Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2010. szeptember 21., Kedd - Strasbourg HL kiadás

13. Kérdések órája (a Bizottsághoz intézett kérdések)
A felszólalásokról készült videofelvételek
Jegyzőkönyv
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a kérdések órája (B7-0462/2010).

A következő kérdéseket intézik a Bizottsághoz.

Első rész

 
  
  

21. kérdés, előterjesztette: Vilija Blinkeviciute (H-0405/10)

Tárgy: Az EU új fellépései a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem terén

A Parlament által 2009-ben jóváhagyott Stockholmi Program és a nőkkel szembeni erőszak felszámolásáról szóló állásfoglalás felhívta a Bizottságot arra, hogy fogadjon el kiegészítő intézkedéseket a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem érdekében, különös tekintettel a megelőzésre és a közvélemény fokozottabb tájékoztatására. A Bizottság felkérést kapott arra, hogy mutassa be egy e témában készült kutatás és tanulmány eredményeit, és kezdje meg egy új, a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemről szóló irányelv kidolgozását.

Mikorra várható az említett kutatás és tanulmány eredménye, és melyek a Bizottság jelenlegi tervei a leendő irányelv kidolgozására vonatkozóan?

 
  
MPphoto
 

  László Andor , a Bizottság tagja. – A nők elleni erőszak az alapvető jogok megsértésének minősül, és a Bizottság megerősíti elkötelezettségét annak biztosítása tekintetében, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása a tevékenységünk középpontjában álljon.

A nők elleni erőszakot nem igazolhatják szokások, hagyományok vagy vallási megfontolások. A Bizottság megerősíti a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemre irányuló erőteljes kötelezettségvállalását. Ez tükröződik a Bizottság stockholmi programról szóló 2010. áprilisi közleményében, amely a bűncselekmények áldozatainak − köztük az erőszak és a nemi szervek csonkítása női áldozatainak − védelmére helyezi a hangsúlyt.

A stockholmi program végrehajtására szolgáló cselekvési tervben szereplő kötelezettségvállalásaink tiszteletben tartása érdekében a Bizottság most dolgozza ki a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemre irányuló stratégiáját. 2011 első felében a Bizottság − szándékai szerint − elfogad egy, a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemre irányuló stratégiát. A megelőzésre és a tudatosság felkeltésére irányuló tevékenységek a bizottsági stratégia kulcsfontosságú tényezőjét fogják képezni.

A Bizottság tavaly márciusban a nők chartájának ismertetésével erősítette meg a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem iránti kötelezettségvállalását. Amint azt az Európai Parlament június 15-i plenáris ülésén megvitatták, a Charta javaslatot tesz a nők elleni erőszak kezelésére szolgáló koordinált és hatékony politikai keret bevezetésére.

Eltökéltek vagyunk fellépésünk mind jogalkotási, mind pedig nem kötelező erejű intézkedések révén történő megerősítése mellett a nők elleni erőszak − köztük a nők nemi szerve megcsonkításának − felszámolása, valamint az EU hatáskörébe tartozó valamennyi eszköz alkalmazása érdekében. Reding alelnök asszony ma jelentette be a férfiak és nők közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiát. A nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemre irányuló átfogó fellépés e stratégia kulcsfontosságú pontját képezi.

A Bizottság szoros kapcsolatot lát a nők elleni erőszakkal foglalkozó dokumentumok és az áldozatok jogairól szóló csomag között. Az erőszak női áldozatainak védelme jelentős mértékben fog részesülni az áldozatok jogairól szóló csomagban szereplő valamennyi intézkedés nyújtotta előnyökből.

A Bizottság örömmel fogadta a nők elleni erőszakról, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló parlamenti állásfoglalás − köztük a nők elleni erőszak felszámolásáról szóló állásfoglalás − elfogadását. A Bizottság tudomásul vette a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemről és annak megelőzéséről szóló irányelvre irányuló parlamenti javaslatot. A jelenleg zajló egyik tanulmány a nemen alapuló erőszakra és a gyermekkel szembeni erőszakra vonatkozó európai szintű jogalkotással kapcsolatos lehetőségek és igények felmérésére szolgáló megvalósíthatósági tanulmány. E tanulmány − és más folyamatban lévő tanulmányok − eredményeit a nők elleni erőszakkal foglalkozó és a Bizottság által a belga elnökséggel együttműködésben Brüsszelben 2010. november 25−26-án megszervezendő magas szintű konferencián fogják ismertetni.

 
  
MPphoto
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) . – (LT) Elnök úr, biztos úr, köszönöm a kérdésemre adott átfogó választ, de még mindig hiányzik a nők elleni erőszak területén fennálló valós helyzet értékelésére szolgáló, mind nemzeti, mind pedig uniós szintű elégséges, megbízható és összehasonlítható információ.

Írt-e elő a Bizottság az ilyen statisztikai adatok gyűjtésére és a statisztikák kezelésére vonatkozó cselekvési tervet annak érdekében, hogy összehasonlítható adatokhoz jusson a nők elleni erőszakra vonatkozóan az Európai Unió egészében? Ha nem ismerjük a tényleges helyzetet, úgy a tagállamokban fennálló helyzet bizonyára nem fog változni.

 
  
MPphoto
 

  Franz Obermayr (NI) . – (DE) A nők gyakran hallgatnak félelmükben az őket otthonaikban érő bántalmazásokról. Köztudott, hogy az iszlám országokban − és különösen Törökországban − ez egyre nagyobb probléma. Az Amnesty International becslései szerint az említett országban minden második−harmadik nő szenved fizikai erőszaktól családja körében.

A kérdésem az, hogy e tanulmány elkészítése során vajon gondoltak-e arra, hogy azt az EU határain kívülre is ki kellene terjeszteni, és ezzel kapcsolatban fény derült-e a Törökországban zajló, családon belüli erőszak problémájára?

 
  
MPphoto
 

  László Andor , a Bizottság tagja. – Teljes mértékben egyetértek ezen a területen a megbízható adatok gyűjtésének és megfelelő mutatók kidolgozásának fontosságával. Biztosíthatom a tisztelt képviselő asszonyt, hogy az adatgyűjtés és a megfelelő mutatók kidolgozása szerepelni fog abban a stratégiában, amelyben bevezető válaszomban szóltam.

Arról is biztosíthatom a képviselőket, hogy mind a belső, mind pedig a külső vetületű kérdésekkel foglalkozunk akkor, amikor a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemről beszélünk. Különösen tág terünk és lehetőségeink nyílnak arra, hogy erőteljesen vessük fel ezeket a kérdéseket az olyan országoknál, amelyekkel az Európai Bizottság csatlakozási tárgyalásokat folytat vagy más, intenzív kapcsolatot tart fenn.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 22. kérdés, előterjesztette: Marian Harkin (H-0414/10)

Tárgy: az 1083/2006/EK rendelet

Figyelembe véve az 1083/2006/EK(1) rendeletet, valamint a jelenlegi gazdasági válság hatásait, amelyhez csatlakoznak a globalizáció által az EU foglalkoztatási szintjére gyakorolt hatások, milyen konkrét intézkedéseket vagy ellenőrzési mechanizmusokat vezetett be a Bizottság annak biztosítására, hogy a valamely tagállamban öt éven belül a Strukturális Alapból támogatásban részesült vállalkozások egy másik tagállamban se bocsáthassanak el alkalmazottakat?

 
  
MPphoto
 

  László Andor , a Bizottság tagja. – Szeretnék köszönetet mondani a tisztelt képviselő asszonynak a kérdésért. Mint azt Önök is tudják, a strukturális alapokat − mint például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot és az Európai Szociális Alapot − közösen kezeljük.

A tagállam által kijelölt irányító hatóság feladata az operatív programok irányítása és végrehajtása. Az irányító hatóságok szerepe, hogy biztosítsák azt, hogy a műveleteket az operatív programban szereplő kritériumokkal, valamint a tagállami és uniós szabályokkal összhangban válasszák ki társfinanszírozásra.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK rendelet két helyütt hivatkozik a munkahelyek megszűnésére.

Az első ilyen hivatkozás a (42) preambulumbekezdésben található, amely kimondja, hogy annak érdekében, hogy a közösségi finanszírozás ne támogassa az Európai Unión belüli áthelyezéseket, a főbb termelő beruházási projektek értékelésénél a Bizottság rendelkezésére kell állnia minden ahhoz szükséges információnak, hogy megvizsgálhassa, vajon az alapokból biztosított pénzügyi hozzájárulás nem jár-e az Európai Unión belül már létező létesítményekben jelentős számú munkahely megszűnésével.

A második hivatkozást az 57. cikk tartalmazza, amely előírja, hogy az irányító hatóságoknak vagy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a társfinanszírozott beruházásokat a művelet befejeződését követően legalább öt évig fenntartják.

Amennyiben valamely művelet nem felel meg e követelménynek, úgy az uniós hozzájárulást vissza kell fizetni. Az irányító hatóságoknak éves végrehajtási jelentésükben tájékoztatniuk kell a Bizottságot azokról a műveletekről, amelyek nem felelnek meg a beruházás fenntartására vonatkozóan az említett cikkben előírt követelményeknek, a Bizottságnak pedig erről a többi tagállamok kell tájékoztatnia.

A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az olyan vállalkozások, amelyek valamely termelőtevékenység tagállamon belüli vagy másik tagállamba történő átvitelét követően visszatérítési eljárás tárgyát képezik vagy képezték, nem részesülnek az alapokból származó hozzájárulásból.

A Bizottságot a szerkezetátalakítási tevékenységek nyomon követésében az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért és az Európai Szerkezetátalakulás Megfigyelőközpontja segíti. Az állami támogatási rendszerek esetén létezik egy olyan követelmény is, hogy a beruházást öt évig regionális befektetési támogatásra és foglalkoztatási támogatásra kell fenntartani. A Bizottság létrehozott egy webalapú keresőeszközt, amely az állami támogatásokkal érintett ügyekről és a nyilvántartásba vett csoportmentességi esetekről szolgál információkkal.

Végül pedig − a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó követelményekkel összhangban − az uniós alapok kezelését közösen végző tagállamoknak közzé kell tenniük a műveletek kedvezményezettjeinek listáját és az állami finanszírozás megfelelő összegeit.

Az ESZA kedvezményezettjeire vonatkozó információk a Szociális Alap honlapján érhetők el. Erről el lehet jutni a tagállamok Szociális Alapjainak honlapjaira.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE) . – Köszönöm, biztos úr, igen átfogó válaszát. Fontos, hogy iparpolitikánkat koherencia hassa át.

Mindössze egyetlen különös kérdésem van Önhöz: említette a (42) preambulumbekezdést, és azt mondta, hogy közösségi finanszírozás nem támogathatja a munkahelyek megszűnését, és hogy a társfinanszírozott beruházásokat öt évig fenn kell tartani. Vannak-e azonban ellenőrzések arra, hogy mi történik a finanszírozás után annak biztosítása érdekében, hogy egy adott társaság ne bocsássa el a munkavállalókat a többi 26 tagállam valamelyikében? Vannak-e ellenőrzések arra, hogy ez megtörténik-e és − ha igen − mik lesznek ennek a következményei?

 
  
MPphoto
 

  László Andor , a Bizottság tagja. – Elmondhatom, hogy vannak mechanizmusok, van ellenőrzés. Az ESZA jelen van minden tagállamban és a különböző hivatalok kommunikálnak egymással. Ezért tehát van kapacitás arra, hogy egyidejűleg nyomon kövessük, hogy mi történik az egyes tagállamokban, szabálytalanságok esetén pedig van kapacitás arra, hogy ennek megfelelően információkat továbbítsunk, szükség esetén pedig elvégezzük a korrekciókat.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Mivel a kérdés előterjesztője nincs jelen, a 23. kérdés tárgytalanná válik.

Második rész

 
  
  

24. kérdés, előterjesztette: Marc Tarabella (H-0404/10)

Tárgy: Az energiapiac liberalizációjának hatása a fogyasztókra

A legutóbbi lakossági energiafórum alkalmával a Bizottság nyilvánosan elkötelezte magát a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások javítása mellett. Azonban a közelmúltban megjelentetett valamennyi felmérés azt bizonyítja, hogy a belső piac egyáltalán nem átlátható a fogyasztók számára, valamint az egészséges versennyel teljesen összeegyeztethetetlen áremelkedések tapasztalhatóak.

A Bizottság milyen intézkedéseket kíván bevezetni annak érdekében, hogy az energiaszámlák végre átláthatóak legyenek, és a polgárok össze tudják hasonlítani az árakat?

Miért utasítja el a Bizottság, hogy szigorú és pontos szabályzat betartását írja elő az energiaágazat számára, aminek révén csökkenne a liberalizáció áldozatai által benyújtott rengeteg panasz?

 
  
MPphoto
 

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Több oka is van, hogy miért kell az energiaárakra figyelni és miért kell elemezni azt az általános növekedést, ami az utóbbi időkben végbement. Az európai versenyjog keretén belül a Bizottság folyamatosan tett jó sok intézkedést, legutóbb a német E.ON és az RWE társaság esetében a villamos energia és a gáz tekintetében, a GDF esetében a gázt illetően, valamint a svéd társaságoknál a hálózatok összekapcsolása tekintetében. Úgy véljük, hogy ezek mérsékelni fogják az európai energiaárakat.

E hónap elején alkalmam nyílt arra, hogy az energiaügyi miniszterek előtt hangsúlyozzam, hogy a belső energiapiaccal kapcsolatos rendelkezések a fogyasztóvédelmet különös célkitűzésként határozták meg, és hogy minden tőlünk telhetőt meg kívánunk tenni azért, hogy egyértelműen, átláthatóan, megkülönböztetésmentesen és ellenőrizhetően határozzuk meg a minőséggel és az árakkal kapcsolatos közös kötelezettségeket.

A fogyasztók felé történő kiszámlázásra általánosságban a nemzeti rendelkezések az irányadók, ily módon tehát a tagállamok felelősek a számlák tartalmáért, azok megjelenéséért és szerkezetéért, és azokat ennek megfelelően tervezhetik meg. A számlázás témakörét a polgárok energiafórumán megvitatták azzal a céllal, hogy kicseréljék a legjobb gyakorlatokat és összehasonlító értékelést végezzenek. Munkacsoportot hoztunk ott létre, hogy megtaláljuk a számlázási kérdésekre a legjobb megoldásokat. Az erről készült jelentés széles körben elérhető.

A harmadik belső energiapiaci csomag szintén tartalmaz új rendelkezéseket a fogyasztásmérők leolvasásának gyakoriságával és az intelligens fogyasztásmérés témakörével kapcsolatban. Mindkettő olyasvalami, amit ösztönözni kívánunk. „Az energiafogyasztók jogainak európai chartája felé” címet viselő nyilvános konzultáció három éve indult. A fogyasztók jogait számos irányelvben és sok nemzeti végrehajtási intézkedésben szabályozzák és tették jogilag kötelező erejűvé. Az energiaügyi miniszterekkel együttműködve fogjuk folytatni az ebben a témában végzett munkát.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Mindössze annyit kívánok mondani, hogy 20.30-kor be kell rekesztenünk az ülést. Ezért valószínűleg tudunk még foglalkozni Tarabella úr, Ţicău asszony, Chountis úr és Iacolino úr kérdéseivel, de azt kétlem, hogy a többivel is.

 
  
MPphoto
 

  Marc Tarabella (S&D) . – (FR) Elnök úr, biztos úr, a Belga Nemzeti Bank által tegnap közzétett tanulmány a belgiumi villamosenergia-árak rendkívüli volatilitását bizonyítja, de egyúttal komoly problémákat tár fel az árak fogyasztók felé irányuló átláthatóságának hiánya terén. Teljes mértékben megerősíti azon problémák sokféleségét, amelyek a liberalizációt követő termelőkkel együtt jártak. A belga szövetségi szabályozó nyilvánosan fejezte ki aggályát az e piacon tapasztalható versenyhiány miatt.

Mindezzel csak még hangsúlyosabbá válik az energiafogyasztók chartájának sürgető szükségessége, amely − amint azt Ön az imént mondta − 3 éve van folyamatban, végre tehát a liberalizáció nem hagy tág teret a fogyasztók kárára zajló mindenféle visszaéléseknek. Reménykedhetünk-e abban, hogy döntést fognak hozni e fogyasztói charta létrehozásának felgyorsítására?

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Szeretném megemlíteni az európai háztartások energiaszámláinak átláthatóságát és megkérdezni, hogy kívánnak-e közös keretet létrehozni és néhány ajánlást tenni arra a minimális információra vonatkozóan, amelynek az energiaszámlákon szerepelnie kell ahhoz, hogy a fogyasztók ne csak könnyen érthetőnek, hanem elégségesen egyértelműnek is találják azokat?

 
  
MPphoto
 

  Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, természetesen nagyszerű, hogy átlátható megközelítést követnek, illetve pontosabban: kezelik az átláthatóság hiányát; hiszen átláthatóság nélkül nem létezhet egészséges verseny, egészséges verseny nélkül pedig nincsenek elégedett fogyasztók. Íme a kérdésem. Egyes gázhálózat-üzemeltetők visszautasítják, hogy teljes kapacitásukat rendelkezésre bocsássák azért, hogy a versenytársak és más piaci szereplők számára megnehezítsék a piacra jutást. Tesz-e valamit a Bizottság azért, hogy ezt megállítsa, és ha igen, milyen formába kívánja ezt ölteni?

 
  
MPphoto
 

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Minden kérdésük jogos és fontos, továbbá azt jelzi, hogy még nem értük el célkitűzésünket. Az energiapiac liberalizálásának csak akkor van értelme, ha átláthatósággal párosul, és ha a kapcsolódások a termelési ponttól kezdődően egészen a fogyasztás helyéig rendelkezésre állnak. Belső piaci csomagjaink ezért a helyes ösvényen járnak. Számos jogsértési eljárás bizonyítja a tagállamok felé, hogy hol nem tettek még eleget végrehajtási kötelezettségeiknek. Reméljük, hogy a második belső piaci csomaggal még a közeljövőben elérjük célunkat. A harmadik belső piaci csomaggal megvárjuk a jövő tavaszt, addigra ugyanis minden tagállamnak jeleznie kell, hogy hogyan és mikorra fejezi be a végrehajtást.

Elhangzott, hogy néhány meglévő vezetéket a létező kereslet ellenére nem használnak ki teljes körűen: más szóval, hogy vannak olyanok, akiket kizárnak azok használatából. Hálásak lennénk, ha kaphatnánk erről konkrétabb információkat. Ami a hálózathoz a harmadik felek számára való hozzáférést illeti, kitartóan utánamegyünk mindenkinek, aki veszélyezteti azokat az együttes erőfeszítéseinket, amelyek arra irányulnak, hogy minden vezetéket szabadon, ugyanolyan feltételek mellett hozzáférhetővé tegyünk mindenkinek. Ez a gázra is vonatkozik, amely esetében a hálózatoknak sok lemaradást kell behozniuk.

Ami a többi aspektust illeti: a jövő év elején közzé fogunk tenni egy időközi jelentést, amely azt fogja taglalni, hogy meddig kell eljutnunk és hová akarunk eljutni, hogy így mindenki − akár az érintett társaságoknál, a nemzeti politikában, vagy akár a Parlamentben − tudomással bírjon arról, hogy a gáz és a villamos áram esetében rengeteget prédikálnak a belső piacról, a gyakorlatban azonban a hetek múlásával úgy tűnik, hogy ennek ellentmondanak az események és nem valósul meg.

A számlázással összefüggő egyértelműség − pont ezt akarjuk! Ez annak függvénye, hogy a tagállamok megfelelően hajtsák azt végre, és dolgozni fogunk ennek megvalósulásán. Úgy érzem, hogy a belső piac mentén meglévő más fontos témák közé tartozik a fogyasztók oktatása és tájékoztatása, valamint az intelligens fogyasztásmérést is magában foglaló, háztartási fogyasztói technológia. E három kérdés mindegyike – a folyamatos háztartási nyomon követés, a megfelelő kompetencia és verseny − képezi azt a három tényezőt, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy kielégítsük a fogyasztók érdekeit a belső piacon.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 25. kérdés, előterjesztette: Silvia-Adriana Ticau (H-0417/10)

Tárgy: Regionális energiaügyi együttműködés

A Bizottság bejelentette, hogy 2010-ben olyan közleményt ad ki, amely ajánlásokat és példaként felhozott legjobb gyakorlatokat tartalmaz majd a regionális energiaügyi együttműködés céljából tett kezdeményezések kapcsán. A Bizottság szintén még ebben az évben jelentést tesz közzé az európai gazdaságélénkítési terv megvalósításáról, amely jelentés az energiaügyi projektek előrehaladásának értékelését is tartalmazza majd.

A regionális energiaügyi együttműködésre irányuló kezdeményezések tartalmazzák-e majd az intelligens energiainfrastruktúra (smart grids) makroregionális szintű fejlesztését, hozzájárulva ezáltal az energiafogyasztás csökkentéséhez, valamint decentralizált módon lehetővé téve a megújuló energiaforrások használatát?

Ezen kívül – figyelembe véve, hogy a tagállamok 2010-ben kiigazíthatják operatív programjaikat – meg tudja-e mondani a Bizottság, hogy mikor fogadja el a biztosok testülete az említett közleményt?

 
  
MPphoto
 

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Elnök úr, tisztelt képviselők, örülünk annak, hogy érdeklődnek az intelligens energetikai infrastruktúra, azaz az intelligens hálózatok iránt. Jelenleg még korlátozottak az intelligens hálózatokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalataink, ezért tanulmányaink eredményeit körültekintéssel kell értelmeznünk. Egy, a Bizottság által két éve megrendelt tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az intelligens hálózatokkal az EU energiapiacán elsődleges energiafogyasztásunk közel 9%-kal csökkenhetne 10 év alatt. Átlagos villamosenergia-áraink alapján ez évi csaknem 7,5 milliárd euró megtakarítást eredményezne. Mindemellett ez a technológia és a biztonság szempontjából is előnyöket hoz mind a piac, mind pedig a fogyasztók számára. Az intelligens hálózatok intelligens nyomon követést alkalmaznak, hogy lehetővé váljon a villamosenergia-áramlás pontosabb nyomon követése, ekként csökkentve a hálózati veszteségeket, valamint fokozva az ellátás biztonságát és a hálózat megbízhatóságát. Ezek lehetővé teszik továbbá, hogy a fogyasztók hatékonyabban ellenőrizzék és irányítsák saját energiafogyasztásukat.

Ezeknek az előnyöknek ára van. Ezért erőteljes − magán és állami − befektetésekre van szükség. Néhány tagállam már megtette az első lépéseket az ilyen hálózatok kialakítására. Svédország és Olaszország például már csaknem minden fogyasztóját intelligens fogyasztásmérő-rendszerrel látta el. Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban pedig kísérleti projektek zajlanak.

A Bizottság támogatja az intelligens fogyasztásmérés átfogó bevezetését és az új irányelvben meghatározott mértéket meghaladóan, az ennek megfelelő hálózatok kialakítását. E célból tavaly novemberben létrehoztunk egy, az intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoportot. Az ipar képviselői, szabályozók és fogyasztói szövetségek vizsgálják ezek célnak való megfelelőségét, ösztönzőket és követelményeket keresünk, és vizsgáljuk azt, hogy hol kell szabályozni, elemezzük, hogy vajon hasznosak lennének-e a további technológiai szabványok. A munkacsoport eredményeit jövőre tárjuk a Parlament elé.

A tisztelt képviselő úr által említett regionális kezdeményezésekről szóló közlemény számos célkitűzést tartalmaz és nem csak az intelligens hálózatokra összpontosít. Az erről szóló, következő bizottsági közlemény célja, hogy konzultációt folytasson a tagállami szabályozó hatóságokkal és más szereplőkkel a Bizottságnak a regionális villamosáram- és gázhálózatokkal kapcsolatos véleményéről. Más szóval: megfelelően kiegyensúlyozott célkitűzéseket, feladatokat, lefedett régiókat és a regionális kezdeményezések irányítását kívánjuk elérni. E tekintetben ki kell emelnünk az ACER − az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség − munkáját, amely a következő tavasszal indul.

Általánosságban: nem csak Európa-szerte kívánjuk elérni az európai energetikai célkitűzéseket, hanem regionális partnerségeink keretében is. Intézkedéseink ezt kifejezetten támogatják.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Mivel az intelligens energiahálózatok szintén jelentős mértékben járulnak hozzá az energiahatékonyság növeléséhez és segítenek azonosítani azokat a területeket, amelyek hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak és azokat, ahol az energetikai infrastruktúra nem megfelelően fejlett, ha van egyáltalán, szeretném Önöket arról kérdezni, hogy milyen befektetési tervben gondolkodnak? Itt nem csak a középtávú felülvizsgálatra, hanem a jövőbeli pénzügyi kilátásokra is utalok.

 
  
MPphoto
 

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Mint tudják, az erre szánt forrásokat az Önök által jóváhagyott SET-terv tartalmazza. Az elkövetkező hetekben a Bizottságnak el kell döntenie − először a felülvizsgálat keretében, majd a tervben −, hogy javasol-e finanszírozást a költségvetésben az energiaágazatbeli befektetésre, és ha igen mire, és ezután kell erről konzultálnunk és megszereznünk az Önök és a tagállamok jóváhagyását. Anélkül, hogy bármit is természetesnek vennék, általánosságban azt mondhatom, hogy hiszek abban, hogy a SET-tervben és a helyreállítási tervekben meghatározott finanszírozást folytatni kell azokon a területeken, amelyek erre érdemesnek bizonyultak. Másként fogalmazva: küzdeni fogok annak biztosítására, hogy folyamatos finanszírozást szerezzünk az infrastrukturális beruházásokra − nem csak az európai szintű befektetésekre, hanem a helyben történő és a háztartások berendezésekkel való felújítására −, ebben pedig számítok az Önök támogatására.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Most továbbmegyünk a következő, 26. kérdésre, amelyet Chountis úr terjesztett elő, és amelyre Hadjigeorgiou úr válaszol. Valószínű, hogy eljutunk Iacolino úr kérdéséig, de attól tartok, hogy a 28., 29., 30. és 31. kérdést írásban kell majd megválaszolni. Előre is elnézést kérek azoktól a kollegáktól, akik itt vannak vagy irodáikban várakoznak.

 
  
  

26. kérdés, előterjesztette: Nikolaos Chountis (H-0419/10)

Tárgy: Az energiapiac liberalizációja Görögországban

A Görögország, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által aláírt hitelmegállapodás végrehajtásának ellenőrzése érdekében a közelmúltban tett görögországi látogatásuk során a Bizottság szakemberei arra kérték a görög kormányt, hogy privatizálja az állami villamosenergia-vállalat tulajdonát képező ligniterőművek és vízerőművek 40%-át, és az átviteli hálózatot tulajdonjogi értelemben válassza le az áramtermelésről. Mindezt a „nagykereskedelmi villamosenergia-piac liberalizációjára irányuló projektek teljes körű végrehajtására”, valamint a „fogyasztók felé történő számlázás racionalizálásának megkezdésére” való hivatkozással.

Kifejtené a Bizottság, hogy mit ért „a fogyasztók felé történő számlázás racionalizálásán”? Talán úgy ítéli meg, hogy az állami villamosenergia-vállalat alacsony árakat alkalmaz?

Kiterjed a Bizottság hatásköre és megbízatása arra, hogy az állami villamosenergia-vállalat erőműveinek értékesítését kérje?

 
  
MPphoto
 

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Ön itt a görög energiaágazatról és annak a helyreállításáról beszél. Feltételezhető, hogy a piac verseny előtti megnyitása lehetővé fogja tenni az erőforrások hatékonyabb elosztását, ezzel pedig a növekedés és a munkahelyek biztosítását az energiaágazatban, valamint feltételezhető, hogy mindez hatással lesz a gazdaság más területeire is. Görögországnak kell eldöntenie, hogy hogyan lehet legjobban átalakítani energiaágazatának szerkezetét az energia belső piacára vonatkozó uniós jogszabályok keretén belül. A villamosenergia-hálózatok tulajdonjogára és szerkezetének átalakítására utaló szétválasztás a verseny előmozdításának hatékony eszköze. A jelenlegi helyzetben Görögországnak akár még költségvetési okai is lehetnek arra, hogy akár teljesen, akár részben privatizálja a hálózatokat. Ugyanez vonatkozik néhány lignit- és vízierőmű-üzem, valamint az állami villamosenergia-társaság eladására. Amint az korábban elhangzott, itt a bevételről és a versenyről van szó. A görög állam dolga, hogy mindezt az uniós jog alapján hogyan végzi el.

Az egyik releváns szempont az annak ellensúlyozására alkalmas intézkedéseket illeti, hogy jelenleg az egyetlen gazdasági szereplő, az állami energiavállalat élvezi az erőművek előnyeit. Ami a ligniterőműveket illeti, Görögország elmaradt a végrehajtási folyamattal és meg kell felelnie − és meg is fog felelni − a Bizottság által a versenyeljárások keretében hozott határozatokból eredő kötelezettségeinek. Erre vonatkozóan megfelelő párbeszédet folytatunk a görög kormánnyal. Véleményem szerint ez fontos. A kormány jelenleg megfelel a költségvetés és a valuta területein hozott jelentős előírásoknak, ami még inkább szükségessé teszi annak biztosítását, hogy megfelelő partnerség létezzen egyfelől az uniós jog és a Bizottság, másfelől pedig a görög kormány között.

Ami a fogyasztói árakat illeti, a kormány számos díjcsomagot határozott meg. Ezek nem egységesek és sok esetben nem veszik figyelembe a nagykereskedelmi árakat, azaz az energiatermelési költségeket. Az ottani minisztérium tehát jelenleg a díjak ésszerűsítésén dolgozik. Véleményünk szerint a fogyasztói díjakat általánosságban a költségekre kellene alapítani azért, hogy a fogyasztók számára ösztönzőket biztosítsanak az energiamegtakarításra, az ellátó társaságokat pedig a megfelelő befektetések elvégzésére bátorítsák. A görögországi villamosenergia-árak jelenleg igen alacsonyak, részben a lignittüzelésű erőművekbeli költséghatékony termelés miatt, az elmúlt két évben bekövetkezett hatalmas esőzéseknek betudható olcsó vízierőművek, valamint a gazdasági válság eredményeként csökkent kereslet miatt. A következő években más olyan tényezők is felmerülnek, mint amilyen a drágább tüzelőanyagok − például a gáz − fokozott használata és a növekvő környezetvédelmi költségek, úgyhogy a görögországi árak növekedni fognak. A szokásos mennyiségű esőzéssel érintett években csökkenni fog a vízierőmű-kapacitás, aminek eredményeként szintén nőni fognak az árak. Ezek a tényezők irányítják majd az árakat a piac liberalizálása ellenére.

A strukturális ármeghatározó tényezőkre tekintettel még fontosabb, hogy a rendszereket a lehető leghatékonyabbá tegyék, és hogy a vállalkozások és háztartási fogyasztók esetében a minimálisra szorítsák az árnövekedést.

 
  
MPphoto
 

  Takis Hadjigeorgiou (GUE/NGL) . – (EL) Elnök úr, biztos úr, a Görögországról szóló, aktualizált IMF/EU memorandum kimondja, hogy a kormánynak legkésőbb 2013 júniusáig mechanizmust kell bevezetnie annak biztosítására, hogy az általa szabályozott villamosenergia-számlák a nagykereskedelmi árakat tükrözzék.

Más szóval, arra szólítjuk fel a görög kormányt, hogy a fogyasztók − különösen a társadalom sérülékenyebb tagjai − és a gazdaság kárára növelje a villamos energia árát.

Milyen hatással lesznek ezek az intézkedések a görögországi termelésre és növekedésre? Kihúzzák-e ezek az intézkedések vagy ezek a magasabb számlák Görögországot a válságból és a Nemzetközi Valutaalap felügyelete alól?

Végül, épp a múlt héten kaptuk meg Rehn úr válaszát a spirális inflációról, amely elérte az 5,6%-ot. Milyen hatással lesznek ezek az intézkedések az inflációra?

 
  
MPphoto
 

  Anni Podimata (S&D) . – (EL) Elnök úr, biztos úr, Ön válaszában az átviteli rendszerek szétkapcsolását említette. Szeretném, ha megerősítené − már ha tudja −, hogy Görögország, csakúgy, mint az Európai Unió bármely más tagállama a 72/2009/EK irányelv szellemében és szövegének megfelelően szabadon választhatja meg az átviteli rendszerek szétkapcsolására szolgáló három egyenértékű modell valamelyikét, és hogy nem a Bizottság tesz javaslatot a tagállamoknak arra, hogy a három modell melyikének elfogadása mellett kellene dönteniük.

 
  
MPphoto
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) . – (EL) Biztos úr, a görög állami villamosenergia-társaság nyereséges és viszonylag egészséges társaság az idén bekövetkezett jelentős nyereségcsökkenés ellenére, ami főként a recessziónak és a csökkent mértékű fogyasztásnak tudható be.

Volna egy igen konkrét kérdésem: azelőtt, hogy a Bizottság ezeket a javaslatokat megtette volna, végzett-e bármiféle tanulmányt arra vonatkozóan, hogy egy ilyen javaslat milyen következményekkel fog járni a társaság energiapiaci helyzetére, a foglalkoztatásra és a társaság nyereségességére?

 
  
MPphoto
 

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Hatalmas érdeklődéssel és tisztelettel kísérem figyelemmel a görögországi fejleményeket: tisztelem a kormányt, amely előretekint jelenlegi helyzetéből, amely széleskörű intézkedéseket − megtakarításokat, kiadáscsökkentéseket, reformokat − tett, és amely mind a Bizottsággal, mind pedig az európai és globális szervekkel karöltve minden tőle telhetőt megtesz, hogy megszilárdítsa költségvetését, ekként pedig hozzájáruljon a stabil euróhoz.

Természetesen az általános képet szemléljük, de egyértelmű, hogy nem függeszthetjük fel azokat a szabályokat, amelyek a belső piacon mindenkire vonatkoznak, illetve nem írhatunk elő évekig tartó moratóriumot. Ezért tehát nem jogom, hanem sokkal inkább kötelességem, hogy előmozdítsam a belső piac irányába, a monopóliumból a liberalizáció és a verseny irányába való fejlődést, ekként pedig a fogyasztók helyzetének megerősítését. A belső piacok már jóval azelőtt megvoltak, hogy a Bizottság tagjává váltam volna. A szétválasztásról is már évek óta beszélünk. A politikát ennek megfelelően kell folytatnom.

Minden bizonnyal kész vagyok arra, hogy ezt az egyetértési megállapodást pragmatikusan, semmint megszorítóan értelmezzem, azaz hogy a görög kormánynak annyi mozgásteret adjak, amennyi csak lehetséges, mivel az fejleszti a piacot és intézkedéseket tesz. A szétválasztás kérdését illetően például nem mondjuk azt, hogy a hálózatokat el kellene adni vagy azoktól meg kellene szabadulni. Átláthatóságot követelünk, és azt követeljük, hogy a hálózatoknak a továbbra is az energiaágazatban tevékenykedő korábbi tulajdonosai már ne avatkozhassanak be a hálózat leányvállalatának működési tevékenységeibe, és mindezt annak biztosítása érdekében, hogy a hálózatokhoz mindenki − köztük a gáz- és a villamosenergia-piaci versenytársak − is hozzáférhetnek, akik azokat használni akarják.

Mindent egybevetve: a Bizottság arra tesz kísérletet, hogy az általános érdekkel szemben, Görögország szükségleteivel szemben tisztességes legyen. Ez nem csak a költségvetésre, hanem az energiapiacra is vonatkozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 27. kérdés, előterjesztette: Salvatore Iacolino (H-0420/10)

Tárgy: Olajfúrások a Földközi-tengeren

Alig pár hónappal a Mexikói-öbölben történt szerencsétlenség után a British Petroleum társaság egy 2007-ben kötött megállapodás alapján arra készül, hogy fúrásokat kezdjen öt új olajfúró torony számára Líbia felségvizein, nagyjából 600 kilométerre Szicília, Málta és Görögország partjaitól. Tekintettel a Földközi-tenger fajainak rendkívüli biológiai sokféleségére, valamint zárt tenger jellegére, amelynek víztömege nem cserélődik jelentős mértékben, tudna-e a Bizottság felelni a következő kérdésekre:

Szándékozik-e szigorítani a tengeri fúrások ellenőrzését, és ha igen, milyen módon? Megvalósíthatónak tartja-e a fúrások betiltásának lehetőségét a Földközi-tengeren? Szándékozik-e arra sürgetni Líbiát, hogy számot adjon a fúrások nemzetközi környezeti hatásairól?

Megfontolás tárgyává teszi-e a környezeti bűncselekmény kategóriájának bevezetését európai szinten, hogy megakadályozza a tagállamok területén folytatott veszélyes tevékenységeket?

Mérlegeli-e annak lehetőségét, hogy szigorú magatartási kódexet dolgozzon ki az Európában tevékenykedő olajtársaságok számára, amely védelmet nyújt a lakosság, a környezet, és a Földközi-tenger mentén régóta sikeresen tevékenykedő vállalkozások számára?

 
  
MPphoto
 

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Elnök úr, tisztelt képviselők, hölgyeim és uraim, ez a téma továbbra is igen előkelő helyet foglal el nálam. Legutóbb itt a plenáris ülésen, július 7-én vitattuk meg az európai és a szomszédos régiókban zajló part menti műveletek számára a világon a lehető legjobb biztonság biztosításával kapcsolatos öt kulcsfontosságú fellépési területet. Most azt vizsgáljuk, hogy mely intézkedések szükségesek és megfelelőek. Az egyik aspektust az ellenőrzések és felülvizsgálatok képezik. Biztosítani akarjuk, hogy a legmagasabb biztonsági normákat következetesen alkalmazzák az EU-n belül. Ez szoros − a jelenleginél is szorosabb − együttműködést kíván a tagállami nemzeti szabályozókkal és azok körében, amely szabályozók jelenleg hatalmas felelősséget viselnek, és amelyek feladata a vizsgálatok elvégzése, a szabályozás és a szabályok betartatása.

Biztosítani kívánjuk, hogy a tagállamok a part menti tevékenységek terén egységes, Európa-szerte egyformán szigorú ellenőrzéseket alkalmazzanak. A jelenleg hatályos jog értelmében a part menti tevékenységek engedélyezése tagállami hatáskörbe tartozik. Nyár előtt azt javasoltam, hogy tanúsítsunk óvatosságot a part menti tevékenységeket illetően és tegyük ezt a végzett munkától illetve engedélyezéstől függővé, különösen akkor, ha azok rendkívüli feltételek és körülmények mellett működnek. Néhány uniós tagállam − köztük Olaszország − úgy döntött, hogy ezt a megelőző jellegű megközelítést alkalmazza. A Bizottság ezután lépéseket fog tenni a világméretű magas biztonság garantálására. Jelenleg az európai régiókról, különösen a földközi-tengeri térségről beszélünk. Itt közös környezetvédelmi érdekeink vannak, mert az EU vizein bekövetkező bármely baleset gyorsan járhat pusztító következményekkel a Földközi-tenger déli partvidékére és fordítva. Ezért kapcsolatba léptünk az algériai és líbiai illetékes hatóságokkal, és javasoltuk a minisztereknek, hogy tevékenyen működjünk együtt ezen a területen. A földközi-tengeri térség környezetvédelmi minősége nem megosztható dolog.

A Bizottság jelenleg dolgozik azon, hogy világméretű magas biztonsági normákra tegyen javaslatot. Ezért tárgyalunk és kapcsolatban vagyunk az egyesült államokbeli hatóságokkal és a Capitoliummal. Véleményem szerint az európai jogszabályoknak a felelősség kérdésével kapcsolatosan egyértelmű szabályokat kellene tartalmazniuk. E területen van mit javítani, különösen a hatályos környezetvédelmi jog földrajzi hatályának kiterjesztése tekintetében annak érdekében, hogy lehetővé váljon az olyan szempontok nagyobb arányú szabályozása, mint amilyen a biológiai sokféleség és a következményes károk. A környezet büntetőjogi védelméről szóló irányelv ez év végén lép hatályba. Szükség esetén újabb jogszabályokat fogunk javasolni.

Ami a Földközi-tenger térségében működő vállalkozások magatartási kódexét illeti, mi és a tagállamok biztosítani akarjuk – és biztosítanunk kell –, hogy az ipar minden lehetséges intézkedést megtegyen a biztonság javítása, a legmagasabb szintű megelőzés elérése és katasztrófa-helyreállítási tervek kialakítása érdekében. Ezt nem csak az európai vizek tekintetében, hanem minden víz – többek között az EU-val szomszédos vizek – tekintetében el kell végezni. Ellenőriznünk kell ezt a szempontot az engedélyezési eljárások keretében, és bizonyítékot kell igényelnünk, hogy az üzemeltető megfelelő technikai képességgel rendelkezik a kritikus helyzetek kezelésére. A pénzügyi kapacitás tekintetében is bizonyítékot kell kérnünk; más szóval, hogy az üzemeltető a legrosszabb forgatókönyv esetén viselni tudja a felmerülő károk költségeit. Ez szükség esetén kötelező biztosítástól is függhet.

Néhány hét múlva, a Bizottság a fent vázolt intézkedésekhez hasonlóakat tartalmazó közleményt fog kiadni a partmenti kőolaj- és földgázfúrás biztonságával kapcsolatban az európai polgárok és a környezet számára a legmagasabb szintű biztonság biztosítása érdekében. Ezt a közleményt a Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának is megküldjük, ahol ebben a témában szívesen veszünk részt alaposabb konzultációkban.

 
  
MPphoto
 

  Salvatore Iacolino (PPE) . – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, szeretnék egy kérdést pontosítani: a biztos úr által kínált garanciákat nyilvánvalóan kedvezően fogadták, és ezt el kell ismernem. Nem gondolja ugyanakkor, biztos úr, hogy további intézkedéseket lehetne hozni a líbiai hatóságok tekintetében, hogy ez a már megtárgyalt moratórium valóban hatályba léphessen, illetve nem gondolja, hogy ezt a hatékony koordinációt még határozottabban is lehetne fejleszteni a földközi-tengeri cselekvési terv keretében?

 
  
MPphoto
 

  Paul Rübig (PPE) . – (DE) Elnök úr, biztos úr, milyen nemzetközi eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy olyan versenyrendszert és engedélyezési eljárást valósítsunk meg világszerte, amely egyenlő lehetőségeket nyújt, ugyanakkor ugyanolyan típusú kockázatokat és költségeket is biztosít mindenkinek? Láttuk, hogy számos engedélyezési eljárás során egyszerűen már nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megteremtsük a szükséges struktúrákat. Ezért tehát amiatt aggódunk, hogy hatékony és gyors, ugyanakkor alapos és megfelelő engedélyezési eljárásaink legyenek, de amiatt is, hogy legyen időnk a projektek végrehajtásához. Ez különösen fontos.

 
  
MPphoto
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE) . – (LT) Képtelen leszek feltenni a kérdésemet, de engem is nagyon érdekel az előző kérdés. Üdvözlöm az Európai Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy a környezetvédelemre és az olajkitermeléshez kapcsolódó kérdésekre vonatkozó megfelelő megerősített jogszabályi rendszert hozzon létre az Európai Unióban.

A kérdés nagyon hasonló: milyen problémával kell a Földközi-tengernek szembenéznie? A kérdésem a Balti-tengerhez és az Európai Unión kívüli harmadik országokhoz is kapcsolódik. Bízom benne, hogy belülről az Európai Unió saját maga foglalkozik majd a célkitűzéseivel, de hogyan tudjuk biztosítani a párbeszédet harmadik országokkal, illetve az Európai Bizottság segítene-e valahogy egyes országokat, hogy működjenek együtt a szomszédos országokkal?

 
  
MPphoto
 

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Először is arról van szó, hogy a világszerte műszakilag kivitelezhető legmagasabb normákat, akár a tagállamokon keresztül, akár pedig európai szinten a magunkévá tegyük. Megemlíthetném itt, hogy az Egyesült Királyság magas normákkal és magas szintű know-how-val rendelkezik. Ugyanez igaz partnerországunkra, Norvégiára. A közleményben reméljük, hogy javasoljuk majd a tagállamoknak a legmagasabb normák egész Európára általánosan kötelező elismerését az engedélyezés, az üzembiztonság, a vészhelyzeti tervezés, a személyzeti képzés és továbbképzés terén.

Másodszor, ezt a kérdést fel fogjuk vetni az energiaágazattal kapcsolatos külföldi kapcsolataink vonatkozásában. Líbiával már megtettük ezt és, ha szükséges, akkor újra megpendítjük ezt a témát. Mindezt be lehet építeni más, Oroszországhoz hasonló partnerországainkkal folytatott olyan témákat érintő párbeszédekbe is, mint például a Fekete-tenger és a Balti-tenger.

Harmadszor, szeretnénk hatást gyakorolni az európai szereplőkre. Ha feltételezzük, hogy egy olyan vállalkozás, mint a Shell vagy a Total, illetve a BP olyan előírásokkal rendelkezik, mint amilyet mi is kötelezőnek írunk elő az Európai Unió területén végzett mélytengeri fúrások tekintetében, akkor úgy gondolom, hogy az Északi-tengeren alkalmazott és az ott mind műszakilag, mind a költségek tekintetében megvalósítható előírások Líbiában is megvalósíthatóak lesznek. Más szavakkal, nem tennénk lehetővé az európai vállalkozások számára, hogy a világ más részein történő működésük esetén alacsonyabb szabványokat alkalmazzanak. Következésképpen, megpróbáljuk biztosítani, hogy az európai vállalatok exportálják a műszaki szabványokat, amelyeket Európában lehetségesnek tartanak, és ezáltal hozzájáruljanak a fogyasztók védelméhez a Földközi-tenger térségében és más területeken.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Elnézést kérek a 28-32. kérdés miatt, de azokat írásban fogják megválaszolni. Mint az elején mondtam, ma este szorít bennünket az idő. Most jönnek a Geoghegan-Quinn úrhoz szóló kérdések. Kezdjünk Tsoukalas úr 33. kérdésével. Bízom benne, hogy legalább a 35. kérdésig eljutunk, aztán meglátjuk, hogy hogyan tovább.

 
  
  

33. kérdés, előterjesztette Ioannis A. Tsoukalas (H-0401/10)

Tárgy: Az európai kutatásfinanszírozási keret gyökeres átalakításának szükségessége

A kutatások finanszírozásához szükséges bonyolult és hosszadalmas eljárások aligha ösztönzik a kutatókat az uniós támogatások igénybevételére. A Bizottság közelmúltbeli, a kutatási keretprogram egyszerűsítésére vonatkozó nyilatkozatai – úgy tűnik – a fokozatos javítás elképzeléséből indulnak ki. Valójában azonban „adminisztrációs forradalomra” lenne szükség a kutatás uniós programozása, finanszírozása és irányítása terén.

Milyen javaslatokat tesz a Bizottság a kutatás finanszírozására vonatkozó keretprogram egyszerűsítésére? Mit gondol arról, hogy a finanszírozást az elvárt eredményekhez lehetne kötni? Mi a véleménye az egységes igazgatási és logisztikai irányítási keret esetleges bevezetéséről európai és tagállami szinten egyaránt? Milyen konkrét intézkedéseket javasol a nagy kockázatú kutatás ösztönzésére Európában? Mit szándékozik tenni az agyelszívás tartós tendenciájának visszafordítása érdekében?

 
  
MPphoto
 

  Máire Geoghegan-Quinn , a Bizottság tagja. – Idén áprilisban a Bizottság közleményt fogadott el a kutatási keretprogramok egyszerűsítésének végrehajtásáról, amely egy egész sor intézkedést – többek között a fokozatos javítást –, ugyanakkor mélyreható változásokat is javasol, amelyek az uniós kutatás jogi alapjának felülvizsgálatát, valamint a bizalom és szabályozás, illetve a kockázatvállalás és a kockázatkerülés újbóli kiegyensúlyozását teszik szükségessé.

A Bizottság által a más intézményekkel és az érdekelt felekkel való további megvitatásra javasolt egyik lehetőség a teljes projektek számára átalányösszegeket biztosító, eredményalapú megközelítés felé történő elmozduláshoz kapcsolódik. Ez a megközelítés a teljes projektek számára nyújtott átalányösszegek bevezetésével és a kifizetések kizárólag a tudományos technikai előrehaladásról szóló beszámolókhoz kötésével megszüntetné a részletes költségelszámolások készítésével kapcsolatos kötelezettséget. A Bizottság ugyanakkor tisztában van azzal, hogy egy ilyen megközelítésnek vannak lehetséges hátrányai, például a tárgyalási eljárások hosszúsága, amiket pedig a különböző érdekelt felek eltérően érzékelhetnek.

A Bizottság ezért a végrehajtás valamennyi részletének és lehetséges hatásainak tanulmányozását javasolja a konkrét jogalkotási javaslatok elkészítése előtt. A hetedik keretprogramban az odaítélés átlagos ideje mintegy 340 nap, ami körülbelül egy hónappal rövidebb, mint a hatodik keretprogramban. Bár a Bizottság elismeri, hogy az érintett folyamatok további gyorsítására van még lehetőség, a nemzeti finanszírozókkal végzett teljesítményértékelés azt mutatja, hogy a hasonlóan összetett projektek esetében az egy éves odaítélési idő egyáltalán nem szokatlan.

Az európai kutatási térség létrehozására irányuló törekvés részeként a nemzeti és európai kutatási finanszírozási rendszerek közötti adminisztratív harmonizáció hosszú távú cél, amelyet a Bizottság is oszt. A hatodik és hetedik keretprogramban az ERA-NET-ek hozzájárulnak e cél eléréséhez, a közös programozási kezdeményezések pedig még nagyobb előrelépést fognak hozni.

További lépésként a közelmúltban létrejött az érdekelt felek platformja az ERA külső finanszírozásának közös elveiért. A magas kockázattal és magas nyereséggel járó projektek különösen az Európai Kutatási Tanács által végrehajtott „Ötletek” egyedi programban várhatóak. Az előzetes elemzések azt mutatják, hogy az Európai Kutatási Tanács által kidolgozott kiválasztási folyamat sikeresen szűri ki e magas kockázatú, magas nyereséggel járó projektek finanszírozását.

A Marie Curie-fellépések kulcsfontosságú eszközök a kutatók agyelszívásával kapcsolatos tartós tendenciájának megfordításában. A Marie Curie-fellépések 1994 óta mintegy 50 000 új kutatói állás létrehozását tették lehetővé Európában minden karrierszakaszban és vonzó fizetés mellett. A hetedik keretprogramban 4,7 milliárd euró teljes költségvetésű Marie Curie-cselekvések mintegy 50 000 kutatót – köztük 10 000 PhD hallgatót – látnak el innovatív készségekkel, amelyek javítják a karrierlehetőségeiket a köz- és magánszférában egyaránt, és felkészíti őket a jövőbeli munkáikra.

Végül, a Marie Curie reintegrációs támogatásokat átszervezték, és egyetlen karrier-integrációs normatíva intézkedésben egyszerűsítették, amely külön foglalkozik az agyelszívás kérdésével.

 
  
MPphoto
 

  Ioannis A. Tsoukalas (PPE) . – (EL) Elnök úr, szeretném megköszönni a biztos asszony válaszát. A kérdésem célja az volt, hogy felhívjam a figyelmet arra a tényre, hogy a dagályos és magasröptű tervek ellenére Európa még mindig nem érte el a kezdetekben meghatározott lisszaboni célkitűzéseket. Ennek eredményeképpen, az ázsiai és csendes-óceáni országok a bibliometriai piacon idén 30%-os részesedéssel rendelkeznek, míg az USA 28%-kal, Európa pedig a legutolsó.

Talán az Oettinger úr által, a szondázással kapcsolatban megkövetelt magas szabványokat a kutatásra is alkalmazni kellene.

 
  
MPphoto
 

  Paul Rübig (PPE) . – (DE) Biztos asszony, a kutatásra vonatkozó pénzügyi kerettel kapcsolatban a közelmúltban heves vita folyt az ITER projekt tekintetében. A hetedik kutatási keretprogram és a versenyképességi és innovációs program megszorításait hevesen vitatják, és az összes parlamenti képviselőcsoport elutasítja e területek megszorításait. Tud előre jelezni egy új pénzügyi keretet az ITER számára, amelyet nemzetközi szinten is újra tárgyalnak?

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) A kérdésem a kutatási alapok bizonyos százalékának – mondjuk 15%-ának – a kkv-k közötti verseny részére történő elosztására vonatkozik, hiszen a kkv-knak számos alkalommal nincs lehetőségük a társfinanszírozás biztosítására, illetve a nagy cégekkel a társfinanszírozás vonatkozásában történő versengésre. Azt is szeretném megkérdezni Öntől, hogy gondolkozik-e azon, hogy közös szabályokat hozzanak létre a különböző kutatási finanszírozási forrásokhoz úgy, hogy az egyetemek könnyebben hozzáférhessenek ezekhez az alapokhoz?

 
  
MPphoto
 

  Máire Geoghegan-Quinn , a Bizottság tagja. – Elnök úr, szeretném megköszönni a képviselőknek a feltett kérdéseket. Sőt, az egyikük – az utolsó – két kérdést is feltett. Így talán, ha a képviselő megengedi, arra abban a szakaszban fogok reagálni.

Fontos annak a politikai szempontnak a hangsúlyozása, hogy egy intézményközi megállapodásra van szükségünk az EU kutatási programjaiban történő együttműködés tekintetében. Ezért dolgozunk nagyon szorosan együtt a Parlament két érintett bizottságával – az Ipari, Kutatási és Energiaügyi, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal –, hogy közös politikát hozzunk létre e fontos ügyekben.

Az Európai Unió kutatási programjainak működésére vonatkozó szabályokat világosan meg kell határozni, és nagyon fontos, hogy azok konzisztensek legyenek. A kutatási programok pályázóinak – függetlenül attól, hogy azok harmadik szintű oktatási intézmények, kutatóközpontok vagy magánszektorbeli vállalatok – pontosan tudniuk kell, hogy számukra igen gyakorlati módon hogyan fognak működni az EU által finanszírozott kutatási kezdeményezések.

Éppen ezért van egyszerűsítési és kommunikációs politikánk a Bizottságban, amellyel kapcsolatban jelenleg folynak a tárgyalások és viták – nagyon határozottan –, mert rájöttünk, hogy még ennél is jobban egyszerűsíteni kell politikáinkat ezen a területen. E programok egyszerűsítése az egyik legfontosabb politikai prioritás számunkra – számomra és a Bizottság egésze számára – és nagyon világos, eltökélt módon kell dolgoznunk, partnerségben a Parlamenttel, hogy képesek legyünk a további egyszerűsítés elérésére.

Az ITER kérdése olyan kérdés, amely bizonyos módon sújt bennünket – és nem csak ezt a Bizottságot, hanem az előzőt is. Erre a kérdésre átfogó választ kell adni. A Bizottság tett egy javaslatot. A tárgyalások folynak ezzel a javaslattal kapcsolatban, és nagyon is tisztában vagyok a Parlament érzéseivel azzal kapcsolatban, hogy honnan származik a finanszírozás az ITER-rel kapcsolatban, de ez a projekt úttörő, és siker esetén hihetetlen előnyöket biztosíthat, nem csak Európában, hanem az egész világon. Ráadásul ebben a projektben nem csak az EU vesz részt, mint tudja, hanem nemzetközi partnerek is.

Tehát nagyon gondosan, határozottan és következetesen dolgozunk a nemzetközi partnereinkkel, hogy előre mozdítsuk ezt a projektet. Nincs kétségem afelől, hogy az Önök együttműködésével és támogatásával erre képesek is leszünk.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Mint már kezdetben is mondtam, időszűkében vagyunk, és 20.15-kor rátérünk Hahn úr kérdéseire. Attól tartok, Kelly úr, nem jutunk el az Ön 36. kérdéséig és az azt követő kérdésekig, azaz a 37., 38., 39., 40. és 41. kérdésig.

 
  
  

34. kérdés, előterjesztette: Georgios Papanikolaou (H-0407/10)

Tárgy: Az Európai Kutatási Tanács működésének értékelése

Az Európai Kutatási Tanács hivatalosan 2007. február 27-én Berlinben kezdte meg működését. Az Európai Kutatási Tanács – melynek alapvető célja az élvonalbeli kutatási programok finanszírozása – 7,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik 2013-ig, a hetedik keretprogramon belül. A kezdeményezés lényegi célkitűzése az invenció – végső soron pedig az új termékek és szolgáltatások – előmozdítása annak érdekében, hogy az európai gazdaság világszinten versenyképes maradjon.

Meg tudná-e válaszolni a Bizottság az alábbi kérdéseket: Tekintettel arra, hogy az Európai Kutatási Tanács már három éve működik, milyen kézzelfogható eredményekkel járult hozzá mostanáig az európai versenyképesség fokozásához? Elősegítette-e a tanács működése az invenciózus szellem és az innováció európai szintű növelését?

 
  
MPphoto
 

  Máire Geoghegan-Quinn , a Bizottság tagja. – Az Európa 2020 stratégiát úgy tervezték, hogy intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést biztosítson. Az Európai Kutatási Tanács (EKT) szerepet játszik mindhárom cél elérésében. Ezek közül a legnyilvánvalóbb, hogy az intelligens növekedés tudás- és innovációalapú gazdaság kialakítását jelenti. Ez megköveteli tőlünk, hogy megerősítsünk minden kapcsolatot az innovációs láncban, az egészen alapvető kutatásoktól a kereskedelmi forgalmazásig.

Európa jövőbeli jólétének kulcsa az ötletek minőségén és az ötletek termékekké, eljárásokká és szolgáltatásokká történő alakítására irányuló képességen múlik, amelyeket a világ minden táján az emberek meg akarnak majd vásárolni.

Az innovációs unió létrehozása érdekében az első teljesítendő feltétel a tudásbázisunk megszilárdítása és a kiválóság előmozdítása, és pontosan ez az, amit az EKT már csinál.

Az EKT mint világszínvonalú kutatási finanszírozási szerv figyelemreméltóan rövid idő alatt vívott ki elismerést világszerte. Ezt elismerte a 2009 júliusában a hat kiemelkedő szakértőből álló testület által végzett független vizsgálat, és bár az első projektek 2008 második feléig nem kezdődtek meg, sokuk már most rendkívül ígéretes és hasznosítható eredményeket mutat.

Például, a londoni Imperial College kutatói úttörő eredményeket tettek közzé a laboratóriumokban előállított csontszerű anyagok minőségével kapcsolatban, amelyeket az igazi csontokkal lehet beültetni, hogy segítsenek azok helyreállításában. Egy induló vállalatot hoztak létre, amely a csontbetegségek és nehéz törések kezelésére a csont-transzplantátumok helyett felhasználható bioaktív anyagokat fejleszt.

A frankfurti egyetem egyik kutatócsoportja fontos eredményeket tett közzé azzal kapcsolatban, hogy bizonyos genetikai töredékek gátlása útján hogyan javítható a vérkeringés. Ebben óriási potenciál rejlik a szívrohammal kapcsolatos új terápiás módszer tekintetében, a kutatók pedig szabadalmi oltalmat kértek a módszerükre.

Tehát az alapvető kutatási kérdések megválaszolására kialakított projektek radikálisan új ötleteket generálnak, amelyek az új innováció vezetői, és szükségesek a társadalom nagy kihívásai kezeléséhez is.

Végül, de nem utolsósorban, az EKT sikeres volt a nemzeti innovációs rendszerek versenyképességének összehasonlítási alapjaként is. Ez számos országban eszközül szolgált a nemzeti finanszírozási rendszerek reformjának katalizálásában, például Franciaországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban. A saját szakértői értékelések és a finanszírozott kutatások során a világszínvonalú kiválósági referenciaértékek létrehozásával az EKT növelni fogja az európai felderítő kutatás státuszát, nyilvánosságát és vonzerejét.

 
  
MPphoto
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) . – (EL) Köszönöm a választ, biztos asszony. A kutatás valóban közvetlenül kapcsolódik az innovációhoz, az innováció pedig a növekedés előfeltétele. Annak alapján, amit mondott, ezt szeretném kérdezni: említette Londont, Lengyelországot, Svédországot, és – ha jól emlékszem – Dél-Európa országai közül egyedül Portugáliát említette.

Van-e több rendelkezésre álló információ, különös tekintettel a dél-európai országokra, ígéretes új ötletekkel kapcsolatban és a közösségi kutatási alapok felvételére? Figyelembe véve, hogy ezek az országok nagyon alacsony mutatókkal rendelkeznek, a hangsúlyt a növekedésre helyezzük? Természetesen Görögországra, Spanyolországra és más dél-európai országokra utalok.

 
  
MPphoto
 

  Máire Geoghegan-Quinn , a Bizottság tagja. – Sajnos nincs olyan konkrét információm, amilyet a tisztelt képviselő kért a déli országokkal kapcsolatban. Azonban azt kell mondanom, hogy az Európai Kutatási Tanács a beérkezett kérelmekre adott válaszait kizárólag a kiválóság alapján alakítja ki. Nem utal országra vagy kutatóközpontra – ezek egyike sem számít a válasza és a támogatások odaítéléséről szóló döntése szempontjából. A kérdést kizárólag a kiválóság szempontja alapján vizsgálja.

Úgy érzem az az oka annak, hogy ilyen rövid idő alatt nemzetközileg elismertté váltak, mert felismerték, hogy a döntéseik kizárólag a kiválóságon alapulhatnak. Ez olyasmi, amit tovább kell ösztönöznünk és fejlesztenünk. Az Európai Kutatási Tanácsnak emellett továbbra is együtt kell működnie az európai vállalkozásokkal.

Azt kell mondanom, hogy az Európai Kutatási Tanács jövőre egy koncepció-működőképességi finanszírozási lehetőséget indít, amely célja az innovációs folyamat legkorábbi szakaszában a finanszírozási szakadék áthidalása, amikor – például – egy lehetséges kereskedelmi koncepciót kell teszteléssel, prototípusokkal, vagy akár a megfelelő piac azonosításával vagy oltalmazható szellemi tulajdon létrehozásával ellenőrizni. Természetesen nagyon fontos, hogy ösztönözzük az Európai Kutatási Tanácsot, hogy fejlődjön, és töltse be ezt a katalizátor szerepet az egész világon.

Azt is érdekes látni, hogy számos – többek között déli – tagállam most nézi át az Európai Kutatási Tanács koncepcióját, hogy döntsenek arról, hogy talán ők maguk hozzanak létre kutatási tanácsot a saját területükön.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 35. kérdés, előterjesztette: Pat the Cope Gallagher (H-0409/10)

Tárgy: A kkv-k részvétele az uniós kutatási programokban

Tájékoztatást tudna-e a Bizottság nyújtani arról, mit tesz annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások uniós kutatási programokban való részvételét fokozza?

 
  
MPphoto
 

  Máire Geoghegan-Quinn , a Bizottság tagja. – A Bizottság elkötelezett amellett, hogy növelje a kis- és középvállalkozások részvételét az EU kutatási programjaiban, és segítse őket, hogy végül az innovációjuk gyümölcsével a piacra léphessenek. Ez prioritás a Bizottság számára, és megbízatása hátralévő időszakában az is marad.

Először is, a Bizottság eltökélt szándéka, hogy az eljárások egyszerűsítésével a programokat a lehető leginkább elérhetővé tegye a kkv-k számára, eközben természetesen biztosítva a hatékony és eredményes pénzügyi gazdálkodást. Ebben a tekintetben számos konkrét lépésre került már sor, például csökkent a könyvvizsgálói igazolások szükségessége, kevesebb előzetes pénzügyi kapacitásellenőrzés és védelmi intézkedés van, és egyszerűsödött a projekttel kapcsolatos beszámolási kötelezettség. De többre van szükség.

A Bizottság már előterjesztett egy közleményt az egyszerűsítéssel kapcsolatban, amelyet a Parlament és a Tanács részére hivatalosan idén április 29-én küldött meg, és amelyben több új, rövid és hosszú távú intézkedést javasol, beleértve az átalány összegű kifizetések bevezetését a kkv-k tulajdonosai és vezetői személyzeti költségeinek fedezésére.

A Bizottság ezeket az intézkedéseket a lehető leggyorsabban előterjeszti, és szükség esetén a jogi keret megváltoztatását javasolja.

Másodszor, a Bizottság a tavaly július 20-án közzétett legújabb hetedik keretprogramban számos, kifejezetten a kkv-kat célzó intézkedést vezetett be, beleértve az elkülönített költségvetéseket.

A kkv-k költségvetési részesedése várhatóan az együttműködési program jelenlegi 14,7%-áról 15,7%-ra emelkedik, amely némileg meghaladja a keretprogramra vonatkozó jogszabályokban írt 15%-os célt. Persze, van még mit javítani, és a Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri ezen új intézkedések előrehaladását.

Harmadszor, a kis-és középvállalkozásokat egyaránt támogató másik kezdeményezés az Eurostars, egy közös kutatási és fejlesztési program az EUREKA-val, amely 26 tagállamot és hat társult országot foglal magában. Ez K+F tevékenységet végző kkv-kat céloz, amelyek a piachoz közel álló projektekben vesznek részt.

Negyedszer, a 2008-ban a versenyképességi és innovációs program keretében létrejött Enterprise Europe Network a kkv-k részére nyújt szolgáltatásokat nyújt, ösztönözve a hetedik keretprogramban történő részvételüket.

Pontosabban, ez a hálózat – a nemzeti kapcsolattartó pontokkal együtt és azokat teljes mértékben kiegészítve – segíti a kkv-kat, támogatást nyújt a tudatosság növeléséhez, a hetedik keretprogramban történő részvétel miatti kapacitásbővítéshez, bevonva új kkv-kat, a hetedik keretprogramhoz tartozó javaslatokat, a kkv-knak szóló partner-keresést és közös cselekvéseket, továbbá konzultációkat folytatva a kkv-khoz kapcsolódó témák munkaprogramokba történő felvételéről.

Ezen intézkedések és cselekvések révén a tervek szerint a program végére mintegy 20 000 kkv profitál majd a hetedik keretprogramból.

Végül, egy kifejezetten a kkv-knak szóló elektronikus tanulási platform várhatóan 2011-ben kezdi meg a működését. Célja, hogy megkönnyítse a kkv-k számára a K+F projektekhez való hozzáférést és azok eredményeinek hasznosítását azzal, hogy ingyenes online képzést, személyre szabott tájékoztatást és kommunikációs fórumot biztosít számukra.

 
  
MPphoto
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE) . – (GA) Köszönjük, biztos asszony, az átfogó választ. A kis cégek és a kisvállalkozások alkotják az Európai Unió gazdaságának gerincét. Mint tudja, ezen ágazat támogatása létfontosságú, ha az Európai Unió javítani szeretné a gazdasági helyzetet a jövőben.

Az Európa 2020 a kutatást és a vállalkozó szellemet állítja Európa gazdasági stratégiáinak középpontjába.

Nem igaz azonban, hogy különösen fontos lenne a kkv-k hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban való részvételi szintjének javítása? Szeretném ezért megkérdezni biztos asszonyt, hogy mi mást tehet az Európai Bizottság annak érdekében, hogy növelje ennek az ágazatnak a finanszírozás megszerzésére irányuló képességét az Európai Unió éves kutatási programjai alapján.

 
  
MPphoto
 

  Brian Crowley (ALDE) . – Három pont azonnal szemet szúr: a kutatásorientált programokból származó új termékek 90%-a kis-és középvállalkozásoktól ered, azonban az előttük álló egyik legnagyobb nehézséget a szellemi tulajdonjogok védelmének egésze képezi.

Vannak-e tervek, vagy van-e koordináció az Ön főigazgatósága és más igazgatóságok között, hogy foglalkozzanak ezzel? Másodszor, figyelnek-e konkrétan a kvantumfizika új területeire és a műszaki adattárolásra, mint a kutatási és fejlesztési források új lehetőségeire?

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – Először is, azt gondolom, a biztos asszony reagálhatott volna a kérdésemre, de nem zavar, mert ez ahhoz kapcsolódik.

A vártnál hamarabb érkezett.

A kérdésem a következő – hol látja a nagy lehetőségeket abban az értelemben, hogy véghezviszi kiváló munkáját és eléri az Ön által vitt, a munkaköri leírásának megfelelő komoly vállalkozást, hogy az emberek lássák, hogy az Ön munkája az előnyükre válik és – természetesen – hogy új munkahelyeket és iparágakat hozhassunk létre, amint lehet?

 
  
MPphoto
 

  Máire Geoghegan-Quinn , a Bizottság tagja. – (GA) Először is, szeretném elmondani Gallagher úrnak, hogy mennyire örülök a lehetőségnek, hogy a Parlamentben a kérdések órájában tett első látogatásomkor az anyanyelvemen válaszoljak meg egy kérdést.

Elvárható lenne, hogy a Kutatási Végrehajtó Ügynökség, amely 2009 júniusában autonóm státuszt kapott, nagyban járuljon hozzá a döntéshozatali folyamat gyorsaságához és hatékonyságához, és javítsa az ügynökség hatáskörébe tartozó keretprogram szolgáltatásait. Nyilvánvaló, hogy ez különösen a kkv-k felhatalmazási programja tekintetében igaz.

A 2011-es együttműködési ütemtervek keretében konkrét, új politikát hajtottak végre, e politikáknak pedig a kis- és középvállalkozásokat, illetve azok kutatás partnereit is részvételre kellene ösztönözniük. E politikák előrehaladását szorosan nyomon kell követni, és ezen erőfeszítések folytatódni fognak a 2012-es és 2013-as menetrendek keretében is.

A szabályok és eljárások egyszerűsítésére vonatkozó további lehetőségek megtalálhatók az egyszerűsítésről szóló április 30-i közleményben – ezt persze már valamivel korábban említettem. Bizonyos politikák azonnal alkalmazhatóak a „Research Participant Portal”-ként ismert jelenlegi jogi és szabályozási keretek alapján; például ennek elindítása, a szakmák szerkezetének és időzítésének javítása, valamint a konzorciumok méretre tekintettel történő szerkezetátalakítása.

Jelenleg maga a Bizottság is a politikák egy második csoportját, például a bizottsági szabályok lehetséges módosítását tanulmányozza, amelyek szélesebb körű átlagos személyi költségeket engednek, a konkrét szabályok helyett lehetővé teszik közös elvek alkalmazását, valamint az uzsoraszámlákra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát.

, a Bizottság tagja. – Crowley képviselő úrnak természetesen igaza van, amikor a nagyszámú életbe lépő új projektről beszél, és azt mondja, hogy a kkv-k előtt álló számos probléma egyike a szellemi tulajdonjogokkal függ össze.

A biztosok innovációval foglalkozó csoportjának vagyok az elnöke, és kollégámat, Barnier biztos urat különösen érdekli ez az egész terület. Nagyon szorosan dolgoztunk együtt – ahogy remélem, látni is fogja, amikor az innovációs kiemelt politika október elején megjelenik –, hogy megpróbáljunk megoldást találni a kkv-k – és valójában mások – előtt álló számos problémára, különösen a szellemi tulajdonnal kapcsolatban.

A műszaki adattárolással kapcsolatban – ahogy Ön is fogalmazott – természetesen sok kihasználható lehetőség van, és számos magánvállalat, amelyek úgy érzik, hogy ez a terület lehetőséget tartogat számukra, ki is használják ezeket a lehetőségeket. Az innovációs kiemelt politika megjelenésekor szeretnénk is látni, hogy a Bizottság komoly kísérletet tesz merész és bátor javaslatok benyújtására – amelyeket, mint tudjuk, ekkor meg is kell majd vitatni –, de amelyek alapvetően foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, problémákkal és nehézségekkel.

Bízom abban, hogy ezek a vállalatok, amelyek érdeklődnek az ilyen típusú kérdések iránt, látni fogják, hogy a Bizottság kész pozitív módon válaszolni, és szükségünk is van a támogatásukra.

Kelly úr említette a gyors sikereket és a teljesítési feltételeket. Nos, a teljesítéssel kapcsolatos gyors sikerek az innovációs kiemelt politikából erednek majd. Azt hiszem, tapasztalni fogja, hogy itt olyan kérdésekkel foglalkozunk,, mint például a szabványok, szabályozások, szellemi tulajdon és szabadalmak. Azt hiszem, látni fogja, hogy a kiemelt politika tényleges megjelenésének idejére már minden kérdést megoldottunk – beleértve a kockázati tőkét, ami jelenleg számos kis cég számára igen nehéz kérdés –, hogy addigra már tárgyaltunk kutatóközpontokkal, egyetemekkel, állami és magánvállalatokkal, valamint az Európai Parlament képviselőivel a kiemelt politika tartalmáról.

Egy politika előterjesztése azonban nem oldja meg kérdéseket. Ezt követően figyelemmel kell azt kísérnünk, támogatnunk kell, és biztosítanunk kell, hogy azok, akik igénybe veszi e politikákat, készen álljanak, hogy kapcsolatba lépjenek velünk, és ez magában foglalja természetesen az Európai Parlament képviselőit is.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 42. kérdés, előterjesztette: Bernd Posselt (H-0400/10)

Tárgy: Duna-stratégia és eurorégiók

Milyen szerepet játszik a Duna-stratégiában a Bajorország és Ausztria, valamint a Cseh Köztársaság közötti együttműködés, és hogy áll a kulturális és idegenforgalmi politikai dimenzió helyzete a megfelelő eurorégiók európai uniós támogatása terén?

 
  
MPphoto
 

  Johannes Hahn , a Bizottság tagja. – (DE) Köszönöm a kérdést. A Bajorország és Ausztria, valamint a Cseh Köztársaság közötti partnerség kilátása valóban kiváló lehetőség e régió továbbfejlesztésére, amely összességében 5 millió embernek ad otthont. Különösen a kulturális és idegenforgalmi politikai dimenziók játszhatnak kiemelkedő szerepet ezen eurorégió előmozdításában. Ez a régió továbbá különleges szerepet tölt be a Duna-stratégiában; ezt már megtárgyaltuk a stratégia elkészítésének részeként is. Különösen nagy figyelmet fordítottak a turizmusra ebben a régióban. Itt is érdekes javaslatok merültek fel a kulturális együttműködés terén; például a kultúrák közötti párbeszéd kérdésében.

Ami e régiók támogatását illeti, vannak különböző együttműködési programok a Cseh Köztársaság, Ausztria és Bajorország e régiója számára, amely a jelenlegi időszakban már közel 430 millió euró támogatásban részesült. Ez szép kis összeg, és most már az érintett régiók feladata, hogy a legtöbbet kihozzák belőle. Az európai határmenti együttműködési csoportosulások (GECT) struktúrájának közeljövőben történő létrehozására vonatkozó ötlet számomra jó megoldásnak tűnik ezen határokon átnyúló együttműködés kiterjesztésére.

 
  
MPphoto
 

  Bernd Posselt (PPE) . – (DE) Nagyon hálás vagyok a biztos úrnak a nagyon jó válaszért. Időközben valami új merült fel: 2015-ben valószínűleg Pilsen lesz Európa kulturális fővárosa. Szeretném csak megkérdezni, hogy ezen eurorégió kulturális dimenzióját kifejezetten meg lehet-e erősíteni, és hogy Ön szerint az eurorégió a megfelelő platform-e az ilyen tevékenységek számára.

 
  
MPphoto
 

  Johannes Hahn , a Bizottság tagja. – (DE) Tisztelt képviselő úr, természetesen. Száz százalékig meg vagyok győződve arról, hogy a kulturális együttműködés különösen megköveteli a határokon átnyúló regionális együttműködést, hiszen a kulturális élet keresztezi a régiók közigazgatási határait. Nagyra értékelném ezért, ha ez lenne a Duna-Moldva eurorégió regionális együttműködésének az egyik a központi kérdése. Pilsen jelölése az Európa kulturális fővárosa címre további ösztönzést ad, amit csakis kedvező dolognak lehet tekinteni.

 
  
  

43. kérdés, előterjesztette: Brian Crowley (H-0412/10)

Tárgy: Az ír kormány kérvénye az áradások okozta károk enyhítésére

Az ír kormány által az áradások okozta károknak Európai Szolidaritási Alapból való enyhítése érdekében 2010 januárjában a Bizottsághoz benyújtott kérvény milyen fázisban van?

 
  
MPphoto
 

  Johannes Hahn , a Bizottság tagja. – (DE) Tisztelt képviselő úr, örömmel mondhatom, hogy néhány nappal ezelőtt a Bizottság pozitív nyilatkozatot tehetett ebben a kérdésben, amely tekintetében valamivel több mint 13 millió euró összegű pénzügyi támogatást javasolnak – hangsúlyozom, hogy javasolnak, mert, mint azt Önök is tudják, ma már nem csak a Parlament, hanem a Tanács jóváhagyására is szükség van.

Ha megengedi, szeretnék nagyon röviden beszámolni a történtekről. Az első károk 2009. november 19-én következtek be és akkor is jelentették be azokat. A kérelem az utolsó lehetséges időpontban, 2010. január 27-én érkezett meg; vagyis épp a tízhetes határidőn belül. Ekkor különböző vizsgálatokat kellett elvégezni. Ennek megfelelően, március 24-én a Bizottság érdeklődő levelet küldött az ír hatóságoknak, amelyre június 15-én megfelelő válasz is érkezett. A probléma az volt, hogy a teljes kár meghatározott értéke nem érte el a nemzeti katasztrófa megállapításához szükséges küszöböt. Az volt tehát a kérdés, lehetséges-e azt regionális katasztrófának minősíteni. Ehhez további vizsgálatokra és értékelésekre volt szükség, amelyeket azóta már elvégeztek.

Mint mondtam, mindennek most már pozitív eredménye lett. Ezt a javaslatot szeptember 14-én továbbítottuk, amely szerint az Európai Unió – a Parlament és a Tanács jóváhagyásától függően – valamivel több mint 13 millió eurót tenne hozzáférhetővé az e katasztrófa nyomán az állami szektorban felmerült költségek fedezésére.

 
  
MPphoto
 

  Brian Crowley (ALDE) . – Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani a biztos úrnak a válaszáért. Úgy gondolom, hogy az előttünk álló egyik legnagyobb nehézség a kár folyamatos költsége, mivel a novemberi esemény felmerülését és megvitatását követően röviddel újabb áradássorozat következett be. Saját szülővárosomban, az 5 000 lakossal rendelkező Bandonban még mindig van 19 olyan vállalkozás, amely az áradás okozta nehézségek és az elszenvedett károk miatt még mindig nem tudott újból megnyitni. Így talán az azonnali finanszírozáson túl hosszú távú kezelési terveket is fontolóra kellene vennünk.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – Köszönöm, biztos úr, a választ és az annak ellenére adott finanszírozást, hogy nem értük el a nemzeti küszöbértéket.

Emiatt megfontolná-e a nemzeti értékhatárra vonatkozó feltételek megváltoztatását, mert ha minden országra azonos kritériumokat alkalmazunk, a kisebb országok katasztrófától függően nyilvánvalóan sokban különböznének a nagyobb országoktól?

 
  
MPphoto
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE) . – Szeretném csak megköszönni a biztos úrnak, az elődjének és a tisztviselőinek, akik szorosan együttműködtek az ír tisztviselőkkel mind Brüsszelben, mind pedig Dublinban, és különösen a pénzügyminiszterének, aki – mint Ön is mondta – szinte az utolsó órában írta alá a dokumentumot.

Bár kicsi, nagyon nagyra értékeljük: 30 millió, amit talán nem kaptunk volna meg. Szeretném azt is gondolni, hogy Ön javasolhatná a kollégáinak, hogy esetleg meg kellene változtatnunk az Írországra vonatkozó küszöböt, mivel a jelenlegi küszöb egymilliárd, amitől – attól tartok – nagyon elmaradtunk.

 
  
MPphoto
 

  Johannes Hahn , a Bizottság tagja. – (DE) Köszönöm, uraim, az elismerő szavaikat, amelyeket különösen örömmel fogok átadni a kollégáimnak, akik nagyon keményen dolgoztak ezen az ügyön. A Szolidaritási Alap szabályai a küszöbértéket a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-ában határozzák meg, ami Írország esetében jelenleg 935 millió euró lenne. Van fedezet a 3,5 milliárd eurós kárra is, ami az ötből különösen a négy legnagyobb tagállamra vonatkozik, amelyeket egyébként csak más dimenziójú károk értékéig fedeznének. Ez az egyik oka annak, hogy 2005-ben a Bizottság a Szolidaritási Alap kiigazítását javasolta, elsősorban két szempontból. Az első az volt, hogy a küszöbértéket vagy értékeket egységesebbé kell tenni, ami egyaránt a nemzeti küszöbérték mérséklődéséhez, valamint a nemzeti és regionális katasztrófák két kategóriájának ötvözéséhez vezetne. Nem áll szándékomban eltitkolni azt a tényt, hogy átlagosan kétszer annyi kompenzáció iránti kérelmet kapunk, mint amennyit valójában képesek vagyunk nyújtani – nem anyagi okok miatt, hanem azért, mert az értékelés nem teszi lehetővé az Európai Unió számára a felmerült költségek refinanszírozásában történő részvételt. Következésképpen, a célunk a folyamat egyszerűsítse volt, ami egyben fel is gyorsítaná azt.

Ahogy látták – ideértve többek között jelen esetben Írország példáját –, az eljárás nyolc, kilenc vagy tíz hónapig is tarthat. A szóban forgó ügyben valószínűleg még néhány héttel több idő telik majd el az összeg tényleges kifizetéséig, így addigra egy egész év telik majd el. Ez részben összefügg azzal, hogy ez a Szolidaritási Alap egy költségvetésen kívüli alap.

A második célkitűzésünk a katasztrófák kritériumainak bővítése volt. Jelenleg a Szolidaritási Alap kizárólag természeti katasztrófákra terjed ki. Az elképzelés az, hogy ez kiterjedjen a technológiai katasztrófákra is.

A Tanács 2005-ben elutasította ezeket a különböző javaslatokat. A bekövetkezett katasztrófák szerencsétlen száma miatt most új kezdeményezést indítok útnak. A szolgálatom egy felülvizsgált javaslatot készít, amely figyelembe veszi az elmúlt öt év tapasztalatait is. Remélem, hogy egyes országok, amelyek az utóbbi hónapokban profitáltak ezen európai szolidaritási támogatásból, most segítséget nyújtanak minden módosításhoz, hogy a jövőben egy tágabb, de mindenekelőtt gyorsabb reagálású Szolidaritási Alapunk lehessen Európában.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – 44. kérdés, előterjesztette: Richard Howitt (H-0445/10)

Tárgy: Az uniós regionális támogatásoktól függő helyi csoportokat sújtó készpénzhiány

A brit kormány döntése, amelynek értelmében megszüntetik az egyesült királyságbeli regionális fejlesztési hivatalokat (RDA-kat), azzal a következménnyel jár, hogy az ERFA, az Európai Szociális Alap és a vidékfejlesztési programok keretében biztosított európai támogatások, amelyekhez kelet-angliai választókörzetemben korábban a Kelet-angliai Fejlesztési Hivatalon keresztül lehetett hozzájutni, mostantól más módon kerülnek elosztásra.

Tekintettel arra, hogy a Bizottságnak jóvá kell hagynia az uniós programok irányítási és ellenőrzési rendszerében bekövetkező bármilyen változást, közölné-e a Bizottság, hogy az Egyesült Királyság kormányával eddig milyen konzultációkra került sor a kérdésről, és megerősíti-e, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszerben bekövetkező változások Bizottság részéről történő jóváhagyásáig az uniós kifizetések felfüggeszthetők? Milyen átmeneti intézkedések meghozatalával lehet biztosítani, hogy a választókörzetemben és más egyesült királyságbeli régiókban uniós támogatásban részesülő helyi embereket és közösségi csoportokat ne sújtsa készpénzhiány az Egyesült Királyság kormánya által az RDA-k megszüntetéséről hozott döntés következtében?

 
  
MPphoto
 

  Johannes Hahn , a Bizottság tagja. – (DE) Az új brit kormány elkötelezett egy komoly helyi hangsúllyal rendelkező gazdasági modell iránt. Egyelőre nem világos, hogy az új struktúrák milyen formát öltenek majd. Ezért egyelőre semmiféle végleges választ nem tudok még adni. Majd meglátjuk, hogy az új struktúrák – az irányító hatóságok – milyen formát öltenek, és – ha szükséges – a vonatkozó programokat is ennek megfelelően át kell alakítani. Vannak aggályaim, de remélem, hogy ez nem jár túlzott késedelemmel a projektek végrehajtása tekintetében.

 
  
MPphoto
 

  Richard Howitt (S&D) . – Elnök úr, mint mindig, most is nagyon köszönöm a pártatlanságát és e demokratikus folyamat iránti támogatását. Gyors leszek, és az időzítést is tiszteletben fogom tartani.

Biztos úr, a kérdésemben arra kérdeztem rá, hogy milyen konzultáció zajlott már le a Bizottság és az Egyesült Királyság kormánya között az új terveikkel kapcsolatban. Ez egy igen tényszerű kérdés. Történt-e egyáltalán bármilyen konzultáció, és ha igen, milyen? Helyesnek tartom ezt a kérdésfeltevést.

Elfogadja-e ma, ebben a Házban, hogy a strukturális alapokról szóló rendelet követelményei mind az addicionalitás, mind pedig a partnerség tekintetében alapvető fontosságúak, és hogy biztosítja-e habozás nélkül azok betartását bármilyen új struktúrában?

 
  
MPphoto
 

  Johannes Hahn , a Bizottság tagja. – (DE) A válasz igen egyszerű: e tekintetben a mai napig nem vettük fel egymással a kapcsolatot. A társfinanszírozás koncepciójának – ha erre gondol – a jövőben is alkalmazandónak kell lennie.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Azokat a kérdéseket, amelyeket idő hiányában nem válaszoltak meg, írásban fognak megválaszolni (lásd a mellékletet).

Ezzel vége a kérdések órájának.

(Az ülést 20.30-kor felfüggesztik, és 21-kor újra megnyitják)

 
  
  

ELNÖKÖL: Miguel Angel MARTÍNEZ MARTÍNEZ
alelnök

 
  

(1) HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat