Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. szeptember 20., Hétfő - Strasbourg

21. Egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben

  Elnök. – A következő napirendi pont az egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben.

  Carlos José Iturgaiz Angulo (PPE) . – (ES) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretném átadni Önöknek Oswaldo Payá üzenetét, akit a Parlament Szaharov-díjjal tüntetett ki.

„Kedves barátaim! Kuba népe változást akar, békés átmenetet szeretnének életük egy új szakaszába, maguk mögött hagyva mindazt, ami a gyűlölettel, erőszakkal, elnyomással, hazugsággal és félelemmel kapcsolatos, nyitottan fordulva a megbékélés felé, készen arra, hogy minden tekintetben a fejlődés útjára lépjenek.

Ezek a változások, amelyekre most a jog kötelez bennünket, már jelen vannak a kubai nép szívében és lelkében, de tiszteletben kell tartani az emberek polgári és politikai jogait. Szabad, demokratikus választásokat kell tartani, biztosítani kell az utazás, a munka és az ország gazdasági, politikai és kulturális életében való részvétel szabadságát.

A változások jogokat jelentenek, Kubában pedig hiányoznak ezek a jogok, hiszen még mindig sokan szenvednek el üldöztetést a kubai nép jogainak támogatása miatt, és akár be is börtönzik őket ugyanezen okból.

A közös európai álláspont központi eleme a szolidaritás, és ezt az álláspontot fenn kell tartani. Tudniuk kell, hogy bár a kubai kormány nem indítja el azokat a változásokat, amelyekre a Varela-projekt és más polgári kezdeményezések kubai támogatói vágynak, vannak, akik ebben a pillanatban is dolgoznak e békés változások elérésén. Ezek azok a kezdeményezések, amelyeket Önöknek támogatniuk kell, összhangban maradva ugyanakkor a közös állásponttal, hogy ez egyúttal együttes megközelítés is legyen.”

  Monika Flašíková Beňová (S&D) . – (SK) Az emberi jogok védelme, az emberek közötti különbségek tiszteletben tartása és e tisztelet kimutatása a demokratikus társadalomban éppolyan fontos, mint az erősszakkal szembeni fellépés.

Ha egy magas társadalmi pozíciót betöltő személy, valaki, akit az emberek természetszerűleg tisztelnek, nyilvános megszólalásaiban elmulasztja ezen elvek betartását, sőt, akár ki is csúfolja azokat, ezzel bátoríthatja vagy támogathatja az agresszív viselkedést a társadalomban. Ha az Európai Unió egyik tagállamának kormányfője egy nyilvános összejövetelen Hitleren és a kegyetlenkedésein viccelődik, és ezeket pozitív kontextusba helyezi, az ilyen viselkedést ezért nyilvánosan el kell ítélni, mert az elítélésének elmulasztása az ilyen viselkedés általános társadalmi elfogadottságához vezethet. Felszólítom ezért Silvio Berlusconit, hogy gondolja át újra: nemcsak a Hitlerrel kapcsolatos ostoba vicceit, hanem a fiatal nőknek szóló ízléstelen és – azt is hozzátehetném – buta ajánlásait, amelyek talán az ítélőképesség részleges elvesztéséből vagy talán az illemtudás és a nők iránti tisztelet hiányából eredhetnek.

  Sonia Alfano (ALDE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szombaton az Il fatto quotidiano című olasz napilap közzétett egy dokumentumot Palermo volt polgármesterének, Vito Ciancimino maffiózónak az aláírásával, amelyben azt írja, hogy Marcello Dell’Utrit és Silvio Berlusconit ugyanolyan fából faragták, mint őt; hogy ugyanahhoz a maffia uralta politikai rendszerhez tartoznak.

Ez a hír akkor jut a bírói kar tudomására, amikor kiderül az igazság az 1992-es maffiamészárlásokról, amelyekben Falcone és Borsellino bíró életét vesztette, nevezetesen hogy az állam tárgyalt a maffiával a „bombák évszakának” lezárása érdekében, és úgy tűnik, ez kedvezett a miniszterelnök pártja, a Forza Italia megalapításának, amelyet pedig éppen Dell’Utri segítségével alapítottak, akit a maffiával való szövetkezésért hét évre ítéltek, de még mindig szenátor az olasz parlamentben.

Mindezek fényében, és tekintettel arra, hogy Angelo Vassallo polgármestert nemrég meggyilkolta a camorra, ismételten szeretném hangsúlyozni a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport kérésének fontosságát, akik az általam gyakorolt folyamatos nyomás hatására ismét felkérték az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítsen jelentést a szervezett bűnözésről az Európai Unió szintjén.

Európa nem teheti meg tovább, hogy a másik orcáját is odafordítja, mert fél kezelni egy olyan problémát, amely immár nem helyi, hanem globális méretű, és amely pillanatnyilag közelről érinti az egyik tagállam kormányát.

  Michail Tremopoulos (Verts/ALE) . – (EL) Elnök úr, mint tudják, a zöld terek létfontosságúak a városi környezet szempontjából. A szakértők tulajdonképpen ragaszkodnak az egy lakosra jutó 7–10 négyzetméterhez, ami megegyezik az európai átlaggal. A görög nagyvárosok azonban manapság már fulladoznak, mivel ennek a követelménynek csak 25–35%-át érik el, ezért sürgősen sokkal több zöld területre van szükség.

Az egyik kézenfekvő megoldás az lenne, ha legalább a meglévő köztereket zöld területként hasznosítanák. Ezek közé tartozna a sok, városokon belül ragadt katonai laktanya és a korábbi athéni Hellenikon repülőtér.

A görög kormány, a Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap közötti memorandum a 28. oldalon rendelkezik annak a lehetőségnek a felülvizsgálatáról, hogy a köztulajdont az államadósság törlesztésére lehessen felhasználni. Ha a korlátozott földtartalékokat végül ilyen célra használják fel, ez drasztikusan felborítja a környezeti egyensúlyt a görög városokban, aminek az árát az elkövetkező generációk fogják megfizetni.

Minden városi környezettel foglalkozó európai politikát hatályon kívül helyez néhány szó egy dokumentumban, amelyet maga a Bizottság kényszerít rá egy tagállamra. Azt kérdezem: az európai intézmények hajlandóak ezt elfogadni?

  Ryszard Czarnecki (ECR) . – (PL) Lengyelországban a közvéleményt foglalkoztatják az április 10-én Szmolenszk közelében lezuhant elnöki repülőgép balesetének vizsgálatában történt késedelmek. Elfogadhatatlan az a helyzet, hogy az orosz fél nem vagy csak nagyon lassan adja át a dokumentumokat, és egyértelműen húzza az időt. Úgy gondolom, a vizsgálatot nemzetközi üggyé kellene minősíteni, hogy az Európai Unió, beleértve az Európai Parlamentet is, befolyását felhasználva felgyorsíthassa a vizsgálatot, és nagyobb nemzetközi nyomást gyakorolhasson Oroszországra. Attól tartok, hogy nemzetközi nyomásgyakorlás nélkül, illetve az Európai Parlament és az Európai Unió nyomása nélkül az ügy soha nem fog tisztázódni. Ezért kérek bizonyos fokú szolidaritást Lengyelországgal ebben az ügyben.

  João Ferreira (GUE/NGL) . – (PT) Az ellenőrizetlen pénzügyi spekuláció okozta katasztrófa után, több havi tétlenség és a pénzügyi piacokon bevezetendő intézkedésekről szóló ígéretek után ezen a héten jutott el hozzánk a megerősítés az Európai Bizottságtól. Lényegében minden úgy megy majd tovább, ahogy eddig. Folytatódni fog a pénzügyi spekuláció, továbbra is megmaradnak a fő eszközei: a származtatott pénzügyi eszközök, a biztosíték nélküli értékesítések, a swapügyletek vagy CDS-ek (hitel-nemteljesítési csereügyletek); nem fognak véget vetni ennek a mérgező szemétnek. Továbbra is megmaradnak az adóparadicsomok, amelyekről a nagy felhajtás és a megszüntetésükre tett üres ígéretek után most halálosan nagy a csend.

Mindezzel szemben ott láthatjuk azt a mélyreható erőszakot, amivel súlyos áldozatokra kényszerítették a munkavállalókat és a lakosságot, akiket felszólítottak a pénzügyi tőke visszaéléseinek támogatására. A válasz arra a tényre, hogy az Európai Uniónak nyilvánvalóan nincs elképzelése arra, mit tegyen a válság következményeivel, amelynek megteremtésében segédkezett, itt van, Portugáliában, Franciaországban, Görögországban, Spanyolországban és Európa minden részén, ahogy az emberek fellázadnak és küzdenek a mélységes szociális regresszió ellen, amelyet az Európai Unió ki akar szabni rájuk.

  Elnök. – A következő felszólaló Batten úr, akinek az a különlegessége, hogy ő az első olyan politikus a történelemben, aki a pártja színeit viseli.

  Gerard Batten (EFD) . – Elnök úr, úgy tűnik, hogy Nick Clegg, az Egyesült Királyság miniszterelnök-helyettese hamarosan be fogja jelenteni a koalíciós kormány határozatát, miszerint eleget tesz az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének, és megadja a szavazati jogot az Őfelsége börtöneiben lakóknak.

David Cameron miniszterelnök egyik szóvivője a beszámolók szerint úgy nyilatkozott, hogy „szerencsétlen” dolog lenne, ha az általános eltiltást teljes mértékben megszüntetnék. A továbbiakban viszont nem magyarázta meg, hogy egy részleges eltiltás miért lehetne erkölcsileg elfogadhatóbb, és egy gengszternek, betörőnek vagy tolvajnak miért van több joga szavazni, mint egy gyilkosnak, erőszaktevőnek vagy pedofilnak.

A törvénytisztelőkre és a bűncselekmények áldozataira nézve sértés, hogy azoknak, akik megszegik a törvényeket, ugyanúgy joguk lesz törvényhozókat választani. Egy dolgot teljes bizonyossággal megmondhatok: mégpedig hogy az egyesült királysági Függetlenség Párt (az UKIP) következő manifesztumában kötelezettséget fog vállalni bármilyen ilyen törvény hatályon kívül helyezésére.

  Elnök. – Attól függően, ki az UKIP vezetője.

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök úr, a mai napon szeretném újra megemlíteni a Friuli-Venezia Giuliából, Szlovéniából és Karintiából álló közép-európai Alpok–Adria régiót. Ez a régió tükrözi Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét, és bemutatja, hogyan lehet leküzdeni a súlyos történelmi különbözőségeket. A Karintiai Konszenzus csoport például már hosszú évek óta dolgozik a Karintiában élő német többségi népesség és szlovén kisebbség békés együttélésének fenntartása érdekében, és munkájáért ez a Parlament az Európai Polgár díjjal is kitüntette.

Ezt a békés együttműködést azonban visszavetette, hogy a Horvátországgal való határmegállapodásról szóló ljubljanai népszavazás előtt Szlovénia azt állította, hogy a szlovén Karintiát, Triesztet és Goríciát elvették, noha a Dél-Karintiában élők 1920-ban, más szóval pontosan 90 évvel ezelőtt egy teljes mértékben demokratikus népszavazáson döntöttek arról, hogy Ausztriához kívánnak tartozni. Ráadásul Szlovénia semmiképpen nem a volt Jugoszlávia jogutódja, és ezáltal az osztrák államszerződés aláíró fele. Legfeljebb Jugoszlávia nyomdokaiba léphet azzal, hogy a nemzetközi joggal szemben fenntartja az AVNOJ-döntéseket, és ez nem jó.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE) . – (RO) Szeretném felhívni a figyelmet egy rendkívül sürgős kérdésre, amely pillanatnyilag Romániában áll fenn, de amely szerintem bizonyos formában az EU valamennyi tagállamában létezik. A kisvállalkozásokat érintő súlyos helyzetről beszélek, és arról, hogy így romba dőlnek a gazdasági válság utáni növekedési és fellendülési esélyeik.

A Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának becslései szerint az európai támogatásban részesült vállalkozások 10-ből 8 esetben kiesnek a projektekből a társfinanszírozás hiánya miatt. Ez a helyzet az összes, európai támogatással járó program esetében fennáll. Úgy gondolom, hogy ilyen körülmények között egyrészről az EU, másrészről a tagállamok kötelesek új intézkedéseket keresni és végrehajtani a kisvállalkozások támogatása érdekében, szem előtt tartva különösen azt, hogy az EU területén foglalkoztatott munkaerő 70%-a ezeknél a vállalkozásoknál dolgozik.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Hamarosan megkezdjük a 2007–2013-ra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát, amelynek intézményközi együttműködésen kell alapulnia, és konkrét megoldásokat kell kínálnia a gazdasági és pénzügyi válság hatásainak enyhítésére. Emellett a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése és az EU 2020 stratégia új nézőpontot nyújt a jelenlegi pénzügyi kilátások félidős értékeléséhez.

Felhívom a Bizottságot, hogy mutatkozzon rugalmasnak és szolgálatkésznek, amikor egy tagállam – az ERFA-rendeletnek megfelelően – kérelmezni kívánja az operatív programok vagy a nemzeti stratégiai referenciakeret felülvizsgálatát.

A jelenlegi gazdasági válság némileg megváltoztathatja a költségvetési prioritásokat, konkrétan azért, hogy a kiemelt területek számára biztosítsa a megfelelő finanszírozást. Ennek fényében szorgalmazom a szolidaritás és a hatékonyság támogatását az energiaforrások területén, továbbá a közlekedési infrastruktúra és a mezőgazdaság, illetve a vidéki térségekben a szélessávú infrastruktúra területén, mivel mindezek a kiemelt területek hozzájárulhatnak a munkahelyteremtéshez.

  Antonyia Parvanova (ALDE) . – Szeretném felhívni a figyelmüket egy bűncselekménnyel vádolt bolgár állampolgár emberi jogainak nagyarányú megsértésére. Mario Abdel Gani el Makusi egy palesztin polgár fia, gyógyszerészhallgató, akit június 7-én szófiai otthonában őrizetbe vettek, majd a helyi rendőrkapitányságra vittek – a rendőrség véleménye szerint – testi sértés miatt.

Két szemtanú szerint Mario az incidens időpontjában otthon volt, illetve vásárolt egy élelmiszerüzletben, amit az üzlet zártláncú biztonsági kamerájának 6 felvétele is alátámaszt. Határozatlan időre szóló szabadságelvonással járó intézkedés alá vonták, amely már 70 napja érvényben van. A rendőrség ez idő alatt nem volt hajlandó megnézni a zártláncú biztonsági kamera felvételeit vagy kihallgatni a tanúkat, akik vele voltak az otthonában, az eset helyszínétől távol.

Véleményem szerint ez az egész ügy a fiatalember és családja ellen példátlan, de az ilyen jellegű incidensek az elmúlt év során Bulgáriában mégis mindennapossá váltak. Szeretném ezért kijelenteni, hogy semmivel nem igazolható, hogy a rendőrség őrizetbe vesz egy embert, aki a bűnösség bebizonyításáig ártatlannak minősül, és cáfolhatatlan bizonyítékok nélkül 70 napig fogva tartja.

Nagyobb átláthatóságra szólítok fel a belügyminisztérium és az államügyészség munkájában.

  Catherine Grèze (Verts/ALE) . – (FR) Elnök úr, 32 mapuche indián fogoly immár 70 napja folytat éhségsztrájkot, amibe akár bele is halhatnak. A mai napon a chilei parlament képviselői is csatlakoztak hozzájuk.

Azért kezdtek éhségsztrájkba, hogy így követeljék a common law, a szokásjog alkalmazását és a földszerzési jogukat. A bennszülötteknek kollektív tulajdonjogot kell kapniuk ősi földjeik felett; a Parlament már kiállt ezen elv mellett, és a vonatkozó nemzetközi egyezmények is rögzítik.

Ez a jog, amelyet Chilében soha nem ismertek el, a népesség 5%-át kitevő mapuche lakosságot aránytalanul kedvezőtlenül érintő intézkedések elburjánzását eredményezte.

Ha meg akarja menteni a mapuche közösséget, amely arra van ítélve, hogy föld, illetve erőforrások nélkül éljen, Chilének össze kell szednie a bátorságát ahhoz, hogy elismerje a közösség jogait és elfogadja követeléseiket.

Számunkra itt az Európai Parlamentben, valamint az ENSZ és az összes többi nemzetközi intézmény számára ugyancsak fontos, hogy küzdjünk az őslakos populációk jogainak tiszteletben tartásáért. Elnök úr, Ön mit szándékozik tenni ebben az ügyben?

  Miguel Portas (GUE/NGL) . – (PT) Két évvel ezelőtt a Lehman Brothers összeomlása váltotta ki a pénzügyi piacokat érő csapást és az ezt követő gazdasági és szociális válságot, amelyet a lakosságunk még ma is tapasztal. A válasznak kiegyensúlyozottnak kell lennie. Az Európai Unió az általa alkalmazott megszorító programokban gyorsnak, könyörtelennek és rendíthetetlennek mutatkozott, ugyanakkor rendkívül lassú, sőt, hanyag volt minden másban, ami igazságosságot hozhatott volna a gazdaságba.

A Parlament csak ezen a héten fogadja el a pénzügyi rendszer felügyeletére vonatkozó első intézkedéseket; a bankrendszer csak az elkövetkező kilenc év folyamán fogja alkalmazni a saját tőkére előírt szabályokat és a lakosság más követeléseit, nevezetesen a spekulációs tőke elleni fellépést, az adóparadicsomok beszüntetését vagy a pénzügyi tranzakciók adóját. Ezeket mind elhalasztották, az európai cselekvés napja szeptember 29-én ezért ennyire fontos és szükséges szerte Európában.

  Krisztina Morvai (NI) . – (HU) Kedves képviselőtársaim! El tudják-e képzelni, hogy van a bűncselekmények áldozatainak olyan csoportja, akik nap mint nap szenvednek el fizikai erőszakot, veréseket, bántalmazásokat, szexuális erőszakot és a lelki bántalmazásnak, fenyegetésnek, terrorizálásnak a legdurvább formáit. A nők elleni erőszak és ezen belül is a családon belüli vagy párkapcsolati erőszak női áldozatairól van szó, akiknek egy bátor és erős csoportja keresett fel a múlt héten, és panaszolta el, hogy Magyarországon ennek az igen nagy csoportnak még mindig nincsen semmiféle támogatása, segítsége. Ha a rendőrségre mennek, azt mondják, hogy ez magánügy, nem avatkozunk bele, ha a gyámhatóságra, gyermekvédelemhez mennek, azt mondják, hogy csináljon valamit asszonyom, mert különben elvesszük Öntől a gyerekét. Szeretném összefogásra felszólítani az összes európai parlamenti képviselőt, és kérni Önöket, hogy rendezzünk egy komoly meghallgatást a nők elleni erőszak áldozatai számára és képviseljük az érdekeiket minden lehetséges fórumon.

  Nuno Teixeira (PPE) . – (PT) Elnök úr, Portugáliában egész nyáron ismét olyan tűzözön tombolt, amely erdőket és gazdasági területeket pusztított el, házakat és magáninfrastruktúrát döntött romba és folyamatos fenyegetettségben tartotta az embereket, akik abban a félelemben éltek, hogy a szűnni nem akaró tüzek egyszer hozzájuk is elérnek.

Csak augusztusban több mint 9000 tűzesetet jegyeztek fel Portugáliában, amire 2006 óta nem volt példa. Tekintettel a helyzet súlyosságára, kulcsfontosságú, hogy ne csak az okokat keressük, hanem a megoldásokat is. Ez utóbbi érdekében nemcsak a szükséges tervezésre és a hatékony anyagi és emberi erőforrások biztosítására utalok a tüzek leküzdéséhez, hanem arra is, hogy sok területet újra kell erdősíteni és támogatni kell a tüzek által érintett embereket.

A madeirai autonóm régióban, ahonnan én származom, a tüzek több települést is érintettek. A tavaly februári természeti csapást követően az augusztusi tüzek tovább súlyosbították a madeiraiak által tapasztalt nehézségeket, akik remélik, hogy az életük helyreállításában – különösen a tavaly átélt megpróbáltatások után – számíthatnak mindenki segítségére és szolidaritására.

  Alan Kelly (S&D) . – Elnök úr, igazán nem tesz boldoggá, hogy tudom, hogy most, amikor itt állok Önök előtt, az EU eközben nagyon gondosan figyeli a hazámban, Írországban zajló gazdasági fejleményeket.

Az ír kötvények kamata ma elérte a 6,5%-ot, és az írországi helyzet komoly kihívásokat rejt. A hitelfelvétel költsége hazám számára valójában még soha nem volt ilyen magas. Az emberek otthon, a választókerületemben azt kérdezik, hogy jutottunk el idáig. Az egyszerű válasz a színtiszta kapzsiság.

Nagyon örültem, amikor a közelmúltban Almunia biztos kitartóan ragaszkodott Írország végső zombibankjának, az Anglo Irish-nek a bezárásához. A Bizottságnak lépnie kellett, mivel ez a bank már hazám jövőjét sodorta veszélybe. Úgy volt, hogy az Anglo 2 milliárd euróba fog nekünk kerülni, aztán 5 milliárdba, aztán 10 milliárdba. A jövő hónapban az fog kiderülni, hogy az Anglo 30 milliárd euróba fog nekünk kerülni?

Az ír nép rugalmas fajta. Túl fogunk jutni ezen, de csak az EKB segítségével és csak a politikai stabilitás révén, amelyen segítene az otthoni vezetés azonnali leváltása.

  Jelko Kacin (ALDE) . – (SL) Ezen a hétvégén Szlovéniára hatalmas eső zúdult, komoly áradásokat és súlyos gazdasági károkat okozva. A folyók szintje sok helyen évszázadok óta nem látott magasságba emelkedett. Az áradás halálos áldozatokat is követelt, bár hozzá kell tennem, hogy az elhunytak kivétel nélkül a volán mögött vesztették életüket, az aluljárókban rekedt autókban. Csak a fővárosban, Ljubljanában még mindig több mint 1200 lakóház van víz alatt. A közlekedési útvonalakat és a közműveket szintén súlyos csapás érte.

Szlovénia kis ország, de ezeknek az áradásoknak a következményeit a nyár elején néhány közép-európai országra lesújtó árvizek katasztrofális következményeihez hasonlíthatnánk. Meg akartam ragadni ezt az alkalmat, hogy tájékoztassam Önöket a hazámban uralkodó helyzetről, mert úgy gondolom, a következmények kezelése érdekében itt a Házban is nagyon sok munka vár még ránk.

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL) . – (DA) Elnök úr, a legutóbbi találkozásunk óta Törökországban több mint 50 kurd polgármester kapta kézhez végső ítéletét. Mit tettek ezek a polgármesterek? Nos, odáig merészkedtek, hogy nyílt levelet írtak az akkori dán miniszterelnöknek. Ilyen abszurd a helyzet az EU-tagjelölt Törökországban, hogy a polgármestereket megbüntetik, ha levelet írnak egy EU-tagállam államfőjének. De az abszurditások még folytatódnak is. Október 18-án, hétfőn 151 kurd politikus és ügyvéd áll bíróság elé, köztük Diyarbakir polgármestere, Osman Baydemir, valamint Muharrem Erbey, aki Törökország emberi jogi szervezetének, az IHD-nek az alelnöke. A vádak akár életfogytiglani szabadságvesztést is eredményezhetnek. Szeretném felkérni az elnököt, hogy gondoskodjon róla, hogy az Európai Parlament megfigyelőként legyen jelen ezeken a tárgyalásokon.

  Anna Záborská (PPE) . – (SK) A romák kitoloncolása Franciaországból annak a jele, hogy nem tudjuk, mit tegyünk, ugyanúgy, mint például a hajléktalanokat a városközpontokból kiutasító rendeletek.

A romák problémája egy további problémát, a szélsőséges szegénység és társadalmi kirekesztés problémáját leplezi el. A szélsőségesen szegény körülmények között élők rá vannak szorulva a társadalmi szolidaritásra: a gyermekes anyák, az öregek, a betegek, az elszigetelt közösségek; azok az emberek, akik olyan nehéz körülmények közé kerültek, hogy már nem tudnak segíteni magukon. Ez nem pusztán pénz kérdése: el kell kezdeni olyan társadalomként viselkedni, amelyik törődik mindezekkel az emberekkel, az egyes ember javára és mindenki javára. Keressük meg ezért a módját, hogy hogyan lehetne a lehető legtöbb önkéntest bevonni a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok megsegítésébe. Találjunk módot arra, hogy az önkéntesek számára könnyebbé és egyszerűbbé tegyük a meglévő pénzügyi források felhasználását. Ha ezt elmulasztjuk, továbbra is csak egy helyben fogunk járni.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) . – (LT) Hölgyeim és uraim, amikor hazám parlamentje ismételten elutasította a gyermekekkel szembeni erőszak minden formáját, köztük a testi fenyítést is tiltó törvénymódosításokat, ez csak azt mutatta, hogy korunk társadalmát a legfiatalabb és leggyengébb tagjainak véleményével szembeni intolerancia, a gyermekjogok és az érdekeik fontosságának megértésére való képtelenség és vonakodás uralja. Ez újfent azt bizonyította, hogy sürgősen meg kell vitatnunk a gyermekjogok védelmének kérdését és a velük szembeni erőszak leküzdését.

Hazámban azonban sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek verése egyfajta kulturális örökség vagy hatékony nevelési módszer. Én ezzel egyáltalán nem értek egyet, és szeretném hangsúlyozni, hogy az érzelmi kontroll hiánya és az agresszió ebből következő indoklása – amikor ezt nevelésnek nevezik – helytelen és nem igazolható.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az erőszak súlyos veszélyt jelent a gyermekek testi és szellemi egészségére, személyes és szociális fejlődésükre. Mivel a gyermekek alkotják a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportját, arra hívom fel a Bizottságot és a Tanácsot, hogy erősítsék meg a gyermekekkel szembeni erőszak leküzdésére irányuló intézkedéseket azzal, hogy valamennyi EU-tagállamban kötelező előírásokat vezetnek be, és aktívabban együttműködnek a tagállamokkal és a nem kormányzati szervezetekkel a gyermekekkel szembeni erőszak megállítása érdekében.

A tagállamokat szintén arra szólítom fel, hogy tegyék meg a szükséges fellépést és a megelőző intézkedéseket, hogy véget vessenek a gyermekekkel szembeni erőszaknak.

  Kyriacos Triantaphyllides (GUE/NGL) . – (EL) Elnök úr, szeretném felhívni a figyelmet egy kezdeményezésre, amelyről Önök közül sokan tudnak, de további támogatást kíván a részünkről: az úgynevezett „Európai Tanács Modellre”. Ez a kezdeményezést és a Strasbourgban tartott virtuális plenáris ülést sok európai fiatal használja, akik szeretnék jobban megismerni az Európai Unió működését.

Az alacsony szavazói részvétel és az általános közöny idején fontos, hogy támogassunk és segítsünk mindenkit, aki érdeklődik és szeretne hozzájárulni az Európai Unió integrációjának folyamatához. Az „Európai Tanács Modellről” szóló idei jelentés fényében ezért arra szólítom fel Önöket, hogy találkozzanak a nemzeti küldöttségeik tagjaival, hogy így valódi ízelítőt kaphassanak abból, hogyan dolgozunk. Minél inkább támogatjuk ezt a kezdeményezést, annál több haszna lesz Európa jövője szempontjából, amelynek az építésén itt dolgozunk.

  Nuno Melo (PPE) . – (PT) Elnök úr, a Tanács közelmúltbeli határozata, amellyel megnyitotta az uniós piacot a Pakisztánból származó ruházati és textiltermékek előtt, hiba volt. Portugáliában a feldolgozóipar 20%-át a ruházati és textiltermékek teszik ki, 200 000 munkavállalóval és 7000 vállalkozással. Hazámban ez az egyik fontos tevékenység, ahogy Olaszországban, Németországban vagy Franciaországban az autóipar.

Ez azt jelenti, hogy ezek a vállalkozások mostantól közvetlen versenybe kerülnek a pakisztáni vállalkozásokkal, amelyeknek nem kell fizetniük a munkavállalóik szociális védelméért, nincsenek környezetvédelmi költségeik, nem kötelesek külön ügyelni bizonyos nyersanyagok felhasználására, és ahol sajnos gyakran még a gyermekmunka is része a valóságnak, mint tudjuk.

Nem azt próbálom ezzel mondani, elnök úr, hogy az európai vállalkozások félnek versenyre kelni a máshonnan érkezőkkel, hanem hogy a rendes piaci feltételek felforgatása mellett nem tudnak működni.

Szeretnék ezért itt hangot adni a tiltakozásomnak, elnök úr. A tiltakozáson túl a helyzetre vonatkozó észrevételeimet is szeretném felkínálni. Fontos, hogy a Parlament az első adandó alkalommal vitassa meg ezt a kérdést, mivel ez az európai ruházati és textilipar számára létfontosságú.

  George Sabin Cutaş (S&D) . – (RO) A szociális Európa olyan kritikus fordulóponthoz érkezett, amikor a megszorító intézkedésekre adott válasz különféle sztrájkok formájában mutatkozik meg.

Franciaországban az oktatási, közlekedési, igazságügyi, közigazgatási és ipari ágazatok munkavállalói sztrájkolnak, Görögországban a közlekedési dolgozók, Romániában a szakszervezeti tagok. Ez a társadalmi elégedetlenség az elkövetkező hónapokban bizonyosan fokozódni fog. Ezért gondolom úgy, hogy kiemelt célunknak a gazdasági növekedést kell tekinteni, szoros összefüggésben azonban a munkahelyteremtéssel és a meglévő munkahelyek védelmével.

Közös a felelősségünk a válságból való kilábalásért. A szolidaritásnak központi helyet kell kapnia az európai gazdaság- és szociálpolitikában. Sőt, a gazdaságélénkítő intézkedések végrehajtásában nehézségekkel szembesülő tagállamoknak fokozott segítségnyújtást kell biztosítani, hogy megelőzzük a tagállamok gazdaságai közötti szakadék kiszélesedését és enyhítsük a fájdalmas társadalmi hatást.

  Tanja Fajon (S&D) . – (SL) Legjobban a keserűség, düh és csalódottság szavakkal tudnám jellemezni, hogy mit éreztek a szlovénok az Európai Unió vezető diplomáciai pozícióira történt első kinevezésekkor. Ez nem pusztán azért van, mert Szlovénia a jelölések első köréből esett ki, hanem főként azért, mert a 29 vezető pozícióból mindössze négy jut majd az újonnan csatlakozott tagállamokból származó képviselőknek.

Nem hiszem, hogy ezekben a tagállamokban ne lenne alkalmas jelölt. Épp ellenkezőleg, szilárd meggyőződésem, hogy a motiváltság, az ambíció az újabb tagállamokban fokozottan jelen van. Az európai intézményekben azonban a legmagasabb pozíciókat összességében véve még mindig a legnagyobb tagállamok képviselői töltik be.

Határozottan ellenzem az ilyenfajta európai politikát, mert nem képes átérezni a fiatalabb, újonnan csatlakozott tagállamok érdekeit. Mindnyájan azért vagyunk részei az Uniónak, hogy a döntéseket együtt hozzuk meg. Legyen ez bírálat és emlékeztető a kormányaink számára. Most nincs itt az ideje az új szakadékok keletkezésének és a bizalomvesztésnek. Az emberek csak akkor fognak hinni nekünk, ha belülről szilárdak és egységesek vagyunk, ha a hangunk 27 tagállam közös hangja, nem csupán egy maroknyi tagállamé.

  Gabriel Mato Adrover (PPE) . – (ES) Elnök úr, ismét tárgyalni fogunk az Európai Unió és harmadik országok közötti szabadkereskedelmi megállapodásokról. Korábban már beszéltem a Kolumbiával és Peruval való megállapodásokról, amelyek a Kanári-szigetek banánipara számára rendkívül ártalmasak, ma pedig Marokkóról szeretnék beszélni.

A Bizottság szeptember 16-án fogadta el a Marokkóval való társulási megállapodás új mezőgazdasági fejezetéről szóló javaslatát: egy olyan fejezetet, amelyik megemeli a paradicsomkvótát, az egész évre való kiterjesztés helyett fenntartja az októbertől májusig tartó időszakot, és nem vizsgálja felül a belépési árak rendszerét, noha ez tisztességtelennek bizonyult, amint azt az Európai Csalás Elleni Hivatal maga is elismerte.

Ez a megállapodás halálos csapás az uniós termelők számára, mindenekelőtt Andalúziában, Murciában, Valenciában és a Kanári-szigeteken, és a Bizottság ezzel tökéletesen tisztában van. A Bizottság nem teheti meg, hogy félrenéz és friss, garanciák nélküli megállapodást javasol, amikor a jelenlegi megállapodást anélkül sértik meg, hogy bármilyen intézkedés történne.

Sürgősen felül kell vizsgálni a belépési árak rendszerét, ezért kérem a Bizottságot, hogy haladéktalanul végezzen felülvizsgálatot. A Bizottságnak kötelessége megvédeni a mezőgazdasági termelőket, úgyhogy védje meg őket!

  Rovana Plumb (S&D) . – (RO) A kérdés, amit fel szeretnék vetni, a jogállamiság és a szakmaiság tiszteletben tartásával kapcsolatos a romániai közigazgatásban.

2009 elején leváltották a prefektusokat és alprefektusokat. A kinevezésükről szóló határozat szövege kimondta, hogy a megfelelő feladataikat ideiglenesen fogják ellátni, amíg az állandó kinevezések érdekében meg nem szervezik a versenyvizsgát. 2009. szeptember végén a végrehajtó hatalom megszervezte ezeket a versenyvizsgákat, és október elején az eredményeket is kihirdették. Úgy volt, hogy a kormány fogja kiadni az elfogadott személyek állandó kinevezéséről szóló határozatokat, de ezt még mindig nem tette meg. Tekintettel erre a helyzetre, szeretném felhívni az Európai Parlament figyelmét a román kormány által elkövetett visszaélésre, és felkérni a román kormányt, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiság elvét, és ösztönözze a szakmaiságot a közigazgatásban.

  András Gyürk (PPE) . – (HU) A közös külpolitika kezdeti sikerének könyvelhetjük el, hogy rövidesen megkezdi működését az uniós külügyi szolgálat. Annak azonban már kevésbé örülünk, hogy a vezetők kinevezésénél továbbra sem érvényesül a regionális egyensúly elve. A múlt héten nyilvánosságra hozott névsort tanulmányozva azt látjuk, hogy a majd harminc misszióvezető közül csupán négy érkezik majd az új tagállamokból. Ezt elfogadhatatlannak tarjuk. Nem hisszük ugyanis, hogy a szakmai rátermettség nemzeti hovatartozástól függ. A kinevezéseknél egyszerre kellene érvényesíteni a hozzáértés szempontját és az arányos képviselet elvét. A fentiek miatt arra szólítjuk fel lady Ashtont, hogy a további kinevezéseknél biztosítsa a megfelelő területi arányosságot. A misszióvezetők és a további tisztségviselők esetében egyaránt mindaddig, amíg a földrajzi egyensúly elve nem érvényesül. Az Európai Parlament jóváhagyása nem tekinthető puszta formalitásnak.

  Eduard Kukan (PPE) . – (SK) Az Európai Unió bővítése továbbra is időszerű téma. Izland és Horvátország várható csatlakozása fel fogja bátorítani mindazokat, akik támogatják a bővítési folyamatot, és szeretnék, ha folytatódna.

Bizonyosan ösztönzőleg fog hatni a Nyugat-Balkán országaira, különösen most, amikor a régióban gazdasági válság és növekvő bizonytalanság tapasztalható. A Szerbia és az Európai Unió országai között a közelmúltban elért kompromisszum – a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozat ügyében adott tanácsadói véleményéről szóló ENSZ közgyűlési határozat elfogadásáról – megerősítette az EU potenciálját, amikor kényes kérdéseket kell megoldani a régióban.

Az EU vállalta, hogy támogatja a párbeszédet Szerbia és Koszovó között. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ennek a párbeszédnek a sikerességétől nemcsak a régió hosszú távú stabilitása, de az EU és külpolitikájának hitelessége is függ.

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE) . – (PL) Köszönöm, hogy megadta nekem a szót. Szeretném megragadni ezt a lehetőséget, hogy elítéljem a burmai juntát és az utasításaira eljáró választási bizottságot, amely a múlt héten bejelentette a Nemzeti Liga a Demokráciáért, valamint kilenc másik politikai szervezet feloszlatását. A Nemzeti Liga a Demokráciáért vezetőjét, Aung Szan Szú Csi asszonyt az Európai Parlament Szaharov-díjjal tüntette ki. Támogatja a párbeszédet a junta és az ellenzék között, amint azt 2000-ben bebizonyította, amikor tárgyalt a tábornokokkal a katonaság fokozatos kivonásáról a politikai életből. Sajnos a tárgyalások nem vezettek áttöréshez.

Burmában a novemberben esedékes választás lesz az első választás 1990 óta, amikor a katonai junta nem volt hajlandó elfogadni az ellenzék átütő győzelmét, és házi őrizetbe helyezte Aung Szan Szú Csi asszonyt. Az Európai Parlamentnek világosan jeleznie kellene, hogy ellenezzük a katonai rendszert, az emberi jogok megsértéseit és az alapvető polgári szabadságok tiszteletben tartásának hiányát Burmában.

  Petru Constantin Luhan (PPE) . – (RO) Az EU 2020 célkitűzések egyértelműen kiemelt helyen foglalkoznak az oktatással és a készségfejlesztéssel.

A jelenlegi programozási időszak során a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérése a fő cél, amely megteremti a keretet az oktatás és a készségek fejlesztéséhez, hogy helyi forrásokat lehessen felhasználni.

Minden régió javíthatja a saját profilját azzal, hogy ad egy regionális aspektust az oktatásnak és a szakképzésnek. Vannak olyan mesterségek, amelyeket még mindig csak bizonyos területeken gyakorolnak, és amelyeket az eltűnés fenyeget, egyszerűen azért, mert már nem kapnak esélyt arra, hogy szerepeljenek a nemzeti szakképzési programokban. Ugyanez vonatkozik bizonyos helyi forrásokra, amelyek már csak a szájhagyományban élnek.

Fenntartom, hogy a régióknak alkalmas programok révén pénzügyi segítséget és ösztönzést kell kapniuk az oktatás és a szakképzés regionális aspektusának kialakításához. Itt válhatnak hasznossá az európai alapok, mert máskülönben sok mesterség végleg el fog tűnni.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) . – (PT) Elnök úr, az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) szerint az EU-n belül az idei évben kiégett területek 70%-a portugál, ahol szeptember 3-áig körülbelül 115 000 hektár égett ki, amelyből 13 000 hektár környezetvédelmi szempontból nagyon értékes védett területen található, a társadalmi-gazdasági hatás pedig 385 millió euróra tehető.

Tudjuk, hogy az erdők pusztítása súlyos társadalmi-gazdasági és környezeti károkat okoz, és hogy a megelőzés fontosabb, mint a gyógyítás, mert a helyreállítás lassú, nehézkes és drága. A tűzesetek kérdése minden évben felbukkan a Parlamentben elhangzó beszédekben, és ha nem Portugáliát érintik, akkor valamelyik másik országot.

Ennek fényében szorgalmazom, hogy az Európai Bizottság gondosan vizsgálja meg a tűzvédelemről és a tűzoltásról a Parlament által 1995 óta kiadott egymást követő állásfoglalásokat, különös tekintettel a tavaly szeptember 16-i állásfoglalásra, valamint a természeti és mesterséges katasztrófák megelőzésére szolgáló mechanizmust, amelynek a Mezőgazdasági Bizottság részéről én lehettem az árnyék-előadója. Ezeket csak részlegesen hajtották végre, ráadásul helyenként egyenetlenül és eredménytelenül. Talán ha ez megtörténik, el tudjuk majd kerülni, hogy 2012 szeptemberében is vissza kelljen térnünk az erdőtüzek kérdésére.

  Elnök. – A napirendi pontot lezárom.