a szociális biztonsággal kapcsolatos tisztán pénzügyi hozzáállása miatt, amelyen osztozik politikai vezetőinkkel. Az őt támogató kormányokkal együttesen felelősnek tartom az alacsony bérszínvonalért, vásárlóerőért és a nyugdíjakért. Nem feledkezhetek meg a halál kultúrájáról sem, amelyet számos, az ebben a Házban megvitatott szöveg tartalmaz. Őszintén szólva, ezért úgy gondolom, hogy egyáltalán nem helyénvaló bármilyen hatáskört adni Brüsszel számára az idős emberekre vonatkozó politikák tekintetében, sőt még arra sem, hogy statisztikákat készítsenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Ibrisagic (PPE), írásban. – (SV) A szavazáshoz fűzött indokolás: ma az idősek hosszú távú gondozásáról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0491/2010) mellett szavaztunk. Szeretnénk azonban rámutatni, hogy nem mindennel értünk egyet az állásfoglalásban. Leginkább a minimálbérek bevezetésére irányuló felhívás aggaszt bennünket. Ebben a tekintetben mi fenntartanánk a szubszidiaritás elvét. Gunnar Hökmark, Christofer Fjellner, Anna Ibrisagic, Anna Maria Corazza Bildt.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Pártom mindig is kiemelten kezelte ezt a kérdést, mert nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a súlyos egészségügyi problémákkal küzdő idősek életük utolsó szakaszában a lehető legjobb körülmények között élhessenek. Ezért fontos, hogy a válság ellenére is minden lehető forrást rendelkezésre kell bocsátani, hogy a hosszú távú gondozásban részesülők a lehető legjobb ellátást kaphassák, és így az idősek életminősége jó legyen. Pártom Portugáliában is támogatta ezt az elképzelést, és számos javaslatot terjesztettünk a portugál parlament elé ezen a téren.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban. – (ES) Az elmúlt évek demográfiai változásai, különösen az elöregedő népesség, megnövelték a költségvetésre nehezedő nyomást és élénk keresletet gerjesztettek a jobb egészségügyi és szociális gondozási infrastruktúrák iránt. Én az idősek hosszú távú gondozásáról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, amely a tagállamokat ezeknek az embereknek a társadalmi kirekesztése és az életkoron alapuló megkülönböztetés minden formája elleni küzdelemre ösztönzi, mivel a tagállamoknak – az európai szolidaritási modell alapvető elveként – hozzáférést kell biztosítaniuk a megfelelő egészségügyi ellátáshoz és szociális gondozáshoz.

Fontos elismerni a gondozás minőségének és folyamatosságának jelentőségét, és ezért a tagállamoknak az idősek részére otthoni gondozást és segítségnyújtást biztosító programokat kell bevezetniük, illetve folytatniuk azokban az országokban, ahol ezek már elérhetőek, a helyi önkormányzatok és hatóságok saját hatáskörben történő igazgatása mellett. Garanciákat kell meghatározni az összes tagállamban a hosszú távú gondozásban részesülő személyek alapvető jogainak védelme érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – (LV) Teljes mértékben támogatom ezt az állásfoglalásra irányuló indítványt. Remélem, hogy további intézkedések követik majd az Európai Parlament nyilatkozatát. Elengedhetetlen, hogy határozottan és hatékonyan reagáljunk az idősekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden megnyilvánulása ellen. Elengedhetetlen, hogy a nemzeti kormányokra nézve kötelező erejű irányelvet dolgozzunk ki, amely peres eljárást ír elő a nyugdíjak csökkentésére irányuló intézkedésekkel és az idős emberek tekintetében az államra háruló egyéb kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával szemben. 2009-ben hazámban, Lettországban, a költségvetési lyukak betömködése érdekében a kormány csökkentette a nyugdíjakat, ezáltal lerombolva az emberek társadalmi stabilitáshoz és méltányossághoz fűzött reményeit. Én abban a reményben szavaztam az állásfoglalás mellett, hogy hasonló jogsértésekre és a hatalom rosszindulatú gyakorlására nem fog ismét sor kerülni.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Már több éve látjuk, hogy többé nem megoldható a rövid vagy hosszú távú gondozás finanszírozása. Ennek ellenére minden ilyen jellegű intézkedést félretettünk, az érintetteket és hozzátartozóikat pedig kihagytuk. Csakúgy, mint a gyermeknevelés esetében, a gondoskodó hozzátartozók és az önkéntes munkások szolgáltatásait a közösségben túlságosan alulértékeltük, a szociális hálózatokat pedig a kapitalizmus nevében megsemmisítettük. Meggyőztük inkább az embereket, hogy a zabolátlan tömeges bevándorlás szükséges a szociális rendszer fenntartása, következésképpen az idősekről való gondoskodás biztosítása érdekében.

Valójában azonban ennek épp az ellenkezője igaz. Ez csak felgyorsította a közelgő pénzügyi összeomlást. Az ellátás pénzügyi életképességéről és terhéről szóló vitához már túl késő van. Ha most szeretnénk prioritást biztosítani az otthoni palliatív ellátás és orvosi ellátás fejlesztésének, akkor nem igazán lesz már lehetőségünk meggondolni magunkat és hátraarcot csinálni A gondozás alatt álló idős emberekkel szembeni visszaélések megoldására való törekvést minden esetre üdvözölni kell. Az igények jegyzéke már évek óta gyarapszik. Mindenesetre az indítvány mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Nagyon boldog vagyok, hogy elfogadtuk ezt az állásfoglalást, amely alapvetően: felhívja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az utóbbi években bekövetkezett demográfiai változásokat – és különösen a népesség elöregedését –, amelyek megnövelik a költségvetésre nehezedő nyomást és élénk keresletet gerjesztenek a jobb egészségügyi és szociális gondozási infrastruktúrák iránt; ösztönzi a tagállamokat az idősek társadalmi kirekesztése és az életkoron alapuló megkülönböztetés miden formája elleni küzdelemre; és emlékezteti a tagállamokat, hogy a megfelelő egészségügyi és gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása a szolidaritás európai modelljének egyik alapelve.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) Ezen állásfoglalásra irányuló indítvány elfogadása ismételten azt bizonyítja, hogy az Európai Parlament és képviselői különösen elkötelezettek az idősek egészségügyi ellátásának kérdése iránt. Egy elöregedő társadalomban az „ezüst éveink” védelme és javítása egyre fontosabbá válik.

Csak néhányat említsünk az állásfoglalás által javasolt intézkedések közül: az ezen a területen dolgozók továbbképzése, a tagállamok felhívás arra, hogy indítsanak tájékoztatási kampányokat az idősebbek körében az étrendi választásokkal és a kiszáradás veszélyének elkerülésével kapcsolatban, az úgynevezett „e-Egészség” fejlesztése a nem hatékony megoldások és a hulladék elkerülése érdekében.

A tagállamok nem kerülhetik el ezen – gyakran magukra maradó – férfiak és nők körülményeinek javítására irányuló alapvető kötelezettségüket. Ezért remélem, hogy – egy „mindenki számára nyitott társadalom” létrehozása érdekében – az állásfoglalás elfogadása új lendületet adhat a tagállamoknak, hogy a különböző korú embereknek lehetőségük legyen aktívan részt venni a közösségi életben anélkül, hogy a közösség sorsukra hagyná őket.

 
  
MPphoto
 
 

  Alf Svensson (PPE), írásban. – (SV) Én ma az idősek hosszú távú gondozásáról szóló B7-0491/2010 számú állásfoglalás mellett szavaztam. Van azonban egy bekezdés az állásfoglalásban, amelyet nem támogatok. A 12. bekezdésben, az állásfoglalás minden szerződés tekintetében minimumszabályok elfogadására szólít fel a gondozás minden területén, beleértve a minimálbért is. Ez olyasmi, amit a svéd kereszténydemokraták elleneznek. Ez a megoldás ugyanakkor idegen a kollektív szerződések svéd modelljétől. Bebizonyosodott, hogy a mi svéd modellünk egyaránt szolgálja a munkavállalók és a munkáltatók érdekeit is. Szilárdan hiszem, hogy a bérek kérdését a szociális partnerek közötti megállapodás útján, nem pedig a politikusok licitálása eredményeként kell eldönteni.

 
  
  

Közös állásfoglalásra irányuló indítvány (RC-B7-0484/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) „A Jordán folyó helyzetéről, különös tekintettel a folyó alsó szakaszára” című közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel úgy vélem, fontos felhívni a figyelmet a folyó – különösen annak alsó folyásánál történő – pusztítására. A javaslat arra kéri Izrael és Jordánia kormányát, a Palesztin Hatóságot, és az Európai Unió támogatását, hozzanak létre Jordán folyó völgyével foglalkozó bizottságot, amely a többi part menti ország előtt is nyitva állna.

Úgy gondolom, egy kezelési tervre van szükség, amely képes a Jordán folyóban bekövetkezett pusztítást helyre állítani, valamint a rehabilitációját szolgáló pénzügyi és technikai támogatási koncesszióra, különösen annak alsó folyásánál. A vízkészlet-gazdálkodás kérdése, illetve a régióban élő emberek összességének szükségleteit tiszteletben tartó méltányos vízmegosztás rendkívül fontos a tartós béke és stabilitás létrehozása szempontjából a Közel-Keleten. Úgy érzem ezért, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a vízgazdálkodási projektek számára nyújtott kiegészítő pénzügyi és technikai támogatások tekintetében, ösztönözve a méltányos felhasználást, valamint a régióbeli országok számára szükséges technológia átadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D), írásban. – Támogatom a Jordán folyó helyzetére vonatkozó állásfoglalást, mert konkrét intézkedésekre szólít fel egy olyan kérdésben, amely közvetlen hatással van a térség lakosságának gazdasági, társadalmi és kulturális jólétére. A Jordán folyó erőteljes romlása a folyó vízkészletétől függő közösségek megélhetésének minden szempontját befolyásolja. A szennyezés és a vízkészletek túlzott kiaknázása kérdéseire közösen tervezett, határokon átívelő megoldásokra felszólító állásfoglalás hangsúlyozza a Jordán folyó pusztulásának problémája során kialakuló izraeli, palesztin és jordániai együttműködésből esetlegesen fakadó, a bizalommal és a béke építésével kapcsolatos eredményeket.

Az állásfoglalás helyesen hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Jordán folyó rehabilitációjára irányuló terveket és javaslatokat felvegyük az Unió és a part menti országok közötti kapcsolatok közé. Hasonlóképpen, figyelembe véve a probléma sürgető voltát, az Európai Uniónak kiemelt jelentőséget kell biztosítania a régióban folytatott fejlesztési projektjeiben a Jordán folyó rehabilitációjára.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) A Jordán folyó helyzetéről szóló közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel meg kell őrizni annak környezeti, természeti, kulturális, történelmi, mezőgazdasági gazdasági értékeit. A Közel-Kelet stabilitása szempontjából nagy jelentőséggel bír a vízkészlet megfelelő, az emberek összességének szükségleteit tiszteletben tartó kezelése.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A Jordán folyó problémái messze meghaladják a vízfolyások környezeti állapotának romlásával kapcsolatos szokásos aggodalmakat. Amint azt az elfogadott állásfoglalás is felismeri, a Jordán nem csak egy folyó. Jelentősége messze túlmutat a folyó állapotán és érinti az államok, nemzetek, és a különböző földrajzi szélességeken élő népek politikai, szimbolikus és vallási vonatkozásait is.

Az emberiség történetében a folyóra ruházott különös jelentőség indokolja Európa – és különösen e Ház – aggodalmát annak sorsával kapcsolatban. Remélem és kívánom, hogy a Jordán folyó mentén található államok képesek lesznek félre tenni hagyományos nézeteltéréseiket és bizalmatlanságukat, és összefognak a folyó további romlásának elkerülése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Jordán folyó, különösen annak alsó szakasza egyetemes jelentőségű kultúrtáj, amely nagy történelmi, vallási és környezeti jelentőséggel bír. A folyót a túlzott használat, a szennyezés és a nem megfelelő gazdálkodás sajnos egyre inkább tönkreteszi, aminek következtében a folyó biodiverzitásának 50%-a mára odaveszett. A Jordán folyó és különösen a folyó alsó szakaszának rehabilitációja létfontosságú az izraeli, a jordániai és a palesztin helyi közösségek számára, amelyek a vízgazdálkodás terén hasonló kihívásokkal küzdenek.

A rehabilitációnak nemcsak hatalmas gazdasági előnyei lennének, hanem ez a kölcsönös bizalomépítés terén is nagy előrelépést jelentene. A kormányok, a civil társadalmi szervezetek és a helyi közösségek közötti aktív együttműködés jelentős mértékben hozzájárulhat a regionális béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekhez. Ezért felszólítjuk az érintett országok hatóságait, hogy működjenek együtt a Jordán folyó rehabilitációjában, dolgozzanak ki és hajtsanak végre olyan politikákat, amelyek a lakossági és a mezőgazdasági vízgazdálkodás, valamint a vizek és a természeti források védelme terén a látható eredményekre koncentrálnak. Ugyanakkor felszólítjuk a Tanácsot, a Bizottságot és az EU tagállamait, hogy ösztönözzenek és támogassanak egy, a Jordán folyó rehabilitációjára irányuló átfogó tervet.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Amint azt már az állásfoglalásra irányuló indítvány rögzítette, a Jordán folyó medencéje, különösen annak alsó folyása egyetemes jelentőségű kultúrtáj, és a fontos történelmi, szimbolikus, vallási, környezeti, mezőgazdasági és gazdasági jelentőséggel mind a Közel-Keleten és azon kívül is. A folyó jelenlegi ökológiai degradációja és az ebből eredő szennyezés mértéke komoly aggodalomra ad okot.

A Jordán folyó kívánatos és szükséges helyreállítása – ami környezeti, társadalmi és kulturális kötelezettségünk is – természetesen elválaszthatatlan a régió geopolitikai helyzetétől. El kell ismerni, hogy Ciszjordánia palesztin lakossága Izrael és a Ciszjordániában található zsidó telepek által használt nagy vízmennyiség és – a sok fontos forrást tartalmazó – Golán-fennsík folyamatos izraeli megszállása miatt már most kénytelen súlyos vízhiánnyal szembenézni. A vízkészletek méltányos és a régió valamennyi népei igényét egyformán tiszteletben tartó megosztása elsődleges fontosságú a tartós béke és stabilitás létrehozása szempontjából a Közel-Keleten, ennek viszont elválaszthatatlan részét képezi a Jordán alsó folyásának rehabilitációja.

 
  
MPphoto
 
 

  Jaromír Kohlíček (GUE/NGL), írásban. – (CS) A Közel-Kelet helyzete már évek óta mind politikailag, mind pedig gazdaságilag és ökológiailag igen bonyolult. Soha nem volt sok folyó itt, azok folyása igen bizonytalan, még az ősi időkben is az erdőket művelt területek és legelők váltották fel, minden évben cserjéket, fákat és egyéb növényeket téve tönkre. A Jordán folyó vízének áramlása már most igen alacsony és a szennyezett, a Holt-tenger pedig fokozatosan szárad ki. Az egyik fő műszaki probléma a folyó megfelelő sebességű vízáramának biztosítása, amit csak békés politikai légkör mellett lehet megoldani. Az Európai Unió már régóta aktív egy sor olyan projekt tekintetében, amelyek fő célja az egész terület békés fejlődésének támogatása.

Ezért az is kívánatos, hogy támogassuk a legfontosabb programot, nevezetesen a racionális vízgazdálkodás megújítását a Jordán folyó középső és alsó folyásánál. Mivel a helyi önkormányzatok hasonló problémákkal küzdenek számos helyen a Száhel-övezetben és Ázsiában, nem csak a Bizottság válasza biztosít majd inspirációt a számos más helyen felmerülő hasonló problémák megoldására, hanem konkrét korrekciós intézkedések elfogadása. Támogatom a közös állásfoglalás-tervezet elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) Az ivóvízhez való hozzáférés alapvető emberi jog. Az Egyesült Nemzetek épp júliusban fogadták el a cochabambai népi csúcstalálkozó származó, elismerésre irányuló állásfoglalást. A Jordán folyó már szinte elpusztult, Izrael, Jordánia és Szíria pedig a folyó szinte teljes folyamának eltérítésével megfosztották a palesztin népet az ivóvízhez való hozzáféréstől. Az Európai Uniónak rendületlenül támogatnia kell az államok közötti együttműködési megállapodásokat a folyó megújításával és a vízkészletek régióban történő elosztásának javításával kapcsolatban.

Megdöbbentően a Jordán folyóval kapcsolatos kizárólagos érdeklődés akkor, amikor sok más folyó is pusztul. Ezt üzeni ez az állásfoglalás. Abban a reményben szavazok mellette, hogy hasonló aggodalommal fordulunk majd a világ más vízfolyásai felé is.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban. – (ES) A Jordán folyó helyzetéről szóló közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, a folyó mentén található minden országot ösztönözni kell annak helyreállítására. A Jordán folyó alsó területe teljesen tönkrement: a rossz vezetés súlyos környezetszennyezéshez, az pedig a biológiai sokféleség 50%-os csökkenéséhez vezetett.

Az 1994-ben aláírt békeszerződésben Izraelben és a Jordán Királyság megállapodtak abban, hogy a közös határok mentén együttműködnek a Jordán folyó az ökológiai helyreállításában és a vízkészletek védelmében. Ugyanakkor, a palesztinokat kizárták a Ciszjordániában létrehozott az izraeli biztonsági zónából az egész Alsó-Jordán-folyó területén, amelyet izraeli telepesek illegálisan foglalnak el, akik a palesztinok vizével öntözik a földeket.

Ez azt jelenti, hogy Ciszjordánia palesztin lakossága jelenleg komoly vízhiánnyal küzd, ezért követeljük, hogy Izrael vessen véget a települési politikának, beleértve az Alsó-Jordán-folyó területét. A folyó menti országokban – az Unió támogatásával – a Jordán folyó völgyével foglalkozó bizottságot kell létrehozni a folyó helyreállítása érdekében, hogy biztosítsa a folyó elegendő vízhozamát a folyó mentén élő lakosság ellátásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – (LV) Én az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Az állásfoglalások szerint ma a Jordán folyó katasztrofális állapotban van. A Holt-tenger szintje évente 30 cm-rel csökken. A part menti országok, különösen a Szíria és Jordánia, úgy használják a folyó erőforrásait, hogy közben nem ruháznak be a szennyvíztisztító berendezések és az ivóvíz előkészítés berendezések fejlesztésébe. Ha az Európai Unió nagyon rövid időn belül nem növeli a vízkészlet valamennyi felhasználójára gyakorolt nyomását, az ökológiai katasztrófa elkerülhetetlenné válik. E tekintetben az állásfoglalás igen időszerű jelet küld Szíria, Jordánia és Izrael kormányai számára. Elengedhetetlen, hogy a Közel-Kelet valamennyi kormánya megértse, hogy az Európai Unió nem egy tűzoltóautót, amely képes megoldani a problémáikat. Kényszerítenünk kell a szíriai, jordániai és az izraeli kormányt, hogy gondoljanak a jövőre. Segítenünk kell őket, hogy ennek érdekében cselekvési terveket készítsenek, de semmilyen körülmények között nem biztosíthatunk alapot azoknak, akik saját önző céljaik elérése érdekében meggondolatlanul kihasználják a természeti erőforrásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Üdvözlöm a mai igen fontos szavazást egy állásfoglalásról, amely felhívja a figyelmet, és aggodalmát fejezi ki a Jordán folyó, különösen annak alsó folyása pusztításával kapcsolatban. Arra kéri a part menti országok hatóságait, hogy működjenek együtt és rehabilitálják a Jordán folyót olyan politikák kidolgozásával és végrehajtásával, amelyek középpontjában a kézzelfogható eredmények elérése állnak a háztartási és a mezőgazdasági vízigény kezelése, a vízvédelem és a szennyvíz és a mezőgazdasági és ipari szennyvizek kezelése terén, illetve amelyek biztosítják, hogy megfelelő mennyiségű friss víz áramoljon a Jordán alsó folyásán. Az állásfoglalás üdvözli a hasonló vízszükséglettel kapcsolatos kihívások előtt álló izraeli, jordániai és palesztin helyi közösségek közötti együttműködést Alsó-Jordánia területén, és felszólítja Izraelt és Jordániát, hogy teljes mértékben tartsák be a békeszerződésükben a Jordán folyó rehabilitációjával kapcsolatban tett kötelezettségvállalásaikat.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat