Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. szeptember 20., Hétfő - Strasbourg

24. Természeti csapások és ember okozta katasztrófák megelőzése (rövid ismertetés)

  Elnök. – A következő napirendi pont a João Ferreira által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében kidolgozott jelentés a természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepcióról szóló bizottsági közleményről (COM(2009)0082 - 2009/2151(INI)) (A7-0227/2010).

  João Ferreira előadó. – (PT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, az elmúlt évben viharokkal, áradásokkal, hőhullámokkal, tüzekkel és különböző egyéb katasztrófákkal voltak tele az újságok és a híradók, olyan rendkívüli eseményekkel, amelyek súlyos következményekkel jártak a lakosságra, a termőföldekre, a gazdaságra és a környezetre.

De nem ez volt az egyetlen év, amelyről mindez elmondható. Az európai uniós Szolidaritási Alap működésének első hat évében 21 országból 62 pénzügyi segítségre irányuló kérelem érkezett a Bizottsághoz. Ezek körülbelül egyharmada esett a súlyos katasztrófák kategóriájába. Egyéb esetek, amelyekben bár nem kérték az Alap támogatását, szintén jelentősek voltak, és sok esetben hosszú távú hatásuk volt az érintett közösségekre, a környezetre és a gazdaságra.

A katasztrófák mélységesen igazságtalanok. Szinte mindig azokat érintik a leginkább, akik a legkevésbé képesek megvédeni magukat, legyen szó akár emberekről, akár országokról. Ezért ez a jelentés leszögezi, hogy a katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepciónak elsősorban a régiók és tagállamok között jelenleg e téren fennálló különbségek csökkentésére kell összpontosítania, különösen azáltal, hogy segíti a megelőzés javítását a magas kockázatú, ám kis gazdasági kapacitással rendelkező régiókban és tagállamokban.

A természeti, sőt, az ember okozta katasztrófák is megelőzhetők, és meg is kell előzni azokat.

A katasztrófákhoz gyakran olyan politikák társulnak, amelyek egyenlőtlen kapcsolatot eredményeznek az emberiség és az őt körülvevő környezet között.

Ez a jelentés elismeri, hogy az EU néhány ágazati politikája, mint amilyen a közös agrárpolitika – csak hogy egy példát említsek – hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos régiók és lakosaik most jobban ki vannak téve bizonyos kockázatoknak – a KAP esetében, például, azáltal, hogy a termelés beszüntetésének támogatása elsivatagosodáshoz vezetett.

Ezért fontos tehát, hogy elkezdjük helyrehozni és megváltoztatni a helyzetet. A termőföldek ésszerű használatának elősegítése, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődésnek a természettel való egyensúlyban tartása alapvetően fontos tényező a katasztrófamegelőzésben.

Ez a jelentés tele van iránymutatásokkal és ajánlásokkal; ehhez nagyban hozzájárultak a különböző bizottságokban lezajlott viták, az árnyékelőadókkal és az előadókkal folytatott megbeszélések, amelyek tükrözték a különböző álláspontokat, valamint a pártok által a jelentés végleges változatára vonatkozólag benyújtott javaslatok. Szeretném mindenkinek megköszönni a hozzájárulását, és a téma iránt mutatott érdeklődését, valamint az egyeztetések iránti nyitottságát, amelyek végül mélynek és tartalmasnak bizonyultak.

Szeretném röviden ismertetni a jelentésben szereplő ajánlások egy részét: megfelelő pénzügyi keret létrehozása a katasztrófamegelőzés számára, amely megerősíti és összeköti a meglévő pénzügyi eszközöket; olyan fellépés együttes meghatározása, amely a kockázati helyzetek javítása érdekében a tagállamok részéről nyújtott speciális támogatást célozza; a riasztási rendszerek megerősítése a tagállamokban, valamint a különböző riasztási rendszerek közötti kapcsolatok létrehozása és megerősítése; állami mezőgazdasági biztosítás létrehozása; az aszály és a sivatagosodás európai megfigyelőközpontjának létrehozása; valamint az erdőkre és a tüzek megelőzésére vonatkozó különleges kezdeményezés elindítása.

Végül, a megelőzésen túl, és nem elfelejtve a közelmúltbeli katasztrófák tapasztalatát, egyre sürgetőbb, hogy felülvizsgáljuk a Szolidaritási Alap szabályozását, hogy rugalmasabban és gyorsabban lehessen mobilizálni ezt az eszközt.

Elnök úr, biztos úr, a katasztrófák kérdése már több állásfoglalás témája volt itt a Parlamentben, és a mostani jelentés ajánlásai már szerepeltek ezekben a korábbi ajánlásokban. Ez csak még sürgősebbé teszi őket. Fontos ezeknek az ajánlásoknak az utánkövetése, és át kell őket ültetni a gyakorlatba. E téren, sajnos, meglehetősen kevés előrelépés történt, amely késlekedésért a Bizottságot külön felelősség terheli.

Sürgetem a Bizottságot, hogy azt a széleskörű konszenzust, amelyet e jelentés a bizottságbeli egyeztetések és szavazás során kiváltott – és amelyet reményeim szerint a mai itteni szavazás is megerősít majd – tekintse egyértelmű jelzésnek arra vonatkozólag, hogy ezt az állásfoglalást komolyan kell venni, és a benne foglalt intézkedéseket érdemes megvalósítani.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) . – (PT) Elnök úr, biztos úr, ez egy igen fontos jelentés, különösen most, amikor a természeti és ember okozta katasztrófák gyakrabban sújtanak le, mint valaha, egyre súlyosabb emberi, társadalmi-gazdasági és környezeti áldozatokat követelve. Ezért rendkívül fontos a mielőbbi és hatékony fellépés, és különösképpen a megelőzés, ami ennek a jelentésnek is központi kérdése.

Rám jutott az a megtisztelő feladat, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság ebben a témában kifejtett véleményének előadója lehettem, így szeretném megragadni az alkalmat, hogy gratuláljak Ferreira úrnak, aki lehetővé tette, hogy egy olyan hasznos dokumentumot hozzunk létre, amely a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentéseként magában foglalja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményét is.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot legfőképp az áradások, az aszályos időszakok és különösen az erdőtüzek mezőgazdasági termelésre és erdőgazdálkodásra gyakorolt hatása aggasztja.

Emlékszünk, milyen csapások sújtották Portugáliát az idén – a Madeirán történ áradások 1,3 milliárd eurós anyagi kárt okoztak, míg a nyári erdőtüzek okozta károk összegét 385 millió euróra becsülik.

Ennek fényében úgy véljük, hogy sürgősen cselekedni kell, és nem csak az ebben a jelentésben felvázolt megelőzési módszerek alkalmazásával, de oly módon is, hogy be kell vezetni egy egységes és kötelező európai biztosítási rendszert, közös mezőgazdasági alapokat kell létrehozni és át kell alakítani az Európai Unió Szolidaritási Alapját.

  Petru Constantin Luhan (PPE) . – (RO) Az Európai Unió sokkal több és súlyosabb természeti katasztrófával szembesült a közelmúltban, mint korábban. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az idén nyári áradások és erdőtüzek. Az elveszett emberi életek mellett ezek a természeti csapások komoly anyagi károkat is okoztak számos tagállamnak, és ugyancsak hatottak az infrastruktúrára, a gazdasági célokra, a termőföldekre, valamint a természeti és kulturális kincsekre is.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a kohéziós politika különösen fontos szerepet tölt be a természeti katasztrófák kockázatának megelőzésében. Úgy vélem, igyekeznünk kell csökkenteni az európai régiók között jelenleg fennálló különbségeket, különösen azáltal, hogy segítjük a megelőzés javítását a kockázatnak kitett, ám kevesebb anyagi forrással rendelkező régiókban és tagállamokban. Ezen országok számára az EU támogatása jelenti az egyetlen megoldást, aminek segítségével leküzdhetik a katasztrófák okozta károkat.

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr, elhangzott már, hogy a természeti és az ember okozta katasztrófák száma exponenciálisan nőtt az elmúlt években, óriási veszteségeket okozva úgy anyagiakban, mint emberéletben. Az én hazámban tavaly soha nem látott méretű áradások voltak; szeretnék köszönetet mondani Barnier biztos úrnak és a Bizottságnak azért a rugalmasságért, amelyet annak kapcsán mutattak, hogy hozzáférjünk a Szolidaritási Alaphoz – 13 millió euróhoz.

Sajnos néhány ír hatóság azonban nem volt ilyen rugalmas. Bandonban például, általános egyetértés van arról, hogy azonnal átmeneti intézkedésekre van szükség, hogy kikotorják a folyót annak biztosítása érdekében, hogy ha idén is hasonló áradás jönne, az ne okozzon ugyanilyen mértékű károkat; a belvízi halászatért felelős hatóság azonban ezt nem engedélyezte, így egy idei árvíz esetén a helybéliek most ugyanolyan veszélynek vannak kitéve, mint tavaly.

Mindezt csak azt támasztja alá, amit az előadó is elmondott, vagyis, hogy a Bizottságnak minden erejét, hatalmát és befolyását latba vetve biztosítania kell a megfelelő intézkedések meghozatalát az efféle katasztrófák esélyének csökkentése érdekében. Reméljük azonban, hogy nem fognak hasonló katasztrófák bekövetkezni.

  Elnök. – Az üzenet tehát: „do not abandon Bandon”, azaz ne hagyjátok cserben Bandont!

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) Az elmúlt év során sok tagállamot sújtott katasztrófák sora, amely nemcsak komoly anyagi károkat okozott, de pénzben ki nem fejezhető emberéletet is követelt.

Tekintettel arra a tényre, hogy a természeti katasztrófák által okozott károk helyreállítása meghaladja az egyes tagállamok képességeit, szeretném hangsúlyozni a szolidaritási alap modernizációjának szükségességét. Egészen pontosan növelni kell az átláthatóságot, alakítani kell a feltételeken és lehetővé kell tenni a forrásokhoz való gyorsabb hozzáférést. A szolidaritási alap forrásainak lehívásához szükséges feltételek felülvizsgálatakor különösen figyelembe kell vennünk a regionális szempontokat, hogy a pénzügyi támogatást ne vonjuk meg – paradox módon – épp a leginkább rászoruló régióktól. Mivel a természeti elemek nem tartják tiszteletben az országhatárokat, azt is szeretném megemlíteni, hogy szükség van a tapasztalatcserére, valamint, hogy javítani kell a koordinációt és az együttműködést, különösen a határ menti régiókban.

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök úr, szeretném hangsúlyozni, hogy az általam említetteket tekintsék az előttem szóló által elmondottak kiegészítéseként. Az áradások okozta károk helyreállításának és a megelőző intézkedések megtételének anyagi feltételein túl saját régiómban – Szászországban –, ahol legutóbb történt árvíz, azt tapasztaltuk, hogy mindenekelőtt a tagállamok közötti együttműködésen kell javítanunk. És ez csupán azon múlik, hogy megegyezzünk a megelőző intézkedések meghozataláról. Semmi haszna, ha a folyó alsó szakaszán minden rendben van, ha a felső szakaszán képtelenség megfelelően végrehajtani az árvízvédelmi intézkedéseket. Továbbá az is lényeges, hogy a kommunikációnk hatékony legyen.

A legfőbb hangsúlyt tehát a határon átnyúló együttműködésre kell helyezni, hiszen a természeti katasztrófák nem állnak meg az országhatárnál. Csak együtt harcolhatunk sikerrel és hatékonyan ezek ellen a katasztrófák ellen.

  Antigoni Papadopoulou (S&D) . – (EL) Elnök úr, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság előadójaként szeretném kiegészíteni az elhangzottakat a véleményünkben leírtakkal.

A mi kiegészítésünk abban áll, hogy a riasztási rendszerekről, a Szolidaritási Alapról és az operatív együttműködésről elmondottakon túl nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a támogatási intézkedések meghozatalakor alkalmazni kell a megkülönböztetésmentesség elvét.

Más szóval, a szükségletek alapján kell támogatást nyújtani a károsult területeknek, a támogatásban részesülők, vagyis az ember okozta vagy természeti katasztrófa áldozatainak bármilyen faji, bőrszín szerinti, nemi, nyelvi, vallási politikai vagy egyéb véleménybeli, nemzeti vagy társadalmi származás szerinti, vagyoni, születési vagy egyéb státusz szerinti megkülönböztetése nélkül.

Arra is szeretnénk emlékeztetni, hogy katasztrófa és veszélyhelyzet esetén az emberi jogok is veszélybe kerülnek, ezért védelemre szorulnak.

  Elnök. – Köszönjük szépen. És hálásak vagyunk Önöknek a „katasztrófa” szóért is – amely egy görög eredetű szó.

  Michel Barnier a Bizottság tagja. – (FR) Elnök úr, kollégám és barátom, Kristalina Georgieva nevében, aki nem tud jelen lenni ma este, hadd mondjak én köszönetet Ferreira úrnak ezen időszerű jelentés minőségéért és rendkívül átfogó és kiegyensúlyozott voltáért.

Amint azt Önök mindannyian elmondták, és ahogy Mikolášik úr is egy perce említette, emelkedett az Európán kívüli katasztrófák száma – főleg Pakisztánban, de Haitin is – ahogy itthon, Európa területén is, különösen Közép-Európában. Felszólalásaikban említették Madeirát, Írországot, Portugáliát, Jahr úr pedig a szászországi árvizeket. Én azonban nem felejtettem el még a 2002-es árvizeket sem, amelyek kapcsán nekem, mint a regionális politikáért felelős biztosnak kellett sürgősen kigondolnom, és végül Prodi úr támogatásával javasolnom, a Szolidaritási Alap létrehozását, amelyet létrejötte óta rendszeresen használunk is.

Ezek az események mind arra emlékeztetnek, hogy nem válhatunk önelégültté, hanem folyamatosan javítanunk kell eljárásainkat, erősítenünk kell azt a képességünket, hogy miként reagáljunk a katasztrófákra, és elő kell segítenünk a megelőző intézkedéseket is – hiszen jobb félni mint megijedni – annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsük az efféle katasztrófák tragikus következményeit.

A Bizottság elkötelezett az iránt, hogy továbbra is ezt a kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazza a megelőzés, a felkészülés és a reagálás három elemének megvalósítása érdekében. Ferreira úr, Ön kiemelte az EU pénzügyi eszközeinek jelentőségét a megelőzést célzó tagállami fellépések támogatása céljából.

Luhan úr a regionális alapokat említette, amelyek szintén támogathatják a nemzeti megelőző intézkedéseket. Itt van továbbá a Szolidaritási Alap, amelynek jelentőségére Kelly úr hívta fel a figyelmet, és amelyet – úgy vélem, kijelenthetem, Papadopoulou asszony, hogy – objektív módon vezetnek, bár a szabályokat valóban csak a gyakorlati kivitelezés minősíti. Ez a Szolidaritási Alap, amely számomra igen ismerős, szintén sürgősségi esetekben nyújt támogatást, kárpótlást nyújtva a lakosság által elszenvedett károkért.

A Bizottság jelenleg értékeli az összes meglévő eszköz hatékonyságát. Egy sor megelőző intézkedésen is dolgozunk, amelyeket a tagállamok uniós finanszírozás esetén alkalmazhatnak. Célunk továbbá, hogy növeljük a támogatások felhasználásának szintjét, amelyre, azt hiszem, Patrão Neves asszony szólított föl.

Fontos befektetni a megelőzésbe, mert ez a javítási és helyreállítási költségek csökkentésének egy másik módja. Amint arra Ön is rámutatott, Ferreira úr, ki kell dolgoznunk a kockázatértékelés módszerét is.

A meglévő nemzeti kezdeményezéseken és a legjobb gyakorlatok átvételén alapuló iránymutatások kialakításán dolgozunk, hogy a konkrét kockázatokra vonatkozólag létrejöhessen egy közös uniós megközelítés. Gondolok itt az elmúlt években Görögországot, Portugáliát és Spanyolországot sújtó erdőtüzekre, valamint a szélsőséges időjárás által okozott katasztrófákra. Mostantól 2012 végéig arra fogjuk ösztönözni a tagállamokat, hogy vezessék be a jó gyakorlatokon alapuló megelőző intézkedéseket.

Az idén elfogadtunk egy zöld könyvet az erdők védelméről, és létrehozunk egy megfigyelőközpontot is az Európai Uniót érintő aszályok elemzése céljából.

Végül, jelenleg is számos kezdeményezés készül a katasztrófákat és azok hatásait illető ismereteink növelése érdekében. Ezért ezt a későbbiekben jobban meg tudjuk majd vitatni.

Mint tudják, a Bizottság – és annak elnöke, aki 2004-ben a cunami és más katasztrófák következményeinek elemzése nyomán és részeként felkért, hogy dolgozzak az európai polgári védelmi erő elképzelésén – Georgieva asszony vezetésével hamarosan javaslatokat fog benyújtani az EU katasztrófák esetén való reakcióképességének erősítése érdekében.

Továbbra is dolgozunk a megelőzés javítására irányuló javaslatokon. Ezért úgy gondolom, hogy amit a Bizottság tenni fog, amit javaslatokként Önök és a tagállamok elé fog tárni, enyhíteni fogja mindazokat az aggodalmakat, amelyekre az Ön jelentése, Ferreira úr, nagyon hasznosan és hatékonyan rávilágít, mindezen katasztrófák kapcsán.

  Elnök. – Ezzel lezárom ezt a napirendi pontot.

A szavazásra holnap, szeptember 21-én, kedden 12:00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Luís Paulo Alves (S&D) írásban. – (PT) Támogatom a jelentést, mivel úgy vélem, hogy ez a kérdés elsődleges fontosságú, különösen az olyan országok lakosai számára, amilyen Portugália, vagy az olyan régiók számára, mint Madeira és az Azori-szigetek, ahonnan én magam is származom, ahol gyakran pusztítanak katasztrofális tüzek, viharok és földrengések. Az ilyen régiók lakosai számára óriási előrelépést jelent annak a lehetősége, hogy egy jobb biztosítási rendszer által nagyobb védelmet élvezzenek, hogy egy állandó európai erő révén több segítséget kapjanak, és hogy a Szolidaritási Alap nagyobb rugalmassággal támogassa őket.

A megelőző intézkedéseknek, amelyeket szintén növelni és külön támogatni kell, vonatkozniuk kell az erdőkre, a tengerparti területekre és az elnéptelenedéstől sújtott és természeti katasztrófáknak kitett területeken folytatott mezőgazdasági termelésre. Ezért felszólítom a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási kezdeményezéseket az erdővédelemre, az erdőtüzek megelőzésére és a földrengésekre vonatkozólag, valamint, hogy hozzon létre egy, a gazdák számára elérhető, európai mezőgazdasági állami biztosítási rendszert. Ezenkívül felül kell vizsgálni és rugalmasabbá kell tenni az Európai Unó Szolidaritási Alapjára vonatkozó szabályokat a külön nehézségekkel küzdő régiók segítése érdekében, mint amilyenek a legkülső régiók – amint azt Madeira tragikus esete is igazolja.

  Edite Estrela (S&D) írásban. – (PT) A természeti és ember okozta katasztrófák megelőzéséről szóló jelentés, amelynek én magam árnyékelőadója voltam, széles körű konszenzust mutat arra vonatkozólag, hogy a természeti katasztrófák megelőzésében érintett számos különböző ágazat és az egyének proaktív és átfogó megközelítésére van szükség. A jelentés ugyancsak szól a legjobb gyakorlatok átvételéről és a szolidaritás elvével összhangban, a jobb együttműködésről. Annak ellenére, hogy a természeti katasztrófák megelőzésének felelőssége elsősorban a tagállamoké, a jelentés felsorakoztat egy sor alapvető intézkedést – amelyek némelyike az én, a Parlament által már korábban elfogadott jelentésemben is szerepelt –, mint például a kockázati térképek készítése, a pénzügyi eszközök megerősítése és világossá tétele, a Szolidaritási Alap szabályainak felülvizsgálata, a riasztási rendszerekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés, valamint az aszály és a sivatagosodás európai megfigyelőközpontjának létrehozása. Szeretném továbbá hangsúlyozni a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja által benyújtott javaslatok fontosságát, amelyekben többek között szerepel egy irányelvtervezet, amely célja a vízhiánnyal, az aszályokkal és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós politikák elfogadásának ösztönzése, valamint több, az erdők védelmére és a tűzmegelőzésre irányuló jogalkotási javaslat.

  Rovana Plumb (S&D) írásban. – (RO) Az elmúlt években az Európai Unió tagállamainak számos katasztrófát kellett elszenvedniük, minek következtében 21 országból 62 esetben nyújtottak be pénzügyi támogatás iránti kérelmet. A kárt szinte minden esetben nehéz megítélni, főként, ha emberéletekről van szó. Elsősorban a tagállamok felelőssége megvédeni állampolgáraikat és lépéseket tenni a katasztrófák megelőzése érdekében. Ezért nagy a létjogosultsága a megelőzés terén folytatott fokozott együttműködésnek csakúgy, mint az erők jobb koordinációjának, a fokozott szolidaritásnak és a kölcsönös segítségnyújtásnak, különösen olyan katasztrófák esetén, amelyek a leginkább rászorultakat sújtják, akiknek nem áll rendelkezésükre elegendő forrás arra, hogy megvédjék magukat, családjaikat és értékeiket.

Támogatom a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között létrejövő együttműködést, amely a katasztrófavédelem, a területrendezés, a kockázatok feltérképezése és kezelése, valamint a tapasztalatcserének és a megelőző intézkedéseknek fórumot biztosító hálózat létrehozása terén felvállalt felelősségükön alapul, bevonva ebbe a civil társadalmat is. Ugyanakkor, célszerű és szükséges létrehozni uniós szinten egy megfelelő pénzügyi keretet is a természeti és az ember okozta katasztrófák megelőzésére, amely megszilárdítaná és összekapcsolná a már meglévő, többek közt a kohéziós, regionális és vidékfejlesztési politika területéhez tartozó eszközöket.

  Georgios Stavrakakis (S&D) írásban. – (EL) Először is szeretnék gratulálni Ferreira úrnak ehhez a kivételes jelentéshez. Rendkívül lényeges az a sok-sok utalás, amelyet a helyi és regionális hatóságoknak a katasztrófavédelem valamennyi területén betöltött létfontosságú szerepére tesz, mivel hiszen katasztrófa esetén övék a feladatok oroszlánrésze. Üdvözlöm továbbá azt, hogy külön szó esik a hegyvidéki területekről és a szigetekről, valamint annak a szükségességéről, hogy csökkentsük a régióknak a lakosaik megóvására való képességük közti különbségeket. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben a szektorban tapasztalatokra és kezdeményezésekre is szert tettünk, helyi, regionális, országos és uniós szinten egyaránt. Most arra van szükség, hogy fokozzuk az ügynökségek közötti együttműködést, és koordináljuk a politikákat. E keretek között, amint azt a Regionális Fejlesztési Bizottsághoz benyújtott módosításaimban is leírtam, ha javítani szeretnénk a megelőzést, a következőkre van szükségünk:

- hasznosítanunk kell a Közösség INTERREG kezdeményezése során szerzett értékes tapasztalatokat;

- meg kell erősítenünk az országok közötti, a határokon átnyúló és a régiók között együttműködést, és erre támaszkodnunk kell;

- teljes mértékben ki kell használnunk a „112” hívószámmal elérhető egységes európai segélyvonalat;

- egyszerűsítenünk kell az EU Szolidaritási Alapjának szabályait, és rugalmasabbá kell tennünk az alaphoz való hozzáférést. Mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk azért, hogy e jelentésben foglalt javaslatok a gyakorlatban is megvalósításra kerüljenek.

  Dominique Vlasto (PPE) írásban. – (FR) A természeti és az ember okozta katasztrófák az elmúlt néhány évben egyre gyakoribbá és egyre hevesebbé váltak Európa-szerte, jelentős emberi és anyagi károkat okozva. Ezért javítani kell az európai megelőzési rendszert. Különösen fontos, hogy a lehető leghamarabb azonosítsuk, hogy mely területek veszélyeztetettek, hogy tudjuk, hol várható esetleg áradás, hol érhetik károk az embereket, és hogy mekkora lehet az esetleges kár. Ez a megközelítés, amelyet árvizekről szóló irányelv is megfogalmaz, azt fogja jelenteni, hogy hatékonyabban tudunk fellépni a katasztrófavédelem minden területén. A viharok, amelyek 2010. június 15-én Var megyében tomboltak, emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy tovább kell erősítenünk az Európai Unió szükséghelyzeti reagálási képességét. Főként a természeti katasztrófák áldozatainak megsegítését célzó eszközre – a Szolidaritási Alapra – gondolok, amely jelenleg rendkívül rugalmatlan és képtelen reagálni. A küszöbérték, amelyet el kell érni ahhoz, hogy aktiválni lehessen, nagyon magas és szigorú, olyannyira, hogy a kárbecslés bizonytalanságban hagyja a károsultakat, vagy akár még az alapvető segélytől is megfosztja őket. A katasztrófák által sújtott lakosság és régiók érdekében tehát alapvetően fontos az európai szolidaritás megvalósítása feltételeinek a mihamarabbi és minél szélesebb körben való megteremtése.