Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. szeptember 20., Hétfő - Strasbourg

22. Az e-kereskedelmi belső piac kialakítása (rövid ismertetés)

  Elnök. – A következő napirendi pont a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság nevében Pablo Arias Echeverría által az e-kereskedelmi belső piac kialakításáról kidolgozott jelentés (A7-0226/2010).

  Pablo Arias Echeverría előadó. – (ES) Elnök úr, mint mindannyian tudják, az internet és az új technológiák példátlan forradalmat jelentenek, ami annyit tesz, hogy a ránk váró kihívások kezelése érdekében korszerűsítenünk kell a gazdaságunkban az e-kereskedelmet szabályozó mechanizmusokat.

Az interneten zajló kereskedelem új rendszerei és a ma rendelkezésünkre álló új technológiák és lehetőségek még pár évvel ezelőtt sem léteztek. Ma már azonban tények, és nemsokára megkerülhetetlen eszközzé válnak.

Jogalkotókként megfelelően széles látókörűeknek kell lennünk ahhoz, hogy olyan eszközöket hozzunk létre a felhasználók számára, amelyek megoldják a mai problémákat, de előrevetítik a holnapi problémákat is, és képesek azokhoz alkalmazkodni. Olyan elkötelezettség ez, amelyet vállalnunk kell, és olyan felelősség, amelyet kötelességünk felvállalni.

Elő kell készítenünk a terepet az elkövetkezendő eseményekhez és személyekhez, ami annyit jelent, hogy le kell győznünk az e cél elérése előtt tornyosuló akadályokat.

A e-kereskedelem olyan rendelkezésünkre álló eszköz, amelyben hatalmas tartalékok vannak gazdaságunk versenyképességének talpra állításához és javításához, valamint a belső piac erősítéséhez. Olyan eszköz, amely rengeteg hozzáadott értéket képes létrehozni, és ebben a válságos időszakban nagyszerű lehetőségeket kínál az európai emberek és vállalkozások számára.

Létfontosságú, hogy az Európai Unió vezetői bevezessék a szükséges intézkedéseket a határon átnyúló európai e-kereskedelem előtt tornyosuló, meglévő akadályok lebontása érdekében, és az is, hogy bizalmat keltsünk e közeg iránt, egyszerűsítsük azt, és az e-kereskedelmet irányító szabályokat átláthatóvá tegyük.

Csak így biztosíthatjuk, hogy a polgárok és a vállalkozások képesek legyenek az e-kereskedelemben rejlő óriási kincsesbánya kiaknázására. Csak így lehetünk versenyképesek egy olyan globális piacon, amely senkire sem vár. Vagy energikusan, határozottan és felelős vezetőkként meghozzuk a szükséges intézkedéseket, vagy pedig versenytársaink leköröznek bennünket.

A ma általam ismertetett jelentés intézkedéseket javasol a határon átnyúló kereskedelem előtt álló akadályok lebontására. Most lehetőségünk van nemcsak a belső piacnak az e-kereskedelemre való felkészítésére, hanem arra is, hogy az e-kereskedelmen keresztül a belső piacot hozzásegítsük a kiteljesedéshez.

A jelentésben általam javasolt intézkedések célja az internethez való hozzáférés minőségének javítása Európában, a fogyasztói bizalom növelése egy európai minőségi jelzés megalkotása révén, a hálózat ellenőrzésének és felügyeletének fokozása, valamint a felhasználói jogok tudatosítását célzó felvilágosító kampányok lebonyolítása annak érdekében, hogy a felhasználók tudják, probléma esetén hogyan és hová fordulhatnak panasszal. Az intézkedések ezenfelül többek között a felhasználók magántulajdonának és személyes adatainak a védelmét, az online termékforgalmazást ösztönző kezdeményezések fejlődésének előmozdítását, a fizetési rendszerek javítását, valamint az adófizetésre vonatkozó szabályok egyszerűsítését is célozzák.

Végül ebben a tervezetben szükségét éreztem, hogy rávilágítsak az internetet használó kiskorúak fokozott védelmének a szükségességére.

Meggyőződésem, hogy mindezek az intézkedések alapvetően fontosak az e-kereskedelem előmozdításához, valamint az e-kereskedelmet jelenleg irányító szabályoknak egy olyan jövőhöz való igazításához, amelyben már ma is élünk. Kötelességünk a piac számára olyan mechanizmusokat felajánlani, amelyek vállalkozásainkat versenyképesebbé teszik, gazdaságainkat pedig megerősítik. E tervezet kétségkívül olyan platform, amelyre továbbra is mindenféle akadály vagy gát nélkül építhetünk.

Mindezen okok miatt kérném a Tisztelt Házat, támogassa e kezdeményezés továbbvitelét.

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Felettébb örülök annak, hogy az előadó a digitális környezetben tapasztalható fogyasztói bizalomról szóló, az Európai Parlament legutóbbi ülésén elfogadott jelentésemből is merített. Bár az online kereskedelem 50%-os növekedési szinteket mutat, a benne rejlő lehetőségeket csak igen kismértékben használják ki az európai gazdaságon belül. Többek között az online kiskereskedők vagy forgalmazók egyharmada nem hajlandó más tagállamokból származó fogyasztókkal kereskedni. Ennek oka egyrészt az, hogy egyes gazdasági társaságok eltérő árak érvényesítése érdekében egymástól elkülönülő nemzeti piacokat kísérelnek meg mesterségesen létrehozni, másrészt az, hogy továbbra is jogszabályi akadályok állnak fenn, amelyeket európai szinten még nem sikerült felszámolni. Üdvözlöm, hogy képviselőtársam a mai jelentésben a gyermekek és a fiatalok nagyobb internetes biztonságára vonatkozó javaslatokat is ismertet, és figyelmeztet a legfőbb veszélyekre, a pornográfiára, az anonim dohány- vagy alkoholvásárlásra, a szerencsejátékokra és az idegenekkel a közösségi hálózatokon keresztül zajló kommunikációra. Remélem, hogy a Bizottság az e-kereskedelem támogatásában most sikeresebb lesz, mint a múltban volt, legalábbis ami a gyermekeknek a veszélyes internetes tartalmaktól való védelmét illeti.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Az e-kereskedelem még gyermekcipőben jár, és a tranzakciók biztonságába vetett fogyasztói bizalom erősítése létfontosságú a fejlődéséhez, valamint az e-kereskedelemnek egy jobban működő belső piac megvalósításához való hozzájárulásához.

A jelentés a biztonságos páneurópai e-kormányzati szolgáltatások és a biztonságos e-kereskedelem szavatolása végett hangsúlyozza az elektronikus aláírások, valamint a nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI) fontosságát. Meggyőződésem, hogy tenni kell az európai validálási hatósági kapu létrehozásának felgyorsítása érdekében azért, hogy biztosítani lehessen az elektronikus aláírások határon átnyúló átjárhatóságát. A Bizottságot arra is felhívjuk, hogy álljon elő az e-számla kezdeményezést támogató konkrét intézkedésekkel azért, hogy 2020-ra biztosítani lehessen az elektronikus számlák használatának egész Európában való elterjedését.

Végezetül remélem, hogy a Manchesterben 2005-ben az e-kereskedelemről tartott miniszteri konferencián elfogadott cselekvési tervnek megfelelően 2015-re a közbeszerzési eljárásoknak legalább 50%-a elektronikusan fog bonyolódni.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) . – (PT) Elnök úr, az e-kereskedelemről folytatott eme vitában három dologra szeretnék rávilágítani, amelyeket véleményem szerint fontos tisztázni.

Az első a fogyasztói jogok és a szerzői jog kibékítésének szükségességével függ össze. A második a gyermekek jogainak védelmére és a biztonságos e-kereskedelemre vonatkozik. A gyermekek jogait nem szabad veszélybe sodornunk, az e-kereskedelem biztonságát pedig garantálnunk kell. A harmadik kérdés pedig a Bizottság által a szélessáv vonatkozásában meghatározott célkitűzésekkel van kapcsolatban, különösen azzal a céllal, hogy 2013-ra az Európai Unióban mindenkinek legyen alapszintű szélessávú internet-hozzáférése.

Márpedig tudva azt, hogy a családok legalább mintegy 30%-ának még internet-hozzáférése sincs, és hogy az EU lakosságának 20%-a szegénységben él, az Európai Bizottság miként kívánja 2013-ra teljesíteni a szélessávú internet-hozzáférésre vonatkozó célkitűzését?

  Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) Az előterjesztett jelentés az elektronikus kereskedelem javításának hivatalos intézkedéseivel foglalkozik, ám az egyes országok egyedi társadalmi és kulturális szokásaira alig fordít figyelmet.

Bizonyos gyógyszeripari termékek egyes országokban szabadon forgalmazhatók, míg más országokban értékesítésük szigorúan szabályozva van. A könnyű drogok vagy különböző erotikus áruk egyes országokban szabadon hozzáférhetőek, míg másokban a hatóságok az efféle termékekhez való hozzájutást szigorú határok közé szorítják. Az elektronikus piac megnyitása liberális megközelítésének tehát ügyelnie kell az egyes országok e sajátos árufajtákra vonatkozó szabályozásának a védelmére is, különösen akkor, amikor a fiatalok védelméről van szó.

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr, az e-kereskedelem a vállalkozások és a fogyasztók számára egyaránt fantasztikus előnyökkel jár. Van azonban egy vetülete, amellyel nem vagyok megelégedve, és amelyre fel kívánom hívni a figyelmet, ez pedig az elektronikus jegyvásárlás. Ugyanis a főként a nagy koncertekre és sporteseményekre szóló jegyek csillagászati árakon forognak a neten. Ez elfogadhatatlan.

Hazámban e hétvégén zajlottak az All-Ireland futball bajnokság döntői. Amatőr szervezetről van szó, de a legmagasabb jegyár 70 euró volt. Egyetlen klub vagy magára valamit is adó egyén sem árusítaná ezeket a jegyeket ennél többért. Ha jegyüzéreket az utcán elkapnának e jegyek árusítása közben, börtön várna rájuk. Az interneten azonban szabadon lehetett őket árusítani akár 350–500 euróért. Mondhatják erre, hogy ha nem lett volna rájuk kereslet, akkor nem tudták volna őket eladni, de ettől függetlenül úgy vélem, hogy ez helytelen, nem tisztességes és nem célravezető eljárás. A fogyasztók számára alapvetően kedvező e-kereskedelemnek ez az árnyoldala.

  Karel De Gucht a Bizottság tagja. – Elnök úr, először is szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Arias Echeverríának, valamint az egész Parlamentnek az európai e-kereskedelem e széles körű értékeléséért.

A jelentés időszerű emlékeztetőként szolgál arra vonatkozóan, hogy az e-kereskedelmi piac sok vállalkozás és fogyasztó számára még nem realitás. Az e-kereskedelem széttöredezett piaca ezen túlmenően a szélesebb belső piacon belüli hiányzó láncszemek aggasztó tünete is. A fogyasztók többsége akkor szerez első kézből tapasztalatot a belső piacról, amikor online vásárol. Ekkor kerülnek kapcsolatba az Európában bárhol működő eladókkal. Számos kereskedő, főként a kkv-k, alig várják, hogy az internet jóvoltából megnyílt lehetőségeknek köszönhetően új piacokat építsenek ki.

Az online világban a polgárokra váró akadályok kezelése még hosszú utat tehet meg, míg az integrált belső piac ígérete valósággá válik. Mit tehetünk tehát a belső piaci rések betömése és az e-kereskedelem jobb működtetése érdekében?

A Bizottság alaposan meg fogja fontolni a jelentésre adandó válaszát. Számos itt felvetett kérdéssel foglalkoznak különböző szakpolitikák, ideértve a digitális menetrendet is. Dióhéjban összefoglalva, a jelentés két olyan utat vázol fel, amelyet fel kell tárnunk. Először is, mind a fogyasztók, mind a vállalkozások életén könnyítenünk és egyszerűsítenünk kell. Ezt például a fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabályok harmonizálásával tehetjük meg, és az eljárásokat karcsúsíthatjuk azért, hogy a határon átnyúló ügyleteket bonyolító vállalkozások költségeit lefaragjuk; ide tartoznak például a hulladékkezelési költségek, a szerzői jogdíjakat terhelő illetékek, a héa-bevallással összefüggő kötelezettségek, valamint a számlázás.

A Bizottság ebben az összefüggésben üdvözli, hogy a jelentés támogatja a fogyasztói jogokról szóló irányelvet, amelyet jelenleg vizsgál a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság. Az uniós szabályozás betartatásával megkönnyítjük majd a fogyasztók életét, gondolok itt különösen a szolgáltatási irányelvre, amely megtiltja a fogyasztók földrajzi ismérvek alapján történő hátrányos megkülönböztetését. Ha az e-kereskedelmet fejleszteni akarjuk, a szállítási és fizetési kérdések javítása szintén kulcsfontosságú tényező lesz. Az egyablakos ügyintézés felállításával a polgárok és a gazdasági társaságok számára a nemzeti hatóságokkal való ügyintézést is könnyebbé tehetjük.

A Bizottság létrehozta a biztosoknak kifejezetten a digitális menetrenddel foglalkozó munkacsoportját annak érdekében, hogy a digitális kérdésekkel kapcsolatos politikacsinálás összefogott megközelítése garantálva legyen. A munkacsoport feladata ezenfelül az önszabályozó megoldások ösztönzése azáltal, hogy megvizsgálja, hogy az internetes jogok kódexét kiegészítendő, miként lehetne létrehozni egy uniós e-kereskedelmi bizalmi jegyet.

Másodsorban jobban be kell tartatnunk a szabályokat, és szorosabban kell ellenőriznünk a belső piacot, ugyanis a gyakorlatban be nem tartott szabályok mit sem érnek. A jelentésben említett alternatív vitarendezés az interneten vásárló fogyasztók számára olcsó, egyszerű és gyors jogorvoslati lehetőséget kínálhat. Fel fogjuk tárni, miként lehetne minél jobban javítani az alternatív vitarendezést az Európai Unióban, és 2012-re beterjesztünk egy, az e-kereskedelmi ügyletek során felmerülő jogviták uniós szintű internetes vitarendezési rendszerére irányuló javaslatot.

Azt is biztosítani kívánjuk, hogy az Európai Unióban tömeges követeléssel fellépő fogyasztók kártérítésben részesülhessenek. 2011 végéig az alternatív vitarendezésre és a kollektív jogorvoslatra vonatkozó javaslatok is tervbe vannak véve. A bizalom megteremtésének az alapja az, hogy tudjuk: a hatóságok összefognak és szorosan ügyelik a belső piacot. A fogyasztóvédelmi bizottság munkájának részeként a nemzeti hatóságok rendszeresen együttműködnek az internetes jogsértő gyakorlatok felszámolása céljából.

A Bizottság az e-kereskedelem piacát a fogyasztói piacok éves eredménytábláján keresztül is figyeli. E hónap elején belefogtunk az e-kereskedelem mélyreható tanulmányozásába. 2011 elején közlemény kiadására kerül sor az e-kereskedelemről szóló irányelv alkalmazásának értékeléséről, amely megvizsgálja majd az irányelv jobb végrehajtását.

Végezetül még egyszer köszönetet mondok mindenkinek, aki részt vett ebben az igen hasznos és gondolatébresztő jelentésnek a kidolgozásában. És Dalli úr nevében is hadd kérjek elnézést, amiért személyes okokból nem lehet most jelen.

  Elnök. – Ezzel lezárom a napirendi pontot.

A szavazásra holnap, szeptember 21-én, kedden 12:00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  António Fernando Correia De Campos (S&D) írásban. – (PT) Elnök úr, miként Monti úr leszögezte, az, ahol az Európai Uniónak a leginkább szüksége van az egységes piacra, éppen az a pont, ahol az egységes piac a legkisebb népszerűségnek örvend. Meg kell találnunk a módját annak, hogyan javíthatnánk és erősíthetnénk, és főként miként biztosíthatnánk, hogy átláthatóan, megbízhatóan és színvonalasan működjék.

Az egyik mód erre az e-kereskedelem. A digitális piac potenciális munkahely- és kereskedelemteremtő, de a határokon túlra való átterjedése, a fogyasztói jogok szavatolása és a közbizalom fokozása érdekében le kell győznie a jogi széttöredezettséget. Ezért egyértelmű szerződésjogi szabályokra, a héa, a szellemi tulajdonjog, a fizetési rendszerek, és a korrekt, versenyképes árakon történő postai szolgáltatások összehangolására, valamint gyors vitarendezési módszerekre van szükségünk. Biztosítanunk kell a szolgáltatási irányelv 20. cikkének betartatását, és azt, hogy ne kerüljön sor a fogyasztó származási helye szerinti diszkriminációra. Az egységes piaci intézkedéscsomag kitűnő lehetőséget kínál a célok meghatározásához. Szeretném köszönetemet tolmácsolni Arias úrnak azért, mert kezdettől fogva nyitottnak mutatkozott egy átfogó és konszenzuson alapuló szöveg kialakítása iránt.

  Petru Constantin Luhan (PPE) írásban. – (RO) Az Európai Unió az évek során a kereskedelemnek köszönhetően virágzott fel, hiszen a nyersanyagoktól kezdve a végtermékekig mindent exportál és importál a világ minden tájára és a világ minden tájáról. Annak érdekében, hogy az egységes piacot az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása felé tereljük, hatékonyan működő, jól összekapcsolódó piacokra van szükségünk, amelyek a növekedés és az innováció serkentése céljából lehetővé teszik a versenyt és a fogyasztói hozzáférést. A felmérések is megerősítik, hogy hatalmas eltérések vannak a nemzeti és a határon átnyúló szintű e-kereskedelem között, ami nagyrészt a belső piacon meglévő akadályoknak tudható be. A kifejezetten az online áruházakban elvégzett felmérés eredményei aggasztóak, mivel a határon átnyúló ügyleteknek nagyjából 61%-a különböző okokból meghiúsult. Ennek ismeretében úgy gondolom, hogy haladéktalanul olyan közös európai előírásokat kell kialakítani erre a területre, amelyek kiküszöbölik a tagállamok közötti jogszabályi eltéréseket. Erőfeszítéseinket e kereskedelemtípus szabályozására kell összpontosítanunk, és az Európai Unió globális versenyképességének fokozását célzó nekirugaszkodásunk részeként teljes mértékben ki kell aknáznunk a benne rejlő tartalékokat.