Index 
Viták
PDF 4705k
2010. szeptember 21., Kedd - Strasbourg HL kiadás
1. Az ülés megnyitása
 2. A Parlament állásfoglalásaival kapcsolatos további intézkedések: lásd a jegyzőkönyvet: lásd a jegyzőkönyvet
 3. A gázellátás biztonsága (vita)
 4. EU-Kína csúcstalálkozó: 2010. október 6. (vita)
 5. Szavazások órája
  5.1. A 05/2010. számú költségvetés-módosítási tervezet: Az OLAF és a saját források felülvizsgálata (A7-0249/2010, László Surján) (szavazás)
  5.2. Egységes piac megvalósítása az elektronikus kereskedelemben (A7-0226/2010, Pablo Arias Echeverría) (szavazás)
  5.3. A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálata és megelőzése (A7-0195/2010, Christine De Veyrac) (szavazás)
  5.4. A gázellátás biztonsága (A7-0112/2010, Alejo Vidal-Quadras) (szavazás)
  5.5. Az EK és Pakisztán közötti, visszafogadásról szóló megállapodás (A7-0231/2010, Csaba Sógor) (szavazás)
  5.6. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok Törökországgal (A7-0238/2010, Metin Kazak) (szavazás)
  5.7. A biológiai sokféleség megőrzését célzó uniós jogszabályok (A7-0241/2010, Esther de Lange) (szavazás)
  5.8. Természeti csapások és ember okozta katasztrófák megelőzése (A7-0227/2010, João Ferreira) (szavazás)
  5.9. A szegénység csökkentése és munkahelyteremtés a fejlődő országokban (A7-0192/2010, Eleni Theocharous) (szavazás)
 6. A szavazáshoz fűzött indokolások
 7. Szavazathelyesbítések és szavazási szándékok: lásd a jegyzőkönyvet
 8. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet
 9. A gyógyszerek farmakovigilanciája (a 726/2004/EK rendelet módosítása) - Farmakovigilancia (a 2001/83/EK irányelv módosítása) (vita)
 10. A biocid termékek forgalomba hozatala és felhasználása (vita)
 11. Többéves pénzügyi keret a 2007–2013-as időszakra (vita)
 12. A 7/2010. számú költségvetés-módosítási tervezet: az Európai Unió által az EUMSz. 122. cikke értelmében nyújtott garancia – pénzügyi támogatás a tagállamok részére (vita)
 13. Kérdések órája (a Bizottsághoz intézett kérdések)
 14. A hegyvidéki, szigeti és gyéren lakott régiók gazdasági és társadalmi fejlődésének európai stratégiája (vita)
 15. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmének a légi közlekedésre történő kiterjesztése (vita)
 16. A közösségi védjegyek használata a belső piacon (vita)
 17. A következő ülésnap napirendje: lásd a jegyzőkönyvet
 18. Az ülés berekesztése


  

ELNÖKÖL: Jerzy BUZEK
elnök

 
1. Az ülés megnyitása
A felszólalásokról készült videofelvételek
  

(Az ülést 9.05-kor megnyitják.)

 

2. A Parlament állásfoglalásaival kapcsolatos további intézkedések: lásd a jegyzőkönyvet: lásd a jegyzőkönyvet

3. A gázellátás biztonsága (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Vidal-Quadras úr által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról készített jelentés (COM(2009)0363 - C7-0097/2009 - 2009/0108(COD)) (A7-0112/2010).

 
  
MPphoto
 

  Alejo Vidal-Quadras , előadó. – (ES) Elnök úr! Az elmúlt években ismételten láthattuk annak példáit, hogy a tagállamok mennyire sebezhetőek energiaellátási kérdésekben, különös tekintettel a gázellátásra.

Azok az ellátási zavarok, amelyek az Európai Unió északi és keleti részében a 2005-2006. és a 2008-2009. év telén bekövetkeztek, valóságos rémálommá váltak. Mivel a közelmúltban rendkívül kemény telek tomboltak Európában, ha lehetséges, ez még inkább ránk terheli annak felelősségét, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a hasonló esetek jövőbeni megismétlődésének elkerülése érdekében.

Az Unió energiaellátásának legnagyobb része importból származik; ezért a diplomácia fontos szerepet játszhat ezen a stratégiai területen. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy a Bizottság milyen erőfeszítéseket tett ezen a területen, és ezt nagyra értékeljük, de fel kell szerelkeznünk még hatékonyabb mechanizmusokkal.

Szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy az átélt ellátási válságok során a nemzeti piaci szabályok és a kölcsönös kapcsolatok hiánya megakadályozta, hogy az érintett tagállamok teljes mértékben kielégítő segítséget kapjanak.

Azt a rendeletet, amelyről szavazni fogunk, az ennek a problémának a megoldására irányuló határozott lépésnek szánjuk. Hosszú időn keresztül próbáltunk előrehaladást elérni ebben a kérdésben, leküzdve a különféle nemzeti szempontokból fakadó nehézségeket. Hosszú és kemény tárgyalási folyamat volt.

Az a megállapodás, amelyről ma szavazni fogunk, azt mutatja, hogy a tagállamok képesek voltak túllépni saját érdekeiken egy átfogóbb európai fókuszpont elfogadása érdekében. A rendelet elfogadása után erőteljes eszköz lesz a kezünkben, amellyel fokozhatjuk a gázellátás biztonságát az Európai Unió egészében.

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság egyhangúan megszavazta a rendeletet a Tanáccsal folytatott háromoldalú egyeztetések sikeres lezárása után.

Szeretném megragadni ezt a lehetőséget arra, hogy köszönetet mondjak az összes árnyékelőadónak a kiváló munkáért, amit a szöveg megfelelő módon vissza is tükröz, valamint a szakbizottság összes tagjának, aki véleményt nyilvánított, és ezeknek a fontos módosításoknak a jelentős része be is épült a szövegbe.

Szeretnék továbbá köszönetet mondani az Európai Bizottságnak a társjogalkotók számára nyújtott értékes támogatásért és elismerésemet fejezem ki a Tanács spanyol elnöksége felé a nagylelkű együttműködésért, amellyel folyamatosan tájékoztattak minket az általuk végzett munka előrehaladásáról.

Ez a rendelet gondoskodik az európai polgárok biztonságáról, akik mostantól fogva nagyobb védelmet élvezhetnek majd válsághelyzetekben. Emellett nagyobb mértékű rugalmasságot biztosít a tagállamok számára, mert további fogyasztókra, például a közszolgáltatásokra is kiterjesztheti a védelmet.

Ám a tagállamoknak azt a jogos törekvését, hogy megvédjék a fogyasztókat saját nemzeti piacaikon, ellensúlyozni kell az Unió más tagállamaiban élő polgárok felé vállalt szolidaritással.

A rendelet kötelezi a gázszolgáltató társaságokat, hogy válság esetén legalább 30 napos megszakítás nélküli időtartamon keresztül gondoskodjanak a védett fogyasztókról. Emellett a tagállamok kötelesek olyan módon felépíteni vagy korszerűsíteni infrastruktúrájukat, hogy azzal javítsák a belső energiapiac integrációját és csökkentsék az elszigetelt energetikai helyzetben lévő területek létezését.

A rendelet egyik legfontosabb vívmánya az a tény, hogy előírja a gázáramlás irányának megfordítását a tagállamok közötti gázellátási hálózatokban, és ilyen módon teljesít olyan kritériumokat, mint a szükségesség és az életképesség. A gázáramlás irányának rövid távú beruházások útján és elfogadható költségek árán történő megfordítása lehetővé teszi az ellátás mindeddig példátlan diverzifikálását Európán belül. Ebben a tekintetben a Jamal csővezeték jelent nyilvánvaló példát, mert Fehéroroszországon keresztül ellátja Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Németországot.

A Parlament másik vívmánya a Bizottság számára biztosított fontos szerepkör, amely vétójogot kap konkrét intézkedések tekintetében, ha úgy véli, hogy azok veszélyeztethetik más tagállamok ellátásának biztonságát.

A Bizottság döntő szerepet játszik továbbá a tagállamok közötti koordináció területén bármilyen válsághelyzetben a gázkoordinációs csoport védnöksége alatt. Ez a rendelet valós megoldást kínál egy valós problémára. Megerősíti a gázellátás biztonságát és együttműködésre kötelezi az összes piaci érdekelt felet a jövőbeni súlyos ellátási zavarok kezelésének területén.

A piac megfelelő és hatékony működése, a kölcsönös kapcsolatok kiépítése, valamint a beszállítók és az útvonalak diverzifikálása kínálja a legjobb védelmet a jövőbeni válságok ellen.

Elnök úr! A gázellátás biztonságát szolgáló rendelet jelentős minőségi változást képvisel, amely által a tagállamok félreteszik a pusztán nemzeti rendszereket és teljes mértékben a magukévá tesznek egy ambiciózus európai megközelítési módot.

Igaz, hogy súlyos következményekkel járó két válságnak kellett lezajlania, míg az EU-nak végre sikerült felébresztenie egyes tagállamok lelkiismeretét, de így is elfogadjuk tessék-lássék bűnbánatukat, ha ez ugyanolyan következményekkel jár, mint a töredelmes megbánás.

És végül, elnök úr, ez a rendelet történelmi jelentőségű mérföldkövet alkot az Unió gázellátásának biztonsága felé vezető úton, és nagy integrációs projektünk értékének tagadhatatlan bizonyítéka. A rendelet megfelelő és gyors alkalmazása rendkívül erőteljes üzenetet küld majd beszállítóink felé, akik szinte minden esetben a barátaink is, arra nézve, hogy ami az Unión belüli gázellátást illeti, a továbbiakban már nem érvényes a „mindenki önmagáért” mottó. Felcseréltük a „mindenki egyért és egy mindenkiért” jelszóra.

 
  
MPphoto
 

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A gázellátás fontos szerepet játszik energiapolitikánkban és az erre a területre vonatkozó stratégia egyértelmű. Először is hatékony európai jogi keretrendszerre van szükségünk a gázellátás biztonságáról történő gondoskodáshoz. Másodszor diverzifikálnunk kell forrásainkat és az importált gáz szállítási útvonalait. Ezenkívül tovább kell fejlesztenünk és konszolidálnunk kell a szükséges infrastruktúrát, és közös megközelítési módot kell felvennünk az európai érdekekkel kapcsolatban energetikai partnereink és a tranzitországok kezelésének területén. Mindennek a jól működő belső piacra kell épülnie.

A múlt év januárjában kirobbant gázválság és azok a fejlemények, amelyekre júniusban került sor Moszkva és Minszk között megerősítették, hogy helyes nyomon járunk gázstratégiánk ügyében. Ezért hálás vagyok, amiért azok a tárgyalások, amelyeket a Bizottság javaslata alapján a Parlamentben és a tagállamokkal lefolytattunk, alig egy év leforgása alatt konstruktív eredményekre vezettek. Ez jó hír az üzleti világ és az Európai Unió polgárai számára. Különösen szeretnék köszönetet mondani az Európai Parlamentnek és Vidal-Quadras úrnak is a kérdés iránt tanúsított elkötelezettségéért. Önök bizonyosak voltak az elérhető eredmények tekintetében, és meggyőző végeredményre vezették ezt az eljárást. Szeretném továbbá kifejezni hálámat a tagállamok iránt, amiért késznek mutatkoztak arra, hogy lemondjanak bizonyos jogköreikről és egy európai keretrendszer részeivé váljanak.

Ez a rendelettervezet az új Lisszaboni Szerződésben szereplő átfogó energetikai cikkre épülő jogalkotás első darabja. Önök most új területre lépnek és igénybe veszik újonnan megszerzett, átfogó felhatalmazásaikat. Senki sem garantálhatja, hogy nem lesznek zavarok a gázellátásban. Ez még fontosabbá teszi a szükséges óvintézkedések meghozatalát. Meggyőződésünk, hogy a tagállamokkal való szoros együttműködés a gázellátás területén fontosabb, mint valaha. Jelenleg azt javasoljuk Lengyelországnak, hogy már a kezdet kezdetén gondoskodjon arról, hogy az Oroszországgal megkötött új gázellátási szerződése kompatibilis legyen az európai joggal és ne tegye szükségessé a szerződéskötési eljárások formai megszegését.

Üdvözöljük a Parlament közös európai megközelítési módra, gyorsabb megelőző lépésekre, új műszaki lehetőségekre, ilyen például a gázáramlás irányának megfordítási képessége, az infrastruktúra kibővítésére és közös európai energiaügyi külpolitika létrehozására vonatkozó felhívását. Támogatjuk továbbá a Parlamentnek a belső piac megfigyelésével és létrehozásával kapcsolatos javaslatát. A minden egyes magánháztartásra vonatkozó kötelező minimális előírások azt a szolidaritást és felelősséget jelzik, amelyet Európa a polgárai tekintetében vállal. Egész Európában kötelező jelleggel tárolni kell 30 napra elegendő készletet rendkívüli körülmények esetére, ilyen lehet például az infrastruktúra meghibásodása, a hőmérsékleti eltérések és a csúcsigény. Harminc napi biztonság nem jelent valódi biztonsági hálót, viszont alapot képez, amelyre építve nagyobb önbizalommal várhatjuk a telet és a lehetséges jövőbeni válságokat.

Egyre inkább egységes hangon kell megszólalnunk, magunk között kialakítva közös álláspontunkat, amint most is tesszük, és egységes arcot kell mutatnunk a külvilág felé.

A rendelet részét alkotó intézkedések közül sokat már végrehajtottak, többek között a gáz infrastruktúrával és a gázáramlási irány megfordításának képességével kapcsolatos intézkedéseket. Jelenleg 31 projekthez nyújtunk támogatást a gázellátás területén a Parlament által elkülönített pénzeszközök felhasználásával. Összesen 1,4 milliárd euróval segítjük elő különféle köz- és magánfinanszírozások felszabadítását. Az elmúlt hónapok során sok mindent végrehajtottunk a rendelet céljaiból. Ám még mindig nagyon sok a tennivaló. Biztos vagyok abban, hogy ez a rendelet nem az utolsó szó lesz ebben a témában. Ezért érdeklődéssel várom az időközi felülvizsgálatot és ha lehetséges, akkor ennek a rendeletnek a folytatását, valamint a vonatkozó tervek finomhangolását és kibővítését két-három éven belül.

Azt szeretnénk, ha a rendeletet az elfogadása után gyorsan alkalmaznánk. A Bizottság már nagyon korai szakaszban lépni akar annak biztosítása érdekében, hogy közös megközelítési móddal rendelkezzünk energetikai külkapcsolataink területén. A gázkoordinációs csoport, amelyet a Bizottság vezet és amely minden hónapban ülésezik, a rendelet értelmében megerősített szerepkörrel fog rendelkezni. Üdvözöljük azt a tényt, hogy nemcsak európai szinten lesz együttműködés, hanem regionális szinten is. Ennek egyik példája a három balti államra, Észtországra, Lettországra és Litvániára kiterjedő kísérleti projekt, a balti energiapiacok összekapcsolási tervének (BEMIP) részeként. Röviden: regionális megoldásokra van szükségünk az átfogó európai dimenzión belül.

Biztosíthatom Önöket afelől, hogy a Bizottság széles körű vitát akar látni az infrastruktúráról. Az infrastruktúracsomag, amelyet novemberben tervezünk benyújtani Önökhöz, a megfelelő lehetőséget képviseli ehhez a következő finanszírozási időszak során.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Bogusław Sonik , a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményének előadója. – (PL) Európa polgárai olyan intézkedéseket és döntéseket várnak az Európai Uniótól, amelyek jól láthatóan és egyértelműen kifejezik a nemzetek feletti infrastruktúra kollektív kezelésére irányuló törekvésünket. Ez a rendelet megfelel ezeknek az elvárásoknak. Kiemelten vonatkozik a közlekedésre és a bármely európai úticélra történő gyors eljutás képességére gyors vasutak, közutak és légi csatlakozások igénybevételével, vonatkozik továbbá a biztonságra, ezen belül az energiabiztonságra is.

Éveken keresztül mondtuk itt a Parlamentben, hogy az energiaellátást stratégiai jelentőségű politikai tárgyként kell kezelni. Európának nem szabad egyetlen szolgáltatótól függenie, mégis ez a helyzet Közép- és Kelet-Európában, amely ellátásának legnagyobb részét Oroszországtól kapja. A Gazprom ismételten megmutatta, hogy a gázt Moszkva a politikai befolyásának fokozására szolgáló stratégiai fegyverként kezeli azáltal, hogy nehézségeket okoz a gázellátásban. Mi mint lengyelek, mint az Európai Parlament lengyel képviselői, már felhívtuk a figyelmet az északi gázvezeték önző jellegére, mert ebbe a beruházásba az Európai Unió tagállamaival folytatott konzultáció nélkül vágtak bele.

A gázellátási szolidaritásról szóló mai rendelet kifejezi azt az európai felismerést, hogy kizárólag közösen építhetünk fel a gáz beszerzésére és elosztására szolgáló hatékony és kölcsönösen előnyös rendszert. Egy olyan rendszert, amelyben egyetlen országot sem hagyunk magára, ha a természet megfosztotta a gázkészletektől. Annak érdekében azonban, hogy ennek a rendeletnek a rendelkezéseit valóban alkalmazzák is, szükségünk van a kormányok politikai akaratára, valamint az Európai Unió pénzügyi erőfeszítéseire.

 
  
MPphoto
 

  Sandra Kalniete , a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményének előadója. – (LV) Köszönöm, elnök úr. Ez a jelentés nagyon fontos, és örömmel látom, hogy a Parlament állásfoglalása visszatükrözi azoknak a tagállamoknak az aggályait, amelyek az energia szempontjából elszigeteltek, mert ők nagyon erősen függenek a harmadik országokból származó szállításoktól és annak az infrastruktúrának a hiányától, amely összekötné őket az Európai Unió más tagállamaival. Remélem, hogy ennek a rendeletnek az elfogadása lehetővé teszi közös energiapolitikai projektek kidolgozását. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság nevében örömmel veszem tudomásul azokat a különféle pontokat, amelyekben a Parlament továbbfejlesztette ezt a javaslatot. Először: pontosították és világosan meghatározták azt a fogyasztói osztályt, amelynek a számára garantálni kell a gázellátást rendkívüli körülmények között. Másodszor: a szolidaritás európai elvének működését helyes irányba állítottuk, megerősítettük és konkretizáltuk, a regionális együttműködésre, valamint a Bizottság jogköreinek és feladatainak kibővítésére helyezett kiemelt hangsúllyal. Végül: egyhangúan elsőbbséget biztosítottak a piaci alapú eszközöknek a nem piaci mechanizmusokkal szemben az ellátási zavarok megoldásának ügyében. Ez utóbbiakat csak olyan körülmények között szabad használni, amikor a piac nem képes garantálni a védett fogyasztók ellátását. Összegezve: szeretnék köszönetet mondani Vidal-Quadras úrnak a kiváló együttműködésért.

 
  
MPphoto
 

  Jacek Saryusz-Wolski , a Külügyi Bizottság véleményének előadója. – Elnök úr! Az energiabiztonság a jövő megóvásának egyik kulcsfontosságú eleme. A köz javát szolgálja, hogy az EU köteles gondoskodni polgárairól. Nem az a kérdés, hogy a Közösségnek kell-e cselekednie annak érdekében, hogy a tagállamok biztonságban legyenek az energetika területén, hanem az, hogy hogyan kell ezt megtennie. Ennek két szükséges feltétele van: az első a megfelelő jogalkotási eszközök, a második pedig a politikai jövőkép és akarat ezeknek az eszközöknek a végrehajtására.

Ami az előadó, Vidal-Quadras úr által rendkívül hatékony módon megtárgyalt jogalkotási csomagot illeti, becsléseim szerint – a kezdeti törekvésekkel összehasonlítva – a kétharmadát sikerült elérni az EU energiabiztonságáról való gondoskodás céljának. A csomag ambiciózus szabályokat vezet be az infrastruktúra területén, bevezeti a közösségi reagálás rendszerét vészhelyzetekben, és kötelező rendelkezésként beépíti a szolidaritás elvét, a Szerződés 194. cikkének rendelkezései szerint.

Vannak azonban bizonyos hiányosságok, különösen az EU energiapolitikájának külső dimenzióit illetően. A rendelet kihagyja a főképviselő szerepkörét és csak homályosan utal a déli folyosóra, a Nabucco vezetékre vagy az ENP-partnereinkkel való együttműködésre.

A teljes szöveg azonban jelentős előrelépést képvisel – vagy inkább képviselhet, ha megfelelően hajtják végre.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Herbert Reul , a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Először is szeretnék köszönetet mondani azoknak a parlamenti képviselőknek, akik olyan kemény munkát végeztek ezen a projekten, és különösen Vidal-Quadras úrnak. Ez azt bizonyítja, hogy az európai politikai rendszer képes reagálni a válságokra és képes hasznos megoldásokról gondoskodni.

Több alkalommal is szemtanúi lehettünk ilyen, az ellátásbiztonság kérdését felvető helyzeteknek. Ennek eredményeként sokkal tisztábban látjuk az ellátás biztonságának problémáját. Kénytelenek voltunk cselekedni, és megtettük a szükséges lépéseket. Olyan megoldásokat találtunk, amelyek nem egyszerűek, amelyek új eszközöket is alkalmaznak, és amelyek – és számomra ez jelenti mindennek legérdekesebb aspektusát – amellett hogy bevezetnek infrastrukturális szabványokat Európában, amellett hogy létrehoznak közös megelőzési szabályokat és vészhelyzeti terveket, amellett hogy gondoskodnak arról a bizonyosságról, amelyre Oettinger úr helyesen hivatkozott, hogy 30 napos biztonságot kínálhatunk polgárainknak a jövőben, azt is szemléltetik, hogy képesek vagyunk életképes eredményekre vezető kompromisszumra jutni. A folyamat vesződséges volt, de most már világosan látjuk, hogy azoknak a társaságoknak a szerepköre és feladatai állnak a fókuszpontban, amelyek a hálózatokat felépítik és kezelik. Egy másik fontos tényező annak biztosítására vonatkozik, hogy a politikák rugalmasak legyenek és egyértelművé tegyék, hogy mi nem írunk elő olyan követelményeket, amelyek nem fizetődnek ki és végül nem bizonyulnak sem intelligens, sem pedig értelmes megoldásnak, ilyen például a rugalmasság beépítése a gázáramlás irányának megfordításával kapcsolatos képességekbe. Nem azt mondjuk, hogy mindent meg kell tenni bármi áron, hanem meghagyjuk magunknak a lehetőséget az egyes esetek értékelésére és az együttműködés fejlesztésére a régiókban.

Ugyanilyen fontos az arra a tényre történő hivatkozás is, hogy jóllehet a tagállamoknak ismerniük kell a saját felelősségi területeiket, ha nem képesek megtalálni a szükséges megoldásokat, akkor a Bizottság kiegészítő feladatává válik ennek megtétele. A Bizottság szerepköre megerősödik, de nem ő lesz a kizárólagos döntéshozó. Köteles döntéseket hozni, ha más megoldások nem lehetségesek, és ő mondja ki az utolsó szót is. Rugalmasságra és olyan rendszerekre van szükségünk, amelyek ésszerű határokon belül tartják a terheket. Végül, de nem utolsósorban, gondoskodnunk kell arról, hogy legyenek érvényben lévő megoldások. Ezt a jó hírt küldi Brüsszel Európa népeinek.

 
  
MPphoto
 

  Hannes Swoboda , az S&D képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr! Természetesen azzal szeretném kezdeni, hogy meleg köszönetet mondok Vidal-Quadras úrnak ezért a pozitív hangú jelentésért és mindenekfelett a közte és az árnyékelőadók között tapasztalható termékeny együttműködésért. A szakbizottság elnöke felé is szeretném kifejezni köszönetemet, aki a spanyol elnökséggel az üléseket vezette.

Jó eredményeket sikerült elérnünk. Ennek az egész ügynek a lényege természetesen az európai szintű szolidaritás, ez a középpont, a csővezetékek közös fejlesztése, a gázáramlás irányának megfordításával kapcsolatos képesség, és ami a legfontosabb, a sebezhető fogyasztók védelme. Amint már elhangzott, minderre közvetlen jogalkotás vonatkozik. Vannak, akik ezt kritizálták, de ez nagyon fontos, mivel lehetővé teszi a számunkra, hogy egyértelmű jelzést adjunk.

Oettinger úr már egy kicsit ízlelgette a jövőt és azt mondta, hogy a történet itt nem ér véget. Támogatom őt ebben a kérdésben. Meg kell tennünk még néhány további lépést. Delor úr képviselőcsoportja a közelmúltban kiadott egy jelentést egy európai energiaközösség létrehozásának lehetőségéről. Tudom, hogy a mi elnökünk ezt erősen támogatja. Örülök annak, hogy ez a véleménye, mert meggyőződésem, hogy nagyon jelentős hozzájárulás lenne Európa egységesülésének előrehaladásához és folytatódásához, ha a szerződés módosítása nélkül létrehoznánk egy energiaügyi közös európai közösséget. Az is nagyon fontos, hogy nem rekedtünk meg a szerződés módosításával kapcsolatos vitákban. A szolidaritásnak valóban elsőbbséget kell élveznie.

Mondanivalóm második pontja a belső és külső egységes fellépésünkre vonatkozik. Hogy mire gondolok a „belső” kifejezés használatakor? Arra gondolok, hogy milyen sok további infrastruktúrára van szükségünk, és Oettinger úr ezt is említette. Minél jobban előrelépünk a napenergia és a szélenergia területén, annál inkább fejlesztenünk kell infrastruktúránkat, mert a megnövelt tárolási kapacitás mellett arról is gondoskodnunk kell, hogy más energiatermelők is bekapcsolódhassanak, ha bármely adott pillanatban nem áll rendelkezésre elegendő nap- vagy szélenergia. Ennek eredményeként ez a közös európai infrastruktúra-hálózat rendkívül fontos.

Magától értetődik, hogy a külvilággal szemben is egységesen kell fellépnünk. Egyre inkább elmondhatjuk, hogy közös piaccal rendelkezünk, míg más országok nem. Oroszországnak nincs közös, nyitott piaca. Ott állami monopóliumok működnek. Ha szembe akarunk helyezkedni ezzel a rendszerrel, akkor ezt együttesen kell megtennünk egy közös európai külső energiapolitika alapján, de talán az európai gáztársaságok által alkalmazott közös megközelítési mód alapján is, jobb árak és jobb feltételek kiharcolása, és természetesen az infrastruktúra, például a Nabucco fejlesztése érdekében is. Számomra ma ez indokolja a közös európai energiapolitika felé történő továbblépést.

 
  
MPphoto
 

  Adina-Ioana Vălean , az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Először is gratulálnom kell az előadónak, Vidal-Quadras úrnak azért a kiváló munkáért, amelyet ennek a fontos jelentésnek a kapcsán végzett. Minden tél emlékeztet bennünket arra, hogy Európa gázellátása Oroszországtól, Ukrajnától és más országoktól függ. Az energiaellátás biztonsága prioritássá vált az EU számára, és ezt csak üdvözölni tudom.

Ez a jogalkotás pozitív lépés az Európa sebezhetőségének csökkentése felé vezető úton és ezáltal biztosíthatjuk polgárainkat afelől, hogy még súlyos zavarok esetén is lesz gáz a hálózatokban; az árak elfogadhatóak lesznek és a szolidaritás fog dominálni. De még ennél is többet kell tennünk. Folytatnunk kell az energiaszállítási útvonalak és az ellátási források diverzifikálását. Az energiaellátás biztonsága mást és mást jelent a románok, a hollandok vagy a finnek számára. Eltérő geopolitikai helyzetünk európai megközelítési módot tesz szükségessé, és az európai megközelítési mód megköveteli az energiapiac maradéktalan kiteljesítését.

Nem igazán szenzációs hír annak kijelentése, hogy sok protekcionista akadály fennmarad az Unión belül. A protekcionizmus káros a piacra nézve, és ezért káros a fogyasztókra nézve, magasan tartja az árakat és aláássa ellátási biztonságunkat. Szenzáció azonban, ha egy politikus azt mondja, hogy a politikának hátra kell lépnie az energiapolitikától, és ezt hangosan és érthetően mondom. Nap, mint nap hallunk nehezen értelmezhető szerződésekről, zárt ajtók mögött megkötött alkukról, monopóliumokról és politikai megállapodásokról.

Romániában az energiastratégia kialakítását az elnök vezetése alatt álló Biztonsági Tanácsban ülő néhány ember tartja a kezében. Elszámolási kötelezettség? Romániában ez nem létezik. Demokrácia? Romániában ez nem létezik. De ennek a politikának a következményei mégis a román polgárok kezében jelennek meg, amikor az év végén megkapják a magas gázszámlát.

Eljött az ideje annak, hogy nagyobb átláthatóságot, elszámoltathatóságot és demokráciát kérjünk abban a módban, ahogyan tagállamaink az energiapolitikát kezelik. Ellenkező esetben nem leszünk képesek javítani a fogyasztók helyzetét. Meg kell engednünk, hogy a szabad piac szabályozza az árakat — nem kétséges, hogy jobb munkát fog végezni, mint a politikusok. A Bizottságnak le kell bontania a protekcionista akadályokat és magatartási mintákat.

 
  
MPphoto
 

  Claude Turmes , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr! Gratulálok Vidal-Quadras úrnak és mindenkinek, aki részt vett a tárgyalásokban. Szeretnék továbbá gratulálni a spanyol elnökségnek, amely valóban nagyon sokat segített nekünk, hogy gyors előrehaladást érhessünk el ezen a területen. Jó egyensúlyt sikerült elérnünk a belső piac és az előzetes tervezés, valamint a regionális szint és Európa egésze között. Annak is nagyon örülök, hogy az a terület, ahol a legnagyobb előrehaladást sikerült elérnünk, ez a gázáramlási irány megfordításának képessége, kiemelt szerepet tölt be a rendeletben.

Szeretnék felvetni három szempontot abból a célból, hogy előretekintsünk a jövőbe. Először: ami az infrastruktúrát illeti, különösen az észak-déli összeköttetések fejlesztésére látunk lehetőséget, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában. Nagyon fontos, hogy több észak-déli összeköttetéssel rendelkezzünk. A gáztárolás esetében mérlegelnünk kell azt a kérdést, amelyre Swoboda úr rávilágított. Ha több gáz érkezik a villamos áram piacára, amint ez valószínűnek tűnik, akkor gyors ciklusú tárolásra van szükségünk. Fel kell mérnünk infrastruktúránkat annak megállapítása érdekében, hogy lassú vagy gyors ciklusú gáztárolási képességekkel rendelkezünk-e, mert elsősorban a gyors ciklusú tárolási lehetőségekre kell összpontosítanunk.

Másodszor: véleményem szerint egyáltalán nincsenek jó minőségű adataink, amelyek alapján kiértékelhetnénk a jövőbeni gázigényt. Milyen hatást gyakorol az épületek energiateljesítményéről szóló Uniós irányelv? Milyen hatást gyakorol az, ha egy olyan ország, mint Németország azt mondja, hogy 2050-től kezdve minden épület, a régi és az új épületek egyaránt nulla energiaigényű épület lesz? A PRIMES modell nem eléggé részletes vagy független, mert ugyanaz az ember hozta létre, mint aki az EURELECTRIC forgatókönyveit kidolgozta. Ez azt jelenti, hogy jobb minőségű adatokra van szükségünk a kárba vesző beruházások elkerülése érdekében.

Harmadszor: 2011. február 4-én üléseznek az államfők. Úgy gondolom, hogy a február 4-i fontos csúcstalálkozó előtt a Bizottságnak gondoskodnia kell egy dokumentumról a számunkra, amely újra felbecsüli a globális gázpiacot. Miután sok palagázt fedeztek fel az Egyesült Államokban, több cseppfolyósított gáz áll rendelkezésre. Mit jelentene a számunkra, ha felfedeznénk palagázt Európában? Szükségünk van egy dokumentumra a Bizottság részéről, amely értékeli az államfők számára a globális gázpiac jelenlegi helyzetét. Véleményem szerint sokkal pozitívabb, mint két-három évvel ezelőtt volt.

 
  
MPphoto
 

  Konrad Szymański , az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Minden bizonnyal helyénvaló a gratuláció, mert Vidal-Quadras úr nem egyszerűen a Tanáccsal elért kompromisszum fő támasza, hanem a Parlament politikai erői közötti kivételesen széles körű konszenzusnak is ő a fő erőssége. Ez nagyon fontos. Az Európai Konzervatívok és Reformerek annak a ténynek az ellenére is támogatják ezt a kompromisszumot, hogy a Parlament eredetileg sokkal ambiciózusabb intézkedéseket javasolt, különösen az infrastruktúra építése szempontjából, de az Európai Unió válságok megoldásában tanúsított politikai szerepvállalásának területén is, a nemzetközi dimenziójú válságokat is ideértve.

Elmondható, hogy az állásfoglalás eredeti változata sokkal több kötelezettséget rótt mind a cégekre, mind pedig a tagállamokra. Ami ma itt áll előttünk, az sokkal több lehetőséget tartalmaz. Csak remélhetjük, hogy ezt nem fogják ürügyül felhasználni – mind a tagállamok, mind pedig a cégek – a közömbösség politikájának folytatásához azzal szemben, hogy az oroszok visszaélnek a helyzettel és fegyverként használják a gázt Közép-Európában. Csak remélhetjük, hogy az Európai Bizottság teljes eltökéltséggel fog harcolni a Gazprom ellen, amely visszaél monopolhelyzetével, mert a Gazpromnak is vannak politikai okai arra, hogy ne csak a gázvezetékek fölött akarja megőrizni a teljes ellenőrzési jogát, az Európai Unió területén húzódó vezetékeket is ide számítva, hanem a nyersanyagok felett is teljes ellenőrzést akar gyakorolni, még az EU piacain történő értékesítést követően is. Ez a közös piac kárára történik, a verseny és a fogyasztói jogok kárára történik, és a gázipari modern technológiák fejlődésének kárára történik.

A rendelet természetesen jobb is lehetne, de ennek ellenére is az Unió energiapolitikájának legfontosabb lehetősége és legfontosabb garanciája a gázellátási válságokkal szemben, és ezért a mai szavazáson a lehető legszélesebb körű támogatást kell ehhez nyújtanunk ebben a Parlamentben.

 
  
MPphoto
 

  Jacky Hénin , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr! Kell-e gondoskodnunk az energiabiztonságról és a függetlenségről? Igen, kell. A biztonság és a függetlenség teljes biztosítása érdekében azonban feltétlenül meg kell szabadítanunk a gázt és az egyéb energiaforrásokat a spekulatív piacok által előidézett súlyos problémáktól, ki kell jelentenünk, hogy ezek közjószágok, és olyan tarifamegállapodásokat kell kötnünk, amelyek tiszteletben tartják a kitermelő országok népeit és gondoskodnak az európai fogyasztók biztonságáról. Ez lenne a Parlament és a Tanács felügyelete alatt működő európai energetikai ügynökség küldetése.

Az Unió nem léphet fel a gázzal és olajjal foglalkozó multinacionális társaságok képviselőjeként, különösen nem a Florida partjai előtt a közelmúltban bekövetkezett katasztrófát követően. A multinacionális társaságok nem törődnek a fogyasztók érdekeivel. Ők csak a saját részvényeseiket szolgálják, semmibe veszik a gáztermelő országokban élő emberek jogait és nem engedik meg, hogy ők döntsenek a saját földjük mélyén rejtőző termékek sorsáról.

Előadónkkal ellentétben én nem vagyok meggyőződve arról, hogy a piac és a gázipar területén tevékenykedő magántársaságok szabad működése biztosítani fogja az Unió gázellátását. Ha garantálni akarjuk a gázellátást az Unió összes polgára számára, akkor államosítanunk kell a nagy gázipari csoportokat és ezekből a gazdasági egységekből létre kell hoznunk egy európai érdekcsoportot, amely nemzetközi, de mindenekfelett nyilvános ellenőrzés alatt áll.

 
  
MPphoto
 

  Niki Tzavela , az EFD képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr! Vidal-Quadras úr! Szeretnék gratulálni Önnek ezért a kitűnő jelentésért, amely rendbe teszi belső piacunkat. Szeretném azonban tisztázni a következő pontot: Európa nem biztosította és semmiképpen sem oldotta meg az alternatív gázszolgáltatók súlyos problémáját.

Ellenkezőleg, megvizsgálva azokat a beszállítókat, amelyekre szükség lenne az Európában tervezett gázvezetékek életképességéhez, számomra úgy tűnik, hogy továbbra is csak egyetlen beszállító létezik. Hogy érzékeltessem, milyen eredményesen bekerített minket, Oroszország gázszállítási megállapodásokat kötött Európa minden potenciális beszállítójával – még Iránnal is. Nincsenek ellenvetéseim, de ennek a helyzetnek a figyelembevételével, biztos úr, olyan javaslatra van szükségünk az Oroszországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatainkról, amely a kölcsönös érdekekre épül, Tajani úrral való együttműködésben megfogalmazva, ha mi is rögzíteni akarjuk gazdasági szempontból.

Kérdésem a következő: mérlegelte-e az LNG cselekvési terv felgyorsítását? Vannak beszállítók Észak-Afrikában és az Öbölben. Tervezi-e a földközi-tengeri LNG-terminálok számának megnövelését? Vannak alternatív beszállítók, és azt kérem, hogy fordítson erre a tényre megfelelő figyelmet.

 
  
MPphoto
 

  Béla Kovács (NI) . – (HU) Tisztelt képviselőtársaim! A földgáz-kereskedelem világméretű kiterjedése, nemzetközivé válása magával hozta azt a kockázatot, hogy nemzetközi, politikai, gazdasági konfliktusoknak közvetlen vagy közvetlen hatása van az egységesült gázpiacra, veszélyeztetve annak működését és ezen keresztül az ellátásbiztonságot. Bármely gázpiaci modell meghatározóan csak a rövidebb távú kapacitási, ellátási, műszaki-technológiai és árváltozási problémákat képes kezelni és megközelítőleg minimalizálni a szolgáltatás költségének egészét. Éppen ezért az ellátásbiztonságot úgy kell meghatározni, mint egy garanciát arra, hogy a nem megszakítható fogyasztók számára az igényelt gázmennyiség folyamatosan rendelkezésre álljon elérhető áron. Az ellátásbiztonság-politika megalkotásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a hőmérsékletfüggő, energiacserére képtelen háztartási fogyasztókra. Ezek a fogyasztók nincsenek olyan helyzetben, hogy kiharcolják maguknak a gázellátás biztonságát. A ma már teljesen liberalizált gázpiacon az állam, annak kormánya, a szabályozó hatóságok kötelessége, hogy az általános szolgáltatási szerződésbe belefoglaltassa a szolgáltatás minden elfogadható követelményét.

 
  
MPphoto
 

  Arturs Krišjānis Kariņš (PPE) . – (LV) Elnök úr, biztos úr! Valamennyien kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. Európában harmadik országok energiaszolgáltatóitól függünk. Különösen kiszolgáltatottak vagyunk a gázágazatban, és természetesen nagyon erősen függünk közvetlenül egy beszállító országtól – nevezetesen Oroszországtól. Tudjuk, hogy Oroszország beszállító országként problémás lehet. Például az Oroszország és Ukrajna közötti vita eredményeként több európai tagállam földgázellátás nélkül maradt 2009 januárjában. Vajon mi lehet a megoldás? A megoldás természetesen kettős. Először is, amint ezt már több felszólaló is elmondta, az ellátás diverzifikálása. Másodszor egy kölcsönös kapcsolatokkal rendelkező belső piac kiépítése. Amikor tehát közös európai energiapolitikáról beszélünk, akkor egy működőképes belső piac kifejlesztésének szükségességére gondolunk, amely megóvna bennünket. Hogy hol van a probléma? Az a probléma, hogy Európában jelenleg több olyan ország és régió is van, amely teljes mértékben el van szigetelve az Európai Unió többi részétől. Konkrétan a balti államok tökéletesen el vannak szigetelve és teljes mértékben az Oroszországtól kapott gázszállításoktól függenek. Ennek következtében például a balti államokban a fogyasztók jelenleg 30%-kal többet fizetnek a földgázért, mint a németországi fogyasztók. Ezért teljes szívből hiszem, hogy ez a rendelet, amelyet a Bizottság kezdeményezett és amelyet Vidal-Quadras úr hozott tető alá, a helyes irányba megtett lépés. Ez a helyes irány, de végig kell vinnünk ezt az ügyet. Véget kell vetnünk egyes tagállamok elszigeteltségének infrastruktúra-beruházásokkal, hogy legyen közös piacunk, és hogy rendelkezzünk a szabad belső piac előfeltételeivel, amely garantálhatná a gázellátás biztonságát. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Teresa Riera Madurell (S&D) . – (ES) Elnök úr, biztos úr! A Parlamentet ma emlékeztették arra, hogy a 2009. januári válság az energiafüggőségünknél valami többet leplezett le. Megértettük, hogy a probléma jelentős része határainkon belül található. Például Spanyolország nem tud segíteni az érintett új tagállamoknak, jóllehet rendelkezik erőforrásokkal.

Szeretném emlékeztetni Önöket, hölgyeim és uraim, jóllehet ez nyilvánvalónak tűnhet, hogy a belső szolidaritás megköveteli azt, hogy a gáz könnyen szállítható legyen az egész Unióban, műszaki vagy szerződésekkel kapcsolatos akadályok nélkül, és mindenekfelett határkeresztező kölcsönös összeköttetéseken keresztül, amelyek jelenleg távolról sem tökéletesek.

Ebben rejlik ennek a rendeletnek az értéke, amely egyértelműen összekapcsolja a kölcsönös összeköttetések megépítését az ellátás biztonságával, és rávilágít az erőforrások diverzifikálásának és az elszigetelt energetikai helyzetben lévő területek megszüntetésének szükségességére.

Engedje meg, elnök úr, hogy felszólalásom befejezéseként gratuláljak a Bizottságnak, Vidal-Quadras úrnak és a spanyol elnökségnek, amiért rekordidő alatt hozzájárultak az energetikai szolidaritás gyakorlati megvalósításához.

 
  
MPphoto
 

  Jorgo Chatzimarkakis (ALDE) . – (DE) Elnök úr! Először is szeretnék köszönetet mondani Oettinger úrnak és szeretnék gratulálni Vidal-Quadras úrnak ezért a jelentésért. A spanyol elnökség is hozzájárult ennek a nagyon jó dokumentumnak az elkészültéhez. A földgáz nagyon fontos, és jelentősége egyre növekszik. Felszólalásában Turmes úr azt mondta, hogy meg kell változtatnunk a helyzettel kapcsolatos perspektívánkat. Az általam képviselt országban a háztartások fele a földgáztól függ, de a gáz 40%-a Oroszországból érkezik.

Ezért annyira fontos az érvényben lévő irányelv jogalkotással történő kiegészítése. Emellett helyénvaló is ezt tennünk. Ez ad nekünk megelőzési terveket, megelőzési intézkedéseket és vészhelyzeti terveket három válságszint meghatározásával. Nem akarjuk, hogy megismétlődjenek azok a képek, amelyeket a 2009 telén lezajlott gázválság során láttunk. Nem akarjuk látni, amint európai partnereink és a szomszédos európai országok fáznak. Ezért ez a jelentés közös európai felelősségeink részét alkotja, amely nemcsak az EU tagállamaira, hanem a szomszédos országokra is kiterjed.

Hölgyeim és uraim! A jogszabály jó, de más útvonalakra is szükségünk van. Ezért üdvözlöm Oettinger úrnak azt a bejelentését, hogy az infrastruktúrával kapcsolatos összes intézkedést, amelyeknek egy részéről ma említést tettek, ilyen például a Nabucco, az Északi Áramlat és a Déli Áramlat, támogatni fogják. Ez lehetővé teszi a számunkra a diverzifikációt és gondoskodik arról, hogy ne függjünk egyetlen beszállítótól. Szükségünk van azonban tárolási létesítményekre is. Határozottan több tárolóra van szükségünk. Németország 70 napra elegendő készletekkel rendelkezik, de ez nem mondható el minden országról. Minden országban fel kell emelnünk az erre vonatkozó előírásokat. A másik kérdés az energiaforrások összetétele. Ez a legnagyobb ránk váró kihívás, amelynek leküzdése érdekében közös erőfeszítéseket kell tennünk. Nagyon köszönöm, és remélem, hogy az új jogszabály sikeres lesz.

 
  
MPphoto
 

  Evžen Tošenovský (ECR) . – (CS) Elnök úr, biztos úr! 2009 januárjában Európát alapjaiban rázta meg az Oroszországból érkező korlátozott gázmennyiség problémája, amit mi a 2009. januári gázválságként ismerünk. Ám elővigyázatosan kell eljárnunk, mivel ez a helyzet semmiképpen sem érintette az egész Európát, és a tanulmányok azt mutatják, hogy inkább szerkezeti probléma volt. Ezért nem szabad meggondolatlanul nekilátnunk túlzott szabályozási kísérleteknek, mivel a tárolási létesítmények vagy a rendeletek nagy, vagy akár túl nagy száma – az ellátási nehézségekre adott válaszként – magasabb gázárakhoz vezetne és természetesen megnehezítené a végfelhasználók helyzetét, emellett a versenyképességet is aláásná.

Véleményem szerint a jelentés rendkívül józan következtetéseket vont le az egész helyzet rugalmasságának megőrzése érdekében. Nagyon örülök továbbá Oettinger biztos úr véleményének, amely szerint időben értékelni kell a jelentésnek a gázárakra gyakorolt hatásait és fel kell mérni az elfogadott intézkedéseknek a gázpiacra gyakorolt általános hatásait.

 
  
MPphoto
 

  Fiorello Provera (EFD) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Az európai gázkitermelés folyamatosan csökken, az energia iránti növekvő igény viszont, elsősorban a közeljövőben, egybe fog esni a valamennyiünk által nagyon várt gazdasági fellendüléssel.

Ezért nagyon fontos mindenre kiterjedő és biztonságos ellátási politikák végrehajtása, különösen válságok időszakában, amikor a gázellátás külső geopolitikai tényezőktől függ.

Ez a rendelet jelentős mértékben javítja az érintettek közötti koordinációt a gázágazatban, és megakadályozza az olyan helyzetek megismétlődését, mint amelyek az orosz-ukrán válság során előfordultak, ám anélkül, hogy kétségbe vonnánk az egyes tagállamok előjogait, amelyekkel az energetika területén rendelkeznek.

Gratulálok az előadónak, Vidal-Quadras úrnak, és köszönetet mondok neki, amiért figyelembe vett néhány olyan módosítást, amelyek nagyon fontosak a számunkra. Továbbá örömmel veszem tudomásul a biztos úr szavait, amelyekkel nagyobb és szorosabb regionális együttműködésre szólít fel ebben az ágazatban, és köszönöm törődését.

 
  
MPphoto
 

  Nick Griffin (NI) . – Elnök úr! A mentőautókat ügyvédek üldözik: ha valahol baleset történik, azonnal ott terem egy élősködő kullancs, aki nyerészkedni akar valakinek a szerencsétlenségéből. Az Európai Unió jogtanácsosai rendkívüli mentőautó-üldözők: az ember által előidézett globális felmelegedés fantáziájától kezdve egészen a földrengésekig és az erdőtüzekig minden válságot felhasználnak ürügyként a saját hatalmuk növelésére.

Az Oroszország és Ukrajna közötti gázválság a kelet-európai politikába történő neokolonialista beavatkozás által előidézett mesterséges probléma volt. Az a megoldás, hogy nem szabad tovább kötözködni a medvével és meg kell engedni, hogy Európa nemzetei szabadon megvásárolják azt a gázt, amelyet Oroszországnak el kell adnia nekünk. Ehelyett inkább ürügyként használták fel ezt a válságot arra, hogy az EU megragadja a gázellátás feletti ellenőrzést és belecsaljon valamennyiünket a kölcsönös függőség kelepcéjébe, amelyet arra terveztek, hogy rákényszerítsék az Uniót valami olyasmire, amit a szavazók soha nem hagynának jóvá.

Ez nem a gázellátásról szól. Ez a szocialista szuperállam lopakodó önkényuralma, amely megtévesztéssel akarja megragadni azt, amit demokratikus úton nem tud megszerezni. Ha ledobja magáról az ésszerű szükségesség álarcát, akkor ránk kényszeríti az új fasizmust, nem balzsamos puhasággal, hanem halálos hidegséggel. Ezért a szabadság hívei nem fogják megszavazni ezt a jelentést.

 
  
MPphoto
 

  Amalia Sartori (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Szeretnék köszönetet mondani Vidal-Quadras úrnak ezért a kiváló jelentésért, valamint nagyszerű és elismert közvetítői képességeiért, amelynek eredményeként első és egyetlen olvasatra megszavazzuk ezt a széles körű támogatást élvező rendeletet.

Küldöttségemmel és képviselőcsoportommal együtt én is készségesen megszavazom ezt a rendeletet, mert egyértelműen jelentős előrelépést jelez az eddig követett politikákhoz képest, bár ez csak egyetlen fontos tégla azon az úton, amelynek el kell vezetnie minket oda, hogy következetesen alkalmazzunk új és ambiciózus politikákat, amint a biztos úr ezt már bejelentette.

Üdvözlöm azt a tényt, hogy a Parlament nyilvánosan és hivatalosan a szolidaritás politikáját választotta a belső piacon, amely figyelmeztetésként is szolgál azok felé, akik az elmúlt években túl gyakran folytattak spekulációt ezen a területen. Ám diverzifikálnunk kell a folyosókat, a forrásokat és az erőforrások minőségét. Ebben az értelemben úgy vélem, hogy bátrabban a déli folyosó kérdéseire kell összpontosítanunk a figyelmünket.

Támogatom, és teljes mértékben egyetértek azzal az állítással, hogy a piac jelenti az egyetlen valódi garanciát az ellátással kapcsolatos kockázatok leküzdésére. A piacnak fenn kell maradnia, törekednünk kell a versenypiac garantálására, és ezért be kell vezetnünk rendeleteket, irányelveket, finanszírozást, sok hálózatot és az ellátási források sokaságát annak érdekében, hogy a továbbiakban ne létezhessen monopólium ebben az ágazatban, sem a források, sem pedig a hálózatok tekintetében.

 
  
MPphoto
 

  Marek Siwiec (S&D) . – (PL) A gázellátás biztonsága kivételes és stratégiai tárgy. Összesen négy szakbizottság dolgozott ezen a kérdésen. Önök azt mondják, hogy a bizottságok nagyon rövid ideig dolgoztak, de összesen nagyon hosszú idő volt – vélemények hangzottak el és nézetek cseréjére került sor. Kivételes tárgy volt, mert érintette a geopolitikát, a technológiát és a mérnöki tudományokat, ugyanakkor, és ez még fontosabb, az európai szolidaritás természetével is kapcsolatos. Milyen messzire akarunk elmenni a közös piac felépítésében ezen a területen? Milyen messzire akarunk elmenni a közös cselekvésben? Milyen messzire hajlandók a nagyok és a jók elmenni a gyengék és a felkészületlenek felkarolásában válsághelyzetekben?

Sikerült kompromisszumra jutnunk. Olyan kompromisszumra, amelyet üdvözlünk, mint minden kompromisszumot. Jó, hogy van kompromisszum. Ha azonban visszagondolok az ambiciózus első szándékokra, emlékszem, hogy tovább akartunk menni. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja számára a legfontosabb szó a jelentés címében a „biztonság”. Ezt a biztonságot azonban kis kezdőbetűvel kell írni, ez a hétköznapi emberek biztonsága, akik kifizetik a számlájukat, elolvassák az újságot és azt látják, hogy valaki egyszerűen elzárhatja a gázt. Úgy gondolom, hogy az ő érdekeik szempontjából, azoknak az embereknek a szempontjából, akik félnek – akik minden télen félnek, hogy valaki elzárja a gázt, vagy hogy többet kell fizetniük –, ez a jelentés egy kicsit enyhíti a félelmeiket, és nagyon jó, hogy ezt a javaslatot nyújtották be.

Azt is mondjuk ki azonban őszintén, hogy nem volt egyetértés annak a vitának a kapcsán, hogy ki jelenthet be gázellátási válságot és milyen feltételek esetén. Elhangzott az a javaslat, hogy a kockázatnak kitett országok tehessék ezt meg. Az az első javaslat is elbukott, hogy két ország tehesse meg ezt a bejelentést. Ma van egy homályos meghatározásunk, amely azt mondja, hogy meg nem határozott hatóságok meg fogják vitatni ezt a kérdést. Összegezve tehát azt mondom, hogy ez kicsi, de a helyes irányban megtett lépés.

 
  
MPphoto
 

  Norica Nicolai (ALDE) . – (RO) Csak szeretnék kihangsúlyozni két szempontot: a gázellátó és a tranzitországok fontosságát. Ugyanakkor szeretnék gratulálni az előadónak, amiért lehetőséget adott nekünk ennek a kérdésnek a megvitatására és azért a módért, ahogyan ezt kezelte.

Türkmenisztán előadójaként úgy vélem, hogy ez az ország az Európai Unió egyik kulcsfontosságú beszállítója, figyelembe véve a rendelkezésére álló tartalékokat és azokat a lehetőségeket, amelyeket megnyit az Európai Unió előtt, mint ahogyan más ázsiai országokkal, különösen Kínával szemben is tette. Úgy gondolom, hogy az összes európai projekt, többek között a Nabucco és a Fehér Áramlat, az ezzel az országgal fenntartott kapcsolatainktól függ. Ebben az összefüggésben úgy érzem, hogy a beszállító országokkal ápolt kapcsolatok javítása rendkívül hasznos, de közben fenn kell tartanunk az Európai Unió által előírt normákat. Az említett országok által vállalt kötelezettségek nemcsak gazdasági jellegűek, hanem ez egy demokratikus, stratégiai partnerség az Európai Unióval, amelyet ápolni kell az Európai Unió külpolitikájában.

Másodszor: szeretném kihangsúlyozni hazám, Románia tranzitországként betöltött jelentőségét. Úgy gondolom, hogy mind Románia, mind pedig Bulgária stabilizáló szerepet tölthet be.

 
  
MPphoto
 

  Adam Bielan (ECR) . – (PL) Az energiabiztonság ma a szuverenitás egyik legfontosabb feltétele. Ezért az Európai Uniónak a lehető leggyorsabban következetes politikát kell kialakítania ezen a területen. A gázválságokról szóló 2004. évi irányelv, amely jelenleg hatályban van, teljes mértékben alkalmatlan a ma létező kockázatok kezelésére, mert nem képes megvédeni az országokat, különösen a Kelet- és Közép-Európai országokat a gázellátás sok hetes időtartamú csökkentéseitől. Bár fájdalmas tapasztalat volt, a 2008-ban és 2009-ben Oroszország és Ukrajna között lezajlott két gázválság idején legalább megtudtuk, mennyire súlyos lehet egy ilyen fenyegetés.

Mondhatjuk azt, hogy „jobb későn, mint soha”. Üdvözölnünk kell azt, hogy az új rendelet elfogadásával végre megkezdjük a közös energiapolitika felépítését. Ennek a rendeletnek hozzá kell járulnia olyan mechanizmusok létrejöttéhez, amelyek lehetővé teszik a cselekvés összehangolását újabb gázválságok során, valamint a hálózati infrastruktúra fejlesztéséhez, amely össze fogja kapcsolni a tagállamok gázrendszereit. A Tanáccsal megtárgyalt kompromisszum természetesen nem ideális. Véleményem szerint az Európai Parlament által kezdetben javasolt intézkedések sokkal jobbak voltak. Ennek ellenére a törvény jelenlegi, tökéletlen állapotának figyelembevételével úgy gondolom, hogy a benyújtott javaslatokat el kell fogadnunk.

 
  
MPphoto
 

  Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) A gázellátás biztonságáról szóló rendelet reagál egy olyan a problémára, amelyeket a múlt év elején lezajlott energia- és gázválság magával hozott.

A Bizottság által megszövegezett modellrendelet nagyon sok olyan intézkedést javasol, amelynek az az ambiciózus célja, hogy magasabb szintű energiabiztonságot érjen el az egész Európai Unió számára. A parlamenti bizottságokban azonban a javaslat által lefedett sok kérdésnek az eredeti megszövegezését pontosítanunk vagy javítanunk kellett. A Parlamentnek meg kellett határoznia az üzleti vállalkozásoknak a vészhelyzetek kezelésében betöltött szerepkörét, át kellett fogalmaznia a gázáramlási irány megfordításának alkalmazási körét és meg kellett oldania a költségek felosztását az új, határkeresztező infrastruktúrával kapcsolatos beruházások tekintetében. Meghatározta a rendkívüli állapot automatikus kihirdetésére vonatkozó közösségi mechanizmus feltételeit, összekapcsolva a tagállamok megelőzési és vészhelyzeti terveivel. A Parlament intézkedést javasolt továbbá az érzékeny természetű kereskedelmi információk kezelésére nézve, a visszaélések megakadályozása érdekében. Az előadó és a parlamenti bizottságok roppant erőfeszítései ellenére azonban sok kérdés megoldatlan maradt. Ezek elsősorban a védett fogyasztók meghatározásával és az N-1 infrastruktúra-szabványok alkalmazásával kapcsolatosak. Az irányelv elfogadása után újból vissza kell térnünk ezekre a kérdésekre.

 
  
MPphoto
 

  Romana Jordan Cizelj (PPE) . – (SL) Ma egy olyan témáról vitázunk, amely valószínűleg a jelenlegi plenáris ülés legfontosabb dokumentumainak egyike. Sok polgárunk fázni kényszerült a 2009. évi tél leghidegebb szakaszában, mert a radiátorok hidegek maradtak. Különösen az ilyen helyzetekben mutathatjuk meg, mi is az európai szolidaritás, amikor Európában súlyos zavarok támadnak a gázellátásban.

A rendelet, amelyről vitázunk, annak bizonyítéka, hogy munkánk középpontjába állítjuk az egyes polgárok jólétét. A rendelet „védett fogyasztóként” határozza meg a gázelosztó hálózatra kapcsolt összes háztartást. Ennek a rendeletnek az alapján vészhelyzetben azonnal lépéseket kell tenni az elégséges gázellátás garantálása érdekében az ő számukra is. Ez azt jelenti, hogy mind a tagállamokon belül, mind pedig közöttük meg kell erősítenünk az infrastruktúrát. Gondoskodnunk kell a gázhálózatok megfelelő működéséről, és ez az áramlás irányának megfordítását jelenti. Ezenkívül össze kell állítanunk a megelőzési intézkedések hatékony tervét rendkívüli állapot esetére.

Itt most arra szeretném bátorítani az Európai Bizottságot, hogy vegye rá a tagállamokat a rendelet követelményeinek időben történő teljesítésére. Örömmel veszem tudomásul, hogy az előadó odafigyelt az egyes tagállamok érveire és figyelembe vette sajátos körülményeiket. Ezért ezek a megoldások Szlovéniára nézve is relevánsak, ahol a meglévő hálózat, amely ötvözi az Oroszországból és az Algériából érkező gázszállítmányokat, az N-1 előírás hiányosságai ellenére is elégséges a normál igények kielégítésére.

Végül én is szeretnék gratulálni az előadónak, Alejo Vidal-Quadras úrnak, aki hozzáértő módon vezette a tárgyalásokat a Parlamentben és az intézmények között. Valóban kiváló munkát végzett és remélem, hogy megkapja a szavazatok túlnyomó részének támogatását.

 
  
MPphoto
 

  Anni Podimata (S&D) . – (EL) Elnök úr! Hadd kezdjem azzal, hogy gratulálok Vidal-Quadras úrnak, amiért ilyen jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy első olvasatra sikerült részletes kompromisszumot elérnünk a Tanáccsal.

Az új rendelet azáltal kezeli az EU földgázellátási biztonságának súlyos belső gyengeségeit, hogy európai szintre emeli az intézkedéseket, nagyobb jogköröket biztosít a gázkoordinációs csoportnak, elfogadja a korai előrejelzés és riasztás kritériumait, és természetesen azáltal, hogy záradékokat vezet be a fogyasztók védelmére és jobb szolgáltatás biztosítására, különös tekintettel a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjaira, akikre különösen oda kell figyelnünk.

Szeretnék azonban rámutatni arra – és ezt a Parlament is többször kihangsúlyozta –, hogy le kell küzdenünk energiaellátási biztonságunk kérdésének széttöredezett megközelítési módját és egységes európai politikát kell elfogadnunk az energiaágazatban, és ezt azzal kell kezdenünk, hogy megerősítjük a regionális együttműködést és előmozdítjuk az energiaforrások és a csatornák diverzifikálására irányuló projekteket, ilyen például a Nabucco és az ITGI-csővezeték, amelyek egymást kiegészítő, nem pedig egymással versengő projektek, és amelyek a katalizátor szerepét töltik be az EU ellátásának biztonságában.

 
  
MPphoto
 

  Ivo Strejček (ECR) . – (CS) Elnök úr! A múlt évi energiaválság nagyon kellemetlen volt, de nem utal a piac szerkezeti hibájára. Ezért nincs szükség a gázpiac vagy a gázellátási piac semmiféle túlzott szabályozására, mivel ez végeredményben csak magasabb gázárakat eredményezne a végfelhasználóknál. Három megjegyzésem van ezzel összefüggésben: először is nagy gonddal kell meghatároznunk az úgynevezett védett fogyasztók kategóriáját a túlzottan széles meghatározás elkerülése érdekében, ami minden bizonnyal magasabb gázárakat eredményezne a végfelhasználóknál. Másodszor: nagy gonddal kell eljárnunk annak a kötelező időszaknak a meghatározása során, amelynek során a szolgáltatók kötelesek gázról gondoskodni, és ez nem lehet 60 nap, hanem talán csak 30, mivel természetesen roppant nagy tároló létesítményeket kellene építenie és ez hatást gyakorolna a végfelhasználói árakra. Harmadszor: természetesen meg kell fogalmazni az úgynevezett leghidegebb időszak pontos meghatározását.

 
  
MPphoto
 

  Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz (PPE) . – (PL) Szeretném kifejezni elismerésemet az előadó, Vidal-Quadras úr felé, aki egy évvel ezelőtt szembenézett egy jelentés elkészítésének kivételesen bonyolult kihívásával az energiabiztonság kérdéseiről, az Európai Unió gázellátása megóvásának területén. Az Európai Parlament és a Tanács egyaránt teljes mértékben tisztában van azzal, hogy mi az, amit közösen kidolgoztunk. A gázellátás biztonságáról szóló rendelet arról szól, hogy az Európai Bizottság, a tagállamok és azok hatóságai, valamint a gázszolgáltató vállalatok milyen eszközökkel fognak rendelkezni ahhoz, hogy kellő időben lépéseket tegyenek a gázellátási zavarok hatásainak megelőzése érdekében. Amint itt hallottuk, az előadó azt mondta, hogy ez a jogi aktus válasz arra a valós problémára, amellyel az Európai Uniónak szembe kell néznie.

Szeretnék hivatkozni a jelenlegi helyzetre és azt mondom, hogy jelenleg új válság lehet készülőben. Ez arra vonatkozik, ami a Lengyelország és Oroszország közötti szerződés alapján történik. Ez új kihívás az Európai Bizottság számára. Lengyelország az Európai Bizottság és az Orosz Föderáció közötti csatatérré változott, amely a gázpiac harmadik liberalizációs csomagjának végrehajtása miatt folyik. Ha a Bizottság tesztelni akarja ezt a helyzetet, akkor ezt egy olyan ország példájának felhasználásával kell megtennie, amely diverzifikált gázellátási struktúrával rendelkezik, és ez nem Lengyelország, amelynek lehetőségei ezen a területen erősen korlátozottak. Lengyelországot jelenleg rendkívül súlyos energiaválság kockázata fenyegeti, 1,7 milliárd köbméter gázellátási hiány formájában. Ezért fennáll a lengyel gazdaság összeomlásának kockázata. Számítunk az Európai Bizottság támogatására a felmerült problémák megoldásában. El kell mondanom, hogy Lengyelország a tranzitország szerepét is betölti, és nem az orosz rendszer végállomása. Remélem, hogy az Európai Unió keleti határain kialakult helyzet fejleményei nyomán a legtöbb tagállam képes lesz felmérni a gázellátási biztonság megóvásának jelentőségét és fontosságát.

 
  
MPphoto
 

  George Sabin Cutaş (S&D) . – (RO) Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy külső, monopóliumi gázellátási forrásoktól függjön. Az Oroszország és Ukrajna között 2009-ben lezajlott gázválság megmutatta, mennyire sebezhetőek vagyunk egy megfelelő közös európai stratégia nélkül.

Ennek a helyzetnek a következményei egyértelműen megmutatkoztak az európai gazdaságra és a már amúgy is sebezhető fogyasztói csoportokra gyakorolt hatások alapján. Ez a külső EU-válság a tagállamok közötti kölcsönös függőségek szintjére is rávilágított. Ezért úgy gondolom, hogy ki kell dolgoznunk egy közös stratégiát, előmozdítva az útvonalak és az EU gázforrásainak diverzifikálását, hogy így elégséges kapacitással rendelkezzünk a válságokra történő reagáláshoz.

A tagállamok közötti szolidaritás, a Lisszaboni Szerződés jól ismert alapelve, elengedhetetlen az európai gázellátási mechanizmus biztosításához. A Nabucco projekt alapvető stratégiai jelentőséget feltételez ennek a mechanizmusnak a részeként. Ezt támogatni kell, különösen az Európai Uniónak, mert ez kínálja fel az egyetlen életképes alternatívát Oroszország energiamonopóliumával szemben.

 
  
  

ELNÖKÖL: Rodi KRATSA-TSAGAROPOULOU
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Paweł Robert Kowal (ECR) . – (PL) Szeretnék meleg köszönetet mondani az előadónak, amiért tető alá hozott egy kompromisszumot, ami az energiával kapcsolatos kérdésekben különösen nehéz feladat. Szeretnék továbbá köszönetet mondani Oettinger úrnak is a Lengyelország és Oroszország közötti gázellátási megállapodásban játszott szerepéért. Nagyra értékeljük azt a tényt, hogy az Európai Bizottság alapvető szerepet játszik ebben az ügyben.

Európában ma az energia alkotja azt a tényezőt, amely sok állam kölcsönös függőségét meghatározza, és ezért meglepődve hallom ebben az ülésteremben azokat a hangokat, amelyek azt állítják, hogy kizárólag az energiáról beszélünk, ami kizárólag gazdasági kérdés, és hogy a vita csak ezekről a kérdésekről szól. Nem – az energia kérdését sok európai ország a kölcsönös függőségét meghatározó tényezőként kezeli, és helyesen teszi ezt, mert valóban ez a helyzet. Ha valakit meg kell erről győzni, akkor csak olvassa el bármelyik, erről a tárgyról szóló orosz dokumentumot.

Az energiával kapcsolatos kérdésekben az oroszok két különféle megközelítési módot fogadtak el. Az egyik a gazdasági kérdésekre vonatkozik és semmi másra, a másik pedig közvetlenül a politika és biztonság kérdéseivel kapcsolatos. Ezért ha ma valamit nélkülözünk, akkor az a nagyobb részvétel, és ide tartozik az Európai Bizottság külső kapcsolatokért felelős ügynökségeinek a részvétele is, hogy mi is felhasználhassuk ezt a két megközelítési módot ebben az ügyben.

 
  
MPphoto
 

  András Gyürk (PPE) . – (HU) Egyetértek azokkal a felszólalókkal, akik szerint a gázellátási rendelet segítségével hatékonyabban védekezhetünk majd az ellátási zavarok ellen, és ezért köszönet a raportőrnek. Különösen fontosnak tartom a védett fogyasztókkal kapcsolatos rendelkezéseket. Örülök annak, hogy a kezdeti szűkítő meghatározás helyett a távfűtéses hálózatok és a kisvállalkozások is kiemelt védelmet élvezhetnek majd. Nem kevés fogyasztóról van szó, hiszen csak Magyarországon 600 000 háztartást látnak el a távfűtéses hálózatok. A kisvállalkozások védelme pedig azért fontos, mert amint azt 2009 első napjaiban is láttuk, ezek a cégek könnyen csődközeli helyzetbe kerülhetnek a gázellátás akadozása esetén.

Tisztelt képviselőtársaim! Ugyanakkor hadd emlékeztessem Önöket arra, bár a gázellátási rendelet elfogadása jelentős lépés, mégsem pótolhatja az energetikai beruházásokat. Az elmúlt héten négy új tagállam levelet intézett Oettinger energetikai biztos úrhoz, s ebben a visegrádi országok szorgalmazzák, hogy az EU erősítse meg az energetikai beruházások támogatásával kapcsolatos pénzügyi eszközöket, különös tekintettel a következő hétéves pénzügyi tervre. Csak egyetérthetünk az ebben a levélben foglaltakkal. Megnyugtató helyzetet ugyanis az teremthet a gázellátás terén, ha az EU megkezdi az alternatív szállítási útvonalak kiépítését. Ennek a szándéknak pedig végre azt gondolom a költségvetési számokban is tükröződnie kell.

 
  
MPphoto
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE) . – (FI) Elnök asszony! Őszinte köszönetet mondok munkatársamnak, Vidal-Quadras úrnak az elvégzett kitűnő munkáért. Akár tetszik ez nekünk, akár nem, Európa működése egyre nagyobb mértékben a gázra támaszkodik, és Oroszország lát el bennünket gázzal. Ezért nem elegendő az, ha az EU kapcsolatai rendben vannak a gázellátókkal. Az EU belső infrastruktúrájában és jogalkotásában is változásokra van szükség ahhoz, hogy felkészülten várhassuk a mások által előidézett válsághelyzeteket. A tagállamoknak meg kell határozniuk az összes piaci szereplő szerepkörét és felelősségi területét az ellátás biztonságának garantálásához. A közelmúlt eseményei megmutatták, hogy erre van szükség.

Európa függőségének mértéke riasztó. Európa földgázfogyasztásának több mint 40%-a importból származik, és az előrejelzések arra utalnak, hogy ez a függőség 2020-ig akár a 70%-ot is elérheti. Ennek következménye gazdasági és politikai függőség is lesz, és ez nem egészséges. A jövőben ez a helyzet javulhat a cseppfolyósított földgáz előállításával, amelynek ára csökken, valamint a palagáz közelmúltban megkezdett kitermelésével, amelyet a világ különböző részein, többek között Lengyelországban is felfedeztek. Ezek remélhetőleg javítani fogják az ellátás biztonságát és több lehetőséget biztosítanak a gázvásárlásra. A megújuló energia hatékony formáinak fejlesztése is segíteni fog.

Az Oroszország és szomszédjai között a közelmúltban lefolytatott viták megmutatták, mennyire bizonytalan volt a belső ellátási biztonságunkkal kapcsolatos helyzet. Ezért annyira fontos a konkrét cselekvés, például annak megoldása, hogy a gáz az ellentétes irányba is tudjon áramlani a tagállamok között, vagy a szolidaritás elve alapján annak biztosítása, hogy válsághelyzetekben a szomszédjaink számára is legyen elegendő gáztartalékunk. Az is nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az egyes tagállamokban fennálló eltérő körülményekkel és elismerjük azokat.

 
  
MPphoto
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) . – (LT) Először is szeretnék gratulálni az előadónak ennek a nagyon fontos dokumentumnak az elkészítéséért. Az importált energiától, különösen a gáztól való fokozódó függőség, azoknak az új kihívásoknak az egyike, amelyekkel az EU-nak szembe kell néznie a biztonságpolitika területén, és ennek leküzdéséhez szükség van az EU és valamennyiünk összehangolt erőfeszítésére.

Az Európai Bizottságnak különösen fontos szerepet kell játszania, nemcsak a válsághelyzetekkel való szembenézésben, hanem általában az EU energiapolitikájának kialakításában, és különösen a gázellátási szerződéseknek a harmadik országokban működő beszállítókkal történő megtárgyalása során.

Biztos úr! Valóban nem szeretném, ha a Jamal-gázvezetékről szóló, Lengyelország és Oroszország között megkötendő szerződésben lefektetett feltételek, vagy a szerződés aláírásának módja rossz példával szolgálna az összes új és jövőbeni energiastratégiához a ma megvitatott dokumentum összefüggésében. Csak azzal tudunk hozzájárulni a kívánt belső energiapiac létrehozásához, amely biztonságos, egységes és tisztességes a fogyasztókkal szemben, ha egységes hangon szólalunk meg, egyeztetjük az összes tagállam fellépését és szolidaritást tanúsítunk.

 
  
MPphoto
 

  Tunne Kelam (PPE) . – Elnök asszony! A mai vita azt mutatja, hogy Európa levonta az ismétlődő ellátási válságok tanulságait. Észtország 1992 decemberében szerezte a függetlenséggel kapcsolatos első tapasztalatait, amikor Oroszország megszakította a teljes gáz- és olajellátást. Ennek ellenére ez még jobban megerősített minket.

Ma bátorító együttműködést látunk, elsősorban a Parlament és a Bizottság között. Szeretnék köszönetet mondani Önnek, Oettinger biztos úr, ezeknek a kihívásoknak az erőteljes és felelős megközelítési módjáért. Ez egy ígéretes kísérlet a szolidaritásnak az EU gyakorlati mechanizmusba történő beépítésére. Az is nagyon fontos, hogy gondoskodni akarunk közös infrastruktúráról és ellátási normákról, a Bizottság egyre növekvő felelőssége és koordinációja mellett. De mindenekfelett továbbra is szükségünk van egy integrált közösségi ellátási hálózatra. Szeretném felhívni a figyelmet Turmes úr javaslatára, amelyet az észak-déli összeköttetések fejlesztéséről és a tárolási létesítményekről történő jövőbeni gondoskodásról elmondott.

 
  
MPphoto
 

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D) . – (HU) Fontos, hogy az Európai Unió közösségi szinten reagáljon az energiabiztonság érdekében, de azoknak a tagállamoknak is kell lépniük, amelyek még nem rendezték kellőképpen kétoldalú politikai viszonyaikat Oroszországgal. Magyarország földgázimportjának 80%-a Oroszországból származik, rendkívül nagy ezért a magyar fogyasztók függősége, különösen kiszolgáltatottak a távfűtést használó lakók. Magyarország ezért egyértelműen szeretné diverzifikálni mind a beszerzési forrásokat, mind a szállítási útvonalakat. Egyértelműen támogattuk és támogatjuk mind a Nabucco, mind a Déli Áramlat megépítését és az uniós közösségi források felhasználást. Számunkra mégis a legolcsóbb az Ukrajnán keresztül vezető tranzit megnyugtató, stabil rendezése lenne. Kérjük a Bizottságot, hogy az Unió lépjen föl közösségi szinten, legyen közvetítő Oroszország–Ukrajna között és kényszerítsen ki egy garanciarendszert az ukrán tranzit ügyében.

 
  
MPphoto
 

  Reinhard Bütikofer (Verts/ALE) . – (DE) Elnök asszony! Szeretném két pontra felhívni Oettinger úr figyelmét, amelyet néhány képviselőtársam már megemlített a vita során. Először: Turmes úr kihangsúlyozta a gáz iránti igény előre jelezhetőségének kérdését. A gázellátás összefüggésében csak egyetlen szempontból vizsgáljuk a kérdést.

Oettinger úr! Szeretném megkérdezni Öntől, hogyan tervezi beépíteni ezt a második alapvető jelentőségű szempontot a stratégiába, ha a jövőbe tekint. Másodszor: Swoboda úr egyik megjegyzéséből fakadóan szeretném kiemelni az Európai Unión belüli energiaközösség gondolatát. A Delors úr által alapított Notre Europe agytröszt a közelmúltban rávilágított erre a kérdésre, amint ezt a korábbi biztos, Michaele Schreyer asszony is tette néhány évvel ezelőtt. Ezt munkája kifejezett céljának tekinti-e, Oettinger úr?

 
  
MPphoto
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) . – (PT) Elnök asszony! A földgázellátás biztonságáról folytatott vita során szeretném kihangsúlyozni, hogy a globális földgázellátás már amúgy is erősen diverzifikált; ezt természetesen tudomásul kell vennünk.

A jövő szempontjából azonban ennél fontosabb kérdés a várt olajválság, emiatt az Európai Uniónak tevékenyen elő kell mozdítania a finomított kőolajtermékek leváltását flottáiban, és a legmegfelelőbb energiaforrás erre a célra a földgáz.

Ennek ellenére nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy létezik nem fosszilis eredetű természetes gáz: a hulladékból előállított biometán. Az a helyzet, hogy több európai ország is termel biometánt, gondolok itt különösen Svédországra és Svájcra, de még Spanyolországra is. Ezt a megoldást kell ösztönöznünk az EU beruházásainak felhasználásával, és ezt a kérdést erősen szem előtt kell tartanunk a vita során.

 
  
MPphoto
 

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök asszony! A gázellátók többsége jelentős áremelést jelentett be a gáz iránti növekvő kereslet eredményeként. A gáz nagykereskedelmi árának megduplázódásáról beszélnek. Ezért véleményem szerint valószínű, hogy Moszkva ezen a télen újabb gázválságot fog kiprovokálni. Az EU az eddigiekben valószínűleg nem lépett fel kellő határozottsággal közvetítői szerepkörében. Az EU új vezető képviselőinek felelősségi köréről folytatott jelenlegi viták esetében az érintett tagállamok újból azt fogják érezni, hogy cserbenhagyták őket.

Az EU részéről tanúsított erélytelen válságkezelésnek azonban más következményei is vannak. Újból működésbe helyezik a bezárt atomerőműveket és Lengyelországban tervek születtek egy cseppfolyósítottföldgáz-terminálba történő beruházásról, ami közvetlen versenyt teremt majd a balti csővezetékkel. Bár a tegnap bejelentett beszerzési együttműködés értelmes megoldásnak tűnhet, semmit sem változtat az alapvető problémán. A következő gázvita kirobbanásakor majd meglátjuk, hogy az európai energetikai korai figyelmeztető rendszer megér-e annyit, mint az a papír, amelyre felírták, és hogy a Lisszaboni Szerződésből fakadó felelősségek körül támadt zavar megoldható-e. Az a helyzet, hogy nem lehet egyszerűen megszüntetni az orosz gáztól való függőségünket, és ezen a helyzeten a Nabucco projekt sem fog sokat változtatni.

 
  
MPphoto
 

  Andrzej Grzyb (PPE) . – (PL) Oettinger úr azt mondta, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta ez az első olyan dokumentum, amely energetikai ügyekkel foglalkozik. Valójában az energiaszolidaritás sok országnak, többek között az én hazámnak, Lengyelországnak is a fő célkitűzése volt a Lisszaboni Szerződés kapcsán. A gázválságok azonban – különösen a 2009. évi válság, de a korábbi válságok is – megmutatták, hogy az energiapiac nélkül, az infrastruktúra nélkül, a kölcsönös összekapcsolásokat is ide számítva, új hálózatok és új ellátási források nélkül, az Európai Bizottság egyeztető szerepköre nélkül, és mindenekfelett – és ezt különösen erősen szeretném kihangsúlyozni – a Bizottság, a Tanács és a tagállamok egyöntetű politikai akarata nélkül nem tudjuk megakadályozni a gázválságokat. Lengyelország jelenleg még mindig egy körülbelül 2,5 milliárd köbméter gáz szállításáról szóló egyezmény aláírása előtt áll.

A rendelet jobb is lehetne – közelebb is állhatna az ideálishoz –, különösen ami a kötelezettségeket illeti, többek között az Európai Bizottság, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének szerepkörét és a tagállamok szerepkörét illetően is. Oettinger úr megerősítette, hogy két vagy három éven belül végre kell hajtani ennek a rendeletnek valamilyen kiértékelését, hatékonyságának felmérése érdekében. Ez is azt bizonyítja, hogy nem sikerült mindent belefoglalnunk a rendeletbe.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Az Európai Unió energiabiztonsága az energiaellátási források és útvonalak diverzifikálásától függ. Meggyőződésem, hogy az Európai Uniónak többet kellene beruháznia az energiainfrastruktúrába és az energiahatékonyságba. Ami a gázágazati energiainfrastruktúrát illeti – itt most az új gázvezetékek megépítésére gondolok, és ennek kapcsán szeretném kihangsúlyozni, mennyire fontos a Nabucco projekt az Európai Unió energiabiztonsága szempontjából –, fontos lépés lenne az Európai Unió részéről az új gáztározókba, a tagállamok közötti kölcsönös összeköttetések javításába, a gázáramlási irány megfordításának lehetővé tételébe, valamint a megújuló energiaforrásokból gázt előállító létesítményekbe történő beruházás.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy a Lisszaboni Szerződés új keretrendszert hozott létre a tagállamok közötti szolidaritás előmozdításához energiaválságok esetén. Emellett szeretném kifejezni elismerésemet az előadónak, Vidal-Quadras úrnak erőfeszítéseiért, mivel ez a rendelet valójában az Európai Unió energiabiztonságának javítása felé megtett lépést jelöl.

 
  
MPphoto
 

  Alajos Mészáros (PPE) . – (HU) Köszönet jár Vidal-Quadras kollégának és Oettinger biztos úrnak, hogy egy ilyen fontos jelentés létrejöhetett. Ezt a rendeletet különösképpen Közép-Európa országai üdvözlik majd, akikből néhányan 100%-os függőségben vannak az orosz gázimporttól. Amellett, hogy ez egy kiszolgáltatott helyzetet teremt, politikai eszközként is veszélyes. A fosszilis tüzelőanyagokhoz mérten a gáz jár a legkevesebb széndioxid-kibocsátással, ezért nagy szerepet játszik Európa klímaváltozás elleni harcában. Felül kell azonban értékelni az uniós vészhelyzet fogalmát, amely 10%-os importcsökkenéshez van kötve. Ez a valóságban egy egész uniós ország, például Szlovákia teljes importját jelentheti. Ésszerűbb lenne az uniós vészhelyzet bejelentését egy meghatározott földrajzi területhez kötni. Prioritásként kell kezelni, hogy a gázellátást továbbra is zökkenőmentesen és elfogadható áron biztosítsuk akkor is, ha válsághelyzet van. Ehhez véleményem szerint ez a jelentés nagymértékben hozzájárulhat.

 
  
MPphoto
 

  Ioan Enciu (S&D) . – (RO) Először is én is szeretnék gratulálni Vidal-Quadras úrnak az ennek a fontos jelentésnek a megszövegezése során tanúsított erőfeszítéseiért. Valamennyien tudjuk, hogy az energiaellátás mennyire fontos az Európai Unió számára. A Bizottságnak és Oettinger biztos úrnak továbbra is tevékenyen részt kell vennie azoknak a kérdéseknek a megoldásában, amelyek a gázellátási források diverzifikálásával kapcsolatos projektek előrehaladását meghatározzák, és elő kell állniuk mind politikai megoldásokkal, mind pedig a legkedvezőbb pénzügyi forrásokkal.

Európa energiaellátási biztonsága megóvásának kulcsa abban rejlik, hogy fejlesztenünk kell az energiainfrastruktúrát, a kölcsönös összeköttetéseket és a gázellátási irány megfordításának képességét, a tárolási létesítményeket, és ami a legfontosabb, a megfigyelést és a tagállamok közötti szolidaritásra épülő kezelést. Fontos lenne továbbá folytatni az európai energiaközösség jövőjéről szóló vitákat is.

 
  
MPphoto
 

  Danuta Jazłowiecka (PPE) . – (PL) Az a rendelet, amelyről ma szavazni fogunk, mérföldkőnek számít a közös energiapolitika felépítésében. Az energiaszolidaritásra vonatkozó rendelkezések kétségtelenül ezt tanúsítják. Garantálják azoknak a jogi eszközöknek a működését, amelyek lehetővé tennék a közös, egységes válaszadást vészhelyzetben. Az a szöveg, amelyről ma szavazni fogunk, valóban különbözik a Parlament által javasolt ambiciózus jövőképtől. Ám reményt ad a vészhelyzeti mechanizmusok hatékony jövőbeni működésére. Azt a tényt, hogy gyorsan sikerült megállapodásra jutnunk a Tanáccsal, ahol a tagállamok eltérő érdekei egymásnak feszültek, pozitív fényben kell látnunk.

Szeretném itt kifejezni köszönetemet előadónknak, Vidal-Quadras úrnak, aki már kezdettől fogva nyitott volt a képviselőtársaink által javasolt intézkedésekre, és aki kész volt a mindenki által elfogadható kompromisszum elérésére. A rendelet azt is megmutatja, hogy az Európai Parlament az intézményközi konfliktusok kulcsfontosságú szereplője, és hogy kellően bátor ahhoz, hogy harcoljon olyan intézkedésekért, amelyek gyakran irreálisnak tűnnek a tagállamok közötti megegyezés hiánya miatt.

 
  
MPphoto
 

  Edit Herczog (S&D) . – (HU) Gratulálok a biztos és a Parlament együttműködésének ehhez a nagy léptékű dokumentumnak az elkészítéséhez. Jó irányba megtett jó lépés, ugyanakkor egyértelmű, hogy a törvény csak előfeltétele a beruházásoknak, az európai beruházási kedv megteremtése a válsághoz vezető úton is segítséget nyújthat nekünk. Ez a jogszabály egyértelmű bizonyítéka lehet annak, hogy az együttműködés nem a nemzeti szuverenitás feladása, hanem az európai polgárok szabadságának növelését jelenti. Magyarországon nagy viták vannak. Mi, magyar szocialisták az európai energiabiztonság megteremtésére törekszünk. A magyar kormányfő egy évvel ezelőtt azt ígérte, hogy megteremti Magyarország teljes energiafüggetlenségét. Mi örülünk innen is, hogy megváltoztatta ezt a véleményét és ő is az energiabiztonságban, az európai uniós együttműködésében gondolkozik a jövőben.

 
  
MPphoto
 

  Ioan Mircea Paşcu (S&D) . – Elnök asszony! 2006 óta, amikor először megszakadt az Oroszországból érkező gázellátás, az energiabiztonság kiemelt kérdéssé vált az EU tevékenységeinek napirendjén. A kérdés nemcsak gazdasági jellegű, hanem erős politikai felhangjai is vannak, mivel jelentős hatást gyakorol az EU külpolitikájára, és ennek következtében nemzetközi helyzetére is. Annak ellenére, hogy ezt a tényt széles körben elismerik, a gyakorlatban az EU képtelen véget vetni annak, hogy energiaellátása egyre fokozódó mértékben olyan piaci szereplőktől függjön, amelyeknek erőteljes politikai célkitűzéseik vannak, és amelyek tétovázás nélkül kihasználják az EU egyre fokozódó sebezhetőségét. Ez néhány fontos új tagállam ellenállásának tulajdonítható.

Tévedés lenne azonban azt mondani, hogy jelenleg nincs energiabiztonsági rendszer – van, de ez egyedi és nem kollektív rendszer, mert az egyes EU-országok az egyes beszállítókkal fenntartott preferenciális kapcsolatok útján próbálják megvédeni magukat, amelyeknek kegyeiért alkalmanként ádáz harcot is képesek vívni.

 
  
MPphoto
 

  Niki Tzavela (EFD) . – (EL) Elnök asszony! Mivel ebben az ülésteremben már többen is hivatkoztak a Nabucco csővezetékre, mint az Európa energiabiztonsága szempontjából nagyon fontos projektre, szeretném megkérni a biztos urat, mondja el nekünk, tudja-e, hogy áll most ez a munka és milyen eredményeket sikerült elérni a Nabucco projekt végrehajtása során.

 
  
MPphoto
 

  Günther Oettinger , a Bizottság tagja. – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Ez a vita, amely a gáz és a gáztárolás tárgyával indult, általánosabb jelleget öltött és kiterjedt az energiapolitika egészére. Természetesen igaz, hogy függünk a gáztól. Ez azonban nemcsak a gázra vonatkozik, hanem más energiaforrásokra is, ugyanilyen mértékben vonatkozik az olajra, a világpiacról származó szénre és a nukleáris nyersanyagokra is. Még a megújuló energia esetében is növekszik a más országoktól, például Svájctól és Norvégiától való függőségünk a tárolási létesítmények tekintetében. Európa más államoktól függ. Ezért az energiahatékonyság kérdése, más szavakkal, az energia célzottabb módon történő felhasználása és elpazarolásának elkerülése egyre fontosabbá válik. Az elkövetkező hónapok során részletesen meg akarjuk vitatni Önökkel következtetéseinket.

Az energiaközösség tárgya is felvetődött és meggyőződésem, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb energiaközösséggé kell válni a szolidaritás alapján. A Delors úr által képviselt megközelítési mód mutatja nekünk azt az irányt, amelyre mennünk kell. Én azonban azt javaslom, hogy a következő néhány év során vegyük igénybe az új eszközöket; más szavakkal, tevékenyen fel kell használnunk a 194. cikket jogi alapként, emellett más lehetőségeket is ki kell használnunk a belső piac létrehozása érdekében. Még nem rendelkezünk valódi belső piaccal a villamos áram és a gáz tekintetében. A tagállamok, egyesek jobban, mint a többiek, ékesszólóan beszélnek a belső piacról, de valójában semmit sem tesznek érte, hanem inkább a saját nemzeti iparpolitikájukra összpontosítanak. Nekik igénybe kell venniük ezeket az eszközöket. Négy vagy öt éven belül hiteles helyzetben leszünk ahhoz, hogy beszélhessünk a tagállamoknak és a lakosságnak jogi alapunk továbbfejlesztéséről.

Ami az energiaközösséget illeti, meggyőződésem, hogy Svájc, Norvégia, Szerbia, Horvátország – és általában a volt Jugoszlávia országai – Marokkóval, a Maghreb-országokkal, a Közel-Kelettel, Grúziával, Moldovával és Ukrajnával együtt közösen alkotnak szoros energiaközösséget, de itt még Törökországot is feltétlenül meg kell említenem.

Elhangzottak az energia- és a gázpiac előrejelzésére vonatkozó felszólítások. A Roadmap 2050 részeként különféle alternatívák egész sorát kívánjuk benyújtani. Egyértelmű, hogy mindaddig, amíg az energiaforrások összetétele elsősorban a tagállamokra tartozó kérdés, azoktól az összegektől függünk, amelyeket a tagállami politikusok adnak meg arra vonatkozó előrejelzéseinkben, hogy mennyi gázt fogunk felhasználni villamosenergia-termelésre, és mennyi gázra lesz szükségünk. Nem kizárólagos a felelősségünk ezen a területen. Ennek ellenére javaslatot akarunk készíteni arra nézve, hogy mennyi gázt fogunk felhasználni a következő évtizedekben. Jelenleg több mint 400 milliárd köbméter gázt használunk fel. 2030-ra vagy 2040-re ez a szám 500 vagy 600 milliárdra emelkedik, vagy visszaesik 300 milliárdra? Ez nagyon fontos kérdés az infrastruktúrára vonatkozó követelmények és más országoktól való függőségünk előrejelzése szempontjából.

Ami a függőséget illeti, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy továbbra is jelentős saját gáztartalékokkal rendelkezünk. Ezek azonban a következő 15-20 év során kimerülnek. Hollandia tipikus példa ebben a tekintetben. Az igaz, hogy elsősorban Oroszországtól függünk, amely jelenleg az európai gázpiac 25%-áért felelős. A gáz negyede orosz tartalékokból érkezik hozzánk. Ez nagy mennyiség, de még mindig kezelhető számadat. Az azonban nyilvánvaló, hogy ezek a számadatok Lettország, Litvánia, Bulgária, Lengyelország és Románia esetében 50% feletti érték és 100% között mozognak, míg Portugália esetében ez a szám nulla. Van egy kelet-nyugati vízválasztó vonalunk, attól függően, hogy az egyes országok milyen távolságra fekszenek a szibériai gáztartalékok helyétől. Jelentős mennyiségeket kapunk Algériától és Norvégiától, és a közel-keleti Katarból hajón vagy terminálokon keresztül érkező cseppfolyósított földgázkészleteket (LNG) is ki kell emelnünk.

Ami az Oroszországtól való függőségünket illeti, Oroszországot minden probléma ellenére is partnernek tekintem. Novemberben kerül sor a tízéves EU-Oroszország energiapárbeszédre. Az a helyzet, hogy kölcsönösen függünk egymástól. Hogy miért? Mivel az oroszok viselik a felelősséget az Északi Áramlat gázvezeték finanszírozásának több mint 50%-áért, és mivel ez a beruházás több mint 4 milliárd euróba kerül, nekik is érdekükben áll, hogy jöjjön benne a gáz, ellenkező esetben a beruházás nem lesz nyereséges a számukra. Emellett az oroszok el akarják adni nekünk a gázt, hogy rendelkezzenek európai pénzzel gépjárművek, ipari üzemek, gépi berendezések, csúcstechnológiát képviselő áruk és szakértelem megvásárlására az orosz gazdaság fejlesztéséhez. Ezért meggyőződésem, hogy ha egységesen lépünk fel, akkor a kölcsönös függőség helyzetében találjuk magunkat ahelyett, hogy szabadon zsarolhatóak lennénk.

A következő terület, amelyet meg kell vizsgálnunk, a diverzifikáció, illetve a más országoktól való függőségünk csökkentése. Ugyanakkor gondoskodnunk kell a meglévő csővezetékek felújításáról, hogy műszaki függőségünk ne fokozódjon. Ezzel egy időben új területekre kell összpontosítanunk. Meggyőződésem, hogy az orosz gáz tekintetében az oroszoktól kell függenünk. Az oroszoknak a partnereinknek kell lenniük a saját gázuk eladása és kereskedelme tekintetében, de a harmadik országoktól származó gáz esetében nem. A legnagyobb gáztartalékok a Kaszpi-tengeri térségben vannak. Bár úgy érzem, hogy az orosz gáz szorosan kapcsolódik partnerünkhöz, Oroszországhoz, nem hiszem, hogy a Kaszpi-tengeri térségből származó gázellátásnak Oroszországon keresztül kell megérkeznie hozzánk. Az oroszok adják csak el a saját gázukat, de ne akarjanak kereskedni a harmadik országokból származó gázzal. Az Algériából és Norvégiából származó gáz sem Oroszországon keresztül jut el hozzánk. Ezért az Európai Uniónak közvetlen összeköttetést kell kiépítenie a Kaszpi-tengeri térséggel, amely a lehető legrövidebb, nincsenek benne kitérők, és amely nem tesz minket szükségtelenül függővé az orosz kereskedelmi rendszertől. Ennek eléréséhez azonban szolidaritásra van szükségünk. Ezért szeretném megkérdezni az összes tagállamtól, közöttük Ausztriától, Magyarországtól, Romániától, Bulgáriától és Lengyelországtól is: készen állunk-e arra, hogy közös munkával megoldást találjunk a déli folyosóra, ami európai érdek? Vagy megosztottak vagyunk? Ez itt a kritikus pont. Ha egységesek vagyunk, és nem vagyunk kaphatóak arra, hogy semlegesítsük egymás ajánlatait, ami nem igazán európai érdek, akkor áttörést érhetünk el a Kaszpi-tengeri térségben. Keményen dolgozunk a Nabucco projekten. Minden héten tartunk munkaülést, és október 1-jén csúcsszintű találkozót tartunk Türkmenisztánnal és Azerbajdzsánnal. Nem dönthetünk önállóan. Ezt a beruházók fogják megtenni. Ám megtehetünk minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy közvetítőként léphessünk fel a tagállamokat és a szomszédos országokat, többek között Törökországot, Azerbajdzsánt és Grúziát is érintő döntések meghozatalában. Továbbra is az a véleményem, hogy a Nabucco jó úton jár.

Önök azt mondják, hogy többet kellene beruháznunk. Lehetséges, hogy ez így van, de megígérhetem Önöknek, hogy megfelelően használunk fel minden egyes eurót, amelyet a Parlament és a tagállamok az európai költségvetésben megállapítanak a társfinanszírozott infrastruktúrához olyan területeken, ahol az önálló cselekvés nem lenne nyereséges. A közeljövőben Önök dönteni fognak a finanszírozási időszakról. Beszélnünk kell az ezzel kapcsolatos prioritásokról. Ha több pénzt akarunk fordítani az infrastruktúrára, akkor vagy több pénzt kell bevonnunk, ami nem igazán tűnik megvalósíthatónak, vagy pedig kevesebb pénzt kell elköltenünk más területeken. Érdeklődéssel várom, hogyan fog működni ez a folyamat az egyes munkaterületek között, a Parlamentet is ide számítva.

Még egyszer szeretném megköszönni a támogatásukat. Sikerült előrehaladást elérniük ezen a területen, és közösen meg tudtuk győzni a tagállamokat. Nagyon örülök annak, hogy elmondhatom valamennyiüknek, hogy gyorsan végre fogjuk hajtani ezt a rendeletet, és a négy éven belül tervezett jelentésben elemezni fogjuk annak erősségeit és gyenge pontjait, és beterjesztjük végső következtetéseinket arról, hogy érdemes-e továbbfejleszteni a rendeletet és kiterjeszteni annak tartalmát.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra ma, szeptember 21-én, kedden 12:00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE) , írásban. – (RO) Ennek a jelentésnek az elfogadása jelentős mértékben javítja az EU energiabiztonsági politikájának jogalkotási kereteit. Az energiaforrások diverzifikálása elsődleges fontosságú annak az energiaválságnak a figyelembevételével, amellyel Európának szembe kellett néznie. Meggyőződésem szerint feltétlenül támogatnunk kell a hiteles alternatív projekteket a Kaszpi-tengeri térség gázellátási ágazatában. Annak figyelembevételével, hogy a Nabucco-gázvezeték teljes kapacitását csak 2018-ban fogjuk tudni kihasználni, az AGRI projekt létfontosságú. Ez a csővezeték összekapcsolja az európai piacot a Kaszpi-tengeri térség gázforrásaival az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia energiafolyosón keresztül. A négy résztvevő állam politikai vezetői a múlt héten aláírták a Bakui Nyilatkozatot. Az első gázszállítmányok alig három év múlva várhatók Azerbajdzsán felől, különösen azért, mert Románia már elindított egy megvalósíthatósági tanulmányt a constanţai terminálról. Ezenkívül a végrehajtási költségek a Nabucco gázvezeték költségeinek a felét teszik ki. Szem előtt tartva az említett megállapodásban rögzített energiabiztonsági garanciákat, remélem, hogy az EU kellő figyelmet fordít erre a projektre.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) Mai vitánk tárgya a gázellátás biztonsága. A tél közeledtével folytatjuk le ezt a vitát. 2009 januárjában az Oroszország és Ukrajna közötti földgázválság rávilágított arra, hogy az importtól való függőség egész Európában növekszik. Jelenleg a szállításhoz és a tranzithoz kapcsolódó kockázatok is növekednek. Ezért Európában továbbra is szükség van infrastruktúrával kapcsolatos beruházásokra. Mennyi időre van szükség ezeknek az infrastruktúráknak a végrehajtásához? Egyértelműen több évre. Vajon megengedhetünk-e magunknak ennyi időt, amikor minden egyes tél újabb gázválságot jelent? Hány engedményt kell addig még tennünk Oroszország és Ukrajna felé? Meggyőződésem, hogy meg kell határoznunk egy alternatív megoldást és fel kell készülnünk annak alkalmazására, nemcsak a forrás, hanem egy olyan hálózat szempontjából is, amely ötvözi a belső és a külső szempontokat. Az „alternatív” szó használatával arra gondolok, ahogyan a szakértők a „Fehér Áramlat” gázvezetéket nevezik, amely áthalad Azerbajdzsánon, Grúzián, a Fekete-tengeren, Románián és Bulgárián. Ezenkívül minden olyan intézkedést, amely a belső energiapiac megfelelő működésének biztosítására irányul, tevékeny energetikai diplomáciával kell kísérni.

 
  
MPphoto
 
 

  Jolanta Emilia Hibner (PPE) , írásban. – (PL) Szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet Vidal-Quadras úrnak az elvégzett munkáért, valamint a gázellátás biztonságáról szóló rendelet iránti elkötelezettségéért. Nagyon örülök, amiért sikerült ilyen jó kompromisszumot elérni ebben a rendkívül fontos dokumentumban. Az összes tagállam érdekeit sikerült összeegyeztetni a legfontosabb kérdésekben, és ennek köszönhetően az Európai Unió képes lesz gyorsan és szolidaritást tanúsítva reagálni a gázellátás zavarai esetén. A jelentés foglalkozik a tagállamok védelmével kapcsolatos legfontosabb kérdésekkel, a gázellátás lehetséges zavaraitól kezdve a jó együttműködésen keresztül egészen a közösségi megelőzési és vészhelyzeti intézkedésekig.

Fontos változás, hogy a Bizottság és a tagállamok kötelesek uniós szinten együttműködni a potenciális rendkívüli helyzetekben. A rendelet értelmében az Európai Bizottság most egyetlen ország kérése alapján is kihirdethet rendkívüli helyzetet a gázellátási zavarok által érintett térségben. A javasolt kompromisszum új, gyorsreagálási eszközökön keresztül kibővíti az Európai Bizottság szerepkörét. A rendelet ebben a formájában még a különösen érzékeny térségekben is garantálja a gázellátás biztonságát. Az infrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházások azonban elengedhetetlenek, hogy a rendeletben szereplő sok rendelkezés ne maradjon írott malaszt.

 
  
MPphoto
 
 

  Lena Kolarska-Bobińska (PPE) , írásban. – (PL) Nagyon sokat beszélünk a Lisszaboni Szerződés hatályba lépéséről az Európai Külügyi Szolgálat összefüggésében. Érdemes azonban felhívni a figyelmet az energiapolitika területén meghozott intézkedésekre. A Lisszaboni Szerződés 194. cikke egyértelmű prioritásokat határozott meg ezen a területen: egységes energiapiac létrehozása, gondoskodás a gázellátás biztonságáról, energiahatékonyság és energiatakarékosság, valamint az energiahálózatok kölcsönös összekapcsolásának előmozdítása és az importált energiától való függés csökkentésére irányuló intézkedések. A Vidal-Quadras úr által a gázellátás biztonságáról elkészített jelentés a szerződés célkitűzéseinek teljesítése felé megtett fontos lépés. Visszatükrözi az európai szolidaritás szellemét, amely ma annyira fontos. Az ilyen jellegű dokumentumok különösen fontos jelzéseket alkotnak a polgárok felé olyan időben, amikor sokat beszélnek az Uniót megosztó nemzeti érdekekről és decentralizációs tendenciákról. A jelentés azt mutatja, hogy az Európai Parlament, az Európai Bizottsággal együttműködve, átülteti a gyakorlatba az együttműködés és a szolidaritás európai értékeit. Az ebben az irányban megtett következő lépés az Európai Bizottság „A 2011–2020-as időszakra vonatkozó új európai energiastratégia felé” című dokumentuma. Ez további lépés az EU 2020 stratégiával kapcsolatos átfogó energiapolitika felé, ugyanakkor a Lisszaboni Szerződés célkitűzéseinek teljesítése felé is. Az a jelentés, amelyet megszövegeztem, és amelyen most a Parlamentben dolgozom, azt is megmutatja, hogy a közösségi módszer különösen fontos az energetika területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian-Jean Marinescu (PPE) , írásban. – (RO) Az ellátás biztonsága a jövőben az energiaforrások összetételének alakulásától, az Európai Unióban és az EU-nak szállító harmadik országokban folytatott kitermelés fejlődésétől, valamint a tárolási létesítményekre és a szállítási útvonalak és források diverzifikálására irányuló beruházásoktól fog függeni, amelyeket az Európai Unión belül és azon kívül végrehajtanak. Örülök annak, hogy az Európai Parlament képes volt módosítani a rendeletjavaslatot és beillesztett egy cikket, amely kifejezetten a Nabucco gázvezeték projektjére vonatkozik. Ez a lépés megerősíti azt, hogy az Európai Unió intézményei nagy fontosságot tulajdonítanak a jövőnek, valamint a Nabucco gázvezeték projektjének a politikai szempontok és a finanszírozás tekintetében. Ez a rendelet konkrétan garantálja, hogy az európai hazai fogyasztók még válságok alatt is kapnak gázt, a 2009 januárjában bekövetkezett helyzethez hasonló helyzetek elkerülése érdekében, amikor számos tagállamba egyáltalán nem érkezett gázszállítmány. Az Európai Bizottságnak egyeztetnie kell ezeket a lehetséges vészhelyzeti terveket és gondoskodnia kell az összes tagállam védelméről.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D) , írásban. – (LV) Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió nem támaszkodhat arra, hogy Ukrajna vagy Fehéroroszország elnöke éppen bal vagy jobb lábbal kel-e fel reggel. Nyilvánvaló, hogy az EU nem támaszkodhat fölösleges közvetítők fondorlataira, akik pénzt akarnak keresni a gázellátás területén folytatott spekulációikkal és manipulációikkal. Nyilvánvaló, hogy a gázellátás nem válhat politikai fegyverré és nem szolgálhat kicsinyes nemzeti érdekeket. De akkor mit kell gondolnunk arról a tényről, hogy a földgáz Lettországban háromszor annyiba kerül, mint Németországban? Az a helyzet, hogy Lettországnak és Németországnak, jóllehet mindkét ország az EU tagállama, eltérő gazdaságfejlesztési lehetőségei vannak. Az a tény, hogy a Lett Köztársaság súlyos válságot él át és az egy főre eső GDP és bevétel a német adatok egytizede, felveti azt a kérdést, hogy az EU tagállamai vajon azonos fejlődési feltételekkel rendelkeznek-e. Sürgős állásfoglalásra van szükség ebben a kérdésben, legalábbis az EU összes tagállamára vonatkozó közös gázárak tekintetében. Enélkül az „Egyesült Európa” szavak összekapcsolása megkérdőjelezhetővé válik.

 
  
MPphoto
 
 

  Algirdas Saudargas (PPE) , írásban. – (LT) Szeretném kifejezni egyetértésemet képviselőtársaimmal, és üdvözlöm azt a tényt, hogy egy ilyen fontos rendeletet ilyen rövid időn belül jóvá fogunk hagyni. Ez újból azt bizonyítja, hogy ha van egy valós probléma, akkor Európa képes gyorsan és hatékonyan cselekedni.

A gázellátás biztonságáról szóló rendelet megerősíti a tagállamok közötti szolidaritás alapelvét, és ez újabb fontos lépést jelent a közös energiapolitika felé vezető úton. Valószínűleg valamennyien abban reménykedünk, hogy a 2009. évi válság nem fog megismétlődni, és hogy nem kell majd igénybe vennünk a rendeletben szereplő mechanizmusokat, de hogy mi történik a valóságban, az más kérdés. Nem is olyan régen, júniusban, a felére csökkentették Litvánia gázellátását az Oroszország és Fehéroroszország közötti nézeteltérések miatt, és ez meggyőzött minket arról, hogy ez a rendelet időszerű.

Rendszeresen rámutattam arra, hogy az egyetlen beszállítótól függő elszigetelt gázpiacok esetében, ilyenek vagyunk például mi, balti államok, ez a rendelet csak akkor fog hatékonyan működni, ha ezek a piacok egyetlen közös európai uniós gázhálózatban egyesülnek. A magánberuházások gyakran nem elégségesek a szükséges új gázvezetékek lefektetéséhez, és ezért további finanszírozásra van szükség.

Szeretnék köszönetet mondani azoknak a munkatársaimnak, akik ezt megértették és figyelembe vették a rendelet megtárgyalása során, és a Bizottságnak, amely hivatalosan is ígéretet tett az elszigetelt energetikai helyzetben lévő térségek problémájának megoldására az energiainfrastruktúra-csomagban. Már csak az van hátra, hogy fel kell szólítani a tagállamokat a rendelet megfelelő végrehajtására.

 
  
MPphoto
 
 

  Joanna Katarzyna Skrzydlewska (PPE) , írásban. – (PL) A gázellátás biztonságáról szóló rendelet elfogadása megnyitja az utat az uniós szintű közös gázpiac jövőbeni létrehozása előtt. A dokumentumban szereplő fontos rendelkezések bevezetik a megelőzési és vészhelyzeti tervek elkészítésének kötelezettségét minden tagállamban, az Uniót érintő vészhelyzet kihirdetésének kötelezettségét, ha két tagállam vészhelyzetet hirdet ki, és a geopolitikai kockázat kritériuma alkalmazásának kötelezettségét az EU gázellátási biztonságának általános kockázatfelmérése során. A kétirányú gázszállítási képesség megszerzésével az az ország, amely az energiaellátási hiányok veszélyébe került, megkapja a szükséges segítséget egy másik országtól, amely abban az időben elegendő tartalékkal rendelkezik. Ez kétségtelenül az együttműködés és szolidaritás eszméjére épülő intézkedések alkalmazásának kezdete. Az energiaforrások diverzifikálásának kérdésére vonatkozó hivatkozás lehetővé teszi a tagállamok által ezen a területen folytatott tevékenységek intenzívebbé tételét, és elősegíti a már megkezdett projekteket, ilyen például a Nabucco. Összegezve: a jelentésben javasolt intézkedéseknek és az intenzív infrastruktúra-beruházásoknak köszönhetően megvédhetjük magunkat, illetve hatékonyabban biztosíthatjuk magunkat az olyan helyzetekkel szemben, mint amely 2008-ban Ukrajnában előállt. Az orosz gázkészletektől való teljes függetlenség csak illúzió, de legalább megerősíthetjük a helyzetünket az Oroszországgal folytatott tárgyalások tekintetében. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik hozzájárultak ennek a kompromisszumnak a kidolgozásához ebben a kérdésben, amely annyira fontos az egész Unió számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Rafał Trzaskowski (PPE) , írásban. – (PL) Az Európai Parlament által megtárgyalt kompromisszum a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek megvalósítása felé tett valós lépés. Létrehozza a tagállamok közötti szolidaritás gyakorlati alkalmazásának kezdeti feltételeit a gázellátás zavarai esetén, és ezt mi sikerként könyveljük el. A szállítási infrastruktúrára, az uniós szintű válsághelyzeti válaszlépések rendszerére, a közös kockázatfelmérésre és a megelőzési és vészhelyzeti tervek ennek alapján történő kidolgozására, valamint a geopolitikai aspektusnak a felmérésbe történő beillesztésére vonatkozó rendeletek nemcsak az európai parlamenti képviselők tárgyalási sikerét jelzik, hanem az energiapolitika közösségi jellegének megerősítéséhez szükséges alapokat is létrehozzák, amit a Parlament már az előző ciklusban is megpróbált megvalósítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimir Urutchev (PPE) , írásban. – (BG) Alig 18 hónap telt el azóta, hogy 2009 januárjában megszakadt a gázszállítás az Oroszország-Ukrajna-EU útvonalon. Abban az időben ez Bulgáriát érintette a legsúlyosabban, de az egész EU felismerte, hogy főleg a Kelet- és Közép-Európai országok mennyire sebezhetőek a gázellátás biztonsága szempontjából. Ezért üdvözlöm Vidal-Quadras úr jelentésének elfogadását, amely páneurópai jogalkotási válaszlépésekről gondoskodik az ilyen jellegű gázválságok előfordulása és következményei tekintetében. A gázellátási biztonságról szóló jogalkotási állásfoglalás átfogó jellegétől eltekintve szeretném kihangsúlyozni a következő szempontokat: az integrált uniós gázhálózat létrehozása gondoskodik a gáz kétirányú áramlásáról az egyes országok között; garantálja a tárolási létesítmények határokon átnyúló elérését és a gáz határkeresztező szállításának fenntartását a legmagasabb válságszint, a „vészhelyzet” kiváltásának eseteiben. Ami az én hazámat, Bulgáriát illeti, ezeknek a követelményeknek a teljesítése végeredményben azt eredményezi, hogy kiépülnek az összeköttetések a szomszédos országokkal, Bulgária több lehetőséget kap a területén történő gáztárolásra, és most az egyetlen külső gázszállítótól való függés alternatívája is rendelkezésre áll. Ez az új uniós jogszabály valójában véget vet a GAZPROM ellátási monopóliumának országunkban, és ennek a következő négy évben meg kell történnie. Köszönöm a figyelmüket.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE) , írásban. – (PL) Gratulálok az előadónak ezért a nagyon jól megszövegezett dokumentumért. A hosszú és bonyolult tárgyalásokat követően sikerült az egész Európára kiterjedő kompromisszumot elérni. Különösen fontosnak tartom a megállapodásnak azokat az elemeit, amelyek szerint két éven belül minden tagállamban megelőzési és vészhelyzeti terveket kell készíteni, és azt, hogy uniós vészhelyzetet kell kihirdetni, ha két ország vészhelyzetet hirdet ki. A tárgyalások további sikere a kétirányú áramlás lehetővé tételének kötelezettsége a gázvezetékekben a rendelet hatályba lépésétől számított három éven belül. Újból gratulálok az előadónak. Ez a dokumentum fontos lépés a valódi európai energiaközösség felé vezető úton.

 

4. EU-Kína csúcstalálkozó: 2010. október 6. (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. - A következő napirendi pont a Tanács és Bizottság nyilatkozatai a 2010. október 6-i EU-Kína csúcstalálkozóról [2010/2862(RSP)].

 
  
MPphoto
 

  Karel De Gucht , a Bizottság tagja. – Elnök asszony! Örülök, hogy ma itt lehetek, hogy megvitassam Önökkel a 13. EU-Kína csúcstalálkozó előkészületeit. A csúcstalálkozó különösen fontos idén, mivel most ünnepeljük az EU és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok létesítésének 35. évfordulóját, és első alkalommal használjuk a Lisszaboni Szerződés által biztosított felépítményt.

Az Európai Tanács múlt heti ülésén az állam- és kormányfők megvitatták, hogy milyen kihívások és lehetőségek léteznek az EU számára az olyan stratégiai partnerekkel való együttműködés esetében, mint Kína. Ennek előkészítésére, az EU külügyminiszterek múlt hétvégén tartott nem hivatalos gymnich-i ülésén került sor, amelyen Ashton főképviselő/alelnök asszonnyal és számos más biztossal együtt vettem részt. Az igény és hajlandóság is megvan arra, hogy integráltabb és következetesebb módon lépjünk fel. Jobban kell tudnunk, hogy mit is akarunk a stratégiai partnereinktől, és egyazon üzenetet kell 27 hangon közvetítenünk.

Az EU és Kína közötti kapcsolatok az elmúlt 35 év során rendkívüli mértékben fejlődtek, különösen gazdasági téren. Fontos kereskedelmi partnerei vagyunk egymásnak. Az európai vállalkozások élvezik a Kínában végbemenő folyamatos növekedésből fakadó előnyöket, de többet kell még tenni azért, hogy a kínai piac még jobban megnyíljon, és hatékonyabb legyen a szabályok végrehajtása, például a közbeszerzések és a szellemi tulajdonjogok területén.

A 13. EU-Kína csúcstalálkozó az első a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő struktúrában. Előretekintő perspektívát kívánunk alkalmazni, és partnerként kívánunk foglalkozni az olyan globális kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás, a nyitott piacok megóvásának szükségessége, a nyersanyagokhoz való egyenlő hozzáférés, a nemzetközi stabilitás és a jogállamiság.

Megvizsgáljuk majd az EU és Kína közötti különböző politikai és ágazati párbeszédek szerepét. Megvitatjuk majd a partnerségi és együttműködési megállapodást, különösképpen a partnerségünk további fejlődését szolgáló jogi és intézményi keret megteremtésének vonatkozásában.

Az emberi jogok jelentik az uniós külpolitika vezérfonalát. A jelentős véleménykülönbségek ellenére fontos, hogy a közelgő csúcstalálkozón megvitassuk az emberi jogokat és a jogállamiságot. Olyan konkrét pozitív példákra is építhetünk, mint az EU-kínai jogi iskola.

A 13. EU-Kína csúcstalálkozóra néhány héttel két kulcsfontosságú nemzetközi esemény, nevezetesen a novemberi Szöulban tartandó G20 csúcstalálkozó és az éghajlatváltozással foglalkozó decemberi cancúni csúcstalálkozó előtt kerül sor. A csúcstalálkozó fontos célja lenne, hogy közös platformot sikerüljön Kínával kialakítani annak érdekében, hogy álláspontjuk prioritásainkhoz igazodjon.

Fontos, hogy a téves elképzelésekkel is foglalkozzunk, és kapcsolatokat teremtsünk az emberek között. Éppen ezért első alkalommal kerül megrendezésre egy kulturális fórum a csúcstalálkozó keretében. A 2011-es évet is azzal a céllal jelöljük Európa-Kína Ifjúsági Évének, hogy megerősítsük az európai és kínai ifjúság közötti kölcsönös megértést, és előmozdítsuk a kultúrák közötti párbeszédet. Ugyanez a tendencia folytatódik 2012-ben, a kultúrák közötti párbeszéd európai-kínai évével.

A csúcstalálkozóra egy politikai párbeszédben gazdag év után kerül sor, idén már számos fontos magas szintű találkozót tartottak, beleértve a Barroso elnök úr vezette biztosok testületének kínai látogatását, és Cathy Ashton szeptember elejei útját, aki a stratégiai párbeszéd első fordulójára utazott Kínába. Novemberre tervezzük a magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd ülését. Almunia, Rehn biztos urak és jómagam vezetjük majd a több biztosból álló uniós küldöttséget.

Tisztelt képviselők, közös célunk, hogy Kína továbbfejlődjön, nyitottabbá és átláthatóbbá váljon, tartsa be az ember jogi nemzetközi normákat, egyenlő feltételek mellett üdvözölje a nemzetközi és európai vállalkozásokat, és működjön együtt a globális kihívások kezelésében. Ennek eléréséhez a továbbiakban is fenn kell tartanunk, és el kell mélyítenünk az együttműködésünket. Ezáltal lehetővé válik számunkra, hogy szorosabb kapcsolat jöhessen létre közöttünk – és ennek során – számunkra és Kína számára is nehéz kérdésekkel is foglalkozhassunk.

Az októberi csúcstalálkozón lesz legközelebb lehetőségünk arra, hogy mérleget készítsünk kapcsolatunkról és megvitassuk, hogy az elkövetkező években milyen irányba kívánjuk azt fejleszteni.

 
  
MPphoto
 

  Ioannis Kasoulides , a PPE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony! Egy globalizálódó multilaterális világ, valamint az éghajlatváltozással, az energiaellátás biztonságával, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos kihívások, Irán és Észak Korea, az olyan kollektív biztonsági kérdések, mint a terrorizmus és kalózkodás, valamint a béke megteremtésére irányuló erőfeszítések a Közel-Kelethez hasonló bizonytalan térségekben, stratégiai partnerséget kíván meg Kína és az EU között.

Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az EU, és Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere. Kína a feldolgozott importtermékek legnagyobb forrása. A Kínával szembeni kereskedelmi deficit részben a kínai piacra jutás nehézségeire vezethető vissza. A partnerségi és együttműködési megállapodás magasabb szintre emelésére irányuló erőfeszítések között előkelő helyet foglalnak el a piacra jutás nem vámjellegű akadályai, a szellemi tulajdonjog és a közbeszerzésekhez való hozzáférés.

A Kínával fenntartott kapcsolatunkban kölcsönös érdekeinket, de értékeinket is szem előtt tartjuk. A politikai párbeszéd keretében és egyenrangú félként, az EU ösztönzi, hogy Kína a jogállamiságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló nyitott társadalommá alakuljon át. Támogatjuk a tibeti és más kínai tartomány népeinek emberi jogait, de Kína területi integritásának maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Üdvözöljük a Tajvannal közelmúltban kötött megállapodásokat, de csak az egyetlen Kína elv tekintetében. A globális gazdasági válság megmutatta a kölcsönös globális függőséget.

Üdvözöljük Kína gazdasági fejlődését és fellendülését, mint a stabilitás tényezőjét, és sürgetjük a renmibi további felértékelődését a világ torzulásmentes monetáris rendje érdekében.

 
  
MPphoto
 

  Libor Rouček , az S&D képviselőcsoport nevében. – (CS) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Az Európai Unió tagállamai és Kína több azonos globális kihívással és problémával néz szembe: ilyen a globális gazdasági válság, az éghajlatváltozás, a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, az ellenőrizetlen migráció és sok más kihívás leküzdése. Egyetlen kihívást vagy egyetlen problémát sem tudunk egyedül megoldani. Együtt kell működnünk, partnereket kell keresnünk a közös megoldásokhoz, és ezen a területen az Európai Unió és Kína természetes stratégiai partnerek. Éppen ezért arra számítunk, hogy a közelgő csúcstalálkozón mindkét fél tudatában lesz globális felelősségének és konkrét lépéseket és konkrét megoldásokat javasol majd legalább néhány ilyen kihívásra és problémára.

Ma, amikor a globális szegénységről tartanak csúcstalálkozót New Yorkban az Egyesült Nemzetek égisze alatt, érdemesnek tartom megemlíteni, hogy az Európai Unió és Kína akkor is különösen megfelelő partnerek, amikor a globális szegénység felszámolásáról van szó. Az Európai Parlament Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának képviselői is elvárják, hogy az október 6-i EU-Kína csúcstalálkozón az európai képviselők bizonyos kétoldalú problémákról is világosan nyilatkozzanak: nyilatkozzanak a kölcsönös kereskedelem fejlesztéséről és támogatásáról, az európai áruk és szolgáltatások kínai piacra jutásáról, idesorolva természetesen a közbeszerzési szerződéseket, a szerzői jogok védelméről, a munkajogi normák védelméről, az emberi jogokról, az idegenforgalom fejlesztéséről, a diákok és fiatalok közötti csereprogramokról és így tovább.

 
  
MPphoto
 

  Niccolò Rinaldi , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! A Kína és az Európai Unió közötti csúcstalálkozót két olyan barát közötti mintakapcsolatnak kell tekinteni, akiknek kölcsönösen okuk van elégedettségre. Bizonyos vonatkozásban ez már régóta így van, mivel Európa és Kína egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a világ biztonságosabb és sikeresebb legyen.

A kereskedelempolitika kulcsfontosságú tényezőt jelent ezen közös erőfeszítésben, még akkor is, ha van ami nem működik megfelelően, és még ha igaz is, hogy az elmúlt öt év során az európai kereskedelmi hiány megháromszorozódott. Ez ugyan nem tartható fenn az Európai Unió számára, de talán elkerülhetetlen Kína folyamatos szociális és ökológiai dömpingje, a hamisított gyógyszerek terén elért világrekordja miatt, és amiért a szolgáltatások előtt nem nyitja meg piacát, nem akar részt venni a hamisítás elleni kereskedelmi egyezményben (ACTA), és ösztönösen is bezárkózó politikát folytat, még az emberi jogok tekintetében is: kezdve Tibet elnyomásától, amit kulturálisan, szellemileg és etnikailag is elfojt, egészen addig, hogy makacsul megtagadja Tajvan tényleges szuverenitásának elismerését, elnyomja a véleménynyilvánítás szabadságát a médiában és az interneten, és szégyenletes módon rendszeresen alkalmaz halálbüntetést.

Ez mind régi politika számunkra, - és ezt meg kell mondanunk kínai barátainknak – mert miért sértenénk meg egy olyan nép intelligenciáját, melynek civilizációja mindig is lépést tartott a korral? Nem tudunk sok mindent Kínának megtanítani. Éppen ellenkezőleg: a kínaiak versenyképes befolyása, többek között a kereskedelempolitikában is, azon tényből adódik, hogy Kínának 1,5 milliárd lakosa és egy külügyminisztere van, 1,5 milliárd lakosa és egyetlen fiskális politikája, 1,5 milliárd lakosa és csak egyetlen valutája van, és a 27+1 valutával rendelkező Európának, amely állandóan bizonytalan a Kínával fenntartott kapcsolatait illetően, még sok mindent kell megtanulnia és vissza kell szereznie egységét.

 
  
MPphoto
 

  Reinhard Bütikofer , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, De Gucht biztos úr! Egyetértek alapfelvetésével, miszerint az Európai Uniónak törekednie kell arra, hogy stratégiai partnerséget építsen ki Kínával. Ennek ellenére azonban, szinte minden esetben az a következő lépésünk, hogy újfent a kínai piacról beszélünk, és véleményem szerint ezzel beszűkítjük ezen stratégiai partnerséghez való megközelítésünk távlatait. Alulbecsüljük Kínát és saját európai felelősségünket.

Éppen ezért, néhány olyan kérdést szeretnék érinteni, amely túlmutat a Kína és közöttünk fennálló, nyilvánvalóan nagyon fontos gazdasági kapcsolatokon. Hillary Clinton, amerikai külügyminiszter a közelmúltban, Vietnámban tett látogatása során a Dél-kínai-tenger biztonságával kapcsolatosan meglepő lépést tett és olyan álláspontot képviselt, ami bizonyára vonzó az európaiak számára. Ennek részét képezi egy többoldalú konfliktuskezelési stratégia bevezetése ebben az összetett, számunkra gazdaságilag is fontos térségben. Van Európának valamilyen álláspontja ezzel kapcsolatosan? Osztjuk ezen megközelítést, vagy pedig nincs véleményünk?

A következő éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozót hamarosan megtartják Cancúnban. A legutóbbi alkalommal a kínaiak nem játszottak kifejezetten hasznos szerepet, és ezt finom iróniával mondom. E tekintetben mi is sokkal önkritikusabbak lehettünk volna. Létezik-e európai stratégia arra nézve, hogy a kínaiakkal együttműködve hogyan tudjuk elérni, hogy a dolgok a megfelelő mederben folyjanak Cancún vonatkozásában és azon túlmenően is? Egyértelmű, hogy belpolitikai problémák miatt, az amerikaiak jelenleg szinte semmilyen szerepet sem vállalnak ebben a kérdésben.

Természetesen a gazdaságpolitikai kérdéseket is meg kell vizsgálnunk. Ugyanakkor, amikor a nyersanyagokról vagy a ritka földfémekről beszél, akkor a Parlament szeretné megtudni, hogy milyen stratégiájuk van ezen a területen. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által kirótt szankciókkal akarjuk a kínaiakat fenyegetni? Ön szerint ez lenne a helyes eljárás? Olyan együttműködési stratégiára törekszünk, amelybe például az is beletartozik, hogy technológiai transzferrel segítünk a kínaiaknak megoldani ezen területen meglévő problémáikat? Szeretném, ha nemcsak a stratégiai partnerségről beszélnénk, hanem az annak megvalósításához használt stratégiáról és a stratégiai európai célkitűzésekről is.

 
  
MPphoto
 

  Jaromír Kohlíček , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (CS) Hölgyeim és uraim! Immár több mint 30 éve a külföldi megfigyelők folyamatosan meghökkennek a kínai nemzetgazdaság növekedésének mértékén. Ezen időszak alatt ennek a fejlődő országnak, amely lakosságának jelentős többsége a gépesítetlen mezőgazdaságtól függ, a világ fejlett országaitól való több száz éves lemaradását olyan mértékű gazdasági növekedéssel sikerült behoznia, amire hosszú évek óta nem volt példa. Egyes államférfiak és politikai elemzők elfelejtik, hogy még mindig fejlődő országról beszélünk, ahol a lakosság 70%-a még mindig a gépesítetlen mezőgazdaságból látja el családját, ami azt jelenti, hogy amikor jó a terméshozam, akkor eszik a család, de ha nem jó, akkor éheznek. Kína jelenlegi fejlettségi szintjét tehát a fejlett országok 19. század második felében elért fejlettségéhez lehet hasonlítani. Kizárólag ezen alapvető tényezőt szem előtt tartva leszünk képesek kölcsönösen előnyös megállapodásokat kötni a csúcstalálkozón anélkül, hogy a közelmúlt történetének veszélyes mezsgyéjére lépnénk, és partnereinket arra kényszerítenénk, hogy bármely kérdéses területen nagy ugrás tegyenek. Ez esetben igen valószínű, hogy a kínai fél nem lesz hajlandó az uniós nyomásnak behódolni. Aki emlékszik a 60-as évek nagy ugrásának következményeire, az biztosan érteni fogja, hogy miről beszélek.

 
  
MPphoto
 

  Bastiaan Belder , az EFD képviselőcsoport nevében. – (NL) A kínai piac vonzó az európai vállalkozások számára. Ugyanakkor a gyakran módosított és visszaható hatállyal alkalmazott rendeletek kusza szövevénye akadályozza az európai vállalatokat abban, hogy bejussanak erre a csábító piacra.

Az Európai Kereskedelmi Kamara szeptember elején Pekingben – nem sokkal ezelőtt - közzétett 647 oldalas helyzetelemzésében is teljesen világosan kifejti ezt, amelyben 380 ajánlást címzett a kínai kormánynak. Éppen ezért elvárom a Tanácstól és a Bizottságtól, hogy gondoskodjon arról, hogy ezen dokumentum, amely kulcsfontosságú az EU és Kína közötti kapcsolatok javulása szempontjából, szerepeljen a közelgő EU-Kína csúcstalálkozó napirendjén. Az Európai Kereskedelmi Kamara jogosan követel a Tanácstól és a Bizottságtól egy olyan egységes és világos európai álláspontot, amely ténylegesen képviseli és megvédi az európai vállalatok érdekeit ebben az országban.

 
  
MPphoto
 

  Lucas Hartong (NI) . – (NL) Elnök asszony! Nyomatékosan szeretném felhívni figyelmüket Kína szerepére Észak-Korea vonatkozásában. Amikor Kim Dzsong-Il észak-koreai diktátor a közelmúltban Kínába látogatott, Hu Csin-tao kínai elnök kijelentette, hogy növelni kívánja az Észak-Koreával folytatott kereskedelmet. Ez komolyan aggasztja képviselőcsoportomat, a holland Szabadságpártot.

Valójában Kína támogatja Észak Koreát, miközben mi azt szeretnénk látni, ha ez az embertelen rendszer mielőbb megdőlne. Jelenleg nagyon sok észak-koreai fél, és különösen a menekültként Kínában élő észak-koreai keresztények félnek. Amint megtalálja őket a kínai rendőrség, azonnal visszaküldik őket Észak Koreába és munkatáborokba kerülnek, és ezek között nagyon sok a gyermek. Amikor Észak Korea nukleáris kísérleteket hajt végre és kiéhezteti saját lakosságát, akkor Kínától politikai támogatást kap.

Szeretném megtudni, hogy a Bizottság szerint az Európai Uniónak miért kell kereskedelmi kapcsolatokat ápolnia egy olyan Kínával, amely ilyen módon tiporja lábbal az emberi jogokat, és nem állítja meg az észak koreai menekültek hazatelepítését. Ezzel összefüggésben arra is kérem az EU-t, hogy a közelgő tárgyalások politikai napirendjén kiemelt kérdésként kezeljék Észak Koreát.

 
  
MPphoto
 

  José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra (PPE) . – (ES) Elnök asszony! A mai vita valóban felveti azt a kérdést, hogy hogyan lehet egy olyan stratégiai partnerséget kiépíteni Kínával, ami az ő gazdasági potenciálján és a mi értékrendszerükön alapul, különös tekintettel az emberi jogokra, amelyeknek egyetemesnek kell lenniük.

Garton Ash briliáns brit elemző azt mondta, hogy a Kínával fenntartott kapcsolatok négy problémát vetnek fel, ezek mindegyike „t” betűvel kezdődik: trade (kereskedelem), Tajvan, Tibet – és itt a 2008-as EU-Kína csúcstalálkozó elhalasztására szeretném a Házat emlékeztetni – és végezetül Tiananmen, az emberi jogi kérdések vonatkozásában.

Nyilvánvaló, ahogy azt Kasoulides úr is mondta, hogy egyetlen egy világméretű kihívás, mint amilyen a globalizáció, a digitális gazdaság, a pénzügyi rendszer reformja, a biztonság kérdése, a nukleáris fegyverek elterjedése elleni küzdelem – nézzék csak meg Irán esetét – a környezetvédelem, a természeti források megóvása, vagy az energiaellátás biztonsága sem oldható meg Kína együttműködése nélkül.

Az Egyesült Államoknak sikerült strukturált kapcsolatot kialakítania Kínával, habár ennek is megvannak a maga problémái. Annak ellenére, hogy Bush elnök kongresszusi arany éremmel tüntette ki a Dalai Lámát; a két ország közötti kapcsolat még mindig működik.

Biztos úr! Szem előtt tartva, hogy Kína milyen jelentőséggel bír világviszonylatban, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában, a G20-ban és a BRIC-országokban, képesek leszünk-e mi, mint Európai Unió kiépíteni és megszilárdítani ezt a kapcsolatot? Ami még ennél is fontosabb elnök asszony, hogy mi, az Európai Unióból képesek leszünk-e megnyitni a szabadsághoz vezető utat, ezen meglehetősen egyedi rendszer, a kínai állami kapitalizmus mellett?

Úgy hiszem elnök asszony, hogy ez a legfontosabb kérdés, és arra kérem Önt biztos úr, hogy bizonyos fokú pragmatizmust tanúsítva, védje meg értékrendszerünket a közelgő csúcstalálkozón.

 
  
MPphoto
 

  Henri Weber (S&D) . – (FR) Elnök asszony! Egy ilyen fontos vitánál szerettem volna, ha Ashton bárónő, vagy legalább a Tanács egyik tagja is jelen lett volna.

Jó Kínának! Elhatározta, hogy vezető szerepet fog játszani a zöld technológiákban; hatalmas fellendítési tervének 38%-át ezen új ágazatokba fektette. Már most is a világ első számú napelem és szélturbina gyártója és legnagyobb exportőre.

Nagyon örülnénk ennek az új iránynak, amely révén Kínában és világszerte is csökkenteni lehet a szennyezési szintet, amennyiben a gyártás a WTO-szabályokkal összhangban történik. Azonban ez nincs így.

A kínai exportáló vállalatok tetemes támogatást kapnak az állami bankoktól és helyi hatóságoktól. Jóllehet néhány zöld technológiai piac nyitott a külföldi vállalatok és külföldi befektetők előtt, de sok piacra a kvóták miatt csak korlátozottan sőt, van amelyikre egyáltalán nem lehet bejutni. Egy ilyen tisztességtelen verseny veszélyezteti az európai iparágakat.

Biztos úr! Kína aláírta a WTO-egyezményeket. Az Európai Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy a szabályokat szigorúan be is tartsa.

 
  
MPphoto
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) . – (FR) Elnök asszony! Szerintem itt az ideje annak, hogy átgondoljuk Európa Kínával fenntartott kapcsolatát, és akár egy új stratégiát határozzunk meg. Három javaslatom van.

Először, mint azt a Tanács elnöke is mondta, viszonosságra van szükségünk. Például, a kínai vállalatok ne nyithassanak Európában további boltokat, amíg az európai vállalatok nem férhetnek hozzá nyilvános piacaihoz. Választani kell. Intézkedéseket várok ezzel kapcsolatosan.

Másodsorban, az Unió nem tűrheti tovább tétlenül a jóléti, egészségügyi és környezeti dömpinget, mivel közvetlenül ez felelős azért, hogy túl sok termelést helyeztek át Európán kívülre. Ezen túlmenően, a nevetségesen alacsony munkaerőköltséget és az alávaló munkakörülményeket a Bizottság többé már nem tekintheti „természetes versenyelőnyöknek”. E tekintetben biztos úr, ragaszkodom ahhoz, hogy a Bizottság változtasson elméletén.

Harmadszor pedig, nem hunyhatunk többé szemet az emberi jogok kérdése felett és nyilvánvalóan problematikus, hogy Peking nyíltan támogatja például Iránt, Észak Koreát vagy Burmát. Az Európai Uniónak mindig is célja volt a demokrácia és demokráciák kialakulásának ösztönzése. Ebben a kérdésben, egy tapodtat sem szabad engednünk.

 
  
MPphoto
 

  Heidi Hautala (Verts/ALE) . – (FI) Elnök asszony! Az elmúlt időszakban az Európai Uniót szemmel láthatóan meghökkentette Kína egyre növekvő befolyása. Ez, az emberi jogi párbeszédünkben is tükröződik. Szeretném elmondani, hogy a Kínával folytatott emberi jogi párbeszédünk egy fajta válságban van, amire megoldást kell találnunk.

Szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a világpolitikában ezen egyre nagyobb szerepet játszó ország miniszterelnöke nemrégiben azt mondta, hogy a Kínában elért gazdasági eredmények kárba veszhetnek politikai reformok nélkül. Mondandójában egészen addig elment, hogy a polgárok számára biztosítani kell az információhoz való hozzáférés jogát, a döntéshozatalban való részvételhez való jogot, a véleményük ismertetéséhez való jogot, és lehetővé kell tenni számukra a kormányzati erő ellenőrzését is.

Szeretném, ha ezen kérdéseket megint komolyan megvitatnák az EU-Kína csúcstalálkozón. Mivel mindig azt halljuk Kína képviselőitől, hogy az ország a többség igényeinek megfelelően működik, nekünk viszont azt kell tudnunk megmutatni, hogy valójában néhány bátor ember, akik közül jó néhány nézete miatt van most börtönben, képviseli az emberek többségét, mivel a jelenlegi visszaélésekre ők hívják fel a figyelmet. Ezek közé tartozik a tejbotrány, a gyengén megépített iskolák és a HIV/AIDS botrány. Ilyen módon talán új emberi jogi párbeszédet tudunk kialakítani Kínával.

Elismerhetjük azt is, hogy történt néhány pozitív reform Kína igazságszolgáltatási rendszerében és a kínzást is egyre inkább helytelenítik. Ezen az úton haladva talán megoldhatjuk ezt a súlyos problémát. Arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy mostanában csökkent a halálbüntetéssel járó bűncselekmények száma Kínában. Mindez még indokoltabbá teszi, hogy erőteljes emberi jogi párbeszédet folytassunk Kínával.

 
  
MPphoto
 

  Joe Higgins (GUE/NGL) . – Elnök asszony! Az EU-Kína csúcstalálkozót nagyon fontosnak tartják az európai székhelyű transznacionális cégek, amelyek több rugalmasságot akarnak annak érdekében, hogy nagyobb profitot arathassanak le kínai tevékenységükből – nagyobb profitot, amit a kínai munkavállalók hátán termelnek meg, aki közül több tízmilliót döbbenetes mértékben kizsákmányolnak, akik migránsok saját hazájukban, akik nem rendelkeznek emberi és munkavállalói jogokkal és a nagy vállalatoknak ez, a hasonló amerikai vállalatok költségének mindössze 2,7%-ba kerül.

A csúcstalálkozó a kínai rendszer számára is fontos, amely fokozni kívánja az EU-val folytatott kereskedelmét. Ne törődjünk a kereskedelmi biztos diplomatikus megfogalmazásával: ez egy gonosz elnyomó rendszer, amely rendszeresen lábbal tiporja az emberi, politikai és munkavállalói jogokat. Ugyanakkor a kínai munkavállalók a valós érdekükért harcoló szabad és független szakszervezetekért küzdenek most.

Az elmúlt hónapokban különösen a fiatal kínai munkavállalók sztrájkhullámot szerveztek országszerte, tudatva a rendszerrel és a nagy nyugati vállalkozásokkal, hogy többé már nem bánhatnak velük úgy, mintha arcnélküli láncszemek lennének a kapitalista termelés és a nagy nyugati vállalkozások profitszerzésének kegyetlen fogaskerekében. Támogassák az európai munkavállalók is őket az igazságért vívott küzdelmükben.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Caspary (PPE) . – (DE) Elnök asszony! Támogatom az előző felszólalókat, akik az értékekről, a szabadságról és az emberi jogokról beszéltek a kínai kommunista diktatúrával összefüggésben. Ma azonban, gazdasági kérdésekre szeretnék összpontosítani. Kína többé már nem fejlődő ország. Jelenleg a világ második legnagyobb gazdasága.

2009-ben, a gazdasági válság évében, Kína gazdasági növekedése 9%-ot ért el, és 2010 első felében pedig, 11% fölé emelkedett. Ezért több kérdéssel is foglalkoznunk kell, mivel az EU és Kína közötti gazdasági kapcsolatokat továbbra is beárnyékolják a kínai piacon létező kereskedelmi akadályok. Az elmúlt hetekben és hónapokban egyre több olyan panasz érkezett hozzám üzletemberektől, miszerint Kínában rosszabbodik az üzleti légkör. Számos piacra, például az építőiparban vagy a pénzügyi szektorban, továbbra sem lehet bejutni. Problémák merülnek fel a közvetlen befektetéssel kapcsolatosan, és a szellemi tulajdon védelme még távolról sem elégséges. Széles körben léteznek nem vámjellegű akadályok és a kínai kötelező tanúsítványok, például az informatika területén, amelyek megnehezítik az európai vállalkozások életét. A közbeszerzési rendszerhez való hozzáférés és a nyersanyagokhoz való szabadpiaci hozzáférés hiánya, a dömpingellenes ügyek, exporttámogatások és exportkorlátozások számának növekedése, valamint az egyre nagyobb számban előforduló termékkalózkodások és hamisítások további példák arra, hogy a Kínával való jelenlegi együttműködésünk jellege nem kielégítő.

Kína azonban egyenrangú partner és felelősséget kell vállalnia a globális gazdaság hatékony működéséért. Nem szabad engedni, hogy Kína bezárja a kínai piacot a külföldi vállalkozások előtt. De Gucht úr, a bizottságban Ön azt mondta nekünk, hogy az Európai Uniónak „nyitottnak, de nem naivan nyitottnak” kell lennie. Nagyon is osztom véleményét és kategorikusan kijelentem, hogy tetszik, ahogy többnyire ilyen világosan fogalmaz. Kérem, hogy Kínában is ugyanígy beszéljen.

A Bizottságnak szorosabb figyelemmel kell követnie az európai vállalkozások érdekeit, és hatékonyabban kell őket képviselnie. Ezen túlmenően, a Bizottságnak arra kell Kínát köteleznie, hogy végre tegyen eleget a WTO-tagsággal járó kötelességeinek. Rendkívül fontos számomra, hogy Kína és Európa között jó partnerség alakuljon ki. Ugyanakkor ennek eléréséhez, mindkét félnek partnerként kell viselkednie.

 
  
MPphoto
 

  Emilio Menéndez del Valle (S&D) . – (ES) Elnök asszony, biztos úr! Kína gyakorlatilag minden földrészen export és befektetési offenzívát folytat. A kereskedelem és a befektetések is jelentősen növekedtek. Az előrejelzések szerint 2014-ben Kína megelőzi majd Európát és a latin-amerikai export második legnagyobb piaca lesz, míg 2015-re Latin-Amerika többet vásárol majd Kínából, mint Európából.

Ennek ellenére véleményem szerint, egy érdekes fenntartást kell megfogalmazni, nevezetesen azt, hogy az Európai Unió megakadályozhatná ennek bekövetkeztét, amennyiben a Közép-Amerikával kötött partnerségi megállapodásaink, az EU, Peru és Kolumbia közötti háromoldalú kereskedelmi megállapodás, és a Mercosurral kötendő jövőbeni megállapodás serkenti az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kétoldalú kereskedelmet.

A legutóbbi, 2009-ben tartott EU-Kína csúcstalálkozón, mindkét fél támogatta az Európai Unió, Kína és Afrika közötti háromoldalú párbeszédet és megállapodtak abban, hogy feltárjak az együttműködés lehetséges területeit. Nem gondolja a Bizottság, mivel a Tanács nincs jelen, hogy a következő csúcstalálkozón hasonló párbeszédet kellene kezdeményezni az Európai Unió, Kína és Dél-Amerika között?

 
  
MPphoto
 

  Charles Goerens (ALDE) . – (FR) Elnök asszony! Kína egy hihetetlenül gazdag állam, ami annak köszönhető, hogy évről évre 8-15% közötti gazdasági növekedést ér el. Gazdasági teljesítményével kivívta a világ műhelye címet, míg az elmúlt néhány évtizedben az Egyesült Államok pedig a végső fogyasztó szerepét tölti be.

Kína termel és értékesít, és azzal serkenti az amerikai fogyasztást, hogy az értékesített termékek mellett, fogyasztási hitelt is nyújt az Egyesült Államoknak. Éppen ezért Kína, amely sajátjánál nagyobb mértékben ösztönzi az amerikai fogyasztást, a világ többi részének követeléseivel találja magát szemben.

A stratégiai egymásrautaltság az Egyesült Államok és Kína között olyan, hogy amennyiben bármilyen tényleges változás következne be ebben a furcsa partnerségben, akkor az nemcsak erre a kettő, de jóval több országra hatással lenne. Ami az EU és Kína közötti kapcsolatokat illeti, miközben létfontosságúak, nyilvánvalóan nagyobb az eltérés közöttük a fontosabb területek vonatkozásában.

Egészen addig, amíg Kínának és az Egyesült Államoknak érdeke, hogy az európai exportot egy rendkívül erős euró korlátozza, addig gyenge helyzetben vagyunk. Ugyanakkor, amióta Kína az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező tagja lett, azóta olyan erővé is vált, amellyel a nemzetközi kapcsolatok terén is számolni kell.

Ez az ország, amely ez év folyamán a második legnagyobb katonai hatalommá vált, több szempontból is megköveteli figyelmünket. A stabilitás most már Kínától is függ. Mindezen okok és kérdések miatt szeretném hozzátenni, hogy a külügyi kapcsolatokban sürgősen szükségünk van egy európai stratégiára.

 
  
MPphoto
 

  Crescenzio Rivellini (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Az EU-Kína csúcstalálkozón nagyon sok téma kerül terítékre. Úgy gondolom, hogy az egyik legfőbb téma a szabad és tisztességes kereskedelem előmozdítása illetve Kínának, mint felelősségteljes és megbízható partnernek a világgazdasági környezetbe való fokozatos bevonása.

Annak ellenére, hogy Kína közel tíz éve, pontosabban 2001. november 11-én csatlakozott a WTO-hoz és ki is használta az ebből adódó jelentős előnyöket, egészen a mai napig nincs viszonosság a vállalkozások vonatkozásában és a nemzetközi befektetők sem tudnak könnyebben bejutni bizonyos piacaira.

Különösen a közbeszerzési piac megnyitásával, a szellemi tulajdonnal és hamisítással, az exporttámogatásokkal és a nemzeti pénzpiaccal kapcsolatos problémák terén nem tapasztalható lényeges változás, és a nemzetközi vállalkozások előtt álló nehézségek gyakorlatilag változatlanul megmaradtak annak ellenére, ismétlem, hogy Kína több évvel ezelőtt csatlakozott a WTO-hoz.

A kínai piac folyamatosan bővül. Kína agresszív politikája az exporttámogatások vonatkozásában, amelyek eszközszerű alkalmazását elősegíti valutája értéke, és a nyersanyagok kifosztására irányuló afrikai szafarik olyan tényezők, melyek aggodalommal töltik el azokat, akik tartanak a világbékét esetlegesen aláásó világgazdasági egyensúlyhiánytól.

Éppen ezért helyénvaló, hogy feltegyünk magunknak néhány kérdést: jó ötlet volt megengedni Kínának, hogy 2001. november 11-én csatlakozzon a WTO-hoz anélkül, hogy előtte megállapodtak volna abban, hogy milyen kötelességei lennének? Szeretném, ha kereskedelmi biztos úr válaszolna erre a kérdésre: mi történt az új partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalásokkal, amiben 2005 decemberében állapodtak meg és 2007 januárjában elkezdődtek, majd pedig tudomásom szerint, gazdasági vonatkozásai miatt nem folytatódhattak?

Elképzelhető, hogy a 2010. október 6-i találkozón olyan megállapodásokat lehet majd tető alá hozni, amelyek szabad piacra jutást biztosítanak a nemzetközi vállalkozások számára? A közelgő találkozón lehetséges lesz megvitatni a kínai piacra jutásra vonatkozó engedélyeket, különösen a közbeszerzési szerződések és pályázatok esetében anélkül, hogy a nemzetközi vállalkozásoknak át kellene adniuk know-how-jukat?

Szeretném hallani a kereskedelmi biztos úr konkrét válaszát ezekre a kérdésekre és a közelgő találkozóval kapcsolatos véleményét.

 
  
MPphoto
 

  Derek Vaughan (S&D) . – Elnök asszony! Ez a csúcstalálkozó nagyon fontos lesz az EU számára. Biztosítanunk kell, hogy Kína számára is fontos legyen. Semmi kétségem nincs afelől, hogy Kína erős és integrált Európát akar. Egy többpólusú – és nem kétpólusú – világot akar, és ezt üdvözölnünk kell.

Éppen ezért kell biztosítanunk, hogy az Európa Uniónak erős, összehangolt megközelítése legyen számos fontos kérdés vonatkozásában – ilyen például a kereskedelmi kapcsolatok, a szellemi tulajdonjogok, hogy segítsen bejutnunk a hatalmas és növekvő kínai piacra, de ide tartozik az éghajlatváltozás és energia kérdése is. Különösen az energia kulcsfontosságú kérdés az EU és Kína számára. Éppen ezért úgy gondolom, hogy beszélnünk kellene például a tiszta energiatechnológia terén való együttműködés fontos témájáról. Olyan technológiacserékről kellene tárgyalnunk, mint a CLT. Ezzel javíthatunk a környezetünkön és az energiapolitikánknak is kedvez.

 
  
MPphoto
 

  Elmar Brok (PPE) . – (DE) Elnök asszony, De Gucht biztos úr! Egy stratégiai partnerség két partnert feltételez, akik egy hangon szólnak. A partnerek egyike, az Európai Unió, sajnos még számos területen nem jutott el erre a pontra különösen a gazdasági kérdések vonatkozásában. Tudjuk, hogy a két partner közötti közös felelősségvállalás része a stratégiai partnerségnek. Ezért a partnerség kérdése rendkívül fontos a kül- és biztonságpolitikai kérdéseknél, a regionális biztonságnál és olyan ügyeknél, mint Irán és Észak Korea. Különösen az utóbb említett két területen történtek olyan események, amelyek Kína nagyobb mértékű felelősségvállalását eredményezték.

Ugyanakkor közösen kell felelősséget vállalni a kereskedelmi és gazdasági normák, az egyetemes emberi jogok és a környezetvédelmi és szociális kérdések vonatkozásában. Szerintem ezen kérdéseknél Kína nem bújhat a fejlődő országok mögé, hiszen politikailag és gazdaságilag is egyre erősebb. Méltán csodáljuk azt az óriási gazdasági növekedést, amit Kína 1980 óta elért. A 18. században Kína bruttó nemzeti terméke a világ GNP-jének egyharmadát adta, és őszintének kell magunkhoz lennünk, megint az egyharmad felé halad. Ez a helyzet jelenleg a népesség 8%-a esetében. Ez megmutatja, hogy drámai módon megváltozott a helyzet, amely gazdasági eltolódást fog eredményezni a hatalomban politikai szempontból. A pénzügyi válság ezt nagyon egyértelművé tette.

Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a dolgok csak akkor fognak működni, amikor Kína kész valóban megnyitni piacait. A közbeszerzés és engedélyezés vonatkozásában fel kell hagynia a mindenki mást kizáró megközelítéssel, és meg kell kezdenie a szerzői jog alkalmazását, és annak helyes alkalmazását és véget kell vetnie azon gyakorlatnak, miszerint kizárólag olyan szerződéseket köt, amelyek a kínai szemszögből szükséges tudásátadással kapcsolatosak.

Úgy gondolom, hogy ezen a csúcstalálkozón az a feladatunk, hogy megpróbáljuk meghatározni Kína piacgazdasággal kapcsolatos státuszát, mivel ezt tartom a kulcsfontosságú kérdésnek ezen fejlemények jövőbeli alakulása szempontjából.

 
  
MPphoto
 

  Edite Estrela (S&D) . – (PT) Elnök asszony! Ezt a csúcstalálkozót ki kell használnunk arra, hogy az Európai Uniónak és Kínának a cancúni éghajlatváltozási konferenciára sikerüljön valamilyen közös álláspontban megállapodnia. Fontos, hogy levonjuk a tanulságot a koppenhágai eseményekből. Érthetetlen, hogy az Egyesült Államok egy minimalista megállapodás megkötéséről folytatott tárgyalásokat Kínával, Indiával, Brazíliával és Dél Afrikával, az Európai Unió ambiciózus javaslatát pedig figyelmen kívül hagyták.

Európának újra vezető szerepet kell játszania az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és stratégiai partnereire pozitív hatást kell gyakorolnia. Kína nélkülözhetetlen ebben a harcban nemcsak azért, mert a világ legnépesebb országa és virágzó gazdasága van, hanem azért is, mert már most is a világ legnagyobb üvegházhatást okozó gázkibocsátója és szénfelhasználója.

Kína javasolja, hogy 2020-ra csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, miközben megnöveli a megújuló energiaforrások felhasználását és az erdőterületét. Ez kezdetnek megfelelő, de nem elég. Sokkal ambiciózusabbnak kell lennünk, ha meg akarjuk menteni bolygónkat.

 
  
MPphoto
 

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D) . – (HU) Tisztelt képviselőtársaim! Az Európai Unió bizonyos célokat jól megfogalmazott. Vannak anakronisztikusak is, ilyennek tartom, hogy nem ismerjük el Kínát piacgazdaságként. Többen említették, hogy mennyire fontos a piacra jutás. Fölhívnám de Gucht biztos úr figyelmét, hogy az európai élelmiszerek nagy része csak Hongkongon keresztül juthat be a kínai piacra. Jó lenne, ha a Bizottság ezen a téren is lépne. Megemlítették többen az éghajlatváltozási téren való együttműködést. Igenis, Koppenhága kudarcához ez is hozzájárult. Végezetül, ami az emberi jogokat illeti: helyes, hogy föllépünk a tibeti autonómia, a kisebbségek érdekében, de ne felejtsük el, hogy 700 millió falusi lakosnak és 200 millió vendégmunkásnak nincs egészségügyi ellátása, társadalombiztosítása, nincs nyugdíja és megoldatlan a gyerekeik iskoláztatása.

 
  
MPphoto
 

  Victor Boştinaru (S&D) . – Elnök asszony! Szeretném ma újra megismételni azt, amit mindig is mondtam: az EU és Kína közötti kapcsolatok rendkívül fontosak mindkét fél és az egész világ számára. Ez ma még inkább igaz, mivel Kína továbbra is gyorsan növekszik, az EU pedig még mindig küzd a válsággal.

Az EU-nak szüksége van Kínára, Kínának pedig szüksége van az EU-ra. Egészen mostanáig az EU-nak nem sikerült valódi stratégiai megállapodást kötnie Pekinggel. Azt remélem, hogy a közelgő csúcstalálkozó végre megfelelő alkalom lesz arra, hogy egy hangon szóljunk, és stratégiai megközelítést dolgozzunk ki a Kínával fenntartott kapcsolatunk tekintetében.

Biztos úr! Most, hogy ilyen közeli ás ennyire fontos ez a napirend, a stratégiai partnerségben a következő kérdések kulcsfontosságúak most őszre és jövő tavaszra. Először is, a G20-ban Európának és Kínának erős és hatékony partnerséget kell kiépíteni. Másodszor, itt van Cancún, az Európai Unió éghajlatváltozással kapcsolatos koppenhágai kudarcainak tanulságaival. Harmadszor, itt van a nemzetközi segélyezés és fejlesztés kérdése, – nem csak Afrika szempontjából – hogy együttműködve sikerüljön ténylegesen megvalósítanunk a millenniumi fejlesztési célokat és ne csak szent ígéretek maradjanak.

 
  
MPphoto
 

  Reinhard Bütikofer (Verts/ALE) . – (DE) Elnök asszony! Egy ügyrendi kérdést kívánok felvetni. Mindvégig azt reméltem, hogy Tanács esetleg mégis megjelenik. A vita gyakorlatilag lezárult és a Tanács sajnos szemmel láthatóan nincs jelen. Azt jelenti ez, hogy a Tanács nem tartja szükségesnek, hogy megvitassa a Parlamenttel a Kínához fűződő stratégiai kapcsolatot, vagy hogyan kell ezt értelmeznünk? Hogyan tudjuk világossá tenni a Tanács számára azt, hogy a Parlamentnek joga van szerepet játszani ezekben a stratégiai partnerségekben?

 
  
MPphoto
 

  Elmar Brok (PPE) . – (DE) Elnök asszony! Szeretnék még egyszer utalni az Európai Parlament és a főképviselő/ a Bizottság alelnöke között létrejött megállapodásra. Ez kimondja, hogy a biztos teljes körűen képviselheti az alelnököt és felszólalhat a nevében, ideértve a megosztott hatáskörbe tartozó kérdéseket is, illetve a Külügyminiszterek Tanácsának elnökeként is képviselheti őt. Feltételezem, hogy De Gucht úr tehát ezt tette. Ez pedig azt jelenti, hogy ismét bevezetjük a Tanács kétkalapos eljárását. De Gucht urat Ashton bárónő teljes körű képviselőjének tekintem.

 
  
MPphoto
 

  Petru Constantin Luhan (PPE) . – (RO) Valamennyien tudatában vagyunk annak, hogy nem csak az Európai Unió ismeri fel, hogy milyen lehetőségeket kínál az intelligens, környezetbarát gazdaság a nagyobb versenyképesség és jólét megteremtéséhez.

Kína egyike azon országoknak, amelyek hasonló prioritásokat fogalmaztak meg és befektettek a feltörekvő iparágakba, a környezetbarát technológiákba, az informatikai és kommunikációs technológiába és intelligens hálózatokba. Amellett, hogy szoros együttműködést folytatunk ezen gazdasági ágazatokban, szerintem a kereskedelem a másik kiemelt fontosságú terület, amit meg kell vizsgálnunk. Az EU-ban és Kínában is ez jelenti a növekedés, munkahelyteremtés és beruházás egyik hajtóerejét. Lépéseket kell tennünk annak biztosítása érdekében, a kétoldalú együttműködés részeként, hogy kevesebb akadály gátolja a kereskedelem és beruházások áramlását és előmozdítsuk a világosan meghatározott normákon alapuló kereskedelmet.

A Kínával, egyik legfőbb stratégiai partnerünkkel, kialakított gazdasági és politikai kapcsolatainkat is meg kell erősítenünk.

 
  
MPphoto
 

  Katarína Neveďalová (S&D) . – (SK) Kína az Európai Unió fontos üzleti és kereskedelmi partnere.

Természetesen támogatom a szorosabb stratégiai partnerséget, de ennek a bizalmon és viszonosságon kell alapulnia. Ugyanakkor a kínai társadalmi körülményekről sem szabad megfeledkeznünk a jó kereskedelmi kapcsolatok és közös kutatásokat kialakításáért és a környezetvédelemmel kapcsolatos közös intézkedések meghatározásáért folytatott hajszában. Kína népessége a világ népességének közel egynegyedét teszi ki és annak ellenére, hogy Kínában az elmúlt 20 év társadalmi változásai javuláshoz vezettek, nem szabad megfeledkeznünk arról a beavatkozásról, amely szükséges ahhoz, hogy Kína valóban nyitott és demokratikus országgá váljon.

1,5 milliárd emberről beszélünk, akik megérdemlik az alapvető emberi jogok és szabadságjogok biztosítását. Ugyanakkor nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy a jövő év az ifjúság éve lesz az Európa-Kína kapcsolatok keretében, az Európai Unióban pedig, az önkéntesség éve lesz. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy minél szorosabban összefüggő projekteket próbáljunk meg létrehozni, és főleg a fiatalok közötti cserét támogassuk, hiszen valamennyiünk számára ők képviselik a jövőt. Ha most megteremtjük az együttműködés feltételeit, akkor a jövő is jobb lesz.

 
  
MPphoto
 

  Charles Tannock (ECR) . – Elnök asszony! A KNK továbbra is egy könyörtelen diktatúra, de minden egyes napon a kapitalista Kína egy újabb gazdasági rekordot ér el. Hamarosan megelőzi Japánt és ezzel a világ második legnagyobb gazdasága lesz és már most is – megdöbbentő módon - Brazília messze legnagyobb kereskedelmi partnere, tehát Kína valóban globális partnerré kezd válni.

Valamennyiünk előtt ismeretes, hogy Afrikában erőteljesen próbálja a természetes erőforrásokat megkaparintani, szégyenletes módon támogatja a háborús bűncselekményekkel vádolt Bashir elnököt Szudánban és a Mugabe diktatúrát Zimbabwéban. Tartok attól, hogy fennáll egy kívülről támogatott háború veszélye Szudánban, ahol Kína az északot, Amerika pedig a déli területet támogatja a dél függetlensége kivívásáért folytatott küzdelmében.

Remélem, hogy ezen a csúcstalálkozón az ICCPR ratifikálásával és a hírhedt laogai munkatábor reformjával is foglalkoznak majd. Véleményem szerint jó hír az, – és mint az EP-Tajvan baráti csoport elnökeként szólok – hogy a kommunista Kína, a KNK, sokkal nagyobb tisztelettel lép fel Tajvannal szemben és lényegesen enyhült a feszültség a szoros két országa között.

 
  
MPphoto
 

  Roberta Angelilli (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A biztos úr jogosan nevezte stratégiai partnernek Kínát, de legyünk őszinték: ez a kapcsolat egy egyirányú utca!

Európa stratégiai fontosságú Kína számára, ami azt jelenti, hogy Kína egyértelmű és nagyon agresszív módon viszonyul hozzánk; tudja, hogy mit akar Európától és azt meg is szerzi: Kína saját igényei alapján állítja fel a szabályokat.

Valójában az ő akaratától függünk. Azt választottuk, hogy nem választunk, hogy nem szabunk meg valódi, hosszú távú feltételeket sem a gazdasággal, sem a kereskedelemmel, sőt még az emberi jogokkal kapcsolatosan sem. Kegyesen takargatjuk az emberi jogi kérdéseket, nehogy szembe kelljen néznünk a Tibettel kapcsolatos tényekkel, a halálbüntetések terén elért világrekorddal, és általánosságban az emberi jogi helyzettel. Amikor félénken mégis megszabunk bizonyos feltételeket, akkor hagyjuk, hogy Kína következetesen sárba tiporja ezeket.

Befejezésképpen azt szeretném mondani – a biztos úr ezt nálam sokkal jobban megfogalmazta, amikor feltette az alapvető kérdést – mit akarunk Kínától? Mit akar Európa Kínától? Talán itt az ideje, hogy komolyan feltegyük magunknak ezt a kérdést!

 
  
MPphoto
 

  Enrique Guerrero Salom (S&D) . – (ES) Elnök asszony, biztos úr! Az elkövetkező hetekben az Európai Unió három kulcsfontosságú csúcstalálkozót tart: az elsőt Kínával, a másodikat az Egyesült Államokkal, a harmadikat pedig Afrikával. Ugyanakkor egy éve annak, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépett, és az Európai Külügyi Szolgálat is hamarosan megkezdi működését.

Itt az ideje, hogy Európa globális szereplőként lépjen fel világviszonylatban és ne csak gazdasági, de politikai partnerségeket is kössön a nukleáris fegyverek elterjedése, az éghajlatváltozás és a biztonság terén, illetve Kína Afrikában és Latin Amerikában betöltött szerepével kapcsolatosan.

Éppen ezért itt az ideje, hogy az előzőektől eltérő csúcstalálkozót tartsunk. Ez a tizenharmadik csúcstalálkozó, de az első olyan, amelyen Európának egységesen kell fellépnie.

 
  
MPphoto
 

  Rachida Dati (PPE) . – (FR) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Először is, egyetértek azzal, amit képviselőtársam a Tanács parlamenti ülésről való távolmaradásával kapcsolatosan mondott, és azt kell mondanom, hogy enyhén szólva ez meggondolatlanság a Tanács részéről.

Az október 6-i csúcstalálkozó közeledtével, Kínának és az Európai Uniónak teljes mértékben és határozottan meg kell próbálnia közösen lépéseket tenni az éghajlatváltozás kérdésével kapcsolatosan. Tavaly ilyenkor ebben az ülésteremben, lázasan arra ösztönöztük Európát, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy egy ambiciózus, kötelező erejű megállapodást sikerüljön tető alá hozni Koppenhágában. Láttuk, hogy az eredmények nem váltották be reményeinket és számításainkat. Egy év elteltével, az aggodalmak ugyanazok maradtak, sőt talán súlyosabbak lettek.

Ahhoz, hogy kényszeríthessük, vagy meggyőzhessük partnereinket, ahhoz azt kell megmutatnunk, hogy továbbra is teljes mértékben eltökéltek vagyunk, azt kell például megmutatnunk, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy eleget tegyünk a déli országok felé tett kötelezettségvállalásainknak. Ennek eléréséhez, az innovatív finanszírozás bevezetése – és hallottam Sarkozy elnök úr ENSZ-ben tartott tegnapi beszédét – a nyilvánvaló válasz.

Például nem szabad kizárni a határainknál bevezetendő szénadót. Ez ösztönzőleg hatna azon országokra, amelyek nem teljesítik az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat; ez nem egy fenyegetés lenne, mivel ez a munkahelyeink és vállalkozásaink megtartását, és a válság utáni időszak jobb kezelését segítené.

 
  
MPphoto
 

  Andrew Henry William Brons (NI) . – Elnök asszony! Az előző év első három hónapjában, az Egyesült Királyság több mint négyszer annyi értékű árut importált Kínából, mint amennyit az országba exportált.

Az EU egészére nézve hasonló fenyegetést jelent a növekvő kínai gazdaság. 2009-ben az EU 215 milliárd euró értékben importált Kínából árut, míg az exportált áru értéke mindössze 82 milliárd euró volt. Arra számíthattunk volna, hogy ezt a kereskedelemi deficitet ellensúlyozza majd egy kedvező kereskedelmi és szolgáltatási többlet, de csekély 5 milliárd euró volt itt a többlet. Megengedjük a kínaiaknak, hogy tönkretegyék az európai nemzetállamok iparágait és munkahelyeit azáltal, hogy elfogadjuk a globalizmust és megnyitjuk piacainkat az alacsony bérköltségű áruk előtt, melyekkel egyszerűen nem tudunk versenyezni. Be kell szüntetnünk azon áruk importját, amelyek tönkreteszik iparunkat és az emberek munkahelyét.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Fontosak a közelgő csúcsra történő előkészületek, mivel a megtárgyalandó témák fogják az elkövetkező időszakra meghatározni együttműködésünk politikai irányvonalát és prioritásait. Rendkívül fontos a követelmények betartása a környezetvédelem minőségi normáinak vonatkozásában, amibe az éghajlatvédelem is beletartozik, de a szociálpolitikai kérdésekkel és végül, az emberi jogok tiszteletben tartásának problematikájával összefüggésben is.

Nagyon komolyan kell elemeznünk a kínai piacra jutás során tapasztalt nehézségeket, valamint a szellemi tulajdonjog tiszteletben tartását és a kínai kormány közbeszerezési eljárásokkal kapcsolatban alkalmazott elveit. Üdvözlendő a kultúra területén és az Európa-Kína Ifjúsági Év kapcsán kialakult párbeszéd és együttműködés. Kínával kapcsolatos megközelítésünkben a tagállamok közötti nagyobb egységre van szükség. Kizárólag ebben az esetben lesz politikánk hatékony.

 
  
MPphoto
 

  Josefa Andrés Barea (S&D) . – (ES) Elnök asszony! Európa fontos kihívással néz szembe a feltörekvő országokkal való kapcsolatait illetően: kapcsolatainkat szervezetté kell tenni.

Az Európai Uniónak kereskedelmi, politikai, stratégiai és humanitárius érdeke fűződik legfontosabb partneréhez: Kínához.

Spanyolország 500 millió euró értékben exportál és 580 millió euró értékben importál Kínából. Valencia Autonóm Körzete 60 millió euró értékben exportál és 25 millió euró értékben importál Kínából. Ez egy 240%-os pozitív mérleget jelent.

Valencia Autonóm Körzete nagy kínai exportőr, Spanyolország teljes kínai exportjának 12%-át adja. Lábbeliket, játékokat és elektromos készülékeket importál. A Valencia Autonóm Körzet harmadik legnagyobb vevője Kína. Bőrcipőket, lábbeliket és műanyag árukat importál.

Éppen ezért szükséges, hogy megpróbáljuk megnyitni a piacot, hogy javítsunk az import minőségi garanciáin, növeljük az exportot, segítsünk üzletembereinknek a kereskedelmi és foglalkoztatási ügyekben azon felül, amit megállapodásban kell rögzíteni nevezetesen, hogy javulást kell elérni a környezet, az emberi jogok és a szegénység elleni küzdelem terén.

 
  
MPphoto
 

  Hans-Peter Martin (NI) . – (DE) Elnök asszony, De Gucht biztos úr! Jelentős mértékben egyetértek azzal, amit Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnöke, Rivellini úr mondott. Az Európai Unió munkáját ért minden bírálat ellenére, ami szerintem mindig is konstruktív volt, véleményem szerint a Kínával tartott csúcstalálkozók központi jelentőségűek, és nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mi történt a Helsinki folyamatban. Ott a közeledés eredményként következett be változás. A kereskedelemmel és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) kérdésével kapcsolatosan még mindig vannak fontos területek, ahol szerintem véleménykülönbség van közöttünk. Ennek ellenére, arra szeretném Önt kérni, hogy külön figyelmet szenteljen Afrika kérdésének. Sajnos a kínaiak megpróbálják szándékosan aláásni az emberi jogi normákat Afrikában a fontos építőipari projektek esetében. Remélem, hogy felhívja majd a figyelmet erre a kérdésre.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) Kétségtelen, hogy Kína fontos kereskedelmi partnere az Európai Uniónak és tagállamainak, és az elmúlt években tovább erősödtek a kereskedelemi kapcsolatok a kínai gazdaság figyelemre méltó növekedése miatt.

Az Unió és Kína közötti jövőbeli kapcsolatok szempontjából fontos, hogy valódi partnerséget hozzunk létre, amely az elfogadáson, és a közös értékeken is alapul. Az EU világszerte védelmezi az emberi jogokat, éppen ezért kell aktívan támogatnia emberjogi programját és következetesen ösztönöznie az emberi jogok és értékek tiszteletben tartását.

Személy szerint úgy gondolom, hogy ezen a területen nem szabad kompromisszumot kötnünk azzal az indokkal, hogy ezzel veszélyeztethetjük a kereskedelmet. Az EU-nak erkölcsi kötelessége nyomást gyakorolni a kínai kormányra annak érdekében, hogy olyan kötelezettségvállalásokat fogadjon el, amelyek az emberi jogok helyzetének drámai javulásához vezetnének az országban, és hogy mindenekelőtt azonnali és feltétel nélküli moratóriumot fogadjon el a halálbüntetésre vonatkozóan, amellyel még mindig visszaélnek Kínában a politikai ellenzék kiiktatása céljából.

 
  
MPphoto
 

  László Tőkés (PPE) . – Elnök asszony! Mint tudjuk, az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, és támogatjuk Kína gazdasági reformjait, de ne feledkezzünk meg arról, hogy ezen reformokat csak akkor lehet előrevinni, ha az emberi jogok tiszteletben tartása területén is reformokra kerül sor.

Európa sikeresen vetett véget a közel ötven éven át megtapasztalt kommunista totalitarizmusnak, amely megfosztotta az embereket önazonosságuktól, és nagyon sok élet siklott ki. Éppen ezért a Kínával folytatott párbeszédekben, és a közelgő csúcstalálkozó során folyamatosan arra kell összpontosítanunk, hogy a kommunista Kína nem tartja tiszteletben az emberi jogokat.

Nyilatkozatainknak egy erősebb és pontosabban megfogalmazott közös álláspontot kell tükrözniük annak érdekében, hogy jelentőségteljesen léphessünk fel olyan kérdésekben, mint a sajtó- és vallásszabadság, az etnikai kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés, Tibet és az ujgurok kérdése és a halálbüntetés. Éppen ezért arra kérem az uniós képviselőket, hogy gondoskodjanak arról, hogy az emberi jogi kérdések nagyobb szerepet kapjanak az EU-Kína kapcsolatokban.

 
  
MPphoto
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D) . – (SK) Az Európai Unió és Kína közötti csúcstalálkozó előtt fontos, hogy a Bizottság és a Tanács megértse a két szereplő közötti kapcsolat természetét a nemzetközi politika szempontjából.

Európai szempontból, Kína növekvő befolyását egyre inkább fenyegetésnek, mintsem lehetőségnek tekintjük, és most csalódottan látjuk, hogy nem sikerült azon eredeti célunkat megvalósítanunk, hogy kedvező befolyást gyakoroljunk Kína belső fejlődésére és nemzetközi magatartására.

Kína pedig, az Európai Uniót mindenekelőtt egy gazdasági és technológiai hatalomnak tekinti, és Kínának egyáltalán nem célja, hogy beavatkozzon az Unió tevékenységeibe, habár érzékenyen reagál a követendő fejlődési irányára vonatkozó képviselői nyilatkozatokra. Az EU-Kína kapcsolatok feszült dinamikája abból a tényből fakad, hogy a kölcsönös pragmatikus stratégiai és geopolitikai érdekek mellett, az EU egy normatív hatalmi helyzetből próbál nyomást gyakorolni Kínára. Az Uniónak tehát biztonsága és gazdasága miatt is szüksége van Kínára, de arra is szüksége van, hogy Kína támogassa és megvalósítsa az Unió nemzetközi kapcsolatokkal és emberi jogokkal kapcsolatos elképzeléseit.

 
  
MPphoto
 

  Helga Trüpel (Verts/ALE) . – (DE) Elnök asszony! Kína óriási mértékben növekszik, és tele van ellentmondásokkal. Olyan ország, amely nemzetközi viszonylatban egyre erősebbé válik.

Való igaz, hogy saját európai stratégiára van szükségünk a követendő lépésünk meghatározásához. Világossá kell tennünk érdekeinket, és el kell magyaráznunk, hogy többpólusú globális partnerséget akarunk. Érdekeltek vagyunk abban, hogy megoldást találjunk az éghajlatváltozás problémáira. Általános fenntarthatóságot akarunk látni, de nem akarunk gyarmatosító stílusú vitát. Ehelyett egyenrangú kapcsolatot szeretnénk a kínaiakkal fenntartani. Hasonlóképpen egyértelművé kívánom tenni, hogy az emberi jogok egyetemesek. Kína továbbra sem tesz eleget az emberjogi normáknak és nincs sajtószabadság. Éppen ezért, továbbra is hangot kell adnunk a kínai kormánnyal kapcsolatos kritikánknak. Véleményem szerint nem kellene feloldanunk a fegyverembargót. El kell ítélnünk a laogai, illetve kényszermunkatáborokat. Követelnünk kell, hogy oldják fel a szakszervezetekkel szembeni tilalmat és biztosítsák a nagyszámú kisebbség, különösen a tibetiek és ujgurok kulturális autonómiáját.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – (GA) Elnök asszony! Üdvözlöm a Kína és Európai Unió között hamarosan megtartandó magas szintű megbeszéléseket és remélem, hogy nagyon sikeresek lesznek.

. – Úgy gondolom, hogy saját magunkat veszélyeztetjük, ha figyelmen kívül hagyjuk Kínát, és ez esetben mi lennénk a nagyobb vesztesek. Nagy lehetőségünk van az egyenrangúság kialakítására, különösen a Kínával folytatott kereskedelemmel kapcsolatos kétoldalú megállapodások vonatkozásában, amire vállalkozásainknak és polgárainknak is nagyon nagy szükségük van.

Tudom, hogy léteznek az emberi joggal, a munkavállalók jogával és Észak Koreával összefüggő kérdések, de ezeket csak az országokkal való együttműködés révén lehet befolyásolni. Ha nem működünk együtt, akkor elveszítjük jelentőségünket. Úgy gondolom, hogy ez kiváló alkalom arra, hogy megmutassuk, hogy Európa képes egy hangon – egy erőteljes hangon szólni. Amennyiben ez érzékelhető lesz a soron következő csúcstalálkozón, akkor azt az egész világ tudni fogja, és az Európai Unió sokkal jelentősebb és befolyásosabb lesz.

Örültem, hogy két évvel ezelőtt ott lehettem a pekingi olimpiai játékokon. Kína egy nagyszerű hely, ahol csodálatos emberek élnek. A nagyobb együttműködés nekik is és nekünk is jobb.

 
  
MPphoto
 

  Olga Sehnalová (S&D) . – (CS) Biztos úr, hölgyeim és uraim! Az EU és Kína közötti, kölcsönös tiszteleten alapuló helyes kapcsolatoknak képesnek kell lenniük egyesíteni és megérteni a két kultúra közötti különbözőségeket. Ennek az a kulcsa, hogy őszintén és ténylegesen törekedni kell a kölcsönös elismerésre. A személyes tapasztalatok és az emberi képességek fejlesztése, idesorolva a nyelvi akadályok megszüntetését, alapvető előfeltételek ehhez. Éppen ezért üdvözlöm a 2009 novemberében, Nanjingben tartott 12. EU-Kína csúcstalálkozó közös nyilatkozatát, amely az együttműködés megerősítéséről szólt az oktatás, a tehetséggondozás, a közös kutatás területén, illetve a nyelvoktatás támogatásáról, és egy olyan kötelezettségvállalást is tartalmazott, miszerint minden erőfeszítést meg kell tenni a diákcserék számának jelentős növelése érdekében. Mivel nem tudom, hogy történt-e és milyen mértékben történt konkrét előrelépés ezen irányba, akár uniós akár kínai szinten, ismét kérem, hogy alapjaiban erősítsük meg ezen területeket, melyek lényeges előfeltételei annak, hogy a multikulturális párbeszéd hatékony legyen.

 
  
MPphoto
 

  Ioan Mircea Paşcu (S&D) . – Elnök asszony! Napjaink valóságának szerves része, hogy Kína, mint a világ jelenlegi második gazdasági és exportáló hatalma, a szuperhatalmi státusz irányába halad, nagyobb figyelmet követelve az Egyesült Államoktól. Következésképpen, az Európai Uniónak hamarosan versengenie kell majd Kínával az Egyesült Államok kegyeiért, miközben vonzereje egyre csökken.

A körülmények alapján, az EU Kínával fenntartott saját kapcsolatai még nagyobb súllyal esnek latba, nemcsak kereskedelmi és gazdasági, de politikai és talán katonai téren is. Ehhez azonban változtatnunk kell azon a látszólagos munkamegosztáson, miszerint a Kínával fenntartott kapcsolatok során az uniós intézményeknek kell gyakran a „rossz rendőr” szerepét eljátszaniuk, és az egyes tagállamok pedig a „jó rendőr” szerepéért versengenek a növekvő szuperhatalommal fenntartott kapcsolataikban.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Figyelembe véve a Tanácstól kapott üzenetet, tisztázni szeretném, hogy De Gucht biztos úr Ashton asszony nevében fog szólni, és azt, hogy az Európai Parlamenttel való megállapodás értelmében Ashton asszony az Európai Bizottságot és a Tanácsot is képviseli. Ez a pontosítás, válasz a Tanács távolmaradásával kapcsolatos képviselői megjegyzésekre.

 
  
MPphoto
 

  Karel De Gucht , a Bizottság tagja. – Elnök asszony! Köszönöm, hogy világossá tette, hogy ma tulajdonképpen két kalapot viselek (mellesleg legalább két kalapom van – egy sötét barna bársony télre, és nyárra pedig egy panamakalap). Ön azt mondta elnök asszony, hogy ez egy Parlamenttel kötött megállapodás. Valójában, ez a Lisszaboni Szerződés eredménye. A félreértések elkerülése végett fontos, hogy amikor egy ilyen vitákban felszólalok, Ön „főképviselő/alelnököt” jelezzen „a Bizottság” helyett. Ez minden képviselő számára világossá tenné, hogy pontosan milyen minőségben veszek részt én – vagy bárki más – egy ilyen vitában. Mindezt tisztázva, ez valóban egy nagyon tartalmas vita volt. A szavazásig rendelkezésre álló néhány percben megpróbálok néhány kérdésre válaszolni.

Az éghajlatváltozással kezdeném, amit Bütikofer úr említett. Ténylegesen nagyon fontos, hogy az éghajlatváltozás tekintetében közös megegyezésre jussunk Kínával. Ez szerepel az október 6-án tartandó csúcstalálkozó napirendjén.

Ez elvezet egy valamivel általánosabb megjegyzéshez a stratégiai partnerséggel kapcsolatosan. Több parlamenti képviselő kérdezte, hogy valójában mit is jelent ez a stratégiai partnerség. Számomra azt jelenti, hogy Kína – amely a világ egyik legfontosabb gazdasága, a világ legnagyobb országa, egy szuperhatalom, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának tagja, egy gazdasági motor, és egyre fontosabb katonai hatalom – az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal és másokkal együtt közösen vállal felelősséget a világ ügyeiért. Szerintem valójában ezt kellene jelentenie. Nemcsak a politikáról, a gazdaságról, az éghajlatváltozásról vagy nyersanyagokról, hanem sokkal inkább a világ ügyeinek irányítására vonatkozó közös felelősségről van szó. Nyitottak vagyunk arra, hogy ezt közösen tegyük Kínával.

Utaltak a gazdasági ágazatban létező számos problémára is. Például Belder úr felhívta a figyelmet az Európai Kereskedelmi Kamarára, amely – nem most először, mellesleg: ezt évente megteszik - jelentést készített a kereskedelmet zavaró tényezőkről. A teljes 627 oldalas jelentésnek egy rövidebb, összefoglaló változata is létezik. Számos kapcsolatunk van velük. Amikor legutóbb Kínában jártam, mélyreható tárgyalásokat folytattunk. Részt vettünk egy találkozón a kínai vezetéssel, ahol az európai üzletemberek kérdéseket tehettek fel a kínai vezetésnek. Tehát folyamatosan tisztában vagyunk azzal, hogy mi történik e tekintetben. Vannak problémák, nevezetesen a kötelező tanúsítvány, a rendelkezésre álló innováció problémája és a nyersanyagok óriási problémája, ami nemcsak a kitermelő iparágat érinti, de a gyapotot, papírt is és még sorolhatnám. Ez egy hatalmas témakör, amit továbbra is szoros figyelemmel kell kísérnünk. A Kínával novemberben tartandó magas szintű gazdasági párbeszéden ez lesz az egyik fő téma.

Néhány konkrét kérdés merült fel a viszonossággal kapcsolatban, többek között De Sarnez asszony részéről. Egy közleményt készítünk a kereskedelemről október végére. Ebben a kereskedelemvédelmi eszközökhöz hasonló új eszközre teszünk javaslatot, melynek révén, a jelentés alapján, lehetőség lesz oly módon beavatkozni – és ez nem kifejezetten Kínára, hanem mindenkire vonatkozik – hogy amennyiben egy ország kizárja termékeinket és vállalkozóinkat a kormányzati közbeszerzési piacairól, akkor megtorlásként ugyanezt tehetjük a mi piacainkkal is, és kizárhatjuk őket. Nagy támogatója vagyok a nyitottságnak, de a nyitottság viszonosságot is feltételez. Az Európai Bizottság lépni fog e tekintetben – ismétlem, nem kifejezetten Kínáról van szó, de Kína egyértelműen ebbe a körbe tartozik.

Említették a dömpinget is. A dömping tevékenységben és a dömpingellenes eljárásokban nem látunk gyors növekedést, de nagyon szoros figyelemmel kísérjük ezt. Szükség esetén, megtesszük a szükséges intézkedéseket. Például, múlt héten intézkedést hoztunk azt az alumíniumkerekek kapcsán, és továbbra is szigorú figyelemmel fogjuk ezt kísérni.

Brok úr a piacgazdasági státusszal kapcsolatban tett fel kérdést. Ez valóban egy nagyon érdekes téma. Az egyik kérdés, amit fel kellene magunknak tennünk az az, hogy változtassunk-e a piacgazdasági státusszal kapcsolatos megközelítésünkön. A piacgazdasági státusz valójában egy technikai értékelés, amely öt kritériumnak való megfelelésen alapul. A piacgazdasági státusz mindig is Kína egyik legfőbb felénk megfogalmazott követelése volt, és voltak olyan elképzelések, hogy a piacgazdasági státuszt alkualapként lehetne felhasználni az EU offenzív érdekeinek előmozdításra. Ugyanakkor Kína sohasem jelezte, hogy a piacgazdasági státuszért milyen ellentételt lenne hajlandó nekünk adni. Egyértelmű, hogy nem áll érdekünkben ezt ingyen megadni. Egyre több probléma merül fel Kínával kapcsolatban olyan területeken, mint a piacra jutás, vállalkozásaink befektetési lehetőségei, a kormányzati közbeszerzések és a nyersanyagokhoz való hozzáférés. Ezeken a területeken javulást kell látnunk, mielőtt esetleg megváltoztatnánk a piacgazdasági státusszal kapcsolatos megközelítésünket. Hadd tegyem hozzá, hogy a WTO-hoz való 2016-os csatlakozásuk következtében automatikusan megkapják a piacgazdasági státuszt.

A partnerségi és együttműködési megállapodással kapcsolatban is volt kérdés, többek között Rivellini úr részéről. A tárgyalások folytatódnak. A kereskedelmet illetően, múlt héten voltunk Pekingben. Politikai szempontból a kérdéseket leszűkítettük az emberi jogokra, Tajvanra és a migrációra. Ez mellesleg egy jelenleg is zajló folyamat, és a tisztelt képviselőhöz hasonlóan én is üdvözölném, ha ezek időben lezárulnának.

Befejezésképpen engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az emberi jogokról, ugyanis nagyon sok parlamenti képviselő vetette fel ezt a kérdést. Az emberi jogok kérdését mindig felvetjük a rendszeres politikai kapcsolataink alkalmával, különösképpen a kínai hatóságokkal folytatott emberi jogi párbeszéd során, melynek utolsó ülését június 29-én tartottuk Madridban. Nanjingban, a 12. EU-Kína csúcstalálkozón például, a megbeszéléseken és a sajtótájékoztatón is felvetettük. Természetesen a brüsszeli csúcstalálkozón is megvitatjuk majd az emberi jogokat és jogállamiságot.

Az EU elismeri, hogy Kína előrelépést ért el a gazdasági és szociális jogok területén. Értékeljük a kínai vezetés eredményeit, amit a több millió állampolgár gazdasági helyzetének javulása terén elért, amit az is megmutatott, ahogy Kína a gazdasági visszaesést kezelte. Ugyanakkor ehhez nem párosul hasonló előrelépés a polgári és politikai jogok területén. Kína globális szerepének és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt kötelezettségeinek fényében határozott nemzetközi elvárás van a tekintetben, hogy Kína az emberi jogok minden területén feleljen meg a nemzetközileg elismert normáknak. Sürgetjük Kínát, hogy ratifikálja a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát, ami a legkézzelfoghatóbb jele lenne annak, hogy Kína elkötelezett az emberi jogok tiszteletben tartása mellett.

Végül pedig Tibettel kapcsolatosan, az EU tiszteletben tartja Kína szuverenitását és integritását, beleértve Tibetet is, de az emberi jogok egyetemesek, és a tibeti helyzet jogos aggodalommal tölti el a nemzetközi közösséget. Aggodalommal tölt el minket, hogy nagyszámú tibeti értelmiségit és írót jelenleg is bűncselekménnyel vádolnak. Sürgetjük Kínát, hogy engedélyezze a tibeti nép számára alapvető politikai, vallási, gazdasági, szociális és kulturális joga teljes körű gyakorlását, összhangban a kínai alkotmánnyal és helyi autonómiáról szóló kínai jogszabályi rendelkezésekkel.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

(Az ülést néhány percre berekesztik.)

 
  
  

ELNÖKÖL: Jerzy BUZEK
elnök

 

5. Szavazások órája
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a szavazás.

(Az eredményekért és a szavazásra vonatkozó egyéb részletekért lásd a jegyzőkönyvet)

 

5.1. A 05/2010. számú költségvetés-módosítási tervezet: Az OLAF és a saját források felülvizsgálata (A7-0249/2010, László Surján) (szavazás)

5.2. Egységes piac megvalósítása az elektronikus kereskedelemben (A7-0226/2010, Pablo Arias Echeverría) (szavazás)
 

- A szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Bernd Posselt (PPE) . – (DE) Elnök úr, elnézést szeretnék kérni, a kártyámat a Külügyi Bizottság üléstermében felejtettem. Valaki elhozza nekem. Nagyon kevés szavazat van és már az első óta itt vagyok. Csak meg akartam ezt magyarázni.

 

5.3. A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálata és megelőzése (A7-0195/2010, Christine De Veyrac) (szavazás)

5.4. A gázellátás biztonsága (A7-0112/2010, Alejo Vidal-Quadras) (szavazás)

5.5. Az EK és Pakisztán közötti, visszafogadásról szóló megállapodás (A7-0231/2010, Csaba Sógor) (szavazás)
 

- A szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Csaba Sógor , előadó. – (HU) Elnök úr! Meg szeretném köszönni az Európai Bizottság nyilatkozatát, mely hozzá lesz csatolva a most szavazásra kerülő, az Európai Unió és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság közötti megállapodás szövegéhez az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról.

 

5.6. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok Törökországgal (A7-0238/2010, Metin Kazak) (szavazás)
 

- A szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Dimitar Stoyanov (NI) . – (BG) Elnök úr, az eljárási szabályzat 175. cikkének (2) bekezdése alapján szólalok fel és azt kérem, hogy ezt a jelentést küldjék vissza a bizottságnak.

Ezt a következő okok miatt kérem: érdekellentét áll fenn az előadó, Kazak úr esetében, mivel felsőfokú tanulmányait a Sorbonne-on végezte a török kormány költségén. Erre a helyzetre tekintettel úgy gondolom, hogy az általa készített jelentéstervezet nem tárgyilagos, és azt vissza kell küldeni a bizottságnak, valamint új előadót kell megbízni egy tárgyilagos és pontos jelentés elkészítésével.

Ezért fordulok képviselőtársaimhoz, hogy támogassák kérelmemet, hogy ezt az indítványt küldjék vissza a bizottságnak.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Köszönöm. Ilyen jellegű kérelmet csak képviselőcsoport nyújthat be. Ebben az esetben a kérelem nem megfelelő, így azt nem fogadhatjuk el.

- A 2. módosítás 2. részéről való szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Dimitar Stoyanov (NI) . – (BG) Elnök úr, a 2. pont kimondja: „A bizottsághoz való visszaküldés iránti kérelmet egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő nyújthatja be.” Kérem, kérdezze meg, hogy támogatja-e a kérelmemet 40 képviselő, és akkor látni fogjuk, hogy foglalkozhatunk-e tovább a jelentéssel.

 
  
 

(A bizottsághoz való visszaküldés iránti kérelmet elutasítják.)

 

5.7. A biológiai sokféleség megőrzését célzó uniós jogszabályok (A7-0241/2010, Esther de Lange) (szavazás)
 

- A 67. bekezdésről szóló szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Esther de Lange , előadó. – Elnök úr, azt szeretném kérni Öntől, hogy a zárószavazás – az állásfoglalás egészéről való szavazás – név szerinti szavazás legyen.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Ezt a kérelmet egy képviselőcsoport nevében nyújtja be?

 
  
MPphoto
 

  Esther de Lange , előadó. – Igen, elnök úr, és ezt megtárgyaltuk az árnyékelőadókkal is.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Kicsit késő van már hozzá, de tarthatunk név szerinti szavazást, ha senki sincs ellene. Van valaki ellene? Batten úr, Ön ellene van?

 
  
MPphoto
 

  Gerard Batten (EFD) . – Elnök úr, én ezt kifogásolom, nem azért, mert nem akarok név szerinti szavazást, hanem azért, mert – ahogy azt már sokszor elmondtam itt az ülésteremben –egy olyan egységes szabályzatnak kell lennie, amely mindenkire egyenlő módon vonatkozik. Ha valamelyikünk felállna és név szerinti szavazást kérne valami más kapcsán, azt elutasítanák. Ha léteznek szabályok, akkor azokat be kell tartanunk.

 
  
 

(A kérelmet elutasítják.)

- A szavazás után:

 
  
MPphoto
 

  Esther de Lange , előadó. – Elnök úr, minden tiszteletem az Öné, de erre az eljárásra már volt példa korábban. A szavazás folyamán kérhetünk név szerinti szavazást, és ha 40 képviselő tiltakozik ellene, akkor nem tartunk név szerinti szavazást, azonban mostanáig csak egy képviselő volt ellene.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Szeretném ezt elmagyarázni felindultság nélkül. Az eljárás, amelyről Ön beszél, a szóbeli módosításokra vonatkozik, mivel a szóbeli módosítások előterjesztésének nincs határideje. Ha név szerinti szavazást kér, akkor még egy elv érvényes – az ülésteremben senki nem ellenezheti a kérelmet. Jelen helyzetben a módosítások előterjesztésére vonatkozó határidőt már meghatározták, és Ön ezt a kérelmet nem a meghatározott határidőn belül nyújtotta be. Ezek az elvek szerepelnek az eljárási szabályzatban. Ha meghatározták a módosítások előterjesztésének határidejét, az ellen senki nem tiltakozhat. Az állásfoglalást elfogadták. Szeretnék gratulálni de Lange asszonynak az állásfoglalással kapcsolatos munkájáért.

 

5.8. Természeti csapások és ember okozta katasztrófák megelőzése (A7-0227/2010, João Ferreira) (szavazás)

5.9. A szegénység csökkentése és munkahelyteremtés a fejlődő országokban (A7-0192/2010, Eleni Theocharous) (szavazás)
 

- A 84. bekezdésről szóló szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Eleni Theocharous , előadó. – (EL) A következő, angol nyelvű szóbeli módosítást szeretném előterjeszteni.

(A felszólaló angolul folytatja)

, előadó. – Felolvasom az angol szöveget: „Felszólítja az EU-t és a G-20-akat, hogy tegyen konkrét lépéseket az adóparadicsomok visszaélései, az adóelkerülés és a fejlődő országokból kiinduló illegális tőkeáramlások felszámolására, és támogassa, hogy e forrásokat a fejlődő országokban fektessék be.” Szeretnénk az „és a G-20-akat” három szó után egy kifejezést betoldani és a „megenged” helyett a „támogat” kifejezést használni.

 
  
  

(A szóbeli módosítást elfogadják)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Hamarosan e-mailen tájékoztatást küldünk Önöknek a csütörtöki nappal kapcsolatban.

 
  
  

ELNÖKÖL: Rodi KRATSA-TSAGAROPOULOU
alelnök

 

6. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Pablo Arias Echeverría (A7-0226/2010)

 
  
MPphoto
 

  Alajos Mészáros (PPE) . – (HU) Napjainkban már az e-kereskedelem az internet szerves részévé nőtte ki magát, de sajnos fellelhetőek még bizonyos hiányosságok, főleg ha a határokon átnyúló kereskedelemről beszélünk. A nem egységes nemzeti szabályozások komolyan hátráltathatják az áruk szabad mozgását Európában. Kimutatások szerint 2009-ben már minden harmadik európai fogyasztó vásárolt valamilyen árucikket elektronikusan, de mindössze csak 7%-a tette ezt egy másik tagállamban. Egy másik kimutatásból világossá válhat számunkra, hogy a határon átnyúló vásárlások 60%-a sikertelennek bizonyul, mert az értékesítő visszautasíthatja az ügyletet vagy megtagadja a szállítást. Európa 500 millió fogyasztóval büszkélkedhet, de sajnos ezt nem érezzük az interneten. Mindent meg kell tennünk, hogy megteremtsük az egységes, működő elektronikus piac feltételeit is. Ezért támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR) . – Elnök asszony, köszönöm a lehetőséget, hogy elmondhatom a szavazással kapcsolatos véleményemet. Úgy vélem, mindannyian egyetértünk abban, hogy ez nagyon fontos: még mindig nagyon sok akadály áll az e-kereskedelem útjában. Nagyon fontos, hogy digitális és fizikai termékeket egyaránt tudjunk az interneten keresztül vásárolni az EU egész területén. Üdvözlök minden kezdeményezést, amely ennek elérése érdekében eltörli az EU-n belüli akadályokat. Talán ez az egyik pozitív dolog az Európai Unióval kapcsolatban.

Ugyanakkor azonban sokkal nagyobb mértékű kereskedelem zajlik a világ többi részével, és remélem, hogy nem globális szintű szabályozást akarunk majd létrehozni, hanem a különböző joghatóságok közötti megfelelőbb együttműködést akarjuk elérni az akadályok megszüntetése, valamint annak érdekében, hogy az európai uniós tagállamok állampolgárainak előnyére váljanak az alacsonyabb árak a világ többi részén, és árukat, termékeket és szolgáltatásokat tudjanak vásárolni a világ többi részéről az interneten keresztül.

Észre kell ugyanakkor vennünk, hogy mivel bőséges sávszélesség áll rendelkezésre tárolás és adatforgalom céljából, az árak nullához tartanak, és idővel néhány digitális termék ára a nullával lesz egyenlő.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök asszony, üzleti szférában tevékenykedő választópolgáraim belefáradt lemondással fogadnak majd egy ilyen jelentést. Szerepel benne valamennyi unalomig ismert és elkoptatott frázis, amelyeket az uniós irányelvekkel kapcsolunk össze: „az e-kereskedelem az internet egyik alapvető hajtóereje”; „az EU 2020 stratégia célkitűzései elérésének egyik fontos katalizátora”; „valamennyi érdekelt fél számára fontos az együttműködés”. Ez egyáltalán nem segíti elő a valódi kereskedelmet és a szabad cserét. Nincs szükség irányelvekre és rendeletekre ahhoz, hogy a vállalkozások eladjanak és vásároljanak egymás közt: ezt teszik anélkül is, hogy ez kifejezetten törvényesítve lenne.

Amikor az egyik szavazópolgárom az interneten keresztül elad egy cégnek a világ másik végén, Ausztráliában vagy Új-Zélandon, akkor ezt az EU egységes piacának szabályozó szerkezete nélkül is meg tudja tenni. Valójában ezt gyakran sokkal kevesebb problémával teszik, mintha az európai szabályok szövevényén keresztül próbálnának utat találni maguknak, ami talán magyarázat arra, hogy több éves európai uniós tagságunk során kereskedelmünk miért mutat többletet valamennyi földrésszel a világon, kivéve Európát. Talán ez most magyarázatul szolgál arra, hogy a technológiai forradalom megindulásával választópolgáraim miért fedezik fel újra a globális irányban való elhivatottságot.

 
  
  

Jelentés: Christine De Veyrac (A7-0195/2010)

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, ahogy az tisztán kiderül ebből a jelentésből, a légi közlekedés egyenletesen növekszik évek óta. A biztonság terén elért jelentős előrehaladás ellenére ez elkerülhetetlenül növeli a balesetek kockázatát.

A légi balesetek felderítésével kapcsolatos európai szabályozásokat egy 1994. évi irányelv tartalmazza, amelyet akkor alkottak meg, amikor az EASA, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség még nem létezett. Éppen ezért teljes mértékben támogatom az előadó célját, hogy egy új rendelet formájában egyértelmű jogi keretet hozzunk létre, amely az EASA-t nevezi meg a légi közlekedés biztonságával foglalkozó kiemelt ügynökségnek Európában.

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE) . – (ES) Elnök asszony, a rendelet javítja a jövőbeni balesetek elkerülésére irányuló biztonsági vizsgálatokat, a Hálózat létrehozásán keresztül történő együttműködést, valamint az áldozatok és családtagjaikról való gondoskodást. Csalódott vagyok azonban, hogy két kérdésről nem esik szó: az egyik a méltányossági alapú repülésbiztonsági kultúra elve, azaz hogy az alkalmazottakat ne büntessék meg az olyan döntéseikért, amelyeket tapasztalataik és képzettségük alapján hoznak, miközben semmilyen körülmények között nem tolerálható a súlyos gondatlanság, a tudatos jogsértés vagy szándékos károkozás; a másik egy önszabályozó kódex az olyan érzékeny információk felfedésének elkerülésére, amelyek a média kezébe kerülhetnek, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a családok szükségtelen szenvedése.

 
  
MPphoto
 

  Oldřich Vlasák (ECR) . – (CS) Elnök asszony, tisztában vagyunk vele, hogy a polgári légi közlekedési balesetek kivizsgálásával kapcsolatos jelenlegi közösségi rendszer nem olyan színvonalú, mint amilyen lehetne. Az elmúlt évek során drasztikusan megnőtt a közlekedés mértéke és az Európai Unió is kibővült, és léteznek megfelelőbb vizsgálati módszerek. Ennek a rendeletnek a célja éppen ezért a kialakult helyzethez való alkalmazkodás, valamint a hatékonyabb baleset-megelőzés.

A javasolt rendelet lehetővé fogja tenni az EASA ügynökség – amely 2002 óta létezik és a légi járművek dokumentálásáért felelős – részvételét a balesetek kivizsgálásának folyamatában, a polgári légi közlekedési szervek európai hálózatának létrehozását, valamint hogy javaslatokat tegyenek a benyújtott vizsgálati jelentések jellegének és hatáskörének megváltoztatására, beleértve a katasztrófát szenvedett légi járművek fedélzetén tartózkodó utasokat tartalmazó lista közzététele iránti követelményt. A vita tárgyát képező szöveg a Parlament és a Tanács közötti kompromisszum eredménye. A Cseh Köztársaság elfogadta a kompromisszumot a Tanácsban. A jelentés technikai jellegű és elő fogja segíteni a biztonságosabb légi közlekedést. Ezért szavaztam a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (S&D) . – (PL) Az izlandi vulkánkitörés áprilisban rávilágított, hogy valójában a teljes európai kontinens a légi közlekedéstől függ. Jelenleg nincs más alternatíva. Sem a vasúti közlekedés, sem másfajta közlekedés nem tudta helyettesíteni a légi közlekedést, ezért fontos ennek biztonsága és megbízhatósága. A légi közlekedési balesetek – ez érdekel minket – vagy légi katasztrófák esetén döntő fontosságú az okok hatékony meghatározása, hogy ezáltal először is meg lehessen állapítani a felelősséget. Azonban még ennél is fontosabb, hogy meg tudjuk előzni a baleseteket, különösen az összeütközés-közeli helyzeteket és a katasztrófákat a közlekedés e kiemelten fontos területén.

Elismerésemet szeretném kifejezni mind az előadónak, mind az árnyékelőadóknak azért, hogy ilyen sok témával foglalkoztak. Kiemeltek felelősségi köröket és a problémák megoldására irányuló módszereket. Ez egy jó rendelet, és én támogattam.

 
  
  

Jelentés: Alejo Vidal-Quadras (A7-0112/2010)

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az elmúlt évek során számos tagállam tapasztalta gázellátásának gyakori megszakadását, amely rávilágított, hogy az Európai Unió egyre nagyobb mértékben függ a külföldi energiaellátástól, és ez károsíthatja a tagállamok hosszú távú gazdasági és politikai érdekeit.

Teljes mértékben támogatom azt az elképzelést, hogy az energiabiztonságot alapvető tényezőnek kell tekinteni az Európai Unió globális biztonsága vonatkozásában, továbbá hogy a gázellátás fenntartásának biztosítását az EU-ban, különösen válsághelyzetekben, stratégiai célkitűzésnek kell tekinteni.

Ezért szavaztam a jelentés mellett, és osztom az előadó abbéli reményét, hogy ez a rendelet hamar végrehajtásra kerül.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) Az Oroszország és Ukrajna közötti, tavaly télen történt gázválság negatív hatással volt az európai polgárokra és az európai gazdaságra, miközben rávilágított az Európai Unió sebezhetőségének és a külföldről érkező gázellátástól való függőségének mértékére.

Az Uniónak a szolidaritás szellemében kell kialakítania saját energiapolitikáját, és ezáltal biztosítania kell az energiaellátás biztonságát az EU teljes területén, összhangban a Lisszaboni Szerződés által biztosított jogkörökkel. A gázellátás hirtelen megszakadását illetően egyetértek az előadóval, aki megerősítette annak a cikknek a rendelkezéseit, amely a Közösségen belüli szükségállapot kihirdetésére vonatkozó lehetőségekkel foglalkozik egy meghatározott földrajzi területen, más szóval, egy olyan országban, amelyik például a gázellátás teljes összeomlásából adódó válsággal küzd, még akkor is, ha a csökkenés uniós szinten nem éri el a 10%-os küszöböt. Helyesnek tartom továbbá egy regionális szinten végrehajtandó konkrét közösségi mechanizmus létrehozását.

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) A gázellátás biztonsága eddig is és ezek után is hosszú ideig döntő fontosságú kérdés lesz a nemzetközi politikai helyzet szempontjából, azonban mindenek felett döntő fontosságú lesz az európai lakosok megfelelő életkörülményeinek biztosítása szempontjából ennek az alapvető természeti erőforrásnak a megfelelő mennyiségű biztosításával. A jelentés szerzője által javasolt elképzelések, mint például a vészhelyzetek meghatározási rendszerének fejlesztése a kritériumoknak egy adott földrajzi területre való vonatkoztatása révén, határozott értékküszöbök meghatározása, amely lehetővé fogja tenni a tagállamok számára a piaci beavatkozást, valamint az ellátással és üzleti információkkal kapcsolatos adatok védelmének megerősítése és központosítása kétségkívül növelni fogja az ellátás biztonságát és garantálni fogja annak folyamatosságát. Ez különösen jelentős probléma azon gazdaságok számára, amelyek alapvető energiaforrása a gáz, és számos ilyen található Európában. Természetesen támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Fontos jelentést fogadtunk el a gázellátás biztonságáról. A jelentésben javasolt intézkedések a jó irányba mutató lépések, nem adnak azonban a társadalom vagy a gazdaság számára teljes mértékű biztonságérzetet. Az elmúlt évek tapasztalatai rávilágítanak, hogy számos tagállam saját érdekeit szem előtt tartva cselekszik és nem törekszik egy valódi, összehangolt és kölcsönösen előnyös európai politika kialakítására ezen a területen.

Arra kell törekednünk, hogy szétválasszuk a gázkitermelést a gáztovábbítástól, meg kell szüntetnünk a monopóliumokat és a gázellátást el kell távolítanunk a nemzetközi politikai arénából. A gázellátás forrásainak és útvonalainak diverzifikálása, az infrastruktúra fejlesztése, a gázhoz kötődő szervezetek közötti együttműködés és a szupranacionális szinten történő közös munka mind elengedhetetlen lépés, amelyeket meg kell tennünk. Véleményem szerint ez a dokumentum egy közös energiapolitika kialakításának kezdete.

 
  
MPphoto
 

  Inese Vaidere (PPE) . – (LV) Köszönöm, elnök asszony. A gázellátás biztonsága Európa gazdasági és stratégiai biztonságának egyik legfontosabb aspektusa. Egyik alapvető célkitűzésünk, hogy az energiapolitikai kérdéseket illetően egységes hangon tudjunk beszélni az energiaszolgáltatókkal. Nagyon nagyra értékelem az Oettinger biztos úr által elért eredményeket, azonban úgy vélem, hogy az általa említett öt vagy hét év a tagállamokkal folytatott megbeszélésekre túl hosszú idő. Sürgősen szükség van egy közös energiapolitikára. Döntő fontosságú a beszerzési források diverzitásának biztosítása, különösen a balti államok esetében, mert az egyetlen szolgáltató – Oroszország – visszaél monopolhelyzetével annak érdekében, hogy beavatkozzon a tőle függő államok politikai eseményeibe. Ki kell alakítani a gázellátást biztosító összeköttetéseket Európában a szolidaritás elve alapján, amely az európai uniós politika alapkövét jelenti. Elfogadhatatlan az a helyzet, hogy rendelkezünk különböző gázszolgáltatókkal, azonban a gázt még mindig Oroszországon keresztül szállítjuk. Európának közvetlen együttműködést kell kialakítania a közép-ázsiai és a transzkaukázusi államokkal, kutatásokat kell végeznie a tömött kőzetekben lévő földgáz- és palagáz projektekkel, valamint az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatban. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Vito Bonsignore (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, én is az intézkedés mellett szavaztam. Eljött az idő az Európai Unió számára, hogy egyértelműen szabályozza az energiabiztonságot és az energiaellátást: a tavalyi vita nyilvánvalóvá tette számunkra a harmadik országoktól való gázfüggőségünk mértékét.

Az ebben az ülésteremben elfogadott rendelet végre foglalkozik ezzel a problémával, hogy megelőzze további válságok kialakulását, ami egy fontos előrelépés az energiabiztonság területén. A tagállamokat felszólítjuk, hogy biztosítsanak elegendő energiaellátást a családok és a védett fogyasztók számára; más szóval, az alapvető szerkezetek és szolgáltatások számára. Felkérjük őket továbbá megelőzési és vészhelyzetre szóló tervek elkészítésére.

Ezáltal az állami szubszidiaritás elvéhez közeledünk, amely igen fontos az Unió és képviselőcsoportom számára. Kifejezetten támogatom a 62. módosítást. Végül – ha megengedik – szeretném felhívni a figyelmüket saját országom előrelátására, amelynek köszönhetően számos kommunikációs csatornát nyitottunk meg nagy gáztartalékokkal rendelkező országokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE) . – (LT) Az Európai Parlament ma elfogadott egy rendeletet a gázellátás biztonságának megóvásáról. Ez meglehetősen fontos lépés egy közös európai uniós energiapolitika bevezetésének irányába. Ez az Európai Unió tagállamai közötti energiaszolidaritás és nagyobb mértékű regionális együttműködés felé tett lépés.

A dokumentum mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy ez a rendelet lehetővé fogja tenni számunkra annak biztosítását, hogy az Európai Unió energiaszigetei, mint például a balti államok, akkor is gázhoz jussanak, amikor az ellátást monopolizálók egyoldalúan a vezetékek elzárása mellett döntenek.

Ez a rendelet segíti továbbá az olyan energia infrastruktúrával kapcsolatos projektek Európai Unió általi finanszírozását, amelyek hozzájárulnak az energia elszigeteltségének megszüntetéséhez. A rendeletben szereplő azon rendelkezéseket azonban, amelyek szigorúbban kívánják a harmadik országok szolgáltatóinak, például a Gazpromnak a tevékenységét nyomon követni, különösen a verseny területén, elutasították, és a rendelet általános jellegű rendelkezésekre korlátozódik.

A második ugyanilyen fontos szempont a környezetvédelem. Tekintettel arra, hogy a rendelet biztosítja annak lehetőséget, hogy harmadik országok projektjeit európai uniós alapokból finanszírozzák, remélem, hogy az Európai Bizottság gyorsan végre fogja hajtani a független környezetvédelmi hatásvizsgálati intézkedést.

 
  
  

Jelentés: Csaba Sógor (A7-0231/2010)

 
  
MPphoto
 

  Clemente Mastella (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, ennek a megállapodásnak a célja az érintett országok kormányai közötti együttműködés megerősítése annak érdekében, hogy felgyorsítsuk az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadását a szükséges technikai rendelkezések − visszafogadási kérelmek, bizonyítási eszközök, határidők, az átadás részletes szabályai és szállítási módok − egyértelmű meghatározásával.

Én mellette szavaztam, mert meggyőződésem, hogy szükség van erre a megállapodásra, amely alapvető fontosságú eszköz az illegális bevándorlás elleni küzdelemben az Európai Unióban.

A megállapodás tartalmaz egy érinthetetlenségi záradékot más nemzetközi jogszabályokra és adatvédelmi szabályokra vonatkozóan: a tagállamoknak meg kell felelniük a nemzetközi jogból eredő releváns kötelezettségeknek, ilyen például a visszaküldés tilalma, és saját nemzeti bíróságaik előtt vonják őket felelősségre a kitoloncolások miatt.

A visszaküldés tilalmának eljárásjogi következményei is vannak, hiszen a tagállamoknak el kell végezniük a rossz bánásmód kockázatának értékelését, beleértve az egy közbülső országba való közvetett kitoloncolás eseteit is.

A megállapodás felállít továbbá – és ezzel be is fejezem – egy visszafogadási vegyes bizottságot, és itt szeretném hangsúlyozni, elnök asszony, hogy sajnálatos módon az Európai Parlament ennek nem lesz a része. Arra szólítom fel éppen ezért az Európai Bizottságot, hogy rendszeres időközönként nyújtson megfelelő tájékoztatást tevékenységeiről.

 
  
MPphoto
 

  Joe Higgins (GUE/NGL) . – Milyen ironikus, hogy az Európai Parlament ma egy arról szóló megállapodásról szavaz, hogy a szegény és pénztelen pakisztáni állampolgárokat kirúgja az Európai Unióból és visszaküldje egy olyan anyaországba, ahol katasztrofális áradás pusztít. A régóta szenvedő pakisztáni szegények, gazdák és munkavállalók most jobban szenvednek, mint valaha, az országuk 20%-át elpusztította az áradás, a termény tönkrement, az állatállomány elpusztult, a gyermekek éheznek és 20 millió embert érint a katasztrófa.

Sokkal helyénvalóbb lenne azt megvitatni, hogyan tudnánk a szegénységgel megküzdeni, azt enyhíteni és megszüntetni Pakisztánban, például azáltal, hogy a Nemzetközi Valutaalapot arra kényszerítjük, hogy törölje a Pakisztánt terhelő lesújtó mértékű adósságot, szüntesse meg a pakisztáni munkavállalók és szegények eladósodás okozta terheit ezen adósságok eltörlése által, valamint növelje a szenvedés megkönnyítése érdekében nyújtott támogatást, és az ilyen támogatás ne egy korrupt kormányon keresztül, hanem a gazdák, munkavállalók és szegények − akik ennek a helyzetnek a valódi áldozatai − által gyakorolt demokratikus ellenőrzés révén kerüljön elosztásra. Ez sokkal megfelelőbb válasz lenne a pakisztáni emberek szenvedésére.

 
  
MPphoto
 

  Gerard Batten (EFD) . – Elnök asszony, én tartózkodtam az Európai Unió és Pakisztán közötti megállapodásról szóló szavazáson. Úgy tűnik, hogy a megállapodás növeli a nemzetállamok − vagy tagállamoknak kellene hívnom őket − képességét, hogy visszaküldjék az illegális bevándorlókat Pakisztánba. Első pillantásra úgy tűnik, hogy ez jó az Egyesült Királyság számára, azonban önálló szuverén nemzetállamként csak Nagy-Britannia dönthetné el, hogy ki léphet át a határon és ki nem.

A megállapodás megszavazása azt jelentené, hogy ezt a jogot átadjuk az Európai Uniónak, és ezt nem tehetem meg. Nagy-Britanniának ellenőrzést kell gyakorolni saját bevándorlás-politikája felett, legyen szó legális vagy illegális bevándorlásról, és azt nem engedheti át az Európai Uniónak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jens Rohde (ALDE) . – Szeretném elmondani, hogy a dán liberálisok nagyon elégedettek az EU és Pakisztán közötti visszafogadási megállapodásról szóló mai szavazással. Végül, sokévnyi tárgyalás után a Bizottság és Pakisztán között, olyan megállapodást értünk el, amely lehetővé teszi azon bevándorlók visszafogadását, akik nem teljesítik egyetlen uniós tagállamba való belépésre vagy az ott tartózkodásra vonatkozó feltételeket.

Ez a megállapodás fontos eszköz az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlás elleni küzdelemben, különösen mivel Pakisztán a bevándorlók egy fontos származási és tranzitországa. Ezzel a megállapodással Pakisztán beleegyezik, hogy visszafogadja saját állampolgárait és bizonyos feltételek mellett harmadik országok állampolgárait is. Ez a megállapodás növelni fogja a biztonságot Európa területén.

 
  
  

Jelentés: Metin Kazak (A7-0238/2010)

 
  
MPphoto
 

  Cristiana Muscardini (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, én az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatokról szóló Kazak-jelentés mellett szavaztam a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban és itt az ülésteremben is. Bár korábban Törökország vámsorompót állított Európával szemben, számos, a kereskedelmet érintő akadály és korlát még mindig jelen van a két fél között.

Ha elő akarjuk segíteni a kereskedelem konkrét és pozitív növekedését, akkor Törökországnak figyelembe kell vennie a Parlament állásfoglalását, és ezáltal nagyobb mértékben kell biztosítania a török jogszabályok és a közösségi vívmányok közötti összhangot a szabadkereskedelemre vonatkozóan, konkrét eljárásokat kell alkalmaznia a hamisítás elleni küzdelem terén – amely szintén érinti az olyan, a közegészségügy számára fontos ágazatokat, mint például a gyógyszeripar –, továbbá biztosítania kell az áruk szabad mozgását a vámterületen az olyan terhes behozatali eljárások megszüntetésével, amelyek károsak az európai feldolgozóipar és mezőgazdaság számára.

El kell kerülnie továbbá az európai ipar elleni diszkriminatív gyakorlatokat a közbeszerzési szerződéseket illetően, és összhangba kell kerülnie a Kereskedelmi Világszervezet által elfogadott megállapodásokkal.

 
  
MPphoto
 

  Dimitar Stoyanov (NI) . – (BG) Elnök asszony, én természetesen a Kazak-jelentés ellen szavaztam, tekintettel az ülésteremben ismertetett érveimre. Nem szavazhatok egy olyan előadó által készített jelentés mellett, aki rengeteg pénzbe kerülő tanulmányai miatt, amelyet közvetlenül a török kormány finanszírozott, gyakorlatilag adósa az országnak. Ez számomra érdekellentétet jelent. Ez azt jelenti számomra, hogy a jelentés nem lehet tárgyilagos, ezért szavaztam ellene.

Még egy dolgot szeretnék elmondani. Láthatjuk, hogy ez a jelentés tartalmaz olyan pontokat, amelyeknek semmi közük se a kereskedelemhez, se a gazdasághoz. Ez a jelentés megemlíti és dicséri a török alkotmány legutóbbi változtatásait, amit én semmi másként, csak az iszlamisták győzelmeként tudok értelmezni azon emberek felett, akik Törökországot világi államként szeretnék látni. Sajnálatos módon a katonaság volt, amely – az igazságszolgáltatási rendszerrel együtt, ezt hozzá kell tennem – biztosította Törökország világi jellegét.

Törökország korábban és jelenleg is egyre inkább az iszlám irányába fordul el, és azért szavaztam a jelentés ellen, mert nem értek egyet azzal, hogy helyeseljük ezt a helyzetet.

 
  
MPphoto
 

  Clemente Mastella (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, Törökországnak a világkereskedelemben betöltött szerepe megnőtt az elmúlt években, különösen, hogy az ország tőkét kovácsol egyedülálló geopolitikai helyzetéből.

Az Európai Unióval 1996-ban létrehozott vámunió lehetővé tette a gazdasági kapcsolatok elmélyítését. Azóta jelentős szintű piaci integrációt értek el, különösen az áruk szabad mozgását illetően. Az integráció irányába tett közelmúltbeli jelentős előrelépés volt az új Török Vámkódex elfogadása, és az általános preferenciarendszer bevezetése.

Nem tagadhatjuk, hogy Törökország az Európai Unió kulcsfontosságú kereskedelmi partnerévé vált az elmúlt években. Valójában az EU legfontosabb importpiacai közül a hetedik, míg exportpiacai közül az ötödik helyen áll.

Beruházási alapként szolgál az európai vállalkozások számára az EU ellátási és termelési láncába való nagyobb mértékű integrációja révén, gyakran magas hozzáadott értékkel bíró szegmensekkel.

Én a jelentés mellett szavaztam, elnök asszony, mert egyetértek azzal az elképzeléssel, hogy először a vámunió működésén kell javítani. Támogatom éppen ezért a Törökország és az Európai Unió közötti kapcsolatot.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök asszony, kiterjedt kereskedelmi kapcsolat van az Európai Unió és Törökország között. 1996 óta vámunió is létezik, és mindennek ellenére még mindig számos akadály áll fenn. Különösen örülök éppen ezért, hogy a Parlament ma arra szólította fel Törökországot, hogy törölje el túlzottan összetett behozatali eljárásait és hangolja össze a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kvótarendszerét, mert az nem felel meg a vámunió feltételeinek.

Másodszor, együtt kell dolgoznunk annak biztosítása érdekében is, hogy a Török Köztársaságból importált mezőgazdasági termékek megfeleljenek azoknak a szabványoknak, mint amelyeknek az Európai Unióban előállított termékek.

Én ma a jelentés mellett szavaztam. Igaz azonban, hogy még sok tennivaló van. Kezdjük meg a munkát!

 
  
MPphoto
 

  Vito Bonsignore (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, gratulálok az előadónak munkájához, és mindenekelőtt ahhoz, ahogy ezt a témát megközelíti, mivel sok éve tartanak a tárgyalások Törökországgal az Unióhoz való csatlakozásával kapcsolatban. Ezért ez egy nehéz pillanat.

Mondanom sem kell, hogy Törökország kiváló kereskedelmi partner Európa számára, amihez hozzájárul kedvező fekvése, ami az Ázsia felé vezető természetes átjáróvá teszi. Az Európai Unió Törökország legnagyobb kereskedelmi partnere. A statisztikák jók, megnyugtatóak.

Ezeket a kereskedelmi kapcsolatokat fejleszteni kell, és ezért egyetértek a 16. és 20. bekezdéssel, amelyek arra szólítják fel Törökországot, hogy szüntesse meg a behozatali engedélyeket, és törölje el bizonyos gyógyszerkészítmények behozatalának tilalmát.

Végezetül, azzal is egyetértek, hogy a vámuniót erősebbé és nagyobb mértékűvé kell tenni, hogy még jövedelmezőbbé tegyük a kereskedelmet.

 
  
MPphoto
 

  Peter van Dalen (ECR) . – (NL) Elnök asszony, én a Kazak-jelentés mellett szavaztam, mivel fejleszteni fogja a Törökországgal kialakított gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. Meg fogja erősíteni a szomszédsági köteléket az Európai Unió és Törökország között. Pontosan erre, és ennél nem többre van szükségünk.

Tartózkodtam A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport 1. módosításáról való szavazáson. Osztom azon véleményüket, hogy Törökországnak nem kellene csatlakoznia az Európai Unióhoz, a Kazak-jelentés azonban nem foglalkozott ezzel a témával. Ezért tartózkodtam a módosításról való szavazáson, és valójában azért szavaztam a jelentés mellett, mert végső soron jószomszédi viszonyt kell kialakítanunk Törökországgal.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Az Unió és Törökország közötti kapcsolatokban tapasztalható előrelépés ellenére még mindig vannak nehézségek vámjellegű és nem vámjellegű akadályok formájában, amelyeket más formalitásokkal és eljárásokkal egyetemben egyszerűsíteni kellene. Vannak problémás kérdések mindkét oldalon. Ezek közé tartozik a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának hiánya, és a hamisított termékek problémája partnerünk részéről.

Szeretnénk partnerségben állni Törökországgal, ezért gondosan meg kell vizsgálnunk a kereskedelem zavarainak okait, mielőtt komolyabb problémákat okoznak. Lehetséges, hogy mivel olyan sok évet várt, hogy az Unió egy közös álláspontot fogadjon el az ország tagságával kapcsolatban, Törökország most elkezd más szövetségesek után nézni? Az Unió és Törökország gazdasága közötti kapcsolatokat is elemezni kell mindkét fél demográfiai szerkezetének fényében, és a jövőre vonatkozó előrejelzésekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Philip Claeys (NI) . – (NL) Én természetesen A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport módosítása mellett és a Kazak-jelentés ellen szavaztam, mert tökéletesen lehetséges optimális kereskedelmi kapcsolatokat fenntartani Törökországgal anélkül, hogy az ország csatlakozzon az Európai Unióhoz.

Úgy tűnik, az előadó csukott szemmel járkált, mivel azt írta, hogy a legutolsó törökországi népszavazás eredménye értelmében támogatnák az ország demokratizálódását. Épp ellenkezőleg, ami vitán felül áll, hogy az AKP iszlámhívői határozottan maguk felé fordították pártjuk hatalmi bázisát. Miután iszlámosították a mindennapi utcai és társadalmi életet, most megteremtették az utat a török közintézmények teljes iszlámosítása felé. Ne legyenek kétségeink: Törökország alkotmányának most elfogadott módosításai nem több, és nem kevesebb, mint nyílt támadás a hadsereg és az alkotmánybíróság ellen, amelyek Törökország utolsó világi intézményei.

 
  
  

Jelentés: Esther de Lange (A7-0241/2010)

 
  
MPphoto
 

  Licia Ronzulli (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a ma jóváhagyott jelentés egy jó irányba tett lépés a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megvédése érdekében. A biológiai sokféleség fogalmát végre összekapcsolták a felelősségteljes gazdálkodás fogalmával.

Sürgősen el kell fogadnunk az öko-kompatibilitással kapcsolatos végrehajtási politikákat, ha meg akarjuk védeni bolygónkat, és meg akarjuk óvni a jövő nemzedékeit. Miután nem sikerült elérnünk azt a célunkat, hogy 2010-re megállítjuk a biológiai sokféleség csökkenését, ezt a 10 éves halasztást komoly figyelemfelkeltő tevékenységekre kell fordítanunk a tagállamok és intézmények részéről.

Az Európai Unió környezeti öröksége, a bozótosoktól a fenyőerdőkig, egy gyakorlatilag egyedülállóan gazdag növény- és állatvilágot vonultat fel a biológiai sokféleség tekintetében. Kötelességünk, hogy megállítsuk ennek a környezeti örökségnek az eltűnését – mindjárt befejezem –, amivel magunknak és a jövő nemzedékeinek is tartozunk.

 
  
MPphoto
 

  Romana Jordan Cizelj (PPE) . – (SL) A biológiai sokféleség megőrzésére irányuló uniós jogszabály végrehajtásáról szóló jelentés mellett szavaztam.

A jelentés sok pozitív követelményt javasol, legfontosabb megállapítása azonban az, hogy a politikai akarat hiánya miatt nem értünk el eredményeket. Ez az oka annak is, hogy a jogszabályt nem vezették be megfelelően; vannak adatbeli hiányosságok, az ellenőrzés és a finanszírozás nem megfelelő, és nem valósul meg kellően az ágazati politikákba való integrálás.

Sokkal egyértelműbb beszámolókra van szükség mind a bevált gyakorlatokkal kapcsolatban, mind az olyan országokról, amelyek nem voltak sikeresek ezen a téren. Ebben az Európai Bizottságnak nem politikai, hanem szigorúan szakmai szerepet kellene vállalnia. A természetet és az emberi faj jövőjét kell megvédenünk, nem a kormányokat és az egyes tagállamokat.

 
  
MPphoto
 

  Clemente Mastella (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megőrzése, valamint a további pusztulásuk megakadályozása érdekében folytatott küzdelem felbecsülhetetlen értékű kihívások társadalmunk számára. A biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozása nem csak morális kötelességünk; ez politikai és gazdasági kötelesség is: bolygónk megvédése, hogy képes legyen eltartani a jövő nemzedékeit.

Ahogy lenni szokott az európai környezetvédelmi politikában, az irányelvek ezen a területen lehetővé teszik a szükséges rugalmasságot, hogy a végrehajtási intézkedéseket a helyi körülményekhez igazítsák. Ezt a megközelítést kétségkívül igazolja a szubszidiaritás és az arányosság elve, a tagállamok közötti eltérések azonban néha olyan jelentősek, hogy az irányelvek hatékonysága látja ennek kárát.

Egyetértek az előadóval, amikor kijelenti, hogy mivel a biológiai sokféleséget sok esetben ágazati alapon közelítjük meg, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos intézkedéseknek az Unió költségvetéséből történő támogatása is nagyon széttöredezett.

Míg a széttöredezett finanszírozásnak pozitív hatása is lehet, amennyiben több forrást is fel lehet használni, a kötelező társfinanszírozás és az „à la carte” választás a vidékfejlesztési és strukturális politikában például azt jelenti, hogy valójában csak az ilyen döntést tudatosan meghozó tagállamok használják ezeket az alapokat a biológiai sokféleség védelmére.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) Az Európai Unióban a kihalás veszélye az emlősök 42%-át, a madarak 43%-át, a kétéltűek 30%-át, a hüllők 45%-át és a halak 52%-át fenyegeti, és a veszteség mértéke tízszeresére fog nőni 2050-re.

Sajnálatos módon a helyzet sürgősségét nem értik meg az Európai Unió állampolgárai, és az Európai Bizottságnak is közömbös a hozzáállása ezekhez a számokhoz. Ez látszik az eltökéltség hiányából, amikor a környezetvédelmi irányelvek következetes és megfelelő alkalmazásáról van szó, és a vonakodásból, amikor eljárást kellene indítani egyes tagállamok ellen a szabályok megsértése miatt. Ha őszintén foglalkoznánk azzal, hogy olyan környezetet adjunk át gyermekeinknek és a jövő nemzedékeinek, amely legalább részben olyan, mint amilyenben ma élünk, akkor nem késleltethetjük vagy kerülhetjük el a cselekvést. Támogatom tehát a javasolt lépéseket, amelyek talán segíthetnek meggátolni, hogy visszafordíthatatlan károk érjék a környezetet.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök asszony, a növény- és állatfajok sokfélesége az alapja a világ egyre növekvő népessége élelemmel és nyersanyagokkal való ellátásának. Az is létfontosságú erőfeszítésinkben, hogy alkalmazkodjunk az éghajlatváltozáshoz. A biológiai sokféleséget az egész világon veszély fenyegeti, különösen az emberi faj részéről. Meg kell állítanunk ezért a biológiai sokféleség csökkenését, és meg kell kísérelnünk az okozott károk helyreállítását. A biológiai sokféleség védelmének legjobb módja annak fenntartható használata. Ez azt jelenti, hogy jelen esetben az európai gazdálkodóknak szövetségeseinknek és nem ellenfeleinknek kellene lenniük. Egyre inkább szövetségesekként kellene kezelnünk őket a jövőben.

Engedjék meg azonban, hogy felszólalásomat egy pozitív megjegyzéssel zárjam. Az általam képviselt régióban, Szászországban, sikerült 200 év után újra meghonosítanunk a farkasokat. Ez jó példa, és ezt további jó példáknak kell követniük.

 
  
MPphoto
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D) . – (SK) A környezet és annak biológiai sokfélesége komoly problémákkal áll szemben jelenleg olyan termelési módszereknek és egy olyan életstílusnak az eredményeként, amely a természetet csak áruként, és az emberi szükségletek kielégítésének eszközeként tekinti.

Mivel jelenleg sajnálatos módon figyelmen kívül hagyjuk a biológiai sokféleség etikai és ökológiai jelentőségét, legyünk következetesek legalább abban, hogy értéket tulajdonítunk neki. A természet gazdasági értéke nem, vagy csak kis mértékben tükröződik a jelenlegi árképzési rendszerben. A pénzügyi és egyéb veszteségek elkerülése érdekében megfelelő jogszabályokat kell elfogadnunk, és fel kell hívnunk az Európai Unió állampolgárainak figyelmét a biológiai sokféleség fontosságára. A legtöbb állampolgár kétségkívül komoly problémának tartja a biológiai sokféleség csökkenését, de sajnos nem látják, hogy ez személyesen is érinti őket. Az átlagember passzivitásának egyik fontos következménye a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben, hogy nem tudják, mit tehetnek ellene.

Én ezért a benyújtott jelentés mellett szavaztam, és abban is egyetértek az előadóval, hogy sürgető szükség van egy figyelemfelkeltő kampányra ezen a területen.

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) A természet gazdagsága az emberiség legnagyobb kincse. Sajnálatos módon emberekként nagyon sokat teszünk ennek a vagyonnak az elherdálásáért. Az olyan programok létrehozása, mint a Natura 2000 egy lépés volt a természet emberiséggel szembeni védelme irányába. Figyelmet kell fordítani a szigorúbb szabályozásra és magasabb büntetések kiszabására azon személyek vagy vállalatok számára, amelyek tudatosan hozzájárulnak Európa természeti kincsei sokféleségének lerombolásához.

A de Lange-jelentésnek azt a részét is támogatom, amely azoknak a gazdálkodóknak a közös agrárpolitikai jutalmazásáról beszél, akik további ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak. A gazdálkodók szeretik a földet, és szeretik és védik a természetet, és akkor is megvédik, amikor ezért nem kapnak további juttatást. A pénzügyi támogatás ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy ne a gazdálkodók viseljék a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos összes költséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE) . – (LT) A biológiai sokféleség megőrzése sok más európai uniós politikához kapcsolódik. A halászati, energiai és mezőgazdasági ágazatok mind hatással vannak, ebben az esetben a Balti-tenger súlyos állapotára. Kutatások szerint ez a tenger, amely gyakorlatilag az Európai Unió belső tengere, az egyik legszennyezettebb.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki a biológiai sokféleség csökkenése miatt, de ugyanakkor nem megfelelő erőfeszítéseket tesznek az ezt a folyamatot előidéző tényezők elleni harcra. Az Európai Unió tekintetében valószínűleg el kell mondani, hogy minden uniós tagállamnak el kell végeznie a házi feladatát. Mindegyik tagállamnak erőfeszítést kell tennie egy fenntartható halászati politika és a Natura 2000 program megfelelő működésének biztosítása érdekében, hogy csökkentsük a szennyezést, a szén-dioxid kibocsátást és a szennyvíz általi szennyezést, és hogy csökkentsük a növényvédőszerek és a foszfátok mennyiségét.

Pontosan ezek a tényezők, amelyek jelen esetben jelentősen hozzájárulnak a Balti-tenger eutrofizálódásához, amely a biológiai sokféleség csökkenését eredményezi. Az úgynevezett kereskedelmi energiaprojektek felelőtlen bevezetése a Balti-tengeren, valamint az azok végrehajtásával kapcsolatos kritika hiánya jelentősen hozzájárul ehhez a szennyezéshez.

 
  
  

Jelentés: João Ferreira (A7-0227/2010)

 
  
MPphoto
 

  Giommaria Uggias (ALDE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a jelentésről folytatott szavazásunk nagyon eltérő véleményeket tükrözött, és sok elképzelés hangzott el arról, hogy hogyan lehetne javítani tevékenységeinket a természeti katasztrófák megelőzése érdekében.

A jelentés azon alapul, hogy a jelenlegi megelőző intézkedések sajnos nem bizonyultak megfelelőnek, vagy nem hajtották végre azokat. Ez azt jelenti, hogy két dologra is szükség van: egyrészt bizonyos továbbfejlesztett nemzeti és európai intézkedések végrehajtására, amelyek megváltoztatják a Szolidaritási Alaphoz való hozzáférés feltételeit, és hasonlóan fontos, hogy a régiók és a helyi hatóságok nagyobb figyelmet fordítsanak a katasztrófamegelőzésre. Ez a jelentés felszólítja őket, hogy javítsák a katasztrófamegelőzésnek a programozási eszközökbe és a működési programokba való bevonását. Ez egy előremutató lépés, egyike azoknak, amelyeket a jobb földvédelmi politikák érdekében teszünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Mario Pirillo (S&D) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a vidék elnéptelenedése, az elsivatagosodás, a katasztrofális események – hatalmas esőzések, szárazság, jégeső, tűzvész és a többi – növekvő gyakorisága arra kényszeríti a tagállamokat, hogy korlátozott erőforrásokkal és korlátozott eszközökkel avatkozzanak közbe. A legfontosabb terület, amelyet szeretnék kiemelni itt, az a mezőgazdaság, mivel ez gyakran ki van téve a természeti katasztrófáknak, amelyek visszavetik a gazdaságok jövedelmét.

Az Európai Bizottságnak ezért fel kell állítania egy európai nyilvános mezőgazdasági biztosítási rendszert, hogy csökkentse a gazdálkodóknak a természeti csapásokból és ember okozta katasztrófákból eredő kockázatait és bevételinek instabilitását, ahogy azt Ferreira úr javaslatának 37. bekezdése tartalmazza, amelyre az imént szavaztam igennel.

 
  
  

Jelentés: Eleni Theocharous (A7-0192/2010)

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) A legszegényebbek megsegítése az Európai Unió egyik legalapvetőbb feladata. Ez nem kérdéses, és gratulálok a jelentés szerzőjének, hogy foglalkozott ezzel. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagjaként azonban kötelességemnek érzem felhívni a figyelmet a jelentés 54. bekezdésére, amelyben az előadó a közös agrárpolitika támogatáspolitikáinak felülvizsgálatát javasolja.

Egyetértek azzal, hogy szükség van a támogatások rendszerének felülvizsgálatára, nem engedhetjük azonban megismétlődni azt a helyzetet, amelyet a cukorpiac reformja eredményezett. A reform célja az volt, hogy támogassa a harmadik országokbeli legszegényebb termelőket, azonban Dél-Amerika hatalmas földbirtokosai, és nem a legkisebb ültetvények tulajdonosai jártak jól. Legyünk tehát óvatosak, és végezzünk pontos elemzéseket, mielőtt döntést hozunk bármilyen reform bevezetéséről. Az 54. bekezdés ellen szavaztam, a jelentés egészével azonban egyetértek.

 
  
MPphoto
 

  Frank Vanhecke (NI) . – (NL) A mostani jelentés voltaképpen eléggé kiegyensúlyozott, mindazonáltal ellene szavaztam. A jelentés ugyan kiegyensúlyozott, viszont azon a feltevésen alapul, hogy ha továbbra is egyre több pénzt és segélyt adunk Afrikának, különösen Fekete-Afrikának, akkor ez a kontinens meg is kapja ezt a segélyt. Ez politikailag ugyan egy helyes állítás, félek azonban, hogy nem tükrözi a valóságot.

Ha megnézzük, hogy mennyi támogatást fektettünk Fekete-Afrikába az 1940-es évek óta, akkor láthatjuk, hogy sok százmilliárd dollárról és euróról van szó, és mindezek eredménye mostanra csak a még nagyobb szegénység és nyomorúság. Úgy gondolom, fejlesztenünk kellene a sürgősségi segélyt, és másrészről szisztematikusan csökkentenünk kellene a hosszú távú segítségnyújtást.

Mindenekelőtt azonban biztosítanunk kell, hogy megakadályozzuk a rendszeres tőkekiáramlást Észak-Afrikából a gazdag országokba. Az illegális tőkekiáramlás mértéke az elmúlt negyven évben nagyjából 1,8 trillió USD volt! El sem tudják képzelni, mennyi mindent tehetnénk Fekete-Afrikáért ennyi pénzből.

 
  
MPphoto
 

  Vito Bonsignore (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, gratulálok az előadónak munkájához. Az Európai Unió mindig is elkötelezett volt a fejlődő országok támogatása iránt, és a jelentés, amelyről ma szavaztunk, emlékeztet minket arra, hogy még nagyon, nagyon sokat kell tennünk.

Ahhoz, hogy javítsunk ezeknek az országoknak a körülményein, támogatnunk kell munkajogi normák, munkahelyi biztonsági szabályok kifejlesztését – ezzel kapcsolatban szeretném elismerésemet kifejezni a 38. bekezdés iránt, amely rámutat a nemek közötti egyenlőségnek az államok gazdasági sikerében betöltött szerepére. Valóban biztosítanunk kell a nők számára a munka világához való egyenlő hozzáférést.

Ahogy az előadó helyesen mutat rá a 37. bekezdésben, az Európai Uniónak minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia a gyermekmunka eltörlésére, amely a szegénység csökkentésének egyik legnagyobb akadálya. A jelentés számos nagy jelentőségű és fontos meglátást tartalmaz. Ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR) . – Elnök asszony, úgy gondolom, egyetértés fog kialakulni a Parlamentben. Nem hiszem, hogy bárki is ellenezhetné a szegénység csökkentését és a munkahelyteremtést a fejlődő országokban.

Pár évvel ezelőtt egy workshopot vezettem Elefántcsontparton, ahol fiatal afrikai politikusokkal beszélgettem. Megkérdeztem, hogy tudunk mi, az Európai Unióból segíteni nekik. Számos jó tanácsot adtak. Először is, azt mondták, biztosítanunk kell, hogy a nekik küldött segélyek nem segítenek a korrupt kormányok hatalmon tartásában. Túl gyakran ez a probléma.

Másodszor, azt mondták, hogy támogatnunk kell a piacok megnyitását és a liberalizációt, biztosítva, hogy elhagyhassák az állami monopóliumokat, amelyek rossz szolgáltatásokat nyújtanak számukra. Harmadszor, meg kell reformálnunk a közös agrárpolitikát – vagy meg kell szabadulnunk tőle –, és meg kell szabadulnunk azoktól a támogatásoktól, amelyek lehetővé teszik az uniós gazdálkodók számára, hogy aláígérjenek a fejlődő országok gazdálkodóinak. Azt is mondták, hogy el kell vetnünk a határokon alkalmazott kiigazító intézkedésekkel kapcsolatos elképzeléseket, amelyek alapvetően zöld imperialista intézkedések a fejlődő országokból származó import kizárására.

Végezetül, az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelvet tárgyaljuk. Az Európai Néppárt, a szocialisták és a zöldek meg akarják akadályozni a beruházásokat a fejlődő országokban. Kezelnünk kell ezt a gazdasági képtelenséget.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – (GA) Elnök asszony, örömmel szavaztam a jelentés mellett, ami jól mutatja, hogy nem feledkezünk meg a szegényekről szerte a világban a recesszió ellenére sem.

El kell mondanom ugyanakkor, hogy évekkel ezelőtt önkéntesként Afrikában jártam; minden nap megvettem egy újságot, és meglepve láttam, hogy mennyi cikk bírálja a nem kormányzati szervezeteket. Nem arról volt szó, hogy nem dolgoztak volna jó, hanem hogy megpróbálták saját kultúrájukat, szemléletmódjukat és a világról alkotott véleményüket ráerőltetni a helyiekre.

Itt az idő, hogy vitát folytassunk. A vita részeként nemcsak ezeknek az országoknak a kormányaival kell kapcsolatot kialakítanunk, hanem ennél is fontosabb, hogy beszéljünk a helyi vezetőkkel, a társadalmi szervezetekkel, miniszterekkel, papokkal, és így tovább, és hogy jót tegyünk azzal a pénzzel, amit ezekben a szegény országokban költünk el.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: László Surján (A7-0249/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) Én a jelentés mellett szavaztam, annak biztosítása érdekében, hogy pénzügyi forrásokat nyújtsunk az OLAF létszámtervének módosítására, valamint hogy ezt a kiigazítást bevezessük a 2010. évi költségvetésbe.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) dicséretes munkát végzett a csalás elleni küzdelemben európai szinten. A rendelkezésére álló eszközök és munkaerejének megerősítése indokolja költségvetésének növelését, amelyet szívesen támogatok. Természetesen jobban örülnék annak, ha ez nem bizonyulna szükségesnek, és ha az OLAF már most több pénzeszközzel és munkatárssal rendelkezne annak a fontos feladatnak az elvégzéséhez, amely iránt elkötelezett. Egy erősebb, függetlenebb és aktívabb OLAF létfontosságú egy olyan EU számára, amely átláthatóbb és érthetőbb kíván lenni az európai állampolgárok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A 2010. évi általános költségvetéshez (5/2010 sz.) készített 5. sz. költségvetés-módosítási tervezet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létszámtervével kapcsolatos módosításokról, a hagyományos saját forrásokra, a hozzáadottérték-adó (HÉA) és bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapokra vonatkozó előrejelzés felülvizsgálatáról, a releváns brit korrekciók és azok finanszírozásának költségvetésbe történő beállításáról, valamint a 2010. évi GNI-csökkentések finanszírozásának Hollandia és Svédország javára történő felülvizsgálatáról szól, ami megváltoztatja a tagállamoknak az EU-költségvetés saját forrásaihoz való hozzájárulásának megoszlását. A saját források kiszámítására vonatkozó szabályok részletesen szerepelnek a vonatkozó jogszabályokban. Az OLAF tekintetében a Bizottság további 20 állandó tisztviselői (AD) állás létrehozását javasolja, mivel a Hivatalnak most lehetősége nyílik létszámterve kiigazításának lezárására azáltal, hogy ezt a számú pályázót állandó tisztviselőként alkalmazza.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Szeretném itt kifejezésre juttatni, hogy határozottan ellenzem, ahogy az OLAF jelenleg működik. Igaz, hogy foglalkozni kell a csalás problémájával, olyan módon azonban, hogy az az európai állampolgárok hasznára váljon, tehát független és hatékony módon, megvédve az összes állampolgár személyes adatait.

Jelenlegi formájában az OLAF képtelen megfelelni ezeknek a követelményeknek. Ez a szöveg azonban kifejezetten az ideiglenes munkaszerződések állandó munkaszerződéssé való átalakításával foglalkozik, és egy munkavállalótól sem szabad megtagadni, akárhol is dolgozzon, a tisztességes szerződéshez való jogot. Ezért tartózkodtam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) célja az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint a csalás, a korrupció és más illegális tevékenységek elleni küzdelem, beleértve az európai intézményekben elkövetett szabálytalanságokat. Ezért, mivel ilyen fontos feladatot lát el, biztosítani kell számára a céljai eléréséhez szükséges anyagi és emberi erőforrásokat. Annak ellenére, hogy az EU válságon megy keresztül, indokolt ennek a költségvetés-módosításnak az elfogadása annak érdekében, hogy biztosítsuk az OLAF számára a megfelelő működéséhez szükséges eszközöket.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD) , írásban. – (IT) Én tartózkodtam a szavazáson, mivel bár támogatom, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnál ideiglenes szerződéssel foglalkoztatottak számára további 20 állandó állást hozzunk létre, nem hiszem, hogy az Egyesült Királyság költségvetési egyensúlyhiányát most is még korrigálni kellene. Az Egyesült Királyság 1984-ben kapott visszatérítést, mert elmaradott területnek ítélték. Nem tartom igazságosnak továbbá, hogy 2002 óta Németország, Hollandia, Svédország és Ausztria csak 25%-át fizetik annak, amivel tartoznak.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) , írásban. – (IT) A 2007/2000/EK tanácsi rendelettel az Unió privilegizált vámmentességet biztosított a stabilizációs és társulási folyamatban résztvevő országokból és területekről származó majdnem minden terméknek az uniós piacra való behozatalára, hogy újjáélessze a nyugat-balkáni gazdaságokat. Ezt a rendeletet, számos módosítást követően, az 1215/2009/EK tanácsi rendelettel kodifikálták.

A kereskedelmi kedvezményeket a 2010. december 31-ig tartó időszakra biztosították, és jelenleg Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Koszovó esetében az előbb említett rendelet hatályába tartozó összes termékre vonatkozik. A kereskedelmi kedvezmények megszüntetése objektív gazdasági előnyöket fog elvenni a kedvezményezettektől az EU-val való kereskedelmük során.

Ebben az összefüggésben ennek az európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatnak a célja az 1215/2009/EK tanácsi rendelet oly módon való módosítása, hogy lehetővé tegye érvényességének kiterjesztését 2015. december 31-ig, valamint a Bosznia-Hercegovinával és Szerbiával való stabilizációs és társulási megállapodások hatályba lépéséből következő bizonyos kiigazítások megtételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A költségvetésről szóló szavazás fontos szavazás. Valójában, mivel az 5/2010. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspont az OLAF létszámtervével kapcsolatos módosításokról, további pénzügyi rendelkezések nélkül, valamint a hagyományos saját forrásokra (TOR, például a vám és a cukorilletékek), a HÉA- és GNI-alapokra vonatkozó előrejelzés felülvizsgálatáról, a releváns brit korrekciók és azok finanszírozásának költségvetésbe történő beállításáról, valamint a 2010. évi GNI-csökkentések finanszírozásának Hollandia és Svédország javára történő felülvizsgálatáról szól, ami megváltoztatja a tagállamoknak az EU-költségvetés saját forrásaihoz való hozzájárulásának megoszlását, mivel az 5/2010. számú költségvetés-módosítási tervezet célja e költségvetési kiigazítások formális felvétele a 2010. évi költségvetésbe, és mivel a Tanács 2010. szeptember 13-án elfogadta álláspontját, tudomásul vettük az 5/2010. számú költségvetés-módosítási tervezetet; és módosítás nélkül jóváhagyta az 5/2010. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot, és utasítja elnökét annak kinyilvánítására, hogy az x/2010. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) A Bizottság további 20 állandó tisztviselői (AD) állás létrehozását javasolja az Európai Csalás Elleni Hivatalban (OLAF), mivel a Hivatalnak most lehetősége nyílik létszámterve kiigazításának lezárására azáltal, hogy ezt a számú pályázót állandó tisztviselőként alkalmazza.

Az elmúlt években az Európai Parlament többször, és legutóbb 2010. május 5-én, kifejtette nézetét, miszerint az OLAF-nak fokozatosan el kell mozdulnia az átfogó és korlátlan intézményi függetlenség irányába annak biztosítása érdekében, hogy tevékenységeit ne lehessen szándékosan vagy véletlenszerűen korlátozni azáltal, hogy tisztviselői és vezetői az Európai Bizottság szerkezetének részét képezik.

 
  
  

Jelentés: Pablo Arias Echeverría (A7-0226/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Én a jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az e-kereskedelem nem szorulhat a belső piac peremére, mivel ez a gazdasági növekedés egy fontos, előretekintő ágazata Európában.

Az e-kereskedelem hozzájárulhat a tudásalapú gazdasághoz, hozzáadott értéket és lehetőségeket teremthet az európai vállalatok és fogyasztók számára, valamint növelheti gazdaságunk versenyképességét az Európa 2020 stratégia összefüggésében, többek között a vállalkozói készség új formáinak kialakítása és előmozdítása által a kis- és középvállalkozások számára. A múlt évben minden harmadik európai fogyasztó legalább egy terméket online vásárolt, az európai fogyasztóknak azonban csak 7%-a mert online vásárolni egy másik tagállamból.

Meg kell változtatni ezt az irányzatot, és az előadó által javasolt elképzelés egy európai bizalmi jegy létrehozásáról segíthet ennek elérésében. Az online fizetések egy biztonságos és innovatív módszerének kidolgozása szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy nagyobb bizalommal legyenek az európai fogyasztóknak más tagállamok e-szolgáltatásai iránt. Az internet elérhetőségét természetesen ki kell terjeszteni, és demokratizálni kell az Unión belül. A Bizottság feladata annak megakadályozása, hogy a különböző fogyasztóvédelmi szabályok gátat szabjanak az e-kereskedelem fejlődésének Európán belül.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE) , írásban. – (GA) Mivel létfontosságú az EU Európa 2020 stratégiájának célkitűzései szempontjából, hogy az elektronikus kereskedelem széles körben elterjedté váljon egész Európában, támogatom a jelentés kijelentéseit az elektronikus kereskedelemnek a belső piacon való ösztönzésére és megerősítésére irányuló intézkedések végrehajtásáról.

Az elektronikus kereskedelem különösen fontos a vállalkozók és a kkv-k számára. Az elektronikus kereskedelem és egy online európai belső piac segíteni fogja a vállalkozókat és a kisvállalatokat abban, hogy innovatív, magas színvonalú, a fogyasztóknak megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak, és ez erősíteni fogja versenyképességüket a globális gazdaságban.

A szélessávú hozzáféréssel kapcsolatos célkitűzéseket teljesíteni kell, és 2013-ra az EU-ban mindenkinek hozzáférést kell biztosítani a szélessávú alapszolgáltatásokhoz. Támogatom a jelentés megállapításait ezzel kapcsolatban.

Támogatom továbbá, amit az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos reklámozásról és a fogyasztók arra bátorításáról mond, hogy tájékozódjanak jogaikról. Fontos, hogy az európai fogyasztók megbízzanak a rendszerben, amikor online vásárolnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Én a jelentés mellett szavaztam. A lehetőség, amit a belső piac az e-kereskedelem számára nyújt, több okból sincs teljesen kiaknázva. A fogyasztók nem bíznak az elektronikus piac biztonságában, és sokan azért nem vásárolnak online, mert a fogyasztóvédelmi szabályok és a védelem szintje jelentősen eltér. Úgy gondolom, hogy növelnünk kell a fogyasztóknak az online piacba vetett bizalmát oly módon, hogy tájékoztatjuk őket jogaikról, biztonságos fizetési módszereket biztosítunk, és biztosítjuk a fogyasztóvédelmet a biztonság és a személyes adatok védelme terén.

Egyetértek az európai bizalmi jegy létrehozására és bevezetésére irányuló javaslattal, amely növelni fogja a vásárlók internetbe vetett bizalmát. Néhány vállalkozás szintén nem használja ki a gazdasági piacot bizonyos kellemetlenségek miatt. Kezdeményezéseket kell tehát kidolgoznunk annak érdekében, hogy az interneten való kereskedésre ösztönözzük a vállalkozókat az interneten használt fizetési módszerek fejlesztésével, például, a hozzáadottérték-adó (héa) bevallási kötelezettségek egyszerűsítésével, a postai és banki költségek egységesítésével, és a szállítók és fogyasztók közötti konfliktusok hatékonyabb megoldásával.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE) , írásban. – (PT) Az e-kereskedelem állapota jelenleg folyamatosan változik. Már nem egy feltörekvő technológia, hanem egy egyre szélesebb körben elterjedt valóság. Nagyon fontos eszköze a határokon átnyúló kereskedelem előmozdításának, számos jobb minőségű termékhez való hozzáférés biztosításának, valamint az árak versenyképes csökkentésének.

Mindazonáltal, 10 évvel az e-kereskedelemről szóló irányelv elfogadását követően, a határokon átnyúló e-kereskedelem nem nő olyan gyorsan, mint a hazai e-kereskedelem, és a határokon átnyúló, interneten történő megrendelési kísérletek 60%-a technikai vagy jogi okokból hiúsul meg.

Én a jelentés mellett szavaztam, mert meghatározza azokat a problémákat, amelyek befolyásolják az európai e-kereskedelmet, valamint megmutatja a valóban egységes, online európai piac létrehozásához vezető utat. Ennek eléréséhez az európai jogszabályok jobb végrehajtására van szükség az összes európai fogyasztó és kiskereskedő érdekében; növelnünk kell erőfeszítéseinket, hogy magas szintű védelmet biztosítsunk az e-kereskedelmet használók számára; ki kell alakítanunk a bizalmat a felhasználókban, hogy az egységes piac nyújtotta lehetőségeket teljes mértékben kihasználják; és tájékoztatnunk kell őket az e-kereskedelemmel kapcsolatos jogaikról, valamint hogy hogyan lehet azokat megóvni.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam a kkv-kat érintő előnyök és a digitális társadalom fejlődése miatt, valamint a piac széttöredezettségének ellensúlyozása és a szabályozások egységesítése miatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Egy megfelelő online egységes piac létrehozása Európa számára az egyik nagy kihívás jelenleg. Különösen a jelenlegi gazdasági válság idején egyre fontosabbá válik Európa számára, hogy erőfeszítéseket tegyen az e-kereskedelem útjában álló akadályok elmozdítására. Jelenleg az EU 500 millió fogyasztóval rendelkező piac. Ez azonban egyáltalán nem tükröződik az online tranzakciók mennyiségében. Ennek nem az az oka, hogy az európai fogyasztók nem lelkesednek az e-kereskedelem iránt, hanem hogy ha meghozták a döntést, miszerint online vásárolnak, számos problémával találják szemben magukat, és a végén kiderül, hogy nem lehet elvégezni a tranzakciót. Az e-kereskedelemről szóló jelentésben közölt adatok relevánsak ebben a vonatkozásban.

Jelenleg túl sok különbség van a tagállamok között az e-kereskedelem terén, és ez a helyzet csak elégedetlenséget okoz a fogyasztók számára. Mivel a jelentés azt is kimondja, hogy a kereskedelemnek ez a fajtája, az innovatív szolgáltatásokkal és a környezetiparral együtt, ígéri a legnagyobb növekedési és foglalkoztatási potenciált a jövőben, és ezáltal az egységes piacon egy új frontot képvisel, a Bizottság által javasolt intézkedéseket, kiegészítve a Parlament által javasoltakkal, késedelem nélkül végre kell hajtani.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE) , írásban. – (FR) Az e-kereskedelem egy fontos internetes hozzájárulás a gazdasági tevékenységhez. Ezért fontos, hogy az ebben az ágazatban az egységes piac útjában álló minden akadályt eltávolítsunk, mivel a széttöredezett nemzeti szabályok gátolják ennek a jövedelmező ágazatnak az erősödését. Egyetértek az előadóval abban, hogy ki kell emelni az e-kereskedelemnek a fogyasztókkal kapcsolatos hiányosságait. Sajnálatos, hogy a határokon átnyúló tranzakciók 61%-át nem lehet végrehajtani, mivel online üzletek nem szolgálják ki a fogyasztó országát. Ehhez hozzájárulnak a felhasználóknak a kifizetések biztonságával kapcsolatos aggályai. Az online vásárlás végrehajthatósága általában az internetkapcsolat minőségétől függ. Prioritásként kellene kezelni az internet felhasználók számának növelését, különösen az internetkapcsolat minőségének javítása, és az árak vonzóbbá tétele által. Szintén fontos a fogyasztói bizalom növelése online vásárláskor. Az előadóhoz hasonlóan, én is támogatom egy európai bizalmi jegy létrehozását, valamint a web jobb felügyeletét, különösen a személyes adatok védelme szempontjából. Külön erőfeszítést kellene tenni az internetet használó kiskorúak védelme érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az e-kereskedelem belső piaca létfontosságú Európa számára, különösen, ha el akarja érni az EU 2020 stratégiában meghatározott célkitűzéseket. Azonban még mindig vannak leküzdendő akadályok. A jelentés erre javasol intézkedéseket. Amelyeket én különösen érdekesnek tartok, azok a szerzői jogok interneten történő megsértésének ellenőrzése, valamint az online fizetés egy biztonságos és innovatív rendszerének a kidolgozása, amely nem tartalmaz olyan költségeket, amelyek megakadályoznák vagy korlátoznák a választást. Ezáltal könnyebben lehet majd küzdeni a kalózkodás ellen, az interneten keresztül történő kereskedésre biztatni a vállalkozásokat, valamint megkönnyíteni a felhasználók hozzáférését az internethez, és növelni az iránta való bizalmat.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Az e-kereskedelem létfontosságú piac az EU számára a XXI. században, nem utolsósorban az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítésében. Egy olyan európai, valóban egységes online piac létrehozásának hatalmas kihívásával állunk szemben, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy versenyképes legyen a globális piacon. Az európai vállalkozásoknak és fogyasztóknak korlátozott a digitális világba vetett bizalma az e-kereskedelem útjában álló olyan szükségtelen akadályok miatt, mint az európai piac széttöredezettsége, a fogyasztók biztonságának hiánya, a tranzakciók biztonságának hiánya, a jogorvoslati mechanizmusok hiánya stb. Létfontosságú, hogy egyszerűsítsük a határokon átnyúló szabályokat, valamint hogy gyakorlati megoldásokat találjunk az olyan kérdésekre, mint a szerzői jog, a fogyasztóvédelem, a címkézés és ágazatspecifikus szabályok, az e-hulladék és az újrahasznosítási díjak, valamint az online ellenőrzés és számlázás.

Fontos, hogy a meglévő jogszabályokat, például a szolgáltatási irányelvet, teljes körűen átültessék és végrehajtsák. A Bizottságnak ugyanakkor be kell fejeznie az egységes digitális piacra alkalmazandó uniós jogszabályok értékelését, és elő kell terjesztenie azokat a kezdeményezéseket, amelyek szükségesnek tűnnek a főbb akadályok leküzdéséhez. Támogatom a Bizottság 13 ajánlását, amelyek célja, hogy politikákat és gyakorlatokat dolgozzanak ki a határokon átnyúló e-kereskedelem terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE) , írásban. – (IT) Az e-kereskedelem létfontosságú a belső piac fejlődése szempontjából: megszünteti az információ hiányából származó akadályokat, megközelítve a tökéletes verseny eszményét a fogyasztók érdekében. Képes kiszélesíteni az olyan kis belső termelők potenciális piacát, amelyek nincsenek abban a helyzetben, hogy más uniós országokban kereskedjenek, megvédi őket, és előmozdítja a munkahelyteremtést a gyártási ágazatban.

Csökkenti továbbá a központi és külső területek közti különbséget, ezáltal javítja az életminőséget a vidéki területeken a termékekkel való ellátás növekedésének köszönhetően, valamint előmozdítja az eladott termékekre vonatkozó egységes standardok kialakítását ugyan azon termékek több piacon való megjelenésének köszönhetően. Létfontosságú tehát, hogy foglalkozzunk az internethasználattal kapcsolatban az áruk értékesítése során felmerülő főbb akadályokkal és megoldjuk azokat: a biztonság és a garanciák kérdését. Ezt a feladatot, mivel nincsenek fizikai határok, az érintett nemzetek fölötti testületeknek kell elvégezniük, amelyek, a mi esetünkben az európai intézmények.

Ez a jelentés szabályzati keretet nyújt a kereskedőknek a működésükkel és beruházásaik tervezésével kapcsolatban, biztonságot nyújt a fogyasztóknak a számukra nyújtott garanciák tekintetében, és egy lépéssel előbbre viszi a termelőket a válság kezelésében. Végre!

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) , írásban. – (RO) Az internetes csalások meglehetősen magas mértéke következtében megmarad az online vásárlással kapcsolatos nagyfokú bizalmatlanság. Ezért szavaztam az állásfoglalás mellett, amely felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy európai riasztási rendszert, egy adatbázissal együtt, amelynek célja az illegális kereskedelmi gyakorlatok megszüntetése, a tisztességtelen tevékenységek elleni küzdelem, valamint a fogyasztók biztonságának növelése az online tranzakciók során, beleértve a személyes adatok védelmét. Véleményem szerint külön figyelmet kell fordítani a távollevők között kötött szerződésekre a fogyasztók jogainak védelme érdekében egy olyan időben, amikor kezd elterjedni az áruk és szolgáltatások online vásárlása, például a turizmus terén és a közlekedési ágazatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) Én a jelentés elfogadására szavaztam. Egy több mint 500 millió fogyasztóval rendelkező belső piacon a nagyobb rugalmasság előmozdítása az e-kereskedelemben, valamint az online tranzakciók iránti nagyobb fogyasztói bizalom megteremtése nem csak a digitális egységes piacban rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázását teszi lehetővé, hanem új piaci rések kialakítását is támogatja a kis- és középvállalkozások számára, potenciálisan munkahelyeket teremtve ezáltal. A hazai és határokon átnyúló e-kereskedelem között észlelhető eltérés azt jelenti, hogy a fogyasztók, különösen a külső és legkülső régiókban lakók, valamint a mozgáskorlátozott személyek, nem részesülnek az ilyen kereskedelem nyújtotta előnyökből, a sokféle áruhoz és szolgáltatáshoz való hozzáférésből. Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy sürgősen szükség van a szolgáltatási irányelv – az az eszköz, amely segítségével be lehet fejezni a digitális egységes piac kialakítását – megfelelő bevezetésére az összes tagállamban; és különösen a vásárlóknak az állampolgárságuk alapján való megkülönböztetésmentessége tekintetében kell határozottabban végrehajtani. Szeretném hangsúlyozni, hogy az „egyablakos mechanizmusnak” teljes mértékben működnie kell a digitális egységes piac bevezetéséhez az e-kereskedelem tekintetében. Hasonlóan fontosak azonban az olyan intézkedések, mint a postai és banki költségek egységesítése az Európai Unióban, a távértékesítéssel kapcsolatos hozzáadottértékadó-bevallások egyszerűsítése, vagy az .eu doménnév regisztrációk növelése.

 
  
MPphoto
 
 

  Cornelis de Jong (GUE/NGL) , írásban. – A jelentés mellett szavaztam, mert általánosságban támogatom azt. Különösen annak örültem, hogy a bizottságban a legtöbb módosításomat elfogadták. Ily módon a kkv-kat támogatni fogják, hogy aktívabb résztvevői legyenek az e-kereskedelem piacának. Ugyanakkor, véleményem szerint, a jelentés szükségtelenül hozza fel a postai liberalizáció témáját, amely ellen tiltakoztam a bizottságban. Fenntartom ezt a tiltakozásomat, és továbbra is tiltakozni fogok a liberalizálás ellen, miközben határozottan újból felszólítom a Bizottságot a postai szolgáltatások liberalizálásának moratóriumára.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) , írásban. – (RO) Én a jelentés mellett szavaztam. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének árnyékelőadójaként támogatom az e-kereskedelem fejlődését, amely az európai e-üzlet szerves része. A jövőben az egységes ikt-piac létrehozása az EU-ban segíteni fog azoknak a problémáknak a megoldásában, amellyel az e-kereskedelemnek jelenleg szembe kell néznie. Európának fontos globális támogatóvá kell válnia ebben az ágazatban. Ennek elérése érdekében a jelenlegi nehézségeket sürgősen és egységesen kell megoldani.

Utalok többek között a különböző héamértékekre, a fogyasztóvédelmi törvényekre, és mindenekelőtt az e-kereskedelemben részt vevő fogyasztókkal szembeni diszkrimináció megszüntetésére számos tagállamban, ahogy azt bizonyos kereskedők és szolgáltatók jelezték. Európának támogatnia kell azokat az állampolgárait, akik aktív részesei kívánnak lenni az online világnak, azáltal, hogy könnyű hozzáférést biztosítanak az oktatási programokhoz, és a kifejezetten a hardverekre, a szoftverekre és az internet hozzáférésre irányuló európai alapokhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az e-kereskedelmi belső piac kialakításáról szóló jelentés mellett szavaztam. Az EU 2020 stratégia egyik célkitűzése a tudásalapú gazdaság előmozdítása. Ennek a célkitűzésnek a teljes elérése érdekében fontos, hogy az Európai Bizottság intézkedéseket hozzon, amelyek célja a szélessávú szolgáltatások sebességének növelése és a szolgáltatások árának nagyobb fokú racionalizálása az egész Unióban. Fontos a szabályok és a gyakorlatok egységesítése annak biztosítása érdekében, hogy a távértékesítéssel foglalkozó kereskedők saját nemzeti határaikon kívül eső piacokat is el tudjanak érni.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A 2010. május 19-i, az Európai Digitális Menetrend című közleményében a Bizottság megmutatta abbéli szándékát, hogy az online tranzakciókat egyszerűbbé tegye, valamint képessé arra, hogy bizalmat idézzen elő a digitális technológia iránt. A jelentésben szereplő adatok alapján az európaiak egyharmada vásárolt online, azonban a fogyasztóknak csak 7%-a mer határokon átnyúló tranzakciókat választani, és csak 12%-uk bízik az ilyen típusú tranzakciókban. Sürgető tehát a fogyasztók biztonságának (vagy biztonságérzetüknek) megerősítése ezeknek a tranzakcióknak a vonatkozásában annak érdekében, hogy könnyebb, kényelmesebb, és sok esetben olcsóbb tranzakciókkal támogassuk ennek a nagy lehetőségeket rejtő piacnak a fejlődését. Egy megfelelően működő egységes e-piac kialakításához létfontosságú, hogy a fogyasztók biztonságban érezzék magukat online vásárláskor, és hogy a vállalatok megértsék az online kereskedelemben rejlő mérhetetlen lehetőségeket, hogy növeljék az online elérhetőséget, és eltávolítsák a határokon átnyúló akadályokat.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Az áruk szabad mozgását Európában súlyosan gátolja a nemzeti szabályozások széttöredezettsége. Az e-kereskedelem helyzetére vonatkozó adatok az Európai Unióban azt mutatják, hogy 2009-ben Európában háromból egy fogyasztó vásárolt legalább egy terméket online, az európai fogyasztóknak ugyanakkor csak 7%-a mert másik tagállamtól vásárolni. Az e-kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos kiadatlan uniós kutatások azt mutatják, hogy a fogyasztóknak a termékek határokon átnyúló vásárlására tett kísérletének 60%-a kudarcba fullad az EU-ban, mert az eladó nem fogadja el a tranzakciót, vagy nem küldi el a terméket, annak ellenére, hogy a 11.000 vizsgált eset felében a vevők legalább 10%-ot spórolhatnak azáltal, hogy külföldi online vásárlást folytatnak (még a szállítási költségekkel együtt is). Hangsúlyoznom kell tehát egy átfogó jogi és szabályozási keret szükségességét, amely le tudja küzdeni a határokon átnyúló akadályokat, növelni tudja a hozzáadott értéket, és szabályozni tudja egy olyan tevékenység kockázatait, amely folyamatosan változik, és majdnem mindig fejlődik. Szükség van tehát az állandó figyelemre és ellenőrzésre, prioritásként kezelve a kommunikáció és a tranzakciók megbízhatóságát. Az e-kereskedelem konszolidációja érdekében létfontosságú lépéseket tenni a vállalkozások és fogyasztók biztonságának és bizalmának javítása irányában, különösen a kifizetések és a szállítási és visszaküldési szolgáltatások tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Az e-kereskedelemről szóló jelentés tartalmaz bizonyos ellentmondásokat, és túlzottan ragaszkodik egy belső piac létrehozásához. Elismerjük az e-kereskedelem fontosságát, de sokat kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy ne váljon komoly új problémák forrásává.

Ahogy azt hangsúlyoztuk a vita során, több téma tisztázása is fontos lenne, ezek a szerzői jog védelme, a gyermekek jogainak védelme, valamint a fogyasztók jogai és biztonsága.

Igaz, hogy a jelentés számos javaslatot tartalmaz az összes szereplőnek az e-kereskedelmi piacba vetett bizalmának növelésére, azonban ezek nem mindegyike megfelelő, vagy áll kellőképpen összhangban egy olyan folyamatban felmerülő minden érdekkel és joggal, amely nagyon összetett lehet.

Igaz, hogy az e-kereskedelmi szállítói láncnak átláthatóbbnak kell lennie, hogy a fogyasztó mindig tisztában legyen a szállító kilétével, valamint annak cégnevével, postai címével, elérhetőségeivel és adószámával. Ugyanakkor a gyermekek és fiatalok, valamint a különböző függőségben levő emberek jogait is folyamatosan védelmezni kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE) , írásban. – (GA) Az elektronikus kereskedelem piaci lehetőségeket teremt, különösen a kkv-k számára. Az elektronikus kereskedelem fontos szerepet játszhat az ír és európai gazdaságok versenyképességének fejlődésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Tunne Kelam (PPE) , írásban. – E rendkívül fontos jelentés mellett szavaztam, mert ez egy fontos lépés az európai egységes piac teljes körű bevezetése és integrációja irányában. A globalizáció és a digitalizáció világában az Európai Unió nem engedheti meg, hogy lemaradjon az e-kereskedelem egy hatékony belső piacának létrehozásában, amelynek globálisan is versenyképessé kell válnia. Ezt a jelentést remélhetőleg további lépések követik majd, amelyek ösztönzik egy egész Európára kiterjedő digitális piac létrehozását. Az ilyen irányú fejlődések a rendkívül fontos K+F tevékenységek újragondolásához és újraindításához is hozzá fognak járulni.

Ami most a legfontosabb, hogy ellenőrizzük és nyomon kövessük az e-kereskedelemről szóló jelentés végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy az uniós állampolgárok könnyebben hozzáférjenek a digitális üzleti tevékenységekhez, mind vállalkozókként, mind fogyasztókként. A jelentésben szereplő intézkedéseknek jelentősen meg kell könnyíteniük az üzleti tevékenységek folytatását a tagállamok között, feltéve, hogy a nemzeti kormányok valódi fejlődést érnek el a szerződésekkel kapcsolatos szabályok egységesítése és az ellentmondó jogszabályok feloldása terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D) , írásban. – Üdvözlendőnek tartom az EU határain belüli nagyobb mértékű e-kereskedelem létrehozására való felhívást. Az Uniónak azonban ösztönöznie kell, hogy ez az európai jogszabályok tiszteletben tartásával történjen, és létfontosságú a magas szintű fogyasztóvédelem elérése.

 
  
MPphoto
 
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE) , írásban. – (FI) Szeretném megköszönni kollégámnak, Echeverría úrnak ezt a kitűnő jelentést, amelyre nagy örömmel szavaztam. Az e-kereskedelem egy új és nemzetközi ágazat, és ennek következtében az Európai Uniónak fontos szerepet kell betöltenie a szabványok és a gyakorlatok harmonizálása terén. Külön meg szeretném említeni a jelentés azon pontjait, amelyek annak biztosítására sürgetnek minket, hogy az egész Unióban elérhetőek legyenek a jó minőségű és átfogó szélessávú kapcsolatok. Ez a célkitűzés alapvető fontosságú, ha azt akarjuk, hogy az e-kereskedelem növekedjen.

A szélessávú szolgáltatások bevezetése minden uniós állampolgár számára 2013-ra, valamint a rendkívül gyors szélessávú szolgáltatások bevezetése 2020-ra ambiciózus célkitűzések, mindamellett elengedhetetlenek az emberek életminőségének javítása szempontjából. Szeretnék gratulálni az előadónak továbbá a fogyasztóvédelemmel és az e-kereskedelem világában a magánélethez való joggal kapcsolatos megfigyeléseihez. Ez a téma gondos vizsgálatot követel majd a jövőben, különösen a gyermekeknek nyújtott szolgáltatások terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Edvard Kožušník (ECR) , írásban. – (CS) Bár az internet ma a leggyorsabban fejlődő kiskereskedelmi csatorna és az interneten történő vásárlások száma minden évben nő, a tagállamok közötti határokon átnyúló tranzakciók száma sajnos stagnál. Majdnem azt lehet mondani, hogy nincs belső piac az Unióban a B2C terén. Véleményem szerint a fogyasztóvédelmi törvény teljes harmonizációja és a nemzeti mentességek eltörlése, a fogyasztóvédelem egy liberális felfogásával együtt fontos ösztönzést adna az áruk elektronikus kereskedelem útján történő határokon átnyúló értékesítésének. Egy jelentős problémát látok azonban az online szolgáltatásokhoz való hozzáférés IP-cím alapján való korlátozása tekintetében néhány tagállamban. Elvileg nincsenek jogszabályi akadályok ezen a téren, az elektronikus belső piac azonban mégis korlátozva van ezen a területen.

Egyetértek azzal, hogy a Bizottságnak minden végrehajtási eszközét alkalmaznia kell ebben az esetben, és közbe kell lépnie a belső piacon mesterséges akadályoknak az IP-címek blokkolása formájában történő létrehozása ellen. A jelentés 2020-ra vonatkozó célkitűzéseket is tartalmaz a szélessávú internetkapcsolathoz való hozzáférés tekintetében. Én személy szerint nem szeretem az ilyen nyílt célkitűzéseket, különösen egy dinamikusan fejlődő ágazatban, amely esetében ezért nehéz megjósolni, hogy milyen irányt vesz az elkövetkezendő 10 évben. A kritika ellenére kiegyensúlyozottnak tartom a jelentést, és ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) Arias Echeverría jelentése mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, az e-kereskedelem egy kulcsfontosságú piac az Unió politikájában, ahol bizonyos beavatkozásokat meg lehet és meg is kell tenni az Uniós gazdaság versenyképességének növelése érdekében az EU 2020 stratégia tekintetében.

Valóban úgy gondolom, hogy az európai egységes piac által nyújtott lehetőségek teljes körű kihasználásához tovább kell fejlesztenünk az e-kereskedelmet, amely potenciálisan pozitív hatással lehet mind a fogyasztókra, mind a vállalatok versenyképességére. Hasonlóan, támogatom a jelentésben szereplő európai bizalmi jegy létrehozását, amely szükséges a határokon átnyúló elektronikus piacon megtalálható áruk megbízhatóságának és minőségének biztosításához.

Válság idején, és pénzügyi nehézségekkel terhelt helyzetekben, mint amilyen a mostani is, támogatnunk kell az olyan eszközöket, amelyeknek pozitív, jelentős hatásuk lehet a foglalkoztatásra és a növekedésre, amelyek között szerepel az e-kereskedelem is. Úgy gondolom ezért, hogy ebben az összefüggésben a ma elfogadott jelentés egy pozitív eredmény, nem csak a vállalatok és a kkv-k, hanem elsősorban a fogyasztók szempontjából is.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az egységes piac mindig is az Európai Unió egyik nagy célkitűzése volt. Manapság a határokon átnyúló e-kereskedelem jelentősen hozzájárulhat az egységes piac további fejlődéséhez. Az online vásárlás mára széles körben elfogadottá vált a fogyasztók körében nemzeti szinten, ez azonban nem igaz a tagállamok közötti e-kereskedelemre, leginkább az eladók és vásárlók közötti kölcsönös bizalom hiánya miatt. Az e-kereskedelmi piac fejlődése érdekében tehát létfontosságú az összes szereplő bizalmának növelése. Európai jogszabályokat kell bevezetni ezen a téren annak érdekében, hogy nagyobb bizalmat hozzunk létre. Ezért szavaztam úgy, ahogy szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD) , írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az e-kereskedelem és a fejlődését még mindig gátló akadályok leküzdése alapvető fontosságú a gazdaság szempontjából. Az áruk szabad mozgását Európában súlyosan gátolják a széttöredezett nemzeti szabályok, és a fogyasztók által a nemzeti határokon átnyúló vásárlásra tett kísérletek 60%-a kudarcba fullad.

A cél egy igazi online európai egységes piac létrehozása. A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport (Északi Liga) egyik módosításának köszönhetően a jelentés utal a szigeteken és hegyi területeken élő embereknek az internet hozzáféréssel kapcsolatos problémáira.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A jelentést arra használják, hogy folytassák az adótörvények, valamint a postai és pénzügyi szolgáltatások áringadozásának szélesebb körű harmonizációját uniós szinten. Ezért a szöveg ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) A közelmúltbeli bizottsági közlemény a jövőre vonatkozó stratégiákat határozott meg a széttöredezettség csökkentésére és az e-kereskedelem növekedésének ösztönzésére.

Miközben az e-kereskedelem fejlődésnek indult nemzeti szinten, a határokon átnyúló vásárlás még mindig alacsony, 7%-ot ért el 2009-ben. A főbb akadályokat a nyelvi korlátok, valamint a gyakorlati és jogi problémák jelentik.

Egyetértek a jelentés megközelítésével, amely öt prioritást nevez meg az ágazat ösztönzése céljából: az internethez való hozzáférés fejlesztése, az online piac széttöredezettségének leküzdése, a fogyasztók bizalmának növelése, a vállalkozásoknak termékeik interneten való értékesítésére ösztönzése, és az internetet használó gyermekek biztonságának biztosítása. Mindennek egy egyértelmű és egységes jogi kontextusban kell megvalósulnia, amelynek célja elsősorban a köz szolgálata. A legnagyobb ösztönzés véleményem szerint a közbizalom kialakulása, amit támogatni és erősíteni kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) , írásban. – (EL) Az internet vált a távértékesítés legelterjedtebb formájává. A Bizottságnak a kérdésemre adott válaszában (E 4964/2010) közölt információ szerint az EU fogyasztóinak több mint egyharmada (37%) használta az internetet múlt évben termékek vagy szolgáltatások személyes használatra való vásárlására vagy rendelésére. Ez 5 százalékpontos növekedést jelent 2008-hoz képest, és 10 százalékpontos növekedést 2006-hoz képest. A fogyasztók azonban még mindig nem bíznak eléggé a határokon átnyúló vásárlásban, és az eltérő nemzeti szabályozások eltérítik a vállalatokat a határokon átnyúló kereskedelembe való beruházástól. Jelentős különbségek alakultak ki ezért a távértékesítés penetrációs arányában a tagállamokban. A kereskedelem e formájának növekedése azonban létfontosságú a jelenlegi recesszióban. Ennek a jelentésnek a célja az e-kereskedelem belső piacának széttöredezettségével kapcsolatos probléma kezelése olyan javaslatok által, mint az egységes szabályok és gyakorlatok alkalmazása, amely lehetővé teszi a távkereskedőknek, hogy saját nemzeti határaikon túl is kereskedjenek. Egy olyan időszakban, amikor a hagyományos kereskedelmi tranzakciók stagnálnak, az új technológiák és az általuk létrejött lehetőségek értékesnek bizonyulhatnak új és alternatív kereskedelmi kezdeményezések kialakulásában, és ezért szavaztam a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Tartózkodtam a jelentésről szóló szavazáson, annak ellenére, hogy fontosnak tartom az e-kereskedelem előmozdítását, és szükségesnek tartom a jó internethálózatok és szolgáltatások kiterjesztését az egész népességre, még a legelszigeteltebb régiókban is.

Azzal is egyetértek, hogy létfontosságú az online vásárlást folytatni kívánók által elszenvedett diszkrimináció elleni küzdelem, amely többek között azon alapul, hogy melyik tagországban tartózkodnak, illetve hogy milyen e-mail címet használnak a tranzakció lebonyolításához.

A jelentés több javaslatával egyetértek. Ugyanakkor nem tudom sajnálni, hogy a szolgáltatási irányelvet nem ültették át teljes körűen néhány tagállamban, nem támogatom a Bizottságnak a postai szolgáltatások ágazatával kapcsolatos politikáját, és nem örülök az EU 2020 stratégiának: ezek az alapvető választások nagymértékben felelősek annak a nehéz társadalmi helyzetnek a kialakulásáért, amellyel az EU jelenleg küzd.

A kommunikációs ágazat, sőt, az e-kereskedelem jövőbeni modellje minden bizonnyal megfelelőbben szerkesztett lesz egy olyan perspektíván belül, amely jobban összpontosít az emberekre és jogaikra, és nem egyszerűen kereskedelmi érdekeknek alárendelt.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE) , írásban. – (FR) Arias Echeverría úrnak az e-kereskedelemről szóló jelentése mellett szavaztam: az e-kereskedelem az egyik olyan ágazat, amely a legnagyobb hatással lesz a növekedésre és a foglalkoztatásra az elkövetkezendő évtizedekben, és az Európai Uniónak teljes mértékben ki kell aknáznia ezt a lehetőséget.

Emlékezzünk arra, hogy az e-kereskedelem elősegíti és támogatja az új réspiacok kialakulását néhány kis- és középvállalkozás esetében, amelyek máskülönben nem létezhetnének.

Támogatom továbbá azt az elképzelést, hogy az e-kereskedelemmel kapcsolatos politikáink és jogszabályi keret kialakításakor külön figyelmet fordítsunk a kiszolgáltatott fogyasztókra, akik egyébként nem férnének hozzá a termékek széles választékához. Az elszigetelten élőkre, illetve a kevésbé mobil emberekre, az alacsony jövedelmű állampolgárokra, és a kevésbé hozzáférhető, távoli vagy külső régiókban élőkre gondolok.

Végezetül, módosítottam a szöveget a bizottságban, hogy hangsúlyt kapjon az oktatási eszközök kifejlesztésének szükségessége az online fogyasztók számára: fejlesztenünk kell a lehető legtöbb ember digitális készségeit, és tudatosítanunk kell bennük jogaikat és kötelességeiket (kulcsfontosságú fogyasztói jogok az interneten, e-kereskedelemben, és különösen az adatvédelmi szabályok).

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Ebben az e-kereskedelemről szóló fontos jelentésben hangsúlyozzuk többek között a határokon átnyúló, interneten történő fizetéssel kapcsolatos rendszerekbe (pl. bank- és hitelkártyák, valamint e-pénztárcák) vetett bizalom növelésének fontosságát különféle fizetési módszerek támogatásával, az átjárhatóság és a közös szabványok erősítésével, a technikai korlátok kezelésével, az elektronikus tranzakciókkal kapcsolatos legbiztonságosabb technológiák támogatásával, a magánélettel és a biztonsággal kapcsolatos jogszabályok megerősítésével és harmonizálásával, a csalárd tevékenységek elleni küzdelemmel és a köz oktatásával.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD) , írásban. – (IT) Tisztában vagyunk azzal, hogy mennyi és milyen hátrányokkal kell megküzdeniük, különösen Olaszországban, a szigeteken vagy hegyi területeken lévő közösségekben tartózkodó vagy élő embereknek. Egy belső e-kereskedelmi piac kialakítása megkönnyítené az internethez való hozzáférést, és javítaná az életminőséget a jó összeköttetéssel nem rendelkező uniós országokban és régiókban.

Fontos az olyan kezdeményezések kidolgozása, amelyek célja, hogy a vállalkozásokat termékeiknek az interneten történő értékesítésére ösztönözze, miközben megvédi a felhasználókat, különösen a gyerekeket, olyan garanciákkal, amelyek biztosítják a biztonságot. Nem hagyhatjuk, hogy tisztességtelen kereskedők becsapják a potenciális felhasználókat, ezért célzott és gyakori ellenőrzésekre van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Rafał Trzaskowski (PPE) , írásban. – (PL) Remélem, hogy ez a jelentés egyértelmű üzenet az Európai Bizottság számára, hogy további lépéseket tegyen az Európai Unión belüli online kereskedelem fejlesztése érdekében. Az adminisztratív eljárások harmonizációjára és egyszerűsítésére szólítunk fel, amelyek jelenlegi formájukban csupán abban segítenek, hogy megakadályozzanak minket a külföldi internetes oldalakról való vásárlásban, még akkor is, ha érdekes számunkra az ajánlatuk. Arra is garanciákat akarunk, hogy a szélessávú internet hozzáférés az egész Unióban elérhető legyen 2013-ra. Ez a javaslat már régóta nem puszta álom. Nem csak hogy egyre inkább lehetővé válik, hanem meggyőzni sem kell senkit arról, hogy milyen kedvező hatása lenne az univerzális internet hozzáférésnek a belső piacra.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Nem tudtam rávenni magam, hogy a jelentés mellett szavazzak annak ellenére, hogy számos pozitív elemet tartalmaz, elsősorban a fogyasztók érdekeinek védelmét, és a kkv-knak az e-kereskedelmi piacokkal kapcsolatos érdekeinek a felismerését.

Elítélem különösen azokat, akik gratulálnak a Bizottságnak a postai szolgáltatásokról szóló harmadik irányelv bevezetéséért, amelynek célja a postai szolgáltatások liberalizációja, amely további károkat fog okozni a postai szolgáltatásoknak az EU-ban, és nem árcsökkenést és jobb szolgáltatásokat fog eredményezni, ahogy azt a jelentésben kijelentik.

Nem tudom sajnálni azt sem, hogy néhány tagállam még nem ültette át a szolgáltatási irányelvet, mivel azt szeretném, hogy a Bizottság gyorsan készítsen el egy jelentést, amely körvonalazza a szöveg bevezetésének hatását.

Sajnálom, hogy ez a szöveg jelentős részben a versenyre való nyitottság szellemében született, amelyet kritizáltunk, amikor visszautasítottuk a Lisszaboni Szerződést.

 
  
  

Jelentés: Christine De Veyrac (A7-0195/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A jelentés mellett szavaztam, mert annak célja a légiközlekedési balesetek megelőzésének, valamint az áldozatoknak és hozzátartozóiknak való segítségnyújtásnak a javítása. Fenntartás nélkül támogatom az előadó hozzáállását, aki a repülőesemények európai szintű elemzését követelte, amelyre eddig még soha nem került sor. A jelentés az áldozatoknak és családjuknak nyújtandó segítség javítását is javasolja, köztük a családoknak a fedélzeten tartózkodó utasok névsoráról való tájékoztatásában tapasztalható legfeljebb kétórás késés bevezetését. A sor most a közlekedési minisztereken van, akik reményeim szerint mielőbb elfogadják e jogszabályokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE) , írásban. – (GA) A jelentés mellett szavaztam. A légi forgalom egyre növekszik, és a balesetek kockázata a biztonsági előírások javítása ellenére szintén megnövekedett, ezért módosítani és naprakésszé kell tenni a balesetek vizsgálatára vonatkozó európai jogszabályokat.

Üdvözlöm a jelentésnek az áldozatokra és az áldozatok családjára vonatkozó kijelentéseit. Az áldozat családjának joga van a vonatkozó információhoz való mielőbbi hozzájutáshoz. A légitársaságoknak hatékony működési tervvel kell rendelkezniük válság esetére. Fontos gyakorlati intézkedés lehetne a légitársaságokat arra kötelezni, hogy jelöljenek ki valakit fő kapcsolattartóként összehangolási célokra, fontos információk biztosítására és az utasok családjának támogatására.

A jelentésben követelt gyakorlati eszközök segítséget nyújtanak majd baleset esetén, különösen, ami az áldozatoknak és hozzátartozóiknak való segítségnyújtást és a nevükben fellépő csoportokat illeti. Európa polgári légiközlekedési ágazatában magas színvonalú biztonsági normákat kell biztosítanunk, és minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a balesetek számának csökkentése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Támogatom e javaslatot. A jelenleg hatályban lévő, a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények kivizsgálására vonatkozóan irányadó uniós irányelvet 1994-ben fogadták el. A légiközlekedési piac és helyzet azonban megváltozott, ezért a jelenlegi helyzetnek megfelelő új uniós rendeletet kell elfogadnunk. Elsőként a biztonsági vizsgálatokat végző hatóságok hálózatát kell létrehoznunk. Ide tartoznának a nemzeti kormányzati és az uniós intézmények (az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)), amelyek a vizsgálatok minőségének javításáért, valamint az információ besorolásáért és elemzéséért lennének felelősek, előmozdítanák a nemzeti kormányzati intézmények közötti együttműködést, és hozzájárulnának a légi közlekedés biztonságának javításához. Az utasok és családjuk jogait ezenkívül egyértelműbben meg kell határoznunk.

A rendelet célja a légitársasággal szemben támasztott, az utaslista mielőbbi, a balesetet követő két órában történő megalkotására irányuló követelmény kiterjesztése, amely nemcsak az EU-ban repülő légitársaságokra vonatkozna, hanem az Európába tartó járatokat működtető légitársaságokra is. A rendelet célja a légitársaságok arra irányuló kötelezettségének bevezetése, hogy a járat lefoglalásakor utasaiktól kérjék egy baleset esetén értesítendő személy adatainak megadását. Az áldozatok családja számára meg kell teremtenünk a biztonsági vizsgálatok előrehaladására vonatkozó információkhoz való egyedi hozzáférés feltételeit.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mert nemcsak műszaki szempontból, hanem különösen az áldozatok hozzátartozóinak nyújtott biztosítékok tekintetében is megoldásokat javasol a légiközlekedési balesetek által a közelmúltban okozott problémákra. Egyértelművé teszi az EASA és a nemzeti hatóságok szerepét is a balesetek okainak tisztességes, pártatlan vizsgálata során.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE) , írásban. – (IT) A légi forgalom folyamatosan növekszik, és a biztonság területén tapasztalható előrehaladás ellenére a jelentések még mindig a légi balesetek számának szűnni nem akaró emelkedéséről számolnak be. Elérkezett az idő, hogy az Európai Unió ezt az ágazatot is pontosabban szabályozza.

Ezért határozottan támogatom az előadónak a véletlen légi balesetek megelőzésére és a balesetek kivizsgálásának javítására irányuló célkitűzését. A vonatkozó jogszabályok valójában 1994-re nyúlnak vissza, amikor az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget (EASA) még nem alapították meg.

Ezért a rendelet mellett szavaztam, amely a légi közlekedés biztonságával kapcsolatosan az EASA-ra vezető szerepet kíván ruházni, és különösen egyetértek az érzékeny információkhoz való általános hozzáférés biztosítására irányuló törekvéssel.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE) , írásban. – (FR) A légi forgalom az elmúlt néhány évben bámulatosan megnövekedett. A technológia nagymértékű fejlődése ellenére a balesetek kockázata megnőtt. Ezért alapvető fontosságú az ilyen tárgyú uniós jogszabályok kiigazítása. Ezért üdvözlöm De Veyrac asszonynak az 1994-es, a balesetek megelőzéséről szóló irányelvnek a légiközlekedési piac jelenlegi helyzetéhez való igazítására vonatkozó javaslatát. A vizsgálatokat végző nemzeti hatóságok hálózatának létrehozásával – különösen az erőforrások összegyűjtése és a bevált gyakorlatok cseréje révén – lehetőség nyílik a tagállamok között fennálló különbségek csökkentésére. Az áldozatok és az áldozatok hozzátartozóinak jogait is meg kell védenünk. Támogatom az előadó azon kérését, amely nemcsak az uniós légitársaságok, hanem minden Európában működő légitársaság tekintetében kötelezővé tenné a légitársaságok számára az utaslistának a baleset bekövetkeztének bejelentésétől számított egy órán belül történő biztosítását. Végül üdvözlöm az előadó javaslatát, amely az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget a biztonsági vizsgálatokban való részvétel során tanácsadóként mutatja be. Fontos, hogy a rendelet ne biztosítson az ügynökség számára egyszerre bírói és esküdtszéki hatáskört a biztonsági vizsgálatok során.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Európában létfontosságú a polgári légi közlekedés biztonságának biztosítása, valamint a balesetek és események számának vizsgálati és megelőzési eljárások révén történő csökkentése. A rendelet mellett szavaztam, mivel hiszem, hogy az európai légi közlekedés biztonságára vonatkozó biztonsági vizsgálatok hatékonyságára, gyorsaságára és magas minőségére való felhívás révén előmozdítja a váratlan események önkéntes jelentését ösztönző környezetet. Egyetértek abban, hogy a vizsgálatokat a nemzeti hatóságoknak vagy más, a biztonsági vizsgálatokért felelős hatóságoknak kell elvégezniük. Emellett a vizsgálati módszerek és a vizsgálatokat végző szakemberek képzése minőségének javítására fontosnak tartom egy európai hatóságokból álló hálózat létrehozását. Egy másik, általam fontosnak talált kérdés a baleset idején a fedélzeten található veszélyes árukra és személyekre vonatkozó információ időben történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos normák megállapítása, valamint az áldozatoknak és az áldozatok hozzátartozóinak nyújtandó segély javítása.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) A légi közlekedés intenzívebbé tétele a bekövetkező légi balesetek megnövekedett kockázatát eredményezte. A biztonsági fejlesztések bevezetése ellenére rések maradnak a balesetek vizsgálatának jelenlegi rendszerében. E terület biztonsági rendszere a balesetekre és eseményekre adott visszajelzéseken és a belőlük levont tanulságokon alapul. Fontos a biztonsági vizsgálatokért felelős hatóságok közötti, pontosabban egy európai hálózat megalkotása révén történő együttműködés megerősítése. Az esetleges biztonsági hiányosságok azonosítása érdekében, valamint a korrekciós intézkedések elfogadása céljából e hálózatnak biztosítania kell e vizsgálatok teljes függetlenségét és a hatékonyság, gondosság és minőség magas színvonalát.

A légi közlekedésbe vetett közbizalom biztosítása érdekében fontos a hatékony megelőző intézkedések és az európai polgári légi közlekedés magas szintű biztonságának biztosítása, valamint az, hogy mindent megtegyünk a balesetek és események számának csökkentése érdekében. A biztonsági vizsgálatok mellett különös figyelmet kell fordítanunk a légi balesetek áldozatainak és az áldozatok hozzátartozóinak nyújtott támogatás megerősítésének kérdésére, amelyre vonatkozóan minden európai légitársaságnak válság- és támogatási tervvel kell rendelkeznie.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) , írásban. – (RO) Szabályosan megdöbbentünk az újabb repülőgép-szerencsétlenség hírének hallatán. Remélem, hogy a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről szóló új rendelet a 94/56/EK irányelv helyébe lépve annál pontosabb eszközként sikeresen kielégíti majd az utasbiztonság iránti igényeket. Hiszem, hogy elsősorban az ellenőrzésekre, az együttműködésre és a megelőző célú információcserére kell összpontosítanunk. A balesetek vizsgálatának eredményeit emellett központi helyen kell tartanunk és a légi közlekedés biztonságának javítására és a kritikus helyzetek hatékonyabb kezelésére való tekintettel kell elemeznünk. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan úgy gondolom, hogy az Egyesült Államokban elterjedt gyakorlatnak megfelelően az európai utasok számára lehetőséget kell biztosítanunk a baleset esetén értesítendő személy meghatározására. Végül, de nem utolsósorban hiszem, hogy a beavatkozásban és az áldozatok és az áldozatok hozzátartozói számára nyújtandó segítségben részt vevő mentőegységek szorosabb együttműködésére és felügyeletére van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről szóló rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel olyan új szabályokat vezet be, amelyek lehetővé teszik a balesetek megelőzésének megerősítését, az átláthatóságot és baleset esetén a vizsgálatok sebességének fokozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Mivel a polgári légi közlekedés járatainak és utasainak száma évek óta jelentősen növekszik, és bár ezt a légiközlekedési balesetek és repülőesemények számának csökkenése kísérte, a biztonságot továbbra is alapvető problémának kell tekintenünk, most és mindörökké. Mivel a légiközlekedési balesetek vizsgálatát szabályozó irányelv 1994-re nyúlik vissza, és azóta sok változás történt a polgári légi közlekedésben, e rendelet felülvizsgálata számomra sürgősnek tűnik.

Egyetértek az előadóval, amikor a légiközlekedési balesetek vizsgálatának szorosabb összehangolásának és integrációjának szükségességéről beszél. Az EU egyre nagyobb fokú integráltsága mellett és figyelembe véve, hogy egy légiközlekedési baleset következményei nem csak egy tagállamot érintenek, nem ésszerű, hogy a nemzeti légiközlekedési hatóságok közötti kapcsolattartás szintje még mindig alacsony legyen.

Ebben az összefüggésben úgy gondolom, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek új szerepet adhatnánk.

Végül számomra úgy tűnik, hogy ez egyike azon területeknek, ahol alapvető fontosságú az Európai Unió összehangolt és integrált módon való cselekvése, így garantálva minden utas biztonságát az európai légtérben.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ma a légi közlekedés tagadhatatlanul döntő szerepet játszik az emberek mobilitásában és a globális gazdaság dinamikájában. Fontossága és hatása minden bizonnyal tovább növekszik majd az egyre inkább a globalizáció és az idő és tér nyereséges felhasználásának elsőbbsége által meghatározott társadalomban. A globális válság jelenlegi atmoszférája és a költség- és kiadáscsökkentésekre irányuló erős nyomás mellett a felhasználók érdekeit védő hatékony szabályozási és betekintési keretrendszerre van szükség. A biztonság a felhasználók számára legnagyobb gondot okozó terület, és fontos szerepe van a szabad díjszabásban. Ezért kiemelem e jelentés hozzájárulását a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények kivizsgálásának minőségéhez és függetlenségéhez, összhangba hozva a tagállamok nyomozási képességeit és ugyanakkor az ágazatban végbemenő változások és az új szereplők, köztük az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség megjelenésének tükrében biztosítva e terület európai jogszabályainak megfelelően kiigazított és naprakész voltát. Rámutatnék azonban, hogy a balesetek megelőzésének elsőbbséget kell élveznie, és a problémák azonosításának eszközeként és megoldások lehetővé tétele révén annak kell vezérelnie a vizsgálatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Mellette szavaztunk, mert felismerjük a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények kivizsgálásának és megelőzésének fontosságát.

Pozitívnak tekintjük azt, hogy a tagállamok különösen a jövőben e terület nemzeti hatóságainak európai hálózatát alkotó, vonatkozó biztonsági vizsgálatot végző hatóságaik révén tevékeny szerepet játszanak. E hálózatokat úgy terjesztik elő, mint amelyek különös célkitűzésekkel rendelkeznek: tanácsokat fogalmaznak meg az illetékes nemzeti hatóságok számára, információkat osztanak meg a vizsgálati módszerekről, összehangolják és megszervezik az egyes tagállamok vizsgálatot végző szakembereinek képzését, közös vizsgálati módszertant dolgoznak ki az EU számára, és az erőforrások megosztását lehetővé tevő keretet hoznak létre és igazgatják azt.

Nyomon követjük majd e hálózat jövőjét, mivel hisszük, hogy működésének szigorúan összhangban kell lennie a fent említett célkitűzésekkel, és a tagállamok részéről a felelős nemzeti hatóságokon keresztül a javaslatban kijelölt részvételi rendszer keretén belül kell maradnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE) , írásban. – (FR) A függetlenebb biztonsági vizsgálatok légiközlekedési baleset esetén, az áldozatok hozzátartozóinak nyújtott jobb minőségű segítség, valamint az adatok és a magánélet optimális védelme a vizsgálat során mind a légi közlekedés biztonságát javító eszközök, és olyan tényezők, amelyek meggyőztek, hogy a jelentés mellett szavazzak. Örömmel szavaztam e szöveg mellett, amely rendelkezik arról, hogy a légitársaságok a baleset bekövetkeztét követő két órán belül hozzák nyilvánosságra az utaslistát a családok értesítése céljából. A biztonsági vizsgálatokért felelős hatóságok európai hálózatának bevezetése azonkívül nagyon jó ötlet, amennyiben a légiközlekedési politikára és jogszabályokra vonatkozó ajánlások előterjesztését, és ami ennél is fontosabb, az erőforrások megosztását és a bevált gyakorlatok cseréjét teszi majd lehetővé. Ez egy fontos szöveg, és üdvözlöm ezt a fontos, az utasbiztonság mind magasabb és magasabb normáit garantáló lépést.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – A légi forgalom mértéke az elmúlt években egyre nőtt. Ez természetesen magasabb baleseti kockázatot von maga után, és létfontosságú, hogy a kockázatok minimalizálására megfelelő folyamatokat vezessenek be. E jelentés a jogszabályi keret javítására irányuló elemet képvisel, és én ennek megfelelően mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD) , írásban. – (LT) Egyetértettem a jelentéssel, mivel a légi forgalom évről évre egyre növekszik. A legfontosabb célkitűzés a repülésbiztonság és a légi közlekedés védelme. Manapság különösen fontossá válik az utasok repülésbiztonságának biztosítása, az utasok, a személyzet, a földi személyzet, a közönség és a vagyon légi balesetektől való megóvása, illetve a repülőgép biztonságának és védelmének biztosítása. Légiszerencsétlenségek esetén a baleseteket a biztonsági hiányosságok felismerése és az eltávolításukra irányuló intézkedések lehetővé tétele érdekében függetlenül ki kell vizsgálni. Csökkenteni kell a tagállamok vizsgálati kapacitásainak különbségeit. A balesetek vizsgálatára nézve jelenleg irányadó jogszabály az 1994-es uniós irányelv. Ezért mivel a légiközlekedési piac megváltozott és összetettebb lett, szükségessé vált az új szervekről, köztük az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségről (EASA) szóló új jogszabályok előterjesztése. Az új rendeletnek egyértelmű jogi keretrendszert kell előírnia az ügynökség biztonsági vizsgálatokba történő bevonására vonatkozóan. Ugyanakkor a vizsgálatokat végző nemzeti szervek hálózatának felállítása minden bizonnyal lehetővé tenné a vizsgálati kapacitás tekintetében az EU-ban tapasztalható különbségek csökkentését. Egy ilyen hálózat egyúttal javítaná a repülésbiztonsági vizsgálatok minőségét, és megteremtené az e téren illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködés jogi kereteit is. Szintén fontos és szükséges a javaslatoknak a repülésbiztonság vagy a vizsgálati eljárások javítására való tekintettel történő európai szintű végrehajtása. A legfontosabb a légi közlekedés biztonságának biztosítása és a légiközlekedési balesetek áldozatainak és az áldozatok hozzátartozóinak nyújtott jól időzített és megfelelő segítség. Ez fontos támogatást biztosítana az áldozatok hozzátartozói számára, akik gyakran érzik magukat elveszettnek, amikor a szerettük elvesztésével való megbirkózás mellett nagyszámú értesítendő személlyel és eljárással szembesülnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D) , írásban. – Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) bevezetésével nagyobb lesz a biztonsági vizsgálatokat végző nemzeti hatóságok közötti rendszer. Európa-szerte segíteni fogja az ügynökségeket, hogy összegyűjtsék erőforrásaikat és megállapításaikat, és remélhetőleg segítsenek a jövőbeni balesetek bekövetkeztének megelőzésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) Támogattam De Veyrac asszony jelentését, mivel az európai polgári repülésbiztonság jelenleg az EU napirendjén szereplő egyik legfontosabb kérdés. Az új rendelethez kapcsolódó legfontosabb célkitűzésünk a légiközlekedési balesetek számának minimálisra való csökkentése, a biztonsági normák javítása, a polgárok teljes körű támogatása és ugyanakkor a légi közlekedésbe vetett bizalmuk kiépítésére való törekvés.

A rendelkezés egyik fontos része, amelyre örömmel hívom fel a figyelmüket, a légiközlekedési balesetek mindennemű nyomásgyakorlás nélkül végrehajtandó kivizsgálását irányozza elő, így lehetővé téve az illetékes hatóságok abszolút pártatlan döntését. Ezenfelül egyetértek azzal, hogy a határozat foglalja magában a balesetben érintett repülőgép fedélzetén tartózkodó minden személyre (és ott található veszélyes árura) vonatkozó információ azonnali biztosítására vonatkozó rendelkezések sorozatát, mind nyilvánvaló biztonsági okokból, mind az áldozatoknak és az áldozatok hozzátartozóinak nyújtandó segítség fejlesztésére. Végül a szöveg tartalmazza az utasoknak a szükség esetén értesítendő személy nevének megadására biztosított lehetőséget is.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE) , írásban. – (RO) E jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy végleges változata kiváló kompromisszumot biztosít. Az áldozatok és az áldozatok hozzátartozóinak jogait és a számukra biztosított segítséget garantálva minden tagállamnak nemzeti szintű, légiközlekedési balesetek esetére szóló vészhelyzeti tervet kell megalkotnia, és biztosítani, hogy minden, a területükön regisztrált járat rendelkezzen a polgári légiközlekedési balesetek áldozatainak nyújtott segítségre vonatkozó tervvel. Az új jogszabályok garantálják, hogy a légiközlekedési balesetek vizsgálatait a szabályozó vagy tanúsító hatóságok, a légijárat-üzemeltetők vagy az esetlegesen érdekellentétekkel szembesülő más hatóságok felől érkező nyomásgyakorlás nélkül folytassák le. A vizsgálatot végző hatóság által megszerzett nyilatkozatokat és a hangfelvételeket vagy a pilótafülkében készített fényképeket és a légiforgalmi irányító egységeket kizárólag vizsgálatokra használják fel, kivéve azokat az ügyeket, ahol fennáll az információk igazságszolgáltatási hatóságok részére való közzétételének érdeke. Ez lehetővé teszi az érintettek számára a vizsgálatot végző szakemberekkel való nyílt párbeszédet. Méltányolom az előadó e dossziéval kapcsolatos erőfeszítéseit és remélem, hogy a jövőben az Európai Unió a repülésbiztonsági megállapodást a nem uniós államokkal is aláírja.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A légiközlekedési balesetek kivizsgálására vonatkozóan jelenleg irányadó európai jogszabályok 1994-re nyúlnak vissza. Mivel az ágazatban az elmúlt években nagy változások következtek be, e jogszabályok már nem elégítik ki a jelenlegi szükségleteket. A repülésbiztonságban bekövetkezett, az elmúlt években megfigyelt jelentős javulás ellenére a légi forgalom állandó növekedése a légiközlekedési balesetek esetleges bekövetkezésének megnövekedett kockázatával jár. Ezért szükséges a nemcsak a biztonságba, hanem a megelőzésbe való befektetés növelése is, a légitársaságoktól pedig – különösen az alacsony költségűektől – annak megkövetelése, hogy a nyereségszinteket ne a biztonság árán valósítsák meg. Nagyon fontos az áldozatok támogatása és az áldozatok hozzátartozóinak nyújtott segítség szükségességének előnyben részesítése is. Ezért szavaztam így.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D) , írásban. – (LV) Ez egy nagyon fontos kezdeményezés, ezért támogattam. Remélem, hogy a projekt végrehajtása során tekintetbe veszik azokat az eseményeket, amelyek során a helyzet nem vezetett balesethez vagy katasztrófához. Gondolok arra a kivételes helyzetre, amikor az utasok emberi tényezőnek köszönhetően vannak kockázatnak kitéve. Magam is szemtanúja lettem egy ilyen eseménynek, amikor 2010 januárjában az Air Baltic légitársaság egyik repülőgépe, amelynek egyik utasa voltam, a rigai repülőtérről háromszor próbált felszállni. A harmadik alkalom után a repülőgépet „további vizsgálatok” céljából eltérítették. A rendeletbe be kell vezetnünk az utasok panasztételének módját olyan eseményekre vonatkozóan, ahol a légitársaságok el kívánják titkolni a repülőgépekben bekövetkezett károkat vagy kivételes helyzeteket.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Manapság az egek egyre túlzsúfoltabbá válnak. Ennek eredményeképpen a légi közlekedés biztonságát veszélyeztető események és a balesetek egyre gyakrabban történnek meg. Az efféle repülőeseményeket az EU-n belül teljes körűen és mindenekelőtt gyorsan tisztázni kell.

Gondolnunk kell az áldozatok hozzátartozóira is, akik a múltban gyakran maradtak egyedül fájdalmukkal. E jelentés mellett szavaztam, mivel a hatékony, valamennyi uniós tagállam közötti együttműködés a légi közlekedés biztonsága és az események tisztázása tekintetében elengedhetetlen.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A vizsgálatokat végző nemzeti hatóságok hálózatát azzal a szándékkal hozták létre, hogy a jövőben lehetővé tegye a vizsgálati kapacitás tekintetében az EU-ban tapasztalható különbségek csökkentését. A szándék az, hogy együtt sikerüljön javítanunk a repülésbiztonsági vizsgálatok minőségét, és megteremtsük az e téren illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködés jogi kereteit is. E tervezett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a repülésbiztonság javításához. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) De Veyrac asszony jelentése mellett szavaztam, mert hiszem, hogy jelentős előlépést jelent az ágazatban. A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről szóló rendeletre irányuló javaslat célja a nemzeti polgári repülési hatóságok számára elérhetővé tett információ átláthatóságának növelése. A javaslat a jelenleg alkalmazott, 1994-re visszanyúló normák elkerülhetetlen frissítését is jelenti.

Az együttműködés előmozdításának és az összegyűjtött adatok jobb cseréjének céljából a nemzeti hatóságok között létrejött hatékony kommunikációs rendszer megalkotását előíró eszközök szintén említésre méltóak. Az érzékeny információhoz való hozzáférést azzal a céllal szabályozzák, hogy az illetékes hatóságok számára lehetőség nyíljon az események és balesetek minden résztvevője együttműködésének igénybevételére.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) , írásban. – (IT) A légi forgalom éveken keresztül folytonosan növekedett, de a biztonság jelentős javítása ellenére e növekedés csak megnövelte a légiközlekedési balesetek kockázatát. Egy effajta helyzetben alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a balesetek a biztonsági hiányosságokat biztonsággal meghatározni képes és a helyesbítő intézkedések elfogadását lehetővé tevő független vizsgálatok tárgyát képezzék.

A balesetekre vonatkozóan jelenleg irányadó európai jogszabály egy 1994-es irányelv: a közlekedés a szöveg bevezetése óta fejlődött és összetettebbé vált. Az új szervek, köztük az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) megjelenése ezenkívül rávilágított a tagállamok vizsgálati kapacitásainak különbségeire, illetve új és megfelelőbb jogszabályok bevezetését tette szükségessé.

A vizsgálatokat végző nemzeti szervek hálózatának felállítása minden bizonnyal lehetővé tenné a vizsgálati kapacitás tekintetében az EU-ban tapasztalható különbségek csökkentését. Egy ilyen hálózat egyúttal javítaná a repülésbiztonsági vizsgálatok minőségét, és megteremtené az e téren illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködés jogi kereteit is. Úgy érzem, hogy egy ilyen típusú intézkedés hatékonyan hozzájárulhatna a repülésbiztonság javításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE) , írásban. – (FR) Támogattam De Veyrac asszony jelentését, amelynek célja a polgári légi közlekedés biztonsági normáinak javítása. Ezen az alapvető célon túl az események és balesetek pontos okait felszínre kell hoznunk. Ennek érdekében független vizsgálatot kell garantálnunk; vagyis a vizsgálatokat a légi közlekedés működésének szabályozásáért vagy engedélyezéséért, valamint a történtekért bizonyos mértékben felelős hatóságok felől érkező nyomásgyakorlás nélkül kell elvégeznünk. Az Európában a polgári légi közlekedés biztonsági normáiért felelős hatóságok hálózattá bővítése szintén lehetővé teszi majd a bevált gyakorlatok információcserén keresztül történő előmozdítását, a hálózat által előterjesztett ajánlások pedig javítani fogják az ágazatban az európai szabályozást. Végül a szöveg az áldozatok hozzátartozóival szemben baleset esetén alkalmazandó bánásmód javítására kialakított rendelkezéseket tartalmaz, köztük a teljes utaslistának a balesetet követő kevesebb mint két órán belüli megalkotására és az arra vonatkozó követelményt, hogy ezeket az utaslistákat a hozzátartozók tájékoztatását követően és kizárólag az ő ellenvetésük nélkül lehessen nyilvánossá tenni. Mindkét lépés előremutató és üdvözlendő.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A Verts/ALE képviselőcsoport jó néhány módosítást terjesztett a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság elé, köztük az „előzetes jelentések” jobb meghatározását, a vizsgálatok – többek között pénzügyi érdekektől való – nagyobb függetlenségét, a repülési adatokkal kapcsolatos felvételek jobb elérhetőségét, az áldozatok hozzátartozóinak biztosított jobb minőségű információt, e rendelet közeljövőbeli felülvizsgálatát az érzékeny biztonsági információk igazságszolgáltatási szervek számára történő közzétételével és a tagállamok és a vizsgálati hatóságok bevált gyakorlataival együtt. A módosítások nagy részét elfogadták, bár a szövegezés a megállapodásból származó kompromisszumok által gyengült. Mivel a plenáris ülésen lezajlott szavazás során nem történtek jelentős változások, fenntartjuk pozitív álláspontunkat mind a jogalkotási állásfoglalást, mind a módosított javaslatot illetően.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) A légi forgalom a légiközlekedési balesetek vizsgálatára vonatkozóan irányadó, 1994-re visszanyúló európai irányelv óta erősen növekedett. Bár jelentős biztonsági fejlesztésekre került sor, e növekedés természetesen a balesetek bekövetkezésének megnövekedett valószínűségéhez vezetett, illetve összetettebb technológia és új szereplők, köztük az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség megjelenése kísérte.

Számomra elengedhetetlennek tűnik, hogy a légiközlekedési balesetek a biztonsági hiányosságok pótlása és az utasok védelmének céljából független és átlátható vizsgálatok alá tartozzanak. A vizsgálatokért felelős nemzeti hatóságok uniós szintű hálózatának előmozdítása szintén segíthetné a tagállamok közötti vizsgálati kapacitások egyensúlyhiányának csökkentését.

Az áldozatok és az áldozatok hozzátartozói számára nyújtott segítségnek minden ország számára elsőbbséget kell élveznie, elengedhetetlenné téve, hogy az egyes országokban létrehozott légitársaságok támogatási tervvel rendelkezzenek. Elégedett vagyok a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság előadójának munkájával, valamint az Európai Tanáccsal június végén megkötött megállapodással, ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL) , írásban. – (FR) A jelentés mellett szavaztam, mert az a légiközlekedési balesetek és repülőesemények kivizsgálását kívánja függetlenebbé és átláthatóbbá tenni.

Örülök, hogy elfogadták ezt a szöveget. Felgyorsítja a vizsgálati eljárást, és javítja az áldozatok hozzátartozóinak nyújtott információt, miközben ezeknek az örvendetes intézkedéseknek köszönhetően garantálja a magánélet védelmét. Ezért ez a szöveg lehetővé fogja tenni, hogy válaszoljunk az áldozatok hozzátartozóinak kérdéseire, akik olyan vizsgálatokkal találják magukat szemben, amelyek gyakran a tehetetlenség érzését keltik bennük.

Ez az uniós jogszabály lehetővé teszi, hogy a balesetek áldozatainak hozzátartozói jobb tájékoztatást kapjanak. A rendelkezések jobban biztosítják majd a magánélet védelmét, mivel két órán belül először a hozzátartozókat kell tájékoztatni, és a (Közösségen belüli és Közösségen kívüli) légitársaságoknak át kell adniuk a fedélzeten tartózkodó utasok listáját a hatóságok részére.

Az elfogadott szöveg segíteni fog a vizsgálatok javításában és felgyorsításában is, mégpedig a légiközlekedési ágazat szabályozásáért és ellenőrzéséért felelős hatóságok felől érkező bármiféle nyomásgyakorlás nélkül. Ez a sokféle légügyi dokumentum elérhetőségének köszönhető, és annak, hogy jelenleg kötelező közzétenni a végleges vizsgálati jelentést legkésőbb az adott légi járművet érintő repülőeseménytől vagy balesettől számított 12 hónapon belül.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE) , írásban. – (PL) Örömmel hallottam a De Veyrac asszony jelentésével kapcsolatos mai szavazás eredményeit. Természetesen láttamoztam a dokumentum elfogadását. A polgári légiközlekedési balesetek jelenlegi vizsgálati rendszere 16 éves. Ez alatt az idő alatt a légi forgalom Európa területén jelentős mértékben növekedett. A balesetek kockázata szintén nőtt. A baleseti vizsgálóbizottságok részére szabadságot kellene biztosítani az érdekelt felek beavatkozásával és az idő szorításával, valamint a politika, a média és az igazságszolgálati szervek felől érkező nyomásgyakorlással szemben. A legfontosabb dolognak annak kell lennie, hogy megtaláljuk a baleset okát és annak módjait, hogy a hasonló események miként előzhetők meg, és nem az, hogy bűnbakot keressünk.

A biztonság biztosításában felbecsülhetetlen szerepet játszik azon balesetek okainak a kivizsgálása is, amelyek potenciálisan előfordulhatnak. Ezért fontos a lehető leggyorsabban bevezetni a Biztonsági Irányítási Rendszereket és a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezetek méltányossági alapú repülésbiztonsági kultúra (just culture) programjait, amelyek magukban foglalják minden észlelt szabálytalanság önkéntes és szankció nélküli jelentését a pilóták, légiutas-kísérők, repülésirányítók és a földi személyzet részéről. Sajnos a fegyelmi és büntető szankcióktól való félelem miatt sok komoly problémára és balesetre soha nem derül fény.

 
  
  

Jelentés: Alejo Vidal-Quadras (A7-0112/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Mindannyian emlékszünk a 2006-os, 2008-as és 2009-es gázválságokra. Ezek sok millió európai számára, akik az Oroszország és Ukrajna közti kereszttűzbe kerültek, gázcsökkentést eredményeztek. Örömmel fogadom azt a munkát, amit a képviselők végeztek ebben az ügyben. Ez a határozat lehetővé teszi a hálózatok összekapcsolódását és a jobb válságkezelést. Ami engem illet, szerintem ez kiváló példa arra, mit tehet az európai szolidaritás. Együtt, közös erőfeszítéssel egyértelműen sokkal erősebbek vagyunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Az utóbbi évtizedben a földgázfogyasztás drámaian megnőtt Európában. A sajátgáz-kitermelés csökkenésével és a kereslet növekedésével az import gáztól való függőség szintén növekszik. 2009 szeptemberében, amikor az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban beszédet mondtam, és amikor ezt a rendelettervezetet bemutatták, kiemeltem, hogy addig lehetetlen lesz biztonságos és egységes energiapiacot létrehozni, amíg vannak olyan energiaszigetek az Európai Unióban, amelyek teljes mértékben egyetlen külső gázellátótól függnek, és amelyeknek nincs hozzáférésük az európai infrastruktúrához. A gázellátás biztonságának kérdése a jövőben továbbra is fontos lesz. Ezért szavaztam e jelentés mellett, amelynek célja a gázellátás biztonságának javítása az egyes tagállamok és az egész EU számára. Különösen fontos, hogy a dokumentum megjegyzi, hogy bizonyos tagállamok úgynevezett gázszigetekké válnak, mivel hiányoznak az infrastrukturális összeköttetések más tagállamokkal, és ez meggátolja a hatékonyan működő belső gázpiac kialakítását. Úgy hiszem, hogy ezzel a dokumentummal megtettük az első lépést az európai energiaintegráció felé, a határon túli összeköttetések kiépítésére koncentrálva, az energiaellátás forrásainak és útvonalainak változtatásával és energiahatékony kezdeményesek kivitelezésével.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) Az Európai Uniónak fenntartható gázpiacra, a hálózatok sokoldalúságára, egy átlátható, ösztönző belső piacra és a külső országokból érkező ellátás megbízható ellenőrzésére van szüksége.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Az Európai Unió energiabiztonsági politikájának lehetővé kell tennie, hogy megelőzze a 2009-es gázválsághoz hasonló válsághelyzeteket, és ne csak reagáljon azokra. Az EU külső, főleg a politikailag instabil, bizonytalanul viselkedő országokból érkező energiaforrásoktól való növekvő függősége befolyásolhatja a tagállamok gazdasági érdekeit. Az EU energiai sebezhetősége miatt globális energiapolitikát kell elfogadni, amely kombinálja a belső és külső szempontokat. Valamennyi intézkedésnek, amelynek célja a belső energiapiac megfelelő működésének biztosítása, aktív, a fő termelő, tranzit- és fogyasztó országok közötti együttműködésre irányuló diplomáciával kell párosulnia.

Az uniós államok állandó gázellátása – különösen válsághelyzetekben történő – biztosításának közös stratégiai célnak kell lennie. Rendkívül fontos olyan nemzeti terveket készíteni, amelyek megelőző és vészhelyzeti intézkedéseket tartalmaznak. Ezeknek a terveknek az EU szintjén történő koordinálása biztosítaná azok hatékonyságát. Középtávon kiterjedt, versenyképes, a jól fejlett kapcsolatokból és infrastruktúrákból profitáló belső piac működtetését tekintjük a védekezés legfontosabb módjának az ellátás zavaraival szemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE) , írásban. – (FR) Az EU gázellátásának biztonsága fontos tényező az európai energiastratégia szükséges fejlesztésében. Az energiafüggőség jelenlegi összefüggésében fontos összehozni a termelőket, a forgalmazókat, a fogyasztókat és az állami hatóságokat, hogy egységes álláspontot képviseljenek, és biztosítsák, hogy az Unió ne az energetikai geopolitika gyenge láncszeme legyen.

Ebben a tekintetben csatlakozom az előadóhoz a földgázellátás biztonságának megőrzéséről szóló rendeletre irányuló javaslat üdvözlésében. Ez a rendelet a belső energiapiacra vonatkozó rendelettel együtt elő fogja segíteni az Unió a külső gázellátási zavarokkal szembeni sebezhetőségének csökkentését. Erősíteni fogja az európai földgázvállalatok világban betöltött vezető szerepét is.

Az előadó rámutat arra a lényeges szerepre, amit a vállalatok a gázválságok kezelésében betöltenek. Támogatom a vállalatok szerepének a korai előrejelző rendszer keretében belüli megerősítésére vonatkozó kérését. Uniós vészhelyzetek bejelentésével kapcsolatban osztom az előadó azon véleményét, hogy a Bizottság által javasolt 10%-os küszöbérték nem fedezi a gázellátás 100%-os megszakításának lehetséges helyzetét bizonyos területeken. Ezért lehetővé kellene tenni az uniós vészhelyzet bejelentését egy bizonyos földrajzi régióra.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Ez a rendelet hozzájárul a gázellátás válságának megoldásához Európában. Létfontosságú szabályokat rögzíteni az európai gázellátás irányításának védelme és javítása érdekében. Úgy hiszem, az Unión belüli vészhelyzetek kezelésének javításához elengedhetetlen a tagállamok közti megnövekedett rendszerösszekötő kapacitás biztosítása, valamint a lépések jobb összehangolása. Ugyanígy egyetértek annak fontosságával, hogy a rendelet összekapcsolódik a tagállamok és a Bizottság megelőzési és vészhelyzeti terveinek létrehozásával. A vészhelyzetekre adott reakciónak nagyobb rugalmasságot kell lehetővé tennie, hogy képesek legyünk olyan válságok kezelésére, amelyek időtartamukban és intenzitásukban különbözőek.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) , írásban. – (RO) Az EU gázellátásának kérdése stratégiailag fontos, különösen akkor, amikor az importtól való függőség jelentős mértékben megnőtt. Az Oroszország és Ukrajna közti földgázválság, és az e kelet-európai partnerek viselkedését övező, folyamatos nagyfokú bizonytalanság arra készteti az EU-t, hogy lépéseket tegyen a gázellátási forrásainak és tranzitútvonalainak diverzifikálására. Sajnos az ebben az ügyben folyó számtalan vita ellenére a fontos projektek, például a Nabucco, még mindig kezdeti szakaszban járnak, ami azt jelenti, hogy a függőség és ennek következtében Európa sebezhetősége is megmarad ezzel az üggyel kapcsolatban. Remélem, hogy ez a rendelet, amely hatékonyabb, mint a 2004/67/EK irányelv, amelyet felvált, hiszen közvetlenül alkalmazható, ösztönzést ad majd a Nabucco-projektnek és a többi alternatív megoldásnak, miközben biztosítja az azonnali, jól koordinált és hatékony reakcióra való képességet az ellátás zavarai esetén.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) Közös energiapolitikánk legfontosabb elemét az EU energiafüggősége csökkentésének kell képeznie. Mindannyian tudjuk, mit kell tenni ennek elérése érdekében, és ez egybevág az éghajlatváltozás elleni küzdelemben tett kötelezettségvállalásokkal: 20%-os energiamegtakarítást kell elérnünk, főleg az energiahatékonyság növelésével, és 2020-ra 20%-ra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát, miközben ezzel egyidejűleg diverzifikálnunk kell az energiaforrásainkat. Európának szüksége van a tagállamaival való szolidaritás biztosítására is az energiaágazatban, a tagállamok földgáz- és olajkészletei kezelésének javítása révén és rendeletet hozva olyan infrastruktúrák kialakítására, amelyek továbbítják az energiát azokba az országokba, ahol hiány lép fel. Európai politikára van szükségünk, amelyet az Európai Unió és a tagállamok közösen finanszíroznak, ha szembe akarunk szállni az energiaügyi és környezeti kihívással, és elő kívánjuk segíteni az elkövetkezendő évtizedekben a növekedés ösztönzését.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Azért szavaztam a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés mellett, mert úgy hiszem, hogy európai szinten összehangoltabb fellépésre van szükség, hogy a lehetséges jövőbeli válságokat jobban tudjuk kezelni.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A földgáz jelenleg az Európai Unióba szállított energia több mint egynegyedét képviseli, és több mint a fele az EU-n kívüli szállítóktól érkezik. 2020-ban a felhasznált földgáznak több mint 80%-át importálni fogjuk, néhány tagállam pedig már most 100%-ban függ a gáz importjától.

Ez – amint azt a közelmúlt válsága mutatta – az ellátás biztonságának komoly problémáit veti fel. Ez a helyzet természetesen a földgázellátás váratlan problémáit megelőző és megoldó kapacitással rendelkező, elegendő infrastruktúra biztosítása érdekében európai intézkedéseket tesz szükségessé. Sürgősen meg kell vizsgálni a földgázellátás biztonságával kapcsolatban Európában felmerülő problémákat, valamint a tranzittal kapcsolatos kockázatokat is.

A jelenlegi javaslat – jó okkal – három alapvető kérdésen alapul, amelyek igazolják kedvező szavazatomat: i. az új uniós rendelet közvetlen alkalmazhatósága; ii. a megelőzési cselekvési terv és a vészhelyzeti terv szerepének megerősítése az ellátás zavara esetén; és iii. az Európai Bizottságnak a rendkívüli intézkedések összehangolásával és a szükséghelyzet bejelentésével kapcsolatos szerepének uniós vagy regionális szinten való erősítése, a tagállamok közötti szolidaritás elvének bevezetésével.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A földgázellátás biztonságáról szóló és a 2004/67/EK irányelvet hatályon kívül helyező rendelet konkrét választ ad a valódi problémára, amivel az Unió szembenéz. A helyzet az elmúlt télen az Oroszország és Ukrajna közötti gázválság idején vált egyértelművé, amely európaiak millióit és magát gazdaságunkat is súlyosan érintette. Az energiaellátásra (különösen a földgázellátásra) vonatkozó védintézkedések létfontosságúak a gazdasági és társadalmi stabilitáshoz és jóléthez. A válságok tekintetében, amelyeknek Európában tanúi lehettünk, és amelyek általában akkor következnek be, amikor az embereknek a legnagyobb szükségük van energiára ahhoz, hogy megbirkózzanak a rendkívül hideg időjárással, ez az új európai jogszabály európai szinten összehangolt reagálási képességet biztosít, mind a szolgáltatások fogyasztók számára történő biztosítása, mind a külső ellátás megszakításaival való megküzdésre. A rendelet végrehajtása ezért segíteni fog az EU az ellátás külső megszakításaival kapcsolatos sebezhetőségének jelentős csökkentésében, és megerősíti majd az európai földgázvállalkozások a világban játszott vezető szerepet, valamint az Unió globális stratégiai tényezőként elfogadott geopolitikai álláspontját. Üdvözlöm a megelőzési cselekvési tervekre vonatkozó követelményeket is.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Tudomásul vesszük a gázellátás biztonságával kapcsolatban kifejezett aggályokat, amelyekre való tekintettel a tagállamoknak – különösen vonatkozó illetékes hatóságaikon keresztül – tevékeny szerepet kell betölteniük, de úgy véljük, hogy az oroszországi gázzal kapcsolatban felvetett kérdés eltúlzott. A problémáktól való félelem esetén a megoldás nem ennek az ürügynek az európai integráció mélyítésére és a belső gázpiac integrációját támogató infrastrukturális projektekre vonatkozó döntések összpontosításának és központosításának előmozdítására való felhasználása, hanem a tárgyalás és az ellátási és termelési források diverzifikálása.

Amint a vita során elmondtam, a jövővel kapcsolatos legfontosabb kérdés a várható olajválság, amely miatt az Európai Uniónak tevékenyen elő kell mozdítania flottái finomított petróleumtermékeinek pótlását, és a legjobb pótlás számukra a földgáz.

Ezenkívül nem szabad elfeledkeznünk a nem fosszilis eredetű földgázról: a hulladékból előállított biometánról. Valójában néhány európai ország, különösen Svédország, Svájc és Spanyolország máris előállítja azt. E megoldást uniós beruházással kell ösztönöznünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE) , írásban. – (GA) A jelentés kulcsfontosságú kérdései közé tartozott a regionális átláthatóság, a szolidaritás és az együttműködés. Európa gazdasági fejlődése és politikai stabilitása érdekében meg kell őriznünk a gázellátás biztonságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Gierek (S&D) , írásban. – (PL) A gázellátás biztonsága az útvonalak és ellátási források diverzifikálásától függ, hogy így elkerülhessük a harmadik országok monopóliumát, és kihasználhassuk a piaci mechanizmusokat, valamint eltüntethessük az ellátási útvonalak felosztásának hatásait. Egyértelműen meg kell különböztetnünk a földgáz különböző felhasználóit: a belföldi felhasználókat, a gáztüzelésű erőműveket és az ipart. A rendeletben a nagy felhasználók tüzelőanyagra való gyors átállásának lehetőségére helyeztük a hangsúlyt. Meg kell azonban említenünk, hogy a gázturbinák nem könnyítik meg más tüzelőanyagok felhasználását. Egy másik probléma a szolidaritás és a piaci elvek közötti kapcsolat egyértelműségének hiánya.

Sürgősen részleteznünk kell a gázárak vészhelyzeti ellátás esetén történő megállapításának elveit. Az EU nem sok saját gázzal rendelkezik, de erre az üzemanyagra készül áttérni, míg a szenet, amivel az EU rendelkezik, az Európai Bizottságnak a szén éghajlatra kifejtett emberi eredetű hatásának valószínűtlen lehetőségébe vetett hite miatt hamarosan még ilyen helyzetekben sem fogják felhasználni. Oroszországot ez nem aggasztja, és a nagy külső keresletre építve saját energiarendszerét a szén- és nukleáris energiához igazítja. Támogattam a rendeletet, de meg kell értenünk, hogy az az energiabiztonság problémájának csak kis részét oldja meg.

Az energiaügyi és éghajlat-változási csomag ártalmas rendelkezései elkerülhetetlenül országom, Lengyelország mai energiabiztonságának elveszítéséhez vezetnek majd. Lengyelország hamarosan energiaszükségleteinek mintegy 10%-os hiányával is szembenézhet.

 
  
MPphoto
 
 

  Małgorzata Handzlik (PPE) , írásban. – (PL) A gázbiztonsági rendelet fontos lépés afelé, hogy a tagállamok szolidaritásának elvét a gázellátás biztonságára vonatkozó politika kérdésén keresztül a gyakorlatba átültesse. Régiónknak, amely nagyrészt egy szállítótól függ, különösen hasznára válnak majd a módszerek, amelyekben a rendelet részeként megegyeztünk. E kérdés szintén sorsdöntő fontosságú a belső piac megfelelő működése szempontjából. A rendelet segít majd elkerülni és megoldani a gázválságokat, és ennek eredményeképpen biztosítja, hogy a belső piac megfelelően működhessen és tovább fejlődhessen. Lengyelországnak hasznára válik majd a közös gázpolitika.

A rendelet rendelkezéseinek köszönhetően Lengyelország vészhelyzetek esetén számíthat majd az Unió támogatására, és ami ennél fontosabb, az egyes tagállamokban kifejlesztett, a megelőzési és vészhelyzeti tervekhez hasonló eszközöknek köszönhetően a kérdésben az uniós politika résztvevője lesz. Különös fontosságúak az uniós vészhelyzet bejelentésével kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó rendelkezések (amennyiben két tagállam vészhelyzetet jelent be), és a geopolitikai kockázat feltételeinek felvétele a gázbiztonság kérdése teljes kockázatértékelésének feltételei közé.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD) , írásban. – (LT) Egyetértettem a jelentéssel, mivel ma a diverzifikált, folyamatos gázellátás biztosításával a fogyasztóvédelem különösen fontossá válik. Európai polgárok milliói és az uniós gazdaság nagymértékben szenvedett az Oroszország és Ukrajna közötti gázválság idején. Az energiabiztonság egyike az EU legfontosabb prioritásainak. Megvalósításához az uniós politika és az összehangolt intézkedés egyesített álláspontjára van szükség. Ezért régiós és határokon átnyúló együttműködésre van szükség, határozatokat pedig rugalmasan kell hoznunk. Végül az energiapolitika, amely korábban tisztán nemzeti érdekeken alapult, európai szintre tolódik el. Az energiaközösségnek a versenyképességen, fenntarthatóságon és különösen az ellátás biztonságán kell alapulnia. A rendelet jelentősen csökkenti majd az EU külső ellátási zavarokkal szembeni sebezhetőségét, és megerősíti az európai földgázvállalatok a világban játszott vezető szerepét és az Unió geopolitikai pozícióját. Litvániának ugyanakkor törekednie kell energiaforrásainak diverzifikálására: az új nukleáris erőmű fejlesztéséről szóló vitáknak megfelelő alapokkal kell rendelkezniük, és nem maradhatnak egyszerűen a beszélgetés szintjén, mivel ez kétségtelenül érinti a nyugat felé irányuló energiahidakat is, valamint a cseppfolyósföldgáz-terminálok fejlesztését. Minél nagyobb az energiaforrások tekintetében megállapított lehetőségek száma, annál biztonságosabb lesz Litvánia. Minden erőfeszítést meg kell tennünk, hogy a jövőben ne az orosz energia fogyasztói legyünk, hanem a keletről nyugatra áramló energia csatornáit biztosító üzleti partnerek.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D) , írásban. – Mivel a földgáz mennyisége a világon véges, létfontosságú, hogy a legjobban rászorultak ellátása biztonságos legyen. E határozat révén „uniós vészhelyzeti tervet” lehet bejelenteni egy különösképpen érintett földrajzi régió esetében. Ez segíteni fog a sebezhető energiafogyasztóknak és azoknak, akiknek gázellátását váratlan esemény érinti.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) Vidal-Quadras úr rendeletre irányuló javaslatáról szóló jelentése mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy a gázellátás biztonságának megőrzését szolgáló eszközök létrehozása céljából a tagállamok együttműködésének kiterjesztésére irányuló erőfeszítések figyelemre érdemesek.

A gázfogyasztás Európában az elmúlt 10 év során gyorsan növekedett, és a belföldi termelés csökkenésével, valamint az ebből következő importnövekedéssel megnőtt az ágazattal kapcsolatos kérdések összehangolt módon való kezelése iránti igénye. Az Európai Bizottság ezen új összefüggésben a nemzeti jogszabályok nagyobb mértékű harmonizációjának céljából szükségesnek érezte, hogy túllépjen a jelenleg hatályos 2004/67/EK irányelv rendelkezésein.

Egyetértek a rendelet központi ötletével, amelynek célja a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak nem utolsósorban az infrastruktúrába való befektetés révén történő biztonságos gázellátásnak biztosítása, beleértve az ellátási zavar esetét.

Hiszem, hogy alapvető fontosságú, hogy elégséges és diverzifikált gázinfrastruktúrával rendelkezzünk, különösen az energiaellátás forrásaitól elszigetelt régiókban. Végül szeretném kiemelni a vészhelyzetek esetén, uniós szinten aktiválandó szolidaritási mechanizmusok azonosításának és a nemzeti vészhelyzeti tervek megalkotásának követelményét.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE) , írásban. – (RO) A közelmúltban az olajár-ingadozások és a földgázellátás zavarai által uralt világban az Európai Unióban növekednek energiabiztonság hiányával kapcsolatos aggályok. Egyre inkább tudatosul bennünk, mennyire sebezhetőek vagyunk e zavarokkal szemben. Ennek eredményképpen a hatékony energiapolitika elfogadása érdekében konkrét lépéseket kell tennünk.

A jelentés mellett szavaztam, mivel hiszem, hogy az energiabiztonságot az Európai Unió egésze biztonságának kulcsfontosságú alkotóelemének kell tekintenünk, valamint biztosítanunk kell, hogy az állandó gázellátás uniós stratégiai célkitűzés legyen. A nemzeti tervek részeként megelőző és vészhelyzeti intézkedéseket kell kidolgoznunk, hivatkozva ugyanakkor a tervek uniós szintű összehangolásának igényére.

Támogatom továbbá a gázellátásra vonatkozó, a 2004/67/EK irányelvet hatályon kívül helyező rendeletre irányuló javaslatot. Az ilyen rendelet teljes körű, haladéktalan végrehajtása a belső piaci jogszabályokkal együtt globálisan jelentősen csökkenti majd az Európai Unió sebezhetőségének mértékét.

 
  
MPphoto
 
 

  Marisa Matias (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Az Európai Unió gázellátása biztonságának minden európai számára garantálnia kell az alapvető szükségleteiket képező (köztük a főzéshez és a fűtéshez szükséges) energiához való hozzáférést, és biztosítania kell az alapvető lakossági szolgáltatásokhoz, köztük a kórházakhoz és az iskolákhoz való hozzáférést. Garantálnia kell a munkahelyek megőrzését is.

E kérdéseknek prioritást kell élvezniük, és a közpolitikáknak azokat végre kell hajtani. A közbiztonságnak nem szabad a piac vagy az erőforrások ellenőrzéséért folytatott küzdelem kezére kerülnie. Ebben a tekintetben a megelőzés, valamint a tagállamok közötti szolidaritás energiaválság vagy katasztrófa esetén létfontosságú.

Az energiabiztonság bizonyítékul szolgál a decentralizáció, a változatosság és a termelő folyamatok közelsége fontosságának, valamint az országos hálózatok integrációjának. Az energiatermelő mikroegységeket ezért a nyilvánosság igényeit kielégítő energiaellátás biztonsága legjobb garanciájának tekintjük.

 
  
MPphoto
 
 

  Mario Mauro (PPE) , írásban. – (IT) Vidal-Quadras úrnak a gázellátás biztonságáról szóló új uniós rendeletet meghatározó jelentése bizonyosan hatékony eszközül szolgál a gázellátás leállásának válság esetén növekvő kockázatának elkerüléséhez.

Olyan mechanizmus, amely az ellátást továbbra is irányító bármilyen formájú piaci torzítás létrehozása nélkül magas fokú védelmet biztosít a családok számára. A jelentés szintén támogató szavazatot érdemel bizonyos eddig nem egyértelmű alapvető pontok kezelésének pontos módjáért. A megelőző eszközökre és a vészhelyzeti lépésekre hivatkozom. A rendszerünk gyengeségeit válság idején kihasználó szállítók most már egy sokkal bonyolultabb leküzdendő akadállyal találkoznak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) A szöveg a földgázt mindennapi árucikknek állítja be. A földgáz azonban nem egy mindennapi árucikk, hanem energiaforrás és megosztott emberi tőke. Fosszilis tüzelőanyag volta különbözteti meg. E két okból kifolyólag az ökoszisztémánk megvédéséhez szükséges önuralommal, valamint az európai polgárok és az emberiség általános érdekével összhangban kell felhasználnunk.

A földgáz kitétele a belső gázpiac versenyen alapuló és spekulatív logikájának, valamint a betáplálási és kiadási pontjainak megszorzására irányuló próbálkozás tiszta őrültség, és csak a gázrészvényesek hasznára válik majd. Az e logikának még ellátási zavarok esetén is történő folytatására irányuló próbálkozás és annak alkalmazása csúfot űz az európai emberekből. Itt az ideje, hogy az európai polgárok hasznára nyilvános energiacentrumot hozzunk létre.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A gáz EU-szerte egyre fontosabb energiaforrás. A múlt eseményei bemutatták a gázellátás biztonságának fontosságát, mivel az EU nagymértékben függ a kelet-európai, különösen oroszországi gáztól. A gáz belső piacának és a piacon belüli hatékony versenynek a létrehozására ezért konkrét intézkedéseket kell elfogadnunk, hogy az EU minden ország ellátásának legmagasabb szintű biztonságát valósíthassa meg. A célkitűzés megvalósítása érdekében az üzemanyag ellátása biztonságának közös, hatékony megközelítését kell elfogadnunk, amelynek az átláthatóság, a szolidaritás és a belső piac működésével összeegyeztethető politikák szabályain kell alapulnia. Ezért szavaztam így.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D) , írásban. – (LV) Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mert az Európai Uniónak nem kellene a tranzitországok, Ukrajna és Fehéroroszország vezetőinek éppen aktuális hangulatára támaszkodnia. Meggyőződésem, hogy e szavazattal egyértelmű jelet küldünk azoknak, akik a tranzit szénhidrogénjeiből spekuláció és zsarolás révén extra nyereséghez akarnak jutni. E rendelet összefüggésében minden vizsgált uniós tagállam számára közös olajár bevezetését szeretném látni. Jelenleg Németország a Lettország által fizetett ár egyharmadán kapja a gázt.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) Az EU számára fontosa harmadik országokból érkező gázellátás szempontjából a harmadik országoktól való bizonyos mértékű függetlenség megvalósítása, ezért fontos az Unión belüli együttműködés ott, ahol annak értelme van. Másrészről az energiapolitikával kapcsolatos alapvető hatásköröknek nemzeti szinten kell maradniuk, és itt – bizonyos tekintetben – a jelentés túl messzire megy. Ezért tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D) , írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam, mert egyetértek azzal a véleménnyel, amely szerint az EU-nak tanulnia kell a közelmúlt történelméből, és készen kell állnia arra az esetre, amennyiben a gázellátási válság megismétlődik. Amint láthatjuk, a nemzeti intézkedések önmagukban nem mindig segítenek majd az ellátás megszakadásainak kezelésében.

Az uniós tagállamoknak fel kell készülniük a válságmenedzsment-tervek mind regionális, mind közösségi szintű összehangolására. Sajnálatos módon ugyanakkor néhány uniós tagállam egyetlen gázszállítótól függ. Válság esetén a helyzet különösen veszélyes lenne a transzeurópai gázhálózathoz nem csatlakozott régiók számára. Ezen „energiaszigeteknek” a gázhálózatoknak az egységes uniós rendszerhez kapcsolásához különösen szükségük van a Közösség pénzügyi segítségére.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) Szívvel-lélekkel támogatom Vidal-Quadras úr jelentését. A földgáz- és ezért az energiaellátás kritikus jelentőségű az Európai Unió, valamint annak fejlődése és jóléte számára.

Ezért elengedhetetlen az európai megközelítés és stratégia elfogadása. A részesedések túl magasak, és nem bízhatjuk az egyes nemzeti rendszerekre a kérdés megoldását. Támogatom a közös energiastratégiát a potenciális ellátás megerősítésére képes egyértelmű és fenntartható energiarendszer létrehozásának céljából.

A közös megközelítés azonban nem jelenthet egyetlen ellátópartnert. Láttuk, milyen szerepet játszik az energiakérdés a geopolitikai arénában, és hogyan képes az államok közötti kapcsolatok befolyásolására. A válságok és vészhelyzetek megelőzése érdekében ezért úgy vélem, tanácsos tárgyalni a Kelet, a Kaukázus vagy a Földközi-tenger ellenkező partjának ellátási csatornáiról, és azokat felhasználni. Ez megelőzné az EU energiaszempontokból való újbóli sebezhetővé válását, és újból megerősítené nemzetközi geostratégiai szerepünket.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) Az elérhető fosszilis tüzelőanyagok összes típusa közül a gáz bocsátja ki a legkevesebb szén-dioxidot, kulcsfontosságú szerepet biztosítva ezzel Európa kis szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerbe történő átmenetének folyamatában. Jelenleg az Európában fogyasztott elsődleges energia egynegyede gáz, a fogyasztott gáz mennyiségének mintegy 60%-a importokból származik. Bár az EU megújuló forrásokra, energiahatékonyságra és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó 2020-as uniós célkitűzések segíthetnének a gázkereslet növekedésének stabilizálásában, a belső termelés visszaesése azonban olyan helyzetet eredményezhetne, amelynek során az EU gázimportoktól való függősége ugyanazon a szinten marad vagy még növekszik is. Az Oroszország és Ukrajna közötti, 2009. januári gázválság, amely két hétig az uniós gázimportok 30%-os csökkentéséhez vezetett, egyértelműen rávilágított arra, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a gázimportoktól való függőség és az ellátással és tranzittal kapcsolatos kockázatok növekednek, a gázellátás biztonságáról szóló, jelenleg hatályos irányelvet felül kell vizsgálnunk, és a teljesen deregulált belső energiapiac megalkotását be kell fejeznünk, sürgős követelménnyé téve a gázellátás biztonságát az EU-ban megerősítő intézkedések elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE) , írásban. – (FR) Mindannyian emlékszünk a 2008/2009 telén az Oroszországból Ukrajnába való gázszállítás megszakadására, amelynek eredményeképpen 17 tagállam nem rendelkezett gázellátással, nagyon sok polgárt fűtés nélkül hagyva, amíg a kinti hőmérsékletek igen alacsonyak voltak. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy megelőzzük ennek az esetnek bármikor történő újabb bekövetkezését. Képviselőtársam, Vidal-Quadras úr Európa gázellátásának biztonságát megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló rendeletre irányuló javaslatáról szóló jelentése mellett szavaztam. Üdvözlöm a földgázvállalkozások által válság esetén 30 napra a „védett” fogyasztók (otthonok és alapvető szolgáltatások, köztük kórházak) számára nyújtandó ellátásbiztonsági garanciának az új jogszabályokba való bevezetését. Ez a valódi fejlődés. Az Európai Bizottság az „uniós vészhelyzet” vagy „regionális vészhelyzet” bejelentésére való lehetősége elősegíti a bármilyen jövőbeli válság lehető leggyorsabb megoldására irányuló összehangolt intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A ma elfogadott jogszabályok örvendetes, régóta esedékes lépést jelentenek gázellátásunk ciklikus zavarainak kezelése felé. A végső szöveg sokkal távolabb mutat, mint ahogyan azt eredetileg elképzeltük. Rendkívül fontos, hogy a Bizottságot felelőssé teszi a vészhelyzetek esetén való uniós szintű összehangolásért. Az összes európai háztartás számára ellátási zavarok esetén minimum 30 napos gáztartalék biztosításával az egyéni fogyasztók igényeihez is szól, és minden rendszer-összeköttetésnek rendelkeznie kell „ellenirányú áramlási technológiával”, ami a válságra adott válasz során rugalmasságot tesz lehetővé. Sajnálatos módon azonban az EU-ban hiányzik a gáz európai energiapolitikában betöltött szerepére vonatkozó következetes stratégia.

A gáz egyértelműen szerepet játszik majd az EU megújuló gazdaságba történő átmenetében, és az EU-nak nagyobb stratégiai érzékkel kell rendelkeznie ennek kezelésére vonatkozóan. A gáz tájképe az új ellátási forrásoknak és erőforrásoknak (mint a palagáznak) vagy a keresletet érintő új intézkedéseknek, köztük az épületek energiateljesítményére vonatkozó jogszabályoknak köszönhetően változik. A Zöldek hisznek abban, hogy a Bizottságnak törődnie kell e fejleményekkel, és az EU következő februári „energiacsúcsa” előtt a gázellátásról és a gáz szerepéről megfelelő elemzést kell elvégeznie.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD) , írásban. – (IT) Támogatjuk a gázellátásról szóló jelentést, mivel annak célja az Európai Unió sebezhetőségének csökkentése, garantálva ugyanakkor a gázellátást akár bonyolult helyzetekben is a belföldi felhasználók, a kis- és középvállalkozások, valamint az alapvető szociális szolgáltatások nyújtói számára.

A szöveg hangsúlyozza az átláthatóság kérdését is, mert csak a megfelelő információ biztosításával válik lehetővé a hatékony döntések meghozatala. Végül hangsúlyozza az annak biztosításához szükséges szolidaritás szellemét, hogy valamennyi tagállam elegendő mennyiségű gázhoz férjen hozzá – vásárlói javára – válság esetén. Ez Buzek elnök úr megközelítése is, aki az európai energiaközösség megalkotásáról találkozót szervezett az Unió 27 nemzeti országgyűlése és az Európai Parlament között.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D) , írásban. – Az elmúlt években a szállítók és a tranzitországok közötti vitákból, köztük a 2009. januári Oroszország–Ukrajna gázvitából eredően EU-szerte számos gázellátási zavar következett be. E zavarok az EU gázellátása diverzifikálásának égető szükségét igazolják. Különösen üdvözlöm a jelentésnek az LNG-létesítmények előnyeinek értékelésére irányuló felhívását. A walesi Milford Havenben (South Hook) csúcsminőségű létesítménnyel rendelkezünk, amely nagymértékben hozzájárulhatna az EU-nak a világ gyakran instabil és antidemokratikus részeiből érkező gázimportoktól való függőségének enyhítéséhez.

 
  
  

Jelentés: Csaba Sógor (A7-0231/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE) , írásban. – (IT) Mindannyian tudunk a Pakisztánt nemrégiben sújtó környezeti katasztrófáról, a termőföldben okozott súlyos kárról, a sérült termésekről, a több mint tízmillió lakóhelyéről elűzött személyről és a halottak ezreiről. Kötelezettségvállalásunk az ország segítésére és a gyors fellendülés elősegítése érdekében szolidaritásalapú és összehangolási kezdeményezés kidolgozására irányul.

Nem veszíthetjük azonban szem elől az európai terület biztonságosabb hellyé tételének igényét, mert azt sajnos az illegális bevándorlás és az illegális kereskedelem többéves folyamatos áramlása veszélyezteti. Az Európai Bizottság és Pakisztán között nyolcévnyi tárgyalás után megkötött visszafogadási megállapodás egy egyértelműbb együttműködési keretrendszert és közös felelősséget körvonalaz, és az illegális kereskedelem és emberkereskedelem meggátolása eszközének tekintendő. A megállapodás megelőzné az EU felügyelete nélkül történő hazatelepülés eseteinek előfordulását.

A tagállamoknak először meg kell majd felelniük a nemzetközi jogból eredő, vonatkozó kötelezettségeknek, köztük az eljárási következményekkel járó „visszaküldés tilalma” elvének, mivel az államoknak értékelniük kell a bántalmazás kockázatát a származási országban.

Pakisztánt biztosítani fogjuk tartós együttműködésünkről is, és a technikai segítségnyújtási programra, illetve a gazdasági és társadalmi fejlődés területe, valamint a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem programjaira irányuló ösztönzőket biztosítunk majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) A Pakisztánnal megkötött megállapodás létrejötte pozitívan értékelendő lépés, amelyet Európának az illegális bevándorlás elleni küzdelem eltökélt politikája irányában meg kell tennie. Ma az európaiak erősebb biztonságot, valamint az országainkat veszélybe sodró migrációs folyamatok ellenőrzésének szigorú politikáját kérik tőlünk. Minden, az ehhez hasonlóan az EU területén való tartózkodásra jogi felhatalmazással nem rendelkező emberek visszatérésével kapcsolatos eljárásokat elősegítő szöveget az Európa által polgárai igényére adott kollektív válaszként kell üdvözölnünk.

Néhány képviselőtársamnak a Pakisztánba visszatérők által tapasztalt életkörülményekre vonatkozó megjegyzéseit tekintve úgy gondolom, mivel ez egy fontos kérdés, nem állhat a megállapodás megkötése útjában, amely minden esetben kiterjed az emberi jogok és a menekültekkel szembeni jövőbeli bánásmód tekintetében a szükséges minimális garanciák Pakisztántól való megszerzésére irányuló uniós kötelezettségvállalásra. Európának diplomáciai és politikai erőfeszítéseit efelé kell irányítania, de ez nem jelenti azt, hogy saját udvarában tartózkodnia kellene az emberek által kért biztonság és a jog tiszteletben tartásától. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) Az Európai Parlament jóváhagyta az EU és Pakisztán közötti visszafogadási megállapodást, amely elősegíti majd az Európában engedély nélkül tartózkodó nagyszámú pakisztáni állampolgár kiutasítását. Bár szükségünk van a harmadik országokkal az Európában engedély nélkül tartózkodó emberek visszafogadási eljárásait meghatározó megállapodásokra, Pakisztán különleges eset. Iszlámábád valójában még mindig nem ratifikálta a menekültek jogállásával kapcsolatos 1951-es genfi egyezményt. A megállapodás vonatkozik a Pakisztánon keresztül átutazó emberekre, akik közül sokan afgánok, és így most majd könnyebben visszaküldhetőek lesznek a háborútól megviselt országba, ahonnan elmenekültek. Ez elfogadhatatlan. Ezen felül az idei nyár áradásai Pakisztánt történetének egyik legmélyebb válságába sodorták. A jelen helyzetben a már a lakóhelyükről elűzött emberek jelentős beáramlásának problémája által sújtott országba való biztonságos visszatérés lehetetlen. Az emberséges és ésszerű bevándorlási politika kialakítása a társadalom egyik alapvető kihívása, és a jogállamiságnak kijáró tisztelettel kell végrehajtani. Ezért mindaddig, ameddig Pakisztán alá nem írja a genfi egyezményt, nem támogathatom a visszafogadási megállapodást.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Köztudott, hogy Pakisztán számos illegális bevándorló származási országa. Ezért érdemes meghatároznunk a hatóságaival való kapcsolatfelvétel gyors és hatékony módjait.

Tisztában vagyok a Ház baloldalának a megállapodással szemben fennálló fenntartásaival, de hiszem, hogy ők az illegális bevándorlást összetévesztik a menedékjoggal, valamint a személyes jóérzést a jó közpolitikával.

Egyetértek az állásfoglalás üzenetével. A megállapodás az EU és Pakisztán között nem csak arról szól, amit visszafogadásnak nevezünk: jó látni, hogy egyben egy kétoldalú megállapodás is, amelynek célja az illegális bevándorlók vonatkozó területekről történő kiadatása, vagy ha úgy szeretnénk, kiutasítása.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A megállapodás célja az uniós tagállamok és Pakisztán kormánya közötti, a visszafogadási folyamat felgyorsítására irányuló együttműködés fokozása. E célból a megállapodás meghatározza egy ország saját állampolgárai és bizonyos feltételek mellett harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek teljesen kölcsönös alapon történő visszafogadására vonatkozó kötelezettségeit. A visszafogadási eljárásra való tekintettel magában foglalja a szükséges technikai céltartalékokat is. Pakisztán az uniós tagállamokba való belépés és tartózkodás hatályos feltételeit nem vagy már nem kielégítő bevándorlók fontos származási és tranzitországa. Bár a tárgyalás 10 évig tartott, üdvözlöm a kérdésekben a korábbi eseti megállapodásoknál jobb megállapodás elfogadását, amely nemcsak az uniós–pakisztáni kapcsolatokra, hanem az egész régióra vonatkozóan kedvező hatással lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Az engedély nélküli tartózkodási hellyel rendelkező személyek visszafogadásáról szóló megállapodás aláírása elleni szavazatunk elsősorban azért igazolt, mert jogi bizonytalanság helyzetét idézi elő. A fontosabb indok azonban az Európai Unió által meghatározott bevándorlási politikára vonatkozó kritikánk.

A jogi nehézségek nem garantálják a bevándorlók jogainak tiszteletben tartását: büntetik őket, ahogyan sok szervezet elítélte őket; Pakisztánt kötelezik illegális helyzetben lévő állampolgárainak befogadására, és Pakisztánt felelőssé kívánja tenni minden, az ország területén áthaladó afgán befogadásáért.

Másodszor, a megállapodás mind az afgánok Egyesült Államok általi megszállás és a NATO folyamatos háborús megszállása, mind a most már Pakisztánra is kiterjedt háborúban részt vevő pakisztáni emberek romló helyzete iránti felelősség miatt kezeit mosni akaró uniós határozatokat uraló képmutatás újabb kirívó példája

Az EU számára a maguknak és hozzátartozóiknak tisztes életkörülményeket kereső, a háború, az éhség és a nyomor elől menekülő emberek illegális bevándorlóknak vagy akár terroristáknak számítanak. Az EU számára a NATO bűncselekményei elől menekülő, a bűnbandák által elcsábított vagy rabszolgasághoz közeli feltételek mellett olcsó munkaerőként kizsákmányolt bevándorlók illegális bevándorlók, és ki kell őket utasítani. Ez az álláspont elfogadhatatlan.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Az EU és Pakisztán közötti visszafogadási megállapodás ellen szavaztam. Ez a 12. efféle megállapodás, de az első, amelyet az Európai Parlamentnek kell érvényesítenie. Az Európai Bizottsághoz intézett számos kérelem ellenére nem sikerült biztosítania a korábbi megállapodások értékeléseit vagy az azokról szóló jelentéseket, ami lehetővé tette volna számunkra, hogy egyértelmű elképzelésünk legyen a megállapodás végrehajtásának körülményeire vonatkozóan. Így különösen Pakisztán helyzetében, ahol a politikai helyzet rendkívül törékeny, a megállapodást számos esetben kifogásolták. A nem az emberi jogok lelkiismeretes tiszteletben tartásáról híres Pakisztán nem tartozik a menekültekről és hontalan személyekről szóló nemzetközi egyezményeket aláíró felek közé. Ennek a tárgyalások lényeges feltételének kellett volna lennie. Ezen felül még mindig számos fehér folt van a megállapodásban: nincs garancia a kiskorúak kizárására annak hatálya alól, és az eljárások és határvonalak meglehetősen homályosak. A megállapodás jóváhagyásával az Európai Parlament nem szerencsés precedenst teremt, és elmulasztotta annak lehetőségét, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásáért aggódó, és az ilyen megállapodások során nagyobb átláthatóságot követelő intézmény képét mutassa..

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – Az ajánlás ellen szavaztam. Míg Pakisztán a világ bármely más országánál több menekültet fogad be, nem aláírója a menekültekről szóló genfi egyezménynek. Az EU-nak nem szabad alapvető jogaikra való tekintet nélkül embereket deportálnia; biztosítanunk kell az emberi jogok garantálását.

 
  
MPphoto
 
 

  Marisa Matias (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A jelentés ellen szavaztam, mert az uniós–pakisztáni visszafogadási megállapodás lehetővé teszi majd emberek küldését az 1951-es genfi egyezményt nem aláíró, az emberi jogokat tiszteletben nem tartó országba, amelynek belső helyzete a visszatérő emberek számára nem biztosítja a szükséges biztonságot.

Az EU nem fogja tiszteletben tartani a menedékjogot sem, ha Pakisztánba más országoknak – például Afganisztánnak – az EU-ba Pakisztánon keresztül érkező állampolgárait küldi vissza, amely az adott személyt az EU által nem ellenőrizhető, országból országba történő kiutasításra vonatkozó jogi aktusok sorozatának alanyává tehetné. A visszafogadási megállapodás nem tartalmaz továbbá biztosítékokat vagy nyomon követési mechanizmusokat; tele van joghézagokkal és félreérthető pontokkal; valamint nem tartja megfelelően tiszteletben a személyes adatok védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) A Parlament számos alkalommal elítélte Pakisztánt hátrányos megkülönböztetéssel járó politikái és az ott különösen az afgán menekültek ellen elkövetett üldözés miatt. Alig egy hónappal ezelőtt szörnyű árvizek pakisztániak millióit tették hajléktalanná.

A megállapodás minden emberi realitást megvet. Minden efféle szerződéshez hasonlóan nem elégszik meg az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 13. cikkének való ellentmondással, hanem még a menekültek védelme elveinek is ellentmond. Ha a szöveg mellett szavaznék, azzal megtagadnám a nemzetközi jogot és a humanizmust, amelynek az EU állítása szerint még mindig örököse. Ellene szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az illegális bevándorlás ellen folytatott küzdelem mindig az EU prioritásának számított. A Pakisztánnal éppen létrejött megállapodás tárgyalásai sok évig tartottak, és az számomra kiegyensúlyozott dokumentumnak tűnik, amelynek célja csak az EU-ban illegálisan tartózkodó emberek kiadatása. Ezért nem foglalkozik a menedékkérőkkel vagy azokkal, akiknek a célja az EU-ban való letelepedés, és e célból a fogadó ország hatóságaitól a helyzet szabályozását kérik. Az illegális bevándorlókat nem keverhetjük össze azokkal az emberekkel, akiknek célja az EU-ban való jogszerű letelepedés. Ezért nagyon fontos, hogy Pakisztánra az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya és a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód elleni ENSZ egyezmény ratifikálása céljából nyomást gyakoroljunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek inkább minden állam számára magától értetődőnek, mint egyfajta nyomásnak kell lennie. A visszafogadási megállapodások elengedhetetlenek az átadási eljárások egyértelműségének bizonyítása során, amennyiben a menedékjog iránti kérelmet visszautasítják. A tapasztalatok igazolták, hogy a kialakult viták máskülönben évekig tarthatnak, és az illegális bevándorlók illegalitásba vonulással és eltűnéssel használhatják ki a késedelmet. A menekültügyi rendszerrel való visszaélés és a hamis menedékkérők ellen EU-szerte küzdenünk kell, a Frontex határvédelmi ügynökségnek pedig erős hatalmat kell adnunk. A gazdasági bevándorlókat vissza kell küldenünk származási országukba, ami azt jelenti, hogy következetes európai hazatelepítési programot kell létrehoznunk és megvalósítanunk. A Pakisztánnal kötött megállapodást az elvakult paradicsomi álmokkal rendelkező gazdasági menekültek egyre ellenőrizhetetlenebb áramlásának megfékezésére irányuló lépésként támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A harmadik országokkal kötött visszafogadási megállapodás az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlás elleni küzdelem és az Unió biztonságának biztosítására irányuló segítség fontos eszköze. Pakisztán jelentős származási vagy tranzitország olyan bevándorlók esetében, akik nem, illetve már nem felelnek meg az EU területére történő belépés, illetve az ottani jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek. A megállapodás célja, hogy javítsa az együttműködést a megkereső és a megkeresett államok igazgatási szervei között a visszafogadási eljárás meggyorsítása érdekében. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A jelentés ellen szavaztam, mert az uniós–pakisztáni visszafogadási megállapodás lehetővé teszi majd emberek küldését az 1951-es genfi egyezményt nem aláíró, az emberi jogokat tiszteletben nem tartó országba, amelynek belső helyzete a visszatérő emberek számára nem biztosítja a szükséges biztonságot. Az EU nem fogja tiszteletben tartani a menedékjogot sem, ha Pakisztánba más országoknak – például Afganisztánnak – az EU-ba Pakisztánon keresztül érkező állampolgárait küldi vissza, amely az adott személyt az EU által nem ellenőrizhető, országból országba történő kiutasításra vonatkozó jogi aktusok sorozatának alanyává tehetné. A visszafogadási megállapodás nem tartalmaz továbbá garanciákat vagy nyomon követési mechanizmusokat; tele van joghézagokkal és félreérthető pontokkal; valamint nem tartja megfelelően tiszteletben a személyes adatok védelmét.

Az országot a közelmúltban sújtó áradások az oda visszaküldött emberek sorsával kapcsolatban újabb aggodalomra adnak okot. Mindössze két héttel ezelőtt az Európai Parlament a katasztrófából eredő pakisztáni humanitárius helyzettel kapcsolatos aggodalmát fejezte ki. A jobboldal képmutatása egyértelművé válik, ha az elfogadhatatlan visszafogadási megállapodást elfogadjuk; ez az én szavazatom nélkül fog megtörténni.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE) , írásban. – (FR) 385 képviselőtársamhoz hasonlóan az EU-ban engedély nélkül tartózkodó személyek visszatérésére vonatkozóan irányadó uniós–pakisztáni visszafogadási megállapodás mellett szavaztam.

A Bizottság és Pakisztán közötti nyolcévnyi tárgyalások után az eszköz kiegészíti az Európa által megalkotni kívánt menedékjogi és bevándorlási politikát nagymértékben erősítő 11 másik visszafogadási megállapodást. Jogi keretrendszer, amely így a nemzetközi jogon, valamint különösen a visszaküldés tilalmának elvén alapul: egy személyt nem utasíthatunk ki olyan államba, ahol „szabadsága faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, adott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai véleménye miatt veszélybe kerülne”.

Rágalmazói számára azt válaszolnám, hogy a megállapodás legalább az uniós szinten való következetesség és hatékonyság érdemével rendelkezik; mert semmi nem tarthatja vissza a tagállamokat kétoldalú megállapodások megkötésétől. Bevándorlási politikánk átfogó, és tartalmazza az illegális bevándorlás elleni harcot, amelyet minden rendelkezésre álló lehetőség révén gátolnunk kell.

Ez az „európai eldorádót” elérni kívánó és legtöbbször a gátlástalan csempészek, mindenféle kereskedelem és gazdasági kihasználás áldozatául eső leendő bevándorlók védelmének legjobb módja.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – (FR) Mélyen bánom, hogy a megállapodás mellett szavaztam. Pakisztán az az ország, amely a világon máris a legnagyobb számú menekültnek ad otthon, és még a menekültekre vonatkozó genfi egyezményt sem írta alá. A megállapodással a tagállamok elsősorban az afgán állampolgárokat célozzák meg: az áldozatok visszaküldése a tagállamok részvételével zajló háborúkba a cinizmus és az ízléstelenség csúcspontja.

Az Európai Bizottság ezenkívül a pakisztáni hatóságokhoz hasonlóan nem volt elérhető, hogy kifejtse számunkra a megállapodás megvalósíthatóságát és hatását: senkinek nincsen erre vonatkozó elképzelése. Európai parlamenti képviselőtársaim részéről felelőtlenség a Lisszaboni Szerződés által biztosított új előjogokról való lemondás, és az Európai Bizottság emberi jogokat esetlegesen sértő megállapodása harmadrendű garanciáinak vakon történő elfogadása.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD) , írásban. – (IT) Támogatjuk az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló, az EU és Pakisztán közötti megállapodás megkötéséről szóló jelentést. A megállapodás az engedély nélkül tartózkodó pakisztáni állampolgárok kiutasításának és származási országukba történő visszafogadásának folyamatát előmozdítva segíti az EU-ba irányuló illegális bevándorlás elleni harc megerősítését. Célunknak az e típusú megállapodás más országokra való kiterjesztésének kell lennie, ahonnan szintén gyakran érkeznek illegális bevándorlók.

Az ideiglenes menedékközpontokban az engedély nélkül tartózkodó személy állampolgárságának azonosítását követően gyakran vesztegetünk időt a hazaszállítási engedélyek a származási országtól való megszerzésére, és ez a maximális tartózkodási idő túllépéséhez vezet. A maihoz hasonló megállapodások csökkentik majd a várakozási időt, így könnyebbé és olcsóbbá válik az illegális bevándorlók hazaszállítása.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL) , írásban. – (FR) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Európai Parlament első alkalommal szavazott a visszafogadási megállapodásról. A megállapodások az európai erődöt építő és a hazánkban szegénység és háború elől menedéket kereső embereket kivezető migrációs politikákat jelképezik.

A Parlamentnek most rendelkezésére állnak a Tanács és a Bizottság szavainak tettekre váltását kikényszerítő eszközök.

A hozzánk benyújtott megállapodás számos hiányossággal rendelkezik, és nem tartalmaz a Pakisztánba visszaküldendő emberek helyzetére vonatkozó biztosítékot. Mi tudjuk csak igazán jól, mennyire tartják tiszteletben az 1951-es genfi egyezményt sem aláíró Pakisztánban az emberi jogokat.

Az Egységes Európai baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport a meglévő visszafogadási megállapodások értékelésére szólít fel, mivel ez rávilágítana a szerencsétlen módon nem uniós területen született emberi lényeket megvető politikák végzetes hatásaira.

Az Európai Parlament a szavazással nem javít pozícióján: most vesztegette el a lehetőséget, hogy hangját hallassa az emberi jogokról szóló párbeszéd gyakorlatban történő alkalmazásával kapcsolatosan.

 
  
  

Jelentés: Metin Kazak (A7-0238/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  William (The Earl of) Dartmouth (EFD) , írásban. – A módosítás lehetővé teszi az Unió számos népei és az őket képviselő európai parlamenti képviselők számára, hogy kifejezzék a török tagsággal és az azzal együtt járó politikai unióval szembeni elégedetlenségüket és ellenzésüket. Nem akarjuk azonban, hogy ez a Törökországgal folytatott szabad – és vámjellegű akadályok nélküli – kereskedelem támogatásának kárára váljon a jelentés változatlanul hagyása esetén. Sok választás kellemetlen: a szabadkereskedelmi megállapodások lehetővé teszik a vámjellegű akadályokat. A vámuniók belsőleg megszüntetik, de kívülről továbbra is lehetővé teszik, sőt egyenesen létrehozzák azokat. A vámuniók továbbá természetesen korlátozzák, illetve megtiltják a tagjaik számára a kereskedelmi tárgyalások szabad folytatását. A vámunióval mint jelenséggel kapcsolatos efféle aggályok ellenére Törökország körülményeinek tekintetében elfogadjuk a jelentés tartalmának a vámunióval kapcsolatos részét, mivel az lehetővé teszi szavazatuk benyújtását azok számára is, akik ellenzik Törökország teljes jogú uniós tagságát. Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben 736-ból csak 38 európai parlamenti képviselő szavazna az ellen, hogy Törökország belépjen a politikai unióba.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE) , írásban. – (IT) Törökország jelentős előrelépéseket tesz az ország nyitottabb és demokratikusabb fejlődése felé, nem csupán gazdasági és kereskedelmi szempontból, hanem a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása tekintetében is.

Törökország az EU kulcsfontosságú gazdasági és kereskedelmi partnere, hetedik helyen áll az EU legfőbb importpiacainak, és ötödik helyen az exportpiacok rangsorában. Egyedülálló geopolitikai helyzete és a világkereskedelemben betöltött szerepe ellenére Törökország továbbra is kitart a kereskedelem technikai akadályainak fenntartása mellett, és még mindig túlzott mértékben vesz igénybe védintézkedéseket.

Sok még a tennivaló a hamisítás elleni küzdelem, a közbeszerzések átláthatóbbá és a külföldi vállalkozások számára való nyitottabbá tétele, valamint a szabad áruforgalom lehetővé tétele érdekében. Hasonló erőfeszítéseket kell tenni az emberi jogok területén is. Valójában a kurd kisebbség tekintetében továbbra is diszkriminatív politika folyik, és a nők jogait és a szakszervezeti jogokat továbbra is megsértik. Az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemessége és oszthatatlansága iránti tisztelet elvei ezért alapvető prioritásokat képeznek, és sok még a tennivaló ezen a téren.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Mióta Törökország 1996 óta vámuniót alkot az Európai Unióval, a két fél közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok igen fejlettek lettek. Törökország az Európai Unió hetedik kereskedelmi partnere, míg az EU Törökország első kereskedelmi partnere. Meg kell erősíteni a kereskedelmet. Azonban a kereskedelemnek továbbra is mindkét fél számára jövedelmezőnek kell maradnia. Ezért is szavaztam a képviselőcsoportom, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport által előterjesztett módosítások mellett, amelyekben nagyobb kölcsönösségre szólítunk fel. Törökországnak fel kell hagynia a dömpingellenes eszköz protekcionista célokra történő felhasználásával, át kell gondolnia a kereskedelmének technikai akadályait, valamint javítania kell a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok alkalmazásán.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mert Törökország lett az Európai Unió hetedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, míg az EU Törökország legjelentősebb kereskedelmi partnere. Törökország egyfajta kapcsolatot képez a Földközi-tenger térsége, a Közel-Kelet, Ázsia, a Fekete-tenger térsége és a Kaukázus térsége között, és 1963-ra visszanyúló vámtársulási megállapodással rendelkezik.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) A kérdéses téma egyértelműen kereskedelmi és gazdasági jellegű, de végül is nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy egy olyan országról beszélünk, amely arra vár, hogy csatlakozzon az EU-hoz, és amelynek belépése ellen kifogásokat emeltek.

Ami meggyőzött arról, hogy a jelentés ellen szavazzak – annak ellenére, hogy nagyra értékelem a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésének előnyös szempontjait egy nagy növekedési potenciállal rendelkező ország esetében –, az a politikai szempont. Bár attól tartok, itt ez a helyzet, de a javuló gazdasági kapcsolatok egy ország esetében sem válhatnak trójai falóvá annak érdekében, hogy egy államot az uniós csatlakozás felé tereljünk.

Gyanítom, hogy a Törökországban a közelmúltban tartott alkotmányos népszavazás Parlament általi jóváhagyása politikai bátorítást sugall a török kormány számára. Úgy gondolom azonban, hogy szigorúan kereskedelmi kapcsolatok létrehozására kell korlátoznunk magunkat Törökország esetében, de kellő figyelmet kell fordítanunk a mi mezőgazdasági rendszerünket érő hatásokra, és annak veszélyére, hogy Európát elárasztják a beáramló hamis termékek (amelyek tekintetében Törökországot csak Kína előzi meg).

Az európai identitás és a politikai szolidaritás számára azonban Törökország ma nagyobb veszélyt jelent, mint valaha, és mindannyiunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy sokkal kívánatosabb ennek az országnak a számára, hogy – természetes módon – Európa határain kívül maradjon.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) A statisztikák azt mutatják, hogy az Európai Unió Törökország messze legjelentősebb kereskedelmi partnere. A kereskedelem volumene ugyanakkor a fejlődő országok javára csökkent az elmúlt években. Szem előtt tartva ezt a volument, valamint a Törökország és az Európai Unió közötti stabil kapcsolatokat, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokra kellene kellő figyelmet fordítani.

Mindezek alapján meg kell tenni az e kapcsolatok továbbfejlesztéséhez szükséges intézkedéseket. A Törökország és az Európai Unió tekintetében 14 évvel ezelőtt létrejött és még mindig nem teljes vámuniót még hatékonyabbá kell tenni. Ezt szem előtt tartva azonnali figyelmet kell fordítani a megoldatlan problémákra, míg Törökországnak és az Uniónak közelítenie kellene kereskedelmi politikáik továbbfejlesztését, különösen a szabadkereskedelmi megállapodásokkal és a regionális kereskedelemmel összefüggésben. Ezek az intézkedések olyan kedvező helyzetet teremthetnek, amelyből mindkét gazdaságnak haszna származna. Különösen fontos, hogy az EU nagyobb figyelmet fordítson Törökországra, mivel az utóbbi szerepe bővült az elmúlt években, különösen egyedülálló geopolitikai helyzete kihasználása révén, illetve a Földközi-tenger térsége, a Közel-Kelet, Ázsia, a Fekete-tenger térsége és a kaukázusi régió közötti kapocsként történő fellépés révén.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE) , írásban. – (IT) Törökország stratégiai partnere az Európai Uniónak. Eltekintve a Törökország és országaink közötti közvetlen kereskedelemtől – jóllehet fontos –, Törökország közvetlenül a dél-keleti határainknál található, tagja ugyanannak a védelmi szövetségnek, mint a legtöbb uniós tagállam, és hozzáférést biztosít számunkra energiaforrásokhoz és nyersanyagokhoz. Sőt, a közelmúltban tartott alkotmányos népszavazás a közösségi vívmányok elfogadása felé tett lépést jelent, és kellő elismerést érdemel.

E jelentés nagy érdeme, hogy az Unió számára legfontosabb szempontra összpontosít, és a pozitív elemekkel együtt hangsúlyozza annak alapvető fontosságát. Megmutatja különösen, hogy az ezzel az országgal fennálló kapcsolatok hogyan alakulnak számos szinten. Nehéz összefoglalni azok összetettségét egy, az intézmények általi elfogadhatósággal vagy elfogadhatatlansággal kapcsolatos egyszerű döntés keretein belül.

Mindezek a megfontolások szolgálnak annak alapjául, amelyen Törökország Európa felé vezető útját építjük, továbbá amelyek alapján úgy tekinthetünk Törökországra, mintha már sokkal közelebb állna hozzánk, mint azt a szerződések alapján gondolnánk. Úgy gondolom, hogy célszerű követni az előadó által kijelölt utat, mindkét fél javára.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Dušek (S&D) , írásban. – (CS) A Törökországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokról szóló jelentés rámutat az EU és Törökország közötti kereskedelem legnagyobb sikereire és nehézségeire. Törökországnak 1963 óta van társulási megállapodása az EU-val, ami a vámunió 1996-ban történő létrehozásához vezetett. A vámunió létrehozása hozzájárult a nagyobb piaci integrációhoz, és Törökország lett az Unió legfontosabb kereskedelmi partnere. 2009-ben például Törökország 33,6 milliárd euró értékű terméket exportált az EU-ba, és 40,4 milliárd euró értékű terméket importált onnan. Ezen sikerek ellenére az unió kiterjesztése a szolgáltatásokra és a közbeszerzési szerződésekre, valamint a jelenlegi problémáknak – például Törökországnak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok alkalmazása terén tapasztalható hiányosságainak – a megszüntetése hozzájárulna az EU és Törökország közötti kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok további fejlesztéséhez.

A jelentés szerint Törökország uniós csatlakozási jelöltsége akadályozza a vámunió átfogó reformját. Meg kell tehát vizsgálni, hogy a korábban említett integrációs és együttműködési lehetőségek közül melyik lenne a legelőnyösebb mindkét fél számára, és a leghasznosabb a gazdasági válság idején. Véleményem szerint az előadó az összes lényeges kérdést érintette, a jelentés egésze pedig nem egyoldalú. A fenti okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A Törökországgal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló jelentés mellett szavaztam. Az EU és Törökország közötti, 1996 óta fennálló vámunió teljes körű végrehajtása a fennmaradó bürokratikus akadályok mellett a vámjellegű és nem vámjellegű akadályok felszámolásán keresztül történik. Egyenlő fontosságúnak tartom, hogy tekintettel a nők alacsony munkaerő-piaci részvételére, Törökország helyezze gazdasági és szociális politikái középpontjába a nők foglalkoztatását is.

 
  
MPphoto
 
 

  Nigel Farage (EFD) , írásban. – A módosítás lehetővé teszi az Unió számos népei és az őket képviselő európai parlamenti képviselők számára, hogy kifejezzék a török tagsággal és az azzal együtt járó politikai unióval szembeni elégedetlenségüket és ellenzésüket. Nem akarjuk azonban, hogy ez a Törökországgal folytatott szabad – és vámjellegű akadályok nélküli – kereskedelem támogatásának kárára váljon a jelentés változatlanul hagyása esetén. Sok választás kellemetlen: a szabadkereskedelmi megállapodások lehetővé teszik a vámjellegű akadályokat. A vámuniók belsőleg megszüntetik, de kívülről továbbra is lehetővé teszik, sőt egyenesen létrehozzák azokat. A vámuniók továbbá természetesen korlátozzák, illetve megtiltják a tagjaik számára a kereskedelmi tárgyalások szabad folytatását. A vámunióval mint jelenséggel kapcsolatos efféle aggályok ellenére Törökország körülményeinek tekintetében a vámuniót támogatjuk, mivel így a Törökország tagságát ellenzők is kifejthetik álláspontjukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Unió és Törökország már évek óta egymás fontos kereskedelmi partnerei. Ez a kölcsönösen előnyös partnerség már számos akadályba ütközött a török oldalon, amelyek célja az európai termékeknek a török piachoz való hozzáférésének adminisztratív és bürokratikus feltételek segítségével történő korlátozása.

Remélem, hogy ezeket az akadályokat megszüntetik, hogy Törökország határozott intézkedéseket hoz az európai termékek hamisítása elleni küzdelem érdekében és megvédi az alkotók feltalálói folyamataikból származó bevételeikhez való törvényes jogait, valamint hogy az EU és Törökország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok növekedni fognak és megerősödnek.

Amint azt már volt alkalmam elmondani, függetlenül attól, hogy az EU és Törökország közötti kapcsolatok hogyan alakulnak a jövőben, remélem, hogy ezek közelítenek egymáshoz, és a párbeszéd és hatékony együttműködés útját követik majd, valamint hogy Törökország tovább halad majd a nyugati típusú szabadság és demokrácia felé megkezdett útján.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) 1963-ban Törökország és az EGK társulási megállapodást írt alá, amely 1996-ban vámunió létrehozásához vezetett. Ez a lépés a vámunió révén lehetővé tette az gazdasági kapcsolatok elmélyítését. A vámunió hatálya alatt álló termékek körébe tartozik az összes ipari termék és feldolgozott mezőgazdasági termék. 2009-ben Törökország exportja az EU felé 33,6 milliárd euróra nőtt, míg az EU területéről származó behozatal 40,4 milliárd eurót ért el. A Világbank statisztikái szerint Törökország lett a világ17., Európa pedig a világ 6. legnagyobb gazdasága; Törökország volt 20. legnagyobb kedvezményezettje a közvetlen külföldi befektetéseknek. Az 1996-ban létrejött vámunió nem vonatkozik a mezőgazdasági termékekre és az olyan területekre, mint például a közbeszerzés. A közbeszerzési eljárások terén Törökország továbbra is 15% kedvezményt kínál a török ajánlattevők számára. Arra kérem Törökországot, hogy egyszerűsítése a bürokratikus eljárásokat, számolja fel a még fennálló vámjellegű és nem vámjellegű akadályokat, és szüntesse meg az EU és Törökország közötti kereskedelem felesleges akadályait.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) E jelentés a Törökországgal fennálló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok konszolidációjára törekszik – őszintén szólva – azzal a céllal, hogy Törökországot az EU érdekei alá vesse. A hivatkozások egyértelműek, és sok is van belőlük: az EU és Törökország között fennálló vámjellegű és nem vámjellegű akadályok eltávolítása, nyílt kereskedelemi és befektetési rendszerek fenntartása, Törökország azon képességének megerősítése, hogy ellenálljon a belföldi protekcionizmus kísértésének, és a vámunió kiterjesztése a mezőgazdasági termékekre, szolgáltatásokra és közbeszerzésre.

E gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése kizárólag az EU és Törökország nagy monopóliumai számára előnyösek, azonban egyértelműen károsak a munkavállalók számára, akik a versenyképesség növelése érdekében elveszítenék jogaikat, valamint a kis- és középvállalkozások és a mezőgazdasági termelők számára, akiknek megemelkedett termelési költségekkel, valamint a jövedelmek és termékeik árának csökkenésével kell szembenézniük.

Az elfogadott megállapodások betartásával kapcsolatban Törökországra kifejtett nyomás ugyanakkor kedvező fejlemény. Ezzel együtt jár az összes uniós országgal – többek között Ciprussal – fenntartott kapcsolatok normalizálása is. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok nem élvezhetnek elsőbbséget a nép érdekeivel szemben, és a Törökországgal való kapcsolatok bármilyen továbbvitelét Ciprus északi részének Törökország általi megszállásától kell függővé tenni.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD) , írásban. – (IT) Véleményem szerint ez a jelentés egy feltűnő pontatlanságot tartalmaz, mert azt állítja, hogy a török gazdaság a hatodik legnagyobb Európában. Ezt az állítást – bárhogyan is, de – kategorikusan cáfolja a földrajz, hiszen Törökországnak szinte valamennyi része az ázsiai kontinensen található.

A módosítás, amelyben a Parlament örömét fejezi ki a közelmúltban Törökországban tartott népszavazás eredménye felett, szintén aláássa a kapcsolat semlegességét, annak sokkal inkább politikai színezetet adva, és eltérve annak kizárólag gazdasági értékelésétől. A fenti okok miatt, attól tartok, nem tudom támogatni Kazak úr jelentésének elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport által előterjesztett állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztunk annak ellenére, hogy az nem kielégítő. Az indítvány ugyanakkor egyértelműen fenntartja, hogy az EU és Törökország között fennálló kapcsolatok elmélyítése az ország Európai Unióhoz történő csatlakozása helyébe lép és azt elavulttá teszi.

A Törökország és az EU közötti kapcsolatok bármilyen jövőbeni elmélyítését azonban szigorúan Ciprus Törökország általi elismerésétől kell függővé tenni, amelynek létezését Törökország továbbra is tagadja, és amelynek egy részét továbbra is jogellenesen katonai erővel megszállva tartja. Törökország – egy büszke ország és a kommunista veszéllyel szembeni egykori szövetséges – hidat képez Európa és Ázsia között. Hidat képez, de földrajzi, demográfiai, történelmi vagy kulturális szempontból nem európai ország.

Vegyük végül tudomásul, hogy az 1963-ban Ankarában – a hidegháború csúcsán és stratégiai okok miatt – tett ígéretek már nem relevánsak, és hogy mindannyian – európaiak és törökök egyaránt – kevesebb időt vesztegetnénk, ha inkább a kiemelt partnerség lehetőségét vizsgálnánk meg a tagság helyett, amelyet a polgáraink sem akarnak, és amelyet a törökök közül is sokan elleneznek.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE) , írásban. – (DE) Törökország az Európai Unió fontos kereskedelmi partnere. Közvetlen összehasonlításban Törökország az EU-27 országok tekintetében a hetedik legjelentősebb behozatali ország, export szempontjából pedig az ötödik legjelentősebb. 2009-ben a teljes kereskedelmi forgalom összege közel 80 milliárd euróra rúgott. Törökország szempontjából az Európai Unió mind import, mind export tekintetében a legerősebb kereskedelmi partner, és messze olyan országok előtt jár, mint Oroszország, Kína és az Egyesült Államok. Ezeket a stabil gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat folytatni kell, és tovább kell fejleszteni. A közös vámunió 1996-ban történő létrehozása különösen fontos lépés volt ebben a tekintetben. Mindazonáltal fel kell számolni az olyan eltéréseket, mint például a dömpingellenes intézkedések vagy a külföldi cégek Törökország általi hátrányos megkülönböztetése, amelyek ellentétesek a hatályban lévő megállapodásokkal. Még a szellemi tulajdonjogok érvényesítése terén is van tennivaló annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a szerződéseknek. Határozottan támogatom Kazak úr saját kezdeményezésű jelentését, amely feltárja a problémás területeket a Törökországgal fennálló kereskedelmi kapcsolataink terén és ezek megszüntetését kéri.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Marie Le Pen (NI) , írásban. – (FR) Kazak úr jelentése azt szeretné elhitetni velünk, hogy az 1963-as EGK–Törökország társulási megállapodás által létrehozott vámunió sikeres a mai Európai Unió és Törökország közötti gazdasági és kereskedelmi integráció tekintetében; hogy lehetővé tette – többek között – az európai növekedés előmozdítását, és ezáltal Franciaország növekedését is. Eltekintve attól a ténytől, hogy Törökország ebben a folyamatban csak nagyon korlátozott mértékben tett eleget vállalt kötelezettségeinek, az elmúlt évtizedek során a munkahelyek áthelyezését és hatalmas elbocsátásokat tapasztaltunk. Az internacionalista szövetségben ez messze van attól, hogy országunk és európai szomszédjaink számára gazdasági vagy társadalmi értéknek legyen tekinthető. Ennek elismerése helyett azonban ez a jelentés még arra is vetemedik, hogy kritizálja a nemzeti műszaki szabályok és szabványok nemzeti piacok védelmében történő használatát; olyan szabványokét, amelyek az előadó véleménye szerint túlzott dömpingellenes intézkedések, és amelyek megfékezik a Törökország és Európa közötti kereskedelmet. Mindennek célja természetesen, hogy megerősítse Törökország uniós csatlakozási folyamatát, ezúttal a profithajhász Európa-pártiak, internacionalisták és ultraliberálisok által elérendő ipari és kereskedelmi nyereség szempontjából. Nyilvánvalóan elutasítunk mindent, ami ilyen célokat szolgálna.

 
  
MPphoto
 
 

  Morten Løkkegaard (ALDE) , írásban. – (DA) Szeretném hangsúlyozni, hogy mennyire örülök, hogy az Európai Parlamentben képesek vagyunk megegyezni abban, hogy még szorosabb gazdasági együttműködésre szólítsunk fel Törökországgal, annak ellenére, hogy az Unió és Törökország közötti még nagyobb integrációhoz az európai népesség nagy része igen szkeptikusan viszonyul. Ez a szkepticizmus teljesen érthető. Sok éven át Törökországnak igen nehezére esett, hogy megfeleljen az EU által a tagsággal kapcsolatban nagyon helyesen meghatározott követelményeknek. Mindazonáltal Európának továbbra is törekednie kell Törökország jövőbeni tagságra.

Mintegy 75 milliós lakosságával Törökország igen jelentős piac az európai exportőrök számára, és már most Európa hetedik legnagyobb kereskedelmi partnere. Törökország vásárolja meg az EU exportjának jelentős részét, ami növekedést jelent és munkahelyeket teremt Európa számára. Mi olcsó árukat vásárolunk Törökországból, ez pedig fogyasztóink számára olcsóbb és sokféle árut biztosít a boltok polcain. Vagyis Törökország fontos az európai gazdaság számára.

Csak a kereskedelmi árukkal kapcsolatban igaz azonban, hogy az utóbbi időben nőtt a Törökország és az EU közötti integráció. A szolgáltatási ágazat elmaradott, ezért a szolgáltatási ágazatnak a kereskedelmi megállapodásba történő felvételére szólítok fel. Nyomást kell ugyanakkor gyakorolni Törökországra, hogy szüntesse meg az akadályokat különösen az áruk szabad mozgása tekintetében. Ez szükséges a csatlakozási tárgyalások folytatásához. Ha ez nem történik meg, számunkra nehéz elképzelni a Törökországgal folytatott egyre szorosabb együttműködést. Még mindig Törökország uniós tagsága a hosszú távú cél. Ezért fontos, hogy együtt képesek legyünk megoldani a kölcsönös problémákat, és hogy Törökország teljesítse a társulási megállapodásban meghatározott kötelezettségeit.

Remélem, hogy az európai népesség Törökország uniós tagságával szembeni széles körű szkepticizmusa ellenére képesek vagyunk megtartani Törökországot szoros kereskedelmi és együttműködő partnerünknek, és hogy Törökországot jövőbeni csatlakozásától nem ijeszti el a legnagyobb uniós országok vezetői által tett számos elutasító kijelentés.

Szükségünk van Törökországra, és nem csak gazdasági szempontból. Törökország fontos regionális szereplő a Közel-Keleten és fontos együttműködő partner a NATO számára. Ne utasítsuk el tehát Törökországot, hanem fejlesszük inkább az együttműködésünket, különösen a fokozott gazdasági együttműködés révén.

 
  
MPphoto
 
 

  Marisa Matias (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Ez a jelentés a vámunióhoz és a feltétel nélküli szabad kereskedelemhez, a Törökország és a harmadik országok közötti szabadkereskedelmi megállapodásokhoz, a Kereskedelmi Világszervezet megállapodásaihoz, és a Nabucco-projekt végrehajtásához írott igazi óda. Nem tudunk támogatni egy olyan jelentést, amelynek szerkezete nem egyeztethető össze a jövőképünkkel annak ellenére, hogy némi javulást értünk el a baloldal által előterjesztett módosításoknak köszönhetően, különösen a társadalmi-gazdasági helyzet, a fiatalok és a nők munkanélkülisége, a szakszervezeti jogok, valamint Törökországnak a társulási megállapodáshoz fűzött kiegészítő jegyzőkönyvvel kapcsolatos kötelezettségeire történő pozitív hivatkozás tekintetében. Törökországot kívánják a szabad piac 28. tagállamává tenni anélkül, hogy az országot felruháznák az Európai Unió tagállamait megillető és terhelő teljes körű jogokkal és kötelezettségekkel. Ellenezzük ezt az új halogatási stratégiát.

 
  
MPphoto
 
 

  Mario Mauro (PPE) , írásban. – (IT) Törökország számára az Európai Unió képviseli a vezető kereskedelmi partnert. Bár a kereskedelem volumene ennek megfelelően igen nagy, a jelentés köntörfalazás nélkül emeli ki a kereskedelmi kapcsolatokban fennálló nehézségeket.

Az egyik ilyen probléma, amit egyáltalán nem hagyhatunk figyelmen kívül, az az a tény, hogy Törökország már ötödik egymást követő éve nem tartja be a társulási megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvben rögzített kötelezettségét, és nem hárított el minden akadályt az áruk szabad forgalma elől. Az ajtók például a Ciprusról származó áruk előtt zárva maradtak.

Ezek és más kérdések, amelyekre nagymértékben az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport által benyújtott módosítások mutattak rá, lehetővé tették, hogy kiegyensúlyozottabbá tegyük a jelentést, amely mindenesetre – helyesen – nem tartalmaz semmilyen utalást az Európai Unió és Törökország közötti mélyebb, politikai jellegű kapcsolatokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Törökország valamennyi államhoz hasonlóan szuverén állam, és mint ilyet, tiszteletben kell tartani. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió vegye magának a bátorságot, hogy Törökországot a tárgyalások felfüggesztésével fenyegesse egy olyan tárgy tekintetében, mint a felülről lefelé haladó szociális és pénzügyi harmonizációs követelményekre tekintettel meglehetősen nem kívánatos csatlakozás.

Ez a Ház méltatlan lenne az általa a török nép felé mutatott barátságra, ha megszavazna egy olyan jelentést, amely arra kötelezi őket, hogy a mezőgazdasági termékekre kivetett adók eltörlésével szüntessék meg a mezőgazdasági munkahelyeiket (a törökországi munkahelyek 50%-át), és amely az emberek jogaival szemben a befektetők jogait mozdítja elő. Én e szöveg ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Jól ismert, hogy Törökország az EU egyik fő kereskedelmi partnere. Ez egy hosszú ideje, 1963 óta fennálló kapcsolat; az eredeti megállapodásban előírt vámunió 1993-as létrehozása csak elmélyítette a kapcsolatot. Mindezek ellenére még mindig sok a bürokratikus akadály, amelyek megakadályozzák a mindkét fél számára még előnyösebb kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. Törökországnak tehát további erőfeszítéseket kell tennie az ilyen akadályok felszámolása és a közjó érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D) , írásban. – (LV) Szeretném, hogy Törökország kormánya úgy tekintsen erre az állásfoglalásra, mint egyfajta előlegre, ezért szavaztam mellette. Amennyiben a jövőben Törökország nem működik együtt az uniós struktúrákkal Ciprus és Örményország kérdéseivel kapcsolatban, akkor Törökország tekintetében minden kedvezmény ellen kell szavaznom. Az, hogy Törökország még csak el sem ismeri a múlt század eleji örmény népirtás tényét, amikor több millió ártatlan embert gyilkoltak meg, nem normális. A jelenlegi, Örményország körüli török blokád rossz jeleket küld az Európai Unió felé. Az előleget megfizettük; most várunk a pozitív változásokra a török oldalon.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az uniós tagság kérdését – elvben – fel sem kellene vetni az eltérő kulturális és vallási attitűdök miatt, amelyek már az Unión belüli társadalmi béke kockáztatásával fenyegetnek. Az uniós csatlakozás valójában nem csak a gazdasági kapcsolatokat érinti. Politikai és kulturális kérdésekhez is vezet, és így éppen ezek, a nyugati, keresztény hagyományokra épülő Európával összeegyeztethetetlen vallási és a társadalmi-politikai nézetek jutnak be az Unióba. Tekintettel arra, hogy Törökország csak 1996 és 2005 között 1,3 milliárd eurós támogatásban részesült, lehetővé kell tenni a stratégiai partnerséggel kapcsolatos tárgyalások megkezdését. Mindaddig időpocsékolás lenne a Törökországgal fennálló kereskedelmi kapcsolatok javítása érdekében működőképesebb vámunió kialakításán rágódni, amíg a török kormány nem teljesíti Ciprussal kapcsolatban a jelenlegi, erre vonatkozó kötelezettségeit. Ezért ma a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD) , írásban. – (IT) A jelentés ellen szavaztam, mert Kazak úr török állami támogatással Franciaországban tanult, és így egyértelmű összeférhetetlenség.

Ezért úgy vélem, hogy helyénvalóbb lenne a határozatot visszautalni a bizottsághoz és leváltani az előadót. A szöveg a török gazdaságot ázsiai gazdaság helyett európai gazdaságként írja le. Nem szeretném azt hinni, hogy az EU és Törökország közötti kereskedelem növekedését ürügyként lehetne felhasználni az utóbbi Európai Unióhoz való csatlakozása érdekében. Nem akarunk Eurábiát!

 
  
MPphoto
 
 

  Paul Nuttall (EFD) , írásban. – A módosítás lehetővé teszi az Unió számos népei és az őket képviselő európai parlamenti képviselők számára, hogy kifejezzék a török tagsággal és az azzal együtt járó politikai unióval szembeni elégedetlenségüket és ellenzésüket. Nem akarjuk azonban, hogy ez a Törökországgal folytatott szabad – és vámjellegű akadályok nélküli – kereskedelem támogatásának kárára váljon a jelentés változatlanul hagyása esetén. Sok választás kellemetlen: a szabadkereskedelmi megállapodások lehetővé teszik a vámjellegű akadályokat. A vámuniók belsőleg megszüntetik, de kívülről továbbra is lehetővé teszik, sőt egyenesen létrehozzák azokat. A vámuniók továbbá természetesen korlátozzák, illetve megtiltják a tagjaik számára a kereskedelmi tárgyalások szabad folytatását. A vámunióval mint jelenséggel kapcsolatos efféle aggályok ellenére Törökország körülményeinek tekintetében elfogadjuk a jelentés tartalmának a vámunióval kapcsolatos részét, mivel az lehetővé teszi szavazatuk benyújtását azok számára is, akik ellenzik Törökország teljes jogú uniós tagságát. Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben 736-ból csak 38 európai parlamenti képviselő szavazna az ellen, hogy Törökország belépjen a politikai unióba.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) Az elmúlt hónapokban az uniós tagállamok török üzletemberekkel szembeni vízumpolitikája már fontos kérdés volt. A vízumkötelezettség franciaországi enyhítésének elérését követően az Isztambuli Kereskedelmi Kamara (ITO) idén februárban megállapodást írt alá Olaszországgal is. A megállapodás értelmében a vállalkozók többszöri beutazásra jogosító, öt évig érvényes schengeni vízumot kapnak, amennyiben bemutatják az ITO által kiállított ajánlólevelüket. Ezzel a vízummal az összes schengeni államban utazhatnak. Ezt követően Németországot – igazságtalanul – bírálták a szigorú vízumpolitikája miatt. Az Uniónak inkább komolyan kellene vennie Németország kételyeit a vízumliberalizációval kapcsolatban. Az Európai Unión belül Németország az az ország, amely a török bevándorlókkal kapcsolatos legnagyobb terhet viseli. Magas a kockázata annak, hogy az úgynevezett „üzletembervízum” a szabályokat megkerülve tartós letelepedéshez fog vezetni. Nem a Török Kereskedelmi Kamarának, hanem a belépés szerinti országnak kell eseti alapon eldöntenie, hogy üzleti célokra adható-e vízum. A probléma egyszerűen az, hogy Franciaország és Olaszország liberális vízumpolitikája megnyitotta a kaput a schengeni övezet többi részéhez is. Ez súlyosan sérti a nemzeti szuverenitást. A Bizottságnak sürgősen meg kellene vizsgálnia ezt a problémát a Törökországgal fennálló kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A jelentés megállapítja, hogy az uniós csatlakozási tárgyalásokkal összefüggésben először a Törökországgal fennálló vámuniót kellene elmélyíteni. Ezért a vámuniót ki kell terjeszteni például a mezőgazdasági és a szolgáltatási ágazatokra, valamint a közbeszerzésre. A folyamatban lévő tárgyalások valójában nem csupán a gazdasági kapcsolatokról szólnak. Politikai és kulturális kérdésekről, valamint az eltérő vallási és társadalmi-politikai nézetekről is szólnak, amelyek összeegyeztethetetlenek a nyugati, keresztény hagyományokon nyugvó Európával. Törökország éveken keresztül milliárdokat kapott előcsatlakozási támogatásként, ami több mint elegendő a stratégiai és kereskedelmi partnerség előmozdításához. Rendkívül fontos, hogy a Törökországgal fennálló vámunió elmélyítésével egyidejűleg Törökország haladást érjen el a ciprusi kérdésben, az emberi jogok és a demokrácia terén, valamint a vallásszabadság és a szólásszabadság vonatkozásaiban. Törökországnak még hosszú utat kell megtennie ezekben a kérdésekben. Ezért szavaztam a jelentés ellen, amely újabb titokban tett lépést jelent Törökország jövőbeni teljes jogú uniós tagsága felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, mert tartalmaz bizonyos, általam fontosnak tartott pontokat. Idén ötödik éve, hogy Törökország nem hajtotta végre teljes mértékben a partnerségi megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét, és nem is számolta fel az áruk szabad mozgását gátló akadályokat.

A hamisítás elleni küzdelem érdekében továbbá Ankarának meg kell erősítenie a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmét és alkalmaznia kell európai szabványokat. Végül a kereskedelmi akadályok jelentős csökkenésére is szükség van, különösen a mezőgazdasági termékek tekintetében. Ha Törökország az uniós csatlakozás céljából lényegében folytatni kívánja az egyeztetéseket és a tárgyalásokat, először be kell tartania néhány alapvető pontot, amelyek közül a legfontosabb a ciprusi kérdés, valamint a kereskedelmi garanciák és előírások kérdése.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) , írásban. – (IT) Törökország világkereskedelmi szerepe egyre erősebbé vált, mivel kapcsolatot képez a mediterrán régiók és a szomszédos régiói között.

E tekintetben a vámunió lehetővé tette számunkra, hogy jelentős mértékű integrációt érjünk el az uniós piacok és Törökország között. A vámunió kiterjed valamennyi ipari termékre és a feldolgozott mezőgazdasági termékre, a sikerét pedig jól mutatják a statisztikák: Törökország az EU legfontosabb importpiacai közül a 7., exportpiacai közül pedig az 5. helyen áll. A vámunió azonban még nem nevezhető teljesnek, és úgy tűnik, hogy a működését bénítják a kereskedelem fennmaradó technikai akadályaival és a védintézkedések túlzott alkalmazásával kapcsolatos folyamatos problémák.

E tekintetben – figyelembe véve az Unió és Törökország közötti kapcsolatok fontosságát – e javaslat célja, hogy mindkét oldalon kellő figyelmet fordítson a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatoknak, és az e kapcsolatok minőségének további megerősítéséhez és a vámunió jobb működőképességéhez szükséges kezdeményezéseket fogadjon el. Ezek az intézkedések kölcsönös előnyöket jelenthetnek mindkét gazdaság számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) Tekintettel a Törökország és az Európai Unió közötti kereskedelem volumenére, valamint a kapcsolatok stabilitására, a jelentés mellett szavaztam. Törökország az EU kulcsfontosságú kereskedelmi partnerévé vált, és az EU legfontosabb importpiacai közül a 7., exportpiacai közül pedig az 5. helyen áll. Miután a közvetlen külföldi befektetéseinek kétharmada az EU-ból érkezik, elmondhatjuk, hogy Törökország az európai vállalkozások befektetési bázisává vált, és egyre jobban integrálódik az EU ellátási és termelési láncába, gyakran a nagy hozzáadott értéket képviselő piaci szegmensekben. 2009-ben Törökország 33,6 milliárd euró értékű terméket exportált az EU-ba, és 40,4 milliárd euró értékű terméket importált onnan. Üdvözlöm, hogy a török vállalkozások 99%-a kkv, és azok biztosítják a törökországi munkalehetőségek 70%-át. Törökországnak meg kell kezdenie a Nabucco kormányközi megállapodás gyors ütemű végrehajtását, meghatározva a közös külső energiapolitikai stratégiát és megkezdve a tárgyalások energiáról szóló fejezetét, ami tovább fokozná az energiaügyekben folytatott együttműködést. Úgy gondolom, hogy a Törökország és az Európai Unió között fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatoknak meg kell adni a kijáró figyelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Ez a jelentés a vámunióhoz és a feltétel nélküli szabad kereskedelemhez, a Törökország és a harmadik országok közötti szabadkereskedelmi megállapodásokhoz, a Kereskedelmi Világszervezet megállapodásaihoz, és a Nabucco-projekt végrehajtásához írott igazi óda. Nem tudunk támogatni egy olyan jelentést, amelynek szerkezete nem egyeztethető össze a jövőképünkkel annak ellenére, hogy némi javulást értünk el a baloldal által előterjesztett módosításoknak köszönhetően, különösen a társadalmi-gazdasági helyzet, a fiatalok és a nők munkanélkülisége, a szakszervezeti jogok, valamint Törökországnak a társulási megállapodáshoz fűzött kiegészítő jegyzőkönyvvel kapcsolatos kötelezettségeire történő pozitív hivatkozás tekintetében. Törökországot kívánják a szabad piac 28. tagállamává tenni anélkül, hogy az országot felruháznák az Európai Unió tagállamait megillető és terhelő teljes körű jogokkal és kötelezettségekkel. Ellenezzük ezt az új halogatási stratégiát.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Az e jelentésről szóló mai szavazás hangsúlyozza, hogy – tekintettel a Törökország és az Európai Unió közötti kereskedelem volumenére és a köztük fennálló mélyen gyökerező kapcsolatokra – kellő figyelmet kell fordítani azok kereskedelmi és gazdasági kapcsolataira, és ebben az összefüggésben meg kell tenni az ezeknek a kapcsolatoknak a további javításához szükséges lépéseket. A mai napig számos technikai kérdés megoldatlan maradt, és azonnali intézkedéseket kell hozni ezek tekintetében. A vámuniót működőképesebbé kell tenni; a függőben lévő kérdéseket haladéktalanul kezelni kell; valamint Törökországnak és az EU-nak jobban össze kell hangolniuk a kereskedelmi politikáikat, különösen a szabadkereskedelmi megállapodások és a regionális kereskedelem tekintetében. Ezek az intézkedések valószínűleg egy mindkét fél számára kedvező helyzethez vezetnének, amelyek előnyösek lesznek mindkét gazdaság számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE) , írásban. – (NL) Támogattam a Törökországgal fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló jelentést. Ez a jelentés bemutatja, hogy milyen fontos a kereskedelem az EU és Törökország között. 2008-ban a kereskedelem teljes volumene nem kevesebb, mint 100 milliárd euró volt. A jelentés rámutat egy gyenge pontra és jogosan hozza fel azt a tényt, hogy még mindig nagyon sok problémát meg kell oldani. A jelentés ezeket pártatlanul sorolja fel. Helyesen megismétli azt is, hogy az uniós politika célja, hogy „(...) a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, (...)” előmozdítására törekedjen. Törökországnak is erőfeszítéseket kell tennie arra, hogy – az uniós előírásokkal és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeivel összhangban – teljes mértékben tiszteletben tartsa a szakszervezeti jogokat, így bizonyosan az egyesülési jogot, a sztrájkhoz és a kollektív tárgyalásokhoz való jogot.

Az Európai Uniónak azonban eleget kell tennie a kötelezettségeinek a vízumliberalizáció terén, nemcsak a tehergépkocsi-vezetők, hanem az üzletemberek és üzletasszonyok, turisták, diákok és az idősek vonatkozásában is. A Törökországgal fenntartott kapcsolatunknak tisztességesnek, igazságosnak és őszintének kell lennie. Ez azt jelenti, hogy hangosan és egyértelműen tovább kell ismételnünk az üzenetet, hogy az EU teljesíteni fogja ígéretét és lehetővé teszi Törökország uniós tagságát, amint az ország megfelel valamennyi koppenhágai kritériumnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Rui Tavares (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Ez a jelentés a vámunióhoz és a feltétel nélküli szabad kereskedelemhez, a Törökország és a harmadik országok közötti szabadkereskedelmi megállapodásokhoz, a Kereskedelmi Világszervezet megállapodásaihoz, és a Nabucco-projekt végrehajtásához írott igazi óda. Nem tudunk támogatni egy olyan jelentést, amelynek szerkezete nem egyeztethető össze a jövőképünkkel annak ellenére, hogy némi javulást értünk el a baloldal által előterjesztett módosításoknak köszönhetően, különösen a társadalmi-gazdasági helyzet, a fiatalok és a nők munkanélkülisége, a szakszervezeti jogok, valamint Törökországnak a társulási megállapodáshoz fűzött kiegészítő jegyzőkönyvvel kapcsolatos kötelezettségeire történő pozitív hivatkozás tekintetében. Törökországot kívánják a szabad piac 28. tagállamává tenni anélkül, hogy az országot felruháznák az Európai Unió tagállamait megillető és terhelő teljes körű jogokkal és kötelezettségekkel. Ellenezzük ezt az új halogatási stratégiát.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) , írásban. – (RO) A Törökországgal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mert Törökország nemcsak egy, az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatban lévő ország, hanem az Európai Unió stratégiai partnere is. A Törökországgal fenntartott vámunió az egyik legszorosabb és legfejlettebb kereskedelmi kapcsolat, amelyet az Unió egy harmadik országgal létrehozhat. Az Unióból származik a törökországi közvetlen külföldi befektetések 88%-a. Geostratégiai helyzeténél fogva Törökország azon országok egyike, amelyek jelentősen hozzájárulnak az EU energiaellátási forrásainak és útvonalainak diverzifikációjához. E tekintetben szeretném hangsúlyozni a Nabucco-projekt fontosságát, és felszólítjuk Törökországot, hogy hajtsa végre a Nabucco kormányközi megállapodást. Azt is javasoljuk Törökországnak, hogy fektessen be a megújuló energiaforrásai által kínált hatalmas lehetőségekbe. A fekete-tengeri régió különös geostratégiai jelentőséggel bír az EU energiabiztonságának és energiaellátásának diverzifikációja szempontjából, hiszen közel van a Kaszpi-tengerhez, a Közel-Kelethez és Közép-Ázsiához. Az Unió is a régió jelentős szereplőjévé vált Románia és Bulgária uniós csatlakozását követően. Ebben az összefüggésben úgy vélem, hogy az Uniónak ki kell dolgoznia a fekete-tengeri stratégiát, amelyben Törökország is nagyon fontos szerepet játszana.

 
  
  

Jelentés: Esther de Lange (A7-0241/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE) , írásban. – (IT) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megőrzését vészhelyzet jellemzi és mi figyelmen kívül hagyjuk, illetve nem fordítunk rá kellő figyelmet.

Egyes vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a biológiai sokféleség csökkenéséből eredő jóléti veszteség jelenleg mintegy 50 milliárd euró évente, de ez lényegében inkább ökológiai, nem pedig gazdasági kérdés. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2010-et a biológiai sokféleség évének nyilvánította, hangsúlyozva a kérdés nemzetközi jellegét és döntő fontosságát, különösen a millenniumi fejlesztési célok elérése tekintetében. Az EU szintén elkötelezte magát annak biztosítása mellett, hogy a biológiai sokféleség megőrzése számos uniós politikában szerepeljen. Az Unió ezenkívül elfogadta az élőhelyekről szóló irányelvet, amely viszont a különleges természetvédelmi területek „Natura 2000” néven ismert ökológiai hálózatának létrehozását írja elő.

Úgy gondolom, hogy minden tagállamnak javítania kell a biológiai sokféleség kezelésén és tiszteletben tartásán, a vidéki és a védett területek megőrzésén és a magas természeti értéket képviselő, védett szárazföldi, tengeri vagy mezőgazdasági területek közötti folytonosság fenntartásán és fejlesztésén. Az Uniónak is több pénzt kell adnia tanulmányokra és új kezdeményezésekre, és nagyobb figyelmet kell fordítania a különösen a biológiai sokféleség megőrzését érintő valamennyi európai rendelet és irányelv betartásának biztosítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) , írásban. – (IT) Megszavaztam de Lange asszony jelentését, mert úgy gondolom, hogy sokat lehet még tenni a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. Különösen támogatom a jelentés azon részét, amely kimondja, hogy „az élelmiszerválság, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás hármas válságának sikeres kezelése egységes megközelítést és teljes egészében a szegénység és az éhínség leküzdésére, valamint az éghajlatváltozás csökkentésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló stratégiákba illeszkedő, biológiai sokféleségre vonatkozó jövőbeli uniós stratégiát igényel”.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A Parlament e saját kezdeményezésű jelentése a biológiai sokféleség védelme terén elért haladás hiányosságait tárja fel. A politikai akarattal, a finanszírozással, az európai jogszabályok átültetésével kapcsolatos és az ezekhez hasonló hiányosságok miatt a 2010-re meghatározott abszolút minimális, „a biológiai sokféleség csökkenésének megállításával” kapcsolatos célkitűzést sem sikerült elérni, és azt elhalasztották a 2020-ra. A jelentés ezt követően felsorolja az e sürgős cél eléréséhez szükséges végrehajtandó intézkedésekkel kapcsolatos javaslatokat. Mivel aggódom a környezetünk állapota miatt és támogatom az előadó, de Lange asszony által javasolt megközelítést, a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) Támogattam ezt a jelentést és teljes meggyőződéssel szavaztam mellette. Cselekednünk kell, hogy megállítsuk a biológiai sokféleség az emberi tevékenység által okozott csökkenését. Mindannyian sajnáljuk, hogy sem a göteborgi menetrend, sem a Natura 2000 nem érték el céljaikat. Úgy vélem, hogy a mezőgazdasági termelők fontos szerepet játszanak a biológiai sokféleséggel összefüggő célok elérésében. Azt is gondolom, hogy további pénzügyi forrásokat kell a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló programok rendelkezésre bocsátani.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE) , írásban. – (FR) A biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi üteme aggasztó. Az előadó becslése szerint ugyanis a fajok kipusztulásának aránya 50–1000-szer magasabb a normálisnál. Európai szinten a Natura 2000 hálózat célja, hogy a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növények és állatok védelmével hozzájáruljon a biológiai sokféleség fenntartásához. Az előadó ugyanakkor – helyesen – felméri a tagállamok között a Natura 2000-ről szóló irányelvek átültetésével és értelmezésével kapcsolatban fennálló különbségeket. A biológiai sokféleség terén a finanszírozás töredezettsége is problematikus. A legtöbb kiadás lényegében az EMVA, a közös halászati politika, a kohéziós politika és a hetedik kutatási keretprogram forrásai között oszlik meg. Szinergiákat kell találni a következő többéves pénzügyi keretben. Végezetül pedig üdvözlöm az Európai Bizottság a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hosszú távú stratégiáról szóló legutóbbi közleményét. Hasznos lenne, ha ez a közlemény és az ahhoz kapcsolódó konzultáció a politikai célok pontos megfogalmazásához és a megfelelő intézkedések európai szinten történő bevezetéséhez vezetne.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) A biológiai sokféleség melletti küzdelem hibái sürgősen európai választ igényelnek, és úgy gondolom, hogy ez az állásfoglalást hozzájárul ehhez a válaszhoz. Ezért üdvözlöm azt az egyértelmű álláspontot, amely szerint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása a 2020-ra kitűzött célok abszolút minimumát jelenti. Különböző intézkedésekre van szükség ennek elérése érdekében, és az állásfoglalás néhányat ezek közül be is nyújt, amelyek közül szeretném kiemelni a határokon átnyúló jelentősebb együttműködést és a biológiai sokféleség nem utolsósorban környezeti és biológiai szempontból történő megbecsülését. Ezen a területen először is a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák ellenálló képességének fontosságát szeretném hangsúlyozni az éghajlati változások hatásainak csökkentése és az azokhoz való alkalmazkodás tekintetében. Másodszor pedig igen fontosnak tartom, hogy ez az állásfoglalás felismerje, hogy a fenntartható gazdasági fejlődést és a természet megőrzését nem lehet elválasztani egymástól. Azt is gondolom, hogy fontos, hogy a környezeti infrastruktúra fejlesztése munkahelyteremtő potenciállal rendelkezzen.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE) , írásban. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az Európai Unió a különböző éghajlati viszonyok alatt nevelt és nem mindig megfelelő magatartási formák által gátolt változatos erdők, fafajok, szárazföldi és tengeri állatok által képviselt hatalmas természeti erőforrásokkal rendelkezik. Szerencsére nemrég bizonyos határokat szabtunk meg, és csökkentettük azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák e hatalmas természetvédelmi vagyon megőrzését.

Mégis érdemes meggondolni, hogy a biológiai sokféleség ideális kölcsönös ellenőrzési mechanizmust jelent a természet állati, növényi és ásványi összetevői között. Ez teszi lehetővé a táplálkozási sokféleséget lehetővé tevő, egyes természeti katasztrófákat megelőző, illetve az éghajlatváltozás és az üvegházhatás elleni küzdelmet segítő egyensúlyok fenntartását. Támogatom e jelentés jóváhagyását, mert ez az első lépés, amely eltávolodik az elvi deklarációktól – amelyeket természetesen szinte egyhangúan támogattunk – a biológiai sokféleség megőrzése érdekében tett konkrét intézkedések felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) A biológiai sokféleség alakulására vonatkozó adatok rendkívül aggasztóak. Mostantól 2050-ig a fajok eltűnésének aránya mintegy tízszeresére nőhet. Európában az emlősök 42%-át, a madarak 43%-át, a lepkék 45%-át, a kétéltűek 30%-át, a hüllők 45%-át és az édesvízi halak 52%-t fenyegeti a kipusztulás veszélye. Ez a helyzet elfogadhatatlan, nemcsak etikai szempontból, hanem környezeti és gazdasági szempontból is. Az Európai Bizottságnak ezért biztosítania kell, hogy a biológiai sokféleség jobban integrálódjon a különböző tevékenységi területeibe, különösen a mezőgazdaság, a regionális politika, az ipar, a fejlesztési együttműködés és a kutatás és innováció terén. Az Uniónak is célja, hogy erősítse a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, és így járuljon hozzá a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő eléréséhez. Az Európai Parlament csaknem egyhangúlag fogadta el ezt a jelentést, és ennek megfelelően kell is majd eljárnia, amikor a közös agrárpolitika vagy a halászati politika reformját, illetve az új pénzügyi tervet vitatjuk meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE) , írásban. – (FR) Nem csupán erkölcsi kötelességünk a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása: a kötelezettségvállalás koncepciója szerint úgy kell megőriznünk a bolygónkat, hogy az a következő nemzedékek eltartására is képes legyen. Mindez ökológiai és gazdasági szempontból is ésszerű. A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének pénzügyi költségei jelenleg mintegy 50 milliárd euróra rúgnak évente (vagyis valamivel kevesebb, mint az EU GDP-jének 1%-át teszik ki), és ez akár 14 000 milliárd euróra, illetve a 2050-re becsült éves GDP 7%-ára is emelkedhet. Rendkívül fontos, hogy az EU képes legyen aktív szerepet játszani a 2010 utáni biológiai sokféleségre vonatkozó jövőképpel és célkitűzésekkel kapcsolatos globális szintű döntések meghozatalában. Ezért volt szükséges a mai szavazás tárgyát képező jelentésben előírtak szerint, hogy a biológiai sokféleség 2010 utáni, Unión belüli megőrzésével és fenntartható felhasználásával kapcsolatos jövőképet és célkitűzéseket hozzunk létre.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A biológiai sokféleség megőrzését célzó uniós jogszabályok végrehajtásáról szóló jelentés mellett szavaztam, mert nagyra törő intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását és az ökoszisztémák helyreállítását, különösen olyan megközelítés alkalmazásával, amely átnyúlik az EU különböző ágazati politikáin és elismeri, hogy a biológiai sokféleség alapvető eleme az éghajlatváltozás csökkentésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az előadó szavaival élve a biológiai sokféleség csökkenése veszélybe sodorja az élelmiszer-ellátásunkat, szabadidős és idegenforgalmi lehetőségeinket, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre való képességünket, valamint a faalapanyagok, a gyógyszerek és az energia forrását is. Teljes egészében osztom tehát annak szükségességét, hogy az EU – különösen az uniós politikák hatálya alá tartozó területeken – fenntartható stratégiát találjon a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvása érdekében. Ezt különösen fontosnak tartom a mezőgazdaság és a halászat területén, ezért különösen szorosan követem figyelemmel a közös halászati politika és a közös mezőgazdasági politika reformjának folyamatban levő előkészítését. Ennek oka, hogy a biológiai sokféleség megfelelő és fenntartható megőrzése, bár szükséges és kívánatos, nem fékezheti a mezőgazdaság és a halászat fenntarthatóságát és fejlődését.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2010-et a biológiai sokféleség nemzetközi évének nyilvánította. Sajnos az EU nem fogja elérni a 2010-es biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzését. A biológiai sokféleség csökkenése riasztó ütemben megy végbe. Egyes számítások szerint a csökkenés olyan ütemben gyorsul, hogy 2050-re a jelenleginek több mint tízszerese lesz. Európában az emlősök 42%-át, a madarak 43%-át, a lepkék 45%-át, a kétéltűek 30%-át, a hüllők 45%-át és az édesvízi halak 52%-t fenyegeti a kipusztulás veszélye. A Bizottság 2008-ban, a biológiai sokféleségre vonatkozó cselekvési terv végrehajtásának félidejű értékelése során megállapította, hogy az európai védett fajok 50%-a, az élőhelyeknek pedig 80%-a kedvezőtlen helyzetben van. A biológiai sokféleség ilyen csökkenése elfogadhatatlan, nemcsak etikai, hanem ökológiai és gazdasági szempontból is, mivel megfosztjuk a jövő generációit attól a lehetőségtől, hogy részesüljenek az egészséges biológiai sokféleség előnyeiből. A biológiai sokféleség védelmével foglalkozó európai politikákat össze kell hangolni és integrálni kell más ágazati politikákba, különösen a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási és a halászati politikákba, valamint a természeti katasztrófák megelőzésére vonatkozó politikákba, hogy biztosítsuk a biológiai sokféleség maximális védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Ez a jelentés egyértelműen felhívja a figyelmet számos jelentős problémára: a jogszabályok hiányos végrehajtására, az ágazati politikák hiányos és elégtelen integrációjára, az elégtelen tudományos ismeretekre és az ismeretek hiányosságaira, a politikai akarat hiányára, a finanszírozás elégtelen voltára és az olyan konkrét problémák kezelésére szolgáló hatékony eszközök hiányára, mint például az invazív idegen fajok problémája.

Általában osztjuk a jelentésben kifejezett aggodalmakat és kéréseket. Kedvezőnek tartjuk, hogy a javaslat több fejezetébe felvették a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban folytatott vita során tett javaslatainkat, különösen a finanszírozással és a biológiai sokféleség érintett ágazati politikákba történő integrációjával kapcsolatban.

Azonban nem mulaszthatjuk el, hogy kiemeljük és határozottan elutasítjuk az ökoszisztéma-szolgáltatások kifizetésére szolgáló esetleges innovatív rendszerekre történő bármilyen utalást, még ha a javaslatban ez csupán megfontolásra ajánlott felvetésként jelenik is meg. Ez elfogadhatatlan módon üzleti alapokra helyezi a természetet. A biológiai sokféleség csökkenése egy rendszer – a kapitalizmus – egyik következménye, amely a természetnek és annak erőforrásainak a kizsákmányolásán és üzleti alapokra helyezésén alapul, figyelmen kívül hagyva azok természetes megújulási képességét.

E rendszer keretein belül nem lesz lehetséges igazságos és hatékony megoldást találnunk erre vagy bármely más környezeti problémára.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE) , írásban. – (FR) A saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam, mivel az Európai Uniónak meg kell tennie minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a mostantól 2020-ig terjedő időszakban megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését és helyreállítsa az ökoszisztémákat. Mélységesen sajnálom, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő megállítására vonatkozó célkitűzés nem valósult meg. Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a biológiai sokféleség jobban integrálódjon az Unió más tevékenységi területeibe, különösen a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, a regionális és kohéziós politika, az ipar, a fejlesztési együttműködés és a kutatás és az innováció terén.

Az állami kiadások önmagukban nem teszik számunkra lehetővé az Unió legfőbb célkitűzésének elérését, ezért a vállalati felelősségvállalásba is integrálniuk kell a biológiai sokféleség szempontjait.

 
  
MPphoto
 
 

  Elie Hoarau (GUE/NGL) , írásban. – (FR) A Francia Köztársaság biológiai sokféleségének 80%-a a tengerentúli területeken (a legkülső régiókban és a tengerentúli országokban és területeken) található. Az UNESCO a közelmúltban minősítette a Réunion-sziget területének negyvenkét százalékát a világörökség részének. Ezek mindegyike objektív ok arra, hogy az Európai Unió különös erőfeszítéseket tegyen a biológiai sokféleség védelme érdekében, és hogy előmozdítsa ezt az igazi lehetőséget a legkülső régiókban és a tengerentúli országokban és területeken. Ma a francia legkülső régiók és az európai tengerentúli országok és területek nem jogosultak részt venni a Natura 2000 és LIFE + programokban. Orvosolnunk kell ezt a hiányosságot.

Ezért javasoltam, hogy legyen egy külön költségvetési tétel a 2011-es költségvetés tervezetében. Ez a költségvetési tétel fogja fedezni egy speciális program – az úgynevezett BEST – létrehozását a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek számára a biológiai sokféleség védelme és előmozdítása céljából. Ezt a programot már a Réunion-szigeti konferencia végén elősegítettük és a francia elnökség alatt az Európai Tanács is támogatta. Itt az ideje, hogy ez a kezdeményezés konkrét valósággá váljon.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – E jelentés tárgya óriási kiterjedésű, és a biológiai sokféleség megőrzése temérdek politikai területen ível át. Számos környezetvédelmi kérdés jellege indokolja az uniós szintű beavatkozást. Ugyanígy számos kérdést inkább helyi szinten lehet a legjobban kezelni, és teljes mértékben tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét. Ez a jelentés világos cselekvésre hív fel számos területen, és fontos, hogy mind a Bizottság, mind a tagállamok tudomásul vegyék azt.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD) , írásban. – (LT) Egyetértettem ezzel a jelentéssel, mert a biológiai sokféleség csökkenése komoly veszélyt jelent. A biológiai sokféleség, amely döntő fontosságú a kiegyensúlyozott fejlődés és a szegénység csökkentése tekintetében, alapvető fontosságú a bolygónk, az emberi jólét, a túlélés és a kulturális integritás számára. Az emberi cselekvés következtében most azonban példátlan mértékben csökken a biológiai sokféleség. Lehetséges lenne megváltoztatni ezt a tendenciát, ha a helyi lakosságok is profitálhatnának a biológiai sokféleség megőrzéséből és kiegyensúlyozott használatából. Figyelemre méltó, hogy az ágazatok többsége azért járul hozzá a biológiai sokféleség csökkenéséhez, mert az ágazati politikák nem fordítanak elegendő figyelmet a biológiai sokféleség szempontjaira, ideértve a természeti erőforrások megőrzését, a mezőgazdaságot, a halászatot, a regionális politikát és a területrendezést, az erdőgazdálkodást, az energiát és a közlekedést, a turizmust, a fejlesztést és a gazdasági együttműködést. Különösen fontos és szükséges a biológiai sokféleség csökkenését megállítani Európában. A különböző típusú nemzeti, uniós és európai politikák hozzájárulnak e cél eléréséhez. Sok ezek közül a főbb fajok és élőhelyek védelmére szánt különleges intézkedés, a biológiai sokféleség megőrzéséhez azonban a legfontosabb az, hogy az egyes ágazatok politikáinak kidolgozása és végrehajtása során vegyük figyelembe a biológiai sokféleség igényeit is. Elégedett vagyok azzal a céllal, hogy az Unióban 2020-ig megállítsuk a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenését, azokat a lehetséges mértékben helyreállítsuk, és fokozzuk az EU hozzájárulását a biológiai sokféleség globális csökkenésének elhárításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE) , írásban. – (DE) 2010 a biológiai sokféleség éve. De Lange asszony jelentésével a Parlament pozitív következtetéseket vázol fel a biológiai sokféleség megőrzése tekintetében. Támogatom ezt a jövőorientált jelentést, mert biztos vagyok abban, hogy a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló kezdeményezések elengedhetetlenek a jövőbeli konfliktusok elkerülése érdekében. Az egészséges környezet, a biológiai sokféleség, a termékeny talaj és a tiszta vizek védelme alapvető feltételei a jövő generációk során a világ népessége számára szükséges élelmiszer-ellátás biztosításának. A biológiai sokféleség azonban elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelők nélkül. A mezőgazdaság már most jelentős mértékben hozzájárul a környezet és az éghajlat védelméhez, például a szén-dioxid talajban történő tárolása révén. E közérdekű mezőgazdasági szolgáltatás fenntartása érdekében a jövőben megfelelő elismerésre és támogatásra van szükség. A mezőgazdasági területek utak, épületek és ipari létesítmények számára történő növekvő aszfaltozásával és betonozásával szemben a mezőgazdaságot egész Európában védelmező intézkedésekre van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének, valamint az ökoszisztémák folyamatos pusztítása elleni küzdelemnek – a fenntartható fejlődés stratégiáján keresztül – az Európai Unió jogalkotási tevékenységének egyik sarokkövét kell képeznie. A biológiai sokféleség az emberiség földi létezésének és a jövő generációi jólétének alapvető erőforrása. Éppen ezért az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam.

A rendelkezésünkre álló adatok alapján a biológiai sokféleség ember által okozott csökkenésének megállításához szükséges intézkedések elfogadása nélkül 2050-re a természet már a helyrehozhatatlan károsodás mértékéig el fog szegényedni. Az Európai Unió minimális célkitűzésként azt tűzte ki, hogy 2020-ig megállítja a biológiai sokféleség csökkenését egy olyan stratégia révén, amely összhangban van a szegénység és az éhezés elleni küzdelemre, illetve az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló stratégiákkal és azok elválaszthatatlan részét képezi. Arra is kértük a Bizottságot, hogy biztosítson kiemelkedőbb helyet a biológiai sokféleség számára az EU más politikái körében.

A LIFE programtól eltekintve olyan új eszközöket is azonosítanunk kell, amelyek szinergiában működnek a különböző lényeges területeket, mint például a halászat, a mezőgazdaság és általában a környezet területét érintő többi politikával is. Végezetül pedig teljesen mértékben egyetértek egy ezzel a témával kapcsolatos információs kampány végrehajtásával az Európai Unió lakossága körében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A biológiai sokféleség ember által okozott csökkenésének rendkívüli üteme aggasztó. A biológiai sokféleséget a környezet állapota legmegbízhatóbb indikátorának kell tekinteni. Ezért, mivel az EU olyan, a biológiai sokféleség csökkenésére vonatkozó, riasztó adatokkal szembesül, amelyek szerint az emlősök 42%-át, a madarak 43%-át, a lepkék 45%-át, a kétéltűek 30%-át, a hüllők 45%-át és az édesvízi halak 52%-át fenyegeti a kipusztulás veszélye, úgy vélem, hogy a nemrég végrehajtott jogszabály nélkülözhetetlen és elengedhetetlen a biológiai sokféleség megőrzése, sőt megerősítése szempontjából. Ezért szavaztam így.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D) , írásban. – (PL) Teljes mértékben egyetértek a jelentés szerzőivel abban, hogy a biológiai sokféleség megőrzése nemcsak erkölcsi kötelességünk, hanem ökológiai és gazdasági értékkel is bír, és döntő jelentősége van az éghajlatváltozás enyhítésében. Azt gondolom, hogy pontosan a Natura 2000 program módosítására vonatkozó javaslatokra van szükségünk.

Ez különösen azokra a javaslatokra vonatkozik, amelyek hangsúlyt helyeznek a megterhelésekre reagáló és értékes ökoszisztéma-funkciókat ellátó, ellenálló ökoszisztémák létrehozására is, nem pedig csak azokra, amelyek a program keretében az élőhelyek és fajok védelmére koncentrálnak. Amit szintén meg kell érteni, az a nagy infrastrukturális projekteket vállaló tagállamok hozzáállása. Jelenleg arra van szükségünk, hogy ésszerű kompromisszumot alakítsunk ki a környezetvédelem és az infrastruktúra-fejlesztés között. A fejlesztés nem történhet a természet kárára. A természet azonban nem akadályozhatja fejlődését.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) Támogatom de Lange asszony jelentését, mert érzékeny, fontos és a bolygónk túlélése szempontjából – így a jövő generációi számára is – alapvető jelentőségű témával foglalkozik. Annak szükségessége, hogy megőrizzük a biológiai sokféleséget és megóvjuk a kihalással szemben, alátámasztja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás politikáját és az éhínség elleni globális küzdelmet, valamint támogatja az élelmiszer-biztonságot.

A Parlamentnek ezért valóban meg kell birkóznia ezzel a kérdéssel, különösen annak fényében, hogy nem sikerült elérni a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására vonatkozó 2010-es célkitűzést, amelyet most a Tanács és a Bizottság iránymutatásainak megfelelően 2020-ig kiterjesztettek. Egyetértek az előadó által az összes intézménynek – ideértve a tagállamokat is – küldött figyelmeztetéssel, amelyben arra szólít fel, hogy azok játsszanak vezető szerepet az uniós irányelvek végrehajtására irányuló komoly helyi politikák bevezetése terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Lelkesen üdvözlöm ezt a biológiai sokféleség megőrzését célzó uniós jogszabályok végrehajtásáról szóló jelentést. A jelentés a mindannyiunk által elismert fontosságú téma terméke, amely jelentős szerepet játszik a környezeti, gazdasági és társadalmi szférában, és az olyan különböző ágazatokban, mint például a mezőgazdaság, a halászat és a turizmus, amelyek szintén hangsúlyozzák annak fontosságát.

Ma szeretnék kiemelni egy másik kérdést is, amely bár nem maradt ki a vitából, de nem is kapott jelentős figyelmet. Itt a biológiai sokféleség belső értékére utalok, valamint az annak védelmével kapcsolatos erkölcsi kötelességünkre. Az emberiség feladata – hiszen az emberiség rendelkezik a biológiai sokféleség tekintetében a legnagyobb befolyással – annak megőrzése, és ennek az örökségnek a jövő generációi számára való átadása, hogy ők is ápolhassák és élvezhessék azt. Így az EU a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló jogalkotással valójában kötelességének tesz eleget. Ez az ügy kétségkívül megérdemli a támogatásomat.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) , írásban. – (IT) A biológiai sokféleség csökkenése riasztó iramban megy végbe: Szerte a világon a fajok kipusztulásának jelenlegi aránya sokkal magasabb, mint a természetes állapotban elvárható érték. A Bizottság megállapította, hogy az európai védett fajok 50%-a, az élőhelyeknek pedig 80%-a eltűnőben van.

A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása annál is fontosabb cél az éghajlatváltozásra nézve, mert a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák jelenleg az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás mintegy felét nyelik el. Sajnos a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására irányuló a nemzetközi és európai kezdeményezések és megállapodások – véleményem szerint – még nem értek el jelentősebb eredményeket, és az európai közvélemény nem tűnik kielégítően tájékozottnak ebben a tekintetben.

Ebben az évben új kezdeményezéseket javasoltak az ökoszisztémák pusztulásának megállítása érdekében, a Bizottság pedig négy politikai lehetőséget terjesztett elő a biológiai sokféleség globális szintű helyreállítása tekintetében. 2010 végéig – remélem – megtörténik a biológiai sokféleségről szóló új uniós stratégiára irányuló javaslat közzététele, amely szintén tartalmaz majd néhány jogalkotási javaslatot. Március 15-i következtetéseiben az Európai Környezetvédelmi Tanács új kiemelt célkitűzésben állapodott meg, amelynek értelmében az EU-ban az ökoszisztémák pusztulását 2020-ig meg kell állítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) 2010-et világszerte a biológiai sokféleség évének nyilvánították. A biológiai sokféleség, mint a világ természeti tőkéje az általa nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokon keresztül közvetve és közvetlenül egyaránt nélkülözhetetlen az ember földi életéhez és a társadalmak jólétéhez. Szeretném hangsúlyozni az Európa 2020 stratégia végrehajtása során a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságát, nemcsak a biológiai sokféleség révén esetlegesen keletkező munkahely-teremtési potenciálra, hanem az erőforrások hatékony és fenntartható használatához való hozzájárulására is figyelemmel. Aggodalommal tölt el, hogy a 2002-ben a fenntartható fejlődésről szóló világkonferencián lefektetett, a biológiai sokféleség csökkenési arányának 2010-ig történő mérséklésére vonatkozó globális célkitűzést, továbbá a millenniumi fejlesztési célok szerinti, a szegénység és az éhínség 2015-ig történő csökkentésére, valamint az egészség és az emberi jólét javítására irányuló célkitűzést nem sikerült megvalósítani. Úgy gondolom, hogy a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelem tekintetében az európai polgárok tétlenségének fő oka a tájékozottság hiánya, amire rávilágított az Eurobarometer nemrégiben közzétett közvélemény-kutatása is: az európaiaknak csupán 38%-a ismeri a „biológiai sokféleség” fogalmát, míg 28%-uk ismeri ugyan a szót, de nem tudja, mit jelent, a válaszadók 17%-a pedig úgy véli, hogy máris érinti őket a biológiai sokféleség fogyatkozása.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE) , írásban. – (FR) Az emberi tevékenység féktelen ütemben vezeti a biológiai sokféleség csökkenését. Európában az emlősök közel felét veszély fenyegeti, és a madarak is hasonló helyzetben vannak. Ha ez a tendencia az elmúlt néhány évtizedben megfigyelt ütemben folytatódik, visszafordíthatatlanul károsodott természeti környezetet hagy maga után. Mivel mélységes aggodalommal tölt el a jelenlegi helyzet, és bár a nemzetközi politika nem olyan sürgőséggel foglalkozik a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemmel, mint kellene, én támogatom képviselőtársam, de Lange asszony jelentését. A jelentés számos javaslatot tartalmaz a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelem Európában történő fokozása érdekében, és a biológiai sokféleségre kedvező hatással járó – mind magán, mind állami – beruházások támogatására irányuló konkrét politikák bevezetését, illetve a káros beruházások elleni fellépést kéri. Világos, hogy ahhoz, hogy valóban hatékony legyen, az Európai Unió harcát nemzetközi fellépésnek kell kísérnie, és elengedhetetlen, hogy a Bizottság és a tagállamok támogassák a biológiai sokféleség védelmének a globális folyamatokba, például a millenniumi fejlesztési célokba való integrációját.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – (FR) Az Uniónak felelősséget kell vállalnia a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemmel kapcsolatos 2010-es stratégia szánalmas kudarcáért. Mostantól kezdve az összes döntéshozót felelősség terheli, hogy a mostantól 2020-ig terjedő időszakban ne ismételjük meg ugyanezeket a hibákat, valamint hogy a szándéknyilatkozatokon túllépve cselekvésbe fogjunk. Ezért kéri a Parlament különösen három kulcsfontosságú intézkedés sürgős végrehajtását: integrált megközelítés elfogadása valamennyi ágazati politika (mezőgazdaság, halászat, közlekedés, ipar stb.) tekintetében; az európai környezetvédelmi jogszabályok tagállamok általi megsértésének megállítása; a GDP 0,3%-ának a biológiai sokféleség védelmét szolgáló intézkedésekre történő elkülönítése.

Az erről a jelentésről szóló parlamenti szavazás kiváló kezdetet képez. A továbbiakban a Tanács és a Bizottság feladata, hogy továbbvigyék az ügyet és biztosítsák minden további nélkül, hogy a talajvédelmi keretirányelvet kimozdítsák a holtpontról, hogy megfelelő finanszírozást biztosítsanak a Natura 2000 területek irányításához, és hogy az állami támogatások bio-feltételrendszerét végrehajtsák. Ne hallgassuk el azt sem, hogy még mindig vannak holtpontok amiatt, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezésére irányuló stratégia sikeréhez szükség van gazdasági fejlődési modellünk alapos felülvizsgálatára.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE) , írásban. – (NL) Határozottan támogattam a biológiai sokféleségről és a növény- és állatfajok sokszínűségéről szóló állásfoglalási indítványt, mert cselekvésre ösztönzi a kormányzati vezetőket. 2010 a biológiai sokféleség éve. Az elmúlt 40 évben a biológiai sokféleség az egyharmadával csökkent. Az emlősök és a madarak közel felét a kihalás veszélye fenyegeti. Az Európai Parlament azt szeretné, hogy a biológiai sokféleség csökkenését 2020-ig megfékezzük.

Ennélfogva mostantól kezdve az összes európai támogatás és politika biológiai sokféleségre gyakorolt hatását vizsgálnunk kell, hogy a pénzeszközöket a környezetre pozitív hatást gyakorló intézkedésekre lehessen irányítani. A Biológiai Sokféleség Egyezményre vonatkozó tízedik konferenciára október közepén kerül sor. Ezzel kapcsolatban a kérdés az, hogy az európai környezetvédelmi miniszterek a biológiai sokféleségről szóló konferencia kezdete előtt csupán csak négy nappal fogják meghatározni az európai álláspontot. Már 2010. március közepén, amikor a CITES-konferenciára került sor, nyilvánvaló volt, hogy valóban szükséges volt egy szélesebb körű előzetes egyeztetés. Az EU közösségi álláspontjának négy nappal a konferencia kezdete előtt történő elfogadása már igazán túl késő ahhoz, hogy szövetséget kovácsolhassunk a hasonlóan gondolkodó országokkal. A biológiai sokféleség kérdésének előkelőbb helyen kell szerepelnie az európai prioritások listáján. A biológiai sokféleség védelmét be kell építeni a mezőgazdasági és halászati politikáinkba és megfelelő pénzügyi eszközöket kell rendelkezésre bocsátani a természet védelmére.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) Az erőforrásaink biológiai sokfélesége védelmére irányuló kötelezettség etikai kötelezettség, figyelemmel az ökológiai rendszereket fenyegető növekvő veszélyre és a visszafordíthatatlan környezetkárosodás kockázatára. A biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos aggodalmaknak társadalmi és gazdasági alapjuk is van, mert a fenntartható fejlődés a gazdasági stabilitáshoz kapcsolódik. Ezért alapvető fontosságú, hogy a biológiai sokféleség védelmének e célkitűzését beépítsük a különféle európai szintű cselekvési területekbe, nem utolsósorban az éghajlatváltozás elleni küzdelembe, az Európa 2020 stratégia céljai közé és a munkahelyteremtés célkitűzésébe. Az ehhez szükséges forrásokat is rendelkezésre kell bocsátani.

Nem tudok nem kitérni a halászat alapvető szerepére olyan országok tekintetében, mint például Portugália, és ezért támogatom, hogy a közös halászati politikának elő kell segítenie a biológiai sokféleségre vonatkozó és az ágazat fenntarthatóságát célzó jogszabályok betartását. Más tevékenységi területeken – mint például a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a turizmus, a kutatás és az innováció –, amelyek döntő szerepet játszanak a legkülső régiókban, annak foglalkoztatási potenciálja fenntartható gazdaság és ökológiai megfontolások kialakítását teszi szükségessé, kiegészítve az erőforrások hatékony felhasználására és a fenntartható fogyasztásra és termelésre irányuló politikákkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D) , írásban. – Sajnálatos, hogy az EU 2010-ig nem teljesítette a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására vonatkozó célokat, mivel a biológiai sokféleségünk védelme nagy jelentőséggel bír etikai, ökológiai, valamint gazdasági okok miatt.

Ez a kérdés nem függhet pusztán az állami kiadásoktól, hanem EU-szerte a vállalati felelősségvállalási stratégiák részét is kell képeznie az ökoszisztémák további pusztulásának megállítása és – ha lehetséges – kijavítása érdekében. Támogattam a biológiai sokféleség csökkenésének 2020-ig történő megállítására irányuló javaslatot, különösen mivel a választókerületem, Wales, hatalmas különböző ökoszisztémákkal rendelkezik.

Azt is gondolom, hogy e cél elérése lehetővé teszi az EU számára, hogy a biológiai sokféleségünk védelme és megóvása érdekében tett erőfeszítései tekintetében világvezető legyen, és igazolja a fejlődő országok felé a 2015-ös millenniumi fejlesztési célok iránti elkötelezettségünket.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL) , írásban. – (FR) 2010 volt az az év, amikor az Európai Uniónak végre a biológiai sokféleséggel kellett volna foglalkoznia. Ki kell mondanunk, hogy a stratégiája ezen a területen nyomorúságos kudarcot vallott az azóta – különösen 2001 óta – már több alkalommal is, különösen számos faj kihalásának veszélyével kapcsolatban tett kötelezettségvállalások ellenére.

Ezért támogattam de Lange asszony jelentését, amelyet az Európai Parlament szeptember 21-én fogadott el. A jelentés elítéli az Unió középszerű eredményeit és felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szándékon túlmenően végre lépjenek a tettek mezejére.

Különösen három kulcsfontosságú intézkedést fogadott el és szorgalmazza azok sürgős végrehajtását: a biológiai sokféleség megközelítésének integrációja az összes szóban forgó ágazati politikába (mezőgazdaság, halászat, közlekedés stb.); a közösségi környezetvédelmi jogszabályok tagállamok általi alkalmazása és betartása; az e területet érintő eszközök finanszírozásának növelése a LIFE eszköz által biztosítottakon túlmenően. Jelenleg azonban a tagállamok nem adnak megfelelő támogatást a LIFE-projekteknek.

Ezen túlmenően a polgárainkat tájékoztatni kell a biológiai sokféleség helyzetéről és az ökológiai rendszereinket fenyegető súlyos kockázatokról. Az európai polgárok csupán 17%-a van tisztában azzal, hogy a biológiai sokféleség súlyosan csökken.

 
  
  

Jelentés: João Ferreira (A7-0227/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE) , írásban. – (IT) Idén nyáron számtalan híradás tájékoztatott bennünket két természeti csapásról, amelyek két különböző országot, Oroszországot és Pakisztánt sújtották.

Igaz, hogy ezek előre nem látható és elháríthatatlan természeti katasztrófák, de az is igaz, hogy az emberi tevékenységek gyakran súlyosbítják a környezet pusztulásának helyzetét. A város- és tájtervezéssel összefüggő problémák által okozott szennyezés, savas esők, ipari szennyezés, földcsuszamlások, valamint az egyes területek elsivatagosodása csak néhány példája a tetteink következményeinek.

Figyelembe véve, hogy a természeti katasztrófák veszélyeztetik az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget, hatással vannak a fenntartható fejlődésre és veszélyeztetik a társadalmi kohéziót, alapvető fontosságú a bevált megelőző gyakorlatok terjesztése és a helyi földrajzi, gazdasági és társadalmi környezetre vonatkozó tudatosság növelése.

Fontos továbbá elvégezni a veszélyek és kockázatok feltérképezését Európában, ösztönözni a jó és fenntartható mezőgazdasági és ipari gyakorlatok alkalmazását, és erősíteni a különféle korai figyelmeztető rendszerek közötti kapcsolatokat. Azt is gondolom, hogy fontolóra kell vennünk a jelenlegi EU Szolidaritási Alap gyorsabb és rugalmasabb módon történő mozgósítását és az adminisztratív előírások további egyszerűsítését, hogy a természetikatasztrófa-helyzetek kezelése a lehető leggyorsabban történhessen.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) , írásban. – (RO) Ferreira úr jelentése mellett szavaztam, amely fontos lépést jelent a természeti katasztrófák kezelése tekintetében, mert egyesíti az ilyen katasztrófák megelőzését, az azokkal szembeni sebezhetőséget növelő okokat és tényezőket, valamint egy közös uniós alap létrehozását. Tudjuk, hogy a megelőzés jobb, mint az orvoslás. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a katasztrófák kockázatának csökkentése segít majd életeket menteni.

Következésképpen módosító javaslatot terjesztettem be – amelyet támogattak – azzal kapcsolatban, hogy olyan finanszírozási módszereket kell kidolgozni, amelyek támogatják a katasztrófamegelőzéssel, illetve a katasztrófák bekövetkezése előtti kockázatok értékelésével és csökkentésével összefüggő tevékenységeket, és amelyek célja, hogy mikrofinanszírozási eszközt és makrobiztosítást biztosítsanak az alacsony jövedelmű csoportok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A Xynthia vihar, árvizek Madeirán, erdőtüzek Görögországban – az európaiakat rendszeresen próbára teszik a kiszámíthatatlan emberi és gazdasági következményekkel járó természeti katasztrófák. Ez a parlamenti saját kezdeményezésű jelentés emlékeztet minket arra, hogy „a megelőző megközelítés hatékonyabb és kevésbé költséges, mint a csupán a katasztrófa bekövetkeztére reagáló hozzáállás”, és felsorolja a meghozandó intézkedéseket. A jelentés mellett szavaztam, mert nagyon hasznosnak tartom, és úgy gondolom, hogy az Európai Bizottságnak a lehető leghamarabb ihletet kellene merítenie belőle, különös tekintettel az erdőtüzek megelőzésére. Számomra a következő lépés most egy európai polgári védelmi erő létrehozása, amely képes segíteni a tagállamoknak, hogy meg tudjanak birkózni a jelentős természeti katasztrófákkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam. Az utóbbi években az uniós tagállamokat tekintélyes számban sújtották katasztrófák. Ezért meg kell erősítenünk a megelőzés fontosságát. Mivel elsősorban a tagállamok felelősek a polgáraik védelméért és a katasztrófák megelőzéséért, a fokozott együttműködés teljes mértékben indokolt a megelőzés terén, csakúgy mint az erőfeszítések jobb összehangolása, a szolidaritás fokozása és a kölcsönös segítségnyújtás. Egyetértek a dokumentum azon javaslatával, miszerint létre kell hozni egy uniós szintű megfelelő pénzügyi keretet a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésére, amely támogatná és összekapcsolná a meglévő eszközöket, beleértve a kohéziós politika, a regionális politika és a vidékfejlesztési politika eszközeit. Nagyon fontos, hogy a tagállamok növeljék a kutatási és fejlesztési (K+F) kapacitást a katasztrófamegelőzés és -kezelés terén, valamint hogy javítsák a tagállamok közötti koordinációt és együttműködést ezen a területen.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) Ez a jelentés szorosan kapcsolódik a biológiai sokféleségről szóló jelentéshez, én pedig természetesen mellette szavaztam. A katasztrófák határokon átnyúló dimenzióval rendelkeznek. Ezért szükség van egy európai hálózatra, amelyen belül a nemzeti, regionális és helyi hatóságok együttműködnek. Szavazatommal támogattam az elképzelést, hogy a Szolidaritási Alapot felül kell vizsgálni. Megszavaztam a kockázatok és veszélyek feltérképezéséhez szükséges közös módszertant is.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Ahogy a számadatok is jelzik a természeti katasztrófák számának az elmúlt években történt rendkívül gyors növekedését, valamint azok hatalmas gazdasági és társadalmi költségeit, elengedhetetlenné válik a tagállamok számára, hogy nagyobb gondot fordítsanak a kutatásra és fejlesztésre a jövőbeli hasonló események megakadályozása és számuk csökkentése érdekében. Ugyanezt az elképzelést szem előtt tartva kell a tagállamoknak konkrét koordinálási és együttműködési mechanizmusokat kezdeményezniük. Ezért fontos egyrészt, hogy a korai előrejelző rendszereket a tagállamokban megerősítsék, a különféle korai figyelmeztető rendszerek között kapcsolatot hozzanak létre és azt megerősítsék, másrészt pedig hogy – figyelemmel a szélsőséges időjárási események megnövekedett számára – mind a vidéki, mind a városi szinten egyaránt vizsgálják meg és dolgozzanak ki alkalmazkodási intézkedéseket. A katasztrófák nagyságrendjét és bekövetkezésük valószínűségét növelik az ember és környezetének nem megfelelő viszonyát előidéző politikák.

Az ilyen katasztrófák megelőzését be kell építeni a fontos ágazati politikákba a kiegyensúlyozott és a természettel összhangban álló területfelhasználás és gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében. Uniós szintű pénzügyi keretet kell létrehozni a katasztrófavédelem érdekében, amely kiegészíti a meglévő eszközöket, beleértve az uniós politikákban megjelenőket is.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE) , írásban. – (FR) Az EU Szolidaritási Alapjának első hat évében 62 pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet nyújtottak be. Ezek csaknem egyharmada „jelentős katasztrófaként” leírt természeti csapáshoz kötődött.

Nagyon örülök például annak, hogy a Xynthia vihart követően a Szolidaritási Alap beavatkozott a régiómban, Bretagne-ban. Az európai szolidaritás nélkülözhetetlen a természeti katasztrófák gazdasági, társadalmi, környezeti és emberi következményeinek legjobb kezeléséhez.

Az előadó emlékeztet arra, hogy a katasztrófák megelőzésének prioritást kell élveznie a tagállamok közötti, ezen a területen történő együttműködés tekintetében. Ezért javaslatot terjesztettek elő a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat átfogó hálózat létrehozására, amelynek célja a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje. Én is csatlakozom az előadó felhívásához egy uniós szintű pénzügyi keret létrehozásával kapcsolatban, amely a jelenlegi eszközök megerősítése és koordinációja érdekében megfelelő eszközt képez a természeti katasztrófák megelőzéséhez.

A kohéziós politika fontos szerepet játszik a katasztrófák megelőzésében. Hozzájárul a régiók közötti különbségek csökkentéséhez ezen a területen, elsősorban azáltal, hogy javítja a kockázatoknak különösen kitett régiók kapacitásait.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Egyre gyakrabban lehetünk tanúi a természeti katasztrófák romboló erejének. Ez az állásfoglalás – amelyet megszavaztam – számos fontos intézkedésre mutat rá. Ezek közül szeretném hangsúlyozni a tagállamok közötti együttműködést a katasztrófavédelemre vonatkozó gyakorlati tudás megosztása terén, különös hangsúlyt fektetve a megelőzésre. A nemzeti vizsgálati és fejlesztési ügynökségeknek is koordinációs mechanizmusokat kellene kialakítaniuk ezen a szinten.

Üdvözlöm továbbá az elszigetelt, ritkán lakott, vagy elnéptelenedési folyamaton áteső, hegyvidéki, határ menti, illetve periférikus vagy a legkülső régiók természetes jellemzőinek és korlátainak elismerését. Sőt, különös figyelmet kell szentelni ezeknek a régióknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Az elmúlt néhány évtizedben élesen megnövekedett a természeti és ember okozta katasztrófák száma és súlyossága az Unióban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének adatai szerint e sérülékenység tendenciája folyamatos növekszik többek között az éghajlatváltozás, az intenzív talajhasználat, valamint az ipari és városi fejlődés következtében.

Már léteznek a megelőzés számos szempontjára kiterjedő különböző uniós eszközök. Ezek az eszközök azonban elégtelennek bizonyultak, és alkalmanként a végrehajtásuk mértéke sok kívánnivalót hagyott maga után, megkérdőjelezve az EU katasztrófamegelőzéssel kapcsolatos valóban stratégiai megközelítését.

Miközben a lakosságuk védelme és a katasztrófák megelőzése elsősorban a tagállamok feladata, ezek a jelenségek nem veszik figyelembe a nemzeti határokat és az esetek többségében transznacionális szinten jelennek meg. Mint ilyen, elengedhetetlen a hatékony, szolidaritáson alapuló megközelítés európai szintű előmozdítása. Nincs kétségem afelől, hogy proaktív megközelítéssel hatékonyabb és kevésbé hiábavaló eredményeket érhetünk el, mint csupán a katasztrófa bekövetkeztére reagáló stratégiával.

Különös figyelmet kell fordítani a környezet pusztulása által érintett régiókból eredő kényszerű elvándorlás növekedésének problémájára, amely esetben az ilyen menekülteknek védelemben és áttelepülési támogatásban kell részesülniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) Szükségesnek tartom, hogy a mezőgazdasági ágazat képviselői szerepet játsszanak a katasztrófavédelmi mechanizmusban azzal a céllal, hogy az ágazaton belüli tényleges helyzetnek megfelelő javító intézkedéseket hozzanak, és azokat értékeljék. Erre szükség van a meglévő erőforrások hatékonyabb összehangolása érdekében, ami segíteni fogja az Európai Unió azonnali reagálási képességére vonatkozó politikájának erősítését.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) Az Indiai-óceánon 2004-ben bekövetkezett cunamit, a 2010 januárjában Haitin bekövetkezett földrengést és a februári Xynthia vihart követően hány másik tragédia kell még ahhoz, hogy végre felismerjük, hogy közösségi megközelítésre van szükség a természeti katasztrófák megelőzéséhez? Egyre gyakoribbá válnak a természeti és ember okozta katasztrófák, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a nemzeti intézkedések hatékonyabbak legyenek és azokat jobban koordinálják, továbbá hogy az európai intézkedések rugalmasabbak legyenek. A megelőzéssel kapcsolatban szeretnék újra rámutatni, hogy 2006 óta elkészült Barnier úr a természeti katasztrófák esetében a gyorsreagálású erő létrehozásáról szóló jelentése. Mi akadályoz bennünket abban, hogy elfogadjuk? Mi akadályoz bennünket abban, hogy használjuk?

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Egyértelmű, hogy jelenleg egyre gyakrabban fordulnak elő természeti katasztrófák Európában, így megelőzésre, reagálásra és összehangolt, európai szintű megoldásokra van szükség. Úgy gondolom, hogy a válaszadási szintek kiegészítő jellegének kell képeznie a koordináció alapját. Azt is fontosnak tartom, hogy értékeljük a Szolidaritási Alapot és felülvizsgáljuk mobilizálásának módját annak érdekében, hogy rugalmasabb legyen és jobban alkalmazkodjon az azon régiók jellemzői közötti különbségekhez, amelyekre azt szánták.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Egyre több természeti katasztrófa érinti az Európai Unió tagállamait, közülük több igen nagy mértékben. Figyelemre méltó, hogy az EU Szolidaritási Alapjának első hat éve során 62 támogatásra vonatkozó kérelmet nyújtottak be 21 különböző ország részéről. Ezek a természeti katasztrófák veszélyeztetik a biológiai sokféleséget, befolyásolják a fenntartható fejlődést és veszélyeztetik a társadalmi kohéziót. Többek között a vidék elnéptelenedése és az elsivatagosodás állnak e katasztrófák okainak hátterében, és ezzel párhuzamosan ilyen katasztrófák súlyosbítják ezeket a folyamatokat. Az éghajlatváltozás tovább súlyosbítja a természeti csapásokat. A megoldás magában foglalja a megelőzést és a legveszélyeztetettebb régiók támogatását. E megelőzésnek az európai szintű koordináció és együttműködés logikájának és az európai szolidaritás megerősítésének kell a részét képeznie. Ezért támogatom a katasztrófamegelőzésre szolgáló megfelelő pénzügyi keret létrehozását. E keretnek meg kell erősítenie és össze kell kapcsolnia a jelenlegi eszközöket és a kohéziós politikát, a vidékfejlesztési politikát, a regionális politikát, a Szolidaritási Alapot, a hetedik keretprogramot és a Life+ programot. A következő pénzügyi tervnek egyértelműen tükröznie kell ezt a célt. Azt is felvetném, hogy felül kell vizsgálni a Szolidaritási Alap szabályait, és a jogosultsági feltételeket az egyes régiók és katasztrófák jellemzőihez kell igazítani.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) E jelentés elfogadásának különös jelentősége van egy olyan évben, amelynek során több európai országot sújtottak a lakosságukra, a területükre, a gazdaságukra és a környezetükre rendkívül káros katasztrófák. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a nyilvánosság tájékozottabbá váljon a katasztrófavédelem fontosságával kapcsolatban és tudatosabbá a katasztrófavédelem megerősítésének fontosságával kapcsolatban. Az e katasztrófákból eredő friss tapasztalatokat összevetettük az azok okaira és következményeire vonatkozó elemzéssel, amelyek fontos elemei ennek a jelentésnek.

Arra törekedtünk, hogy a jelentésben széles körű iránymutatásokat és ajánlásokat tüntessünk fel, amelyeket különféle katasztrófák esetén is alkalmazni lehet. A jelentéssel kapcsolatban a vita és a szavazás során kifejezett széles körű egyetértés vitathatatlan jele annak, hogy az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak az itt javasolt intézkedéseket át kell ültetnie a gyakorlatba.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D) , írásban. – Szeretnék köszönetet mondani Ferreira európai parlamenti képviselő úrnak a kezdeményezéséért, hogy nyújtsunk be az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítványt e széles körű jelentőséggel és fontossággal bíró kérdésben. Lengyel állampolgárként láttam és tapasztaltam a természeti katasztrófák – különösen az árvizek – nemzetem általános jólétére gyakorolt traumatikus hatásait. Európai polgárként felismerem továbbá egy európai szintű, szolidaritáson alapuló megelőzési mechanizmus fontosságát. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy hangsúlyozzam, hogy már vannak a tagállamokra nézve kötelező konkrét eszközeink – pontosabban az árvizekről szóló irányelv –, hogy dolgozzanak ki a természeti katasztrófák elleni megelőző mechanizmusokat.

Lengyelország közelmúltbeli példája szemlélteti e jogi aktus nem megfelelő végrehajtásának következményeit. A természeti katasztrófák nem válogatnak, így nem válogathatnak a megelőzésre vagy reagálásra irányuló erőfeszítések sem. Meggyőződésem, hogy ha emberi élet, a környezet, a gazdaság, vagy bármely nemzet vagy régió biztonsága forog kockán, a kérdés kevésbé politikai, sokkal inkább morális jellegűvé válik. Ilyen érvelés mentén szeretnék csatlakozni képviselőtársaimhoz, akik igennel szavaztak az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE) , írásban. – (FR) Tűzvészek Portugáliában, árvizek Szászországban, erdőtüzek Görögországban, a Xynthia vihar Nyugat-Franciaországban – az utóbbi néhány év megmutatta, mennyire fontos az, hogy valódi európai stratégiánk legyen a természeti katasztrófák kezelése tekintetében, és hogy milyen hasznos lenne egy megelőzésre irányuló stratégia is, illetve egy, az Európai Unió válaszadási és reagálási képességére vonatkozó stratégia ilyen katasztrófák esetére. Ezért erőteljes támogatással a jelentés mellett szavaztam, amely közösségi alapú, globális, összehangolt és kiegyensúlyozott, az európai szolidaritás alapvető elvével összhangban álló európai megközelítésre szólít fel ebben az ügyben. Őszintén remélem, hogy a Bizottság rövidesen konkrét javaslatokat terjeszt elő a tagállamok közötti e területen folytatott együttműködés megerősítésére és a gyakorlatok átadására, és ez jobb kommunikációt tesz lehetővé az illetékes hatóságok között, javítja az eljárásokat, felgyorsítja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételét, és mindenekelőtt biztosítja, hogy a katasztrófamegelőzés is szerepeljen az Európai Unió következő pénzügyi tervében.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – Ferreira úr jelentése rávilágít a katasztrófák számos lehetséges okaira, és ezek között vélhetően hosszú távon a legsúlyosabbak a nukleáris anyagokkal kapcsolatos balesetek. Az EU jelentős területei mind e mai napig a csernobili katasztrófa következményeitől szenvednek, és azt gondolom, hogy biztonságos nukleáris energia nem létezik. Az Unióban számos kormány szándékozik új nukleáris erőműveket építeni, csak növelve ezzel a jövőbeli nukleáris katasztrófák esélyét. A pártom és a skót kormány továbbra is szilárdan úgy véli, hogy az energiaszükségleteinket nem nukleáris energia felhasználásával kell kielégíteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD) , írásban. – (LT) Egyetértettem ezzel a jelentéssel, mert az elmúlt években az uniós tagállamokat számos olyan katasztrófa sújtotta, amelyek jelentős és tartós hatást gyakoroltak az érintett lakosság környezetére és gazdaságára. A kárt gyakran nehéz felmérni, amikor emberáldozatokról van szó. A jelentés kiemeli, hogy szükség van a Szolidaritási Alapról szóló rendelet felülvizsgálatára, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a katasztrófamegelőzésre létrehozzunk egy megfelelő pénzügyi keretet, amely megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkezik a katasztrófák megelőzésére és leküzdésére. Ez megerősítené és részletesen meghatározná az olyan eszközöket, mint a kohéziós politika, a vidékfejlesztési politika, a regionális politika, a Szolidaritási Alap, a hetedik keretprogram és a Life+ program. A jelentés kéri az Európai Bizottságot, hogy értékelje ki az elérhető források szervezettebb összefogásának lehetőségét, a megelőző mechanizmusok hatékonyságának erősítése érdekében az Unió területén. Nagyon örülök, hogy végre felismerték, hogy egy európai szintű mezőgazdasági állami biztosítási rendszert kell létrehozni. A Bizottságnak javaslatot kell előterjesztenie a mezőgazdasági termelők természeti és ember okozta katasztrófákkal kapcsolatos kockázatainak és jövedelmi bizonytalanságának jobb kezelését szolgáló, európai szintű állami biztosítási rendszerről. Ennek a rendszernek ambiciózusabbnak kell lennie a jelenlegi modellnél a különböző biztosítási rendszerek EU-n belüli sokféleségének megakadályozása érdekében, hiszen az nagy eltéréseket okoz a termelők jövedelme között. Úgy vélem, sürgősen ki kell alakítani egy minden tagállam mezőgazdasági termelői számára elérhető kompenzációs keretet a természeti vagy ember okozta katasztrófák esetére.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D) , írásban. – Az európai katasztrófamegelőzési keret igen hasznos lenne a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésében. Dél- és Nyugat-Írországot sok katasztrófa sújtotta az elmúlt évben; ez a kezdeményezés létfontosságú. Örülök, hogy hangsúly kerülne a képzési és figyelemfelkeltő tevékenységekre, illetve a korai figyelmeztető eszközök megerősítésére irányuló tervekre is. Ez a jelentés hatalmas hangsúlyt fektetett a megelőzésre, és hangsúlyozta a nemzeti, regionális és helyi hatóságok szerepének fontosságát a megelőzés szempontjából. Mivel a természeti és ember által okozott katasztrófák előfordulása esetén ezek a hatóságok állnak legközelebb az eseményekhez, központi szerephez kell juttatni őket a megelőzés terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Marisa Matias (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Az országainkat a közösségekre és az ökoszisztémákra nézve pusztító hatású katasztrófák sújtották. E katasztrófák nagyságrendjét tükrözik az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek, nem beszélve a kiegyensúlyozott regionális tervezés terén tapasztalható emberi hibáról. A megelőzés döntő jelentőségének uniós elismerésével a jelentés a helyes irányba halad. Ez igaz a tagállamok közötti együttműködés és koordináció szükségességéhez való ragaszkodás tekintetében is.

Mindazonáltal fontos az Európai Unió konkrét válaszadási képességének megerősítse, nevezetesen a tagállamokhoz, valamint a helyi és közösségi stratégiákhoz kapcsolódó európai szintű katasztrófamegelőzési és -leküzdési eszközök használatának vállalása. Ha a források legintelligensebb felhasználásával szeretnénk a legjobb eredményeket elérni, a válaszadás egyetlen szintjét sem hagyhatjuk ki és a válaszoknak ki kell egészíteniük egymást.

 
  
MPphoto
 
 

  Mario Mauro (PPE) , írásban. – (IT) A természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepcióról szóló bizottsági közleményről szóló jelentés minden további kommentár nélkül jóváhagyásra méltó. A folyamatos kölcsönös információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje minden bizonnyal nagyobb mértékben tudja javítani a tudományos ismereteket és mindenki beavatkozási képességét.

A határokon átnyúló különböző – akár makroregionális vagy regionális – szinteken történő együttműködés növelné a létező megelőzési módszerek hatékonyságát. Az is elengedhetetlen, hogy hangsúlyozzuk az önkéntes tevékenységek fontosságát, és ebből kifolyólag fokozni kell a tagállamok közötti együttműködést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A természeti katasztrófák megelőzésének, kiterjesztve azt az ember okozta katasztrófákra is, az EU prioritásai közé kell tartoznia, még ha nem is könnyű ez a feladat. Egyre gyakrabban merül fel az az érv, hogy – többek között – az intenzív talajhasználat, az ellenőrizetlen ipari és városi növekedés, a vidék elnéptelenedése, az elsivatagosodás és a fokozódó szélsőséges éghajlati jelenségek a felelősek azért, hogy a tagállamok védtelenebbé váltak mind a természeti, mind pedig az ember okozta katasztrófákkal szemben. Ezért fontos mindannyiunk számára, hogy egyesítsük erőinket az említett tényezők leküzdése érdekében, hogy az ilyen katasztrófák – amelyek nagy anyagi károkat okoznak, és helyrehozhatatlan módon életeket oltanak ki – ne ismétlődhessenek meg olyan gyakran.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D) , írásban. – (LV) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert rendkívül fontosnak tartom az ember okozta katasztrófák megelőzésének kérdését. Feltétlenül szükséges, hogy növeljük az európai természeti erőforrások megőrzésére irányuló programok finanszírozását. Erdők, tavak, folyók – ezek mind üzleti vagyonná váltak. Ezen állásfoglalás mellett egy közös uniós keretrendszert kell felvázolnunk, és meg kell zaboláznunk a természeti erőforrásokkal szembeni közönyös fogyasztói hozzáállást.

Otthonomban, Latgale-ben találkoztam ezzel a hozzáállással, ahol az erdőségeket barbár módon pusztítják. A lett kormány megtorpedózza a tavak és folyók megőrzését célzó uniós projekteket. A lett jogszabályok megengedik a ritka halfajták kipusztítását, és ezért senki sem tartozik felelősséggel. Igennel szavaztam abban a reményben, hogy ez az EU által küldött jel el fog érni a lett kormányhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A szélsőséges időjárási körülmények növekvő előfordulása súlyos természeti katasztrófákat okoz az Európai Unión belül, és ez különösen súlyosan érintette a vidéki lakosságot. A tagállamok felelőssége, hogy több forrást biztosítsanak a katasztrófák esetén nyújtott segítség és a megelőzés számára.

Különösen fontos annak biztosítása, hogy e katasztrófák áldozatai a nehézségeik idején gyors támogatást kapjanak, beleértve a pénzügyi támogatást is. Az ideális megoldás az uniós tagállamok közötti együttműködés lenne a szakértelem és a gyakorlati intézkedések megosztása terén. Tartózkodtam a szavazástól, mert véleményem szerint a jelentés túl tágan fogalmaz, és nem határoz meg konkrét intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE) , írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mivel az árvizek, amelyek múlt tavasszal és nyáron szinte egész Európát érintették, nem is beszélve azokról az áradásokról, amelyek egyes tagállamokat minden évben sújtanak, bebizonyították a katasztrófavédelem fontosságát is. Én is megszavaztam ezt a jelentést, mert kulcsfontosságú szerepet tulajdonít a természeti katasztrófák és a mezőgazdaság közötti kapcsolatnak, és alapvető megoldásokat javasol az előttünk álló egyes problémákra.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D) , írásban. – (PL) Az Európai Unió tagállamait az elmúlt években több, tragikus kimenetelű természeti katasztrófa sújtotta. Több hónappal ezelőtt Lengyelország és más közép-európai országok pusztító árvíz áldozataivá váltak. Nem telik el hónap anélkül, hogy a média ne számolna be valamilyen katasztrófáról, amely Európa lakóit sújtotta. Vennünk kell azonban a fáradságot, hogy átgondoljuk, hogy milyen lépéseket kell tennünk a természeti katasztrófák megelőzése érdekében.

A jelentés helyesen rámutat, hogy a természeti katasztrófák alapvető oka az ember az őt körülvevő természeti környezet nem megfelelő viszonya. Én is támogatom a jelentésben szereplő javaslatot, hogy az Európai Unió szintjén hozzunk létre egy megfelelő pénzügyi keretet az ember okozta katasztrófák elleni védelemre. Én is kellően megalapozottnak tartom az arra irányuló javaslatot, hogy erősítsük meg a nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti együttműködést a természeti katasztrófák elleni küzdelem terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) , írásban. – (EL) Az Európai Parlament mai plenáris ülésen a természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzéséről szóló jelentés mellett szavaztam. Ez egy különösen fontos kezdeményezés, amely nagyban hozzájárulhat az olyan esetek megelőzéséhez, mint például az erdőtüzek, az árvizek, a különös időjárási események és a technológiai és ipari balesetek. Az alapvető cél az, hogy a katasztrófavédelem tekintetében megfelelő finanszírozási keretet hozzunk létre, amely integrálódik a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervbe és különös hangsúlyt fektet a leginkább elszigetelt és ritkán lakott régiók támogatására. A jelentés elsődleges célja egy kiegyensúlyozott vidékfejlesztési politika létrehozása egy európai szintű mezőgazdasági állami biztosítási rendszer kialakítása révén, amely megakadályozza a különböző biztosítási rendszerek EU-n belüli sokfélesége által okozott problémákat. A mezőgazdasági termelőknek ugyanakkor minden tagállamban minimális kártalanítást kell biztosítani, ha azt szeretnénk, hogy képesek legyenek az ilyen katasztrófák által okozott károk helyreállítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) Szem előtt kell tartanunk, hogy a katasztrófák rendszerint leginkább a legnagyobb szükségben élőket érintik, akik nem rendelkeznek a maguk, családjuk vagy eszközeik megvédéséhez szükséges forrásokkal. A jelentés mellett szavaztam, mivel fontos és szükséges egy uniós szintű, megfelelő pénzügyi keret létrehozása a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésére, amely kiegészítene és összekapcsolna már létező eszközöket, beleértve a kohéziós politika, a regionális politika és a vidékfejlesztési politika eszközeit. Az uniós finanszírozásnak több, a tagállamok által végrehajtandó, valamint általában a veszélyt előidéző helyzetek megszüntetését, a lakott övezetek védelmét, a nagyobb infrastruktúrák biztonságának figyelemmel kísérését és az építésbiztonsági és termőföld-használati szabályok kidolgozását/felülvizsgálatát célzó, megelőző eszközt kellene előnyben részesítenie.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Az országainkat a közösségekre és az ökoszisztémákra nézve pusztító hatású katasztrófák sújtották. E katasztrófák nagyságrendjét tükrözik az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek, nem beszélve a kiegyensúlyozott regionális tervezés terén tapasztalható emberi hibáról. A megelőzés döntő jelentőségének uniós elismerésével a jelentés a helyes irányba halad. Ez igaz a tagállamok közötti együttműködés és koordináció szükségességéhez való ragaszkodás tekintetében is.

Mindazonáltal fontos az Európai Unió konkrét válaszadási képességének megerősítse, nevezetesen a tagállamokhoz, valamint a helyi és közösségi stratégiákhoz kapcsolódó európai szintű katasztrófamegelőzési és -leküzdési eszközök használatának vállalása. Ha a források legintelligensebb felhasználásával szeretnénk a legjobb eredményeket elérni, a válaszadás egyetlen szintjét sem hagyhatjuk ki és a válaszoknak ki kell egészíteniük egymást.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE) , írásban. – (FR) Az elmúlt néhány évben az Európai Unió tagállamai jelentős számú természeti vagy ember okozta katasztrófának estek áldozatul: tüzek, viharok, áradások, aszályok és így tovább. Az ilyen, leggyakrabban a nemzeti határokon átnyúló katasztrófák emberi, gazdasági és társadalmi költségei drámaiak. Mivel elengedhetetlennek tartom, hogy európai megközelítéssel előzzük meg az ilyen katasztrófákat, támogatom képviselőtársam, Ferreira úr jelentését. Bár az uniós megelőző mechanizmusok hatékonyságának megerősítése érdekében fokoznunk kell a tagállamok közötti együttműködést és egyesítenünk kell az erőforrásaikat, azt is biztosítaniuk kell, hogy az ilyen katasztrófák megelőzését – ágazatokat átfogó módon – jobban figyelembe vegyék az EU különböző politikái. Emellett elő kell mozdítaniuk a tagállamok közötti jobb kutatási és fejlesztési koordinációt és együttműködést a természeti vagy ember okozta katasztrófák megelőzése terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Mi, a Zöldek, támogattuk ezt a jelentést, mivel megjegyzi, hogy a természetes és ember okozta katasztrófák nagyon komoly következményekkel bírnak a régiók és a tagállamok gazdasági és társadalmi fejlődésére, valamint rámutat, hogy a katasztrófák megelőzésének fő célja az emberi élet védelme, az egyének biztonságának és testi épségének megőrzése, az alapvető emberi jogok, a környezet, a gazdasági és szociális infrastruktúra védelme, beleértve az alapvető közüzemeket, a lakásokat, a távközlési eszközöket, a közlekedést és a kulturális örökséget. Hangsúlyozza, a megelőző megközelítés hatékonyabb és kevésbé költséges, mint a csupán a katasztrófa bekövetkeztére reagáló hozzáállás; úgy véli, hogy a területek helyi földrajzi, gazdasági és társadalmi hátterének ismerete elengedhetetlen a természeti csapások és ember okozta katasztrófák megelőzéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD) , írásban. – (IT) Eltekintve attól a ténytől, hogy elsősorban és leginkább a tagállamok felelősek a polgári védelemért és a katasztrófamegelőzésért, egyetértek az előadó megközelítésével, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően nagyobb összhangra és nagyobb együttműködésre szólít fel a helyi, regionális és nemzeti hatóságok között.

A közösségi koncepció központi részét kell képeznie a régiók és tagállamok között e téren létező egyenlőtlenségek csökkentésének. Az is elengedhetetlen, hogy a megelőzést átfogó szemszögből, a különböző uniós politikák tekintetében szemléljük, beleértve a megfelelő pénzügyi terv bevezetését is.